JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BÍRÓSÁG 2009.EL.II.B.6.szám
ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
Érvényes: 2009. szeptember 1-től
Készítette: Siposné Balku Erika
Jóváhagyta: Dr. Nánási Illés Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Elnöke
I.
AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS JOGSZABÁLYI ALAPJA: A számvitelről szóló 2000.évi C. törvény 14§ (5) bekezdés c, pontja előírja az önköltségszámítás belső szabályozásának kötelezettségét. Az államháztartás szervezeteinek a 249/2000. ( XII.24) Korm. rendelettel szabályozott kötelezettségeire tekintettel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság önköltség számítási szabályzatot készít.
AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA
Az önköltség számítási szabályzat célja, hogy részletesen szabályozza az alap tevékenység keretében, vagy a Bíróság alapfeladatába nem tartozó tevékenységek, nyújtott szolgáltatások önköltségét , abból a célból , hogy az értékesítési ár minden esetben elérje a szolgáltatás önköltségét. Valamint célja: • élő- és holtmunka ráfordítás pénzben kifejezett értékének meghatározása, • a szolgáltatáshoz felhasznált erőforrások egy egységre jutó ellenértékének megállapítása, • az egységre fordított erőforrások megtérülésének vizsgálatához segítséget nyújtson az egységes elvek és módszerek szabályainak meghatározásával. • Az önköltségszámítás feladata, hogy az 5, 7 számlaosztályban rögzített kiadásokról (költségekről) adatokat szolgáltasson tevékenységenként valamint szolgáltatásonként. Feladata továbbá, hogy a bíróság gazdasági döntéseihez kiinduló alapot szolgáltasson
- az árképzésben, - a jövedelmezőségi számításban, - a vezetői döntésekhez.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság önköltség számítási szabályzata a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: költség, önköltség számítási fogalmak, az önköltség számítás tárgya (a kalkulációs egységek), a kalkulációs séma, a kalkulációs költségtényezők tartalma, a kalkuláció alapját képező bizonylatok, önköltségszámításhoz szükséges adatszolgáltatás
az
az önköltség számítás készítésének időpontja, a kalkulációs időszak, az elkészítésért felelős személyek
II.
AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI 1. Költség, önköltség számítási fogalmak 1.1. A költség A költség a szolgáltatás, tevékenység teljesítése érdekében felhasznált élőés holtmunka pénzértékben kifejezett összege. Holtmunka jellegű költségek:
- anyagköltség - igénybe vett szolgáltatások értéke, - alvállalkozói teljesítmények, - értékcsökkenési leírás Élőmunka jellegű költségek: - bérköltség - személyi jellegű egyéb kifizetések, - bérjárulékok.
1.2. Költségnem A költségnem a költségeknek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló Kormány rendeletben rögzített egységes számlakeret 5. számlaosztály számlacsoportjai szerint kijelölt és meghatározott címek szerinti csoportosítását jelenti. 1.3. Költséghely A költséghely a költségek felmerülésének helye, területileg elhatárolt szervezeti egység vagy részleg. Az itt felmerült költségek a felmerülésük alkalmával nem számolhatók el közvetlenül a szolgáltatásra, tevékenységre. Felmerülésükkor közvetlen költségnek nem minősíthetők. Ezeknek a költségeknek azon része, amely a szolgáltatással szoros kapcsolatba hozható, a különféle teljesítményadatok segítségével a kalkulációs egységekre - ezen szabályzatban foglaltak szerint átvezetendők. 1.4. Költségviselő Költségviselő a szolgáltatás, tevékenység, amelyre a költségek felmerülésük alkalmával közvetlenül elszámolhatók, amelynek teljesítése érdekében a költségek felmerülnek.
1.5. A közvetlen önköltség, bekerülési (előállítási) érték A közvetlen önköltség a termék, termékcsoport, szolgáltatás, saját előállítású eszköz meghatározott mennyiségi egységének előállítására fordított, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő élő- és holtmunka pénzben kifejezett értéke. A közvetlen önköltség, bekerülési (előállítási) érték közzé tartoznak azok a ráfordítások, amelyek a./ a tevékenység végzése, a szolgáltatás nyújtás érdekében közvetlenül felmerültek, b./ a szolgáltatás végzésével, nyújtásával bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá c./ a tevékenységekre, szolgáltatásokra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. A közvetlen önköltség nem tartalmazhat: / értékesítési költségeket és / az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános (központi irányítás) költségeket. 1.6. A költségek könyvviteli elszámolása A szolgáltatás teljesítése, a tevékenység végzése során felmerült költségek elszámolására – a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság számlarendjében rögzítetteknek megfelelően - kettő számlaosztály szolgál: − az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza, a költségek költség-nemenkénti gyűjtését szolgálja, − a 7. számlaosztály a szolgáltatások teljesítése során felmerült és a szolgáltatásnyújtással összefüggésben közvetlenül elszámolható költségek könyvviteli nyilvántartására szolgál. A 7. számlaosztály a költségvetésben meghatározott szakfeladat rend szerinti tagolásban tartalmazza a folyó kiadásokat. 1.7. Az önköltségszámítás
Az önköltségszámítás olyan műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel megállapítható a végzett szolgáltatás várható (tervezett) illetve tényleges teljes önköltsége, előállítási költsége. Az önköltségszámítás feladata, hogy adatokat szolgáltasson − a szolgáltatások értékeléséhez, − a szolgáltatások önköltségének tervezéséhez és megfigyeléséhez, − a gazdasági számításokhoz. 1.8. Az önköltségszámítás - kalkuláció formái Az önköltségszámítás - kalkuláció formái: − az előkalkuláció (előzetes önköltség), − az utókalkuláció (utólagos önköltség). Az előkalkuláció az a gazdasági tevékenység, amellyel a tevékenység, a szolgáltatás megkezdése előtt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság meghatározza a felhasználható élő- és holtmunka mennyiségét és ebből az érvényben lévő árak és díjtételek, valamint személyi jellegű ráfordítások figyelembevételével kiszámításra kerül az előállítandó termék, tevékenység, szolgáltatás terv szerinti önköltsége. Előkalkulációt lehet készíteni minden olyan tevékenységre, amelynek költségkihatása van.
Az utókalkuláció az a gazdasági tevékenység, amellyel a tevékenység, szolgáltatás befejezése után a ténylegesen felhasznált élő- és holtmunka mennyisége és értéke alapján meghatározzuk az eszköz, tevékenység, vagy szolgáltatás teljes önköltségét. A megállapított térítési díj felülvizsgálatához készül, melynek alapját képezi. Az önköltségszámítás módszere a pótlékoló kalkuláció. A költségkigyűjtésen alapuló pótlékoló kalkuláció keretében, az alaptevékenység keretében végzett tevékenységre, nyújtott szolgáltatásra kivételezett anyagok és a ráfordított munkaidő bizonylataiból illetve az azokból készített feladások adatai alapján kell megállapítani a közvetlen költségeket (kiadásokat).
Az általános (közvetett) költségeket pedig az igénybevételt kifejező mutatók alapján, pótlékolás útján kell az egyes tevékenységekre, szolgáltatásokra felosztani. 2. Az önköltségszámítás tárgya ( a kalkulációs egységek)
Az önköltségszámítás tárgya a kalkulációs egység. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságnál kalkulációs egységet képez: a) vendégéjszaka Megyei Bíróság épületében lévő vendégszoba esetében b) bérlemény Tiszafüredi VB esetében A JNSZ Megyei Bíróság vagyonkezelésében lévő Baross út 1. szám alatti épület 5-6 emeletének üzemeltetése az L+L Mérnökiroda által biztosított külön üzemeltetési szerződés keretében zajlik- az épület bérbeadásából elszámolására kerülő bérleti díj, jelen szabályzatban nem kerül szabályozásra. A Szakszervezet tulajdonában lévő üdülő használata és hasznosítása külön megállapodásban rögzített feltételek szerint történik, így jelen szabályzatban nem szerepel.
a) A vendégszoba üzemeltetésének költségét évente kalkulációval meg kell állapítani. A számítást a kalkulációs séma alapján kell elvégezni. A bíróságnál – figyelemmel a sajátos körülményre, a szolgáltatás gyakoriságára – az egyszerű osztókalkulációs önköltségszámítást kell alkalmazni. Tehát: 1 vendég éjszakára jutó önköltség = Összes önköltség / vendég éjszakák száma (tervezett/ tényleges)
Az elektromos energia felhasználás, valamint a vízfelhasználás kalkulációs egységre vonatkozó elkülönített mérése technikailag nem oldható meg, költségeket éves díjból terület arányosan kell meghatározni.
A fűtési energia felhasználás kalkulációs egységre vonatkozó elkülönített mérése technikailag nem oldható meg, ezért a fűtési költséget az alábbiak szerint kell meghatározni. A teljes fűtött terület éves fűtési díját el kell osztani a fűtési idény napjainak számával, majd az így kapott napi fűtési díjból terület arányosan meg kell határozni a vendégszobára arányosított napi fűtési díjat. b) A Tiszafüredi VB 13.számú helyiségének (13,6 m2 alapterületű irodahelyiségét fűtéssel, világítással, takarítással )heti 4 órás bérbeadása Havi bérleti díj = Összes tényleges költség / hó Az elektromos energia felhasználás, valamint a vízfelhasználás kalkulációs egységre vonatkozó elkülönített mérése technikailag nem oldható meg, költségeket éves díjból terület arányosan kell meghatározni. A Tiszafüredi Városi Bíróság fűtése villamos energiával történik. Bírósági helyiségek összes alapterülete 687,8 m2 13.számú helyiség alapterülete 13,6 m2
A vendégéjszakák számának gyűjtéséért, a nyilvántartás vezetéséért, a kalkuláció elkészítéséért felelős személy számára történő adatszolgáltatásért a Megyei Bíróság elnöki ügyintézője a felelős. A közüzemi adatszolgáltatás elkészítéséért, és annak a kalkuláció elkészítéséért felelős személy számára történő eljuttatásért a Jász-NagykunSzolnok Megyei Bíróság gondnoka felelős A kalkuláció elkészítéséért a gazdasági hivatalvezető helyettes felelős. Az elkészített kalkuláció ellenőrzése a főkönyvi könyvelő feladata. 3. A kalkulációs séma, a kalkulációs költségtényezők tartalma 3.1. A kalkulációs séma Az egyes kalkulációs egységek közvetlen önköltségét, a következő kalkulációs séma szerinti részletezésben kell kiszámítani:
a./
Közvetlenül elszámolható személyi juttatások
b./ Közvetlenül elszámolt személyi juttatások munkaadót terhelő járuléka c./
Közvetlenül elszámolható anyagköltség
d./ Értékcsökkenési leírás költsége e./
Egyéb közvetlen költségek
f./
Általános költség
Együtt tényleges önköltség (a+b+c+d+e+f) 3.2. A kalkulációs költségtényezők tartalma 3.2.1. Közvetlenül elszámolható személyi juttatás Közvetlenül elszámolható személyi juttatásként kell figyelembe venni - az egy-egy kalkulációs egységként meghatározott - a tevékenység, szolgáltatás teljesítése érdekében közvetlenül felmerülő − alapilletményeket, − illetménypótlékokat és − egyéb kötelező pótlékokat. Kiadásként (költségként) egyaránt figyelembe kell venni − a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, − a részmunkaidőben foglalkoztatottak, valamint − a nyugdíjasok és állományba nem tartozók részére felmerülő kifizetéseket.
3.2.2. Közvetlenül elszámolt személyi juttatások munkaadót terhelő járuléka A személyi juttatások munkaadót terhelő járulékai a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékok, az egészségügyi hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi
juttatások, vagy a foglalkoztatottak száma alapján kell megállapítani, függetlenül azok elnevezésétől. A közvetlenül elszámolt személyi juttatások munkaadót terhelő járulékai címén az előkalkulációban beállítandó összeget az éves tervezett pótlékkulcs alapján lehet meghatározni. Tervezett pótlékkulcs alkalmazása esetén minden évben meg kell tervezni az érvényes szabályok szerint az ilyen címen kifizetendő összeget, és azt szembe kell állítani az időszak összes tervezett személyi juttatások összegével, majd az így kiszámított (tervezett) pótlékkulcs alkalmazásával kell ezt a költségtényezőt figyelembe venni. 3.2.3. Közvetlenül elszámolható anyagköltség Közvetlen anyagköltségként kell kimutatni a kalkulációs egység terhére utalványozható anyagok értékét, így − a szakmai és egyéb anyagok, − a takarítási anyagok stb. értékét.
3.2.4. Szolgáltatási külön költség A szolgáltatási költségek közé tartoznak a szolgáltatáshoz közel álló általános költségek arányos összegei is, amelyek az adott szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Ilyen költségek: − a fűtés, világítás, vízfelhasználás költsége.
3.2.5. Egyéb közvetlen költség Az előzőekben felsorolt költségeken túlmenően egyéb közvetlen költségként kell kimutatni a kalkulációs egységre elszámolható közvetlen dologi kiadásokat. 3.2.6. Általános költség Azon költségeknek a termék-,szolgáltatásra jutó része, melyek nem tartoznak közvetlenül elszámolható költségek közé. Mivel a bíróságnál nem különíthetők el a költségek tevékenységre, ezért a költség tételt egy előre meghatározott, a vetítési alapra jutó %-os mértékkel kell számítani. Vetítési alapra jutó százalékos mérték az elszámolt közvetlen önköltség kalkuláció során megállapított %-ka. 4. A kalkuláció alapját képező bizonylatok, az önköltségszámításhoz szükséges adatszolgáltatás 4.1. A kalkulációs egységekre közvetlenül elszámolható személyi juttatásokról és azok járulékairól évenként tervet kell készíteni. Az érintett dolgozók aktuális munkabéréről, illetve az előző évi ténylegesen felmerült költségekről kimutatást kell készíteni. Felelős: bérszámfejtést végző dolgozó Az adatszolgáltatás alapja a bér- és illetményszámfejtő rendszer analitika adatai. 4.2. A kalkulációs egységekre közvetlenül elszámolható anyagköltségekről évenként kimutatást kell készíteni . Felelős: anyagbeszerzést, kiadást bonyolító dolgozó Az adatszolgáltatás alapja a készlet analitika. 4.3. A szolgáltatási külön költség összegéről évenként kimutatást kell készíteni . Felelős: főkönyvi könyvelő Az adatszolgáltatás alapja a főkönyvi nyilvántartás.
4.4. Az egyéb közvetlen költségek részét képező közvetlen dologi kiadások összegéről évenként kimutatás kell készíteni. Felelős: főkönyvi könyvelő Az adatszolgáltatás alapja a főkönyvi nyilvántartás. Kalkulációhoz szükséges határidők előkalkuláció esetén a tárgyév december 20-a , utókalkuláció elkészítéséhez a felülvizsgálatot megelőzően meghatározott időpontban.
4.5. Az elszámolás bizonylati rendje A Számviteli törvény előírásai szerint minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). Az önköltségszámítás számvitelen belüli folyamatában az önköltségszámítás alapbizonylatai a számvitel analitikus, illetve szintetikus könyvelésének alapbizonylatai alapján készített feladások. A tevékenységgel, szolgáltatással összefüggő alapvető bizonylatok a következők: − igénybe vett szolgáltatások bizonylata, − személyi jellegű ráfordítások bizonylata, − értékcsökkenési leírás bizonylatai, − egyéb költségek bizonylatai,
5. Az önköltségszámítás készítésének időpontja, a kalkulációs időszak, az elkészítésért felelős személyek 5.1. Az egyes kalkulációs egységek önköltségének megállapításához a kettős könyvviteli nyilvántartás kiegészítéseként külön analitikus nyilvántartást (kalkulációs lapot) kell − kalkulációs egységenként, − a II/3/1. pontban meghatározott kalkulációs sémának
megfelelően vezetni.
5.2. A teljesített szolgáltatás, tevékenység önköltségének megállapítása érdekében évenként kell kalkulációt készíteni, melynek időszaka 0101-től 12.31 –ig. Évenként egyszer el kell végezni az előkalkuláció és a térítési díj egyeztetéssel történő felülvizsgálatát az utókalkuláció alapján. Az önköltségszámítás határideje előkalkuláció esetén a tárgyévet megelőző év december 31, utókalkuláció esetén a tárgyévben a térítési díj felülvizsgálata előtti időpont. A kalkuláció elkészítéséért a gazdasági hivatal vezető helyettese felelős. Az elkészített kalkuláció ellenőrzése a főkönyvi könyvelő feladata. 6. Záró rendelkezés, hatálybalépés Jelen önköltség számítási szabályzat 2009. év szeptember hó 1. napjától hatályos, ezen időponttól a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság korábban kiadott önköltség számítási szabályzata hatályát veszíti. Az önköltségszámítás időszaka……………………………..
Önköltségszámítás Megnevezés Közvetlenül elszámolható személyi juttatások:
Közvetlenül elszámolható személyi juttatások összesen: Közvetlenül elszámolható járulékok
-
nyugdíjbiztosítási járulék
-
egészségbiztosítási járulék
-
EHO
Közvetlenül elszámolható járulékok összesen: Közvetlen anyagköltség: -
takarítási anyag
Közvetlen anyagköltség összesen:
Szolgáltatási külön költség: -
fűtési költség
-
világítás költsége
-
vízfelhasználás költsége
Szolgáltatási külön költség összesen: Értékcsökkenési leírás költsége Általános költség
vetítési alap ÖNKÖLTSÉG: lásd: (közvetlenül elszámolható személyi juttatások + közvetlenül elszámolható bérek járulékai + közvetlen anyagköltség +szolgáltatási külön költség+értékcsökkenési leírás költség+általános költség) / vetítési alap
