Javaslat a hallgatói elégedettség mérését szolgáló kérdőívek bevezetésére Az egyetemi minőségbiztosítási rendszerről A minőségbiztosítási rendszer számos eleme a Nyugat-Magyarországi Egyetemen mindig is létezett, több újabb elemét pedig az integrációt követően elkészített új SzMSz vezette be és a mellékletekben van szabályozva. A kérdés az, hogy szükség van-e formalizált minőségszabályozási rendszer bevezetésére, ahogyan az a termelő-szolgáltató szférában mára általánosan jellemző lett, és amire találunk példákat a felsőoktatásban is? Véleményünk szerint erre csak akkor kerüljön sor, ha az ehhez szükséges anyagi források teljes egészében rendelkezésre állnak és a lépés szükségességét az új egyetemi irányító szervek is indokoltnak tartják. Az egyetemi minőségbiztosítás folyamatos fejlesztésére azonban szükség van. Így a jelenlegi helyzetben is a meglévő elemek újragondolása, új elemek bevezetése folyamatosan napirenden lehet, ahogyan azt a körülmények változása igényli. Minőségbiztosítási rendszer önerőből kiépítve is megvalósítható, sőt, mindenképpen előnyös, ha saját kezdeményezésekkel, belső fejlesztéssel teremtjük meg egy későbbi átfogó, akár tanúsításra is megérett rendszer építőelemeit. Ebben a vonatkozásban azt tartjuk legfontosabbnak, hogy az intézmény minden vezetője és minden munkatársa értse a rendszer bevezetésének szükségességét és egyet is értsen ezzel a gondolattal. 2004-ben a Magyar Akkreditációs Bizottság új szabályzatokat, ajánlásokat dolgozott ki az intézmények akkreditációjával kapcsolatban. Ezek a következők: -
Akkreditációs Útmutató
-
Akkreditációs követelményrendszer
-
Minőségértékelési szempontrendszer (önértékeléshez)
-
Ajánlás az akkreditációs háttéranyag összeállításához
Ezeket a dokumentumokat célszerű felhasználni az egyetemi minőségirányítás új elemeinek kidolgozásánál. Jelen javaslatban csak egyes „érdekelt felek” objektív véleményére vonatkozó kérdőíves felméréshez teszünk észrevételeket. Fontos azonban az akkreditáció során számonkért belső minőségirányítási rendszer többi elemére is felhívni a figyelmet, amelyek a következők: -
Az intézmény nyilvános bemutatása (interneten keresztül és kiadványokban)
-
Önértékelés (belső minőségbiztosítási rendszeren belül, az oktatók, hallgatók, alkalmazottak elégedettségének mérésével)
-
Helyszíni látogatás (jelentés, értékelés)
-
Javító intézkedések nyomonkövetése
A kérdőívekkel kapcsolatos javaslat háttere A NyME Szervezeti és Működési Szabályzatának 32. sz. melléklete – az egyetem Minőségbiztosítási Szabályzata – részletesen meghatározza a minőségértékelés folyamatát és a minőségértékelési rendszer elemeit, az ennek keretében elvégzendő tevékenységeket. Ezen belül tételesen megfogalmazza a tevékenységek célját, elvárt eredményét, gyakoriságát, felelősét stb. Az eljárások többségénél (az elméleti és a gyakorlati képzés értékelése, a tantervek fejlesztése, az oktatók és oktatási körülmények értékelése stb.) az alkalmazott eljárások, módszerek között rendszeresen visszatérő elem az oktatók hallgatói véleményezése, illetve a hallgatók által adott kérdőíves vélemények, mint 1
az egyik legalapvetőbb, és az oktatómunka fejlesztése szempontjából a leginkább releváns információforrás. Jelentőségére mutat rá az is, hogy az oktató, tudományos kutató és művészeti alkotó munka minősítését szabályozó 12. sz. melléklet ugyancsak kiemeli, hogy a minősítéseket többek között a hallgatói véleményezés eredményének figyelembevételével kell elkészíteni. A minősítés tételesen meghatározott szempontjai közül elsősorban az alábbiakkal kapcsolatban célszerű megismerni a hallgatók véleményét. -
Előadói készség
-
Előadások anyagának korszerűsége
-
Gyakorlatok vezetésének színvonala
-
Oktatási segédanyagok készítése és alkalmazása
-
Tehetséges hallgatókkal való külön foglalkozás
-
Diplomaterv, szakdolgozat, konzultáció mennyisége és minősége
-
Mennyiségi mutatókkal nem értékelhető jellemzők (hivatástudat, felelősségérzet, pontosság a munkában)
-
Vezetői munkakörben foglalkoztatottaknál az előbbieken túl: a vezetett szervezeti egység tevékenységének színvonala és a végzett munka szervezettsége.
Az oktatók hallgatói véleményezésének szabályait, annak célját, eljárásrendjét, főbb tartalmi kérdéseit az SzMSz 18. sz. melléklete külön is rögzíti, de az egyéb tárgyú hallgatói véleménygyűjtésre nincsenek ilyen szabályok kidolgozva. A hallgatói véleménykérés célszerű módja a kérdőíves felmérés, ami biztosítja, hogy nagyszámú hallgató véleményét lehessen anonim módon megismerni, illetve statisztikai módszerekkel a szélsőséges véleményeket kiszűrni, a torzító hatásokat eliminálni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a kérdőíves felmérés mellett a hallgatói vélemények feltárásának és megismerésének egyéb intézményesített megoldásaira is szükség van (pl. fórumok, „diákparlament”, személyes beszélgetések, hallgatói képviselet testületekben és bizottságokban, HÖK állásfoglalásának kérése, a hallgatóoktató kapcsolat személyes formái, hagyományápolás, évfolyamtalálkozók stb.). Ugyanígy kiemelendő, hogy a hallgatókon túl más érdekcsoportok (pl. szülők, potenciális és tényleges munkáltatók, középiskolák, kutatási és szerződéses partnerek, kamarák, támogatók) véleményének feltárására is ki kell alakítani a rendszeres formákat. A felmérések lebonyolítása során figyelembe veendő az önkéntesség elve. Ahogy azt az oktatók hallgatói véleményezésének egyetemi szabályzata is rögzíti, „a hallgatókat nem lehet véleményadásra kötelezni, véleménynyilvánításáért, illetőleg annak elmaradásáért senkit hátrány nem érhet”. Ezt az alapelvet valamennyi megkérdezésnél alkalmazni kell, azaz a kérdőívek kitöltését nem lehet valamely hallgatói jogosultság feltételéül szabni. Ez, valamint az anonimitás követelménye a lebonyolítás technikai lehetőségeit is befolyásolja (pl. nem regisztrálható, hogy adott hallgató töltött-e ki kérdőívet). A kérdőívek típusai, a megkérdezés módja, gyakorisága Minthogy a hallgatói vélemények megismerése az oktatói munka értékelése mellett a tanterv, az egyes tantárgyak tartalma, az oktatás körülményei és a kapcsolódó szolgáltatások továbbfejlesztése szempontjából egyaránt hasznos és szükséges, célszerű a kérdőíves megkérdezést ezek mindegyikére kiterjeszteni. Azonban a válaszadási hajlandóság erősítése, illetve a feldolgozás és elemzés egyszerűsítése (ezzel összefüggésben a minél nagyobb költséghatékonyság) érdekében minél kevesebb kérdőív alkalmazására kell törekedni, azaz „többfunkciós”, ugyanakkor lehetőleg rövid kérdőíveket kell kialakítani. Mindezek alapján három hallgatói kérdőív bevezetése célszerű.
2
1) Tantárgyi/oktatói kérdőív Célja: az oktatómunka hatékonyságának és eredményességének javítása, visszacsatolás az oktatók számára Időpontja, gyakorisága, módja: félévente, az adott tantárgy utolsó óráján, nyomtatásban kiosztott kérdőíven. (Az előadást és a gyakorlatot külön kell értékelni. Ha az előadást/gyakorlatot a félév során több oktató tartotta, mindegyiket egyénileg kell értékelni) Felelőse, lebonyolítója: a tantárgy oktatója az adott évfolyamon/csoportban 2) Oktatási körülmények és az oktatást támogató szolgáltatások értékelése Célja: az oktatás minőségét meghatározó intézményi feltételek javítása Időpontja, gyakorisága, módja: évente, a tanév utolsó tanítási napján, nyomtatásban kiosztott kérdőíven Felelőse: az oktatási dékánhelyettes/főigazgató-helyettes 3) Öregdiák kérdőív Célja: az intézményben elsajátított kompetenciák és a kapott diploma piaci értékének erősítése Időpontja, gyakorisága, módja: végzés után 1, 3 (vagy 5) és 10 évvel, postán elküldött (válaszborítékkal ellátott) kérdőívekkel, vagy évfolyamtalálkozón Felelőse: a kar minőségbiztosítási vezetője A kérdőívek feldolgozása Mindhárom esetben biztosítani kell az elektronikus (interneten keresztüli) kitöltés lehetőségét is a vizsgaidőszak vagy tanév végéig. Mindhárom kérdőívet alkalmazni kell valamennyi képzési forma esetén (nappali, levelező, szakmérnöki kurzusok) A papír alapú kérdőíveket a kitöltést követő egy héten belül számítógépen kell rögzíteni táblázatos formában (célszerűen excel táblában). Az adatrögzítés a kialakítandó központi (kiszolgáló) intézet valamely adminisztrációs részlege (dékáni/főigazgatói hivatal, tanulmányi hivatal) és/vagy a tanszéki(intézeti) adminisztrátorok feladata, amit munkaköri leírásban is rögzíteni kell. A rögzített adatokat egyesíteni kell az elektronikusan kitöltött kérdőívek adataival, illetve szükség esetén az adatbázist további számítógépes adatfeldolgozásra alkalmas formára kell konvertálni (Figyelembe véve a várhatóan nem túl bonyolult elemzési igényeket, a célnak jól megfelel az általánosan elterjedt és ismert Excel, de bármely meglévő táblázatkezelő, adatbáziskezelő program). Felelőse az Informatikai Központ vezetője. A rögzített adatokból előre definiált függvényekkel és eljárásokkal (makrókkal) alapsorokat (a válaszlehetőségek százalékos megoszlása) és kereszttáblákat (a válaszok különböző szempontok szerinti megoszlása), továbbá ezek mindegyike esetében a megfelelő típusú grafikont kell generálni. Ennek kialakításáért felelős: az Informatikai Központ vezetője. A kérdőívek elemzése, hasznosítása Az előzőekben kapott outputot szükség szerinti részletességgel és formában szöveges elemzéssel kiegészítve – amelyhez figyelembe veendők az egyéb információszerzési módszerek eredményei is – lehet hasznosítani. Az elkészítendő dokumentumok konkrét formáit, célját, gyakoriságát, felelőseit stb. az egyetemi SzMSz fent említett 32. és 18. sz. mellékletei tartalmazzák, így ezeknek megfelelően kell eljárni. 3
Ugyancsak a fent említett szabályzat értelmében a hallgatói kérdőíves vizsgálatok lebonyolítására a kari költségvetésen belül kell elkülöníteni a szükséges összeget. Ki kell azonban emelni, hogy az „öregdiák-kérdőív” postaköltségein túl, a fent leírt rendszer többletköltségei gyakorlatilag elhanyagolhatók, a szükséges feladatok jelentős többletmunkát nem igényelnek, így azokat célszerű a felelősként megnevezettek munkaköri kötelezettségei közé beemelni, a munkaköri leírásokat ennek megfelelően módosítani. Számottevő többletfeladatot – egyszeri alkalommal – csak az internetes kérdőívkitöltés lehetőségének megteremtése, illetve kisebb mértékben az adatfeldolgozásnál jelzett függvények/eljárások megírása igényel. A rendszer sikeres működésének egyik kulcseleme, hogy a hallgatók kapjanak visszajelzést véleményükről, annak hatásáról és következményeiről, Ez az egyik legjelentősebb (sőt, lényegében az egyetlen) motivációs tényező a véleménynyilvánításra. Szükséges ezért minden esetben a belső nyilvánosság számára publikálni a felmérések összesített eredményeit, beleértve az egyes oktatókról kialakított véleményeket is (utóbbit az egyetemi szabályzat is kötelezővé teszi). Legyen egyértelmű minden esetben az is, hogy bármely módosítás az oktatásban és intézmény működésében köthető-e valamilyen hallgatói észrevételhez, véleményhez. A „tantárgyi/oktatói kérdőív” tartalma Az elemzés, összehasonlíthatóság miatt szükséges néhány alapadat megadása. A véleményezés kiterjed: -
az oktatói munka lényeges tartalmi elemeire és módszertani kérdéseire,
-
az oktató- hallgatói viszony megítélésére,
-
az oktatást szabályozó előírások betartására,
-
az oktatás szakmai színvonalára.
A kérdőívek kötelezően tartalmaznak a hallgató foglalkozáson való jelenlétének gyakoriságára vonatkozó kérdéseket. A válaszokra a 0,1,2,3,4,5 számjegyek választásával adható válasz, ahol a számjegyek jelentését meg kell adni. A 0 általában a „nincs”, „nem tudom”, „nem értékelhető”, „nem vett részt” választ jelenti. Az 1 a legrosszabb, negatív megítélést, az 5 a legmagasabb pozitív megítélést jelenti. a) Alapadatok: tanév évszáma; félév sorszáma; kar neve; szak neve; szakirány neve; képzési forma: 1) nappali 2) levelező 3) továbbképzés válaszoló neme: 1) ffi 2) nő; életkora: … év b) Tantárgyra vonatkozó adatok: intézet, tanszék neve; tantárgy neve, előadó/gyakorlatvezető neve -
Az előadásokon való részvételem (1: soha …5: mindig)
-
A tantárgy fontossága (1: lényegtelen …5: nagyon fontos)
-
A kiadott feladatok mennyisége (1: kevés .. megfelelő … 5: sok)
-
A tantárgy érdekessége
-
A számonkérés korrektsége
-
A tananyag elérhetősége jegyzet, tankönyv formában
-
A tananyag elérhetősége elektronikus formában
-
A tananyag minősége, érthetősége
-
A tananyag mennyisége (1: nem elegendő …5: túlméretezett) 4
-
A tantárgy megfelelése elvárásaimnak
c) A tantárgy oktatójára/oktatóira vonatkozó adatok (oktatónként külön): -
Az előadó felkészültsége
-
Az előadó pontossága, tanóráinak szervezettsége
-
Az oktató előadókészsége
-
A szemléltetés módja, segédeszköz-használat színvonala
-
Az előadás, magyarázat érthetősége
-
A tanóra érdekessége, hangulata
-
Az oktató kapcsolata a hallgatókkal
-
A tanórán kívüli (szakmai) kapcsolattartás
d) Szöveges vélemény Ha módjában állna bármilyen változtatást, módosítást végrehajtani a tantárgy oktatásával kapcsolatban, akkor mi lenne a három legfontosabb intézkedése? Mi tetszett, mi nem tetszett? Az „oktatási szolgáltatások kérdőív” tartalma a) Alapadatok: tanév évszáma; kar neve; szak neve; szakirány neve; évfolyam képzési forma: 1) nappali 2) levelező 3) továbbképzés válaszoló neme: 1) ffi 2) nő; életkora: … év b) Rendszeresen igénybevett szolgáltatásokra vonatkozó kérdések: -
A tanulmányi (dékáni) hivatal nyitvatartása
-
A tanulmányi (dékáni) hivatal munkatársainak segítőkészsége
-
A tanulmányi ügyek intézése
-
A NEPTUN rendszer elérhetősége
-
A NEPTUN rendszer kezelése, felhasználó-barátsága
-
A NEPTUN rendszer működése
-
A nyomtatott jegyzetek, tananyagok rendelkezésre állása
-
Az elektronikus tananyagok rendelkezésre állása
-
A számítógépek rendelkezésre állása (hozzáférés)
-
A számítógép-park megfelelősége
-
A laborokhoz (műszerekhez) való hozzáférés
-
A laborok (műszer-park) megfelelősége
-
Az Internet-hez való hozzáférés az intézményben
-
Az Internet-hez való hozzáférés a kollégiumban
-
A kar honlapja, színvonala
-
Az egyetem honlapja, színvonala
-
A könyvtár nyitvatartása 5
-
A könyvtár munkatársainak segítőkészsége
-
A könyvtár szolgáltatásai, a könyvtári ellátottság színvonala
-
Az étterem/büfé szolgáltatásai
-
A tantermek berendezése, felszereltsége
-
A kollégium berendezése, felszereltsége
-
A kollégium munkatársainak segítőkészsége
-
A sportolási lehetőségek az intézményben
-
A kulturális programok az intézményben
-
A szabadidős, szórakoztató programok az intézményben
-
A hallgatók tájékoztatásának színvonala
-
Összesített véleményem a karról
c) Szöveges vélemény Ha módjában állna bármilyen változtatást, módosítást végrehajtani az infrastruktúrával, szolgáltatásokkal kapcsolatban, akkor mi lenne a három legfontosabb intézkedése? Mi tetszett, mi nem tetszett? Két kérdőív mintát alakítottunk ki, ehhez várjuk a jobbító, javító észrevételeket. Székesfehérvár, 2005. április Összeállította: Busics György és Csabina Zoltán
6
