JAVASLAT A KLÍMAVÁLTOZÁST INDUKÁLÓ ÉS TALAJVÍZHIÁNYT MEGSZÜNTETŐ
HAJDÚHÁTSÁGI – ERDŐSPUSZTÁK – LIGETALJA NYÍRSÉGI TÖBBCÉLÚ VÍZELLÁTÓ RENDSZER (HELN RV) KIÉPÍTÉSÉRE
Debrecen, 2015. március
0
TARTALOMJEGYZÉK 1.)
Bevezetés.
2.)
A projekt elkészítésénél rendelkezésre álló tervdokumentációk:
3.)
A javaslatunk szerinti beavatkozással a megyénként érintett területek:
3.1. Szabolcs – Szatmár – Bereg megye. 3.2. Hajdú-Bihar megye. 3.3. Összegezve: 4.)
Az érintett terület domborzati – vízrajzi viszonyai.
4.1. Szabolcs – Szatmár – Bereg megye. 4.2. Hajdú-Bihar megye. 5.)
Az érintett területek vízgazdálkodásában a tárgyügyhöz kapcsolódóan meglévő állapotok, tervezett beavatkozások, lehetőségek.
5.1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén. 5.2. Hajdú-Bihar megye. 6.)
Javaslat a két megyét érintő beruházás megvalósítására.
6.1. A projekt felépítése. 6.1.1. A projekt megvalósításának lehetősége. 6.1.2. Elvégzendő feladatok nagyságrendi adatok nélküli tömörítvénye. 6.1.3. Az elkészült létesítmények üzemeltetése. 6.2. Vízellátás (forrásbiztosítás, kontingensek). 6.2.1. Vízszükséglet, forráshelyek. 6.2.2. Javaslat a rendelkezésre álló vízmennyiség igény szerinti elosztásáról. 6.2.3. Tározótavak kiépítése. 6.2.4. Hálózat kiépítése. 7.)
Költségbecslés.
8.)
Javaslatunkban foglaltak összegezése.
Mellékletek: 1.)
A beavatkozással érintett területek
2.)
Hajdúhátsági – Nyírségi Regionális Vízellátórendszer 1
1.
Bevezetés. A víz az élet bölcsője, létezésünk egyik meghatározó eleme.
Mindennapi életünkben / tevékenységünkben természetesnek vesszük, hogy igényeink kielégítéséhez megfelelő minőségű és mennyiségű víz álljon rendelkezésre. Magyarország, a Kárpát-medencén belül privilegizált helyzetben van a vízkészletet, a vízutánpótlást tekintve. Ahhoz, hogy ez a kincs ne csak átfolyjon az országon, hanem megfelelő időben és helyen, elegendő mennyiségben és kiváló minőségben álljon rendelkezésre - a már eddig elvégzett beavatkozásokon túl -, további összehangolt vízgazdálkodásra, vízkormányzásra van szükség. Ezeknek a beavatkozásoknak kell kiküszöbölni a múltbéli esetleges hibákat, hiányosságokat, és biztosítani mind a mostani, mind a jövő generációjának biztonságos életfeltételeit. Az összehangolt vízkormányzással lehet biztosítani a mindenkor szükséges vízmennyiséget emberi fogyasztásra és egyéb felhasználásra (ipari-, mezőgazdasági-, szabadidős, stb.) is. Ugyanilyen fontos, hogy vízellátás szempontjából, komplexitásában vizsgáljuk az ország egész területét. A vízkormányzással kiküszöbölhető / helyreállítható az aszályos, vízhiányos területek vízellátása, megszüntethető / kezelhető a talajvízhiány és a belvíz okozta problémák. Projektünkkel a meglévő és üzemelő létesítményekre, a meglévő természeti környezetre – terepadottságokra alapozva, az Európai Uniós elképzelésekkel és a hazai elvárásokkal összhangban Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintően egy olyan komplex – többcélú vízellátó rendszert kívánunk megvalósítani, amely rendszer pozitív klímaváltozást indukál (megvalósításával kiküszöbölhető, illetve minimálisra csökkenthető az eddigi klímaváltozás kedvezőtlen hatásai), segít megszűntetni és kezelni a talajvízhiány, illetve a belvíz okozta problémákat. Mindezek eredményeként oly mértékben megváltozik, illetve helyreáll az adott térség ökoszisztémája, flórája és faunája, amely pozitív változásokat generál az érintett térség lakosságára, életminőségére és (felszámolva az elmúlt időszak negatívumait) az elkövetkező évtizedekben alapvetően befolyásolná az érintett régió esélyeit / lehetőségeit. Alapprojektünk az eddig elkészült tervdokumentációk felhasználására épül, az érintett vízügyi igazgatóságok és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarák mindkét megyében támogatják.
2
A projekt elkészítésénél rendelkezésre álló tervdokumentációk:
2.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: -
Vízgazdálkodás (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendezési terve). Vízkészlet gazdálkodás (VIZITERV: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye).
Hajdú-Bihar megyében a korábbi években elkészült: -
CIVAQUA Program, mely már érvényes környezetvédelmi engedéllyel is rendelkezik (Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság).
Ezeknek a tervdokumentációknak a maradéktalan felhasználása mellett (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Déli Vízpótlást követve), az eltelt időszak tapasztalatai – a bekövetkezett változások – az ésszerűség alapján, ezeket az alapdokumentációkat kiegészítve tudjuk az eredeti célkitűzéseinkben foglaltakat megvalósítani. a.)
A CIVAQUA Program és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Déli Vízpótlás tervének összevonásával a Keleti Főcsatornából történő vízellátás egy (már meglévő) vízkivételi műről biztosítható.
b.)
Hajdú-Bihar megyében a komplex vízellátó rendszerbe bekapcsoljuk: - a Hajdúbagos környéki rekultivációra szoruló területet. - a Ligetaljai és Érmelléki területeket (Kálló csatorna).
c.)
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a komplex vízellátó rendszerbe bekapcsoljuk: - a Bódvaj völgy által reprezentált területet.
d.)
Ennek a megnövelt területnek a megnövekedett vízigényét (a vízellátás biztonsága miatt is) a Kocsord térségében létesítendő II. Vízellátó Bázis kiépítésével, a két vízellátó bázis összehangolásával tervezzük megvalósítani.
Ennek a tervezési munkának az elindítása az érintett vízügyi igazgatóságok egyetértésével, a közös munka igényével történik. A vízellátó rendszer kiépítését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarák mindkét megyében támogatják. A komplex vízellátó rendszerbe bevont területek határait a változtatásoknak megfelelően az 1. sz. melléklet tartalmazza.
3
3.
A javaslatunk szerinti beavatkozással a megyénként érintett területek:
3.1.
Szabolcs – Szatmár – Bereg megye A terület határai: a.) Vízválasztó vonalától északra: Érpatak csatorna – Lónyay-főcsatorna – 49. sz. Főút – Kraszna folyó (Kocsordi híd). b.) Vízválasztó vonalától délre: Megyehatár – országhatár – Kraszna folyó (Kocsordi híd) Az érintett terület nagysága: 1 600 km2 Az érintett területen lévő települések: száma: 62 lakossága: 250 000 fő.
3.2.
Hajdú-Bihar megye A terület határai: a.) 4-47 sz. főútvonalaktól keletre fekvő területek: megyehatár – 4-47 sz. főutak – 4809. j. Sáránd – Létavértes – országhatár ök.út – országhatár – megyehatár. b.) 4-47 sz. főútvonalaktól nyugatra fekvő területek: 4-47 sz. főutak – Debreceni elkerülő út közötti terület 4 sz. elkerülő út – 33 sz. főút – 3316.j. Tiszacsege Debrecen ök.út – Keleti-főcsatorna – 35 sz. főút – 38102.j. Bodaszőllői bekötő út. Az érintett terület nagysága: 1 400 km2 Az érintett területen lévő települések: száma: 16 lakossága: 280 000 fő.
3.3
Összegezve: Az érintett terület nagysága: 3 000 km2 Az érintett települések száma: 78 Az érintett települések népessége: 530 000 fő.
4
4.)
Az érintett terület domborzati – vízrajzi viszonyai.
4.1.
Szabolcs – Szatmár – Bereg megye Az általunk vizsgált terület tengelyében vonul végig a térség vízválasztó vonala. Ez az országosan is szinte egyedülálló domborzati adottság képezi a később leírt javaslatunkban foglaltak megvalósíthatóságát, realitását. A vízválasztó vonaltól északra, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vízfolyások a forrásvidéktől északi irányból folynak a befogadó Lónyay-főcsatornába. A vízfolyások egy része a korábban elvégzett térségi vízrendezési munkálatok eredményeként mesterséges csatorna, hasonlóan a vízfolyásokhoz kapcsolhatóan megvalósított többfunkciós víztárolókhoz. A vízválasztótól délre eső vízfolyások befogadója a Kraszna folyó. Az érintett terület a megyében nem tartozik az ár és belvízzel veszélyeztetett területekhez. Magas talajvízállású területek is csak a Máriapócsi-csatorna mentén Pócspetri magasságától a befogadóig találhatók 5-10 km szélességben. A terület erdősültsége a megyén belül is meghatározó. Jelentős az összefüggő tömberdők nagysága (Bátorliget), de szórványban is számottevő a régi és az új telepítések nagysága.
4.2.
Hajdú-Bihar megye Hajdú-Bihar megyében a keleti területeken lévő vízfolyások a vízválasztónál lévő forrásvidéküktől Déli irányból folynak a befogadó Kálló-csatornába. Ezeknek a vízfolyásoknak is jelentős része a korábbi vízrendezési munkálatok részeként megvalósított mesterséges csatorna, hasonlóan a hozzájuk kapcsolódó többcélú víztárolókhoz. A nyugati területeken lévő vízfolyások befogadója a Kösely-főcsatorna. Ezen a területen a domborzati viszonyok kedvezőbbek. A keleti területek ár- és belvízvédelmi szempontból veszélytelenek. A nyugatra eső területek belvíz és a magas talajvíz miatt veszélyeztetett területek. A terület erdősültsége az Erdőspuszták és a Ligetaljai térségben a megyén belül a legjelentősebb.
5
5.)
Az érintett területek vízgazdálkodásában a tárgyügyhöz kapcsolódóan meglévő állapotok, tervezett beavatkozások, lehetőségek.
5.1.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén a.)
A területen belül lévő vízfolyásoknak a hossza a vízválasztónál lévő forrásvidéktől a befogadóig:
a1.)
A vízválasztótól északi irányban a Lónyai csatornába torkolló vízfolyások: - Érpatak-csatorna:
42,0 km
Érpatak-csatorna VIII/1. mell.ág
12,0 km
- Kállai-csatorna:
40,0 km
Kállai-csatorna VII/3. mell.ág
25,0 km
- Máriapócsi-Főcsatorna:
35,0 km
Máriapócsi-csatorna IV/3. mell-ág - Vajai-csatorna: a1.) a2.)
18,0 km 25,0 km
Összesen:
167,0 km
A vízválasztótól déli irányban (közvetve, vagy közvetlenül) a Kraszna folyóba torkolló vízfolyások: - Nyírmeggyes – Csaholy csatorna:
16,0 km
- Nyírbátor - Nyírvasvári-csatorna
14,0 km
- Bódvaj-csatorna:
35,0 km
a2.)
Összesen:
65,0 km
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vizsgált vízfolyások összesen: 232 km. Ezeken a vízfolyásokon elkészültek azok a többcélú tározótavak, amelyek a csapadékos időjárás során összegyűjtik és tárolják további hasznosítás céljából a csapadékvizet, a belvizet. Ezek a megépült tározótavak: Csűri réti, Harangodi, Leveleki, Vajai, Laskodi, Teremi víztárolók. Ezek a vízfolyások csak a forrásvidéktől a befogadóig terjedő saját, és a beléjük torkolló kisebb vízfolyások vízgyűjtő területére lehullott csapadékból táplálkoznak, némelyek (különösen a betorkolló vízfolyások) időszakos vízfolyásként funkcionálnak. Ezen adottságok mellett nem számottevő az a vízmennyiség, melyet ebből a forrásból a térség gazdálkodói öntözés céljából igénybe tudnak venni. Az öntözés a térségben elsősorban csőkutakból történik, de ennek nagyságrendje mélyen alatta van a szükségleteknek. 6
b.)
Tervezett beruházások:
A 2000-ben elkészült megyei területrendezési tervben szerepel: - a Keleti-főcsatornából kiinduló nyomóvezeték megépítése a Hajdúhátságon keresztül, majd a vízválasztó vonalában vezetve azzal a céllal, hogy a forrásvidéken ezeknek a főágaknak a többlet vízellátását biztosítsa. Ezen vezetékhez kapcsolódóan kellene megépíteni a Keleti-főcsatornára a vízkivételi művet a Hajdú-Bihar megyében már meglévőtől, attól északra, 6,0 km távolságra. - a fentebb leírtakkal összhangban a terv tartalmazza a meglévő tározótavak mellett újabb un. tartalék tározótavak megépítését: - Kálló főfolyáson 2 db (Napkor, Kemecse) - Vajai főfolyáson 1 db (Berkesz) Ennek a megoldásnak a megvalósítása hasznosítaná a domborzati-vízrajzi viszonyokból adódó lehetőségeket és kimozdítaná a holtpontról a Keleti-főcsatorna kínálta, jelenleg kihasználatlan lehetőségeket. A Keleti-főcsatorna a Tiszalöki Öntözőrendszer részeként 1956. július 14-el készült el, teljesen Tiszalöktől Bakonszegig 98,2 km hosszan. A főcsatornát 60 m3/s kapacitásra tervezték, ami 140 000 ha terület öntözéséhez, 17 000 ha halastó vízellátásához és a Körösvölgy vízpótlásához biztosított volna vizet. A létesítményt elsődlegesen a Tiszántúl öntözővízzel való ellátására építették. E cél megvalósulását azonban jelentősen gátolta, hogy a magasabb fekvésű kiváló talajadottságú hajdúháti területek öntözését gravitációs úton megoldani nem lehetett, ezért merült fel a 70-es évek elején a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR) kiépítésének szükségessége. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területrendezési tervben foglaltak megvalósításának a későbbiekben leírt HTVR működése mellett is, ill. azzal együtt jelenleg van realitása. c.) Lehetőségek: A két megyére is kiterjedő vízháztartás javító térségfejlesztési programba be kell vonni a vízválasztóvonal alatti Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei (országosan is az egyik leghátrányosabb) területeket is. A vizsgált területekkel határos Krasznán túli területeken: - a Krasznától az országhatárig magas talajvízállású és belvízzel veszélyeztetett területek találhatók. - Kocsordnál ki van építve az a fix szivattyúállás (1,6m3/sec), mely a sűrű időközönként a fentiekből adódó problémákat hivatott kezelni, befolyásolni. - Kocsord –Szamosszeg vonulatában tervezték meg (és meg is valósul) azt az 56,0 km2 területű 100 Mm3 tározó-térfogatú Szamos – Kraszna közi árvízi tározót, mely a
7
térség problémáit hosszú távon, megnyugtató módon rendezheti (a többi megépülő vagy megépült tározóval együtt). - a határon túli területeken hozzánk hasonló vízháztartást javító problémákkal küzdenek. Vizsgálják annak a lehetőségét, hogy az Érmelléki területek (Ér folyó – Móka - Füzik) vízutánpótlását a Szamos folyóból biztosítanák. Ezen (és még itt fel nem soroltak) lehetőségek kihasználása mellett számításba jöhet: -
5.2.
a vízválasztó vonalon vezetett zárt csatorna meghosszabbítása a kocsordi bázisig. a zárt vezeték vízellátásának kétoldali biztosítása (Balmazújváros, Kocsord).
Hajdú-Bihar megye a.)
A terület legjelentősebb vízfolyásai (forrásvidéktől-befogadóig):
a1.)
keleti területeken: - Kondoros-csatorna:
22,0 km
Cserei ág csatorna:
14,0 km
- Hajdúsámsoni csatorna:
16,0 km
- Kati ér:
30,0 km
Nyíradonyi csatorna:
25,0 km
- Kálló-Konyári ág:
42,0 km
Villangó csatorna:
30,0 km
Fülöpi ér:
22,0 km
a1.) Összesen:
201 km
b1.) nyugati területeken: - Tócó csatorna:
22,0 km
- Kösely csatorna:
14,0 km
b1.) Összesen:
36,0 km a1.) + b1.) összesen:
8
237,0 km
Ezek a vízfolyások a forrásvidéktől a befogadóig a beléjük torkolló mellékágakkal együtt a lehullott csapadékból táplálkoznak. Ezeknél a vízfolyásoknál (a Kondoros és a Kösely csatorna kivételével) vagy a betorkolló mellékágakon megépültek a többcélú tározótavak. Ezeknek a vízfolyásoknak egy része (elsősorban a betorkolló vízfolyások) időszakos. A tározótavak a többcélúságon belül öntözővizet csak mélyen a szükséglet alatt, vagy egyáltalán nem tudnak biztosítani. Ennek a tározótavakban történő vízvisszatartásnak az előre nem számított negatívumai is megjelentek. - száraz időszakokban, vízutánpótlás hiányában néhány tározótó (időlegesen) kiszáradt, a halállomány kipusztult - a Kati ér visszafogott vízmennyisége azt eredményezte, hogy a tározótavak utáni területek vízutánpótlásának megszűntével az ottani vizes élőhelyek megszűntek, a tározótavak véglegesen kiszáradtak (Hajdúbagos Horgas tó).
b.)
Tervezett – megvalósult beruházások
Hajdú-Bihar megyében már korábban megkezdődött a Keleti-főcsatornára alapozottan a vízutánpótlás biztosítása. Az 1960-80-as évek iparosítása Debrecenben megnövelte a vízszükségletet. Megépült a Keleti-főcsatornán a vízkivételi mű, melyre alapozva biztosítani lehetett: - Debrecen város, Nagyhegyes, Nagyhát, Nagymacs települések megnövekedett ivóvízellátását - öntözővizet a Hajdúsági térségnek - a tározótavak, jóléti tavak feltöltését, működtetését. Az ipari üzemek tönkrementek, az ipari vízszükséglet a töredékére apadt, az ivóvíz igény is csökkent. Az öntözővíz árára és a tulajdonosi szerkezet átalakulására visszavezethetően az öntözött területek lecsökkentek. A rendszer jelenleg 25%-os kapacitással működik. Jelenleg az eddig megépült művek fenntartása, illetve karbantartása a szükségszerűen alacsony kihasználtság mellett jelentős összegeket emészt fel. A hasznosításhoz viszonyítva az üzemeltetés fajlagos költségei ugyanis igen magasak. c.)
Lehetőségek
A korábbi kormányzati döntés hátrányait célozta meg felszámolni a CIVAQUA nevű projekt, melynek feladata a HTVR továbbfejlesztése, s az eredeti elképzelésekben is megfogalmazott többcélúság megvalósítása. 9
Olyan térségi fejlesztést jelent, amely egyszerre biztosítja a természetvédelem, a mezőgazdaság az ipar igényeinek és a lakosság idegenforgalmi, sport, és rekreációs elvárásainak kielégítését és fejlesztését. Alapvető cél a Debreceni Nagyerdő talajvíz mennyiségének növelése és az Erdőspusztai tavak biztonságos vízellátásának megoldása. Ehhez a tervezett és meglévő tározótavak mellett megépülne a Bocskaikerti tározótó 1,0 millió m3-es kapacitással, ahonnan ez a talajvízszint növelés, ill. a tározótavak ellátása biztosítva lenne. Debrecen város vezetése folyamatosan napirenden tartja ennek a programnak a megvalósítását. Ennek hiányában belátható időn belül: - a Debreceni Nagyerdő vízhiány miatt pusztuló faállományának romlása megállíthatatlan - a visszaduzzasztott Kati patak és a belétorkolló mellékágak vízhozama nem lesz elegendő a tározó és jóléti tavak fenntartásához, azaz felszámolódnak, kiszáradnak - a tározótavak alatti vízhiányban szenvedő területek elszikesednek - a térség vízhez jutásának elmaradása, elodázása is fokozza elsősorban a határmenti zónának, a Ligetaljának a lemaradását.
10
6.)
Javaslat a két megyét érintő beruházás megvalósítására
6.1.
A projekt felépítése
6.1.1. A projekt megvalósításának lehetősége A jelenleg meglévő és alacsony kihasználtság mellett üzemelő létesítmények korszerűsítésével, a két beruházást összevonva kellene a projektet megvalósítani. Ennek első hozadékaként jelentkezne a második vízkivételi mű is, a hozzá kapcsolódó 20,0 km hosszú nyomóvezeték megépítésének elmaradása. A megvalósuló projekt biztosítaná: a.)
a Hajdú-Bihar megyei program maradéktalan megvalósítását, kiegészítve a tervezés óta eltelt időszakban jelentkező újabb igények kielégítésével - Tócó patak rehabilitációja - Hajdúbagosi vizes élőhely kialakítása - Ligetalja – Erdőspuszták vízellátása.
b.) a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei területrendezési terv szerinti vízbiztosítást a javaslatunkban szereplő újabb csatornáknak a bevonásával, újabb tározótavak megépítésével a nagyobb mennyiségű vízellátást. c.) a korábbi javaslatokban nem szereplő Dél-nyírségi területeknek a programba való beillesztését.
6.1.2. Elvégzendő feladatok nagyságrendi adatok nélküli tömörítvénye. - ki kell építeni a javaslatunkban szereplő főnyomó-vezetéket és a hozzá kapcsolódó mellékágakat. - alkalmassá kell tenni a forráshelyeket (Balmazújváros, Kocsord) a mindenkori kiszolgálás biztonságos, maradéktalan ellátására. - a nyomóvezetékhez kapcsolódó csatornák felújítását a rajtuk lévő műtárgyak szükség szerinti átépítését. - az eredeti tervekben és a módosítási javaslatban foglaltak szerint mindkét megyében a többcélú tározótavak kiépítését. - a beruházás részét képezné azoknak a napelemes erőműveknek a megépítése (1,0-1,5 MW/db) melyek a beruházás üzemeltetését a legkisebb ráfordítás mellett biztosítanák.
11
6.1.3. Az elkészült létesítmények üzemeltetése Az elkészült létesítmény biztonságos üzemeltetésének sarkalatos kérdése a mindenkori szükséglet szerinti vízellátás biztosítása. Forrás oldalon a kapacitások ezt a feladatot meg tudják oldani, de a vízkormányzó, stabilizátori szerepe a meghatározó. A vízbiztosításhoz elsősorban az adottságok kihasználása biztosítaná a legkisebb költségráfordítással történő üzemeltetést. -
-
az egyes csatornák vízgyűjtő területén lehullott mindenkori csapadékfeleslegeknek a tározótavakban történő begyűjtése. a belvizes időszakokban a magas talajvízállású területekről elvezetett vízmennyiségnek a fő-nyomóvezetéken keresztül a tározótavakba történő eljuttatása. olyan vízkormányzás biztosítása, mely szelektíven biztosítja a rendelkezésre álló vízmennyiség optimális felhasználását.
Ennek a feladatnak a megoldásához (a kiképzett személyzet mellett) a beruházás részeként kell megvalósítani azt a monitoring rendszert, mellyel garantálhatók az eredeti célkitűzésben foglaltak megvalósítása.
6.2.
Vízellátás (forrásbiztosítás, kontingensek).
6.2.1. Vízszükséglet, forráshelyek A feladat zavartalan ellátásához szükséges vízmennyiség nagysága (l/sec) a forráshelyek megnevezésével: - Vízszükséglet a javaslatunkban szereplő összeállítás szerint: - A vízellátáshoz szükséges kapacitások biztosítása: a.)
Balmazújváros:
3 000 l/sec.
b.)
Kocsord:
2 500 l/sec.
Összesen:
5 500 l/sec.
- Tartalékopció:
800 l/sec.
12
4 700 l/sec.
6.2.2. Javaslat a rendelkezésre álló vízmennyiség igény szerinti elosztásáról. Hossza (km)
Vízmenny. (l/sec)
Érpatak-csatorna
42,0
250,0
Érpatak-csatorna VIII/1. mell.ág
12,0
150,0
Kállai-csatorna
40,0
250,0
Kállai-csatorna VII/3. mell.ág
25,0
150,0
Máriapócs-főcsatorna
35,0
250,0
Máriapócs-csatorna IV/3. mell.ág
18,0
150,0
Vajai-csatorna
25,0
250,0
Nyírmeggyes – Nyírcsaholy csatorna
16,0
150,0
Nyírbátor – Nyírvasvári csatorna
14,0
150,0
Bódvaj csatorna
35,0
250,0
összesen:
232,0
2 000,0
Kondoros csatorna
22,0
200,0
Csereág csatorna
14,0
150,0
Hajdúsámsoni csatorna
16,0
200,0
Kati ér
30,0
300,0
Nyíradony csatorna
25,0
150,0
Kálló – Konyári ág
42,0
300,0
Villangó csatorna
30,0
200,0
Fülöpi ér
22,0
150,0
Tócó-csatorna
22,0
250,0
Kösely csatorna
14,0
200,0
-
600,0
237,0
2 700,0
469,0 km
4 700,0 l/sec.
Csatorna neve a.) Szabolcs – Szatmár - Bereg megye
b.) Hajdú-Bihar megye
Hajdúsági öntözések összesen: a.) + b.) ÖSSZESEN: 13
6.2.3. Tározótavak kiépítése
Név
Sorsz.
Kapacitás m3
Érintett csatornák
Érintett települések
a.) Szabolcs – Szatmár - Bereg megye 1. 2. 3. 4. 5.
Berkesz Pazony Kemecse Abapuszta Szakoly
400 000 400 000 400 000 150 000 150 000
Vajai csatorna Érpatak csatorna Érpatak csatorna VII/3. mell.ág Kállai csatorna
6. 7. 8.
Gelse Bogát Császári
800 000 200 000 300 000
9.
Cserhágó
400 000
IV/3. mell.ág Máriapócsi csatorna - Vajai főcsatorna - Nyírbátor-Nyírvasvári csat. - Nyírmeggyes-Nyíradony csatorna - Bódvaj csatorna - Kálló-Konyári ág
1-9.
Összesen:
3 200 000
Berkesz Nyírpazony Kemecse Balkány Szakoly, Nyírmihálydi Nyírgelse Nyírbogát Nyírcsászári
Nyírlugos
b.) Hajdú-Bihar megye 1. 2.
Szentgyörgyvölgy Lovászzugi
150 000 300 000
Tócó Tócó
3. 4.
Bocskai Hadházi
800 000 300 000
5.
Aradvány
300 000
6.
Csonkás
400 000
7. 1-7.
Koplaló Összesen:
150 000 2 400 000
Fővezeték ellátó - VIII/1. mell.ág - Érpatak - Hajdúsámsoni csat. - Kati patak - Nyíradonyi csatorna - Kálló-Konyári ág - Villangó csatorna Fülöp ér
a+b
ÖSSZESEN:
5 600 000
14
Debrecen-Józsa DebrecenSzepes Bocskai kert Hajdúhadház Nyíradony Aradványpuszta Nyíracsád Fülöp
6.2.4. Hálózat kiépítése meglévő vezetékek:
a.)
H-1 = 7,0 km H-II = 10,0 km
b.)
megépítendő nyomóvezeték: Megnevezés
Átmérő (D)
Hossz. (m)
H II/1
800
11 800
H II/A
1 200
9 300
H II/B
1 000
12 000
NI
1 000
28 000
N II
800
36 000
N III *
600
2 400
N IV
600
6 000
NV
600
5 000
ÖSSZESEN:
110 500
* Debrecen Nagyerdei mellék vezeték c.)
átkötő csatornák: (Szabolcs megyei adatok nélkül) A 1 = 5 000 m A 2 = 2 000 m összesen:
d.)
7 000 m
gravitációs vezetékek: (Szabolcs megyei adatok nélkül) G 1 = 2 000 m
15
7.)
Költségbecslés Sorsz.
Megnevezés
Egys.
Fajl. költs.
Menny.
Költség (mill. Ft.)
1.
Meglévő berendezések átalakítása, korszerűsítése
db
-
-
1 200
2.
D 1 200 nyomóvezeték
fm
9 300
150 000
1 395
3.
D 1 000 nyomóvezeték
fm
40 000
100 000
4 000
4.
D 800 nyomóvezeték
fm
47 800
80 000
3 824
5.
D 600 nyomóvezeték
fm
13 400
60 000
804
6.
Hajdú-Bihar megyei tározótavak
m3
2 400 000
2 000
4 800
7.
Szabocs-Szatmár-Bereg megyei víztározók
m3
3 200 000
2 000
6 400
8.
Átkötő csatorna
fm
7 000
10 000
70
9.
Gravitációs csatorna
fm
2 000
20 000
40
10.
Átemelő szivattyú-telep
db
4
-
800
11.
Vízleadó műtárgy
db
16
-
150
12.
Főfolyások felújítása, korszerűsítése
fm
469 000
2 500
1 173
13.
Monitoring rendszer kiépítése
db
14.
Területbiztosítás, szolgalmi jog
15.
Napelemes energia ellátás
800
-
-
-
1 000
MW/ó
2
600 millió
1 200
Összesen: Tartalék keret (10 %)
2 766
Nettó költség
30 422
ÁFA (27 %)
8 212
Bruttó költség
16
27 656
38 634
8.)
Javaslatunkban foglaltak összegezése.
A megvalósuló többfunkciós vízellátó rendszer az érintett régió első olyan alaptérségfejlesztő beruházása lenne, mely pozitív klímaváltozást indukál (megvalósításával kiküszöbölhető, illetve minimálisra csökkenthető az eddigi klímaváltozás kedvezőtlen hatásai), segít megszűntetni és kezelni a talajvízhiány, illetve a belvíz okozta problémákat. Mindezek eredményeként oly mértékben megváltozik, illetve helyreáll az adott térség ökoszisztémája, flórája és faunája, amely pozitív változásokat generál az érintett térség lakosságára, életminőségére és (felszámolva az elmúlt időszak negatívumait) az elkövetkező évtizedekben alapvetően befolyásolná az érintett régió esélyeit / lehetőségeit. A teljesség igénye nélkül: -
-
-
-
-
Felújításra kerülne 469,0 km olyan vízelvezető csatorna, melynek belátható időn belüli felújítását a kezelő szervezet nem tudja megoldani. A kiépített tározótavak és a javaslatunk szerint megépítendő 5,6 mill m3-es tározókapacitás, valamint a csatornák biztosítanák az érintett településeken a belvizek kezelését, a csapadék visszatartását, a vízháztartás javítását. A visszatartott csapadék felhasználásán túli igényeket kellene vízkormányzással szabályozottan kielégíteni. A nyomóvezeték kétirányú betáplálás mellett (a monitoring rendszer működését feltételezve) hosszú távon tudja biztosítani a tervezet szerinti szükséges vízmennyiséget. A betápláló művek korszerűsítésével, jelenlegi kapacitáskihasználtságuk többszörösére való növelésével, napelemes energia-szolgáltatással a víz árát piacképes állapotban lehet tartani. A rendszer megépítésével és beüzemelésével egyidejűleg számolni lehet a meglévő csőkutak egy részének felszámolásával. Ennek a rendszernek a megvalósítása – üzemeltetése hosszabb távon biztosítaná a vízgazdálkodás hátterét, a nagyobb élőmunka igényű kultúrák újraindítását. A talajvízháztartás kezelésével, a vízhiány megszüntetésével lehetőség nyílik vizes élőhelyek kialakítására, az őshonos fajok visszatelepítésére, a flóra és fauna helyreállítására, az erdő - vadgazdálkodás fejlesztésére, új tanösvények kialakítására, a meglévők bővítésére. Új lehetőség nyílik sport- és rekreációs központok, a falusi turizmushoz, egészségturizmushoz kapcsolódó létesítmények létrehozására/üzemeltetésére. A térségbe látogatók létszámának növekedése szükségessé teszi a kapcsolódó szolgáltatások bővítését, a szolgáltatási színvonal emelését, ide értve a közlekedési infrastruktúrát is. Megváltozik a termőhelyi területekhez, környezetgazdálkodási, jóléti létesítményekhez kapcsolódó háttéripari szolgáltatások mennyisége és minősége (palánta, halivadék, tápanyag ellátás, stb.). Ez a munkaerő piacra – az oktatás, képzésre is pozitív hatást gyakorolna.
A projekt megvalósításával tehát egy olyan többcélú vízgazdálkodási rendszer létrehozásáról van szó, mely amellett, hogy megőrzi az itt kialakult élet eleven, természetes rendjét, újabb lehetőséget is kíván adni az életminőség javítására. Mindez összhangban áll az Európai Unió célkitűzéseivel, a fenntartható fejlődés elveit érvényesíteni szándékozó fejlesztési elképzeléseivel.
Debrecen, 2015. március
17
1. sz. mell.:
A beavatkozással érintett területek.
18
2. sz. mell.:
Hajdúhátsági – Dél-nyírségi Regionális vízellátórendszer.
19
