Javaslat a kohéziós politika 2014-2020-as prioritásaira A program neve: Autonóm kistérség koncepciók és intézményfejlesztési program A probléma, amelyre a programtól megoldást várunk: A rendszerváltozás óta bekövetkezett átalakulás az országot nyitottá és – a kellı megerısödés lehetısége híján – kiszolgáltatottá tette. Magyarország gazdasági autonómiáját elveszítette. Erıteljes koncentráció valósul meg a fejlesztésekben, az erıforrások elosztásában, a tıkepiacon. Az új helyzet bizonyos szereplık részére kedvezı, mások számára veszélyekkel jár. A vidéki kistelepülések nagy részére egyre kevésbé burkoltan kimondatott: versenyképtelenek és ezért pusztulásra ítéltettek. Az autonómia visszaszerzésére esélyt mégsem a nagyvállalatok és a nagytıke, vagy a központosított infrastruktúra nyújt, hanem a kis- és középvállalkozások, a vidék, a decentralizált, stabil és több lábon álló helyi közösségek. A vagyontalan és csak a központi újraelosztás köldökzsinórján függı települések és önkormányzataik új stratégiát kell felépítsenek, ha életben kívánnak maradni. Ehhez saját képességeik, potenciáljuk feltárására van szükség, a hely eltartóképességének, saját erıforrásainak, stabilitásuknak erısítésére, függıségük csökkentésére. Egy régió ill. kistérség megerısödését, stabil és tartós fejlıdését elsısorban a régió potenciáljai, a környezet és cselekvı szereplıinek értékei és lehetıségei, tehetsége és képességei alapozhatják meg. Ehhez a régióra irányuló emberi erıforrások és tevékenységek szorosabb kapcsolódására van szükség, vagyis egy új helyi, térségi azonosságtudat (identitás) felépítésére. Ez egyaránt vonatkozik a tájra, a természeti-tárgyi környezetre, a gazdaságra és az emberekre, tehát egy kibıvített identitásról van szó, amelyben egyaránt kap helyt a gazdaság, a természeti környezet és a szociális tartalom. A külsı függıség, kiszolgáltatottság legerısebben közüzemi szolgáltatásoknál: az energia- és vízellátás, valamint a szennyvízkezelés területén jelentkezik, ezért az autonóm kistérség koncepciója elsısorban ezekre a területekre fókuszál, de erısen kapcsolódik a mezıgazdaság, élelmiszer-termelés, tájhasználat kérdésköréhez is. Melyik tematikus célkitőzéshez kapcsolódik1: (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történı elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelızés és –kezelés elımozdítása; (6) környezetvédelem és az erıforrás-felhasználás hatékonyságának elımozdítása; (11) az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. 1
(1) a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erısítése; (2) az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minıségének javítása; (3) a kis- és középvállalkozások, a mezıgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történı elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelızés és –kezelés elımozdítása; (6) környezetvédelem és az erıforrás-felhasználás hatékonyságának elımozdítása; (7) a fenntartható közlekedés elımozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a fıbb hálózati infrastruktúrákban; (8) a foglalkoztatás elımozdítása és a munkaerı mobilitásának támogatása; (9) a társadalmi befogadás elımozdítása és a szegénység elleni küzdelem; (10) beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; (11) az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.
A program célja: Az autonóm térségek koncepcióját már a „Nemzeti Fejlesztés - 2020 Országos Fejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Koncepció” a 2012 végén társadalmi vitára bocsátott változata is tartalmazza az 5.1.5 pontjában. Eszerint: „Az autonóm térségek a belsı erıforrásokat feltáró, annak hasznosítására törekvı mőködési modellt és fejlıdési pályát valósítanak meg.” A program hosszú távú célja fenntartható területhasználat mellett a közüzemi szolgáltatások biztosítása minimális külsı erıforrások igénybevételével, elsısorban a helyi erıforrásokra támaszkodva. Ehhez vezetı elsı lépés az autonóm kistérség fejlesztési koncepció kidolgozása és ennek megvalósítását segítı intézményrendszer kialakítása. Célkitőzések: − A tájhasználat felülvizsgálata a helyi erıforrások helyben történı felhasználásának optimalizálása érdekében a fenntarthatóság feltételeinek figyelembe vételével. − A közüzemi szolgáltatások felülvizsgálata a kiszolgáltatottság csökkentése érdekében. − Érintettek bevonása a fejlesztési koncepciók kidolgozásába. − Intézményfejlesztés − Külsı energiaforrásoktól való függıség csökkentése − A települési vízhasználat klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának növelése − Helyi fejlesztések ösztönzése a kistérségi önellátás növelése érdekében. A program által finanszírozható feladatok: 1) Autonóm kistérség fejlesztési koncepciók készítése a) Az autonóm kistérségek kijelölése A koncepció kidolgozása jellemzıen önálló ökológiai egységekbıl definiálható kistérségek kijelölésével kezdıdik. Sajnos sem a korábbi kistérségek illetve LEADER akciócsoportok, sem az újonnan létrejött járások lehatárolása nem követi az ökológiai határokat, ezért célszerő ezeket felülvizsgálni. Mérlegelni kell a méretgazdaságosságot valamint a távolságokból adódó elosztási veszteségeket is. Egy-egy kistérségben érintett önkormányzatok önkéntes együttmőködése alapvetı feltétele egy sikeres koncepció megalkotásának. b) Helyi adottságok, potenciálok felmérése Egyes kistérségek lakossági és közületi fogyasztási szokásainak, a pontos igények felmérése mellett el kell készíteni a terület energiapotenciálját, fel kell mérni vízügyi adottságait. Az igények és a természeti adottságok összevetése után kell helyi stratégiát kidolgozni a szükséges technikai lehetıségek alkalmazásáról figyelembe véve a terület környezeti (természeti, épített környezet, és mezıgazdaság) valamint emberi erıforrás fejlesztési potenciáljait. Ezek alapján készülnek el a szakértıi jövı forgatókönyvek különbözı fejlıdési alternatívákat bemutatva. c) Közös jövıkép megfogalmazása A helyi adottságokra, potenciálokra épülı szakértıi jövı forgatókönyvek közül a helyi közösség érintettjei, a LEADER és CLLD módszertannak megfelelıen a civil, vállalkozói és önkormányzati szektor képviselıi közösen alakítják ki azt a jövıképet, melynek mentén elindulhat a fejlesztési koncepció részletes kidolgozása, a projektötletek győjtése d) Projektötletek megfogalmazása A helyi erıforrásokra alapozott közös jövıkép alapján különbözı fejlesztési, beruházási projektek generálása, győjtése Lépték: egyéni, közösségi és kistérségi léptékő fejlesztések. Fejlesztési irányok: − energiaigények csökkentését célzó beruházások
− − − − − −
megújuló energia hasznosítását célzó beruházások helyi hulladékhasznosítást célzó beruházások vízvisszatartást segítı beruházások vízhasznosítást célzó beruházások helyi szennyvíztisztítást célzó beruházások beruházásösztönzı rendszerek kialakítása
2) Intézményi háttér fejlesztése a) Autonóm kistérség módszertani központ létrehozása Az Autonóm kistérség koncepcióját a Független Ökológiai Központ munkatársai külsı szakértık bevonásával dolgozta ki 1998-tól a Balaton-felvidéken a Dörögdi medencében, majd 2006-ban az Alpokalja kistérségben készített esettanulmányok és ehhez kapcsolódó országos ajánlások elkészítése során. A módszertan továbbfejlesztéséhez és terjesztéséhez több tudományterületrıl érkezı szakértıi csapat (tájépítész, építész, gépész, ökológus, hidrológus, szociológus, közösségfejlesztı, stb.) közös munkája szükséges. A módszertani központ feladatai: − képzések szervezése önkormányzati és államigazgatási szervek és projektmenedzsment szervezetek munkatársainak. − módszertani útmutató kidolgozása, továbbfejlesztése az autonóm kistérség koncepciók kidolgozásához, különös tekintettel a fenntarthatósági kritériumrendszer kialakítása. − projektjavaslat katalógus kidolgozása fenntarthatósági és gazdaságossági szempontok bemutatásával. − szakmai tanácsadás a projektmenedzsment szervezetek számára b) Autonóm kistérségi projektmenedzsment szervezetek létrehozása A szervezet létrehozói: − a projektekben érintett tulajdonosok − a település/kistérség önkormányzatai − szükség esetén a befektetık. A szervezet feladatai: − A koncepció közép- és hosszútávú lépéseinek meghatározása, − a projektek megvalósításához szükséges elızetes lépések (infrastruktúrafejlesztés, tervezés, megvalósíthatósági tanulmányok készíttetése, forrásteremtés, stb.) elıkészítése és megvalósítása, − a jövıkép korrekciója (visszacsatolás a kezdeti koncepcióhoz) és konkrét helyi stratégiává alakítása. − A koncepcióhoz illeszkedı projektek generálása és koordinációja c) Önkormányzati, államigazgatási szervek, projektmenedzsment szervezetek munkatársainak képzése A javasolt beruházások sok esetben újdonságnak hatnak a települési és megyei államigazgatási szakembereknek. Ezen szakemberek képzésének minden formája támogatandó és szükséges, hogy partnerek tudjanak lenni a beruházások elıkészítésében, megvalósításában és üzemeltetésében. Hasonló okokból szükséges a projektmenedzsment szervezetek munkatársainak képzése is.
A programban való részvétel fenntarthatósági feltételei: −
−
−
A helyi erıforrások feltérképezésénél, a potenciálok meghatározásánál, valamint a tájhasználati alternatívák kidolgozásánál tekintettel kell lenni a fenntarthatósági szempontokra, különösen a biomassza potenciál meghatározásánál a primer energia mutatókra, továbbá a kulturális, táji és biológiai sokféleség megırzésére. A társadalmi fenntarthatóság biztosítása érdekében szükséges, hogy a szakértıi koncepció több alternatívát nyújtson az érintett helyi közösség számára és ezek közül közösen, lehetıleg konszenzusosan alakítsák ki az érintettek a közös jövıképüket, mely mentén részletesen ki lehet dolgozni a koncepciót. A gazdasági fenntarthatóság igazolására a koncepció keretében javasolt beruházásoknál szükséges életciklus költségvetés készítése. Emellett a koncepcióban javasolt technológiáknál elsıbbséget kell élveznie a helyi (humán) erıforrásokra támaszkodó megoldásoknak.
A program indikátorai és a megkövetelt célértékek: Autonóm kistérség fejlesztési koncepciókkal lefedett terület nagysága: 14 000 km2 Autonóm kistérség fejlesztési koncepciókkal érintett lakosság: 500 000 lakos Autonóm kistérségekben a közös jövıkép megfogalmazásában részt vevı érintettek száma: 10 000 lakos Autonóm kistérség képzésen részt vett önkormányzati, államigazgatási szervek munkatársainak száma: 1 000 fı A kistérségen kívülrıl beszerzett energia nagysága a jelenlegihez viszonyítva. (bázis év: 2013=100%): 75% A belterületen helyben hasznosított szürke- és csapadékvíz növekedése a jelenlegi szinthez képest. (bázis év: 2013=100%): 200% Autonóm kistérség fejlesztési koncepció megvalósítása keretében létrejött fejlesztések összege: 70 Mrd Ft A programra igényelt források: Magyarország területének kb. 15%-ával (14ezer km2) , valamint a lakosság 5%-ával (500ezer fı) számolva az autonóm kistérség koncepció kidolgozásának költségei kb. 500 ezer Ft/km2 fajlagos költséggel számolva: 7 mrd Ft. A teljes program indikátorai: Priority
Output indicator Result
Milestone for Milestone for Milestone for 2016 2018 2022
A tájhasználat felülvizsgálata a helyi erıforrások helyben történı felhasználásának
Autonóm kistérség fejlesztési koncepcióval lefedett terület
8 000
10 000
14 000
optimalizálása nagysága érdekében a (km2) fenntarthatóság feltételeinek figyelembe vételével A közüzemi szolgáltatások felülvizsgálata a kiszolgáltatottság csökkentése érdekében
Autonóm kistérség fejlesztési koncepcióval érintett lakosság nagysága (lakos)
300 000
400 000
500 000
Érintettek bevonása a fejlesztési koncepciók kidolgozásába
Autonóm kistérségekben a közös jövıkép megfogalmazás ában részt vevı érintettek száma (lakos)
6 000
8 000
10 000
Intézményfejlesztés Autonóm kistérség képzések száma (nap)
60
80
100
Intézményfejlesztés Autonóm kistérség képzésen részt vett önkormányzati, államigazgatási szervek munkatársainak száma (fı)
600
800
1 000
Külsı energiaforrásoktól való függıség csökkentése
A kistérségen kívülrıl beszerzett energia nagysága a jelenlegihez viszonyítva. % (bázis év: 2013=100%)
95%
85%
75%
A települési vízhasználat klímaváltozáshoz való
A belterületen helyben hasznosított szürke- és
110%
130%
200%
alkalmazkodásának növelése
csapadékvíz növekedése a jelenlegi szinthez képest. % (bázis év: 2013=100%)
Helyi fejlesztések ösztönzése a kistérségi önellátás növelése érdekében.
Autonóm 15 kistérség fejlesztési koncepció megvalósítása keretében létrejött fejlesztések összege (Mrd Ft)
30
70
Kidolgozta: Független Ökológiai Központ
Az Európai Bizottság és az European Climate Foundation – a Magyar Természetvédık Szövetsége és a CEE Bankwatch Network közvetítésével – támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány a szerzık nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság az European Climate Foundation nem tehetı felelıssé az abban foglaltak bárminemő felhasználásért.
