Jászberény szénhidrogén koncesszióra kijelölt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Nemzeti Környezetügyi Országos Vízügyi Főigazgatóság Intézet

Jászberény szénhidrogén koncesszióra kijelölt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt1 és Gyuricza György1 Közreműködött: Babinszki Edit1, Barczikayné Szeiler Rita1, Bibók Zsuzsanna3, Bujdosó Éva1, Gál Nóra1, Gáspár Emese1, Gulyás Ágnes1, Holndonner Péter3, Horváth Zoltán1, Jencsel Henrietta1, Jobbik Anita1, Kerékgyártó Tamás1, Kovács Gábor2, Kovács Zsolt1, Laczkóné Őri Gabriella1, Lajtos Sándor1, Maginecz János4, Maros Gyula1, Monspart-Molnár Zsófia3, Müller Tamás1, Németh András1, Paszera György1, Redlerné Tátrai Mariann1, Szabadosné Sallay Enikő1, Selmeczi Pál1, Szentpétery Ildikó1, Szőcs Teodóra1, Tolmács Daniella1, Tóth György1, Ujháziné Kerék Barbara1, Varga Renáta1, Veres Imre2, Végh Hajnalka1, Zilahi-Sebess László1, Zsámbok István1 1

2

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)

Budapest, 2015. 05. 07.

Jászberény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás

2015. 05. 07.

Füri Judit

2014. 09. 15.

Dr. Koloszár László

2014. 09. 11.

Dr. Piros Olga

2015. 04. 08.

Lektorálta:

A jelentés:

2

259

oldalt,

60

ábrát,

54

táblázatot,

11

függeléket,

8

mellékletet tartalmaz.


Jászberény szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Btv.) 9. § (2) bekezdése értelmében a miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I. rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A vizsgálati jelentés tervezet II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III. rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra.

3


Tartalom

I. Jászberény vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány ............................................................................................................................................. 11 Bevezetés .................................................................................................................................. 11 1. A vizsgálati terület jellemzése.............................................................................................. 12 1.1. Jászberény vizsgálati terület földrajzi leírása ............................................................... 12 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza........................................................................ 12 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet ......................................................................... 22 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása .................................................................... 28 1.1.4. Természetvédelem .................................................................................................. 29 1.2. Jászberény vizsgálati terület földtana ........................................................................... 35 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága ................................................. 35 1.2.2. A terület földtani viszonyai .................................................................................... 40 1.3. A terület vízföldtani viszonyai ..................................................................................... 59 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai .................................................. 59 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása ................................ 63 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai .................................................. 64 1.3.4. A terület vízminőségi képe ..................................................................................... 65 1.4 A terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) .......................................................... 70 1.4.1. Felszíni és felszín alatti víztestek ........................................................................... 70 1.4.2. A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások ......................... 74 1.4.3. Határmenti víztestek ............................................................................................... 93 1.4.4. Monitoring .............................................................................................................. 93 1.4.5 Mennyiségi és minőségi állapotértékelés ................................................................ 98 1.4.6 Intézkedések és környezeti célkitűzések ............................................................... 101 1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok ...................................................................................................................................... 102 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) ........................................ 102 1.5.2. Szénhidrogén-kutatás ........................................................................................... 102 1.5.3. Egyéb nyersanyagok ............................................................................................ 103 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások .................................................................................................... 108 2. A tervezett bányászati vizsgálati tevékenység vizsgálata .................................................. 109 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok .... 109 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők ...................................................... 109 2.1.2. A Jászberény terület szénhidrogén vagyona ........................................................ 114 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása ................... 120 2.2.1. Kutatási módszerek .............................................................................................. 120 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) ................................................. 127 2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása.......................................................... 128 2.4.1. Közlekedési viszonyok ......................................................................................... 128 2.4.2. Energiahálózatok .................................................................................................. 134

4


2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél .......................................................................................................... 139 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása ................................................... 143 2.7. A terhelés várható időtartama ..................................................................................... 145 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk ............................................. 145 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama .............................................................................. 145 2.7.3. A termelési szakasz időtartama ............................................................................ 146 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak ................................................................ 147 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek .................................................................... 149 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése...................................................... 153 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat ................................................................................................ 153 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem ..................................................................................... 153 3.1.2. Zajhatás és rezgések ............................................................................................. 159 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások.............................................................................. 159 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások .................................................................... 160 3.1.5. Természetvédelem ................................................................................................ 161 3.1.6. Tájvédelem (NeKI) .............................................................................................. 163 3.1.7. A termőföld védelme ............................................................................................ 165 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem ............................................................................. 167 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme ......................................... 167 3.1.10. Társadalmi vonatkozások ................................................................................... 175 3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása ........................................ 177 3.2.1. Hatások a rezervoárokban .................................................................................... 177 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között ............................................................ 179 3.2.3. Hatások a felszínen............................................................................................... 181 3.2.4. Országhatáron átnyúló hatások ............................................................................ 181 3.2.5. A hatásvizsgálatok kapcsán megemlítendő néhány kérdés .................................. 181 3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása (MBFH)............................................................... 182 3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és Natura 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása (NeKI) ........................................................................................................ 183 Irodalom ................................................................................................................................. 186 Internetes hivatkozások .......................................................................................................... 189 II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása ..................................... 192 III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján................................................................................................. 195 1. Környezet-, táj- és természetvédelem ........................................................................ 195 2. Vízgazdálkodás és vízvédelem................................................................................... 206 3. Kulturális örökségvédelem ......................................................................................... 208 4. Termőföldvédelem ..................................................................................................... 212 5. Közegészségügy és egészségvédelem ........................................................................ 214 6. Nemzetvédelem .......................................................................................................... 214 7. Településrendezés ...................................................................................................... 215 8. Közlekedés ................................................................................................................. 218 9. Ásványvagyon-gazdálkodás ....................................................................................... 222 5


Függelék ................................................................................................................................. 223 Mellékletek ............................................................................................................................. 259

Ábrajegyzék 1. ábra. A vizsgált terület elhelyezkedése ................................................................................ 13 2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése .................... 16 3. ábra. Jászberény vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000) .................................................................................................................................... 19 4. ábra. Jászberény vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) ...................... 21 5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Jászberény vizsgálati területen, 2011 (%) .............. 22 6. ábra. Talajtípusok a Jászberény vizsgálati területen (VKGA 2009) .................................... 23 7. ábra. Jászberény vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) .................................................................................. 25 8. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek ........................... 35 9. ábra. A vizsgált terület prekainozoos aljzatának mélységtérképe a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvényekkel .................................................................................................... 41 10. ábra. Az ÉNy–DK-i irányultságú Usz–25-ös időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 42 11. ábra. Az ÉK–DNy-i irányultságú Usz–18-as időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 42 12. ábra. Az ÉNy–DK-i irányultságú Usz–23-as időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 43 13. ábra. Az ÉK–DNy-i irányultságú Usz–20-as időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben .......................................................................................................... 43 14. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al. 2010 alapján), fekete sokszög jelöli a vizsgálati területet. ................................................................................................... 44 15. ábra. A kutatási területnek és 5 km-es körzetének prekainozoos földtani térképe a pretercier aljzatot elért fontosabb fúrásokkal (HAAS et al 2010). ........................................ 45 16. ábra. A kutatási terület és 5 km-es körzete a pannont elért fontosabb fúrásokkal és a szelvények nyomvonalával. ................................................................................................. 46 17. ábra. ÉNy–DK-i csapású földtani szelvény a terület D-i részén, Jászberény és Nagykörű között ................................................................................................................................... 48 18. ábra. Bátonyterenye-Kömlő mélyföldtani szelvény (1. szelvény a 16. ábrán), mely ÉNy– DK-i irányban szeli át a kutatási terület É-i részét (kivágat MÁFI, 2005). ......................... 50 19. ábra. Szécsény–Detk mélyföldtani szelvény (3. szelvény, 16. ábra) a vizsgálati terület 5 km-es körzetébe esik, annak ÉNy-i részén ÉNy–DK-i irányban szeli át a területet (kivágat MÁFI, 2005). ....................................................................................................................... 53 20. ábra. Aldebrő–Battonya földtani szelvény, mely a terület középső részét É–D-i irányban szeli át (5. szelvény a 16. ábra, MÁFI vízföldtani szelvénysorozat alapján, MÁFI 2005, részlet). ................................................................................................................................ 54 21. ábra. 4-es számú földtani szelvény (16. ábra), mely a terület É-i részén DNy–KÉK-i irányban húzódik ................................................................................................................. 56 22. ábra. A pannon képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése ..................... 58 23. ábra. A felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whisker diagramja a medián értékek feltüntetésével (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával) ............................................................................................. 66

6


24. ábra. A felső-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződmények felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei; Box-Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével ....................................................................... 67 25. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben .................................................. 69 26. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ............................ 72 27. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ...................................................................................................................... 73 28. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ............................................ 78 29. ábra. Hulladékgazdálkodás................................................................................................. 79 30. ábra. Szennyezett területek ................................................................................................. 80 31. ábra. Ipari létesítmények, káresemények ........................................................................... 81 32. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek ........... 82 33. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ............................................................................................... 84 34. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek ............................................................................................................................................. 88 35. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai ............................................................... 95 36. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen97 37. ábra. A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza .................................... 104 38. ábra. Demjén-nyugat kőolajmező földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) .................... 112 39. ábra. Demjén-kelet kőolajmező földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) ....................... 113 40. ábra. Demjén-Pünkösdhegy kőolajmező földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) ......... 113 41. ábra. Farmos földgázmező földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) ............................... 114 42. ábra. Jászberény vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén ................................................................ 115 43. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései.............................................................. 121 44. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai: 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej ........................................................................................................... 122 45. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia ..................................................................... 123 46. ábra. Irányított ferde fúrás ................................................................................................ 124 47. ábra. A rétegrepesztés folyamata ..................................................................................... 125 48. ábra. A jászberényi vizsgálati terület térségének (Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye) közúthálózata (2013) ............................................................................................ 128 49. ábra. A jászberényi vizsgálati terület térségének (Heves, Jász-Nagykun-Szolnok valamint Pest megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe ........................................................ 131 50. ábra. A jászberényi vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe ..................... 135 51. ábra. A jászberényi vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe ................................... 137 52. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között........................................... 139 53. ábra. Előrejelzések a világ kőolaj és földgáztermelésének várható alakulására .............. 140 54. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok) ........ 141 55. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint. Forrás REKK. .................................................................................................................... 142 56. ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok) ........... 142 57. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között .. 144 58. ábra. Gázkitörés (1950-es évek) ....................................................................................... 151

7


59. ábra. A jászberényi vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások, valamint Eger és környéke, továbbá Szolnok és környéke légszennyezettségi zónái.................................................................................................... 155 60. ábra. A jászberényi vizsgálati területen és környékén található földvárak, kunhalmok .. 175

Táblázatjegyzék 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai ............................................................................ 12 2. táblázat. A Jászárokszállás koncesszióra javasolt terület sarokpontjai ................................ 14 3. táblázat. A Heves koncesszióra javasolt terület sarokpontjai............................................... 14 4. táblázat. A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok ................................ 14 5. táblázat. A Jászárokszállás koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok ................................................................................................................................. 15 6. táblázat. A Heves koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok .. 15 7. táblázat. Jászberény vizsgálati terület tájbeosztása .............................................................. 17 8. táblázat. Jászberény vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben ........................................................................................................................... 24 9. táblázat. Jászberény vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) ........... 29 10. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére .............................................................................................................. 36 11. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre ...................... 36 12. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) ................ 37 13. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre ................................................................................................................................ 38 14. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben ............................................................................................................................................. 39 15. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai ....................................................... 57 16. táblázat. A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek ........................................ 70 17. táblázat. A területen és környezetében lévő állóvíz víztestek ............................................ 71 18. táblázat. A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek ................ 74 19. táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből ................................................. 74 20. táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint ............. 75 21. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) .......................................... 75 22. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében ............. 76 23. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében ...................................................................................................................... 77 24. táblázat. A vizsgálati terület felszín alatti ivóvíz vízbázisai .............................................. 85 25. táblázat. Az 5 km-es határoló terület felszín alatti ivóvíz vízbázisai ................................. 86 26. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak............................................................. 87 27. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak ..................................................................................................................... 88 28. táblázat. A terület környezetében lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak ..................................................................................................................... 91 29. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek. 1000 m3/év egységben (VGT. 2007-es nyilvántartási adatok) ............................................................... 92 30. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban ...................... 93 31. táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében ...................... 94 32. táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai (9, 16 db)........................................ 94 33. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása ............................................................................................................................................. 96 8


34. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata ............................ 98 35. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota .................................................... 100 36. táblázat. Felszín alatti víztestek minőségi állapota .......................................................... 100 37. táblázat. A Jászárokszállás koncesszióra javasolt területtel részben átfedő geotermikuskoncessziós terület ............................................................................................................. 102 38. táblázat. A Jászárokszállás koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén-kutatási területek ............................................................................................................................. 102 39. táblázat. A Jászárokszállás koncesszióra javasolt területet érintő szénhidrogén bányatelkek ........................................................................................................................................... 102 40. táblázat. A Heves koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén-kutatási területek ........................................................................................................................................... 103 41. táblázat. A Heves koncesszióra javasolt területet érintő szénhidrogén bányatelkek ....... 103 42. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai .................................................................................................................................. 105 43. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai ............................................................................................................... 105 44. táblázat. Jászberény vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és éghető földgáz vagyona ........................................................................ 115 45. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése Jászberény területre ....................... 117 46. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária események az elmúlt évtizedekben Magyarországon .......................................................................................... 149 47. táblázat. A jászberényi vizsgálati területnek (az ország többi területe) valamint Eger és környéke, és Szolnok és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint ................................... 156 48. táblázat. A jászberényi vizsgálati területnek (az ország többi területe) valamint Eger és környéke, és Szolnok és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint ................................... 156 49. táblázat. A 2011. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2012) ........................................................................................................ 157 50. táblázat. A 2012. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2013) ........................................................................................................ 157 51. táblázat. A 2012. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2013) ........................................................................................................ 157 52. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) ........................................................................................................ 157 53. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok a jászberényi vizsgálati területen (I–II. kategória) ........................................................................................................................... 168 54. táblázat. A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája ............................. 172

Függelék 1. függelék. Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa ............................ 223 2. függelék. Rövidítések ......................................................................................................... 223 3. függelék A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége ..................... 226 4. függelék. Helyi jelentőségű, védett természeti területek .................................................... 229 5. függelék. A vizsgálati terület 1000 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI, MBFH) ...... 233 6. függelék. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások ........................................................................................................................................... 236 9


7. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények ..................................... 246 8. függelék. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében .............................................................................. 248 9. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben .................. 250 10. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben ............................... 254 11. függelék. A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala illetékességi területéhez tartozó települések átlagosnál jobb minőségű termőföldterületei ................................................. 257

Mellékletek 1. melléklet: Helyszínrajz, természetvédelmi területek: Jászberény 2. melléklet: Területhasznosítás (CORINE): Jászberény 3. melléklet: Prekainozoos aljzat: Jászberény 4. melléklet: Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége: Jászberény 5. melléklet: Alsó-pannóniai képződmények vastagsága: Jászberény 6. melléklet: Szénhidrogén-kutatási felmértség: Jászberény 7. melléklet: Szeizmikus felmértség: Jászberény 8. melléklet: Fúrási és geofizikai felmértség: Jászberény

10

Jászberény. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

I. Jászberény vizsgálati terület – Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány

Bevezetés A Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 2010. év elejei módosítása alapján „zárt területnek” minősül a meghatározott ásványi nyersanyag – így a szénhidrogén – kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol – a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével – az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A rendelet alapján komplex érzékenységi–terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével. A rendelet alapján elkészítettük Jászberény terület érzékenység–terhelhetőség vizsgálati tanulmányát szénhidrogén vonatkozásában. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg.

11


1. A vizsgálati terület jellemzése 1.1. Jászberény vizsgálati terület földrajzi leírása 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület legnagyobb része Heves megyéhez tartozik. Középső területei Jász– Nagykun–Szolnok, DNy-i sarka Pest megye része. Sarokpontjait az 1. táblázat adja meg. 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai Id

1 2 3 4 5 6 7 8 9=1

Vizsgálati terület EOV Y EOV X (m) (m)

712000 732000 732000 753000 753000 732000 732000 712000 712000

265000 265000 283000 283000 240000 240000 220000 220000 265000

Id

1 2 3 4 5=1

5 km-es környezet EOV Y EOV X (m) (m)

758000 758000 707000 707000 758000

288000 215000 215000 288000 288000

A terület (1) sarokpontja Atkár ÉNy-i határában található. Innen K felé 20 km-re, Ludas és Nagyút között, a vasútvonal mentén található a (2) pont, majd innen É felé 18 km-re, Kisnánától É-ra kb. 4 km-re a (3). Tovább K felé Eger városán át 21 km-re, Ostoros É-i határában a (4), majd D-i irányban 43 km-re, Tarnaszentmiklóstól DK-re kb. 3 km-re található az (5) pont. Innen Ny-felé 21 km-re, Jászapáti D-i határában a (6), D felé 20 km-re, Szászberek K-i határában a (7), majd Ny felé 20 km-re, Tápiószele DNy-i határában a (8). Innen É felé 45 km-re a határ beköt az (1) pontba (1. ábra, 1. melléklet). A koncesszióra javasolt térrész a felszíntől –6000 méterig terjed.

12


1. ábra. A vizsgált terület elhelyezkedése

A terület kiterjedése 1803,0 km2, legmagasabb pontja a terület északi határán található, Egerszalóktól KÉK-re 1800 m-re 255 mBf. A legalacsonyabb pont a terület DK-i sarkában, Újszásztól ÉK-re kb. 2 km-re Szászbereknél, a Zagyva medrében 86 mBf. A vizsgálati terület egy részén átfedésben van a 2013 augusztusában kiírt, és a MOL– CEGE által már elnyert Jászberény geotermikus koncessziós területtel (2. ábra, illetve Jászberény terület koncessziós jelentése, 2012) A vizsgálati területet két részre osztva (a Ny-i részt) Jászárokszállás, (a K-i részt) Heves néven javasoljuk koncesszióra kiírni (2. ábra, 2. táblázat, 3. táblázat). Jászárokszállás térrész határponti koordinátákkal: 900 km2 Jászárokszállás koncesszióra javasolt terület: 897,79 km2 Jászárokszállás szénhidrogén bányatelkek területe: 2, 21 km2

13

Jászberény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 2. táblázat. A Jászárokszállás koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id

1 2 3 4 5 6 7 8=1

EOV Y (m)

EOV X (m)

Koncesszióra javasolt terület 712000 265000 732000 265000 732000 220000 712000 220000 712000 226423,95 713895,45 228907,69 712000 228758 712000 265000

Heves térrész határponti koordinátákkal: 903 km2 Heves koncesszióra javasolt terület: 873 km2 Heves szénhidrogén bányatelkek területe: 30 km2 3. táblázat. A Heves koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id

1 2 3 4 5=1

1 2 3 4 5 6 7=1

EOV Y (m)

EOV X (m)

Koncesszióra javasolt terület 753000 283000 753000 240000 732000 240000 732000 283000 753000 283000 Bányatelek miatt kizárt terület 752994 282101,63 750994,13 282101,81 750994,06 281101,88 745994,38 281102,31 745994,06 277102,56 752993,56 277102 752994 282101,63

A 4. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet. Az 5. táblázat és a 6. táblázat a két koncesszióra javasolt terület által érintett közigazgatási területeket adja meg. 4. táblázat. A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok Település

Adács Alattyán Aldebrő Andornaktálya Átány Atkár Besenyőtelek Boconád Csány Demjén Detk Domoszló Dormánd

14

Megye

Heves Jász–Nagykun–Szolnok Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves

Település

Jászszentandrás Jásztelek Kál Kápolna Karácsond Kerecsend Kisköre Kisnána Kompolt Kömlő Ludas Maklár Nagyfüged

Megye

Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves

Jászberény. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település

Megye

Eger Egerszalók Egerszólát Erdőtelek Erk Farmos Feldebrő Füzesabony Gyöngyöshalász Heves Hevesvezekény Jánoshida Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászboldogháza Jászdózsa Jászivány Jászjákóhalma Jászkisér Jászladány

Heves Heves Heves Heves Heves Pest Heves Heves Heves Heves Heves Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok

Település

Nagytálya Nagyút Ostoros Pély Sirok Szászberek Tápiógyörgye Tápiószele Tarnabod Tarnaméra Tarnaörs Tarnaszentmária Tarnaszentmiklós Tarnazsadány Tenk Tófalu Újszász Vámosgyörk Vécs Verpelét Visznek Zaránk

Megye

Heves Heves Heves Heves Heves Jász–Nagykun–Szolnok Pest Pest Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Jász–Nagykun–Szolnok Heves Heves Heves Heves Heves

5. táblázat. A Jászárokszállás koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település

Adács Alattyán Atkár Csány Erk Farmos Gyöngyöshalász Jánoshida Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászboldogháza Jászdózsa Jászjákóhalma Jászkisér

Megye

Heves Jász–Nagykun–Szolnok Heves Heves Heves Pest Heves Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok

Település

Jászladány Jászszentandrás Jásztelek Karácsond Ludas Nagyfüged Nagyút Szászberek Tápiógyörgye Tápiószele Tarnaméra Tarnaörs Tarnazsadány Újszász Vámosgyörk Visznek Zaránk

Megye

Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Heves Heves Heves Heves Jász–Nagykun–Szolnok Pest Pest Heves Heves Heves Jász–Nagykun–Szolnok Heves Heves Heves

6. táblázat. A Heves koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település

Aldebrő Andornaktálya Átány Besenyőtelek Boconád Demjén Detk Domoszló Dormánd Eger Egerszalók Egerszólát

Megye

Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves

Település

Kápolna Kerecsend Kisköre Kisnána Kompolt Kömlő Maklár Nagytálya Nagyút Ostoros Pély Sirok

Megye

Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves

15

Jászberény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település

Erdőtelek Feldebrő Füzesabony Heves Hevesvezekény Jászapáti Jászivány Jászkisér Jászszentandrás Kál

Megye

Település

Heves Heves Heves Heves Heves Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Heves

Tarnabod Tarnaméra Tarnaszentmária Tarnaszentmiklós Tarnazsadány Tenk Tófalu Vécs Verpelét Zaránk

Megye

Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves

2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése barna vonal – a vizsgálati terület, fekete vonal – a vizsgálati terület 5 km-es környezete sárga poligon – Jászárokszállás koncesszióra javasolt terület; rózsaszín poligon –Heves koncesszióra javasolt terület zöld vonal – Jászberény geotermikus koncesszió területe

A vizsgált terület tájbeosztását (1. ábra) MAROSI & SOMOGYI (1990) 2010) alapján a 7. táblázat foglalja össze.

16

ÉS

DÖVÉNYI (szerk.

Jászberény. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 7. táblázat. Jászberény vizsgálati terület tájbeosztása (MAROSI & SOMOGYI 1990, DÖVÉNYI (szerk.) 2010 alapján) Nagytáj

Alföld

Középtáj

Észak-Alföldihordalékkúp-síkság

Kistájcsoport

Kistáj

Gyöngyös–Heves-vidék

Hevesi-sík Gyöngyösi-sík

Borsod–Zemplénisíkvidék

Mátravidék ÉszakMagyarországiközéphegység Bükkvidék

%

603,1 496,7

33,45 27,55

Borsodi-Mezőség

5,1

0,28

Hatvani sík

47,6

2,64

Tápióvidék

0,7

0,04

Jászság Hevesi-ártér Keleti-Mátraalja Nyugati-Mátraalja

318,3 26,6 94,1

17,65 1,48 5,22

18,1

1,00

Központi-Mátra

Déli-Mátra Magas-Mátra

20,6 3,4

1,14 0,19

Bükkalja

Egri-Bükkalja

135,2

7,50

33,5

1,86

1803,0

100,00

Tápió– Galga–Zagyvavidék Közép-Tiszavidék

Terület (km2)

Közép-Tiszavidékiártér Mátraalja

Észak-MagyarországiFelső-Zagyva–Tarnamedencék közti-dombság Összesen

Tarna-völgy

A vizsgált terület É-i 16,91%-nyi területe az Észak-magyarországi-középhegység része, a Mátra DK-i peremvidéke, illetve az Egri-Bükkalja, melyeket a Tarna völgye választ el (3. ábra). ÉNy felé az alacsony középhegység domborzati típusba sorolható Mátra központi tömegéhez kapcsolódik, itt a relatív relief 200 m/km2 is lehet. A Magas-Mátrához tartozó része egykori lávatakaró, felszínén gazdag periglaciális formaegyüttes található. A Mátra és a Bükk tagolt hegylábfelszíne, illetve a hegységelőtéri lejtő közepes magasságú, DDK-felé alacsonyodó hegységelőtéri dombság, melyet a közel É–D-i tengelyű völgyek völgyközi hátakra tagolnak. Az átlagos relatív relief É-ról D felé 70 m/km2-ről 50 m/km2 alá csökken. A lejtők lejtőlemosás miatt erózióveszélyesek. A Tarna-völgy a Mátra és a Bükk között határként húzódik, közel É–D-i tengelyű, tektonikus eredetű teraszos folyóvölgy, melyben szűk szurdokok és tágabb völgymedencék váltakoznak. Az Alföldre nyíló szájadéka medencedombság. Az átlagos relatív relief É-ról D felé 50 m/km2-ről 20 m/km2-re csökken. A terület 83,09%-a, a hegységelőtérhez csatlakozó, alacsonyodó, teraszos hordalékkúpsíkság az Alföldhöz tartozik. A Gyöngyös–Heves-vidék fiatal hordalékkúpjai zömmel folyóvízi üledékekkel fedettek. Ny-on a Gyöngyösi-sík a Zagyva, a Tarna (és a Mátrából érkező jobboldali mellékágai) magasabb helyzetű hordalékkúpja közé ékelt vizenyős terület, tagolt, hullámos síkság. Az átlagos relatív relief 2 m/km2, a felszínt folyóvízi formák (holt medrek, lefűzött morotvák) színesítik. K-i szegélyén 5–10 m-es peremmel emelkedik ki a Tarna pleisztocén hordalékkúpjának maradványa, a Hevesi-homokhát. Az eolikus formák alkotta hullámos síkságon az átlagos relatív relief 5 m/km2. A terület K-i része a Hevesi-sík a Laskó- és az Eger-patak hordalékkúp síksága alacsony, ármentes síkság, enyhén hullámos síksági részekkel. Az átlagos relatív relief 1–2 m/km2. Délen a Jászság enyhén D felé lejtő, folyóvizek által feltöltött, erősen belvízveszélyes, mocsaras alacsonyártéri síkság, melynek felszínén holtmedrek, árterek, zátonyok találhatók. Az átlagos relatív relief alig 1 m/km 2. K-i és Ny-i határán ármentes síkság, ahol az átlagos relatív relief akár 4 m/km 2 is lehet. A Hatvani-síkkal határos részén futóhomok terület ismert, eolikus formakinccsel.

17


18


3. ábra. Jászberény vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000)

19


Az éghajlat az É-i, hegységi, hegylábi területek és a Tarna-völgy magasabb részein mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves, délebbre haladva előbb mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, majd mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, az alföldi terület már mérsékelten meleg, száraz éghajlatú, délen a meleg, száraz zóna határára nyúlik Az évi napfénytartam D felé növekvő mértékben 1870–2000 óra, ebből nyáron 740–800, télen 180– 200 óra. Az évi középhőmérséklet a legmagasabb helyeken 8 °C, alacsonyabb térszín feletti helyzetben 9,0–10,0 °C, az Alföldön 10,2 °C. A napi középhőmérséklet az É-i részen április 10–17-től 178–185 napon át (október 10–14-ig), az alföldi részen április 1–8-tól 195–200 napon át (október 16–21-ig) 10 °C fölött marad. Az utolsó tavaszi fagyok É-on április 15–20a körül, míg az első őszi fagyok október 15–22-e körül várhatók, így évente átlag 180–185, a D-i lejtőkön 190 fagymentes napra lehet számítani. Délebbre, a sík vidéken április 4–13-a körül fagy utoljára, míg az első őszi fagyok október 22–26-a körül várhatók, így évente átlag 190–200 fagymentes nap van. A jelentős különbségeket a terület nagy vertikális kiterjedése magyarázza. A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga a magasságtól függően 28–34 °C, míg a téli minimumoké –15,0 – –17 °C. A csapadék évi összege kb. 510–660 mm, a legdélebbi területek a legszárazabbak. Évente átlag 32–50 hótakarós nap valószínű (a magasság függvényében), a maximális hóvastagság átlaga É-on 25–30 cm, D-en 16–20 cm. Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel; ha értéke >1 arid, ha <1 humid éghajlatról beszélünk): É-on, a magasabban fekvő részeken 1,00–1,18 körüli, a hegylábi lankán eléri az 1,25-ös értéket, az alföldi területeken 1,26–1,35. Leggyakoribb szélirány az ÉK-i részeken ÉNy-i és DK-i, a Mátra hegylábi részén a Ny-i és K-i, a Bükkalja D-i területein a DNy-i, a dél felé csatlakozó alföldi területen a Ny-i, a K-i és az ÉK-i, D-en, a Jászságban az ÉNy-i. Az átlagos szélsebesség 2,0–3,0 m/s, a kiemelkedő területeken nagyobb. A vizsgált terület É-i részén az éghajlati adottságok (a D-i kitettségű lejtőkre érkező bőséges napsugárzás) a szőlő- és gyümölcstermesztés számára felelnek meg. A Mátra- és a Bükkalja ismert borvidék. A magasabban fekvő területeken erdőgazdálkodás folyik, valamint jelentős a túrizmus és idegenforgalom. Az alföldi éghajlati adottságok elsősorban a kevés és szeszélyes eloszlású csapadék miatt a kisebb vízigényű, szántóföldi és öntözéses kertészeti kultúrák számára megfelelők. A vizsgált térségben a 2011-es népszámlálás adatai alapján a népsűrűség 85 fő/km2, ami kevéssel marad el az országos átlagtól (106 fő/km2). A legnagyobb érték Egerben (614 fő/km2) a legalacsonyabb érték pedig Jászivány településen (10 fő/km2) mérhető (3. függelék). A korszerkezet kedvezőnek tekinthető, a gyermekkorúak száma összességében meghaladta a 65 év felettiek számát, az elöregedési index (a ≥65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, ≤14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora) értéke átlagosan 91,3% volt, ugyanakkor a vizsgált területen belül rendkívül nagy különbségek mutatkoznak. A leginkább elöregedő település Tarnaszentmária (380%), míg a legfiatalosabb korszerkezettel Tarnabod rendelkezett (18,4%). Az iskolázottság tekintetében a népszámlálás adatai szerint a teljes népesség átlagosan mintegy 26%-a végezte el az általános iskola 8. évfolyamát. Középfokú szakmai oklevéllel rendelkezett a lakosság közel 19%-a, érettségizett több, mint 23,5%, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig 11% volt, így az iskolázottság szintje a térségben az országos átlag körül alakul.

20


4. ábra. Jászberény vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) Adatok forrása: TEiR (KSH Népszámlálás 2011)

A vizsgált területen a lakosság gazdasági aktivitása átlagosan 42,8% volt, ami csak kis mértékben marad el az országos átlagtól (45,4%). Kedvezőbb értékekkel rendelkezett Hatvan, Jászberény, Eger és Gyöngyös térsége, míg a Pétervásárai, Jászapáti és Hevesi járásokban a 40%-ot sem érte el gazdasági aktivitási arány. A munkanélküliségi ráta átlagosan 14%-volt, szemben az országosan mért 12%-kal. A területi különbségeket tekintve mozaikos mintázat rajzolódik ki, összességében a Jászságban, valamint Eger környékén volt alacsonyabb a munkanélküliség mértéke, míg Heves térségében több településen is igen magas, 40%-ot meghaladó munkanélküliséget is regisztráltak (népszámlálás 2011, 4. ábra). A lakosság jövedelmi helyzete mérsékelten kedvezőtlennek tekinthető, az egy lakosra jutó éves összes jövedelem 2011-ben megközelítette a 700 000 Ft-ot, az országos átlag ebben az időszakban közel 782 000 Ft volt. A jövedelem tekintetében azonban jelentős területi különbségek figyelhetők meg: a legszegényebb településen, Tarnabodon az egy lakosra jutó jövedelem (144 920 Ft/fő) nem érte el 2011-ben a leggazdagabb település – az Eger melletti – Ostoros (911 375 Ft/fő) értékének 16%-át sem. Összességében megállapítható, hogy a Heves város környékén található kistelepüléseken, valamint a Jászság egyes részein volt kiugróan alacsony a lakosság jövedelemszintje (NAV Személyi jövedelemadó statisztika, 5. ábra).

21


5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Jászberény vizsgálati területen, 2011 (%) Adatok forrása: TEiR (KSH Népszámlálás 2011)

A vizsgált területen a legnépesebb nemzetiségek 2011-ben (népszámlálás 2011) a cigány (15 778 fő), a német (1 186 fő) a román (491 fő) és a szlovák (264 fő), a többi kisebbség összlétszáma kevesebb, mint 650 fő volt. A cigányok részaránya a térség legtöbb településén 5–15% körüli, Tarnazsadány, Erk és Tarnabod településen 30% feletti. A németek részaránya Aldebrőn, a szlovákok részaránya pedig Kisnánán haladja meg a 10 százalékot, az összlétszámban jelentősnek tekinthető románok aránya egy településen sem haladja meg a 2%-ot. 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet 1.1.2.1. Talajtípusok A vizsgált területeken található talajtípusok területi eloszlását az 6. ábra, százalékos arányait a 8. táblázat mutatja be. A terület ÉNy-i sarkában, a Mátrához tartozó legmagasabb térszíni helyzetben található agyagbemosódásos barna erdőtalajok andezitmálladékon, andezittufán, neogén üledékeken képződtek, vályog, agyagos vályog mechanikai összetételűek, általában közepes vagy kis

22


vízvezető-, jó, illetve erős víztartó-képességűek, olykor szélsőséges vízgazdálkodásúak, gyenge termékenységűek. A termőrétegük vékony. A nyiroktalajokkal érintkező határon jelentősek a köves kopárok, melyek egy része szőlőműveléssel hasznosul, másutt terméketlen felszín. A Déli-Mátra andezit, andezittufa anyaga a fekete nyiroktalajok talajképző üledéke. Zömmel agyagos vályog mechanikai összetételűek, gyengén savanyúak. Ahol a víz hatására duzzadó agyagásványt tartalmaznak, ott kedvezőtlen a vízgazdálkodásuk. Termékenységük alacsony. Általában szőlők. ÉK-en, a Bükkalján riolittufa és lösz alkotta térszínen Ramannféle barna erdőtalaj, vagy barnaföld települ. Mechanikai összetétele a vályogtól az agyagos vályogig változó, közepes vagy kis vízvezető- és nagy víztartó- képességűek. Agyagásványtartalma függvényében jó tapadóképességű, kiszáradt állapotban repedezettség megjelenése jellemző. Termékenysége a termőréteg vastagságának (erodáltság) és a talaj kémhatásának függvénye. Jelentős szőlő-, és szántóterületek.

6. ábra. Talajtípusok a Jászberény vizsgálati területen (VKGA 2009)

23


A hegylábi területek Alföldbe simuló vidékén a bázisos és savanyú vulkáni tufák mállott anyagából képződött görgetes agyag és löszös talajképző üledéken csernozjom barna erdőtalajok találhatók, melyek főként agyagos vályog mechanikai összetételűek. Közepesen kötöttek, gyenge vízvezető- és erős víztartó-képességűek. Szervesanyag-tartalmuk a barnaföldekénél nagyobb. Nehezen művelhető, de kedvező termékenységű talajok. Túlnyomórészt szántók, termékenységük javítással növelhető. 8. táblázat. Jászberény vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja

25 11 16 14 10 22 23 9 24 15 5 3 17 18 31 12 7 1

Talajtípus

Réti talajok Csernozjom – barna erdőtalajok Réti csernozjomok Alföldi mészlepedékes csernozjom Kovárványos barna erdőtalajok Réti szolonyecek Sztyepesedő réti szolonyecek Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) Szolonyeces réti talajok Mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjom Erubáz talajok, nyirok talajok Humuszos homoktalajok Mélyben sós réti csernozjomok Mélyben szolonyeces réti csernozjomok Nyers öntések Csernozjom jellegű homoktalajok Agyagbemosódásos barna erdőtalajok Köves és földes kopárok Összesen

Terület (km2)

Terület (%)

481,20 211,13 208,07 140,26 138,25 97,88 94,01 83,50 78,12 49,66 49,45 42,82 36,02 31,83 26,90 22,98 9,76 1,16 1803,00

26,69 11,71 11,54 7,78 7,67 5,43 5,21 4,63 4,33 2,75 2,74 2,37 2,00 1,77 1,51 1,27 0,54 0,06 100,00

A Tarna völgyében, annak dombsági és alföldi területein, fiatal allúviumán réti talajok alakultak ki. A vizsgált területen ez a legelterjedtebb talajtípus (26,69%). Többnyire agyagos vályog mechanikai összetételű, általában mészmentes, a nyers öntésekével megegyező vízgazdálkodású, de azoknál magasabb szervesanyag-tartalmú és kedvezőbb szelvény felépítésű, így magasabb termékenységű talajféleségek. Főként szántók, alárendelten kaszálók, rét– legelők. Csapadékhiányos vidéken öntözéssel a termésbiztonság növelhető. Az ártérrel érintkező, lösszel, löszös üledékkel fedett területeken csernozjom-féleségek alakultak ki. A réti csernozjom területei jó minőségű szántók, rét–legelők. A mélyben sós réti csernozjom agyagos vályog mechanikai összetételű, főleg szántók és gyepterületek. Helytelen öntözésük másodlagos szikesedést idézhet elő. Az alföldi mészlepedékes csernozjom főként vályog mechanikai összetételű, kedvező víz- és tápanyag-gazdálkodású. Öntözéssel nagy búza- és kukoricatermés érhető el. A csernozjom jellegű homoktalajok és a humuszos homoktalajok homok, löszös homok talajképző üledéken képződtek, zömmel szántók, kisebb részben erdőkként hasznosulnak. A lösz alól kibukkanó homokdűnéken kovárványos barna erdőtalajok alakultak ki. A kovárványcsíkok miatt vízgazdálkodásuk a homokénál kedvezőbb, termékenységük a nyirokéval egyezik meg. Szőlőkként jól hasznosíthatók. Változatos elhelyezkedésben fordulnak elő szikes, vagy sóhatás alatti talajtípusok. A szolonyeces réti talajféleségek kismértékű és a mélyebb rétegekben megjelenő sóhatás és szikesség miatt zömmel szántóként, rét–legelőként hasznosíthatók. Az erősebben szikes, kedvezőtlen mechanikai összetételű réti szolonyec, és a sztyepesedő réti szolnyec legelőként és rétként, kaszálóként hasznosul. A szoloncsák–szolonyec talajok főként legelők. Fiatal, nyers öntéstalajok a patakmedrekben találhatók. Közepesen kötött, agyagos vályog vagy agyag mechanikai össze-

24


tételű, közepes vízvezető, jó víztartó, karbonátmentes talajféleségek. Főleg mezőgazdasági területek, helyenként ligeterdők. 1.1.2.2. Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk. A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint-emelkedés, tömörödés, vízzárás. A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013). Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három-három alcsoportot képeztünk. A 7. ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja.

7. ábra. Jászberény vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013)

25


A vizsgált terület talajai zömmel a közepesen veszélyeztetett tartományba esnek. Erősen veszélyeztetettek a csernozjom és homoktalajok. Legérzékenyebbek a mélyben sós és mélyben szolonyeces, illetve az alföldi mészlepedékes csernozjom talajok, mert a talajvízszint emelkedése könnyen másodlagos szikesedést, ezzel minőségromlást idézhet elő. A homoktalajoknál, ha megbomlik az egységes talajtakaró, a szélmarás okozta erózió veszélye áll fenn. A talajvédelemre az egész vizsgált területen figyelmet kell fordítani, különös tekintettel a leginkább érzékenynek jelölt foltokra. 1.1.2.3. A vizsgálati terület természetes növényzete A vizsgált terület jórészt kultúrtáj, nagy kiterjedésű szántókkal, melyek nyugaton természetközeli gyepekkel, keleten szikespusztai elemekkel tarkítottak. Északon és délnyugaton nagyobb kiterjedésű erdőket találunk, középen csak kisebb erdőfoltokat, míg délen fűz-nyár ligetek és mocsárrétek fordulnak elő. Magas-Mátra (ÉNy-i sarok) A déli kitettségű oldalakon a magasra felhúzódó tölgyesek a jellemzőek, a legmagasabb területeket montán bükkösök borítják, lombkoronájuk ideális viszonyok között elegyes. Az északi oldalak sziklás-törmelékes és meredek oldalai menedékhelyek a korábbi vegetációs időszakok fajainak. Az erősen savanyú talajú területek kiterjedt erdei a mészkerülő tölgyesek és a mészkerülő bükkösök. Kiemelten fontos élőhelyek a szivárgó vízfolyások fás és fátlan társulásai. Viszonylag elterjedtek a nedves teknőkben a kőrises lápok. A nedves élőhelyek fátlan növénytársulásai a forráslápok, láprétek. A tájegység jelentős részét telepített erdők borítják. Nagy kiterjedésű bükkös területeket váltottak fel luc-, vörös- és erdeifenyvesekkel. Déli-Mátra (ÉNy) A terület potenciális vegetációját a szőlőtermesztés fokozatosan megszüntette, és a Mátra déli peremének képét teljesen átformálta. A jelenlegi fás növényzet főként a száraz, melegkedvelő fajokban bővelkedő cseres-tölgyes és molyhos tölgyes bokorerdő. A kiemelkedő hegykúpok szikláin megtelepednek az Északi-középhegység sziklagyepeinek, sziklaerdeinek fajai is. Főként a cseres-tölgyes állományok irtása nyomán jöttek létre azok a gyepek, amelyek gazdagok erdőssztyep-elemekben. A hegylábon elterjedtek az akáctelepítések. Kelet-Mátraalja (ÉNy) Szinte teljesen átalakított táj, hiszen területén szántó- és szőlőterületek, települések és hatalmas kiterjedésű külszíni bányaterület található. Természetes növényzetet néhány mezsgyén, településekhez tartozó külterületi határszélen találunk nyomokban. A telepített akácon és a spontán cserjésedő bozótos területeken kívül nincs említhető növényzete. Nyugat-Mátraalja (Ny) Potenciális vegetációja napjainkra szinte teljesen megsemmisült, jelenleg szántó és szőlőterületek, települések tartoznak a kistájhoz. Természetes növényzete alig van, néhány száraz gyepfolt, nedves rét említhető. Egri-Bükkalja (ÉK) Általánosságban elmondható, hogy főként erdőssztyep-erdők boríthatták a tájat, helyenként sztyepjellegű füves élőhelyekkel mozaikolva. A Bükkalját napjainkban is intenzíven művelik, a jobb termőképességű területeket szőlők, szántók, legelők és gyümölcsösök foglalják el.

26


Ugyanakkor az Alföldön egykor elterjedt pannonikumi vegetációnak a Bükkalján még megtalálhatók izolált foltjai. A Bükkalja 250 m tszf. magasságot meghaladó területein a cseres-tölgyesek uralkodnak, melyek egy része erdőssztyep-elemekben gazdag, más része mészkerülő jellegű. Potenciális termőhelyeiket sok helyen telepített fenyvesek, akácosok, vagy legelők foglalják el. A meredekebb völgyek aljában gyertyános-tölgyes erdőket is találunk. Napjainkra a vizes élőhelyek egy része degradálódott, ill. termőhelyeiket szántók és telepített nemesnyárasok foglalják el. Tarna-völgy (É) A folyóvölgy potenciális növényzete a puhafás ligeterdő. Mára ebből kis kiterjedésű állományok maradtak. Jelentősebb méretűek a mocsárrétekkel, bokorfüzesekkel jellemezhető folyószakaszok. Sajnos a terület az inváziósan terjedő növények terjeszkedési folyosója is egyben. Borsodi-Mezőség (ÉK-en kis rész) A tájban jelentős kiterjedésű gyepeket találunk (kb. 25%), amelyek megoszlása jellemző térbeli anomáliát mutat. Délkeleten, a Tisza egykori magas árterén, erekkel és övzátonyokkal sűrűn behálózott pusztai rész található. A gyepek száma és kiterjedése ezzel szemben nyugati irányban jelentősen lecsökken, a Bükkalja peremén, a löszplatókon a természetes vegetáció teljesen felaprózódott. Az egykori morotvákkal tarkított pusztán nagy területet foglalnak el a vizes élőhelyek. A szolonyec szikesei jelentősek, változatos megjelenésűek. Az erdőket jobbára fűzligetek és telepített tölgyesek képviselik (sok esetben értékes orchideaflórával). A kistáj egykori sziki erdőssztyep erdeje erősen degradálódott, viszont sziki magaskórósai még természetesek. Özönnövényei közül a csatornák mentén terjedő gyalogakác okozza a legjelentősebb problémát. Gyöngyösi-sík (középen és Ny-on nagy terület) Fragmentális természetközeli gyepekkel (10%) tarkított kultúrtáj, ahol az erdők aránya igen alacsony (1,5%). A kistáj északi részén a hegylábperem flóra- és vegetációgazdagító hatása még érvényesül. A gyepek délebbre jórészt szikesedő legelők és kaszálók, helyenként szikeserdei magaskórósokkal. A táj keleti és délnyugati részén a homoki vegetáció a jellemző, gyepek inkább csak délen maradtak fenn, az érintkező jászsági kistájjal rokonítható növényzettel. A kistáj telepített erdei sokszor értékes erdőssztyepfoltokat őriztek meg. Ártéri jelleggel kevert lösztölgyes maradványa a jászdózsai Pap-erdő. Az özönnövények a vízfolyások mentén, ill. a homoki parlagokon és a kultúrerdőkben jelentősek. Hevesi-sík (középen és K-en nagy terület) Átmeneti növényzetű táj, jelentős arányban kultúrterületekkel (80%). A táj északi része az érintkező hegylábperemmel mutat rokonságot. A kerecsendi Berekerdő a hegylábperemi, alföldi lösztölgyesek „locus classicus”-a, gyertyános-tölgyes foltokkal is. A táj nyugati részén (a Kál–Jászszentandrás tengely mentén) a Hevesi-homokhát egykor értékes homoki vegetációja mára teljesen megszűnt, a Hanyi-ér forrásánál (Erdőtelek) ma is megtalálható az égerláp maradványa. A táj déli és nyugati része már gyepekben gazdagabb, jobbára szikespusztai táj, kevés elsődleges szikes foltot is feltételezhetünk (Jászapáti és Pély térségében), míg a magasabb löszhátaknál a másodlagos szikesedés révén kialakult cickórós gyepek fordulnak elő jelentős arányban. A hegylábperemi sztyep- és erdőssztyepfajok a táj északi részére koncentrálódnak, előfordulásuk a tájban igazi kuriózum.

27


Hatvani-sík (D) Mára a természetes vegetáció helyét jórészt szántók, ültetvényszerű erdők, valamint infrastrukturális elemek foglalják el. A táj északi és középső részén még nagyobb kiterjedésben maradtak fenn fűz-nyár ligetek és mocsárrétek. Tápió-vidék (DNy) A táj vegetációját a domborzati, talajtani adottságok két markánsan elkülönülő részre osztják. A Felső- és az Alsó-Tápió árterületének vízhatás alatt álló részein az egykor lényegesen kiterjedtebb lápi vegetáció maradványaként láprétek, mocsárrétek, fűz–nyár ligetek, illetve kisebb égeresek maradtak fenn, míg a vízfolyásokat kísérő homokos hordalékkúpon ittott fellelhetők az egykor nagy területeket borító homoki gyepek és homoki nyárasok állományai. Természetszerű erdő ma már alig van, a helyüket szinte teljesen nemesnyárból, akácból és erdei fenyőből álló gazdasági ültetvények foglalták el. Hevesi-ártér (DK) A Tisza egykori árterén, az ármentett részen a csatornák mentén találunk fragmentált vizes élőhelyeket, míg a jobbára másodlagos szikesedést mutató gyepek igen kis kiterjedésűek (2%). A nagy kiterjedésű szántók mélyedéseiben jelentékeny törpekákás iszapnövényzet alakulhat ki. Erdők Északon (hegyvidéki és hegylábi területek) a legnagyobb az erdők kiterjedése (vegyes erdők és telepített fenyvesek), majd a középső és a déli részen csökken az erdők aránya, de délnyugaton Portelek környékén találhatók még kiterjedt lomblevelű erdők. Az északi blokkban a tulajdonviszonyokat tekintve a magántulajdon a legnagyobb arányú, de jelentősek az állami tulajdonban lévő erdők is néhány település környékén (Vécs, Kisnána és Demjén). A középső és a déli részen a magántulajdon jellemző. Az elsődleges rendeltetés szempontjából a gazdasági kategória vezet, de északon védelmi funkció is előfordul (pl. Kisnána és Kerecsend környéke), sőt Demjéntől észak–északkelet felé közjóléti feladatot is ellátnak. Tűzveszélyességi szempontból északon mozaikos a kép, mindegyik körzetben megtalálható a kis-, a közepes- és a nagymértékben tűzveszélyes kategória, bár ez utóbbi kisebb arányban, míg a középső és a déli részen a kis tűzveszélyesség jellemző (a bekezdés forrása: http://erdoterkep.mgszh.gov.hu/). Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a vizsgált területen jelentős számban találhatók. Tájvédelmi körzethez tartozó ökoszisztémák: Hevesi Füves Puszták TK, Mátrai TK, Tápió-Hajta Vidéke TK területén lévő víztestekhez kapcsolódnak. Natura 2000-es területekhez tartozó ökoszisztémák: Alattyáni Berki-erdő, Borsóhalmilegelő, Hevesi-sík (2 víztest), Jászapáti–jászkiséri szikesek, Jászárokszállási szikesek, Jászság, Mátra (2 víztest), Nagy-fertő – Gulya-gyep – Hamvajárás szikes pusztái, Nagy-Hanyi, Pélyi szikesek, Pusztafogacs, Rekettyés, Tápiógyörgye-újszilvási szikesek és Újszász– jászboldogházi gyepek területén lévő víztestekhez kapcsolódnak. A leírás részben DÖVÉNYI (szerk.) (2010) alapján készült. 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatait a CORINE (2009) szerint a 9. táblázat tartalmazza. Térképi ábrázolásuk a 2. mellékleten látható.

28

Jászberény. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 9. táblázat. Jászberény vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód

Leírás

Terület (km2)

%

112

Lakott területek – nem összefüggő település szerkezet

92,8

5,15

121

Ipari, kereskedelmi területek

8,4

0,47

122

Út-, vasúthálózat és csatlakozó területek

0,6

0,03

131

Nyersanyag kitermelés

2,4

0,13

133

Építési munkahelyek

0,4

0,02

211

Nem öntözött szántóföldek

1311,6

72,74

221

Állandó növényi kultúrák – szőlők

42,9

2,38

222

Gyümölcsösök

231

Rét/legelő

242 243

16,0

0,89

129,9

7,20

Mezőgazdasági területek – komplex művelési szerkezet

22,0

1,22

Elsődlegesen mezőgazdasági területek

12,4

0,69

311

Lomblevelű erdők

82,7

4,59

312

Tűlevelű erdők

1,0

0,06

313

Vegyes erdők

4,7

0,26

321

Természetes gyepek, természetközeli rétek

37,1

2,06

324

Átmeneti erdős–cserjés területek

26,8

1,49

411

Szárazföldi vizenyős területek – szárazföldi mocsarak

2,9

0,16

511

Kontinentális vizek – folyóvizek, vizi utak

5,1

0,28

512

Kontinentális vizek – állóvizek ÖSSZESEN

3,3

0,18

1803,0

100,00

1.1.4. Természetvédelem Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy „a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.” A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A vizsgált területen nemzeti park nem található. Az országos jelentőségű védett területek közé négy természetvédelmi terület és három tájvédelmi körzet tartozik (6,2%). A Natura 2000-es területek kisebb része a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába tartozik (5,1%), míg különleges madárvédelmi terület (SPA) nagy kiterjedésben található a vizsgált terület középső és keleti részén (36,4%). A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei a Természetvédelmi Információs Rendszer (http://geo.kvvm.hu/tir/) adatai szerint mindhárom kategóriában jelentős kiterjedésűek (magterület 10,6%, ökológiai folyosó 7,7% és pufferterület 25,6%, így összesen 43,9%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből). Az egyes védett kategóriák átfednek egymással!

29


1.1.4.1. Természetvédelmi területek Erdőteleki arborétum Természetvédelmi Terület Leginkább az Alföld flóravidék tiszántúli flórajárásával jellemezhető, de még érezhető az Északi-középhegység cserháti flórajárás állománygazdagító hatása is. Ennek megfelelően megtalálható a pusztai tölgyes, mélyebb területeken pedig a tölgy–kőris–szil ligeterdő és a fűz–nyár–égerliget, jelezvén a víz közelségét. Ezen a kis területen jelenleg 1200-nál is több fa, cserje és évelő növény él különböző flóraterületekről. A zsúfolt növényállomány miatt a bővítés már 1976-ban felvetődött, de csak 1981-ben indult el. Területe a bővítéssel együtt 65 287 m2. 1989-ben sikerült továbbfejleszteni 19 ha füves, égerlápos területtel. Ma ebben a formában látogatható. Érintett település: Erdőtelek Erdőtelki-égerláp Természetvédelmi Terület Az Erdőtelki Arborétum közvetlen szomszédságában található terület védetté nyilvánításának célja az Alföldön mára megritkult éger- és fűzlápi, valamint a mocsári tölgyes növénytársulások élővilágának megőrzése volt. Az égerláp területén ered a Hevesi-sík egyik jelentős patakja, a Hanyi-ér, amely az értékes erdőtársulások vízutánpótlását is biztosítja. Bár az égeres fajkészlete szegényes, az erdő megjelenése, a „lábas égerfáknak” köszönhetően visszaidéz valamit az Alföld eredeti természeti képéből. A Hanyi-ér és az égerláp, mint vizes élőhely, fontos kétéltű szaporodóhely. A terület madártani értékét az égeres szegélyein, a cserjeszintben és a bolygatott, cserjésedő gyepekben, valamint magaskórós élőhelyen költő, fészkelő énekesmadár-közösség jelenti. Érintett település: Erdőtelek Kőlyuktető Természetvédelmi Terület A természetvédelmi területet 1998-ban hozták létre annak érdekében, hogy a területen meglévő szőlő génbanki anyagokat és szőlő törzsültetvényeket megőrizzék. Az Eger déli határában húzódó többhektáros szőlőültetvény nem elsősorban az ökológiai, illetve termőhelyi adottságok miatt figyelemreméltó, hanem a területen fellelhető szőlő génállománya miatt. A természetvédelem elsődleges célja a területen ennek a génállománynak és a törzsültetvényeknek a jogszabályokban, rendeletekben és előírásokban rögzített módon történő megtartása. Mivel a terület bizonyos szőlőfajták törzsültetvényeinek fenntartását és létesítését szolgálja, ezért bárminemű egyéb gazdálkodási tevékenység a területen nem engedélyezett. A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló törvény alapján a génforrások megőrzésére irányuló tevékenységek során nemzetközileg egyeztetett, standard módszertani ajánlásokat és előírásokat kell alkalmazni. Érintett települések: Andornaktálya, Eger Kerecsendi-erdő Természetvédelmi Terület Az erdő feltérképezésekor ez az unikális erdőállomány vált a tatárjuharos lösztölgyesek „locus classicus”-ává, és mindmáig ez hazánk legnagyobb és legtermészetesebbnek ítélt alföldperemi lösztölgyese. Az erdő egykor az egri érsekséghez tartozott, és fő feladata a fácánneveléssel, vadásztatással függött össze. Az erdő teljes területén tilos volt a legeltetés, és a többi erdei mellékhasználat (pl. gomba- és vadgyümölcs-gyűjtés). A XIX. század végi fácántenyésztés érdekében végzett erdőkezelések is kedveztek a sűrű cserje- és gyepszintű állományok fennmaradásának, és bizonyítottan másodlagos kialakításának is. A lösztölgyesre jellemző, hogy négy honos tölgyfajunk (a kocsánytalan, a kocsányos, a molyhos és a csertölgy) is előfordul benne, míg a dús cserjeszintből kiemelkedik — mintegy a második lombkoronaszintbe nyomul — a tatárjuhar. Érdekes színfolt a Laskó-teraszt felszabdaló

30


kisebb völgybevágásban kialakult gyertyános-tölgyes állomány, amelynek ebben a klímazónában való megjelenése nem szokványos. Az idős fák és a dús szintezettség kedvező létfeltételeket biztosít a gazdag rovarvilágnak. A terület egyik nem feltűnő, de annál értékesebb lepke-kuriózuma az Európai Uniós jogszabályokkal védett, posztglaciális reliktumnak tartott magyar fésűsbagolylepke, melynek hernyói az erdőben gyakori tatárjuhar és mezei juhar cserjéken fejlődnek. A madárfauna a zárt erdőállományok és a változatos mikro-élőhelyek miatt gazdag. Érintett település: Kerecsend 1.1.4.2. Tájvédelmi körzetek Mátrai Tájvédelmi Körzet A Mátra erdős táj, változatos erdőtársulásokkal. Legjellemzőbb erdőtársulása a középhegységi cseres-tölgyes. A cseres-tölgyeseket északon 550 m, délen 650 m magasság körül gyertyános-tölgyes, majd bükkös váltja fel. 900 m fölötti magasságban, a Kékes, Galyatető és Piszkéstető északi, hűvös lejtőin magashegyi bükkös található. Az itteni idős, természetközeli állapotban lévő bükkösben jelölték ki a hegység két erdőrezervátumának egyikét, ahol a változatos faállomány-szerkezet és a természetes erdődinamikai folyamatok teljes ciklusban vizsgálhatók. A forráslápok, valamint az azokat kísérő kisvízfolyások védett különlegessége a hegyi perje, amelynek valamennyi hazai előfordulása Mátrában található, a Galya déli előterében, illetve a Kékes tömb északi lábánál. A Mátra déli oldalán, a lejtőlábi melegkedvelő tölgyesek és a tatárjuharos lösztölgyesek átmeneti állományokat alkotnak, erdőssztyepp elemekkel. A régi erdőirtások helyén legelők, majd kaszálók, mára pedig fajgazdag hegyi rétek, különféle gyepek és kékperjés láprétek alakultak ki. A flórához hasonlóan a Mátra állatvilága is rendkívül gazdag és változatos, a hegységben ritka, védett kétéltűek élnek, de igen gazdag a madárvilág is. Számos védett emlősfaj is élőhelyet talál itt, például különféle denevérfajok, melyeknek fontos élőhelyet jelentenek az érckutatások után visszahagyott bányavágatok, tárók is. Érintett települések: Domoszló, Kisnána, Sirok Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet A tájvédelmi körzetet 1993-ben hozták létre, a Heves megye déli részén elhelyezkedő, ember által formált pusztai élőhelyek, illetve az itt élő életközösségek védelme érdekében. Tizenöt területegységből tevődik össze, melyek közül tíz esik a vizsgált területre: — Pusztafogacs (Tarnaméra, Erk és Boconád községek határában) — Bene-terasz (Nagyút község határában), — Göbölyjárás (Nagyút, Kompolt és Tarnazsadány községek határában), — Nagy-Hanyi-puszta (Dormánd és Erdőtelek között), — Kis-Hanyi-puszta (Átány, Erdőtelek és Besenyőtelek községek határában, keleti része már kívül esik), — Hevesi-gyepek (érintkezve a Hanyi-ér egy szakaszával), — Hamvajárás (Nagy-fertő, Gulya-gyep, Garabont területrészekkel, keleti része már kívül esik), — Pélyi-szikesek (Pély, Jászivány és Tarnaszentmiklós települések határában, déli része már kívül esik), — Csörsz-árok (Dormánd és Erdőtelek közötti szakasza), — Lógó-part (Kerecsend község határában). A térség mintegy 60%-a szántóföldi művelés alatt áll, a gyepterületek aránya mindössze 12%. Sajnos az erdőterületek szinte teljesen eltűntek, alig maradt néhány 10 ha-nál nagyobb tömb a térség szétszórt pontjain. A védett terület legnagyobb részét a gyepek (47%) és a 31


szántók (46%) teszik ki. Közel 5% a művelésből kivont területek, alig több mint 1% az erdők és fásítások aránya. A növényzet fajösszetételén északon a dombvidéki, hegylábi területek, délen pedig a Tisza növényzetformáló hatása mutatkozik meg. A térségben 43 növénytársulás fordul elő, melyek közül országosan 2 kipusztulással veszélyeztetett, 5 aktuálisan, 31 potenciálisan veszélyeztetett, míg 5 nem veszélyeztetett. Az legmarkánsabb növényzeti típust a szikesek adják, melynek kialakulásában és fennmaradásában nagy szerepet játszottak az emberi hatások. A szikesek a változatos mikrodomborzatnak megfelelően mozaikos élőhelyeket alkotnak. A mozaikosság a vízborítás időtartamától, valamint a talaj szikesedésének és eróziójának a mértékétől függ. A mozaikos jellegű, ún. padkás szikesek egyik legszebb képviselője a Pélyiszikesek elnevezésű területrészen található. Vegetációtörténeti szempontból érdemes még kiemelni egy szikesekhez köthető – de löszfajokban is gazdag – értékes növénytársulást: a sziki erdőspuszta-rétet, melynek legértékesebb állományai a dormándi Nagy-Hanyiban találhatók. Az állatvilágot megvizsgálva, természetvédelmi szempontból az egyik legértékesebb, és egyben a legjobban ismert a madárfauna. A terület főleg a pusztai madárfajok számára fontos élőhely, illetve kisebb-nagyobb vízállásai a tavaszi és őszi partimadár-vonulás során töltenek be jelentős szerepet. A fészkelő madárfajok közül a túzok, a kék vércse és a hamvas rétihéja állománya nagyon sérülékeny, míg a parlagi sas, a kerecsensólyom és a szalakóta állományai stabilnak mondhatók. A mozaikos tájszerkezet miatt számos kis méretű, sérülékeny élőhely található a tájvédelmi körzet területén. Ezek megóvása, fejlesztése a tájvédelmi körzet egyik legfontosabb feladata. Érintett települések: Átány, Besenyőtelek, Boconád, Dormánd, Erdőtelek, Erk, Füzesabony, Heves, Hevesvezekény, Jászivány, Kál, Kerecsend, Kisköre, Kompolt, Kömlő, Nagyút, Pély, Tarnaméra, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet A Tápió-vidék három nagy tájegység, a Duna–Tisza köze, a Tiszántúl és az Északiközéphegység találkozásánál fekszik, ami egy változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. A tájvédelmi körzet három nagyobb és több kisebb részből áll, és csak a keleti rész kisebb foltjai közül kettő esik a területre, részben, vagy egészben. Rekettyés: Farmostól nem messze, az Ős-Zagyva egykori medrében egy csodálatos láprét, valamint egy kisebb szikes legelő található. Nevét a félgömb alakú rekettyefűz-bokrokról kapta. Májusban a mocsári kosbor lila virágai, ősszel a kornistárnics kék szirmai teszik felejthetetlenné a látványt. Tápiógyörgyei-legelő: A tápiógyörgyei Nagy-megyeri legelő északi fele található a területen, mely egyértelműen a tiszántúli szikesekre emlékeztet. Elsősorban az őszi-tavaszi madárvonulásban van kiemelkedő szerepe. Természetvédelmi beruházásként a közelben készült el egy 3 ha-os mesterséges szikes tó, amely többek között a fokozottan védett, felfelé görbülő csőréről könnyen felismerhető gulipán, illetve a hosszúlábú gólyatöcs fészkelőhelye. Érintett települések: Farmos, Tápiógyörgye, Újszász

32


1.1.4.3. Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén művelésiág-változtatás – művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása – a termőföld védelméről szóló, 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges. A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges. Magterületek találhatók az országos szinten védett területeken és helyenként ezek határán túlnyúlva is folytatódnak. A természetmegőrzési területek nagy része is ide tartozik, valamint Tarnaszentmáriától nyugatra a különleges madárvédelmi terület egy része is. Jászboldogházától északra is található egy közepes folt. Az ökológiai folyosó kategóriába tartozik Füzesabony vonalától északra több nagyobb, részben összefüggő folt, a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet egyes részei (Nagyúttól délre és Hevestől keletre), Jászberény vonalától délre a Zagyva mentén több kisebb folt, valamint Jászboldogházától északnyugatra egy nagy kiterjedésű terület. Pufferterület a különleges madárvédelmi területek nagy része és Jásziványtól délre is néhány kisebb folt. Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) a Nagy-Hanyi (HUBN20037) elnevezésű terület, a Kerecsendi Berek-erdő és Lógó-part (HUBN20038), a Pusztafogacs (HUBN20039) elnevezésű terület, a Nagy-fertő–Gulya-gyep–Hamvajárás szikes pusztái (HUBN20040), a Pélyi szikesek (HUBN20041), a Verpeléti Vár-hegy (HUBN20043), a Jászdózsai Pap-erdő (HUHN20044), a Jászárokszállási szikesek (HUHN20073), az Alattyáni Berki-erdő (HUHN20074), a Borsóhalmi-legelő (HUHN20076), a Jászsági Zagyvaártér (HUHN20078), a Pusztamizsei-erdő (HUHN20079), az Újszász–jászboldogházi gyepek (HUHN20081), a Jászapáti–jászkiséri szikesek (HUHN20085), a Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek (HUDI20024), a Rekettyés (HUDI20043) elnevezésű terület és a Jászalsószentgyörgyi erdő (HUHN21162). A különleges madárvédelmi terület (SPA) kategóriába tartozik a Hevesi-sík (HUBN10004), a Mátra (HUBN10006) és a Jászság (HUHN10005). Ramsari területek nem találhatók a vizsgált területen. „Ex lege” védett természeti terület „Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források, víznyelők és barlangok. A vizsgált koncessziós területen „ex lege” védett kunhalmok találhatók jelentős számban, a Tarna vonalától délre, valamint két földvár Füzesabonytól délre és Jászdózsától északnyugatra (1. melléklet).

33


1.1.4.4. Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési – Budapesten a fővárosi – önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (4. függelék).

34


1.2. Jászberény vizsgálati terület földtana 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága 1.2.1.1. Szénhidrogén-kutatás A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár). A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit az 10. táblázat és a 11. táblázat adja meg (8. ábra, 1. melléklet).

8. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek

A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem. 1.2.1.2. Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA). A fontosabb jelentéseket a 11. táblázat listázza.

35

Jászberény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 10. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés)

Jászberény 125. – szénhidrogén

Engedélyes

Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban

T.22782

Szolnok - szénhidrogén

MOL Nyrt Mobil Erdgas-Erdöl GmbH CEGE Geotermikus Koncessziós Kft. RAG Hungary Kft.

Monor 138. - szénhidrogén

MOL Nyrt

Gödöllő 103. - szénhidrogén Bátonyterenye 136. szénhidrogén Salgótarján 111. - szénhidrogén

Heves II. - szénhidrogén Jászberény (GT koncesszió)

T.20116

Megjegyzés

a vizsgálati területtel azonos a vizsgálati terület középső része

T.22494

a vizsgálati terület Ny-i része

T.21169

csatlakozó terület D-en

T.22781

csatlakozó terület Ny-on

MOL Nyrt

T.21172

csatlakozó terület Ny-on

MOL Nyrt

T.22518

csatlakozó terület ÉNy-on

MOL Nyrt

T.21124

csatlakozó terület ÉNy-on

11. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre MBFH adattári szám

Szerzők, évszám

Jelentés címe

Engedélyes

A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései

T.22782

Balázs E.-né, Boncz L., Eszes I.-né, Klemenik R. B., Lux M., Pusztai J., Szabóné László A., Szászfai J., Mészáros V. Cs. et al. 2012

Zárójelentés a 125. Jászberény területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Jászberény-ÉK-1 fúrás; Jászberény 2D (JB-1-9); Jászberény (GödöllőJászberény) 3D; Jászberény - magnetotellurikus mérések; + Határozat; + 1 DVD)

MOL Nyrt.

T.22494

Zilahi-Sebess L., Gyuricza Gy., Barczikayné Szeiler R., Gál N., Gulyás Á., Hegyi R., Horváth Z., Jencsel H., Kerékgyártó T., Kovács G., Kovács Zs., Kummer I. et al. 2012

M2. Geotermikus vizsgálati feladatokhoz kapcsolódó érzékenységi vizsgálatok. MÁFI-ELGI-MBFH együttműködés. Kutatási jelentés. Jászberény terület: Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány (a vizsgálati jelentéshez).

ELGI, MÁFI, MBFH, VKKI

2000

Heves II Concession Geological and Geophysical Study (Tiszakeszi 1., Jaszsag Basin, szénhidrogén)

Mobil ErdgasErdöl GmbH

T.20116

T.22518

T.21172

T.21124

T.21169

T.22118

36

A vizsgálati területet 5 km-es környezetét érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Sőreg V., Balázs E.-né, Boncz L., Eszes I.-né, Krusoczki T. Gy., Lux Zárójelentés a 136. Bátonyterenye területen végzett M., Pusztai J., Szabóné László A., szénhidrogén-kutatási tevékenységről (+ Határozat; Bér-1., MOL Nyrt. Szászfai J., Tomcsányi T. et at. Hatvan-É-1. sz. fúrások; 2D, VSP) 2012 Boncz L., Balázs E.-né, Bartha A., Kósa L., Milánkovich A., Nagy Zárójelentés a 103. Gödöllő kutatási területen végzett Gy.-né, Séllei Cs., Vadász Gy.-né, szénhidrogén-kutatási tevékenységről. + Határozat és MOL Rt. Szentgyörgyi K.-, Tóth J., Tóth L.módosítása. né 2004 Balázs E.-né, Bartha A., Boncz L., Kovács A., Kósa L., Nagy Gy.-né, Zárójelentés a 111. Salgótarján kutatási területen végzett MOL Rt. Séllei C., Tóth L.-né, Tóthné szénhidrogén-kutatási tevékenységről. + Határozat. Medvei Zs., Török V.-né 2003 Örményes–Kelet kutatási zárójelentés valamint Ipari szénhidrogén-készlet igazolása a Szolnok kutatási Pogo Campbell Riley Bates 2004 területen található Örményes–Kelet miocén korú Magyarorsz tárolóban. Örményes East Exploration Closing Report and ág Kft. Verification of a Commercial Hydrocarbon Occurrence Toreador Kutatási zárójelentés "A. rész" a Szolnok kutatási Magyarorsz területen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletekág Kft., Lemberkovics V. 2009 és azok eredményeiről. (+Szolnok kutatási terület kutatási RAG zárójelentés kiegészítése. Készletszámítási jelentés Hungary Szolnok kutatási terület - Tószeg Kft.


MBFH adattári szám

Szerzők, évszám

Jelentés címe

T.22332

Lemberkovics V. 2010

T.22781

Balázs E.-né, Boncz L., Lux M., Klemenik R. B., Krusoczki T. Gy., Pusztai J., Szászfai; . Tomcsányi T., Milánkovich A. et al. 2013

Engedélyes

Kutatási zárójelentés kiegészítés, Szolnok Kutatási Terület a Tószeg - Szolnok-Hajtótanya kutatási alterületen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletek-, és azok eredményeiről. + Határozat. Zárójelentés a 138. Monor területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Csévharaszt–2, Gomba–3, –4, –5, Jászberény–Ny–4, Monor–ÉK–1, –2, Nagykáta–Ny–1, Ócsa–2, –4, Sülysáp–1, Sülysáp–É-1, –2, –4, Tápióság–1, Tóalmás–D–5 fúrások; Dunavarsány 2D

RAG Hungary Kft.

MOL Nyrt.

Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság). A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogénkutatás, geotermia–mélykutatás, illetve az érzékenység-terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (9. függelék, 10. függelék). A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt. 1.2.1.3. Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter). Az MFGI fúrási adatbázisa alapján, a vizsgálati területen 172 db 1000 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 5. függelék, 8. melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 28 db fúrás érte el a prekainozoos aljzatot (12. táblázat). 12. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) Frs–id+

35065 35449 35468 35535 35541 150573 150574 150577 150578 150579 150580 34967 34972 34974 35050 35052 35108 35434 35480 35492 35501 49404 71520 71521 77584 113020 113021 251655

Település

Fúrás

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (m)

Mélység (m)

Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Verpelét Verpelét Verpelét Verpelét Verpelét Verpelét Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Füzesabony Jászberény Jászberény Kerecsend Ostoros Ostoros Jászberény

Dep–17 DK–337 DK–357 DK–432 DK–438 Verp–1 Verp–2 Verp–s–1 Verp–s–2 Verp–s–3 Verp–s–4 De–1 De–6 De–8 Dep–2 Dep–4 DK–I DK–322 DK–369 DK–381 DK–391 K–15 Jb–1 Jb–2 Ker–1 Ot.É–1 Ot.É–2 Jb–3

748359,2 750431,5 752570,4 750536,6 750145 739664,4 744868,8 744310,4 742614 742683 741606,1 747150,5 746908,3 746783,1 747694,2 747242,5 750967 748100,6 749357,2 751793,5 749194,2 749217 714947,7 716983,6 749231,3 752492,2 752630,1 715554,4

278756,6 278595,8 278102,5 277936,3 277137,4 271976,7 269537,9 279007,3 277869,5 275631,1 277691,6 279131,2 279675 279843,8 278229,7 277783,9 279943,6 280168 278256,5 278591,1 277674,7 269824 235130,1 236780,6 269827,6 282344,9 281889,1 236712,7

183,16 173,83 148,65 169,42 167,73 126,56 135,12 233,5 152,14 150,16 178,93 163,23 203,84 213,74 220,01 174,23 153,79 233,94 244,59 139,98 202,3 117,22 101,54 92,43 117,22 210,71 208,35 96,28

662 1391,5 1750 1388 1500 2995 2600 804 1585 1500 1670 844 602 570 798,5 702 1700 955 1108 1595 1270 2465 1923,5 1857,3 2465 896 1045 1950

Dátum

1964 1968 1968 1983 1984 1978 1979 1978 1978 1978 1979 1954 1955 1955 1962 1962 1966 1966 1967 1968 1969 1964 1953 1953 1964 1970 1970 1993

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító

37


Az MBFH szénhidrogénkutató fúrásnyilvántartása szerint 623 fúrás esik a vizsgálati területre, ebből csak 38 fúrás található a két koncesszióra javasolt területre, 585 fúrás bányatelken van (6. függelék, 6. melléklet). Ebből 1 db indikációs fúrás (indikáció vagy telep, Ostoros Ost.É–1), meddő fúrás 27 db (bányatelekre esik 585 db). (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben [nyomokban, kitermelhető mennyiségben] előfordul.) 1.2.1.4. Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus [MT] és tellurikus [TE]), mélygeoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek. A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak. A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből lettek leválogatva. A geofizikai felmértséget a 7. és 8. melléklet mutatja be, számszerűen a 13. táblázat adja meg. 13. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre Terület

1000 mnél mélyebb fúrás

VSP * Digitális 2D 3D Szeizmomélyfúrásszeizmika szeizmika Gravitáció karotázs geofizika * * *

Jászberény 1803 km2

(területi fedettség km2)

(db) 172

7 5

34

114

221

9416

1803 km2

(területi fedettség %)

(db/km2) 0,0954

0,0189

0,0039 0,0028

0,0632

12,25

dZ

légi dT

dT

877 3646

1237,9

Mágneses dZ

dT

(db/km2) 5,2224

Tellurika (TE)

VESZ MagnetoABmax tellurika >4000 (MT) m

(területi fedettség km2)

(db)

* MBFH adatok alapján 1000 mDigitális VSP* 2D 3D nél Terület mélyfúrás- Szeizmo- szeizmika szeizmika Gravitáció mélyebb geofizika karotázs* * * fúrás

Jászberény

Mágneses

0,4864 2,0222

légi dT

(db) 709

Tellurika (TE)

(területi fedettség %) 0,6866

59

2

VESZ MagnetoABmax tellurika >4000 (MT) m

(db/km2) 0,3932

0,0327

0,0011

*MBFH adatok alapján

A terület 12,25 %-ban fedi 3D szeizmikus mérés. (Jászberény 3D [T.21382, T.21383] és Jászság 3D [T.22485]) 114 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk közel egyenletes. A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait a 7. függelék listázza. A MÁFGBA1-ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat. Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 50 érinti a vizsgálati területet (7. függelékben „MBFH szolgáltatott” bejegyzés). 34 fúrás mélyfúrás-geofizikai adata (legalább részleteiben) digitális formában elérhető az MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázisában (8. függelék). Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg nincs olyan, a vizsgálati területre eső fúrás, amelynek kútkönyve elérhető digitális formában. Az 5 km-es környezetben a Jászberény.Ny.4 1

MÁFGBA: Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár

38


(T.22510[VSP],CD K3), HHEN.Pély.2 (766/4,1DVD[VSP]) és a THL.Nkö.Ny.1 (659/26 + 5 CD) fúráshoz tartozik valamilyen digitális állomány. A vizsgálati területen 7 fúrásban végeztek VSP, 5 fúrásban szeizmokarotázs mérést, az 5 km-es környezetben további 1 VSP, és 4 szeizmokarotázs mérés ismert (14. táblázat). Mindössze 4 mérés esetén érhető el dokumentáció a MÁFGBA-ban, ezt az Adattári azonosító oszlopban megjelenő adat jelzi. 14. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Engedélye Mérés– EOV Y EOV X Z Adattári Dátum s típus* (m) (m) (mBf) azonosító MOL Alattyán–1 ALATTYÁN–1 VSP 730760,2 231737,9 90 1990 (OKGT) MOL Demjén–K–438 DK–438 VSP 750144,7 277137,4 0 1984 (OKGT) MOL Demjén–M–1 DM–1 VSP 750796,4 275059,6 0 1987 (OKGT) Jászberény–1 JB–1 SZK 714947,3 235129,8 101,5 Jászberény–3 JB–3 MOL Rt. VSP 715554,2 236712,7 0 1993 T.20237 Jászberény–ÉK–1 Jb.ÉK–1 MOL Rt. VSP 718138,09 247337,79 95,5 2007 T.21818 Kerecsend–1 KER–1 SZK 749230,9 269827,6 117,2 MOL Tarnabod–1 TARNA–1 VSP 738092,4 258187 106 1990 (OKGT) Tarnabod–1 TARNA–1 SZK 738092,4 258187 106 Verpelét–1 VERP–1 SZK 739664 271976,6 126,6 Verpelét–2 VERP–2 SZK 744868,4 269537,8 135,1 De.21 De–21 VSP 746932,59 279082,58 184,42 T.22675 Jászladány–I JÁSZ–I SZK 738246,7 225293,7 86,6 Kömlö–1 KÖMLÖ–1 SZK 753154 252878,8 95,9 Szihalom–1 SZI–1 SZK 756525,4 270961,5 112,8 Tiszaroff–1 TIR–1 SZK 757210,8 229696,4 89,3 Jászberény.Ny–4 Jászberény.Ny–4 VSP 711346,58 235307,2 0 T.22510 *Méréstípus: VSP – VSP, SZK – szeizmokarotázs, +Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben. Fúrás

Jel

Terület+ 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2

59 magnetotellurikus (MT) mérés található a területen. A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlag feletti (5,22 pont/km2). 2 db nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) található a területen. A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet NEMESI et al. (2000) mutatja be.

39


1.2.2. A terület földtani viszonyai 1.2.2.1. A terület tektonikája A Szarvaskő–Darnói egység és a Bükki-egység határa nyugat, észak és északkelet felé egy feltételezett takaróhatár, míg délre normálvetős, fiatal szerkezet lehet. A Bükki-egység és a Közép-dunántúli-egység határa a Közép-magyarországi nyírási öv északi határzónájaként leírt Balaton–Tóalmás törészóna keleti folytatása. A terület szerkezetileg domináns töréses övei a Közép-magyarországi nyírási övhöz (CSONTOS, NAGYMAROSI 1998) tartoznak. A Balaton-vonal és a Tóalmás alatt futó zóna korrelációja nem teljesen bizonyított. A Közép-magyarországi nyírási öv a területünkön a késő oligocénben térrövidüléses zóna volt az Alcapa-egység kiszökése, valamint az Alcapa- és Tiszai-egységek ellentétes rotációja következtében. Ennek eredményeképpen ÉNy-i vergenciájú gyűrődési és feltolódásos deformáció jött létre. Ennek intenzitása Ny felé növekszik, feltehetően az inhomogén blokkrotációk miatt. A térrövidülés meggyűrte az eocén és oligocén rétegsorokat is. A miocén bázisának feltételezett felboltozódása a feltolódási zónák fölött azt jelzi, hogy a feltolódások, vak feltolódásokként a miocén elején is aktívak voltak. A Tóalmás-zóna keleti folytatása feltehetően egy paleogén feltolódási öv reaktivációjaként a korai miocénben jött létre és először jobbos eltolódásként működött. A zóna eltolódásként felújult pozitív virágszerkezete a medencealjzat domborzatában is kimutatható kiemelkedést jelent például Jászberény térségében, a legidősebb pannóniai korú üledékek rálapolódnak erre a kiemelkedésre. Ez a zóna kora-pannóniai eltolódásos deformációjára utal. Az eltolódás értelme ebben az időszakban balos lehetett. A zóna íves lefutása miatti helyi tágulásos vagy torlódásos szerkezetek jöhettek létre. A Balaton–Tóalmás-zónától DK-re a Közép-magyarországi nyírási öv oligocén kompressziós szerkezetei, míg tőle É-ra és ÉNy-ra a kora-miocén szinrift fázis lecsúszó normálvető rendszerei válnak dominánssá. Az eredetileg minden bizonnyal rátolódásos jellegű, a Közép-dunántúli-egység és Mecseki egység határaként funkcionáló szerkezet a mai szerkezeti képben lecsúszó normál vetőként jelentkezik (17. ábra). A lecsúszási felület és a kréta–paleogén flis képződmények feltolódási frontja között nagy mélységű medencék jöttek létre (Újszásztól ÉK-re és Kiskörétől D-re), amelyeket szinrift üledékek töltenek ki. 1.2.2.2. A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus értelmezés alapján vizsgálhatjuk, mely módszer a szénhidrogén-kutatásban alapvető. A különböző 2D-s vagy 3D-s szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások kőzetanyagával. A különböző szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel–zaj arány és a feldolgozás folyamata. A Jászberény vizsgálati területen az „Usz” jelű 2D-s szelvényeket vizsgáljuk, melyek közül négy, az ábrán zöld vonallal jelölt időszelvény (Usz–18,–20,–23,–25) értelmezésének eredményét mutatjuk be LandMark értelmezőrendszerben. Az MFGI rendelkezésére álló szelvények közül a terület középső és déli részéről tudunk átfogó képet adni. A területen található fúrások kis mélysége és a szelvényektől való nagy távolságuk miatt csak néhányat lehetett felhasználni a vizsgálat alátámasztására, így nagy segítséget jelentettek az egymást keresztező szelvények. Az értelmezést csak a kijelölt terület határán belül mutatjuk be (9. ábra).

40


9. ábra. A vizsgált terület prekainozoos aljzatának mélységtérképe a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvényekkel Zölddel jelölve a négy értelmezett szelvény (Usz–18,–20,–23,–25).

Az értelmezés során kijelöltük a prekainozoos (lila), a paleogén (zöld), a miocén felszínt (piros) és az Algyői Formáció felszínét (sárga). A területen mélyült fúrások nagy vastagságban harántoltak miocén képződményeket. Ezek felszíne szeizmika alapján is egyértelműen kijelölhető volt, azonban az alatta lévő idősebb korú képződményeket, mint a terület nyugati felén előforduló paleogén rétegsorokat és az alatta lévő aljzatot már bizonytalansággal kezeltük. Paleogén összletet az ÉNy-i területen azonosítottuk távolabbi mélyfúrások rétegsora alapján az Usz–25 és–18-as szelvényeken (10. ábra, 11. ábra).

41


10. ábra. Az ÉNy–DK-i irányultságú Usz–25-ös időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

11. ábra. Az ÉK–DNy-i irányultságú Usz–18-as időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

Az Usz–23-as szelvény (12. ábra) az Usz–25-tel párhuzamosan helyezkedik el, tőle keletre. Az Algyői Formáció felszínének kijelölése itt szintén bizonytalanabb volt, így azt szaggatottan jelöltük. Az imént említett 2 vonalra merőlegesen helyezkedik el az Usz–20-as szelvény (13. ábra), melyen ÉK–DNy-i irányultságából következően az Algyői Formáció felszíne egyértelműen azonosítható volt.

42


12. ábra. Az ÉNy–DK-i irányultságú Usz–23-as időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

13. ábra. Az ÉK–DNy-i irányultságú Usz–20-as időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

A vizsgálati terület közepén a Közép-magyarországi-törésvonal fut végig, ezáltal a terület tektonikailag erősen igénybe vett, a szelvényeken láthatóak prerift, és szinrift törések, melyek később a nagy vastagságú miocén rétegekben is követhetők. A terület egyes részein kompressziós erők hatottak, de a vetők mentén nem alakultak ki nagyobb mélységű 43


medencék, vagy kiemelkedések. A prekainozoos aljzat értelmezésében HAAS et al. (2010) térképére támaszkodtunk. 1.2.2.3. A terület aljzatképződményeinek litosztratigráfiája A prekainozoos aljzatot felépítő képződmények tárgyalásánál alapvetően HAAS et al. (2010) térképére (14. ábra) támaszkodunk, kiegészítve azt a fúrási rétegsorok adataiból leszűrhető megállapításokkal. A formációk megnevezéseit az 1997-ben kiadott Magyarország litosztratigráfiai alapegységei (CSÁSZÁR szerk. 1997) című kiadvány definiálja.

14. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al. 2010 alapján), fekete sokszög jelöli a vizsgálati területet.

Általánosságban a Közép-magyarországi nyírási zónától északra, az Alcapa-főegységben az aljzatot paleozoos–mezozoos sorozatok alkotják, melyek az alpi kőzetekkel mutatnak hasonlóságot. (VÖRÖS et al. 1990; HAAS et al. 1995). A Balaton-vonal mentén viszont variszkuszi gránitok és paleogén tonalitok alkotják a kristályos aljzatot (FÜLÖP & DANK 1987). A Tisza–Dacia-egység aljzatát viszont magasfokú, erősen metamorf kőzetek (CSEREPES–MESZÉNA 1986) és késő-variszkuszi gránitok építik fel (BUDA 1992). Ezek fedője nem metamorf, mezozoos germán típusú üledékes összlet (GÉCZY 1973; KOVÁCS S. 1982; VÖRÖS 1993). A késő-kréta korú kőzetek majdnem teljesen hiányoznak a Középmagyarországi nyírási övből. A nyírási zónától délre, a Tisza Főegységben azonban már nagy vastagságú felső-kréta mélytengeri vörös márga, konglomerátum és egyéb törmelékes kőzetek fordulnak elő néhány jelentősebb szinformban (SZENTGYÖRGYI 1989). A Jászberény vizsgálati terület aljzata a Közép-magyarországi-főegységhez tartozó Középdunántúli-, Bükki-, Szarvaskő–Darnói- és a Tiszai-főegységhez tartozó Mecseki-egység területére esik (15. ábra).

44


15. ábra. A kutatási területnek és 5 km-es körzetének prekainozoos földtani térképe a prekainozoos aljzatot elért fontosabb fúrásokkal (HAAS et al 2010)

45


Az alpi orogenezis során az afrikai és az eurázsiai kéreglemezek egymáshoz közeledése, kollíziója zajlott, ennek eredményeképpen takaróképződés és pikkelyeződés során a keletkezett rétegösszletek összetorlódtak. A kompresszió ható iránya DK-i volt, ennek eredményeképpen alakult ki az aljzatképződmények elsődleges északkelet–délnyugati irányú takarós– pikkelyes elrendeződése, ezek sorrendjét azonban későbbi, nagy amplitúdójú eltolódások, majd egyéb, köztük a Pannon-medencét kialakító törések felülírták, komplikálták.

16. ábra. A kutatási terület és 5 km-es körzete a pannont elért fontosabb fúrásokkal és a szelvények nyomvonalával.

A Szarvaskő–Darnói egységhez tartozik a terület 5 km-es körzetébe eső, a Ny-i és É-i oldalon megjelenő jura bázisos magmatitok egy kisebb foltja (Hosszúvölgyi Bazalt Formáció, 15. ábra, 62-as számú egység). Az S–1-es fúrásban a felső-jura Mónosbéli Formációcsoport és a triász–jura Hosszúvölgyi Bazalt Formáció ötször ismétlődő melanzs rétegsora található. A vizsgálati terület É-i, ÉK-i és Ny-i részén, kis területen középső-jura olisztosztrómamelanzs rétegsor húzódik (15. ábra, 63-as számú egység). Az Rm–109-es fúrásban a felsőjura Mónosbéli Formációcsoport és a középső–felső-jura Bükkzsérci Formáció található (16.

46


ábra, 1. szelvény, 18. ábra). Az Esz–1-es fúrásban 330–351 m között az Oldalvölgyi Formáció középső–felső–jura mélyvízi pala képződményei találhatók. Az Rm–96-os fúrásban a késő-eocén korú Recski Andezit Formáció által közrefogva (andezit 5–324 m és 495–1200 m között), a Mónosbéli Formációcsoport felső-jura képződményeit találjuk (324–495 m-ben). A jura képződményeket andezit telér is harántolta. A Bükki-egység aljzatkomplexumai alapvetően dél-alpi földtörténeti és genetikai rokonságot mutatnak, alpi metamorfózist szenvedtek. A terület aljzatában közvetett alapon, konkrét fúrásokkal nem igazolt az egység jelenléte. Az egység szerkezeti stílusa takarós, erős képlékeny deformációt, gyűrődést mutat. A földtani felépítés bizonytalanságát jelzi a térképen a 68-as (perm–alsó-triász képződmények) és 69-es jelű (tagolatlan permo-mezozoos képződmények) területek kiterjedt volta. A Tarna–1 és Detk–I-es fúrások, melyek ezen a területen találhatók nem érték el az aljzatot (16. ábra, 3. szelvény, 19. ábra). A terület ÉK-i részén két foltban jelenik meg az a tűzköves mészkő, mely nagyon kisfokú metamorf középső–felső-triász lejtő és medence fáciesű (15. ábra, 67-es számú egység). A Ker–1-es fúrás 2231–2465 m között harántolta ezt a felső-triász képződményt, ami a Felsőtárkányi Mészkőnek felel meg. A terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében, annak É-i részén a nagyon kisfokú metamorf középső–felső-jura pelágikus összlet (radiolarit, agyagpala) (15. ábra, 64-es számú egység), valamint a terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében, annak ÉK-i részén középső–felső-triász metavulkanitok találhatók (15. ábra, 65-ös számú egység). A vizsgálati terület É-i részén kisfokú metamorf középső–felső-triász platform karbonátok elég nagy területen találhatók (15. ábra, 66-os számú egység). A Verp–s–4-es fúrás tárta fel 1612–1670 m között a szkíta Ablakoskővölgyi Formációt, mely metamorfózist szenvedett tarka homokkő, lemezes mészkő, agyagmárga és mészmárga rétegcsoport. A középső-triász platform fáciesű Hámori Dolomit Formáció 1555–1612 m között található ugyanebben a fúrásban. A középső–felső-triász Bervai Mészkő (enyhén gyűrt platform mészkő) a Verp–s–3-as fúrásban 1395–1500 m között található. A Verp–2-es fúrás mindhárom képződményt harántolta. A Verp–1-es fúrásban a Hámori és Ablakoskővölgyi Formációk alatt felső-perm Nagyvisnyói Mészkő Formáció található 2659–2995 m között (16. ábra, 1. szelvény, 18. ábra). A Közép-dunántúli-egységben bükki típusú, dinári eredetű aljzatkőzeteket találunk (WEIN 1969, BALLA 1984, CSONTOS et al. 1992), melyeket gyenge, kréta korú regionális metamorfózis ért (ÁRKAI et al. 1995). Ezt az egységet CSONTOS és VÖRÖS (2004), valamint PALOTAI ÉS CSONTOS (2010) alapján egy eredendően feltolódásos, majd eltolódásos duplex mega nyírási zónaként értelmezhetjük, ők használták először a Közép-magyarországi nyírási öv elnevezést. Az övön belüli szerkezeti duplexek egyedi rétegsorai egy-egy fúrásból ismertek csak, az egységről felhalmozott tudásunk szegényes. Az egység területén az aljzatot felépítő képződmények között találunk egy középső–felső-triász korú platform és medence fáciesű karbonát összletet (15. ábra, 58-as számú egység). Ez az összlet a terület Ny-i oldalán keskeny sávban és K-i oldalán kis területen található meg. A terület középső részén DNy–ÉK irányú sávban jelenik meg az alsó–triász sekélytengeri agyagkő, márga, mészkő (15. ábra, 59es számú egység). A Jb–ÉK–1-es fúrás 2790–2967 m között tárta fel a Buzsáki Formációba sorolt triász képződményeket. Ez alatt perm korú Tabi Dolomit és Trogkofeli Formációhoz tartozó összleteket találunk. A területet DNy–ÉK-i irányú pásztaként szeli át az az összlet, melyet tagolatlan újpaleozoos és mezozoos képződmények alkotnak (15. ábra, 60-as számú egység). Valószínűleg a Közép-dunántúli-egységhez tartozóan a vizsgálati terület DNy-i, K-i részén nem megfelelően értékelhető vagy ismeretlen medencealjzat található (15. ábra, 88-as számú egység).

47


17. ábra. ÉNy–DK-i csapású földtani szelvény a terület D-i részén, Jászberény és Nagykörű között (2. szelvény a 16. ábra, szerkesztette: MAROS, PALOTÁS) A zárójelben lévő számok HAAS et al. (2010) térképe alapján jelölik az egyes képződményeket. Aljzat: Pt (23): variszkuszi metamorfit összlet (gneisz, csillámpala, amfibolit); Pz–Mz (60): újpaleozoos és mezozoos képződmények tagolás nélkül; T1(14): alsó-triász folyóvízi és delta fáciesű sziliciklasztos képződmények; T2-3 (58): középső–felső–triász platform és medence fáciesű karbonát összlet; J1-2 (10): alsó-, középső- jura pelágikus, finom sziliciklasztos összlet; J (62): jura bázisos magmatitok; J2 (63): középső jura olisztosztróma-melanzs; J2-K1(9): középső-jura, alsó-kréta pelágikus mészkő, tűzköves mészkő; K1 (6): alsó-kréta bázisos vulkanitok és ezek áthalmozott tengeri üledékei; N_Pc-Ol2 (1): szenon-paleogén pelágikus márga, flis Medencekitöltés: be3-Ol1: Budai Márga Formáció; kOl1: Kiscelli Agyag Formáció; pOl2-Me: Pétervásárai Homokkő Formáció; sOl2Me: Szécsényi Slír Formáció; M1k: miocén kárpáti; Mb: miocén bádeni; hMs: Hajdúszoboszlói Formáció; MMk-s: Mátrai Vulkanit Formációcsoport; eM3: Endrődi Márga Formáció; szM3: Szolnoki Homokkő Formáció; aM3: Algyői Formáció; úM3po: Újfalui Homokkő Formáció; úM3po+zM3-Pl: Újfalui és Zagyvai Formáció; zM3-Pl: Zagyvai Formáció; nM3_Pl: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; Qp-h: pleisztocén–holocén általában

A vizsgálati terület Mecseki-egység területére eső kristályos aljzatképződménye a variszkuszi metamorfit, gneisz, csillámpala, amfibolit összetételű összlet, amely a Körösi Komplexumba sorolható (15. ábra, 23-as számú egység). A Jász–I-es számú fúrás 3637–3800 m között harántolt paleozoos képződményeket. A terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében, a DK-i részen további képződmények találhatók, melyek ÉK–DNy-i irányú zónákat alkotnak: senon–paleogén pelágikus márga, flis (15. ábra, 1-es számú egység), alsó-kréta bázisos 48


vulkanitok és ezek áthalmozott tengeri üledékei (15. ábra, 6-os számú egység), középső-jura, alsó-kréta pelágikus mészkő, tűzköves mészkő (15. ábra, 9-es számú egység), alsó-, középsőjura pelágikus, finom sziliciklasztos összlet (15. ábra, 10-es számú egység), alsó-triász folyóvízi és delta fáciesű sziliciklasztos képződmények (15. ábra, 14-es számú egység) (16. ábra, 2. szelvény, 17. ábra). 1.2.2.4. Medenceüledékek Paleogén képződmények A paleogén sorozatok szintén nagyon eltérőek a Közép-magyarországi-vonal két oldalán. A vonaltól északra az Észak-magyarországi paleogén medencében (BÁLDI, BÁLDI–BEKE 1985, FODOR et al. 1992, TARI et al. 1993), a késő–eocén folyamán törmelékes kőzetek, mészkő és mélytengeri márga, az oligocén során anoxikus üledékek és mélytengeri agyag keletkezett. A területen kb. 25 millió évvel ezelőtt egy eróziós esemény vetett véget az üledékképződésnek. A folyamatos vulkáni aktivitást számos tufaszint jelzi. A Középmagyarországi-vonaltól délre, a vonal közvetlen közelében nem fordulnak elő paleogén kőzetek: ezek a Szolnoki árokra korlátozódnak (NAGYMAROSY, BÁLDI–BEKE 1993), ahol a tengeri törmelékekre oligocén (agyag) pala települ. Így a Közép-magyarországi nagyszerkezeti zónát az Észak-magyarországi paleogén medence déli határának tekinthetjük. Az eocén képződmények diszkordánsan, üledékhézaggal települnek az alaphegységre. Az epikontinentális eocén képződmények a felszínen Recsk környékén találhatók. Szárazföldi–mocsári képződmény a Kosdi Formáció (De–8, DK–I, Rm–II-es fúrásokban). A medence fokozatos süllyedésével nagyobb vízmélységben képződött a Budai Márga (Rm–II, De–8, Es–2-es fúrásokban) és a Szépvölgyi Mészkő (Verp–s–3, Eg–1-es fúrásokban). Tipikus rétegvulkáni kifejlődés a Recski Andezit Formáció, amit a Parádi Rm–96-os fúrás kétszer is harántolt. Az oligocén rétegek üledékfolytonosan települnek az eocén rétegekre. A legkorábbi képződmény a Tardi Agyag Formáció (Eg–1, Es–2, Szi–1-es fúrásokban), mely a terület ÉK-i részén típusos kifejlődésű. Csak a Magyar paleogén medence központi keskeny tengelye mentén található, a Budai-vonaltól K-re. Mint szénhidrogén-anyakőzet jelentős. Ahol nincs Tardi Agyag, nagyon vékony bázisréteggel, vagy szinte a nélkül, közvetlenül települ a preoligocén aljzatra a Kiscelli Agyag. (Verp–3-as fúrás: a Kiscelli Agyag feküje Szépvölgyi Mészkő). A kiscelli mélymedence kialakulása drámai gyorsasággal következett be. Az infraoligocén denudáció elsekélyesedéshez vezetett. A Tardi Agyagból fokozatosan fejlődik ki a Kiscelli Agyag (Eg–1, De–8, Eg–3-as fúrás), majd ebből a felső-oligocén–alsó-miocén Szécsényi Slír (Rm–109 és Jb–ÉK–1-es fúrás, 16. ábra, 1. szelvény, 18. ábra). A felsőoligocén medence K-i peremein, a Darnó-vonaltól K-re található az Egri Formáció, mely felső-oligocén képződmény. Eger környékén a Kiscelli Agyagból fejlődik ki jellegzetes regressziós rétegsorral (Eg–1, DK–I-es fúrás) (BÁLDI 1998).

49


18. ábra. Bátonyterenye-Kömlő mélyföldtani szelvény (1. szelvény a 16. ábrán), mely ÉNy–DK-i irányban szeli át a kutatási terület É-i részét (kivágat MÁFI, 2005) (Az A, B, C betűjelek a szelvény fölött a hosszú szelvény elvágási helyeit jelölik, ami a 16. ábrán is látható).

50


Neogén képződmények Amíg a Közép-magyarországi-vonaltól északra alsó-miocén sekélytengeri homokkő fedi az oligocén kőzeteket (SZTANÓ, TARI 1993), addig a vonaltól délre nem található hasonló korú képződmény. Az kora-miocén eseménytörténetét az utolsó Afrika–Eurázsia kollízió határozza meg. A szávai orogén ciklus (HÁMOR 1984) döntően ÉK-irányú kompresszív hatásai következtében az alpi egységek tömegei feltorlódtak, K-i csatlakozó területeik előtér-domborulattá, az É-alpi előtér és a Kárpátok belső szutúra-vonala pedig üledékgyűjtő mélymedencévé alakultak. A Magyar paleogén medence feltöltődése felgyorsult, a késő-egri idejére a tengeri, sekélybathiális üledékgyűjtő tere beszűkült a Nógrád–Cserhát–Ózd–Rimaszombat területre (Szécsényi Slír Formáció). A peremeken sekélyvízi glaukonitos homokkő (Pétervásárai Homokkő Formáció) képződött. Ősföldrajzi kapcsolatai a Sajó-árok–Hajdúsági-árok közvetítésével már a Tiszai-egységhez tartozó késői flis üledékgyűjtőkkel lehettek (HÁMOR 1998). Az észak-magyarországi Zagyvapálfalvai Formáció (Verp–2, Es–2, DK–I-es fúrásokban, 16. ábra, 1. szelvény, 18. ábra) általában diszkordánsan települ az idősebb képződményeken. Tarka aleurit, kavics, homok összetételű folyóvízi–ártéri összlet („ipolytarnóci rétegek”) (HÁMOR 1985, 1996). A szávai orogén ciklus második tágulásos fázisa epizodikus vulkáni működésben nyilvánult meg. Az Észak-Dunántúl kivételével országosan az árokrendszerek peremi területein, dilatációs hasadékok mentén, valamely korábbi kéregbeolvadás termékeként riolit–riodácit tört a felszínre. Kitörési hasadékai nagyjából követik az alaphegység nagyszerkezeti egységeinek határvonalait (Etesi-árok, Darnó-vonal, Tarna-vonal, Bükk D-i peremtörései egyben a Pelsói, Tiszai egység és a Vepori-, Gömöri-, Bükki-alegységek határvonalai is). (Hámor 1983). A korábban „alsó riolittufa”-ként elnevezett Gyulakeszi Riolittufa Formáció a De–8, Es–2, Eg–1-es fúrásokban tanulmányozható. A Salgótarjáni Barnakőszén Formáció az ottnangi transzgressziós ciklus terméke, mely pl. az Esz–1-es fúrásból került felszínre. A középső- és felső-miocén képződmények nem különülnek el a Közép-magyarországivonal két oldalán, bár a vastagságokban nagy különbségek adódnak. A középső-miocén vulkanitok jelzik a Közép-magyarországi-vonal közelségét. A középső-miocén eseménytörténetét a Pannonmedencében a már konszolidálódott és ÉK–DNy irányban pásztásan elrendeződött nagyszerkezeti egységeket érő, kétszer ismétlődő ÉNy–DK irányú erőhatások határozzák meg. Ezek hatására az ÉK-felé kitérni igyekvő, különböző rugalmasságú zónák érintkezési vonalában, kismértékű oldalelmozdulásokkal kísért hosszanti (ÉK–DNy irányú) aszimmetrikus árkok alakultak ki a kárpáti íven belüli feszültségtérben. Ennek következménye: az árkosan beszakadt Dinári-rendszeren át gyorsan direkt tengeri kapcsolat alakult ki a Mediterrán-medencével. A stájer orogén ciklust két fázis jellemzi: az erősebb óstájer fázis a kárpáti árkos beszakadásokat, az újstájer fázis az alsóbadeni idején megismétlődő, túlterjedő transzgressziót és a medencévé szélesedő árokrendszer fejlődéstörténetét határozza meg. A felerősödő kárpáti transzgresszió litorális, abráziósparti, síkparti, a medence irányában néhol delta fáciesű képződményeit Észak-Magyarországon az Egyházasgergei Formáció („kispectenes”, chlamysos rétegek, mangános homokkövek) (S–1-es fúrásban) képviseli. Diszkordánsan települ idősebb miocén, oligocén rétegeken és a paleo–mezozoos alaphegység peremein. Az Egyházasgergei Formáció a medence irányában összefogazódhat slír összletekkel, melyek az előrehaladó transzgresszió következtében közvetlen fedőjében is megjelennek, konkordáns településben. A slír összletek néha bázisképződmények hiányával, az alaphegységen is megtalálhatók. (HÁMOR 1998). A Garábi Slír Formáció (S–1, Rm–109-es fúrások, 16. ábra, 1. szelvény, 18. ábra) homok, aleurit, agyag, agyagmárga összlet part távoli–nyílt vízi kifejlődésben. Vastagsága elérheti a 600–800 m-t. 51


A kárpáti középciklus regresszív szárnyát az üledékgyűjtők aljzatsüllyedésének megszűnése, a víz elsekélyesedése és feltöltődés jellemzi a peremeken. A Fóti Formáció (S–1-es fúrásban) bryozoás kavicsos homokkő, homok, agyag-betelepülésekkel. Feltöltődő zátonyos, sekélytengeri kifejlődés (HÁMOR 1996). A kárpáti középciklus záró szakaszában Észak-Magyarországon epizodikus vulkáni működés zajlott le. A Hasznos–Alsótold–Mogyoród–Fót-K–Dunazug-D–Börzsöny vonalában általában tengeralatti kitörésű, részben szubvulkáni állapotban megrekedt intermedier (andezit-)vulkanizmus termékeit a Hasznosi Andezit Formációba („alsó andezit”) (S–1, Detk– I-es fúrás) soroljuk. Országosan elterjedt a Tari Dácittufa Formáció („középső riolittufa”) (S– 1, Detk–I-es fúrás, 16. ábra, 3. szelvény, 19. ábra), mely kompresszív fázis során, felújult törésvonalak mentén kirobbant hamufelhőből keletkezett. (HÁMOR 1998). Az alsó-badeni idején változatlan ősföldrajzi keretben DNy-felől megismétlődött tengerelöntés a kárpátival azonos fácies elrendeződésben zajlott le. A középső-miocén végén elzáródott a Földközitengeri kapcsolat, kialakult a mai orográfia, megszűnt a mediterrán környezetű üledékképződés. A Kárpátmedencében ekkor történt események a következők: elmocsarasodás–feltöltődés Ny-on, sóssági krízis K-en (keletszlovákiai, kárpátaljai, erdélyi sóformációk) és vulkáni kitörés középütt (HÁMOR 1984). A Pilis-vonaltól K-re a középső-badenit uralkodóan a Börzsöny, Dunazug, Cserhát, Mátra hegységek tömegét alkotó Mátrai Vulkanit Formáció (Jb–1, Jb–ÉK–1, Ker–1-es fúrásokban, 16. ábra, 2. szelvény, 17. ábra) képviseli. Képződése már a kora-badeni végén megkezdődött. A formációt általában szárazföldi sztratovulkáni sorozatok építik fel. A formáció döntő tömege andezit. Vastagsága 800–3000 m közötti (HÁMOR 1998). A késő-miocén idejének globális lemeztektonikai eseménye, hogy az afrikai és az eurázsiai lemez a köpenyáramlás következtében ismét távolodni igyekezett egymástól. E mozgás csak a kőzetmechanikai rugalmasság határáig valósul meg és területileg eltérően nyomásos, ill. oldalirányú elmozdulásból adódó húzásos zónák kialakulásában nyilvánul meg. Ennek következménye az alp–kárpát–dinári–kaukázusi rendszer általános feltorlódása, illetve a közbezárt medenceterületek tágulásos beszakadása. A Kárpát-medence mediterrán tengeri kapcsolatai megszűntek a Dinári-hegység kiemelkedésével. A tengeri transzgressziók DKfelől érkeztek, ismétlődően a felső-badeni, szarmata, pannóniai, pontusi idején (HÁMOR 1998). A késő-miocén kárpát-medencei fejlődéstörténetét a lajtai orogén ciklus határozta meg (HÁMOR 1978, 1985). Kezdeti fázisai a középső-miocén végi vulkáni tevékenységet, sóképződést, a sugárirányban kifelé mutató vergenciájú utolsó kárpáti takarók képződését eredményezték. Fiatalabb fázisai okozták a belső tér regionális, változó sebességű aljzatsüllyedését, az idősebb miocén képződmények deformációját, a második nagy vulkáni kitörést a szarmata idején és a 3–5 kilométer vastagságú felső-miocén üledék összleteket. Mindezek additív hatásaként csak ekkor alakult ki a késő-miocénben a részmedencék láncolatából álló, többé-kevésbé egységes Pannon-medence. Ezt a Vardargát ÉNy–DK csapású vonulata osztja két nagyobb kifejlődési területre. A Ny-Pannon-medence mélymedencéi a Száva-depresszió és a Stájer–Mura–Dráva-medence; a K-Pannon-medence mélymedencéi a Bécsi-medence, Kisalföld–Dunai-depresszió, Jászsági-, Békési-medence és a Morava-, Kelet-Szlovákiai-, Erdélyi-medence. A KeletPannon-medence K-i peremrésze a nagyrészt vulkanitokkal kitöltött Szatmári-árok. A felső-miocént egy földtani nagyciklus építi fel, amely a későbadeni, szarmata és pannóniai idején ismétlődő transzgressziós, és a pontusi idején erősödő regressziós középciklusok additív eredménye. Felső-badeni nyíltvízi kifejlődésű foraminiferás agyagmárga a Szilágyi Agyagmárga Formáció (Tarna–1, Detk–I, Ker–1-es fúrásokban, 16. ábra, 3. szelvény, 19. ábra). Sekélyvizű zátonyos szigettenger kisebb részmedencéinek nyíltvízi területein képződött (HÁMOR 1998).

52


A szarmata során képződött a Tinnyei Formáció (biogén mészkő, mészhomokkő Jb–ÉK–1es fúrás) és a Hajdúszoboszlói Formáció (bioklasztos mészkő, Tarna–1-es fúrás). Többnyire a "felső lajtamészkő" képződményeire települnek, néhol a középső-badeni andezitre. Mindkét képződmény brakkvízi–partszegélyi fáciesű. A nyíltvízi fáciesű Kozárdi Formáció, mely uralkodóan agyag, agyagmárga, (Verp–1, Verp–4, Ker–1-es fúrások, 16. ábra, 1. szelvény, 18. ábra) területi elterjedése nagyjából követi a Szilágyi Agyagmárga Formáció határait. A peremibb Tinnyei Formációból fokozatosan fejlődik ki a medencék irányában, néhol annak fedőjébe települ.

19. ábra. Szécsény–Detk mélyföldtani szelvény (3. szelvény, 16. ábra) a vizsgálati terület 5 km-es körzetébe esik, annak ÉNy-i részén ÉNy–DK-i irányban szeli át a területet (kivágat MÁFI, 2005)

53


A terület pannóniai képződményei

20. ábra. Aldebrő–Battonya földtani szelvény, mely a terület középső részét É–D-i irányban szeli át (5. szelvény a 16. ábra, MÁFI vízföldtani szelvénysorozat alapján, MÁFI 2005, részlet) aM3 – Algyői Formáció; úM3 – Újfalui Homokkő Formáció; ú+zM3-Pl – Újfalui és Zagyvai Formáció; nM3_Pl – Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; Qp-h – pleisztocén–holocén általában

6,8 és 9,1 millió év között kiújult az oldaleltolódásos szerkezeti mozgás és jelentős süllyedés következett be. Ennek eredményeképpen keletkeztek a Pannon-tóban lerakódott, nagy vastagságú, deltafront rétegsorok (JUHÁSZ et al. 2006). Az Északi-középhegységben már a szarmatában kialakult a delta rendszer. A Pannonmedence feltöltésében jelentős szerepet kaptak azok a bő vízhozamú, nagy mennyiségű 54


törmelékanyagot szállító folyók, melyek hordalékukat a torkolatuknál rakták le. A kutatási területen ÉNy és ÉK-i progradációs iránnyal jellemezhető sziliciklasztos delta-rendszer hozta létre az alsó-pannóniai rétegsort a szeizmikus felvételek tanúsága szerint (JUHÁSZ 1998). A delta-progradáció következtében a medenceperemeken általánossá vált a sekélyvízi, parti, deltafront, deltasíkság, folyóvízi–tavi homokos–agyagos üledék-képződés. Az üledéksorokban a delta üledékek dominálnak, mivel ezek hozták létre a legtöbb üledékanyagot. Az alsó-pannóniai emeletben kialakult deltarendszerek tovább nyomultak a medence belseje felé. A délkeletre mélyülő jászsági medence belseje felé progradált az alsó-pannóniai deltarendszer (PALOTAI, CSONTOS 2010). Az Északi-középhegység előterében vastag delta – alluviális síksági üledékek halmozódtak fel. A középhegység körül kialakult deltafáciesek közvetlen kapcsolódnak a medence belsejei fáciesekhez. A Pannon-tó gyors feltöltődése ezen deltarendszerek eredménye, mely hazánk területén a késő-miocénben lezárult (MAGYAR 2010). A feltöltődést követően jelentős vastagságú folyóvízi összlet halmozódott fel, mely folyamatos rétegsort képvisel a késő-miocéntől a negyedidőszak elejéig. A kutatási területen a pannóniai rétegek talpa 670–3100 m (É-ról DK-felé) mélyen helyezkedik el, az összletek általánosnak mondható D–DK-i dőlésiránnyal jellemezhetők a területen. A pannóniai az északi területrészen teljes egészében hiányzik. Pl. Demjén–8: Az ottnangi Gyulakeszi Riolittufa felett már kvarter löszt találunk. A Verp–s–3-as fúrásban a szarmata Kozárdi Formáció felett kvarter üledékek vannak. A Verp–4-es fúrásban és attól DK-re már a pannóniai képződmények is jelen vannak a rétegsorban (16. ábra, 1. szelvény, 18. ábra). Az Endrődi Márga, a Szolnoki Homokkő és az Algyői Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett „alsó-pannóniai” formációkat, a Peremartoni Formációcsoportot. (Az egyes formációk leírása JUHÁSZ et al. 2006 és GYALOG szerk. 1996 alapján történt). Távol a behordási területektől, a medence legbelső részein igen csekély mértékű kondenzált üledékképződés folyt, hemipelágikus tavi, beltengeri agyagos–karbonátos rétegsorokat hozva létre, melyeket mészmárga, márga, agyagmárga rétegsorok képviselnek. Ezek alkotják a pannóniai bázisát alkotó Endrődi Formáció képződménysorát. A Detk–I-es fúrásban az Algyői Formáció feküje a Tótkomlósi Mészmárga Tagozat, vastagsága 30 m (16. ábra, 3. szelvény, 19. ábra). A terület DK-i részén az Endrődi Formáció nagyobb vastagságban jelenik meg. A Jász–I-es fúrásban 114 m vastag (16. ábra, 2. szelvény, 17. ábra). A mélyvízi márgák fölött a medencerészek legmélyebb zónáiban finomszemcsés homokkő, aleurolit, agyagmárga-márga rétegek váltakozásából álló turbiditsorozat települ. Ez a képződmény a Szolnoki Homokkő Formáció. Vastagsága nagyon változó, a mélymedencékben meghaladja az 1000 m-t, a medenceperemek irányában kiékelődik. A kutatási terület DK-i részén fordul elő. A Jász-I-es fúrásban 1000 m vastag (16. ábra, 2. szelvény, 17. ábra). Sekély szublitorális fáciesű a Száki Agyagmárga Formáció, mely molluszkás–osztrakodás agyagmárgás aleurit a Verp–1-es fúrásban az Algyői Formáció feküje, vastagsága 260 m. A turbiditek fölött a lejtőn (deltalejtő, medencelejtő) zagyárként mélybe csúszott homokok finomszemcsés üledéke található, ami az Algyői Formációt alkotja. Agyagos–aleuritos rétegsor, melybe torkolati zátony, víz alatti mederkitöltés, és gravitációs eredetű aleurolit- és homokkőtestek települhetnek, amelyek gyakorisága és vastagsága területenként igen eltérő lehet. Az Algyői Formáció a Ker–1-es fúrásban 245 m, délkeletre kivastagszik, a Jász–I-es fúrásban már 600 m vastagságban jelenik meg (16. ábra, 2. szelvény, 17. ábra).

55


21. ábra. 4-es számú földtani szelvény (16. ábra), mely a terület É-i részén DNy–KÉK-i irányban húzódik (MÁFI vízföldtani szelvénysorozat alapján, MÁFI 2005, részlet) úM3po – Újfalui Homokkő Formáció; zM3-Pl – Zagyvai Formáció; bM3-Pl – Bükkaljai Lignit Formáció; nM3-Pl – Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; Qp-h – pleisztocén–holocén általában

A folyók beömlési helyeitől távolabb, a partvonalak mentén jellegzetes parti üledékképződés folyt. A folyótorkolatoknál, deltafronton, deltasíkságon, parti síkságon képződött az Újfalui Homokkő Formáció. Az Újfalui Homokkő Formáció, a Zagyvai Formáció és a Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett „felső-pannóniai” formációkat, a Dunántúli Formációcsoportot. (Az egyes formációk leírása JUHÁSZ et al. 2006 és GYALOG szerk. 1996 alapján történt). Az Újfalui Homokkő Formáció homokkő, aleurolit és agyagmárga sűrű váltakozásából áll, amelyben a homokkő testek vastagsága több tíz méter is lehet. Szenesedett növénymaradványok gyakoriak benne, ezek helyenként rétegeket alkotnak. A Verp–1-es fúrásban 95 m, délkeletre kivastagszik, az Nkö–11-es fúrásban 260 m vastagságban jelenik meg (17. ábra, 18. ábra).

56


A már feltöltődött területeken folyóvízi-ártéri, tavi, mocsári üledékképződés folyt. Ennek üledékei alkotják a pannóniai üledékképződés legfelső tagját alkotó Zagyvai és Nagyalföldi Tarkaagyag Formációt. Ez a képződménycsoport a medencebelsőben igen nagy vastagságot érhet el. A Zagyvai Formációra települő Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció igen nehezen különíthető el a feküjétől. A Zagyvai Formáció szenesedett növénytöredékeket tartalmazó közép- és finomszemcséjű homok, homokkő-, aleurit-, agyag- és agyagmárga-rétegek igen sűrű váltakozásából áll, gyakori földes–fás barnakőszén csíkokkal. A Verp–4-es fúrásban 185 m, az Nkö–11-es fúrásban 178 m vastag (17. ábra, 18. ábra). A Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció változó vastagságú homok és agyagrétegek váltakozásából áll, gyakori lignit és kavicsos homokrétegekkel. A legmélyebb süllyedékek területén képződése átnyúlhatott a pleisztocén korai részébe is. A homokkőtestek között homokkő, aleurit, agyag sűrű váltakozása jellemző. A kutatási területen a K–12-es fúrástól délre egyre nagyobb vastagságban jelenik meg. Átlagos vastagsága 175 m (16. ábra, 5. szelvény, 20. ábra). A Bükkaljai Lignit Formáció deltasíkság víz fölött és víz alatt keletkezett agyagrétegeinek váltakozásaiból áll, homok és lignit-közbetelepülésekkel. A Verp–1-es fúrás 160 m, a Tarna–1-es fúrás 300 m vastagságban harántolta. A 16. ábra, 4-es szelvényén (21. ábra) a K–14-es fúrásban látható. A hazai neogén kor- és kőzettani beosztás (krono- és litosztratigráfia) az 1980-as években jelentős változáson esett át, ezért a korábbi munkák helyes értelmezése érdekében a 15. táblázat és a 22. ábra mutatja a jelenleg elfogadott beosztást és ennek a korábbiakkal való kapcsolatát. 15. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai Hagyományos (nem javasolt) korbeosztás

Fcs*.-baosztás

Pl

M

Pl

Pl2

pannóniai (s. l.)

felső-miocén M3

Pl1

szarmata

M3

burdigáliai akvitániai *Fcs.: formációcsoport

pliocén

felső-pannóniai (Pa2)

alsó-pliocén (alsópannóniai)

helvét

Dunántúli Fcs.

felső-pliocén (felsőpannóniai)

Pl3

tortónai Miocén

elfogadott

Q legfelsőpliocén (levantei)

Pliocén

Nemzetközi korbeosztás

alsó-pannóniai (Pa1) középsőmiocén

szarmata (Ms) badeni (Mb)

M2

középső-miocén

M1

alsó-miocén

kárpáti (Mk)

M2 alsó-miocén M1

Peremartoni Fcs.

Kvarter

Hazai elfogadott korbeosztás (1980-as évektől)

ottnangi (Mo) eggenburgi (Me) egri (Mer)

57


22. ábra. A pannóniai képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése (KORPÁSNÉ HÓDI, JUHÁSZ in CSÁSZÁR szerk. 1997)

Negyedidőszaki képződmények A 2,5 millió évvel ezelőtti tektonikai mozgások eredményeként az Északi-középhegység és D-i előtere jelentősen megemelkedett, s így a lepusztulás változó mértékben belemart a felszínen lévő, medencekitöltő pliocén, sőt néhol az idősebb képződményekbe is. Az Északiközéphegység eddigi süllyedő mozgása ekkor változott át ellenkező, kiemelkedő irányzatúvá. A süllyedékek központjában a pliocén és pleisztocén között nem szakadt meg az üledékek lerakódásának folyamata. A negyedidőszaki képződmények vastagsága a medenceterületeken elérheti a több száz métert. (RÓNAI 1985, RÓNAI, FRANYÓ 1989). A kvarter képződmények túlnyomó részét a pleisztocénben lerakódottak teszik ki, a holocénben kialakultak vastagsága általában csak néhány deciméteres. A pannóniainál fiatalabb üledék, ahogy a pannóniai is, DK-felé, a medence belseje felé vastagszik, ahogy a felső-miocén–pliocén süllyedés mértéke növekedett (KŐRÖSSY 2004). A területet a középhegységből érkező folyók hordalékkúpjai (homok, kavics, aleurit, agyag) töltögették fel. A medence belsejében homok, kavicsos homok, tarkaagyag, vörös agyag, huminites agyag, „alföldi” lösz, eolikus homok, tőzeg, dolomitiszap, mésziszap, réti mészkő, diatomit és különböző talajrétegek fordulnak elő (JÁMBOR 1998).

58


1.3. A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át. A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges. A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek. 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1.3.1.1. A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük 1.3.1.1.1. Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén késő-pleisztocén és holocén korú képződményekben, elsősorban eolikus futóhomokos, homokos, löszös rétegeiben, üledékeiben, illetve infúziós löszös, ártéri képződményekben alakultak ki. Fentebbi képződmények általános elterjedésűek a területen; legnagyobb területi elterjedésben az eolikus futóhomokok, löszös képződmények találhatóak, a holocén korú folyóvízi homokos, aleuritos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások (Zagyva és Tarna mentén, 5 km-es körzetben a Tisza) mentén jellemzőek. A talajvíz egybe tartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz méterre tehetjük. A talajvíz-domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 2–7 méterrel a felszín alatt jellemző, a dombhátak alatt (elsősorban az északi területek lejtőtörmelékei, vulkáni képződményei területén) helyenként hiányzik. A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint a felszínhez közeli. 1.3.1.1.2. Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek A talajvíztartó alatti első jelentősebb víztartó összlet a pleisztocén korú folyóvízi–ártéri üledékek alkotta regionális víztartó, melynek vastagsága a vizsgálati területen általában néhány száz méterre tehető. A víztartó a vizsgált terület legészakibb részein hiányozhat, míg legnagyobb, kb. 400–500 méteres vastagságát a medenceterületek irányában, Jászberénytől délre éri el. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy sok esetben nehéz elkülöníteni az alatta települő, hasonló kifejlődésű és hidrodinamikailag kapcsolódó Nagyalföldi Tarkaagyag és Zagyvai Formációktól. Az összlet komoly jelentőséggel bír, hiszen a települések vízmű-kútjainak nagy része elsősorban a felső 100–400 m vastag homokosabb, relatíve sekély kutakkal könnyen elérhető, megfelelő vízminőségű vízadó rétegeken települ. A kvarter összletben tárolt vizek többnyire 500–1200 mg/l összes oldottanyag-tartalommal (TDS) rendelkeznek, melyhez párosultan a CaMgHCO3-os és NaHCO3-os kémiai jellegek között minden víztípus előfordul. Alapvetően elmondható, hogy elsősorban a mintegy 100 méteres mélységnél mélyebb víztartók vizei tartalmaznak 70%-nál magasabb részarányban nátriumot (NaHCO3-os víztípus). 100 méternél mélyebben a vizsgálati területen belül leginkább 500–800 mg/l TDS, illetve NaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os kémiai jellegek jellemzőek. Az 5 km-es körzeten belül ebben a mélységben magasabb (1300–1600 mg/l) TDS és hasonló kémiai jelleg figyelhető meg a vízmintákban. Területi elterjedésben elsősorban a vizsgálati terület északi, keleti és déli részein találhatók CaMgHCO3-os és CaMgNaHCO3-os kémiai jellegű vizek, míg a középső részeken (vastagabb összletben) NaCaMgHCO3-os kémiai jellegek dominálnak. Fontos megemlíteni, hogy egyes esetekben megnövekedhet a szulfát mennyisége. Ez zagytározói, erőműi eredetre vezethető vissza. Az alacsony TDS és a HCO3-os kémiai jelleg intenzív áramlást bizonyít az összletben.

59


Ez viszonylag szoros hidraulikai kapcsolatban áll az alatta települő, folyóvízi–ártéri, tavi, mocsári környezetekben képződött késő-pannóniai üledékekkel (Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció+Zagyvai Formáció és Újfalui Formáció=Peremartoni Formációcsoport); a képződmények egymástól nehezen, szinte csak a színükben különíthetőek el. Az egymásra települő és egymásba fogazódó–kiékelődő homokos–agyagos rétegek alkotta víztartó összlet együttes vastagsága rendszerint több száz méter, azonban a vizsgált terület északi részein hiányozhat is, míg a medenceterületek irányában elérheti akár az 1000 m-es vastagságot is. Az összlet rétegeinek térbeli alakulását fontos ismerni, hiszen a területen a medencefeltöltéssel egyidejű és azt követő szerkezetalakulási és eróziós folyamatok a felszín közeli rétegekhez való kapcsolódásokra jelentős hatással vannak. Ezek a deformált rétegmenti földtani kényszerpályák alapvetően meghatározzák az utánpótlódási útvonalakat, a jelenlévő vizek összetételét, korát, esetenként a mélyebb régiók sós vizének sekélyebb szintekbe jutását. A kvarter és felső-pannóniai összlet határának környékén határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult köztes, (intermedier) áramlási rendszert. 300–400 m-es mélység alatt már 30 °C-nál magasabb hőmérséklettel rendelkező vizet, azaz hévizet tárolnak a homokos vízadók. A Zagyvai Formáció alatt elhelyezkedő Újfalui Formáció homokos vízadója az alföldi előfordulásokhoz képest kisebb vastagságban jelenik meg a vizsgálati területen. Legnagyobb (több száz méteres) vastagságát a vizsgálati terület D-i, DK-i részén éri el. A vizsgálati terület egyéb részein vastagsága általában ennél kisebb, mintegy 200–400 m. Az összlet homokosabb delta-front üledékei már jóval 30 °C-nál magasabb hőmérsékletű melegebb vizet, azaz hévizet szolgáltatnak. A kvarter összlet vizeihez hasonlóan az összes oldottanyag-tartalom a felsőpannóniai víztartók vizeiben is alacsony, általában 400–1200 mg/l közötti, melyhez változatos (Ca–Mg–Na kation arányú) hidrogénkarbonátos kémiai jelleg párosul. A mélységgel megfigyelhető a nátrium túlsúlyba kerülése a kalciummal és magnéziummal szemben. Az egyes képződményekben (Nagyalföldi Tarkaagyag, Bükkaljai Lignit, Zagyvai Formációk) tárolt vizek hasonló, 400–700 mg/l TDS-űek, valamint CaMgHCO3-os és CaMgNaHCO3-os kémiai jellegűek. Ugyanakkor az Újfalui Formációban tárolt vizek esetén már megjelenik a NaCaMgHCO3-os kémiai jelleg is, továbbá kb. 400–500 méteres mélységtől már a kissé magasabb, 800–1400 mg/l TDS és a NaHCO3-os kémiai jelleg válik uralkodóvá, helyenként kloridos-hidrogénkarbonátos jelleggel. A vizek összetétele É–D-i, illetve ÉÉNy–D-DK-i irányban változik: az eleinte (Vámosgyörk–Szihalom vonalától északra) még CaMgHCO3-os kémiai jelleg fokozatosan eltolódik (Jászberény–Heves vonaltól délre) a NaHCO3-os kémiai jelleg felé. Az alacsony oldottanyag-tartalmú és hidrogénkarbonátos kémiai jellegű vizek a felső-pannóniai összletben uralkodó intenzív, É–D-i, ÉÉNy–D-DK-i irányú áramlási rendszerre utalnak. Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti. A felső-pannóniai és negyedidőszaki rétegek nyomásviszonyai hidrosztatikusnak megfelelőek. 1.3.1.1.3. Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A kora-pannóniai összlet (Peremartoni Formációcsoport) a Jászladány térségében éri el legnagyobb (1500 m-t is meghaladó) vastagságát. A vizsgálati terület egyéb részein 500–1100 m-es átlagos vastagságban jelenik meg. A kora-pannóniai rétegek közül a Szolnoki Formáció összlete szintén DK-i irányban éri el jelentősebb, akár 1000 m-es vastagságát: a vizsgálati terület K-i és D-i részein átlagos vastagsága 100–300 m körül alakul, északon már nem fordul elő. A területre jellemző, hogy az Algyői Formációban is gravitációs átülepítéssel közbetelepülő homokos aleurit, homok(kő)-testek jelennek meg. Az Endrődi Formáció bázisán található kavicsbetelepülésekben, illetve, a Békési Formációban szintén találhatunk víztartókat, 60


amennyiben azok (általában 10–50 m-es vastagságban) megjelennek a területen. A báziskonglomerátumnak vízföldtani jelentősége csak ott van, ahol más víztartó képződményekkel kapcsoltan jelenik meg. Hévíztermelés szempontjából a vizsgált területen és környezetében e képződményeket mindezidáig nem vették számításba a Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) vízadói jóval kedvezőbb adottságuak, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények kisebb vastagsága, finomabb szemcsés összetétele és alacsony vízvezető-képessége miatt. A területen egyértelműen alsó-pannóniai összletből csupán két vízminta származik. Ezek Jászberény térségében NaCl-os vizek jelenlétét jelzik, mely már kissé elzártabb víztartók meglétére utal. Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, korapannóniainál idősebb miocén korú, illetve paleogén összletben, amennyiben a törmelékes összlet durvább törmelékes konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegekkel is rendelkezik (Kozárdi, Tinnyei, illetve Szászvári és Gyulakeszi Riolittufa, továbbá Egyházasgergei, Pétervásárai Formációk). A pannóniainál idősebb, miocén korú képződmények vastagsága erősen változó: a legkiemeltebb aljzati rögök felett nem, vagy csak kis (50–150 m-es) vastagságban jelennek meg, míg más területeken akár több száz métert is meghaladó vastagságban találhatók a vulkáni képződmények. A miocén üledékek a területen szénhidrogén-tárolóként is szolgálnak abban az esetben, ha viszonylagos térbeli helyzetük, vastagságuk és a rétegtani, vagy tektonikai feltételek adottak hozzá. A prepannóniai miocén korú rétegek vizei változatos összetétellel és TDS-sel jellemezhetőek, de megfigyelhető a mélységgel növekvő nátrium- és klorid-tartalom is. Alapvetően elmondható, hogy a vizsgálati terület északi részein, elsősorban kiemelt helyzetben és kis mélységben található prepannóniai miocén korú vulkanikus, tufás képződményekben tárolt vizek az intenzívebb áramlások következtében alacsonyabb, 650–900 mg/l TDS-sel és CaMgHCO3-os kémiai jelleggel (esetenként magasabb szulfát-tartalommal), illetve a Gyulakeszi Riolittufában Demjén térségében 1100–2300 mg/l összes oldottanyag-tartalommal és NaHCO3SO4-os, NaClHCO3-os kémiai jelleggel rendelkeznek. A sekély, 50 méternél kisebb mélységközben ezeknél alacsonyabb TDS is előfordulhat. Déli irányban haladva, az összlet mélyebb régióiban tárolt vizek egyre magasabb TDS-sel és egyre inkább NaCl-os kémiai jelleggel jellemezhetőek (Jászberény: 17 200 mg/l, NaCl; Farmos: 14 400–15 100 mg/l, NaClHCO3). A magas TDS és a kloridos jelleg a víztartók elzárt jellegére utal. A Farmos–3,–5 kutatófúrásban az alsó-pannóniai rétegekben megismert, 8000 mg/l-nél magasabb hidrogénkarbonát-tartalom (14 800–17 200 mg/l TDS) önmagában is figyelemre méltó, hiszen ilyen magas értékekek a Pannon-medencében ritkán fordulnak elő, és az esetek egy részében a nagyobb mélységekből feláramló és az adott rezervoárban megrekedt széndioxid hatására alakult ki. A képződmények enyhén, vagy a mély medencék irányában (pl. Jászsági-süllyedék) jelentősebben túlnyomásosak lehetnek. Erre fokozott figyelemmel kell lenni, a szükséges óvintézkedéseket meg kell tenni. 1.3.1.1.4. Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén korú képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit (Tinnyei, Hajdúszoboszlói és Fóti Formációk) és amennyiben előfordulnak, az eocén korú karbonátokat (pl. Szépvölgyi Mészkő Formáció, Budai Márga karsztosodott részei). Ugyanakkor ezek a képződmények, ha nem települnek közvetlenül az aljzaton, nem képeznek egy hidraulikai rendszert a repedezett alaphegységi zónákkal.

61


Eocén képződményekből elsősorban márgás kifejlődésekből (Budai Márga) áll rendelkezésre vízelemzés a területen, Eger, Demjén és Ostoros térségéből. Az itt feltárt vizek alacsony, 500–2400 mg/l TDS-sel és leginkább CaMgHCO3-os és NaHCO3-os, NaHCO3Cl-os kémiai jelleggel rendelkeznek. Az elemzések intenzív áramlási rendszert jeleznek a vizsgálati terület ÉK-i csücskében található eocén márgás képződményekben. Egy elemzés származik a Recski Andezit Formációból (5 km) itt az andezit elzárt víztartót képez (11 100 mg/l TDS, NaHCO3Cl-os kémiai jelleg). A képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén. A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni. A miocén rétegek a területen a Csány–Karácsond–Füzesabony vonaltól délre, a mély medencék irányában, egyre nagyobb mértékben, túlnyomásosak lehetnek. 1.3.1.1.5. Regionális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között az alsó-pannóniai rétegsor leginkább kifejlett képződményei, az Endrődi és Algyői Formációk (ritkábban Száki Agyagmárga Formáció). A képződmények az aljzat kiemelkedései felett elvékonyodnak és egymáson települnek, míg a vizsgálati terület D-i, DK-i részein a Jászsági-süllyedék irányába kivastagodnak; köztük a Szolnoki Formáció turbidites üledékei települnek, akár jelentős vastagságban is. Az Endrődi Formáció átlagosan 30–120 m, az Algyői Formáció 300–400 mes átlagos vastagsággal jellemezhető, mely DK-i irányba elérheti, sőt meg is haladhatja az 500–600 m-t. Mivel az Endrődi Formáció az aljzat kiemelkedései felett csak erősen redukált vastagságban (néhány 10 m) jelenik meg, ezeken a részeken nem feltétlenül tekinthető regionális vízzárónak. A vizsgálati területen az alsó-pannóniai finomszemcsés üledékeken kívül, több, jelentősebb vertikális és horizontális elterjedéssel rendelkező, illetve kisebb térbeli elterjedésű prepannóniai miocén finomszemcsés, agyagos, márgás felépítésű képződmény található, melyek regionális/lokális vízzáró szerepet tölthetnek be. E miocén képződmények (Szilágyi Agyagmárga, Garábi Slír Formáció) döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésűek, és bennük a homokkőlencsék, -betelepülések részaránya alacsony. Regionális, illetve helyenként (az elvékonyodás következtében) lokális vízzáró képződménynek tekinthető a területen a paleogén Szécsényi Slír és Kiscelli Agyag finomszemcsés üledékei, illetve a felső-eocén–oligocén Budai Márga Formáció márgás, nem karsztosodott képződményei is. Demjén térségében rendkívül nagyszámú vízelemzés áll rendelkezésre a Kiscelli Agyagból. Az itt tárolt vizek döntő részben NaCl-os kémiai jellegűek, azonban az összlet sekélyebb, mintegy 600 méternél kisebb mélységéből származó vízminták ettől eltérhetnek a hidrogénkarbonátos jelleg felé, sőt egy-egy esetben akár CaNaHCO3Cl-os, CaNaCl-os, NaCaCl-os, CaNaClSO4-os, NaCaHCO3SO4-os és MgHCO3-os kémiai jelleg is megfigyelhető. Ebben a mélységközben az összes oldaottanyag-tartalom csak ritkán haladja meg az 5000 mg/l-t. Kb. 600 méteres mélységtől a TDS akár 15 000 mg/l-ig is emelkedhet, melyhez szinte kizárólag NaCl-os kémiai jelleg párosul (a HCO3 részaránya nem éri el a 20 %-ot). Csupán 1-2 kiugróan magas (24 000–39 000 mg/l) TDS figyelhető meg. A kémiai jelleg és a magas sótartalom (a legsekélyebb részektől eltekintve) csak nagyon lanyha áramlás meglétére utal a képződményben. Az Egri Formációból származó néhány vízelemzés 2000–5400 mg/l TDS-t és NaCl-os kémiai jelleget jelez. 1.3.1.2. Alaphegységi rezervoárok Az alaphegységi vízföldtani rezervoárokat a vizsgálati területen változatos képződményekben találhatjuk. A vizsgált terület északi részein, a Bükki-egység területén

62


(Pusztamonostor–Besenyőtelek vonaltól északra) elsősorban kisfokú metamorfózist szenvedett újpaleozoos–mezozoos képződmények találhatóak, melyek elsősorban repedezettségük révén válhatnak tároló képződményekké. A vizsgált terület középső részén (a Közép-dunántúli-egység területén) tagolás nélkül találunk újpaleozoos–mezozoos képződményeket, melyek egyrészt repedezettségük, másrészt karsztosodás következtében lehetnek rezervoárok. A Tápiószele–Hevesvezekény–Sarud vonaltól délre, a Mecseki-egység területén, variszkuszi metamorfitok (Körösi Komplexum) alkotják az aljzatot, melyek repedezettség esetén tároló képződményeket alkothatnak. Az aljzat mélysége jellemzően –2400 – –3600 mBf. mélységben található, míg a vizsgálati terület északi részein ennél jóval sekélyebb, akár –500 mBf mélységbe is emelkedhet; Jászberény térségében szintén –2000 mBf mélység fölé emelkedik. A Jászsági-süllyedék irányában a terület DK-i részein, a legmélyebb részeken elérheti, vagy meg is haladhatja akár a –4000 mBf. mélységet is. Alaphegységi rezervoárként tehát egyrészt a karbonátos formációk azon részei jöhetnek számításba, amelyek hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve. Az ilyen helyzetek esetében néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeabilitással számolni. Emellett a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, de mállással nem érintett „üde” karbonátos részek (a képződmény mélyebb részei) is perspektivikusak lehetnek más célú hasznosítások, pl. geotermikus, szén-dioxid-tárolási szempontból. A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, hogy a repedezett, mállott, karsztosodott fekvőre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képeznek-e az alaphegységi rezervoár-részekkel. Mindemellett a metamorf képződmények repedezett zónái alkothatnak még rezervoárokat a térségben. Mezozoos (triász) karbonátos képződményekben (elsősorban Bervai Mészkőben) tárolt vizekből származó vízkémiai elemzés csak kis számban található a vizsgálati területen, azok is az ÉK-i, Eger környéki területrészeken. Itt a Bervai Mészkőben leginkább 800–1000 mg/l közötti, kalciumos, hidrogén-karbonátos (CaHCO3-os, CaNaHCO3-os, CaMgNaHCO3-os) vizek jelennek meg, jelezve az itt zajló intenzív vízáramlásokat. Csupán egy-egy adat áll rendelkezésre más képződményekből (Felsőtárkányi Mészkő, Ablakoskővölgyi és Nagyvisnyói Mészkő Formációk), ahol változatos TDS, (800 és 6400 mg/l) és CaNaHCO3-os és NaHCO3SO4-os kémiai jelleg figyelhető meg. Ki kell emelni, hogy az aljzatból származó vízelemzések a Bükki-egység területéről származnak, ahol az aljzati képződmények jelentősen eltérnek a Jászberény térségében, a Közép-dunántúli-egység aljzatában található képződményektől. Ennek következtében a vízelemzések nem feleltethetőek meg a Jászberény térségében található aljzati rezervoárokban tárolt vizek összetételének. Eddigi tapasztalatok alapján itt, vastag fedősorozat alatt, nagy mélységben az aljzati képződmények elzárt rezervoárjait valószínűsíthetjük. Az aljzat képződményeinek hidrogeológiai viszonyai nemcsak a tárolt vizek minőségében és áramlásában játszanak szerepet, hanem a területen előforduló szénhidrogének migrációjában és csapdázódásában is. 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1.3.2.1. Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában. A térképezések során megismert, döntően homokos, löszös talajképző üledékek alapján az évi 63


csapadék kb. 10%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét. A helyenként előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4–5%-ot tesz ki, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni. 1.3.2.2. Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A pannóniai hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei részben a vizsgált területen (annak északi részein), részben azon kívül találhatók, az innen érkező utánpótlódás egy jelentős része tehát szűkebb területünkön „oldalirányú” utánpótlásként jelentkezik, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni. A pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlás elsősorban ÉÉNy-i irányból (DK-i irányba) várható, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső 100–200 méteres zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is. Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg. A térségben esetlegesen tervezendő geotermikus energiahasznosítások esetében az itteni termálvíztartók lokális és regionális áramlási rendszereinek együttes modellezése, értékelése alapvetően szükséges feladat lesz, különösen az Észak-Alföld porózus termál víztest süllyedési teszt alapján megállapított gyenge mennyiségi állapota miatt. Szükséges tehát e területen a CH-hasznosítások és a geotermikus hasznosítások egymásra-hatásainak tisztázása, értékelése. A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell. 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1.3.3.1. A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: — állandó vízfolyások, tavak, — talajvíz-párolgással jellemezhető területek, — szivárgó felszínek, — oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé). Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai révén jelentenek megcsapolásokat. Ennek következtében szikes területek a vizsgálati területen belül nagy kiterjedésben fordulnak elő. Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket. A lokális feláramlási útvonalak végén felszín alatti víztől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) vannak, a szükséges vízigényük következtében a sekély porózus víztestek gyenge mennyiségi állapotúak. A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni. Itt ÉÉNy-i irányból DK-i irányába történő áramlással lehet számolni.

64


1.3.3.2. A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter– felső-pannóniai rezervoárokat érintő ivó-, gyógyászati- (pl. Demjén, Eger, Egerszalók, Jászapáti, Tápiószentmárton), fürdő, ipari, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek. A triász–eocén karbonátos képződményeket északon Demjén, Eger, Egerszalók térségében található fürdők termálkútjai csapolják meg. Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő – és lehetséges – geotermikus hasznosításokat is. 1.3.3.3. Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is. Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, valamint a vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni. 1.3.4. A terület vízminőségi képe A Jászberény vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt. A felszín közeli, sekély porózus víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy általános képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl. párolgásról). A felszínhez közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot. A megcsapolási területek felszínközeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti. Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni. Az összes oldottanyag-tartalom a területen, a 10–90% percentilis értékeket figyelembe véve jellemzően 400–1250 mg/l (medián körülbelül 800 mg/l), míg a klorid ion tartalom 5– 100 mg/l (medián körülbelül 30 mg/l), a hidrogén-karbonát tartalom 200–600 mg/l között változik, utóbbi 400 mg/l körüli medián érték mellett. A nagyobb koncentráció értékek lokális szennyezések előfordulását jelzik, részben a települések belterületein, részben a mezőgazdasági területeken. A szennyezett kutakban mért összes oldottanyag-tartalom meghaladhatja a 9500 mg/l-t is, mely esetekben a nátrium 400–800 mg/l, a kalcium 200–1200 mg/l, a hidrogén-karbonát 200–800 mg/l, a klorid 50–5100 mg/l és a szulfát 300 mg/l körüli (23. ábra Box–Whisker diagramján nem ábrázolt). A rendelkezésre álló adatok alapján (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával) a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box–Whisker diagramon (23. ábra) ábrázoljuk. A diagramok „doboz”-részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a minimum és maximum értékeknek felelnek meg.

65


23. ábra. A felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box–Whisker diagramja a medián értékek feltüntetésével (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával)

A kvarter képződményekben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma a 10–90% percentilis értékeket figyelembe véve jellemzően 550–1300 mg/l között változik. A vizek áramlása Ny– K, ÉNy–DK irányú, melyet a vízösszetétel is alátámaszt. A bővített terület É-i és Ny-i részén, ahol az üledék viszonylag vékony (körülbelül 10–200 méter), a vizek kémiai jellege főleg CaMgHCO3-os, MgCaHCO3-os, de néhol (a sekélyebb kutakban) megjelenik a szulfát(NaCaSO4-os, NaCaMgHCO3SO4-os, CaMgNaHCO3SO4-os), a nátrium- (NaCaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os) és a klorid-ion (NaCaMgHCO3Cl-os, CaMgNaHCO3Cl-os) is. A bővített terület DK-i részén, (ahol az üledék vastagsága elérheti a 450 métert is) a vizek jellemzően NaCaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os és NaHCO3-os típusúak, de előfordulnak NaHCO3Clos, NaClHCO3-os jellegű vizek is. A fő jellemző alkotók a 10–90% percentilis értékeket figyelembe véve a következő intervallumokban változnak, körülbelül 10–250 mg/l Na+, 30– 130 mg/l Ca2+, 10–60 mg/l Mg2+, 5–60 mg/l Cl–, 300–900 mg/l HCO3– és 1–150 mg/l SO42–. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények kisebb vastagságú (körülbelül 10–300 m), peremi részein a vizek CaMgHCO3-os, MgCaHCO3-os jellegűek, de előfordulnak NaCaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os és NaHCO3-os vizek is. Gyöngyös és Nagyréde környékén a felszín közeli vizekben megjelenik a szulfát- és a klorid ion is, mely NaCaMgHCO3SO4-os, NaCaMgClSO4-os, NaCaSO4, NaCaMgSO4HCO3Cl-os víztípusokat eredményez. A bővített terület D–DK-i részében, ahol az Újfalui Formáció feküje (mely a Dunántúli Formációcsoport feküje is egyben) –600 – –1200 mBf közötti mélységben húzódik, a vizek jellemzően NaHCO3-os típusúak. A sekélyebben szűrőzött kutak vizei NaCaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os, míg a fekü közeléből származó vizek NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os jellegűek is lehetnek. A területen a Dunántúli Formációcsoport üledékeiben tárolt víz ÉNy–DK irányú áramlást mutat. Az összes oldottanyag-tartalom és a főbb jellemző alkotók a 10–90% percentilis értékeket figyelembe véve a következő tartományokban változnak, körülbelül 50–250 mg/l Na+, 10–80 mg/l Ca2+, 2–30 mg/l Mg2+, 10–80 mg/l Cl–, 300–800 mg/l HCO3– és1–70 mg/l SO42–, 450–1150 mg/l TDS mellett. A rendelkezésre álló adatok alapján a felső–pannóniai Dunántúli Formációcsoport homokos vízadóiban tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box–Whisker diagramon (24. ábra) ábrázoljuk.

66


24. ábra. A felső-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződmények felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei; Box-Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével

Az alsó-pannóniai Peremartoni Formációcsoport képződményeinek vizeiről csak a Farmos Fa–3, –5 jelű és CH-kutató fúrások adatai nyújtottak információt, melyek alapján az itt tárolt víz NaHCO3Cl-os típusú, ahol az összes oldottanyag-tartalom 15 000–17 000 mg/l körüli, körülbelül 4500–5000 mg/l Na+, 1800–2500 mg/l Cl– és 8200–9000 mg/l HCO3– tartalom mellett. A Jászberény Jb–1 jelű CH-kutató fúrás vize az alsó- és felső-pannóniai korú Algyői Formációból származik, mely NaCl-os jellegű, 5100 mg/l körüli TDS mellett, ahol a Na+ 1900 mg/l, míg a Cl– 2300 mg/l körüli. Fontos megjegyeznünk, hogy a rendelkezésre álló elemzések csekély száma a bizonytalanságot jelentősen növeli. A lokális víztartók kora-pannóniainál idősebb miocén üledékeiben tárolt vizek vízösszetétel szempontjából két csoportra bonthatóak. A sekélyebb (felszín alatt 500 méteres mélységig), a bővített terület É-i részén mélyült kutakból származó vizek kémiai jellege széles intervallumban változik a CaMgHCO3-os, CaNaHCO3-os jellegtől a NaHCO3-os, NaHCO3Clos, NaClHCO3-os jellegen keresztül a NaCl-os, CaSO4HCO3-os, NaSO4HCO3-os, CaNaSO4os és CaNaSO4Cl-os jellegig. Itt az összes oldottanyag-tartalom 200–3200 mg/l közötti, körülbelül 10–700 mg/l Na+, 5–450 mg/l Ca2+, 5–100 mg/l Mg2+, 5–500 mg/l Cl–, 10–1100 mg/l SO42– és 50–2200 mg/l HCO3– tartalom mellett. A mélyebbről (felszín alatti 1300–2000 méteres mélységköz), a bővített terület DNy-i, illetve a vizsgálati terület északi részéről származó vizek NaHCO3Cl, NaClHCO3-os, NaCl-os kémiai jellegűek, ahol a Na+ 600–10 600 mg/l, a Cl– 500–16 500 mg/l és a HCO3– 100–5000 mg/l között változik. Az összes oldottanyag-tartalom széles intervallumban, körülbelül 3000–29 500 mg/l között változik, attól függően, hogy a víz mennyire „elszigetelt”, az intenzív áramlási rendszertől elzárt térrészről származik. Az eocén Szépvölgyi Mészkő és az eocén–oligocén Budai Márga Formációban tárolt vizek NaHCO3-os, CaHCO3-os, NaHCO3Cl-os és NaClHCO3-os jellegűek. Az összes oldottanyagtartalom a mélység függvényében változik, a felszín alatti kb. 200–600 méteres mélységközben a TDS 600–1000 mg/l, a felszín alatti kb. 800–1500 méteres mélységközben a TDS 500–1700 mg/l, míg a felszín alatti kb. 1900 méteres mélységből származó víz összes oldottanyag-tartalma 3000 mg/l körüli. A fő jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, 10–900 mg/l Na+, 5–170 mg/l Ca2+, 10–400 mg/l Cl– és 150–1750 mg/l HCO3–. 67


Fontos megjegyeznünk, hogy csak a terület északi határának közeléből álltak rendelkezésünkre vízelemzési adatok, mely a megbízhatóságot csökkenti. Az oligocén -agyag, márga, agyagmárga és homokkő (Kiscelli Agyag Formáció) rétegeinek vizeiről a bővített terület ÉNy-i részében lévő parádi és a vizsgálati terület ÉK-i sarkában lévő andornaktályai, demjéni, egri, verpeléti és ostorosi fúrásokból származó vízminták nyújtanak információt. Itt a viszonylag kisebb összes oldottanyag-tartalmú (jellemzően 600– 1100 mg/l) vizek jellemzően NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os, ahol a fő jellemző alkotók, a 10% és 90% percentilis értékeket figyelembe véve a következő tartományokban változnak, körülbelül 400–700 mg/l Na+, 150–500 mg/l Cl- és 650–1100 mg/l HCO3–. A nagyobb TDS-ű (jellemzően 7000–13 500 mg/l) vizek NaCl-os kémiai jellegűek, ahol a fő jellemző alkotók, a 10% és 90% percentilis értékeket figyelembe véve a következő tartományokban változnak, körülbelül 2500–5000 mg/l Na+ és 3500–6500 mg/l Cl–. Néhány esetben (Demjén, Eger, Parád és Verpelét térségében) előfordulhatnak kis összes oldottanyag-tartalmú (körülbelül 450–1050 mg/l), CaHCO3-os, NaCaHCO3-os, CaNaCl-os, NaHCO3SO4-os, NaHCO3SO4Clos, NaClSO4-os és CaMgHCO3SO4-os vizek is. Itt a fő jellemző alkotók a 10–90% percentilis értéket figyelembe véve a következő tartományban változnak, körülbelül 10–200 mg/l Na+, 10–150 mg/l Ca2+, 2–30 mg/l Mg2+, 5–170 mg/l Cl–, 50–600 mg/l HCO3– és 20–150 mg/l SO42–. Néhány demjéni fúrásban a vizek összes oldottanyag-tartalma kiugróan magas (24 000–39 000 mg/l körüli) és NaCl-os kémiai jellegű, ahol a Na+ 2000–13 500 mg/l, míg a Cl– 13 000–23 500 mg/l körüli. Fontos megjegyeznünk, hogy csak a terület ÉNy-i részéről állt rendelkezésre adat, mely az értékelés bizonytalanságát növeli. A miocén és oligocén képződményeket is szűrőző Demjén DK–339-es fúrás vize NaCl-os jellegű, ahol a TDS 13 000 mg/l körüli, körülbelül 4600 mg/l Na+ és 6200 mg/l körüli Cltartalom mellett. Az oligocén és eocén rétegeket is megnyitó andornaktályai és demjéni fúrások vizei NaClos és CaCl-os jellegűek ahol a TDS 1500–6000 mg/l körüli, körülbelül 100–2000 mg/l Na+, 100–350 mg/l Ca2+ és 900–3400 mg/l körüli Cl– tartalom mellett. Az oligocén és triász képződményeket is szűrőző kutak vize NaHCO3-os, CaHCO3SO4-os (Demjén B–11, DK–357, 369), CaMgHCO3-os (Eger K–9) és NaHCO3SO4-os jellegű. Az összes oldottanyag-tartalom körülbelül 500–3500 mg/l, míg a fő jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 50–400 mg/l Na+, 30–130 mg/l Ca2+, 20–50 mg/l Mg2+, 350–1400 mg/l HCO3– és 40–60 mg/l SO42–. Az triász mészkőben tárolt vizeket a vizsgálati terület északi részén lévő demjéni, ostorosi és verpeléti fúrások tárták fel. A demjéni és az ostorosi fúrások vize a felszín alatti 850–1050 méteres mélységközből származik, melyek NaCaHCO3Cl-os (Demjén DK–322) és NaMgHCO3-os (Ostoros Ot.É–2) jellegűek, 900–1000 mg/l körüli összes oldottanyagtartalom mellett. A verpeléti fúrások vizei összes oldottanyag-tartalom alapján három csoportra bonthatók. A kis TDS-ű vizek (750–950 mg/l) NaCaHCO3-os, a nagyobb TDS-ű vizek (3000–3400 mg/l) NaHCO3Cl-os, NaHCO3SO4-os, míg a viszonylag nagy TDS-ű (körülbelül 5500 mg/l) vizek NaCaSO4HCO3Cl-os jellegűek. A fő jellemző alkotók a következő tartományban változnak, körülbelül 100–1400 mg/l Na+, 10–450 mg/l Ca2+, 10–50 mg/l Mg2+, 20– 680 mg/l Cl-, 450–1600 mg/l HCO3- és 20–1500 mg/l SO42-. A vizsgálati területen kívüli, az északkeleti határánál lévő egri fúrások vizei CaHCO3-os és CaMgHCO3-os jellegűek, ahol a TDS 450–850 mg/l körüli, 5–15 mg/l Na+, 80–150 mg/l Ca2+, 10–30 mg/l Mg2+, 20–40 mg/l SO42- és 300–600 mg/l körüli HCO3– tartalom mellett (25. ábra). Összességében a térség felszín alatti vizeire a felszínhez közel a CaMgHCO3-os, mélyebben, illetve a medence belseje felé haladva a NaCaMgHCO3-os víztípus jellemző, melyet a mélység növekedésével a NaHCO3-os, NaHCO3Cl-os, NaClHCO3-os, majd a NaCl-os kémiai jelleg vált fel. Néhány esetben nagyobb koncentrációkban is megjelenik a szulfát ion (Gyöngyös, Demjén, Parád, Verpelét), NaHCO3SO4-os, NaCaHCO3SO4-os, NaSO4HCO3-os 68


és egyéb szulfát tartalmú víztípusokkal. A kvarter, a pannóniainál idősebb miocén képződményekben és a Peremartoni Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek klorid és összes oldottanyag-tartalma növekvő tendenciát mutat a mélységgel. Fontos megjegyeznünk, hogy a felszín alatti 2000 méteres mélység alatt, csupán egy fúrás vízelemzési adatai álltak rendelkezésünkre, mely a bizonytalanságot növeli.

25. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben

69


1.4 A terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) 2009. december 22-i keltezésű anyagának előkészítése során összegyűjtött állományok felhasználásával készült (ez a legfrissebb hivatalos állomány). Az értékelés során, mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet. 1.4.1. Felszíni és felszín alatti víztestek 1.4.1.1. Felszíni víztestek, vízfolyások és állóvizek A területen összesen négy felszíni vízgyűjtő alegység található: a Tarna (2–11), a Zagyva (2–10), a Bükk és Borsodi-Mezőség (2–8) és a Hevesi-sík (2–9); ezek a Tisza részvízgyűjtő egységhez tartoznak. További két alegység (a Nagykőrösi-homokhát [2–12] és a Nagykunság [2–18]) érinti a terület környezetét. Az 16. táblázat mutatja be a területre eső 42 vízfolyás víztestet (22, illetve 20). A terület számos egyéb víztest kategórián kívüli vízfolyással sűrűn behálózott. A területen 1, környezetében további 7 síkvidéki, meszes állóvíz víztest található (17. táblázat). Víztest kategórián kívüli állóvizek közé tartozik a területen és környezetében további 23 tározó, 39 bányató, 3 természetes tó és 14 holtág. 16. táblázat. A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve

70

Kódja

Típusa

Vízgyűjtő alegység

*Ágói-patak

AEP259

síkvidéki, meszes, módosított

2-11

*Bene-patak

AEP315


2-11

*Eger-patak

AEP449

dombvidéki, meszes, módosított

2-8

*Egyesült-Tápió

AEP458

síkvidéki, meszes, természetes

2-10

*Gyöngyös-patak alsó

AEP541


2-11

*Hajta-patak *Kígyós-patak (Tarnavízgyűjtő) *Külső-Mérges-patak

AEP557


2-10

AEP671

dombvidéki, meszes, természetes

2-11

AEP735


2-11

*Laskó-patak alsó

AEP750


2-8

*Laskó-patak középső

AEP751


2-8

*Ostoros-patak

AEP858


2-8

*Rédei-patak alsó

AEP912


2-11

*Rima

AEP927


2-8

*Sajkfoki-csatorna

AEP930


2-9

*Szarv-ágy-patak

AEP977


2-11

*Szóláti-patak

AEQ017


2-8

*Tarna alsó

AEQ040


2-11

*Tarna középső

AEQ039


2-11

*Tarnóca-patak *Tarnóca-patak felső és Domoszlói-patak *Zagyva alsó

AEQ043


2-11

AEQ042


2-11

AEQ140


2-10

*Zagyva felső

AEQ139


2-10


Vízfolyás neve

Kódja

Típusa


Bene-patak felső vízrendszere

AIH272

hegyvidéki, szilikátos, természetes

2-11

Bene-patak középső Bíbicfészeki-ág és Kerektóiárok Doba-csatorna

AEP316


2-11

AEP326


2-10

AEP424


2-9

Gyöngyös-patak felső

AEP540


2-11

Gyöngyös-patak középső

AEP538


2-11

Hanyi-csatorna

AEP564


2-9

Jászsági-főcsatorna

AEP620

síkvidéki, meszes, mesterséges

2-9

Kánya-patak felső

AEP630


2-8

Kövicses-patak felső

AEP725

hegyvidéki, szilikátos, módosított

2-10

Millér-csatorna

AEP804


2-9

Nyiget-patak

AIH292


2-11

Öreg-Hajta

AEP860


2-10

Parádi-Tarna alsó Parádi-Tarna felső vízrendszere Tarján-patak Tisza Kiskörétől a HármasKörösig Tiszabői-csatorna

AEP874


2-11

AEP873


2-11

AEQ038


2-11

AEQ060


2-18

AEQ061


2-18

Toka-patak alsó

AEQ069


2-11

Toka-patak felső

AEQ070

hegyvidéki, szilikátos, módosított

2-11

A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet.

17. táblázat. A területen és környezetében lévő állóvíz víztestek Állóvíz neve

Kódja

*Adácsi víztározó

AIG923

Csengeri halastavak

AIH033

Faluréti halastó

AIG949

György-éri halastavak

AIH080

Jászkiséri halastó

AIG972

Kanyari Holt-Tisza

AIH083

Kőtelki halastó

AIG984

Tiszasülyi Tiszahalker halastó

AIH034

Típusa

sekély, állandó, nyílt vízfelületű, mesterséges sekély, időszakos, nyílt vízfelületű, mesterséges sekély, időszakos, nyílt vízfelületű, mesterséges sekély, időszakos, benőtt vízfelületű, természetes sekély, időszakos, nyílt vízfelületű, mesterséges sekély, állandó, nyílt vízfelületű, természetes sekély, időszakos, nyílt vízfelületű, mesterséges sekély, időszakos, nyílt vízfelületű, mesterséges

Használat

Jellege

2-11

öntözővíz, horgászat halastavi gazdálkodás halastavi gazdálkodás halastavi gazdálkodás halastavi gazdálkodás halászat, belvíztározás halastavi gazdálkodás halastavi gazdálkodás


halastó

2-9

halastó

2-9

halastó

2-9

halastó

2-9

belvíztározó

2-9

halastó

2-9

halastó

2-9


Az 26. ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket.

71


26. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen

1.4.1.2 A terület felszín alatti víztestjei A területet és környezetét 3, a felszín alatti tér felső 20–40 m-ét reprezentáló sekély porózus és 3 sekély hegyvidéki víztest érinti (27. ábra). A területen és környezetében hideg vagy langyos vizet adó (<30 °C) víztestek lehetnek hegyvidéki (3), porózus (3), illetve karsztos (1) jellegűek (33. ábra). 72


30 °C-nál melegebb vízadó a területen az Észak-Alföld (pt.2.2) porózus termál, illetve Bükki (kt.2.1) és Recsk–Bükkszék (kt.2.5) termálkarszt víztestek. (34. ábra). A terület felszín alatti víztesteit részletesen a 18. táblázat ismerteti.

27. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével

73

Jászberény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 18. táblázat. A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek Víztest azonosító

Víztest neve

*Mátra *Hevesi-dombság–Tarna-vízgyűjtő *Bükk–Tisza-vízgyűjtő *Északi-középhegység peremvidékei *Jászság, Nagykunság *Duna–Tisza köze–Közép-Tisza-völgy *Mátra *Hevesi-dombság–Tarna-vízgyűjtő *Bükk–Tisza-vízgyűjtő *Északi-középhegység peremvidék *Jászság, Nagykunság *Duna–Tisza köze–Közép-Tisza-völgy *Bükk nyugati karszt *Bükki termálkarszt Recsk–Bükkszék termálkarszt *Észak-Alföld

sh.2.2 sh.2.3 sh.2.4 sp.2.9.1 sp.2.9.2 sp.2.10.2 h.2.2 h.2.3 h.2.4 p.2.9.1 p.2.9.2 p.2.10.2 k.2.1 kt.2.1 kt.2.5 pt.2.2

Víztest típusa

Kód

AIQ606 AIQ578 AIQ506 AIQ566 AIQ585 AIQ526 AIQ607 AIQ577 AIQ505 AIQ567 AIQ584 AIQ527 AIQ609 AIQ511 AIQ629 AIQ563

sekély hegyvidéki

sekély porózus

hegyvidéki

porózus karszt termálkarszt porózus termál


1.4.2. A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások 1.4.2.1. Felszíni vizeket érő terhelések és hatások Vízkivétel Felszíni vizekből ivóvíz célra négy helyen történik vízkiemelés: a Hasznosi-tározóból, a Köszörűvölgyi-víztározóból, a Csór-réti-víztározóból és a Csatorna-patakból. Egyéb célú (kommunális, ipari, energetikai, öntözési, halastavi, rekreációs) vízkiemelés 9 vízfolyás és 1 állóvíz víztestet érint (19. táblázat). 19. táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből Érintett felszíni víztest

*Ágói-patak Gyöngyös-patak felső Parádi-Tarna felső vízrendszere Tarna alsó Zagyva alsó Nyiget-patak Eger-patak Hajta-patak Millér-csatorna Rédei-patak alsó Tarján-patak Tarna középső Toka-patak alsó Jászsági-főcsatorna Sajkfoki-csatorna Tisza Kiskörétől Hármas-Körösig Kanyari Holt-Tisza

Kommunális

Ipari

Rekreációs

+

+ +

+ + + +

+ + + + + + + +

+

+ + +

+


74

A vízkiemelés hasznosítási célja Energetikai Öntözési Halastavi

+

+ +

Ökológiai


Védett területek Védettséget élveznek a kijelölt fürdőhelyek és halászatra, illetve rekreációs célra (horgászat, vízi turizmus) kijelölt folyóvizek és állóvizek. Az 20. táblázat és a 27. ábra mutatja be a védett területeket. 20. táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint Név

Kijelölt fürdőhely

*Eger-patak *Laskó-patak alsó *Laskó-patak középső *Sajkfoki-csatorna *Hajta-patak *Zagyva alsó *Zagyva felső *Gyöngyös-patak alsó *Tarna alsó *Tarna középső *Tarnóca-patak *Tarnóca-patak felső és Domoszlói-patak Jászsági-főcsatorna Millér-csatorna Tisza Kiskörétől Hármas-Körösig

Víziturizmus

x x x

x

Horgászat

x x x x x x x x x x x x x x x

Halászat

x x


A 2008. évi nitrátjelentés alapján a terület foltokban, csak kissé nitrátérzékeny. Tápanyagérzékeny régiók nem lettek kijelölve. A vizsgálati területen és környezetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Natura SCI és SPA, Tájvédelmi Körzet) (21. táblázat). Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik. 21. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa

Natura2000_SCI Natura2000_SPA Natura2000_SCI Natura2000_SPA Natura2000_SCI Natura2000_SCI Natura2000_SPA Natura2000_SPA Natura2000_SCI Natura2000_SCI Tájvédelmi Körzet Natura2000_SCI Natura2000_SCI Natura2000_SCI Natura2000_SCI Natura2000_SCI Natura2000_SCI Natura2000_SCI Natura2000_SCI

Védett terület azonosító

HUHN20074 HUBN10003 HUDI20025 HUBN10004 HUHN20085 HUHN20073 HUHN10005 HUHN10004 HUHN20015 HUHN20015 158/TK/78 HUBN20049 HUBN20040 HUBN20037 HUBN20041 HUBN20039 HUDI20043 HUDI20024 HUHN20081

Védett terület elnevezése

Alattyáni Berki-erdő Bükk-hegység és peremterületei Hajta mente Hevesi-sík Jászapáti–jászkiséri szikesek Jászárokszállási szikesek Jászság Közép-Tisza Közép-Tisza Közép-Tisza Közép-tiszai TK Mátrabérc-fallóskúti rétek Nagy-fertő–Gulya-gyep–Hamvajárás szikes pusztái Nagy-Hanyi Pélyi szikesek Pusztafogacs Rekettyés Tápiógyörgye–újszilvási szikesek Újszász–jászboldogházi gyepek

Szennyeződések A terület felszíni és felszín alatti vizeit érintő pontszerű és diffúz szennyezések területi eloszlását a VGT 2-1, 2-2, 2-3, 2-4, 2-6 térképmellékletei alapján mutatjuk be. 75


Pontszerű szennyezőforrások: A területen és környezetében elhelyezkedő települések kb. 2/3-a csatornázatlan. A települések kb. harmadánál a települési folyékony hulladékot szennyvíztelepre szállítják. A terület szennyvíztisztító telepeiről a tisztított szennyvizet többnyire vízfolyásokba, ritkábban felszín alatti víztestekbe vezetik. A bevezetések hatása a befogadókra esetenként jelentős (28. ábra, 22. táblázat). 22. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település

Adács Eger Füzesabony Gyöngyös Gyöngyösoroszi Károlytáró Gyöngyöstarján Heves Hort Hunyadfalva Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Kerecsend Maklár Markaz Mátraszentimre Noszvaj Parádsasvár Recsk Sirok Verpelét Visonta Tenk Alattyán Tiszaroff Jánoshida Jászkisér

Szennyvíztisztító telep neve

Adács - Szennyvíztisztító Telep Eger - Szennyvíztisztító Telep Füzesabony - Szennyvíztisztító Telep Gyöngyös - Szennyvíztisztító Telep Gyöngyösoroszi–Károlytáró Szennyvíztisztító Telep Gyöngyöstarján - Szennyvíztisztító Telep Heves - Szennyvíztisztító Telep Hort - Szennyvíztisztító Telep Hunyadfalva - Szennyvíztisztító Telep Jászapáti - Szennyvíztisztító Telep Jászárokszállás - Szennyvíztisztító Telep Jászberény - Szennyvíztisztító Telep Kerecsend - Szennyvíztisztító Telep Maklár - Szennyvíztisztító Telep Markaz - Szennyvíztisztító Telep Mátraszentimre - Szennyvíztisztító Telep Noszvaj - Szennyvíztisztító Telep Parádsasvár - Szennyvíztisztító Telep Recsk - Szennyvíztisztító Telep Sirok - Szennyvíztisztító Telep Verpelét - Szennyvíztisztító Telep Visonta - Szennyvíztisztító Telep Tenk - Szennyvíztisztító Telep Alattyán - Szennyvíztisztító Telep Tiszaroff - Szennyvíztisztító Telep Települési folyékony hulladék elhelyező Települési folyékony hulladék elhelyező

Befogadó víztest neve

Külső-Mérges-patak Eger-patak Laskó-patak alsó Gyöngyös-patak alsó Toka-patak felső Tarján-patak Hanyi-csatorna Szarv-ágy-patak Doba-csatorna Millér-csatorna Szarv-ágy-patak Zagyva alsó Laskó-patak alsó Rima Nyiget-patak Toka-patak felső Kánya-patak felső Parádi-Tarna felső vízrendszere Parádi-Tarna alsó Tarna középső Tarna középső Bene-patak középső sp.2.9.2 Zagyva alsó Tisza Kiskörétől a Hármas-Körösig sp.2.10.2 sp.2.9.2

Hatás a befogadóra

nem jelentős jelentős jelentős nem jelentős nem jelentős jelentős jelentős jelentős jelentős nem jelentős nem jelentős jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős jelentős elhanyagolható nem jelentős elhanyagolható elhanyagolható elhanyagolható

A terület felszíni, és egy esetben felszín alatti víztesteibe egyéb (nem kommunális) szennyvizet is bevezetnek. Ezeket a szennyvízterheléseket részletesen a 23. táblázat ismerteti.

76

Jászberény. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 23. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település

Szennyeződést kibocsátó

Bánya Déli Eger Termál Kft. Heves megyei Önkormányzat Eger Markhot Ferenc KórházRendelőintézet Tápiószele Villamosberendezés Gyártó Üzem Heves városi strandfürdő Tenk baromfifeldolgozó üzem Vishay Hungary Kft. kommunális Gyöngyös szennyvíztisztító telep Egeszalók Gyógyforrást Üzemeltető Egerszalók Kft. Jászapáti Jásztej Rt., szennyvíztisztító telep Jászapáti strandfürdő Jászkisér Gépjavító-karbantartó üzem Jászkisér K-38. sz. termálkút Jászkisér fürdőmedence Jászszentandrás Strandfürdő Jászárokszállási Víziközmű Jászárokszállás Intézmény - strandfürdő tartalék hévízkút Sirok gyártelepi ipari Sirok szennyvíztisztító telep Visonta Bánya K-II Jászberény Központi üzem Jászberény LEHEL Strand Jászboldogháza ALURAD Fűtéstechnikai Kft. Jászboldogháza strandfürdő 801 m-es termálkút (Dr. Gondos Jásztelek Imre) Halmajugra Falazóelemgyár Visonta Erőmű Visonta Eger

Szennyvíz jellege

Befogadó neve

Hatása a befogadóra

bányászat termálvíz, fürdővíz

Bene-patak Eger-patak

nem jelentős nem jelentős

termálvíz, fürdővíz

Eger-patak

nem jelentős

egyéb feldolgozóipar termálvíz, fürdővíz élelmiszeripar

nem ismert nem ismert nem ismert

élelmiszeripar termálvíz, fürdővíz egyéb feldolgozóipar termálvíz, fürdővíz termálvíz, fürdővíz termálvíz, fürdővíz

Egyesült-Tápió Hanyi-csatorna Hanyi-csatorna Külső-Mérgespatak Laskó-patak középső Millér-csatorna Millér-csatorna Millér-csatorna Millér-csatorna Millér-csatorna Millér-csatorna


Szarv-ágy-patak

lehet, hogy fontos

kohászat, fémfeldolgozás

Tarna középső

nem ismert

bányászat egyéb feldolgozóipar termálvíz, fürdővíz kohászat, fémfeldolgozás termálvíz, fürdővíz

Tarnóca-patak Zagyva felső Zagyva alsó Zagyva alsó Zagyva alsó

nem ismert nem ismert nem ismert nem ismert nem jelentős


Zagyva alsó

nem jelentős

egyéb feldolgozóipar energiaipar

Nyiget-patak Nyiget-patak

nem ismert jelentős

egyéb feldolgozóipar termálvíz, fürdővíz

nem ismert jelentős nem ismert nem ismert nem ismert nem ismert nem ismert nem ismert

77


28. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen

78


A 29. ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást. A kisebb települési szilárd hulladéklerakók (~90) bezárásra kerültek 2009-ig. Nagyobb szilárd hulladéklerakó Jásztelken található. Veszélyes hulladéklerakó Aldebrőn, Gyöngyösön és Visontán, inert hulladéklerakó Atkáron, Egerben, Gyöngyösön (2 db), Jászberényben (2 db), Tápiógyörgyén és Visontán található. Szerves hulladéklerakóval Gyöngyös, Jászberény, Jásztelek, Tarnaméra és Zagyvarékas rendelkezik. Hulladékégető Gyöngyösön található.

29. ábra. Hulladékgazdálkodás

79


A 30. ábra a szennyezett területeket mutatja. Szénhidrogén-szennyezés Jászberényhez, Heveshez, Füzesabonyhoz és Feldebrőhöz köthető. Ezen túlmenőn Jászberényben fémszennyezés is történt.

30. ábra. Szennyezett területek

A területen több helyütt folyik szennyező ipari tevékenység; így Jászberényben (fémtermelés és fémfeldolgozás, hulladék- és szennyvízkezelés), Jászapátin (hulladék- és szennyvízkezelés), Jászkiséren (fémtermelés és fémfeldolgozás), Gyöngyösön (élelmiszeripar, 80


hulladék- és szennyvízkezelés), Halmajugra környékén (energiaágazat, ásványipar, vegyipar), Egerben (energiaágazat, ásványipar), Abasáron (hulladék- és szennyvízkezelése) és Kálon (hulladék- és szennyvízkezelése). Nagy létszámú állattartás és akvakultúra elszórva jellemző a területen. Seveso besorolású üzem működik Füzesabonyban és Vámosgyörkön (31. ábra). A folyóvizeket szilárd anyag szennyezés, szennyvíz bevezetés, olajszennyezés, halpusztulás, vegyianyag szennyezés és egyéb, közelebbről meg nem határozott szennyezés érte. A terület állóvizeit halpusztulás érintette. A területen számos kavics- és homokbánya található; e mellett agyagot, andezitet, diabázt, riolittufát, dácittufát, riolitot, valamint gyógyiszapot és termálsót is termelnek. A területen több elkülönült szénhidrogén-bányatelek is található (Andornaktálya I., Andornaktálya II., Demjén-Nyugat I., Nagykörű I., Farmos II.); e mellett ércbányatelek Gyöngyösoroszi és Recsk mellett, barnakőszén Dorogházán és Nagybátonynál és lignit Visontán.

31. ábra. Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartás

81


Diffúz szennyezőforrások: Nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenység foltokban jellemző a területen. A terhelés mértéke változó, esetenként eléri az évi 50–150 kgN/ha-t. A településeket érintő nitrátterhelés jellemzően 50 kgN/ha/év alatt marad, esetenként (pl. Jászság egyes településein) magasabb is lehet (32. ábra). A diffúz foszforterhelés mértéke változó, jellemzően a 10 000 g/évet nem haladja meg.

32. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek

82


1.4.2.2. Felszín alatti víztestek Vízkivétel Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok A területen nem történik felszíni ivóvízkivétel. A terület környezetében 4 esetben történik ivóvíz célú vízkivétel, 3 esetben tározóból, 1 esetben pedig patakból. A vizsgálati területet 25 felszín alatti üzemelő ivóvízbázis védőterülete érinti, környezetében további 26 üzemelő felszín alatti vízbázis található. Ezen felül a területet 1 egyéb célú vízbázis védőterülete érinti (24. táblázat és 25. táblázat). Távlati vízbázis a vizsgálati területen belül és környezetében nincs. A vizsgálati területen lévő üzemelő vízbázisok közül 8 sérülékeny földtani környezetben van, 1 sérülékenysége bizonytalan, ezek mind rendelkeznek befejezett diagnosztikai vizsgálattal. Az 5 km-es körzetben lévő vízbázisok közül 16 sérülékeny, 3 bizonytalan besorolású, 6 vízbázis rendelkezik becsült védőterülettel, 11 vízbázis befejezett diagnosztikai vizsgálattal. 2 felszíni sérülékeny vízbázis esetében nem történt diagnosztikai vizsgálat. A lakossági ivóvízellátás elsősorban rétegvíz, illetve felszíni vízből történik a területen, azonban karsztos vízbázis is érintett. A 33. ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a termelőkutak védőterületeit mutatja be.

83


33. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen

84

Jászberény. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 24. táblázat. A vizsgálati terület felszín alatti ivóvíz vízbázisai Vízbázis

Digitálisan rendelkezésre álló védőterület/védőidom

Kód

Státusz

15024-20

üzemelő

9043-10

üzemelő

Átány Vízmű vízellátó kútjai

9105-40

üzemelő

Erdőtelek Vízmű vízellátó kútjai

9089-10

üzemelő

Heves Tarnaholding Agrárszöv. Alatka

9110-190

üzemelő

csak VI, becsült 2009 csak VI, befejezett SVB diagnosztika VT és VI (azonosak), befejezett üzemeltetői diagnosztika csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika VT és VI (különbözőek), befejezett SVB diagnosztika

Alattyán Vízi közmű üzem. Szerv. Andornaktálya, Eger-déli vízmű

Heves Városi vízmű

9110-30

üzemelő

Hevesvezekény Vízmű hidegvizes kútjai

9112-20

üzemelő

9112-10

üzemelő

15027-40

üzemelő

15031-10

üzemelő

15013-160

üzemelő

15013-150

üzemelő

15011-490

üzemelő

Hevesvezekény Vízmű termálkútja Jánoshida Vízműtelep vízellátó kútjai Jászalsószentgyörgy Vízmű hévízkútja/Jászberényi u Jászapáti Lehel úti vízmű hévízkutak Jászapáti Lehel úti vízmű hidegvizes kutak Jászberény Portelek 285 m-es vízműkút Jászberény Városi vízmű

csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika hiányzó poligon, befejezett SVB diagnosztika VT és VI (azonosak), befejezett üzemeltetői diagnosztika VT és VI (azonosak), befejezett üzemeltetői diagnosztika

Vízbázis sérülékeny

Termelt víztest

Védendő termelés (m3/nap)

nem

p.2.10.2

356

igen

sp.2.9.1

3627

igen

p.2.9.2

125

igen

p.2.9.1

821

nem

p.2.9.2

10

igen

p.2.9.2

1718

bizonytalan

p.2.9.2

69

nem

pt.2.2

14

nem

p.2.10.2

411

nem

pt.2.2

493

nem

pt.2.2

1370

nem

p.2.9.2

822

nem

p.2.10.2

27

igen

p.2.10.2, p.2.9.2

6027

15011-50

üzemelő

15030-110

üzemelő

csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika

nem

pt.2.2

289

15030-90

üzemelő


nem

p.2.10.2

70

15014-10

üzemelő

nem

p.2.9.2

95

15012-20

üzemelő

nem

p.2.9.2

397

Jászszentandrás Vízmű vízellátó kútjai

15003-70

üzemelő

igen

p.2.9.2

438

Jásztelek Települési vízmű

15018-10

üzemelő

nem

pt.2.2, p.2.9.2

260

Kompolt községi vízmű

9074-10

üzemelő

igen

sp.2.9.1

400

Tápiógyörgye Vízmű

12134-10

üzemelő

csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika hiányzó poligon, befejezett üzemeltetői diagnosztika VT és VI (azonosak), befejezett üzemeltetői diagnosztika csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika VT és VI (különbözőek), befejezett SVB diagnosztika csak VI, becsült 2009

nem

p.2.10.2

739

Tápió szele Vízmű Tarnaszentmiklós Vízmű vízellátó kutak

12133-10

üzemelő

nem

p.2.10.2

822

9114-30

üzemelő

p.2.9.2

96

Jászboldogháza Önkormányzati vízmű kútjai hévíz Jászboldogháza Önkormányzati vízmű kútjai rétegvíz Jászivány Jászapáti Városüz. Kft rétegvíz Jászjákóhalma települési vízmű

Verpelét vízmű

9046-20

üzemelő

*Egerszalók, fürdő

9041-10

üzemelő

Eger, Petőfi tér

9038-80

üzemelő

csak VI, becsült 2009 csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika VT és VI (azonosak), befejezett SVB diagnosztika csak VI VT és VI (különbözőek), befejezett SVB diagnosztika

nem igen nem igen

sp.2.9.1, p.2.9.1 kt.2.1 k.2.1, kt.2.1

450 2490 10000

VT: védőterület, VI: védőidom, SVB: sérülékeny vízbázis, *egyéb vízbázis

85

Jászberény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 25. táblázat. Az 5 km-es határoló terület felszín alatti ivóvíz vízbázisai Vízbázis

Kód

Státusz

Abasár Községi Vízmű

9057-20

üzemelő

Besenyszög Vízmű hévízkútjai /2 db/

15040-50

üzemelő

Csány, községi vízmű

9103-20

üzemelő

9050-10

üzemelő

12127-300

üzemelő

9064-80

üzemelő

AEP540

üzemelő

AEP725

üzemelő

15022-120

üzemelő

15032-10

üzemelő

9106-10

üzemelő

15036-10

üzemelő

15036-20

üzemelő

15042-20

üzemelő

15042-10

üzemelő

9067-40

üzemelő

AEP873

üzemelő

9036-20

üzemelő

9116-10

üzemelő

12144-10

üzemelő

Domoszló-Kisnána, Vincellér-forrás Farmos Vízmű Gyöngyös városi Vízmű Csórréti víztározó (Gyöngyös-patak felső) Hasznosi tározó (Kövicses-patak felső) Jászkisér, Jászkisér és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat Jászladány Önkormányzat vízműtelepe Kömlő Vízmű vízellátó kútjai Kőtelek-Hunyadfalva Vízmű Kőtelek Vízmű /Deák Ferenc út/ Nagykörű VCsat. Vizsgálati Rt Csataszög Nagykörű Vízmű (Önkorm. Gazd. Ell. Szer) Nagyréde, községi vízmű Köszörűvölgyi víztározó (Parádi-Tarna felső) Parádsasvár forráscsoport Pély Vízmű, vízellátó kutak Tápiószőlős, Tápiószőlősi vízmű

Vízbázis sérülékeny

Termelt víztest

Védendő termelés (m3/nap)

igen

h.2.2, sh.2.2

1000

nem

pt.2.2

343

igen

p.2.9.1

500

igen

p.2.9.1

195

nem

p.2.10.2

384

igen

p.2.9.1

12500

igen

felszíni

960

igen

felszíni


nem

p.2.9.2

932


nem

p.2.10.2

685

igen

p.2.9.2

150

bizonytalan

p.2.10.2

22

igen

p.2.10.2

274

bizonytalan

p.2.10.2

33

igen

p.2.10.2

260

igen

p.2.9.1, sp.2.9.1

1850

igen

felszíni

1100

igen

h.2.2

156

nem

p.2.9.2

140

nem

p.2.10.2

274

igen

p.2.9.2

233

nem

p.2.9.2

247

nem

p.2.9.2

20

igen

p.2.9.2

197

bizonytalan

p.2.9.2

15

nem

p.2.10.2

50

nem

p.2.10.2

51

nem

p.2.10.2

29

Digitálisan rendelkezésre álló védőterület/védőidom

VT és VI (azonosak), becsült 1999 csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika VT és VI (azonosak), becsült 1999 VT és VI (azonosak), becsült 1999 csak VI, becsült 2009 VT és VI (különbözőek), befejezett SVB diagnosztika VT és VI (azonosak), befejezett üzemeltetői diagnosztika

VT és VI (azonosak), befejezett üzemeltetői diagnosztika VT és VI (azonosak), befejezett üzemeltetői diagnosztika VT és VI (azonosak), becsült 2009 VT és VI (azonosak), befejezett üzemeltetői diagnosztika VT és VI (azonosak), befejezett üzemeltetői diagnosztika VT és VI (azonosak), becsült 1999 VT és VI (azonosak), befejezett üzemeltetői diagnosztika VT és VI (azonosak), becsült 1999 csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika csak VI, becsült 2009, befejezett üzemeltetői diagnosztika VT és VI (azonosak), befejezett üzemeltetői diagnosztika csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika VT és VI (azonosak), befejezett üzemeltetői diagnosztika VT és VI (azonosak), befejezett üzemeltetői diagnosztika csak VI, befejezett üzemeltetői diagnosztika

Tiszabura Vízmű, 15023-40 üzemelő vízellátó kutak Tiszaroff Vízmű kutak 15029-10 üzemelő (Pol. Hivatal Víz) Tiszasüly, Szénási-major 15028-140 üzemelő 184,0 m-es közkút Tiszasüly, Tiszasülyi 15028-90 üzemelő Közüzemi Gondnokság Tiszasüly, Zártkerti 15028-70 üzemelő parcellák kútja Újszász, Erzsébet liget 15039-80 üzemelő 339.5 m kút Újszász, Kastélykerti 15039-70 üzemelő csak VI, becsült 2009 artézi kút Zagyvarékas, Liliom úti 15041-40 üzemelő csak VI, becsült 2009 440 m-es közkút VT: védőterület, VI: védőidom, SVB: sérülékeny vízbázis

86


Az OGYFI 2010-es nyilvántartása szerint ásványvíztermelő kút nincs a területen, 5 km-es körzetében 4 található (Eger, Jászdózsa, Kál és Parádsasvár 1–1 db). Gyógyvíztermelő kút a területen 6 mélyült, (Demjén 3 db, Eger, Egerszalók, Jászapáti 1–1 db), míg 5 km-es környezetében további 6 (Eger 3 db, Parád 1 db, Parádsasvár 2 db). A kutak részletes adatait a 26. táblázat tartalmazza. A vizsgált területen nem található gyógyhellyé minősített település. Közelében 3 település vált gyógyhellyé: Gyöngyös–Kékestető, Parád–Parádfürdő és Mezőkövesd–Zsóryfürdő. Védettséget élvez továbbá a Tiszasüly–I. agyag védnevű bányatelek, ahol gyógyiszapot termelnek. 26. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Kút jele

Víz kereskedelmi neve

Felhasználás

Térképi jel

Demjén

Település

*K–10

gyógyvíz

D10

Demjén

*K–11

gyógyvíz

D11

Demjén

K–12

gyógyvíz Demjéni Termál Kristály gyógyvíz Demjéni Termál Kristály gyógyvíz gyógyvíz gyógyvíz APÁTI gyógyvíz Szent József ásványvíz Jászok kincse ásványvíz Káli ásványvíz gyógyvíz Parádi kénes gyógyvíz Parádi kénes gyógyvíz Parádi ásványvíz Kernács-fürdő

gyógyvíz

D12

gyógyvíz gyógyvíz gyógyvíz

E21A Esz7 Ja15

ásványvíz

E117

ásványvíz

Jd2

ásványvíz gyógyvíz

K22 PN

gyógyvíz

PsN

gyógyvíz

Ps2

ásványvíz gyógyvíz

Ps3

Eger Egerszalók Jászapáti Eger Jászdózsa Kál Parád Parádsasvár Parádsasvár

*K–21/a *K–7 *B–15 B–117 B–2 K–22 Nagy-forrás Nagy Cseviceforrás K–2

Parádsasvár K–3 Tápiószentmárton K–34 A *-gal jelölt kutak a területre esnek.

A vizsgálati területen 86, míg 5 km-es körzetében további 46 db 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó termelő illetve visszasajtoló kút mélyült, melyek a pt.2.2 porózus termál, valamint a kt.2.1 termálkarszt víztestekre szűrőzöttek és a felső-pannóniai összleteket, illetve a mezozoos aljzatot (felső-triász) csapolják. Az egri langyos és meleg karsztforrások a terület környezetének északkeleti részén helyezkednek el és a területen karsztos vízadókból történő termelés azok hozamát befolyásolhatja. A területen három, környezetében további hat kút szűrőzési mélysége haladja meg az 1000 métert. A működő kutak vizét több célra, de főleg ivóvízként, fürdővízként, illetve mezőgazdasági célra használják. Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 27. táblázat és 28. táblázat közöl. A 34. ábra a vizsgálati területen és annak környezetében lévő, 30 °C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel.

87


34. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek 27. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak Kút jele

EOV X

EOV Y

Adács Alattyán

B–20 B–8

719957,31 724696,69

261214,02 231605,47

Alattyán

K–7/a 726361

230929

Alattyán

K–10

724949,1

231236,38

Alattyán

K–6

724600

231700

Település

88

Víz hőmérséklete (°C) **

Szűrőzött szakasz (m)

Vízadó kora *

312–387,9 600–676,5 563,9– 715,3 638,4– 654,6 446–484

Pl2 Pl2

30 42

ivóvíz ivóvíz

A–20 A–8

Pl2

45

mezőgazdasági

A–7/a

Pl2

45

ivóvíz

A–10

Pl2

34

eltömve

A–6

Hasznosítás

Térképi jele


Település

Kút jele



Vízadó kora *

277994,47

1114– 1257

O3

62

eltömve

750967,15

279944

1455,5– 1700

T3

48

mezőgazdasági (hasznosítatlanul A–3 elfolyik)

752570,15

278102,56

1621,5– 1750

Ol, T3

53

mezőgazdasági

A–2

738100

256200

Pl2, E3 33

mezőgazdasági

B–3

Pl2

35

ivóvíz

B–7

E3

66,7

E3, T2

48

ivóvíz, fürdő

E–21

50

fürdő, ivóvíz

E–15/a

E3

65,5

fürdő

E–4

O, E3

68

lezárva

E–7

Pl2 Pl2

39 47

fürdő fürdő

E–38 H–20

Pl2

40

mezőgazdasági

H–43

Pl2 Pl2 Pl2

35 34 35

eltömve eltömve

H–44 H–21 H–40

Pl2

37

ivóvíz

H–54

Pl2

35,5

ivóvíz

Hv–2

Pl2

36

észlelő

Hv–5

Pl2

38

lezárva

Jh–12

Pl2

54

ivóvíz

Jh–14

Pl2

46,9

ivóvíz

Jh–16 Jszgy– 22 Jszgy– 19 Jszgy– 20 Jszgy– 21 Ja–15 Ja–16 Ja–53 Ja–58 Ja–59 Ja–2 Ja–3 Ja–7 Ja–9 Ja–10

EOV X

EOV Y

750259,38

Hasznosítás

Boconád

K–5 (DK– 366) K–3 (AT– DK1) K–2 (DEM K357) K–13

Boconád

K–17

735247,31

255550,19

Demjén

K–10

742210,25

277804,69

Eger

K–21

750702,4

281371,84

Eger

K– 15/a

750345

281118

Egerszalók

K–4

746313,43

279592,29

Egerszalók

K–7

746322,5

279586,31

Erdőtelek Heves

K–38 B–20

742012,15 743213,81

260704,44 250282,52

Heves

K–43

741300

256900

Heves Heves Heves

B–44 B–21 K–40

742905,38 741714,12 743334

252140,52 251227,91 251621

Heves

B–54

743542,5

252357,06

Hevesvezekény

B–2

748771,56

246904,78

Hevesvezekény

B–5

747904

246606,36

Jánoshida

B–12

726262,94

2269,4

Jánoshida

B–14

725800

227000

Jánoshida

B–16

725875,56

227038,09

397,5– 403,5 400,3– 423,2 552,5–635 548–772 601,5– 636,5 495,3–643 318–579 512–618 506,1– 609,5 541,1– 568,2 575,1– 580,4 514,8– 536,5 799,6– 846,5 641–656,8

Jászalsószentgyörgy

K–22

728343,31

227843,84

710–797

Pl2

49

mezőgazdasági


K–19

728379,19

227338

504–530

Pl2

33

lezárva


B–20

727273

227096,95

Pl2

46

ivóvíz


K–21

729300,5

223658,34

Pl2

39

mezőgazdasági

Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti

B–15 B–16 B–53 B–58 K–59 B–2 B–3 B–7 B–9 B–10

732617,69 732842,56 732886 731656,44 729700 731800 732900 732200 733400 733400

240726,62 242205,19 242313,48 242577,19 240300 241900 241800 241500 241600 241400

Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

49 35 42 46 39 31 31 32 31 30

fürdő ivóvíz ivóvíz ivóvíz eltömve eltömve eltömve eltömve ipari eltömve

Andornaktálya Andornaktálya Andornaktálya

425–463 408,6– 466,4 687–693 741,5– 886,5

805,5–840 E3

605,3– 748,5 622,5– 632,8 617–773 445–432,1 553,8–720 665,3–742 574–598 0–0 0–0 0–0 451–458 456–458

Térképi jele

A–5

D–10

89


Kút jele

EOV X

EOV Y

Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti

B–11 K–13 K–31 K–65 K–60

732200 729700 732750,5 731607,02 729711,62

240700 240200 243656,95 242546,38 240454,83

Jászapáti

K–64

732502,69

243601,94

Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászárokszállás Jászárokszállás

729915,02 732941 732902,5 721297,81 719000

240826,88 242392,11 242386,64 255102,06 252900

714931,81

240258,41

712064,57

Jászboldogháza

K–67 B–69 B–68 B–62 K–59 B– 415 K– 676 K– 562 K–32

Jászboldogháza



Vízadó kora *

0–0 401–436 418–446 402–460 573–597,5 399,1– 518,3 368–392,5 534–564 440–482 648–681 296–344 696,9– 761,2

Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

31 32 33 32 42,9

eltömve mezőgazdasági mezőgazdasági ivóvíz mezőgazdasági

Ja–11 Ja–13 Ja–31 Ja–65 Ja–60

Pl2

34,4

mezőgazdasági

Ja–64

Pl3 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

31 37 30,2 52 32

mezőgazdasági ivóvíz fürdő mezőgazdasági

Ja–67 Ja–69 Ja–68 Jász–62 Jász–59

Pl2

45

fürdő

Jb–415

238932,5

973–1000

Pl2

56,6

712695,12

239656,3

694–758

Pl2

45

721300

224800

Pl2

42

B–37

721865,19

224925,94

Pl2

31

ivóvíz

Jbh–37

Jászboldogháza Jászdózsa Jászdózsa Jászdózsa

B–31 K–10 B–11 K–12

721800 723971,88 722800 723971,88

224800 246555,61 247200 246555,61

Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

38 32,5 32 30

K–43

740115,38

243170,22

Pl2

37

Jászjákóhalma Jászjákóhalma Jászkisér

K–16 K–18 B–40

723739,56 721294,31 738346,81

241561,16 241650,55 235619,54

Pl2 Pl2 Pl2

40 30 48

fürdő, ivóvíz ivóvíz ivóvíz ivóvíz ivóvíz, mezőgazdasági mezőgazdasági ivóvíz ivóvíz

Jbh–31 Jd–10 Jd–11 Jd–12

Jászivány

Jászkisér

B–48

738349,58

235588,13

Pl2

44

ivóvíz

Jk–48

Jászladány Jászszentandrás Jászszentandrás

K–16 B-3 B–49

734853,44 734444,44 734400

229071,55 249199,2 249700

Pl2 Pl2 Pl2

51 42 35

lezárva fürdő lezárva

Jl–16 Jsza–3 Jsza–49

Jászszentandrás

B–59

734974,34

249786,68

Pl2

35,2

ivóvíz

Jsza–59

Jásztelek

K–13

722360,75

238162,03

Pl2

31

ivóvíz

Jt–13

Jásztelek

722636,75

235666,67

Pl2

44,8

fürdő

Jt–12/a

Pély Szászberek Tápiógyörgye Tápiógyörgye Tápiógyörgye Tápiógyörgye

K– 12/a K–9 K–10 B–11 B–3 B–9 B–10

747356,12 728500 718016,12 718200 717900 717654,25

241526,69 219800 221520,06 221700 221500 221689,8

Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2

48 45 34 30 33 30

mezőgazdasági mezőgazdasági ivóvíz eltömve lezárva ivóvíz

P–9 Szb–10 Tgy–11 Tgy–3 Tgy–9 Tgy–10

Tápiószele

B–15

713207,56

220723,98

458–604 420,7– 435,2 456–551 351–400 398–416 347–383 583,3– 595,4 524–536,5 364–391 697,7–563 699,99– 709,27 412–814 536–596,6 432–533 440,5– 485,7 369,3– 382,3 736,97– 778,13 778–834,7 655–715 427,6–493 0–0 398–492 364–375,2 315,5– 363,5

fürdő, mezőgazdasági lezárva

Pl2

30

ipari

Tsz–15

Tápiószentmárton

K–62

706957,49

222887,43

854,5–872 Pl2

55,2

Tarnaméra Tarnaörs Tarnaszentmiklós

B–11 B–5 B–9

733352,44 725900 750400

257153,84 251100 243300

435–594 341–360 382–413

39 32 30

fürdő ivóvíz lezárva

Tszm– 62 Tm–11 Tö–5 Tszm–9

Település

Jászberény Jászberény Jászberény

90

Pl2 Pl2 Pl2

Hasznosítás

Térképi jele

Jb–676 Jb–562 Jbh–32

Ji–43 Jjh–16 Jjh–18 Jk–40


Kút jele

Település

EOV X

EOV Y


Tarnazsadány B–5 733500 259900 302–320 Vámosgyörk B–17 716180,31 260188,81 348–388 Visznek K–13 723071,56 255452,83 354–367 Jászapáti K–52 734505,6 240039 486–505 Karácsond K–10 721706,9 264837,9 382–411 * vízgazdálkodásban használt kor, A Pl2 Pa2-nek feleltethető meg, ** kút létesítése idején kifolyóvíz hőmérséklete

Vízadó kora *

Pl2 Pl2 Pl2 Pl2 Pl2


Hasznosítás

ivóvíz ivóvíz mezőgazdasági mezőgazdasági eltömve

31 32 33 37 33

Térképi jele

Tzs–5 Vgy–17 V–13 Ja–52 Ka–10

28. táblázat. A terület környezetében lévő létesítéskor 30 °C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak Település

Kút száma

EOV X

EOV Y

Vízadó kora*

Kifolyóvíz hőmérséklet (°C)**

Hasznosítás

Térképi jele

Pl2

60

mezőgazdasági, vízmű

Bsz–17

Pl2

56

ivóvízellátás

Bsz–28

Pl2 T2 T2 T2 T2 T2

30 32,3 30 30 31,9 32

ivóvíz ivóvíz eltömve eltömve ivóvíz eltömve

Do–6 E–2 E–3 E–4 E–5 E–7

T2

32

ivóvíz

E–22

Pl2 Pl2

31 30

fürdő eltömve

Gy–33 Gyh–13

Pl2

37

lezárva

Ja–30

Pl2

35

Ja–27

M5

52,2

569–607 1021– 1218 709,2– 772,1 1004,1– 1200,4 604–634 403– 563,6 584,4– 659

Pl2

37

Pl2

69

lezárva mezőgazdasági, fürdő, palackozás eltömve ipari, kommunális

Pl2

48

ipari

Jk–39

Pl2

70

ipari

Jk–43

Pl2

43

ivóvíz

Jk–44

Pl2

34

mezőgazdasági

Jk–23

Pl2

42

Szűrőzött szakasz

925– 1074 897,4– 918,1 232–486 45–50 38–43 0–0 168–182 0–0 202– 209,6 321–357 324–792 509– 553,2 450–485

Besenyszög

K–17

742418,5

219116,4

Besenyszög

K–28

741897,8

217022,3

Domoszló Eger Eger Eger Eger Eger

B–6 B–2 B–3 B–4 B–5 K–7

730263,1 749700 749800 749900 749700 749500

276549,1 284700 284700 284700 284600 283100

Eger

B–22

749600

284500

Gyöngyös Gyöngyöshalász

B–33 K–13

715500 714954,7

270400 267328,3

Jászapáti

K–30

735000

238900

Jászapáti

K–27

734990,6

238917,6

Jászberény

K–599 (Jb–Ny–3)

711345,7

235526,9

Jászkisér

B–10

737974,3

235696,5

Jászkisér

K–38

739353,8

236128,1

Jászkisér

K–39

737102,6

233109,8

Jászkisér

K–43

737374,6

233074,9

Jászkisér

K–44

738360,7

235617,6

Jászkisér

K–23

734852,6

229069,9

Jászkisér

K–33

736603,1

232867,8

Jászkisér

K–34

736032,1

236811,6

598–845

Pl3,Pl2

46

Jászkisér

K–35

737153,9

235498,6

Pl3,Pl2

56

Jászkisér

K–36

737100

235500

Pl2

52

ivóvíz

Jk–36

Jászladány

K–19

733128,4

223449,5

Pl2

50,8

mezőgazdasági

Jl–19

Jászladány

K–21

735721,2

251067,5

Pl2

54

észlelő

Jl–21

Jászladány

K–22

737700

225200

Pl2

50,5

mezőgazdasági

Jl–22

Jászladány

B–23

735187,3

224750,5

Pl2

52

lezárva

Jl–23

Jászladány

B–25

734425,5

224436,6

480–914 705,5– 830,2 699–839 890,4– 905,4 780–801 723,1– 869,2 924,5–

mezőgazdasági, ipari mezőgazdasági, ipari lezárva

Pl2

56,2

ivóvíz

Jl–25

1064– 1071

Jb–99 Jk–10 Jk–38

Jk–33 Jk–34 Jk–35

91


Település

Kút száma

EOV X

Szűrőzött szakasz

EOV Y

992 369,6– Jászladány B–26 732686,6 225917 408,7 Jászladány K–29 736417,5 224410,2 717–735 324,29– Karácsond B–33 724094,7 265299,1 361,62 573,5– Kömlő K–19 754440,1 253163,7 633 Kömlő K–20 753811,3 251385,5 625–714 1027,7– Kőtelek K–11 753102,4 221372,5 1223 703,5– Pély B–7 747579,5 239090 734,5 350,6– Pély K–5 746986,1 239085,8 622 657– Szászberek K–11 732938 215038 712,5 922,5– Tápiószőlős K–16 710901,7 215431,2 996 1056,5– Tiszaroff K–20 757210,8 229696,4 1073 373,7– Újszász K–23 727181,5 215833 398,3 616,5– Újszász B–21 728025,9 216496,3 659,5 Zagyvarékas K–12 730267,3 215176,7 860–888 Zagyvarékas K–13 730272,2 215167,7 648–700 * vízgazdálkodásban használt kor, A Pl2 Pa2-nek feleltethető meg, ** kút létesítése idején

Vízadó kora*

Kifolyóvíz hőmérséklet (°C)**

Q

30

mezőgazdasági

Jl–26

Pl2

48

ivóvíz

Jl–29

Pl2

31,5

ivóvíz

Ka–33

Pl2

35

mezőgazdasági

Kö–19

Pl2

38

Kö–20

Pl2

0,35

mezőgazdasági mezőgazdasági, fürdő

Pl2

39

lezárva

P–7

Pl2

33

lezárva

P–5

Pl2

48

mezőgazdasági

Szb–11

Pl2

60,5

mezőgazdasági

Tsz–16

Pl2

58

lezárva

Tr–20

Pl2

30

ivóvíz

Úsz–23

Pl2

44

ivóvíz

Úsz–21

Pl2 Pl2

57,2 47,6

ipari vízellátás

Zr–12 Zr–13

Hasznosítás

Térképi jele

Kt–11

A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 29. táblázat és a 30. táblázat tartalmazza. A sekély porózus víztestek készleteit főképp ivóvízként, bányászati, öntözési, és ipari céllal, a porózus víztestek készleteit ivóvízként, öntözésre, fürdővízként és ipari célra, a porózus termál és karszt termál víztestek készleteit pedig elsősorban fürdővízként és ivóvízként hasznosítják. A karszt, sekély hegyvidéki és hegyvidéki víztestek hasznosítása kevésbé jelentős. 29. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek. 1000 m3/év egységben (VGT. 2007-es nyilvántartási adatok) Kitermelt víz 1000 m3/év Víztest kódja

ivóvíz

ipari

energetikai

bányászati

egyéb öntözés mezőgazdasá fürdővíz gi

sh.2.2

egyéb termelés

visszatáplálás

többcélú termelés összevonva

13

13

sh.2.3

0

sh.2.4

5,724

sp.2.9.1

515,487

sp.2.9.2 sp.2.10.2

h.2.3

16,83

92

98,432 2164,282

2819,391 28,71 294,44

p.2.9.1

92,708

1,2

h.2.2

h.2.4

Összesen

2,36 275,74 6746,981 6

35,086

2,5

2717,355

40,009

4,225

45,434

7

35,71 1,38

295,82 16,38 2,36

21788,132

14,593

23,678

9,125

28920,852


Kitermelt víz 1000 m3/év Víztest kódja

p.2.9.2

ivóvíz

ipari

2864,902

261,85 1

energetikai

bányászati

egyéb öntözés mezőgazdasá fürdővíz gi

135,004

260,905

egyéb termelés

visszatáplálás

többcélú termelés összevonva

Összesen

25,88

3696,271

126,949

p.2.10.1 p.2.10.2

0 2819,391 1,459

k.2.1

271,178

kt.2.1

1276,873

pt.2.2

2304,31

2,927

45,965

17,2 465,048 1002,51 6

169,90 5

20,63

128,825

460,383

2886,942 736,226

24,947

89,557

2368,946

285,85

3358,249

30. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m3/év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT. 2007-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa

sekély porózus sekély hegyvidéki porózus hegyvidéki porózus termál karszt termál karszt

Szűrőzött szakasz mélysége (m)

A kifolyó víz hőmérséklete (°C)

Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m3/év)

sekélyebb, mint 30

2799

sekélyebb, mint 30

111

mélyebb, mint 30 mélyebb, mint 30 mélyebb, mint 30 mélyebb, mint 30 mélyebb, mint 30 Összesen:

kevesebb, mint 30 kevesebb, mint 30 magasabb, mint 30 kevesebb, mint 30 magasabb, mint 30

35504 315 3358 736 2369 45192

1.4.3. Határmenti víztestek A terület által fedett víztestek nem érintettek határmenti egyeztetésekben, továbbá egyik víztest se része ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt víztest aggregátumnak. 1.4.4. Monitoring 1.4.4.1 Felszíni víz monitoring-programja A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII.31.) KvVM rendelet szerint történt. A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoring helyeket és a vizsgált jellemzőket a 31. táblázat mutatja be. A VKI monitoringon kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein. 2005-ben ökológiai felmérés az Agoi-patakon, a Csatlói Holt-Tiszán, a Csór-réti-tározón (3 helyen), az Eger-patakon, az Egyesült-Tápión, a Gyöngyös-patakon (4), a Hajta-patakon, a Hanyi-belvízcsatornán (2), a Jászsági-öntöző-főcsatornán, a Károlyitározón, a Kígyós-patakon, a Koszorú-völgyi-tározón (3), a Külső-Mérges patakon, a Laskópatakon, a Millér-csatornán, a Parádi-Tarnán (2), a Tarnán (3), a Tarnóca-patakon, a Tokapatakon és a Zagyván (2) történt. A 2008-as hidromorfológiai felmérés több helyen vizsgálta a felszíni vizeket (Doba-csatorna, Gyöngyös-patak, Hanyi-csatorna, Sajfoki-csatorna, Tarna (2), Zagyva) (35. ábra). A védett területekre vonatkozó monitoring-programot a 32. táblázat tartalmazza.

93


ALC857 *AIJ778 *AIJ779 *AIJ844 AIY141

Gyöngyös-patak alsó Gyöngyös-patak középső Jászsági-főcsatorna Sajkfokibelvízcsatorna Tarna alsó Tarna alsó Zagyva alsó Zagyva-patak

Hidromorfológia miatt operatív

Gyöngyöshalász

+

A

P/B/M/Z

H

Gyöngyös Dél (TESCO)

+

A

P/B/M/Z

H

+

A

P/B/M/Z

H

+

A

P/B/M/Z

H

A A A/E/V A/E/V

Z/H Z/H P/B/M/Z/H P/B/M/Z/H

H/M/F H/M/F H/M/F H

Mérőhely

Tiszasülly, JászladányTiszasülyi út, k.h. Pély (Pély-Sajkfok közötti közúti híd) Kompolt (Kál alatt) Tarnazsadány Jásztelek közúti híd Bátonyterenye

+

Veszélyes anyag miatt operatív

Hidromorfológiai mérés elemei

ALC953

Biológiai vizsgálat elemei

AIJ567

Kémiai vizsgálat elemei

AIJ570

Felszíni víz neve

Feltáró monitoring

Monitoring azonosító

Táp- és szervesanyag miatt operatív

31. táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében

+

+ + +

+

Kémiai vizsgálat elemei: A – alapkémia. E – elsőbbségi anyagok (33-as lista). V – egyéb veszélyes anyagok Biológiai vizsgálat elemei: P – fitoplankton. B – fitobenton. M – makrofita. Z – makrozoobenton. H – halak Hidromorfológiai mérés elemei: H – hidrológia. M – morfológia. F – folytonosság A *-gal jelölt monitoring pont a területen található.

32. táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai (9, 16 db) Monitoring azonosító

Monitoring pont neve

AIJ845 Zagyva (Újszász) AIJ570 Gyöngyös-patak (Gyöngyöshalász) *AIJ539 Egyesült-Tápió *AIJ779 Tarna (Tarnazsadány) *AIJ778 Tarna (Kál) AIJ505 Bene patak(Csatorna p.) AIJ671 Laskó-patak *AIJ674 Laskó-patak középső (Egerszalók) AIY289 Gyöngyös patak felső (Mártaháza) AIJ572 Gyöngyös-patak felső *AIJ673 Laskó-patak középső AIJ568 Gyöngyös-patak (Gyöngyös-Észak) *AIJ571 Gyöngyös-patak (Vámosgyörk) AIJ535 Eger-patak (Eger) AIJ567 Gyöngyös-patak (Gyöngyös-Dél) *AIJ533 Eger-patak *AIJ534 Eger-patak *AIJ844 Zagyva (Jásztelek) AIJ615 Kanyari Holt-Tisza AIJ661 Parádtarna felső vízgyűjtő *AIJ767 Szóláti-patak AIJ805 Toka-patak AIJ806 Toka-patak AIJ807 Toka-patak (Gyöngyösoroszi) AIJ808 Toka-patak felső A *-gal jelölt monitoring pont a területen található.

94

Védettség indoklása

nitrát nitrát

nitrát nitrát

nitrát nitrát nitrát, hal nitrát

nitrát nitrát nitrát nitrát


35. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai

1.4.4.2 Felszín alatti vizek monitoring-programja A felszín alatti vizeket érintő monitoring-program keretein belül a sekély porózus vízadókról 31, a sekély hegyvidéki vízadóról 4, a porózus vízadókról 56, a hegyvidéki vízadóról 5, a porózus termál vízadókról 12, a karszt vízadóról 0, a termál karszt vízadókról 3 kút szolgáltat mennyiségi vagy minőségi információt. Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 33. táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el. A 36. ábra mutatja be a felszín alatti víztestek monitoring-pontjait. A felszín alatti víz szempontjából védett területek monitoring-programja 154 kutat tartalmaz, melyek túlnyomórészt vízbázis- és vízműkutak, illetve figyelő kutak. 95

Jászberény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 33. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása Területre esik (db) Víztest

sh.2.2 sh.2.3 sh.2.4 sp.2.10. 2 sp.2.9.1 sp.2.9.2 h.2.2 h.2.3 h.2.4 p.2.10.2 p.2.9.1 p.2.9.2 pt.2.2 k.2.1 kt.2.1

96

mennyiségi

Mátra Hevesi-dombság, Tarna vízgyűjtő Bükk, Tisza vízgyűjtő Duna–Tisza köze Közép-Tisza-völgy Északiközéphegység peremvidék Jászság, Nagykunság Mátra Hevesi-dombság, Tarna vízgyűjtő Bükk, Tisza vízgyűjtő Duna–Tisza köze Közép-Tisza-völgy Északiközéphegység peremvidék Jászság, Nagykunság Észak-Alföld Bükk nyugati karszt Bükki termálkarszt

kémiai

5 km-es környezetére esik (db)

mennyiségi + kémiai

Összesen (db)

mennyiségi

kémiai

mennyiségi + kémiai

0

0

1

1

0

1

0

1

1

0

0

1

0

0

2

1

1

0

2

1

0

5

6

3

0

2

1

0

12

7

3

0

4

0

0

14

0

0

0

0

0

3

3

0

0

0

1

1

0

2

0

0

0

0

0

0

0

1

4

0

2

5

0

12

5

9

0

5

9

0

28

1

9

0

0

6

0

16

2

5

0

1

3

1

12

0

0

0

0

0

0

0

2

0

0

0

1

0

3


36. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen

97


1.4.5 Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá. E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése. amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be. 1.4.5.1 Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni vízfolyás víztestek állapota 20 esetben mérsékelt, 9 esetben gyenge, 3 esetben rossz, 1 esetben jó, valamint 9 esetben bizonytalan. A bizonytalan állapot oka többnyire adathiány vagy az egyedi állapotértékelésekkel kapcsolatos bizonytalanságok. Különleges követelmény 5 víztestet érint. Ivóvíz szempontú értékelés alapján mind az 5 jó állapotú (Kövicses-patak felső, Gyöngyös-patak felső, Parádi-Tarna felső vízrendszere, Bene-patak felső vízrendszere, Tisza Kiskörétől Hármas-Körösig). A Tisza Kiskörétől a Hármas-Körösig víztest fürdővíz szempontú értékelése során viszont nem jó állapotot határoztak meg. Az állóvíz víztestek értékelése többnyire adathiány miatt nem volt lehetséges. Kettőről van információ; egyik gyenge, másik jó állapotú. A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 34. táblázat mutatja be.

AEP735 AEP912 AEP977 AEQ039 AEQ040

98

mérsékelt mérsékelt gyenge rossz gyenge gyenge mérsékelt gyenge jó mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt

gyenge mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt gyenge mérsékelt gyenge mérsékelt rossz

mérsékelt mérsékelt gyenge rossz gyenge gyenge bizonytalan mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt

mérsékelt

rossz

rossz

gyenge rossz mérsékelt gyenge mérsékelt

mérsékelt mérsékelt bizonytalan gyenge gyenge

mérsékelt mérsékelt bizonytalan gyenge gyenge

rossz mérsékelt mérsékelt

mérsékelt mérsékelt

gyenge gyenge

jó mérsékelt

jó nem jó

Víztest–állapota

mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt jó jó gyenge mérsékelt mérsékelt mérsékelt jó gyenge

Kémiai–állapot

Ökológiai–minősítés

AEP671

*Eger-patak *Laskó-patak alsó *Laskó-patak középső *Ostoros-patak *Rima *Szóláti-patak *Sajkfoki-csatorna *Egyesült-Tápió *Hajta-patak *Zagyva felső *Zagyva alsó *Ágói-patak *Bene-patak *Gyöngyös-patak alsó *Kígyós-patak (Tarnavízgyűjtő) *Külső-Mérges-patak *Rédei-patak alsó *Szarv-ágy-patak *Tarna középső *Tarna alsó

Hidromorfológai elemek–szerinti–állapot

AEP449 AEP750 AEP751 AEP858 AEP927 AEQ017 AEP930 AEP458 AEP557 AEQ139 AEQ140 AEP259 AEP315 AEP541

Víztest neve

Fizikai-kémiai–elemek–szerinti– állapot

Víztest azonosító

Összesített–biológiai–állapot

34. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata

mérsékelt mérsékelt gyenge rossz gyenge gyenge bizonytalan mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt

AEP326 AEP725 AEP860 AEP316 AEP538 AEP540 AEP873 AEP874 AEQ038 AEQ069 AEQ070 AIH272 AIH292 AEQ060 AEQ061 AIG923 AIG949 AIG972 AIG984 AIH033 AIH034 AIH080 AIH083

mérsékelt

bizonytalan

bizonytalan

kiváló mérsékelt mérsékelt mérsékelt kiváló jó

mérsékelt mérsékelt gyenge mérsékelt gyenge

jó mérsékelt bizonytalan mérsékelt mérsékelt mérsékelt

jó mérsékelt bizonytalan mérsékelt mérsékelt mérsékelt

mérsékelt

bizonytalan

bizonytalan

gyenge

mérsékelt mérsékelt gyenge

gyenge bizonytalan bizonytalan

gyenge bizonytalan bizonytalan

jó

mérsékelt

gyenge

mérsékelt

mérsékelt

jó

jó

jó

jó

nem jó

mérsékelt

jó

jó

mérsékelt

jó

nem jó

mérsékelt

gyenge mérsékelt jó

jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt

mérsékelt gyenge gyenge mérsékelt

gyenge bizonytalan mérsékelt mérsékelt

gyenge bizonytalan mérsékelt mérsékelt

gyenge

mérsékelt

mérsékelt

gyenge

gyenge

rossz

mérsékelt

gyenge

rossz

rossz

mérsékelt

kiváló

mérsékelt

mérsékelt

jó jó

gyenge

bizonytalan jó

*Tarnóca-patak-felső és Domoszlói-patak *Tarnóca-patak Kánya-patak felső Doba-csatorna Hanyi-csatorna Jászsági-főcsatorna Millér-csatorna Bíbicfészeki-ág és Kerektói-árok Kövicses-patak felső Öreg-Hajta Bene-patak középső Gyöngyös-patak középső Gyöngyös-patak felső Parádi-Tarna felső vízrendszere Parádi-Tarna alsó Tarján-patak Toka-patak alsó Toka-patak felső Bene-patak felső vízrendszere Nyiget-patak Tisza Kiskörétől a Hármas-Körösig Tiszabői-csatorna *Adácsi víztározó Faluréti halastó Jászkiséri halastó Kőtelki halastó Csengeri halastavak Tiszasülyi Tiszahalker halastó György-éri halastavak Kanyari Holt-Tisza

jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt

gyenge

mérsékelt

jó

nem jó

Víztest–állapota

mérsékelt

Víztest neve

Kémiai–állapot

Ökológiai–minősítés

AEQ043 AEP630 AEP424 AEP564 AEP620 AEP804

Hidromorfológai elemek–szerinti–állapot

AEQ042

Összesített–biológiai–állapot

Víztest azonosító

Fizikai-kémiai–elemek–szerinti– állapot


mérsékelt bizonytalan jó adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány

gyenge

jó

gyenge

adathiány gyenge


1.4.5.2 A felszín alatti víztestek Mennyiségi szempontból vizsgálva a sekély hegyvidéki és hegyvidéki víztestek állapota jó. A sekély porózus és porózus víztestek között azonban van gyenge (3 db), illetve bizonytalan (2 db) állapotú is. Az Észak-Alföld porózus termál víztest és a Recsk–Bükkszék termálkarszt állapota gyenge, a Bükk nyugati karszt és a Bükki termálkarszt víztest állapota jó (35. táblázat).

99


Minőségi szempontból csak az Északi-középhegység peremvidék sekély porózus víztest problémás, amely diffúz nitrátszennyeződés folytán gyenge minősítést kapott. A többi víztest állapota jó (36. táblázat). 35. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Víztest jele

Víztest neve

Vízmérleg

Süllyedés

FAVÖKO

Áramlási viszonyok

Víztest állapota

sh.2.2

Mátra

jó

jó

jó

jó

sh.2.3

Hevesi-dombság - Tarna-vízgyűjtő

jó

jó

jó

jó

sh.2.4

jó

jó

jó

jó

jó/gyenge határán

jó

jó

gyenge

sp.2.9.1

Bükk–Tisza-vízgyűjtő Duna–Tisza köze–Közép-Tiszavölgy Északi-középhegység peremvidék

gyenge

gyenge

jó

gyenge

sp.2.9.2

Jászság, Nagykunság

jó

jó

jó

bizonytalan

h.2.2

Mátra

jó

jó

jó

jó

h.2.3

Hevesi-dombság–Tarna-vízgyűjtő

jó

jó

jó

jó

h.2.4

jó

jó

jó

jó

jó/gyenge határán

jó

jó

bizonytalan

p.2.9.1

Bükk–Tisza-vízgyűjtő Duna–Tisza köze Közép-Tiszavölgy Északi-középhegység peremvidék

gyenge

gyenge

jó

gyenge

p.2.9.2

Jászság, Nagykunság

jó

jó

jó

jó

pt.2.2

Észak-Alföld

gyenge

jó

gyenge

k.2.1

Bükk nyugati karszt

gyenge

jó

jó

jó

kt.2.1

Bükki termálkarszt

gyenge

jó

jó

jó

gyenge

jó

gyenge

sp.2.10.2

p.2.10.2

kt.2.5 Recsk–Bükkszék termálkarszt A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. **: a víztest jó állapota bizonytalansággal terhelt.

gyenge

bizonytalan

36. táblázat. Felszín alatti víztestek minőségi állapota Víztest

jele

neve

*Mátra *Hevesi-dombság– sh.2.3 Tarna-vízgyűjtő *Bükk–Tiszash.2.4 vízgyűjtő *Duna–Tisza köze– sp.2.10.2 Közép-Tisza-völgy *Északisp.2.9.1 középhegység peremvidék sp.2.9.2 *Jászság, Nagykunság

Szennyezett Szennyezett ivóvízbázis termelőkút védőterület komponens komponens

Diffúz szennyeződés a víztesten>20% nitrát

*Mátra *Hevesi-dombság– h.2.3 Tarna-vízgyűjtő *Bükk–Tiszah.2.4 vízgyűjtő *Duna–Tisza-köze– p.2.10.2 Közép-Tisza-völgy

100

Trend Minősítés komponens

jó

sh.2.2

h.2.2

növényvédőszer

Szennyezett felszíni víztest száma

jó jó jó x

gyenge jó jó jó jó jó


Szennyezett Szennyezett ivóvízbázis termelőkút védőterület

Víztest

jele

neve

komponens komponens

Diffúz szennyeződés a víztesten>20% nitrát

növényvédőszer

Szennyezett felszíni víztest száma

Trend Minősítés komponens

p.2.9.2

*Északiközéphegység peremvidék *Jászság, Nagykunság

pt.2.2

*Észak-Alföld

jó

k.2.1

*Bükk nyugati karszt

jó

p.2.9.1

*Bükki termálkarszt Recsk–Bükkszék kt.2.5 termálkarszt A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. kt.2.1

jó jó

jó jó

1.4.6 Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése. A felszín alatti víztestek többségénél a jó állapot fenntartandó, a többi esetben a jó állapot (vagy a jó állapotnál enyhébb cél) 2021-re, 2027-re vagy az után érhető el. A vízfolyás víztestek közül a jó potenciál a Tarnóca-patak esetében fenntartandó, a többi esetben a jó állapot vagy potenciál 2021-re, 2027-re vagy az után érhető el. Állóvizek közül az Adácsi víztározó esetében a jó potenciál fenntartandó, a többi esetben a jó potenciál vagy állapot 2021-re vagy 2027-re érhető el. A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg. A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-1. melléklete és táblázatai (6.2 és 6.3) tartalmazzák (www.vizeink.hu).

101


1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg hatályos geotermikus koncessziós jogosultságot a 37. táblázat, a 2. ábra és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2015. április). 37. táblázat. A Jászárokszállás koncesszióra javasolt területtel részben átfedő geotermikuskoncessziós terület Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód Jászberény - geotermikus energia geotermikus energia/ koncesszió 800670

Engedélyes

Terület (km2)

Fedőlap (mBf)

Alaplap (mBf)

Megállapít Érvényes

CEGE Geotermikus Koncessziós Kft.

390,367

–2500

–6000

2014.06.19 2017.03.15

A vizsgálati területre és a koncesszióra javasolt területekre sem esik hatályos geotermikus bányaterületet (védőidom). 1.5.2. Szénhidrogén-kutatás A vizsgálati területre és a koncesszióra javasolt területekre sem esik hatályos szénhidrogén-kutatási terület. A kijelöléskor a hatályos szénhidrogén-bányatelkeket eltávolítottuk a kiírandó területből (a 2015. áprilisi állapot szerint), így csak határos (érintkező) bányatelkekről beszélhetünk. A Jászárokszállás koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási területeket az 38. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2015. április). 38. táblázat. A Jászárokszállás koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén-kutatási területek Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód

Körös - szénhidrogén szénhidrogén / kutatási terület 718800 Hernád II. – szénhidrogén szénhidrogén / kutatási terület 710740

Engedélyes

Terület (km2)

Fedőlap (mBf)

Alaplap (mBf)


O&GD Central Kft.

125

100

–5000

2010.11.03 2015.10.01

Folyópart Energia Kft.

125

0

0

2005.01.10 2015.02.27

A Jászárokszállás koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-bányatelkeket a 39. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2015. április). 39. táblázat. A Jászárokszállás koncesszióra javasolt területet érintő szénhidrogén bányatelkek Területnév Nyersanyag Folyamat Bater-kód

Farmos II. - szénhidrogén szénhidrogén földgáz érvényes kitermelési MÜT 500160

102

Engedélyes

Fedőlap (mAf/mBf)

Alaplap (mAf/mBf)

Megállapít

Terület (km2)

MÜT*

MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt.

105

–1220

2000.10.18

8,4784

nincs MÜT


A Heves koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási területet a 40. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH BÁNYÁSZAT, 2015. április.) 40. táblázat. A Heves koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén-kutatási területek Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód

Engedélyes

Terület (km2)

Fedőlap (mBf)

Alaplap (mBf)


Hernád II. – szénhidrogén szénhidrogén / kutatási terület 710740

Folyópart Energia Kft.

125

0

0

2005.01.10 2015.02.27

A Heves koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-bányatelkeket a 41. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2015. április). 41. táblázat. A Heves koncesszióra javasolt területet érintő szénhidrogén bányatelkek Területnév Nyersanyag Folyamat Bater-kód

Andornaktálya I. – szénhidrogén szénhidrogén földgáz kőolaj 503010 Andornaktálya II. – szénhidrogén kőolaj szénhidrogén földgáz 503020 Demjén-Nyugat I. – szénhidrogén kőolaj szénhidrogén földgáz 503030

Engedélyes

Fedőlap (mAf/mBf)

Alaplap (mAf/mBf)

Megállapít

Terület (km2)

MÜT*


250

–2000

1970.10.12

11,9984

nincs MÜT


200

-3000

1970.10.12

9,9985

nincs MÜT


220

–2000

1970.10.12

7,999

nincs MÜT

1.5.3. Egyéb nyersanyagok A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 21 db működő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van: homok, kavics, agyag, lignit, egyéb (dácittufa, riolittufa, andezit). Ezekből 19 db esik a területre, 1 telek benyúlik a területre, és 1 db bányaterület csak érintkezik a területtel. A nemfémes ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 10 m-s nagyságrendű, ill. csak néhány 10 m-nél nagyobb mélységű van, ezért ezek horizontális kiterjedését nem tüntettük fel. Ki kell emelni azonban, hogy a nagy kiterjedésű, visontai lignit bányatelke, amely benyúlik a területre 250 m Bf-től jelentős mélységig, –150 m Bf-ig rendelkezik jogosultsággal. A területen és 5 km-es körzetében 75 db a nyilvántartott, megkutatott készletek száma, amelyek között sokféle nyersanyag: kavics, homok, agyag, lignit fordul elő, valamint az egyéb anyagok közé sorolt andezit, riolit- és dácittufa, kvarcit, diabáz, riolit, termálsó és gyógyiszap. A területen belülre 38 db megkutatott készlet esik. A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 37. ábra, adataikat a 42. táblázat és 43. táblázat tartalmazza, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 2014. júliusi adatbázisa alapján készültek.

103


A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért azokat pontszerű jellel tüntettük fel. A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre.

37. ábra. A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza

104

Jászberény. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 42. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Térképi szám

Bányakód

Területnév

Terület km2

Anyagnév

Engedélyes

TevéEngedély Status Helykenység kezdete vége zete a területen 269664 729693 működő 1968. határo- bánya- belóg 10.21 zatlan telek EOV X

EOV Y

1

101890 Visonta I. lignit

70,60

lignit

Mátrai Erőmű Zrt.

2

604200 Tápiógyörgye II. - agyag

0,08

agyag

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

222349 719492 működő 1995. 11.09

határo- bánya- belül zatlan telek

3

614190 Jászberény V. homok

0,11

homok

Lengyel és Társa Bányászati és Kereskedelmi Bt.

234170 714393 működő 2009. 03.25

határo- bánya- belül zatlan telek

4

607400 Verpelét I. homok 607740 Egerszólát II. homok 605530 Erdőtelek I. (Fövénygödri) homok, kavics 609190 Boconád II. kavics, homok 607430 Heves II. homok, kavics 613810 Tarnabod II. kavics, homok 609600 Kál VII. kavicsos homok 611870 Jászberény III. homok

0,07

homok

Bolykő Bányászati Kft.

0,03

homok

0,82

homok, kavics

0,71

homok, kavics homok, kavics homok, kavics közl.építési homok közl.építési homok

12

608220 Kál V. - homok

0,08

13

0,38

16

603020 Füzesabony I. kavics 606710 Kerecsend I. kavics 602780 Aldebrő I. kavics 608280 Kál IV. - kavics

17

606910 Kál III. - kavics

0,11

18

607720 Tarnaszentmária I. - dácittufa 606880 Kisnána I. andezit

0,03 0,45

Rab és Rab Sóder-Homok 254196 739023 működő Bányászati Kft. HE-FU Fuvarozási és 255334 739925 működő Szállítmányozási Kft. DOBA-BÁNYA 259832 741953 szünetelő Bányászati Kft. HE-FU Fuvarozási és 261721 741566 szünetelő Szállítmányozási Kft. CSIZMADIA és TÁRSA 236963 711814 működő Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. közl.építési Magyar Bányászati és 262989 742338 nincs homok Földtani Hivatal MÜT kavics Füzesabonyi 268608 750037 szünetelő Kavicsértékesítő Kft. kavics Magyar Bányászati és 271929 746903 szünetelő Földtani Hivatal közl.építési Silye és Társa Szolgáltató 273206 737997 működő kavics és Kereskedelmi Kft. közl.építési Magyar Bányászati és 264708 741057 nincs kavics, Földtani Hivatal MÜT homok homokos Magyar Bányászati és 264144 741086 működő kavics Földtani Hivatal faragható Bolykő Bányászati Kft. 282792 736530 szünetelő dácittufa andezit Tarnóca Kőbánya Kft. 280709 732664 működő

720950 Kisnána I. andezit bővítés 611460 Demjén II. riolittufa

0,20

andezit

Tarnóca Kőbánya Kft.

0,04

riolittufa

egyéni vállalkozó

5 6

7 8 9 10 11

14 15

19 20 21

0,46 0,16 0,20 0,10

0,26 0,16 0,11

277597 738094 működő 1998. 03.17 KVARC-GROUP 279967 743847 működő 1998. Mérnöki és Szolg. Kft. 08.18 VISZ-FUVAR Fuvarozó 261653 741994 működő 1997. és Gépszolgáltató Kft. 01.06

határozatlan határozatlan határozatlan

bánya- belül telek bánya- belül telek bánya- belül telek

2000. 08.29 1998. 02.10 2007. 08.04 2001. 01.29 2003. 11.24

határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan

bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek

belül

1999. 06.14 1996. 12.19 1997. 10.01 1986. 03.12 1999. 04.07

határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan

bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek

belül

1997. 11.11 1998. 09.21 1997. 10.02

határozatlan határozatlan határozatlan

bánya- belül telek bánya- belül telek bánya- belül telek

2012. 06.01 277529 747077 szünetelő 2003. 02.27

2016. 06.01 határozatlan

bánya- belül telek bánya- belül telek

281035 732853

belül belül belül érintke zik

belül belül belül belül

43. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Térképi szám

Bányakód

Település

Bányatelek (ha van)

1

050411002

Szomolya

Szomolya I. - dácittufa

2

100100001

Eger

3

100100004

Eger

4

100100005

Eger

Eger I. (Eger I. Téglagyár) - agyag Eger I. (Eger I. Téglagyár) - agyag —

5

100100013

Eger

Eger IV. - riolittufa

Bányaterület neve (lelőhely) Ispán-oldal, 093, 0117; (Szomolya I.) Eger I. (Eger I. Téglagyár)agyag bányatelek Merengő, Eger I. (Eger I. Téglagyár) -agyag bányatelek Síkhegy Tihaméri riolittufabánya, (Eger IV.-riolittufa)

Nyersanyag neve faragható dácittufa blokktégla agyag blokktégla agyag blokktégla agyag építési riolittufa

EOV X

EOV Y

Helyzete a területen

282546 757073 kívül* 284805 751033 kívül* 284805 751033 kívül* 286470 752150 kívül* 283229 751297 kívül*

105


Térképi szám

Bányakód

6

100110001

Egerszólát

7

100110002

Egerszólát

—

8 9

100110003 100110004

Egerszólát Egerszólát

— —

10

100113001

Kerecsend

11

100113002

Kerecsend

12

100113101

Demjén

13

100118005

Noszvaj

14 15

100119001 100121001

Novaj Parád

16

100121002

Parád

Parád I. - termálsó

Fehérkő, Egyezség-bánya (Parád I. - termálsó)

17

100123001

Recsk

Recsk II. - andezit

18

100123002

Recsk

19 20

100123005 100128101

21

100129001

Recsk Tarnaszentmária Verpelét

Recsk V. - diabáz Tarnaszentmária I. dácittufa Verpelét I. - homok

22 23

100200005 100201003

Gyöngyös Abasár

— Abasár I. - andezit

24 25 26

100201004 100203001 100205003

Abasár Atkár Domoszló

— Atkár I. - homok —

27

100207001

28

100208003

Gyöngyös — oroszi Gyöngyöspata Gyöngyöspata I. - andezit

29 30

100208004 100209001

31

100209002

32

100210003

33

100210004

34

100212001

Kisnána

Kisnána I. - andezit

35 36 37 38

100219001 100220001 100400001 100400002

Vécs Visonta Heves Heves

39

100400003

Heves

40

100400003

Heves

106

Település

Bányatelek (ha van) Egerszólát II. - homok

Bányaterület neve (lelőhely)

Nyersanyag neve

EOV X

EOV Y


Körtvélyes-tető 0133/9 hrsz. (Egerszólát II.-homok) Beleznai tanya 017/1/a hrsz. (Egerszólát I.-homok törölt)

közl.építési homok gázbeton adalék homok

279988 743824 belül

Homokelőfordulás FTV Esz-1 és Esz-2 fúrás körzete Fácános Berek-dűlő kavicsbánya (Kerecsend I.kavics) Téglagyári bánya (Kerecsend II.-agyag)

falazó homok gázbeton adalék homok közl.építési kavics

279130 743190 belül 279830 743550 belül

tömör téglaagyag

272619 748110 belül

Demjén II. - riolittufa

Érsekségi bánya, Parasztbánya (Demjén II.-riolittufa)

építési riolittufa

277511 747076 belül

Noszvaj II.-riolittufa

Láztető 016/b hrsz. (Noszvaj II.-riolittufa) Bolhás-dűlő - Öreg-hegy Mátra Rózsaszállás

építési riolittufa falazó homok bentonitos nemesagyag termálsó

287977 756491 kívül*

Csákánykői andezitbánya (Recsk II.-andezit)

zúzott andezit

284340 727939 kívül*

Györke-tető 0203/b hrsz.

faragható andezit zúzott diabáz faragható dácittufa vakoló homok

285140 729380 kívül*

zúzott andezit építési andezit

278630 718830 kívül* 275640 723940 kívül*

építési andezit falazó homok faragható andezit nemeskvarc kvarcit zúzott andezit

275964 723050 kívül* 263839 711647 kívül* 277540 727400 kívül*

zúzott andezit tömbkő riolit

274344 707638 kívül* 276401 716003 kívül*

zúzott andezit

277327 716388 kívül*

faragható andezit

275674 710760 kívül*

nemeskvarc kvarcit

276814 710936 kívül*

3458 (Kisnána I.-andezit) Derzstanya

zúzott andezit

280830 732761 belül

— Visonta I. - lignit — Heves III.-homok

Cigánytelep 0202 hrsz. Visonta-I. lignit Boconádi út Bikkhalmi-dűlő (Heves III.homok)

273670 269664 253360 254786

Heves II. - homok és kavics Heves II. - homok és kavics

Bánom-dűlő (Heves II.-homok és kavics) Bánom-dűlő (Heves II.-homok és kavics)

falazó homok lignit falazó homok falazó és közl.építési homok közl.építési homok közl.építési kavics

Kerecsend I.-kavics —

— —

—

Baj-patak (Recsk V.-diabáz) Dobi (Tarnaszentmária I.dácittufa) Hajcsár út 0260 hrsz. (Verpelét I.-homok) Mátraháza Sás-tói andezitbánya Tatár-mező andezitgörgeteg bánya (Abasár I. - andezit) Tatár-mező É Repce-dűlő (Atkár I.-homok) Tarjánka 0152 hrsz. Bagolyvár-Dögkút

Gereg-hegy, Fülegor-dűlő (Gyöngyöspata I.-andezit) Gyöngyöspata — Gereghegy, Fülegor D GyöngyösGyöngyössolymos I. Kis-hegyi riolitbánya solymos (Kishegyi kőbánya üzem) - (Gyöngyössolymos I.-riolit) riolit GyöngyösGyöngyössolymos II. Alsó-cserkői andezitbánya solymos (Cserkő) - piroxénandezit (Gyöngyössolymos II.-andezit) GyöngyösGyöngyöstarján I. - andezit Füledugó 0335, 0357, 0375 tarján hrsz. (Gyöngyöstarján I.andezit) Gyöngyös— Csege-patak tarján

278709 743079 belül

271983 746866 belül

281410 756520 kívül* 282500 722920 kívül* 287840 725630 kívül*

286959 731454 kívül* 282773 736513 belül 277600 738131 belül

278080 713020 kívül* 274521 708068 kívül*

733960 728073 742380 739590

belül kívül* belül belül

255322 739955 belül 255322 739955 belül


Térképi szám

Bányakód

Település


Bányaterület neve (lelőhely)

Nyersanyag neve

41

100402002

Boconád

—

közl.építési kavics építési homok

259459 741247 belül

Boconád II. - kavics, homok

Boconád II (Boconád I.-kavics és homok törölt bányatelek) Heves-Boconád Dinnyeföldi kavics és homokbánya

42

100402003

43

100402003

Boconád, Heves külterület Boconád

Boconád II. - kavics, homok Erdőtelek I. (Fövénygödri) - homok, kavics Erdőtelek I. (Fövénygödri) - homok, kavics Tarnabod II. - kavics, homok

Heves-Boconád Dinnyeföldi kavics és homokbánya Fövénygödri-dűlő, (Erdőtelek I.-homok, kavics) Fövénygödri-dűlő (Erdőtelek I.-homok, kavics) Tarnabod II., 029 hrsz. (Tarnabod II.-kavics és homok)

homokos kavics falazó homok

254101 738844 belül

44

100403004

Erdőtelek

45

100403004

Erdőtelek

közl.építési kavics közl.építési kavics

260711 741991 belül

46

100408002

Tarnabod

47

100408003

Tarnabod

Tarnabod III. 025, 029, 030 (Tarnabod III.-kavics és homok) Bikafertő 0276 hrsz. (Füzesabony I.-kavics)

közl.építési kavics

260238 741935 belül

48

100500004

Füzesabony

Füzesabony I. - kavics

bányászati betonkavics

268519 750060 belül

49

100501002

Aldebrő

Aldebrő I. - kavics

Kisrét 048/1 hrsz. (Aldebrő I.kavics) Vízmű mellett 048 hrsz. Csörsz-árok 0167/b, 0176/a hrsz. Kál III. kavicsbánya (Kál III.kavics)

közl.építési kavics falazó homok bányászati betonkavics homokos kavics

273192 738000 belül

50 51

100503001 100504006

Feldebrő Kál

52

100504007

Kál

Kál III. - kavics

53

100504008

Kál

Kál IV.-kavics

54

100504009

Kál

Kál V.-homok

55

100504010

Kál

—

56

100504011

Kál

57

100506002

Mezőtárkány

58

100510001

Szihalom

59

100510002

Szihalom

60

110100001

61

—

— —

EOV Y


254101 738844 belül

260711 741991 belül

260067 741890 belül

274890 739710 belül 262435 741430 belül 264120 741094 belül

közl.építési homok Kál V.-homok közl.építési homok Kál VI.-kavics törölt bányatelek homokos kavics Padalja (Kál VII.-kavics) bányászati betonkavics

264677 741045 belül

Kiskút

bányászati betonkavics

267150 757100 kívül*

Szihalom II. - kavics

Töviski (Szihalom II.-kavics )

közl.építési kavics

270355 754584 kívül*

bányászati betonkavics építési homok

110100002

Jászberény

Jászberény II.- homok

vakoló homok

234351 714242 belül

62

110100003

Jászberény

Jászberény III. - homok

0207 hrsz. (Szihalom I. (3-as úti)-kavics) Jászberény I. - homok; 0827/64 hrsz. Jászberény II.- homok, Jászb.0427/4; /60; /62-63 hrsz. Jászberény III.-homok

269698 755210 kívül*

Jászberény

Szihalom I. (3-as úti) kavics Jászberény I. - homok

236973 711745 kívül*

63

110100004

Jászberény

Jászberény IV. - homok

Jászberény IV.-homok

64

110100005

Jászberény

Jászberény V. - homok

Jászberény 0427/58 hrsz.

65

110101101

Jászladány

Jászladány I. - homok

Jászladány I.-homok

66

110108103 110108104

Jászfelsőszentgyörgy II.-homok

építési homok

241449 707830 kívül*

68

110110001

Jászfelsőszentgyörgy I.homok Jászfelsőszentgyörgy II. homok Jászkisér I. - agyag

Jászfelsőszentgyörgy I.-homok

67

Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászkisér

közl.építési homok építési és közl.építési homok közl.építési homok közl.építési homok falazó homok

110502201

Tiszasüly

Tiszasüly I. - agyag

tömör téglaagyag gyógyiszap

237265 736318 kívül*

69

Jászkisér I. - agyag, Téglagyári agyagbánya Tiszasüly I. -agyag (0121 hrsz.)

70 71

141101001 141107001

Farmos Tápiógyörgye

— Tápiógyörgye I.-agyag

Agyagbánya, Rekettyés Téglagyári bánya körzete

72

141107002

Tápiógyörgye

73

141107003

Tápiógyörgye

KálVII.kavi-csos homok —

— Tápiógyörgye II. - agyag

Kál IV.-kavics

EOV X

festékföld tömör téglaagyag Gazsi szék tömör téglaagyag Tápiógyörgye II. - agyag (Gazsi tömör szék bánya) téglaagyag

262982 742324 belül 265001 741153 belül 261752 741522 belül

237972 711063 kívül*

236265 711055 kívül* 234170 714393 belül 223122 742397 kívül* 241594 707782 kívül*

226574 750300 kívül* 226545 714880 belül 221560 719330 belül 222440 719950 belül 222342 719497 belül

107


Térképi szám

Bányakód

Település


74

141107004

Tápiógyörgye

—

Bányaterület neve (lelőhely) Téglagyári bánya körzete

100208005 Gyöngyöspata Gyöngyöspata III.-andezit 080/2 75 * a vizsgálati területen kívül és 5 km-es távolságon belül helyezkedik el

Nyersanyag neve

EOV X

EOV Y

tömör téglaagyag

222780 719250 belül

andezit

274282 707779 kívül*

1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik. Biztonsági övezet és védőpillér 32. § (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. Fogalom-meghatározások 49.§ 16. „Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít.” A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő. 49.§ 24. „Zárt terület”: Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt.

108



2. A tervezett bányászati vizsgálati tevékenység vizsgálata 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 2.1.1.1. A Jászberény terület szénhidrogén-földtani megismerése A vizsgálati területen a MÁELGI már 1937-ben végzett felderítő gravitációs méréseket Füzesabony és Jászberény között: a Jászberénynél jelentkező pozitív indikációt később Eötvös-inga mérések is alátámasztották. Az Eötvös-inga mérésekre különböző részterületeken 1938 és 1955 között, több lépcsőben került sor. 1956 után a járható utak mentén végeztek graviméteres méréseket. A GKV 1979–81-ben Heves környékén és 1979–82 között Jászjákóhalmánál mért részletező graviméteres méréseket. A mérési adatok alapján a legjelentősebb pozitív indikációk (BONCZ et al. 2012): — Jászberény–Farmos–Bugyi vonalában többtagú indikáció; — Kömlőtől nyugatra és délre három különálló, egytagú indikáció; — Detknél kéttagú indikáció; — Szihalomtól keletre markáns egytagú indikáció. Földmágneses méréseket a területen a MÁELGI végzett a járható utak mentén az 1950-es években. 1979–82 között, a gravitációs mérésekkel egy időben Jászjákóhalma és Heves környékén részletesebb magnetométeres mérésekre is sor került. A terület fő mágneses maximumvonulata DNy–ÉK-i irányú: a farmosi fúrásoktól délre kezdődik és Kerecsendig tart. A mágneses hatások feltehetően a kivastagodó miocén vulkáni összletnek tulajdoníthatók (BONCZ et al. 2012). A Bugyi–Jászberény közötti nagy gravitációs maximumon mélyült 1947–48-ban a Bugyi (Bu)–1–2 és 1952–53-ban a Jászberény (Jb)–1–2 fúrás. A Jb–1 olaj- és gáznyomosnak bizonyult. A fúrásos kutatás folytatásához szeizmikus reflexiós mérésekre is szükség volt, amit 1953–66 között a GKÜ végzett el. A kimutatott pozitív szerkezeti indikációk közül a mezőkövesdi szerkezet északi szárnyán mélyítették a Mezőkövesd (Mk)–3 fúrást. A Farmosnál jelentkező, mélyebb helyzetű, de jobban kiemelkedő indikáción mélyültek 1963tól kezdődően a Farmos–1–6 fúrások, melyek a miocénben és a pannóniaiban nem éghető és éghető kevertgáz-telepeket tártak fel. A GKÜ refrakciós mérései alapján kimutatott, a Mezőkövesd–Mezőkeresztes rögvonulat csapásában lévő indikáción mélyült 1964-ben a Kerecsend–1 fúrás. Szihalomnál a kerecsendihez hasonló sasbércszerű indikációt fúrta meg az 1971–72-ben lemélyített Szihalom–1 fúrás. 1963–65-ben mélyültek a Jb–1–2-től nyugatra lévő indikáción a Jb-Ny–1, –3 fúrások. 1969–76 között Demjén-D–Füzesabony–Heves–Jászapáti–Jászkisér környékén végeztek szeizmikus méréseket. A területen információszerzés céljából két alapfúrást mélyítettek: 1972-ben a 3101,5 méter mély Tarnabod (Tarna)–1 jelűt, amely miocén vulkanitban állt meg és 1974-ben a 4000 méteres Kömlő–1-et, amely elérte a mezozoos feküt. 1970-től kezdve több lépcsőben végeztek szeizmikus méréseket a területen: — 1970–73: Demjén–D (GKÜ); — 1980–86: Demjén-D–Maklár–Mezőkövesd (GKV); — 1986: Jászberény–Nagykáta (GKV); 109


— 1987–90: Heves–Jászapáti–Jászberény–Farmos–Alattyán–Jászkisér (MÁELGI); — 1992: Jászberény környéke (GES); — 1995: Jászberény–Jászdózsa–Jászárokszállás és Jászivány–Tarnaszentmiklós területen a pannóniai összlet szekvenciáit kutató, nagyfelbontású szelvények (Mobil Erdgas Erdöl GmbH). Az 1970–73-as mérések alapján az NKFÜ a szeizmikus indikációkon mélyítette le a Verp– 1–4, a gravitációs indikációkon pedig a Verp–s fúrásokat, 1978–79-ben. Az 1987–90-es mérések alapján kijelölt fekübeli boltozatos indikáción mélyítették az Alattyán–1 fúrást 1990ben; az 1992-es mérések alapján pedig a Jászberény–3 fúrást tűzték ki. A MOL a 2002–2012 közötti időszakban egy szeizmikus 2D, egy szeizmikus 3D és egy magnetotellurikus mérést végzett a területen és lemélyítette a 3030 méter mély Jászberény– ÉK (Jb–ÉK)–1 kutatófúrást, amely meddőnek bizonyult. 2.1.1.2. A Jászberény terület szénhidrogén-földtani rendszere Szénhidrogén anyakőzetek A Paleogén-medence több részén fedeztek már fel olaj- és gáztelepeket. A feltárt szénhidrogének származási helyei általában a kiemelt helyzetű szerkezetcsoportok között elhelyezkedő, nagymélységű részmedencék, melyekben anyakőzet tulajdonságokkal rendelkező üledékek is megtalálhatók. Az anyakőzetnek tekinthető alsó-oligocén agyagok és felső-eocén márgák a mélyzónákban általában kellő vastagságban és kifejlődésben vannak jelen. A vizsgálati területen is a fő anyakőzetek az eocén–oligocén rétegsorban találhatók – ezt támasztja alá a Bükk előterében feltárt demjéni olajmező is. Az oligocénnél fiatalabb képződmények a területen túlnyomórészt éretlenek. Olaj- és alárendelten gázgeneráló kerogént tartalmazó anyakőzetek: — Budai Márga Formáció meszes-agyagos összletei, — Tardi Agyag Formáció agyagos-meszes rétegei, — Kiscelli Agyag Formáció agyagos összletei. A területen a kőolajképződés körülbelül 5–6 millió, a termikus gázképződés 1–1,5 millió évvel ezelőtt kezdődhetett. Jelenleg a potenciális anyakőzetek az olajképződés kezdeti és fő fázisában találhatók. A legmélyebb szerkezeti helyzetben lévők (3500 méternél mélyebben) már elérték a nedvesgáz-képződés fázisát (BONCZ et al. 2012). Migráció A területre jellemző, szénhidrogén generálására alkalmas anyakőzetek pelites jellegük miatt kis áteresztőképességgel rendelkeznek, ezért elsődleges migráció csak rövid távolságon belül zajlik, a másodlagos migrációs útvonalakig történő eljutásig és ezek a kőzetek a másodlagos migrációban feltehetően nem vesznek részt. Másodlagos migrációs útvonalak a rétegtani diszkordancia-felületek és a tektonikai felületelemek, ezek mentén jutottak el a szénhidrogének a paleogén aljzat tárolóképes összleteiig. Az érés- és süllyedéstörténeti modell szerint a Paleogén-medencében rövid távolságú horizontális és vertikális migrációval kell számolni, tehát a szénhidrogének a csapda környezetében lévő mélyzónákból származhatnak. Az eddig megtalált fluidumok érettsége alapján a vertikális migráció maximum 500 méter lehetett. Ezért azok az objektumok perspektivikusak, melyek az anyakőzetekkel közvetlen kapcsolatban állnak, vagy hozzájuk nagyon közel helyezkednek el (BONCZ et al. 2012).

110


Tárolókőzetek A Paleogén-medence egyéb területein végzett szénhidrogén-kutatások eredményei alapján, a vizsgálati területen a következő képződmények jöhetnek számításba, mint perspektivikus tárolókőzetek: — triász–jura karbonátos képződmények (Tóalmás–D; Nagykáta); — felső-eocén konglomerátum, homokkő (Monor–É–1; Gomba–1, –3); — oligocén homokkő, agyagos homokkő (Demjén). A terület DK-i részén miocén vulkanitok és homokkövek, pannóniai homokkövek is potenciális tárolókőzetek lehetnek. Zárókőzetek A mezozoos tárolók zárását a szerkezeti elemek mellett az eocén és oligocén pélitek, azaz az anyakőzetek magasabb helyzetű kifejlődései, valamint ezek impermeábilis heteropikus fáciese is biztosítja. A kainozoos (eocén, oligocén) csapdák zárását pedig a tárolók fölé települt agyagmárgák biztosítják. Lokálisan esetleg számításba jöhetnek még a miocén vulkáni tufák impermeábilis rétegei is. Csapdázódás A csapdázódások helyét, nagyságát és morfológiáját a migrációt is befolyásoló tényezők határozzák meg: — a paleo-mezozoos aljzat morfológiája, az azokon kialakult helyi maximumok, — a maximumok felett kialakult települt álboltozatok, — litológiai váltásból származó impermeábilissá válás, — a tároló összletek hirtelen elvégződése, kiékelődése, — a tektonikai elemek – vetők – záró hatása, — kapilláris nyomási viszonyok, — nyomásrendszerek. A tektonikusan erősen igénybevett demjéni területen részben szerkezeti, részben litológiai csapdákban található a kőolaj. Az itt található telepek sekély mélységűek (KŐRÖSSY 2004). A vizsgálati terület nyugati szomszédságában feltárt telepek mezozoos aljzati maximumokhoz köthető csapdákban helyezkednek el. A mezozoos összletek a késő-kréta–kora-eocén szárazulati kitettségük miatt karsztosodtak, melynek nyomai a jelenlegi tárolókban kimutathatók. A vizsgálati területen kombinált csapdatípusok feltételezhetők: legvalószínűbbek a halmaztelep jellegű, tektonikusan határolt, paleogeomorfológiai dómok. A terület DK-i részén a pannóniai homokkövekben litológiai csapdák is kialakulhattak (BONCZ et al. 2012). 2.1.1.3. A Jászberény területen végzett legutóbbi szénhidrogén-kutatás eredményei 125. Jászberény kutatási terület (BONCZ et al. 2012) A MOL Nyrt. által végzett kutatás célja többek között a korábbi földtani–szénhidrogénföldtani modell továbbfejlesztése, a paleogén üledékek elterjedésének megállapítása, mélyfúrásos kutatás, a szerkezeti kép finomítása volt. A kutatás során magnetotellurikus, 221 km2-en 3D, valamint 274 km 2D szeizmikus mérés történt, és lemélyítettek egy fúrást. A Jászberény–ÉK–1 fúrás célja a Jászberénytől ÉK-re kimutatott eocén és medencealjzati szerkezet felderítése és kőolajtelep feltárása volt. A fúrás a várt földtani modellt igazolta, de a fúrás során jelentős CH-indikáció nem jelentkezett, a fúrás meddőnek bizonyult. A mérési adatok azt valószínűsítik, hogy a potenciális anyakőzetek nincsenek jelen kellő mennyiségben a szerkezet környezetében. A kutatási időszak alatt szénhidrogéntelepet nem tártak fel. 111


2.1.1.4. A Jászberény terület környezetében található szénhidrogén-felhalmozódások: Demjén-nyugat kőolajmező (VÖLGYI et al. 1985) A demjéni területen az első kőolajtermelésre kiképzett fúrás (De–1) 1954-ben mélyült le, miután számos környékbeli szerkezetkutató fúrásban biztató olajnyomok jelentkeztek. A sikeres fúrás lemélyítése után — a terület jelentős szerkezeti töredezettsége miatt — számos további kutató-, majd termelőfúrás kivitelezésére került sor. A kőolaj oligocén korú agyagos homokkő-rétegekben (Kiscelli Formáció), álboltozatban települt sztratigráfiai/tektonikai csapdákban tárolódik (38. ábra). A törésekkel tagolt kőolajtelep átlagmélysége 340 méter. A tárolókőzet porozitása 25%, víztelítettsége 30%. A telephőmérséklet 22 °C, a kezdeti telepnyomás 2,35 MPa. A kőolaj paraffinos típusú, sűrűsége 0,820 t/m3. A kezdeti kitermelhető vagyon több mint 80%-át már felszínre hozták, az előfordulást napjainkban is termeltetik.

38. ábra. Demjén-nyugat kőolajmező földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985)

Demjén-kelet kőolajmező (VÖLGYI et al. 1985) Az előfordulást a DK-3 fúrással tárták fel 1956-ban, azóta több mint négyszáz kutató és feltáró fúrás mélyült le a területen. A tárolókőzet és a csapdatípus a Demjén-nyugat mezővel megegyező (39. ábra). A teleprészek átlagmélysége 1030 méter, az etázsmagasság 350 méter. A tárolókőzet átlagos porozitása 20,4%, a víztelítettség 35%. A telephőmérséklet 1430 m-ben 57 °C, a telepnyomás 3,9–11,7 MPa. A kőolaj intermedier típusú, sűrűsége 0,830 t/m3. Az oldottgáz éghető része 97,4%, fűtőértéke 44 551 kJ/m3. A mező jelenleg is termelő, kezdeti kitermelhető készletének több mint 95%-át már kitermelték.

112


39. ábra. Demjén-kelet kőolajmező földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985)

Demjén-Pünkösdhegy kőolajmező (VÖLGYI et al 1985)

40. ábra. Demjén-Pünkösdhegy kőolajmező földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985)

A Demjén–Pünkösdhegy előfordulást a DeP–2 fúrással fedezték fel 1962-ben. A kőolajtelepek tárolókőzete oligocén korú homokkő, agyagmárgás homokkő (Kiscelli Formáció). Csapdatípusa paleogén álboltozaton települt sztratigráfiai–tektonikai. 10 számozott telepet különítenek el a területen. A telepek átlagmélysége 410 méter. A 113


tárolókőzetek porozitása 15-23%, a víztelítettség 35%. A telephőmérséklet 42 °C, a telepnyomás 5,5 MPa. A kőolaj paraffinos típusú, sűrűsége 820–870 t/m3. Az oldottgáz éghető része 98%, fűtőértéke 48116–48147 kJ/m3. Farmos mező (VÖLGYI et al 1985) A Farmos–1 fúrással 1963-ban tárták fel a négy telepből álló mezőt (41. ábra). A legalsó, ún. miocén telep tárolókőzete tufa, agglomerátum és andezit, a csapda sztratigráfiai, vulkáni kúp eróziós diszkordanciafelülete alatt alakult ki. A tárolt földgáz magas inerttartalmú, nitrogéntartalma 47,5%. A tároló porozitása 13%. A felső három telep (Pl–I.,–II.,–III.) tárolókőzete felső-pannóniai homokkő. A szintén magas inerttartalmú földgáz települt álboltozat litológiai csapdáiban tározódik. A tároló porozitása 20–27%. A földgáz nitrogéntartalma 33,6–41,9%, fűtőértéke 21–24000 kJ/m3.

41. ábra. Farmos földgázmező földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985)

2.1.2. A Jászberény terület szénhidrogén vagyona 2.1.2.1. A vizsgálati területen feltárt szénhidrogénvagyon A szénhidrogén-kutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése. Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a Bányatörvény alapján értelmeztük (lásd: 2.1.2.3. fejezet). Geológiai-geofizikai kutatások alapján kimutatott, kutatófúrással még fel nem tárt egyedi szerkezet (proszpekt) vagyona számítható a Q=A×h×P×SCH×1/B×Rf képlettel, ahol a Q a kitermelhető szénhidrogénmennyiség, az A×h a tárolószerkezet nettó térfogata, P az effektív hasznos porozitás, S a gáz- vagy olajszaturáció, B a térfogatkülönbségi faktor, Rf a kihozatali tényező. Az ilyen módon számolt vagyont általában kockázattal súlyozottan tartják nyilván. Figyelembe kell venni, hogy a számításhoz szükséges értékek bizonytalansággal terheltek, a megadott értékek valószínűségi változókként értelmezhetőek. Amennyiben a kutatófúrás lemélyült és szénhidrogént fedezett fel, a termelési teszt eredményeiből, folyamatos termeltetés esetén a kitermelt mennyiség időbeni adatsorából és a tárolóparaméterek időben változó adataiból számítással becsülhető az egyes telepek kitermelhető vagyona. Miután az 114


érzékenység-terhelhetőségi vizsgálati tanulmányok készítésekor az adott területre nem rendelkezünk proszpektek azonosítására alkalmas geológiai-geofizikai ismeretekkel, ilyen típusú becslést nem végzünk. A Jászberény területen és környezetében felfedezett szénhidrogén-előfordulások (42. ábra) kezdeti földtani vagyonát a 44. táblázat mutatja be.

42. ábra. Jászberény vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén

44. táblázat. Jászberény vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és éghető földgáz vagyona Mező/telep

Bányatelek

Státusz

Felfedező fúrás/ év

Fa-1, 1963 Fa-1, 1963

Kezdeti földtani kőolaj (kt)

Kezdeti földtani éghető földgáz (Mm3)

3

0

9,5

1

0

21,8

Telepek száma

Farmos, Pl2 I, -II, -III

Farmos II.

szüneteltetett

Farmos, Miocén

Farmos II.

szüneteltetett

Demjén-kelet

Andornaktálya I., Andornaktálya II., Demjén Nyugat I.

működő

DK-3, 1956

1

6868,6

412,0

Demjén-nyugat

Demjén-Nyugat I.

működő

De-1, 1954

1

1053,6

0

Demjén-

Andornaktálya I.,

működő

DeP-2,

10

1159,6

17,6

115


Mező/telep

Pünkösdhegy

Bányatelek

Demjén Nyugat I.

Státusz

Felfedező fúrás/ év

Telepek száma

Kezdeti földtani kőolaj (kt)

Kezdeti földtani éghető földgáz (Mm3)

9081,8

460,9

1962

Összesen

2.1.2.2. A Jászberény terület reménybeli szénhidrogénvagyona A jelentésben szereplő becslést térfogatgenetikai módszerrel végeztük, az értékelt terület szénhidrogénföldtani adottságaiból indultunk ki. A számításhoz meg kell becsülni a feltételezett szénhidrogén-generáló anyakőzetek területi elterjedését, vastagságát, szervesanyagtartalmát, érettségét, a migráció, a felhalmozódás hatékonyságát, a kitermelhetőség arányát. Az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy, a bemenő paraméterek konkrét, valóságos értékét nem ismerjük, azok valószínűségi változókként foghatók fel. A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával tájékozódhatunk a várható szénhidrogénvagyon nagyságáról (SCHMOKER 1994). Az ún. biogén gázok keletkeztetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza. A területen még felfedezhető vagyon mennyiségének megadásához a generált mennyiségből le kell vonni a már felfedezett telepek összes (kitermelhető és maradó) szénhidrogén mennyiségét. A vizsgálati jelentésekben az eredmény megadásánál nem vettük figyelembe az elvileg végtelen számú lehetséges telep méreteloszlását, illetve azt, hogy milyen méretű telepek esnek a geofizikai módszerek által kimutatható méret alá. Nem vizsgáltuk azt sem, hogy mekkora az a telepméret, illetve annak minimális kitermelhető ásványvagyona, amelynek felszínre hozatala a jelenlegi technológiai fejlettség szintjén gazdaságos. Óvatos becslés alapján a térfogatgenetikai módszerrel számolt reménybeli vagyon harmad-negyedrésze koncentrálódhat olyan méretű telepekben, amelyeknek kitermelése gazdaságos lehet. A Jászberény vizsgálati területre vonatkozó vagyonbecslést a 45. táblázat mutatja be. A terület északi, északnyugati részén a Paleogén-medence eocén és oligocén összletében feltételezhető érett anyakőzetek jelenléte. A terület délkeleti része felé a paleogén üledékek kiékelődnek, ezen a területen az idősebb miocén badeni és szarmata képződményekben, esetlegesen az alsó-pannóniai képződmények alsó szakaszában vehetők számításba érett anyakőzetszakaszok. A legfontosabb termikusan érett anyakőzetként számon tartott képződményeket a mélyebb medencerészekben feltételezzük, ahonnan a generálódott szénhidrogének viszonylag rövid migrációs útvonalon elérhették a tároló képződményeket. A generáló képződmények elterjedését a képződmények mélység- és vastagságtérképeinek áttekintése alapján becsültük. A potenciálisan hatékony generáló képződmények effektív vastagságát és az eredeti átlagos szerves széntartalmat (OTOC – original total organic carbon) súlyszázalékban három-három különböző értékkel adtuk meg. Az anyakőzetek eredeti szénhidrogén-generáló szerves anyagból, a kerogénből, a TOC egy-egy — a generáló szerves anyag típusától függő — része kőolajjá, más része éghető földgázzá alakul, ennek becsült részarányait is a táblázat mutatja. Azt, hogy a szénhidrogén az anyakőzetből kilépve a másodlagos migráció útvonalán tárolókőzetbe jutva csapdázódott, a migráció és a csapdázódás hatékonyságát megadó értékekkel fejezzük ki. A tárolókőzetből kinyerhető szénhidrogén arányát a területre vonatkozó termelési tapasztalatok szerint adtuk meg. A táblázatban megadott paraméterekkel végzett determinisztikus becslés alapján a generált és felhalmozódott kőolaj és földgáz mennyiségét egy alacsony, egy közepes és egy magas kockázatú becslési eredménnyel fejeztük ki. Ezek közül a legjobb becslésként nevesíthető, közepes kockázatú földtani szénhidrogénvagyon felszíni, normál állapotra vonatkoztatva 3,9

116


Mt kőolaj és 5,1 Md m3 földgáz. A reménybeli vagyon ettől kevesebb, mert ebből le kell vonni a fúrásokkal már feltárt szénhidrogének mennyiségét ahhoz, hogy a területen még várható prognosztikus földtani vagyon mennyiségét megkapjuk. Ennek egy jellemző, becsült kihozatali tényezővel való szorzata adja meg a kitermelhető részt. A Jászberény területen a reménybeli szénhidrogéneknek a fenti módon számítható, kitermelhető mennyisége így közelítően 0,8 Mt kőolaj és 2,0 Md m3 földgáz. A keletkezett szénhidrogének fenti becslése jelentős bizonytalansággal terhelt, hiszen ismerni kellene az anyakőzetek tényleges kiterjedését, mélységszintenkénti effektív vastagságát és érettségi paramétereit, a migrációs irányokat, a felhalmozódás, illetve a generálódott szénhidrogének szétszóródásának arányait és számos más összetevőt, amely a szénhidrogének vándorlását befolyásolja az anyakőzettől a jelenkori tároló szerkezetekig. Erre még a jól megkutatott területeken sincs mód teljes mértékben. A fent becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban. Számos ilyen telep helyezkedhet el az aljzat egykori, erózió által változatosan tagolt felszíne mentén, illetve a felsőbb diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek. A migrációs áramlási vonalak mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső, kisméretű szénhidrogén-előfordulás létezhet. 45. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése Jászberény területre A

Mértékegység

Jászberény

Alacsony kockázatú becslés

Számítás

Anyakőzet kora

Közepes kockázatú becslés

Magas kockázatú becslés


paleogén



miocén

Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata

B B1

Az anyakőzet(ek) elterjedési területe

km2 (106m2)

50

100

150

100

150

200

B2

Össz. effektív anyakőzetvastagság

m

50

75

100

100

150

200

0,015

0,015

0,015

0,015

0,015

0,015

1,2

1,2

1,2

1

1

1

45,0

135,0

270,0

150,0

337,5

600,0

B4

TOC (teljes szerves széntartalom) OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC)

B5

OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom) 106 m3

B3

súly%/100

%/100 B1*B2*B3*B4

Migrált és felhalmozódott kőolaj térfogata

C C1 C2 C3a C3b

Nettó generált kőolaj arány Migráció és felhalmozódás hatékonysága Kőolaj térfogata (standard, felszín) Kőolaj tömege (standard, felszín)

%/100

%OTOC/100

0,100

0,100

0,100

0,050

0,050

0,050

%/100

%C1/100

0,100

0,100

0,100

0,020

0,020

0,020

106 m3

B5*C1*C2*2,71

1,22

3,66

7,32

0,41

0,91

1,63

106 m3

C3a*0,85

1,04

3,11

6,22

0,35

0,78

1,38

Kitermelhető kőolajmennyiség

C4 C5a

Kihozatal (kőolaj) Kőolaj térfogata (standard, felszín) kitermelhető

%/100

adott

0,20

0,20

0,20

0,30

0,30

0,30

106 m3

C3a*C4

0,24

0,73

1,46

0,12

0,27

0,49

117


Jászberény

A

C5b

Kőolaj tömege (standard, felszín) kitermelhető

Mértékegység

Számítás




106 tonna

C5a*0,85

0,21

0,62

1,24

106 tonna

C3bsum/kat.

1,38

3,89

7,60

106 tonna

C5bsum/kat.

0,31

0,86

1,66

106 tonna

adott

0,00

0,00

0,00

106 tonna

adott

0,00

0,00

0,00

106 tonna

C3.1-C6

1,38

3,89

7,60

106 m3

C8a/0.85

1,63

4,57

8,94

106 tonna

C8a*C4

0,28

0,78

1,52




0,10

0,23

0,41

Kőolaj tömege

C3.1 összesen Kitermelhető kőolaj

C5.1 tömege összesen C6 C7 C8a C8b C9

Korábban felfedezett földtani vagyon Korábban felfedezett kitermelhető vagyon Reménybeli földtani kőolaj tömege Reménybeli földtani kőolaj térfogata Reménybeli kitermelhető kőolaj

Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata

D

D2

Nettó generált földgáz arány Migráció és felhalmozódás hatékonysága

D3

Földgáz térfogata (standard, felszín)

D1

D4 D5

Kihozatal (földgáz) Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető

%/100

%OTOC/100

0,050

0,050

0,050

0,030

0,030

0,030

%/100

%D1/100

0,100

0,100

0,100

0,100

0,100

0,100

106 m3

B5*D1*D2*3025 680,6 2041,9 Kitermelhető földgázmennyiség

4083,8

1361,3

3062,8

5445,0

%/100

adott

106 m3

D3*D4

106 m3

0,40

0,40

0,40

0,40

0,40

0,40

272,3

816,8

1633,5

544,5

1225,1

2178,0

D3sum/kat.

2041,9

5104,7

9528,8

106 m3

D5sum/kat.

816,8

2041,9

3811,5

106 m3

adott

0,0

0,0

0,0

106 m3

adott

0,0

0,0

0,0

106 m3

D3.1-D6

2041,9

5104,7

9528,8

106 m3

D8*D4

816,8

2041,9

3811,5

Földgáz térfogata

D3.1 összesen Kitermelhető

D5.1 összesen D6 D7 D8 D9

Korábban felfedezett földtani vagyon Korábban felfedezett kitermelhető vagyon Reménybeli földtani földgáz Reménybeli kitermelhető földgáz

118


2.1.2.3. Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogénvagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49. §-a szerint alkalmaztuk. A fogalmak az alábbiak: — „Ásványvagyon”: az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg. — „Kutatási terület”: a vizsgálati szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület. — „Lelőhely”: az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl. réteg, telep, lerakódás). — „Földtani ásványvagyon”: az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) — műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül — határoznak meg. — „Kitermelhető ásványvagyon”: a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos–technikai fejlettségi szinten kitermelhető része. A törvény végrehajtási rendelete 34. §-a alkalmazásában: — „Mező”: a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom. Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete. A Bányatörvényben nem definiált fogalom: — „Reménybeli vagyon”: földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon).

119


2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 2.2.1. Kutatási módszerek A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg. A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja. A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket. A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg. A terepi szeizmikus mérés során ún. forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik. A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést. A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre. A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni. A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill. légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba. Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges. 2.2.1.1. Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése. Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 1968). Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is. Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen. Ezzel a módszerrel akár 10 000 méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M–7; 6085 m). A rotary fúróberendezések (43. ábra) általános felépítése: — torony és alépítmény, — energiaforrás, meghajtás, — emelő berendezés részei, — forgató berendezések, — öblítő berendezések, — fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, — csövek és csőkezelő berendezések, — fúrófej, — mentőszerszámok.

120


43. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései

A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina. Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük. Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel-elektromos fúróberendezésnek nevezzük. A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás. Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el. Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja. Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják. A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2–3 db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani. A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz. A fúrófej kiválasztása többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul. A fúrófejek (44. ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: — teljes szelvényű fúrók, — magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, — különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl. felbővítés, ferdítés). 121


Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók. Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra. A megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról összefüggő kőzetszeletet hámoz le. Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan. Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa. Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás sorozatban készül. A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói. Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus. Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám.

1.

2.

3.

4.

44. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai: 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej

A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül. Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap. Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása. Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba2. Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása. Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól. A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják. A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap-és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszaprend2

Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály.

122


szer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát (45. ábra). Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyag-szabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadékszilárdanyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása.

45. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia

A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható. Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek. Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek. A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik. Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokor fúrást vagy gyökér fúrást mélyítenek, ha a lakott, vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (46. ábra). (A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága.) Kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el. A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja.

123


46. ábra. Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,802,378B2;2004) 1-korona csigasor;2-fúrókötél;3-fúrótorony;4-mozgó csigasor; 5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz);7-fúrókötél; 8-érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;10-munkapad;11-emelőmű; 12-iszaptömlő;13-iszap szivattyú;14-fúrócső;15-fúrólyuk; 16-fúrás közbeni mérőműszerek;17-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel

A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba. A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk szakasz falának acél csövekkel való biztosítása. A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja. A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscső rakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső. A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidummigráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése. A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után. A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg. A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún. lyukbefejező berendezést alkalmaznak. Az ún. teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése. Két fajtája különböztethető meg. A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat. A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között. A különbség a kapcsolat

124


megteremtésének és kivitelezésének módja között van. Az első esetben a réteg tartalmának megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik. A kábelteszteres vizsgálatok viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység). A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely megakadályozza a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral. A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók. A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét. Az ún. elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni. Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges illetve elegendő fluidum-beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához. Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum-beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük. A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket. Az ún. savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődnek, ma már hozzáférhetőek pl. az ún. intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé. A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak. A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása. A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl. kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást. A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja a 47. ábra.

47. ábra. A rétegrepesztés folyamata

A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványos összetételi stb. tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg. Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is 125


végrehajtásra kerültek. A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek. Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően. A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései. A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső. Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak. A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak. 2.2.1.2.Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése. Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén-tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról. Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma-sugárzás). A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll. A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés. A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre. Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről. Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása. A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció. A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból, illetve a fluidumból minta vehető. Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása. A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogén-mennyiségi változások. A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat. A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására.

126


2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek — szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás — általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon. Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás. A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják. Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek. Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon. A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik. Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy diesel-elektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra. A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezetékrendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre.

127


2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása A vizsgálati terület mintegy 60%-a heves megyére, 35%-a Jász–Nagykun–Szolnok megyére, és kb. 5%-a Pest megyére esik. 2.4.1. Közlekedési viszonyok 2.4.1.1. Közúti közlekedés A terület közlekedési hálózatának térképe a 48. ábra látható.

48. ábra. A jászberényi vizsgálati terület térségének (Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye) közúthálózata (2013)

A térség közúti közlekedésének gerince a Budapestről kiinduló M3-as autópálya, mely az V-ös számú Helsinki közlekedési folyosó részét képezi, és az Észak-magyarországi régió legjelentősebb autópályája.

128


A Pest, Heves és részben a Jász–Nagykun–Szolnok megyét érintő nemzetközi folyosók az országos magisztrális hálózat részei, így a nemzetközi forgalom mellett a fővárosi célforgalom is fokozottan terheli a térséget. A térségbe érkező autópálya a megyei úthálózat legzsúfoltabb, legkritikusabb forgalmú eleme, amely mentén nem épült ki a forgalmat egy fenntartható térségi közlekedésbe illesztő eszközváltási infrastruktúra (illeszkedő, jó minőségű mellékhálózat, P+R, kapcsolódó közösségi hálózat) sem. A vizsgálati terület északi zónája és a környező térségek megközelíthetősége autópályával (M3), illetve az ezzel párhuzamos elsőrendű főúttal biztosított, de az autópályától viszonylag távolabb eső hegy és dombvidéki kistérségek közlekedési kapcsolatrendszere hiányos. Az autópályával közel párhuzamosan szeli ketté Heves megyét az országos vasúti fővonal is. Ezek a kelet–nyugati irányú közlekedési fő hálózatok egyértelműen kijelölik a legnagyobb forgalmú útszakaszokat. Északi irányban a patak völgyekben haladó vasútvonalak, és a 21-es, 24-es és 25-ös főutak tagolják a térség területét. A vizsgálati területen és térségében az alábbi úthálózat található: Autópályák, gyorsforgalmi utak — M3: Budapest (M0) – Hatvan – Füzesabony – Polgár – Görbeháza – Nyíregyháza – Vásárosnamény – Beregdaróc – (Ukrajna) (Gödöllő és országhatár közötti szakasz a TEN–T hálózat része), — M5: Gyál (M0) – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged – Röszke – (Szerbia) (a TENT hálózat része). A fenti gyorsforgalmi úthálózatból az M3-as autópálya vizsgálati terület északi zónájában NyDNy–KÉK irányában halad. az M5-ös autópálya a térképen nem látható, a vizsgálati területtől kb. 25–30 km-re délnyugatra fut ÉNy–DK-i irányban, és lehetővé teszi a terület nyugati, délnyugati térségeinek megközelítését Budapest, ill. Szerbia és Románia felől. Főutak a vizsgálati terület térségében A főúthálózat elemei közül az alábbiak haladnak át a vizsgálati területen: — 3-as főút: Budapest–Hatvan–Gyöngyös–Füzesabony–Mezőkövesd–Miskolc–Szikszó– Encs–Tornyosnémeti–(Szlovákia), — 25-ös főút: Bánréve–Eger–Kerecsend–Ózd, — 31-es főút: Budapest (M0) – Nagykáta – Jászberény – Dormánd, — 32-es főút: Hatvan (M3) – Jászberény – Újszász – Szolnok, — 33-as főút: Dormánd–Poroszló, — 311-es főút: Nagykáta (31.sz.főút) – Cegléd (4.sz.főút). A 3-as főút az M3-as autópályával párhuzamosan halad a vizsgálati terület északi zónájában, NyDNy–KÉK-i irányban. Az M3-as autópálya elkészülte óta zömmel a települések közötti, helyi forgalom zajlik rajta. A 25-ös főút északi irányban teremt összeköttetést Ózddal és a Borsodi-medence térségével. A 31-es főút az M0-ás autóúttól indul, keleti irányba. A vizsgálati területre Jászberény előtt lép be, és NyDNy–KÉK-i irányban teljes szélességében átszeli a vizsgálati terület középső sávját. A terület keleti határán, Füzesabonytól délre, Dormándnál csatlakozik be a 33-as főútba. A 32-es főút Hatvan térségéből, az M3-as autópályától indul délkelet felé. Északnyugati irányból érkezve Jászberény előtt lép be a vizsgálati területre. Délkeleti irányba halad a terület déli térségén, és Újszásznál lép ki a területről. Gépjárművel megközelíthetővé teszi a vizsgálati terület déli térségét. 129


A 311-es másodrendű főút a vizsgálati terület délnyugati sarkából, Nagykátáról indul, és hozzávetőleg déli irányba haladva Ceglédnél végződik. Összeköttetést teremt a 4-es főúttal, ill. tovább haladva délnyugati irányban, Kecskeméttel. A főúthálózat elemei közül az alábbiak nem érintik a vizsgálati területet: — 4-es főút: Budapest – Cegléd – Szolnok – Püspökladány – Debercen – Hajdúhadház – Nyíregyháza – Záhony – (Ukrajna), — 21-es főút: Hatvan–Salgótarján, — 24-es főút: Gyöngyös–Parád–Eger, — 405-ös főút: Albertirsa (4.sz.főút) – Újhartyán (M5). A 4-es főút a vizsgálati terület délnyugati sarkától mintegy 18 km-re halad, ÉNy–DK-i irányban, Szolnok–Debrecen felé. A 21-es főút a vizsgálati terület nyugati határától kb. 15 km-re nyugatra fut. Hatvan térségéből, a 3-as főúttól indul, és északi irányba tart, Salgótarján felé. A 24-es főút Gyöngyöstől, a vizsgálati terület északnyugati sarkától tart északi félkörívet leírva Egerig, a terület északkeleti sarkáig, de a területen kívül. A 405-ös másodrendű főút Albertirsa mellett kezdődik, a vizsgálati terület délnyugati sarkától mintegy 20 km-re. Szerepe, hogy a 4-es főút felől megközelíthetővé tegye az M5-ös autópályát. A térségbeli mellékúthálózat döntően megfelel a vizsgálati terület és környezete földrajzi viszonyainak és településhálózatának. A problémát a mellékúthálózat kis áteresztőképessége és helyenként leromlott állapota jelenti, mely nagyobb volumenű forgalmat jelen állapotában állagromlás nélkül nem képes elviselni. Összességében megállapítható, hogy a vizsgálati területről a főváros megközelítési lehetőségei kiválóak, de hiányosak a térség harántoló kapcsolatai. A harántoló kapcsolatokat legtöbbször a mellékutak biztosítják, amelyek állapota, burkolatminősége, keresztmetszeti és vonalvezetési adottságai alacsony szolgáltatási szintet és elégtelen forgalombiztonságot eredményeznek. A fent említett szerkezeti hiányok ellenére is megállapítható, hogy a térség köz-lekedésének legfőbb hiányosságai nem mennyiségi, hanem inkább minőségi hiányosságok. A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rögzíti. Abban az esetben, ha a kutatás, ill. kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti. A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Új út létesítéséhez és útcsatlakozás kialakításához, vagy átépítéséhez szintén a közút kezelőjének hozzájárulását kell beszerezni. Új út építése építési engedély köteles, melyhez a területileg illetékes megyei kormányhivatal engedélyét kell beszerezni. A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges továbbá a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, 130


valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45.) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni. 2.4.1.2. Vasútvonalak A vasúti közlekedés – főleg az áru- és teherszállítás szempontjából – nagy jelentőséggel bír. Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát. A jászberényi vizsgálati területnek és térségének vasúti hálózatát a 49. ábra tartalmazza. A megyei vasúthálózat a XIX. század óta lényegében változatlan, a nemzetközi vasúti pályák Budapesthez közeli szakaszai a főhálózat legszűkebb elemei.

49. ábra. A jászberényi vizsgálati terület térségének (Heves, Jász-Nagykun-Szolnok valamint Pest megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 2006)

A tanulmány vasútvonalakkal foglalkozó fejezetét a Nemzeti Közlekedési Hatóság UVH/VF/3334/1/2014-es ügyiratszámú véleményével és adatszolgáltatásával kiegészítve ismertetjük. A jászberényi vizsgálati terület és térsége az alábbi — az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010. (V. 11.) kormányrendelet 1. számú 131


melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, valamint a 2. melléklete alapján besorolt regionális, és a 3. melléklete alapján besorolt egyéb — vasúti pályákat érinti: Transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: — 80 (1)-as számú, Budapest (Keleti pu.)–Hatvan–Miskolc–Mezőzombor, — 100-as számú, Budapest (Nyugati pu.)–Cegléd–Szolnok–Záhony-országhatár, — 120-as számú, Szajol–Lőkösháza–országhatár, — 120a. számú, Budapest (Rákos)–Újszász-Szolnok. A 80 (1) Budapest (Keleti pu.)–Hatvan–Miskolc–Mezőzombor vonal Budapestről indul. Hort–Csány után lép be a vizsgálati területre, és annak középső részén Vámosgyörk és KálKápolna érintésével halad keleti irányba. Füzesabonynál lép ki a vizsgálati területről, északkeleti irányba fordul, és halad tovább Miskolc felé. A vasútvonal korszerűsítésének engedélyezési eljárása a vasúti hatóságnál folyamatban van. A korszerűsítés során a nyíltvonali szakaszok nagy részén a vágánytengely távolságot 4,50 méterre növelik, ezen kívül nagyobb korrekciót Vámosgyörk–Adács között 929 m hosszban, Karácsond–Ludas között 1387 m hosszban, Nagyút–Kál-Kápolna állomásközben 2302 m hosszban, illetve a kálkápolnai bejárat vonatkozásában terveznek. A 100. számú, Budapest (Nyugati pu.) – Cegléd – Szolnok – Záhony – országhatár vonal is Budapestről indul. ÉNy–DK-i irányú. A vizsgálati terület határát nem lépi át, annak délnyugati sarkát mintegy 15 km-re irányból közelíti meg legjobban. A 120a. számú, Budapest (Rákos) – Újszász – Szolnok vasúti pálya szintén Budapestről indul. A vizsgálati terület térségében szintén ÉNy–DK-i irányú, annak délnyugati sarkán halad át. Tápiószelénél lép be a területre, és Újszász előtt lép ki onnan. Szolnoknál keleti irányba vált, és Szajolnál végződik. Folytatása a 120a vasúti vonal, Szajoltól Lőkösháza felé tart és a vizsgálati területen kívülre esik. A Budapest (Rákos) – Újszász vonalszakaszt a MÁV Zrt. 1998–2004 között saját hatáskörében (helyben történő felépítménycserével) építette át. Az átépítés során nyomvonalváltozás, illetve sebesség emelés nem történt. Nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: — 81-es számú, Hatvan–Somoskőújfalu–országhatár, — 82-es számú, Hatvan–Újszász, — 86-os számú, Vámosgyörk–Újszász, — 87 (1)-es számú, Füzesabony–Eger, — 103-as számú, Karcag–Tiszafüred, — 108-as számú, Debrecen–Füzesabony. A 81-es számú, Hatvan–Somoskőújfalu–országhatár vasútvonal nem érinti a vizsgálati területet. Annak nyugati peremétől 16 km-re nyugatra, Hatvanból indul, és észak felé haladva Selyp–Pásztó–Kisterenye–Salgótarján érintésével hald Somoskőújfaluig. A 82-es számú, Hatvan–Újszász vonal szintén Hatvanból indul ÉNy–DK-i irányba. Jászberény térségében lép be a területre, és annak déli részén áthaladva Újszásztól északra lép ki a területről, Újszász felé. A nyomvonalat a MÁV Zrt. 1978–1984 között saját hatáskörében (helyben történő felépítménycserével) építette át. Az átépítés során nyomvonalváltozás, illetve sebesség emelés nem történt. A 86-os számú, Vámosgyörk–Újszász vonal a vizsgálati terület nyugati zónájából, Vámosgyörkről indul. Délkeleti irányba haladva egy félkört ír le, Jászapátinál kilép a területről, de nyomvonala Jászladány után ismét keresztezi a terület délkeleti sarkát. A vonal Újszásznál végződik. A nyomvonalat a MÁV Zrt. 1978–1984 között saját hatáskörében (helyben történő

132


felépítménycserével) építette át. Az átépítés során nyomvonalváltozás, illetve sebesség emelés nem történt. A 87 (1) számú, Füzesabony–Eger vasútvonal Füzesabonyból, a vizsgálati terület keleti határáról indul. Azzal párhuzamosan északi irányba halad, és a terület északkeleti sarkánál, Egerben végződik. A vasútvonal füzesabonyi kiágazásának átépítése a 80. számú vasútvonal átépítésével együtt valósul meg. A 103-as számú, Karcag–Tiszafüred vonal a vizsgálati területtől keletre kb. 24 km-re fut, DDK–ÉÉNy-i irányba. Tiszafüreden végződik. A 108-as számú, Debrecen–Füzesabony vasútvonal a vizsgálati terület keleti peremén, Füzesabonyban végződik. DK–ÉNy-i irányú. A vasútvonal füzesabonyi kiágazásának átépítése a 80. számú vasútvonal átépítésével együtt valósul meg. Az „R”2. számú melléklet alapján besorolt regionális vasúti pályák: A 85-ös számú, Vámosgyörk–Gyöngyös vonal 13 km hosszú. A vizsgálati terület nyugati zónájából, Vámosgyörkről indul. Északi irányba halad, és Gyöngyös előtt kilép a vizsgálati területről. Egyvágányú. A vasútvonal vámosgyörki kiágazásának átépítése a 80. számú vasútvonal átépítésével együtt valósul meg. Egyéb vasúti pályák: A 84-es, Kisterenye–Kál-Kápolna vonal a vizsgálati terület északi részén fut. A térségben ÉÉNy–DDK-i irányú. Kál-Kápolnát köti össze Kisterenyével. A vasútvonalon a személyszállítás szünetel, Kisterenye és Mátramindszent, valamint Recsk–Parádfürdő és Kál-Kápolna között a teherforgalom fenntartva. A 87 (2) Eger–Putnok vasúti pálya a vizsgálati terület északi sarkából, Egerből indul, északi irányba, a Borsodi-medence felé. A vizsgálati területen párhuzamosan fut a mintegy 12–15 km távolságban levő 84-es számú vonallal. A 102-es, Kál-Kápolna–Kisújszállás vonal a vizsgálati terület keleti részének közepéről, Kál-Kápolnáról indul, ÉÉNy–DDK-i irányú. Áthalad a vizsgálati terület keleti zónáján, és Tarnaszentmiklós után hagyja el a területet, majd halad tovább Kisköre–Kisújszállás felé. vasútvonal kál-kápolnai kiágazásának átépítése a 80. számú vasútvonal átépítésével együtt valósul meg. A kutatásra, kitermelésre tervezett terület térségében az alábbi két helyi, keskeny nyomtávú közforgalmú vasúti pályák található, melyek nem érintik a területet. A 324/325-ös számú, Göngyös–Mátrafüred/Gyöngyös–Szalajkaház erdei vasút Gyöngyösről indul. Egyik szárnyvonala Mátrafüreden, másik szárnyvonala Szalajkaháznál végződik. A 321-es számú Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút 5 km hosszú. Turisztikai célú személyszállítási feladatokat lát el. Felsőtárkányból indul, és Stimecz-háznál ér véget. A fent leírtak alapján megállapítható, hogy a jászberényi vizsgálati terület közúton, illetve vasúton való megközelítési lehetőségei kiválóak. A területen áthaladó gyorsforgalmi autópálya, a főutak és vasúti hálózat a terület minden zónáját könnyen elérhetővé teszik. A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani — A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben foglaltakat. — A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet előírásait. — Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26. § (2) bekezdés h) és i). pontja alapján vasutak elhelyezése céljára – más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési

133


szabályzat és szabályozási terv hiányában – kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani. A Transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan ki kell emelni, hogy: — Az OTÉK 38. § (10) bekezdése szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el. — Az OTÉK 38, § (10) pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I. kötet (továbbiakban: OVSZ I.). — A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I. B fejezet 1.3. pontjában foglaltak alapján lehetséges. — Az OVSZ I. B fejezet 1.3.1. pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását. A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még: — a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet és — a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet előírásait. A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: — A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II. az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról szóló 18/1998. (VII.3.) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II.) kell alkalmazni. — A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4. fejezet előírásai szerint lehetséges. A felsorolt vasúti pályák kezelője (kivéve a keskeny nyomtávú vasútakat) a MÁV Zrt. Üzemeltetési Főigazgatóság Területi Igazgatóság Budapest (1087 Budapest, Kerepesi út 3.) Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt. Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) tud felvilágosítást adni. 2.4.2. Energiahálózatok A jászberényi vizsgálati terület legnagyobb része Heves, illetve Jász–Nagykun–Szolnok megyére esik, ezért területén az országos jelentőségű energiaellátó-rendszerekhez tartozó vezetékrendszerek közül nemcsak a nemzetközi funkciójú gerinchálózatok haladnak keresztül, hanem az ország legnagyobb fogyasztóit, valamint Budapestet és a budapesti agglomerációt ellátó helyi vezetékek is, melyek döntően a megyék területén jelentkező igények ellátásában töltenek be bázis szerepet.

134


2.4.2.1. Villamosenergia-hálózat A villamosenergia-rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak. Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kV-os, 400 kV-os, a 220 kV-os és a második szinthez tartozó 120 kV-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere. A 120 kV-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el. A 120 kV-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában és kezelésében van. A 120 kV-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató, az E.ON–ÉDÁSZ Zrt kezelésébe tartoznak. A jászberényi vizsgálati területnek és térségének villamosenergia-ellátási térképét az 50. ábra tartalmazza.

50. ábra. A jászberényi vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe Heves megye Területrendezési terve. Térségi szerkezeti terv, 2. sz. térképi melléklet felhasználásával, RÉGIÓ KFT nyomán, 2010. május, valamint Jász–Nagykun–Szolnok megyei területrendezési terve. Térségi szerkezeti terv, 1. sz. melléklet felhasználásával, A Város TEAMPannon Kft. 2004, valamint Pest megye területrendezési terve, Megyei szerkezeti terv, 1. számú melléklet felhasználásával, PESTTERV, 2012

135


A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei A 750 kV-os országos főgerinc (Albertirsa–Vinyica vonal) a terület déli határától délre, attól kb. 10 km-re húzódik, K–Ny-i irányban. A 400 kV-os átviteli hálózat egyik nyomvonala, a Sajószöged–Mezőkövesd–Detk–Hatvan– Göd vezeték a területre Hort után lép be, és teljes hosszában áthalad kelet–nyugati irányban a vizsgálati terület északi zónáján. A terület keleti határát Füzesabonynál lépi át. A vizsgálati terület déli határától délre mintegy 12–14 km-re halad az Albertirsa–Szolnok– Békéscsaba 400 kV-os átviteli hálózat. A térségben kelet–nyugati irányú, Törökszentmiklósnál fordul délkeleti irányba. 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei: A Detk – Sajószöged I. vezeték és Detk – Sajószöged II. vezeték a vizsgálati terület közepének pereméről indul, és tart keleti irányba. Füzesabony térségében lépnek ki a területről, és haladnak tovább KÉK felé. Nyomvonaluk egymással párhuzamosan fut, egymástól való távolságuk néhány km. A Detk – Budapest (Zugló I.) vezeték és Detk – Budapest (Zugló II.) vezeték is a vizsgálati terület közepének pereméről, Detkről indul. Irányuk nyugat–délnyugati. A délebbre futó vezeték nyomvonala a vizsgálati terület középső részén halad át, az északi nyomvonal a terület határvonala térségében fut. A vezetékek nyomvonalának egymástól mért távolsága néhány km. Az északi vezeték Atkárnál, a délebbre futó vezeték Csány térségében lép ki a vizsgálati területről. A Detk–Szolnok Ovit vezeték a vizsgálati terület közepének északi pereméről indul, a detki alállomásról. Déli irányba fut, Jászapátinál hagyja el a területet. A Sajószöged–Szolnok Ovit vezeték Sajószögedről indul, és délnyugati irányba halad. A vizsgálati terület délkeleti sarkát metszi. Tarnaszentmiklósnál lépi át a terület határát, és Pélynél hagyja el a területet. A vezeték a szolnoki alállomásnál végződik. A térségi ellátást biztosító 120 kV-os elosztó hálózat elemei: A vizsgálati területnek és térségének legfontosabb elosztó központja a Detken található alállomás, ahol a Sajószöged–Göd 400 kV-os távvezeték felhasítása történik 400 kV-ról 120 kV-ra. Északi irányból Bekölce település területén lép Heves megyébe a (Mezőkövesd)–Eger –Borsodnádasd–Ózd vezeték. Szintén erre a hálózatra csatlakozik Kisköre irányából a Tiszavíz Vízierőmű Kft. vezetéke Kisköre–Füzesabony, ill. Kisköre–Heves irányból. Ezek a vezetékék a vizsgálati terület keleti, ill. középső zónáját látják el árammal. Detkről indul a Detk–Füzesabony–Eger–Mezőkövesd vezeték. Ez KÉK–NyDNy irányú, és teljes hosszában áthalad a területen. A Detk–Recsk–Nagybátony–Bátonyterenye vezeték a vizsgálati terület középső részéről indul, és halad előbb észak, majd északnyugat felé. A Mátravidéki Erőmű (Lőrinci) 120 kV-os vezetéke a vizsgálati terület északi határán fut Detk felé, kelet–nyugati irányban. Szintén Lőrinciből indul a Lőrinci–Jászberény–Szolnok vezeték, mely a vizsgálati terület nyugati és déli részén halad át. 2.4.2.2. Szénhidrogéntermék- és kőolajszállító-vezetékek A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély. Az ország földgázellátása egységes hálózati rendszert alkotva épült ki. A rendszer ellátásának bázisa a kiépített országos nagynyomású szállító távvezeték-hálózat, amelybe a gáz elsődlegesen a nemzetközi vételezés és kisebb hányadban hazai szénhidrogén-mezőkből érkezik. A megye földgázellátása ehhez az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik.

136


A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés. A gázátadó–nyomáscsökkentőkön keresztül nagy-középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép nyomásszabályozóig. A települések közötti elosztás nagy-középnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A települések döntő hányadában a településen belüli gázelosztás középnyomású gázelosztó hálózatról történik. A földgázszállító rendszer gázvezetékeinek osztályozására a gázvezeték üzemi nyomását használjuk. Nagynyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 25 bar Nagy-középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 8 bar, de legfeljebb 25 bar. Középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 4 bar, de legfeljebb 8 bar Kisnyomású gázvezeték: melynél legfeljebb 4 bar a névleges üzemi nyomás Ezek a vezetékek helyi igényeket elégítenek ki.

A jászberényi vizsgálati területnek és térségének földgáz ellátási térképét az 51. ábra tartalmazza. A vezetékek közül a térképen a nagynyomású gázvezetékeket, valamint az egyéb szénhidrogén-termékvezetékeket ábrázoltuk.

51. ábra. A jászberényi vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe Heves megye Területrendezési terve, Térségi szerkezeti terv, 2. sz. térképi melléklet, RÉGIÓ KFT nyomán. 2010. május, valamint Jász–Nagykun–Szolnok megyei területrendezési terve. Térségi szerkezeti terv, 1. sz. melléklet felhasználásával, Város TEAMPannon Kft. 2004, valamint Pest megye területrendezési terve, Megyei szerkezeti terv, 1. számú melléklet, PESTTERV, 2012 felhasználásával

137


A rendelkezésre álló adatokból nem volt lehetőségünk a gázvezetékek üzemi nyomása alapján történő osztályozásra, ezért a térképen kategorizálás nélkül kerültek ábrázolásra a nemzetközi és hazai szénhidrogén-szállító vezetékek. A vizsgálati területen és térségében futó nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek az alábbiak: Az Ukrajna (országhatár) – Vásárosnamény – Füzesabony – Zsámbok – Százhalombatta gázvezeték Füzesabonytól délre lép be a vizsgálati területre, és KÉK–NyDNy irányban teljes szélességében áthalad azon. Jászárokszállástól északra csatlakozik le róla a Gyöngyöst ellátó vezeték, mely északi irányba fut. Jászágónál, már a vizsgálati terület nyugati határán kívül csatlakozik le egy másik vezeték, mely Jászberény ellátását biztosítja. Nógrád megye felől, nyugatról érkezik a Bátonyterenye–Pétervására–Eger vezeték, mely Egert, és a vizsgálati terület északkeleti részét látja el gázzal. Az Ukrajna (országhatár) – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Füzesabony – Szolnok – Százhalombatta kőolajvezeték keleti irányból szállítja a kőolajat a százhalombattai finomítóba. Ez a vezeték áthalad a vizsgálati terület délkeleti részén, de nem került ábrázolásra, ugyanis nyomvonaláról még hozzávetőleges információink sincsenek.

138


2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása. A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a 400×1018 Jt, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb. 10%-ot képviselt. A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni. Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl. szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI. században (pl. a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (52. ábra). Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását. A század első évtizedében évente átlagosan 4×109 t kőolajat és 5×1012 m3 földgázt kell kitermelni, míg a század közepére 2,8×109 t kőolaj és 8×1012 m3 földgáz felszínre hozása a kívánatos. A jelen évszázadban 250260×109 t kőolaj és 500550×1012 m3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) (53. ábra). 1800 1600

Energia, 10E+18 J

1400 1200 1000 800 600

hulladék geoterm. bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa

400 200 0 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090 2100 52. ábra. A világ várható energiafogyasztása 20002100 között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010)

139


50

kőolaj

100

Kőolajtermelés, 10E+9 t

80

30

60

20

40

10

20

0

Földgáztermelés, 10E+12 m3

földgáz

40

0 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090 2100

53. ábra. Előrejelzések a világ kőolaj és földgáztermelésének várható alakulására (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010)

Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. A hazai földgázfogyasztás jelenleg évente 9–10 Md m3 körül van, az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatva. Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség. Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük. Földgáz felhasználásunk 82%a import. Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye. Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén-készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2010-ben a hazai kőolajtermelés 0,7 M t, a földgáztermelés 3,1 Mrd m3 volt (MBFH 2011). Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogén vagyona 23 millió tonna kőolaj és 74 milliárd m3 földgáz. Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatás-termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében. Az összesített hazai termelés kőolajra 98 millió tonna, földgázra 228 milliárd m3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 80%-át, a földgáznak több mint 75%-át már hasznosítottuk (Ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási Cselekvési Terv 2013). Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve. A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében. Magyarország szénhidrogén-vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik. Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb. 3000 m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás. A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a 30004000 m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerek-

140


ben található. A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (ipari készlet növelése). Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével. A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket. Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO2-kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NES 2030). Az Jászberény vizsgálati területen reménybeli szénhidrogének kitermelhetőként számítható mennyisége közelítően 0,8 M t kőolaj és mintegy 2,0 Md m3 földgáz. A vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén-kitermelés tehát mérsékelné a hazai importfüggőséget. Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is. A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU-15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre. Ez Magyarország számára 2008–2012 átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gázkibocsátás csökkentést határozott meg az 1985–87-es évek átlagához képest. A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 2009-ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél. Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket. A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 1766 M t kőolaj egyenérték volt 2010-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 1807 Mt lesz várhatóan 2030-ban (54. ábra).

54. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok) 141


A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77/2011. (X.14.) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit - és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása. Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energiahordozókban nem szegény ország. Szén- és lignitkészletünk, a nem-konvencionális szénhidrogén tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket. A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint a villamos energia vonatkozásában 14 %-os import csökkenés az „Atom+Szén+Zöld” energiamix alkalmazásával érhető el (55. ábra).

55. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint. Forrás REKK.

Az elmúlt években rendre 1 millió t alatt maradt a kőolaj és 3 milliárd m3 körül mozgott a szénhidrogén-kitermelés éves szinten (56. ábra). A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a vizsgálati tevékenységet, a hazai szénhidrogének kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban. A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz.

56. ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok)

142


2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A földgáz természetes, elsődleges energiaforrás. A földgáz részesedése az elsődleges energiaforrások felhasználását tekintve Európában folyamatosan emelkedik, ma mintegy 20%-os. Ennél csak a kőolaj részesedése nagyobb. Más elsődleges energiaforrásokat, így például a fekete kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, vagy a megújuló forrásokat lényegesen kisebb arányban használunk fel. A földgázt a XXI. század energiaforrásának tartják, miután felhasználása a többi hagyományos energiaforráshoz viszonyítva kényelmesebb és kevésbé szennyezi a környezetet. A kőolaj széles körben alkalmazott ásványi erőforrás. Fajlagos energiatartalma magas, s a szilárd energiahordozóknál könnyebb a kitermelése, szállítása, valamint elosztása és további tárolása. A kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre áll és tovább fejleszthető. A kőolaj fűtőértéke 10000–11500 kcal/kg (41870–48150 kJ/kg), gyakran 50%-kal nagyobb a fűtőértéke, mint a kőszénnek. Ipari felhasználása széleskörű, erőművekben, vegyipari alapanyagként, üzemanyagként egyaránt hasznosítható. Ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a szénhidrogén-kutatást, kitermelést és feldolgozást közel 80 éves hazai tapasztalat segíti. A szénhidrogének ipari méretű termelése 1937ben a DNy-Dunántúlon indult céltudatos, tudományos megalapozottságú geológiai–geofizikai kutatások eredményeként a Magyar–Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) keretein belül. Az 1950-es évek végétől, főleg az eredményes alföldi kutatások nyomán a hazai olajipari tevékenységet 1960-tól összefogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) végezte, majd 1991-től jogutódja a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) az ország legjelentősebb vállalata. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó, felhalmozódott tudás és tapasztalat mind a hazai iparban, mind pedig a hazai tudományos és oktatási intézményekben jelentős. A szénhidrogének további kutatásával és a telepek termelésbe állításával az egyik legfontosabb nemzetgazdasági előny az importfüggőség csökkentése. Az ország importfüggősége mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében ma közel 80%-os, s ez a mennyiség csaknem teljes egészében Oroszországból érkezik. A Jászberény vizsgálati területre eső kőolaj- és földgázkészletek termelésbe állításával az import–export mérleg javítható és a gazdaság nemzetközi versenyképessége is növekedhet. Az importfüggőség mérséklése egyben a szénhidrogén-ellátásban bekövetkező zavarok kockázati tényezőjét is csökkenti. Földgázból az importfüggőség mérséklésének szükségességét egy példa is szemlélteti. Az ország –10 °C-os napi középhőmérséklet mellett mintegy 90 M m3 földgázt fogyaszt. Ebből mintegy 10 M m3 származik hazai termelésből és 47,5 M m3 gázt lehet kivenni azokból a földalatti tárolókból, amelyeket a fűtési szezonon kívül importgázzal töltünk fel. Ez az a mennyiség, ami a téli hónapokban minden körülmények között rendelkezésünkre áll. Az igények kielégítéséhez minden további köbméter földgáznak importvezetékeken keresztül kell az országba érkeznie, –10 °C esetén körülbelül napi 32,5 M m3 (http://www.mol.hu /gazkerdes/szallitas.html). Az energiafüggőség mérséklésének az energiatakarékosság, a megújuló energia nagyobb arányú felhasználása, a biztonságos atomenergia, a közlekedés elektrifikációja és a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása mellett, egyik eszköze az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. Ez garantálja a földgáz piaci beszerzési árát, ami mellett a CO2 leválasztási és tárolási technológiák (CCS) alkalmazásával a földgáz továbbra is megőrizheti meghatározó szerepét. Az átmeneti időszakban, amíg a megújuló energiákat még nagyobb arányban

143


használjuk fel, egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról, így a kőolajról és a földgázról sem. Egy adott vizsgálati területen belül a szénhidrogén kutatása és a készletek termelésbe állítása rövidebb és hosszabb távon is csökkentheti az importfüggőséget. Az adott vizsgálati területen és környezetében a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, a településekre és a lakosság életére rövidebb-hosszabb távon is kedvező hatásokat eredményezhet, többek között a munkahelyteremtéssel, mely révén a kistérségek népességmegtartó képessége fokozódhat. Ezen kívül élénkülhet az innováció, a K+F tevékenység és fejlődhet az infrastruktúra. Mind az upstream (kutatás-termelés), mind pedig downstream (feldolgozás-kereskedelem) ágazatok vonatkozásában az infrastruktúra fejlesztéseken túlmenően, illetve a kapcsolódó a településfejlesztéseket, továbbá a nagyvállalatok mellett a kis- és közepes vállalkozásoknak is előnyös lehet a tárgyi bányászati-feldolgozási tevékenység. Mindezt a szénhidrogén-bányászatban és feldolgozásban meglévő nemzetközileg is elismert, kiemelkedő szaktudás, illetve gyakorlat segíti. Összefoglalásként megállapítható, hogy Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. A hazai szénhidrogéneknek lényeges szerepük van az ellátásbiztonság növelésében és az importfüggőség csökkentésében. Az ipari készlet, a jelenlegi kitermelési volument alapul véve, több évtizedes termelési élettartamot jelez előre, de a termelés fokozatosan csökken. Jelenleg a szénhidrogének importja 80%-hoz közeli, aminek csökkentése nemzetgazdasági érdek és cél. A Jászberény vizsgálati terület kőolaj- és földgáztelepeinek megismerése és termelésbe vonása csökkentheti az importfüggőséget. Mivel a lakossági és tercier hőfelhasználásban is meg fog maradni a földgáz jelentősége az elkövetkezendő 20 évben (2020: 62%, 2030: 55%), a minél hatékonyabb energiatakarékosság mellett nagymértékben kell majd emiatt is támaszkodni a földgázimportra, illetve a hazai készletekre (57. ábra).

57. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között

144


2.7. A terhelés várható időtartama 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A hasznosításra kijelölt ásványi nyersanyag kiaknázása, a feltárt mező életciklusa évtizedekben mérhető folyamat, amely a terület kutatásának kezdetétől a felhagyást követő időszakig tart. A szénhidrogén-mező fejlesztése, termeltetése során a hatályos törvények és rendeletek által megkövetelt engedélyek, szabványok betartása mellett mindvégig szem előtt kell tartani azokat a kereskedelmi, környezeti és szociális szempontokat, amelyek egy bányaterület és környezete fenntartható létezését biztosítják. A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető. A termelési szakaszban történik meg a bányászathoz szükséges infrastruktúra kiépítése, majd a nyersanyag kitermelése és elszállítása. A termelés felhagyását a terület rendezése, rekultivációja követi. A kutatás–termelés–rekultiváció időtartama általában 20–40 évre becsülhető, a feltárt szénhidrogénvagyon mennyiségétől függően. A Bányatörvény 12. § (1) pontja értelmében a pályázat nyertesével a miniszter vizsgálati szerződést köt. A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama A Bányatörvény 14. §-a szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványinyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A vizsgálati szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a vizsgálati szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A kutatási tevékenység alapja tehát a munkaprogram, amely meghatározza a kutatás célját, időtartamát és amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét. A bányavállakozó a kutatás megkezdése előtt kutatási műszaki üzemi tervet készít, amelyet a területileg illetékes Bányakapitányságnak jóvá kell hagynia. A terv tartalmazza a kutatás típusát és eszközeit, részletesen ismerteti a kutatáshoz használt műszerek és berendezések számát, típusát és műszaki paramétereit. A feltárási, kitermelési és meddőhányó-hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni. A műszaki üzemi tervet a műszaki–biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természetés tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés — településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő — teljesítését. A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik. A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a 145


kutatófúrások helyének kijelöléséről. A szükséges terepi mérések tervezése, kivitelezése és értelmezése egymásra épülő folyamat, időszükséglete legalább egy év. A kutatás második szakaszában a kutatófúrás(ok) tervezése, lemélyítése zajlik. A kutatófúrás helyszínét elő kell készíteni, megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe. Egy kutatófúrás lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák. A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető. A fúrás mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek, szénhidrogén-kutatás során vizsgálják a kútba esetlegesen beáramló gáz- és olajnyomokat, beáramlásokat. Amennyiben a fúrás produktív zónát tárt fel, az alkalmas szakaszt tesztelik, mérik a beáramló szénhidrogén mennyiségét és a fluidumból mintát vesznek. Megfelelő mennyiségű szénhidrogén-beáramlás esetén a kút próbatermeltetése következik, melynek időtartama néhány nap, esetleg néhány hét. A próbatermelés eredményeképpen megállapítható, hogy a feltárt szénhidrogén mennyisége és minősége alkalmas-e a gazdaságos kitermelésre. Ha igen, a kutat termelőkúttá építik át. A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül. Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont. A kutatási fázis teljes időtartama években mérhető nagyságrendű tevékenység, általában négy év. Amennyiben a kutatás nem tárt fel gazdaságilag értékelhető mennyiségű szénhidrogént, de erre az eredmények alapján esély van, újabb kutatási periódus indítható. A kutatási folyamatot egymást követő fázisokra szokták osztani. A hazai gyakorlatban alap- vagy előkutatást, felderítő, előzetes, részletes kutatási fázisokat és utólagos, vagy termelés alatti kutatást különítünk el. A kutatási terület ismeretessége az egyes kutatási fázisok során a vázlatos földtani modell megalkotásától eljut a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig. 2.7.3. A termelési szakasz időtartama Amennyiben a kutatófúrásokkal gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont sikerült kimutatni, megkezdődik a mező termelésbe állítása. Megtörténik a bányatelek fektetés a megismert lelőhelyek területére. A sikeres kutatófúrás környezetében újabb fúrásokat mélyítenek az előfordulás kiterjedésének megismerésére, illetve a lelőhely szénhidrogénvagyonának kitermelésére. A szénhidrogénekkel együtt kitermelt víz telepbe való visszajuttatására visszasajtoló kutakat fúrnak. A szükséges termelő és vízvisszasajtoló kutak száma a mező szénhidrogénvagyonától függ. Egy adott szénhidrogénmező termeléséhez szükséges kutak száma több tíz is lehet, lefúrásuk folyamatosan történik, és éveket vehet igénybe. A mező élettartama a telepekben felhalmozódott szénhidrogének mennyiségének és a tároló képződmények kőzetfizikai paramétereinek függvénye. A kitermelhető mennyiség kőolaj esetében a tárolókőzetben levő kőolaj 10–50%-a, a földgáz esetében 40–80%-a. A kitermelhető mennyiséget a kúthozamok és a telepnyomás-adatok alapján lehet becsülni, az éves termelési adatokat értékelve a hozamcsökkenésből állapítható meg a mező várható élettartama. Másodlagos, harmadlagos termeltetési módszerekkel a mező szénhidrogénvagyonának kitermelhető része növelhető, élettartama hosszabbítható. Az egyes kutakból való termelés költsége szabja meg azt a határt, ameddig az egyre csökkenő mennyiségű termelés még gazdaságos. A mező termelésbe állításától a felhagyásig terjedő idő nagyságrendje esetenként több tíz év. A vizsgálati területen a könnyen feltárható, nagy kiterjedésű mezőket feltehetően már feltárták, inkább több, kisebb méretű előfordulás felfedezésére lehet számítani. Ebből következően a felfedezett mezők várható élettartamát 20–30 évre becsülhetjük. A tevékenység több fontos szakaszra osztható.

146


Tervezési (fejlesztési) szakasz Ebben a fázisban készülnek el a termelő üzem létesítéshez szükséges elemzések, tanulmányok, abban az esetben, ha a kutatások eredményesek voltak. A tervezés során a projekt megvalósításának lehetőségét elemezni kell a a biztonságos működtethetőség, a kereskedelmi életképesség, környezeti szempontok, szociális felelősség és a szabályozási, engedélyeztetési követelmények szempontjából. A tervezés általában 1–3 évet vesz igénybe. A létesítés műszaki üzemi tervét a bányahatóságnak el kell fogadnia. Rendkívül fontos már a kutatás, majd a tervezés folyamán a helyi lakossággal való kommunikáció, hiszen a berendezések, létesítését, működését el kell fogadtatni a lakossággal. Építési szakasz Amennyiben a kutatás és a tervezés folyamata lezajlott, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megkezdődhet a termelő üzem építése, amely akár 2 évet, vagy többet is igénybe vehet. A termelő létesítményekhez utakat kell építeni, ki kell alakítani a működés környezetét, építményeket kell emelni az alkalmazottak számára, létre kel hozni a bányászatot kiszolgáló felszíni építményeket. A termelés során további eszközöket és berendezéseket a termelési műveletek előrehaladásával lehet kiépíteni. Termelési szakasz A termelési szakasz akkor kezdődhet meg, ha a szükséges kiépítést befejezték, az elkészült rendszert tesztelték, a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat erre a bányavállakozó megkapta. A Bányatörvény 12. § (1) pontja értelmében a vizsgálati pályázat nyertesével a miniszter szerződést köt. A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. A termelési szakaszban történik a nyersanyag kitermelése, előzetes feldolgozása, elszállítása. Ebben a szakaszban is folyamatos a termelő mező és kiszolgáló létesítményei fejlesztése, az infrastruktúra bővítése. Fokozottan figyelni kell a környezeti és a szociális szempontokra. Ma már egyre jellemzőbb, hogy a bánya tulajdonosa, működtetője bevétele egy részét a helyi polgári lakosság életkörülményeinek javítására, környezetvédelmi programokra, szociális intézkedésekre fordítja. 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak A mezők letermelése után a kútberendezéseket leszerelik, a kutat lezárják, elcementezik. A kút környékét rendezni kell, a feleslegessé vált tárgyakat elszállítják. Esetenként szükség lehet a talajba került szennyeződések semlegesítésére, eltávolítására. A visszatájosodás néhány hónap alatt megtörténhet. Ha a vizsgálati szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani. Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni. A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket. A letermelt gáztelepek alkalmas feltételek esetén föld alatti gáztározóvá építhetők át. A csővezetéken érkező gázt besajtolják a már kitermelt gázmezőbe, így a tartalékolt gázmennyiség tetszőleges időpontban használható fel. A kiépített tározók élettartama évtizedekben mérhető. Megemlíthető, hogy a már kitermelt tározók reziduális szénhidrogénje hosszabb időtávon, évtizedes távlatban tekintve mobilizálódhat, a tároló regenerálódik, ennek lehetőségét a letermelés során bekövetkező csökkenő telepnyomás teremti meg. Az eredetileg ki nem termelhető szénhidrogénrész az utánáramlás miatt így perspektivikusan kitermelhetővé válik. 147


A bányabezárás folyamatával egy időben, de főleg azt követően megkezdődik a bányatérség felszíni környezetének rendezése, rekultivációja, azaz visszatájosítása. A folyamatot rekultivációs tervben rögzíteni kell. A területrendezést a bányavállalat, a bányahatóság, a helyi önkormányzat és a lakosság megállapodása alapján célszerű végrehajtani. Fel kell mérni a felhagyási tevékenység előtti és alatti környezeti hatásokat, amelyek a vizek, a növényzet, a helyi erózió állapotában bekövetkeznek. A Bányatörvény 36. §. Tájrendezési fejezete alapján a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani.

148


2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek A szénhidrogén-termelés és -kutatás legfőbb eszköze a mélyfúrások alkalmazása, ezért ehhez kapcsolódnak a legfőbb bányaveszélyek is, így a három fő bányaveszély: a kútkitörés, a tűzveszély és a robbanásveszély. Fő bányaveszélyként számolhatunk a kutak kitörésével, amelyek a kutatás, alárendelten termelés, kútjavítás során következhetnek be. A bányászatban a természeti tényezők hatásai inkább gazdasági kategóriák, amelyek a termelési költséget növelik. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária-helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak. A bányászati tevékenységgel összefüggő súlyos ipari balesetek kockázatainak meghatározása esetén első sorban a veszélyek azonosítása szükséges, majd meg kell határozni a gyakoriságokat és azonosítani kell a következményeket. Ezekből adódik a kockázat meghatározása, és ennek értékelése. A bányászat során — az ipari gyakorlatban — azon súlyos ipari baleseteket kell figyelembe venni, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően nagy mennyiségű veszélyes anyag, illetve energia szabadul el. Ezek az események előfordulásukkor jelentős teret kapnak a médiában, ezért érdemes számba venni, hogy az elmúlt években hány ilyen jelentősebb esemény következett be (46. táblázat). 46. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária események az elmúlt évtizedekben Magyarországon Időpont

Helyszín

1961 1963 1965 1968. december 1979. február 1981. december 1982. augusztus 1982. október 1983. január, február 1983. március 1984. június 1985. április 1985. május 1985. december 1986. június 1987. január 1998. november

Nagyhegyes Üllés Szank Algyő Zsana Algyő Szeghalom Algyő Hajdúszoboszló- Nagyhegyes Battonya Balatonmagyaród-Zalakomár Biharkeresztes Füzesgyarmat Fábiánsebestyén Balatonmagyaród Füzesgyarmat Nagylengyel

Mivel a kiáramlott anyagok jelentős részéről elmondható, hogy ezek mérgezőek, fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, az élő és épített környezetre gyakorolt hatásuk például mérgező felhők, valamint tüzek és robbanások energia-transzportja révén valósul meg. A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek. A káros hatások forrásának jellemzői lehetnek például a tócsaméret, a gázdiszperzió térbeli és időbeli alakulása, a potenciális gyújtóforrások jelenléte, a különböző mértékű és eredetű tüzek terhelései, a robbanások terhelései (nyomáshullám, repesz). Leeső vagy lengő teher okozta ütközések, következmények (kinetikus energia eloszlása, helyzeti energia eloszlása, impulzus-eloszlás), valamint a teherviselő elemek stabilitásának elvesztése is veszélyforrások lehetnek. A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása. Ezek az intézkedések a következők: 149


— a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; — az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; — a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; — a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése; — a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; — bekövetkezett kútkitörések, robbanások, tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; — a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés. A vállalkozók fúró- és lyukbefejező berendezésének rendelkeznie kell bányakapitánysági (bányahatósági) engedéllyel, így munkavédelmi minősítéssel is. A berendezéseknél az előírt mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköznek rendelkezésre kell állnia. A letermelt szénhidrogéntelepekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a fúrás, kútkiképzés tervezésekor figyelembe kell venni biztonságtechnikai, illetve gazdasági szempontból. A gyakorlat szerint a ferde fúrások alkalmazásával egy város sem jelent akadályt a szénhidrogén-tározó biztonságos letermelésénél. A kitörésveszély, illetve bármelyik más, a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszár környezetéhez kötődik. A szénhidrogén-tároló környezetében található víztározó rétegek (vízbázisok) szempontjából maga a szénhidrogén-termelvény veszélyes szennyező anyagnak számít. A szénhidrogének vízbázisbeli jelenlétén azt a szénhidrogént értjük, amely bekerülhet a termelvénybe, vagy a csövezés körül lévő gyűrűstérbe, ezért a harántolt rétegekben tárolt, vagy azzal hidrogeológiai összefüggésben levő rezervoárokban található szénhidrogén is potenciális szennyező forrás vízbeszerzési szempontból. A szénhidrogéntelepek felett kialakuló geokémiai háló általában tartalmaz szulfidokat is. A telep feletti részek arzénszennyeződése kialakulhat a hibás cementpalást miatt, mert így rövidzár jön létre a víztartó rétegek és az arzént tartalmazó záró kőzetek között. A rosszul palástcementezett fúrás a felszíni eredetű szennyezéseket lejuttathatja az ivóvíztározó rétegekbe is, így azok fokozott veszélyforrásnak számítanak. A letermelt szénhidrogén-telepekben, az ipari szempontból meddő rétegekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a területen létesítendő vízfúrások kútkiképzése során figyelembe kell venni. A felszíni szennyezések lehetnek kapcsolatosak a mezőgazdasággal, bányászati tevékenységgel, kommunális szennyvizekkel, közlekedéssel vagy egyéb talajszennyező tevékenységgel. Ha a kút egyensúlyának megbomlását későn fedezik fel, elmulasztják a gyors beavatkozás előnyeit, a kút beindulás kitöréssé fajulhat, amikor a fluidum áramlásának szabályozási/lezárási lehetőségei megszűnnek. A CH (metán)-gázok és az olaj súlyos tüzeket okozhat, ha a kútból H2S (kénhidrogén)-gáz is kiszabadul, akkor a környéken súlyos életveszély is jelentkezhet. A kitörések nagymértékű talaj-, víz-, és légszennyezéseket is okoznak. Ha a személyzet a kútbeindulást felismerte, lezárta a kutat, de nem kezdi el a szakszerű egyensúly helyreállítást a gázdugó migrációja jelentős nyomásemelkedést okozhat, ami a leggyengébb formáció felrepesztésével jár és igen nehezen kezelhető „föld alatti kitörés” alakul ki. A kitörés a fluidum szabályozhatatlan áramlása a fúrólyukból (58. ábra). A felszín alatti kitörés a fluidumnak egy felszín alatti formációba való áramlása. Ha a fúrólyuk beindul és a fúrólyukat bezárják egy kisebb mélységű zóna felrepedhet az egyensúly helyreállításához szükséges nyomás hatására. Az iszap és a formáció fluidumai ezek után beáramolhatnak, átfejtődhetnek a felrepesztett zónába és felszín alatti kitörés fejlődik ki. A felszín alatti kitörések másik típusa az, amikor a béléscső sarujánál lévő formáció reped fel és a kút ellenőrizhetetlenné válik, a nyomás kráterképződést indít el a béléscsövön kívül a fluidum a 150


felszínre áramlik. (FITZPATRICK 1991). Fúrás és ki-beépítés alkalmával a kitörések azonos gyakorisággal fordulnak elő. Fúrás közben, ha a formáció nyomás nő, ki-beépítéskor pedig a hidrosztatikus nyomás csökkenése esetén. Viszonylag olcsók a kútbeindulás felfedezésére, előrejelzésére használatos eszközök, így a legtöbb operátor ezek időbeni alkalmazását javasolja.

58. ábra. Gázkitörés (1950-es évek)

A személyzetre nézve a kútmunkálati folyadékok használata kockázatos lehet. Bőrgyulladás léphet fel savak, lúgok, bromidok, kloridok, egyéb vegyszerek hatására. Látási és légzési zavarokat okozhatnak a mérgező reagensek. Pontos munkát kell végezni védőöltözetben a vegyi anyagok kezelése és a keverékek elkészítése során. A kútból eltávolított folyadékok a környezetre nézve komoly károsodást jelenthetnek. A folyadékok elhelyezését, biztonságos szállítását és kiömlésének meggátolását törvény szabályozza. A berendezésnél a személyzetnek tisztában kell lenni a kútmunkálati folyadékok tárolására, használatára vonatkozó szabályokkal. Savazásos rétegrepesztéseknél kiemelten fontosak a tervezési és biztonsági intézkedések, melyek: — a területen csak a szükséges személyzet lehet jelen és acélbetétes tömlők használhatók, — tiszta víznek kell lenni a helyszínen a sav, maró anyag lemosása céljából (ha esetleg a személyzet valamelyik tagjára ráfröccsen), — a művelet során használt vezetékeket nyomásos vizsgálat alá kell vetni, a vezetékeket rögzíteni kell, — tilos a tartályok túltöltése, — a nyomásmérőket fel kell szerelni és ügyelni azok helyes működésére, — meg kell akadályozni a sav kifröccsenését, — a savazáshoz használt anyagok nagy része veszélyes, vízhez kell a savat keverni, nem a vizet a savhoz, 151


— kerüljük a savgőz belélegzését, — védőruha és biztonsági eszközök használata kötelező, — légzőkészülék és szélirány jelző álljon rendelkezésre, — a savazás megkezdése előtt biztonsági eligazítást kell tartani, hogyan kell cselekedni a sav marása, szemsérülés illetve gőzmérgezés esetén, — egyes esetekben H2S (kénhidrogén) és egyéb mérgező anyagok is keletkezhetnek. A fentiekben említett károk, veszélyes balesetek elkerülhetők megfelelő kitörésvédelmi eljárásokkal, amelynek részleteit az adott esetre vonatkozóan az Általános Bányabiztonsági Szabályzat alapján kidolgozva a hatályos Műszaki Üzemi Tervekben részletesen ismertet.

152


3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat A Jászberény koncessziós területen, hasonlóan az ország más területeihez, a környezet számos elemét érinthetik a szénhidrogén-termelés életciklusának főbb fázisai. Ezek a fázisok a kutatáshoz, a tényleges termelésekhez és a termelést követő felhagyási fázishoz köthetők. Az alábbiakban valamennyi környezeti jellemzőt felsoroljuk, megemlítve egyúttal az azokra vonatkozó hatások várható nagyságát, vagy jelentőségét is. Magyarországon a környezeti–természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet. A szénhidrogén-kutatás és -termelés környezetre gyakorolt hatásának tárgyalásakor elöljáróban meg kell említeni, hogy ehhez a tevékenységhez kapcsolódó fúráspontok rendszerint lakott területen kívül kerülnek kijelölésre. A tervezett fúráspontok 300 méter sugarú környezetében általában nem található sem lakóépület, sem egyéb, pl. zajtól védendő létesítmény. Ha a fúráspontok létesítése kiemelkedően nagy értékű mezőgazdasági területet, nemzeti parkot nem érintenek, akkor azokat többnyire az eredeti elvi helyén tűzik ki. 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem Por és egyéb levegőben terjedő anyagok keletkezése várható az elérési utak építése, terepelőkészítések, rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során, valamint ide sorolhatók a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos esetleges szaghatások is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO2 és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. A termelés idején a levegőminőség folyamatos monitorozása és az azon alapuló értékelések, a megfelelő műszaki védelemmel biztosíthatják a kockázatok csökkentését. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) korm. rendelet 6. §-a értelmében külön jogszabály állapítja meg a levegőterheltségi szint határértékeit. A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét, – külön jogszabályban felsorolt –, légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni. A zónatípusokat a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete határozza meg. A többször módosított 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a kijelölt légszennyezettségizónák és az agglomeráció felsorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint. A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni. A zónák kijelölésénél 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontjában felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni. 153


A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet 5. sz. melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr. szerint; B csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladja; C csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van; D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; O–I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket.

Az A, B és C besorolás a levegőterheltségi szint egészségügyi határértéket meghaladó mértékét jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg. A jogszabály szerint az A, B, C és D zónatípusoknál kötelező a helyhez kötött mérések alkalmazása a levegő terheltségi szintjének vizsgálatához. Az E zónatípusnál a helyhez kötött mérések, modellezési technikák és az indikatív mérések együttesen is alkalmazhatók, az F besorolási kategóriában modellezési technikák vagy az objektív műszaki becslés alkalmazása önmagában is elegendő. A talajközeli ózon minősítése regionális–kontinentális jellege miatt az egész országra vonatkozik. A levegő minőségének vizsgálatát állami feladatként az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) rendszeresen méri és értékeli. A mérőhálózatot a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szakmai irányítása mellett a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek működtetik, a hálózat adatközponti és minőségirányítási feladatait pedig az Országos Meteorológiai Szolgálaton (OMSZ) belül nevesített Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont (LRK) látja el. Az ország háttérszennyezettségét az OMSZ által működtetett mérőállomások mérik. Az OLM a szennyező anyagok levegőterheltségi szintjét folyamatosan mérő automata mérőhálózatból a levegőminták kén-dioxid- és nitrogéndioxid-tartalmát szakaszosan, laboratóriumban vizsgáló, manuális mérőhálózatból (RIV) áll. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó részletes területi immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat csak a légszennyezőforrások (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése és a rendelkezésre álló RIV adatok alapján lehet megtenni. A jászberényi vizsgálati területnek és térségének automata és manuális mérőállomásait, valamint Eger és környéke, és Szolnok és környéke légszennyezettségi zónáit ábrázoló térképet az 59. ábra mutatja be. Az ábra alapján megállapítható, hogy a jászberényi vizsgálati terület északkeleti részébe benyúlik Eger és környéke légszennyezettségi zónája. A vizsgálati területtől délre 6 km-re található Szolnok és környéke légszennyezettségi zónája. A vizsgálati terület térségében két folyamatos működésű, ebből egy — az egri — esik a terület északi határára. A manuális mérő-állomások száma a térségben hét, ebből kettő (a jászberényi és az egri) esik a területre, ill. annak határára. (OMSZ, 2013. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. ÉLFO LRK Adatközpont, 2014.)

154


59. ábra. A jászberényi vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások, valamint Eger és környéke, továbbá Szolnok és környéke légszennyezettségi zónái

A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi zónák közül Eger és környéke a 11. kijelölt városok légszennyezettségi zónába van sorolva. Maga a vizsgálati terület a 10. „az ország többi területe” zónába tartozik. A vizsgálati területnek és térségének légszennyezetségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként az alábbi, 47. táblázat és 48. táblázat foglalja össze.

155

Jászberény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 47. táblázat. A jászberényi vizsgálati területnek (az ország többi területe) valamint Eger és környéke, valamint Szolnok és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Légszennyezettségi zóna

Zónacsoport a szennyező anyagok szerint kénnitrogénszéndioxid dioxid monoxid

szilárd (PM10)

Talajközeli ózon

benzol

11. 11.

Eger Szolnok

F F

D D

F E

E D

F F

O–I O–I

10.

Az ország többi területe

F

F

F

E

F

O–I

48. táblázat. A jászberényi vizsgálati területnek (az ország többi területe) valamint Eger és környéke, valamint Szolnok és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna

11. Eger 11. Szolnok 10. Az ország többi területe

PM10 arzén (As)

PM10 kadmium (Cd)

PM10 nikkel (Ni)

PM10 ólom (Pb)

PM10 benz(a)pirén (BaP)

D F F

F F F

F F F

F F F

B B D

A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy a jászberényi vizsgálati területen és annak térségében: A nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációja Eger és Szolnok térségében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D); a szén-monoxid (CO) koncentrációja Szolnokon és térségében a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E); a szilárd PM10 koncentrációja Szolnokon és térségében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), Egerben és térségében valamint a vizsgálati terület többi részén a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). Az egyéb szennyező anyagok közül Egerben és térségében a PM10-ben mért arzén (As) koncentrációja a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D); a PM10-ben mért benz(a)-pirén (BaP) koncentrációja Eger és Szolnok térségében egyaránt meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B), a vizsgálati terület többi részén pedig a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében — a törvényben meghatározottnak megfelelően — az O–I kategóriába lett sorolva. A külön nem említett egyéb komponensek koncentrációja a levegőterheltségi szint alsó vizsgálati küszöbét nem haladja meg (F). Légszennyezettségi index A levegő minőségének értékélésére vezették be légszennyezettségi index fogalmát. A légszennyezettségi index kidolgozása a hatályon kívül helyezett 14/2001. (V.9.) KöM–EüM– FVM együttes rendeletben es módosításaiban szereplő határértékek, illetve a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben szereplő határértékek alapján történt, a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet által előírt módszerek szerint. A vizsgálati terület és térsége településeinek légszennyezettségét automata és manuális mérőhálózat méri. Az automata mérőállomások Egerben és Szolnokon találhatóak. Az automata mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ „2011 és 2012. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján” c. értékelései mutatják be.(49. táblázat és 50. táblázat). 156

Jászberény. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 49. táblázat. A 2011. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2012) Légszennyezettségi index

Mérőállomás neve

Összesített index

SO2

NO2

NOx

ülepedő por

Benzol

CO

O3

Eger

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

jó (2)

kiváló (1)

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

Szolnok

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

jó (2)

jó (2)

50. táblázat. A 2012. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2013) Légszennyezettségi index


Összesített index

SO2

NO2

NOx

ülepedő por

Benzol

CO

O3

Eger*

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

jó (2)

kiváló (1)

kiváló (1)

kiváló (1)

jó (2)

Szolnok

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

jó (2)

jó (2)

kiváló (1)

jó (2)

jó (2)

* áthelyezett mérőállomás

Az (LRK) adatai alapján a Jász–Nagykun–Szolnok, Heves, ill. Pest megyében működő (manuális) RIV mérőállomások közül a jászberényi vizsgálati területen kettő (Egerben és Szolnokon), térségében pedig 5 db üzemel. A települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg. A manuális mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ „2012 és 2013. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján” c. értékelései mutatják be. (51. táblázat és 52. táblázat). 51. táblázat. A 2012. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2013) Légszennyezettségi index


Összesített index

NO2

SO2

ülepedő por

jó (2)

kiváló (1)

–

jó (2)

kiváló (1)

kiváló (1)

–

kiváló (1)

Eger

jó (2)

–

–

jó (2)

Gyöngyös

jó (2)

kiváló (1)

–

jó (2)

Hatvan**

–

–

–

jó (2)

Jászberény

jó (2)

–

jó (2)

jó (2)

Szolnok

jó (2)

–

jó (2)

jó (2)

Detk Domoszló

** : nem rendelkezünk mérhető adattal – : nem mérik az adott komponenst

52. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) Légszennyezettségi index


Összesített index

NO2

SO2

ülepedő por

Detk

jó (2)

kiváló (1)

–

jó (2)

Domoszló

jó (2)

kiváló (1)

–

jó (2)

Eger

jó (2)

–

–

jó (2)

Gyöngyös

jó (2)

kiváló (1)

–

jó (2)

Hatvan

jó (2)

–

–

jó (2)

Jászberény

jó (2)

–

jó (2)

jó (2)

Szolnok

jó (2)

–

jó (2)

jó (2)

– : nem mérik az adott komponenst

157


A táblázatban szereplő kifejezések értelmezése az alábbi: — Kiváló: a mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a alattiak. — Jó: a mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a és 80%-a közöttiek. — Megfelelő: a mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80%-a és 100%-a közöttiek. A vizsgálati terület térségben működő automata mérőhálózat 2011. és 2012. évi vizsgálati adatai alapján megállapítható, hogy az összesített légszennyezettségi index jó. Több vizsgált komponens mért koncentrációja (SO2, CO) valamint részben a benzol és O3 koncentrációja kevesebb mint az egészségügyi határérték 40%-a, tehát ezek légszennyezettségi indexe kiválónak minősíthető. A vizsgálati területen és térségében a manuális mérőhálózat (RIV) 2012. és 2013. évi adatai részben hiányosak. Az ülepedő-por vizsgálata pl. csak két helyen történt, és SO2 mérés is csak három helyen végeztek a hét vizsgálati ponton. A meglevő adatok alapján meghatározható összesített légszennyezettségi index jó. Ezen belül az NO2 mért koncentrációja — egy vizsgálati hely kivételével — az egészségügyi határérték 40 %-a és 80%-a közötti, tehát a légszennyezettségi indexe jónak minősül, az SO2 mért koncentrációja az összes vizsgálati helyen az egészségügyi határérték 40 %-a alatti, tehát légszennyezettségi indexe kiváló. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a jászberényi vizsgálati terület és térsége levegőjének minősége az automata és manuális mérőhálózat által mért gáz halmazállapotú komponensek (kén-dioxid, nitrogén-oxid, szén-monoxid, benzol, talajközeli ózon) tekintetében jónak, ill. kiválónak mondható, összesítve a jó minőségi osztályba sorolható. A szilárd halmazállapotú komponensek (ülepedőpor, szállópor) tekintetében a levegő a 2-es (jó) minőségi osztályba sorolható. A legnagyobb gondot a szállópor okozza. A közlekedés okozta légszennyezés a főutak által érintett települések esetében a legzavaróbb. A fűtési szezonban jelentősebb légszennyezettségi gondok jelentkeznek azokon a településeken, ahol a vezetékes gáz használata helyett visszatértek a szilárd tüzelésre. A térség a légszennyezettség, valamint a közlekedésből származó zajhatások tekintetében a környezeti ártalmak által kevésbé veszélyeztetett területek közé tartozik. A nagy forgalmú közutak közvetlen környezetének és a nagyobb települések levegőjének szennyezettségét a gépjárművekből származó kibocsátások azonban növelik, míg a rurális térségekben a mezőgazdasági eredetű porterhelés mutat időszakosan magas értéket. A kutatás/kitermelés során figyelembeveendő emissziók A PM10, a szálló- és ülepedő-por-terheltség növekedése elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, a munkagépek általi talajmozgatás során. Ide tartozik az elérési utak építése, a terep-előkészítések, a talajréteg letermelése, a betonalap építése, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata. A kút építése során, a mélyfúrásos tevékenységnél a légszennyező hatást kizárólag a fúróberendezések dízelmotorjai okozhatnak. Annak érdekében, hogy a levegőtisztaság-védelem biztosított legyen, azaz a légszennyező anyagok mennyiségei a megengedett határérték alatt maradjanak, szükségesek a kivitelező által rendszeresen végrehajtott ellenőrző mérések. Az adatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és az eredményeket el kell juttatni a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséghez. A megfelelő műszaki védelemmel csökkenthetők a kockázatok. A levegőtisztaság problémakörébe tartozik a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos szaghatás is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CH4 (metán) és a H2S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható.

158


3.1.2. Zajhatás és rezgések Zaj és rezgés szintjének kismértékű növekedése várható rövid ideig a szeizmikus kutatásokhoz kapcsolódó rezgéskeltések során. A tervezés és a kivitelezés függvényében hosszabb időn keresztül várható kismértékű zajhatás a kutatófúrások kivitelezése, az elérési útvonalak létesítése, a terület előkészítéséhez használt nehéz munkagépek használata, valamint a tevékenységekhez tartozó szállítások során, azonban ezek együttes zajhatása sem számottevő. A próbatermeltetés során sem kell számottevő zajhatással számolni. Szükség esetén a zajterhelés csökkenthető a zajforrások lefedésével (ideiglenes gépház, burkolat). A zaj és rezgés minimalizálását különösen a lakott, valamint a természet- és vadvédelmi területek térségében kell különös gonddal tervezni, egyeztetve az illetékes szervekkel, figyelembe véve a védelemre szolgáló időszakokat is (pl. költési, vándorlási időszakokat). A tervezési stádiumban figyelmet kell fordítani a nagyméretű munkagépek és szállítóeszközök, a használatba vont úthálózatot érő terhelésére és az útvonal menti épületeket érő rezonanciára is. A munkálatok megkezdése előtt célszerű elvégezni az útburkolat és a környező ingatlanok állapotfelvételét, melyet egyeztetni kell az útkezelővel és az illetékes önkormányzattal, illetve tervezési szinten fel kell készülni a keletkező károk helyreállítására is. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 284/2007. (X. 29.) kormányrendelet foglal állást. A határértékek kapcsán a környezet zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 10/2009. (VII. 30.) KvVM–EüM együttes rendelet által módosított 27/2008. (XII.3.) KvVM–EüM együttes rendelet az irányadó. 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások A felszín alatti vizekre gyakorolt lehetséges mennyiségi hatásokat külön fejezet (3.2.) részletezi. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás, beleértve a fúrási tevékenységet is, nem lesz jelentős hatással az itt lévő sekély és porózus víztestek mennyiségi állapotára. A kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari vízigényének mértéke csekély, a térségben regionális vízszint-, vagy áramlási irányváltozások nem várhatók. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás az itt lévő sekély víztestek esetében okozhat minőségi hatásokat, melynek kivédésére különösen törekedni kell, mert a koncessziós területet érintő sekély porózus víztestek minőségi állapota jó besorolású. A területet érintő sp.2.9.1 jelű víztest minőségi állapota gyenge minősítésű diffúz nitrát-terhelés miatt. A felszínhez közeli vizekbe csak a talajon keresztül kerülhetnek szennyező anyagok, de a biztonságos tárolás és anyagkezelés (fedett tároló betonlapon kialakítva), valamint a zárt rendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológia ezt megakadályozza. A kutatási fázisban a fúrások körzetében a fúrási tevékenységhez kapcsolódóan használt vegyszerek, a fúrással felszínre hozott esetlegesen toxikus anyagok, valamint a fúrást végzők kommunális szennyezései azok, melyekkel szembeni védelmet biztosítani kell. Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására. Az Európai Hulladék Katalógus minősítése szerint az olajbázisú és veszélyes (barit- és kloridtartalmú, illetve édesvíz diszperziós közegű) anyagokat tartalmazó fúróiszapokat a 01 0505, illetve a 01 0506-os veszélyes hulladék kategóriába sorolták. Ezeknek a talajvízzel történő kapcsolatba kerülését mindenképpen el kell kerülni. A felszín alatti víztároló rétegek (0–1000 méter között) átfúrásakor a fúrólyuk falán a fúróiszapból gyorsan képződő iszaplepény meggátolja a rétegek elszennyezését. A fúrólyukba helyezett béléscsövet a felszínig cementezve jön létre a cementpalást, ami teljesen elzárja egymástól a vízadó rétegeket.

159


A kutató és feltáró fúrások mélyítése során a csurgalék vizeket, a betonlapra esetlegesen kifolyó fúróiszapot és a csapadékot a betonlapon kialakított, kiterjedt csatornarendszer segítségével lehet egy technológiai gödörben szelektíven összegyűjteni és megfelelően kezelni. A földtani közeg és a felszín alatti víz védelmének érdekében a gépekről, motorokról származó, esetleg olajat is tartalmazó, folyadékokat külön csatornarendszerrel kell összegyűjteni. Az olajjal, (fáradt olajjal) szennyezett folyadékot az olajcsapdából összegyűjtve veszélyes hulladékként kell kezelni és elszállítani a fáradt olajat engedéllyel átvevő telephelyre. A termelési időszakban hasonló problémákra kell felkészülni a termelő-, besajtoló-, likvidáló-kutak létesítésénél. Ugyanitt a szállítóvezetékek létesítése során jelentkezhet kisebb szennyezés, míg a vezetékek meghibásodása, havária esetére megfelelő kárelhárítási terv kidolgozása és az arra reagáló egység biztosítása a feladat. Az érintett térségekben a hatásvizsgálat fontos részeként egy előzetes talajvíz-áramlási és vízminőségi értékelés elvégzése szükséges. A tevékenység engedélyezéséhez, illetve a felszín alatti vizekre gyakorolt hatása kapcsán a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendeletet kell figyelembe venni. 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások A vizsgálati területre tervezett kutatási, termelési és felhagyási fázisok során a hidrológiai rezsimben változások nem várhatók. Más szóval, a fúrási tevékenység a felszíni vizek mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással. A jelenlegi vízfolyások/csatornák és felszíni vízkitermelések fizikai zavarása jelentéktelen lesz. A felszíni vizek használata az építési tevékenységek során létesített utak, területrendezések pormentesítésénél várható, melyet a vízgazdálkodásban illetékes szervekkel való egyeztetésnek kell megelőznie. Az elérési útvonalak tervezésénél a vízfolyások kereszteződésekor el kell kerülni azok megzavarását. Árvagy belvízveszélyes területen az illetékes vízügyi szervekkel való egyeztetés alapján kell a munkálatokat végezni. Ez utóbbi elsősorban a felszíni geofizikai munkálatoknál jöhet számításba. A talajvízminőségnél említett hatások egy része megjelenhet a felszíni vizekben is, melyek állapota többnyire mérsékelt, vagy gyenge, illetve ritkábban rossz, jó, vagy bizonytalan. A vízfolyás víztestek többségénél az ökológiai minősítés mérsékelt, illetve gyenge, az állóvíz víztestek esetében pedig adathiány miatt nincs állapotértékelés. A tervezéseknél a felszíni vízfolyásokat ilyen szempontból értékelni kell, a potenciálisan veszélyeztetett területeken előzetes állapotértékeléssel, esetenként a monitoring kiépítésével, havária-terv kidolgozásával. A kutatási fázis során felszínre jutott kedvezőtlen összetételű vizek kezelésére megfelelő tervet kell kidolgozni, felszíni befogadóba juttatás az illetékes zöldhatósággal, vízvédelmi és vízügyi hatósággal való egyeztetés alapján lehetséges. A termelési fázisban a szénhidrogénekkel felszínre jutott és leválasztott vizek sorsáról az idevágó jogszabályok szellemében kezeléssel, és a mélységi rezervoárba történő vízlikvidálással kell gondoskodni. A vízlikvidálással együtt a gáz–víz szétválasztásánál használt vegyszerek (metanol, esetenként glikol) a jogszabályoknak megfelelő mértékben, és környezeti hatásvizsgálat alapján juttathatók a mélységi rezervoárba. A vízhasználatok biztonságára, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzésére, a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a felszíni vizek minőségének megóvására, javítására, a víztestek jó állapotának elérésére és fenntartására, továbbá a vízi és vízközeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítására szolgáló intézkedésekről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet irányadó.

160


3.1.5. Természetvédelem Előre kell bocsátani, hogy a geotermikus koncessziók esetében a felszíni és felszín közeli képződményekkel kapcsolatos bármely szempont csak azt befolyásolja, hogy hol legyenek a majdani beruházáshoz kapcsolódó felszíni létesítmények, beleértve azt is, hogy honnan kezdődhet a fúrás. A gyakorlat azt mutatja, hogy ferde fúrások alkalmazásával – bizonyos műszaki korlátok figyelembe vételével – még egy város sem akadálya egy mélyfúrási technológián alapuló kitermelés megvalósításának. A kitörésveszély vagy bármely a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszáj környezetéhez kötődik. A koncesszió kiírásakor figyelembe kell venni, hogy a mélybeli bányászati tevékenységre alkalmas terület nem feltétlenül esik egybe a felszínen használatra kijelölt területekkel, mivel a felszíni terület viszonylag jelentős része alkalmatlan lehet a kitermelés felszíni objektumainak telepítésére, akár az ökológiai rendszer érzékenysége, akár emberi létesítmények miatt. Az előírt vizsgálati szempontok mintegy kétharmada a felszínre, a földrajzi, ezen belül nagy hangsúllyal a biogeográfiai, és számottevő részben az épített, antropogén rendszerekre vonatkozik. A vizsgálat folyamán két dolgot feltétlenül figyelembe kell venni: — a kitermelésre kialakítandó végleges telephelyet ebben a vizsgálati szakaszban nem ismerhetjük, így a felszín érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát a teljes koncesszióra javasolt területre ki kell terjeszteni. Ebből pedig következik, hogy: — a koncesszióra javasolt terület nagy mérete miatt a vizsgálatot – különösképpen a védett fajok és élőhelyek esetében – teljes részletességgel elvégezni nem lehet és nem is érdemes. Emiatt a legtöbb esetben meg kell elégednünk a lehetséges problémák feltárásával. A koncessziós tevékenység során az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) szemléletét kell érvényesíteni. Ennek értelmében természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet. A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védelmi szintjét is. A védett természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 31. §–41. §, a természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 16–21. §, a Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat pedig a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 8–13. § tartalmazza. A jelenleg védelem alatt álló területek ökoszisztémájának mai állapota általában hosszú ideig fennálló gazdasági tevékenység mellett alakult ki, melyet a természetvédelem konzerválni igyekszik. Az egyes élőhelyek esetében pontosan ismerni kell azt a tűréshatárt, ameddig az maradandó károsodás nélkül, rugalmasan elviseli a külső hatásokat. Sem a kompromisszumokat nem ismerő védelem, sem a gátlástalan területhasználat nem szolgálják a fenntartható fejlődés elvét. A tevékenység engedélyezésénél és szabályozásánál egyrészt tudomásul kell venni, hogy az a védett környezetre bizonyos mértékben mindenképpen hatni fog, másrészt, hogy közérdekű beruházásról van szó. A hatóság feladata eldönteni, hogy az érintett, védelem alatt álló ökoszisztémában beálló rövid vagy közepes távú egyensúlyváltozások arányban vannak-e a tevékenység által produkált nemzetgazdasági értékkel. A kellő körültekintés nélkül meghozott döntések ugyanúgy vezethetnek egy térség természeti értékeinek visszafordíthatatlan sérüléséhez, mint gazdasági értékének, szerepének csökkenéséhez, mely utóbbi indirekt módon, előnytelenül hat vissza a természet- és környezetvédelemre. A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell, és össze kell vetni a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel. Amennyiben valamely munkafázis a rendelet 1–3 sz. mellékleteiben felsorolásra kerül, akkor a tevékenységre vonat161


kozó engedélyezési eljárások előtt az 1. § (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. A tevékenységet országos jelentőségű védett területeken a hatóság csak abban az esetben támogathatja, ha az nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, a fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását. Ezeken a területeken a hatóság az engedélyezési eljárások során korlátozásokat tehet, vagy megtagadhatja az engedély kiadását. A nemzeti park szintű védettség esetén végezhető tevékenységek száma rendkívül korlátozott és igen erősen kontrollált, tehát csak ritka esetben gazdaságos. Nemzeti park illetékessége esetében minden tevékenységet már tervezési stádiumban egyeztetni kell az nemzeti park igazgatóságával. A Jászberény koncesszióra javasolt területen nincs nemzeti parki terület. Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003. évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. (Ez a jogszabályi norma vonatkozik az Országos Ökológiai Hálózat részeire, illetve a védett lápokra is.) A kutatás nem eshet ”ex lege” védett területre. „Ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források, víznyelők és barlangok. A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. § (1) és (2) bekezdései az ottani 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes felügyelőség elvégzi a hatásbecslést. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. A Natura 2000 hálózat részét képező területeken vonalas létesítmény kialakítása és bányászati tevékenység nem támogatott. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk 3. bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre. A mezőgazdasági tevékenységgel érintett, illetve termőföld hasznosításra alkalmatlan területek, valamint természetes vizes élőhelyek növényállományát meg kell őrizni, és be kell tartani a védett növény- és állatfajok védelmével kapcsolatos szabályokat (Tvt. 42. § [1] és [2] bekezdései, illetve a 43. § [1] bekezdései). Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Védett természeti területen, gyepen, vízálláson, nádasban csak vegetációs időn kívül, vizes élőhelyek esetében ezen felül csak fagyott talajon lehet gépjárművel közlekedni. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a kutatás általában augusztus 1. és február 28. között végezhető, azonban figyelembe kell venni a területen az adott jelölő faj életmódját is. Védett, és fokozottan védett területen is a területileg illetékes zöldhatóság engedélyéhez kötött a kutatási tevékenység. A Natura2000-es területek nagy része pedig Magyarországon egybe esik az országos védett területekkel. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. § (1) értelmében a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet.

162


Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési — Budapesten a fővárosi — önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is. A tervezés során minden esetben figyelembe kell venni ezekre a területekre vonatkozó önkormányzati előírásokat. Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatoknál kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 16. § (2) pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Ugyanennek a törvénynek a 16. § (1) pontja kimondja, hogy a mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. További követelményeket a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII. és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII. törvény tartalmaz. 3.1.6. Tájvédelem (NeKI) A tájvédelem témakörének legfontosabb jogi alapjaihoz a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, az Európai Tájegyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény tartoznak. Az általános tájvédelem jogszabályi alapja a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6.§ és 7.§-ban foglalt általános előírások, amely alapján a tájvédelem a tájak esztétikai és funkcionális adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek megismerése, megőrzése, helyreállítása, valamint a tájak működőképességének fenntartása. A tájvédelem legfontosabb feladatai a következők: a tájhasználat lehetőségeinek (tájpotenciál) hosszú távú megőrzése a természeti erőforrások helyre nem hozható pusztításának megakadályozásával; a tájkarakter megőrzése, ami magában foglalja a tájképvédelmet is; valamint az egyedi tájértékek védelme. A Tvt. mellett a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény is tárgyalja a témát, amely szerint a táj védelme a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja. A tájvédelmi tevékenység így nem korlátozódik a védett természeti területekre. A tájvédelem alapvető célja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során megőrizze a tájak természetes, természetközeli állapotát, hosszú távú hasznosíthatóságát. A tájpotenciál a táj adottságainak összességében rejlő hasznosítási lehetőség, amely egyrészt a természeti tájalakító tényezők változása, másrészt a társadalom tájalakító tevékenysége következményeként megváltozhat (CSIMA 2008). A táj terhelhetősége alatt a tájnak olyan mértékű igénybevételét értjük, amely mellett a növényzet, az állatvilág, a vizek, a levegő és a talaj, illetve ezeknek az élő és élettelen elemeknek egymással kölcsönhatásban álló együttese (az ökoszisztéma) maradandóan nem károsodik (CSIMA 2008). A tájterhelhetőségi vizsgálat során meg kell állapítani azt, hogy a tervezett bányászati tevékenység milyen követelményekkel jár a táj, tájrészlet, illetve a védett és a nem védett tájelemek, elemegyüttesek állapotára. Figyelembe kell venni a 2003. évi XXVI. törvényben kihirdetett Országos Területrendezési Terv (OTrT) Országos Ökológiai Hálózat övezete mellett az Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre vonatkozó előírásait, valamint az érintett térségek, megyék 163


területrendezési terveit, a települések szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának tartalmait, tilalmait. A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel (OTrT 11. §). Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Országos ökológiai hálózat övezet: bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet (13.§ [2]). Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (13/A. § [2]). Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (14. § [2]). Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni (14/A. § [4]). Világörökségi és világörökségi várományos terület: új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető (14/B. § [2] b). Kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Magterület övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 17. § [6]). Ökológiai folyosó övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 18. § [5]). A bányák az eredeti tájkaraktert meghatározó természeti adottságokat a legtöbb esetben visszafordíthatatlanul módosítják. E tényező szempontjából tehát a bánya, bányanyitás a tájkarakter kedvezőtlen eleme. Emellett a (külszíni) bányák által okozott tájsebek, a megváltoztatott felszínek esztétikai szempontból jelentenek negatív hatást. A bányászat által kialakított új terepformák, az esetlegesen, újonnan megjelenő vízfelület és az ahhoz kötődő újrahasznosítási formák a legtöbb esetben döntő módon megváltozatják a tájat. A bányát magába foglaló táj típusa, területhasználata módosíthatja a tájképi adottságokat, ezáltal a bánya tájkarakterben betöltött szerepét. A külszíni bányászatból adódó terhelések lehetséges következményei: élővilág, illetve élőhely teljes megsemmisülése a bányaterületen; élővilág zavarása (por, zajszennyezés, pionír és inváziós fajok terjedése stb.) a hatás területeken; talaj-, illetve karsztvíz szennyezése, hidrológiai jellemzők módosítása; másodlagos hatások (felszínmozgások, felszíni vízmedrek és vizes területek kiszáradása stb.). Mélyművelésű bányászat esetében a felszínen elhelyezkedő üzemrészek terhelései mellett a bányászatnak a terepfelszínt nagy területen módosító hatásaival (pl. roskadás, süllyedés) kell számolni. Kőolaj- és földgázkitermelésnél a nyersanyag geológiai elhelyezkedéséből adódóan főként a felszíni létesítmények okozhatnak terheléseket. Minden bányászati tevékenységnél közös az, hogy az anyagszállítás miatt számolni kell a feltáró és szállító utakon folyó forgalom által okozott terhelésekkel. Újrahasznosítástól függően, de leginkább a természeti tényezők módosulnak, de döntő változás következik be a tájszerkezeti és tájképi tényezők esetében is. Ugyanakkor a bányához kapcsolódó járulékos beruházások (feldolgozóipar, erőmű, szállítóvezetékek és útvonalak stb.) is jelentősen befolyásolhatják a tájszerkezetet és a tákaraktert. A bányászat felhagyását követő újrahasznosításnak is nagy a szerepe a tájszerkezet alakításában. Vannak intenzívebb újrahasznosítási formák, amelyek tájszerkezetet döntő módon is meghatározhatják (pl. lakó,

164


ipari vagy rekreációs hasznosítás). Az utóhasznosítással összefüggésben a tájgondozás (kezelés, fenntartás, illetve maga a tájhasználat) megvalósulása, vagy hiánya szintén befolyásolja a tájkaraktert egyrészt közvetlenül, másrészt a tájképi tényezők módosításával. (CSIMA et al. 2003) Az 1993. évi XLVIII. évi Bányatörvény alapján a bányatelek megállapítás dokumentációja csak a tájrendezési előterv dokumentációjával együtt kerülhet előterjesztésre és 3 év után a végleges tájrendezési tervet is kötelezően el kell készíteni. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). 3.1.7. A termőföld védelme A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény II. fejezete tárgyalja a termőföld hasznosítására, a termőföld mennyiségi védelmére (földvédelemre) és a földminősítésre vonatkozó szabályokat. Az új törvényi szabályozás célja, hogy a termőföldek — s ezen belül is elsősorban a jó minőségű földek — termőképességének, és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, és hogy az előírásoknak az ingatlanügyi hatóság az eljárása során kellően érvényt tudjon szerezni. Termőföldnek minősül az 1994. évi LV. törvény 3.§ a) pontjában meghatározva: a település külterületén, az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként nyilvántartott földrészlet és mint ilyen a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény hatálya alá tartozik, a Tfvt. 1.§ (4) bekezdésében foglaltak kivételével. A korábbi szabályozás hiányosságát küszöböli ki a törvény azzal, hogy külön szabályokat állapít meg arra az esetre, amikor a földvédelem szempontjait a földhivatal nem ügydöntő hatóságként, hanem más hatóságok előtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának, s hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Kimondja, hogy a földhivatal engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. A termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozat hiányában más hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. Más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől való olyan eltérés (időleges, vagy végleges), mellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik, a termőföld belterületbe vonása és az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, az út, vasút és egyéb műszaki létesítményhez tartozó fásítás. (A hasznosítási kötelezettségre vonatkozóan a Tfvt. 5.§ (1) bekezdése rendelkezik, melynek értelmében a földhasználó köteles — választása szerint — a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellet a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. Nem illeti meg a földhasználót ez a választási lehetőség szőlő és gyümölcsös 165


esetében, mivel a törvény kategorikusan előírja, hogy szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.) Termőföldet más célra igénybe venni csak kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet. Átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, vagy helyhez kötött beruházás (meglévő létesítmények bővítése, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítése, bányaüzem és más természeti kincs kitermeléséhez szükséges létesítmény telepítése) céljából lehet Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, annak célját, ha időleges az igénybevétel, akkor időtartamát és az igénybevevő megnevezését valamint lakcímét (székhelyét). A más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat öt éves érvényességi ideje csökkentésre került négy évre. A határozat érvényességi idején belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A más célú hasznosítás engedélyezéséről hozott határozatát a földhivatal tájékoztatásul megküldi a talajvédelmi hatóságnak és az illetékes önkormányzatnak. Időleges más célú hasznosításnak minősül: ha a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. Az időleges más célú hasznosításra szóló engedélyt legfeljebb 5 évre lehet megadni, melynek befejezését követően az igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelésre alkalmassá tenni (eredeti állapot helyreállítása) Nem engedélyköteles, de az igénybevételt 8 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak az alábbi esetekben: villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlása, mely a talajvédelmi előírások betartását nem teszik lehetővé, továbbá azonnali intézkedés megtételét követelő természeti csapás (havária) elhárítása során történő időleges termőföld igénybevételekor. A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni melynek alapját az érintett termőföld aranykorona értéke és művelési ága képezi. A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területek tervezett más célú hasznosításánál, illetve a fejlesztési irányok és arányok meghatározása során — az általános jogszabályi követelmények érvényre juttatása mellett — figyelemmel kell lenni az adott településre egyedileg jellemző helyi adottságokra is. A törzskönyvi adatok ehhez szolgálnak kiindulási alapul, a tervezésnél ezekre mindenféleképpen tekintettel kell lenni. A tervek készítése során az OTÉK 4. § (4) bekezdését is figyelembe kell venni, mely szerint: „A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni.” A koncessziós tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe. A termőföldek minőségének figyelembe vételéhez adatszolgáltatás kérhető. Az információk felhasználása lehetővé teszi, hogy a beruházást lehetőleg rosszabb termőfölddel fedett térszínre tervezzék. Helyhez kötött létesítmény esetében lehetőség van átlagosnál jobb minőségű termőföld más célra történő hasznosítására (a hasznosítási kötelezettségtől való eltéréssel kapcsolatban a Tvt. 10. § [1] bekezdése, az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételével kapcsolatban a Tvt. 11. § [1] szakaszában leírtak a mérvadók). A tervezés során különös figyelmet kell fordítani az elérési útvonalak kialakítására is, ezek kiépítése és használata ugyancsak károsító tényezőként léphet fel.

166


A 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás esetében talajvédelmi tervet kell készíteni a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelettel módosított 90/2008. (VII. 18) FVM rendeletnek megfelelően. A kitermelt humuszos réteg megfelelő elhelyezéséről a beruházónak gondoskodnia kell. A beruházás nem akadályozhatja a szomszédos termőföldek hasznosítását, az erre vonatkozó előírásokat a Tvt. III. fejezet 43. §-a tartalmazza. A koncessziós tevékenység során a környező területekre nem kerülhet a talaj minőségét rontó anyag, a termőföldön történő hulladéktárolást pedig a Tvt. 48. § (1) bekezdése tiltja. A felhagyási időszakban végzendő rehabilitációs tevékenységnek ki kell terjednie a megbontott, esetleg károsodott talajtakaró helyreállítására is. A kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok veszélyes, vagy esetenként radioaktív anyagoknak minősülhetnek. Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell. 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos kérdésekben az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvény (a továbbiakban Evt.) előírásait kell figyelembe venni. Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre. (Az erdő meglétét az Evt. 6. §-ban leírt feltételek szerint határozzák meg.) Amennyiben a koncessziós tevékenység megvalósítása erdőterület termelésből való kivonásával jár, abban az esetben meg kell szerezni az illetékes hatóság előzetes engedélyét. Az erdő igénybevételét, az ahhoz kapcsolódó, az Evt. 40. § (3) bekezdés szerinti erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, a szükséges fakitermelést pedig az Evt. 41. § (1) bekezdése alapján kell bejelenteni. A magas ökológiai értékű, természetszerű erdők igénybevételét lehetőleg kerülni kell. Ha ez lehetetlen, törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, a tevékenységnek az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkre való koncentrálására. A törvény rögzíti az erdőterv-módosítási, fakitermelési és csereerdősítési előírásokat is. A területen a vadászattal kapcsolatos tevékenységek megzavarását el kell kerülni. Az ezzel kapcsolatos teendőket a közvélemény tájékoztatási és konzultációs tervben is célszerű rögzíteni. 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed. Ide tartoznak többek között a gyűjtemények, közgyűjtemények, régészeti emlékek (a régészeti örökség ingatlan elemei), a régészeti érdekű területek, régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek és tárgyegyüttesek. A műemlékvédelem részeként kezelendők azok a temetők és temetkezési emlékhelyek vagy a temetőknek azokat a részeit, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei, a történeti kertek, történeti tájak stb. A koncessziós tevékenység során a földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. (A régészeti lelőhelyekre, védőterületeikre és a műemlékekre vonatkozó közhiteles nyilvántartást a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. vezeti, a szükséges adatok innen kérhetők le. Az adatbázis folyamatos bővülése miatt a létesítmények előké167


szítése során általában régészeti terepbejárással egybekötött örökségvédelmi hatástanulmány készítésére van szükség) Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése nem valósítható meg vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A koncessziós tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintettségről a régészeti és műemléki szempontú vizsgálatot is tartalmazó előzetes hatástanulmányt kell készíteni, és az illetékes kulturális örökségvédelmi hatósággal a tervezési folyamatban egyeztetni kell. Az egyedi engedélyezési eljárások során a 267/2006. (XII. 20.) az MBFH-ról szóló kormányrendelet 2. melléklete 11. pontja alapján a területileg illetékes Örökségvédelmi Irodát szakhatóságként kell bevonni. Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló, 4/2003. (II. 20.) NKÖM kormányrendelet 3.§-a szerinti esetekben a szakhatósági hozzájárulás megadása örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez köthető, melyet a kormányrendelet mellékletében részletezett tartalommal kell benyújtani. Nagyberuházásnak minősülő beruházás esetében, ha régészeti hatástanulmány még nem készült, a KÖtv. 20/A. § (1) bekezdése értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Az 1 ha-nál nagyobb területet érintő beruházás esetén a szakhatósági állásfoglalás ugyancsak örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez köthető. Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkával jár, a terület jellegét veszélyezteti vagy befolyásolja és a védetté nyilvánított kulturális örökségelem jellegét és megjelenését érinti, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) kormányrendelet (a továbbiakban korm. r.) 2. § (1) pontja értelmében a területileg illetékes járási hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala hatóságként engedélyez. A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A KÖtv. 22. §-a értelmében a veszélyeztetett lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság írja elő az érintett terület és a beavatkozás mértéke figyelembe vételével. A feltárások rendjét a KÖtv. és a korm. r. szabályozza. A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. Régészeti lelet esetében a KÖtv. 24. §-a értelmében kell a kivitelezés során eljárni, ún. mentő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is. (Mivel megfelelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők.) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb.). Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illető önkormányzattal is. A vizsgálati terület örökségvédelem alatt álló objektumait az 53. táblázat sorolja fel. A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek a (191/2001. (X. 18.) kormányrendelet) alapján. 53. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok a jászberényi vizsgálati területen (I–II. kategória) Heves megye — I. kategória Településrész

Törzsszám

Eger

2038

Eger

1940

168

Utca, házszám

Csiky Sándor u. 2. Széchenyi u. 19. Dobó István tér 4.

Megnevezés

Jezsuita Gimnázium Dobó István Gimnázium Minorita-templom


Eger Eger Eger Eger Eger

1942 2025 1982 1999 2000

Eger Eger Eger-Belváros

2023 2059 1958

Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros

1990 1995 1996 2001 2029 2030 2035

Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros

2036 2046 2045

Feldebrő Kisnána Tarnaszentmária

2169 2202 2156

Dobó István tér 6. Eszterházy Károly tér 1. Knézich Károly u. Kossuth Lajos u. 14. Kossuth Lajos u. 14-16. között Pyrker tér Vár Dózsa György tér 1-3. Kossuth Lajos u. 19. Kossuth Lajos u. 4. Kossuth Lajos u. 9. Kossuth Lajos u. 9. Kossuth Lajos u. 16. Széchenyi u. 1-3. Széchenyi u. 5. Széchenyi u. 15. Széchenyi u. 17. Széchenyi u. 55. Vitkovics u. 32. Széchenyi u. 55. mögött Szabadság tér 1. Béke u. 1. Egri út

Minorita rendház Líceum Minaret Ferences kolostor Ferences-templom Nagyboldogasszonytemplom Székesegyház Vár és erődrendszer romjai Valide szultána fürdő Kispréposti palota Vármegyeháza Megyei börtön Nagypréposti palota Érseki palota Érsekudvar Jezsuita templom Ciszterci templom Jezsuita rendház Rác plébániaház Rác templom Görögkeleti templom R. k. templom Vár, gótikus R. k. templom, (Sarlós Boldogasszony)

Jász–Nagykun–Szolnok megye — I. kategória Településrész

Jánoshida Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény

Törzsszám

3989 3940 3939 3951 3952 3948

Utca, házszám

Fő u. 2. Ferencesek tere Ferencesek tere Lehel vezér tér 15. Lehel vezér tér 15. Szentháromság tér 4.

Megnevezés

R. k., volt premontei templom Szociális otthon, volt ferences rendház R. k. templom Bíróság, volt Jászkun Kapitányság Volt börtön R. k. plébániatemplom

Heves megye — II. kategória Településrész

Törzsszám

Utca, házszám

Megnevezés

AndornaktályaAndornak AndornaktályaKistálya Átány Besenyőtelek Besenyőtelek Besenyőtelek Boconád Dormánd Eger Eger

2127

Rákóczi Ferenc út 289.

Mocsáry-kastély, klasszicista

2126

Kossuth Lajos u.

R. k. templom, (Sarlós Boldogasszony)

2223 2162 2163 2164 2230 2165 1938 1931

Ref. templom, barokk R. k. templom (Szent Lőrinc vértanú) Szentháromság-oszlop, copf Nepomuki Szent János-szobor, barokk Volt Szeleczky-kastély, barokk R. k. templom (Kisboldogasszony) Lakóház Lakóház

Eger

1937

Eger

1941

Eger

1945

Eger Eger Eger

1955 1957 2051

Templom u. 2. Fő út Fő út Fő út 114. előtt Szabadság tér 14. Dózsa György út 70. Csiky Sándor u. 4. Bródy Sándor u. 1. Széchenyi u. 13. Csiky Sándor u. 2. Széchenyi u. 19. Dobó István tér 5. Szunyog köz Dobó István tér 13. Dobó István u. 23/B Dobó István u. 24. Dobó István u. 28. Tárkány Béla u. 3.

Eger Eger Eger Eger Eger

2056 2060 8960 8961 8962

Telekessy István u. 6. Városfal u. 1. Verőszala u. 12. Verőszala u. 14. Verőszala u. 18.

Kanonok ház Dobó István Gimnázium Ruzsin-, Offenbacher-ház Szantner-, Vasváry-, Tury-, Panakoszta-ház Frajdentaller-ház Egykor Zelenka könyvkötő háza Lakóház Egykor megyei börtön Kanonok ház Bormúzeum Borház Borház Borház

169

Jászberény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Településrész

Törzsszám

Eger Eger Eger Eger Eger Eger Eger Eger Eger-Belterület Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros

8963 8964 8965 8966 8967 8968 8969 8970 2032 1918 1919 1920 1921 1923 1924 1925 1926 1933 1934

Eger-Belváros Eger-Belváros

1935 1954

Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros

1975 1976 2008 1939

Eger-Belváros

1943

Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros

1944 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1956 1959 2024 2009

Eger-Belváros

1986

Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros

1987 1992 1993 1994

Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros

1997 1998 2002 2003 2004 2006 2007 1914 1916 1917

Eger-Belváros

2011

170

Utca, házszám

Verőszala u. 20. Verőszala u. 24. Verőszala u. 26. Verőszala u. 28. Verőszala u. 30. Verőszala u. 32. Verőszala u. 34. Verőszala u. 36. Széchenyi u. 10. Almagyar u. 13. Almagyar u. 15. Almagyar u. 16. Almagyar u. 18. Bajcsy-Zsilinszky u. 6. Bajcsy-Zsilinszky u. 13. Bajcsy-Zsilinszky u. 17. Bajcsy-Zsilinszky u. 19. Bródy Sándor u. 4. Bródy Sándor u. 6. Orgonás tér Bródy Sándor u. 8. Dr. Hibay Károly u. 14. Dobó István u. 21. Dr. Hibay Károly u. 15. Dr. Hibay Károly u. 16. Dr. Markóth Ferenc u. 2. Dobó István tér 1. Szent János u. Érsek u. Dobó István tér 9. Szunyog köz Dobó István tér 11. Dobó István u. 1. Dobó István u. 3. Dobó István u. 5. Dobó István u. 10. Dobó István u. 11. Dobó István u. 17. Dobó István u. 18. Dobó István u. 26. Dózsa György tér 8. Eszterházy tér 2. Érsek u. 14. Dobó István tér 1/B Knézich Károly u. 11. Markoth Ferenc u. 1-3. Knézich Károly u. 30. Kossuth Lajos u. 7. Kossuth Lajos u. 8. Kossuth Lajos u. 8. (kertjében) Kossuth Lajos u. 10. Kossuth Lajos u. 11. Kossuth Lajos u. 18. Kossuth Lajos u. 20. Kossuth Lajos u. 22. Kossuth Lajos u. 26. Kovács János u. 2. Szent János u. 7. Szent János u. 12. Szent János u. 13. Zalár utca Szervita u. 34. Karéj u. 7.

Megnevezés

Borház Borház Borház Borház Borház Borház Borház Borház Rottenstein-Csák-ház Hauser-Bodnár-ház Plitzner-Buday-ház Hagen-ház Faul-Titz-ház Grőber-ház Hagerer-ház Sághy-Steinhauser-ház Lakóház Fazola-Eősz-ház Jetléry-Péchy-ház Kracker János Lukács és Zach József háza Droschel-(Trossel-)ház Klomfauer-, Gaiger-ház Tolli-Hibay-ház Ún. Merner-ház Forst-ház

Kuczora-ház Egykori Boldogi-ház, ma Szenátor-ház Utl-, keresztény-ház Utl-Nagyfejeő-ház Valner-ház Paplanos-Najman-ház Duzi-ház Lakóház Wittmann-ház Nagy Literhez címzett fogadó Gallasy-ház Kapu Najmájer-ház Díszkapu Csank-Jetléry-Nánássy-ház Zábrátzky-ház Angolkisasszonyok intézete Batthyány-pavilon Püspöki kanonok háza Oroszlán vendégfogadó Kanonoki ház Steinhauser-ház Halasy-Szigeti-ház Buttler-ház Lenkey-ház Lakóház Báró-ház Lakóház Lakóház

Jászberény. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Településrész

Törzsszám

Utca, házszám

Megnevezés

Kilián-ház Uránia mozi, Borbély-ház

2063 2064 2065 1927 2068

Széchenyi u. 7. Széchenyi u. 14. Sándor Imre u. 2. Széchenyi u. 16. Széchenyi u. 24. Széchenyi u. 27-29. Széchenyi u. 28. Széchenyi u. 35. Széchenyi u. 51. Tárkány Béla u. 8-10. Tárkány Béla u. 12. Telekessy István u. 4. Torok köz 4. Városfal u. Széchenyi u. 17. Bródy Sándor u. Zalár József u. 1. Zalár József u. 3. Zalár József u. 11. Balassi Bálint u. 2. Sánc u. 6.

2066

Szarvaskői út

R. k. plébániatemplom

2021

Érsekkert, díszkapu, Jezsuita kapu

2232

Klapka György u. Stadion u. Hadnagy u. Klapka György u. Stadion u. Hadnagy u. Klapka György u. 10. Stadion u. Hadnagy u. Dr. Nagy János u. 12. Sertekapu u. 1. Trinitárius u. 5. Kossuth Lajos u. 63. Kossuth Lajos u. 67. Laskó patak hídja 24128 számú út Szóláti út Fő u. 115.

Erdőtelek Erdőtelek Füzesabony Füzesabony

2233 2234 10170 2172

Fő u. 115. Fő u. 129. Baross Gábor u. 1. Szent János tér

Heves

2241

Erkel Ferenc út

Kápolna Kápolna Kompolt Kompolt Tarnaméra Tarnaméra Tarnaméra Pusztafogacs Tarnaörs Tarnaszentmiklós Tarnaszentmiklós Tarnazsadány Verpelét Verpelét

2174 2175 2177 2176 2249 2250 2251

Petőfi u. Petőfi u. 16. Fleischmann u. 2. Fleischmann u. 4. Árpád u. 8. Gyöngyös-hevesi országút hrsz.: 0120/59

R. k. plébániatemplom, (Szent Kereszt felmagasztalása) Kőkereszt, barokk Buttler-Kovács-kastély, barokk Vasútállomás, historizáló R. k. plébániatemplom, (Keresztelő Szent János születése) R. k. plébániatemplom, (Keresztelő Szent János születése) R. k. templom (Szeplőtelen Fogantatás) R. k. plébánia, barokk Magtár Grassalkovich-, majd Károlyi-kastély Almássy-kastély, barokk Tarna patak hídja, barokk Kőkereszt, barokk

2255 2257 2256 2258 2158 2157

Erzsébet út 11. Fő u. 26. Fő u. József Attila tér Kossuth u. Szabadság tér 8.

R. k. templom, (Szent Miklós püspök) R. k. plébániaház, barokk R. k. plébániatemplom R. k. templom (Szent Mihály főangyal) Kovácsműhely (múzeum) R. k. templom (Krisztus Király), barokk

Eger-Belváros Eger-Belváros

2031 2034

Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros

2037 2039 2041 2040 2042 2044 2053 2054 2055 2058 1932

Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Belváros Eger-Cifra hostya Eger-Felnémet, Templom-domb Eger-Felnémet, Templom-domb Eger-Hatvani hóstya Eger-Hatvani hóstya

2013

Eger-Hatvani hóstya

2014

Eger-Károlyváros Eger-Károlyváros Eger-Károlyváros Egerszalók Egerszalók EgerszalókKülterület

2012 2022 1922 2140 2139 10820

Erdőtelek

Spetz-ház, kaszinó, ókaszinó Simonyi-ház Városi kórház és Szent Anna-kápolna Koczka-Keszlerffy-ház Lakóház Minoriták háza Lakóház Orlandini-ház Kanonok ház Lakóház Városfal- és bástyamaradványok Lakóház Lakóház Generális-ház, Tábornok-ház Vécsey-ház R. k. plébániaház

Érsekkert díszkapuk Érseki kőhíd Lakóház Lakóház Trinitárius templom, rossz templom R. k. plébániaház, barokk R. k. plébániatemplom, barokk Kőhíd

171

Jászberény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Településrész

Visznek Visznek

Törzsszám

2213 2212

Utca, házszám

hrsz.: 798/4 Szabadság u.

Megnevezés

Gyöngyös patak hídja, barokk R. k. templom (Szent László király)

Jász–Nagykun–Szolnok megye — II. kategória Településrész

Jánoshida Jászapáti Jászárokszállás Jászárokszállás Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászdózsa Jászdózsa Jászjákóhalma Jászalsószentgyörgy Jászszentandrás

Törzsszám

3988 4000 4005 8919 3953 3949 3946 3947 3958 3961 4007 4008 4012 3991 10072

Utca, házszám

Fő u. 1. Hősök tere Köztársaság tér Széchenyi u. 104. Lehel vezér tér 18. Szentháromság tér Szentháromság tér 2-3. Szentháromság tér 3. Szentkúti tér Táncsics M. u. 5. Dózsa Gy. tér Széchenyi u. Fő u. 41. Fő u. 67. Rákóczi u. 77.

Megnevezés

Volt premontei rendház R. k. templom R. k. templom Fogadó Városháza Szentháromság-szobor (oszlop) Rozália-kápolna R. k. plébániaház Szentkúti r. k. templom Jász Múzeum R. k. templom Tarna híd R. k. templom R. k. templom R. k. templom

A helyi védett értékek épített örökségünk szerves részét képezi. Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 56. §-a előírja, hogy a helyi örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A település rendeletet alkothat, melynek szakmai szabályait a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet határozza meg. Ennek alapján helyi területi védelem (településszerkezet, településkép, település táji környezete, településkarakter, műemléki környezetet közvetlenül határoló terület), és helyi egyedi védelem (építmény és annak földrészlete, szobor, alkotás, utcabútor, egyedi tájérték) határozható meg. Sajnos országos szinten nem készült olyan kataszter, mely a helyi védett természeti értékekhez hasonlatosan a helyi művi értékeket is számba veszi. A helyi közösségeknek olyan szabályokat kell előírni, mely egyrészt megvédi a meglévő értékeket, másrészt fokozatosan átalakítja a környezetüket segítve az egységes településkép kialakulását, a negatív vizuális elemek (pl. légkábelek) visszaszorulását. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által 2006-ban kiadott Heves megyei, és a 2008-ban kiadott Jász–Nagykun–Szolnok megyei műemlékjegyzékben szereplő műemlékek listája, a I. és II. örökségvédelmi kategóriába tartozó objektumok nélkül (54. táblázat). Az Egerben található, hozzávetőleg 200 objektum felsorolásától eltekintettünk. A Pest megyei műemléki lista a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilvántartásának 2013. szeptemberi állapotán alapul, tartalma csupán tájékoztató jellegű. Az országos műemléki nyilvántartás közhiteles forrása a Lechner Lajos Tudásközpont. 54. táblázat. A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája Heves megye műemlékjegyzéke Településrész

Adács Aldebrő Aldebrő Andornaktálya Átány Átány Átány Átány Boconád Boconád Boconád

172

Törzsszám

2186 2160 2161 2128 10900 6613 8868 2224 2226 2228 2227

Utca, házszám

Akácfa u. 1. Vörösmarty u. hrsz.: 099/6 Jókai u. Dózsa György u. 1. Ötvös tábornok u. 6. Rákóczi u. 54. Rákóczi u. 58. Szabadság tér Szabadság tér Szabadság tér 16.

Megnevezés

R. k. templom (Szent Jakab apostol) Nepomuki Szent János-szobor, barokk Mária-oszlop, barokk Gloriette, klasszicista Lakóház Lakóház Kakas-ház (Tájház) Lakóház R. k. templom (Szent Mária Magdolna) Nepomuki Szent János-szobor, barokk R. k. plébánia, barokk

Jászberény. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Településrész

Boconád Demjén Dormánd Dormánd Hanyipuszta Erdőtelek Egerszalók Egerszalók Egerszólát Egerszólát Erk Feldebrő Feldebrő Feldebrő Feldebrő Füzesabony Pusztaszikszó Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Hevesvezekény Hevesvezekény Hevesvezekény Hevesvezekény Karácsond Karácsond Kál Kerecsend Kisnána Kisnána Kompolt Nagyfüged Nagyfüged Nagyút - külterület Ostoros - külterület Pély Tarnabod Tarnaméra Tarnaméra Pusztafogacs Tarnaméra Pusztafogacs Tarnaszentmária Verpelét Verpelét Verpelét Visznek Visznek

Törzsszám

Utca, házszám

Megnevezés

2229 2133 2166 2167

Zrínyi u. Széchenyi u. 34. Dózsa György út 70. hrsz.: 063/3

Kálvária, barokk R. k. templom (Paduai Szent Antal) Mária-szobor, barokk Kápolna (Szent Anna), barokk

2235 10027 10865 10821 10797 2236 10822 10637 6660 2170 2171

Fő út 215. Kossuth u. 11. Rákóczi út Egri út Fő út Fő tér Rákóczi u. Rákóczi út Szabadság tér 1. Szabadság tér 4. hrsz.: 0336/1

Benes-kúria, klasszicista Lakóház, 1910 Nepomuki Szent János-szobor, barokk Kereszt Pietàval, barokk Nepomuki Szent János-szobor, barokk R. k. templom (Szent István király) Temetőkápolna (Nagyboldogasszony) Nepomuki Szent János-szobor, barokk A R. k. templom műemléki környezete R. k. plébánia, barokk Szent Vendel-kápolna, barokk

2237 2238 6859 2242 2240 9548 2239 2243 10789 2244 10790 2201 2200 2173 2142 6648 8637 6771 2206 2207 10823 2149 10795 2248 2253 2252

Deák Ferenc u. 41. Dobó u. 29. Erkel Ferenc út Erkel Ferenc út Hősök tere Kazinczy u. 3. Kossuth Lajos u. 26–28. Alkotmány u. 2. Alkotmány u. 2. Fő u. 33. Fő u. 78. sz. előtt Kossuth út 1. Szent Miklós tér Fő út alsó 2. Fő u. 71. Béke u. 1. Béke u. 22. Deák Ferenc u. 17. Ady Endre u. 52. Szabadság tér 9. hrsz.: 080/2 hrsz.: 0130/3 Fő út Kossuth tér Árpád u. hrsz.: 096/2

Remenyik-kúria, klasszicista Dobóczky-kúria, Kállay-kúria, klasszicista A R. k. templom műemléki környezete Nepomuki Szent János-szobor, rokokó Városháza, klasszicista Borospince, szecessziós Radich-kúriák, klasszicista Szinay–Vratraics-kúria, klasszicista Nepomuki Szent János-szobor Szalgháry-kastély, barokk Kőkereszt, historizáló Csiszár-kastély, klasszicista R. k. templom (Szent Miklós püspök) R. k. templom (Szent Péter és Pál apostol) Nepomuki Szent János-szobrok, barokk A vár műemléki környezete Lakóház (Tájház) Lakóház, 19. sz. vége Temetőkápolna, neogótikus R. k. templom (Árpád-házi Szent Erzsébet) Szent Vendel-szobor, barokk Török torony 16-17. sz. Nepomuki Szent János-szobor R. k. templom (Szent István király) R. k. templom (Szent Márton püspök) Nepomuki Szent János-kápolna és szobor

2251

hrsz.: 0120/59

Kőkereszt, barokk

6661 10796 2159 2157 2213 2212

Egri út Kossuth u. Kossuth u. 75. Szabadság tér 8. hrsz.: 798/4 Szabadság u.

A R. k. templom műemléki környezete Nepomuki Szent János-szobor, barokk Németh-kúria, historizáló R. k. templom (Krisztus Király), barokk Gyöngyös patak hídja,barokk R. k. templom (Szent László király)

Jász–Nagykun–Szolnok megye műemlékjegyzéke Település

Jánoshida Jánoshida Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti

Törzsszám

3989 3990 3992 3995 3996 3998 3994 3997 4002

Utca, házszám

Fő u. Templomkert Fő út Damjanich út 11. Dósa u. Munkácsy tér Szent István park Szent István park Temető u.

Megnevezés

Premontrei prépostság, barokk Nepomuki Szent János-szobor Nepomuki Szent János-szobor, barokk Beöthy-kúria, klasszicista Mária-oszlop, barokk Nepomuki Szent János-szobor Szentháromság-oszlop, barokk Nepomuki Szent János-szobor Rozália-kápolna, barokk

173

Jászberény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település

Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászárokszállás Jászárokszállás Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény-külterület Jászdózsa Jászjákóhalma Jászjákóhalma Jászjákóhalma

Törzsszám

4003 4001 4004 3999 3993 4006 10845 3933 3936 3942 3941 3943 3938 3955 8322 3944 3945 11050 3937 3957 3931 3950 3932 3959 3960 3962 3935 10916 4013 4303 8461

Utca, házszám

Temető u. Temető u. Temető u. Utassi u. Velemi Endre u. 2 Köztársaság tér Széchenyi u. 31 Báthori utca Déryné u. 6. Ferencesek tere Ferencesek tere Fürdő u. Gyöngyösi út Hatvani út Kígyó u. 12. Kossuth u. 35. Kőkép u. 23. Kun u. 2. Lehel vezér tér 1. Nádor u. Puskin sétány Szentháromság tér Szent Imre herceg u. Szentkúti tér Szobor u. 21. előtt Thököly u. 15. hrsz.: 0795/32, 0828/2 Bozóky János u. 8. Fő út 68. Petőfi u. 22. Zrínyi u. 28.

Megnevezés

Kálvária, barokk Kőkereszt, klasszicista Papi sírkő, barokk Kiséri kereszt, barokk Városháza (Városi Könyvtár) Mária-oszlop, barokk Jász- vagy Bordás-ház (Tájház) Ernyős Mária-szobor, barokk Jászkürt fogadó Kálvária, barokk Mária-szobor, barokk A Jászkun Kerületi Székház szobordíszei Szent Vendel-szobor Nepomuki Szent János-szobor, barokk Lakóház, 19. század közepe Eördögh-ház, klasszicista Kőkép (Pietà), barokk Lakóház, 1850 körül Juhászkereszt (Kálvária), barokk Nádoroszlop, barokk Nepomuki Szent János-szobor, barokk Kálvária (Pálinkás kereszt), szecessziós Kőkép (Pietà), barokk Kálvária (Szentkúti-kálvária), barokk Kőkép (Emlékmű), barokk Ref. templom, barokk Kálvária, barokk Lakóház (Jászsági parasztporta) Mária-oszlop, barokk Istálló, 19. század Lakóház, 19. század

Pest megye műemlékjegyzék Településrész

Tápiószele

Törzsszám

7442

Utca, házszám

Múzeum út 13.

Megnevezés

Blaskovich-kúria

Világörökség és világörökség-várományos terület Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek. A térségben világörökség vagy világörökségi-várományosi terület nincs. Régészeti lelőhelyek A lelőhelyek értékük szempontjából a Kulturális Örökségek védelméről szóló törvény megkülönböztet általános, területi és országos védelem alatt álló lelőhelyeket. A régészeti lelőhelyek 99%-a általános védelemben részesül a törvény által. A kiemelten védett lelőhelyek országos védelemben részesülnek. Fokozottan védettek azok a lelőhelyek melyek tudományos jelentősége megállapítható és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír (KÖtv. 13. § [4]). Régészeti szempontból nagy jelentőségűek az egykori földvárak és a kunhalmok, melyek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. szerint „ex lege” védettek. A vizsgálati területen 2 földvárat, és 37 kunhalmot vettek nyilvántartásba. A földvárak és kunhalmok pontos helyét a 60. ábra mutatjuk be.

174


60. ábra. A jászberényi vizsgálati területen és környékén található földvárak, kunhalmok (A Lechner Lajos Tudásközpont, Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft. közreműködésével)

3.1.10. Társadalmi vonatkozások A kőolaj- és földgázkutatási tevékenység során csak rövid idejű, a munkálatok befejezéséig tartó beavatkozás történik a természeti környezetben. A Bányatörvény 36. § (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). Ugyanakkor a Bányatörvény 36. § (6) értelmében nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. § (2) bekezdése alapján „A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.” A 7.§ a következőképpen rendelkezik: „ (1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti

175


rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. (2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: a) gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről;” Mindezek miatt a tervezett objektumok esztétikai és vizuális hatásait nem csak az érintett lakosságnak, hanem a tájvédelemért felelős hatóságnak (is be kell mutatni a szükséges engedélyezési eljárások során.

176


3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása A szénhidrogén bányászat hatásainak értékelésénél figyelemmel kell lenni a kutatási, termelési és felhagyási fázisokra, valamint a területen korábban végzett bányászati tevékenységek eddig bekövetkezett hatásaira is. Ez utóbbi célja kettős: egyrészt a korábbi hatások ismerete jelzi azt a kört, melyre az újabb tevékenységek során számítani kell, és amelyre megfelelően fel kell készülni, vagy melyeket lehetőség szerint el kell kerülni. Másrészt az újabb bányászati tevékenységek helyszínein célszerű lesz felmérni és összegezni a korábbi tevékenységektől „örökölt” következményeket és hatásokat is, viszonyítási alapként is, terheltségi állapotként is. A Jászberény vizsgálati területen és környékén, hasonlóan az eddig más területeken végzett szénhidrogén-bányászati tevékenységeknél készített „Műszaki Üzemi Terv”-ekhez, azok bányaveszélyekkel, bányakárokkal, tájrendezéssel, környezetvédelemmel, (azon belül a talaj-, talajvíz- és ivóvízbázis-védelemmel, levegő tisztaságvédelemmel, zajvédelemmel és hulladékgazdálkodással) foglalkozó fejezetei megfelelő alapul és követendő példaként szolgálnak az újabban jelentkező bányászati tevékenységeknél. Különösen fontos elemét jelenti ezeknek a terveknek az a tény, hogy ezekbe már a korábbi terület-, vagy térségspecifikus bányászati tapasztalatok, valamint a területileg illetékes bányakapitányság és zöldhatóság, (környezetvédelmi és természetvédelmi valamint az illetékes vízügyi hatóság) jelentős gyakorlati tapasztalata és szemlélete is megjelent. A továbbiakban a szénhidrogén-bányászati tevékenységek hatásait három főbb egység szerint tárgyaljuk, aszerint, hogy azok a rezervoárokban, a rezervoárok és a felszín közötti részben, illetve a felszínen jelentkezhetnek. 3.2.1. Hatások a rezervoárokban A Jászberény vizsgálati terület potenciális szénhidrogén-rezervoárjai több szintben fordul(hat)nak elő: mezozoos aljzati (triász–jura) karbonátos képződmények, késő-eocén korú konglomerátumok, homokkövek, oligocén homokkövek és pannóniai korú homokkövek. A rétegek földgázt, illetve kőolajat tárol(hat)nak. Az eddigi adatok alapján a rezervoárok a területen túlnyomásosak lehetnek. A kvarter összletben tárolt vizek uralkodóan 500–1200 mg/l összes oldottanyagtartalommal (TDS) rendelkeznek, melyhez változatos, CaMgHCO3-os, CaMgNaHCO3-os, NaCaMgHCO3-os és NaHCO3-os kémiai jelleg párosul. A víztartóban intenzív áramlások zajlanak. A Dunántúli Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek döntően 400–1200 mg/l TDS-űek, mely leginkább 400–500 méteres mélységtől emelkedik 1000 mg/l fölé. Az itt tárolt vizek jellemzően CaMgHCO3-os és CaMgNaHCO3-os kémiai jellegűek, azonban az Újfalui Formációban már megjelenik a nátrium túlsúlya és 400–500 méteres mélységtől már a NaHCO3-os kémiai jelleg válik uralkodóvá. A vizsgálati területen az É-i, ÉÉNy-i peremek felől DK-i irányban fokozatosan emelkedik a nátrium részaránya, így a kezdetben CaMgHCO3-os kémiai jellegű víz fokozatosan átadja helyét NaHCO3-os vizeknek. Az alacsony sótartalmú vizek (kb. <1200–1400 mg/l) a kvarter és a felső-pannóniai (Dunántúli Formációcsoport) összletben uralkodó intenzívebb áramlási rendszer meglétére utalnak. A prepannóniai miocén és paleogén képződményekből elsősorban a vizsgálati terület ÉK-i részeiről áll rendelkezésre adat. Itt a peremibb és kiemeltebb térszíneknek köszönhetően a 177


sekélyebb mélységekben, a repedezett (vulkanitok), karsztosodott (Budai Márga) zónákban intenzívebb áramlások zajlanak, alacsonyabb (500–2400 mg/l) TDS-ű és hidrogénkarbonátos vizek jellemzőek. Jászberény térségében a prepannóniai miocén összlet mélyebb részeiből származó vizek már elzárt víztartóból származnak, melyre a magas TDS-ek (14 400–17 200 mg/l) és a kloridos kémiai jelleg is alátámaszt. A triász aljzati képződményekből (ÉK-i területrészek) a vizsgálati területen belül csak néhány adat áll rendelkezésre: az innen, a Bervai Mészkőből származó alacsony sótartalmú és kalciumos, hidrogén-karbonátos (CaHCO3-os, CaNaHCO3-os, CaMgNaHCO3-os) kémiai jellegű vizek intenzív vízáramlásokat jeleznek. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy ezek az elemzések a Bükki-egység képződményeiből származnak, az itt található képződmények nem azonosak a Jászberény térségében, vastag fedősorozat alatt található Közép-dunántúli-egység mezozoos képződményeivel, ennek következtében az azokban zajló áramlások jelentősen eltérnek. Eddigi tapasztalatok alapján az aljzatban itt elzárt víztartók jelenléte valószínűsíthető. Az alapállapot értékelésénél tekintettel kell lenni arra, hogy a rezervoárokban a korábbi fúrásos kutatásokhoz kapcsolódóan a fúrófolyadék veszteségeihez kapcsolódó lokális szenynyeződésekre számítani lehet. A sikeres szénhidrogén-kutatás után várható termelések hatására akár nyomáscsökkenés is bekövetkezhet. Ezzel ellentétben a szénhidrogén kihozatal érdekében végzett vízbesajtolások a rétegenergia helyreállítása során lokálisan akár többletnyomással jelentkezhettek. Ugyancsak számolni kell a kútmunkálati folyadékok és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel együtt történő majdani visszasajtolásának hatásaival is. Ezeknek a vízlikvidálásnak is nevezett tevékenységnek az adott rezervoárt érintő minőségi és mennyiségi hatásai is lehetnek. Az erre vonatkozó jogi szabályozás, a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről” 11. §-a a következő idevágó részeket tartalmazza: „11. § (1) Tilos szennyező anyagnak mélyinjektálással történő elhelyezése vagy bármilyen módon történő mélybesajtolása, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. (2) A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe, amely a szennyező anyagok – beleértve a szén-dioxidot is – továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló, a felszín alatti víz minőségromlás minden jelenlegi vagy jövőbeni veszélyének kizárásával a 13. § szerint engedélyezhető: a) az olyan veszélyes anyagokat nem tartalmazó vizek visszasajtolása, amelyek a bányászati kutatáshoz, feltáráshoz, kitermeléshez tartozó tevékenységből származnak,” továbbá „(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás: a) az adott tevékenységből származik, és nem tartalmaz az adott tevékenységből származótól eltérő anyagot, és b) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése az elérhető legjobb technika alkalmazásával történik, és c) nem veszélyezteti a környezeti elemek — különösen a felszín alatti vizek — mennyiségi és minőségi viszonyait, a környezeti célkitűzések teljesülését, továbbá d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenőrzött. (4) Az (1–3) bekezdésekben, valamint a 10. §-ban foglalt előírásokból következő intézkedéseket bele kell foglalni a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési programjába”. Mindezek mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy e jogszabály megszületése előtti időkben végzett bányászati tevékenységek esetében a szabályozás nem volt ennyire szigorú, 178


így azok esetében előfordulhatnak olyan hatások is, melyek elválasztása az újabb tevékenységektől az újabb bányászatot végző érdeke is. A tervezett tevékenységeknél tehát a korábbiak során megismert hatásokkal kell számolnunk. A porózus rezervoárokban várható hatások esetében figyelemmel kell lenni arra is, hogy előfordulhat jelentős nyomáscsökkenés is, melynek kompakciós következményeként a rétegbeli porozitás csökkenhet és így a későbbi, a bányászat felhagyása után esetlegesen jelentkező mélytárolási lehetőségek csökkenhetnek. A kompakció esetleges felszíni hatásait a későbbiekben vizsgálni szükséges. A Jászberény vizsgálati terület legjobb tároló képződményei a pannóniai és oligocén homokkövek, felső-eocén konglomerátumok, homokkövek és a karbonátos alaphegység karsztosodott zónái lehetnek. Hangsúlyozni kell, hogy a szénhidrogén-termelések, valamint a kapcsolódó víz-visszasajtolások és a területet érintő jövőbeli esetleges geotermikus hasznosításokhoz kapcsolódó hévíztermelések, geotermikus termelések–visszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy a konkrét kutatási, termelési helyszínek ismeretében a késő-pannóniai, illetve pannóniainál idősebb korú miocén, eocén és aljzati (triász) hévízrezervoárok térségében szükség lesz mind a termelési körzetek lokális, mind a kapcsolódó termálvíztest regionális hidrogeológiai értékelésére, a meglévő és várható, vagy lehetséges kölcsönhatások modellezésére. A hidrogeológiai vizsgálatok alapján a termálvíztestet érintő kedvezőtlen hatások csökkentésére, vagy megelőzésére kidolgozott intézkedéseket a 221/2004. (VII. 21.) kormányrendelet értelmében a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe is be kell majd illeszteni. A vizsgálati területet érintő felszín alatti víztestek minőségi szempontból többnyire jó minősítéssel rendelkeznek, ugyanakkor a sp.2.9.1 jelű víztest (diffúz nitrát-szennyezés következtében) gyenge minősítéssel rendelkezik. A víztestek mennyiségi állapota szintén többnyire jó, gyenge besorolásúak a sp.2.10.2, sp.2.9.1, p.2.9.1, pt.2.2 és a kt.2.5 víztestek. Fentebbiek következtében a tervezett tevékenység során fokozottan figyelembe kell venni, hogy a víztestek állapota nem romolhat, illetve a minőségi jó állapotot a VGT célkitűzései alapján 2021-re, vagy 2027 utánra el kell érni. 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között A nagymélységben lévő rezervoárt és a felszínt kutak kötik össze. Ezek egy része — a termelő és a visszasajtoló kutak — aktív szereplői a szénhidrogén-rezervoárok hasznosításának. Mások a hasznosítás szempontjából passzív kutak, pl. újonnan létesített megfigyelő kutak, tartalék kutak, korábbi kutatások fennmaradt kútjai, pl. meddő CH-kutak. Ezek a kutak a létesítésük során, az esetleges rossz kiképzés, vagy utólagos sérülések, meghibásodások következtében potenciálisan érinthetik a rezervoár felett lévő vízadó rétegeket, a sérülékeny, valamint a felszín felőli szennyeződéstől egyébként védett ivóvízbázisok vízadóit is. Erre vonatkozóan, bizonyos szcenáriók melletti hatásbecslések adhatók a rezervoárban és a felette lévő vízadókban lévő hidrogeológiai információk (nyomásszintek, hőmérsékletek, sótartalom, gáztartalom és vízkémiai összetétel adatok és hidraulikai paraméterek) alapján. Ugyan a területen található felső-pannóniai rétegek, rezervoárok hidrosztatikus nyomásállapotúak, azonban a kutatófúrások rossz kiképzése miatt, és/vagy a termelő kutak esetleges meghibásodása esetén előfordulhat, hogy a sekélyebb szintben található (termál) víztartókba bejuthat a mélyebb rétegek jelentősen eltérő sótartalmú és szénhidrogén-tartalmú, (vagy más szervesanyag-tartalmú) nyomelem-tartalmú vize. A területen és környezetében számos felszíni szennyeződéstől védett és sérülékeny üzemelő ivóvízbázis található. A védelmükről szóló 123/1997. (VII. 18.) korm. rendelet a felszín felől érkező szennyeződésekkel foglalkozik, a védőterületek és védőidomok kialakítása is erre 179


vonatkozik. Azonban a vízbázisok csupán egy része rendelkezik védőidomokkal, ezek, és egyes vízbázisoknál jelenleg becsléssel, számítással megállapított védőterületek és védőidomok figyelembe vétele különösen fontos az esetleges alsóbb rétegekből érkező szennyeződések kivédése érdekében. Mennyiségi szempontból fontos vizsgálni, hogy ugyan a területet érintő legtöbb víztest mennyiségi állapota jónak tekinthető, de egyes részein gyenge mennyiségi állapotú víztestek találhatóak. Ilyenek a sp.2.10.2, sp.2.9.1 és a p.2.9. víztestek, illetve a pt.2.2 és a kt.1.6 porózus termál és termálkarszt víztestek, melyek állapota nem romolhat a tevékenységek hatására. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott célkitűzések szerint a jó mennyiségi állapotot 2021-re, illetve 2027-re el is kell érni. Különös figyelmet kell fordítani a Dunántúli Formációcsoportba tartozó (felső-pannóniai), illetve eocén, valamint a felső-triász karsztos termálvíztartókra, melyekből több célra is hasznosítják a hévizet a vizsgálati területen és közvetlen környezetében. A felhagyás következtében a termelő kutak rossz lezárása, illetve esetleges meghibásodása eredményezhet fentiekhez hasonló szennyeződést a mélyebb termálvízadó rétegekben. A Jászberény vizsgálati területen elsősorban a korábbi szénhidrogén-kutatások és termelések meglévő, vagy felhagyott kútjai, (főleg a kútpalást menti rövidzárakkal, illetve fúrástechnológiai problémák miatt) okozhattak rétegbeli szennyeződéseket. Az újabb bányászati (feltárási és termelési) tevékenységek megkezdése előtt, a konkrét helyszínek körzetében lévő felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotfelmérését célszerű előírni. Az ilyen állapotfelmérés egyúttal olyan viszonyítási alapot is jelenthet a bányászati tevékenység időtartama és lezárulta után az esetleges káros, vagy jelentéktelen változások megítéléséhez. Ehhez a konkrét tevékenységhez legközelebbi, meglévő termelő, vagy megfigyelő kutak adatait célszerű felhasználni, esetenként a bányászati tevékenység hatásaira nézve jellemző, indikátor alkotók kiegészítő vizsgálatával. A vízműkutak védőövezetével kapcsolatos előírások A vizsgálati tevékenység során különösen nagy figyelmet kell fordítani az üzemelő vízbázisokra települt vízműkutak védőövezetében történő munkálatokra. A területen 25 db, 5 km-es környezetében további 26 db üzemelő ivóvízbázis található, ezek közül 8/16 sérülékeny, 1/3 bizonytalan és 16/7 nem sérülékeny. Befejezett diagnosztikával a területen mindegyik érintett vízbázis rendelkezik, az 5 km-es körzetben becsült védőterülettel 6 üzemelő vízbázis rendelkezik, illetve 11 befejezett sérülékeny vízbázis diagnosztika készült, további 2 esetén nem történt diagnosztikai vizsgálat. Ezen felül a területen ásványvízkút nem, de 5 km-es környezetében 4 ásványvízkút (Eger, Jászdózsa, Kál, Parádsasvár) található. A területen 5 gyógyvíztermelő kút (Demjén, Eger, Egerszalók, Jászapáti) létesült, míg 5 km-es környezetében további 6 gyógyvizes kút (Eger, Parád, Parádsasvár) ismert. A védőövezet kialakítására vonatkozó előírásokat a 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet 3. § (3) bekezdése tartalmazza, míg a vízkivételi mű és a vízkészlet szennyeződésektől és rongálástól való közvetlen védelmére vonatkozó előírásokat a rendelet 3. § (1) bekezdése fogalmazza meg. A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat a kormányrendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. E szerint a bányászat felszín alatti vízbázisok hidrológiai „A” védőövezetén új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető, „B” védőövezeten minden esetben környezeti hatásvizsgálat vagy környezetvédelmi felülvizsgálat, ill. ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedélyezhető. Ez utóbbi vonatkozik a vízbázisok „A” és „B” védőövezetein a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenységre. Fúrás vagy új kút létesítése a felszíni és felszín alatti vízbázisok belső és külső védőövezetében tilos.

180


3.2.3. Hatások a felszínen A felszínre érkező földgázt, illetve kőolajat csővezetéken vezetik el. Normál „üzemmód”ban nem kell más hatással számolni a környezetben, mint ami a termelő létesítmények és kiszolgáló berendezések építéséhez kapcsolódik. Az esetleges meghibásodásokra fel lehet, és fel is kell, készülni. A felszíni vízfolyásba jutó szénhidrogének, és/vagy szénhidrogén-tartalmú, jelentős oldottanyag-tartalmú, esetenként toxikus vizek szintén problémát okozhatnak. Arra az eseményre, amelyet a Jászberény térségi hasznosítás esetében az említett kedvezőtlen összetételű vizek normál üzemtől eltérő, rövidebb idejű felszínre jutása jelent, célszerű ideiglenes felszíni tárolót, (vésztárolót) elhelyezni, majd szükség szerint az ott lévő víz kezeléséről gondoskodni. A felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető hatók közül ki kell emelni a fúrásos, kútkiképzési, kútkarbantartási és kútjavítási munkálatoknál jelentkező zömében folyékony hulladékokat. Ezek kezelését a Bányatörvényben előírt „Műszaki Üzemi Terv”-ek megfelelően tartalmazni fogják. Itt most arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kutatás koncepcióját a következő megfontolások alapján kell kialakítani: Ha van a konkrét területen védendő elem, akkor a kutatólétesítményeket a lehető legtávolabb kell kialakítani. Ha lefolyásirányban közvetlenül érintett, védendő felszín vizes, vagy felszín alatti vizes élőhely, vagy objektum (pl. fürdőhely) található, akkor annak figyelembevételével kell kialakítani a megfelelő megelőző, vagy havária-tervet és létesíteni a megfelelő vésztározót, kezelőműveket. Figyelemmel kell lenni a vizsgálati területen és környezetében felszín alatti víztől függő ökoszisztémákra (FAVÖKO), melyek mindegyike különböző céllal természetvédelem alá helyezett területen található. A felhagyás után a kutak nem megfelelő lezárása eredményezhet a fentiekben leírt szennyezést a felszínen, illetve a felszíni vízfolyásokban, mely viszont a megfelelő előírások betartásával kiküszöbölhető. Különösen érzékeny ökoszisztémák közeli alvízi elhelyezkedése esetén a tervezett kutatófúrás, vagy termelőkút, vagy más hasznosítás áthelyezésére is szükség lehet. Ugyanez a helyzet, ha a rezervoár felszíni kiszolgáló egységei ivóvízbázis közelében helyezkednek el, ez esetben a 123/1997. (vízbázisvédelmi) kormányrendeletnek megfelelően kell eljárni a létesítést megelőzően. 3.2.4. Országhatáron átnyúló hatások A terület nem érintkezik, és nem esik országhatár közelébe, határon átterjedő hatásokkal nem kell számolni. 3.2.5. A hatásvizsgálatok kapcsán megemlítendő néhány kérdés A kőolaj és földgáztelepek, a geotermikus energiát hordozó mélységi vizek és a CO 2 földtani tárolására alkalmas rezervoárok sok helyen azonos területrészen találhatók, nemegyszer egymással kölcsönhatásban vannak, sőt az is előfordulhat, hogy egy-egy rezervoár komplex hasznosítása is felmerülhet. Erre példák azok a szénhidrogén-termelésre meddő kutak, melyek ugyanakkor jó permeabilitású rezervoár esetében geotermikus hasznosításra, esetenként akár direkt hévízhasznosításra is alkalmasak. A meglévő vagy potenciális hasznosítási formák lehetséges kölcsönhatásaira az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok fejezeteiben utalás történik, azonban itt most arra hívjuk fel a figyelmet, hogy, — különösen a szénhidrogénkutatások esetében — célszerűnek látjuk a másik kért hasznosítási formára is tekintettel lenni. 181


A vizsgált geofizikai szelvények, vagy térmodellek, feltárások, kútvizsgálatok megfelelő tervezéssel úgy is alakíthatók, hogy azok segítséget adjanak a másik két hasznosítási formához is. Amennyiben egy terület alkalmas komplex hasznosításra, akkor költségtakarékosan lehet azt megkutatni. Az eddigi érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálataink alapján az a véleményünk, hogy a mélységi pórusterekkel, mint állami vagyonnal gazdálkodóknak célszerű lenne az említett komplex hasznosításra irányuló koncessziókat, és az ott tervezett többcélú kutatási formákat előnyben részesíteni.

3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása (MBFH) Nincs tudomásunk általános tiltás alá eső bányászati technológiáról. Egyedi esetek előfordulhatnak, melyeket szakhatóságok írnak elő (természetvédelmi területen, erdőben geofizikai mérés esetén vibrációs jelgerjesztés, fúrólyukas robbantás tiltása).

182


3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és Natura 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása (NeKI) Az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) értelmében a természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen; vagyis a természetvédelmi célokkal ellentétesen nem lehet egy terület jellegét és állapotát megváltoztatni. Ezzel összhangban, a tevékenység tervezésekor tekintettel kell lenni az adott terület védelmi szintjére is. Mivel a tevékenység várhatóan bizonyos mértékben hat a környezetére, a tevékenységet mindenképpen úgy kell tervezni, hogy az, a terület jellegében, használatában nem okoz változást, illetve nem zavarja, vagy károsítja a terület élőhelyeit, az ott élő természetvédelmi oltalom alatt álló, Natura 2000 jelölő élőhelyeket és fajokat. A kutatáshoz és bányászati termeléshez kötődő tevékenységek esetenként jelentős zavarokat okozhatnak. Kitermelő tevékenységek következtében védett értékes és ritka élőhelyek és fajok tűnhetnek el, vagy értékes élőhelyek alakulhatnak át. A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhely-típusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. A bányászati tevékenységek potenciálisan negatív hatással lehetnek a biológiai sokszínűségre. A keletkező hatásokkal szemben a védett természeti és a Natura 2000 területek érzékenyebbnek tekinthetők. Mindemellett nagyobb összefüggő foltokban az országos ökológiai hálózat övezetei is érintik a területet, továbbá figyelembe kell venni az egyéb, területen élő természetvédelmi oltalom alatt álló értékek és Natura 2000 jelölő élőhelyeket és fajokat, amelyek nem feltétlen a védelem alatt álló területeken fordulnak elő. Ritka és veszélyeztetett fajok esetén akár kisebb vagy időszakos zavaró hatásoknak is komoly következményei lehetnek a fajok hosszú távú túlélésére. Emellett a bányászati tevékenységgel érintett területeken „ex lege” védelem alatt álló értékek, illetve védelem alatt nem álló egyedi tájértékek is előfordulhatnak, amelyeket kiemelten kell kezelni a várható hatások becslése során. A területen található vízfolyások és vízgyűjtő-területeik, valamint a felszín alatti vízbázisok vízminőség-védelmi szempontjából fontosak, ezek a területek bányászati célú kutatás szempontjából sérülékenynek tekintendők. A Jászberény CH vizsgálati területen (1803 km2) és 5 km környezetében húsz Natura 2000 terület, valamint hét országos és több helyi jelentőségű védett természeti terület található. A kutatási területet nagyobb összefüggő foltokban az országos ökológiai hálózat övezetei is érintik, továbbá figyelembe kell venni az egyéb, területen élő természetvédelmi oltalom alatt álló értékek és Natura 2000 jelölő élőhelyeket és fajokat, amelyek nem feltétlen a védelem alatt álló területeken fordulnak elő. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek listáját az 1.1.4-es fejezet, illetve a 4. függelék tartalmazza. A kutatás, illetve a bányanyitás során többek között a következő hatásokkal, veszélyeztető tényezőkkel kell számolni: — vonalas létesítmények és új közüzemi vonalas berendezések megjelenése; — emberi jelenlét és zavarás; — környezetszennyezés, -terhelés (zaj-, por-, rezgésszennyezés, pontszerű és diffúz levegő-, talaj- és vízszennyezés, vízminőség romlás); — hidrológiai viszonyok módosítása; 183


— élőhelyek átalakulása, feldarabolódása, zavarása, károsodása, megszűnése; — szukcessziós folyamatok megzavarása; — fajok zavarása, elvándorlása; populációk megváltozása, elszegényesedése; — pionír és inváziós fajok megjelenése; — negatív tájképi hatások. A hatások eltérőek lehetnek a különböző munkafázisokban, a kutatási vagy a bányászati tevékenységek, illetve az utóhasználat alatt. Az élővilág szempontjából a bányászati tevékenység során fellépő hatások nagy része negatív és visszafordíthatatlan. A bányászat okozta környezeti hatások nagyságát és fajtáját meghatározzák a következő tényezők: — a kutatás, a feltárás és a bányanyitás módja; — alkalmazott kitermelés módja, ideje; a bányászott nyersanyag; — feldolgozási technológia; — meddőhányók, zagytározók, derítők kialakítása; — kapcsolódó infrastruktúra megjelenése (kiszolgáló létesítmények, bekötőutak, szállítószalagok, üzemek, tárolók); — az érintett terület nagysága; — az érintett terület természeti adottsága; — érintett terület érzékenysége, sérülékenysége; regenerálódó képessége; — különböző munkafázisok, tevékenységek (kutatás, feltárás, előkészítés, bányászat, lezárás, szüneteltetés stb.). A bányászat megkezdése során pedig másodlagos — nemcsak ökológiai, hanem — társadalmi és gazdasági folyamatokkal, hatásokkal is számolni kell. Így például további megjelenő ipari, kereskedelmi fejlesztések megjelenésével. Ugyanakkor számolni kell, hogy az egyes hatások összeadódnak és egymásra is hatással lehetnek, így például az élőhelyek zavarása, károsodása visszahatással van a helyi állat- és növénypopulációkra is. Minden egyes kitermelő projektnek biztosítania kell azt, hogy ne okozzon kárt vagy zavart azokon a területeken, amelyeken jelentős természeti értékekkel lehet számolni. A védett területekre, valamint az élőhelyekre vonatkozó hatásokat a hatásvizsgálatok készítése során kell részletezni. A kutatási, tervezési fázisban a veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére a védett, értékes területeken a következő szempontokat érdemes figyelembe venni (CSŐSZI et al. 2014): — ha a területen előforduló természeti értékek indokolttá teszik, kutatást csak a vegetációs időszakon kívül javasolt engedélyezni; — szikes felszíneken, meredek térszíneken a felvonulást, a fúrásos és a geofizikai–geokémiai kutatásokat száraz vagy fagyos időben javasolt végezni; — felvonulást és szállítást lehetőleg a már meglévő utakon kell lebonyolítani; — mintavételezés nyomvonalainak kitűzését a növényzet lehető legkisebb sérelmével kell megoldani. A nyomvonalakat és mintavételi helyeket olyan módon kell megjelölni, hogy a jelölés a kutatás befejezése után eltávolítható legyen; — kutatóárkokat a kutatás befejezése után vissza kell temetni, felületüket el kell egyengetni; — természeti, táji értékek védelme érdekében a bányatelek-fektetés során védőpillért lehet kijelöltetni; — bányatelket úgy javasolt kijelölni, hogy a bányát megközelítő, rávezető út természeti, táji érték veszélyeztetése nélkül kialakítható legyen, lehetőleg a már meglévő utak felhasználásával; — tervezett bányatelek lehetőleg ne érintsen természeti területet, védett, illetve védelemre tervezett természeti területet, „ex lege” védett értéket, ökológiai hálózat magterületét,

184


ökológiai és zöldfolyosót, Natura 2000 területet, azok védőterületét és egyedi tájértéket (Tvt. 6.§ (2), 20.§ (1)); — a kutatási terület lehetőleg ne érintsen védelemre tervezett területeket se, illetve tájképi szempontból értékes területet; — bányatelek megállapítása során célszerű figyelembe venni a bányászati tevékenység várható tájképi hatásait, a talajvíz várható szintváltozásával érintett élőhelyek veszélyeztetettségét; — a kutatás során a természetes vízjárású patakok mentén érdemes védőszegélyt kialakítani. Havária esetén, megfelelően összeállított havária-terv segítségével elkerülhetőek azok a szennyeződések, melyek felszíni vízfolyásokat, illetve más felszíni környezeti elemeket, ezáltal védett élőhelyeket is terhelhetnek.

185


Irodalom ALLIQUANDER, Ö. 1968: Rotary fúrás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 15–28. ÁRKAI, P., BALOGH, K., DUNKL, I. 1995: Timing of low-temperature metamorphism and cooling of the Paleozoic and Mezozoic formations of the Bükkium, innermost West Carpathians, Hungary. — Geologische Rundschau 84, 334–344. BÁLDI T. 1998: Magyarország epikontinentális oligocén képződményeinek rétegtana. — In: BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. — MOL NyRt., MÁFI kiadvány, Budapest, 419–437. BÁLDI T., BÁLDI-BEKE, M. 1985: The evolution of the Hungarian Paleogene Basins. — Acta Geol. Hung. 28, 1–2, 5–28. BALLA, Z. 1984: The Carpathian loop and the Pannonian basin: a kinematic analysis. — Geophys. Trans. 30/4, 313–353. BONCZ L., SŐREG V., BALÁZS E.-NÉ, ESZES I.-NÉ, KLEMENIK R. B.; LUX M., PUSZTAI J., SZABÓNÉ LÁSZLÓ A.; SZÁSZFAI J., GYERGYÓI L., MÉSZÁROS V. CS., ZSUPPÁN GY., KOVÁCS A.; MILÁNKOVICH A., HAJDU Á.; KASZVINSZKI R.; SPITZMÜLLER Á.; TÓTH J.; VARGÁNÉ TÓTH I.; VIDA E. 2012: Zárójelentés a 125. Jászberény területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. MOL Nyrt. — Magyar Bányászati, Földtani és Geofizikai Adattár BUDA, GY. 1992: Tectonic settings of the Variscan granitoids occuring in Hungary and some other sorrunding areas. — Terra Nova Abstr. Suppl. 2, 10 p. CSÁSZÁR G. (szerk.) 1997: Magyarország litosztratigráfiai alapegységei (Basic lithostratigraphic units of Hungary). — MÁFI Kiadvány, Budapest, 114 p. CSEREPES–MESZÉNA, B. 1986: Petrography of the cristalline basement of the Danube-Tisza interfluve (Hungary). — Acta Geol. Hung. 29, 321–340. CSIMA P., GÖNCZ A., GERGELY A., FORRÓ E., HALTRICH A., KISS G., MÓDOS-BUGYI I. 2003: A területrendezési tervek tájterhelési és a táj-terhelhetőségi vizsgálatának módszere. Tervezési útmutató. — VÁTI Kht. FvM. Budapest. 35 p. CSIMA P. 2008: Tájvédelmi szabályozás a településrendezési tervekben. In: Csorba P.,Fazekas I. (szerk.) Tájkutatás – tájökológia. — Meridián Alapítvány. Debrecen, 401–408 CSONTOS, L., NAGYMAROSY, A. 1998: The Mid-Hungarian line: a zone of repeated tectonic inversions. — Tectonophysics 297, 51–71. CSONTOS, L., NAGYMAROSY, A., HORVÁTH, F., KOVAC, M. 1992: Cenozoic evolution of the Intra-Carpathian area: a model. — Tectonophysics 208, 221–241. CSONTOS, L., VÖRÖS, A. 2004: Mesozoic plate tectonic reconstruction of the Carpathian Region. — Palaeogeogr. Palaeoclimatol. Palaeoecol. 210, 1–56. CSŐSZI M., BABUS F., DUHAY G., KELLNER SZ., KISS G. (2014): Tájvédelmi Kézikönyv. — Vidékfejlesztési Minisztérium. Környezet- és Természet megőrzési Helyettes Államtitkárság. Budapest. DÖVÉNYI Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott, bővített kiadás, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 159–170, 195–213, 713–751, 820–823. FITZPATRICK, J. 1991: Practical well controll — Petroleum Extension Service, Univ. of Texas, Austin FODOR, L., MAGYARI, Á., KÁZMÉR, M., FOGARASI, A. 1992: Gravity-flow dominated sedimentation on the Buda paleoslope (Hungary): Record of Late Eocene continental escape of the Bakony unit. — Geologische Rundschau 81/3, 695–716. FÜLÖP J. & DANK V. (szerk.) 1987: Magyarország földtani térképe a kainozoikum elhagyásával 1:500 000. — MÁFI kiadvány, Budapest.

186


GÉCZY, B. 1973: Plate tectonics and paleogeography in the East-Mediterranean Mesozoic. — Acta Geol. Hung. 17, 421–428. GYALOG L. (szerk.) 1996: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — MÁFI, MOL Kiadvány, Budapest, 171 p. HAAS J., BUDAI T., CSONTOS L., FODOR L., KONRÁD GY. 2010: Magyarország pre-kainozoos földtani térképe, 1:500 000. A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest. HAAS, J., KOVÁCS, S., KRYSTYN, L., LEIN, R. 1995: Significance of Late Permian-Triassic facies zones in terrane reconstructions in the Alpine-North Pannonian domain. — Tectonophysics 242, 1, 19–40. HÁMOR G. 1985: A Nógrád-Cserháti kutatási terület földtani viszonyai. — Geology of the Nógrád-Cserhát area. — Geol. Hung. ser. Geol. 22, 297 p. HÁMOR G. 1996: Fóti Formáció. In: GYALOG L. (szerk.) A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — MÁFI alkalmi kiadványa, Budapest, p. 82. HÁMOR G. 1996: Garábi Slír Formáció. In: GYALOG L. (szerk.) A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — MÁFI alkalmi kiadványa, Budapest, 83 p. HÁMOR G. 1996: Zagyvapálfalvai Formáció. In: GYALOG L. (szerk.) A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. — MÁFI alkalmi kiadványa, Budapest, p. 86. HÁMOR G. 1998: A magyarországi miocén rétegtana. — In: BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. — MOL NyRt., MÁFI kiadvány, Budapest, 437–452. HÁMOR, G. 1978: Die Orogenphasen des Badenien. — Chronostratigraphie und Neostratotypen; Miozan der Zentralen Paratethys; M4-Badenien (Moravien, Wielicien, Kosovien). — Bratislava, VEDA Veri. Slow. Akad. Wiss. 6, 109 p. HÁMOR, G. 1983: The quantitative Methods of Paleogeographical Reconstruction — Spec. Papers 1982/2. Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, 70 p. HÁMOR, G. 1984: Paleogeographic reconstruction of Neogene Plate Movements in the Paratethyan Realm. — Acta Geol. Hung. 27/1–2, 5–21. Hévízkútkataszter: Magyarország hévízkútjai. VITUKI, Budapest. 2001 JÁMBOR Á. 1998: A magyarországi kvarter (negyedidőszaki) képződmények rétegtanának áttekintése. — In BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. —MOL NyRt., MÁFI kiadvány, Budapest, 495–517. JUHÁSZ GY. 1998: A magyarországi neogén mélymedencék pannóniai képződményeinek litosztratigráfiája. In: BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. — MOL Rt., MÁFI, Budapest, 469–484. JUHÁSZ GY., POGÁCSÁS GY., MAGYAR I., VAKARCS G. 2006: Integrált-sztratigráfiai és fejlődéstörténeti vizsgálatok az Alföld pannóniai s.l. rétegsorában. — Földtani Közlöny, 136/1, 51–86. KISS J. 2006: Magyarország gravitációs Bouguer-anomália-térképe M = 1:500 000. Geophysical Transactions 45/2, 99–104. KISS J., GULYÁS Á. 2006: Magyarország mágneses ΔZ-anomália térképe. M=1:500 000-es nyomtatott térkép. MÁELGI kiadvány, Budapest. KORPÁSNÉ HÓDI M., JUHÁSZ GY. (szerk.) 1997: A pannon képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése. — In CSÁSZÁR G. (szerk.): Magyarország litosztratigráfiai alapegységei. — MÁFI kiadvány, Budapest, p. 11. KOVÁCS, S. 1982: Problems of the ’Median Massif’ and a plate-tectonic concept. Contributions based on the distribution of Late-Paleozoic–Early Mesozoic isopic zones. — Geologische Rundschau 71/2, 617–639. KŐRÖSSY L. 2004: Az észak-magyarországi paleogén medence kőolaj- és földgázkutatásának földtani eredményei. — Általános Földtani Szemle 28, 9–121. 187


Kútkataszter: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. VITUKI MAGYAR I. 2010: A Pannon-medence ősföldrajza és környezeti viszonyai a késő miocénben. — Szeged, GeoLitera, 140 p. Magyarország személyszállítási vasúttérképe, 2006. Alappont Mérnöki és Térképszolgáltató Kft. Kiadó: Magyar Közlekedési Klub, 2006 MAROSI S., SOMOGYI S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I. — MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 178–189, 219–239, 811–855, 938–942. MARSI I., SZENTPÉTERY I. 2013: Magyarország talajai érzékenység–terhelhetőségi kategorizálásának módszertana – kézirat, MÁFGBA, 25 p. MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása: Szénhidrogén-kutatató fúrások nyilvántartása, MBFH MFA: Magyarország Mélyfúrási Alapadatai MFGI Egységes fúrási adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Egységes fúrási adatbázisa. MFGI MFGI Mélyfúrás-geofizikai adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Mélyfúrásgeofizikai (karotázs) adatbázisa. MFGI MSZ 20381: 2009 Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése NAGYMAROSY, A., BÁLDI –BEKE, M. 1993: The Szolnok unit and its probable paleogeographic position. –— Tectonophysics 226, 457–470. NEMESI L. VARGA G. MADARASI A. 2002: A Dunántúl tellurikus térképe (Telluric map of Transdanubia). — Geophysical Transactions 43/3–4 (2000) 169–204. Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEiR): KSH Népszámlálás 2011, NAV Személyi jövedelemadó statisztika PALOTAI, M., CSONTOS, L. 2010: Strike-slip reactivation of a Paleogene to Miocene fold and thrust belt along the central part of the Mid-Hungarian Shear Zone — Geologica Carpathica 61/6., 483–493. RÓNAI A. 1985: Az Alföld negyedidőszaki földtana. — Geol. Hung. ser. Geol. 21, 446 p. RÓNAI, A., FRANYÓ, F. 1989 in: BORSY, Z. 1990: Evolution of the Alluvial Fans of the Alföld. — In RACHOCKI A. H., CHURCH M. (eds.): Alluvial Fans: A Field Approach.— John Wiley Sons Ltd. SCHMOKER, J. W. 1994: Volumetric calculation of hydrocarbon generated. — In: MAGOON, L. B., DOW, W. G. (eds): The petroleum system - from source to trap. — AAPG Memoir 60, 323–326. SZENTGYÖRGYI, K. 1989: Sedimentological and faciological characteristics of the Senonian pelagic formations of the Hungarian Plain. — Acta Geol. Hung. 32, 107–116. SZTANÓ, O., TARI, G. 1993: Early Miocene basin evolution in Northern Hungary: Tectonics and Eustacy. — Tectonophysics 226/1–4, 485–502. TARI, G., BÁLDI, T., BÁLDI –BEKE, M. 1993: Paleogene retroarc flexural basin beneath the Neogene Pannonian basin: a geodynamic model. — Tectonophysics 226, 433–455. Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez (2013). Vidékfejlesztési Minisztérium. Természetmegőrzési Főosztály. Budapest. Kézirat. Útmutató — Nem energetikai célú kitermelési tevékenység és Natura 2000. Az Európai Bizottság útmutatója. A mű eredeti címe: Guidance document. Non-energy mineral extraction and Natura 2000. VKGA 2009: Vízkészletgazdálkodási Atlasz — 2009, VKKI, MÁFI VÖLGYI L., SZERECZ F., HAJDÚ D., KURUCZ B., MÉSZÁROS L., NÉMETH G., FÖLDEÁK P.-NÉ, SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, HORVÁTH R., KOVÁCS ZS., TORMÁSSYNÉ VARGA É., DALLOS E.-NÉ, NAGY M.-NÉ, SZŰCS L. 1985: Magyarország kőolaj- és földgázelőfordulásai 1935-1985. Kutatási jelentés, GEOS, Budapest. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár. 188


VÖRÖS, A. 1993: Jurassic microplate movements and brachiopod migrations in the western part of the Tethys. — Palaeogeogr. Palaeoclimatol. Palaeoecol. 100, 125–145. VÖRÖS, A., HORVÁTH, F., GALÁCZ, A. 1990: Triassic evolution of the Periadriatic margin in Hungary. — Bull. Soc. Geol. Ital. 109, 73–81. WEIN, GY. 1969: Tectonic review of the Neogene covered areas of Hungary. — Acta Geol. Hung. 13, 399–436.

Internetes hivatkozások 2012.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, 2013. http://www.kvvm.hu/olm/docs/2012_RIV_ertekeles.pdf 2013-06-17 2013.évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. LRK Adatközpont Budapest, 2014. http://www.kvvm.hu/olm/docs/2013_RIV_ertekeles.pdf 2013-06-17 A Magyar Villamosenergia–rendszer Hálózatfejlesztési Terve. MAVIR Zrt. 2010. http://www.mavir.hu/c/document_library/get_file?uuid=3dd80445-53b8-4975-ad0502f1e425d1f6&groupId=10258 2014-08-09 Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv 2013: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, p. 31, http: //www.kormany.hu/ Az Országos Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (FGBA) jelentéseinek térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH JELENTÉSTÁR: Az Országos Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (FGBA) jelentéskatalógusa. CORINE 2009: CORINE Land cover (felszínborítás). © EEA, Koppenhága (2009); Készítette a FÖMI a KvVM megbízásából (2009). http:// www.eea.europa.eu/data-and-maps/data/ ELGI: Országos geofizikai felmértségi adatok: http://kinga.elgi.hu Helyi jelentőségű védett természeti területek országos nyilvántartása: http://www.termeszetvedelem.hu/helyi-jelentosegu-vedett-termeszeti-teruletek Heves megye területfejlesztési koncepciója (2014-2020). helyzetelemzés, helyzetértékelés www.hevesmegye.hu/files/koncepcio/helyzetertekeles.pdf 2014-08-09 Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja (2007-2013). Eger, 2008. március http://www.terport.hu/webfm_send/716 2014-08-09 Heves megye területrendezési terve, Módosítás, 2010. http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/megyek/heves-megyeteruletrendezesi-terve 2013-07-22 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf – 2014. január 22. HTTP://WWW.MBFH.HU/GCPDOCS/201205/JASZBERENY_GEOTERMIKUS_KONCESSZIOS_JELENTES _2012JAN.PDF Jász–Nagykun–Szolnok megyei Területfejlesztési Koncepció I. Vizsgálat. Város– Teampannon Kft Budapest, 2010. június. http://www.jnszm.hu/feltolt/File/tfi/tanacs/koncepcio_01_vizsgalat.pdf 2014-08-09 Jász–Nagykun–Szolnok megyei Területfejlesztési Koncepció II. Javaslattevő fázis. Jász– Nagykun–Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Szolnok, 2010. június. http://www.jnszm.hu/feltolt/File/tfi/tanacs/koncepcio_02_javaslattevo_fazis.pdf 2014-0709 Jász–Nagykun–Szolnok megyei Területfejlesztési Stratégiai Program (2007-2013) megújítása. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda, 189


Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kf. 2010. http://www.jnsztfu.hu/feltolt/File/jnksz_megyei_strategia_2010_2013.pdf 2014-0809 LAKATOS I., LAKATOSNÉ SZABÓ, J. 2010: A nem konvencionális szénhidrogének jelentősége a XXI. században. (www.enpol2000.hu). Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2013. http://okir.kvvm.hu/lair/ 2013-06-17 Magyarország Műemlékjegyzéke. Tolna Megye. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest 2006. https://www.e-epites.hu/1127 2013-06-17 MBFH Bányászat: MBFH Bányászati területek nyilvántartása. (2015. április) http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=146&lng=1 MBFH Fúrási megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) fúrásainak térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH Geológiai megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéseinek térinformatikai keresője: http://www.mbfh.hu MBFH jelentéstár: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéskatalógusa: http://www.mbfh.hu Nemzeti Energiastratégia 2030 gazdasági hatáselemzése 2011 – Regionális Gazdasági kutatóközpont. www.rekk.eu. Nemzeti Energiastratégia 2030: www.kormany.hu. Országos Területfejlesztési Koncepció 2013.(OTK) http://www.nfu.hu/doc/207 2014-08-09 Országos Területrendezési Terv 2012. (OTrT) http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/magyarorszag 2014-08-09 Országos területrendezési terv: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete. A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya, 2013. http://www.terport.hu/webfm_send/4215 2013-06-17 Összefoglaló a 2007-2013 között a KözOP keretén belül megvalósuló vasúti fejlesztésekről. MÁV Zrt. http://www.mav.hu/mav/fejlesztes.php?mid=148b406fd33e0d 2014-07-09 PÉCSI M. (SZERK.) 2000: Magyarország geomorfológiai térképe M=1:500.000 — http://www.geo.u-szeged.hu/web/magyarorszag-geomorfologiai-terkepe Pest megye területfejlesztési koncepciója I. - Helyzetfeltárás. 2012 november. http://www.pestmegye.hu/teruletfejlesztes 2014-08-09 Pest Megye Területrendezési Terve módosítás. Környezeti értékelés. PESYTTERV Kft. 2011 június, Budapest. http://www.terport.hu/webfm_send/1849 2014-07-09 Pest Megye Területrendezési Terve módosítása Egyeztetési anyag 2011. augusztus http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/megyek/pest-megyeteruletrendezesi-terve/pest-megye-teruletr 2014-07-09 Pest Megye Területrendezési Terve, Javaslattevő tervfázis, Egyeztetési dokumentáció, I. kötet: Elfogadásra kerülő munkarészek. PESTTERV Kft, 2011 július. http://www.terport.hu/webfm_send/1846 2014-07-09 Somogy megye műemlékjegyzéke. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság, 2001. (2007-es revízió). http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CCAQFjA A&url=http%3A%2F%2Fwww.somogyportal.hu%2Fape%2Fdownload.php%3Fid%3D30 28&ei=11upU7jDOuGg4gTskICoAg&usg=AFQjCNG4ZP9989zyIbu4HM96CabqFIjnrg& sig2=Dy8r-LaAnAUsRuud-rwofg 2013-06-17 Somogy megye területrendezési terv módosítása - Elfogadási fázis - környezeti értékelés. Környezetterv Kft. 2010. http://www.eepites.com/anyagok/terport/kornyezeti_ertekeles.zip 2014-06-15

190


Somogy Megyei Területfejlesztési Koncepció. Helyzetfeltáró Munkarész. Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal, 2012. http://www.tolnamegye.hu/teruletfejleszes_2013/terfej_koncepcio_felmunkveg.pdf 201406-15 TIR: Természetvédelmi Információs Rendszer: http://geo.kvvm.hu/tir/ Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója - Helyzetfeltáró munkarészek. Tolna Megyei Önkormányzat Hivatala. 2012. http://www.teruletfejlesztes.somogy.hu/SMFK-HE2.pdf 2014-06-15 Tolna Megye Területrendezési Terv módosítása. Vizsgálat. Környezetterv Kft. 2011. http://www.tolnamegye.hu/dld/megyei_rendezesi_terv_2012/tolnam_trtmod_vizsg_20110 504_jo.pdf 2014-06-15

191


II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 3.§ (1) pontja alapján megbízta az MFGI és NeKI intézményeket a kormányrendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésére, Jászberény szénhidrogén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4.§ (1) pontja alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. Minden érintett válaszolt. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4.§ (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. Az eredeti válaszlevelek az MBFH Irattárában találhatók meg. A válaszadók a következők voltak: Adács Község Jegyzője Alattyán Községi Önkormányzat Jegyzője Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Andornaktálya Község Jegyzője Átányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Átányi Közös Önkormányzati Hivatal, Tenki Kirendeltség Besenyőtelek Község Polgármesteri Hivatala Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatal Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság Csány Község Jegyzője Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Vécsi Kirendeltsége Eger Megyei Jogú Város Jegyzője Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal, Egerszóláti Kirendeltség Erdőteleki Polgármesteri Hivatal Jegyzője Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Farmosi Polgármesteri Hivatal Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság Füzesabonyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Gyöngyöshalász Község Jegyzője Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatala Heves Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Heves Város Jegyzője Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Jánoshida, Polgármesteri Hivatal Jászágó Község Önkormányzata Jegyzője

192

Jászberény. II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Jászapáti Város Önkormányzati Hivatala Jászárokszállás Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Jászberény Jegyzője Jászboldogháza Községi Önkormányzat Jászdózsa Község Jegyzője Jászjákóhalma Községi Polgármesteri Hivatal Jászkiséri Polgármesteri Hivatal Jászladány Nagyközség Jegyzője Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Jászszentandrási Közös Önkormányzati Hivatal Jászteleki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kál Nagyközségi Önkormányzat Jegyzője Kápolnai Közös Önkormányzati Hivatal Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője Kerecsendi Közös Önkormányzati Hivatal Kisköre Város Jegyzője Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Maklári Közös Önkormányzati Hivatal Maklári Közös Önkormányzati Hivatal Nagytályai Kirendeltsége Nagyfüged Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Ostorosi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pélyi Közös Önkormányzati Hivatal Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Jegyzője Tápiószele Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Tarnamérai Közös Önkormányzati Hivatal Tarnamérai Közös Önkormányzati Hivatal Boconádi Kirendeltsége Tarnamérai Közös Önkormányzati Hivatal Zaránki Kirendeltsége Tarnaörs Község Önkormányzata Erki Kirendeltsége Tarnaörsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tarnazsadány Közös Önkormányzati Hivatalának Jegyzője Tarnazsadányi Közös Önkormányzati Hivatal Tarnabodi Kirendeltsége Tiszanánai Közös Önkormányzati Hivatal Kömlői Kirendeltség Újszász Város Jegyzője Vámosgyörki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Vámosgyörki Közös Önkormányzati Hivatal Viszneki Kirendeltsége 193


Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Atkári Kirendeltsége Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

194

Jászberény. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján

III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján

Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 3.§ (1) pontja alapján megbízta az MFGI, az OVF és NeKI intézményeket a kormányrendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésére Jászberény szénhidrogén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4.§ (1) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4.§ (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. A kiigazításokat kérő közreműködő hatóságok — az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala, a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztálya és a Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság — észrevételei alapján és az adatszolgáltatás keretében részünkre megküldött információk felhasználásával a tanulmányt kiegészítettük, illetve javítottuk. A továbbiakban ismertetjük Jászberény területre az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint a közreműködő közigazgatási szervek válaszai alapján megállapítható tiltásokat és korlátozásokat. Összefoglalónkban az egyes levelek tömörített, az alábbi elv alapján rendezett kivonatát közöljük: Az áttekinthetőség érdekében az anyagot a kormányrendelet 1.§ (2) bekezdésében meghatározott tematikus sorrendet követve alegységekre bontjuk. Ezek első szakaszában a tanulmánynak a témakörre vonatkozó megállapításaira utalunk, a második szakaszban a szakhatóságoknak az adott szakterületre vonatkozó megállapításait, a harmadik szakaszban az illető tárgyban közreműködő szakhatóságok listáját közöljük. A levelek eredeti példánya a mellékletekkel együtt az MBFH Irattárában tekinthető meg. 1. Környezet-, táj- és természetvédelem A vizsgálati terület természetvédelmi oltalom alatt álló térségeivel a tanulmány 1.1.4. alfejezete foglalkozik. Megállapítja, hogy a vizsgálati terület nemzeti parkkal nincs átfedésben. Ezzel szemben három tájvédelmi körzettel és négy természetvédelmi területtel van kapcsolata. A Natura 2000-es területek közül viszonylag kis kiterjedésben találhatók a különleges, vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek, viszont a vizsgálati terület középső és keleti részén igen nagy különleges madárvédelmi területek fekszenek. Ugyancsak jelentős elterjedésben találhatók a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei (mindhárom kategóriában). A különféle szintű védettséget élvező területek esetében bármilyen tevékenység — amennyiben összeegyeztethető a természetvédelmi célokkal — csak a jogszabályokban rögzített feltételek betartásával, folyamatos ellenőrzés mellett végezhető. A tanulmány 3.1.1.–3.1.8. alfejezetei rövid áttekintést adnak a felszíni környezeti elemek várható terheléséről, egyes környezeti elemnél kitérve a legalapvetőbb szabályozási elvekre is. 195


A környezet-, táj- és természetvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a vizsgálati tanulmányt természet- és tájvédelmi szempontból elfogadja. Emellett a következőkre hívja fel a figyelmet: — A koncessziós pályázati kiírásban szerepeljen egy intézkedési terv kidolgozásának szükségessége egy esetleges levegőminőséget veszélyeztető havária-esemény bekövetkezésére, illetve megelőzésére vonatkozóan. — Amennyiben a koncessziós terület fokozott védelem alatt álló területekkel határos, úgy az ökológiai rendszerek védelmében a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 4. § (3) bekezdése alapján a kén-dioxid, nitrogén-oxidok, ammónia és talajközeli ózon koncentrációjára, illetve a nitrogén- és kéntartalmú vegyületek, aeroszolok, Ca, Mg, Pb, Cu, Zn, Cd és összes sav megengedett ülepedésére és levegőterheltségi szintre vonatkozó — meghatározott területet érintő — kritikus szinteket kell alkalmazni. — A tervezett beruházáshoz kapcsolódó szállítási tevékenység tervezésénél közúti szállítás esetén a 284/2007. (X. 29.) kormányrendelet 2. számú mellékletének 1. 10. pontja alapján ismertetni kell a lehetséges alternatívák bemutatásával a tevékenységhez kapcsolódó szállítás környezetre gyakorolt hatását és ezek közül meg kell adni a legkevesebb zajkibocsátással járó szállítási útvonalat. — Mivel a kitermelésre kialakítandó végleges telephely a vizsgálati szakaszban nem ismert és a kitermelés legnagyobb hatása a létesítendő telephely területén, illetve az onnan történő szállítás útvonalén lesz, ezért azok ismeretében lehet majd a konkrét területre vonatkozó hatást vizsgálni, Natura 2000 terület érintettsége esetén a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. § (1) és (2) bekezdései, illetve a 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció alapján. — A vizsgálati tanulmány alapján az eljárás jelen szakaszában nem lehet olyan területet kijelölni, ahol a tervezett koncessziós tevékenység nem folytatható, azt a végleges telephelyek helyszíneinek ismeretében lehet majd vizsgálni. A telephelyek helyszíneinek tervezése során javasolja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával történő egyeztetést. — A Felügyelőség leveléhez mellékelte a védett természeti területeknek, Natura 2000 területeknek, illetve az országos ökológiai hálózatnak az illetékességi területére eső részeit. A levél és melléklete az MBFH Irattárában tekinthető meg. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az alábbi véleményt adja: — Kármentesítési szempontból: — Az érintett területen belül, a Tápiószele, Györgyei út 14–22. szám alatt, a Tápiószele 0150/22, 0151/1, 0155/5, 0155/6, 0152/4 és 0152/5 hrsz. alatti ingatlanokon és azok környezetében a CG Electric Systems Hungary Zrt. (korábban: Ganz Transelektro Zrt.) területén jelenleg kármentesítés (tényfeltárás) van folyamatban. — Levegőtisztaság-védelmi szempontból: — A vizsgálati területnek a Felügyelőség illetékességi területéhez tartozó rész — Farmos, Tápiógyörgye és Tápiószele — „az ország többi területe” légszennyezettségi agglomerációhoz tartozik. — A kutatási és a kitermelés szakaszban előre jelezhető légterhelő hatások: diffúz kiporzás a megközelítési útvonalak kiépítése, illetve a fúrókörzet kialakítása érdekében végzett földmunkák során; a szállító járművek légszennyező anyag kibocsátása; a furat mélyítése során a fúróberendezések dízelmotorjának légszennyező anyag kibocsátása;

196


kitermelési szakaszban a kitermelt fluidumokból eredő esetleges szaghatások. Haváriaesemény bekövetkezése esetén a környezeti levegőt terhelik a szénhidrogének égése során felszabaduló anyagok is. Korszerű berendezések alkalmazása, illetve a környezetvédelmi előírások betartása esetén a kutatási szakasz során fellépő, időszakos jellegű levegőterhelő hatások hatékonyan csökkenthetőek, gondos tervezés esetén pedig a havária események bekövetkezésének valószínűsége is elfogadható mértékűre csökkenthető. — A vizsgált területen belül levegőtisztaság-védelmi szempontból előzetesen nem határozható meg olyan terület, ahol a tevékenység nem folytatható. Konkrét engedélyezési eljárás keretében a tevékenység szűkebb környezete levegőminőségére gyakorolt hatásának vizsgálata, illetve a hatások mérséklését szolgáló előírások megtétele szükséges. — Táj- és természetvédelmi szempontból: — A vizsgálati terület a Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet országos jelentőségű védett természeti területet érinti a Felügyelőség illetékességi területén belül. A védetté nyilvánítási rendelet (19/1998. [VI. 25.] KTM rendelet) tartalmazza a védett természeti terület helyrajzi számos listáját. — A vizsgálati terület egy része Farmos területén belül „ex lege” védett lápterületet érint, továbbá a vizsgálati terület a HUDI20043 (Rekettyés) és HUDI20024 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeket érinti a Felügyelőség illetékességi területén belül. A védetté nyilvánítási rendelet (14/2010. [V. 11.] KvVM rendelet) tartalmazza a védett természeti terület helyrajzi számos listáját. — A vizsgálati terület a Felügyelőség illetékességi területén több helyen érinti az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét is. — A Felügyelőség levelében tételesen ismerteti azokat a jogszabályokat, melyeket a koncessziós tevékenységgel érintett területek (országos jelentőségű, Natura 2000, országos ökológiai hálózat, helyi jelentőségű természetvédelmi területek) tervezése során szükséges figyelembe venni. (A levél és mellékletei az MBFH Irattárában tekinthetők meg.) Felhívja a figyelmet arra, hogy a védett természeti területek esetleges élőhely megváltoztatásával járó igénybevétele ellentétes a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott vonatkozó előírásokkal, a védett természeti területek fenntartási és természetvédelmi kezelési célkitűzéseivel. — Tájékoztat arról, hogy a Natura 2000 területek és az országos ökológiai hálózat területi elhelyezkedésének vonatkozásában a Természetvédelmi Információs Rendszer közönségszolgálati modulja segítségével lehetséges tájékozódni (http://geo.kvvm.hu.tir/). — A Felügyelőség megküldte a KDV–KTF illetékességi területeinek, valamint az ezekre eső országos jelentőségű természeti területek és Natura 2000 területek térképeit. A mellékletek az MBFH Irattárában tekinthetők meg. A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség — levelében megadja a vizsgálati terület által érintett országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal közös illetékességi területein előforduló fokozottan védett és védett növények, fokozottan védett és védett állatok listáját. Levelében szintén megadja a Natura 2000 oltalom alatt álló, a Bükki Nemzeti Park és Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságokkal közös illetőségi területek védett fajainak és élőhelyeinek, valamint a védett természeti értékek települések szerint lebontott listáját, azok EOV koordinátáival. Leírást közöl az élőhelytípusok természeti értékeiről, kiemelve főbb jellemzőiket. A levél eredeti példánya az MBFH Irattárában tanulmányozható. 197


— A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján, légszennyezettség tekintetében a Felügyelőség illetékességi területére eső terület a 10. kategóriába esik (47. táblázat, 48. táblázat). A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet 4. §-a kimondja, hogy tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A levegő védelmének általános szabálya betartásának érdekében a tervezett tevékenység létesítése és üzemeltetése során a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelettel megállapított határértékeket kell figyelembe venni. (A levegőterheltségi szint egészségügyi határértékeit és a helyhez kötött benzin- és dízelüzemű belső égésű motorok kibocsátási határértékeit tartalmazó táblázatokat, valamint a kapcsolatos előírásokat a Felügyelőség leveléhez mellékelte.) — A tervezett koncessziós tevékenység várható hatásaival kapcsolatban a következőkre hívja fel a figyelmet: — A tervezett tevékenység környezetre és természetre gyakorolt hatását külön eljárásban, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet szerint kell vizsgálni. — 500 t/nap kőolaj, illetve 500 ezer m3/nap földgáz kitermelésétől a rendelet 1. számú melléklet 7. pontja szerint környezeti hatásvizsgálat, továbbá a rendelet 2. számú melléklete 13.2. pontja szerint egységes környezethasználati engedély köteles. A fenti kitermelési volumen alatt a rendelet 3. számú melléklet 13. a) pontja szerint a felügyelőség döntésétől függően hatásvizsgálat köteles tevékenység. Ugyanez érvényes kutatófúrás esetében védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén és felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki). Ennek során a környezethasználó a rendelet 3. § (1) bekezdése szerint előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a rendelet 4. számú mellékletének megfelelő tartalmú dokumentáció csatolásával. Amennyiben a kutatófúrás a rendelet 3. számú mellékletében megállapított feltételektől eltérő helyen tervezett, a rendelet 2/A. §-a szerint a felügyelőség — a környezethasználó által benyújtott, a 13. számú melléklet szerinti adatlap alapján — előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nélkül, más hatósági, szakhatósági eljárásban az 5. számú mellékletben foglaltak szerint vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetőek-e. — A tervezett tevékenység felszíni és felszín alatti víztestek állapotára, hasznosítási lehetőségeire gyakorolt hatása vonatkozásában, valamint vízbázisvédelmi terület, védőidom aktualizálása, kiegészítése kapcsán a területileg illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok szervezetébe vont Vízügyi Hatóságok véleménye a mérvadó. — A földtani közegre vonatkozóan a környezetre gyakorolt hatás vizsgálatánál a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet és a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet földtani közegre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni, a környezet egyéb elemeibe kerülő szennyező anyagok környezeti elemek közötti egymásra hatásának szem előtt tartásával. Különös tekintettel arra, hogy a tevékenység nem okozhatja a környezeti elem jogszabályban meghatározott határértéket meghaladó terhelését, illetve esetleges bekövetkezése esetén a beavatkozás nem okozhatja más környezeti elemre történő átterjedését.

198


— A Felügyelőség a 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet 4. § (5) bekezdésére való hivatkozással az alábbi korlátozásokat, előírásokat teszi: — A védett, fokozottan védett, valamint a közösségi jelentőségű élőlények és élőhelyeik megóvása érdekében a területeken végzett tevékenységek bizonyos feltételek betartása mellett végezhető, a védett természeti értékek megóvása miatt a tevékenységek természetvédelmi szempontok szerinti időbeli és térbeli szabályozása szükséges. — Gyepterületeken a nehézgépekkel történő közlekedés és rezgéskeltés jelentősen károsíthatja a felszíni és a felszín közeli élővilágot, ezért az ilyen területeken alternatív módszerek alkalmazása javasolt. Amennyiben gépjárműre szerelt rezgéskeltést alkalmaznak, a gyepterületeken csak a meglévő utak használata fogadható el. A fúrólyukak és geofonok elhelyezése során törekedni kell a gyepterületek minél kisebb igénybevételére, illetve az azon gépjárművel történő közlekedés minimalizálására. A gyepterületeken csak száraz vagy fagyott talajviszonyok mellett lehet közlekedni. — Mivel a térségben számos, az emberi zavarásra érzékeny, vagy a koncesszióban szereplő tevékenységek által potenciálisan veszélyeztetett faj él, ezekre a fajokra külön figyelmet kell fordítani. Ezek közül különösen a gerinces állatok nagyobb területet is bejárhatnak, otthonterületük is évről évre, akár jelentősebb mértékben változhat, ezért a jövőre vonatkozó pontos adatok nem adhatók meg, az a konkrét kutatási területek és időszakok ismeretében lesz lehetséges. Bizonyos fajok nem kizárólag a védettséget élvező területeken fordulnak elő, ezért az ezeken kívüli védett és fokozottan védett, vagy közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek aktuális előfordulásainak megóvása is fontos természetvédelmi szempont. Ennek következtében a kutatás tervezése és kivitelezése közben is javasolt a folyamatos kapcsolattartás a természetvédelmi kezelővel, a nemzeti park igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának tagjaival. (Az egyes fajok otthonterületének közelében várható időbeli és térbeli szabályozásokat tartalmazó szabályozásokat a Felügyelőség levelében táblázatos formában közli. Az ebben felsorolt fajok mellett az aktuális tevékenység ismeretében a későbbiekben felmerülhetnek más fajok is.) — A koncessziós területeken előforduló „ex lege” védett és miniszteri rendeletben kihirdetett természeti emlékek megóvása szintén fontos. Ezek területi, morfológiai épségét, táji megjelenését, a tájban betöltött szerepét, kultúrtörténeti értékeit a tervezett tevékenységek esetleges káros vagy veszélyeztető hatásaitól szintén szükséges megvédeni. Itt elsősorban területi szabályozások betartása szükséges. — A tervezett munkálatokat a természeti értékek legnagyobb kímélete mellett kell végezni. — Védett természeti területeken és Natura 2000 területen a beavatkozás területét a műszakilag indokolható legkisebb térmértékre kell csökkenteni. — Védett természeti területeken és Natura 2000 természetmegőrzési területeken a vibroszeiz rezgéskeltés csak használatban lévő föld- és műutakon haladva történhet. Robbantásos gerjesztéskor a fúrólyukakat kézi fúróberendezéssel lehet mélyíteni. Az észlelők (geofonok) kihelyezése során gépjárművel szintén a meglévő föld- és műutakat lehet igénybe venni. A kutatásokat száraz vagy fagyos időszakra kell ütemezni. Az utak minőségében a kutatási tevékenység hatására bekövetkezett állapotromlást a kutatás befejezése (terület elhagyása) után ki kell javítani. — A kiemelten védett madarak fészkeinek közelében kutatási tevékenységet, különösen rezgéskeltést (vibroszeiz, robbantás) fészkelési, fiókanevelési időszakon kívül (legszigorúbb esetben szeptember 1 és február 1 között) szabad végezni. A korlátozás térbeli pontosítása csak a kiemelten védett madarak fészekfoglalásának megtörténte után lehetséges, ezért minden konkrét kutatási tevékenység megkezdése előtt helyszíni egyeztetést szükséges tartani a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagy a Hortobágyi Nemzeti Park 199


Igazgatóság szakembereivel, melynek eredményét írásos feljegyzésben kell dokumentálni. — A robbantás során használt lyukakat használat után a megfelelő módon, a rétegek, rétegvizek kapcsolatát kizáró módon kell eltömedékelni. — Védett természeti területeken és Natura 2000 természetmegőrzési területeken kábel nélküli geofonok alkalmazása javasolt. — Vizes élőhelyek területén, illetve azokra — felszíni és felszín alatti vízrendszerük által — közvetlenül kihatással lévő területeken robbantásos jelgerjesztés nem lehetséges. Vizes élőhelyeken, felázott talajú, nem szántó vagy út művelésű területeken vibroszeiz rezgéskeltés nem végezhető. — Védett természeti területeken és Natura 2000 területeken a kutatást lehetőség szerint a növényzet irtása nélkül kell végezni. Védett természeti területeken kívül és vegetációs vagy fészkelési időszakokon (február 1 és szeptember 1 között) belül a kutatás során esetleg szükségessé váló növényzetirtás esetén előzetes helyszíni egyeztetést szükséges tartani a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal vagy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal, melynek eredményét írásos feljegyzésben kell dokumentálni. Védett természeti területeken és Natura 2000 természetmegőrzési területeken végzett kutatások pontos helyét és időpontját a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel előzetesen egyeztetni szükséges, melynek eredményét írásos feljegyzésben kell dokumentálni. — Az „ex lege” védett és miniszteri rendeletben kihirdetett természeti emlékek területét közvetlenül érintő kutatások nem végezhetők, geofonok csak abban az esetben helyezhetők el, ha azok a természeti emlékek állapotát nem veszélyeztetik, károsítják A Csörsz-árok rendszeréhez tartozó vonalas ókori védművek (Csörsz-árok, Kis-árok) felszínen jól azonosítható szakaszainak közlekedéssel, rezgéskeltő berendezések mozgatásával történő keresztezése a már meglévő és használatban álló átjárókon lehetséges. — Az esetlegesen szükségessé váló kutató mélyfúrások vagy termelő kutak helyszíneit, csővezetékek létesítésénél a nyomvonalat a nemzeti parkok szakembereivel előzetesen egyeztetni kell. A helyszínek kiválasztásánál a természeti értékek kíméletének kiemelt prioritását figyelembe kell venni. Telepítéseknél a védett természeti területeket és a Natura 2000 természetmegőrzési területeket lehetőség szerint kerülni kell. Mélyfúrásoknál, termelő kutak, csővezetékek létesítésénél alkalmazni kell az alternatív módszereket. — A mélyfúrások helyszíneit és a csővezetékek nyomvonalát az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani. — A bolygatott és helyreállított felszíneken az invazív és allergén növényfajok megjelenését, megtelepedését, terjedését lehetőség szerint kaszálással meg kell akadályozni. A tevékenységet végzők és a nemzeti parkok között lezajlott egyeztetésekről, helyszíni bejárások mindegyikéről írásos feljegyzést kell készíteni és azt meg kell küldeni a Felügyelőségnek. — A tevékenység során képződő hulladékokkal kapcsolatosan a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban foglaltakat kell figyelembe venni. Alattyán Községi Önkormányzat Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a 17/5008. (XI. 13.) számú önkormányzati rendeletben felsorolt, helyi védelem alatt természeti értékeket érinthet. A védett értékek listáját a levél tartalmazza.

200


Andornaktálya Község Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket — A 483/2 és 483/3 hrsz.-on — érinthet. A Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység országos természetvédelmi oltalom alatt álló területeket; a Mátrai Tájvédelmi Körzetet, a Tarjánka-szurdokot és Oroszlánkő várát érintheti. Eger Megyei Jogú Város Jegyzője leveléhez mellékelte a város közigazgatási határain belül található, helyi jelentőségű természetvédelmi területeinek és védett fáinak listáját. Az Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység az Egerszalók Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályokról szóló 2/2003. (III. 15.) számú önkormányzati rendelete 14. §- alapján helyi védelem alá helyezett természeti értékeket érinthet. A Hivatal levele tartalmazza az érintett objektumok listáját, helyrajzi számaikkal együtt. A Füzesabonyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység természetvédelmi területeket érinthet, melyek listáját Füzesabony város rendezési terve tartalmazza, s melyet leveléhez mellékelten elküldött. A levél és melléklete az MBFH Irattárában tekinthető meg. Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység az 23/1995. (X. 18.) számú önkormányzati rendeletben rögzített, helyi védelem alatt álló területet — az 1542/5 hrsz.-ú Vadasparkot — érintheti. A Hivatal leveléhez mellékelte a helyi jelentőségű természetvédelmi terület védetté nyilvánításáról szóló rendeletet, a település helyszínrajzát, valamint a Jászalsószentgyörgy Vadaspark Természetvédelmi Terület kezelési előírásait. Jászapáti Város Önkormányzati Hivatala felhívja a figyelmet arra, hogy a belterület déli határán, az üdülőövezet szomszédságában helyezkedik el egy kb. 20–25 ha területű — privatizáció révén magánterületű — parkerdő, de helyi védelem alatt nem áll. A Hivatal leveléhez mellékelte a településszerkezeti térképet. Jászberény Jegyzője tájékoztat arról, hogy Jászberényben az épített és zöldfelületi értékek helyi védelmét a 34/2003. (VI. 30.) önkormányzati rendelet szabályozza. Ennek 1. sz. melléklete tartalmazza a helyi védelem alatt álló természeti értékek. A rendeletet leveléhez mellékelte. Jászboldogháza Községi Önkormányzata jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység az 5/2014. (III. 14.) számú önkormányzati rendeletben rögzített, helyi védelem alatt álló területeket — 315 és 316 hrsz.-ú — érinthet. Jászjákóhalma Községi Polgármesteri Hivatal megállapítja, hogy a tervezett koncessziós tevékenység országos jelentőségű, védett természeti területet — a Borsóhalmi legelőt; HUHN 20076) — érinthet. A Jászteleki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Natura 2000 természetmegőrzési területet — az Alsó-Zagyva hullámterét — érintheti. Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a község kül- és belterületének Szabályozási Tervéről és a Helyi Építési Szabályzatról szóló 1/2008. (I. 15.) önkormányzati rendelet 21. § (5) bekezdésében felsorolt, helyi jelentőségű természetvédelmi területeket érinthet. Ezek: a településen található, felhagyott homok- és agyagbányák területe az ott található gyurgyalag fészkekkel (hrsz.: 676, 1699, 0155/7) és az Ugrai-patak menti, az ökológiai folyosó részét képező erdőterület, valamint a felhagyott szeméttelep rekultivált területe (hrsz.: 0155/2, 0155/3). A Kerecsendi Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Demjén vonatkozásában helyi védelem alatt álló természeti területeket és 201


építészeti emlékeket érinthet. A Hivatal leveléhez mellékelte a Demjén Község Önkormányzata Képviselő-testületének a település Helyi Építési Szabályzatáról szóló 1/2012. (I. 19.) önkormányzati rendelete környezet- és természetvédelemről szóló 28. §-át, melyben felsorolja a helyi védelem alatt álló értékeket, helyrajzi számaikkal. Nagyfüged Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy Nagyfüged esetében a Mák. 1.2. természeti oltalom alatt álló gyep övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény, de nem megengedett nagyüzemi állattartó telepek építése. Az állattartás építményei csak természetes anyagokból, a táj hagyományának megfelelően létesíthetők. Ludas vonatkozásában a Mák. jelű, korlátozott használatú általános mezőgazdasági területek övezetébe tartozó, a nemzeti ökológiai hálózathoz tartozó, helyi természetvédelem alá vonandó természeti területek, ahol a kímélő gyepgazdálkodás jellemző. A Hivatal levelében felsorolja az érintett területek helyrajzi számait. Az Ostorosi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a 7/2003. (III. 31.) önkormányzati rendeletben meghatározott, helyi jelentőségű természetvédelmi területeket — Csátés-völgy, Ostorosi-völgy — érinthet. A Hivatal levelében ismerteti az érintett területek helyrajzi számait. A Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység közigazgatási területén országos jelentőségű természetvédelmi területeket, Natura 2000 területet, helyi jelentőségű természetvédelmi területeket valamint bányaterületeket érinthet. A Hivatal levelében közli a védett értékek listáját, helyrajzi számaikkal együtt. Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a 14/2003. (XII. 15.) (HÉSZ) számú rendeletben helyi védelem alá helyezett területeket érinthet. Levelében közli a területek listáját. Tápiószele Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala megállapítja, hogy a tervezett koncessziós tevékenység országos (Natura 2000) és helyi jelentőségű védett természeti területeket érinthet. A Hivatal leveléhez mellékeli a 11/2009 és 15/2009 helyi rendeletek alapján védett Tápiószelei Agrobotanikus Kert Helyi jelentőségű természetvédelmi Terület ingatlan nyilvántartási helyrajzi számait (1. melléklet) és a Blaskovich Múzeum Kert Helyi Jelentőségű természetvédelmi terület ingatlan nyilvántartási adatait (2. melléklet). A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet 5. mellékletében felsorolt, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek (a kutatási terület 5 km-es körzetében található, Farmos határában lévő Natura 2000-es területek) helyrajzi számait a 3. mellékletben adja meg. A Tarnamérai Közös Önkormányzati Hivatal Boconádi Kirendeltsége tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket (a község közterületeit, parkját, a templomkertet és az agyaggödröt) érinthet. A Tarnamérai Közös Önkormányzati Hivatal arról tájékoztat, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket — a kastélyparkot, a termálstrandot, a Bedei lapos növény- és állatvilágát, Füves-pusztát és a Vincze-tanyára vezető út menti fasort — érintheti. (A Hivatal levelében közli a területek helyrajzi számait.) A Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal megállapítja, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Verpelét esetében országos jelentőségű védett természeti emléket — a Földvárat, 0370/3 hrsz. —, Tarnaszentmária vonatkozásában pedig helyi jelentőségű védett geológiai értéket — a Verpeléti várhegyet, 053 hrsz. — érintheti. Az alábbi hivatalok kijelentik, hogy a koncessziós tevékenység igazgatási területükön nem érint helyi természetvédelmi oltalom alatt álló (ill. helyi védettség alatt álló) területet:

202


Adács Község Jegyzője, az Átányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Átány és Hevesvezekény vonatkozásában, az Átányi Közös Önkormányzati Hivatal, Tenki Kirendeltsége, Besenyőtelek Község Polgármesteri Hivatala, a Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatal Szászberek vonatkozásában, Csány Község Jegyzője, a Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Kisnána vonatkozásában, a Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Vécsi Kirendeltsége Eger Megyei Jogú Város Jegyzője, az Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal, Egerszóláti Kirendeltsége, az Erdőteleki Polgármesteri Hivatal Jegyzője, Gyöngyöshalász Község Jegyzője, Heves Város Jegyzője, Jánoshida Polgármesteri Hivatal, Jászágó Község Önkormányzata Jegyzője, Jászapáti Város Önkormányzati Hivatala, Jászárokszállás Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, a Jászkiséri Polgármesteri Hivatal, Jászladány Nagyközség Jegyzője, a Jászszentandrási Közös Önkormányzati Hivatal, Kál Nagyközségi Önkormányzat Jegyzője, a Kápolnai Közös Önkormányzati Hivatal Kápolna, Aldebrő és Tófalu vonatkozásában, a Kerecsendi Közös Önkormányzati Hivatal, Kisköre Város Jegyzője, a Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal Kompolt és Nagyút vonatkozásában, a Maklári Közös Önkormányzati Hivatal, a Maklári Közös Önkormányzati Hivatal Nagytályai Kirendeltsége, a Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Dormánd vonatkozásában, a Pélyi Közös Önkormányzati Hivatal Pély és Tarnaszentmiklós vonatkozásában, a Tarnamérai Közös Önkormányzati Hivatal Zaránki Kirendeltsége, Tarnaörs Község Önkormányzata Erki Kirendeltsége, a Tarnaörsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Tarnazsadány Közös Önkormányzati Hivatalának Jegyzője, a Tarnazsadányi Közös Önkormányzati Hivatal Tarnabodi Kirendeltsége, a Tiszanánai Közös Önkormányzati Hivatal Kömlői Kirendeltsége, Újszász Város Jegyzője, a Vámosgyörki Közös Önkormányzati Hivatal Viszneki Kirendeltsége, a Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal Feldebrő vonatkozásában, a Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Atkári Kirendeltsége és a Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Detk vonatkozásában. A Farmosi Polgármesteri Hivatal arról tájékoztat, hogy a község önkormányzata helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket helyi rendeletben nem határozott meg. A kormányrendelet 1.§ (2) pontjában nem tesz külön említést az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekről, ezért az erdők védelmét a természetvédelemmel összefüggően, ebben az alfejezetben tárgyaljuk. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos, alapvető irányelvekkel a 3.1.8. alfejezet foglalkozik.

203


A Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága tájékoztat arról, hogy az Igazgatóság a vizsgálati tanulmányban szereplő területek közül a Jász–Nagykun–Szolnok megyébe eső községhatárokon lévő erdőterületek esetében rendelkezik illetékességgel. A tanulmánnyal kapcsolatban a következő véleményt adja: — Az erdőről, erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 77. §-ában foglaltak alapján a bányászati tevékenység az erdő igénybevételének minősül. Az Evt. 78. § (1) bekezdése értelmében az erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag közérdekkel összhangban lehet. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 2. § h) pontja (bányászat) alapján a közérdekűség igazoltnak tekinthető. — Amennyiben a tervezett tevékenység csak erdő igénybevételével valósítható meg, az Evt. 78. § (2) bekezdése értelmében ahhoz az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdő igénybevételére vonatkozó kérelem tartalmi feltételeit a 153/2009. (XI. 13.) FVMK rendelet 54–57. §-a tartalmazza. — Erdőt igénybe venni csak abban az esetben lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre. Ebben az esetben is törekedni kell arra, hogy minél kevesebb erdő igénybevételére kerüljön sor. — A vizsgálati területen található erdőterületekről a http://erdoterkep.nebih.gov.hu/index.htm honlapon lévő „Erdőtérkép”-ről lehet tájékozódni. A Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága megállapítja, hogy a vizsgálati területen erdőtervezett erdők találhatóak. Amennyiben a pályázattal kapcsolatban fakivágás vagy erdőterület igénybevétele válik szükségessé, akkor erdőterület igénybevétele esetén az előzetesen az erdőről és az erdő védelméről szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 77–80. §-ai, valamint a 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (Rendelet) 54–59. §-ai szerint kell engedélyeztetni, fásításból történő kitermelés esetén pedig a Rendelet 45. §-a szerint az erdészeti hatóságnak be kell jelenteni, a fakitermelés csak előzetes bejelentés alapján végezhető. A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós terület az Igazgatóság illetékességi területén Farmos, Tápiószele és Tápiógyörgye községhatárban érint erőterületet. — A tervezett kutatási és kitermelési tevékenység abban az esetben lehet káros az érintett erdőterületekre, ha a kutatás vagy kitermelés telephelyének kialakítására erdőterületen kerül sor. Ezen esetekben az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 77–82. §-ok, valamint az Evt. végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.) 54–58. §-ai az irányadók. Általános esetben az Igazgatóság az erdő 5000 m2-t meghaladó területű igénybevétele esetén csereerdő telepítését írja elő. — Amennyiben a tevékenység során az Evt. 4. § (1) bekezdés b) pontjának és a 12. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó faegyedek kitermelésére kerülne sor, azt a Vhr. 43. § szerinti előírások szerint lehet végrehajtani. — Egyebekben a tervezett tevékenységek az erdő talajára, vízháztartására és mikroklímájára nincsenek olyan hatással, amely miatt a technológiai paraméterek bármelyikét a vizsgálati tanulmányban foglaltakon túl korlátozni kellene, valamint nincs olyan terület vagy térrész, amelyet erdészeti hatósági szempontból a koncessziós területből kizárni lenne szükséges.

204


Az 1. témakörben együttműködő hatóságok: Adács Község Jegyzője Alattyán Községi Önkormányzat Jegyzője Andornaktálya Község Jegyzője Átányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Átányi Közös Önkormányzati Hivatal, Tenki Kirendeltség Besenyőtelek Község Polgármesteri Hivatala Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatal Csány Község Jegyzője Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Vécsi Kirendeltsége Eger Megyei Jogú Város Jegyzője Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal, Egerszóláti Kirendeltség Erdőteleki Polgármesteri Hivatal Jegyzője Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Farmosi Polgármesteri Hivatal Füzesabonyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Gyöngyöshalász Község Jegyzője Hajdú–Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Heves Város Jegyzője Jászágó Község Önkormányzata Jegyzője Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Jászapáti Város Önkormányzati Hivatala Jászárokszállás Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Jászberény Jegyzője Jászboldogháza Községi Önkormányzat Jászjákóhalma Községi Polgármesteri Hivatal Jászkiséri Polgármesteri Hivatal Jászladány Nagyközség Jegyzője Jászszentandrási Közös Önkormányzati Hivatal Jászteleki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kál Nagyközségi Önkormányzat Jegyzője Kápolnai Közös Önkormányzati Hivatal Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője Kerecsendi Közös Önkormányzati Hivatal Kisköre Város Jegyzője Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Maklári Közös Önkormányzati Hivatal Maklári Közös Önkormányzati Hivatal Nagytályai Kirendeltsége Nagyfüged Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Ostorosi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pélyi Közös Önkormányzati Hivatal Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Polgármesteri Hivatal, Jánoshida Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Jegyzője 205


Tápiószele Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Tarnamérai Közös Önkormányzati Hivatal Tarnamérai Közös Önkormányzati Hivatal Boconádi Kirendeltsége Tarnamérai Közös Önkormányzati Hivatal Zaránki Kirendeltsége Tarnaörs Község Önkormányzata Erki Kirendeltsége Tarnaörsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tarnazsadány Közös Önkormányzati Hivatalának Jegyzője Tarnazsadányi Közös Önkormányzati Hivatal Tarnabodi Kirendeltsége Tiszanánai Közös Önkormányzati Hivatal Kömlői Kirendeltség Újszász Város Jegyzője Vámosgyörki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Vámosgyörki Közös Önkormányzati Hivatal Viszneki Kirendeltsége Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Atkári Kirendeltsége Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2. Vízgazdálkodás és vízvédelem A terület hidrológiai leírását az 1.3. fejezet tartalmazza. A tanulmány 3.2. fejezete ismerteti a szénhidrogén-kitermelés esetén a rezervoárt érő hatásokat. Felhívja a figyelmet arra, hogy a korábbi kutatásokhoz kapcsolódó esetleges lokális elszennyeződésekre. Számolni kell a kútmunkálati folyadékok, és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel közösen történő visszasajtolásának hatásaival is. Hangsúlyozza, hogy „a szénhidrogén-termelések, valamint a kapcsolódó víz-visszasajtolások és a területet érintő jövőbeli esetleges geotermikus hasznosításokhoz kapcsolódó hévíztermelések, geotermikus termelések–visszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat kell, hogy legyen.” Mivel nem minden vízbázis rendelkezik védőidomokkal, ezek, és egyes vízbázisoknál jelenleg becsléssel, számítással megállapított védőterületek és védőidomok figyelembe vétele különösen fontos. A porózus termál- és termálkarszt víztestek állapota nem romolhat a tevékenységek hatására. Kiemelt figyelmet kell fordítani a Dunántúli Formációcsoportba tartozó (felső-pannóniai), illetve eocén, valamint felső-triász karsztos termálvíztartókra. A szénhidrogén kitermeléskor figyelembe veendő hidrológiai feltételeket; a vízgyűjtőgazdálkodási terv alapján a védett területek elhelyezkedését, a terület felszíni és felszín alatti víztesteinek állapotát és a felszín alatti vízkivételi tevékenységet az 1.4. fejezet tárgyalja. A vízgazdálkodás és vízvédelem kapcsán a következő hatósági vélemények érkeztek: A Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság — mivel a tanulmány vízgazdálkodással kapcsolatos fejezete (1.4.) a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) 2009. december 22-i keltezésű anyagának előkészítése során összegyűjtött állományok felhasználásával készült, ezért újabb adatokat nem tartalmaz — észrevételezte az aktualizáció hiányát. Az új VGT összeállítása jelenleg folyamatban van, ezért a hiányosságokat egyelőre nem áll módunkban pótolni. További észrevételek: — A bányászati tevékenység folytatásának pályázati kiírásában követelményként kell meghatározni az alábbiakat: — A koncessziós pályázat kiírásában szerepeljen a kutatás során a felszíni és különösen a felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi vizsgálata, melyek segítségével a területet jellemző, rendelkezésre álló adatok bővíthetők, pontosíthatók, illetve a tervezett bányá-

206


szati tevékenységek felszíni és felszín alatti vizekre, víztestekre gyakorolt hatásai megbízhatóan megállapíthatók, megalapozottan értékelhetők, valamint a bányászat során szükséges vízgazdálkodási és vízvédelmi intézkedések tervezhetők. — A vizsgálatokat olyan mélységben kell elvégezni, hogy a bányászati tevékenység megkezdéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyezési eljárás során elég adat álljon rendelkezésre a bányászat felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának előrejelzésére. — A várható hatások előrejelzéséhez 3D geológiai térmodellek és azokon alapuló, korszerű regionális áramlási–hidrodinamikai modellezések felhasználása szükséges (szennyeződés-terjedésre is), figyelembe véve a térségi vízkivételeket, vízbázisokat és azok védőterületeit, védőidomait is. — A tervezett tevékenységgel összefüggésben elvezetett vizek befogadóra gyakorolt hatásának vizsgálata és értékelése. — A 147/2010. (IV. 29.) kormányrendelet 4. § (3) b) pontja értelmében a vízilétesítmények, vízimunkák (pl. vízemelés) hatása nem sértheti a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás, különösen az ivóvíz minőségű vízkészletekkel való rendeltetésszerű gazdálkodás követelményeit. — Az érintett térség vízfolyásai parti sávjának — a vonatkozó hatályos jogszabálynak megfelelő — biztosítása. A tanulmány szövegét a Hatóság véleménye alapján módosítottuk. A Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a következőkre hívja fel a figyelmet: — Jászberény város vízműve a tanulmányban sérülékeny üzemelő vízbázisként szerepel. Jászberény II. Vízmű vízbázis védőidom-védőterület „A” és „B” védőzóna kijelölésére nem került sor. Az Igazgatóság a határozatot leveléhez mellékletként csatolta. A levél és melléklete az MBFH Irattárában tekinthető meg. — A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás, beleértve a fúrási tevékenységet is, nem lesz jelentős hatással az itt lévő sekély és porózus víztestek minőségi állapotára. A kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari vízigényének mértéke csekély, a térségben regionális vízszint-, vagy áramlási irányváltozások nem várhatók, a vizsgálati területet érintő sekély porózus víztestek minőségi állapota jó besorolású. A tanulmányban részletezett biztonsági intézkedéseket be kell tartani. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság a tárgyi ügy vonatkozásában megállapítja illetékessége hiányát és a beérkezett kérelmet a Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz, mint a hatáskörrel rendelkező, illetékes szervhez további intézkedés céljából átteszi. Jászladány Nagyközség Jegyzője tájékoztat arról, hogy a 095/26 hrsz.-ú ingatlanon 2015. III. negyedévében elkészül a települési szennyvíztisztító beruházás, mely 500 m-es védőtávolsággal rendelkezik. A 2. témakörben együttműködő hatóságok: Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Jászladány Nagyközség Jegyzője 207


3. Kulturális örökségvédelem Az MBFH által megbízott intézmények az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat során a kormányrendelet 2. mellékletében felsorolt szempontok szerint végezték a vizsgálatot. Ezen túlmenően a tanulmány 3.1.9. alfejezete röviden érinti az örökségvédelem témakört. A kulturális örökségvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala tájékoztat arról, hogy a vizsgálati területen a rendelkezésre álló hatósági nyilvántartások alapján nyilvántartott régészeti lelőhelyek találhatók. — A régészeti lelőhelyeken megvalósuló tevékenység, építmény, létesítmény engedélyezésére irányuló eljárásokban — a régészeti örökség és a műemléki érték megőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) kormányrendelet (Rendelet) 2. § (1) bekezdése alapján, a 3. sz. melléklet A. pontjában felsorolt szakkérdésekben — a Hivatalt szakhatóságként kell megkeresni. —A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (KÖtv.) 19. § (1) bekezdése értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. A 22. § (1) bekezdése szerint, ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárásra a KÖtv. 22. § (4) bekezdése értelmében a beruházónak szerződést kell kötnie a feltárásra jogosult intézménnyel. A feltárási jogosultságot a KÖtv. 19. § (2) bekezdése, a feltárások rendjét a régészeti lelőhely éa a műemléki érték védetté nyilvánításáró, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet (R.) szabályozza. — Amennyiben a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a KÖtv. 24. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. — Felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a tervezett kutatás és kitermelés a KÖtv. 7. § 31. pontja értelmében nagyberuházásnak minősül, a KÖtv. 20/A. § (1) bekezdése alapján a beruházónak a nagyberuházás területére vonatkozó előzetes régészeti dokumentációt kell készíttetnie. Az előzetes régészeti dokumentációt a KÖtv. 7. § 29. pontja alapján: valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készített dokumentum. — A Rendelet 29. § (3) bekezdése alapján az előzetes régészeti dokumentációt — kormányrendelet eltérő intézkedésének hiányában — a földmunkával járó bármilyen tevékenység megkezdésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a kulturális örökségvédelmi hatóság eljáró hatóságként vagy szakhatóságként jár el. — A Rendelet 29. § (1) bekezdése szerint az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Magyar Nemzeti Múzeum Örökségvédelmi Központ készíti el oly módon, hogy az illetékes megyei hatókörű városi múzeumot a teljesítésbe bevonja. — Nagyberuházás vagy kisajátítás esetén a Rendelet 34. § (1) bekezdése alapján az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell készíteni, amelynek elvégzésére

208


a Rendelet 21. § (1) bekezdés d) pontja szerint a Magyar Nemzeti Múzeum Örökségvédelmi Központ jogosult. — Felhívja a figyelmet arra, hogy nagyberuházások esetében a hatósági eljárásokhoz az előzetes régészeti dokumentáció elkészítése abban az esetben is szükséges, ha a célterület örökségvédelmi szempontból a rendelkezésre álló közhiteles nyilvántartások adatai alapján nem érintett. — A régészeti lelőhelyekre vonatkozó részletes adatokat az országos közhiteles lelőhelyadatbázist kezelő Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ jogosult kiadni. A Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a tervezett tevékenység ellen a kulturális örökségvédelem szempontjából kifogást nem emel. — Amennyiben a kutatási területen olyan, a kisajátításról szóló törvény szerint közérdekű célú beruházást terveznek, melynek megvalósítása érdekében kisajátítást terveznek, akkor a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. (KÖtv.) 20/A. § (1) bekezdés előírása szerint a tervezett beruházások vonatkozásában előzetes régészeti dokumentációt kell készíttetni. — Az előzetes régészeti dokumentációt legkésőbb az új létesítményekhez kapcsolódó létesítési eljárások keretében kérjük benyújtani. A hatóság a beruházásokhoz kapcsolódó létesítési eljárásokban szakhatóságként vesz részt. — A kutatási területen található egyedileg védett régészeti lelőhelyeket, nyilvántartott műemlékeket, valamint az „ex lege” természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat a tervezett földmunkákkal nem érinthetik. — A KÖtv. 23/C. § (1) bekezdése, valamint a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) kormányrendelet 34. § (1) c) pontja kimondja, hogy a nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni abban az esetben, ha a beruházás földmunkával érintett régészeti lelőhely területe meghaladja az 1000 m2-t. Továbbá a kormányrendelet 34. § (2) bekezdése alapján próbafeltárást kell alkalmazni az előzetes régészeti dokumentáció készítése során, ha a Magyar Nemzeti Múzeum megállapítja, hogy a próbafeltárástól a beruházást megelőző feltárás tervezhetősége szempontjából új adat várható. —A kormányrendelet 34. § (2) bekezdés a) pontja szerint a kutatási területen tervezett 2 m-nél keskenyebb, nyomvonal jellegű építmények esetében az előzetes régészeti dokumentáció készítésénél nem kell alkalmazni a próbafeltárás módszerét. — Amennyiben a fentiek alapján szükségessé válik a próbafeltárás elvégeztetése, abban az esetben a kormányrendelet 34. § (3) bekezdése szerint a próbafeltárást az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését, valamint a próbafeltárást akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni, ha a próbafeltárás építmény, térburkolat, közművezeték, termelői vezeték, engedélyhez kötött magánvezeték, vízzel fedettség vagy természetvédelmi oltalom miatt részben nem lehetséges, vagy az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez. — A KÖtv. 23/B. § szerinti nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti cél megvalósítása esetén folytatott próbafeltárásra és a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a KÖtv. 23/C–23/E §-ban, valamint a kormányrendelet VI. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

209


— A kormányrendelet 29. § (1) bekezdése szerint az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Magyar Nemzeti Múzeum készíti el oly módon, hogy az illetékes megyei hatókörű városi múzeumot a teljesítésbe bevonja. — A kormányrendelet 29. § (2) bekezdése kimondja, hogy az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségét a beruházó viseli, kivéve a KÖtv. 20/A § (3) bekezdése szerinti esetet. — A Kormányrendelet 29. § (3) bekezdése szerint az előzetes régészeti dokumentációt a földmunkával járó tevékenység engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben az örökségvédelmi hatóság eljár vagy szakhatóságként vesz részt. — Az örökségvédelmi hatóság, mint szakhatóság a tervezett beruházások egyes engedélyezési eljárásai során, az előzetes régészeti dokumentáció eredményei alapján régészeti szakfeladatok elvégeztetését írhatja elő a földmunkákkal érintett régészeti lelőhelyek területén. — Tájékoztat arról, hogy a 103/2011. (VI. 29.) kormány rendelet 1. melléklete 12. pontjában előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek a Hivatal nem tud eleget tenni. A kormányrendelet 42. § (1) b) pontja szerint a KÖtv.-ben meghatározott hatósági nyilvántartási feladatokat érintő ügyekben első fokon a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Iroda (örökségvédelmi iroda) jár el. A lelőhelyek és műemlékek elhelyezkedésére vonatkozó adatokat technikailag az örökségvédelmi irodának áll módjában kiszolgáltatni. — Felhívja a figyelmet arra a körülményre, hogy az örökségvédelmi iroda által vezetett régészeti lelőhelyek nyilvántartását szolgáló adatbázis folyamatosan bővül, ezért van szükség a létesítmények előkészítése során egy előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére. A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály Pest megye vonatkozásában a következőket közli: — A kulturális örökség védelméről szóló, többször módosított 2001. évi LXIV. törvény (KÖtv.) 11. §-a alapján a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Erre való tekintettel, a földmunkával járó beruházásokat az alábbi jogszabályok figyelembevételével javasolja tervezni: — A régészeti lelőhelyeken megvalósuló tevékenység, építmény, létesítmény engedélyezésére irányuló eljárásokban a régészeti örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) kormányrendelet 13. § (1) bekezdése alapján a kormányrendelet 3. számú mellékletének A./I. pontjában foglalt szakkérdések érvényesülése érdekében a Hivatalt szakhatóságként meg kell keresni. A koncesszióra javasolt területen található egyedileg védett régészeti lelőhelyeket, nyilvántartott műemlékeket, valamint az „ex lege” természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat a tervezett földmunkák nem érinthetik. — A vizsgálati terület konkrét régészeti érintettségével kapcsolatban javasolja a kapcsolatfelvételt a régészeti lelőhelyek és műemlékek nyilvántartását vezető szervvel. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014. (VIII. 1.) kormányrendelet 5. § értelmében a régészeti lelőhelyek és műemlékek nyilvántartását a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ működteti. — A KÖtv. 19. § (1) bekezdése és a kormányrendelet 28. § (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket lehetőleg el kell kerülni. A KÖtv. 22. § (1) bekezdése értelmében a régészeti lelőhelyeknek a beruházás földmunkáival érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt 210


módszerekkel megelőző (régészeti megfigyelés, próba- és teljes felületű) feltárást kell végezni. A KÖtv. 22. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, a megelőző feltárás keretében régészeti megfigyelést kell előírni, ha a régészeti elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, illetve a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén. A földmunkák közben végzendő régészeti megfigyelés (KÖtv. 7. § 21. pont) célja a beruházás földmunkájának helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, a régészeti örökség elemeinek tudományos módszerrel történő folyamatos figyelemmel kísérése, a régészeti örökség elemeinek tudományos módszerrel történő felkutatása és dokumentálása. A kormányrendelet 30. § (6) bekezdése szerint, amennyiben a régészeti megfigyelés során végzett régészeti dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor — legalább a beruházási földmunkával érintett mélységig — a régészeti bontómunkát, ez elsődleges nyilvántartásba vételt és múzeumba történő befogadást az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában, a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. A régészeti bontómunka megkezdését a Hivatalnak be kell jelenteni. — A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézményről a KÖtv. 20. § (2) bekezdése és a kormányrendelet 21. § (1) bekezdése rendelkezik. A megelőző feltárásra a feltárásra jogosult szerv és a beruházó közötti szerződéskötést a KÖtv. 22. § (4) bekezdése, a beruházó költségviselését a 19. § (3) bekezdése írja elő. — Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a KÖtv. 24. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. Alattyán Községi Önkormányzat Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a 17/2008. (XI. 13.) számú önkormányzati rendeletben felsorolt, helyi védelem alatt álló építményeket érinthet. A védett értékek listáját a levél tartalmazza. Az Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység az Egerszalók Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályokról szóló 2/2003. (III. 15.) számú önkormányzati rendelete 14. §-a alapján helyi védelem alá helyezett művi értékeket érinthet. A Hivatal levele tartalmazza az érintett objektumok listáját, helyrajzi számaikkal együtt. A Füzesabonyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység építészeti értékvédett- és régészeti területeket érinthet, melyek listáját Füzesabony város rendezési terve tartalmazza, s melyet leveléhez mellékelten elküldött. A levél és melléklete az MBFH Irattárában tekinthető meg. Jászdózsa Község Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a 22/2012. (X. 10.) önk. rendelet alapján helyi védelem alatt állnak a 468, 1633/1, 1633/2, 3 hrsz.-ú, belterületi ingatlanok. Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője tájékoztat arról, hogy a település területén országos nyilvántartásban szereplő régészeti lelőhelyek találhatóak. A község kül- és belterületének Szabályozási Tervéről és a Helyi Építési Szabályzatról szóló 1/2008. (I. 15.) önkormányzati rendelet előírása szerint a régészeti területeket érintő földmunkával járó beruházások megkezdése előtt próbafeltárással kell tisztázni az adott terület pontos régészeti viszonyát. A Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység közigazgatási területén műemlékként nyilvántartott épületeket, műemléki környezetbe tartozó ingatlanokat, régészeti és különleges területeket érinthet. A Hivatal levelében közli a védett értékek listáját, helyrajzi számaikkal együtt. Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a 14/2003. (XII. 15.) (HÉSZ) számú rendeletben helyi védelem alá helyezett művi értékeket érinthet. Levelében közli az objektumok listáját. 211


A 3. témakörben együttműködő hatóságok: Alattyán Községi Önkormányzat Jegyzője Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal Füzesabonyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Jászdózsa Község Jegyzője Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Jegyzője 4. Termőföldvédelem A tanulmány 1.1.2. alfejezete környezeti állapot szinten, röviden ismerteti a vizsgálati területen előforduló talajfajtákat, a 3.1.7. alfejezet pedig felvázolja a legfontosabb szabályozási elveket. A konkrét telephely ismeretének hiányában érzékenységi vizsgálat nem történt. A termőföldvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatala — Felhívja a figyelmet arra, hogy figyelembe kell venni a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) előírásait, mely szerint a termőföldek tervezett igénybevételét (más célra való felhasználását) az indokolt szükségletnek megfelelő lehető legkisebb területi mértékre kell korlátozni és lehetőség szerint a gyengébb minőségű földek felhasználásával. — Tájékoztat arról, hogy a termőföldek tervezett igénybevétele (végleges és időleges más célú hasznosítás), a Tfvt. alapján engedélyköteles (10. § [1] bekezdés). Az engedélyezés iránti kérelmet a 9. § (1) bekezdése, illetve a 12. § (1), (2), (3) és (4) bekezdései alapján, a konkrét területi adatok megjelölésével együtt a területileg illetékes járási hivatalok járási földhivatalaitól kell kérni. A Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztálya tájékoztat arról, hogy a vizsgálati területből illetékességi körébe 17 település tartozik. — Az érintett földrészletek közül átlagos, átlagosnál jobb és átlagosnál gyengébb minőségű földrészletek is találhatóak. A hatályos jogszabályok és a rendelkezésre álló adatok alapján a termőföld mennyiségi védelmét tekintve nem tud megjelölni olyan területet, illetve térrészt, amelyen a pályázatban kiírni tervezett koncessziós tevékenység nem folytatható, ugyanakkor fokozottan kell törekedni az átlagosnál jobb minőségű termőföldek védelmére. A mindenkori igénybevevőnek törekednie szükséges arra is, hogy a tervezett tevékenységet a lehető legkisebb területre korlátozza a termőföldek tekintetében, és amennyiben lehetősége van rá a tevékenységet művelés alól kivett területeken végezze. A Tfvt. rendelkezése alapján a tervezett tevékenység nem zavarhatja a környező termőföldek mezőgazdasági hasznosítását. Javasolja annak elősegítését, hogy a kutatófúrások, illetve a fúráslemélyítések ne, vagy a lehető legkevésbé érintsenek átlagosnál jobb minőségű termőföldeket, illetve öntözésre berendezett területeket.

212


— A termőföldek hasznosítására, a földvédelemmel foglalkozó rendelkezéseket a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. számú törvény (Tfvt.) állapítja meg. A törvény hatálya kiterjed a termőföldre (kivéve erdő), valamint — ha e törvény másként nem rendelkezik — a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra. A Tfvt. rendelkezése szerint a Tfvt. alkalmazása szempontjából termőföld az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az erdők védelméről szóló törvényben meghatározott erdőnek minősül. — A Tfvt. értelmében földhivatali engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetelmények alól. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről, kérelemre indult eljárásban a területileg illetékes járási hivatal járási földhivatala, illetve több járási földhivatal illetékességi területét érintő kérelem esetén a megyei földhivatal önálló földvédelmi eljárás keretében dönt. A földhivatalok ezen eljárása a termőföldek mennyiségi védelmét szolgálja. — Termőföldet más célra csak kivételesen — elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével — lehet felhasználni. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A Tfvt. 11 § (3) bekezdés b) pontja szerint helyhez kötött igénybevételnek számít a bányaüzem és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítmény. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztálya Tájékoztat arról, hogy a vizsgálati területből illetékességi körébe Farmos, Tápiógyörgye és Tápiószele települések tartoznak. — Mivel a tanulmány nem tartalmazza pontosan az érintett termőterületek elhelyezkedését, csak a vonatkozó jogszabályi (földvédelmi) előírásokra, valamint ismerteti a fenti településekkel kapcsolatos általános földhivatali adatokat (11. függelék). — Felhívja a figyelmet arra, hogy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) rendelkezései szigorúan védik az átlagosnál jobb minőségű termőföldterületeket, melyek igénybevételére kizárólag időlegesen, valamint helyhez kötött beruházás esetén kerülhet sor. Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni a meglévő létesítmények bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt. — Kéri, hogy a kutatási munkálatok tervezése során legyenek figyelemmel a termőföld védelméről szóló törvény átlagosnál jobb minőségű termőföldterületekre vonatkozó rendelkezéseire, mivel a későbbi más célú hasznosítási engedélyezésére irányuló kérelem földhivatali elbírálásakor az illetékes járási földhivatal is — széleskörű mérlegelési jogköre mellett — e törvényi előírások alapján fog dönteni az engedély megadásáról, vagy megtagadásáról. — Tájékoztat arról, hogy a földvédelmi eljárás a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával, valamint a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárás, melynek alkalmával a földhivatal minden esetben helyszíni szemlét tart. — Földvédelmi eljárásnak minősül a termőföld időleges és végleges más célú hasznosításának, a belterületbe vonásának engedélyezése, valamint az engedély nélkül más célra hasznosított termőföldterületekre vonatkozó hatósági eljárás, melynek során a földhivatal az e törvény által megszabott követelmények alapján kérelemre dönt a más célú hasznosítás továbbfolytatásának engedélyezéséről, vagy az eredeti állapot helyreállításának elrendeléséről. A fent felsorolt kérelemre induló eljárásokért a kérelmezőnek a Tfvt. 18. § (1) bekezdésében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A hivatalból 213


indult eljárásnál (engedély nélküli más célú hasznosítás) a földhivatal egyéb eljárási költséget számít fel. — A Hivatal leveléhez tájékoztatót mellékelt a Tfvt. előírásairól (melynek alapján a vizsgálati tanulmány 3.1.7. alfejezetét is módosítottuk). A 4. témakörben együttműködő szakhatóságok: Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatala Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály 5. Közegészségügy és egészségvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz közegészségüggyel és egészségvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A közegészségügy és egészségvédelem kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal — Kijelenti, hogy a koncessziós területen gyógyiszap kitermelőhely, gyógyhellyé minősített település vagy településrész nem található. — Felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálati területen 6 gyógyvizes és két ásványvizes kút, 5 km-es körzetében pedig további 8 gyógyvizes és két ásványvizes kút, valamint három gyógyhellyé nyilvánított településrész (Gyöngyös–Kékestető, Parád–Parádfürdő és Mezőkövesd–Zsóryfürdő) található. Ezen kívül az 5 km-es körzetben található a Tiszasüly I. — agyag védnevű bányaterület; az itt kitermelt iszapot az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az OTH–GYÓGYF 187/2/2011. számú határozatában gyógyiszappá minősítette. A tanulmányt a Hivatal által megadott adatokkal kiegészítettük. Kerecsendi Közös Önkormányzati Hivatal Tájékoztat arról, hogy folyamatban van Demjén község gyógyhellyé nyilvánító eljárása. A tervezett határokat (azok művelési ágának feltüntetésével) a levél 2. sz. melléklete tartalmazza. Az 5. témakörben együttműködő hatóságok: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Kerecsendi Közös Önkormányzati Hivatal 6. Nemzetvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz nemzetvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A nemzetvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala tájékoztatást ad arról, hogy a koncesszió által érintett területen 9 település közigazgatási területén HM vagyonkezelésű ingatlanok találhatóak, melyek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49.§ 16. pontja értelmében kivett területnek minősülnek, ezért ezek területét a további koncessziós tevékenység folytatásából kizárja. A Hivatal levelében közli a kivett területek helyrajzi számait.

214


A 6. témakörben együttműködő szakhatóság: Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal 7. Településrendezés A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz településrendezéssel kapcsolatos értékelést, a témakörre vonatkozó alfejezete a tanulmánynak nincs. A településrendezés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: Az Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal közli arról, hogy a HÉSZ előírásai alapján a bányák művelése a bányászati törvény szerint végzendő. A bányatelek területén a telekalakításhoz és azon tervezett építéshez a bányavállalkozó hozzájárulása is szükséges. A felhagyott bánya (olajkút stb.) rekultiválása a bányatulajdonos feladata. Az ásványi nyersanyag hatósági engedély nélküli kitermelése jogosulatlan bányászati tevékenységnek minősül, mellyel szemben a bányakapitányság szankciót alkalmaz. A bányaüzemi telephely építési előírásai (081/1, 4 hrsz.): — szabadon álló beépítés, — 40%-os beépítettség, — 7,50 m max. építménymagasság (technológiai berendezésre nem vonatkozik), — 40% zöldterület, — szintterület-sűrűség 2,0. Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat leveléhez mellékelte a 23/1995. (X. 18.) számú önkormányzati rendeletet. Jászárokszállás Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala felhívja a figyelmet arra, hogy Jászárokszállás Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 3/2005. (IV. 01.) önkormányzati rendelet előírásai a tevékenység során betartandóak, különös tekintettel a 9. § (4), 37. § (3), 39. § és 40. §-ra. A rendelet megtalálható Jászárokszállás város honlapján: www.jaszarokszallas.hu/önkormányzat/rendeletek. Jászberény Jegyzője tájékoztat arról, hogy Jászberényben bányászati tevékenység — a homok külszíni termelését leszámítva — nem folyik. A homok kitermelése bányászati tevékenység, és a speciálisan erre a célra létrehozott övezetben (Kb= különleges bánya) végezhető. A helyi építési szabályzat nem tartalmaz a koncessziós tevékenységgel kapcsolatos előírásokat, illetve nem teszi lehetővé más övezetekben ilyen tevékenység folytatását. Ezen túlmenően a helyi építési szabályzatban megtalálható a tilalmi és korlátozási területek lehatárolása (73.–78. §). Leveléhez mellékelte a HÉSZ kivonatát és a vonatkozó térképeket. A levél és mellékletei az MBFH Irattárában tekinthetők meg. A Jászteleki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője jelzi arról, hogy a tiltó és korlátozó rendelkezéseket a 14/2009. (XI. 06.) önkormányzati rrendelet, a Helyi Építési Szabályzat tartalmazza. A Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység közigazgatási területén védelem alatt álló területeket érinthet. A Hivatal levelében közli a védett értékek listáját, helyrajzi számaikkal együtt. — A Hivatal leveléhez mellékelte Helyi Építési Szabályzatnak a koncessziós tevékenységhez kapcsolható előírásait a gazdasági területen építhető építményekről (21. §), az erdőterületekkel kapcsolatos előírásokról (36. § [3]), az örökségvédelemmel kapcsolatos szabályozásról (38. §), a táj- és természetvédelemmel kapcsolatos előírásokról (40., 41. §), a föld- és talajvédelem szabályairól (42. §), a levegőtisztaság-védelem előírásairól (43. §),

215


a felszíni és a felszín alatti vizek védelméről (44. §) és a zaj- és rezgés elleni védelem (45. §) szabályozásáról. A Tarnamérai Közös Önkormányzati Hivatal Boconádi Kirendeltsége felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi védelem alatt álló építményeket (óvoda, általános iskola, egészségház, orvosi rendelő, művelődési ház, Mini ABC) érinthet. Tápiószele Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala tájékoztat arról, hogy a tervezett tevékenységgel kapcsolatos előírásokat a 11/2008. (V. 19.) számú, Helyi Építési Szabályzat tartalmazza. Az alábbi települések arról nyilatkoztak, hogy a tervezett koncessziós tevékenység nem ütközik a helyi építési szabályzattal: Adács Község Jegyzője, Alattyán Községi Önkormányzat Jegyzője, Andornaktálya Község Jegyzője, az Átányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, az Átányi Közös Önkormányzati Hivatal, Tenki Kirendeltsége, Besenyőtelek Község Polgármesteri Hivatala, a Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatal Szászberek vonatkozásában, Csány Község Jegyzője, a Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Kisnána vonatkozásában, a Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Vécsi Kirendeltsége, Eger Megyei Jogú Város Jegyzője, az Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal, Egerszóláti Kirendeltsége, az Erdőteleki Polgármesteri Hivatal Jegyzője, a Farmosi Polgármesteri Hivatal, a Füzesabonyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Gyöngyöshalász Község Jegyzője, Heves Város Jegyzője, Jánoshida, Polgármesteri Hivatal Jászágó Község Önkormányzata Jegyzője, Jászapáti Város Önkormányzati Hivatala, Jászárokszállás Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, Jászboldogháza Községi Önkormányzat, Jászjákóhalma Községi Polgármesteri Hivatal, a Jászkiséri Polgármesteri Hivatal, Jászladány Nagyközség Jegyzője, a Jászszentandrási Közös Önkormányzati Hivatal, a Jászszentandrási Közös Önkormányzati Hivatal Jászivány vonatkozásában, a Jászteleki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Kál Nagyközségi Önkormányzat Jegyzője, a Kápolnai Közös Önkormányzati Hivatal Kápolna, Aldebrő és Tófalu vonatkozásában, Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője, a Kerecsendi Közös Önkormányzati Hivatal Kerecsend és Demjén vonatkozásában, Kisköre Város Jegyzője, a Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal Kompolt és Nagyút vonatkozásában, a Maklári Közös Önkormányzati Hivatal, a Maklári Közös Önkormányzati Hivatal Nagytályai Kirendeltsége, a Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Dormánd vonatkozásában, 216


Nagyfüged Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagyfüged és Ludas vonatkozásában, az Ostorosi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Pélyi Közös Önkormányzati Hivatal, Tápiószele Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, a Tarnamérai Közös Önkormányzati Hivatal, a Tarnamérai Közös Önkormányzati Hivatal Zaránki Kirendeltsége, Tarnaörs Község Önkormányzata Erki Kirendeltsége, a Tarnaörsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Tiszanánai Közös Önkormányzati Hivatal Kömlői Kirendeltsége, Újszász Város Jegyzője, a Vámosgyörki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Vámosgyörki Közös Önkormányzati Hivatal Viszneki Kirendeltsége, a Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal Verpelét, Feldebrő és Tarnaszentmária vonatkozásában, a Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Atkári Kirendeltsége és a Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Detk vonatkozásában. A Tarnazsadányi Közös Önkormányzati Hivatal Tarnabodi Kirendeltsége, Tarnazsadány Közös Önkormányzati Hivatalának Jegyzője, Jászdózsa Község Jegyzője és a Pélyi Közös Önkormányzati Hivatal Tarnaszentmiklós vonatkozásában arról tájékoztatnak, hogy az illető településeknek nincs érvényben lévő helyi építési szabályzata. Az Átányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője arról tájékoztat, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Hevesvezekény vonatkozásában a helyi építési szabályzatnak nem felel meg. Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a helyi építési szabályzatnak nem felel meg, a tiltó és korlátozó rendelkezéseket a 14/2003. (XII. 15.) sz. rendelet 25.–27. §-ai tartalmazzák. A 7. témakörben együttműködő hatóságok: Adács Község Jegyzője Alattyán Községi Önkormányzat Jegyzője Andornaktálya Község Jegyzője Átányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Átányi Közös Önkormányzati Hivatal, Tenki Kirendeltség Besenyőtelek Község Polgármesteri Hivatala Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatal Csány Község Jegyzője Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Vécsi Kirendeltsége Eger Megyei Jogú Város Jegyzője Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal, Egerszóláti Kirendeltség Erdőteleki Polgármesteri Hivatal Jegyzője Farmosi Polgármesteri Hivatal Füzesabonyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Gyöngyöshalász Község Jegyzője Heves Város Jegyzője 217


Jánoshida, Polgármesteri Hivatal Jászágó Község Önkormányzata Jegyzője Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Jászapáti Város Önkormányzati Hivatala Jászárokszállás Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Jászberény Jegyzője Jászboldogháza Községi Önkormányzat Jászdózsa Község Jegyzője Jászjákóhalma Községi Polgármesteri Hivatal Jászkiséri Polgármesteri Hivatal Jászladány Nagyközség Jegyzője Jászszentandrási Közös Önkormányzati Hivatal Jászteleki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kál Nagyközségi Önkormányzat Jegyzője Kápolnai Közös Önkormányzati Hivatal Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője Kerecsendi Közös Önkormányzati Hivatal Kisköre Város Jegyzője Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal Maklári Közös Önkormányzati Hivatal Maklári Közös Önkormányzati Hivatal Nagytályai Kirendeltsége Nagyfüged Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Ostorosi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Pélyi Közös Önkormányzati Hivatal Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Jegyzője Tápiószele Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Tarnamérai Közös Önkormányzati Hivatal Tarnamérai Közös Önkormányzati Hivatal Boconádi Kirendeltsége Tarnamérai Közös Önkormányzati Hivatal Zaránki Kirendeltsége Tarnaörs Község Önkormányzata Erki Kirendeltsége Tarnaörsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tarnazsadány Közös Önkormányzati Hivatalának Jegyzője Tarnazsadányi Közös Önkormányzati Hivatal Tarnabodi Kirendeltsége Tiszanánai Közös Önkormányzati Hivatal Kömlői Kirendeltség Újszász Város Jegyzője Vámosgyörki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Vámosgyörki Közös Önkormányzati Hivatal Viszneki Kirendeltsége Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Atkári Kirendeltsége Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 8. Közlekedés A tanulmány 2.4.1. alfejezete vázlatosan ismerteti a vizsgálati terület út- és vasúthálózatának főbb jellemzőit, néhány vonatkozó jogszabállyal.

218


A közlekedés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal — ismerteti a vizsgálati terület által érintett transzeurópai és országos törzshálózati vasúti pályákat, — az érintett vasútvonalak állagát, — részletesen ismerteti a vasúti forgalom biztonságára, fenntartási és üzemeltetési feladataira vonatkozó előírásokat, — említést tesz a vasútfejlesztéssel kapcsolatos követelményekről, valamint az esetleg érintett vízi közlekedési létesítményekre és a hajóforgalom lebonyolítására vonatkozó előírásokról. A tanulmány 2.4.1.2. fejezetét a Hivatal kiegészítései alapján módosítottuk. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala kijelenti arról, hogy az érintett terület a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésre és a légiközlekedés biztonságára vonatkozó követelményeket nem érinti. A Heves Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége levelében megadja a koncessziós pályázat Heves megyei területén található útvonalak listáját. — Tájékoztat arról, hogy — uniós forrás felhasználásával folyamatban van a 251 sz. főút és a 2502 sz. összekötőút rákötés tervezése. Az ismert megvalósítás ütemezés szerint a szükséges engedélyek megszerzése után 2015–2018. években történik az építés. — Uniós forrás felhasználásával folyamatban van a 31 sz. főút korszerűsítése. A korszerűsítés megvalósításához folyamatban van a közbeszerzési eljárás. — Uniós forrás felhasználásával folyamatban van a 33 sz. főút korszerűsítésének kivitelezése. — A 80 sz. vasútvonal korszerűsítéséhez kapcsolódóan vasúti átjáró — 3201 sz., 3204 sz. ök. utak, 32103 sz. bekötőút, Vámosgyörk, Adács, Karácsond, Ludas, Nagyút, Kompolt, Kál, Füzesabony települések külterületén földút — átépítések, továbbá Adács, Karácsond, Nagyút vasúti megállóhelynél és Vámosgyörk, Ludas, Kál, Füzesabony vasútállomásnál P+R parkoló építés engedélyezése van folyamatban. Az említett útépítéseken és útkorszerűsítéseken kívül országos közúthálózat fejlesztés az érintett területen belátható időn belül nem tervezett. — A helyi közutak és külterületi (mezőgazdasági) közutak fejlesztése, korszerűsítése az érintett területeken pénzügyi forrás rendelkezésre állásának függvénye. A vizsgálati terület helyi közútjait érintő útfelújításról és korszerűsítésről a Felügyelőség nem rendelkezik információkkal. — A vizsgálati területen tervezett nagyobb közúti műtárgy beruházások: — Andornaktálya külterületén a 251 és a 2502 sz. utak csomópontjának átépítéséhez, valamint a 2502 sz. út és a 87 sz. vv. különszintű keresztezéséhez kapcsolódó hidak; — a 80 sz. vv. korszerűsítéséhez kapcsolódóan Ludas és Adács településeken vasút feletti hidak, Vámosgyörk és Kápolna településeken vasút alatti aluljárók. — A vizsgálati terület Heves megyére eső részének megkutatása és a szénhidrogén termelése útügyi érdekeket nem sért, közút fenntartási, üzemeltetési feladatok ellátását nem akadályozza. Indokolt lehet a felszíni geofizikai kutatások ütemezésének, helyszíneinek tervezésekor egyeztetni a közúti beruházások bonyolítóival (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., Magyar közút NZrt.) a kutatásnak (talajrezgésnek) a felsorolt hidak, aluljárók alapozás kivitelezésére gyakorolt hatása miatt. Amennyiben a terület megkutatás és szénhidrogénkitermelés, felszínre is kiterjedő vagy a tervezett, illetve meglévő hidak alapozását érintő

219


talajmozgásokat nem eredményez, úgy a kutatás és kitermelés a közutak állagára káros hatást nem gyakorol, a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti. A Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztálya véleményének kialakításához a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Igazgatósága állásfoglalásait is felhasználta. — Vizsgálni és pontosítani szükséges a kutatási területek felvonulási útvonala alapján az országos közutakhoz csatlakozó, meglévő földutak állapotát. Amennyiben azok felújítása, átépítése szükséges, akkor felújításukról a sárfelhordás megakadályozása érdekében — az érvényben lévő útügyi műszaki előírásokban foglaltak szerint elkészített tervek és a kiadásra kerülő közútkezelői hozzájárulás alapján — gondoskodni kell. A vizsgálati terület közúti megközelítését a meglévő útkapcsolatok használatával, valamint szükség szerinti új csatlakozások kialakításával és azok igénybevételével kell biztosítani. A vizsgálati terület által érintett, illetve annak térségében elhelyezkedő földrészletek, művelés alatti területek és ingatlanok gépjárművel való megközelíthetőségét biztosítani kell, azt a bányászati tevékenységgel, valamint azzal összefüggő előkészítő munkálatokkal akadályozni nem lehet. — A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglaltaknak megfelelően az alábbi esetekben be kell szerezni a közútkezelő hozzájárulását: — A 36. § (1) bekezdése szerint a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. — A 39. § (1) és (2) bekezdése szerint útcsatlakozás létesítéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. Útcsatlakozás létesítéséhez az országos közút vagyonkezelőjének a hozzájárulása szükséges, ha az országos közúthoz új, kereskedelmi egységhez kapcsolódó utat, vagy közforgalom elől elzárt vagy el nem zárt magánutat csatlakoztatnak. — A 42/A. § (1) bekezdés szerint a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. — A vizsgálati területen figyelembe veendő közúti fejlesztéseket az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvény, az országos gyorsforgalmi és közúthálózat nagytávú tervét és hosszú távú fejlesztési programját tartalmazó 1222/2011. (VI. 29.) kormányhatározat, valamint az Észak-alföldi és Északmagyarországi régiók ROP programja tartalmazza. A tárgyi területre vonatkoznak továbbá a megyei továbbfejlesztési tervek, illetve a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiáról szóló 1486/2014. (VIII. 28.) kormányhatározat, amely alapján a jóváhagyás alatt álló 2014–2020-as időszak közúti és vasúti fejlesztési programja keretében

220


előkészítésre és kivitelezésre javasolt indikatív projektek listája szintén tartalmaz infrastruktúrafejlesztési elemeket. — A fentiekből adódóan az infrastruktúra-fejlesztési elképzelések időbeni és térbeli ütemezése is változhat, ezért a konkrét bányászati területek kijelölésénél, illetve a koncessziós jogok értékesítésénél — tekintettel a jogok időbeliségére is — a közlekedési hálózatfejlesztési igények messzemenő szem előtt tartása miatt a pontos nyomvonalak és a későbbi aktuális kezelői, tulajdonosi, illetve vagyonkezelői hozzájárulások ügyében minden esetben fel kell venni a kapcsolatot az állami kezelő szervekkel, illetve a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal. — A 31. sz. főút Jász–Nagykun–Szolnok megyei szakasz (69+003–74+910 valamint 81+360–106+103 km szelvények között) burkolat megerősítés kivitelezési munkái folyamatban vannak. — A 32. sz főút Jászberény északi elkerülő III. ütemre vonatkozóan jogerős útépítési engedély került kiadásra a Felügyelőség által. — A 32. sz főút Jász–Nagykun–Szolnok megyei szakasz (10+478–24+948, 28+450– 46+732 és a 46+732–63+693 km szelvények között) burkolat megerősítése céljából útépítési engedélyezési eljárás van folyamatban. A Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztálya tájékoztat arról, hogy a Hivatal véleményének kialakításához szükséges a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. állásfoglalásainak ismerete is, ezért nyilatkozatukat kérte az egyeztetési anyag alapján. — A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ tájékoztat arról, hogy a vizsgálati területen figyelembe veendő közúti fejlesztéseket az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvény, az országos gyorsforgalmi és közúthálózat nagytávú tervét és hosszú távú fejlesztési programját tartalmazó 1222/2011. (VI. 29.) kormányhatározat, valamint az Észak-alföldi és Észak-magyarországi régiók ROP programja tartalmazza. A tárgyi területre vonatkoznak továbbá a megyei továbbfejlesztési tervek, illetve a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiáról szóló 1486/2014. (VIII. 28.) kormányhatározat, amely alapján a jóváhagyás alatt álló 2014–2020-as időszak közúti és vasúti fejlesztési programja keretében előkészítésre és kivitelezésre javasolt indikatív projektek listája szintén tartalmaz infrastruktúrafejlesztési elemeket. — A fentiekből adódóan az infrastruktúra-fejlesztési elképzelések időbeni és térbeli ütemezése is változhat, ezért a konkrét bányászati területek kijelölésénél, illetve a koncessziós jogok értékesítésénél — tekintettel a jogok időbeliségére is — a közlekedési hálózatfejlesztési igények messzemenő szem előtt tartása miatt a pontos nyomvonalak és a későbbi aktuális kezelői, tulajdonosi, illetve vagyonkezelői hozzájárulások ügyében minden esetben fel kell venni a kapcsolatot az állami kezelő szervekkel, illetve a Központtal. — A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Pest Megyei Igazgatósága tájékoztat arról, hogy a vizsgálati terület által érintett területen Társaság megyei igazgatóságai a területükön elhelyezkedő országos közutak kezelését és az azokkal kapcsolatos közútkezelői hozzájárulások kiadását egymástól függetlenül végzik. Az M3 autópálya teljes szakaszának kezelője a Borsod– Abaúj–Zemplén Megyei Igazgatóság. Mindezek alapján az érintett országos közutak felsorolását négy csoportra kell bontani, melynek a közútkezelői hozzájárulások kiadásának illetékességi szempontból van jelentősége. — A Pest Megyei Igazgatóság Farmos, Tápiószele és Tápiógyörgye települések területén érintett a vizsgálati terület által. Ezen a területen (mint az az utadat.hu weboldalon keresztül is megtekinthető) a következő, az Igazgatóság által kezelt országos közutak találhatóak: 221


— 311. sz. Nagykáta–Cegléd másodrendű főút, — 3112 j. Monor–Tápiószele összekötő út, — 3117 j. Farmos–Jászberény összekötő út, — 3118 j. Tápiószele–Újszász összekötő út, — 3121 j. Újszilvás–Tápiógyörgye–Jánoshida összekötő út, — 31111 j. Tápiószele bekötő út, — 31319 j. Tápiószele állomáshoz vezető út, — 31321 j. Tápiógyörgye állomáshoz vezető út. A tanulmány szövegét az Igazgatóság észrevétele alapján javítottuk. — A közúti közlekedésről szóló, többször módosított 1988. évi I. törvény 42/A. § értelmében közterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. Erre való tekintettel valamennyi érintett köz- és magánútkezelő hozzájárulását a bányászati tevékenység megkezdése előtt be kell szerezni. Ha a közút kezelője a hozzájárulását megtagadja, vagy a hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, a kérelmező a közlekedési hatósághoz fordulhat. — A vizsgálati terület közúthálózatról történő megközelítése csak meglévő útcsatlakozások igénybevételével történhet, új útcsatlakozás csak az ÚT 2–1.201 Közutak tervezése műszaki előírás és az útcsatlakozások kialakítására vonatkozó ÚT 2–1.115 útügyi műszaki előírás figyelembevételével létesíthető, az érintett közútkezelő hozzájárulásával. — A vizsgálati területen, a szilárd burkolatú közúthálózatra sárfelhordás nem történhet, a csatlakozó földút kezelőjének meg kell akadályoznia, hogy a földútról a járművek a szilárd burkolatú közútra földet, iszapot, követ vagy egyéb anyagot hordjanak fel. — A kutatási terület térségében elhelyezkedő ingatlanok, illetve mezőgazdasági földterületek megközelítését a kutatási tevékenység nem akadályozhatja, azt továbbra is biztosítani kell. — Amennyiben a kutatással vagy a későbbiekben a kitermeléssel összefüggésben, meglévő út megszüntetése, új út kiépítése vagy meglévő út kiépítése válik szükségessé, az csak az illetékes közlekedési hatóság engedélye alapján történhet. — A kutatás, illetve a kitermelés engedélyezési eljárásaiban a közútkezelő, illetve a közlekedési hatóság a megközelítési–szállítási útvonal megfelelőségét részletesen vizsgálja és — amennyiben a szállítási forgalom nagysága vagy közlekedés biztonsági szempontok szükségessé teszik — az engedély kiadását a szállító útvonal fejlesztésének feltételéhez köti. A 8. témakörben együttműködő szakhatóságok: Heves Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály 9. Ásványvagyon-gazdálkodás Az MBFH, mint az ásványvagyon-gazdálkodás tekintetében illetékes szakhatóság részt vett az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmány elkészítésében. Az ásványvagyongazdálkodással illetve a koncessziós tevékenységgel kapcsolatos hatósági állásfoglalást a tanulmány 1.6. és 3.3. alfejezetei tartalmazzák. Az ásványvagyon-gazdálkodás témakörben más szakhatóság nem nyilatkozott.

222

Függelék

Függelék 1. függelék. Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa A HAAS et al. 2010:

2. függelék. Rövidítések BHE: Bore Hole Exchanger CH: szénhidrogén CO2eq: széndioxid-egyenérték – az egyes üvegházhatású gázok által okozott üvegházhatásnövekedéssel egyenértékű hatást kiváltó CO2 mennyisége CORINE: Coordination of Information on the Environment (Corine Land cover: európai egységes felszínborítás) DST: Drill Stem Test, fúrószáras rétegvizsgálat dT: (föld)mágneses mérés, totális komponens (geofizika) dZ: (föld)mágneses mérés, függőleges komponens (geofizika) EGR: Enhanced Gas Recovery, gáz többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt gázkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EGS: Enhanced Geothermal System vagy Engineered Geothermal System EMS intenzitás: Európai Makroszeizmikus Skála (földrengés). A 12 fokozatú skálán az I-es fokozat az emberek által az adott helyen nem érzékelhető rengést jellemzi, a II-IV-es fokozatúakat több-kevesebb ember már érzi, de károk még nem keletkeznek. Az épületsérülések az V-ös fokozattól jelennek meg, a XII-es fok a teljes pusztulást jelzi. EOR: Enhanced Oil Recovery, olaj többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt olajkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EOV: Egységes Országos Vetület ÉTT: Érzékeny Természeti Terület EJ: exajoule (1018 J) ÉTT: Érzékeny Természeti Terület FAVÖKO: Felszín Alatti Vizektől függő Ökoszisztémák HPHT: nagy nyomású és nagy hőmérsékletű 223


GJ: Gigajoule (109 J) GVV: gáz-víz viszony (m3/m3) GW: Gigawatt (109 W) HDR: Hot Dry Rock, mesterséges geotermikus rezervoár HMV: használati melegvíz ICPDR: International Commission for the Protection of the Danube River (Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény) Joule: az energia SI mértékegysége, 1 GJ = 0,2778 MWh = 0,0239 toe MÁELGI: Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet MÁFGBA: Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár MÁFI: Magyar Állami Földtani Intézet ma: méretarány mAf: Adriai tenger feletti magasság mBf: Balti tenger feletti magasság MBFH: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MFGI: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (az ELGI és a MÁFI jogutódja 2012.04.01-től) MOL: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MT: magnetotellurikus szondázás (geofizika) MW: megawatt (106 W) NeKI: Nemzeti Környezetügyi Intézet NÖH: Nemzeti Ökológiai Hálózat OGYFI: Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság ORC: Organic Rankine Cycle: szerves anyag munkaközegű kettősközegű geotermikus erőmű típus PJ: petajoule (1015 J) SCI: Sites of Common Importance, közösségi jelentőségű élőhely (Natura 2000) SPA: Special Protection Areas, különleges madárvédelmi terület (Natura 2000) TE: természeti emlék (természetvédelem) TE: tellurikus mérés (geofizika) TJ: terajoule (1012 J) TDS: Total dissolved salt, összes oldott sótartalom toe: tonna olajegyenérték – szabvány, egy tonna kőolaj fűtőértékén alapuló mértékegység, 1 toe = 41,868 GJ = 11 630 kWh TT: természetvédelmi terület VESZ: vertikális egyenáramú szondázás (geofizika) VGT: Vízgazdálkodási terv VKI: Víz Keretirányelv VKKI: Vízügyi, Környezetvédelmi Központi Igazgatóság VSP: Vertical Seismic Profiling, fúrásban végzett szeizmikus mérés (geofizika) Watt: a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége, 1 W = 1 J/s F: formáció T: tagozat Q: kvarter Pl: pliocén Pa2: felső-pannóniai Pa1: alsó-pannóniai Pa: pannóniai Ms: szarmata Mb: badeni Mk: kárpáti

224

Függelék

Mo: ottnangi Me: eggenburgi Mi: miocén Ol: oligocén K: kréta J: jura T3: felső-triász T2: középső-triász T1: alsó-triász T: triász Mz: mezozoikum P: perm C: karbon D: devon S: szilur O: ordovícium Cm: kambrium Pz: paleozoikum OPz: ópaleozoikum

225


226

146 168 24 614 82 40 39 91 86 68 113 20 71 53 32 54 53 170 101 73 90 37 39 98 72 51 42

94,1 94,8 108,5 101,6 73,4 106,5 136,8 35,8 84,6 97,8 69,3 380,0 77,6 84,9 136,9 73,8 52,5 89,6 56,5 65,8 68,9 169,9 117,9 106,4 105,9 88,2 92,0

31,0 29,3 23,1 34,7 27,4 25,2 26,7 15,4 30,3 27,7 29,8 22,9 20,8 22,0 27,5 15,9 16,3 28,0 22,7 22,4 25,4 20,0 20,6 28,0 22,8 25,1 23,9

18,7 14,0 8,8 22,9 16,2 8,7 8,1 5,9 11,3 12,5 17,7 5,7 7,5 6,8 11,1 5,0 3,5 10,8 6,2 4,6 7,3 3,9 5,3 12,3 5,6 9,8 7,6

44,7 49,1 42,1 45,2 45,3 44,0 40,8 38,0 46,8 47,0 48,8 39,6 39,2 42,1 44,6 45,2 43,0 46,1 38,1 43,2 39,3 40,3 37,2 44,1 39,7 46,4 41,7

12,8 8,8 17,6 11,3 13,8 13,1 21,3 19,4 11,1 9,5 8,8 20,9 21,7 17,1 16,9 19,2 22,8 12,4 19,6 20,7 19,0 11,9 22,6 11,9 13,7 11,7 13,9

806455 805483 575063 880722 707390 736646 623773 406434 767651 745018 911375 630976 521409 564849 720868 523146 437185 718932 546259 585150 563750 683061 497288 830512 662491 785028 882567

4,5 0,0 9,6 2,0 8,3 2,1 2,7 34,7 1,5 0,0 0,0 0,0 16,1 9,8 0,0 10,4 13,8 4,1 10,8 20,6 14,1 0,6 11,1 5,2 6,9 0,9 0,0

0,7 1,1 0,5 0,7 0,8 0,0 0,3 1,9 0,2 0,3 0,7 0,0 0,6 1,0 12,3 0,3 0,0 0,4 0,2 2,7 1,8 0,6 0,0 0,4 0,5 0,0 0,0

A szlovák népesség aránya, 2011 (%)

A német népesség aránya, 2011 (%)

A cigány népesség aránya, 2011 (%)

Egy lakosra jutó jövedelem, 2011 (Ft/fő)

Munka-nélküliségi ráta, 2011 (%)

Aktivitási arány, 2011 (%)

16,8 22,2 21,5 13,9 18,7 27,0 22,2 19,4 24,8 24,2 21,4 24,8 20,8 22,9 21,4 24,5 24,8 23,2 19,9 24,7 19,0 27,7 22,5 21,2 23,0 25,8 23,6

Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%)

21,9 21,8 31,7 19,1 23,4 23,6 29,1 36,0 21,4 24,2 17,3 35,7 31,5 30,8 30,2 33,6 32,2 24,0 32,6 32,3 30,3 33,1 33,7 25,4 31,4 25,6 31,0

Érettségi-zettek aránya, 2011 (%)

Öregedési index, 2011 (%)

Nép-sűrűség, 2011 (fő/km2)

Terület 2011 (km2)

602,1 16,8 25,1 92,2 23,1 26,1 26,5 24,6 28,0 13,2 23,5 11,0 53,2 578,6 21,8 49,1 20,1 46,3 34,8 21,5 22,7 18,9 14,5 750,8 37,9 33,8 28,1

Középfokú iskolai végzettség, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%)

87939 2816 606 56569 1889 1040 1025 2242 2406 892 2666 217 3786 30416 702 2670 1064 7880 3514 1559 2036 707 559 73834 2729 1735 1176

Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégzők aránya, 2011 (%)

Egri járás összesen Andornaktálya Egri Demjén Egri Eger Egri Egerszalók Egri Egerszólát Egri Feldebrő Egri Kerecsend Egri Maklár Egri Nagytálya Egri Ostoros Egri Tarnaszent-mária Egri Verpelét Egri Füzesabonyi járás összesen Aldebrő Füzesabonyi Besenyőtelek Füzesabonyi Dormánd Füzesabonyi Füzesabony Füzesabonyi Kál Füzesabonyi Kápolna Füzesabonyi Kompolt Füzesabonyi Nagyút Füzesabonyi Tófalu Füzesabonyi Gyöngyösi járás összesen Adács Gyöngyösi Atkár Gyöngyösi Detk Gyöngyösi

Lakó-népesség, 2011 (fő)

Járás

Település

3. függelék A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége (Forrás: TEiR (KSH Népszámlálás 2011; NAV Személyi jövedelemadó statisztika))

0,1 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,2 0,0 0,0 0,5 0,0 0,0 0,0





26,5 24,9 23,9 22,0 17,8 15,7 28,5 17,0 20,0 25,4 16,1 17,0 7,8 22,9 14,3 9,8 23,9 23,1 15,9 7,3 10,7 4,5 25,9 11,0

7,7 9,6 6,2 7,4 5,2 5,8 7,7 3,6 7,1 9,7 4,8 6,1 3,7 6,5 4,0 3,7 10,1 6,5 5,1 2,6 2,8 1,0 8,6 3,3

43,4 46,5 42,2 40,8 39,6 32,9 41,1 35,3 41,8 45,5 41,0 38,5 24,9 41,9 36,9 30,9 41,4 44,5 42,9 33,5 40,0 19,1 47,1 36,9

10,4 11,8 12,0 18,1 23,5 12,8 11,3 19,6 10,4 11,9 24,0 21,9 29,1 13,7 28,7 22,1 16,2 11,7 21,6 40,2 27,8 33,1 8,2 33,9

893124 808894 691886 780122 558969 552829 748142 662766 586801 809895 427689 489739 244074 743530 369697 296042 632113 763006 483752 247916 436834 144920 825777 385733

3,3 0,5 6,7 15,6 5,8 17,4 0,6 14,4 0,4 2,6 11,4 16,1 19,0 0,2 15,3 47,6 8,8 0,0 9,6 31,9 13,5 45,2 0,3 24,1

0,4 0,0 0,2 0,0 0,6 0,2 0,0 0,0 0,3 0,4 0,6 0,2 0,0 1,0 0,0 0,0 0,2 0,0 0,3 0,2 0,0 0,5 0,2 0,2

0,0 0,0 0,1 13,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0

903 1217 1203 426 33172 2103 2472

35,0 25,2 12,3 14,5 544,5 34,3 34,8

26 48 98 29 61 61 71

61,2 57,5 80,5 244,4 86,4 66,7 87,8

36,9 49,6 32,2 36,9 32,9 36,8 34,9

25,7 16,8 27,5 23,0 22,0 23,5 23,4

10,8 7,0 19,0 17,1 20,3 15,9 18,9

3,2 2,3 5,0 4,0 6,5 5,1 6,2

39,2 29,8 44,7 32,9 39,9 38,6 40,9

20,9 42,4 11,3 20,7 15,9 18,7 18,1

384232 282548 597167 395670 548216 496286 539912

6,0 49,7 0,6 0,7 10,2 14,6 12,9

0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 0,1 0,2

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

227


25,0 27,2 24,2 21,0 25,8 19,9 20,8 21,1 27,2 24,1 20,8 21,1 17,6 27,2 20,6 13,4 21,0 22,1 22,9 17,5 23,2 9,7 28,6 15,9


26,2 25,6 29,4 33,4 35,3 41,1 28,0 37,0 32,5 27,8 37,5 34,7 39,0 27,2 39,3 45,8 27,9 33,8 35,6 40,6 42,4 47,1 25,5 41,8


99,3 100,8 87,8 117,7 120,7 81,1 183,6 104,8 144,1 104,5 118,2 70,2 49,0 100,5 71,5 43,8 85,6 119,0 70,8 37,6 70,4 18,4 133,2 52,0



50 94 97 47 74 60 88 25 49 146 45 50 30 45 74 42 108 32 42 38 15 71 59 61


40,2 27,1 31,6 22,6 10,8 27,5 21,8 25,7 22,7 352,2 47,9 697,7 50,4 29,6 44,9 21,7 99,3 19,8 68,4 49,2 90,3 10,3 28,3 30,3


1998 2557 3054 1054 796 1636 1917 634 1123 51246 2157 35036 1487 1325 3329 909 10753 636 2869 1849 1395 728 1667 1835

Terület 2011 (km2)


Domoszló Gyöngyösi Gyöngyös-halász Gyöngyösi Karácsond Gyöngyösi Kisnána Gyöngyösi Ludas Gyöngyösi Nagyfüged Gyöngyösi Vámosgyörk Gyöngyösi Vécs Gyöngyösi Visznek Gyöngyösi Hatvani járás összesen Csány Hatvani Hevesi járás összesen Átány Hevesi Boconád Hevesi Erdőtelek Hevesi Erk Hevesi Heves Hevesi Hevesvezekény Hevesi Kisköre Hevesi Kömlő Hevesi Pély Hevesi Tarnabod Hevesi Tarnaméra Hevesi Tarnaörs Hevesi Tarnaszentmiklós Hevesi Tarnazsadány Hevesi Tenk Hevesi Zaránk Hevesi Jászapáti járás összesen Alattyán Jászapáti Jánoshida Jászapáti


Járás

Település

Függelék

228





6,8 8,2 7,4 5,7 5,8 4,4 6,9 12,3 7,8 9,2 16,4 9,3 7,9 5,3 7,0 6,1 6,3 6,1 7,0 8,5

43,6 40,4 43,3 42,3 39,7 34,4 42,5 45,4 42,1 44,6 46,3 45,3 45,1 42,8 43,0 41,7 40,4 41,3 37,3 41,6

13,3 14,6 13,5 9,8 16,9 20,8 12,6 10,6 3,7 11,5 8,5 12,7 13,0 17,0 14,1 15,1 16,0 17,8 18,0 11,1

618070 602207 613120 598865 541691 394443 603868 772503 635930 747674 878266 683448 610362 458314 642832 640777 565490 631489 509592 685193

5,0 10,4 0,4 0,0 13,0 12,3 0,0 4,5 0,0 3,3 1,9 0,3 6,1 10,1 3,2 0,6 1,9 5,9 12,7 10,1

0,1 0,4 0,0 0,0 0,3 0,1 1,4 0,3 0,4 0,3 0,3 0,0 0,1 0,2 0,4 0,2 0,4 0,4 0,3 0,5

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

914,5 39,2 58,2

129 26 109

100,3 76,1 108,1

23,8 30,0 32,0

18,7 22,5 18,4

29,8 25,4 25,4

16,0 8,0 8,2

46,2 48,9 40,1

12,0 6,3 15,2

825250 818713 621088

2,8 0,0 4,4

0,5 0,3 0,5

0,1 0,0 0,1


24,0 22,1 20,8 19,9 18,3 16,5 25,2 24,2 18,7 24,1 26,7 27,8 21,0 15,1 22,5 21,8 21,5 20,2 22,0 27,6


23,0 20,5 24,5 27,0 22,7 18,5 26,3 22,2 24,7 23,6 20,7 22,7 26,4 22,6 24,2 24,8 24,4 24,4 21,4 20,9


28,3 30,9 32,5 33,1 35,4 37,0 28,0 27,6 34,9 30,1 24,6 28,5 28,9 36,7 30,7 32,9 35,2 31,9 32,1 27,5


104,7 84,5 124,9 161,0 63,4 73,4 174,9 102,2 116,7 109,6 110,7 135,0 76,8 69,0 81,3 107,9 117,9 61,2 140,6 159,1


75 114 51 10 42 61 57 83 19 103 122 31 67 40 104 87 65 160 45 30


47,7 78,2 42,9 39,5 130,1 92,7 44,3 617,0 36,9 77,2 221,4 55,3 45,0 41,2 710,1 40,1 53,3 37,0 475,1 63,4

Terület 2011 (km2)


Szolnoki járás összesen Szászberek Szolnoki Újszász Szolnoki

3550 8889 2180 388 5467 5614 2509 51274 706 7929 27087 1705 3007 1646 73959 3506 3445 5914 21433 1883 11824 1 999 6321


Jászalsószentgyör gy Jászapáti Jászapáti Jászapáti Jászdózsa Jászapáti Jászivány Jászapáti Jászkisér Jászapáti Jászladány Jászapáti Jászszent-andrás Jászapáti Jászberényi járás összesen Jászágó Jászberényi Jászárokszállás Jászberényi Jászberény Jászberényi Jászboldogháza Jászberényi Jászjákóhalma Jászberényi Jásztelek Jászberényi Nagykátai járás összesen Farmos Nagykátai Tápiógyörgye Nagykátai Tápiószele Nagykátai Pétervásárai járás összesen Sirok Pétervásárai


Járás

Település


Függelék

4. függelék. Helyi jelentőségű, védett természeti területek Település

Védelmi kategória

Kiterjedése (ha)

Ebből fokozottan védett (ha)

Hatályba lépés éve

Heves

Andornaktálya

TT

1,23

0

2012

9/51/TT/01

Heves

Demjén

TT

0

0

2001

9/50/TT/01

Heves

Demjén

TT

0

0

1978

9/87/TE/93

Heves

Eger

TE

0

0

1993

9/76/TE/07

Heves

Eger

TE

0

0

1978

9/82/TE/07

Heves

Eger

TE

0

0

2007

Egri Egészségház előtt álló páfrányfenyő

9/78/TE/07

Heves

Eger

TE

0

0

1978

Egri Eszterházy Károly tér fái (vérbükk és törökmogyoró)

9/75/TE/07

Heves

Eger

TE

0

0

0

Egri Gárdonyi Géza Múzeum kertjének fái

9/31/TE/82

Heves

Eger

TE

0

0

1978

Egri Gárdonyi Gimnázium fái (2 db tiszafa)

9/84/TE/07

Heves

Eger

TE

0

0

1978

Egri Gőber urnatemető piramistölgyei (3 db)

9/74/TE/07

Heves

Eger

TE

0

0

1978

Egri Hősök temető kegyeleti park fái

9/49/TE/00

Heves

Eger

TE

0

0

2000

Egri Kisfaludy u. 6. sz. előtt álló mamutfenyő

9/81/TE/07

Heves

Eger

TE

0

0

1978

9/79/TE/07

Heves

Eger

TE

0

0

0

9/83/TE/07

Heves

Eger

TE

0

0

0

9/73/TE/07

Heves

Eger

TE

0

0

1982

9/80/TE/07

Heves

Eger

TE

0

0

1982

9/71/TE/07

Heves

Eger

TE

0

0

1978

Név

Nagykert Természetvédelmi Terület Demjéni-gyepek Demjéni-kaptárkövek Diófakút utcai diófa Egri Agria Park fái (7 tiszafa) Egri Csákány utcai japánakác

Egri Megyei Rendőr-kapitányság udvarán állópáfrányfenyő és juharlevelű platán Egri Rendelőintézet udvarán álló juharlevelű platán

Egri Sancta Maria Leánykollégium udvarán álló páfrányfenyő és hegyi szil

Egri Szent János Továbbképző Központ udvarán álló vadgesztenye Egri Termálfürdő fái (5 db juharlevelű platán, 3 db

Törzs-könyvi szám

Megye

9/114/TT/12

229


Kiterjedése (ha)




Megye

Település

Védelmi kategória

9/88/TT/09

Heves

Eger

TT

1,08

0

2009

9/38/TT/94

Heves

Eger

TT

10,54

0

1994

Esterházy Károly Főiskola botanikus kertje

9/89/TT/10

Heves

Eger

TT

0,95

0

2010

Heves Megyei Önkormányzat udvarán álló 5 db vadgesztenye

9/77/TE/07

Heves

Eger

TE

0

0

1982

9/45/TT/95

Heves

Eger

TT

146,64

0

1995

9/24/TT/78

Heves

Eger

TT

166,96

0

1978

9/85/TT/07

Heves

Egerszalók

TT

0

0

2007

9/86/TT/07

Heves

Egerszalók

TT

0,81

0

2007

9/32/TT/82

Heves

Egerszalók

TT

0

0

1982

9/90/TE/03

Heves

Füzesabony

TE

0

0

2003


TT

7,72

0

1995

Jászberény

TT

2,39

0

2003

Jászberény

TT

125,45

0

1987

Név

mocsárciprus) Érseki Palota felső-kert, középsőkert és díszkert Érsekkert

Mészhegy – Nyerges-tető Nagyegedi növénytársulás Egerszalóki-csőszkunyhó és környezete Egerszalóki Sódomb és vízfolyás Szalóki pásztorkunyó és kaptárkövek 3. sz. főút melletti idős fasor Jászalsószentgyörgyi Vadaspark

A Ferences kolostor kertje

Hajta mocsár

Jászberény, a Fehértói temető területe Jászberény, A Szelei út és a Nyár u. találkozásánál lévő feszület körüli vadgesztenye facsoport Jászberény, A Városi Zagyva és az azt két oldalról kísérő zöldfelületi sáv a Huszár utcai hídtól a Jásztelki útig

15/41/TT/95

15/55/TT/03

15/26/TT/87

15/54/TT/03

JászNagykunSzolnok

Jászberény

TT

5,7

0

2003

15/52/TE/03

JászNagykunSzolnok

Jászberény

TE

0

0

2003

15/51/TT/03

JászNagykunSzolnok

Jászberény

TT

7,31

0

2003

Jászberény

TT

1,29

0

2003

Jászberény

TT

4,67

0

2003

Jászberény, Ferencesek tere és az azt övező utcák fasorai

15/49/TT/03

Jászberényi Állat- és Növénykert teljes zöldfelülete

15/47/TT/03

230

JászNagykunSzolnok JászNagykunSzolnok JászNagykunSzolnok

JászNagykunSzolnok JászNagykunSzolnok

Függelék

Név


Jászberényi Erzsébet Kórház és Szakorvosi Rendelő kertje

15/48/TT/03

Jászberényi Izraelita temető területe

15/56/TT/03

Jászberényi Margit-sziget az azt övező Zagyva-mederrel és fasorokkal

15/57/TT/03

Jászberényi Református templom kertje

15/59/TT/03

Jászberényi Szentkúti templom kertje

15/61/TT/03

Jászberényi Tanítóképző Főiskola kertje és az Arborétum

15/60/TT/03

Jászberényi Új temető északi része

15/62/TT/03

Jászberényi Zagyva mente Jászberény, Nagyér utcai Szociális Otthon kertje Jászberény, Szentháromság tér, Lehel vezér tér, Fürdő u., Holló András u. zöldfelületei, fasorai az érintett Városi Zagyva-szakasszal

15/25/TT/87

15/58/TT/03

15/50/TT/03

Jászberény, Szúnyogos u. 4. sz. alatti idős tölgyfa

15/53/TE/03

Pusztamizsei Holt-Zagyva és ártere

15/31/TT/94

Millenáris Emlékpark nagylevelű hársfái Történelmi emlékhely Öreg kocsányos tölgy Ostoros, Csátés-völgy, Ostorosivölgy Siroki domb és víztározó Siroki vár és környéke

Megye

JászNagykunSzolnok JászNagykunSzolnok JászNagykunSzolnok JászNagykunSzolnok JászNagykunSzolnok JászNagykunSzolnok JászNagykunSzolnok JászNagykunSzolnok JászNagykunSzolnok JászNagykunSzolnok JászNagykunSzolnok JászNagykunSzolnok

Település

Védelmi kategória

Kiterjedése (ha)



Jászberény

TT

3,74

0

2003

Jászberény

TT

0,59

0

2003

Jászberény

TT

3,02

0

2003

Jászberény

TT

0,36

0

2003

Jászberény

TT

0,42

0

2003

Jászberény

TT

0,75

0

2003

Jászberény

TT

7,72

0

2003

Jászberény

TT

111,45

0

1987

Jászberény

TT

0,73

0

2003

Jászberény

TT

2,7

0

2003

Jászberény

TE

0

0

2003

Jásztelek

TT

70,94

0

1994

9/9/TE/78

Heves

Kápolna

TE

0,19

0

1978

9/30/TT/82

Heves

Kápolna

TT

3,26

0

1982

9/36/TE/82

Heves

Kisköre

TE

0

0

1982

9/61/TT/03

Heves

Ostoros

TT

130,37

0

2003

9/63/TT/03

Heves

Sirok

TT

5,25

0

2003

9/14/TT/78

Heves

Sirok

TT

33,9

0

1978

231


Név

Blaskovich Múzeum történeti kertje Tápiószelei Agrobotanikus kert Verpeléti Várhegy Tenki Blaha Lujza emlékpark Tenki milleniumi emlékpark Kastélypark Szociális otthon parkja

232

Kiterjedése (ha)




Megye

Település

Védelmi kategória

12/316/TT/09

Pest

Tápiószele

TT

1,42

0

2009

12/317/TT/09

Pest

Tápiószele

TT

98,74

0

2009

9/3/TT/75

Heves

Tarnaszentmária

TT

1,01

0

1975

9/52/TT/01

Heves

Tenk

TT

0

0

2001

9/53/TT/01

Heves

Tenk

TT

0,32

0

2001

15/6/TT/80

JászNagykunSzolnok

Újszász

TT

23,42

0

1980

9/16/TT/78

Heves

Vámosgyörk

TT

1,78

0

1978

Függelék

5. függelék. A vizsgálati terület 1000 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI, MBFH) Frs–id+

35368 35371 35372 35373 35374 35375 35376 35377 35378 35380 35381 35382 35383 35384 35385 35386 35387 35388 35389 35390 35391 35395 35438 35439 35440 35441 35442 35443 35444 35445 35446 35447 35448 35449 35450 35451 35452 35453 35458 35460 35461 35463 35464 35465 35466 35467 35468 35469 35470 35471 35472 35473 35474 35514 35515 35517 35518 35519 35520 35521

Település

Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén

Fúrás

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (m)

Mélység (m)

Dátum

DK–257 DK–260 DK–261 DK–262 DK–263 DK–264 DK–265 DK–266 DK–267 DK–269 DK–270 DK–271 DK–271/A DK–272 DK–273 DK–274 DK–275 DK–276 DK–277 DK–278 DK–279 DK–283 DK–326 DK–327 DK–328 DK–329 DK–330 DK–331 DK–332 DK–333 DK–334 DK–335 DK–336 DK–337 DK–338 DK–339 DK–340 DK–341 DK–346 DK–349 DK–350 DK–352 DK–353 DK–354 DK–355 DK–356 DK–357 DK–358 DK–359 DK–360 DK–361 DK–362 DK–363 DK–404 DK–405 DK–407 DK–408 DK–409 DK–410 DK–411

752505,4 752245,1 752405,8 752684,9 751595,3 751932,8 751752,4 751099 750580 752211,5 751434 751545,1 751557,3 751274,6 750292,9 750050,5 750509,7 750787,6 751618,5 751896,6 752382,1 750353,9 751724 751804,2 751678,2 751661,9 752679,9 752672,6 752595,3 752078,4 751603,9 750587,5 751163,5 750431,5 751074,5 750700,2 751860,6 752473,1 752628,3 752977,3 752115,2 752597,3 752277 752640,9 752248,4 751728,8 752570,4 752005,9 750829,4 750702,1 752641,6 752064,4 752877,7 751929,8 752186,8 752283,7 751182,8 751236,6 749895,5 751303,8

279472,9 279010,9 279139,8 279081,6 279062,8 278904,7 278864,8 278968,1 279110,2 278818,1 278838 279525,2 279482,5 279463,3 279028,9 278948,1 278806,7 278890,5 278596,5 278717,9 279003,5 277655,6 279086,6 278950,9 278741,9 278967,7 279419,6 278667,3 278440,3 278300,8 279648,6 278556,5 278710,6 278595,8 278422 278040,4 278082,4 278336,8 279557,7 279436,8 278145,6 278813,9 278915,2 278234,3 278197,3 278142,5 278102,5 277950,9 278205 277843,3 277581,6 277550,4 277360,3 277501,5 277610,5 277787,9 278232,6 278342,8 278626 278279,6

186,28 165,4 171,04 177 141,18 140,78 140,5 153,47 175,89 143,28 149,86 142,28 142,08 145,13 191,35 204,82 175,45 164,33 140,16 140,25 201,23 181,08 141,32 140,78 140,6 141,04 156,83 164,78 156,52 139,36 142,44 166,98 154,5 173,83 155,99 160,48 138,4 146,81 189,86 172,18 138,34 165,29 192 153,11 137,8 138,61 148,65 138,01 157,85 158,69 142,38 136,8 151 136,78 136,87 137,49 151,48 151,84 211,95 149,15

1010 1200 1100 1100 1100 1200 1200 1100 1100 1100 1100 1000 1000 1050 1000 1050 1080 1050 1149 1170 1200 1349,5 1000 1150 1150 1100 1200 1300 1300 1200 1000 1150 1220 1391,5 1250 1300 1345 1300 1200 1320 1400 1200 1050 1400 1400 1350 1750 1450 1300 1309,5 1500 1650 1650 1675 1675 1618 1350 1350 1265,5 1360

1965 1964 1965 1964 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1965 1971 1966 1966 1967 1967 1967 1966 1966 1966 1966 1966 1966 1968 1966 1966 1966 1966 1966 1969 1966 1966 1966 1966 1969 1967 1968 1969 1967 1967 1967 1967 1967 1968 1968 1971 1969 1969 1971 1970

233


234

Frs–id+

Település

Fúrás

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (m)

Mélység (m)

35522 35523 35535 35536 35537 35538 35539 35540 35541 140704 150573 150574 150575 150576 150578 150579 150580 260042 264957 280709 280710 2081 35108 35197 35337 35338 35342 35349 35350 35351 35352 35353 35358 35359 35400 35405 35408 35409 35410 35412 35413 35414 35415 35416 35417 35418 35419 35420 35421 35422 35423 35424 35425 35426 35427 35428 35430 35431 35432 35433 35435 35437

Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Tarnabod Verpelét Verpelét Verpelét Verpelét Verpelét Verpelét Verpelét Jászberény Andornaktálya Demjén Demjén Andornaktálya Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén

DK–412 DK–413 DK–432 DK–433 DK–434 DK–435 DK–436 DK–437 DK–438 Tarna–1 Verp–1 Verp–2 Verp–3 Verp–4 Verp–s–2 Verp–s–3 Verp–s–4 Jb.ÉK–1 e–e–3 K465 M2 K–5 DK–I DK–87 DK–226 DK–227 DK–231 DK–238 DK–239 DK–240 DK–241 DK–242 DK–247 DK–248 DK–288 DK–293 DK–296 DK–297 DK–298 DK–300 DK–301 DK–302 DK–303 DK–304 DK–305 DK–306 DK–307 DK–308 DK–309 DK–310 DK–311 DK–312 DK–313 DK–314 DK–315 DK–316 DK–318 DK–319 DK–320 DK–321 DK–323 DK–325

751320,9 751191,9 750536,6 750351,3 750209,5 750245,7 749428,7 749619,6 750145 738092,8 739664,4 744868,8 733381,7 736515,8 742614 742683 741606,1 718138,1 751500 750562 748771 750127,3 750967 750017,9 752150,1 752379,3 751784,9 752239,3 751861,3 752537,5 751323,3 750884,5 752760,7 752842,8 751879,1 751748,8 750755,4 750548,2 750740 750482,3 750776,7 751605,1 751905,5 751371,6 752278,5 751540,8 751776,1 752425,9 752615,6 752089,3 751078,3 751423,4 750305,4 752463,5 752304,4 751919 750834,8 750660,2 750863 750788,8 750627,3 750872,4

278066,3 277821,3 277936,3 278040,7 278271,2 277798,3 277790 277963,9 277137,4 258187,1 271976,7 269537,9 272471,7 275105,9 277869,5 275631,1 277691,6 247337,8 278200 278437 274516 278573,5 279943,6 279901,6 279366,5 279422,2 279315,8 279217,7 279131 279298,7 279294,2 279182,4 279661,4 279364,8 279026,5 279402 279018,9 278959,4 278572,7 279231,9 279288,3 279343,1 278505,2 279073,7 278602,3 278453,6 278414,6 278839,9 278923,9 278575,9 279420,4 278619,1 279210 278616,4 278478,9 278287,7 279410,5 278984,5 278633,8 278339,4 279269,9 279335,9

150,16 150,14 169,42 173,63 191,27 188,49 213,45 220,12 167,73 106,36 126,56 135,12 128,91 170,5 152,14 150,16 178,93 100,68 154 172 175 187,4 153,79 179,8 177,59 183,81 141,56 173,43 141,31 152,37 152,48 163,01 202,63 161,7 141,26 141,41 167,76 177,47 163,22 178,85 165,85 141,63 139,82 147,61 144,73 140,62 139,72 147,85 169,4 139,89 155,97 149,04 177,03 153,22 147,47 139,34 161,51 172,06 161,19 160,4 171,74 162,11

1400 1615 1388 1050 1060 1200 1226 1200 1500 3101,5 2995 2600 2800 1604 1585 1500 1670 3030 1700 1168 2000 1287 1700 1043,5 1000 1030 1056,5 1100 1100 1300 1100 1100 1000 1100 1050 1050 1010 1000 1150 1000 1000 1050 1200 1000 1150 1200 1200 1200 1200 1100 1000 1150 1000 1250 1350 1200 1000 1200 1150 1200 1000 1000

Dátum

1970 1971 1983 1983 1983 1984 1984 1984 1984 1973 1978 1979 1979 1979 1978 1978 1979 2007

1968 1966 1960 1963 1963 1963 1964 1964 1964 1964 1964 1965 1964 1965 1970 1971 1971 1972 1965 1965 1965 1966 1965 1966 1966 1966 1966 1966 1966 1966 1966 1966 1966 1966 1966 1966 1968 1966 1966 1966 1966

Függelék

Frs–id+

Település

Fúrás

35475 35476 35477 35478 35479 35480 35481 35482 35483 35484 35485 35486 35487 35488 35489 35490 35491 35492 35493 35494 35495 35496 35497 35501 35502 35505 35506 35507 35509 35510 35511 35512 35513 35560 35561 35562 35563 35564 35567 35568 44876 49404 71520 71521 77584 113021 251655 260038 280753

Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Farmos Füzesabony Jászberény Jászberény Kerecsend Ostoros Jászberény Alattyán Farmos

DK–364 DK–365 DK–366 DK–367 DK–368 DK–369 DK–370 DK–371 DK–372 DK–373 DK–374 DK–375 DK–376 DK–377 DK–378 DK–379 DK–380 DK–381 DK–382 DK–383 DK–384 DK–385 DK–386 DK–391 DK–392 DK–395 DK–396 DK–397 DK–399 DK–400 DK–401 DK–402 DK–403 DK–463 DK–464 DK–466 DK–467 DK–468 Dm–1 Dm–3 Fa–2 K–15 Jb–1 Jb–2 Ker–1 Ot.É–2 Jb–3 Ala–1 Fa–2

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (m)

Mélység (m)

751087 750795,1 750127,3 749982,7 749671,5 749357,2 749993,6 750697,9 750687 750924,9 750642,8 750932,8 750678,5 751060,8 750947,3 750818,3 751088,3 751793,5 752001,2 752201,3 752719,2 751961,8 752754,7 749194,2 749604 752922,4 751786,7 751631,1 751696 751805,4 751902,5 751560,9 752129,3 749517,7 749593,1 750462,1 750638,7 749499,1 750796,7 752657,3 713235,8 749217 714947,7 716983,6 749231,3 752630,1 715554,4 730760,2 713230

277612,8 277251 278573,5 278505,9 278498,8 278256,5 277509,6 278666,3 278445,9 278534,7 278313,9 278383,6 278172,5 278270 278095,1 277953,1 278028,7 278591,1 278409,5 278024,6 278029,6 278624,4 277922,3 277674,7 277445 278819,6 278732,4 278831 278235,1 278263,8 278171,1 278074,1 277412,2 278152,5 278028,7 277797,7 278254 278218,7 275059,6 275902,9 228587,6 269824 235130,1 236780,6 269827,6 281889,1 236712,7 231738 228568

149,83 154,65 187,4 203,53 239,35 244,59 206,36 167,84 163,44 155,31 164,05 158,6 161,52 154,55 155,56 157,23 151,37 139,98 139,43 137,8 160,23 139,72 162,43 202,3 202,98 177,23 140,42 140,64 139,21 139,24 138,67 138,46 136,2 236,35 225,09 177,94 165,64 242,81 161,29 132 101,02 117,22 101,54 92,43 117,22 208,35 96,28 88,65 104

1350 1520 1287 1242,5 1124 1108 1335 1150 1200 1200 1200 1250 1300 1300 1325 1360 1325 1595 1260 1460 1350 1200 1400 1270 1251 1550 1330 1200 1405 1400 1350 1600 1950 1000 1125 1260 1085 1100 2000 2000 1501 2465 1923,5 1857,3 2465 1045 1950 3100 1501

Dátum

1967 1967 1968 1967 1967 1967 1967 1968 1967 1968 1967 1967 1967 1967 1967 1969 1967 1968 1967 1968 1967 1969 1967 1969 1969 1969 1969 1969 1968 1969 1968 1968 1968 1986 1986 1987 1987 1987 1986 1987 1963 1964 1953 1953 1964 1970 1993 1990

+Frs-id – egyedi fúrásazonosító

235


6. függelék. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén

236

MBFH azonosító DÉ–1 DÉ–2 DD–1 DD–2 DD–3 DD–4 DD–5 DD–6 De–1 De–2 De–3 De–4 De–5 De–6 De–7 De–8 De–9 De–10 De–11 De–12 De–13 De–14 De–15 De–16 De–17 De–18 De–19 De–20 De–21 De–22 De–23 De–24 De–25 De–26 De–27 De–28 De–29 De–30 De–31 De–32 De–33 De–34 De–35 De–36 De–37 De–38 De–39 De–40 De–41 De–42 De–43 De–44 De–45 De–50 De–51 De–52 De–53 De–54 De–55

EOV Y (m) 747878,2 748780,4 749056,8 748701,6 748268 747864,1 749371,6 749270,9 747150,3 746861,9 747091 747391,2 746677,5 746908 746868,3 746782,9 746928,6 747006,9 747071,7 747062,1 747261,4 747159,5 747266,8 747225,6 747017,5 747010,3 746956,3 747007,5 746932,6 746972,3 746892,1 747060,9 746963,1 746711,2 746565,3 746345,9 746509,3 746461,1 746864,6 746738,7 746615,9 746511,1 746763,6 747072,6 747312,2 747560,9 746530,6 746313,2 746200,8 746312,5 747190,8 747230,9 747460,4 746456,5 746564,7 746747,2 746819,4 746756,5 746855,5

EOV X (m) 280653,8 280798 279786,3 279540,2 279474,3 279464,8 279870,4 279550 279131,2 279397,5 279342,6 278994,3 279269,8 279675 278830,7 279843,8 278580 279660,9 279227,1 279032,5 279037,1 278970,3 279229,5 279318,6 279501 279308,9 279222,1 279133,8 279082,6 278986,2 279159,4 279743,1 279747,6 279487,8 279401,3 279407,9 279596 279221,8 279576,4 278898,8 279140,9 278967,1 279052 278811,7 278791 278875,7 278760,7 279052,8 279320,5 279592,3 279689 279955,2 279691,3 279361,1 279316,9 279373,1 279246,4 279150,1 278942,5

Z Mélység MBFH HelyDátum I** (mBf) (m) dokumentáció+ zet* 233,63 623,5 1957 1196/524mf BT – 184,77 640,2 1958 1196/525mf BT – 225,12 700,6 1958 1196/79mf K2 BT – 240,32 700 1958 1196/80mf BT – 191,22 663,4 1958 1196/81mf BT – 200,12 622 1958 1196/82mf BT – 182,02 632,1 1958 1196/83mf K1 BT – 181,02 693 1958 1196/84mf BT – 162,55 844 1954 1196/17mf K2,K3 BT – 197,94 652 1954 1196/18mf K2 BT – 167,06 676,5 1954 1196/19mf K2 BT – 201,56 507 1954 1196/20mf K2 BT – 206,41 605,5 1955 1196/21mf K2,K3 BT – 203,16 602 1955 1196/22mf K2 BT – 157,31 724 1955 1196/23mf K2,K3 BT – 213,06 570 1955 1196/24mf BT – 205,93 605 1955 1196/25mf BT – 188,69 261,2 1956 1196/26mf K2 BT – 173,02 301 1956 1196/27mf K2,K3 BT – 173,93 334,4 1956 1196/28mf K2 BT – 180,57 330 1956 1196/29mf K2 BT – 159,39 380 1956 1196/30mf K2,K3 BT – 171,36 309,9 1956 1196/31mf K2 BT – 184,51 308 1956 1196/32mf K2 BT – 187,02 300,5 1956 1196/33mf BT – 182,4 301,1 1957 1196/34mf K2,K3 BT – 188,16 300,5 1957 1196/35mf K2 BT – 182,4 321,9 1957 1196/36mf K1 BT – 184,42 292,5 1959 1196/37mf,T.22675VSP K2,K3 BT – 170,76 300 1959 1196/38mf K2,K3 BT – 191,11 312,5 1959 1196/39mf K2,K3 BT – 178,42 257 1959 1196/40mf K2,K3 BT – 191,98 366 1960 1196/41mf BT – 199,3 598 1960 1196/42mf K2,K3 BT – 183,98 518 1960 1196/43mf K2 BT – 203,5 579 1960 1196/44mf K2 BT – 200,4 580 1960 1196/45mf K2 BT – 211,71 630 1960 1196/46mf K2 BT – 197,66 511,5 1960 1196/47mf BT – 188,52 666,5 1960 1196/48mf K2 BT – 206,82 630 1960 1196/49mf K2 BT – 204,62 653,5 1960 1196/50mf K2 BT – 192,97 672 1960 1196/51mf K2,K3 BT – 157,47 724,5 1961 1196/52mf K2 BT – 183,82 752,5 1961 1196/53mf BT – 173,75 707 1961 1196/54mf BT – 182,3 690 1961 1196/55mf BT – 199,46 616,5 1961 1196/56mf BT – 200,2 584 1961 1196/57mf BT – 161,12 407,5 1961 1196/58mf BT – 182,66 493 1964 1196/59mf K2 BT – 228,11 558,5 1964 1196/60mf K2 BT – 212,11 545,5 1965 1196/61mf K1 BT – 200,84 355 1963 1196/62mf K2,K3 BT – 204,36 351,5 1963 1196/63mf K2,K3 BT – 202,02 351 1963 1196/64mf K2 BT – 199,2 350 1963 1196/65mf K2 BT – 195,22 350 1963 1196/66mf K2,K3 BT – 183,6 350 1963 1196/67mf K2,K3 BT –

Függelék

Település Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén

MBFH azonosító De–56 De–57 De–58 De–59 De–60 De–61 De–62 De–63 De–64 De–65 De–66 De–69 De–70 Ds–1 Ds–1/a Ds–2 Ds–3 Ds–4 Ds–5 Ds–6 Ds–7 Ds–8 Ds–9 Ds–10 Ds–11 Ds–12 Ds–13 Ds–14 Ds–15 Ds–16 Dep–1 Dep–2 Dep–3 Dep–4 Dep–5 Dep–6 Dep–7 Dep–8 Dep–9 Dep–10 Dep–11 Dep–12 Dep–13 Dep–14 Dep–15 Dep–16 Dep–17 Dep–18 Dep–19 Dep–20 Dep–21 Dep–22 Dep–23 Dep–24 Dep–25 Dep–26 Dep–27 Dep–28 Dep–29 Dep–30 Dep–31 Dep–32

EOV Y (m) 746671,5 746362,3 746471,6 747059,6 746961,5 746951 747038,2 747012,4 747061,6 747015,2 747038,9 747065,1 747061,7 746899,3 746900 747203,4 747566,6 746636,4 746873,6 747155,4 747445 747336,9 746571,7 746260,8 745962 745713,3 745843,2 745564,7 745495,1 745717,9 747414 747694 747562,1 747242,3 747227,6 747842,5 747715,5 747972,7 747979,3 748111 747857,7 747579,4 748221,6 747440 747893,3 747121,3 748359 747462,1 748455,1 747375,2 748717,4 748452,3 748555,9 749083,7 748691,5 747518,1 747697 747816,3 748100,2 748503,3 748414,9 748641,1

EOV X (m) 278975,9 279291,4 279458,6 278920,9 279194,3 279147,6 279055,8 279081,8 279085,4 279035,1 279061,9 279147,5 279125,1 279943,8 279924 279599 279306,7 279612,4 279296,1 278624,8 278624,7 279665 279035,7 279390,2 279715,6 279986,7 279255,3 279624 279179,7 278767,9 278069,6 278229,7 277811,1 277783,9 278270,7 277968,2 277552,1 278313,3 277701,1 278104 277299,9 278453,8 278486,3 277433,5 278566,8 277303,5 278756,6 277202,8 278464 276916,2 278479,6 278267,3 278692 278357,8 278894,3 277956,7 277697,7 278283,6 278562,4 278070,7 277957 277907,5

Z Mélység MBFH Dátum (mBf) (m) dokumentáció+ 200,69 370 1963 1196/68mf K2 208,68 387,5 1963 1196/69mf K2 174,2 360 1963 1196/70mf K2 162,8 370 1963 1196/71mf K1 188,64 320 1967 1196/72mf K1 188,61 320 1967 1196/73mf K1,K3 179,18 340 1967 1196/74mf K1 181,97 340 1967 1196/75mf K1 177,44 330 1967 1196/76mf K1 179,53 330 1967 1196/77mf K1 179,41 292 1976 1196/78mf K1 177,63 285 1987 K1 177,53 285 1987 K1 197,94 367,3 1953 1196/85mf 487,6 1953 1196/85mf 173,37 537,3 1953 1196/86mf 212,87 486,2 1954 1196/87mf 196,29 557,6 1953 1196/88mf 196,23 284,5 1953 1196/89mf 162,02 557,5 1953 1196/90mf 422,2 1954 1196/91mf 406,3 1954 1196/92mf 209,25 365,9 1954 1196/93mf 205,21 515,8 1954 1196/94mf 146,17 439,6 1954 1196/95mf 144,9 600,1 1954 1196/96mf 143,42 596,9 1954 1196/97mf 144,5 553,9 1954 1196/98mf 143,88 539 1954 1196/99mf 144,5 539,6 1954 1196/100mf 233,06 762,5 1962 1196/526mf K1 219,33 798,5 1962 1196/527mf K1 245,02 767,5 1962 1196/528mf K1 173,55 702 1962 1196/529mf K1 222,37 777 1963 1196/530mf K1 222,87 685 1963 1196/531mf K1 237,24 700 1963 1196/532mf K1 234,57 701 1963 1196/533mf K1 243,97 700 1963 1196/534mf K1 258,54 700 1963 1196/535mf K1 232,84 697 1963 1196/536mf K1 166,3 650 1963 1196/537mf K2 237,04 685 1964 1196/538mf K1 214,68 700 1964 1196/539mf K1,K3 223,68 667 1964 1196/540mf K1 208,91 849 1964 1196/541mf K1 182,48 662 1964 1196/542mf K1 223,56 780 1964 1196/543mf K1 231,49 613,5 1964 1196/549mf K1,K3 219,14 976 1965 1196/544mf K1 248,51 743 1968 1196/545mf K1 232,89 878,5 1970 1196/546mf K1 192,14 654,3 1970 1196/547mf K1 240,57 980 1971 1196/548mf K1 252,1 670 1978 1196/562mf K1 236,13 600 1979 1196/563mf K1 246,23 620 1979 1196/564mf K1 231,93 600 1979 1196/565mf K1,K3 231,86 672 1984 K1 237,52 700 1984 K1 242,17 720 1985 K1 232,22 720 1985 K1

Helyzet* BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT H H H H H H BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT H BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT

237

I** – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – M M M M M M – – – – – – – – – – – – – – – – – – – M – – – – – – – – – – – –



238

MBFH azonosító Dep–33 Dep–34 Dep–35 Dep–36 Dep–37 Dep–38 Dep–39 Dep–51 Dep–52 Dep–53 Dep–54 Dep–55 Dep–56 Dep–57 Dep–58 Dep–59 Dep–60 DSz–1 DSz–2 DK–I DK–1 DK–2 DK–3 DK–4 DK–4/a DK–4/b DK–5 DK–6 DK–7 DK–8 DK–9 DK–10 DK–11 DK–12 DK–13 DK–14 DK–15 DK–16 DK–17 DK–18 DK–19 DK–20 DK–21 DK–22 DK–23 DK–24 DK–25 DK–26 DK–27 DK–28 DK–29 DK–30 DK–31 DK–32 DK–33 DK–34 DK–35 DK–36 DK–37 DK–38 DK–39 DK–40

EOV Y (m) 748649,4 748641,8 748416,9 748584,6 748629,7 747883,3 748742,8 748347,5 748360,4 748261,5 747723,4 747728,8 747483,2 748706,2 747476,7 747318,1 747932,3 749397,6 751880,3 750967,3 747982,7 748261,1 748036,9 748325,4 748319,3 748312,2 748622,2 748400,7 748126,1 748914,4 747744,4 748776,5 747476,7 748512,8 747692,5 749120,5 747192,4 748702,7 747707,3 748984,8 749204,8 749269,3 748473,8 748175,1 747893,5 747852,4 747997,4 748142,9 748288,4 748432,9 748579,4 748758,5 748512,9 748223,4 748800,9 747934,4 747610,6 747719,6 747645,8 748619,5 748203 748078,9

EOV X (m) 277740,6 277382,2 278099,3 278247,1 278106,3 277589,2 277287,3 278507,3 278344,9 278379 278337,4 278167,4 277876,2 277551,9 277318,3 277542,8 278221,5 279923,7 281690,7 279943,1 279742,3 279903,7 280076,7 280152,4 280160,6 280170,6 280225,4 280444,2 280326,3 280293,8 279982,3 279993,8 279930 279943,9 279719,6 280057,5 279812,1 280493 280236,4 280554,9 280371,7 280642,8 280188,9 280142,1 280034,3 279896,1 279934,1 279971,1 280007,6 280044,1 280080,1 280260,4 280331,1 280258,1 280403 280184,1 279956,1 279849,1 280098 279827,3 279718,2 280221,1

Z Mélység MBFH Dátum (mBf) (m) dokumentáció+ 233,85 750 1985 K1 209,96 900 1985 K1 239,31 706 1986 K1,K3 228,91 700 1986 K1 233,43 700 1986 K1,K3 245,24 700 1986 K1 203,31 930 1987 K1 231,12 620 1986 K1 230,33 620 1986 K1 231,55 620 1986 K1,K3 237,02 620 1986 K1 214,8 620 1986 K1 241,4 720 1986 K1 219,69 900 1987 K1 220,53 700 1987 K1,K3 210,07 700 1987 K1,K3 240,41 650 1987 K1 600,1 1954 1196/550mf 591 1954 1196/551mf 153,11 1700 1966 1196/523mf K1 191,18 600,6 1956 1196/101mf K2 238,15 487,3 1956 1196/102mf K1 223,19 367 1956 1196/103mf K1 250,38 604,3 1956 1196/104mf K1 249,95 59,5 1967 1196/105mf K1 248,09 400 1967 1196/106mf K1,K3 243,84 550,4 1956 1196/107mf K2 250,31 575 1956 1196/108mf K2 230,53 595,7 1956 1196/109mf 221,44 538,2 1957 1196/110mf 220,27 480,4 1957 1196/111mf K1 234,42 507 1957 1196/112mf K2 328,32 462,2 1957 1196/113mf 246,69 518,5 1957 1196/114mf K2 224,44 486,5 1957 1196/115mf 203,49 556,9 1957 1196/116mf K2 199,24 462,9 1957 1196/117mf K1 217,36 558,2 1957 1196/118mf 200,51 600,6 1957 1196/119mf K1 227,61 525 1957 1196/120mf K2 227,96 519,1 1957 1196/121mf 204,81 600 1958 1196/122mf 253,52 400,5 1957 1196/123mf K1 238,52 375,5 1957 1196/124mf K1,K3 216,43 348,6 1957 1196/125mf K1 205,93 321 1957 1196/126mf K1 211,6 371,7 1957 1196/127mf K1 224,06 370,9 1957 1196/128mf K1,K3 240,76 390,3 1957 1196/129mf K1 251,14 391,4 1957 1196/130mf K1 250,56 430,6 1957 1196/131mf K2 235,94 435,1 1957 1196/132mf K2 249,81 499,5 1957 1196/133mf K1 243,41 485,4 1957 1196/134mf K1,K3 223,19 500 1958 1196/135mf 225,13 451 1958 1196/136mf K1 234,43 438,3 1958 1196/137mf 223,63 486,6 1958 1196/138mf 215,06 502 1958 1196/139mf 241,12 532 1958 1196/140mf K2 224,82 602 1957 1196/141mf K2 233,32 337,7 1957 1196/142mf K1

Helyzet* BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT

I** – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Függelék


MBFH azonosító DK–41 DK–42 DK–43 DK–44 DK–45 DK–46 DK–47 DK–48 DK–49 DK–50 DK–51 DK–52 DK–53 DK–54 DK–55 DK–56 DK–57 DK–58 DK–59 DK–60 DK–61 DK–62 DK–63 DK–64 DK–65 DK–66 DK–67 DK–68 DK–69 DK–70 DK–71 DK–72 DK–73 DK–74 DK–75 DK–76 DK–77 DK–78 DK–79 DK–80 DK–81 DK–82 DK–83 DK–84 DK–85 DK–86 DK–87 DK–88 DK–89 DK–90 DK–91 DK–92 DK–93 DK–94 DK–95 DK–96 DK–97 DK–98 DK–99 DK–100 DK–101 DK–102

EOV Y (m) 748369,9 749640,9 748449,1 749403,2 748750,1 749258,5 749222 748755,7 748348,4 748970,1 748246,5 748391,5 748486,8 748642 748930,9 749093 748920,2 748102,2 748723,6 748597,4 748867,8 749006,6 748651 747801,5 748957,2 749365,8 748928,2 749254,8 749218,9 749472,5 749077,3 749618,4 749155,8 748838,2 747957,6 748837,7 749123,6 749764 749590,1 749907,1 749722,2 749653,6 749448,8 749556,8 749864,5 749836,5 750017,6 750135,6 750147,7 749659,2 750301,8 749923,8 750415,2 750246,4 750527,2 750425,3 750714,2 750791,7 750029,8 750685,6 749748,8 751090,7

EOV X (m) 280295,5 280759 279664,2 280154 279720,2 279979,8 279842,7 279873 279757 280049,9 279861,5 279900,5 279794,8 279968 279901,1 279948,8 279760,8 279824,2 280116,6 279688,3 280152 280185,8 280369 280124,9 280437,2 280012,6 279637,9 280108,4 279705,8 279906,8 279678,8 279943,9 280590,7 280518,9 280098,9 279909,4 279854,9 279980 279815,2 280014,3 279838,5 280080,9 279787,3 279654,8 279857,3 279716,9 279901,6 279754,7 279937,5 279538,9 279973,3 279615,9 279847,1 279659,9 279707,2 279465,3 279539,5 279824,2 279500,3 279933,3 279417,9 279898,4

Z Mélység MBFH Dátum (mBf) (m) dokumentáció+ 253,72 395,2 1958 1196/143mf 200,47 606 1958 1196/144mf 206,92 557,8 1958 1196/145mf K2 226,12 638 1959 1196/146mf K2 236,42 600 1959 1196/147mf K2 185,62 508 1959 1196/148mf K2,K3 206,32 550 1959 1196/149mf K2 239,72 525 1959 1196/150mf K2 228,82 450 1959 1196/151mf K2 221,32 480 1959 1196/152mf K2 235,42 430 1959 1196/153mf K2 242,42 463,5 1959 1196/154mf K2 235,12 440 1959 1196/155mf K2 246,62 480 1959 1196/156mf K2 227,42 520 1959 1196/157mf 197,82 490 1959 1196/158mf 231,42 550 1959 1196/159mf 209,32 410,5 1959 1196/160mf K2,K3 234,62 450 1959 1196/161mf K2 232,72 550 1959 1196/162mf K2 225,22 464,5 1959 1196/163mf K2 216,42 450 1959 1196/164mf 238,72 430 1959 1196/165mf K2 213,02 441,5 1959 1196/166mf K1 212,52 435 1959 1196/167mf 203,52 532 1959 1196/168mf 220,52 578,5 1959 1196/169mf K2 204,52 540 1959 1196/170mf K2 214,02 593 1959 1196/171mf 192,32 557,5 1959 1196/172mf K2 219,72 614 1959 1196/173mf 204,12 660 1959 1196/174mf K2 200,62 435 1959 1196/175mf 202,22 410 1959 1196/176mf 222,42 359 1959 1196/177mf K1 235,22 578 1959 1196/178mf 215,32 597 1960 1196/179mf K2 193,92 610,5 1960 1196/180mf K2 193,42 660 1960 1196/181mf K1 188,62 653 1960 1196/182mf 189,42 707 1960 1196/183mf K2 207,72 620 1960 1196/184mf 175,62 620 1960 1196/185mf K2 173,92 650 1960 1196/186mf K2 173,72 698 1960 1196/187mf K2 165,42 684,5 1960 1196/188mf K2 179,12 1043,5 1960 1196/189mf K2 160,02 654,5 1960 1196/190mf K2 174,02 642 1960 1196/191mf K2 202,22 736 1960 1196/192mf K2 173,74 689 1960 1196/193mf K2,K3 189,33 716 1960 1196/194mf K2 159,35 701 1960 1196/195mf K2 176,1 770,5 1960 1196/196mf K2 171,04 751 1960 1196/197mf K1 175,47 766 1960 1196/198mf 164,62 893 1960 1196/199mf 163,63 712 1960 1196/200mf K2 194,66 860 1960 1196/201mf K2 168,22 692,5 1960 1196/202mf K2,K3 216,66 736 1960 1196/203mf K2 148,7 732 1960 1196/204mf K2


239

I** – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –



240

MBFH azonosító DK–103 DK–104 DK–105 DK–106 DK–107 DK–108 DK–109 DK–110 DK–111 DK–112 DK–113 DK–114 DK–115 DK–116 DK–117 DK–118 DK–119 DK–120 DK–121 DK–122 DK–122/a DK–123 DK–124 DK–125 DK–126 DK–127 DK–128 DK–129 DK–130 DK–131 DK–132 DK–133 DK–134 DK–135 DK–136 DK–137 DK–138 DK–139 DK–140 DK–141 DK–142 DK–143 DK–144 DK–145 DK–146 DK–147 DK–148 DK–149 DK–151 DK–152 DK–154 DK–155 DK–156 DK–157 DK–159 DK–160 DK–161 DK–162 DK–163 DK–164 DK–165 DK–166

EOV Y (m) 749464,7 750586,1 749401 750982,3 750994,9 751387,3 751461,5 750888,3 751420 751146 751678,6 751408,7 751624,3 751858,5 749987,3 751811,2 750194,4 751982,5 749689,8 749771,5 749771,3 749884,6 749970,6 750071,2 750174,9 750257,1 750382,7 750411,4 750455,7 750542,1 750648,4 750731,1 751027 751125,9 750950 751223,9 751298,3 751529,8 751607,3 752269,1 752154,3 752023,4 752536,1 752409,5 752299,9 752695 752587,3 752350 752117 751829 751065,4 750733,7 750486,4 751378,1 752934,8 752108,5 751521,4 751891,4 752454,8 752289,2 750612,8 750745,5

EOV X (m) 279469,9 280045,6 279642,8 280012,1 279634 279972,5 279845 280140,6 280119,6 280187,8 280014,1 280270,6 280176,5 280265,2 279359,6 280412,5 280080,5 280096,9 279683,7 279572 279572,1 279468,9 279760,3 279647,4 279537,2 279837 279723,8 279587 280025,1 279892,4 279790,5 280085,9 280156,8 280047 279867,9 279935,5 280236,3 280009,6 280302,7 280204,5 280315,1 280422,6 280257,5 280359 280482,3 280440,7 280553,5 280106,1 280692,7 280649,5 280432,4 280226,3 280152,8 280438,5 280235,8 280150,3 280147,7 280028,1 280507,6 280333,8 279647,7 279715,7

Z Mélység MBFH Dátum (mBf) (m) dokumentáció+ 175,64 700 1961 1196/205mf K2 173,76 673,5 1961 1196/206mf K2 198,35 638 1961 1196/207mf K1 152,35 708 1961 1196/208mf K2,K3 154,57 800 1961 1196/209mf 142,28 722 1961 1196/210mf K2 142,07 730,5 1961 1196/211mf 153,5 716,5 1961 1196/212mf K2 142,63 681,5 1961 1196/213mf K2 142,7 704 1961 1196/214mf K2 142,09 728 1961 1196/215mf K2 143,11 688,5 1961 1196/216mf K2 143,45 731 1961 1196/217mf K2 153,51 743 1961 1196/218mf K2 208,94 760 1961 1196/219mf K2 153,91 789 1961 1196/220mf 176,73 635 1961 1196/221mf K2 169,3 765 1961 1196/222mf K2 164,61 645 1961 1196/223mf K1 196,55 702 1961 1196/224mf K1 195,87 652 1961 1196/225mf K1 211,9 677 1961 1196/226mf K1 161,58 612 1961 1196/227mf K1 175,52 683 1961 1196/228mf K1 182,51 695,5 1961 1196/229mf K1 157,98 639 1961 1196/230mf K1 177,41 680 1961 1196/231mf K1 180,06 702 1961 1196/232mf K1 172,49 612 1961 1196/233mf K1 158,06 700,5 1961 1196/234mf K1 153,36 611,5 1961 1196/235mf K1 160,48 707 1961 1196/236mf K1 145,51 702,5 1962 1196/237mf K1 142,68 661 1962 1196/238mf K1 154,72 630 1962 1196/239mf K1 141,89 704 1962 1196/240mf K1 143,16 663,5 1962 1196/241mf K1 142,27 687 1962 1196/242mf K1 144,06 767 1962 1196/243mf K1 217 859 1961 1196/244mf K1 203,12 814 1961 1196/245mf K1 181,92 808 1961 1196/246mf K1 232,5 885,5 1962 1196/247mf K1 231,04 805 1961 1196/248mf K1 221,52 746,5 1961 1196/249mf K1 232,28 825,5 1962 1196/250mf K1 233,48 788 1962 1196/251mf K1,K3 221,96 885 1962 1196/252mf K1 203,12 695,5 1962 1196/254mf K1 163,43 753 1962 1196/255mf K1 143,4 740 1962 1196/257mf K1 155,07 708,5 1962 1196/258mf K1 179,17 718 1962 1196/259mf K1 143,46 719,5 1962 1196/260mf K1 223,34 867 1962 1196/262mf K1 202,87 820 1962 1196/263mf K1 142,64 651 1962 1196/264mf K1 148,52 716 1962 1196/265mf K1 234,78 678 1962 1196/266mf K1 220,42 756 1962 1196/267mf K1 169,95 754 1962 1196/268mf K1 149,94 653 1962 1196/269mf K1


I** – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Függelék



EOV Y (m) 752160,8 751193,5 749597,2 752473,7 749698,5 752885,2 749951,1 752783,2 751739,8 752986,5 752100,5 752310,2 752457,6 750888,7 751048,5 749843,8 752312,2 749018,6 752571,8 752269,7 749337,8 749235,4 752370,5 749657,8 749401,7 749541 751045,9 750094,9 752513,9 752033,1 749487,1 749605,1 752688,1 752760,2 752097,3 752626,5 749161,4 752377,4 752812,7 752204,3 749165,3 752227,7 751919 752289,9 752368,4 750988,6 752064,2 752845,3 749043,4 751821,1 749175,7 752198,6 749329,4 752143 752482 752917,9 751917,8 752435,8 750019,2 752149,9 752379 751697,9

EOV X (m) 280457,1 279797,5 279382,3 280721,4 279275,4 280623,9 279215,9 280738,2 279883,8 280510,2 280005,4 279947,2 279979,5 279717,6 279757,9 279321,2 280988,2 279252,3 281004,3 279798,9 279074 279309,4 280827,5 279130,6 279334,4 279259,8 280293 279254,5 280862 279868,7 279113,9 278988,8 280864,7 281007,6 279727,7 281144,9 279432,9 281117,4 281150 281104,8 279147 280861,7 279861,9 280676,4 279701,9 280562,9 279586,3 280884,7 279110,7 279674,1 278999,7 279516 278926,3 280941,4 279581,1 281023,1 279454,4 281262 280298 279366,6 279422,3 279485,1

Z Mélység MBFH Dátum (mBf) (m) dokumentáció+ 200,72 700 1962 1196/270mf K1 141,72 700 1962 1196/271mf K1 205,24 710 1962 1196/272mf K1 225,04 702 1962 1196/273mf K1 221,57 831 1962 1196/274mf K1,K3 225,66 719 1962 1196/275mf K1 211,48 824 1962 1196/276mf K1 215,44 707 1962 1196/277mf K1 141,59 750,5 1962 1196/278mf K1 232,64 767 1962 1196/279mf K1 192,88 856,5 1962 1196/280mf K1 209,85 840 1962 1196/281mf K1 221,56 851 1962 1196/282mf K1 158,8 744 1962 1196/283mf K1 153,84 681,5 1962 1196/284mf K1 218,13 710 1963 1196/285mf K1,K3 190,4 632 1963 1196/286mf K1 251,25 823,5 1963 1196/287mf K1 222,77 687 1963 1196/288mf K1,K3 195,57 840 1963 1196/289mf K1 240,47 850 1962 1196/290mf K1 223,17 845 1962 1196/291mf K1 215,01 655 1962 1196/292mf K1 222,56 860 1962 1196/293mf K1 187,1 818 1962 1196/294mf K1 219,46 865 1962 1196/295mf K1 142,85 705,5 1962 1196/296mf K1 204,44 857 1962 1196/297mf K1 215,62 690 1962 1196/298mf K1 175,27 883 1962 1196/299mf K1 225,88 877 1962 1196/300mf K1 228,91 841 1962 1196/301mf K1 212,62 670 1962 1196/302mf K1 216,32 684 1963 1196/303mf K1,K3 172,62 841,5 1963 1196/304mf K1,K3 221,03 680 1963 1196/305mf K1 215,7 712 1963 1196/306mf K1 218,28 635,5 1963 1196/307mf K1 204,24 704 1963 1196/308mf K1 183,42 621,5 1963 1196/309mf K1 250,37 761 1963 1196/310mf K1 211,13 655 1963 1196/311mf K1 146,6 841,5 1963 1196/312mf K1 227,3 702 1963 1196/313mf K1 196,1 850 1963 1196/314mf K1 143,91 700 1963 1196/315mf K1 150,94 832 1963 1196/316mf K1 208,5 700 1963 1196/317mf K1 259,12 752 1963 1196/318mf K1 141,44 895 1963 1196/319mf K1 258,37 800 1963 1196/320mf K1 164,26 955 1963 1196/321mf K1 254,61 800 1963 1196/322mf K1 192,57 650 1963 1196/323mf K1 194,24 950 1964 1196/324mf K1 203,02 653 1963 1196/325mf K1 140,59 950 1963 1196/326mf K1 221,97 650 1963 1196/327mf K1 191,34 651 1963 1196/328mf K1 176,91 1000 1963 1196/329mf K1 183,13 1030 1963 1196/330mf K1 141 950 1963 1196/331mf K1


241

I** – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –



242

MBFH azonosító DK–229 DK–230 DK–231 DK–232 DK–233 DK–234 DK–235 DK–236 DK–237 DK–238 DK–239 DK–240 DK–241 DK–242 DK–243 DK–244 DK–245 DK–246 DK–247 DK–248 DK–249 DK–250 DK–251 DK–252 DK–253 DK–254 DK–255 DK–256 DK–257 DK–259 DK–260 DK–261 DK–262 DK–263 DK–264 DK–265 DK–266 DK–267 DK–269 DK–270 DK–271 DK–271/a DK–272 DK–273 DK–274 DK–275 DK–276 DK–277 DK–278 DK–279 DK–280 DK–281 DK–282 DK–283 DK–285 DK–286 DK–287 DK–288 DK–293 DK–294 DK–295 DK–296

EOV Y (m) 749034,5 749256,8 751784,7 749807 749850,1 752983,5 750838,7 748961,3 748132,8 752239,1 751861 752537,3 751323,1 750884,2 748497,4 748019,5 747646,3 747312,3 752760,4 752842,5 752560,5 752452,3 752603,1 752252,7 752172,9 752248,7 752357,7 752371,7 752505,1 752402,6 752244,9 752405,6 752684,7 751595,1 751932,6 751752,2 751098,7 750579,8 752211,3 751433,7 751544,9 751557 751274,4 750292,7 750050,2 750509,5 750787,4 751618,2 751896,4 752381,9 751265,5 750854,3 750533,3 750353,6 751037,7 751179,9 751411,1 751878,9 751748,5 750902,5 751129,3 750755,1

EOV X (m) 278905 278804,7 279315,9 279174,3 280489,4 280881 280821,8 279464,7 279588 279217,7 279131 279298,8 279294,2 279182,4 279324,4 279094,3 279177,4 279832,1 279661,4 279364,9 279873,8 280971,6 280771,4 280034,5 279915,8 279657,1 279302,1 279563,9 279472,9 280612 279010,9 279139,8 279081,6 279062,8 278904,8 278864,9 278968,1 279110,2 278818,1 278838,1 279525,2 279482,6 279463,4 279029 278948,2 278806,7 278890,6 278596,5 278717,9 279003,5 280083,6 279807,2 279840,3 277655,7 279191,7 279249,8 279339,1 279026,6 279402 280065,1 279874,3 279019

Z Mélység MBFH Dátum (mBf) (m) dokumentáció+ 240,82 850 1963 1196/332mf K1 258,4 870 1963 1196/333mf K1 140,88 1056,5 1963 1196/334mf K1 218,42 830 1963 1196/335mf K1 200,09 653 1963 1196/336mf K1 203,63 701 1963 1196/337mf K1 145,13 650 1963 1196/338mf K1 227,4 701 1963 1196/339mf K1 209,83 600 1963 1196/340mf K1 172,75 1100 1964 1196/341mf K1 140,63 1100 1964 1196/342mf K1 151,69 1300 1964 1196/343mf K1 151,8 1100 1964 1196/344mf K1 162,33 1100 1964 1196/345mf K1 194,57 700 1964 1196/346mf K1 178,84 700 1964 1196/347mf K1 200,14 700 1964 1196/348mf K1 228,11 509 1964 1196/349mf K1,K3 201,95 1000 1965 1196/350mf K1 161,02 1100 1964 1196/351mf K1 218,91 920 1965 1196/352mf K1 216,81 650 1964 1196/353mf K1 218,94 625 1964 1196/354mf K1 211,08 820 1964 1196/355mf K1 193,06 800 1964 1196/356mf K1 182,92 830 1964 1196/357mf K1 180,07 900 1965 1196/358mf K1 187,61 930 1965 1196/359mf K1 185,6 1010 1965 1196/360mf K1 233,1 660 1965 1196/362mf K1 164,72 1200 1964 1196/363mf K1 170,36 1100 1965 1196/364mf K1 176,32 1100 1964 1196/365mf K1 140,5 1100 1965 1196/366mf K1 140,1 1200 1965 1196/367mf K1 139,82 1200 1965 1196/368mf K1 152,79 1100 1965 1196/369mf K1 175,21 1100 1965 1196/370mf K1 142,6 1100 1965 1196/372mf K1 149,18 1100 1965 1196/373mf K1 141,6 1000 1965 1196/374mf K1 1000 1965 1196/375mf K1 144,45 1050 1965 1196/376mf K1 190,67 1000 1965 1196/377mf K1 204,14 1050 1965 1196/378mf K1 174,77 1080 1965 1196/379mf K1 163,65 1050 1965 1196/380mf K1 139,48 1149 1965 1196/381mf K1 139,57 1170 1965 1196/382mf K1 200,55 1200 1965 1196/383mf K1 142,92 680 1965 1196/384mf K1 160,08 750 1967 1196/385mf K1 153,12 640 1965 1196/386mf K1 180,4 1349,5 1971 1196/387mf K1 156,05 885 1965 1196/388mf K1 152,37 860 1965 1196/389mf K1 144,8 860 1965 1196/390mf K1 140,58 1050 1965 1196/391mf K1 140,73 1050 1970 1196/396mf K1 153,67 630 1970 1196/397mf K1 154,54 650 1970 1196/398mf K1 167,08 1010 1971 1196/399mf K1


I** – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Függelék



EOV Y (m) 750548 750739,8 750482 750776,5 751604,9 751905,2 751371,3 752278,3 751540,6 751775,8 752425,7 752615,3 752089 751078 751423,2 750305,2 752463,3 752304,1 751918,7 750517,6 750834,6 750659,9 750862,8 750788,6 748110,2 750627,1 750724 750872,2 751723,7 751804 751678 751661,7 752679,7 752672,4 752595,1 752078,2 751603,7 750587,3 751163,3 750431,2 751074,3 750700 751860,3 752472,8 750696,5 750450,3 751420,5 752628,1 752977,1 752115 752597,1 752276,8 752640,7 752248,2 751728,6 752570,2 752005,6 750829,2 750701,8 752641,4 752064,2 752877,5

EOV X (m) 278959,5 278572,8 279231,9 279288,4 279343,2 278505,3 279073,8 278602,3 278453,6 278414,6 278840 278924 278576 279420,4 278619,1 279210,1 278616,5 278479 278287,8 279383,5 279410,6 278984,5 278633,9 278339,5 280151,5 279270 279155,2 279336 279086,7 278950,9 278742 278967,8 279419,7 278667,4 278440,4 278300,9 279648,7 278556,6 278710,6 278595,8 278422 278040,4 278082,5 278336,9 280087,2 279088,2 279212,3 279557,8 279436,9 278145,6 278813,9 278915,3 278234,4 278197,4 278142,5 278102,6 277951 278205,1 277843,4 277581,7 277550,5 277360,4

Z Mélység MBFH Dátum (mBf) (m) dokumentáció+ 176,76 1000 1971 1196/400mf K1 162,54 1150 1972 1196/401mf K1 178,17 1000 1965 1196/403mf K1 165,17 1000 1965 1196/404mf K1 140,95 1050 1965 1196/405mf K1 139,14 1200 1966 1196/406mf K1 146,93 1000 1965 1196/407mf K1 144,05 1150 1966 1196/408mf K1 139,94 1200 1966 1196/409mf K1 139,04 1200 1966 1196/410mf K1 147,17 1200 1966 1196/411mf K1 168,72 1200 1966 1196/412mf K1 139,21 1100 1966 1196/413mf K1 155,29 1000 1966 1196/414mf K1 148,36 1150 1966 1196/415mf K1 176,35 1000 1966 1196/416mf K1 152,54 1250 1966 1196/417mf K1 146,79 1350 1966 1196/418mf K1 138,66 1200 1966 1196/419mf K1,K3 172,88 950 1966 1196/420mf K1 160,83 1000 1966 1196/421mf K1 171,38 1200 1968 1196/422mf K1 160,51 1150 1966 1196/423mf K1 159,72 1200 1966 1196/424mf K1 233,26 955 1966 1196/425mf K1 171,06 1000 1966 1196/426mf K1 169,15 900 1966 1196/427mf K1 161,43 1000 1966 1196/428mf K1 140,64 1000 1966 1196/429mf K1 140,1 1150 1966 1196/430mf K1 139,92 1150 1967 1196/431mf K1 140,36 1100 1967 1196/432mf K1 156,15 1200 1967 1196/433mf K1 164,1 1300 1966 1196/434mf K1 155,84 1300 1966 1196/435mf K1 138,68 1200 1966 1196/436mf K1 141,76 1000 1966 1196/437mf K1 166,3 1150 1966 1196/438mf K1 153,82 1250 1966 1196/439mf K1 169,46 1391,5 1968 1196/440mf K1 155,31 1250 1966 1196/441mf K1 159,8 1300 1966 1196/442mf K1 137,72 1345 1966 1196/443mf K1 146,13 1300 1966 1196/444mf K1 164,24 700 1967 1196/445mf K1 182,56 950 1966 1196/446mf K1 147,82 950 1967 1196/447mf K1 189,18 1200 1966 1196/449mf K1 171,5 1320 1969 1196/452mf K1 137,66 1400 1966 1196/453mf K1 164,61 1200 1966 1196/455mf K1 191,32 1050 1966 1196/456mf K1 152,43 1400 1966 1196/457mf K1 137,12 1400 1969 1196/458mf K1 137,93 1350 1967 1196/459mf K1 147,97 1750 1968 1196/460mf K1 137,33 1450 1969 1196/461mf K1 157,17 1300 1967 1196/462mf K1 158,01 1309,5 1967 1196/463mf K1 141,7 1500 1967 1196/464mf K1 136,12 1650 1967 1196/465mf K1 150,32 1650 1967 1196/466mf K1


243

I** – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –



244

MBFH azonosító DK–364 DK–365 DK–366 DK–367 DK–368 DK–369 DK–370 DK–371 DK–372 DK–373 DK–374 DK–375 DK–376 DK–377 DK–378 DK–379 DK–380 DK–381 DK–382 DK–383 DK–384 DK–385 DK–386 DK–391 DK–392 DK–395 DK–396 DK–397 DK–399 DK–400 DK–401 DK–402 DK–403 DK–404 DK–405 DK–407 DK–408 DK–409 DK–410 DK–411 DK–412 DK–413 DK–416 DK–417 DK–418 DK–419 DK–420 DK–422 DK–423 DK–426 DK–430 DK–432 DK–433 DK–434 DK–435 DK–436 DK–437 DK–438 DK–439 DK–440 DK–441/T DK–442

EOV Y (m) 751086,8 750794,8 750127,1 749982,5 749671,3 749356,9 749993,3 750697,7 750686,8 750924,7 750642,6 750932,5 750678,2 751060,6 750947 750818,1 751088 751793,3 752001 752201,1 752719 751961,6 752754,4 749194 749603,8 752922,2 751786,5 751630,9 751695,8 751805,2 751902,2 751560,6 752129,1 751929,6 752186,6 752283,5 751182,6 751236,4 749895,2 751303,6 751320,7 751191,7 748069,7 748035,8 748001,9 748031,9 748027,8 748029,1 747896,7 747769,2 748075,5 750536,4 750351,1 750209,3 750245,4 749428,5 749619,3 750144,7 749735,2 749497,8 747824,9 747833,4

EOV X (m) 277612,9 277251 278573,5 278506 278498,9 278256,5 277509,6 278666,3 278446 278534,8 278313,9 278383,6 278172,5 278270 278095,2 277953,2 278028,7 278591,1 278409,5 278024,6 278029,7 278624,5 277922,3 277674,7 277445,1 278819,6 278732,5 278831 278235,1 278263,8 278171,1 278074,1 277412,3 277501,6 277610,6 277787,9 278232,7 278342,9 278626 278279,6 278066,3 277821,4 280041,8 280009 280041,6 280040,6 280076,4 280065,4 280037,1 279969,2 280225,6 277936,3 278040,7 278271,2 277798,4 277790,1 277963,9 277137,5 277832,3 277901,3 280035,3 280037,9

Z Mélység MBFH Dátum (mBf) (m) dokumentáció+ 149,15 1350 1967 1196/467mf K1 153,97 1520 1967 1196/468mf K1 186,72 1287 1968 1196/469mf K1 202,85 1242,5 1967 1196/470mf K1 238,67 1124 1967 1196/471mf K1 243,91 1108 1967 1196/472mf K1 205,68 1335 1967 1196/473mf K1 167,16 1150 1968 1196/474mf K1 162,76 1200 1967 1196/475mf K1 154,63 1364 1968 1196/476mf K1 163,37 1200 1967 1196/477mf K1 157,92 1250 1967 1196/478mf K1 160,84 1300 1967 1196/479mf K1 153,87 1300 1967 1196/480mf K1 154,88 1325 1967 1196/481mf K1 156,55 1360 1969 1196/482mf K1 150,69 1325 1967 1196/483mf K1 139,3 1595 1968 1196/484mf K1 138,75 1260 1967 1196/485mf K1 137,12 1460 1968 1196/486mf K1 159,55 1350 1967 1196/487mf K1 139,04 1200 1969 1196/488mf K1 161,75 1400 1967 1196/489mf K1 201,62 1270 1969 1196/493mf K1 202,3 1251 1969 1196/494mf K1 176,55 1550 1969 1196/497mf K1 139,74 1330 1969 1196/496mf K1 139,96 1200 1969 1196/499mf K1 138,53 1405 1968 1196/501mf K1 138,56 1400 1969 1196/502mf K1,K3 137,99 1350 1968 1196/503mf K1 137,78 1600 1968 1196/504mf K1,K3 135,52 1950 1968 1196/505mf K1 136,1 1675 1968 1196/506mf K1 136,19 1675 1968 1196/507mf K1 136,81 1618 1971 1196/509mf K1 150,8 1350 1969 1196/510mf K1 151,16 1350 1969 1196/511mf K1 211,27 1265,5 1971 1196/512mf K1 148,47 1360 1970 1196/513mf K1 149,48 1400 1970 1196/514mf K1 149,46 1615 1971 1196/515mf K1 220,72 350 1975 1196/518mf K1 215,7 350 1975 1196/519mf K1 216,94 350 1975 1196/520mf K1 217,28 350 1975 1196/521mf K1 223,39 350 1976 1196/522mf K1 221,97 350 1978 1196/560mf K1 216,41 300 1979 1196/561mf K1,K3 217,65 350 1983 K2 233,24 350 1983 K1,K3 168,74 1388 1983 K1 172,95 1050 1983 1196/566mf K1 190,59 1060 1983 1196/567mf K1 187,81 1200 1984 1196/568mf K1 212,77 1226 1984 K1 219,44 1200 1984 1196/569mf K1 167,05 1500 1984 1196/570mf K1 212,64 975 1985 K1 213,14 875 1985 K1 211,62 280 1986 K1 211,64 331 1984 K1


I** – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Függelék

Település Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Eger Egerszalók Egerszalók Farmos Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Kerecsend Ostoros Ostoros Tarnabod Verpelét Verpelét Verpelét Verpelét Verpelét Verpelét Verpelét Verpelét Andornaktálya Andornaktálya Andornaktálya Andornaktálya Andornaktálya Andornaktálya Andornaktálya Andornaktálya Andornaktálya Andornaktálya Jászberény Alattyán Demjén Demjén Demjén Demjén

MBFH azonosító DK–443 DK–444 DK–445 DK–446 DK–447 DK–447/T DK–448 DK–448/T DK–449 DK–450 DK–451 DK–452 DK–461 DK–462 DK–463 DK–464 DK–466 DK–467 DK–468 DK–469 DK–470 Dm–1 Dm–3 Eg–1 Es–1 Es–2 Fa–2 Js–1 Js–2 Js–3 Js–4 Js–5 Jb–1 Jb–2 Ker–1 Ost–É–1 Ost–É–2 Tarna–1 Verp–1 Verp–2 Verp–3 Verp–4 Verps–1 Verps–2 Verps–3 Verps–4 At–1 At–2 At–3 At–4 At–5 At–6 At–7 At–8 At–9 At–10 Jb–3 Ala–1 De–68 DK–465 Dm–2 Ds–8/a

EOV Y (m) 747876,6 747882,9 747976,4 747977,6 747869,1 747835,2 747865 747857,5 748026,4 748026,5 748088,9 748081,5 748871,9 749511,3 749517,5 749592,8 750461,9 750638,5 749498,9 748924,1 749024,3 750796,4 752657,1 749293,7 746336,7 746465,7 713230,3 713504,8 714225,8 715110,6 716140,9 717128,9 714947,3 716983,2 749231 752492 752629,9 738092,5 739664,1 744868,5 733381,4 736515,6 744310,1 742613,8 742682,7 741605,8 750641,1 751213,6 751641 750683,2 750971,6 751402,7 751192,5 750703 750430,2 750151,5 715554,3 730760,2 747465,8 750562,8 748771,1 746327

EOV X (m) 280109,5 280114,4 280094,7 280102,7 279994,9 279983,2 279988 279980,8 279979,9 279987,5 280178,9 280178,2 278822,8 278013,3 278152,5 278028,8 277797,8 278254,1 278218,8 278797,7 278097,9 275059,6 275903 282367 282970,3 282378 228567,9 235100 235116,2 235127,5 235062,5 235106,6 235129,9 236780,3 269827,6 282345 281889,1 258187 271976,6 269537,8 272471,6 275105,8 279007,4 277869,6 275631,2 277691,6 281667,7 281253,3 280891,8 281095,9 281457,6 281760 281624,7 281371,5 281212,3 281003,6 236712,3 231738 279040,2 278438 274515,6 279813,9

Z Mélység MBFH Dátum (mBf) (m) dokumentáció+ 224,01 330 1984 K1 224,01 330 1984 K1 223,45 330 1984 K1 223,45 330 1984 K1 212,9 330 1984 K1 212,88 300 1986 K1 212,9 330 1984 K1 212,92 300 1986 K1 215,07 330 1985 K1 215,07 330 1985 K1 233,27 330 1985 K1,K3 233,27 330 1985 K1 251,28 750 1985 K1 216,9 900 1986 K1 232,87 1000 1986 K1 221,61 1125 1986 K1 177,26 1260 1987 K1 164,96 1085 1987 K1 242,13 1100 1987 K1 252,21 875 1987 K1 221,07 900 1988 K1 160,61 2000 1986 K1 131,41 2000 1987 K1 193,7 572,9 1958 1199/34mf 205,19 340,7 1955 1925/1mf 233,6 510,6 1955 1925/2mf 100,34 1501 1963 T.1426, 1930/2mf K2 108,8 241,6 1952 356/26mf 105,22 504 1952 356/27mf 103,38 504 1952 356/28mf 96,49 367,9 1952 356/29mf 93,96 428,3 1952 356/30mf 100,86 1923,5 1953 356/21mf K2 91,75 1857,3 1953 356/22mf 116,54 2465 1964 T.1612, 399/59mf K2 210,03 896 1970 717/6mf K2 207,67 1045 1970 717/7mf K2 105,68 3101,5 1973 985/3mf K2 125,88 2995 1978 1534/3mf K2 134,44 2600 1979 1534/4mf 128,23 2800 1979 1534/5mf K2 169,82 1604 1979 1534/6mf K2 232,82 804 1978 1534/7mf K2 151,46 1585 1978 1534/8mf K2 149,48 1500 1978 1534/9mf K2 178,25 1670 1979 1534/10mf K2 153,07 675 1959 1544/3mf K2 146,14 677,5 1959 1544/4mf K2 145,34 700 1959 1544/5mf K2 149,64 653 1959 1544/63mf K2 146,83 806 1962 1544/7mf K2 150,15 805 1962 1544/8mf K2 146,8 808 1962 1544/9mf K2 149,64 886,5 1962 1544/10mf K2 160,3 744,5 1963 1544/11mf, T.1426 179,66 840 1964 1544/12mf, T.1612 K2 95,6 1950 1993 T.20237(VSP) K1,K3 89,31 3100 1990 K1 200,7 400 1981 K1 168,07 1168 1986 K1 169,11 2000 1986 K1 150,08 1954

Helyzet* BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT BT H H H H H BT J J J J J J J H H BT H H H H H H H H H H BT BT BT H BT BT H H BT J J BT BT H BT

245

I** – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – M M M M M – M M M M M M M M I – M M M M M M M M M M – – – M – – M M – M M – – M –


Település Demjén Demjén Demjén Demjén Demjén Jászberény

MBFH azonosító De–67 DK–441 DK–471 Dep–61 Dep–62 Jb.ÉK–1

EOV Y (m) 746631,6 747828,5 749544,7 747650,6 747519,2 718138,1

EOV X (m) 279512,1 280044,4 279259,1 277406 277529,2 247337,8

Z Mélység MBFH Dátum (mBf) (m) dokumentáció+ 200,96 400 1981 K1 211,64 330 1984 K1 219,54 750 1991 K1,K3 190,74 650 1989 K1,K3 179,45 650 1990 K1,K3 95,48 3030 2007 T.21818(VSP) K3

Helyzet* BT BT BT BT BT J

I** – – – – – M

+MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele *Helyzet: J – Jászárokszállás koncesszióra javasolt terület, H – Heves koncesszióra javasolt terület, BT – hatályos szénhidrogén-bányatelken (ilyenkor nincs minősítés az I indikáció oszlopban) **I: indikáció: I – indikáció, M – meddő, a minősítés csak a koncesszióra javasolt területeknél jelenik meg

7. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények Szelvény

JB–1 JB–2 JB–3 JB–4 JB–5 JB–6 JB–7 JB–8 JB–9 HEV–1 HEV–12 HEV–13 HEV–14A HEV–14B HEV–2 HEV–3 HEV–4 HEV–5 HEV–6 HEV–7 HEV–8 HEV–9 HEVA–21 HEVA–22 HEVA–32 JE–145 AB–23 JE–107 JE–108 JE–109 JE–110 JE–111 JE–112 EG–37 EG–38 EG–39 IS–6 JE–100 JE–102 JE–103 JE–104 JE–105 PGT–1

246

Megrendelő

Dátum

Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség

MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOBIL MOBIL MOBIL MOBIL MOBIL MOBIL MOBIL MOBIL MOBIL MOBIL MOBIL MOBIL MOBIL MOBIL MOBIL MOBIL MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT)

2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1994 1992 1992 1992 1992 1992 1992 1992 1991 1991 1991 1991 1991 1991 1991 1991 1991 1990

T.21423, MBFH szolgáltatott T.21423, MBFH szolgáltatott T.21423, MBFH szolgáltatott T.21423, MBFH szolgáltatott T.21423, MBFH szolgáltatott T.21423, MBFH szolgáltatott T.21423, MBFH szolgáltatott T.21423, MBFH szolgáltatott T.21423 T.17736, MBFH szolgáltatott, AD2379 adatgyűjtés T.17736, AD2379 adatgyűjtés T.17736, AD2379 adatgyűjtés T.17736 T.17736 T.17736, MBFH szolgáltatott, AD2379 adatgyűjtés T.17736, MBFH szolgáltatott, AD2379 adatgyűjtés T.17736, MBFH szolgáltatott, AD2379 adatgyűjtés T.17736, AD2379 adatgyűjtés T.17736, AD2379 adatgyűjtés T.17736, AD2379 adatgyűjtés T.17736, MBFH szolgáltatott, AD2379 adatgyűjtés T.17736, MBFH szolgáltatott, AD2379 adatgyűjtés T.17736 T.17736 T.17736 MBFH szolgáltatott, AD2472 adatgyűjtés 14/2013 adatgyűjtés MBFH szolgáltatott, 14/2013 adatgyűjtés MBFH szolgáltatott, 14/2013 adatgyűjtés MBFH szolgáltatott, AD2472 adatgyűjtés MBFH szolgáltatott, AD2472 adatgyűjtés MBFH szolgáltatott, AD2472 adatgyűjtés MBFH szolgáltatott, AD2472 adatgyűjtés MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott, AD2472 adatgyűjtés MBFH szolgáltatott, 14/2013 adatgyűjtés 14/2013 adatgyűjtés MBFH szolgáltatott, 14/2013 adatgyűjtés MBFH szolgáltatott, 14/2013 adatgyűjtés AD2379 adatgyűjtés

Függelék Szelvény

Megrendelő

Dátum

XEK–2/89 XUSZ–25/89 XUSZ–27/89 XUSZ–28/89 XUSZ–29/89 XPGT–1/88 XUSZ–17/88 XUSZ–18/88 XUSZ–19/88 XUSZ–20/88 XUSZ–23/88 XUSZ–24/88 XUSZ–25/88 XUSZ–26/88 JE–49 XPGT–01/87 XUSZ–11/87 XUSZ–12/87 XUSZ–13/87 XUSZ–14/87 XUSZ–15/87 XUSZ–4/87 XUSZ–5/87 XUSZ–6/87 XUSZ–8/87 XUSZ–9/87 JE–51 JE–52 JE–53 JE–54 JE–56/A JE–57 JE–58 EGG–24 EGG–25 EGG–26 EGG–27 EGG–28 EGG–31 EGG–32 EGG–32/A EGG–33 EGG–34/A EGG–22 EG–17 EG–21 A–13/E EG–10 EG–11 EG–12 EG–13 EG–14 EG–18 EG–19 EG–20 EG–2 EG–3 EG–6 XA–18/I/II/III EG–1 EG–4 EG–5 JEG–45

MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT)

1989 1989 1989 1989 1989 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1988 1987 1987 1987 1987 1987 1987 1987 1987 1987 1987 1987 1987 1986 1986 1986 1986 1986 1986 1986 1985 1985 1985 1985 1985 1985 1985 1985 1985 1985 1984 1983 1983 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1982 1981 1981 1981 1981 1980 1980 1980 1979

MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT)


AD2379, AD2329 adatgyűjtés AD2379, AD2329 adatgyűjtés AD2379, AD2329 adatgyűjtés AD2379, AD2329 adatgyűjtés MBFH szolgáltatott, AD2379, AD2329 adatgyűjtés MBFH szolgáltatott

AD2379, AD2329 adatgyűjtés MBFH szolgáltatott, AD2379, AD2329 adatgyűjtés

AD2379, AD2329 adatgyűjtés AD2379, AD2329 adatgyűjtés AD2379, AD2329 adatgyűjtés AD2379, AD2329 adatgyűjtés AD2379, AD2329 adatgyűjtés AD2379, AD2329 adatgyűjtés AD2379, AD2329 adatgyűjtés AD2379, AD2329 adatgyűjtés AD2379, AD2329 adatgyűjtés AD2379, AD2329 adatgyűjtés

MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott MBFH szolgáltatott

247

Jászberény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Szelvény

EK–2/C JE–39/1 JE–5 JE–41 EG–40 EG–41 EG–42 JE–5/A

Megrendelő

Dátum

MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT) MOL (OKGT)

1976 1976 1976 1975


8. függelék. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település

Detk Detk Detk Vécs Detk Detk Detk Vécs Visonta Visonta Detk Detk Detk Detk Detk Detk Visonta Detk Vécs Visonta Detk Detk Detk Detk Vécs Detk Demjén Kápolna Hevesvezekény Kál Verpelét Boconád Erdőtelek Tódebrő Detk Detk Detk Detk Detk Detk Detk Visonta Detk Visonta Detk

248

Fúrás

F–469 F–476 De–125 F–468 F–465 F–463/0 F–472 VT–81 F–477 F–475 DE–124 DE–113 DE–114 DE–127 F–471 F–466 F–464 F–467 F–473 ADF–474 F–470 K–60/43B K–60/43A F–472 VT–81 Detk–109 Demjén–KELET 357 KP–35 HV–1 6/F–8 VERP–2 F–614 F–616 Td–113 F–455 F–456 F–392 F–459 VT–77/A DE–123 F–457/0 F–462 F–393 F–450 DE–122

EOV Y (m)

EOV X (m)

Z (mBf)

732318 732699 732754 732439 732113 732105 732800 732278 732755 732489 732288 732033 732471,1 732599 732476 732046 732105 732202 732677 732741 732435 732164 732164 732799 732278 732697 750351 736185 749102 746453 744868,4 735200 745200 735216,5 731682 731694 731062,5 731841 731497,5 731735,4 731616 731940 731151,8 731407,6 731515,6

269675 268498 267394 270130 269272 270304 270583 267829 268002 268867 267311 267563 267648,5 267126 268637 268822 269852 268310 269770 269163 269148 267865,7 267865,7 270582 267829 267810 278041 269143 246606 266483 269538 255500 261400 269748,4 269252 268735 268920,5 269521 267905,6 267369,9 268134 268038 268504,4 269478,7 267578,7

121 118 116 146 120 122 167 118 117 120 118 120 116,13 119 118 120 121 119 142 140 120 124,6 124,6 90 90 90 170 0 91 120 135,1 103 106 140,4 129 132 133,98 126 126,47 124,33 126 127 131,29 133,17 124,55

Mélység (m)

Log szám

Dátum

127 162 185 136 136 105 139 180 173 164 191 148 141 180 164 154 117 164 139 165 147 188 87 140 180 150 1743 156,8 600 280 2600 250 250 160 142 163 153 126 161 185 172 177 161 116 175

11 11 11 11 12 14 10 11 11 8 12 6 8 11 12 12 13 12 12 8 12 8 14 10 11 10 2 12 9 7 9 9 8 17 12 10 9 8 9 11 10 7 9 12 12

1988 1990 1989 1988 1988 1988 1990 1984 1990 1990 1989 1985 1985 1989 1989 1988 1988 1988 1988 1990 1989 1989 1990 1985 1984 1986 1971 1979 1988 1989 1987 1985 1985 1983 1985 1984 1989 1985 1985 1983 1984 1989

Terület+

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Függelék

Település

Fúrás

EOV Y (m)

EOV X (m)

Detk F–398 731228,6 268740,6 Detk DE–126 731513 267145,9 Detk F–399 731409,1 269758,1 Detk F–451 731443,3 268988,7 Detk F–454 731642 269812 Detk F–479 731941 267598 Detk F–478 731564 267729 Detk F–453 731593,7 270321,4 Detk F–479A 731940,6 267597,8 Detk F–479B 731940,6 267597,8 Detk F–479C 731940,6 267597,8 Detk F–460 731816 269008 Detk F–458 731795 270089 Kömlő Kömlő–1 753154 252878 Detk Detk IF–357 731504,9 269003,9 Detk Detk PK–356 731564,9 270033,8 Jászladány JASZ–1 738247 225294 Visonta Visonta K–100/9 731542,1 269330,3 Gyöngyösoroszi Gyöngyösoroszi–2 711334 282434 Halmajugra Halmajugra–18/70 727487 269638 Halmajugra K–18/87 725373 270101 Jászberény JBNy–3 711345 235527 Recsk RM–131 730939 286202,2 Karácsond F–600/0 720123 266290 Detk Detk–1 730631 267243 Eger E–I/31 752159 286019 Visonta K–37/2 726614 271403 Gyöngyösoroszi GYO–5 710800,7 282097,1 Visonta KF–12 724390 270990 Visonta KF–22 725160 271020 Visonta KF–18 724510 270910 Visonta KF–20 724870 271350 Eger Eger–Népkert–Termálkút 747994 283102 Recsk RM–122 725237,3 284285 Recsk RM–92 724547,7 281231 Jászladány Jász–I 738247,1 225293,9 Visonta K–92/6 728220 272128 Füzesabony K–25 753747,5 266562 Recsk RM–127 726138,3 284658,6 Jászberény Jb–Ny–2 710193,1 235337,1 Besenyszög Bes–1 745947,6 217490,1 +Terület: 1 – a vizsgálati területen, 2 – az 5 km–es környezetben

Z (mBf)

133,33 123,37 130,21 130,43 129 122 124 133,86 121,7 121,7 121,7 90 89 96 68 89 87 130,93 513 134 127 109 270,89 0 121 258 157 500 130 120 140 130 157,45 313,47 673,1 86,55 0 108,5 321,7 109,81 86,38

Mélység (m)

Log szám

Dátum

169 166 134 150 122 178 175 114 87 122 179 150 114 4000 95 92 2850 142 1120 130 140 2135 1200 182 2000 55 101 1200 70 61 50 61 227 1200 1200 3800 80 300 1200 2380 2696

13 11 9 7 12 15 16 6 15 14 14 10 12 5 9 7 2 3 8 12 13 2 10 12 18 9 8 16 11 9 11 9 15 3 8 9 7 12 11 4 4

1984 1989 1984 1985 1985 1992 1992 1985 1992 1992 1992 1985 1985

Terület+

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1993 1993 1994 1994 1994 1987 1987 1983 1983 1974 1971 1971

1974 1981 1982 1977 1972 1984

249


9. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben Jászberény CH, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (Budapest) Típus: ”A”: adat, mérési eredmény; ”E”: értékelés, értelmezés, jelentés; ”T”: terv; ”P”: termelési adat, készlet, ásványvagyon; ”S”: regionális, értékelés, tanulmány; "-": Adattári jel: T. 22781 BALÁZS E.-NÉ, BONCZ L., ESZES I.-NÉ, KLEMENIK RÁHEL B., LUX M., PUSZTAI J., SZABÓNÉ LÁSZLÓ A., SZÁSZFAI J., MÉSZÁROS V. CS. ET AL. 2012: Zárójelentés a 125. Jászberény területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. (Jászberény-ÉK-1fúrás; Jászberény 2D (JB-1-9); Jászberény (Gödöllő-Jászberény) 3D; Jászberény – magnetotellurikus mérések; + Határozat; +1 DVD). — MOL Nyrt., T. 22782, ”E” BALÁZS E.-NÉ, BONCZ L., LUX M., KLEMENIK RÁHEL B., KRUSOCZKI T. GY., PUSZTAI J., SZÁSZFAI J., TOMCSÁNYI T., MILÁNKOVICH A. ET AL. 2013: Zárójelentés a 138. Monor területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. (Csévharaszt-2, Gomba-3, -4, -5, Jászberény-Ny-4, Monor-ÉK-1, -2, NagykátaNy-1, Ócsa-2, -4, Sülysáp-1, Sülysáp-É-1, -2, -4, Tápióság-1, Tóalmás-D-5 fúrások; Dunavarsány 2D (KI81-86); Hatvan-É 2D (JE-186-192); Monor 3D; Jászberény - magnetotellurikus mérések; +Határozat; +1 CD). — MOL Nyrt., T. 22781, I-VII., ”E” BONCZ L. 2011: A 138. Monor és a 125. Jászberény kutatási területek Műszaki Üzemi Terv módosítása (1 CD pdf formátumban). — MOL Nyrt., 4/a/7099, 3814/2011, ”T” BONCZ L., SZILÁGYI I. 2003: Kőolaj- és földgázkutatási engedélykérelem 125. sz. Jászberény kutatási területre. 2001 (Paleogén terület)...folyt. az előző rekordról, Füzesabony, Dormánd, Kál, Kompolt, Nagyút, Detk, Ludas, Karácsond, Gyöngyöshalász, Atkár, Vámosgyörk, Adács, Visznek, Erk, Tarnaörs, Zaránk, Nagyfüged, Tarnazsadány, Tarnabod, Boconád, Tarnaméra, Heves, Hevesvezekény,...folyt. a köv. rekordon. — MOL Rt, Szolnok, ÉMO. 11889, +1r, ”T” KAVECZKI ZS., MARTINECZ D., KARMACSI B., KŐRÖS M., VÉGES I. 2005: Szeizmikus feldolgozási jelentés a Jászberény kutatási terület feldolgozásáról (geofizika). — GES Kft., T. 21428, ”A” MOLNÁR ZS. 2012: Demjén-Kelet mező rezervoárgeológiai feldolgozása és 3Dmodellezése - MBK/2147/2012. — MOL Nyrt., ÉMO. 18024, ”A” Nagy I. 2003: Kutatási zárójelentés Gödöllő-Jászberény 3D területen végzett szeizmikus mérésekről 2003. július 07.-szeptember 20. közötti időszakban (+ 4 CD, geofizika). — GES Kft., T. 21382, ”A” NAGY I. 2005: Zárójelentés Jászberény 2D szeizmikus mérések 2005. március 03.-május 23. (2 CD, 1 DVD, geofizika). — GES Kft., T. 21423, ”A” NAGY I., NAGYNÉ PÁLFALVI S., KARMACSI B., KŐRÖS M., OSZKÓ L. 2011: 2D seismic data processing report. Area: Demjén for MOL Plc. (EG-40, -41, -42 vonalak, +1 CD). — GES Kft., T. 22448, ”A” PÖSTYÉNI F., KARMACSI B., KŐRÖS M., VÉGES I. 2009: 2D seismic data processing report. Area: JászberényKelet for MOL Plc. (JB-3, JB-5, EG-6, EG-21 vonalak). (6. Finalproducts - Deliverables - részben felsoroltakból átadásra került: Amplitude gains - Excel CD-n; Processing Report –World CD-n és papíron; Processing report - PPT CD-n; CDP map - DWG papíron - a többi itt feltüntetett fájl nem került átadásra). (+1 CD, geofizika). — GES Kft., T. 22206, ”A” RAGÁLYI KOVÁCS A., GÖNCZ G. 2012: Seismic processing report. Processing of Demjén-21 VSP. (geofizika, +1 CD). — MOL Nyrt., T. 22675, ”A” VÉGES I., KŐRÖS M., KARMACSI B., NÉMETH L. 2008: Szeizmikus feldolgozási jelentés: Jászberény-Ny-4.(VSP mérés és feldolgozás, 1 CD-n). — GES Kft., T. 22510, ”A” VÉGES I., KŐRÖS M., NÉMETH L., KARMACSI B. 2003: Szeizmikus feldolgozási jelentés Jászberény-3D (+ 2 Exabyte kazetta, geofizika). — GES Kft., T. 21383, ”A” VÉGES I., KŐRÖS M., NÉMETH L., KARMACSI B. 2007: Seismic processing, report. Processing of Jászberény-ÉK1VSP (geofizika). — GES Kft., T. 21818, ”A” Jászberény CH, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (Budapest) 1995: Kutatási engedély; Heves, II. koncessziós terület. — GES Kft, MIBAD. 03006, 2695, ”T” 1996: Zárójelentés a magyarországi Mobil Heves-II koncessziós blokkon végzett 2D szeizmikus mérésekről. (1995. október (1995. október 19. - 1996. január 16. jászberényi, tiszai területek - geofizika) (HEV-1 - HEV13, HEV-14A, HEV-14B, HEV-15 - HEV-20, HEVA-21, HEVA-22, HEVA-30, HEVA-32vonalak)(+ 1 CD, 126 kartridzs, 2 Exabyte kazetta, 1037 melléklet). — GES Kft., T. 17736, ”A”

250

Függelék 1996: Zárójelentés az Occidental Heves-I koncessziós területen végzett szeizmikus 2D mérésekről. (1995. november 5. - 1996. január 29. Mezőkövesd,Tiszaújváros - geofizika)(HI-A, -A1, -B, -C, -D, -E, -F, -G, -H, I, -J, -K, -L,-M, -N, -O, -P, -Q, -R, -S, -T, -U, -V, -W, -X, -Y, -Z vonalak)(+ 9 floppy, 109 kartridzs, 1 Exabyte kazetta). — GES Kft., T. 17735, ”A” 1996: Zárójelentés az Occidental Heves-III koncessziós területen végzett szeizmikus 2D mérésekről. (1995. november 5.- 1995. december 19. Petőfibánya, Zagyvaszántó, Egyházasdengeleg, Heréd, Verseg, Hatvan geofizika)(HIII-A, -B, -C, -D, -E, -F, -G, -H, -I, -J, -K; JE-68, -98; VJE-79, -84 vonalak)(+ 2 floppy, 60 kartridzs, 1 Exabyte kazetta). — GES Kft., T. 17737, ”A” 1997: Heves I. geológiai és geofizikai tanulmány. Heves I. Geological and Geophysical Study. — Occidental of Hungary Inc., T. 19789, ”S” 1999: Növelt hatékonyságú eljárások a MOL Rt. kitermelési helyein (Algyő mező, Budafa mező, Demjén-Kelet mező, Lovászi mező, Nagylengyel mező, Pusztaföldvár mező, Szank-ÉK mező, Szank-DK mező). T. 22374, ”S” 2000: Heves II Concession Geological and Geophysical Study (Tiszakeszi 1., Jászság Basin, szénhidrogén). — Mobil Erdgas-Erdöl GmbH, T. 20116, ”E” 2002: Pangaea Energy LLC. Szénhidrogén kutatási engedély a Hevesi nyílt területre. 2. év (1. Fázis). Éves jelentés. 2002. január. Pangaea Energy LLC License for Petroleum Exploration Heves Open Area. Year 2 (Phase 1). Final Report. January 2002. —Pangaea Energy LLC, T. 20478, ”T” 2006: Az Észak-magyarországi termelési egység 2007. évi termelési műszaki terv (Andornaktálya I., Demjén Ny, Hajdúszoboszló Déli-telep, Eger főgyűjtő, vízvédelem, üzemeltett bányatelkek (mezők), Heves- HajdúBihar megye)+ Cd-lemez. — MOL Nyrt., ÉMO. 14685, ”T” 2008: MBK/6021/2007. - MOL Nyrt. Miskolci Bányakapitányság illetékességi területére vonatkozó 2008. évi termelési műszaki üzemi terve - Andornaktálya-I. -II., Demjén Ny-I., Nagyhegyes-IV., Magyarhomoróg-I., Mezőpeterd-I., Komádi-I., Kismarja-II., Tetétlen-I., Kaba-I., Hosszúpályi-I., Furta-I., Bihartorda-II., Derecske-I., Ebes-I., Komádi-III., Darvas-I.. — MOL Nyrt., ÉMO. 18056, 01, ”T” 2009: HOR; MEK; Karcag, 125. Jászberény kutatási MÜT módosítás. — Szolnoki Bányakapitányság, 5000 Szolnok, Templom u. 5., MIBAD. 17249, 4533/1, ”T” 2009: HOR; MKU; 125. Jászberény kutatási területre kutatási MÜT módosítás. — MOL Nyrt., MIBAD. 17230, 4411/1, ”T” 2009: HOR; TÁK; 125. Jászberény kutatási területre vonatkozó MÜT-kiegészítés és kutatási engedélyezési hosszabbítás. — Szolnoki Bányakapitányság, 5000 Szolnok, Templom u. 5., MIBAD. 17427, 6013/1, ”T” B. J. ADOLPH 2000: Szénhidrogén-kutatási kérelem. A terület megnevezése: Heves (magyar és angol nyelvű mellékletek). — Pangaea Energy LLC, T. 20141, ”T” B. J. ADOLPH 2001: Heves blokk kutatási engedély szénhidrogén-kutatásra. I. kutatási fázis (1. év). Előzetes jelentés. 2001. jan.10. Heves License for Petroleum Exploration. Phase I (Year 1). Preliminary Report. January 10, 2001. Heves kutatási terület I. szakasz (1. év). Jelentés. 2001. május hó. Heves License for Petroleum Exploration. Phase I (Year 1). Final Report. May 31, 2001.. — Pangaea Energy LLC, T. 20092, ”T” BABÓS K.-NÉ, BODNÁR K. 1980: Az OKGT alap és paraméter fúrások földtani laboratóriumi anyagvizsgálata (Csesztreg-1. sz., Gyékényes-1. sz., Kunszentmárton-1. sz., Somogyudvarhely-2. sz., Verpelét-4. sz., ÚjfaluI., Zebecke-2. sz. fúrások). — OFKFV, T. 22625, 1-7., ”S” BEKE B. 1989: Kőolajtelepeken folyó elégetéses művelési folyamatok (EOR) felszíni geofizikai mérésekkel (CSAMT) történő nyomon követése. II. (Eger). — GKV, GKV-923, ”S” BOCSI O., LIVÓ L. 2004: A két világháború közti időszak kőolajföldtani kutatásai a Mátra és a Cserhát hegység északi előterében (Demjén, Bükkszék, Nagybátony, Sóshartyán). Kőolaj és Földgáz2004.7-8.sz., ÉMO. 13638, ”S” BOKOR CS., BONCZ L. 1999: Kőolaj- és földgázkutatási engedélykérelem 111.Salgótarján területre ... folyt. az előző rekordról Palotáshalom, Szarvasgede, Szurdokpüspöki, Jobbágyi, Kisbágyon, Csécse, Boldog, Hatvan, Hort, Heréd, Apc, Nagykökényes, Lőrinci, Zagyvaszántó, Rózsaszentmárton, Ecséd, Atkár, Nagyréde, Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata, Szűcsi, Gyöngyösoroszi, ... folyt. a köv. rekordon. — MOL Rt., ÉMO. 09400, +3r, ”T” BONCZ L. 2010: A 125. Jászberény kutatási időszakának, hatósági korlátozására való határidő meghosszabbítása. — MOL Nyrt., 4/a/7111, 1991/2010, ”T” CSABAI I. 1955: A demjéni terület főbb geológiai vonásai és az olajos rétegek leművelési lehetőségei. (Szalánczy György, Kassay Lajos, Bencze László és Tregele Kálmán bírálatával). — OKGT, T. 8947, ”S” CSAJTAI G., TRÖMBÖCZKY S. 1986: Demjén Kelet mező művelésének elemzése és előrejelzése.(szénhidrogén) + Kiegészítés: Ásványvagyon adatok, gazdasági értékelés, számítógépes adatlapok. 1987. december. — Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat (NKFV), T. 16324, ”E” DANK V., CSIKY G., BALOGH GY., ZSITVAI SZ., MÁRHOFFER J., SZABÓ GY., VARGA I.,, RUMPLER J., NAGY Z., GADÓ K. 1973: A paleogén medence előkutatási programja (Demjén, Ózd, Fedémes, Szécsény, Sóshartyán,

251

Jászberény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Mezőkeresztes, Kerecsend, Sajóhídvég, Ostoros, Balassagyarmat, Diósjenő, Hangony, Andornaktálya, Bogács, Bükkszék, Cserépváralja, Szomolya, Mezőkövesd, Mezőnyárád, Salgótarján (Karancs-hg.), Eger, Romhány (Dél-hegy), Egerszalók, Egerszólát, Emőd, Kács, Sály, Noszvaj, Pétervására, Susa). — OKGT, ÉMO. 10912, ”S” DEÁK J., VARGA I.-NÉ 1986: A Füzesabony-Kál-Kápolna D-i előtér összefoglaló földtani zárójelentése és készletszámítása. Előkutatási fázis.(A VII - es és a X - es kötetek hiányoznak). — OFKFV, Miskolc, KBFI 7037, I-X., ”E” DIENES E., NEMESI L. 1978: A Bükk előtér geoelektromos kutatása 1977-ben (D-Bükk, Mátraalja, Domoszló, Eger, Vatta, Maklártálya, Füzesabony, Emőd, Harsány, Mezőkeresztes). — ELGI, U-536, ”E” FÁBIÁN GY. 1976: A Demjén-keleti kőolajmező összefoglaló földtani kutatási zárójelentése és vagyonszámítása. (1976- 77. június). — OKGT, T. 7848, I-II., ”E” FÁBIÁN GY., OROS J.-NÉ, KISSNÉ BARKA M., DUDÁS F.-NÉ 1987: Demjén. A Demjén Keleti és DemjénPünkösdhegy-i területen folyó bányabeli továbbkutatás (1983-1987) kőolajföldtani eredményei (szénhidrogén). — Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat (NKFV), T. 16344, ”S” FEKETE E. 1936: Report on the activities of the baron Roland Eötvös Geophysical Institute during the period 1933-1935. submitted to the Congress General of the Internationa lGeodetical and Geophysical Union in Edinburgh, Sept. 1936.(Mezőkövesd, Bogács, Cserépfalú, Tard, Emőd, Budapest, Füzesabony)(ELGI könyvtár). — ELGI, Könyvtár, H, ”A” FEKETE J. 1935: Jelentés az 1935. évi január hó 1-től július hó 31. közötti időben végzett geofizikai felvételekről.(Mezőkövesd, Füzesabony, Csömör). — ELGI, Geof: 14, ”E” FEKETE J. 1936: A Báró Eötvös Loránd Geofizikai Intézet által 1936. évben Nagybátony, Parád, Recsk és Bükkszék vidékén, valamint Füzesabony és Kál-Kápolna vidékén végzett torziós inga és földmágneses mérésekről. Geof: 20, ”A” GAÁL CS.-NÉ, GODA L. 1977: Füzesabony-Kál-Kápolna felderítő fázisú kutatás. — OFKFV, 3391, ”E” GUBUCZ E. 2002: MOL Rt. kutatási-bányászati adatok, térképek 1999-2001.(Szőkedencs-II., Celldömölk-I., Komádi-I., Szolnok-III.,Szolnok-IV., Somogyjád-I., Komádi-III., Körösújfalu-I., Kecel-II., Tiszapüspöki-II., Mórahalom-III., Farmos-II., Soltvadkert-II., Balotaszállás-VII., Furta-I.,Vácszentlászló-I., Jakabszállás-II., Bihartorda-II., Bajánsenye-I., Kismarja-II., Zalakomár-III.). — MOL Rt., T. 20679, ”A” HANGYÁL J. ET AL. 1992: Az észak-magyarországi Paleogén medence kutatási területének felderítő fázisú szénhidrogén-kutatási programja (kivonat, Demjén, Mezőkeresztes, Fedémes, Szécsény, Sóshartyán, Mezőnyárád, Nagybátony, Szirák, Kerecsend, Cserépváralja, Bogács, Bükkszék, Kács, Sály, Susa, Mezőcsát, Sajóhídvég, Verpelét, Diósjenő, Emőd, Szihalom). — MOL Rt., Szolnok, ÉMO. 04611, T. 16442, ”S” HANGYÁL J., DANK V. 1976: Demjén-Pünkösdhegy kutatási zárójelentése. I. rész: szöveg, — OKGT, Fő-I/227/I, ”E” HANGYÁL J., DANK V. 1976: Demjén-Pünkösdhegy kutatási zárójelentése II. rész: mellékletek. — OKGT, FőI/2-27/II, ”E” HANGYÁL J., DANK V. 1976: Demjén-Pünkösdhegy kutatási zárójelentés (kivonat)(KFH. Fö-I/2-027). — OKGT, ÉMO. 03937, ”E” HANGYÁL J., DANK V. 1977: A Demjén Keleti kőolajmező összefoglaló földtani kutatási zárójelentése és vagyonszámítása. 1976-77.. — OKGT, Szolnok, ÉMO. 03960, T. 7848, ”E” HANGYÁL J., DANK V., VÖLGYI L. 1976: Farmos előzetes kutatási fázis földtani zárójelentése. — OKGT, Szolnok, 404, ”E” KILCZER GY. 1951: Jelentés Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizika Intézetnek az 1951. évben Füzesabony vidékén végzett szeizmikus méréseiről. — ELGI, TÜK, H, ”A” KLOSKA K. 1987: Jelentés az 1979. és 1983. között lezajlott Jászsági graviméter és magnetométer mérésekről és azok eredményeinek földtani és geofizikai értelmezéséről (Gödöllő, Tóalmás-Jászberény-Heves)(MOL Nyrt.nél). — GKV, Népk-G-I-10, GKV-770, ”A” KŐVÁRY J. 1987: A szénhidrogén-kutatófúrások által feltárt magyarországi alsó-pannóniai üledékek Thécamoeba (Testacea) faunája (Bogács, Tarnabod). — MÁFI, _EVKÖNYV 69. k. 354. old., ”S” MOLNÁR L., BOCSKAI L. 2000: Kutatási zárójelentés a Csány-2D területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika). — GES Kft., T. 20509, ”A” NAGY I., PAJTI P. 1993: Zárójelentés a Martfű területen végzett szeizmikus mérésekről (Jászladány, Békésszentandrás - geofizika). — GES Kft., T. 19846, ”A” NAGY T.-NÉ 2000: 2.1.1.2.1. Szénhidrogén-potenciál felmérés és medenceanalízis. Jelentés a 2000. évben elvégzett feladatokról. A Komádi, Mindszent és Jászladány fúrások palynológiai kiértékelése. — MÁFI, T. 20062, ”S” NÉMETH L. 1994: Szeizmikus feldolgozási jelentés Jászberény-3 VSP (geofizika). — GES Kft., T. 20237, ”A” PAPP S. 1964: A magyarországi kőolaj- és földgázkutatás az 1780-tól 1945-ig terjedő időszakban II. rész (Mezőkeresztes, Demjén, Tard, Bogács). MTA Műsz. Tud. Oszt. Közleményei 33. köt.1964. 421-437. o., ÉMO. 02435, B/81, ”S”

252

Függelék RANCZ B., MARKOS T., KARMACSI B. 2000: Szeizmikus feldolgozási jelentés Csány (geofizika). — GES Kft., T. 20534, ”A” SCHRÉTER Z. 1935: Jelentés az egri állítólagos kőolajnyom vizsgálatáról. Gáz-o: 14, ”S” SŐREG V., BONCZ L., PALÁSTHY GY., BENEDEK L., GOZDÁN T. 2009: Kutatási Műszaki Üzemi Terv a 125. Jászberény kutatási területre. 2009. 08. 02.- 2011. 08. 01.(CD-n). — MOL Nyrt., SZBK. 3271, 2984/2009., ”T” SZENTIRMAI G., FÁBIÁN GY., KISSNÉ BARKA M., BAGI ZS., DUDÁS F.-NÉ 1988: Demjén-Pünkösdhegy. A mező rezervoár geológiai újraértékelése a telepmodell és a kezdeti földtani készlet aktualizálása (szénhidrogén). — Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat (NKFV), T. 16345, ”P” SZILÁGYI I. 2001: Kőolaj- és földgázkutatási engedélykérelem a 125. sz. Jászberény kutatási területre. — MOL Rt., _KMO. 01239, ”T” SZILÁGYI I. 2005: 2005. évi egységesített Műszaki Üzemi Terv. I. fejezet. Kutatás. (IV. Paleogén: 125. Jászberény, 138. Monor; V. Kelet-Mecsek-Cegléd: 104. Cegléd; VII. Békés-Derecske:101. BattonyaPusztaföldvár, szénhidrogén, geofizika, környezetvédelem). — MOL Rt., T. 21564, ”T” SZILÁGYI I., TORMÁSSY I. 2003: Monor 138. számú kutatási területre kőolaj- és földgázkutatási engedélykérelem (Tóalmás, Hatvan, Csány, Erdőkürt, Kálló, Boldog, Hort, - Arka). — MOL Rt., Szolnok, ÉMO. 12989, ”T” SZILI GY. 1994: Földtani Szakvélemény Heves területről, a szénhidrogén-kutatási és bányászati koncesszió megalapozásához. — MGSZ, 679, BTH 3071-72, ”S” SZILI GY. 1994: Heves II. szénhidrogén-kutatás. Földtani szakvélemény (Tiszakeszi, Csány, Hejőszalonta, Verpelét) (Heves I. visszaadva). — MGSZ, ÉMO. 04508, ”S” SZŐTS A. 2000: Szakvélemény a Heves kutatási terület engedélykérelemről (szénhidrogén). — MGSZ, ÉMO. 10491, ”T” SZURMAI T., KRISTÓF M. 1986: Az NKFV hosszú távú kőolaj-termelési lehetőségei és az alkalmazható kihozatal növelő eljárások. (Algyő-Szeged, Kiskundorozsma, Pusztaföldvár, Battonya-K, Szeghalom, Demjén-K, Demjén-Ny mezők). — Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat (NKFV), T. 17203, ”P” TÓTH Á. 2004: Új dokumentumok a demjéni kőolaj megismerésének korai szakaszából (1952-55) (Eger, Recsk, Bükkszék, Bogács, Tard). — MGSZ, _F. KUT. 2004/2/26. p, 2. sz. 26. old., ”S” TÓTH CS., KISSNÉ BARKA M., LUKÁCS B., SOÓS G. 2001: Tájékoztató a MOL Rt. Kiskunhalasi Bányászati Üzemkezelésében lévő szénhidrogénvagyonának az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás szerinti 2000. évi mérlegszerű változásáról és 2001. január 1-jei állapotáról (2001. január 1.-vel gazdaságilag újraminősített állapot) (Bács-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest megye, Demjén, Fedémes, Szécsény). — MOL Rt., MGSZ, ÉMO. 11972, ”P” VÖLGYI L., TRÓCSÁNYI G. 1977: Demjén-Ny-Verpelét-Feldebrő környékének felderítő fázisú kutatási programja. — OKGT, 4765, ”T” Jászberény geotermia, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (Budapest) Típus: ”GT”: geotermia; (pl. kutatási javaslat, terv) Adattári jel: T.22656 2011: Ostoros, Hullám tér 19. sz. hrsz.: 2707 alatti ingatlan geotermikus hőszivattyús rendszeréhez tartozó vertikális, zárt hurkú kollektorok használatbavételi engedélye -MBK/1981/2011. ÉMO. 17852, ”GT” KERBOLT T., KOLENCSIK A., MOLNÁR G., SZÓNOCZKI A. 2012: Eger - Geotermális Termelő (EGGT-T Andornaktálya 0225/4hrsz.) és Eger - Geotermális Visszasajtoló (EGGT-V Eger9849/5 hrsz.) kútpár. Előzetes Vizsgálati Dokumentáció -MBK/2025/2012. — GEOSERVICE Kft., ÉMO. 17505, ”GT” SISISTYÁN J. 2011: Maklár, Napsugár Óvoda Dózsa György utca 1.A 790 helyrajzi számú geotermikus energia hasznosításának céljából kialakítandó termelő-nyelető kútpár létesítésének vízjogi létesítési engedélyes terve -MBK/422/2012. ÉMO. 18383, ”GT” ZILAHI SEBESS L., GULYÁS Á., PASZERA GY., MERÉNY L., KUMMER I., TÓTH GY., BUDAI T., BODA E. 2012: E2. Geotermikus rezervoárok vizsgálata, potenciálisterületek lehatárolása és koncessziós pályázatra alkalmas területek kijelölése. ELGI-MBFH együttműködés 2011.Kutatási jelentés. (Zalalövő, Körmend, Szilvágy, Gödöllő, Jászberény, Gádoros). — ELGI, MÁFI, T. 22484, ”GT” ZILAHI-SEBESS L., BODA E., BUDAI T., BUJDOSÓ É., GULYÁS Á., FARKAS I., GYURICZA GY., JENCSEL H., KOVÁCS G., MERÉNYI L., KISS J., KUMMER I., MAROS GY., TÓTH GY., VÉRTESY L. ET AL. 2013: 1/2012. MBFH. Geotermikus rezervoárok vizsgálata, potenciális területek lehatárolása és koncessziós-pályázatra alkalmas területek kijelölése. (Zalalövő, Szilvágy, Körmend, Jászberény, Nagykanizsa, Gödöllő, Ferencszállás, Kecskemét, Gádoros; Vetősűrűség Va-27 szeizmikus szelvény Nagylengyel-Ny; 2D; Zala megyei vizsgálatok; +1 CD). — MFGI, MBFH, T. 22656, ”GT”

253

Jászberény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés ZILAHI-SEBESS L., GYURICZA GY., BARCZIKAYNÉ SZEILER R., GÁL N., GULYÁS Á., HEGYI R., HORVÁTH Z., JENCSEL H., KERÉKGYÁRTÓ T., KOVÁCS G., KOVÁCS ZS., KUMMER I. ET AL. 2012: M2. Geotermikus koncessziós feladatokhoz kapcsolódó érzékenységi vizsgálatok. MÁFI-ELGI-MBFH együttműködés. Kutatási jelentés. Jászberény terület: Komplexérzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány (a koncessziós jelentéshez). — ELGI, MÁFI, MBFH, VKKI, T. 22494, ”GT” Jászberény geotermia, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (Budapest) 2004: Geotermikus projekt 2004 (Észak-Magyarország, VIZIG adatok Borsod, Heves-, Nógrád megye) +C., ÉMO. 13340, ”GT” 2008: Kutatási adomány, Füzesabony-Maklár, Eger-Nagytálya, Mezőkövesd, Vécs-Feldebrő, GyöngyösVisonta, Miskolc-Szirmabesenyő, Bőcs-Ónod, Hajdúszovát geotermikus energiakutatás. — Pannonplast Zrt., HU 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 5., MIBAD. 16474, 5159/1, ”GT” 2008: Kutatási adomány, Geotermikus energiakutatási jogadomány kérelem, Füzesabony-Makár, EgerNagytálya, Mezőkövesd, Vécs-Feldebrő, Gyöngyös-Visonta, Miskolc-Szirmabesenyő, Bőcs-Ónod, Hajdúszovát. — Pannonplast Zrt., HU 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 5., MIBAD. 16090, 2086/1, ”GT” 2009: HOR; ADM; Csenger, Berettyóújfalu, Heves, Hatvan geotermikus energiakutatás. — Eur Aqua Kft., 9025 Győr, Országút u.4., MIBAD. 17184, 4149/1, ”GT” 2009: HOR; ADM; Füzesabony-Maklár, Eger-Nagytálya, Mezőkövesd, Vécs-Feldebrő, Gyöngyös-Visonta, Miskolc-Szirmabesenyő, Bőcs-Ónod, Hajdúszovát geotermikus energiakutatás. — Pannonplast Zrt., HU 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 5., MIBAD. 17111, 3562/1, ”GT” 2010: HOR; ADM; Füzesabony-Maklár, Eger-Nagytálya, Mezőkövesd, Vécs- Feldebrő, Gyöngyös-Visonta, Miskolc-Szirmabesenyő, Bőcs-Ónod, Hajdúszovát geotermikus energiakutatás. MIBAD. 17591, 1287, ”GT” ANGELUS B. 2010: Eger, Sertekapu u. 3., 4224 hrsz. geotermikus hőszivattyús-rendszer engedélyezési és létesítési műszaki tervdokumentációja - MBK/4501/2010. — GEORT Kft., Budapest, ÉMO. 17790, ”GT” ANGELUS B. 2010: Eger, Tulipán kert u. 3741 hrsz. geotermikus hőszivattyús-rendszer engedélyezési és létesítési műszaki tervdokumentációja - MBK/4499/2010. — GEORT Kft., Budapest, ÉMO. 17789, ”GT” BOKOR K. 2010: Heves, 1775/1 hrsz. élelmiszer áruház geotermikus energiaellátását szolgáló zárt rendszerű, vertikális szondák megvalósulási műszaki tervdokumentációja bányahatósági használatbavételi engedélyezéshez - MBK/5098/2010,. ÉMO. 17799, ”GT” HADHÁZY B. 2010: Eger, Lidl Áruház, Egerszalóki út 12005 hrsz. geotermikus furatok terve létesítési engedélyezési tervdokumentáció -MBK/5273/2010., ÉMO. 17802, ”GT” HADHÁZY B. 2012: Kisköre, Rákóczi F. u. 2. 462 hrsz. geotermikus furatok létesítése - MBK/2896/2012. ÉMO. 18472, ”GT” PATAKI A. 1987: Egerszalók De-42 és De-42/A számú termál-kutak és kútkiképzésük. — OFKFV, SZ 117, ”GT”

10. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben Jászberény környezetföldtan, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (Budapest) Típus: ”K”: környezet, földtani jelentés, ásványvagyon, magyarázó, alapadat gyűjtemény, anyagvizsgálat, szeizmikus szelvényezés, értékelés, környezeti vizsgálatok, EKHT; ”V”: víz, vízbázis, vízkutatás, vízkutató fúrás; ”T”: térkép; ”TH”: területhasználat (pl. tájrendezési terv, építési szabályzat, rendezési terv, kerékpárút, stb.); ”M”: mérnöki (pl. MÜT, talajmechanikai szakvélemény); ”E”: egyéb (pl. beszámoló, kutatási javaslat, építési engedély, terv); "-": Adattári jel: T. 22412 1975: 3/Cseresznyés-tető 1.(Sirok 1.) alapfúrás földtani szelvénye M=1:500. — MÁFI, ÉMO. 11169, 11169, T. 7739, ”K” ERDÉLYI M. 1951: Jelentés a 4864/4. (Verpelét) és a 4864/2. (Sirok) térképlapok területén 1951-ben végzett földtani térképezésről. — MÁFI, T. 562, ”K” HORVÁTH Z., BUDAI T., GÚTHY T., HÁMORNÉ VIDÓ M., KOVÁCS A. CS., KOVÁCS Z., ZILAHI-SEBESS L. 2012: E1. Földtani és geofizikai feladatok megalapozása Magyarország szénhidrogén potenciál felméréséhez a koncessziós feladatok támogatására MBFH-ELGI együttműködés (2D Szarvas-Fábiánsebestyén. Geotermia

254

Függelék koncessziós ter.: Battonya, Kecskemét, Ferencszállás, Gödöllő, Jászberény, Körmend, Zalalövő, Szilvágy, Nagykanizsa. Szénhidrogén: Battonya-Pusztaföldvár, Szegedi-medence, Létavértes). — MÁFI, ELGI, T. 22412, ”K” VARGA GY., SZENTHE I. 1977: Nyugat-Bükk földtani viszonyai (100000-es reambuláció újabb eredményei, ...folyt. az előző rekordról Ostoros (kaptárkövek), Felnémet, Sirok, Bükkszék, Szarvaskő, Egercsehi, Verpelét, Tarnaszentmária). — MÁFI, ÉMO. 04251, +1r, T. 7735, ”K” VARGA GY.: Sirok(Cseresznyés-tető) 1. sz. földtani alapfúrás kőzettani leírása és részletes kiértékelése. — MÁFI, ÉMO. 11118, ”K” Jászberény környezetföldtan, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (Budapest) 1964: Sirok L-34-5-A-b-3 M=1:10000. — ÁFTH, Budapest, 5. 8. 4450., ”T” 1965: A Gyöngyösi Vízmű tágabb körzetében lemélyült kutatófúrások rétegsora a MERT-től (Mátrai Erőmű Rt, Adács, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyöstarján, Hort, Nagyréde, Visonta) kb. 1955-65. — OFKFV, ÉMO. 05596, ”V”; ”K” 1965: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. L-34-III Eger. — MÁFI, 579, ”K” 1967: Sirok-1 számú mélyfúrás alapdokumentációja+anyagvizsgálata. — OFKFV, Miskolc, 4030, ”K” 1974: Sirok 308-122 M=1:10000. — OFTH, Budapest, 5. 8. 4488., ”T” 1983: Heves megye fúrási rétegsorok I., II., III., IV. kötet. — MÁFI ÉMTFSZ, Salgótarján, ÉMO. 02105, ”K” 1984: Heves és Nógrád megye geofizikai megkutatottsági térképe (szerződés). — MÁFI, ÉMO. 02270, ”T” 1985: Heves megye vízműveinek térképe és kapacitás adatai +térkép (100000-es). — Heves Megyei Tanács, Eger, ÉMO. 02407, ”V” 1985: MÁFI-adattárból érkezett fúrások Heves- megye A-Gy-ig(Andornaktálya, Bekölce, Bélapátfalva, Egerbakta, Egerbocs, Egercsehi, Erdőkürt, Erdőtelek, Fedémes, Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Gyöngyösoroszi). — MÁFI, ÉMO. 02331, ”K” 1985: MÁFI-adattárból érkezett fúrások Heves- megye K-V-ig(Kisnána, Kál, Lőrinci, Ludas, GyöngyösMátrafüred, Markaz, Maklár, Mátraszentimre, Nagyvisnyó, Noszvaj, Parád, Parádsasvár (Nagylápafő), Pétervására, Szilvásvárad, Rózsaszentmárton, Szarvaskő, Vécs, Visonta). — MÁFI, ÉMO. 02331, +2r, ”K” 1986: Salgótarján, Bükkszék és Ózd környékének irodalomjegyzéke, magyarázója ( Eger, Sirok) egyesített földtani térképek magyarázója TÜK-ből 25000-es. — MÁFI, ÉMO. 02619, ”T” 1987: L-34-17 Heves (kivonat) földtani térkép talajvíztükör mélysége a felszín alatt. — MÁFI, ÉMO. 02998, T. 517, ”V” 1990: Kiskörei Tározó térségének dokumentációja. — Közép-Tiszavölgyi VIZIG, _KMO. 00341, ”K” 1992: Koncessziós adatcsomagok. Szénhidrogén. (Kerkáskápolna 1., Letenye 2., Mernye 2., Gyékényes I., Budafa I., Bősárkány 1., Felsőszentmárton I., Celldömölk-ÉNY 1., Hódmezővásárhely 1., Alpár I., Kömpöc 1., Csávoly 1., Derecske I., Kiskunhalas I., Fábiánsebestyén 4., Doboz I., Kunszentmárton 1., Tóalmás 4., Szeged 1., Jászság I., (Jászladány), Nagyecsed 1., Sáránd I., Mezőkeresztes-K 1., Egyek 1.). Készítés éve: 1965-1992. — Iparügyi és Kereskedelmi Minisztérium, T. 16710, I-III. ”K” 2003: Szakhatósági megkeresés; Verpelét - községi vízmű-védőidom kijelölése. — Vízügyi Igazgatóság, Miskolc, MIBAD. 07266, 7829, ”V” 2008: Szakhatósági véleménykérés - Egerszalók község rendezési terv módosítása. — Egerszalók Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatala, MIBAD. 16091, 2093/1, ”TH” ÁDÁMNÉ INCZE SZ., SCHAREK P., SZABADOSNÉ SALLAY E. 2009: Jelentés a 2009. évben elvégzett munkáról. Szabadterületek felmérése. (Boldogkőváralja, Dédestapolcsány, Bogács, Uppony, Hercegkút, Sátoraljaújhely, Abaújkér, Szegi, Erdőbénye, Tokaj, Hidvégardó, Perkupa, Rakacaszend, Szendrőlád, Mónosbél, Nagyvisnyó, Noszvaj, Recsk, Sirok, Szarvaskő, Gyöngyös, Abasár, Gyöngyöspata, Bercel, Bér, Tar, Salgótarján +1 CD). — MÁFI, T. 21857, ”K” BALOGH K., RÓNAI A. 1965: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. L-34-III. Eger (Darnó-hegy). — MÁFI , _TÉRKÉPTÁR 1681/3, ”K” BARDÓCZ B. 1997: Zárójelentés a 26. Ózdi medence területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. + MGSz szakvélemény (Cered, Mátranovák, Erdőkövesd, Mátraderecske, Sirok, Egerbocs, Borsodnádasd, Ózd déli része által határolt terület, Bükkszék, Recsk, Fedémes, Hangony, Mátranovák, Szécsény, Sóshartyán, Susa, Hevesaranyos, Bárna, Szajla, Szilaspogony, Istenmezeje, Pétervására). — MOL Rt., ÉMO. 05397, ”K” CSIKY G. 1974: Bükk aljai szénhidrogén-kutató fúrások adatai - Egerszalók, Eger, Andornaktálya, Ostoros, Szomolya, Bogács, Cserépváralja, Kács, Sály, Tard, Noszvaj, Demjén, Mezőkeresztes, Mezőnyárád, Emőd, Sajóhidvég - koordináta, rövidített rétegsor. ÉMO. 17462, ”K” DEÁK J. 1978: Study of the recharge of deep groundwaters and theirconnection with shallow groundwaters using environmental isotopes in the Nagykunság region, Hungary (Mély- és sekély- rétegvizek kapcsolatának

255

Jászberény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés vizsgálata izotópvizsgálatokkal a Nagykunságon, angol nyelvű, Nagyfüged, Boconád, Mátra-hegység, Ároktő, Tiszafüred, Kisköre). — MÁFI, _EVKÖNYV 59. k. 733. old., ”V”; ”K” FÁBIÁN MÁRTA 2008: Ludas község szennyvízelvezetés és tisztítás vízjogi engedélyezési terve, Szennyvíztisztító telep vízjogi létesítés terve. — TRANSDOWELL Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., ÉMO. 16077, ”K” FRANYÓ F. 1971: Jelentés az 1971-ben mélyült hevesvezekényi 600 m-es egyeki 700 m-es alföldkutató perspektivikus fúrásokról. — MÁFI, T. 3202, ”K” KESSLER H. 1959: Az országos forrásnyilvántartás. Észak-Magyarország, Sárospatak, Sáta, Sirok, Somoskőújfalu, Szalonna, Szanda, Szilvásvárad, Szinpetri, Szögliget, Szőlősardó, Szurdokpüspöki, Tardona, Telkibánya, Teresztenye, Tornanádaska, Újhuta, Uppony, Varbó, Verpelét, Vizslás, Gyöngyöspata, Zagyvaróna, Bátor, Parasznya, Répáshuta, Sajószentpéter, Salgótarján, Sály, forráskataszter). — VITUKI, ÉMO. 04013, +3r, ”V” KILÉNYI É. 1987: Magyarország geofizikai felmértsége. EOTR 77 Eger. M=1:100000. — ELGI, T. 14475, ”K” KLEB B. 1976: Észlelési magyarázó Eger 1:10 000 Építésföldtani Térképsorozatához Eger-Felnémet. — BME, 543, ”K” KLEB B. 1976: Észlelési magyarázó Eger 1:10 000 Építésföldtani Térképsorozatához Eger-Lajosváros. — BME, 544, ”K” KLEB B. 1976: Észlelési magyarázó Eger 1:10 000 Építésföldtani Térképsorozatához Eger-Belváros. — BME, 545, ”K” KLEB B. 1978: Eger Építésföldtani Térképsorozata M=1:10000. — BME, 5. 6. 4389., ”K” KLEB B., SZLABÓCZKY P. 1985: Heves megye vízföldtani atlaszának térképei (100000-es). — MHT, ÉMO. 02436, ”V” KUBOVICS I. 1962: A vulkáni hegységek beszakadásos szerkezete (Tar, Mátra-hegység, Cserhát-hegység, Mátraverebély, Mátrakeresztes, Sirok, Tarnaszentmária, Parádfürdő). — MFT, Budapest, _F. KÖZ. 1962/280. p. 3. f. 280. old., ”K” LENGYEL E. 1961: Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(52), (68) sz. lapok (Jelentés az 1960. évről, 308-114 (DK), Recsk, Sirok, 308-132 (ÉK), Recsk, Sirok, Tarnaszentmária M=1:5000). — MÁFI, ÉMO. 05295, T. 880, ”T” NOSZKY J. 1910: Adatok a Mátra geológiájához (Jobbágyi, Salgótarján -Szilváskő, Somlyó, Szajla, Sirok, Recsk, Parád, Nagybátony - Maconka, Tar, Mátraverebély, Sámsonháza, Márkháza). — MÁFI, _EVI JEL. 1910/046. p. 047. old., ”K” NOSZKY J. 1912: Adatok a Mátra geológiájához (Recsk, Sirok, Szarvaskö, Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Verpelét, Markaz, Domoszló). — MÁFI, _EVI JEL. 1912/147. p. 147. old. ”K” OLAJOS K. 1984: Jelentés Detk 1. sz. alap- és szerkezetkutató fúrásról. — OFKFV, J 450, ”K” OLAJOS K., RAVASZ CS. 1984: Befejező jelentés a Detk 1. sz. alap- és szerkezetkutató fúrásról. — OFKFV, J 264, ”K” PÁSZTOR SZ., SZÉKELY B., TIMÁR G. 1992: Jelentés a Darnó-hegy környékének műholdfelvételek alapján történt szerkezeti vizsgálatáról (Sirok). — ELTE Geofizikai Tanszék, Budapest, T. 16053, ”K” PRIMÁS A. 1984: ÁRT megalapozásának meliorációs térképei Heves- megye vízrajz, talajvíz-táblázatos összefoglalás, talajvíz-megfigyelő kutak. — VITUKI, ÉMO. 02288, ”V” RÓNAI A. 1960: L-34-16 Jászberény, 1:100000-es földtani és talajvíz térképének magyarázata. (Jelentés az 1959. évről). — MÁFI, T. 708, ”K” RÓNAI A. 1973: Az Alföld földtani atlasza, 1:100000. Eger térképlapok. — MÁFI, 2646, ”T” RÓNAI A. 1973: Az Alföld földtani atlasza. 1:100000. Eger. — MÁFI, T. 4872, ”T” RÓNAI A. 1974: Az Alföld földtani atlasza, 1:100000. (200000-es kisebbítés). Magyarázó, Eger-Mezőkövesd. — MÁFI, 2648, ”K” RÓNAI A., KUTI L., SCHAREK P., FRANYÓ F., S .HORVÁTH I., JÁNOS E., BARTHA A., SZÉKELY F., DEÁK J., ELEK I. 1982: A Nagyalföld komplex földtani vizsgálata. (Fehérgyarmat, Tarpa, Kisvárda, Jászberény, Szekszárd, Berettyóújfalu, Biharugra, Bácsalmás, Cegléd, Ráckeve, Budapest). — MÁFI, T. 11291, 1-13., ”K” SZABÓ J. 1868: Heves és Külső Szolnok megyék földtani leírása (Mátra-hegység, Eger, Felsőtárkány, Bükkzsérc, Szarvaskő, Recsk (csevicék), Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Lőrinci, Parád, Szurdokpüspöki, Cered, Istenmezeje, Zabar, Mátraszentimre (Csörgőlyuk), Demjén, Jobbágyi, Hasznos, Kisterenye, Markaz, Gyöngyöspata, folyt. a köv. rekordon.. Magy. Orv. és Term. Vizsg. 1868. Eger, Nagygy. 76-122. o., ÉMO. 02435, H/37, ”K” SZÉKELY A. 1958: A Tarna-völgy geomorfológiája (Tarnaszentmária, Salgótarján (Medves, Gortva), Cered, Zabar, Istenmezeje (Noé-szőlője), Szilaspogony, Kápolna, Tarnaörs, Verpelét, Feldebrő, Erdőkövesd, Váraszó, Pétervására, Terpes, Bükkszék, Szajla, Sirok, Feldebrő, Parád, Recsk, Parádfürdő (Ilona-völgy), Bodony, Mátraderecske). Földrajzi Értesítő 1958/4. f. 389. old., ÉMO. 01489, ”K” SZENTES F. 1961: Magyarország hegységszerkezeti térképe (Salgótarján, Bükkszék, Demjén, Mezőkövesd, Sajóhidvég, Rudabánya, Észak-magyarország). — MÁFI, _EVI JEL. 1957-58/007. 7. old. ”T”

256

Függelék SZENTES GY. 1965: Mátra-hegység földtani térképei, L-34-5-(68) számú 5000-es térképlap, 308-132 ÉK (Recsk, Sirok). — MÁFI, ÉMO. 01848, ”T” SZEPESHÁZY K. 1973: Az L-34-5 Eger és az L-34-6 Mezőkövesd jelű 100000-es lapok mélyföldtani magyarázója. Kőzettani, litológiai és rétegtani adatok az Alföld északi részének mélyföldtanához. — MÁFI, ÉMO. 11068, T. 4877, ”K” SZILÁGYI G., GESZLER Ö-NÉ 1984: A bükkábrányi és kápolnai külfejtések várható vízemelése és környezeti hatása (Bükkábrány) Témaszám:219.019.3., 243.008.30 (Kutatási jelentés) (1984.02.28). 620, ”V” SZLABÓCZKY P. 1985: Heves megye vízföldtani térképe (100000-es). — KEVITERV, Miskolc, ÉMO. 02406, ”T” SZUROVY G. 1948: A Nagy Magyar Alföld fejlődéstörténeti és hegyszerkezeti vázlata (Tard, Mezőkövesd, Füzesabony). — MFT, Budapest, _F. KÖZ. 1948. 206. old., ”K” VÁNDORFI R. 1965: Az alföldi szénhidrogén-telepek és azok földtani jellemzése (Demjén, Mezőkeresztes). — MFT, Budapest, _F. KÖZ. 1965/164. p. 2. f. 164. old., ”K” VARGA GY. 1962: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5 (53) sz. lap (308-123 (DNY), Recsk, Sirok, M=1:5000, Darnó-hegy). — MÁFI, ÉMO. 05311, T. 1381, ”T” VIGH GY. 1939: A Mátra D-i aljának földtani viszonyai a Zagyva- és Baktai- Hidegvölgy között (Egerszólát, Sirok, Vécs, Feldebrő, Tarnaszentmária, Domoszló, Verpelét, Egerszalók, Apc, Rózsaszentmárton, Szűcsi, Jobbágyi, Gyöngyöspata, Szurdokpüspöki, Lőrinci, Gyöngyöstarján, Gyöngyösoroszi, Gyöngyös, Hatvan, Nagyréde, Hort, Ecséd, Petőfibánya, Tarnaörs, Markaz). — MÁFI, _EVI JEL. 1933-35/II/07/ 653. old. ”K” VITÁLIS GY. 1985: Az L-34-5-A+B (Eger) és az L-34-6-A+B (Mezőkövesd) jelű (megkutatottsági) térkép és magyarázója + kéziratos területi jelentések, földtani térkép és szelvénymutató. — MÁFI, ÉMO. 02434, ”T” VITÁLIS GY., KRISTÓF J., LENGYEL I., MATOLA É. 1985: Az L-34-5-A+B (Eger) és az L-34-6-A+B (Mezőkövesd) jelű GEOFOND (megkutatottsági) térkép és magyarázója. — MÁFI, T. 13192, ”T”; ”K”

11. függelék. A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala illetékességi területéhez tartozó települések átlagosnál jobb minőségű termőföldterületei A Nagykátai Járási Hivatal Járási Földhivatalának illetékességi területéhez tartozó települések: Farmos Község területe összesen 4011,68 hektár, amelynek 86,6 %-a termőterület, melyből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 2411,36 hektár (ez a teljes terület 60,1 %-a). Művelési ág

Minőségi osztály

AK érték

Területnagyság (ha)

2

45,20

4,1698

2 3

45,20 29,50

3,0370 5,4839

2 3 4

34,80 27,80 22,60

11,5213 274,7067 586.9601

2

52,10

10,7880

Gyep (legelő)

1 2

18,20 12,20

25,0556 178,3668

9,16

Gyep (rét)

2 3

27,80 20,00

2,8202 111,5283

17,04

Gyümölcsös Kert

Szántó

Szőlő

Átlagos AK érték

33,44 26,81

18,85

35,68

257

Jászberény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Tápiógyörgye Község területe összesen 5330,55 hektár, amelynek 87,7 %-a termőterület, melyből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 4598,53 hektár (ez a teljes terület 86,3 %-a). Művelési ág

Minőségi osztály

AK érték


Átlagos AK érték

Szántó

2 3

34,80 27,80

213,7514 957,8475

23,07

Szőlő

2

52,10

1,5991

40,25

2

12,20

87,7392

3

7,60

630,1191

Gyep (legelő)

6,87

Tápiószele Város területe összesen 3698,80 hektár, amelynek 79,1 %-a termőterület, melyből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 2692,28 hektár (ez a teljes terület 72,8 %-a). Művelési ág

Kert

Szántó

Szőlő

Gyep (legelő)

Gyep (rét)

258

Minőségi osztály

AK érték


2

45,20

1,2132

1 2 3 4

40,00 34,80 27,80 22,60

1,6067 109,6234 650,1485 738,7924

1 2 3

73,00 52,10 34,80

2,9860 4,2345 8,6980

1 2

18,20 12,20

12,6886 59,1328

3

20,00

72,2448

Átlagos AK érték

21,20

21,79

29,83

7,77

15,25

Mellékletek

Mellékletek

259

650

600

500

450

75 0

550

650

350

45 0

350

500

4

/ ;*/%)

200

200 150

150

'%('$ +

150

% 5% 2 +/. # % 228 )=1! * ! 5! 2/,3 3 % 1?,% 3

*&. ;+ $ # . <

na Tar

) ;+ $ #

) &'

) &/ *5&.

150

&#

) &%6) ''&5 ) 5&#

00 0

0

* 5&.

! */&#

260000

5*

3" $ ;) ! & $ -

0+ 5&.

'$ '

) #

100

Zagyva

5*/57

) &8) *

8%$ ;

5*/7/*

Tar na

,*/+ %'&'* + ')

/&+ $ ;) ! &# 5+

5*/" 5# 7 $ %

va Za gy

5*/ $ *;* /&+ .8) .

00

9+ /,=')! ) & /,7/2= 4& & % 1 3 % 1?,% 3

Tisza-tó

! 3 41! ?,>. ,% '% 2 - ! $:15 ; $% ,- ) 3 % 1?,% 3

! 3 41! + ?,>. ,% '% 2 5 +)% - % ,3 * % ,% .3 @2; 'A 3 % 1- ; 28 % 3 - % '@18 ; 2) 3 % 1? ,% 3 >,$ 5:1

4. ( ! ,/-

) &* /&+ %! # $ 7*

5*/! - 5&.

01 Városi-Z agyv a

! * /&5&

- *-/# 6&.

% 1- ; 28 % 3 5; $% ,- ) 3 % 1?,% 3

: * 5 ; $% ,- ) +>18 % 3 % - 8 % 3 ) 9+ /,=')! ) : ,=8 ! 3 9 ! ' 3 % 1?,% 3

) ,

5*/* /&+ &) 5*

01

: 28 : 1/+28 : ,,: 2 +/. # % 228 )=1! * ! 5! 2/,3 3 % 1?,% 3 % 1- ; 28 % 3 5; $% ,% - % - 8 % 3 ) 0! 1+

250000

5%'*.8) #

skó La

') +

240000

)8 2':,! 3 ) 3 % 1?,% 3

$ 8- ; / ;+ 5) # 5&. ) ) %'*)

') %5&

.9+

10 0

200

5$

,*

270000

15 0

250

30 0

15 0

+ # ) 5 *'&

a

5('$ &

$ ) ; #<$ + ) <$ +

/!$ '%

! * #8)

6$ .

240000

0 20

600

200

15 0

) *&

$ ) ;

: 2

Rim

0 25

0 20

$ %" ,)

+ #5)

200

200

.+ 5$ . # $ 5)

7 $ ,

. 8&.8* $ 5*/

*6

150

! *'&+

.) 6

0 15

22

0 15

250

Zagyva

*5)

200

$ ) ;

6*

p.

15 0

8&.8**'$ .%'* . 8&.8*+ ) " 5&.

/<* !

%" 6&

'%'*/$ 7

250

25 0

+ ; ! 5&.

300

) #/

rHó

0 35

450

200

. 8&.8*') '*/!

7/** /&+ %5) + '&

260000

200

250

280000

) ($ 6+

600

. 8&.8*(+

270000

&') &#+ 5$ .

280000

350

750

350

0 40

50 0

350

300

250000

200

200 250

! *&5&

.

0 20

'- "

200

750

550

* + ') '*

ya -p Ká n

r Eg e

450

)

0 20

700

) * /$ 7#

50 0

30 0

(

200

) &* /&+ %5) !

200

400

300

/,) '#(<*(8#!

'5*

/'%'$ .

20 0

200

300

0 50

400

200

50 0

760000

250

EGER

) * /7$ 5+

500

0 35

750000

150

) 5**-5)

5+ ) */&+ ! %)

740000

25 0

730000

250

720000

skó La

0 55

710000

0 25

700000

Tisza-tó

5*/ $ 7#

5*/+ $ #

5* / # ! * 6)

ZA

! * /,)

100

TI S

/&+ %5) + '&# 5+

5*/'$ ' 5/

! * /;

720000

730000

740000

ön tö

zõ -

*&. */8

rn a

,&. $ -

/5*/ ) #

750000

760000

220000

;+ $ #

5(! 7.8) . Tá pió

710000

230000

5* / $ 5&.

fõ c sa to

5(! 7* / $

220000

a

100

jt Ha

5(! 7* / &+ %5) + '&

0

2.5

5

10

km

% ,7 28 < . 1! * 8 3 % 1- ; 28 % 3 5 ; $ % ,- ) 3 % 1? ,% 3 % + : 28 " % 1; .7

5*/$ * 7*/&+ .8) .

ág i-

) %'*

! * /. &

ku n s

5(! 7! *#

700000

! * /*<$ .

5&'* !

Fe lsô -T áp ió

Pe r je

! * /) '

va Za gy

0

Na g y

230000

$ + + .5&

/ - 0,% 6 ; 18 ; + % .7 2; ' ) ; 2 3 % 1( % ,( % 3 @ 2; ' ) 5 )8 2':,! 3 ) 3 ! . 4,- : . 7 % '7? 3 3 - A+>$ ; 2

; 1% 3 ! 1: . 7 % 3 ? ,% 3

: 3 4-

% ' 1% .$ % ,@ )' )3 : ,)2 28 % 1+ ,,% . @1)8 3 %

= 5 :(! ' 7 3 !

! 28 % 1! 7 > 1' 7

7 41)# 8 ! 7 > 1' 7 ! .# 2)+ ! - :2

- % ,,; + ,% 3

700000

710000

720000 112

) 5**-5)

730000 243 211

740000

312

750000

EGER

760000

'5*

211 324 211 112 112 221 221 313 242 311211 231 231 211 121 221 313 231 211 221 324 5 211 242 324 311 313 311 112 ) */&+ ! %) 324 231 311 211 112 313 243 243 324 112 + 313 111 121 311 211 311 324 211 324 324 324 221 242 243 231 312 313 324 312 243 324 231 321 312 211 112 221 211 242 131 324 112 243 311 324 512 311 /'%'$ . 324 211 221 324 312 221 324 312 112 312 142 324 311211 221 ) * / 7$ 5+ 231 222 324 211 242 211 231 313 221 242 243 231 231 231 231 121 211 221 231 313 221 112 311 231 313 231 312 242 221 231 324 231 243 313 324 211 312 311 324 ) 324 211 312 243 ) &* /&+ %5) ! 231 311 231 242 112 231 231 231 221 243 312 231 324 324 221 112 311 311 324 ) * /324 $ 7# 324 243 311 211 112 311 231 211 324 311 * + ') '*231 221 221 231 221 311 324 121 242 324 112 221 324 312 313 131 243 221 311 231 324 243 313 324 231 243 243 242 221 142 231 '- " 221 231 324 313 324 311 313 231 243 112 312 211 231 221 311 312 231 231 & ' ) & # + 5 $ . 313 324 211 242 211 221 211 ,) '#(<*(8#! 231 ! 313 &5& 324 324 112/ 324 231 112 324 221 221 512 313 324 112 * 231 311 313 ) ( $ 6+ 231211 313 211324211 242 321 311 242 243 242 221 112 324 231 313 221 231 231 324 221 211 324 324 324 211 222 313 313 311 221 324 313 313 311 313 324 211 313 242 324 222 221 313 211 132 311 243 231 231 222 231 231 324 231324 321 231 243 324 324 313 211 221 %" 6& 231 221 313 231 313 231221 243 242 211 211 231 211 313 231 121 221 ' 221 231 112 211 324 313 231 %' * / $ 7 242 . 8 & . 8 * ' ) ' * / ! 142 112 311 221 ) # / 324 231 112 231 222 242 221 112 221 131 211 324 231 221 221 231 231 311 324 324 311 222 221 324 112 112 324 221 221 211 324 311 211 324 221 242 221 231 211 142 311 221 231 242 231 313 231 231 . 8&.8*( + $ ) ; 231 231 231 : 2 512 221 512 242 211 242 324 242 112. 8&.8 **' $ .%'* 243 211 221 8&.8* + ) " 5& 221 231 112 313 211 221 231 112 221 112 312 112. 221 6 211 .+ 5$ .112 231 211 121 * 324 313 324 231 211 221 124 231 221 221 211 112 243 324 243 221 211 221 324 242 221 211 311 242 324 # $ 5 ) 311 * 5 ) 121 121 243 ) *& 221 221 231 /<* ! 242 311 242 221 112 221 221 132 313 221 243 211 211 142 221 512 (311 221 242 243 324 211 112 112 324 324 $ ) ; 311 512 211 324 221 221324 324 321 243 121 112 231 313 243 411 311 131 211 221 221 211 7/** /&+ %5) + '& 132 112 211 243 243 242 221 221 222 112 243 221 243 222 311 112 2 !$ '% ! *'&+ 231 2 311324 112 231 231 112/ 231 311 221 131 221 231 211 121 231 231 311 211 132221 231 211 311 231 411 311 512 221 221 512 211 211 7 $ , 324 311 121 411 222 324 + ; ! 5&.231 312 324 $ %" , ) 5('$ & $ ) ; #<$ + ) <$ + 231 .) 6 243 121 231 211 131 132 512 112 221 112 222 324 112 132 242 243 121 512 112 221 211 142 311 242 242 131 211 121 221 112 324 311 231 311 4 222 211 512 313 121 221 311 231 411 231 / ;*/% ) 112 324 121 221 231 311 + # 243 112 221 324 231 211 324 211 311 112 243 243 242 243 311 131 231 324 231 . 8&.8* $ 5*/ 231 243 221 ' %( ' $ + 243 221 243 121 231 231 231 221 211 231 221 243 112 231 211 313 5$ 221 243 311 512 231 122 311 *6 122 112 ) 5 *'& 112 ,* 121 231 231 231 231 112 222 ) $ 8- ; 231 / ;+ 5) # 5&. ) 112 211 ' ) %5 & ) %' * 243 243 243 .9+ 231 112 112 222 112 221 324 243 112 + #5) 112 122 311 311 231 231 142 211 122 112 231 242 231 222 121 311 512 324 243 231 222 231 231 411 231 231 * & . ; + $ # 221 231 231 512 132 221 324 231 512 112 243 243 311 231 231 242 5* 324 231 121 ') +231 112 231 ) ;+ $ # 231 . < 231 5%'*.8 ) #112 231 231 ) &'512 222 231 112 231 324 221 112 231 231 112 112 231 231 231 121 231 242 231 112 231 221 231 ) &/ *5&. 211 311 311 242 231 512 231 231 231 324 112 231 311 121 121 243 324 112 231 231 222 221 311 231 &# 121 231 311 311 231 231 311 242 112 ) &%6) 512 311 231 132 231 311 5&. 242 211 00 0

0 112 231 231 231 * 324 311 ' '&5 511 311 222 ) 5&# 222 ! */&# 112 112 321 242 112 112 231 242 231 112 512 242 242 231 242 222 231 $ ;) ! & $ - 1123" 231 231 121243 222 324 231 231 231 242 512 142 231 242 311 231 0+ 5&. 243 231 211 231 242 222 231 231 112 311 231 321 324 231 '$ ' 311 231 211 311 242 243 231 # 112) 242 121 311 242 231 8%$ ; 311 112 231 242 231 231 321 311 ) &8) * ) , 211 311 231 324 112 411 112 112 112 231 211 5*/57 242 324 324 221 222 324 324 311 231 411 231 112 311 311 311 324 311 242 142 5 */* / &+ &) 5* 231 211 112 324 243 311 243 221 324 242 121 324 222 242 231 411 324 231 231 231 231 121 231231 324 121 222 242 231 512 324 231 231 311 231 231 211 324 311 311 242 ! * /&5& 01 231 231 311 5*/7/* 231 231 112 321 231 231 112 242 324 311 - *-/# 6&. 112 231 311 231 112 324 ,*/+ %'&'* + ') 231 231 311 231 231 311 311 311 311 112 231 211 231 231 231 311 324 311 243 512 311 324 411 231 231 231 411 311 231 311 231 231 231 ) & * / & + %! # $ 7 * 231 121 324 512 231 242 112 231 311 242 231 5*/! - 5&. 242 231 121 511 231 142 5*/" 5# 7 $ % 311 112 231 231 231 /&+ $ ;) ! &# 5+ 112 231 311 00 231 324311211 411 311 243 112 211411 512 231 112 411 231 242 321 231 231324 112 512 5 * / $ * ; * / & + . 8 ) . 321 311 ! * # 8 ) 142 242 311 112 112 121 231 0231 1 231 231 112 231 231 6$ . 121 311 231 243 121 243 324 324 231 512 121 121 231 311 311 112 311 242 243 311 311 242 133 243 121 242 512 231 231 311 311 512 5*/ $ 7# 211 324 211 231 211 5 * / + $ # 211 243 121 112 311 231 142 112 313 324 231 242 311 242 242 231 231 231 231 231 242 311 121 311 324 511 311 311 211 311 324 311 231 221 112 324 324 311 242 511 231 411 231 311 121 324 231 5 * / # ! * 6 ) 512 324 213 211 231 243 311 211 243 112 231 ! * / ,) 311 311 231 231 231 311 311 221 231 211 231 222 112 324 231 324 311 311 Jb-Ny-4242 243 231 231 /&+ %5) + '& # 5+ 321 324 242 231 211 231 242 242 242 112 211 231 231 411 324 324 311 324 321 211 242 324 324 511 231 324 $ + + .5& 231 231 242 313 CORINE Land cover (felszínborítás). 231 112 324 311 242 324 324 222 © EEA, Koppenhága (2009); Készítette a FÖMI a KvVM 243 231 231 211 324 311 311 211 324 231 311 231 211 313 324 112 0411 211231 231 324 0 2.5 5 10 211 231 242 311 312242 ! * /) ' 324 242 311 243 112 243 321 121 512231 231 311 324 311 312 324 324 242 112 231 km 311 311 231 512 324 211 242 311 231 231 511 ! * /*<$ . 231 324 311 324 211 231 231 112 ! * / . & 211 231 321 112 5 &'* ! 313 311 231 112 121 231 311 243 411 231 231 231 311 311 231 311 324 512 231 243 211 112 211 243 242 312 231 231 324 311 5 * / $ * 7 * / & + . 8 ) . 311 231 324 211 231 211 242 231 242 231 5 * / ' $ ' 5 / 311 242 324 411 321 242 112 112 112 324 231 231 313 5(! 7! *# 313 242 411 211 411 121 231 231 ) %'* 311 231 112 512 5 * / $ 5 & . 131 231 211 313 324 112 512 211 311 324 211 242 311 242 312 211 231 243 312 512 243 243 311 231 211 211 311 231 121 324 213 231 311 313 211 324 411 211 231 231 243 311 231 231 231 231 324 213 311 211 142 512 242 211 5 (! 7 * / & + %5 ) + ' & 242 242 242 242 311 ; + $ # 211 311 112 324 5 ( ! 7 . 8 ) . 231 231 112 112 242 231 112 121 211 231 311 231 311 112 213 231 211 231 231 243 121 211 231 511 5(! 7* / $ 231 231 222 313 313 411 231 512 231 231 231 211 , & . $ 311 313 /5*/ ) # 512 321 231 142 231 (*: F6 6 0 H. D' A 5

231 411 512 243 112 ! * / ; 243 311 231 112 231 311 112 231 231 231 311 313 243 231 231 231 ( * 4( 1' ( /G 213 231 231 243 231 A 4(6 $ 4@ 1: 231 311 231 222 242 *&. */8 242 112 242 231 211 112 311 231 231 231 ,* ,6 @ /,5 5; ( 4. $ 5; ( 4$ : D4* : 231 324 211 231 112 311 311 324 311 231 242 243 222 231 231 231 311

270000

280000

313

240000

250000

260000

#,; 5*@ /$ 6 , 6 ( 4F/( 6 >55; ( )F* *G 6 ( /( 3F/A 55; ( 4. ( ; (6 ( 0 D55; ( )F**G 6 ( /( 3F/A 55; ( 4. ( ; (6

3$ 4, 8$ *: . ( 4( 5. ( '(/0 , 6 ( 4F/( 6 (.

?6 A 5 8$ 5E6 +@ /C; $ 6 A 5 & 5$ 6 /$ . 2; C 6 ( 4F/( 6 (.

( 3F/G6 ( 4( . : ( 45$ 1: $ * . ,6 ( 40 ( /A 5 ( 4$ . C+(/: ( . 0 ( ''G+@ 1: C. =3B6 A 5, 0 71. $ +(/: ( . !3246 A 5 5; $ %$ ','G /A 6 ( 5B6 0A 1: ( .

( 0 D16 D; D6 6 5; @ 16 C)D/'(.

,; 5)D/'(.

!; G/G.

: F0 D/& 5D5D. %2* : C52.

A 6 /( *(/G

20 3/( 9 0 H8(/A 5, 5; ( 4. ( ; (6

( ; G*$ ; '$ 5@ *, 6 ( 4F/( 6 (. -( /( 16 G5 6 ( 40 A 5; (6 ( 5 1D8A 1: ; (6 6 (/ 20 % /( 8(/H ( 4'G. "H/( 8 ( /H ( 4'G. #( *: ( 5 ( 4'G.

"(40 A 5; (6 ( 5 *: ( 3( . 6 ( 40 A 5; (6 . D; ( /, 4A 6 (.

<6 0 ( 1( 6 , ( 4'G5 & 5( 4-A 5 6 ( 4F/( 6 (. !; @ 4$ ; )D/', 0 2& 5$ 4$ .

2/: C8,; (. 8B; , 76 $ .

230000

230000

240000

250000

260000

270000

280000

313

megbízásából (2009).

220000

220000

"(4F/(6 + $ 5; 125B6 @ 5 @ 5; % ( 4A 1:

700000

710000

720000

730000

740000

750000

760000

20 3/( 9 A 4; A . ( 1: 5A * , A 5 6 ( 4+ ( /+(6 G5A * , 8 ,; 5*@ /$ 6 , 6 $ 17/0 @ 1:

#(6 F/( 6

#

@ 6 70

//( 1G4,; 6 (

C8 @ + $ * :6 $

: 74,& ; $ : D4* : $ 1& 5,. "$ 0@ 5

0 ( //A . /( 6

# # # #

# # # # # # 4

35 00

#

280000

0

270000

50 00 250000

7 0 na gyon k isfok ú m e ta m orf tengeri újpa l e oz oos k é pz ődm é ny e k

6 9 na gyon k isfok ú m e ta m orf újpa l e oz oos é sm ez oz oos k é pz őd mé ny ek ta gol á s né l k ül

240000

Abádszal ók

HHEN. Pél y–2

1

senon–pa l e ogé n pel á gik us m á rga ,fl is

2 3 va risz k usz i m eta m orfit ö ssz l e t( gneisz ,c sil l á m pa l a ,a m fib ol it) 6 0 újpa l eoz oos é s m ez oz oos k é pz ődm é ny e k ta gol á s né l k ül

Ate k tonik a i vona l a k je l k ul c sá tl d.aFügg el é k ben.

#

Ha a sJ . ,Buda i T. ,Csontos L. , Fodor L. ,Konrá dGy .2010 : Ma gya rorsz á gpre ka inoz oos föl dta ni té rk é pe ,1: 5 00000. – Föl dta ni I nté z e t k ia d vá ny a

Ab. D–1

Ti r–1

#

! .

6

230000

! .

#

#

Fa–2

#

0 500 -

9

#

14

# ! . 3000 Kun–1 -

#

! .

#

#

! .

1

1

760000 ! . ! . ! .

#

! . ! 750000 .

Nk ö–5

6

1

! .

Fv–10

11

220000

#

# 740000

! .

1

Fv–9

! . ! . ! ! . ! . . ! . ! ! . . ! .! ! . ! . ! . . . . ! ! . ! . ! ! .

#

#

730000

6 Bes –1

6

#

# Kőt el ek6

Ti gy–1

#

# #

#

#

#

720000

! .

10

k m

P re k a inoz oos a l jz a t( Ha a s e ta l .2010) : # J á sz beré ny

Kun–3

6!. !.Kun–2

Ti gy–3

#

00 30 -

88

! .

5

#

Tápi ós zel e

Ti gy–2

#

10 9

6 !.

2, 5

#

J ás zl adányJás z–1 Jás z–I ! . ! .

0

#

230000

6 4 na gyon k isfok ú m e ta m orf k öz é pső–fe l sőjurape l á gik us össz l e t( ra diol a rit, a gya gpa l a )

8 8 nem m egfel el őe n é rté k el hető va gy ism e re tl en m edenc ea l jz a t

23

Al a–1

00 20 ! . Fa–3

710000 ! .

6 8 na gyon k isfok ú m e ta m orf fel sőpe rm –a l só triá szse k é l y tengeri m é sz k ő,h om ok k ő,m á rga 6 7 na gyon k isfok ú m e ta m orf k öz é pső–fe l sőtriá szl ejtő-é s m edenc e fá c ie sű tűz k öve s m é sz kő

Ki sk ör e

Táp–1

700000

k öz é psőjura –a l sók ré tape l á gik us m é sz k ő,tűz k öves m é sz kő

J ás zki sér

Fa–5! .

! . r Tápi ós zent má t on

9

5 8 kö z é pső–fel sőtriá szpl a tform é sm ed e nc e fá c iesű k a rb oná tössz l et

3500

220000

260000

#

260000

4

4

30 00

280000

#

00 40 -

! .

6 3 kö z é psőjuraol isz tosz tró ma m el a nz s

00 55 -

Fa–6

Fa–4 ! .

1 0 a l só–k ö z é psőjurape l á gik us finom sz il ic ik l a sz tos össz l et

#

270000

#

250000

HEVES

#

00 10 -

! .

! . ! .

00 15 -

88

Köml ő–1

! .

J ÁSZBERÉNY

! .

60

5 9 a l sótriá szsek é l y te ng e ri a gya k ő,m á rg a ,m é sz kő

#

# # # # # # # # # # #

#

58

a l sók ré tabá z isos vul ka nitok é sez ek á tha l m oz otttengeri ül edé k ei

1 4 a l sótriá szfol y óviz ié s del tafá c iesű sz il ic ik l a sz tos k é pz ődm é ny e k

Kom pl ex é rz é k e ny sé gi é s te rhel hetősé gi # viz sgá l a ti ta nul má ny #

MFGI MBFHe g y üttm űk ö dé s 20 14.

Mé re ta rá ny : -

! Vetül e t: . ! . ! . ! . ! . Dá tum :

EOV

2 01 4. 0 #7.09.

#

#

Me grendel ő: #Digitális szerk .: El l e nőriz te :

J óvá h a gyta :

MBFH Pa sz eraGy örgy

Gy uric z aGy ö rgy Fa nc sik Ta má s

# # #

#

4

69

J ÁSZAPÁTI

NAGYKÁTA

! .

#

# #

# # #

J b. É K–1

P re k a inoz oos fe l sz í n( m Bf) Sz é nhidrogé nk uta tófúrá s( MBFH)

! .

6 2 jurabá z isos m a gm a titok

59

s –3 J s –1J

60

69

6

60

Pmo–1

Nk áta–2Nk áta–3 ! . –1 ! .Nkáta

Viz sgá l a ti te rül et

El –1

6 6 k isfok ú m eta m orf k öz é pső–fe l sőtriá szpl a tform k a rb oná tok

! ! . . ! . .! .Jb! ! .! .! . . J b. Ny–3 ! –1

! .

66

FÜZESABONY

70

! .

J ÁSZÁROKSZÁLLÁS

! .

. !! .

Tbi cs–1

1500 -

69

! .ó. T D–7 J f s zgy–1 Tó. DK–1 ! J b–2 J b–3 ! . ! . . T ó. D ! . –6 ! . . ! . 0! ! . 0 ! J b. Ny–2 .Jb. Ny–4J s –2 15 J s –5

58

Ker–1

58

Tó. D–4

64

Mk –2 . Szi –11000 ! Mk –4 ! .

68

! .

! .

! .

Mk –1

! .

63

Tó–2

67

66 ! .

69

#

! .

Verp–2

! .

#

# #

68

T arna–1

#

4

! .

Verp–1

#

0 300 -

240000

#

Verp–3

Kál

69

! .

#

#

#

GYÖNGYÖS

#

Cs ány–1

2000 ! .

Verps –5

! .

00 15 -

#

#

! .

#

! .

750000

## # # # # # # # # # # # # # #

#

69

# ! .

1000 -

4

#

Hatvan. É–1

3500

62

69

63

#

69

62

! .

. !! ! .. 760000 ! . ! . ! .! . ! . .! . !! ! .I B I I! Szom–4 . –5 ! . .s –8 . .I !Ts! Es z–164 Bs –6! ! ! . . ! . Bs –4! . Ts–3 ! 63 DSz–6 DS!.z–1 .0 ! .! . ! .Szv–3 . ! ! . . 63 I V ! .. T s –1 ! .Eg–3 ! .0 EGER ! ! . .! ! ! . . ! .Ot–1 . Szm–166 Es –1 ! .!0 ! 5 Eg–2 T s –2 ! . T a –1 . ! ! . . ! . D ! . Es –2Eg–1 66 DSz–3 Sz–7 ! . ! .At–8 ! .Sz–2 . 69 D A t–9 . ! ! . ! ! .! . ! . ! . D K –2 5 1 ! . ! ! .! . ! . A t–7 ! ! . . ! ! ! ! . DK–7 ! . ! . . . ! ! . . .! ! . At–5 ! ! .! . . ! ! .! .! . ! . ! . ! ! ! . D K –9 .! .! .! ! ! . ! . . ! .DK–158 . . ! ! . ! . .! . ! ! ! ! . . . . A t–3 ! . ! ! . . . ! . . ! ! . ! ! ! ! . . . Ds! . ! . . ! ! ! . . ! . . ! . ! ! ! . . . ! . . ! ! ! ! . . . ! ! ! ! . . . ! ! . ! . ! ! ! . . . . ! ! ! ! ! ! . ! ! ! . . . . . . . . .–4 ! ! ! ! ! ! ! . . ! . ! ! . . . . . . ! . ! . . . ! ! ! D K –8 . . ! ! ! ! . . ! . ! . !. . . . . . ! ! ! . ! ! . ! ! ! . ! ! . . ! ! . ! . ! ! ! . ! . . ! . . ! ! . . . ! . ! . . ! ! ! ! ! . . . . ! ! . ! . . . ! . ! . . ! D K –I . ! ! . ! ! ! . ! ! . . ! ! . . . ! . . . . . ! ! ! ! ! . . ! . ! . ! . ! . ! ! ! . ! ! . . ! . . . . . ! ! . ! ! . . ! . ! ! ! . ! ! . ! . ! . . ! . ! Ds –1 . ! . . .! ! .! ! ! ! .! ! . ! . . . . . . ! ! ! . . ! ! . ! ! . . ! . ! . ! . . ! . ! . ! ! .DK–395 . . ..! ! . . .! Ver pel ét ! ! ! . ! .! ! . .! . 0 ! ! . . ! . D K –1 .6 .! ! .! . ! ! ! ! ! . ! ! . . . . ! . ! . . ! . . . ! . ! .! . ! ! . ! . . . .! . ! ! 0 ! . ! .! ! . ! ! ! . ! ! . ! . . . ! ! . ! D K –9 9 . ! . . . . ! ! ! . . ! . ! .! ! . . ! .! ! . ! ! ! . ! ! . ! ! .DK–394 ! . ! ! . . . .! ! . . . 5 .! ! . . 69 ! ! ! . . . ! ! . ! . ! ! ! . ! ! . . . ! . ! ! ! . ! . . . . . . ! . . . ! ! ! ! ! . ! . . . ! . ! . ! D s –7 . . ! ! . ! . . ! ! ! . ! . . . . Verps –4Ds –15 -! ! ! ! ! ! . . . . ! ! ! ! ! . ! . ! ! ! . .! . ! .! . . ! . . ! . . D K –4 65 Mn–1 .! . ! ! .. ! . ! ! ! .! ! .! . ! . . . ! . . ! ! ! ! .! ! ! . . . . . . ! ! . . . ! ! ! . . . ! . . Verps –2 De ! ! . ! ! . ! ! . ! . ! . . ! . . . ! . p –8 D e p –9 ! ! ! ! . ! . . ! . . ! . ! ! ! . . ! .! ! ! .! ! . . ! . . . .! ! . 6 ! .! . ! ! .! .6 Dm–4 . . !! . ! . . ! ! .DK–4 ! . .D Dep–6 2Dep–7 ! . K–438Dm–3 ! . Mk –3 Verps –3 Mn–3 ! . Verp–4 Dm–1 ! . ! . ! . MEZŐKÖVESD Dm–2 ! . ! . ! . 66 740000

# # # # # # # # # #

4

4

J ÁSZFÉNYSZARU69

! .

! .

500

4

Pet őf i bánya

730000 ! . ! .

#

4 4

63

69

! .

! .

#

##

4 720000

#

710000

69

69 69

4

#

700000

#

4

3 .m el l é kl et

720000

! .

730000 ! . ! .

! .

. !! ! .. 760000 ! . ! . ! .! . ! . .! . !! ! .I B I I! Szom–4 . –5 ! . .s –8 . .I !Ts! Es z–1 Bs –6! EGER ! ! .! . ! . . Szom–3 Bs –4! ! .! . ! . .500! . ! DS z–8 . ! . . Eg–3 I V D S z–9 ! .. ! . ! .t–1 ! ! . .! ! ! . . Eg–2 ! .O . Szm–1 Es –1 ! .! ! T s –2 ! . T a –1 .Sz–7 ! .Eg–1Os t. . ! . D É–1DSz–3 ! . Es –2 ! ! . ! .At–8 ! .Sz–2 . D A t–9 . ! ! . ! ! .! . . .! DK–251 ! .! ! ! .! . ! . A t–7 ! ! . . ! ! ! ! . DK–7 ! . ! . . . ! ! . . .! ! . At–5 ! ! .! . . ! ! .! .! . ! . ! . ! ! ! . D K –9 .! .! .! ! ! . ! . . ! .DK–158 . . ! ! . ! . .! . ! ! ! ! . . . . A t–3 ! . ! ! . . . ! . . ! ! . ! Ds –1 ! ! ! . . . . ! . . ! ! ! . . ! . . ! . ! ! ! . . . ! . . ! ! ! ! . . . ! ! ! ! . . . ! ! . ! . ! ! ! . . . . ! ! ! ! ! ! . ! ! ! . ! . . . . . . . .4 ! ! ! ! ! ! ! . . ! . ! ! . . . . . . ! . ! . . . ! ! ! D K –8 . . ! ! ! ! . . ! . ! . !. . . . . . ! ! ! . ! ! . ! ! ! . ! . . ! ! . ! . ! ! ! . ! . . D K –6 ! . . ! ! . . . ! . ! . . ! ! ! ! ! . . . . ! ! .! ! . . . D s! –9 ! . ! . . ! Verps –1 ! D K –I . ! ! . ! ! ! . ! . . ! ! . . . ! . . . . . ! ! ! ! ! . . ! . ! . ! . ! . ! ! ! . ! ! . . ! . . . . . ! ! . ! ! . . ! . ! ! ! . ! ! . ! . ! . . ! . ! . ! . . .! ! .! ! ! ! .! ! . ! . . . . . . ! ! . . ! ! . ! .! . ! ! . ! . . ! .–8 ! . ! ! .DK–395 . . .. ! . . .! Ver pel ét ! ! ! . ! .. ! . .! . ! ! . . ! . D D –1 .! .! ! .! . ! ! ! ! ! . ! ! . . . . . ! . . s! ! . ! . . ! . ! .! . ! ! . ! .! . . .! . ! ! ! . ! .! ! . ! ! ! . ! ! . s! –3 ! . . . ! ! . ! . ! . . . . ! ! . . ! . ! .! ! . . ! .D ! . ! ! ! . ! ! . ! ! .DK–394 ! .! ! ! . . . .! . . . .D! . . ! ! ! . . . ! ! . ! . ! ! ! . ! ! . . . ! . ! ! ! . ! ! . . . . . . ! . . . ! ! ! ! ! . ! . . . ! . ! . ! D K –4 6 5 . . ! ! . ! . . ! ! ! . ! . . . . Verps –4Ds –16 ! D s –7 ! ! ! ! ! . . . . ! ! ! ! . ! . ! ! ! . . . ! .! . . ! . . ! . . Mn–1 .! . ! ! .. ! . ! ! ! ! .! ! .! . ! . . . ! . . ! ! ! ! .! ! Ds ! –6 ! . . . . . . ! ! . . . ! ! ! . . . ! . . ! ! . ! ! . ! ! . ! . ! . . ! . . . ! . D K –4 6 7 ! ! ! ! . ! . . ! . . ! D e p –9 . ! ! ! . . ! .! ! ! ! . . ! . . . .! ! . ! .! Verps –2 . ! ! .! ..! Dm–4 . . !! . ! . . ! ! .K–4 ! . .D 38 De p –7 ! . ! . Dm–3 Mk –3 Verps –3 Mn–3 ! . Verp–4 Dm–1 ! . ! . ! . MEZŐKÖVESD Dm–2 ! . ! . ! . 740000

750000

0

280000

710000

280000

700000

Verps –5

! .

GYÖNGYÖS

Pet őf i bánya

0

Verp–3

! .

Mk –1500

! .

Verp–1

! .

Verp–2

! .

! .

Ker–1

250 -

750 -

Mk –2

Szi –1

! .

! .

Mk –4

270000

270000

! .

FÜZESABONY

Kál

! . 1000

0 100 -

! .

! .

! J b. Ny–2J .. b Ny–4J s –3J b–1 J s –1J s –5 . ! . ! ! . Jb. ! ! . .–2! .! .J .–4 s! .Js! Ny–3

. !! .

Nk áta–2Nk áta–3 ! . –1 ! .Nkáta

NAGYKÁTA

! .

! .

! .

Fa–4 ! .

Fa–2

250000 Ti r–1

! .

275 0

k és z ült J uhá s zE. ,Kumme rI .199 7a la pj á n

720000

730000

740000

240000

Ti gy–1

2750

Bes –1

! . ! 750000 .

Ti gy–3

! .

Kőt el ek

Tápi ós zel e

710000 ! .

! .

Ti gy–2

! .

! . 700000

Ab. D–1

3000

! .

J ás zl adányJás z–1 Jás z–I ! . ! .

Táp–1

Tápi ós zent már t o n ! .

Abádszal ók

35 00

00 30 -

Al a–1

Fa–5 ! . ! .Fa–1Fa–3 ! .

15 00

! .

Tbi cs–1

Fa–6

! .

300 0

J ás zki sér

! .

Sz én hi dro gén k uta tóf ú rá s( MBFH)

! .

2500 Nk ö–5-

! .

760000 ! . ! . ! .

230000

22 50

b–2 J b–3J

HHEN. Pél y–2

Kun–1

Fv–10 ! . 2250

! . ! . ! ! . ! . . ! . ! ! . . ! .! ! . ! . ! . . . . ! ! . ! . ! ! .

0

2, 5

5

10

k m

Als ópa nnóni a ik ép z ődménye k ta lp mélys ége J á s z be rény

Kun–3

! . Kun–2 ! .! .

220000

Tó. D–4

Ki sk ör e

J ÁSZBERÉNY

17 50

240000

0 150 -

! .

4000

3500

J ÁSZAPÁTI

! . 0Tó. D–2 ! . 00 J f s zgy–1 ! -1 . Tó. DK–1 ! T ó. D –7 ! . ! . . ! . ! . T ó. D –6 ! .

230000

3250

Tó–2

220000

! .

HEVES

J b. É K–1 0 150 -

Pmo–1

12 50

! .

! .

! .

300 0

250000

J ÁSZFÉNYSZARU1250

Vi z s gá la tite rüle t Als ópa nnóni a ita lp mélys ég( mBf )

Köml ő–1

00 10 -

50 17 00 15 -

! .

2000

J ÁSZÁROKSZÁLLÁS 1000

! .

T arna–1

! .

25 00

! .

Cs ány–1

260000

260000

-

! .

El –1

500

Hatvan. É–1

! .

Ko mp le xérz ék e nys égiéste rhe lhe tős égi vi z s gá la tita nulmá ny MFGI MBFHe g yüttműk ödés20 14.

Mére ta rá n y: -

! Ve tü le t: . ! . ! . ! . ! . Dá tum:

EOV

2 01 4. 07. 09 .

Me gre nde lő : Di g i tá li ss z e rk . : Elle nő ri z te :

J óvá h a gyta :

MBFH Pa s z e raGyörgy

Gyuri cz aGyörgy Fa n cs i k Ta má s

4 .me llék le t

720000

! .

! .

. !! ! .. 760000 ! . ! . ! .! . ! . .! . !! ! .I B I I! Szom–4 . –5 ! . .s –8 . .I !Ts! Es z–1 Bs –6! EGER ! ! .! . ! . .–3Ts–3 . Szom–3 Bs –4! ! .! . ! .Szv . ! DS z–8 . ! ! . . Eg–3 I V D S z–9 ! .. T s –1 ! ! . ! .t ! . .! ! ! . . Eg–2 ! .O –1 ! . Szm–1 Es –1 ! .! T s –2 ! . T a –1 .Sz–7 ! .Eg–1Os t . ! . D . É–1DSz–3 ! . Es –2 ! ! . ! .At ! .Sz–2 . D –8A! t –9 . ! 100 . ! ! .! . . .! DK–251 ! .! ! ! .! . ! . A t –7 ! ! . . ! ! ! ! . DK–7 ! . ! . . . ! ! . . .! ! . At –5 ! ! .! . . ! ! .! .! . ! . ! . ! Ds –12 ! ! . D K –9 .! .! .! ! ! . ! . . ! .DK–158 . . ! ! . ! . .! . ! ! ! ! . . . . A t –3 ! . ! ! . . . ! . . ! ! . ! ! ! ! . . . . ! . . ! ! ! . . ! . . ! . ! ! ! . . . ! . . ! ! ! ! . . . ! ! ! ! . . . ! ! . ! . ! ! ! . . . . ! ! ! ! ! ! . ! ! ! . ! . . . . . . . .5 ! ! ! ! ! ! ! . . ! . ! ! . . . . . . ! . ! . . . ! ! ! D K –8 . . ! ! ! ! . . ! . ! . !. . . . . . ! ! ! . ! ! . ! ! ! . ! . . ! ! . ! . ! ! ! . ! . . D K –6 ! . . ! ! . . . ! . ! . . ! ! ! ! ! . . . . ! ! .! ! . . . D s! –9 ! . ! . . ! Ver ps –1Ds –1 D K –I . ! ! . ! ! ! . ! ! . . ! ! . . . ! . . . . . ! ! ! ! ! . . ! . ! . ! . ! . ! ! ! . ! ! . . ! . . . . . ! ! . ! ! . . ! . ! ! ! . ! ! . ! . ! . . ! . ! . ! . . .! ! .! ! ! ! .! ! . ! . . . . . . ! ! . . ! ! . ! .! . ! . ! . ! . . ! .–8 ! . ! ! .DK–395 . . .. ! . . .! Ver pel ét ! ! . ! .–5 ! . .! . ! ! ! . . ! . D D –1 .! .! ! .! . 0 ! ! ! ! ! . ! ! . . . . . ! . . s! ! . ! . . ! . ! .! . ! ! . ! ! .! . . .! . ! ! ! . ! .! ! . D ! ! . ! ! . s! ! . . . ! ! . ! . ! . . . . ! ! . . ! . ! .! ! . . ! .D ! . ! ! ! . ! ! . ! ! .DK–394 40 ! .! ! ! . . . .! . . . . ! . . ! ! ! . . . ! ! . ! . ! ! ! . ! ! . . . ! . ! ! ! . ! ! . . . . . . ! . . . ! ! ! ! ! . ! . . . ! . ! . ! D K –4 6 5 . . ! ! . ! . . ! ! ! . ! . . . . Ver ps –4Ds –16 ! D s –7 ! ! ! ! ! . . . . ! . ! ! ! ! . ! ! . ! ! ! . . . ! . . . ! . . ! . ! . Mn–1 . . ! ! . ! . ! ! ! ! ! . ! . . ! ! . . . ! . . ! ! ! ! . ! D s –6 ! . . . . . . ! ! ! . . . ! ! ! .! .! . ! . . ! . ! ! .! ! ! .K ! . ! . . ! . .! .! ! . D –4 7 ! ! ! . ! .! .D !p . . ! –9 . ! . . ! ! .6 ! . . ! . . . .! ! . ! . Ver ps –2 . ! ! . ! . Dm–4 . ! .! !! . ! ! . .e ! .. ! . .D K–438 De p –7 ! . 0 ! . Dm–3 Mk –3 50 Ver ps –3 Mn–3 ! . Ver p–4 Dm–1 ! . ! . ! . MEZŐKÖVESD Dm–2 ! . ! . ! .

730000 ! . ! .

740000

750000

0

280000

710000

280000

700000

Ver ps –5

270000

0

! .

GYÖNGYÖS

Pet őf i bánya

Ver p–3

! .

! .

Ver p–2

! .

200

! .

Ker –1

Mk –1

Mk –2

Szi –1

! .

! .

0 30

FÜZESABONY

Mk –4

Kál

400

! .

! .

Ver p–1

270000

! .

El –1

700

Hat v an. É–1

! .

! .

260000

260000

500 T ar na–1

800

Cs ány–1

! .

! .


Vi z sgál a tite r ül e t Al sópa n n ón i a ik é pz ődmé n ye k va sta gsága( mBf )

Köml ő–1

! .

Ki sk ör e

J ÁSZBERÉNY

! .ó. T D–7 J f s zgy–1 Tó. DK–1 ! b–2 J b–3J ! . ! . . T ó. D ! . –6 ! . . ! . ! ! . ! J b. Ny–2J .. b Ny–4J s –3J b–1 J s –1J s –5 . ! . ! ! . Jb. ! . ! . .–2! ! .! .J .–4 .! s! .Js! Ny–3

Nk át a–2Nk át a–3 ! .a–1 ! .Nkát

! . J ás zki sér 10 00

! . ! .

Tbi cs–1

250000 Abádszal ók

00 15

0 190

Ab. D–1

Fa–6

Fa–4 ! .

Fa–2

Ti r –1

Fa–5 ! . ! .Fa–1Fa–3 ! .

ás z–I J ás z–1 J

! . ! . J ás zl adány

1700

00 18

Kőt el ek

Tápi ós zel e

! .

Ti gy–2

! .

! . Ku n–2 ! .! .

Ti gy–1

Ku n–1

! . 700000

710000 ! .

ké sz ül tJ uhászE. ,Kumme rI .199 7a l a p ján

720000

730000

740000

Bes –1

! . ! 750000 .

! .

Nk ö–5

! .

! . 760000 ! . ! . ! .

Fv–10

Fv–9

! . ! . ! ! . ! . . ! . ! ! . . ! .! ! . ! . ! . . . . ! ! . ! . ! ! .

0

2, 5

5

10

k m

Al sópa n n ón i a ik é pz ődmé n ye k va sta gsága : J ász be r é ny

Ku n–3

Ti gy–3

110 0

220000

1600

! .

Táp–1

Tápi ós zent már t o n ! .

! .

! .

10 0

! .

Al a–1

130 1200 0

NAGYKÁTA

! .

00 14

2000

HHEN. Pél y–2

600

230000

! .

240000

J ÁSZAPÁTI

230000

Tó–2

Tó. D–4

! .

Sz é n hi dr o gé nk uta tó f ú r ás ( MBFH)

Pmo–1

220000

240000

! .

J b. É K–1

800

! .

! .

! .

! .

900

250000

J ÁSZFÉNYSZARU

! .

! .

1600

HEVES

Ko mp l e xé r z é ke n ysé gié s te r he l he tősé gi vi z sgál a tita n ul mán y MFGI MBFHe g yüttműk ö dé s 20 14.

Mé r e ta r án y: -

! Ve tü l e t: . ! . ! . ! . ! . Dátum:

EOV

2 01 4. 07. 09 .

Me gr e n de l ő : Di g i tál i s sz e r k. : El l e nő r i z te :

J óváh a gyta :

MBFH Pa sz e r aGyö r gy

Gyur i c z aGyö r gy Fa nc si k Ta más

5 .me l l é kl e t

720000

.

.

. .. 760000 . .... . .. .I .I B I s –5 .s–8 . I T . Es z–1 Szo. m–5 EGER . B s –6 . . . .. . . T s . .–2 . S zv –2 T a –1 I V D S z–9 E g –3 S zo m–7 . . . . DSz–7 . . Eg–2 . ... . Es –1 . .. . . Es–2 .Eg–1 Andornaktálya II. . . ! . . t–9 Andornaktálya I. ..A .. . DSz–3 . . . .. . A. t–8 . ..... . . . . . . .. ..DK–153 A . . K –9 . .. .. . Ds –1D . . . . . . . ..t–5 .. . . . . . . . . . Ds –14 . . . . . . . . . . . . . A t–3 . . ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . D K –8 . ..... . . . . .. .. . s –9 . . . . . . . . . D K –7 .D . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . Ds –16 . . . . . . . . . . . D K –I DK–395 . . . . . . . . . . . . . . . . Ver pel ét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . .. . . .. . . . ..–5 . . . .. . ..... .. .. . .. . . . . . . D s . . . . . .. . . . . . –15.Ds . . .. . . . D K –4 6 5 . .. . . .–7 . . . . . . . . . . Ver ps–4Ds . .. . . . . .. . . . . . . . Mn–1 . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . D s –6 . . . .6 .K . .. Dep–5. . –4 . . .. .. .....D . . . . . . ..7 Dm–4 .. .. . ...... . .. Ver ps–2 De . p –7Dep–9 . Dm–3 Mk–3 Mn–3 . Ver p–4Demjén-Nyugat Dm–1 . . I. . Ver ps–5 MEZŐKÖVESD Dm–2 . . . . Mk–1 Ver p–3 . Ver p–1 Mk–2 . . . Szi –1 Mk–4 . . Ker –1 Ver p–2 . . FÜZESABONY

730000 . .

740000

750000

GYÖNGYÖS

Pet őf i bánya

Kál

.

.

270000

270000

280000

710000

280000

700000

El –1 .

Hatv an. É –1

.

T ar na–1


J ás zbe ré ny -ge ote rmi k us e ne rgi a( ko nce s s zi ó )

.

Tó–2

J ÁSZAPÁTI

Tó. D–4Tóalmás I. . . D–7 f szgy–1 . .Tó. Tó. DK–1.J T D–6 . .ó. .

J b–3 . .Jb–2 .y–4Js–1Js–3Jb–1 Js–5 J b. N . . . b. .J .. .–3 .–4 .Js s–2 Ny J b. Ny–2J

230000

..

.

Nk áta–3Nagykáta I. . . Nkáta–2 NAGYKÁTA

Tápióság I. .

Tbi c s–1

. J ás zki sér

.

Fa–6

Abádszal ók

HHEN. Pél y–2

Al a–1

Farmos II. .

.

Ab. D–1 .

Ti r –1

. .Fa–4 Fa–2

Fa –5 . .Fa–1Fa–3 .

Táp–1 Tápi ós zent már t o n .

ás z–I ás z–1J J ás zl adányJ . .

.

710000 .

Kőt el ek

Tápi ós zel e

720000

730000

740000

Ti gy –2

.

. 700000

250000

Ki sk ör e

J ÁSZBERÉNY

220000

.

Pmo–1

240000

.

J b. É K–1

240000

.

.

.

230000

250000

HEVES

Ha tályos s zé nhi drogé nk uta tás ite rüle t Bányte lk e nk ívü lis zé nhi drogé nk uta tóf úrás i ndi k ác i óva l /te le ppe l Szé n hi drogé n k uta tóf ú rás

! .

Hernád II.

.

J ÁSZFÉNYSZARU

Köml ő–1

Bes–1

. . 750000

Ti gy –3

.

Ti gy –1

.

Nk ö–5

.

760000 . . .

Fv –10 . Fv –9 . . . . . . . . . . . . . . . . . .

0

2, 5

5

10

k m

Szé nhi drogé nk uta tás if e lmé rts é g: J ás zbe ré ny

Kun–3 . Kun–1 .. Kun–2

220000

.

Cs ány–1

He ve s k on ce s s zi óraj a va s olt te rüle t J ás zároks zálláa s k once s s zi óraj a va s olt te rüle t Ha tályos s zé nhi drogé nbánya te le k

260000

260000

Vi zs gála tite rüle t

Komp le xé rzé ke nys é gié s te rhe lhe tősé gi vi zs gála tita nulmány MFGI MBFHe g yüttműk ö dé s 20 14.

Mé re ta rán y: -

tü le t: . . Ve . . . Dátum:

EOV

2 01 5. 04. 28 .

Me gre nde lő : Di g i táli s s ze rk . : Elle nő ri zte :

J óváh a gyta :

MBFH Pa s ze raGyö rgy

Gyuri c zaGyö rgy Fa n c si k Ta más

6 .me llé k le t

-2 6 G EG

EG G-32

EG G-31

HEV-4

-5

XA B

HEV-15

27 SZ XU

HEVA-32

B V- 1 4

HEV - 10

JE46

FL FL - 209 - 21 0

HEV-3

HEV-2

3

HE

G AB

-5

-4

12

8/A

-6

AB

2.5

5

10

km

1 # 1&# $ -+ % &3* , + 3! 2+ 1 * 3' 0

-4 V FL-141

1 AB-

CAG

G AB

10

0

E XF

G-7

AB

CA-20

CA

-2

3

G AB

XFE

9

XFE- 1/89

8

(- ' % XTGY-5 5 FL- 6 XTGY-4

SZ -

-7

-8

4

7 G-1 6 G-1

G-2

CA

CA

15

G AB

16

17

21

CA

XU

AB

25 AB

11 1

AB

AB

-1

40 JE-

-9

G AB

1% 4 G-1 CA 6 G-2 CA 39 4 JE- JEG-4 5 G-2

-4

/90

CA

-6

B XA

AB

24

CAG

,$' .

1

SZ XU

0

0

0 JE- 43 G-1 CA

-2

B XA

B XA

/G XA- 12 2 /1/1 2/D XA- 12/B

-4 SZ XU

-1 XA

4 16

Z- 1 XU S

1 # 1&($ * (, 21+ &3* 3+

G AB

9

JE

-6 SZ XU

XU

XPG T-2

- 20 AB

FL

1 G-

/8 25

5 16 PH -SZ-2

45 -9 JEGSZ

22

RE

SZ XU

- 2 1 HEV - 11 SZ XU

2

19

AB

AB

" ) ) ,/$

JE

," .$ '

AB

JE -

7 -6

23

,$ ' $ -#

41

6 -2 PO

$ /#

3

12

XU

&3* 3+

9 24

1 V-

SZ XU

- 11 SZ XU - 29 SZ XU

-5 SZ XU

- 61 JE

SZ

28

JE

-2 SZ XU

+ 1 # 1&# $- + &3* 3+

2/8 XEKAB

AB -

HE

/A 56

6 - 16 JE

20

54 JE-

+ 1 # 1&# $- + &3* 3+

1 T-

18 3

8 -6

PG 8X

JE -

EG -14

XMA-2/82

XMA-8/82

JE- 189

HIII-D

O VP

-66

1 -7

O VP

-65 PO -6

O VP

O VP

PO

# 1+ !2% , # , * 6% ,

4 -1

6 V- 1

8-1

/8 T- 1

O VP

9 -1 PO

-34

3 -1

HE

G XP

-7

G EG

EG -8

15

H

- 19

- 12 EV

14

JE

60

EG

/A

+

HEV - 14A

,$ ' , &

-3 5

XU SZ

0 11

9 10

7 16

JE

/& 1 (!

HI-E

6 4 -3

- " %#

SZ XU

JE

JE

- 58 JE

JE

SZ XU

G

-Q -R HI HI

EG -17

5 JE-

21 EG -

/(- ' 0$,

,!/) (

HI-B

-1 EG G

G

1 XA-

/(- ' 0$,

7 - 10 JE 8 - 10 JE

EG

(( ((

()

2 11

,!/)

6 IS-

5

/C

57

2 - 14 JE

JE

0 *

S HI-

PO

(( SZ XU

-30 EG G

' $% ' $%

JB- 9

,

53

EG

-2

8

9

3

2

23

JE

59 3 JE- 14 JE

1" #/(

1" #/(

1" #/(

/(- " (3(- $) ,2' ,

JE

EG

7 -2

-8 JB

HEV- 9 -18 SZ XU

- 3$,/' /

HI-T

9 EG G-2

# 0$

*(- ) #%$%() %' HEV-8

V HI-

20 EG -

HEVA-22

," .$ ' % ,# % !

-3 9

1 EG -

K XE

1 EG -

1 EG -

' &" 0)

,

/(- ' 0$, .

()

1" #/(

EG

8 -3

HI -C

W HI-

EG G 5 -33 2 EG G

-28 EG G

JB

SZ XU

5 14

SZ XU HEVA-21

G -37 -22 E EG G

3

2 JB

/G

26

JE

4 - 14 JE

JE-96/1

HEV-6

17

D HI-

JB- 6

-1 EG

-1 EG

-1 XM A

HEV-5

SZ XU

2 18

EG -4

7

8

65

03 -1

EG

0

1 JB

/8 25

5 -7

JE

JE

JE

3 -3/8

JB

SZ XU

- 66 JE

(/$,

E VJ

97 HII I -F

1 EG -

EGER

' &" 0)

1

99

JE

1 - 18 JE

-3 EG

EG -2

EG -1

10 0 17 ) +$ . 9 JE JE-9 8 -1 78 5 - 10 JE

JE -

XM A

10 2

-2

0 JE- 1

JE -

JE

JE-71

YO

JE -

XG

% 1 , &

-5

* *

-1

# " -% EG

-11 EG XG YO

HIII-I

4 JB-

81 7/ A-

G -2/

JE-191

HIII-J

0

-3/B

/83

JE-190

A-9 XM

0

A XM

-8 5

XM

-2/8

A1/8

A XM

- 86

XM A

/B XM A-4

VJ E

5 AXM

XM

-5 JB

VJ E

A4/ 81 8 / 1

6 EG -

XM

XUSZ-16

XM A-10 /8

( &)% / 3* 13$ '0+ 3! # 3+ , * " % " , 7+ 3! # .# 1+ !2% , # , '-% &2' 0 !06 , , &8$5 3+

3* , * 2' 0 , 6 % ,

2, - &

! * ' % 7

# ! # , 2% # + + 1 * $ % % ' 7* # 1,

4. 2" ! 0,

+ 1 * 05 * ! 0

0- * # 1 05 * ! 0 ' + # $ &2+

& % % 3$ % ,

" ) " ) " . " ) . ) " ) " ) " ). . 7600 0 0 " ) . " . ) " ) " " ) . ) " )" " ) " .gács ). ) . " " ) " ) ) . " ) " ) " ! B o ) " ) " ) " . ) " ) " . ) " )" I I. Szo m –4 " T s– )6B . " Par ádsasvár )s–8 I " " ) ) . .5 ) I " Mát r asz ent i mr e Esz–1 EGER .. . Bs– ) Bs–4. . 3Ts–3 " ) ..Szv– Eg–3 . . DSz– 8 . S zo m – 3 . . " I V ) D S z– 9 S z o mo l y a .. T s–1 " ) . .t– Eger sz ól át .1 " ). " RM127 " ) Eg–2 .O ). Ts–. . Szm –1 Es–1 " ) " .. ) T a–1 2 .Sz–7 . . E s– 2 E g – 1 . " ) D . " D S z– 3 ) Tar nasz e nt már i a " ) " ) " !7 ) T a r d . . . A t – . " O st . É– 2 " ) ) Eger sz al ók At–9. . ) Ost " ) ." or os . " ) ... ) 5 " DK–259 . . " " ) " ) .. ) . . " ) GYO) . DK–7 . .A .t. . . . . . . A t – 8 . – 5 . . 8/ 9" . . . . D s– 1 2 . ) D K – 9 . . . Nov aj B" . . . . . . . . . .. . . . RM92 . . " . . ) . . . . . . . . . . . . . . D K – 3 4 6 . . . . . . . . . . ... . D K – I . .. ! . . . . . A ndor nak t ál ya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . D K – 8 " . . . . . ) . . . . . .. . . 5 . . . . . . . D K – 6 " . . . ) Verps–1Ds–1 .. ! . . . . " ) . . . . " .D . . . ) s– 9 . . . . . . Ki snána . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . DK–395 . . . . . . . . . . . . . . . . . . D K – 9 8 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . " Ver pel ét " . ) ) . . . . . . . D D – 1 . . . . . . . . . . . . D s– 8 . . . . . . . ..... . . ....DK–394" .5 . . D. . .. s– . . . . . ! . . . . .. " .... . ) .... . . . . . . . . . . . ) Ver ps4" . . " . ) . . . . . . . . . . " .. . . ) " . .. D K – 4 65 . . . . . . " . . . ) )Verps–4Ds–1 D s– 7 . " Mez ád1Mn –1 . . . . )őnyár . . . . .. . .. . . . . . . . . 6Ds– . ) " . . . . . .. 6 " . . . . .. ) . . . . . . . . . . . . ) ! . . . . . . . . D K – 4 6 7" ) . . . . . D e p – 9 . . . .én . . . " . . ) . " . ) . . V e r p s– 2 . . . . ! D m – 4 . D e mj . . . . . " " .–7 ) ) .DK–438 . ! " De p " ) ) " " ) . Domosz l ó " ) )" Gyöngyösor o s zi .3 Mar k az Dm – " ) " ) Mk –3 )" " Verps–3 ) Mn –3 )" " " ) ) ! " ) ) . V e r p – 4 D m – 1 . Nagyt ál ya " . " ) ) ) Gyöngyöspat a " " ) . Verps–5 ME Z Ő K Ö V E S D " ) D m – 2 " " G y ö n g y ö s s o l y mo s ) ) . G y ö n g y ö s t a r j á n . " ) Fel debr ő " . Maklár ! ) " ) ) " . )" " ) " " Vécs ) ) " ) . " ) " ) " ) Abasár Mk –1 " ) Ker ecs end Szűc si " " )" ) ) Apc Verp–3 . " Al debr őVerp–1 " ) " ) ) Mk–2 " ) " ) . " ) " ) Mk1 " " ) )" " ) " )nt ) Rózsasze . " ) már t on . . ! ) " ) Szi –1" " ) " ) " ) K92/ 6 Tóf al u s ont a Mk – 4 GYÖNGYÖS Vi " ) . " ) . Szihalom ") . ! ) " ) KF20 Ker–1 " ) " " ) V e r p – 2 S z i h a l o m1 " ) " ) " ) ! Pet őf i bánya Hal maj ugr a Kápol na " )! . Al debr ők űl t er űl et Nagyr éde . . " ) . ! K18/ 87 F458 " " " ) ) ) Ker ecsend1FÜZESABONY " ) V E R P 2 " " ) ) Mezős zemer e " ) KP35 460 Det k F" ) R O Z S A 2 K 3 2 " ) " ) " " ) ) Gyöngyöshal ás z Kompol t " ) ) VT81 " ) " " ) " ) K á l " ) " ) " ) Ecs éd " Ludas )" ) " Kar ács ond 1 El K25 " " )sEl ) )" 6/ F8 l ö Mezőt ár k ányEger ) " " F600/ 0 –1Eger Dor mánd f ar mo ) " " )v ő " ) Nagyút " )) " ) ! A t k á r ) Hatvan . . " ) É–1 " ) " ) " ) " ) " ) " ) . Hat " . ! vanÉ1 ) " " ) ) " ) " ) Vi z sgál a tite r ül e t Besenyőt el ek " " ) ) " ) " ) . Adács " Sz é n hi dr ogé nkuta tóf úr ás ( MBFH) ) " ) na Hor t ) Er dőt el ek Tar " ) " Nagyf űged" Vámos györ k ) Tar nabod " F616 ) D i g i tál i s m é l yf úr ásg e o f i z i k a ia da t " ) Tar nazs adány " ) T a r n a 1 ! " " ) ) Vi ssz a a d ott m e d d ő sz é n hi dr ogé n kút T arn a–1 " ) Tar nabod1! " ) ! . Tenk " ) . Tar nabod1 Csány1Csán y–1 " ) é s . VSPm ér ! Tar namé a F61 1/ 0 . " )r " ) . ! Cs ány J ÁSZÁROKSZÁLLÁS Boconád " ) Z a r á n k " ) z m oka r otáz sm é r é s " ) . Szei ! " Vi s znek ) " " ) ) Új l őr i ncf al va " ) G r a vi tác i ó s m é r é s F614 " ) " " ) ) " " ) Át ány ) Köm l ő–1 Mágne se s d zm é r é s " ) " " ) ) Köml ö1 Bol dog " )! . " ) " . ) " E r k ) " )" " ) " ) " ) ) " K ö ml ő 1 ) Ma gne to te l l u r i kus m é r é s Köml ő " ) " ) Tar naör s Sar ud HEVES ) " ) J ász ágó " )" " T e l l u r i k u s m é r é s ) " " ) ) " ) J ász szent andr ás " ) " ) " ) )K–1 Jászber ényÉ K1Jb. Ti s zanána " É" ) J ÁSZFÉNYSZARU J ász dóz sa . " ) Hev es v ez ek ény . ! " ) " ) Pusz t amonost or " ) HV1 " ) " )uszt P amonost or 1Pm o –1 " ) " ) " ) . . " ) " ) Tar nasz ent mi kl ós " ) ! " ) " ) " " )" ) " " ) ) ) J ász i v ány " ) " ) " ) " " ) ) J á s z j á k ó h a l ma " ) " ) Tó" –2 " Szent l őr i nck át a ) )" a )" )) ") J ÁSZAPÁTI " " )) )" Zagyv " ) " " ) )" ) ." " " ) ! " s) " ) )l . " . )! " ) T óa má 2 " ) " " J á s z f e l sősz ent gy ör gy ) ) " " " ) " " ) " ) " ) Ki sk ör e ) ) ) ) " " " ) ) " ) " ) " )" J Á S Z B E R É N Y " " ) ) " ) ) " Pél y ) " " )" )" " )" " ) )"" )" )" ) Ti szató )– " " ) ) . " ) " " ) " ) ) ) ) T ó . D 4 " " ) ) " " " ) ) ) " )" ) " " )" ) " " )" Váro si ) )" Zagyva )" "" ." " )) )) " )) . ! ) )) Abádszal ók " ) " )" " J ász t el ek " " ) )" )" " )) " " )T " ) ) .ó " " ) ) ) ) " ) " ) " . D – 7 . ! ) H" HEN. Pél y–2 " J f szg y– 1 " ) " " )" ) " ) ." " ) " " ) T ó . D K – 1 . ! ) . ) J á s z b e r é n y 3 " ) ) " J b – 2 ) " " ) ) J b – 3 " )–6 . .. )" ) . . ! . T ó D " )" " " ) " ) " . ) " . )! " . ) . . . )! )! . ! " ) " " ) ) " " " ) " )" ) )." " " " ) ) l má sD3 )Tóa " ) " " J b . N y– 2 ) . J b . N y– 4 ) ) " ) s–3J b–1 J " J s–1J s–5 ) " ) " J ás zki sér ) " ! ) " ) " . ) " ) . " " . " T i s z a b u r a )" ) ) " ) J b . N y– 3 " " ) ) " . ! ) " . ) . . " " . .J .4 ) " ) . )! " ) .s–2.Js– ! " " ) . ) ) " ) " ) " ) " " ) " ) JbNy4 ) " " ) ) " ) " " ) )r " ) Szent má t on k á t a " ) " " ) )" ) " ) " ) " ) " ) " " ) ) " ) " ) " ) " ) " ) " ) " " " ) ) ) " " ) ) " ) ) " " ) ) " ) " Al a–1 " ) Al at t y án " ) " ) " " " ) ) ) ) " " ) " " ) ) ) " " ) ) Ab . D–1 " " " )) ) " ) . Al " . ! at t yán1 ) Nk áta–2Nk " áta–3" ) " " " ) ) ) " ) " ) " " ) ) " " " ) ) ). " " ) ) .a–1 " " ) " ). ) Ti r 1 Ti . ! " " " " ) ) ) ) " ) Fa–6 " )Nkát r–1 " ) NAGYKÁTA " ) 0 2, 5 5 10 " ) " " ) ) " ) . ! " " ) " ) " " ) ) " )r " Ti s zar o f fTi ) . ) . ! s z a o f f 1 " ) " ) Fa–2 " " ) ) " . ) " " " ) ) . ! ) " ) k m " ) " ) " F a – 4 " " ) ) " " " ) " ) ) ) " ) . " ) " ) " ) " ) ) Ti s zas űl y " ) " ) " Ti s z agyenda . ) " ) " ) " ) Tbi cs–1 " ) " " " ) ) ) " " " ) ) " " J ános hi da ) ) ) " ) Fe . " )2 " . ! ) ) " " ) ) " " gy– l Fa– sô " ) " " ) Ti ) .5 -T " " ) ) ) " ) J á s z a l s ó s z e n t g y ö r g y " áp ) " " " " " " . ) ) ) ) ) ) .Fa–1Fa–3 i J ász–I ó J ász bol dogháza Kun –3 J ás zl adányJász– ) " " . ) )Ti ) " ) 1 ) " ) gy–3" " " ) " ) ) " " )" ) . Tápi óbi cs ke . ! ! Kun " ) . " " ) " ) . ) Far mos –2 . ! ." " " " ) ) ) ) ). " JászI" ) " " ) " " ) ) " ) " " ) ) " ) Ti gy–1 " . ) ) " Tap1 Táp–1 ) " . ) " " )–1 " " ) Kun" ) " ) ) " " " " " ) ) ) ) ) " ) " ) ! Tápi ós zent már t on . " ) Kőt el ek " ) " ) T á p i ó g y ö r g y e " ) " " ) ) " " ) ) Tápi ós zel e " ) " ) " ) " ) " ) " )" " ) ) H u n y a d f a l v a Tápi " ) ó " " " ) ) ) Szás zber ek " ) MFGI MBFHe g yüttm űköd é s 20 14. Ti s zabő " ) ) " ) " ) " ) " Bes1 Bes–1 Fv–10" ) Me gr e nd e l ő: MBFH Mé r e ta r án y: Besenys zög . ! Nk ö–5 . D i g i tál i s sz e r k . : P a sz e r aGyör gy Pe rj e . " )e tül e t: EOV . . .V . " ) . . . " ) E l l e n ő r i z te : G yu r i c z a G yör gy . ) 700000 710000 720000 730000 740000 760000 ." ... . 750000 . . Dátu m : 2 01 4. 07. 09 . . . . ... . . . " ) . " " ) ) . J ó váh a g yta : F a n c si k T a m ás . . " ) " . . " ) " ) ) " ) " ) " ) " ) " 700 )000 " ) ) " " ) " ) " ) ) " ) " " " ) ) " ) " ) " ) " ) " ) ) " ) " ) " ) " )" " "" ) ) " ) ) " ) " ) " ) " ) " ) " ) " ) dok p " ) ) " ) Szur " )űspöki "

! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!!! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !!!!!!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !!!! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! !! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !!!!!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !!!!!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!!!! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !!!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! !!!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!!! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! !!! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !!! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! !! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !!! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! !! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! !! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! !! ! ! ! ! !! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! !! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! !! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! !! ! ! !! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! !! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! !! !! ! ! ! !! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !!! !! ! !! !! ! ! ! !! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! !! !! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! !! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! !! ! !! !! !! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! !! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! !! ! !! ! ! !!! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! !!! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! !! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! !! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! !! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! !! ! ! ! !!! !! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! !!! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !!! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! !! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! !! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !!! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !! ! !! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

" ) " ) !

!

!

!

!

!

!

710000

" )720000

.

7300 .00 .

740000

S

750000

S

S

k

S

kk

p. Hór

S

k

k

Zagyva

S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S SS S SS S S S S S S S S S S SS S

SS

k

S

270000

270000

S

a

SS SS S S S

S S

m Ri

S

S

S

S

p. yaKán

SS

k

S

SS

r Ege

280000

!

280000

" )

S

S

S

k

260000

260000

skó La

S

k

S

S

S

k !

!

250000

Zagyva

250000

S

!

Ta rn a

S

240000

240000

k

S

S

k

S k

220000

Nag yku n sá gi -ö n tö zõf õc sa to r na

220000

ta j Ha

k

230000

k

va Zagy

230000

S Sk

TI S ZA

S

Fúr ásié s ge of i z i ka if e l m é r tsé g: J ász be r é ny

Kom pl e xé r z é ke n ysé gié s te r he l he tő sé gi vi z sgál a tita n ul m án y

8 .m e l l é k l e t

Jászberény szénhidrogén koncesszióra kijelölt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Recommend Documents