EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2012.10.12. COM(2012) 589 final 2012/0284 (NLE)
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodással (AETR) foglalkozó szakértői csoportján belül az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról
(EGT-vonatkozású szöveg)
HU
HU
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE Az uniós és az AETR-szabályok fejlődése A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodás (a közúti fuvarozásról szóló európai megállapodás; ERTA [European Road Transport Agreement]; AETR [Accord Européen sur les Transports Routiers]) meghatározza a hivatásos gépjárművezetők vezetési és pihenőidejére vonatkozó szabályokat. E többoldalú megállapodás kidolgozása az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZEGB) égisze alatt zajlott, és az Európai Unión belül is ösztönzést nyújtott hasonló szabályok megalkotásához, így került elfogadásra a vezetési időt és a pihenőidőt szabályozó 561/2006/EK rendelet1 és a vezetési és a pihenőidőkre vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzésére szolgáló menetíró készülékekre vonatkozó 3821/85/EGK rendelet2. Az említett megállapodás jelenlegi részes felei a 27 uniós tagállam, valamint 24 európai és közép-ázsiai ország. Az Európa Unió 2006-ban a vezetési és a pihenőidő nyomon követésére kötelezővé tette a digitális menetíró használatát, s ezzel leváltotta az 1985 óta használatban lévő analóg menetírókat. Ezt követően az AETR szerződő felei abban állapodtak meg, hogy 2011-től kezdve a nemzetközi fuvarozást végző járműveiket ugyanolyan digitális menetíróval szerelik fel. Ugyanezen alkalommal arról is megállapodtak, hogy noha az EU a 3821/85/EGK rendelet IB. mellékletének módosításakor egyoldalú döntés keretében, a nem uniós szerződő felek előzetes megkérdezése nélkül határozta meg a menetíró készülékek jellemzőit, az AETR szövege egészüljön ki a 22a. cikkel, amely előírja ezen jellemzők valamennyi AETR-fél általi alkalmazását. A Bizottság 2011. július 19-én javaslatot terjesztett elő a menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK rendelet módosítására vonatkozóan. Az Európai Parlament 2012. július 3-án szavazta meg véleményét. Ezzel párhuzamosan a Tanácsnak június 27-én sikerült kialakítania az első olvasatkor született álláspontjával kapcsolatos általános szemléletmódját. A rendelet módosítása olyan technológiai újításokat vezet be, amelyeknek fontos következményei lesznek a digitális menetírók előírt jellemzőire nézve. Ezzel összefüggésben a Tanács kiegészítette a szöveget egy preambulumbekezdéssel, amely szerint „a Bizottság az ENSZEGB keretében megteszi a 3821/85/EGK rendelet és az AETR-megállapodás közötti összhang biztosításához szükséges lépéseket.” A Bizottság „Digitális menetíró készülék: Útiterv a jövőbeli tevékenységekhez” című közleménye3 szintén kiemelte annak szükségességét, hogy az AETR igazodjon a menetírók területén a közelmúltban végzett fejlesztésekhez. A nem uniós AETR-felek kifogásai
1
2 3
HU
Az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2006.04.11., 1. o.) A Tanács 3821/85/EGK rendelete (1985. december 20.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről (HL L 370., 1985.12.31., 8. o.). COM(2011) 454 végleges.
2
HU
A Bizottság 2009-ben elfogadta az 1266/2009/EK rendeletet4, amely többek között rendelkezett (2011. október 1-jén kezdődő hatállyal) „az egy perces kérdésről”5 és (2012. október 1-jén kezdődő hatállyal) egy második mozgásérzékelő bevezetéséről. A járművekbe ezen időpontokat követően beszerelt valamennyi menetírónak meg kell felelnie az új műszaki követelményeknek. A 22a. cikk értelmében az említett új kötelezettségek automatikusan vonatkoznak az AETR nem uniós szerződő feleire is. A szóban forgó európai uniós fejlemények és a 22a. cikk szerinti mechanizmus automatikus volta az Oroszországi Föderációban, Fehéroroszországban, Ukrajnában és Törökországban egyre nagyobb elégedetlenséget váltott ki; a mechanizmus tudniillik véleményük szerint egyoldalú szemléletű és alkalmatlan a digitális menetírók harmonizált módon történő bevezetésére. 2011 folyamán felkérték az ENSZ-EGB illetékes szervezetét, a közúti közlekedéssel foglalkozó munkacsoportot (SC.1), hogy hivatalosan foglalkozzon a kérdéssel. Kérésük nyomán az SC.1 2001 szeptemberében az AETR szakértői csoport felállításáról határozott, amely feladatul kapta, hogy vitassa meg az AETR állapotát és tegyen javaslatokat a megállapodás módosítására. Egységes uniós álláspontra van szükség az AETR-en belül Az AETR szakértői csoport két alkalommal, 2012. március 2-án és június 6-án tartott értekezletet, melyek alkalmával a nem uniós szerződő felek megerősítették hajlandóságukat arra, hogy a tárgyaló felekkel együttműködve a döntéshozatalba való bevonásukat lehetővé tevő, elfogadható megoldást találjanak, és ennek megfelelően több konkrét javaslatot tettek: (a)
Először is az Oroszországi Föderáció olyan új 22a. cikkre tett javaslatot, amely az uniós vívmányoknak az AETR-be való átültetésére vonatkozó jelenlegi mechanizmus helyett valamennyi AETR szerződő fél részvételével zajló döntéshozatali eljárást ír elő. A javaslat értelmében feláll egy igazgatási bizottság, amelyben valamennyi szerződő fél képviselteti magát, és amely felhatalmazást kap a digitális menetírók előírandó jellemzőinek meghatározására. Valamennyi szerződő fél szavazati joggal rendelkezik, a határozathozatal pedig a jelenlévők által leadott szavazatok egyszerű többségével történik. A bizottság akkor határozatképes, ha a szerződő felek delegáltjainak fele jelen van.
(b)
Törökország arra kérte az EU-t, hogy – az adatvédelemhez kapcsolódó aggályok és költségek szempontjából valamennyi szerződő fél igényeit kielégítő műszaki megoldás alkalmazásával – biztosítson hozzáférést a TACHOnethez. Megjegyzendő, hogy a TACHOnethez való kapcsolódás jelenleg önkéntes alapon, egyedi megoldások révén jön létre, ám a legelterjedtebb megoldás az adott uniós tagállam sTesta kapcsolódási pontján keresztül közvetve történő kapcsolódás (közvetlenül az sTestán keresztül csak Horvátország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság csatlakozik).
(c)
Ukrajna és Törökország megkérdezte, hogy tekintettel a menetírók fejlesztése területén az EU által betöltött központi szerepre, lehetséges volna-e, hogy maga az
4
5
HU
A Bizottság 1266/2009/EU rendelete (2009. december 16.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendeletnek a műszaki fejlődésre figyelemmel történő tizedik kiigazításáról, HL L 339., 2009.12.22., 3. o. A gyakori és rövid megállások esetén a vezetési idő 60 másodpercre kerekítve történő rögzítése.
3
HU
EU csatlakozzon az AETR-hez. Ezzel állandó jelleggel biztosítani és egyszerűsíteni lehetne az uniós jogszabályok és az AETR-t érintő fejlemények közötti kívánt megfelelést. Olyan javaslat is született, amely szerint a felállítandó igazgatási bizottságnak a digitális menetírók műszaki jellemzőinek megállapításán túlmenően az AETR hatálya alá tartozó szociális szabályok módosítására is felhatalmazást kellene adni. A Bizottság azonban úgy gondolja, hogy ez a javaslat nem tartozik a tárgyhoz, jelen pillanatban nem indokolt, ezért nem javasolja további tárgyalását. A szakértői csoport következő értekezleteire 2012. október 25-én és december 3-án kerül sor. Az EU-t itt várhatóan arra fogják kérni, hogy a szakértői csoport munkájának véglegesítése érdekében egyértelműen foglaljon állást. Tekintettel a javaslatok fontosságára és hatókörére, valamint arra, hogy az AETR keretében szabályozott kérdések az EU kizárólagos szabályozási hatáskörébe tartoznak, a helyszínen történő egyszerű egyeztetés nem elegendő, így hivatalos, uniós szinten egyeztetett álláspontra lesz szükség. 2. AZ AETR JAVASOLT MÓDOSÍTÁSA A fentiek fényében felmerül a 22a. cikkben foglalt mechanizmus megtartásának és az AETR szakértői csoporton belül folyó egyeztetés megakadályozásának gondolata. Ez azonban nem merül fel valós lehetőségként, ebben az esetben ugyanis a nem uniós AETR-országok a továbbiakban nem hajtanák végre megfelelően a szociális szabályokat és a menetírókra vonatkozó szabályokat. Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna már tett is ilyen értelmű nyilatkozatot, amelyben figyelmeztették az EU-t, hogy a jövőben nem fogadnak el olyan berendezés használatára vonatkozó kötelezettséget, amelynek műszaki tartalmát illetően nincs befolyásuk. Megjegyzendő, hogy az EU-ban bejegyzett fuvarozók nemzetközi szállítmányainak az EU átlagában véve mintegy 8 %-a érint harmadik országot, ezen belül pedig legtöbbször AETRországot. Egyes tagállamok esetében a nem uniós AETR-országok viszonylatában végzett szállítás aránya meghaladhatja a 30 %-ot. Ezenkívül az EU az ipari termékek nettó exportőrének számít AETR-partnerei viszonylatában, és e termékek többségét uniós fuvarozók szállítják ki. Ily módon az EU és az AETR-partnerek közötti bárminemű vita károsan hatna az EU közúti teherszállítási ágazatára. Az Oroszországgal kapcsolatos legújabb fejlemények tovább bonyolítják a helyzetet. Az európai szociális szabályok által potenciálisan érintett orosz flotta mérete 4–5 millió járműre tehető. Jelenleg e járműveknek csak egy kis hányada vesz részt az AETR hatálya alá tartozó nemzetközi fuvarozásban és rendelkezik menetíró készülékkel. Ez a helyzet azonban meg fog változni, mivel 2012-ben Oroszország úgy döntött, hogy kötelezővé teszi a menetírók használatát a belföldi fuvarozásban. Ennélfogva valószínűsíthető, hogy Oroszország egyre inkább a saját menetíróit akarja majd használni az EU-val bonyolított fuvarozásban. Következésképp úgy tűnik, az EU-nak egyértelműen érdeke felülvizsgálni a menetírókra vonatkozó jelenlegi rendszert. A fentiek fényében a Bizottság az AETR módosítására vonatkozóan az alábbi uniós álláspontot javasolja képviselni az AETR szakértői csoportban. a) A 22a. cikk módosítása A 22a. cikk módosításával Genfben az ENSZ-EGB égisze alatt működő igazgatási bizottság jönne létre, amelyen keresztül a nem uniós AETR-partnerországok befolyással lehetnének a
HU
4
HU
menetíróknak a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítására. Ez az újonnan létrehozott AETRbizottság egyszerű vagy minősített többséggel hozná határozatait. Ez a lehetőség összeegyeztethetőségi problémát okozna a genfi igazgatási bizottság által és – a 3821/85/EGK rendelettel létrehozott, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításért felelős bizottság véleménye alapján – a Bizottság által elfogadott műszaki jellemzők között. Az esetleges összeegyeztethetetlenség csorbítaná a 3821/85/EGK rendelet által létrehozott bizottság jogkörét, és mivel a Bizottságnak nem lenne lehetősége hivatalosan közölni álláspontját, az Uniónak az ENSZ-EGB szervein belül képviselendő álláspontjának kialakításához szükséges egyeztetés a tagállamokon belül és az Unión belül is minden esetben nagyobb erőfeszítést kívánna meg. Amennyiben az EU az AETR szerződő felévé válna, az egyeztetett uniós álláspontot az Európai Bizottság képviselné. A 22a. cikk módosítása miatt továbbá szigorúbb feltételeket kellene meghatározni az újonnan felállt AETR-bizottságban bonyolított szavazások rendjére vonatkozóan, ellenkező esetben előfordulhat, hogy bár az Unión belül adott esetben megtörténtek az egyeztetések, a bizottság értekezletén jelen lévő tagállamok száma nem elegendő a nem uniós felek által előterjesztett, az EU számára kedvezőtlen módosítási javaslatok elutasításához. Az Oroszországi Föderáció által a szakértői csoport első találkozóján tett javaslat szerint például a határozatok születhetnének a jelenlévők által leadott szavazatok egyszerű többsége alapján, a határozatképesség feltétele pedig az lehetne, hogy a jelenlegi 51 AETR szerződő fél közül legalább a fele jelen legyen. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy legalább 26 fél jelenléte és ebből 14 támogató szavazat már elegendő egy javaslat elfogadásához. Ezzel szemben jelenleg inkább az a jellemző, hogy nem több mint 6–7 uniós tagállam vesz részt az AETR-hez kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó üléseken, míg a nagyobb nem uniós érdekeltek (Oroszország, Törökország, Ukrajna) minden alkalommal jelen vannak, és a tapasztalat szerint szükség esetén képesek mobilizálni az AETR-ben részes FÁK-tagországokat és középázsiai országokat (pl. Fehéroroszország, Kazahsztán) is. b) A 14. cikk módosítása az EU AETR-hez való csatlakozásának lehetővé tétele érdekében A fentiek fényében szem előtt kell tartani az EU AETR-hez való csatlakozásának lehetőségét. A csatlakozás révén az EU megőrizhetné a menetírók jellemzőinek meghatározása terén betöltött kulcspozícióját. A csatlakozás biztosítaná az uniós szabályozás és az AETR harmonizált fejlődését, mivel a Genfben hozott szabályok – a Hivatalos Lapban való közzétételüket követően – közvetlenül alkalmazandók lennének az Unió belső jogrendjében. A tagállamok számára ez jogbiztonságot teremtene a tekintetben, hogy a menetírókra vonatkozóan az AETR- vagy az EU-szabályok az irányadók. E módosításhoz a 14. cikk módosítása szükséges annak érdekében, hogy lehetővé váljék a regionális integrációs szervezetek bevonása. A csatlakozás maga egy második lépésben, a Bizottság által javasolt tanácsi határozat útján valósulna meg. Az AETR összefüggésében fontos megjegyezni, hogy az uniós tagállamok viszonylatában végrehajtott fuvarozási műveletek belföldinek számítanak (az AETR-t pedig csak a nemzetközi fuvarozási műveletekre kell alkalmazni). Az EU és tagállamai eddig is mindig kitartottak ezen álláspontjuk mellett. Az AETR-hez való 70-es évekbeli csatlakozásukkor az akkori Közösségeket alkotó tagállamok fenntartással éltek, amelyben megerősítették ezt az elvet. Az elv továbbra is érvényes annak ellenére, hogy egyes uniós tagállamok az EU-hoz való csatlakozásuk előtt léptek be az AETR-be, és ennélfogva az említett fenntartáshoz nem
HU
5
HU
csatlakozhattak. Következésképpen amikor az EU csatlakozik a megállapodáshoz, szintén ilyen fenntartással kell élnie, ami által továbbra is lehetősége nyílik arra, hogy az EU-n belüli fuvarozásban használandó saját digitális menetíróját továbbfejlessze. A fentiek miatt az igazgatási bizottság szavazati rendjét úgy kell kialakítani, hogy kellő súlyt biztosítson az EU számára, például a jelenlévők által leadott szavazatok kétharmadaként meghatározott minősített többség előírásával (az 51 potenciális szavazat közül 27 jelenleg az EU kezében van). A bizottság pedig akkor lenne határozatképes, ha a szerződő felek delegáltjainak fele jelen van. Az EU a Bizottság javaslata alapján, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésében foglalt eljárás szerint alakítaná ki álláspontját, amelyet a Tanács elfogad, és az Unió nevében egy megállapodás alapján felállított szerv képvisel. Megjegyzendő, hogy ez a rendszer megfelel a nemzetközi műszaki megállapodások területén meghonosodott gyakorlatnak. A tervezett eljárás például pontosan ugyanaz, mint a járművek típusjóváhagyásáról szóló ún. felülvizsgált 1958-as megállapodás6 esetében. Az Unió tervbe vett csatlakozása összhangban van a Bíróság ún. „AETR-rel kapcsolatos joggyakorlatával”. 1971-ben született, elvi jelentőségű ítéletében7 a Bíróság kimondta, hogy a harmadik országok viszonylatában bonyolított közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájához kapcsolódó ügyek a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartoznak, és lefektette a belső és külső uniós hatáskörök párhuzamosságának elvét8. Az EUnak az EUMSZ 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében kizárólagos külső hatásköre van az AETR-ben szabályozott kérdésekben, mivel az AETR az Európai Unió által már régen elfogadott közös szabályokat érint, ahogy azt a Bíróságnak az AETR-hez kapcsolódó ítélkezési gyakorlatából is láthatjuk. További érv, hogy az 561/2006/EK rendelet (10) preambulumbekezdése szerint, mivel az AETR tárgyköre a rendelet hatálya alá esik, a Megállapodásra irányuló tárgyalások és a megállapodás megkötése az Európai Unió jogkörébe tartozik9. Ezenkívül a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodás (AETR) hatálybaléptetéséről szóló 2829/77/EGK tanácsi rendelet10 3. cikke kimondja, hogy „a harmadik országokkal az AETR 2. cikkének (2) cikke alapján kötendő megállapodásokat a Közösség jogosult megkötni. Az AETR 3. cikkének 2. bekezdésében foglalt rendelkezéseket a Tanács a Bizottság javaslata alapján fogadja el”. c) Új 10a. cikk – a járművezetői kártyák nemzeti nyilvántartásainak összekapcsolása 6
7 8
9
10
HU
Megállapodás a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről – 2. felülvizsgálat, beleértve az 1995. október 16-án hatályba lépett módosításokat is (HL L 346., 1997.12.17., 81–94. o.). A Bíróság 22/70 sz. AETR-ügyben 1971. március 31-én hozott ítélete. A Bíróság különösen azt hangsúlyozta, hogy „amennyiben közösségi szabályok kerültek kihirdetésre a Szerződés céljainak elérése érdekében, a tagállamok a közösségi intézmények keretén kívül nem vállalhatnak olyan kötelezettségeket, amelyek hatással lehetnek azokra a szabályokra vagy megváltoztathatják a hatókörüket”. Továbbá „e közösségi jogkörök kizárják, hogy a tagállamok párhuzamos hatáskörökkel rendelkezzenek, hiszen a közösségi intézmények keretén kívül hozott bármilyen intézkedés összeegyeztethetetlen a közös piac egységével és a közösségi joganyag egységes alkalmazásával.” A 3820/85/EGK rendelet 3. cikke egyértelműen megveti a szóban forgó európai uniós hatáskör alapját: „A Közösség tárgyalásokat folytat harmadik országokkal, amennyiben ez a rendelet végrehajtása érdekében szükséges”. Lásd még az 543/69/EGK rendelet 3. cikkét. HL L 34., 1977.12.24., 11. o.
6
HU
A 3821/85/EGK rendelet I.B mellékletében szereplő, az 1266/2009/EU bizottsági rendelet által bevezetett 268a követelmény értelmében a tagállamok elektronikus adatcserét folytatnak annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az általuk kibocsátott, adott járművezetői tachográfkártyából csak egy létezik. Ez a kötelezettség a 22a. cikk értelmében az AETR nem uniós szerződő feleire is kiterjed. A követelmény EU-szintű érvényesülését megkönnyítendő a Bizottság kialakította és sikerrel üzembe állította a TACHOnet nevű informatikai alkalmazást, amely a járművezetői kártyák nemzeti nyilvántartásainak összekapcsolása révén lehetővé teszi a kártyák egyediségének uniós viszonylatban történő, a csalások megelőzését célzó ellenőrzését. A TACHOnetnek jelenleg egy bizottsági ajánlás11 a jogalapja, melynek szerepét a 3821/85/EGK rendeletnek az Európai Parlamentben és a Tanácsban jelenleg tárgyalt módosítása alkalmával beillesztett célzott rendelkezés venné át. Az AETR javasolt módosítása alkalmával a szöveget új cikkel (10a. cikk) kell kiegészíteni, amely átláthatóbbá teszi a 268a követelményben lefektetett kötelezettséget és megerősíti a szerződő felek között a járművezetői kártyákkal kapcsolatban végzett elektronikus adatcsere kötelező jellegét. Ezzel általánossá tehető és megszilárdítható a nem uniós szerződő felek körében már nagymértékben elterjedt gyakorlat – több nem uniós partner ugyanis önkéntes alapon, egyes tagállamokkal kötött kétoldalú megállapodások alapján már csatlakozott a TACHOnethez. A 95/46/EK irányelv12 értelmében csak olyan harmadik országokba történhet adattovábbítás, amelyek megfelelő védelmi szintet biztosítanak a személyes adatok számára. Ezért az új 10a. cikkben indokolt előírni a szerződő felek számára, hogy biztosítsák a személyes adatok megfelelő védelmi szintjét. Az irányelv 25. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a harmadik ország által nyújtott védelem szintjének megfelelő mivoltát az adattovábbítási művelet feltételeinek, egyebek mellett az adatok jellegének, a tervezett adatfeldolgozási művelet céljának és időtartamának figyelembevételével kell értékelni. E tekintetben fontos megjegyezni, hogy a tachográfkártyák által érintett adatok alacsony érzékenységű adatok. Az (EU-n belül a TACHOneten keresztül összekapcsolt) nemzeti nyilvántartásokban tárolt adatok viszonylag általános jellegűek, és körük meglehetősen szűk (a járművezető vezetékneve és utóneve, születési ideje és – ha meg van adva – születési helye, a vezetői engedély száma és az azt kibocsátó ország, a járművezetői kártya státusza és száma), és a közúti ellenőrzést végző nem uniós ellenőr is teljes körű hozzáféréssel rendelkezik ezen adatokhoz. Az ezen adatokhoz hozzáférési joggal rendelkező hatóságok köre a kártyát kibocsátó hatóságokra és a hivatásos gépjárművezetők vezetési és pihenőidejére vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésével megbízott ellenőrökre korlátozódna. Ezenkívül az elektronikus információcsere egyedüli célja annak biztosítása, hogy az AETR szerződő felek nemzeti nyilvántartásaiban ne szerepeljen ugyanazon járművezető neve alatt több érvényes kártya. Ilyen körülmények között joggal feltételezhető, hogy valamennyi vagy legtöbb nem uniós AETR szerződő fél képes biztosítani a tachográfkártyák által érintett személyes adatok megfelelő védelmi szintjét. Mindenesetre az irányelv 25. cikkének (4) bekezdése értelmében a 11 12
HU
A Bizottság ajánlása (2010. január 13.) a kibocsátott járművezetői kártyák egyediségének ellenőrzésére szolgáló tagállamok közötti elektronikus adatcsere biztonságáról (HL L 9/10, 2010.1.14.) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról.
7
HU
tagállamoknak lehetőségük van intézkedéseket tenni a harmadik országba irányuló bármilyen adattovábbítás megakadályozására, amennyiben a szóban forgó harmadik ország nem biztosítja a megfelelő védelmi szintet. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a TACHOnet az EU saját belső kommunikációs informatikai rendszerét (sTESTA) használja, amelynek egyes nem uniós államokba történő kivitelére és ottani alkalmazására vonatkozóan korlátozások vannak érvényben. A nem uniós AETRországok közül csak az uniós tagjelölt országok tudnak a TACHOnethez az sTESTA-n keresztül közvetlenül csatlakozni. A fennmaradó szerződő felek közül néhánynak lehetősége lenne a már említett kétoldalú megállapodások keretében önkéntes alapon, közvetett módon kapcsolatot létrehozni az egyes tagállamokkal. Ez a megoldás azonban körülményes és terhes a felek számára, a csatlakozási pontok nagy száma miatt elmarad az optimálistól, és nem terjed ki valamennyi szerződő félre. Éppen ezért szükségessé válhat olyan alternatív informatikai megoldás kialakítása, amelyen keresztül a nem uniós szerződő felek és a tagállamok (és a tagjelölt országok) között létrejöhet az elektronikus információcsere, és amelynek keretében ugyanakkor érvényesülnek a jelenlegi TACHOnet és sTESTA rendszerek biztonsági előírásai. A Bizottság jelenleg éppen olyan tanulmány előkészítésén dolgozik, amely megvizsgálná a szóba jövő, például biztonságos internetalapú kapcsolatra épülő műszaki lehetőségeket. A tanulmány eredményei várhatóan 2013 végén állnak majd rendelkezésre. 3. AZ AETR FELÜLVIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS Az AETR 20. és 21. cikke meghatározza a megállapodás felülvizsgálatakor követendő eljárást. A 21. cikk különös jelentőséggel bír az EU számára, mivel lehetőséget biztosít a „csendben történő” felülvizsgálatra, amelyhez nem szükséges a javasolt módosítások szerződő felek általi ratifikálása. Mivel az eljárás nem ír elő hivatalos egyeztetést, a tanácsi határozat elfogadása megfelelő eszköznek tűnik a közös álláspont megállapítására. A tagállamok az AETR felülvizsgálatának keretében az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésében foglaltak szerint elfogadott uniós álláspont alapján és az Unió érdekében együttesen, az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében előírt lojális együttműködés kötelességének megfelelve lépnek fel. Az AETR módosításához szükséges eljárások lefolytatásához szükséges időre tekintettel indokolt átmeneti megoldást találni az AETR-országokkal a menetírók módosítására vonatkozó uniós szintű határozatokról való egyeztetésre. Ebből a célból a Bizottság már a 3821/85/EGK rendelet módosítására irányuló javaslatában előirányozta egy menetíró készülékekkel foglalkozó fórum felállítását, melyben az uniós országok és a nem uniós szerződő felek szakértői egyaránt részt vennének. A Bizottság szándéka szerint az I.B melléklet műszaki frissítésére irányuló határozatok meghozatala előtt kikérné a fórum véleményét.
HU
8
HU
2012/0284 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodással (AETR) foglalkozó szakértői csoportján belül az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 90. cikkére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, az Európai Parlament értesítését követően, mivel: (1)
Amint azt a Bíróság kimondta13, a közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájához kapcsolódó ügyek az Unió kizárólagos külső hatáskörébe tartoznak. Ezt a hatáskört gyakorolta az Unió belső vonatkozásban a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló, 1969. március 25-i 543/69/EGK tanácsi rendelet14, a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 3820/85/EGK tanácsi rendelet15, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet16 és legutóbb az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet17 elfogadásakor. Mivel az AETR tárgya az 561/2006/EK rendelet hatálya alá tartozik, a megállapodással kapcsolatos tárgyalások és a megállapodás megkötése az Unió hatásköre. A harmadik országok viszonylatában közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájához kapcsolódó szabályok – és a betartásuk ellenőrzésére szolgáló menetíró készülékekre vonatkozó szabályok – az Európai Unió által elfogadott rendeleteknek és az AETR-megállapodásnak egyaránt tárgyát képezik. E szabályok harmonizálása elengedhetetlen.
13
A Bíróság 22/70 sz. AETR-ügyben 1971. március 31-én hozott ítélete. HL L 77., 1969.3.29., 49. o. HL L 370., 1985.12.31., 1. o. HL L 370., 1985.12.31., 8. o. HL L 102., 2006.4.11., 1. o.
14 15 16 17
HU
9
HU
(2)
Az AETR tárgyalások egyedi körülményei kivételes esetben lehetővé tesznek egy olyan eljárást, amelynek során az Unió tagállamai összehangolt cselekvés keretében egyénileg helyezik letétbe a csatlakozási vagy ratifikációs okmányokat, azonban az Unió érdekében és nevében járnak el.
(3)
A szakértői csoport következő értekezlete 2012. december 3-án lesz. Ez alkalommal a szakértői csoport adott esetben az AETR módosítását eredményező javaslatokat vitathat meg. Ez az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti joghatással fog járni.
(4)
Az EU tagállamai és az AETR szerződő felei az AETR-megállapodás felülvizsgálata céljából kötelesek egymással együttműködésben, különösen a megállapodás 21. cikkében megállapított mechanizmus szerint – a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodás (AETR) hatálybaléptetéséről szóló 2829/77/EGK tanácsi rendeletnek18 és az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdése szerinti lojális együttműködési kötelezettségnek megfelelve – eljárni.
(5)
A közúti fuvarozásban használt menetíró készülékek (tachográfok) egész Európára kiterjedő harmonizációjának érdekében olyan egyetlen döntéshozatali eljárást szükséges bevezetni, amely egyszerre figyelembe veszi az Európai Unió jogköreit és az AETR-megállapodást aláíró harmadik országok érdekeit.
(6)
Az AETR 22a. cikke jelenleg úgy rendelkezik, hogy a 3821/85/EGK tanácsi rendeletnek a digitális menetírókat érintő módosításait az AETR szerződő felei valamennyien automatikusan átveszik anélkül, hogy az Európai Unió a módosítások elfogadása előtt bármilyen hivatalos egyeztetést folytatna ezen országokkal. Amint azt a Bizottság a „Digitális menetíró készülék: Útiterv a jövőbeli tevékenységekhez” című közleményében19 is kiemelte, a jelenlegi mechanizmus veszélybe sodorja a 3821/85/EGK tanácsi rendelet felülvizsgálatának keretében javasolt intézkedések helyes és harmonizált módon történő végrehajtását és a digitális menetíró nem uniós szerződő felek általi bevezetését. Ennélfogva az Európai Uniónak érdeke a digitális menetírókkal és az AETR-rel kapcsolatos döntéshozatali eljárás javítása és a 22a. cikk ennek megfelelő módosítása, és ennek érdekében az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) keretén belül egy igazgatási bizottság felállítása, amelynek feladata a menetírók műszaki jellemzőinek az AETR által lefedett teljes területre történő meghatározása.
(7)
Az AETR-megállapodás és a 22a. cikk alapján újonnan felállított bizottságban folyó döntéshozatal tervezett rendjének sajátosságai, valamint az a tény, hogy a közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkája területén az Európai Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, mind az Unió AETR-hez való csatlakozását indokolják, ami megfelelne a Bíróság 22/70. sz. AETR-ügyben hozott ítéletében foglaltaknak, és biztosítaná az EU érdekeinek hatékony képviseletét az ENSZ-EGBnél folyó eljárások során. Az Unió csatlakozását követően az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése alapján a Tanács által elfogadott uniós álláspontot az EU nevében a Bizottság képviseli, és az igazgatási bizottságban a Bizottság gyakorolja a tagállamok szavazati jogát.
18
HL L 334., 1977.12.24., 11. o. COM(2011) 454 végleges.
19
HU
10
HU
(8)
Az AETR 14. cikke jelenlegi formájában csak az ENSZ-EGB tagországai és az ENSZEGB-ben konzultációs joggal rendelkező országok számára teszi lehetővé az AETRhez való csatlakozást. Ezért ahhoz, hogy az Európai Unió csatlakozhasson az AETRhez, a 14. cikket módosítani szükséges oly módon, hogy az lehetővé tegye a regionális integrációs szervezetek AETR-hez való csatlakozását.
(9)
A 3821/85/EGK rendelet I.B mellékletében szereplő 268a követelmény eredményes végrehajtása, a járművezetői kártyáknak az AETR által lefedett területen való hatékonyabb ellenőrzése és felügyelete, valamint az ellenőrök feladatának könnyebbé tétele érdekében indokolt nemzeti elektronikus nyilvántartásokat létrehozni és rendelkezni azok összekapcsolásáról. A nyilvántartások összekapcsolására vonatkozó rendelkezéseknek tiszteletben kell tartaniuk a szerződő felek belső biztonsági követelményeit, és biztosítaniuk kell a továbbított személyes adatok védelmének a legszigorúbb nemzetközi normáknak megfelelő szintjét,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk (1) Az Uniónak a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodással (AETR) foglalkozó szakértői csoporton belül képviselendő álláspontja megfelel az e határozat mellékletében foglaltaknak, és azt az AETR-ben részes uniós tagállamok az Unió érdekében együttesen fellépve képviselik. A tagállamok e módosítási javaslatokról az AETR 21. cikkének 1. bekezdésében előírt eljárás szerint tájékoztatják az ENSZ főtitkárát. (2) Az álláspontot érintő alaki, illetve kismértékű változtatások az álláspont módosítása nélkül is elfogadhatók. 2. cikk Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei. E határozat […]-án/én lép hatályba. Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről az elnök
HU
11
HU
I. MELLÉKLET A 22a. cikk új szövege (az 1.B függelék módosítására vonatkozó eljárás) A 22a. cikk helyébe a következő cikk lép: 1. Létrejön egy igazgatási bizottság, amelynek feladata határozni a jelen megállapodás 1.B függelékének módosításairól. Az igazgatási bizottságban a megállapodásban részes valamennyi szerződő fél képviselteti magát. 2. Az igazgatási bizottság székhelye Genf. Az üléseket főszabály szerint Genfben tartják. A bizottság dönthet úgy, hogy más helyszínen tartja ülését. 3. Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának ügyvivő titkára biztosítja a bizottság számára a megfelelő titkársági szolgáltatásokat. 4. A bizottság kétévente elnököt és két alelnököt választ. 5. Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának égisze alatt működő igazgatási bizottságot az ENSZ főtitkára szükség esetén, de évente legalább egy alkalommal hívja össze. 6. A megállapodás 1.B függelékének módosítására bármely szerződő fél javaslatot tehet. A módosító javaslatokat írásban kell benyújtani az Európai Gazdasági Bizottság titkárságához az igazgatási bizottság azon ülése előtt 3 hónappal, amelyen a javaslatot elfogadásra elő kívánják terjeszteni. A módosító javaslatok szövegét az Európai Gazdasági Bizottság három hivatalos nyelvén valamennyi szerződő fél részére meg kell küldeni legalább 3 hónappal az igazgatási bizottság azon ülése előtt, amelyen a javaslatot elfogadásra elő kívánják terjeszteni. 7. Az igazgatási bizottság határozatképességéhez legalább a szerződő felek felének plusz egy főnek jelen kell lennie. A határozatképesség szempontjából úgy kell tekinteni, hogy a regionális integrációs szervezetek, amelyek a megállapodás Szerződő Felei, tagállamaik szavazatszámával szavaznak, jelenlétük azonban nem feltétele a sikeres szavazásnak. 8. Az igazgatási bizottság a jelen lévő szerződő felek által leadott szavazatok többsége alapján hozza határozatait. 9. A határozatok meghozatala során minden szerződő félnek egy szavazata van. A megállapodásban részes regionális integrációs szervezetek képviselői a szervezet tagállamainak szavazatát azok távollétében adják le. 10. Amennyiben az 1.B függelék módosítására irányuló javaslat a megállapodás cikkeinek és függelékeinek módosítását is szükségessé teszi, akkor a függelék módosításai mindaddig nem léphetnek hatályba, amíg a megállapodás többi részét érintő módosítások hatályba nem lépnek. Amennyiben ilyen esetben az 1.B függeléket érintő módosítások a megállapodás többi részét érintő módosításokkal egyidejűleg kerülnek előterjesztésre, a hatálybalépésük időpontját az általánosságban a 21. cikkben ismertetett eljárások alkalmazásával meghatározott időpont alapján kell megállapítani, az említett cikk 7. bekezdésében tárgyalt esetben figyelembe véve az 1.B függelék módosításában meghatározott időpontot is.
HU
12
HU
II. MELLÉKLET A 14. cikk lehetséges szövegezése (a regionális integrációs szervezetek AETR-hez való csatlakozása) A 14. cikk a következőképpen módosul: A cikk a következő 1a. bekezdéssel egészül ki: „E megállapodást regionális integrációs szervezetek is aláírhatják. Ennek a megállapodásnak az alkalmazásában »regionális integrációs szervezet« bármely olyan szervezet, amely egy adott régió szuverén államaiból áll, és hatáskörrel rendelkezik bizonyos, ezen megállapodás által szabályozott területeken, és amely megfelelő felhatalmazással rendelkezik e megállapodás aláírására, ratifikálására, elfogadására, jóváhagyására vagy az ahhoz való csatlakozásra.” Az 5. bekezdés a következőképpen módosul: 5. Minden olyan Állam vagy regionális integrációs szervezet tekintetében, amely a nyolcadik ratifikálási vagy csatlakozási okmány jelen cikk 4. pontja szerinti letétbe helyezését követően ratifikálja a jelen Megállapodást vagy csatlakozik ahhoz, a jelen Megállapodás az azt követő száznyolcvanadik napon lép hatályba, miután ezen Állam vagy regionális integrációs szervezet letétbe helyezte ratifikálási vagy csatlakozási okmányát.
HU
13
HU
III. MELLÉKLET A 10a. cikk lehetséges szövegezése 1. Annak érdekében, hogy megbizonyosodhassanak arról, hogy a járművezetők még nem rendelkeznek a megállapodás 1.B függeléke szerinti érvényes járművezetői kártyával, a szerződő felek nemzeti elektronikus nyilvántartást tartanak fenn, amelyben legalább a járművezetői kártyák érvényességi idejével azonos ideig az alábbi adatokat tartják nyilván: - a járművezető vezetékneve és utóneve - a járművezető születési ideje és – ha meg van adva – születési helye - a vezetői engedély száma és az azt kibocsátó ország (ha releváns) - a járművezetői kártya státusza - a járművezetői kártya sorszáma 2. A szerződő felek minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy biztosítva legyen az elektronikus nyilvántartások közötti kapcsolat, valamint hogy a területükön a kártyát kibocsátó hatóságok és a hivatásos gépjárművezetők vezetési és pihenőidejére vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésével megbízott ellenőrök hozzáférjenek a nyilvántartáshoz. 3. Járművezetői kártya kibocsátásakor, cseréjekor és – szükség esetén – megújításakor a szerződő feleknek elektronikus adatcserén keresztül ellenőrizniük kell, hogy a járművezető még nem rendelkezik érvényes járművezetői kártyával. A szerződő felek biztosítják a továbbított személyes adatok védelmének a legszigorúbb nemzetközi normáknak megfelelő szintjét. Ez azt is jelenti, hogy az adatcsere csak az ellenőrzéshez szükséges adatokra terjed ki, és azok a személyes adatokat szolgáltató szerződő fél előzetes engedélye nélkül más célra nem használhatók fel.
HU
14
HU
