Java programozási nyelv 11. rész Adatbázis-programozás

Java programozási nyelv 11. rész – Adatbázis-programozás Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember

A Java programozási nyelv

Soós Sándor

1/20

Tartalomjegyzék ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●

Adatbázis programozás Java-ban JDBC Két- és háromrétegű adatbázis-elérési modell JDBC-ODBC kapcsolat Adatbázis URL Hibakezelés SQL utasítások végrehajtása Az SQL utasítás eredményének feldolgozása Az SQL kurzor mozgatása Az aktuális sor feldolgozása Adatforrás definiálása


Soós Sándor

2/20

Adatbázis programozás Javaban ●

A JDBC fogalma: – –

●

programozói interface (API) SQL (Structured Query Language) utasítások végrehajtására bár a JDBC önálló márkanév, mégis szokás Java DataBase Connectivity-nek is nevezni (Java Adatbázis Összeköttetés)

Mit jelent az API? – – – –

Application Programming Interface Alkalmazás Programozási Interfész Programozók számára készített eszközkészlet, könyvtár valamilyen feladatot megoldó programok készítésére Pl. Windows API


Soós Sándor

3/20

JDBC ●

A JDBC API szolgáltatásai – – –

●

Összekapcsolódás a relációs adatbázissal SQL utasítások végrehajtása SQL lekérdezések eredményeinek feldolgozása

A JDBC két szintje: –

JDBC alap (Core) API: java.sql csomag ●

–

JDBC standard kiterjesztés (Extension) API: javax.sql ●

●

az adatbázisok eléréséhez szükséges alapvető osztályok további haladó szintű osztályok, pl. Java Tranzakció API (JTA)

A JDBC alkalmazásával a programjaink nemcsak platformfüggetlenek, hanem adatbáziskezelő függetlenek is lehetnek.


Soós Sándor

4/20

Két- és háromrétegű adatbázis-elérési modell ●

Kétrétegű modell: – –

●

Háromrétegű modell: – – –

●

●

Java program Adatbázis Java program Szolgáltató réteg Adatbázis

A két, illetve három réteg 1, 2, vagy akár 3 gépen is elhelyezkedhet. A Java mindkét megoldást támogatja. Akár a Szolgáltató réteg is megírható Java-ban.


Soós Sándor

5/20

JDBC meghajtó programok (Driver) ●

●

●

A JDBC API és a különböző adatbáziskezelő programok közötti kommunikációt a különböző meghajtó programok biztosítják. Ezeket külön-külön megírják az adatbáziskezelő programok készítői. A szükséges meghajtót, vagy meghajtókat regisztráljuk a JDBC alá, ettől kezdve a programunk képes kommunikálni az adott adatbáziskezelővel.


Soós Sándor

6/20

JDBC-ODBC kapcsolat ●

ODBC – Open Database Connectivity – – – –

●

A legelterjedtebb adatbázis-hozzáférési API platformfüggő a Windows 2000 és XP is támogatja nem objektumorientált

A JDBC-hez létezik ODBC meghajtó, aminek segítségével használható minden ODBC meghajtóval rendelkező adatbázis. – –

a driver neve: sun.jdbc.odbc.JdbcOdbcDriver ezt fogjuk regisztrálni.


Soós Sándor

7/20

Kapcsolattartás az adatbázissal ●

●

●

A program és az adatbázis közötti kapcsolatot a Connection osztály reprezentálja. Egy program több adatbázissal is kapcsolatot tarthat egy időben. Ehhez egy-egy példányt kell létrehoznunk a Connection osztályból. Egy Connection típusú objektum a kiadott SQL utasításokat és azok eredményeit tartalmazza.


Soós Sándor

8/20

Adatbázis URL ●

●

Az elérni kívánt adatbázist az Internetről ismert URL technikával adjuk meg. Az URL tartalmazza: – – –

●

a használandó protokollt az adatbázis azonosítóját esetleges további paramétereket, pl. login név, jelszó

Egy ODBC adatforrás eléréséhez a következő URLt használjuk: – –

jdbc:odbc: Például: jdbc:odbc:Cimek


Soós Sándor

9/20

Kapcsolat felvétel az adatbázissal ●

●

Betöltjük, vagy a DriverManager-rel betöltetjük a szükséges adatbázis meghajtót. A DriverManager-től "elkérjük" a kívánt adatkapcsolatot megadva neki az adatbázis URL-t. Class.forName("sun.jdbc.odbc.JdbcOdbcDriver"); Connection con = DriverManager.getConnection( "jdbc:odbc:Cimek","login név","jelszó" );


Soós Sándor

10/20

Hibakezelés ●

●

Ha adatbáziskezelés során valamilyen hiba lép fel, akkor egy SQLException kerül kiváltásra. A hiba szövegét a getMessage metódussal kaphatjuk meg.


Soós Sándor

11/20

SQL utasítások végrehajtása ● ●

Erre szolgál a Statement interface. A fennálló kapcsolatot reprezentáló Connection objektum createStatement metódusával létrehozunk egy utasítás objektumot. Ezzel még nem határoztuk meg a végrehajtandó SQL utasítást. Ezt három metódussal tehetjük meg: – –

–

executeQuery: Eredménytáblát visszaadó utasítások futtatására (SELECT) executeUpdate: adatmanipulációs (INSERT, UPDATE, DELETE) és adatdefiníciós (CREATE/DROP TABLE) utasítások futtatására execute: mindkét típus végrehajtására alkalmas


Soós Sándor

12/20

Az SQL utasítás eredményének feldolgozása ●

●

Egy SQL utasításnak többféle eredménye lehet, ezért nem lehet egyszerűen a metódus által visszaadott értékben visszaadni. A Statement különböző metódusai segítenek: – – –

●

getUpdateCount(): a megváltozott sorok száma. Ezt adja vissza az ExecuteUpdate metódus is. getResultSet(): az eredménytábla. Ezt adja vissza az ExecuteQuery metódus is. getMoreResults(): a következő eredménykomponens feldolgozása

Nézzük meg a DBResult.java fájlt!


Soós Sándor

13/20

Az eredménytábla feldolgozása ●

●

●

● ●

Egy SQL lekérdezés eredménye mindig egy eredménytábla (ResultSet) objektum. Az eredménytábla méretét nem lehet előre meghatározni, ezért pufferelve kapjuk meg. A pufferből is egyszerre egy sort látunk, erre mutat az SQL kurzor. Kezdetben az első sor elé mutat az SQL kurzor. Az SQL kurzor mozgatására különböző lehetőségeink vannak.


Soós Sándor

14/20

Az SQL kurzor mozgatása ● ●

●

●

● ● ●

●

next(): a következő sorra lép. Hamisat ad vissza, ha nincs több sor previous(): az előző sorra lép. Hamisat ad vissza, ha nincs több sor last(): az utolsó sorra lép. Hamisat ad vissza, ha üres az eredménytábla first(): az első sorra lép. Hamisat ad vissza, ha üres volt az eredménytábla afterlast(): az utolsó sor utánra lép beforefirst(): az első sor elé lép absolute(): az adott sorszámú sorra lép. Ha negatív a szám, akkor hátulról számol. relative(): relatívan mozgatja a kurzort – Az eredménytábla típusa befolyásolja, hogy mely léptetések használhatók. – A sorok számozása 1-el kezdődik!


Soós Sándor

15/20

Az aktuális sor feldolgozása ● ●

●

●

Az aktuális sor adatainak lekérdezése: getMetaData() Ez a metódus visszaad egy ResultSetMetaData interface-t. Ennek metódusai adják vissza a különböző jellemzőket. Lásd a dokumentációban! Például a getColumnCount() adja meg az oszlopok számát. Az egyes adatmezőket getTípus() formájú metódusokkal lehet lekérdezni paraméterként megadva az oszlop sorszámát. Az oszlopokat 1-től számozzuk. –

Például: getString(1), getInt(3), stb.


Soós Sándor

16/20

Az aktuális sor módosítása ●

●

●

Módosítható eredménytábla esetén updateTípus() formájú metódusokkal lehet módosítani a mezők tartalmát. Ezután az updateRow() metódussal kell véglegesíteni a módosításokat. A deleteRow() metódussal lehet törölni az aktuális sort


Soós Sándor

17/20

Új sor beszúrása ●

●

●

●

Új sor beszúrása a beszúrási puffer segítségével lehetséges. A moveToInsertRow() metódussal érhetjük el a beszúrási puffert. Ezután az előbbi updateTípus() metódusokkal lehet beállítani a mezőket, majd az insertRow() metódussal véglegesítjük a beszúrást. A moveToCurrentRow() metódussal térhetünk vissza a beszúrás előtti aktuális sorra, vagy valamelyik abszolút léptető utasítással bármelyikre.


Soós Sándor

18/20

Adatforrás definiálása ●

Adatforrás létrehozása Windows 2000-ben: – – – – – – – –

Vezérlőpult Felügyeleti eszközök Adatforrások (ODBC) Add (Hozzáadás) Microsoft Access Driver (*.mdb) – Befejezés gomb Adatforrás neve: xy Kiválasztás gomb Speciális gomb ● ●

–

Felhasználónév Jelszó

OK gomb


Soós Sándor

19/20

Példa ●

Nézzük meg a DBTanulok.java fájlt!


Soós Sándor

20/20

Java programozási nyelv 11. rész Adatbázis-programozás

Recommend Documents