JAKSA BRIGITTA Társadalmi befektetések a nemzetközi fejlesztés
új megközelítésben
tanulmányok
NÉHÁNY SZÓ A DEMNETRŐL A Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, azaz a DemNet 1996 óta, az USAID általi alapítása óta foglalkozik nemzetközi fejlesztési kérdésekkel, segíti a civil társadalom fejlesztését Magyarországon és más országokban, elsősorban az EU szomszédságában a Nyugat-Balkánon illetve a Keleti Partnerség országaiban. A DemNet részt vesz a Visegrádi 4-es illetve EU-s nemzetközi fejlesztési politika alakításában is. A célok között szerepel a civil szervezetek fejlesztése, megerősítése, fenntarthatóságuk elősegítése. A DemNet fő tevékenységei: adományosztó és pályázati lebonyolító, magyar illetve európai érdekérvényesítő munka, valamint önálló projektek megvalósítása. A DemNet egyik alapítója és elnökségi tagja a HAND Szövetségnek (www. hand.org.hu), kapcsolódik az európai CONCORD hálózathoz (www.concordeurope.org).
Társadalmi befektetések a nemzetközi fejlesztés
új megközelítésben
Ez a kiadvány az Európai Unió EuropeAid Programja támogatásával, a „V4Aid – United Support for Millenium Development Goals” című projekt keretében jött létre. A kiadvány tartalma nem tükrözi az Európai Unió álláspontját.
www.demnet.hu
JAKSA BRIGITTA: Társadalmi befektetések
JAKSA BRIGITTA TÁRSADALMI BEFEKTETÉSEK a nemzetközi fejlesztés új megközelítésben „Caring is easy. Making a difference is hard.” 1
A segélyhatékonysági viták felhívták a figyelmet arra, hogy el kellene végre rugaszkodni a nemzetközi fejlesztés hagyományos, jótékonysági megközelítésétől, amiben az adományozó jobban érdekelt az adomány kiosztásában és a saját tevékenységének promóciójában, mint annak követésében, hogy a támogatásért cserébe milyen változást ért el, vagy hogy az eredmény tartós lesz-e, esetleg meg lehet-e ismételni máshol. Pár éve néhány nemzetközi adományozó és partnereik, ideértve a civil szervezeteket is, új értelmet próbálnak adni a fenntartható eredmények elérését célzó követelmény közhelyének. Régóta viták középpontjában áll a kérdés, hogy mitől lesz egy projekt nemcsak sikeres, de eredményes (a szándékolt hatások elérése) és pénzügyi szempontból hatékony is (a költségekhez méltó eredmények elérése), ám e vitákhoz még soha nem kötötték hozzá a finanszírozást ennyire közvetlenül a tágan vett non-profit szektorban és még tágabban a globális fejlesztésben. SEGÉLYHATÉKONYSÁG
A segélyhatékonyság kulcsfogalom a nemzetközi fejlesztési együttműkö-
désben, mert az adományozókkal való „párbeszédről” és a projektvégrehajtók tevékenységéről az eredmények elérése céljából létrehozott partnerség felé mozdítja el a fókuszt, és hangsúlyozza az adományozók és partnereik (többnyire a segélyezett országok kormányai) közös felelősségvállalásának fontosságát. 2 A fejlesztési programok hatékonysága a hidegháború vége óta erősen vitatott, s ez a vita lendületet nyerve az 1990-es évek végén a fejlesztés finanszírozásáról szóló Monterrey-i Konszenzushoz,3 majd később magas szintű fórumok sorához (Róma 2003, Párizs 2005, Accra 2008), és a mérföldköveket képező Párizsi Nyilatkozathoz, illetve Accrai Cselekvési Tervhez vezetett. A globális fejlesztési segélyezést érő kritikák égbe szökését részben az váltotta ki, hogy a segélyezés látszólag nem volt képes felszámolni a szegénységet,4 részben pedig maga a (pénzügyi, klimatikus, stb.) krízisek idején a segélyezés növeléséért küzdő lobbi. A civil szervezetek több segélyért, nagyobb átláthatóságért, a donorok jobb koordinációjáért, kevesebb kötött vagy kondíciós segélyért, stb. – röviden és egyszerűen a „jó segélyezésért”5 küzdenek, amelynek hatékonyságát kész tényként kezelik, s ez alól a párizsi és accrai „eredmény-szemléletű menedzsment” elve az általánosságban vett kivétel.
„Törődni könnyű, változást elérni nehéz” http://philanthrocapitalism.net/an-impact-revolution-in-aid/ A Párizsi Nyilatkozat (2005) alapelvei: 4.Eredmények: A fejlődő országok és a donorok áthelyezik a hangsúlyt a fejlődés eredményeire, és mérik az eredményeket. 5. Kölcsönös elszámoltathatóság: A donorok és a partnerek is elszámoltathatóak a fejlesztési eredményekért. 3 United Nations International Conference on Financing for Development, Monterrey, Mexikó, 2002. http://www.un.org/esa/ffd/monterrey/MonterreyConsensus.pdf 4 Bár sokan állítják, hogy jelentős előrehaladásra került sor az elmúlt 20 évben. http://www.endpoverty2015.org/mdg-success-stories/ 1 2
w w w. v 4 a id. e u 3
A teljesítményalapú megközelítés, vagy másként célorientált megközelítés nem újdonság: a módszertant az 1970-es években fejlesztették ki, de valójában az 1950-es évekre vezethető vissza.6 A teljesítmény követése és értékelése, az eredménymonitorozás több ENSZ ügynökségnek, sok civil szervezetnek és néhány jelentős nemzetközi donornak is (mint bilaterális, mint alapítványi) bevett gyakorlata. Létezik egy széleskörűen alkalmazott általános értékelési kritériumkeret, amelyet az OECD támogat, és amelyet 1991 óta többször is felfrissítettek. Ennek fókuszában a hosszú távú hatás, eredményesség, pénzügyi hatékonyság, a relevancia és a fenntarthatóság.7 Ez a keret részletes leírást ad arról, hogy a „célteljesítést” (eredményeket), illetve a „hosszú távú hatásokat és következményeket” hogyan lehet értékelni, annak érdekében, hogy következtetéseket és ajánlásokat tudjunk levonni összességében az eredményekről, fenntarthatóságról, alternatívákról és a tanulságokról. Alternatívák alatt a társadalmi változás elmélete, a programtervezés és a legjobb gyakorlatok értendők.8 Ennek a keretnek a végső célja a hatékonyság elérése a fejlesztésben és a programtervezés javítása. Az Accrai Cselekvési Terv (2008) hang-
súlyozza, hogy mind a fejlődő országok, mind a donorok az „eredmények elérésére összpontosítanak” és „javítanak a teljesítmény-szemléletű menedzsmentjükön”.9 A legutóbbi ilyen jellegű nemzetközi találkozó, a fejlesztési hatékonyságról 10 szóló puszani magas szintű fórum (2011) záródokumentuma megismétli és holisztikusabb összefüggésbe helyezi ezt az elköteleződést: „Eredmények a fókuszban. Befektetéseinknek és erőfeszítéseinknek maradandó hosszú távú hatást kell elérniük a szegénység eltörlése és az egyenlőtlenségek csökkentése, a fenntartható fejlődés és a fejlődő országok kapacitásainak előmozdítása területén , a fejlődő országok által felállított prioritásokhoz és szakpolitikákhoz igazítva.” 11 A Puszani Partnerségi Megállapodásba foglalt országvállalásokkal szemben a konkrét megvalósítás hiánya nyilvánvaló (konkrét célok, időkeret és tervezés, stb. hiánya),12 ugyanakkor az erre irányuló öszszes kritika ellenére néhány donor ügynökség nemrég változtatott azon az irányon, ami a programokat kivitelező partnerségeket jellemezte eddig. A programok eredményességére vonatkozóan szigorúbb kritériumrendszert vezetnek be, elvárva annak alapos elemzését a támogatási kérelmek-
Concord Europe, Making Sense of EU Development Cooperation Effectiveness, Concord AidWatch Special Report On the post-Busan development effectiveness agenda, 2012, 6. o. 6 Drucker, Peter F., „The Practice of Management”, 1954. Drucker, Peter, „Management Tasks, Responsibilities, Practices”, Harper & Row, 1973 7 OECD DAC Network On Development Evaluation, Evaluating Development Co-operation, Summary of Key Norms and Standards, 2nd edition, 2010. http://www.oecd.org/development/evaluation/dcdndep/41612905.pdf 8 OECD DAC, Principles for Evaluation of Development Assistance, 1991, Paris, 35-36. bek. 9 The Accra Agenda for Action, (3rd High Level Forum for Aid Effectiveness – HLF3, 2008, Accra, Ghana), 22-23. bek. http://www.oecd.org/dac/effectiveness/43911948.pdf 10 A segélyhatékonyságra alkalmazott újabb terminológia. 11 Busan Partnership Document (4th High Level Forum on Aid Effectiveness – HLF4, 2011, Busan, South Korea), 11.b bek. (valamint 12.b – ennek szövege nem szerepel az idézetben) http://www.oecd.org/dac/effectiveness/49650173.pdf 5
4 www.demnet.hu
JAKSA BRIGITTA: Társadalmi befektetések
ben, hogy pontosan milyen eredményeket terveznek elérni, hogyan kezelik a programeredményeket fenyegető kockázatokat, miközben elnézőbbek a tevékenységek programozásával szemben, így a végrehajtó partnerek nagyobb szabadságot kapnak arra, hogy azt kikísérletezzék, hogyan fogják a várt eredményt „leszállítani”. Sok civil szervezet megtapasztalta már ezeket a program tervezése során az eredmények előjelzésére (és „leszállítására”) vonatkozó szigorúbb követelményeket, amelyek magukkal vonják a program-monitorozáshoz és -értékeléshez, valamint a bizonyítottan hatást elérő programtervezéshez, alaposabb és kidolgozottabb változáselméletekhez szükséges kapacitásigény növekedését, és nem utolsósorban a kockázatok elemzéséhez, kezeléséhez és enyhítéséhez szükséges menedzsmenti kapacitás kiélezését. Ez sok fejlesztési civil szervezet működésében jelentős fordulatot hoz (különösen a kizárólag vissza nem térítendő támogatásból működő non-profitokéban), a civil társadalmi szervezetek hatékonyságára irányuló politikai törekvések ellenére, melyeket egyébként a segélyhatékonysági lobbi váltott ki.13 A civil szervezetek hatékonyságára vonatkozó ún. „Isztanbuli Alapelvek” nyolc követelményt állítanak fel a civil szervezetek fejlesztési beavatkozásaival szemben. Ezen alapelvek egy része ismerős a különböző alkalmazott metodológiák és megközelítések köréből, mint például az emberi jogi megközelítés (emberi jogokra és a tár-
sadalmi igazságosságra fókuszálás, a részvétel elve), a méltányosság-fókuszú programozás (nemek egyenlősége, megerősítés/empowerment, méltányos partnerségek), és a már említett segélyhatékonysági programpontok (fejlesztési eredmények birtoklása/ownership). Ugyanakkor ezek az alapelvek csak közvetetten utalnak az eredmények hatékony elérésére tett elköteleződésre: a fenntarthatóság ismételt említésén, továbbá a tudás létrehozása és megosztása, illetve a kölcsönös tanulás iránti elköteleződésen (7. elv), valamint a fenntartható pozitív változás megvalósítása iránti elköteleződésen keresztül (8.elv).14 A Nyílt Civil Fórum egy évvel később alakította ki nemzetközi keretdokumentumát azzal a céllal, hogy az említett nyolc elvárást (vagy közös értéket) kifejtsék, és hogy támpontokat adjanak az olvasónak a civil hatékonyság mibenlétéről, tekintettel a fenntartható pozitív változás megvalósítására: „[A civil szervezetek] együttműködnek azért, hogy a fejlesztési tevékenységük fenntartható eredményeit és hosszú távú hatásait biztosítsák, hogy az emberek számára maradandó változások eredményeire és feltételeire összpontosítsanak, különös tekintettel a kirekesztett és szegény népességre, és hogy a jelen és jövő generációi számára egy tartós örökséget biztosítsanak.”15 A Nyílt Fórum által a partner kormányzatok és hivatalos donorok számára kiemelt fókuszterületek egyike a civil szervezetek hatékonyságának erősítése olyan finanszírozás útján, amely elősegíti azt. A
Concord Europe, Making Sense of EU Development Cooperation Effectiveness, Concord AidWatch Special Report On the post-Busan development effectiveness agenda, 2012, 20.o. 13 „CSO-effectiveness” az angol szakzsargonban. 14 Istanbul Principles, as agreed at the Open Forum’s Global Assembly in Istanbul, Sept 28-30, 2010. http://cso-effectiveness.org/IMG/pdf/ final_istanbul_cso_development_effectiveness_principles_footnote_december_2010-2.pdf 12
w w w. v 4 a id. e u 5
Nyílt Fórum ajánlása arra enged következtetni, hogy a civil szervezetek hatékonyságát az olyan támogatási módozatok erősítenék, amelyek hosszú távú eredményekre fókuszáltak, és amelyek magukban foglalnak intézményi szervezettámogatást, azon az alapon, hogy a civil szervezetek közjavakat szolgáltatnak.16 KIEMELENDŐ, hogy a keretdokumentum hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a civil szervezeteknek „be kellene vonniuk a magánszektort fejlesztési programjaikba, ideértve a foglalkoztatási célú kezdeményezéseket és a megélhetési fókuszú gazdaságfejlesztést, amelyek emberi jogi sztenderdeken, demokratikus részvételen (ownership), tisztességes munkán és fenntartható fejlesztési koncepción alapulnak. Ezeknek a törekvéseknek arra kell törekedniük, hogy válaszokat adjanak a városi és vidéki fenntartható megélhetés szükségleteire, elősegítsék a társadalmi befogadást, és lehetővé tegyék a forrásokhoz való hozzáférést, különös tekintettel az informális szektorra, a nőkre és a társadalom kiszolgáltatott szegmenseire.” 17 Kicsit homályos, hogy ez a „bevonás” mit foglal magába: a vállalati társadalmi felelősségvállalás növelését, vagy akár a magánszektor mint lehetsé-
ges befektetői partner bevonását, amely a szokásos befektetői tevékenysége során keres pozitív társadalmi hatást célzó lehetőségeket? Ez utóbbi vajon a magánszektor részévé minősíti-e át a civil szervezetet? Sokan határozott igennel válaszolnának erre a kérdésre. A teljesítmény és eredmények követése és értékelése sem új a nap alatt, a profit-orientált világban napi gyakorlat már jó ideje. A non-profit világban azonban a hatékonyság gyakran nem közvetlenül az eredményhez kötött (vajon a projekt drágább vagy olcsóbb volt, mint más hasonló projektek?), hanem inkább külső tényezőkhöz, mint a fizetési szintek a szakma adott szegmensében.18 A jótékonyságfókuszú fejlesztési programokban gyakran sejtik, hogy valami „túl sokba kerülhetett” hasonló programokhoz képest, de nem világos, hogy a program eredményeit hogyan lehet „beárazni”, mivel – részben az eredmények (és a hosszú távú hatások) mérésére alkalmazható sztenderdek hiánya miatt – nincsenek meg a teljesítményértékelés keretei (benchmarks).
The Siem Reap CSO Consensus on the International Framework for CSO Development Effectiveness, 16. o., 8. bek. http://cso-effectiveness.org/InternationalFramework?lang=en 16 The Siem Reap CSO Consensus on the International Framework for CSO Development Effectiveness, 24. o., 2d) bek. http://cso-effectiveness.org/InternationalFramework?lang=en 17 The Siem Reap CSO Consensus on the International Framework for CSO Development Effectiveness, 16. o., 8. bek. http://cso-effectiveness.org/InternationalFramework?lang=en Ugyanez a dokumentum ugyanakkor felhívja a kormányzatok figyelmét arra, hogy tegyenek különbséget a civil társadalmi szervezetek és „más szereplők, mint például a magánszektor” között (23. oldal, 2a) bek.). Elgondolkodtató, hogy vajon ez a megkülönböztetés nélküli „más szereplők” a szövegben kikre vonatkozik. 18 Van egy jelentős kivétel: a return on investment (ROI) arány az adományszervezési szakmában, ám leginkább csak azok a szervezetek számolnak az ROI-aránnyal, amelyek a tágabb publikumtól és a vállalati szektortól gyűjtenek adományokat, nem pedig azok, akik a kormányzati vagy bilaterális/multilaterális (intézményi) donoroktól. 15
6 www.demnet.hu
JAKSA BRIGITTA: Társadalmi befektetések
A globális fejlesztési segély mindenképp hozzájárult a fejlődő országokban elért jelentős eredményekhez, amint azt a millenniumi fejlesztési célok célkitűzései köréből válogatott példák is szemléltetik: • A súlyos szegénységben élők aránya globális szinten a felére csökkent A világ elérte a szegénységcsökkentési célkitűzést 5 évvel a tervezett időkeret letelte előtt. A fejlődő régiókban a napi 1,25 USD-nél kevesebből élők aránya 47 százalékról 22 százalékra esett 1990 és 2010 között. Körülbelül 700 millióval kevesebben éltek súlyos szegénységben 2010-ben, mint 1990-ben. • Több mint 2 milliárd ember jutott biztonságosabb ivóvízforráshoz Az elmúlt 21 évben több mint 2,1 milliárd ember jutott biztonságosabb ivóvízforrásokhoz. Az ilyen ivóvízhez jutó emberek aránya a globális populációban 2010ben elérte a 89%-ot az 1990-es 76 százalékhoz képest. Ez azt jelenti, hogy az ivóvízre vonatkozó millenniumi fejlesztési célt a céldátum előtt 5 évvel elértük, a jelentős népességnövekedés ellenére is. • Jelentős előrelépés a tuberkulózis és a malária elleni küzdelemben 2000 és 2010 között a malária okozta halálozási arány több mint 25 százalékkal csökkent világszerte. Becslések szerint 1,1 millió malária okozta halál bekövetkeztét sikerült megakadályozni ebben az időszakban. A tuberkulózis okozta halálozási arány globálisan és számos régióban is valószínűleg a felére csökken 2015ig, az 1990-es szintekhez viszonyítva. 1995 és 2011 között összesen 51 millió tuberkulózisos beteget kezeltek sikeresen, ezzel 20 millió életet megmentve. • A slumokban élők aránya a fejlődő világbeli városokban és metropoliszokban csökken 2000 és 2010 között több mint 200 millió slum-lakó életminősége javult a biztonságosabb ivóvízhez hozzájutás és a csatornázás fejlesztése, tartós lakhatási vagy megfelelő lakóteret nyújtó megoldások következtében, 100 millióval megfejelve a millenniumi célkitűzést. Minden régióban, több országban történt jelentős előrelépés a városi slum-lakók arányának csökkentésében. • A fejlődő országoknak egyenlő versenyfeltételeket biztosít az alacsony adósságteher és a javuló kereskedelmi környezet Az adósságszolgálat az exportbevétel arányában 3,1 százalékon állt 2011-ben minden fejlődő országban, ami jelentős csökkenés a 2000-es 12 százalékos arányhoz képest. A vámmentes piacokhoz való hozzáférésük szintén javult 2011-re, elérve exportjuk 80%-át. A legkevésbé fejlett országok exportja részesült a legtöbb előnyben. Az átlagos vámtarifák minden idők legalacsonyabb szintjén állnak. • Az éhínség leküzdése elérhető közelségbe került A fejlődő régiókban élő alultáplált emberek aránya az 1990-1992-es 23,2 százalékról 2010-2012-re 14,9 százalékra csökkent. A megújított erőfeszítések következtében a célkitűzés, hogy 2015-re az éhezők aránya a népességben a felére csökkenjen, elérhető közelségbe került. Mindazonáltal minden nyolcadik ember a világon ma is krónikusan alultáplált. Forrás: The Millennium Development Goals Report 2013 w w w. v 4 a id. e u 7
VÁLTOZÓ FINANSZÍROZÁS „Visions without metrics are hallucinations” 19
Mialatt a watchdog szervezetek szorosan követik a bilaterális és multilaterális donorok nyújtotta hivatalos fejlesztési segélyek (ODA) süllyedő szintjét 20 (amely például az EU-27-ek összes ODA szintjét tekintve 2012-ben (50,6 milliárd euró) 4%-kal volt alacsonyabb mint 2011-ben (52,6 milliárd euró)), új típusú finanszírozási megállapodásokat találnak ki vagy újra felfedeznek. A „hagyományos segélyezési” szektor jelentős része olyan vissza nem térítendő támogatásokon alapul, amelyek bilaterális vagy multilaterális ODA-költségvetésekből (tehát adófizetői hozzájárulásból), egyéni és vállalati adományokból, valamint magán vagy közalapítványoktól származó támogatásokból származnak. Egyre hangosabb azonban azok véleménye, akik szerint – a humanitárius célokat és védelmi szükségleteket leszámítva – a vissza nem térítendő támogatásokra épülő „gazdaság” nem a legfenntarthatóbb forrásszervezési módszer a szegénységcsökkentéshez és a társadalomfejlesztéshez. Mind a fejlett, mind a fejlődő világban van egy egyre növekvő csoport, akik szeretnének pozitív változást elérni a világban, de anélkül, hogy kizárólag segélyezésre támaszkodjanak. A társadalmi vállalkozások már több mint egy évszázada jelen vannak, és jelenleg épp újra virágzásukat élik, részben mert bizonyos országok külföldi fej-
lesztési támogatásai elapadtak vagy más fókuszt nyertek (például a szociális szolgáltatásokról a gazdaságfejlesztésre tértek át), vagy mert a pénzügyi krízis átrendezte a kormányzati prioritásokat a szociális és egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban. A szociális gazdaság egyre növekszik, részben azon befektetők növekvő száma miatt, akik kisebb kockázatú befektetési lehetőségeket keresnek azután, hogy a pénzügyi krízis kitört.21 A társadalmi vállalkozások profilja rendkívül sokszínű: az elkötelezett méltányos kereskedelmi cégektől a közösségi alapú szervezetekig, a családi mezőgazdasági vállalkozásoktól a munkaerőpiacról etnikai diszkrimináció, oktatási lemaradás vagy fogyatékosság miatt kiszorítottak számára foglalkoztatási lehetőséget nyújtó kezdeményezésekig és olyan szervezetekig, amelyek az idősek problémáira keresnek megoldásokat a posztindusztriális társadalmakban. A közös nevezőt a valamilyen mértékű piaci jelenlét adja: az üzleti ötlet, amely legalább részben működőképes a tisztán adományokra építő kereteken kívül. A társadalmi vállalkozásokra vonatkozó meghatározások sokfélesége miatt sok érintett egyetért abban, hogy a fogalom maradjon „nyitott”, két megkülönböztető jeggyel: a társadalmi céllal és a vállalkozói megközelítéssel. A NESTA és a Young Foundation szerint, akik két vezető szakértő szervezet a kérdéssel kapcsolatban az Egyesült Király-
„A vízió mérések nélkül hallucináció.” – egy felszólaló a Skoll World Fórumon, 2013-ban. Forrás: http://philanthrocapitalism.net/launching-the-social-progress-index/ 20 Concord AidWatch 2013, The Unique Role of European Aid, The fight against global poverty. http://www.concordeurope.org/275-2013-aidwatch-report 21 Az elmúlt évtized során többen is megfigyelték, hogy a szociális befektetők igyekeznek „befektetéskész” vállalkozásokat találni, ezzel növekedésre ösztönözve a közvetítői szegmenst: azokat a szakosodott szervezeteket, amelyek szaktanácsadással, kapacitásfejlesztéssel, tréninggel, mentoring szolgáltatással foglalkoznak, és általában „kapocsként” működnek a szociális vállalkozások és a befektetők között. 19
8 www.demnet.hu
JAKSA BRIGITTA: Társadalmi befektetések
ságban, a társadalmi vállalkozások azok, amelyek: • társadalmi problémákat oldanak meg – a legjobbak jelentős társadalmi hatást elérve mind a megszólítottak számát tekintve, mind pedig a szükségben élők életminőségének javítása terén; • pénzügyi szempontból fenntarthatóak; • a bevált megoldások kiterjesztésére törekszenek.22 Az EU jogszabályalkotása tett egy próbát arra, hogy definiálja a társadalmi vállalkozást a társadalmi célú európai befektetési piac szabályozása keretében, anélkül, hogy pontosan meghatározná, mit lehet elismerni pozitív társadalmi hatásként, illetve azt hogyan lehet ténylegesen mérni. Az Európai Unió szerint a társadalmi vállalkozásnak a következő kritériumoknak kell megfelelnie: ”(ii) létesítő okirata, alapszabálya vagy más, a társaság alapításakor készült szabályzat vagy létesítő okirat szerint elsődleges célja, hogy mérhető, pozitív szociális hatásokat érjen el, amennyiben a vállalkozás: -szolgáltatásokat vagy árukat kínál kiszolgáltatott, marginalizálódott, hátrányos helyzetű vagy kirekesztett embereknek, -árutermelési vagy szolgáltatásnyújtási módja a szociális célkitűzését szolgálja, vagy -kizárólag az első két francia bekezdésben meghatározott szociális gazdasági társaságoknak nyújt pénzügyi támogatást; (iii) nyereségét elsősorban létesítő okirata, alapszabálya vagy más, a társaság alapításakor készült szabályzat vagy létesítő okirat és az ezekben meghatározott olyan eljárások és szabályok szerinti elsődleges szociális célkitűzésének elérésére fordítja, amelyek meghatározzák, hogy mely körülmények fennállása esetén kerül sor a nyereség részvényesek és tulajdonosok közötti felosztására, annak érdekében, hogy a nyereség felosztása ne veszélyeztesse elsődleges célkitűzését;” - 346/2013/EU rendelet, (2013.4.25) az európai szociális vállalkozási alapokról 3. cikk d)(ii)-(iii) bekezdései
Ezen EU rendelet 10. cikke szerint az alapkezelők „kötelesek megfelelő eljárásokkal mérni, hogy a […] minősített portfólióvállalkozások milyen mértékben érik el az általuk célul kitűzött pozitív szociális hatást”, de nem határozza meg a továbbiakban, hogy mi tekinthető pozitív szociális hatásnak, amely a rendelet hatálya alá tartozó portfolióvállalkozásokat minősíti. A rendelet ezután megállapít egy széleskörű listát azokról a szakterületekről, amelyek közül legalább egyet le kell fedni vonatkozó, pozitív társadalmi hatást mérő indikátorokkal, ideértve a foglalkoztatást, társadalmi befogadást, diszkrimináció-mentességet, közegészségügyet és közbiztonságot, társadalombiztosítási és egészségügyi, illetve oktatási rendszereket. Az EU elindította a Kezdeményezés a Szociális Vállalkozásért programját, amely a tágabb szakpolitikai irányokat adja meg az EU konkrét beavatkozásaihoz a társadalmi vállalkozások számára kedvezőbb működési klíma kialakításához. A társadalmi vállalkozásokra a társadalmi innováció kulcsszereplőiként tekintenek az Unióban. Számos intézkedés van a Bizottság asztalán az uniós Szociális Vállalkozási Alapokra vonatkozókon kívül is, mint például a mikrohitelezésre vonatkozó rendelet; a társadalmi vállalkozásokra vonatkozó befektetési előnyben részesítést biztosító intézkedés a Strukturális Alapokban; a társadalmi vállalkozások helyére vonatkozó szabályozás a közbeszerzési reform kontextusában; megújított európai szabályozás a szövetkezetekről, az „európai alapítványra” vonatkozó új szabályozás, stb. 22
Graham, J, Mulgan, G, Shanmugalingam, C, & Tucker, S, Growing Social Ventures, The role of intermediaries and investors: who they are, what they do, and what they could become. Policy Paper, the Young Foundation & NESTA, 2011 http://youngfoundation.org/wp-content/uploads/2012/10/Growing-Social-Ventures-2011.pdf w w w. v 4 a id. e u 9
A társadalmi vállalkozások fejlesztése és a szükséges támogatások előteremtése katalizálta a befektetések új áramlatát (new flow) is, mint például a társadalmi (hatás) befektetések, vagy másként a teljesítménybefektetések (a társadalmi befektetések szinonimája)24, amely gyakran az összes nem adomány-jellegű finanszírozási eszközt magában foglalja. Az úgy nevezett etikus befektetések (vagy társadalmilag felelős befektetések) nem feltétlenül célozzák meg a pozitív társadalmi hatást. Kicsit talán zavaró lehet, hogy a London Benchmarking Group (LBG) a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) egy modelljét és az adományozást „vállalati közösségi befektetéseknek” nevezi, ami valójában önkéntes és jótékonysági tevékenységet és adományokat takar, és gyakran felváltva használják a „közösségi hozzájárulás” kifejezéssel. 25 Ugyanakkor a vállalati támogatások ezen formája nem foglalkozik befektetésekkel, annak eredeti értelmében. „A társadalmi hatás célú befektetés olyan tőkekihelyezés, amely mind pozitív társadalmi teljesítményre, mind pénzügyi megtérülésre törekszik.” Ehhez a minősítéshez szükséges, hogy kezdettől fogva mindkét célra felhatalmazással bírjon, függetlenül attól, hogy melyiket részesítik előnyben; erre gyakran utalnak a „teljesítményelső” vagy „pénzügyelső” jelzőkkel, hogy jelezzék melyik kapott prioritást. 26 A társadalmi hatást célzó befektetés a kifejezés tág értelmében véve jelentős trenddé vált, megfelelő ösztönzőket nyújtva a szükséges piaci infrastruktúrának, a befektetők, be-
fektetést befogadók és közvetítő szervezetek hálózatainak fejlesztéséhez, a teljesítménymérési és a tájékoztatási követelmények egységesítésére irányuló törekvésekhez, illetve a teljesítménybefektetések sztenderdjeinek fejlesztéséhez, és így tovább.27 A teljesítménybefektetésekre vonatkozó minősítési és elemzési rendszerek már jó pár éve kísérleti fázisban vannak (például a GIIRS ), és fejlesztési stádiumba került egy, a társadalmi hatást célzó befektetések összehasonlítását és értékelését, illetve a – jelenleg általában túlértékelt – lehetséges kockázatok értékelését segítő index is (The EngagedX Index). Két következtetést szükséges kiemelni itt. Az egyik, hogy előreláthatóan ez a piac
További részletes információkért tekintse meg a következő weboldalt: http://ec.europa.eu/internal_market/social_business/index_en.htm 24 A kulcsfogalmakról további információkat többek között itt talál: Dr Evenett, R & Richter, KH (2011). Making Good in Social Impact Investment. The Social Investment Business, The City - UK. http://euclidnetwork.eu/files/MakingGoodOnSocialImpactInvestment.pdf 25 LBG Guidance Manual, 2008, 5.o. http://www.lbg-online.net/media/5595/lbg_guidance_manual_vol_1_inputs.pdf A Magyar Adományozók Fóruma (MAF) átvette a modellt és igyekszik elterjeszteni azt a vállalati adományozók között, sajnos „társadalmi befektetések”-re magyarosítva a „közösségi befektetések” kifejezést. 23
10 www.demnet.hu
JAKSA BRIGITTA: Társadalmi befektetések
kinőheti a globális „segélyipart” a fejlődő országokban is, még akkor is, ha igaz, hogy szükség van bizonyos minimális szintű üzleti klímára ahhoz, hogy ezek a befektetések sikeresen kihelyezésre kerüljenek, ahogy azt a fejlett piacokon a társadalmi befektetések jelenleg gyors növekedése mutatja. A másik következtetés abból az ismételt illúzióvesztésből ered, amelyet a segélyhatékonysági politika is kiemel, és amely hozzájárulhat a társadalmi befektetési piac globális fejlődéséhez, éppen azért mert közvetlenül nem függ a donorkormányzatok politikai akaratától és a fogadókormányzatok elszámoltathatóságától. TÁRSADALMI MEGTÉRÜLÉS ÉS TÁRSADALMI HATÁS „Best practice in reporting has progressed from clarity about finances to clarity about impact – the difference a charity makes to people’s lives.” 28
Miért kellene nekünk – civil szervezeteknek, non-profit szolgáltatóknak, fejlesztési nem-kormányzati szervezeteknek, közösségi szervezeteknek és hasonló szervezeteknek, akik vissza nem térítendő támogatásokból működünk aktívan a fejlett vagy fejlődő világban – jobban összpontosítanunk a társadalmi hatásra? Mert a teljesítményfinanszírozás kezd a társadalmi problémák megoldása iránt elkötelezett donorok és a befektetők főszabályává válni. Mert még a vissza nem térítendő támogatást nyújtó donorok is elkezdték számba venni a helyi (végrehajtó) partnerek valódi teljesítményét mint egyfajta társadalmi megtérülést a hozzájárulásuk eredményeképpen, és miközben a végrehajtás módja-
it tekintve lazulhatnak az elvárások, egyre inkább elvárják a társadalmi változás bekövetkeztére vonatkozó kézzelfogható bizonyítékokat a programjavaslatokban. A donorok egyre jobban szeretnék tudni, hogy az adományuk változást eredményez-e, hogy lássák, vannak-e alternatívái azoknak a programoknak, amelyek sok forrást használnak és túl kicsi pozitív változást hoznak. A pénzügyi krízis következtében jelentős költségvetési megszorításokat vezettek be számos fejlett országban, amelynek következtében a közszolgáltatások fedezete is összemegy, és a kiszerződött szolgáltatások intézményi támogatása is csökken. Az újonnan hozzáférhető támogatások, ideértve a társadalmi befektetéseket is, egyre nagyobb versenyt támasztanak. A New Philanthropy Capital (NPC) áttekintette a 2011-ben az Egyesült Királyságban legnagyobb száz civil szervezet közül húsznak az éves jelentését, honlapját és más dokumentumait, és arra jutott, hogy még ezek a szervezetek is nagyobb valószínűséggel közölnek minőségi információkat a víziójukról és stratégiájukról (93%), vagy általános ismertetőt a tevékenységeikről (93%), mint a teljesítményükről (43%) és az eredményeikről (41%). „Azt találtuk, hogy miközben a legtöbb civil szervezet (90%) alapos és összefüggő módon mutatta be a szervezet munkájának közvetlen kimeneti adatait (outputok), mindössze 41% mutatta be az eredményeiket és kapcsolta azokat a kimeneti adatokhoz. Több mint kétharmaduk (70%) még csak nem is jelezte, hogy
Dr Evenett, R & Richter, KH (2011). Making Good in Social Impact Investment. The Social Investment Business, The City - UK, p 14. http://euclidnetwork.eu/files/MakingGoodOnSocialImpactInvestment.pdf 27 Impact Reporting and Investment Standards (IRIS), Social Reporting Standard (SRS), Social Return on Investment és egyéb pénzügyi értékelési metodológiák. 26
w w w. v 4 a id. e u 11
szándékukban áll értékelni vagy mérni az eredményeiket.” 29 Ugyanakkor az NPC egy másik jelentése szerint, amelyet a hosszú távú hatás eléréséhez és egyben az annak méréséhez szükséges támogatásról adtak ki, azt találták, hogy a támogatók 88%-a egyetért azzal, hogy a hosszú távú hatás mérése a civil szervezeteket hatékonyabbá teszi.30 Ugyanezen jelentés megállapította azt is, hogy a támogatók 70%-a kézzelfogható bizonyítékot kér a támogatás által elért eredményekkel kapcsolatban. Ezenfelül a hoszszú távú hatások bemutatásának képessége jelentős befolyással van a támogatás megújítására.31 Ezeket a következtetéseket valószínűleg bármely olyan civil szervezet meg tudja erősíteni, amely egyéni magánadományozóktól gyűjt támogatást, hiszen a valódi eredmények kommunikációja alapvető fontosságú a bizalom megteremtésében, nemcsak a nagy intézményi donorok, hanem az állampolgárok szintjén is. Miért kellene a közhasznú munkánk eredménymérésébe, majd idővel a hatásmérésébe belefogni? Mert lehet, hogy megértjük, legalább részben, hogy hogyan következik be a társadalmi változás, és képesek leszünk bemutatni és terjeszteni az adott szakterület legjobb gyakorlatait. Ami az adott gyakorlatot a legjobbá teszi az adott területen, az a bizonyítható hosszú távú hatása összehasonlítva más gyakorlatok hatásaival. Egy beavatkozást tervező módszertan, amelyet „eredményre jutásnak”
(„getting to outcomes”) neveztek el, és amely az eredményekért való elszámoltathatóság biztosítására törekszik, már a tervezési folyamat során előírja a bizonyított alapokon álló modellek és a legjobb gyakorlatok áttekintését és értékelését.32 Erre a megközelítésre, azaz a bizonyíték vagy legalábbis a hatásra vonatkozó megalapozott előrejelzés nyújtására, olyan támogatói módszerként is utalnak, amely biztosítja, hogy a lehetséges támogatott már a pályázati jelentkezés fázisában foglalkozik a hatásméréssel.33 Ez a lépés nemcsak azt feltételezi, hogy tudjuk milyen hatást szeretnénk elérni, hanem azt is, hogy valamiféle összehasonlítást figyelembe veszünk a gyakorlatok, módszerek, megközelítések terén, már a program tervezési fázisában (benchmarking). Más tervezési modellekben ezen a ponton a tervezési folyamatban szükséges a program változáselméletét (theory of change) alaposan értékelni, alternatív útvonalakat figyelembe venni, és a változáselméletet másokéval összevetni, hogy látszódjon, hogy a legjobb eredményekre törekszünk-e, vagy jobbak is lehetnénk. A vállalkozók számára ezt hívják üzleti tervezésnek. A HATÁS MÉRÉSE KULCS A FEJLESZTÉSI (TELJESÍTMÉNY-) FINANSZÍROZÁSBAN …
A hatás mérése kulcsfontosságú a társadalmi célú szervezetek számára, a teljesítményalapú finanszírozás hozzáférésében. Igaz ez mind a hagyományos se-
”A beszámolási legjobb gyakorlatok a pénzügyi átláthatóságtól a teljesítmény-átláthatóság felé fejlődnek – amely a civil szervezet által az emberek életében elért változás láthatóvá tétele.” - New Philanthropy Capital, Talking About Results, 2010, 1. o. http://www.thinknpc.org/publications/talking-about-results/ 29 New Philanthropy Capital, Talking About Results, 2010, p 10. http://www.thinknpc.org/publications/talking-about-results/ 28
12 www.demnet.hu
JAKSA BRIGITTA: Társadalmi befektetések
gélydonorok (bilaterális, multilaterális, ügynökségek, alapítványok, stb.) „eredményalapú térítésre” vonatkozó megállapodásai szempontjából, ahol a támogatásokat a korábbi hosszú távú hatások bemutatása, vagy a jövőbeli hatás előrejelzése és annak bemutatása alapján helyezik ki, hogy a mérési kapacitás és képesség megvan-e, mind pedig a létfontosságú befektetéseket igénylő társadalmi célú vállalkozások szempontjából. A hatás mérése kulcsfontosságú, de nem univerzális. Mindig lesz olyan hatás, amelyet nagyon nehéz mérni, és lesz mindig egy széles szubjektív zóna a siker mérlegelésében. Ugyanakkor, mióta a specializált piac elkezdett pörögni, 34 új utak nyíltak meg a társadalmi célok finanszírozására, miközben a pozitív társadalmi hatás elérésének tervezésében felmerülő kockázatok megosztásra kerülnek a befektetők, befektetést befogadók és a tanácsadó-közvetítő szervezetek között. A várt eredmények előrevetítésének, illetve az eredmények és a hosszú távú hatások mérésére szolgáló módszertan meghatározásának képessége jelentősen javítja a szervezet befektetésre való felkészültségét: ez egyfajta alapos átvilágítási eljárás a társadalmi célú szervezetek esetében. Azon új utak egyike, amely nemrég váltak elérhetővé a hosszú távú hatás finanszírozására, a start-up finanszírozás társadalmi innovációk számára, amely
nem különbözik jelentősen az orvosi vagy technológiai innovációs területektől, de egyedi finanszírozást biztosít olyan társadalmi célú kezdeményezésekhez, amelyek „eléggé” innovatívak. Ezáltal nem kell alvó állapotban megvárniuk azon küszöbévek elteltét, amelyeket egyébként gyakran megkövetelnek a non-profit terület kezdőitől, mielőtt elkezdhetnek támogatásokra pályázni. A társadalmi vállalkozást a társadalmi innovációk üvegházának szokták tekinteni, és erre válaszul a társadalmi innovációk is katalizálják a társadalmi hatásmérési törekvéseket, éppúgy mint a terület sztenderdizálási kérdéseit, azáltal, hogy lökést adnak az ilyen típusú innovációk jelenleg még eléggé töredezett finanszírozási környezetének javításához. Egy ennél is innovatívabb forma a társadalmi hatás kötvény (social impact bond – SIB), amit egyébként magában is pénzügyi innovációnak tartanak. Általában nagyon kevés donor nyújt non-profitoknak vagy társadalmi célú szervezeteknek támogatást kifejezetten a hosszú távú perspektívát megcélozva, viszont a támogatásvadászat gyakran több-kevesebb misszió-eltérítést idéz elő ezeknél a társadalmi célú szervezeteknél. Ez a „donor-irányította programtervezés” néven is ismert jelenség hatékonyan cseréli el az eredeti szervezeti missziót a donor rövid távú célkitűzéseire. A társadalmi hatás kötvény a teljesítmény- vagy
Baumgartner, Lena - Kail, Angela - Van Vliet, Alex, Funding Impact, Impact measurement practices among funders in the UK, NPC & LBG November 2013, p 10. http://www.thinknpc.org/publications/funding-impact/ 31 Baumgartner, Lena - Kail, Angela - Van Vliet, Alex, Funding Impact, Impact measurement practices among funders in the UK, NPC & LBG November 2013, p 15. http://www.thinknpc.org/publications/funding-impact/ 32 Chinman, M, Imm, P, Kaftarian, Sh & Wandersman A, Getting to outcomes: a results-based approach to a countability. Evaluation and Program Planning 23 (2000) 389-395, 391. o. http://www.researchgate.net/publication/223008477_Getting_to_outcomes_a_results-based_approach_ to_accountability/file/d912f50eed99e93d4a.pdf 33 Baumgartner, Lena - Kail, Angela - Van Vliet, Alex, Funding Impact, Impact measurement practices among funders in the UK, NPC & LBG, November 2013, p 11. http://www.thinknpc.org/publications/funding-impact/ 30
w w w. v 4 a id. e u 13
eredményfinanszírozás egy formája, ahol egy szélesebb érintetti csoport osztozik a kockázatokon, amelyek eleddig elsősorban a végrehajtó felelősségi körébe tartoztak, illetve közvetetten a támogatóéba. A SIB története a Peterborough-i „One Service” („Egy letöltendő”) nevű börtönprojekttel indult, amelyet öt civil szervezet indított, és amelyhez a befektetési formát a Social Finance nevű társadalmi befektetési tanácsadó cég dolgozta ki. Célja, hogy a tág értelemben vett visszaesést (ismételt bűnelkövetést) csökkentsék, s ez úgy tűnik sikerült is, az előzetes projektadatok alapján.35
A koncepció keresetté és trendivé kezd válni, annyira, hogy egy szakértő „a segélyezés teljesítményforradalmának”36 nevezte, és a legnagyobb magándonorok és szakértő tanácsadó cégek fejlesztik tovább a modellt abból a célból, hogy segítsen jelentősebb mennyiségű magánbefektetési eszközt közvetlenül a végrehajtókhoz, vagyis a társadalmi célú szervezetekhez juttatni,37 (hogy a szervezet profitorientált-e vagy sem, az itt kevésbé lényeges kérdés). Hogy a fejlesztési hatás kötvények (development impact bonds - DIB) fognak-e valódi forradalmat csinálni a segélyiparban, az csak az elkövetkező években derül majd ki.
„Az SIB és a DIB alapelvei ugyanazok. Minden partner megegyezik egy közös célban és egy a sikert mérő módszerben. A magánbefektetők finanszírozzák a programot, amely ezeknek a közösen elfogadott eredményeknek az elérését tűzte ki. Szolgáltatókkal dolgoznak együtt – akik lehetnek közszolgáltatók, magáncégek és non-profitok, vagy ezek bármely kombinációja –, hogy a szolgáltatásnyújtást menedzseljék és teret adjanak az innovációnak és a tanulságoknak. Ha a program sikeres, s ezt függetlenül igazolt bizonyítékok támasztják alá, akkor az „eredménytámogató” (általában valamilyen közszférába tartozó ügynökség, állami szerv) törleszt a magánbefektetőknek. Általánosságban véve, minél sikeresebb a program, annál nagyobb a befektetők hozama, talán még egy kicsit meg is fejelve azt. Ennek a konstrukciónak a középpontjában gyakran egy közvetítő szervezet áll, amelyik koordinál a befektetők, a szolgáltatók és az eredménytámogatók között, és összerakja azt a megállapodást, amely mindenki érdekeinek megfelel.” Center for Global Development & Social Finance Investing in Social Outcomes: Development Impact Bonds, 2013, 6. o.
Két 2013-as kiadványra szeretném csak felhívni a figyelmet a növekvő szakirodalomból: az egyik, Blumberg, G, Horsby, A, The Good Investor, A book of best impact practice. Investing for Good, 2013. http://cdn.goodinvestor. co.uk/wp-content/uploads/2013/01/thegoodinvestor.pdf ; a másik, Harling, A-M, Hehenberger, L, Dr., Scholten, P, A practical guide to measuring and managing impact, European Venture Philanthropy Association, 2013. http://evpa.eu.com/knowledge-centre/publications/evpa-publications/ 35 Az eredmények 6%-os esést mutatnak az újra elítélések gyakoriságában 100 fő peterborough-i fogvatartott szabadlábra helyezésére vetítve, szemben az országosan jellemző 14%-os emelkedéssel. http://www.thirdsector.co.uk/news/1186265/ Részletesebb elemzés itt: Social Finance, A New Tool for Scaling Impact: How Social Impact Bonds Can Mobilize Private Capital to Advance Social Good, 2012. http://www.rockefellerfoundation.org/uploads/files/655fab01-83b9-49eb-b856-a1f61bc9e6ca-small.pdf 36 Philanthrocapitalism blog, An Impact Revolution in Aid, October 8, 2013 http://philanthrocapitalism.net/an-impact-revolution-in-aid/#sthash.tYvDsaDW 37 Center for Global Development & Social Finance: Investing in Social Outcomes: Development Impact Bonds, 2013, http://international.cgdev.org/publication/investing-social-outcomes-development-impact-bonds 34
14 www.demnet.hu
JAKSA BRIGITTA: Társadalmi befektetések
FORRÁSJEGYZÉK The Accra Agenda for Action (2008), 3rd High Level Forum for Aid Effectiveness – HLF3, Accra, Ghana, http://www.oecd.org/dac/effectiveness/43911948.pdf Baumgartner, Lena - Kail, Angela - Van Vliet, Alex, (Nov 2013) Funding Impact, Impact measurement practices among funders in the UK, NPC & LBG http://www.thinknpc.org/publications/funding-impact/ The Busan Partnership Document (2011), 4th High Level Forum on Aid Effectiveness – HLF4, 2011, Busan, South Korea, http://www.oecd.org/dac/effectiveness/49650173.pdf Center for Global Development & Social Finance (2013), Investing in Social Outcomes: Development Impact Bonds, http://international.cgdev.org/publication/investing-social-outcomes-development-impact-bonds Chinman, M, Imm, P, Kaftarian, Sh & Wandersman A, (2000), Getting to outcomes: a results-based approach to accountability. Evaluation and Program Planning 23 (2000) http://www.researchgate.net/publication/223008477_Getting_to_outcomes_a_results-based_approach_ to_accountability/file/d912f50eed99e93d4a.pdf Concord Europe (2012), Making Sense of EU Development Cooperation Effectiveness, Concord AidWatch Special Report On the post-Busan development effectiveness agenda, http://www.concordeurope.org/187-aidwatch-special-report-2012 Concord Europe AidWatch 2013, The Unique Role of European Aid, The fight against global poverty. http://www.concordeurope.org/275-2013-aidwatch-report Drucker, Peter F., (1954), The Practice of Management. Drucker, Peter, (1973) Management Tasks, Responsibilities, Practices; Harper & Row. Dr Evenett, R & Richter, KH (2011). Making Good in Social Impact Investment. The Social Investment Business, TheCityUK. http://euclidnetwork.eu/files/MakingGoodOnSocialImpactInvestment.pdf Graham, J, Mulgan, G, Shanmugalingam, C, & Tucker, S, Growing Social Ventures, The role of intermediaries and investors: who they are, what they do, and what they could become. Policy Paper, the Young Foundation & NESTA, 2011 http://youngfoundation.org/wp-content/uploads/2012/10/Growing-Social-Ventures-2011.pdf The Istanbul Principles, as agreed at the Open Forum’s Global Assembly in Istanbul, (2010) http://cso-effectiveness.org/IMG/pdf/final_istanbul_cso_development_effectiveness_principles_footnote_ december_2010-2.pdf London Benchmarking Group, LBG Guidance Manual, (2008) http://www.lbg-online.net/media/5595/lbg_guidance_manual_vol_1_inputs.pdf The Monterrey Consensus (2002), United Nations International Conference on Financing for Development, Monterrey, Mexico, 2002. http://www.un.org/esa/ffd/monterrey/MonterreyConsensus.pdf New Philanthropy Capital, (2010) Talking About Results http://www.thinknpc.org/publications/talking-about-results/ OECD DAC Network On Development Evaluation (2010), Evaluating Development Co-operation, Summary of Key Norms and Standards, 2nd edition http://www.oecd.org/development/evaluation/dcdndep/41612905.pdf OECD DAC (1991), Principles for Evaluation of Development Assistance, Paris. The Open Forum, The Siem Reap CSO Consensus on the International Framework for CSO Development Effectiveness (2011), http://cso-effectiveness.org/InternationalFramework?lang=en Philanthrocapitalism blog, (April 14, 2013), Launching the Social Progress Index http://philanthrocapitalism.net/launching-the-social-progress-index/ Philanthrocapitalism blog, (October 8, 2013), An Impact Revolution in Aid http://philanthrocapitalism.net/an-impact-revolution-in-aid/ The Paris Declaration on Aid Effectiveness (2005) http://www.oecd.org/dac/effectiveness/34428351.pdf Social Finance, (2012) A New Tool for Scaling Impact: How Social Impact Bonds Can Mobilize Private Capital to Advance Social Good. http://www.rockefellerfoundation.org/uploads/files/655fab01-83b9-49eb-b856-a1f61bc9e6ca-small.pdf w w w. v 4 a id. e u 15
TARTALOM A nemzetközi fejlesztés új megközelítésben Segélyhatékonyság Változó finanszírozás Társadalmi megtérülés és társadalmi hatás A hatás mérése kulcs a fejlesztési (teljesítmény-) finanszírozásban Forrásjegyzék
3. old. 3. old. 8. old. 11. old. 12. old. 15. old.
SZERZŐ: Jaksa Brigitta – fejlesztéspolitikai tanácsadó
IMPRESSZUM On-line elérhető: v4aid.eu/hu/kiadvanyok/hatteranyagok. Megjelenik Budapesten, 2014. januárban. Felelős kiadó: Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet, cím: 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 1.). Felelős szerkesztő: Rohonyi Péter. Tördelés és grafika: Zergényi-Molnár Márta. Nyomtatás: Nagy és Társa Kft. Nyelvi lektor: Balogh Dániel - A kiadvány az Europai Unió EuropeAid programja támogatásával jelenik meg a „V4 Aid – United support for Millenium Development Goals” című, DCI-NSAED/2009/371 számú projekt kereti közt, Partnerek a cseh People in Need, a szlovák PMVRO és Demokratic Change Slovakia, valamint a lengyel PHO, a Polish Humanitarian Organisation. A kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió véleményét.ISSN 2064-4922 ISBN 978-963-08-8737-3
