I.1001-33/1996. Jegyzőkönyv
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. szeptember 12-én megtartott üléséről. Jelen vannak: Baumgartner Sándor, Dr. Bödő László, Dr. Erdődy Gyula, Dr. Faragó László, Galbáts András, Golob Ferenc, Gonda Tibor, ifj. Gömzsik Péter, Grisnik Zoltán, Helmrich Ferenc, Hódosi Vera, Dr. Kádár Géza, Kerényi János, Dr. Kékes Ferenc, Koósz Margit, Körömi Attila, Kukai András, Dr. Kunszt Márta, Liszkay Teréz, Medvetzky Antal, Meixner András, Mischinger István, Nagy Csaba, Pacur Zsolt, Papp Béla, Dr. Páva Zsolt, Petrovits Béla, Péter Pál, Dr. Révész Mária, Dr. Romváry Ferenc, Sashalmi György, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Dr. Szabó László, Szirmai Csaba, Tillai Aurél, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, Troska Gyula, Ursprung János képviselők
Távolmaradásukat bejelentették: Molnár Tamás, Tomics János, Dr. Ujvári Jenő képviselők Jelen vannak továbbá: Dr. Farkas Károly jegyző, Dr.Kosztics István Cigány Kisebbségi Önkormányzat. elnöke, Fischer Frigyesné Német Kisebbségi Önkormányzat. elnöke, Gyurok János Horvát Kisebbségi Önkormányzat. elnöke, Rozsa András kisebbségi referens, Maczekó Károly Számvevőszék, Albert Pál Közüzemi Rt. képviseletében, Zubán Ilona Vagyonkezelő Kft. ügyvezető igazgatója, Bebesi Jenő Városi Tűzoltóparancsnokság, Nyirati István Vízmű Kft. képviseletében, Dr. Hernády Alajos Távfűtő Kft., Szabó Tamás Fürdő Kft., Lovász Ferenc UNIBER Kft., Dr. Modrovits Sándor vezető jogtanácsos, Dr. Papp Judit, Pilaszanovich Iván, Zalay Buda, Tóth Béla, Dr. Kahutek Annamária, Dr. Nász László, Dr. Radochay Csongor irodavezetők, Lénártné Dr. Böröcz Johanna Illetékiroda képviseletében. Dr. Sulyok Endréné Hatósági Iroda vezetője, Kaponyi Lászlóné Lakossági Nyilvántartó Iroda képviseletében, Bagoly Attila Műszaki Iroda vezetője, Bajusz Balázs Informatikai Iroda vezetője, Csikné Bock Márta GESZ vezetője, Dr. Varga Pál Józsefné Lakás- és Helyiséggazdálkodási. Egység vezetője, Marcz Róbert Sport csoport vezetője Lombosi Jenő Új Dunántúli Napló főszerkesztője, Kovács Zoltán Magyar Rádió Pécsi Stúdió vezetője, Kismányoky Károly Városi TV. vezetője
2
Jegyzőkönyv
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. szeptember 12-én megtartott üléséről. Jelen vannak: Baumgartner Sándor, Dr. Bödő László, Dr. Erdődy Gyula, Dr. Faragó László, Galbáts András, Golob Ferenc, Gonda Tibor, ifj. Gömzsik Péter, Grisnik Zoltán, Helmrich Ferenc, Hódosi Vera, Dr. Kádár Géza, Kerényi János, Dr. Kékes Ferenc, Koósz Margit, Körömi Attila, Kukai András, Dr. Kunszt Márta, Liszkay Teréz, Medvetzky Antal, Meixner András, Mischinger István, Nagy Csaba, Pacur Zsolt, Papp Béla, Dr. Páva Zsolt, Petrovits Béla, Péter Pál, Dr. Révész Mária, Dr. Romváry Ferenc, Sashalmi György, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Dr. Szabó László, Szirmai Csaba, Tillai Aurél, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, Troska Gyula, Ursprung János képviselők
Távolmaradásukat bejelentették: Molnár Tamás, Tomics János, Dr. Ujvári Jenő képviselők Jelen vannak továbbá: Dr. Farkas Károly jegyző, Dr.Kosztics István Cigány Kisebbségi Önkormányzat. elnöke, Fischer Frigyesné Német Kisebbségi Önkormányzat. elnöke, Gyurok János Horvát Kisebbségi Önkormányzat. elnöke, Rozsa András kisebbségi referens, Maczekó Károly Számvevőszék, Albert Pál Közüzemi Rt. képviseletében, Zubán Ilona Vagyonkezelő Kft. ügyvezető igazgatója, Bebesi Jenő Városi Tűzoltóparancsnokság, Nyirati István Vízmű Kft. képviseletében, Dr. Hernády Alajos Távfűtő Kft., Szabó Tamás Fürdő Kft., Lovász Ferenc UNIBER Kft., Dr. Modrovits Sándor vezető jogtanácsos, Dr. Papp Judit, Pilaszanovich Iván, Zalay Buda, Tóth Béla, Dr. Kahutek Annamária, Dr. Nász László, Dr. Radochay Csongor irodavezetők, Lénártné Dr. Böröcz Johanna Illetékiroda képviseletében. Dr. Sulyok Endréné Hatósági Iroda vezetője, Kaponyi Lászlóné Lakossági Nyilvántartó Iroda képviseletében, Bagoly Attila Műszaki Iroda vezetője, Bajusz Balázs Informatikai Iroda vezetője, Csikné Bock Márta GESZ vezetője, Dr. Varga Pál Józsefné Lakás- és Helyiséggazdálkodási. Egység vezetője, Marcz Róbert Sport csoport vezetője Lombosi Jenő Új Dunántúli Napló főszerkesztője, Kovács Zoltán Magyar Rádió Pécsi Stúdió vezetője, Kismányoky Károly Városi TV. vezetője
3
Dr. Révész Mária: Köszönti képviselő társait, és a város polgárait az első rendes őszi közgyűlésen. Az ülést 9,10 órakor megnyitja. Megállapítja, hogy a közgyűlés, az ülés kezdetén jelenlévő 32 képviselővel határozatképes. Emlékeztet arra, hogy augusztus 26-án volt már egy közgyűlés, de a folyamatos bizottsági tevékenységgel alátámasztott munka most kezdődik. Ezt követően megkérdezi, kinek van új javaslata. (1.A. 0-9.) Péter Pál: zárt ülésre kéri felvenni a 322/96. sz. határozat módosítási kérelmét. Indoka, az eredeti határozatot is így hozták. Még egy kérése van, a meghívókon jelzett 6. napirendi pontot (vízdíj rendelet) sürgősséggel tárgyalja a testület. (1.A. 10-20.) Staub Ernő: napirend előtt kér szót a nemzeti ünnepeik témakörben. (1.A. 23-26.) Liszkay Teréz: szintén napirend előtt kér szót Kolozsvár testvérvárossal kapcsolatban. (1.A. 26-28.) Papp Béla: két napirendi indítványa lenne: l.) A Pécs-Pogányi Repülőtér hasznosítása, 2.) Zárt ülés első napirendi pontjában további személyi javaslatot szeretne tenni, a frakcióvezetőkkel történt egyeztetés után. (1.A. 28-33.) Golob Ferenc: még a zárt ülés előtt szeretne beszámolni az ad hoc bizottság munkájáról. (1.A. 33-35.) Dr. Révész Mária: megállapítja, hogy Golob képviselő úr napirend utáni felszólalásra kér lehetőséget. (1.A. 35-36.) Staub Ernő: ugyancsak napirend előtt kérne szót Taubert László szobrának elhelyezése tárgyában. (1.A. 37-39.) Troska Gyula: kéri napirendre felvenni a minőségi munka elismerésének fedezete tárgyú előterjesztést. (1.A. 41-43.) Pacur Zsolt: az 1996. évi . LXIII. sz. törvény végrehajtásával kapcsolatos önkormányzati kötelezettségekről, illetve azok elmulasztásáról szeretne szólni napirend előtt. (1.A. 46-48.)
4 Kerényi János: napirend előtt kér szót a kábító anyagok forgalmazásának megszüntetése érdekében. (1.A. 49-51.) Sashalmi György: kérdést intézne a jegyző úrhoz Taubert László szobrának elhelyezése ügyében. (1.A. 51-53.) Körömi Attila: két kérdése lenne a jegyző úrhoz, a Kis Flórián u. 8-10. ingatlan ügyében, további kérdése Troska Gyulához az Esztergár, illetve a Radnóti iskolák költöztetése tárgyában. A polgármester urat kérné távollétében is, hogy az előkészítés alatt álló közvélemény kutatás témakörében szíveskedjen frakcióvezetői egyeztetést összehívni. Végezetül megemlíti, a polgármester úr megkérte a Pécs-Pogányi Repülőtérrel kapcsolatos előterjesztés napirendre vételét kezdeményezze, ez azonban már megtörtént. (1.A. 54-63.) Dr.Farkas Károly: kiosztásra került a Foglalkozás- egészségügyi ellátás biztosításáról szóló előterjesztés. Elmondja, az Ügyrendi Bizottság kötelezte, hogy a pályázati eredményről adjon tájékoztatást a közgyűlésnek. Emiatt az előterjesztés címszót " tájékoztatóra ", szeretné módosítani, azonban kéri napirendre venni. (1.A. 64-73.) Dr. Révész Mária: jelzi, hogy tisztségviselői beszámolót szeretne tenni,melynek témája: a zárt ülési döntések ismertetése. Az elmúlt közgyűlésen zárt ülésen döntött a testület az Északmegyer dűlő Verseny u. kerékpár út beruházása ügyében. Ismerteti a határozat lényegét. A másik határozat a kitüntetések adományozásával kapcsolatos, amely már kihirdetésre került, hiszen a Város Ünnepén az elismerések átadása megtörtént. Ugyan ezen az ülésen határozott a közgyűlés a 32l/96. sz. határozattal az Ipari Park pályázatáról, melynek bevezető részét szintén ismerteti. Végezetül elmondja, ezek voltak a zárt ülés határozatai, melyet a törvény értelmében ki kell hirdetni. (1.A. 74-104.) Miután egyéb napirend módosító indítvány nem hangzott el, szavazást kér. Egyidejűleg felkéri a javaslattevő képviselőket, hogy ismételjék meg a témák címeit. Ezután megállapítja, hogy a közgyűlés: - a 322/96. (VIII.26.) sz. határozat ( Vasas, Hird, Somogy gázellátása) kijavításával kapcsolatos határozati javaslatot 31 igen szavazattal, 1 ellenvéleménnyel
5
- a minőségi munka elismerésének fedezetére képzett céltartalék felosztását 29 egybehangzó igen szavazattal; - a Pécs-Pogány repülőtér hasznosításával kapcsolatos előterjesztést 30 igen szavazattal (egyhangúlag) napirendre felvette. - a már elfogadott első téma zárt ülési tárgyalásával szintén 30 egybehangzó igen szavazattal; - az 1996. évi 38. sz. Ör. módosításának sürgősségi tárgyalásával 29 igen szavazattal, 1 ellenvélemény és 5 tartózkodás mellett egyetértett; -
a foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosításával kapcsolatos tájékoztatót 35 igen szavazattal (egyhangúlag) napirendre felvette.
- Staub Ernő: első napirend előtti felszólalását 33 egybehangzó igen szavazattal; - Liszkay Teréz napirend előtt felszólalását 34 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett; - Staub Ernő 2. napirend előtti felszólalását 28 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett; - Pacur Zsolt szavazattal;
napirend előtti felszólalását 33 egybehangzó igen
- Kerényi János napirend előtti felszólalását 28 igen szavazattal (egyhangúlag); - Sashalmi György kérdésfeltevését 28 igen és 1 tartózkodás mellett támogatta. Dr. Révész Mária: jelzi, hogy a kérdésekkel kapcsolatos további szavaztatást mellőzi, hiszen a képviselőknek csupán bejelentési kötelezettségük van. (1/A.162-247.) Troska Gyula: kéri pótlólag napirendre felvenni a Közoktatási Közalapítvánnyal kapcsolatos előterjesztést. (1.A. 248-250) Dr. Révész Mária: megállapítja, hogy a képviselő testület a Közoktatási - Közalapítvány módosításáról szóló előterjesztést 32 egybehangzó igen szavazattal napirendre felvette. - A teljes napirendről történt szavazás eredménye 35 egybehangzó igen szavazat. (1.A. 251-270.)
6
Dr. Kékes Ferenc: ebédszünet, illetőleg a kérdések elhangzása után kéri, hogy a meghívóban szereplő 12. napirendi pontot (a Pécsi Gyemekotthon és a Teleki Blanka Kollégium sürgősségi felújítása) a közgyűlés vegye le napirendjéről. Indoklásul elmondja, hogy ebben a témában a Jogi, Igazgatási Ügyrendi Bizottság már döntött, és 2.170 eFt felhasználását engedélyezte a legszükségesebb munkákra. További indítványa, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosításával kapcsolatos tájékoztatót a zárt ülés keretében tárgyalja meg a testület. (5/A. 191-221) Papp Béla: a délutáni ülés levezető elnöke szavazást kér az ügyrendi javaslatokról. Megállapítja, hogy a közgyűlés − a Pécsi Gyermekotthon és Teleki Blanka Kollégium sürgősségi felújításaként jelzett - meghívó szerinti - 12. napirendi pontot 23 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett napirendjéről levette. − a foglalkozás-egészségügyi ellátásról szóló tájékoztató zárt ülésen történő tárgyalását nem fogadta el, mivel 20 igen szavazat, 2 ellenvélemény és 6 tartózkodás mellett nem kapta meg a szükséges minősített többséget. /5/A. 250-276/ A képviselő testület az ülés napirendjét az alábbiak szerint állapította meg: Napirend előtti felszólalások: a.) Staub Ernő: nemzeti ünnepek, a Pécsi Millecentenáriumi nap, b.) Liszkay Teréz: tájékoztatója a szept. 16-ra tervezett - erdélyi és kolozsvári magyarokkal - csendes szolidaritásról, c.) Staub Ernő: Tauber László szobrának elhelyezése d.) Pacur Zsolt: az 1996. évi LXIII. sz. törvény végrehajtásával kapcsolatos önkormányzati kötelezettségek, illetve azok elmulasztása, e.) Kerényi János: kábítószerek forgalmazásának megszüntetése, Tisztségviselői beszámoló: Dr. Révész Mária:
- kerékpáros túra a Vereckei Hágóig - szeptember 1-i ünnepi Közgyűlés - Városháza belépése az INTERNET Hálózatba
1/a.) Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, bizottsági döntésekről 1/b.) Beszámoló a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság átruházott hatáskörben hozott határozatairól.
7
1/c.) Jelentés tulajdonosi nyilatkozatokról 2.) Az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az önkormányzati tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 1996. évi 38. sz. Ör. módosítása 3.) Az 1996. évi költségvetés módosítása 4.) Központi támogatásokat nyert közműépítések indítása 5.) A Közbeszerzési törvény végrehajtásával kapcsolatos önkormányzati szabályozás Kérdések: a.) Sashalmi György: Taubert László szobrának elhelyezése b.) Körömi Attila: Kis Flórián u. 8-10. sz. ingatlan ügye Esztergár úti, illetve Radnóti Szakközépiskola költöztetése 6.)
A települési szilárd hulladék összegyűjtésével, elszállításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos közszolgáltatásról, és annak kötelező igénybevételéről szóló önkormányzati rendelet-tervezet
7.) Közterületek elnevezése és törlése 8.) Az 1996. évi általános iskolai tanulók tanszersegély keretének felosztása 9.) Az Ágoston téri Általános Iskola és az Óvodák Egységes Gazdasági Szervezete közötti előirányzat átcsoportosítása 10.) A Piac- és Vásárigazgatóság igazgatójának és dolgozóinak illetmény emelése 11.) A felállítandó 1956-os emlékmű környékének rendezése 12.) A Tubes Kilátó Alapítvány kuratóriumi tagságához, illetve kuratóriumi társelnöki tisztségéhez, valamint a Szívbeteg Gyermekekért Alapítvány kuratóriumi tagságához történő hozzájárulás 13.) A Pécsi Szentháromság Szobor Megmentéséért Közalapítvány alapító okirat módosítása 14.) Pedagógusok kötelező óraszámának meghatározása 15.) "Misina" Természet- és Állatvédelmi Egyesület kamatmentes kölcsön kérelme
8 16.) Folyékony hulladék elhelyezése közszolgáltatás kötelező igénybevételével 17.) Újpatacsi lakótelkek eladása 18.) Endresz Gy. u. 19. sz. alatti üzlethelyiség ügye 19.) Dunántúli Autópálya Kft. törzstőke emelésével kapcsolatos elővásárlási jog 20.) Zsolnay V. u. 17. sz. volt orvosi rendelő helyiségeinek értékesítése 21.) A Hullámfürdő fedett medence építése 22.) A minőségi munka elismerésének fedezetére képzett céltartalék felosztása 23.) Pécs-Pogány Repülőtér tulajdonjogi rendezése 24.) Foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosítása (tájékoztató) 25.) A Közoktatási Közalapítvány módosítása 26.) Tájékoztató Pécs M. J. Város 1996. évi költségvetésének I. félévi teljesítéséről 27.) Golob Ferenc napirend utáni beszámolója létrehozott ad hoc bizottság munkájáról
a
Közüzemi Rt ügyében
Zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, melyről külön jegyzőkönyv készült a I.1076/1996. sz. alatt 1.) Róth Tibor jelölése a Laterum Kft. Felügyelő Bizottságába 2.) Zombor Gyula népi ülnök visszahívása 3.) Döntés önkormányzati tulajdonú részvényekről a.)
A PANNONMEDICINA Rt. részvénycsomag értékesítése
önkormányzati tulajdonban
álló
b.) A települési közműveket üzemeltető gazdasági társaság (DDGÁZ Rt.) állami tulajdonú vagyonrészének önkormányzati tulajdonba kerülése ügyében megállapodás jóváhagyása 4.) Harka Jánosné közgyógyellátási ügye 5.) Filótás Józsefné közgyógyellátási ügye 6.) 322/96. (VIII.26.) sz. zárt ülési határozat (Pécs-Somogy, Vasas, Hird települések gázellátása) kiigazítása
9 7.) Harmadik Színház pénzügyi vizsgálata, Vince János ellen fegyelmi eljárás indítása A közgyűlési vita hangszalagon rögzítve 1-8 kazetta. Napirend előtti felszólalások: a.) Staub Ernő: nemzeti ünnepek, illetőleg a pécsi millecentenáriumi nappal kapcsolatos felszólalása jegyzőkönyvhöz csatolva. /1/A. 273-353/ Dr.Romváry Ferenc:sok mindenben egyetért az elhangzottakkal,talán nem augusztus 19-e lett volna a megfelelő időpont, hiszen egy hét múlva következnek a Pécsi Napok. Tájékoztatásul elmondja, az 56-os Emlékbizottság - október 23-án , a 40 éves évfordulón - méltó emlékművet avat a 48-as téren.; egy címeres lobogóval, ami az aktuális ünnepnapot hangsúlyozná.A holnapi KUBI elé terjeszti ezt a javaslatot,amely semmiféle pénzügyi vonatkozásban nem terheli a Közgyűlést. / 1/A. 355-393/ Dr. Kékes Ferenc: Staub képviselő véleményét tiszteletben tartja, de hozzá tartozik néhány tény. Nem csak augusztus 19-én volt a városban ünnep, a város támogatásával és a TV technikai felkészültségével, összefogásával, kiválóan megszervezték. Volt egy augusztus 20. is és szentmise a Székesegyházban, délután pedig tiszteletre méltó megemlékezés a Széchenyi téren. Szintén azt tapasztalja, a zászlók nem túl nagy gyakorisággal vannak az épületeken. Megjegyzi, hosszú évtizedekig megvolt az a néhány nap, amikor meghatározott zászlókat kellett kitűzni az épületekre. Optimista azonban arra vonatkozóan, hogy majd megfelelő zászlókultúrával tudnak tisztelegni ünnepeiken. /1/A. 394-439/ b.) Liszkay Teréz: emlékeztet arra, az alapszerződést szeptember 16-án fogják aláírni Romániában, Temesváron. Megemlíti, Pécsnek Kolozsvár testvérvárosa. Úgy gondolták, az erdélyi és szűkebben a kolozsvári magyarokat szeptember 16-án 17 órakor a Színház téren csendes szolidaritásukról biztosítanák, dr. Andrásfalvy Bertalan vezetésével. Erről szeretné tájékoztatni a pécsi polgárokat. /1/A. 444-468/ c.) Staub Ernő: A Közgyűlés rendeletet fogadott el Taubert László szobrának elhelyezéséről. Szeptember 1-jén a Szent Mór utca sarkán felavatták. A rendeletet a Közgyűlés anélkül hozta, hogy tájékozódott volna. Megemlíti, szoborátadás előzőleg is volt Pécsett, pl. a Lenin szobor helyett egy női szobor. Az új szobor elhelyezése óta eltelt idő azokat igazolja, akik aggályukat fejezték ki. Hangsúlyozza, művészeti kérdésekkel nem kíván foglalkozni, de ha köztéri szoborról hoznak döntést, a közízlés figyelmen kívül hagyása, a hely megválasztása visszaüthet az alkotóra. Megjegyzi, talán nem Pécs első
10 püspökének nevét viselő utcatábla alatt van a szobor legmegfelelőbb helye. Ezt a rendeletet vita és hozzászólás nélkül fogadta el a Közgyűlés és talán Romváry képviselő is tájékoztathatta volna a testületet. Információi szerint az alkotás építési engedély nélkül került felállításra. Javasolná, a Közgyűlés egy következő alkalommal tűzze újból napirendre a kérdést, talán szerencsésebb megoldást találnak a jelenleginél. /1/A. 468-483 és 1/B. 0-24/ Dr. Romváry Ferenc: válaszában elmondja, a Közgyűlés - illetve a bizottságok 13 hónap után - hozott egy határozatot. A szobrot a művész ajándékozta a városnak. Úgy tűnik, Staub Ernő nem volt ott azon a bizottsági ülésen, ahol a fotók rendelkezésre álltak. Elmondja, a szobrot szakértők véleményezték és egy nyugati galéria 100.000 DM-ért vásárolta meg. Tehát az alkotó 1 M Ft-ot kidobott az ablakon. Ezzel szemben a várostól még egy köszönő levél sem ment. Szeptember 1-jén Bencsik István szobrászművésszel mindössze ketten voltak a szobor avatásán, egyedül Papp Béla mentegetőzött. Valóban, az emberek különbözőképpen fogadják ezeket a köztéri szobrokat, esetleg indulatokat válthat ki belőlük. A művészettörténeti alkotások egy-két példáját említi, melyek szintén mezítelen alakokat ábrázolnak. Ezt követően hivatkozik arra, hogy ez a szobor abszolút stilizált, XX. századi megfogalmazású..... Ez egy torzó, ami a XVIII-XIX. században divattá vált. Tény, hogy az utolsó pillanatban került a szobor elhelyezésre, szabályosan. Az engedélykérés már életbe lépett, de nem célszerű, hogy ott van mögötte a Szent Mór elnevezésű tábla. Ennek korrigálásán dolgoznak, ami folyamatban van. /1/B. 25-108/ Dr. Révész Mária: véleménye, hogy nem a szobor művészi és reális értékét vitatják, de ez a szobor köztéren van elhelyezve. Vannak emberek, akiket megbotránkoztat, vagy a helye nem jól van megválasztva. Hangsúlyozza, a testület a felelős, hogy felállít-e egy ilyen szobrot a város főutcáján, hiszen a pécsi polgárok nevében szavaznak. /1/B. 108-118/ Körömi Attila: megerősítené az alpolgármester asszonyt és nem szeretné számon kérni a pécsi polgárok műveltségét, ugyanis nem a Galériában van elhelyezve a szobor. Utal arra, minden művészi alkotásnak megvan a maga története, voltak esetleg sikertelen alkotások is. Hangsúlyozza, nem arról van szó, hogy tetszik, vagy nem, hanem hogy megbotránkoztat, vagy sem. Ha nem tetszik a szobor, emiatt nem szólal fel, de ha megbotránkoztat, minimum újratárgyalást megérne - akár zárt ülésen -, mert mint köztéri szobor a megítélése körül nincs minden rendben. /1/B. 119-141/ Galbáts András: emlékeztet arra, volt már egy szobor itt Pécsett, erre utalt Staub Ernő is, aki akkor még nem volt képviselő. Személyesen eléggé exponálta magát ebben az ügyben, de el kell mondania, hogy élete egyik legnagyobb tévedését követte el. Bencsik úr alkotott egy szép női szobrot és hova került:?; a Lenin szobor helyére. /1/B. 142-162/
11 Staub Ernő: emlékeztet, hangsúlyozta, rendkívül problematikusnak ítéli a dolgot és nem egyoldalúan közelíti meg. Nincs művészettörténeti vitája Romváry úrral, de úgy érzi, Révész Mária és Körömi Attila hozzászólása is megerősítette véleményét. Ismét hangsúlyozza, egy köztéri szobornál teljesen figyelmen kívül hagyni a lakosság megbotránkozását nem helyes. Inkább a Galériában lenne a helye. Megemlíti továbbá, hogy június 7-én már nem volt a KUBI tagja. /1/B. 162-182/ d.) Pacur Zsolt: Az 1996. évi LXIII. törvény Megyei Egyeztető Fórum létrehozását írja elő. Képviseleti és szavazati joggal vesznek részt azok az önkormányzatok, melyek fekvő-, vagy járóbeteg szakellátást tartanak fenn. A fórum első ülésére szeptember 6-án került sor, melyre az Önkormányzat is meghívást kapott. A polgármester úr a meghívót Révész Máriára szignálta ki, aki azon nem vett részt és arra sem tett intézkedést, hogy a várost legitim személy képviselje. Talán ez a tisztségviselők között is rendezhető mulasztásnak is minősülhetne, de véleménye szerint ennél többről van szó; egy tisztségviselői döntésről, vagy annak elmulasztásáról. Számára ez azt jelenti, Pécs város nem kívánt részt venni azon a fórumon, ahol a törvény szerint címzett- és céltámogatások felosztására, szakmai pályázatokra születnek javaslatok. Úgy véli, nem szükséges megemlíteni a végkielégítési kötelezettségeket, vagy egyéb költségvetési terheket ; ugyanakkor az ágazatért felelős alpolgármester asszony milyen közönnyel viseltetett eziránt. Véleményét akkor is fenntartja, ha tudja, hogy dr. Sohár Endre részt vett a fórumon, akit sem bizottsági, sem testületi határozat nem erősített meg és tisztségviselői utasítást sem kapott, hogy milyen érdekeket képviseljen. Fel kell kérnie a polgármester urat - hogy az ügy fontosságára tekintettel soron kívül intézkedjék a megfelelő fórumok összehívásáról, illetve legitim képviselő delegálásáról; különös tekintettel az Ötv. 10. § k.) és l.) pontjaiban foglaltakra. /1/B. 184-236/ Dr. Révész Mária: válaszában elmondja, hogy az aznap délelőtt érkezett faxot ő szignálta ki az irodavezető úrnak. Úgy ítélte meg, ez olyan munkát igényel, amihez esetleg tisztségviselői döntés, vagy részvétel kell, de szakmai előkészítés szükséges, pl. ágyleépítés ügyében nem várható el, hogy ő nyilatkozzon. Másrészt azóta polgármester úrral tárgyaltak a képviselet ügyében. Harmadrészt megemlíti, hogy ma 10 órakor folyik az Egyeztető Fórum és ismét Sohár Endrét bízta meg, hogy vegyen részt. /1/B. 236-256/ Pacur Zsolt: továbbra is fenntartja véleményét, nem biztos, hogy az irodavezető úr legitim ebben a kérdésben. Ma már komoly önkormányzati érdekeket kell képviselni ezen a fórumon és ha az Önkormányzat nem döntött, hogy mi az, ami a költségvetését, az ellátás színvonalát, vagy egyéb ágazatokat súlyosan érintené, akkor nem tudja, hogy milyen érdekeket tud képviselni. Az Ötv. idézett pontjai olyan esetek, amelyek nem is utalhatók át a testületi hatáskörből. /1/B. 256-281/
12 Dr. Révész Mária: Amennyiben a képviselő úrnak igaza van, akkor az irodavezető feladata, hogy felmérje, mikor kell testületi döntést hozni és ezt jelezni a tisztségviselőnél és a bizottság elnökénél. Úgy érzi, ebből ügyet szeretne csinálni. Véleménye, semmiféle mulasztást nem követett el. /1/B. 282-290/ e.) Kerényi János: A kábítószer forgalombahozatalával kapcsolatos felszólalását a polgármester úrhoz címzi. Elmondja, hogy a közgyűlési tennivalók is nagy terheket rónak rájuk. A lakosság még nem érzékeli, hogy a bélyegek és az Extasy milyen méreteket ölthet, ha nem tesznek megfelelő intézkedéseket. Úgy érzi, nem csak a Drogközpontnak kell mindent megtenni, vagy csak a Rendőrségre hagyatkozni. Javaslata: felkérné a polgármester urat, hogy a megfelelő szakemberek, irodák intézmények, intézetek, szervek és szervezetek bevonásával szülessen önkormányzati rendelet arról, hogy milyen szankciókkal jár, ha a város területén, valamely nyílt árusítású kereskedelmi egységben, vendéglátó üzletben, vagy szórakozóhelyen a dolgozók, vagy a tulajdonos tevőleges részvételével és tudtával kábítószer forgalmazása történik. A szankciókat és azok bevezetésének körülményeit ki kell dolgozni. Megemlíti, a mai hozzászólása figyelem-felhívás, mert rendkívül súlyos problémákat fog okozni. Kéri a polgármester urat, hogy a szükséges intézkedéseket ez ügyben tegye meg. /1/B. 292-332/ Körömi Attila: A felvetés valóban súlyos, megerősítené és szeretne más javaslatot tenni. Egyrészt, ha ez javaslat, akkor napirendre kellene venni. Másrészt törvényi szabályozás van érvényben és akkor azt kell szigorítani. Elmondja, a FIDESZ Polgári Párt önálló törvényjavaslatot nyújtott be a Ptk. módosítására. A városnak nincs hatásköre, sem apparátusa arra, hogy ilyen széles körben felügyelje ezt a területet. Az iskolákban, vagy előttük történő árusítás esetén lehet az intézményvezetők figyelmét felhívni, illetve intézkedéseket foganatosítani, de alapvetően ez a kérdés a parlamenti döntés után rendezhető. Tehát az iskolai fogyasztásra kell figyelni és ha lehet, a városnak itt beavatkoznia . 1/B.333- 363/ Kerényi János: hozzászólását azért tette, mert úgy gondolta, a városnak nagyon megfontolt - rendeletet kellene alkotni. Nem kell a város alkalmazottjait kiküldeni az iskola elé, de a Közgyűlés hozhat olyan szankciót, ami elrettenti az ezzel foglalkozókat. /1/B. 363-381/ Dr. Révész Mária: Egyetért és javasolja, hogy Kerényi János a rendelettervezetet az Ügyrendi Bizottság előtt indítsa el és mielőbb kerüljön a Közgyűlés elé. /1/B. 381-384/ Tisztségviselői beszámoló:
13
a) Dr. Révész Mária: tájékoztat arról, szeptember 1-jén átadták a város által adományozott kitüntetéseket. Úgy véli, az ünnepség méltó megemlékezés volt. Ezen részt vettek Graz, Lahti Fellbach, Eszék testvérvárosok polgármesterei és Tucson képviselője. Végezetül elmondja, az ünnepséget testvérvárosi polgármesteri találkozó követte. b) Tájékoztatja képviselőtársait arról is, hogy volt egy csapat, amely méltóképpen tudta megünnepelni a Millecentenárium évfordulóját. Kerékpáron elmentek a Vereckei hágóig és onnan Ópusztaszerre. Örömére szolgált, hogy fogadhatta őket. c) Végezetül tájékoztat arról, hogy az INTERNET hálózatba a Városháza bekapcsolódott és rövidesen - kb. másfél héten belül - befejeződnek a munkálatok. /1/B. 384-442/ 1/a.) Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, bizottsági döntésekről Előterjesztő: dr. Révész Mária alpolgármester Nagy Csaba: észrevétele a 6. sz. melléklethez: határidőt kell módosítani, de ezt sem a polgármester, sem a bizottság nem teheti. Úgy gondolja, a legmegfelelőbb, ha külön határozatot hoz a Közgyűlés. A másik észrevétele a 8. sz. melléklettel kapcsolatos, egy 3 M Ft induló licitáras ingatlanról van szó. A meghirdetése megtörtént, azonban néhány napon belül volt a liciteljárás. Ez tipikus példája annak, hogy az eljárást ugyan betartották, de nem sok haszna volt. /1/B. 449-483. és 2/A. 0-4/ Kerényi János: további három határozatról tud, amelynek a határideje lejárt, de nem szerepel a beszámolóban. Kérdezi, a 265/96. sz. határozat - a Közterületfelügyelet pótigényéről - végrehajtása megtörténte-e? A 287/96. számú határozat a.) pontja a cigány válságkezelő program céltartalékának felszabadítására vonatkozik. A sajtóból értesülhettek arról, hogy a CKÖ elnöke szerint a program nem valósul meg, illetve ők nem vesznek részt ebben. Kérdése, az a.) és b.) pont szerint ennek ellenére a pénz fel lett-e szabadítva? A 296/96. sz. határozat a Mária u. 9. sz. ingatlan megállapodásával kapcsolatos. Június 14-i, ill. 27-i határidő szerepel a közös megegyezéssel történő felbontásra. /2/A. 6-39/ Dr. Farkas Károly: A Közterületfelügyelet költségvetési igényéről szóló határozat végrehajtására nem tud válaszolni. Az ügy még nincs befejezve, határidő-módosítást kellett volna kérni. A következő lejártban fog számot adni a 265/96. sz. határozatról. Kéri a képviselő urat, a választ fogadja el. /2/A. 40-52. és 55-62./
14 Dr. Révész Mária: megemlíti, az iroda számára tanulság, ha a határidő lejárt, de az intézkedés nem történt meg, ezt is jelezni kell a képviselő-testület számára. /2/A. 62-64/ Kerényi János: emlékeztet, két kérdésére még nem kapott választ. Kéri a jegyző urat, adjon tájékoztatást az Angol Központtal kapcsolatban, a Pénzügyi Iroda vezetője pedig a céltartalék felszabadításával kapcsolatban. /2/A. 64-73/ Dr. Farkas Károly: válaszában elmondja, az Angol Központ ügyében egy újabb határozatot is hozott a testület. A határidő október 30-ára módosult, ez értelemszerűen módosította az előző döntést. Tájékoztat arról is, hogy a Közgyűlés által létrehozott tárgyaló bizottság végzi a munkáját. Ebben személyesen nem vett részt, így az eredményről nem tud felvilágosítást adni. /2/A. 73-90/ Pilaszanovich Iván: a második kérdésre elmondja, hogy a 2 M Ft átutalása a napokban történt meg. A czerékvölgyi programra augusztus 25-ig kell átutalni a pénzt. A CKÖ jelezte, hogy nem tudják megoldani. Erről írásban jelentést fognak adni a Közgyűlésnek. /2/A. 90-101/ Dr. Szabó László: az 5. sz. melléklettel kapcsolatos az észrevétele. Feltételezi, utólag derült ki a számítási hiba, ezért nem kötötték meg a szerződést. Az iroda bevitte az anyagot a GAVÁB elé, amely meghozta a mellékelt állásfoglalást. Kifogása, hogy ezt önálló napirendi pontként és nem lejártként kellett volna a Közgyűlés elé terjeszteni. Tájékoztatni arról, hogy számítási hiba történt, milyen stádiumban van a szerződéskötés, az összeg és kiegészítő megállapodás mit jelent. A város bevétele szempontjából tisztázandó kérdés lett volna. /2/A. 102-129/ Gonda Tibor: emlékeztet arra, amikor napirenden volt a téma, csak a végösszeg szerepelt a határozatban. Egy képviselő kérte a tételes bontást. Mivel számítási hiba történt, a bizottság úgy ítélte meg, ha összegszerűen döntöttek, hogy milyen összeggel kötik meg az egyes bérleti szerződéseket, akkor nem korrekt, ha a szerződésbe más összeg kerül be. Azért vállalták a döntést, mert az Önkormányzat érdeke nem sérülne. A négy jelentkező közül az egyik visszalépett, tehát csak ez az egy összeg hiányzik. Ezt a helyiséget ismét meg lehet hirdetni és a bérleti díj így kiegészül. Hangsúlyozza, a város érdeke nem sérül és az Önkormányzat jó híre is megkívánja, hogy az a bérleti díj kerüljön a szerződésbe, ami az alku során megállapításra került. /2/A. 129-152/ Dr. Erdődy Gyula: a 3.sz. melléklethez lenne kérdése. A jegyző úr a Váradi A.u.11.sz.ingatlan ügyében október 30-ig kéri a határidő módosítást ; ami a Dominikánus Ház felújításával függ össze. Kérdése, az elmúlt 2,5 hónapban sikerült-e előrelépni ? /2/A. 153-178/
15 Dr.Farkas Károly: ez ügyben több tárgyalás van folyamatban; a Nővérképző Főiskola és a KSH is ajánlatot tett, illetve a bérleti díj megállapítása a jelenlegi forgalmi értékhez viszonyítva. A Főiskola megadta a vételi ajánlatát, azonban a forgalmi érték 60 %-a áll a minisztérium rendelkezésére. Ezért várakozó állásponton vannak, úgy gondolja, a januári költségvetést várják. A KSH Központtól szintén várják a választ, mert a vételi szándékukat jelezték, de szerződéskötésre még nem került sor. Feltételezi, ugyanolyan pénzügyi gondokkal küzd, mint az önkormányzatok. A tervük az volt, hogy ilyen, nem tervezett többletbevételekből biztosítják a forráshiányt, ami a Dominikánus Ház felújításához szükséges. Ez néhány 10 M Ft, ami volumenében nem akkora, mint az említett ingatlanok értéke. / 2/A. 180-217/ Nagy Csaba javaslata: " a határozat egy újabb 3.) ponttal egészüljön ki, " a Közgyűlés a 227/1996./VI.13./ sz. határozat határidejét július 20-ról l996. szeptember 30-ára módosítja." Megjegyzi, a Közgyűlés megérdemelt volna egy rövid, érdemi tájékoztatást. / 2/A. 218-225/ Körömi Attila: felveti, ez az első közgyűlés, amikor a lejárt a legfontosabb napirendi ponttá vált. A felszólalások azt jelzik, hogy a testület gyakorolni fogja ellenőrzési jogosítványait. Ha működik a bizalmi elv, akkor lehet kissé lazábban gyakorolni, bár néhány eset azt bizonyítja, hogy ez nem túl helyes. Ha a testület hoz egy döntést, csak akkor kerül vissza, amikor a hivatal jelent a végrehajtásáról. Amennyiben a képviselők nem készülnek fel, akkor lehet hivatkozni arra, hogy a testület elfogadta az egyébként általa nem kívánt módosításokat. Ha a határozatok megfelelő előkészítéssel, színvonalas vita után születnek, azokat kevesebbszer kell módosítani és a lejártukkor a jelentés nem más, mint egy felsorolás, amelynek utána is lehet nézni. /2/A. 226-265/ Amennyiben további hozzászólás nincs, az 1/a. pont Dr. Révész Mária: előterjesztéséről, illetőleg először Nagy Csaba módosító javaslatáról kér szavazást, ami arra vonatkozott, hogy a 227/96. (VI.13.) sz. határozat határidejét szeptember 30-ra módosítja a közgyűlés. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az előzőleg ismertetett határozat módosító indítványt 36 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően az előterjesztésről kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a képviselő-testület az 1/a. napirendi pontot 36 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellet fogadta el. /2/A. 265-292/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 323/1996. (IX. 12.) sz. h a t á r o z a t a
16
a lejárt határidejű határozatokról és bizottsági döntésekről 1.)
A Közgyűlés a Pénzügyi-Gazdasági, a Közoktatási, Közművelődési és Sport, a Vagyonkezelő és Hasznosító, a Városfejlesztési és Üzemetetési, valamint a Népjóléti Iroda jelentéseit az előterjesztés, illetve melléklete szerinti tartalommal elfogadja.
2.)
A Közgyűlés a 227/1996. (VI.13.) sz. határozat határidejét 1996. szeptember 30-ra módosítja. Határidő: 1996. szeptember 30. Felelős: dr. Kahutek Annamária irodavezető
3.)
A Közgyűlés tudomásul veszi a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság 70., 73-75/1996. (VI.19.) sz. határozataiban foglalt átruházott hatáskörben hozott - döntéseit. Kapják: dr. Páva Zsolt polgármester, Pacur Zsolt bizottsági elnök, irodák vezetői, bizottsági felelős
1/b.) Beszámoló a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság átruházott hatáskörben hozott határozatairól Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök Dr. Kékes Ferenc: kiegészítésében elmondja, a bizottság messzemenőn igyekezett figyelembe venni azt az alapelvet, hogy kizárólag azokban az esetekben hozzon döntést, melyek feltétlenül szükségesek; különös tekintettel az Önkormányzat vagyonát érintő kérdésekre.Az anyagot számos esetben utalták vissza további előkészítésre az anyagot bizottságok, illetve közgyűlés elé. Egyetlen esetben - 2.170 e Ft-os értékben - kellett költségvetést érintően döntést hozni, a Pécsi Gyermekotthon és a Teleki Blanka Kollégium felújításához, beindulásához szükséges költségfedezet biztosításáról. Végezetül megköszöni a bizottság tagjainak és az irodák dolgozóinak munkáját. /2/A. 293-333/ Petrovits Béla: kérdése a 19. számú határozattal kapcsolatban - amely az élelmiszerutalványok bevezetésére vonatkozik -, hogy kik, hogyan kapnak utalványt, ki bírálja el? Az élelmiszer-megnevezés mit tartalmaz, továbbá kivel kell szerződést kötni , milyen tartalommal és hol tart az utalvány bevezetése? /2/A. 335-352/ Dr. Kékes Ferenc: Az Önkormányzat határozata alapján a segélyek egy része nem pénz formájában jelenik meg és garantálják, hogy a rászorulók valóban élelmiszert kapjanak. Ezért került bevezetésre ez a rendszer. /2/A. 352-371/
17
Pacur Zsolt: további kiegészítése, önkormányzati rendelet teszi lehetővé, hogy a segélyek egy részét természetbeni ellátásként biztosítsák. A szociális irodák az arra rászorultaknak utalványt adnak. Elmondja, ez a rendszer már 1993/94ben működött. Most újra felmerült az igény. A rendszer úgy működik, hogy a segélyben részesülő személy - magát csak személyi igazolvánnyal igazolva válthatja be az utalványt. Ez át nem ruházható, élvezeti cikkeket nem vásárolhatnak. /2/A. 371-400/ Staub Ernő: Természetesnek tartja a tájékozódó kérdést, azonban megemlíti, hogy képviselőtársa a Független Platform tagja, melynek vezetője - mint az Ügyrendi Bizottság tagja - tájékoztatást adhatott volna a témáról. /2/A. 402-408/ Dr. Erdődy Gyula: a bizottság 16. sz. határozatát ismerteti, melynek lényege, hogy a Közüzemi Rt. 500,- Ft/hó költségért végzi a PMFC pálya legfontosabb karbantartási munkáit addig, amíg a Közgyűlés nem dönt az egyesület támogatásáról. Reméli, hogy az összeg csupán elírás. Megjegyzi, a csapat szereplése nem mutatott olyan eredményt, ami komolyabb támogatást érdemelne. /2/A. 410-449/ Dr. Kékes Ferenc: Valóban 500,- Ft/hó jelképes összegért végzi a Közüzemi Rt. ezt a munkát. Úgy gondolták, nem engedhetik meg az egyesület pénzügyi ellehetetlenülését és azt sem, hogy a működés legelemibb feltételeit ne segítse a város. Mielőbbi közgyűlési döntés szükséges az egyesület működéséről. A másik összefüggés: lehetőség van arra, hogy ez az objektum a város vagyonának egy része legyen és kötelességük ennek megőrzése, a labdarúgás minimális feltételeinek szinten tartása végett. /2/A. 449-483. és 2/B. 0-6/ Dr. Erdődy Gyula: A választ köszöni, azonban nem ért egyet a döntéssel. Úgy érzi, ezt inkább a GAVÁB-nak kellett volna meghoznia. Megemlíti, több intézményt, szervezetet tudna felsorolni, melyek hasonló méltányos elbírálásban részesülhetnének. Ez a döntés feltételezi azt, hogy a Közgyűlés a szakosztályt támogatni fogja. Nem ért egyet ezzel, súlyos kifogásai vannak a döntéssel kapcsolatban. /2/B. 7-20/ Körömi Attila: elmondja, nem szavazta meg a bizottság ülésén ezt a határozatot. A bizottság egy cég működésébe beavatkozott, ilyen döntést nem hozhatott volna. " Kéri, hogy erről a pontról külön szavazzanak." /2/B. 21-32/ Staub Ernő: megerősíti az elmondottakat és emlékeztet, annak idején az ő javaslatára került napirendre a 4,5 M Ft-os hitel a PMFC-nek. Véleménye, ez a csapat nincs a város dicsőségére. Kérdése, ha nem a Közüzemi Rt. tartja karban a pályát, akkor mi történik? Fél méteres lesz a fű? Nem tudja támogatni a döntést.
18 /2/B. 32-44/ Dr. Szabó László : álláspontja szerint ezt a döntést a Közüzemi Rt. saját hatáskörben is megtehette volna. A bizottságnak erre nem volt hatásköre. Kérdés, a Közgyűlés támogatja-e az egyesületet? Javaslata, hogy állapítsák meg a hatáskör hiányát és a bizottság döntését helyezzék hatályon kívül. /2/B. 44-53/ Dr. Bödő László: Mielőtt a testület döntene, zárt ülésen szeretne reagálni erre a témára. /2/B. 53-56/ Dr. Révész Mária: megemlíti, Szabó képviselő módosító indítványáról szavazni kell. /2/B. 56-61/ Kerényi János: kéri Bödő úr indítványának támogatását. Szavazzanak zárt ülésen, mert a tájékoztatás választ adhat a kérdésre. /2/B. 61-65/ Dr. Révész Mária: felveti, ha most szavaznak, akkor mindent elfogadnak. Szavazást kér Szabó képviselő úr javaslatáról: kiveszik a 16. sz. határozatot a bizottság csomagjából. /2/B. 65-70/ Dr. Szabó László: ügyrendben kér szót. Továbbra is fenntartja határozati javaslatát, amely a jogszabálysértésre vonatkozik. A bizottság hatáskör hiányában hozott döntést és ezt kell hatályon kívül helyezni. Tehát "állapítsák meg az Ügyrendi Bizottság hatáskörének hiányát és a Közgyűlés helyezze hatályon kívül a bizottság e számú határozatát". /2/B. 71-83/ Dr. Révész Mária: szavazást kér dr. Szabó László indítványáról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület dr. Szabó László előzőleg ismertetett módosító indítványát a 14 igen szavazat, 22 nem és 2 tartózkodás mellett elutasította. /2/B. 83-99/ Dr. Erdődy Gyula: emlékeztet, Bödő képviselő úrnak is volt egy javaslata, zárt ülésen tárgyalják a témát. /2/B. 90-91/ Dr. Révész Mária: elmondja, erre vonatkozóan dr. Bödő Lászlónak kell egy külön napirendre vételi javaslatot tenni, majd a testületnek szavazni. /2/B. 91-92/ Körömi Attila: Amennyiben elutasították a módosító indítványt, erről a pontról külön szavazást kér. A többi elfogadható számára. /2/B. 100-102/
19
Dr. Révész Mária: szavazást kér a 16. sz. határozatról. /2/B. 102-103/ Dr. Kékes Ferenc: felhívja a figyelmet, először arról kell szavazni, hogy külön döntenek-e erről. Ezt követően lehet az érdemi szavazást megtenni. /2/B. 107-110/ Dr. Farkas Károly: Az ülést levezető elnök kérdésére elmondja, a bizottság által hozott 16. sz. határozat kérdését napirendre kell venni, ezt követően lehet róla szavazni. Zárt ülésen vissza lehet térni Bödő képviselő úr indítványa alapján. Most önálló napirendi pontként kiemelik a csomagból. Erről külön szavaznak és az egyéb kérdésekben meghozzák a döntést. /2/B. 111-124/ Dr. Révész Mária: kéri a jegyző urat, ha ilyen bonyolult ügyrendi kérdések merülnek fel, jelezze, hogy mi legyen a szavazásnál. /2/B. 124-130/ Dr. Faragó László: ügyrendben kér szót. A határozatot még nem vették ki a csomagból, így is lehet róla szavazni. /2/B. 130-133/ Dr. Farkas Károly: elmondja, ez egyben a csomagból való kivételt is jelenti, ezt egy döntéssel is meg lehet tenni, de lehet kétszer is szavazni. /2/B. 134-139/ Dr. Révész Mária: hangsúlyozza, hogy a törvényesség a fő szempont. Ha a napirendre vétel egyben a kivételt is jelenti, akkor erről kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a 17 igen szavazat, 20 nem és 2 tartózkodás mellett elutasította a napirendi csomagból való kivételt és a külön napirendi pontként való tárgyalását a 16. számú határozatnak. /2/B. 139-151/ Körömi Attila: ügyrendben kér szót. Véleménye, hogy a határozat rosszul van megfogalmazva. Tisztázni kellene, hogy a közgyűlésnek csak tudomásul kell venni a beszámolót - hiszen átruházott hatáskörben gyakorolta az Ügyrendi Bizottság a döntési jogosítványát -, vagy erről is szavazni kell. Elképzelhetetlen számára, hogy 68 ügyről szavazzon a közgyűlés. Ha szavaznak az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, akkor lehet egy olyan megegyezés, hogy fogadják el a beszámolót; de ha felmerül valahol probléma, akkor arról külön kell szavazni. Nem tud egyetérteni azzal, hogy egy cégnek 500,- Ft/hó díjért nyírják a füvet és mindezt az adófizetők pénzéből. A Jegyzői Irodának tisztáznia kellene, hogy tudomásulvétel miatt hozza-e ide a bizottság a döntéseket, vagy a Közgyűlésnek kell szavazni róla. Emiatt szünetet kér. /2/B. 152-180/ Dr. Révész Mária: a szünet után felkéri a jegyző urat, ismertesse álláspontját. /2/B. 181-184/
20
Dr. Farkas Károly: az Ügyrendi Bizottság beszámolója jó, érvényes minden pontja. Törvényes a 16. sz. határozata is. Ezt a véleményt támasztja alá az SZMSZ 4. § (3) bekezdése is, amelyet ismertet. A bizottság döntése azért volt törvényes, mert nem kizárólag közgyűlési hatáskörbe tartozó kérdésben döntött, hanem átruházható hatáskörben. Az más kérdés, ha a Közgyűlés a bizottság e döntését felül kívánja vizsgálni. Ez esetben a 16. sz. határozat kivehető, de az hatályos marad, amíg a Közgyűlés felül nem vizsgálja. A testület erre jogosult, meg is teheti a következő rendes ülésén. Ebben a kérdésben külön kell döntést hozni. Az előterjesztéssel kapcsolatban semmiféle törvényességi kifogás nem támasztható, azonban dönteni kell, hogy mi a szándéka a Közgyűlésnek. /2/B. 187-224/ Körömi Attila: hangsúlyozza, nem törvényességi aggálya volt, hanem eljárási. A választ kielégítőnek tartja, mely szerint, ha kiveszik ezt a határozatot, akkor is hatályban marad. Kéri, a testület újra tárgyalja, erről kér szavazást. /2/B. 224-234/ Dr. Kékes Ferenc: emlékeztet, ebben a kérdésben a testület már döntött, hogy nem kívánja kivenni és önálló napirendként tárgyalni. Nem tudja, felmerült-e olyan tény, ami az újratárgyalást indokolná? Amennyiben úgy érzik, hogy tárgyalják a javaslatot a következő Közgyűlésen - a téma tisztázása érdekében -, tegyék meg. /2/B. 237-251/ Dr. Révész Mária: Amennyiben a képviselő úr ragaszkodik hozzá, szavaztatni kell. Kérdése, kívánja-e újra tárgyalni a témát? /2/B. 251-254/ elmondja, nem ragaszkodik az újratárgyaláshoz, de a Körömi Attila: véleménye megvan a döntésről. /2/B. 254-257/ Dr. Révész Mária: Mivel a képviselő úr nem ragaszkodik az újra szavazáshoz, az egész csomagot bocsátja szavazásra. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság beszámolóját 25 igen szavazattal, 4 ellenvélemény és 8 tartózkodás mellett elfogadta. /2/B. 257-267/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 324/1996. (09.12.) sz. h a t á r o z a t a a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseinek jóváhagyásáról
21
A Közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi és elfogadja a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság - 276/1996. (VI.28.) sz. határozat felhatalmazása alapján - nyári szünetben átruházott hatáskörben hozott intézkedéseiről szóló beszámolót. Egyidejűleg megállapítja, hogy az alábbi határozatok teljesítési határideje - 182/1996. (VI.28.) sz. 1996. szeptember 15-re, - 262/1996. (VI.28.) sz. 1996. október 30-ra, - 90/1996. (IV.11.) sz. 1996. október 30-ra módosult. Határidő: értelem szerint Felelősek: eredeti határozatban megjelölt személyek Kapják: tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök, irodák vezetői
1/c.) Jelentés tulajdonosi nyilatkozatokról Előterjesztő: dr. Révész Mária alpolgármester Dr. Révész Mária: Tekintettel arra, hogy a jelentéssel kapcsolatban kérdés, hozzászólás nem hangzott el, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az írásos előterjesztést vita nélkül, 31 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta. /2/B. 267-278/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 325/1996. (09.12.) sz. h a t á r o z a t a tulajdonosi nyilatkozatokról A Közgyűlés elfogadja a polgármester úr előterjesztését, amely az önkormányzat vagyonával kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 1993. évi 55. sz. Ör. 11. § (1). bekezdésének felhatalmazása alapján kiadott tulajdonosi nyilatkozatokat, illetőleg szerződéseket tartalmazza. Kapják: dr. Páva Zsolt polgármester és irodák vezetői
22
2.) Az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az önkormányzati tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 1996. évi 38. sz. Ör. módosítása Előterjesztő: Péter Pál bizottsági elnök Péter Pál: emlékeztet arra, a Vízmű 1995. őszén fordult az Önkormányzathoz áremelési kérelemmel, január 1-jei bevezetéssel, de ez nem történt meg. Az Rt. jelezte, hogy ez számára bevételkiesést okoz. A bizottságok olyan javaslatot hoztak be a májusi közgyűlésre, hogy a bevételkiesést megfelezve, egyik részét a díjemelésben realizálják; a másik részét a Vízmű fogja kigazdálkodni. A 14,- Ft/m3-t a VI. 27-i közgyűlésen elfogadták egy határozattal, de nem rendeletben, ezért ennek a Vízmű nem tud érvényt szerezni. A két bizottság kérése, hogy az egyszeri mértékű, 14,- Ft/m3 ipari szennyvízdíj emelést a közgyűlés fogadja el. Megemlíti, ez fél évre érvényes és feladata a késedelmes döntésből származó veszteség pótlása. /2/B. 285-321/ Papp Béla: kiegészítésként elmondja, az Önkormányzat és a Vízmű együttműködését keret-megállapodás szabályozza. Ebbe tartozik pl. az ármegállapítás mechanizmusa, időpontja, stb. Az egy éves tapasztalat azt bizonyítja, hogy indokolt a keret-megállapodás módosítása. Kéri az érintetteket, hogy 20-áig juttassák el javaslataikat. Ez alapján megindulhatnak a tárgyalások a francia féllel. Reméli, hogy a módosított szerződés majd kiszűri az ilyen anomáliákat. Végezetül utal arra, hogy egy decemberi időszak nem alkalmas az ármódosításra. El kell csúsztatni az ármegállapítás időpontját. Véleménye, hogy a változások más, tartalmi részét is érinteni fogják a szerződésnek. /2/B. 321-359/ Kerényi János: A testület többségi döntéssel nem engedte napirendre a kiegészítő áremelést a nem lakossági fogyasztók esetében, melyet 14,- Ft/m3rel emeltek volna. A téma a GAVÁB előtt nem volt. Az előterjesztésből idéz, azonban nem tudja, hogy melyik bizottság, mely ülése és határozata alapján kéri ezt a Közgyűléstől? Kérdése a Vízmű Rt. tagjához, Szirmai Csabához, hogy ezt az előterjesztést az IT véleményezte-e? /2/B. 361-406/ Szirmai Csaba: válaszában elmondja, hogy az IT még az elmúlt évi árképzés vonatkozásában tárgyalt erről. Miután a döntés elmaradt, a bevételkiesés fennáll. Az Rt. elkészítette a "Vízmű 2000." programját, amely ismertetésre került a GAVÁB és a TUBI előtt. Egyértelművé vált, hogy a Vízmű eddigi árainak aránya és a ráfordítási arány nem jó, ugyanis a csatornadíjakban közel azonos a lakossági és a vállalati díj. Példaként említi, hogy nagyságrendi különbség van egy család és a húsipar által kibocsátott, felhasznált víz mennyisége között. Ezt nem vették figyelembe. Mindkét bizottság elfogadta, hogy ezt távolítani kell egymástól. Azért került az előterjesztésbe, hogy a 14,Ft/m3-t a vállalati szféra fizeti, mert ez adja a nagyobb ráfordítási költséget.
23 Amikor a döntést meghozták az árakról, ez kimaradt, viszont a Vízműnek bevételkiesést okozott. Miután a cég a várossal a szerződést megkötötte, ha az nem teljesül, akkor az 51 %-os tulajdonos nem teljesíti a kötelezettségét és ez a másik fél érdekét sérti. A szerződés alapján ez az összeg megjár. /2/B. 406-473/ Kerényi János: számára a válasz nem kielégítő. Kérdése az Ügyrendi Bizottság elnökéhez, mikor véleményezte a bizottság az előterjesztést? /2/B. 476-484. és 3/A. 0-4/ Péter Pál: elmondja, a KÖKOBI szinte minden ülésén téma volt a kérelem, de új szempontok nem merültek fel, csupán arról van szó, hogy határozatban fogadták el a díjemelést és a rendeletbe nem sikerült átemelni. Ugyanazokkal a költségadatokkal, információkkal kellett dolgozni, ezért döntött úgy a bizottság, hogy újra Közgyűlés elé kell hozni. Végezetül felhívja a figyelmet, hogy az Önkormányzat saját vállalatát veszteséges üzemeltetésre nem kényszerítheti. /3/A. 6-18/ Gonda Tibor: elmondja, hogy a GAVÁB és a KÖKOBI májusban együttes ülést tartott. Azóta erre a kérdésre nem tértek vissza, mert új információ nem volt. Ezen az ülésen döntöttek - kompromisszumos megoldásként -, hogy a lakosságot mentesítsék a pótlólagos teher alól és csak a vállalkozói szféra viselje a többletkiadást. Tehát a GAVÁB foglalkozott a kérdéssel. /3/A. 18-30/ Dr. Kékes Ferenc: a kérdésre válasza, hogy az Ügyrendi Bizottság az előterjesztéssel a közgyűlést előkészítő ülésén foglalkozott és véleményezte. Megállapította, hogy a rendeleti szabályozás szükséges, a megfelelő előkészítés megtörtént. Abban a kérdésben, hogy gazdasági szempontból megfelelő-e, nem alkotott véleményt;csak azt állapította meg, hogy eljárási, formai szempontból megfelelő az előterjesztés. /3/A. 31-40/ Dr. Révész Mária: megerősíti az előző tájékoztatást és elmondja, személyesen is részt vett ezen az ülésen. /3/A. 40-42/
hogy
Kerényi János: szerinte a "véleményezte" szó azt jelenti, hogy jogi szempontból vizsgálta a bizottság. Minden előterjesztést az Ügyrendi Bizottság véleményez. A két bizottsági elnök úr által elmondottakról tudomása van, de az anyag azt sugallta, hogy a két bizottság ismételten tárgyalta az előterjesztést. /3/A. 43-56/ Golob Ferenc: számára sem volt egyértelmű az előterjesztés. Nem állapítható meg, mikor tárgyalták a bizottságok ezt az ügyet. Az is elképzelhető - ha különbséget akarnak tenni a két csatornadíj között -, meg lehet tenni, hogy csökkentik a lakossági díjat és nem azt emelik. A GAVÁB még májusban tárgyalt erről a témáról, amikor még nem voltak ismertek a cég féléves eredményei. Amennyiben ez ismert volt, és a bizottság az előterjesztés elkészítése előtt tárgyalja, elképzelhető, hogy más következtetést von le.
24 /3/A. 57-78/ Péter Pál: hangsúlyozza, hogy a KÖKOBI rendszeresen ülésezett és foglalkoztak azzal, érdemes-e tárgyalni. Miután nem merült fel új információ, úgy döntöttek, hogy nem indokolt. A bizottságban is több változatot soroltak fel. Természetesen a félévi és a többi eredmény ismeretében a jövő évi áremelés ezek figyelembe vételével lesz előkészítve. A jövő évi árkorrekció előkészítése már megkezdődött. Most van egy mesterséges vita, azonban az áremelésen túl kell lenni, vagy képviselőtársa tegyen javaslatot, hogy mit hagyjanak ki a költségvetésből és dotálják a Vízművet. /3/A. 79-100/ Sashalmi György: sajnálatos tény, hogy a közszolgáltató vállalatoknál a hiány nagy része abból adódik, hogy a díjakat nem tudják beszedni. Megkérdezi, a Vízműnél ez hogyan áll? Megjegyzi, hogy a legnagyobb tartozás a Közüzemi Rt-nél van. Célszerűnek tartaná továbbá megismerni a Vízmű féléves mérlegét. Jó lenne megtudni, hogy a veszteségek megítélésük szerint miből adódnak? /3/A. 110-121/ Papp Béla: a vitában különböző igények fogalmazódtak meg, pl. jó lenne, ha a víz még olcsóbb lenne. Az nem elfogadható, amit Golob Ferenc mondott, hogy a jelenlegi árat csökkenteni lehetne. Egy szerződéses jogviszonyról van szó és az Önkormányzat az ármegállapítást vállalta. A képlet alapján - amelyet a korábbi testület fogadott el - el kellett fogadni a Vízmű szolgáltatói adatait és ez alapján kellett volna az árat meghatározni. Elvileg jogosult a Közgyűlés arra, hogy ne fogadja el az árat, de akkor arra kényszerítik a céget, hogy saját vagyona terhére gazdálkodjon, ahogyan tud. Ez azonban ellentétes a keretszerződéssel. Mint választott képviselőknek azt kell képviselniük, hogy a lehető legolcsóbb legyen a közműdíj, másrészt a cégek érdekét is védeni kell. Az elmaradt díjmegállapítás következménye, hogy később nagyobb mértékben kényszerülnek erre a lépésre. Jó kérdés, hogy a cég által bemutatott költség megalapozott-e?Ez tavalyi adat és nem tudja értelmezni azt sem, hogy féléves mérlegre hivatkoznak, hiszen az ármegállapítás előre és nem utólag történik. /3/A. 122-165/ Golob Ferenc: az általa elmondottak tények. Az év elején történt egy díjmegállapítás, amikor a testület nem szavazta meg a kiegészítő vízdíjemelést. Több, mint fél év eltelt, és félévenként új ármegállapításokat kell eszközölni. A félévi adatok ismerete előtt kizárólag a KÖKOBI és a GAVÁB foglalkozott a témával, de azután kizárólag csak a KÖKOBI. Számára a döntési helyzethez több információ kell és véleménye, hogy a féléves eredményekből több minden látható. Meggyőződése, hogy a vízdíjat nem csak emelni, hanem csökkenteni is lehet. /3/A. 166-188/ Baumgartner Sándor: véleménye, hogy az 1. sz. melléklet nem helyes. A vízdíjak mellett az ÁFÁ-t is fel kellene tüntetni, amely 12 %. Amennyiben ezt is figyelembe veszik, akkor a lakossági fogyasztók esetében 175,86 Ft a vízdíj.
25 Kéri, hogy az 1. sz. melléklet ezzel egészüljön ki, vagy a díj tartalmazza az ÁFÁ-t. /3/A. 189-200/ hangsúlyozza, hogy az ügyben nincsenek új tényezők, Papp Béla: késedelmes ármegállapításról, a januári kiesett árbevétel pótlásáról van szó. Ez a döntés elcsúszott fél évvel, mert hiba történt; nem határozat, hanem rendelet kellett volna. A szerződés szerint január 1-jei hatállyal kellett volna megállapítani az új árakat. Amennyiben a Közgyűlés nem akar szerződést szegni, meg kell hozni a döntést. A differenciált árral nem ért egyet Kéri a testületet, hogy hozza meg a döntést, mert ha az nemleges, a költségvetési forrás a következmény, vagy a bírói út. /3/A. 200-227/ Péter Pál: az előző kérdésre elmondja, hogy törvény írja elő a nettó árat. Példaként említi, a távfűtési díjat is mindig így állapítják meg és erre automatikusan rászámítódik az ÁFA. Tehát nem követtek el törvénysértést, a rendeletbe nem kell külön beírni az ÁFÁ-t. Ezt felsőbb szintű jogszabály írja elő és a Vízmű majd kiszámítja. /3/A. 233-246/ Dr. Faragó László: egyetért azzal, be kell írni azt a megjegyzést, hogy az árak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. Azzal azonban nem ért egyet, hogy a 12 %-ot is jelezzék, mert az bármikor változhat. Az Önkormányzatnak az ÁFA nélküli nettó árat kell megállapítani. /3/A. 247-254/ Szirmai Csaba: megerősíti az elhangzottakat, a jogszabály a nettó árat írja elő, tehát nem kell odaírni az ÁFÁ-t. /3/A. 254-262/ Galbáts András: úgy érzi, megfontolandó a jövőben, ha árat állapítanak meg, akkor az ÁFÁ-ról is beszélni kell, mert a lakosságnak a kettő együtt a nettó ár. Egy vállalkozó az ÁFÁ-t visszaigényelheti, ha bent van az ÁFA körben. Véleménye, a korrekt tájékoztatás érdekében fel kell tüntetni az ÁFÁ-t is. /3/A. 263-277/ Kerényi János: ismerteti a 300/96. sz. közgyűlési határozatot. Véleménye, az abban leírtak nem azt jelentik, hogy nem a határozat és a rendelet körüli probléma okozta az akkori be nem vezetést, hanem az, hogy nem kapott megfelelő szavazatarányt az indítvány ahhoz, hogy napirendre kerüljön. /3/A. 278-299/ Péter Pál: egyetért, de a tényekhez tartozik, hogy ez az ár visszahozott téma volt. Az előző ülésen a Közgyűlés már határozatként elfogadta és újból beterjesztették, rendeletalkotás érdekében. Ez visszakereshető, hogy határozatban elfogadta a testület. Az előbb ismertetett határozattal szemben az elfogadás egy korábbi közgyűlésen történt. /3/A. 301-311/
26 Dr. Révész Mária: megerősíti az elmondottakat. Határozatot hoztak és nem rendeletet. A következő ülésen a javaslatot a bizottsági elnök kérésére sem vették napirendre. Ezt követően - mivel az előterjesztéssel kapcsolatban további hozzászólás nem volt - szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a bizottság előterjesztését 23 igen szavazattal, 1 ellenvélemény és 12 tartózkodás mellett elfogadta és megalkotta 1996. évi 52. számú rendeletét az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az önkormányzati tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 1996. évi 38. sz. Ör. módosításáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. számú melléklete. /3/A. 312-328/ Körömi Attila: ügyrendben kér szót. Szeretné felhívni a figyelmet, senki nem beszélt vízdíjcsökkentésről, hogy van ilyen lehetőség. Kérdések hangzottak el azonban, hogy mennyi a Közüzemi Rt. tartozása, vagy milyen a Vízmű mérlege, de erre nem kaptak választ. Miért nem lehet válaszolni a feltett kérdésekre? A következő díjemelési tárgyalásoknál kéri a bizottságok elnökeit, hogy a kérdések kerüljenek megválaszolásra. A városlakók nem tudják, mennyit kell fizetni, csupán azt, hogy elhangzottak kérdések, nem voltak válaszok és a testület döntött. /3/A. 328-350/
3.) Az 1996. évi költségvetés módosítása Előterjesztő: Petrovits Béla bizottsági tag Petrovits Béla: a bizottsági elnök úr távollétében terjeszti elő a napirendi pontot. Elmondja, a költségvetési rendelet szerint a Pénzügyi Irodának negyedévente egységes szerkezetbe kell foglalnia a Közgyűlés által - minősített többséggel - elfogadott előirányzatokat. Ez május 30-ával záródik és tartalmazza az elfogadott határozatokat, valamint a bizottságok által átruházott hatáskörben hozott döntéseket. A következőt majd októberben kell beterjeszteni. Tájékoztatásul elmondja, hogy az eredeti előirányzathoz képest ez az átvezetés 87.034 e Ft-ot tartalmaz. Kéri az előterjesztés elfogadását. /3/A. 358-396/ a temetőüzemeltetés, fenntartás, fejlesztés témájára Kerényi János: kérdezne rá, melyet a márciusi közgyűlésen is felvetett. Ez a tétel a költségvetésből kimaradt. Akkor Molnár Tamás azt mondta, hogy a költségvetés módosításakor újra fogják tárgyalni. Az alpolgármester úr pedig azt válaszolta, hogy különböző számításokat végeznek, de a temetőfenntartást támogatni kell. A cég vizsgálata az irodák által megtörtént, eredménye a
27 későbbiekben fog megjelenni. Az Önkormányzat 1992-ben 22 M, 1993-ban 21 M, 1994-ben 20 M Ft-ot biztosított e célra. Most a költségvetési módosításban nincs ezen címszó alatt összeg. Nem kellene ismét felülvizsgálni, hogy kell-e szerepeltetni? Ha nem, akkor ez a Közüzemi Rt-re lesz bízva? Amennyiben így van, akkor kérdezi a Közüzeni Rt. vezetőjét, hogy a cég rendelkezik-e ezzel az összeggel, el van-e különítve? Rendelkezésre áll-e a 10 M Ft, ami a fejlesztéshez szükséges? /3/A. 397-461/ Soó László: aktuális problémát vetett fel képviselőtársa. Várhatóan a következő Közgyűlés elé kerül a módosítási programcsomag, ami számadatokat és az értékelést is tartalmazza. Mint képviselő említi meg, hogy a határozat szerint szeptember 30-ig kell dönteniük a temető további sorsáról, működési formájáról. A vizsgálatok folyamatban vannak. A Közüzemi Rt. addig is elkülönített számlán vezeti az összegeket és megelőlegezi, amíg konkrét döntés nem lesz; hogy milyen mértékben fogja az Rt-t, esetleg az Önkormányzatot pótkeret formájában terhelni. /3/A. 463-484. és 3/B. 0-3/ Kerényi János: tehát szeptember végén határoznak arról, hogy 1996-ban az Önkormányzat mennyi pénzt biztosít a 66 hektáros temetőre. Amennyiben üzleti titkot nem sért az információ, kéri képviselőtársa tájékoztatását az eddigi átutalt összegekről, illetve azok felhasználásáról. Csak fenntartásra, üzemeltetésre, vagy fejlesztésre is tudtak pénzt átadni? Nem tartja elfogadhatónak, hogy a temető ez évi működéséhez 1996. végén biztosítják a pénzt. /3/B. 3-15/ Dr. Kékes Ferenc: rendkívül hatásos a temetőüzemeltetéssel kapcsolatos felvetés. Pontosan tudják, hogy az 1996. évi költségvetésben elfelejtődött a temető költségvetésének tervezése. Ezt követően a város vezetése intézkedett - mivel e szolgáltatás az Önkormányzat alapvető feladata - annak érdekében, hogy biztosítsa a működést. Egyrészt a Közüzemi Rt. a temető fenntartásához a költségeket biztosítja, a Közgyűlés pedig szeptember 30-ig dönt a temető fejlesztésének, további működésének pénzügyi és szervezeti kereteiről. Ezen határidő még nem telt el. A Közüzemi Rt. külön számlán vezeti az összegeket, nyilvánvaló, hogy fejlesztések nem történhetnek. /3/B. 16-37/ Soó László: egyetért Kerényi képviselő úrral, aki pontos számadatokat ismertetett. Ezen összegek kifizetése várható. A programcsomagban fejlesztés nem szerepel. A temető addig egyéb bevételeiből oldja meg a fejlesztéseit. Bizonyos sírhely értékesítésből származó összegeket nem vont el az Rt. - bár arra jogosult lett volna -, azt addig fejlesztésre használhatja a vállalat. Ezt vagy elfogadják, vagy felülbírálják (hogy ezt mégsem teszik) és másképp kell megoldani. /3/B. 37-52/
28 Staub Ernő: véleménye megegyezik Kékes képviselő úréval, elmondja, ha Kerényi frakcióvezető úr figyelemmel kíséri Petrovits Béla előterjesztését, akkor nem tette volna meg ezt a kifogást. /3/B. 52-56/ Kerényi János: felhívja képviselőtársa figyelmét az eredeti 2.) napirendi pont címére. Ez a "költségvetés módosítása", a következő napirendi pontok között szerepel az I. félévben történtek átvezetéséről szóló beszámoló. /3/B. 57-61/ Körömi Attila: az I. félévi teljesítésről szóló beszámoló az érdemi része, a költségvetés mostani módosítása - ami az átvezetéseket tartalmazza - pedig a formai része a két előterjesztésnek. A beszámolóról érdemben lehet vitatkozni, hogyan teljesült a költségvetés. Nem az I. féléven belülre szabtak határidőt a temető finanszírozására. Amit Kerényi képviselő említett, a Közüzemi Rt-re vonatkozóan, várhatóan a következő féléves beszámolóba bekerül, ha erről így dönt a testület. Végezetül elmondja, a temető működik és feltételezi, hogy a cég már jelentkezett volna, ha komoly gondja lett volna. /3/B. 62-78/ az előterjesztés címét talán pontosabban kellett volna Staub Ernő: megfogalmazni. Jelezve, hogy a város költségvetését érintő döntések átvezetéséről van szó. /3/B. 78-84/ Petrovits Béla: felvetésre elmondja, tárgyalt a Pénzügyi Iroda vezetőjével és úgy ítélik meg, hogy a "módosított" szó nem megfelelő. Itt az elfogadott határozatok pénzügyi vonatkozásainak átvezetéséről van szó. A jövőben másként kell megfogalmazni. /3/B: 84-91/ Dr. Révész Mária: Mivel egyéb hozzászólás nem hangzott el, szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a Költségvetési Bizottság előterjesztését 36 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta és megalkotta 1996. évi 53. számú rendeletét az 1996. évi költségvetésről szóló 8. és 39. sz. rendelet módosításáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 2. sz. melléklete. /3/B. 91-97/ Dr. Kékes Ferenc: ügyrendben kér szót. Információi szerint a teremben 18 órakor más rendezvény lesz. Ezt mint az Ügyrendi Bizottság elnöke megdöbbenéssel hallja, mert erről nem volt tudomása. Indítványozza - az idő rövidségére tekintettel -, a 13 órakor kezdődő szünetben a tisztségviselők és bizottsági elnökök döntsenek, mi legyen. /3/B. 98-112/
29 Dr. Révész Mária: a felvetésre elmondja, kérte a GESZ vezetőjét, hogy erről adjon tájékoztatást a szünetig. Megemlíti azonban, hogy a Pécsi Napok programjai is délután kezdődnek, de ettől függetlenül fogytathatják munkájukat. Lesznek azonban néhányan, akiknek emiatt távozniuk kell. /3/B. 112-118/
30
4.) Központi támogatásokat nyert közműépítések indítása Előterjesztő: Péter Pál bizottsági elnök Péter Pál: emlékeztet arra, sokszor fordult már a Közgyűléshez, kérve a támogatást a viziközműves fejlesztések érdekében. Az előterjesztést áttanulmányozva egyértelműen láthatók az eredmények. Elmondja, milyen fejlesztési forrásokat vesznek igénybe, illetve pályáztak meg. Elsőként a céltámogatásokat említi, utána a Vízügyi Alapot, a címzett támogatást és a Környezetvédelmi Alapot. Ehhez jön még az Önkormányzat és a lakosság hozzájárulása. Hangsúlyozza, amennyiben úgy döntenek, hogy a közműtársulatok megalakulhatnak, illetve folytatódhat a közműépítés, akkor szennyvízcsatorna építés esetén mintegy 100 e Ft, vízvezeték esetén pedig 70 e Ft-os lakossági hozzájárulás szükséges. Elmondja továbbá, hogy az eddig elnyert pályázatok alapján az állami támogatásoknak a 65,4 %-a lesz várható. Tehát a szükséges önkormányzati forrás kb. 34 %. Megemlíti, még nem döntöttek a Környezetvédelmi Alapból történő támogatásról, így még erre is számítani lehet. A táblázatból megállapítható, hogy mintegy 1,3 milliárdos közműberuházás valósítható meg 2 év kb. 440 M Ft-os önkormányzati támogatással, ami két évre oszlana el. Erre kellene garanciát vállalni, és hangsúlyozza, hogy a Környezetvédelmi Alapból még nyerhetnek támogatást. Erre megvan a reális esélyük és az összege mintegy 310 M Ft. Ezt azt jelenti, hogy mintegy 130 M Ft-os önkormányzati támogatással milliárdos beruházást tudnának megvalósítani. Felhívja a figyelmet, hogy ilyen lehetősége még nem volt a városnak. A másik érv, hogy a pályázati rendszernél az állami támogatások fokozatosan leépülnek. Arra kéri a testület tagjait, hogy a határozati javaslatot fogadják el annak érdekében, hogy mielőbb megindulhassanak a beruházások, figyelembe véve a Közbeszerzési törvényt. Ha valaki arra hivatkozna, hogy még nem ismert a jövő évi költségvetés, elmondja, hogy a Kbtv. szerint minimum 80 nap a kötelező átfutási idő. Amennyiben most nem hoznak döntést, akkor a támogatások elvesztek. Végezetül megköszöni az országgyűlési képviselők aktív közbenjárását, amellyel hozzájárultak ahhoz, hogy a pályázatok ilyen eredményesek lettek. A határozati javaslatot két tekintetben módosítaná: "1. a beruházások forrásánál szereplő felsorolás végén a "stb." rövidítés kimarad. 2. a határozati javaslat 3.) pontjából kimaradt a helyrajzi szám, ami a következő: 40571/8/A. hrsz." Elmondja, hogy ez a Lánc u. 20. sz. ingatlan helyrajzi száma. /3/B. 123-224/ Dr. Kékes Ferenc: az előterjesztés mellett érvelne, melynek lényeges összefüggéseit a bizottsági elnök úr elmondta, de néhány elemet hangsúlyozni kíván. Rendkívüli lehetőségről van szó, egy projekt megvalósításáról, amely két év alatt Pécsett gyakorlatilag megoldja az ivóvízellátást és a szennyvízelvezetést teljes egészében. Ez a Tettye I-III. a Mecsek-oldal I-VII. ütemeit, a Névtelen u., Kormoskősor stb. területeit érinti. Hangsúlyozza, régi ,
31 akut problémát oldanának meg, pl. Szabolcsfalu, Postavölgy víz- és szennyvízproblémáit és jelentős belterületi fejlesztést is jelentene. A projekt értéke 1,3 milliárd forint és kb. 10 %-nyi önkormányzati ráfordítással megvalósítható, annyira jó a pályázati kondíció. Kérdés lehet, mi van akkor, ha nem sikerülnek ezek a pályázatok, ha "0"-helyzet valósul meg? Akkor két évre 200-200 M Ft elkötelezettséget jelentene az Önkormányzat számára. Ehhez kapcsolódik a határozati javaslat 5.) pontja, miszerint a pályázatok eredménytelensége esetén a Közüzemi Rt. tőketartalékában lévő, nagy értékű, más funkciójú telekingatlanok eladásából is fedezni lehet a költségeket. Itt tehát egy vagyon-átalakítás történik, ami a lakosság széles körét szolgálja. Emellett elképzelhető a kötvénykibocsátás is. Megerősíti, hogy a program felvállalása nem csak célszerű, hanem szükségszerű, mintegy kötelező is számukra. /3/B. 224-281/ Dr. Révész Mária: megkérdezi a bizottság elnökét, mit takar a Mecsek-oldal III-III. üteme. Kéri földrajzilag pontosabban határolja körül. További kérdése, hol van a terület nyugati határa? /3/B. 282-289/ Péter Pál: a Mecsek-oldal I-II. üteme, gyakorlatilag az abbamaradt donátusi, makári, bálicsi részt jelenti, a kőbányával bezárólag. A nyugati határ kb. a Törekvés utcáig terjed. Ezt követően részletesen ismerteti a III-VII. ütemeket érintő területeket. A VIII. ütemmel kapcsolatban elmondja, ez még nincs felsorolva, de a következő pályázatban szerepel. Ez a rész az Erdész út által lehatárolt, majdnem a Hunyadi útig, beleértve a Mecsek-oldalt, a Donátust és a Makár-részt is. Erre 1983-ban a Vízügyi Igazgatóság a társhatóságokkal együtt határozatot hozott, hogy 1993-ig a területet környezetvédelmi vízbázis szempontból közművesíteni kell. Gyakorlatilag most tudnának ennek a határozatnak érvényt szerezni. /3/B. 289-330/ Körömi Attila: megerősítené dr. Kékes Ferenc véleményét, mivel a közműépítéssel kapcsolatos, régóta tartó vita - úgy tűnik - befejeződik. Emellett szükséges, hogy minden testületnek látható beruházásai legyenek. Ezekre azonban forrást kell találni. Nem csak a kötelező feladatokhoz, hanem a szennyvízhálózat teljes körű kiépítettségére is, ami rendkívül fontos. Minden képviselőnek kötelessége támogatni egy ilyen beruházást. Példaként Budapestet említi, ahol a szennyvíz 90 %-a nincs tisztítva. Pécsett az elmúlt ciklusban kb. 2 milliárd Ft-ot költött a testület szennyvíztisztításra. Folytatva a munkát talán olyan várossá válnak, ahol ilyen környezetszennyezéssel nem kell számolni. Megfontolandónak tartja, hogy a testületnek a 421.881 e Ft összegű elkötelezettséget kell vállalnia. A Költségvetési Bizottság elnöke nincs jelen, de megemlíti, hogy a következő években ez bizonyos elkötelezettséget jelent. Ennek figyelembevételével kéri a testület döntését; ha ezt meghozzák, prioritásként fenntartják a viziközműberuházásokat. Végezetül megjegyzi, egyetértenek abban, hogy az ingatlanvagyon átkonvertálása nem vagyonfelélést jelent. /3/B. 330-385/
32 Petrovits Béla: a Költségvetési Bizottság elnöke nevében elmondja, hogy a bizottság szeptember 4-i ülésén foglalkozott az előterjesztéssel. A jelenlévő 4 tag a céllal, a feladattal, a szükségességgel teljes egészében egyetértett, ennek ellenére az előterjesztést ilyen számokkal nem tudja támogatni, mert elhangzott, hogy teljesen ismeretlen az 1997. évi költségvetés. Jelenleg 500 milliós az elkötelezettség 1996/97-re (Sportcsarnok, Hullámfürdő, stb.) Ezért a bizottság a következő ajánlatot tette: "A Pénzügyi-Gazdasági Iroda szeptember végéig készítse el - és ezt az Iroda el is vállalta - az 1997. évi költségvetési koncepció tervezetét. Ezt a Közgyűlés az októberi első ülésén tárgyalja meg, és akkor hozhat ilyen határozatot". Az ülésen részt vevő Zalay Buda és Péter Pál ezt elfogadta, hogy kb. október 10-ig megtörténik. Így beleférnek a határidőbe, intézhetők a pályázatok és december 31-ig megkezdhetik a munkát. Figyelembe kell venni azt is, hogy a mai napon a Hullámfürdőről, a Sportcsarnokról is döntést kell hozni. A bizottság állásfoglalását ismerteti. /3/B. 386-468/ Papp Béla: felhívja a figyelmet arra, hogy a dolgok szerencsés alakulása esetén ez a város számára csaknem "0" Ft-ból megoldható beruházáshoz vezet. A Központi Környezetvédelmi Alap még nem döntött. Megerősíti, biztató ígérvények vannak a Környezetvédelmi Minisztériumból. Tehát ez a 430 M Ft valószínűleg csökkenni fog. Elmondja továbbá, hogy az előző évben 38 milliárd forint céltámogatási alap nem került felhasználásra. Megemlíti, a most javasolt lakossági hozzájárulás több, mint az előző, de ha figyelembe veszik, hogy a lakosság vízhez, csatornához jut, úgy gondolja, sokan vállalni fogják ezt az összeget. A másik érve - amire utal a határozati javaslat 5.) pontja - el kell kezdeni a vagyoni kör átalakítását. Mindig prioritási listáról beszéltek, de figyelembe kell venni azt is, hogy akik itt laknak, azok számára - az ezredforduló közelsége miatt is - biztosítani kell a megfelelő körülményeket, így a szennyvízcsatornázást és az ivóvízhálózatot is. Reméli, a Költségvetési Bizottság is elfogadja, hogy több, mint 2 milliárd forintos beruházásról van szó. Ez talán oldja a Költségvetési Bizottság aggályát, hogy determinálják a következő év költségvetését is. Biztató, ami a Környezetvédelmi Alapra vonatkozik és az, hogy a város ingatlanvagyona fedezetet ad arra, hogy minimális költségvetési ráfordítással egy olyan projektet valósítanak meg, amely a város lakosságát szolgálja. Kéri a testületet, vállalja a felelősséget, mert nagyon olcsón és jól tudják megvalósítani a beruházást. /3/B. 469-485. és 4/A. 0-36./ Dr. Révész Mária: mint a Makár-oldal képviselője elmondja, komoly lakossági "erők" várnak erre.Megfontolandó, hogy ezt a költségvetési szempontot, vagy a másikat tekintsék-e fontosabbnak. Hangsúlyozza, Pécs város környezetvédelme szempontjából sem közömbös, hogy milyen arányú a szennyvíz talajba jutása, elsősorban a Mecsek-oldalon. Kéri, ezt is vegyék figyelembe a döntés meghozatalakor. /4/A. 36-48/ Helmrich Ferenc: tájékoztat arról, hogy kb. 4500 családi ház jelenleg még szennyvízcsatorna nélkül van és nem egy, hanem több generáció is lakik itt. Az új szennyvízszállítási díj 3600-4000 forintba kerül alkalmanként. Van olyan család, ahol havonta kétszer is szükség van erre. Emiatt a beruházás rövid időn
33 belül megtérül, ezért nagyon várják a lakók a beruházást. A szennyvizet el kell szállítani, mert pl. a választókörzetében is az utcán folyik, mivel nem tudják fizetni az szállítás magas költségeit. /4/A. 49-66/ Staub Ernő: emlékezet arra, a Költségvetési Bizottság egyhangúlag foglalt állást , a Pénzügyi Iroda vezetőjének aggályai miatt, aki az Önkormányzat költségvetési gondjaival tisztában van. A jövő évi 250 milliós elkötelezettségre nem könnyű igent mondani. Ezért kérték, hogy a költségvetési koncepció összeállítása után tárgyalják a témát, október 10-i határidővel. Most azért kért szót, mert másként fog szavazni, mint bizottsági ülésen tette. Nyomós érvekről, fontos dolgokról van szó és úgy véli, néha bátran kell lépni a beruházásoknál. /4/A. 68-86/ Dr. Révész Mária: tekintettel arra, hogy az előerjesztéssel kapcsolatban további észrevétel, hozzászólás nem volt, a testület döntését kéri. Egyidejűleg felhívja a figyelmet, hogy először a határozati javaslatról, majd utána a rendelettervezetről kell szavazni. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 36 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az új vízgazdálkodási fejlesztésekkel kapcsolatos határozati javaslatot. /4/A. 86-93. és 95-101/ Körömi Attila: jelzi, hogy véletlenül Nagy Csaba gépén szavazott, aki jelenleg nincs a teremben. /4/A. 93-95/ Dr. Révész Mária: ezt követően a rendelettervezetről kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a központi támogatásokat nyert közműépítések indítása c. előterjesztéshez kapcsolódó rendelettervezetet 35 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta. A képviselőtestület megalkotta 1996. évi 54. számú rendeletét az 1996. évi költségvetésről szóló 8. számú Ör. módosításáról A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 3. sz. melléklete. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 326/1996. (09.12.) sz. határozata az új induló vízgazdálkodási fejlesztésekről
34 1./
A Közgyűlés a 2. pontban felsorolt közműépítések kivitelezési munkáinak azonnali megkezdését határozta el. Felkéri a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, hogy a viziközmű társulatokkal együtt végezze el a lakosság társulati megszervezését és a fejlesztések elindítását. Határidő: azonnal Felelős: Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője
2./
A Közgyűlés kötelezettséget vállalt arra, hogy az 1997-98. évi költségvetésében az alábbiakban felsorolt fejlesztésekhez biztosítja a következő önkormányzat forrásokat: Beruházások
1997. /eFt/
Tettye I.-III. ütem szennyvízhálózat Mecsek-oldal I.-II. ütem víz- és szennyvízhálózat Kertes, Kodó dűlők " " Mecsek-oldal III.-IV. ütem vízhálózat Mecsek-oldal V.-VII. ütem vízhálózat Névtelen és Kormoskősor u. szennyvízhálózat Dózsa György u. és környéke szennyvízhálózat Szabolcsfalu szennyvízhálózat Postavölgy víz- és szennyvízhálózat Málomi domb víz- és szennyvízhálózat Belterületi vízrendezés I. ütem Belterületi vízrendezés II. ütem
20.000 60.000
1998. /eFt/ 20.363 72.396
27.000 26.000 37.000 7.000
28.696 27.768 40.821 7.253
7.000
7.942
20.000 5.892 11.488 30.000 6.000
21.316 35.514 7.906
Felkéri a Pénzügyi - Gazdasági Irodát, hogy az elkötelezettséget a tárgyévi költségvetési tervezetben szerepeltesse. Határidő: Költségvetési koncepciók összeállítása Felelős: Pénzügyi és Gazdasági Iroda vezetője 3./
A Közgyűlés a belvízrendezési fejlesztés 1.187 eFt összegű hitelfelvétel fedezeteként a 40.571/8/A hrsz-ú önkormányzati tulajdonú ingatlan jelzálogjoggal történő megterheléséhez hozzájárul. Határidő: azonnal Felelős: Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda és Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda
4./
A Közgyűlés a társulatok felé javasolja a következő érdekeltségi hozzájárulások megállapítását.
35
- szennyvízcsatorna esetén: természetes személyek lakásonként 100 eFt, jogi személyek egy érdekeltségi egysége 130 eFt. - vízvezeték esetén: természetes személyek lakásonként 70 eFt, jogi személyek egy érdekeltségi egysége 90 eFt. Határidő: 1996. december 31. Felelős: Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda 5./
A Közgyűlés felkéri a Tulajdonosi Bizottságot vizsgálja meg, hogy a Pécsi Közüzemi RT. mely ingatlanok értékesítése útján képes kiváltani a közműépítésekhez szükséges önkormányzati forrás összegét, tekintve, hogy a tervezett víz- és szennyvízhálózatok az RT. tőketartalékába kerülnek. Határidő: 1996. október 31. Felelős: Szirmai Csaba a bizottság elnöke Kapják: dr. Páva Zsolt, Papp Béla, frakcióvezetők, Péter Pál, Szirmai Csaba bizottsági elnökök, irodák vezetői, bizottsági felelősök
5.) A Közbeszerzési törvény végrehajtásával kapcsolatos önkormányzati szabályozás Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök Gonda Tibor: előterjesztőként csupán egy módosítást javasol, mivel az anyag akkor készült, amikor a TUBI végleges feladatköre még nem volt ismert. A 17. §-sal kapcsolatban egyeztette a Tulajdonosi Bizottság elnökével a módosítást, miszerint: "a 17. § (1). bek. b.) pontja úgy szólna, hogy 5-20 millió forint között az illetékes szakmai bizottság bevonásával a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság; és a 17. § (2). bekezdésébe az utolsó két szó - Tulajdonosi Bizottság - helyett szintén a GAVÁB kerüljön. " Indoklásul elmondja, a Tulajdonosi Bizottság saját feladatkörét úgy határozta meg, hogy elsősorban a vállalati vagyonnal kapcsolatos, illetve az önkormányzati, nagyobb horderejű ügyekkel kíván foglalkozni, így a b.) pontban megjelölt feladat ezért maradna a GAVÁB-ra. /4/A. 115-136/ Körömi Attila: a szabályozás szükségszerűsége, ami egyrészt a törvényből következik; másrészt ezt a városnak a Kbtv. alapján szabályoznia kell, hogy a közpénzek felhasználásával történő beszerzéseknél a lehető legnagyobb kontroll valósuljon meg. Kéri, hogy a testület küldje vissza a rendelettervezetet a Jegyzői Irodának. Úgy véli, nem minden pontjában végrehajtható, számon kérhető és előfordul, hogy nincs megjelölve a szankció. Nyelvezete szakmailag kívánnivalókat hagy maga után. A testület - különösen egy olyan törvény esetében, amely új, kényes
36 területet érint - ne fogadjon el olyan rendeletet, amelyet nem tarthat be és nem ellenőrizhető. Ez nem a hivatal hibája. Elmondja, előzőleg megkérdezte a jegyző urat, hogy teljesen új értelemben fogalmazták-e meg a tervezetet? Mindenképpen kéri, az anyag kerüljön vissza az irodához és a jogszabálynak megfelelő rendelettervezetet terjesszenek újra a Közgyűlés elé. Megemlíti, két módosító javaslata közül az egyiket a bizottsági elnök úr már elmondta. A második, hogy létre kell hozni egy 3 tagú bizottságot, ha az Önkormányzat, vagy intézménye olyan beszerzést eszközöl, amely a törvény hatálya alá tartozik, akkor a bizottság készíti elő a javaslatot. Nem tartja helyesnek, ha hivatali dolgozók végzik ezt a munkát, egyrészt hivatali munkájukból, kötelezettségükből eredően is feladatuk, hogy ezt a munkát koordinálják, másrészt belterjessé válik a törvény végrehajtása. Ezért felmerült, hogy "a 3 fős bizottságnak, mind a testületen, mind az irodán kívül lévő pécsi személynek kell lennie, pl. az egyetemről." Tehát ezt a területet ne a testület, a hivatal, hanem a civil szféra ellenőrizze. Ez módosítása lenne. /4/A. 137-201/ Gonda Tibor: Körömi Attila felvetésére elmondja, sok mindenben egyetért, de az előkészítéssel kapcsolatos észrevételével nem. Amikor a bizottságok napirendre tűzték a témát, a Jegyzői Iroda képviselője is aktívan részt vett a munkában. Nem formálisan, hanem pontról pontra tárgyalták az előterjesztést. Nem mentesíti az Önkormányzatot, hogy a törvényt figyelmen kívül hagyva végezze a közbeszerzést, de a rendeletben nem tartották szükségesnek a törvény szószerinti megismétlését. A rendeletet együttesen kell alkalmazni a törvénnyel kapcsolatos eljárás esetén. Javasolja, ne napolják el a kérdést, mert úgy gondolja, a kettő kiegészíti egymást. A bizottság létrehozása azért lenne célszerű, mert az irodák különböző területekre kiírt pályázatait egységes szempont alapján tudnák előkészíteni. Körömi képviselő javaslatára elmondja, a bizottság nem személyeket javasolt, hanem irodákat jelölt meg. Lehetőség van arra, hogy a képviselő úr által említett speciális szakembereket is bevonjanak egy-egy konkrét előkészítő munkára. Előterjesztőként ismételten kéri, hogy a téma maradjon napirenden, kivéve, ha a jegyző úrnak más a véleménye. Amennyiben ilyen nem lesz, kéri tárgyalják tovább a tervezetet. /4/A. 202-249/ Galbáts András: felhívja a figyelmet azokra a rendeletekre, melyek különösen fontosak a lakosság számára, hiszen a pénzüket, azok felhasználását érintik, megfelelő kontrollt kell biztosítani. Megemlíti, a polgármesterre komoly felelősség hárul a tervezet szerint. A GAVÁB 5-20 M Ft közötti keretről; a testület pedig a 20 M Ft feletti összegekről dönt. Javaslata, úgy kerüljön Közgyűlés elé - a TUBI csak úgy tudjon dönteni - ha kötelező jelleggel átmegy a Pénzügyi Bizottság kontrollján is. Ez egy plusz fórumot jelent, de a későbbi súrlódásokat, bírálatokat elkerülik. /4/A. 250-276/ Staub Ernő: kérdése a jegyző úrhoz, hogy a rendelettervezetet melyik iroda állította össze? /4/A. 280-284/
37 Liszkay Teréz: csatlakozik Körömi képviselő indítványához: a véleményező bizottság három állandó tagját ne válasszák sem a testületből, sem az apparátusból. A tagok feltétlenül külső emberek legyenek. /4/A. 285-290/ Dr. Farkas Károly: a rendelettervezet SZMSZ-ben előírt normakontrollja megtörtént. A Jegyzői Iroda jogtanácsosa végig részt vett az előkészítésben. A tervezet első szövegezését a Pénzügy-Gazdasági Iroda készítette, a szabályozás természete miatt. A felvetett javaslatokkal kapcsolatban elmondja, a Pénzügyi Bizottság ellenjegyzését a közgyűlés döntésétől függően támogatják, mivel ez nagyobb garanciát biztosítana. Megemlíti, az alaptörvény nem tartozik az olvasmányos jogi normák közé, rengeteg problémát vet fel az alkalmazás során. Véleményük, hogy ez a tervezet együttesen a Kbtv-vel helyileg adaptálja azokat a tennivalókat, melyek végrehajthatók. A törvénnyel együtt alkalmazva nem látják akadályát, hogy a közgyűlés ne fogadja el. Természetesen az alkalmazás a későbbiekben felvethet olyan kérdéseket, melyek miatt ezt a rendeletet majd módosítani kell, de ezek az aggályok előre nem láthatók amennyiben felmerülnek, javaslatot tesznek a közgyűlésnek. Indítványozzák tehát, hogy a testület fogadja el a rendeletet. A Közbeszerzési törvényt alkalmazni kell és ez segít annak értelmezésében. /4/A. 291-340/ Staub Ernő: mielőtt a további vitát folytatnák és módosító indítványt tennének, kéri: "szavazzanak arról, hogy a témát leveszik-e napirendről". /4/A. 341-347/ Dr. Révész Mária: ezen ügyrendi javaslatról - vegyék le napirendről az előterjesztést - kér szavazást. Megállapítja, hogy a képviselő-testület az előterjesztés napirendről történő levételére vonatkozó javaslatot a 11 igen szavazat, 21 nem és 3 tartózkodás mellett elutasította. /4/A. 347-361/ Staub Ernő: nagyon fontos előterjesztésről van szó. Néhány észrevétellel egyetért, pl. a véleményező bizottsággal, vagy a tagok tiszteletdíjával is. A 3. § (1). bekezdését idézi. A rendelettervezet nem foglalkozik azzal, ha ez mégis megtörténik, mi a következménye. /4/A. 365-383/ Soó László: Galbáts képviselő felvetésére elmondja, hogy a 17. §-ban az ajánlatok elbírálása nem azt jelenti, hogy pl. a polgármestert 5 M Ft-ig, vagy a bizottságot 20 M Ft-ig bizonyos anyagi felelősséggel terhelnék, hanem a közbeszerzési eljárás után ezt a döntést a testület hozza meg. A véleményező bizottság előzetesen vizsgálja, előkészíti és a lezáró döntést hozza meg az arra illetékes, de a döntést hozó ezt megelőzően köteles kikérni az illetékes bizottság véleményét. Tehát nem egyszemélyes felelősséget jelent. /4/A. 385-411/
38
Dr. Farkas Károly: Staub Ernő felvetésére elmondja, ezt a törvény tartalmazza és szankcionálja. Tehát az ezzel kapcsolatos eljárás az alaptörvényben szerepel, így nem tartották szükségesnek átemelni a helyi rendeletbe. /4/A. 411-427/ Staub Ernő: véleménye, ha ezt beemelik a törvényből, akkor ezt a szankcionálásnál is lehet. /4/A. 428-435/ Gonda Tibor: logikusnak tartja Galbáts képviselő által elmondottakat, de kéri, módosító indítványát ne tartsa fenn. Indoka a Kbtv. figyelembevétele lényegesen lelassítja a folyamatot. A Pénzügyi Bizottságnak ez ne legyen kötelező feladata, hanem ha úgy ítéli meg, hogy bármelyik döntésnél szükséges, a vizsgálatot lefolytathassa. Ellenkező esetben akkor is foglalkoznia kellene a bizottságnak az üggyel, ha az teljesen tiszta. /4/A. 436-444/ Galbáts András: hangsúlyozza, szándéka az volt, hogy a GAVÁB-ra minél kevesebb felelősség háruljon és ne a bizottságot támadják. Úgy érezte, van egy olyan erő az apparátusi, önkormányzati rendszerben, amely a megfelelő kontrollt jelentette volna. Ha a GAVÁB elnöke úgy ítéli meg, erre a kontrollra nincs szükség, a döntését figyelembe veszi és visszavonja módosító indítványát. /4/A. 468-484. és 4/B. 0-4/ Körömi Attila: kéri az elnök asszonytól - mivel az általános vitánál tartanak -, a szünet után a módosító indítványt bocsássa szavazásra. A javaslata mellett érvel: a törvény célja az volt, hogy a közpénzekből közbeszerzéseket a lehető legtisztább és legkevésbé manipulálható módon lehessen eszközölni. A törvény három tagú bizottságot javasol létrehozni. Ha a hivatal dolgozóiból kerül ki, akkor egyrészt a munkáltatója, de akár a politikai testület nyomására is befolyásolható. Nem biztos, hogy minden szándéka ellenére a legkorrektebben tud eljárni. Ezért látja jobbnak, ha a hivataltól és a testülettől függetlenül képes működni ez a bizottság. Tagjainak lényegesen nagyobb tiszteletdíjat állapítana meg. A szakértőket az Önkormányzaton kívüli körből választaná, a különböző cégek IT és FEB tagjaihoz hasonlóan. /4/B. 5-27/ Dr. Faragó László: nem ért egyet Körömi Attila és Liszkay Teréz képviselőtársai véleményével. Kéri, ne tegyenek módosító indítványt ezzel kapcsolatban. A pécsi Önkormányzat működésére a túlcentralizált döntés jellemző. Kéri fontolják meg, ha mind az 5 fő külső tag, akkor az iroda dolgozójának előzőleg tájékoztatni kellene, hogy mit miért akarnak és ez csak egy formális döntés lenne. Véleménye szerint két ember - aki szakmai alapon tudja, miről van szó - elegendő lenne a véleményező bizottságba. Az ellenőrzésre itt vannak a képviselők, ezért működnek az Önkormányzat bizottságai. Erre kialakult mechanizmusok vannak. /4/B. 28-46/
39 Meixner András: megfordítaná a gondolatmenetet, mi a biztosíték arra, hogy az 5 fős, külső tagokból álló bizottság nem helyezhető nyomás alá? Elvileg a többség bármikor nyomás alá helyezhető, - vagy olyan külső szervek befolyása alá kerülhet - de kisebb valószínűséggel, hiszen ezek az emberek felesküdött köztisztviselők. Érti Körömi Attila gondolatmenetét, de egyik lehetőség sem zárja ki a másikat. Valószínűnek tartja, hogy a középúton van a bizottság, kell mind a belső, mind a külső szakember is. Ezek azok a testületek, amelyek a legjobban működnek. /4/B. 47-66/ Dr. Révész Mária: mielőtt megadná a szót Körömi Attilának elmondja, szerette volna ezt a témát ebédszünetig letárgyalni. Úgy tűnik, ez nem fog sikerülni, ezért Galbáts Andrásnak adja meg a szót. Utána 1/2 3-ig ebédszünetet rendel el. /4/B. 67-72/ Galbáts András: nem áll el módosító javaslatától. Képviselőtársa figyelmét felhívja arra, akiket meg fognak bízni, nagyon kemény lobbyzás, nyomás alá fognak kerülni. Véleménye szerint megfelelő védelmet kell biztosítani ahhoz, hogy jó előkészítést tudjanak végezni. Ez nem tűnik ki sem a vitából, sem az előterjesztésből. Emiatt javasolt még egy ellenőrzési folyamatot beépíteni. Nem akarta a döntési mechanizmust lassítani, de más megoldást nem talált. Szeretné, ha erre megoldást találnának, amellyel a szakértők függetlenségét és személyét meg tudnák védeni. /4/B. 73-93/ Dr. Révész Mária: a vitát elnapolja, ebédszünetet rendel el. Tájékoztatja a képviselőket, hogy 18 óra után is szabad a terem. /4/B. 93-98/ Papp Béla: az ebédszünet után az ülés levezető elnökeként emlékeztet arra, hogy az SZMSZ szerint a kérdések következnének. Tekintettel arra, hogy a szünet előtt félbemaradt a Kbtv-vel kapcsolatos előterjesztés vitája, ezt javasolja először befejezni. /4/B. 101-119/ Körömi Attila: a határozatmódosító indítványuk mellett érvelne. Faragó és Meixner képviselő kritikával illette hozzászólását, mely szerint a másik oldalon is megáll a befolyásolás lehetősége. A törvény értelmében :hatálya alá tartozik az Önkormányzat és a hatáskörébe tartozó minden költségvetési szerv. Emlékeztet, délelőtt szavaztak meg egy másfél milliárd forintos beruházást. Amennyiben vannak beszerzések és beruházások, néhány százezertől többszáz millióig, milliárdig is terjedhet azok összege. Véleménye szerint Faragó László által elmondottak nem állják meg a helyüket. A tanácsnak nem az a feladata, kitalálja, hogy mi legyen a beruházás. A törvény szerint az Önkormányzat az ajánlatok elbírálására legalább 3 tagú bizottságot hoz létre, amely szakértő véleményével segíti a döntést. (polgármester, bizottságok, végső soron a Közgyűlés határozatát) Nem arról van szó, hogy a bizottságnak kell eldönteni, hogy pl. az EEI beruházása szükséges-e. Amikor a pályáztatás megtörtént, a bizottsághoz ajánlatot tesz, az
40 arra hivatalosan döntést hozó szervnek. Hangsúlyozza, rendkívül nagy összegekről lehet szó országos és városi szinten is. Faragó képviselő szerint a döntések lelassulnak. Véleménye szerint ez nem így van, a törvény alapján több millió forintos értékhatár az, amely felett alkalmazni kell. Meixner András említette, ugyanúgy nyomás alá lehet helyezni a külső tagokat is. Ebben jelentős különbséget lát, nem fogadhatja el ezt az érvet. Egy hivatali apparátusnál ugyanis ha nincs meg a hivatali nyomásgyakorlás, akkor marad a politikai, de erről most nem kíván szólni. Azt sem szeretnék, ha politikusokat választanának, de hivatali dolgozókat sem. A törvénnyel az volt a cél, hogy a lehető legnagyobb korrupciómentesség mellett történjenek a döntések. Az Országos Közbeszerzési Tanács összetételét említi, amely nem kormánytagokból, minisztériumok képviselőiből, mellékállásúakból tevődik össze, hanem mindegyik függetlenül, főállásban dolgozik. Attól tartanak, - mivel olyanok a jövedelmi viszonyok a hivatali dolgozóké, képviselőké és a civil szférában is amilyenek -, amennyiben több milliárdos, többszáz milliós kérdésben is köztisztviselőnek kell dönteni, ilyen poszton nincs hibátlan munkatárs. Ha bármelyik önkormányzati képviselő , vagy cég nem nyeri meg a pályázatot, ez konfliktushoz vezethet. Nem szeretnék azt, ha a törvény végrehajtása során egy helyileg rosszul megválasztott személyi döntés miatt a hivatal munkájának szétverése elkezdődne. Rendkívül személyes kérdésről van szó, pontosan emiatt határozati javaslatuk a következő: "kifejezetten úgy gondolják, hogy rendkívül magas egzisztenciával bíró, lényegesen magasabb tiszteletdíjért fel kell kérni a JPTE Közgazdasági, Jogi, Műszaki Karát, a Kamarát és az MSZOSZ-t, hogy egy-egy személyt javasoljanak a tanácsba." Legfelsőbb szinten kell ezekre a döntésekre javaslatot tenni, hogy még csak a gyanú árnyéka se merüljön fel. Úgy gondolják, ha ezek az érvek nem állják meg a helyüket, újra meg kell fordítani a kérdést, hiszen a Kbtv., illetve ezek a bizottságok 100 %-osan visszahozzák a tiszteletdíjakat, mivel hatalmas pénzeket lehet megtakarítani. Ha ezt a testület nem fogadja el, fel kell tenni a kérdést, miért nem jó az, hogy kevésbé befolyásolható, magasabb egzisztenciával bíró és évente nem túl sok beruházást elbíráló testületet kíván a Közgyűlés létrehozni, a kisebb egzisztenciával, a feladatot munkaidejében ellátó köztisztviselők helyett. /4/B. 120-253/ Péter Pál: Körömi Attila erkölcsi érzékét nagyra értékeli, azonban ez a hozzászólása volt a legkevésbé sikerült. A Kbtv. mindenkinél ott van akit érdekel. Szabályozva van, hogyan lehet lebonyolítani egy beruházást, értékhatártól függően, milyen összegben; a pályázat meghirdetését, kinek az elbírálása alá tartozik. Benne van pl. az is, hogy a közműtársulatoknak hogyan kell a pályázatot kiírni. Ez alapján szakmai döntés kell és nem adminisztrált, hónapokig, évekig elnyújtott döntési mechanizmus. Így is 8-10 hónap szükséges, amíg megvalósul a beruházás, a nagyobbaknál még több. / 4/B. 254-286/ Papp Béla: kéri képviselőtársait, fogalmazzák meg javaslatukat. Az érvelések elhangzottak, állást tudnak foglalni. Az írásos anyaghoz képest Gonda Tibor tett módosítást, mint előterjesztő. Körömi Attila indítványa, hogy a határozati javaslatot most ne fogadják el, de ettől még a rendelet mehet. Kérdése, van-e még valakinek javaslata?
41 Amennyiben nincs, felteszi a rendelet szavazásra, Gonda Tibor által módosított szöveggel. A 17.§.-ra gondol, ahol a GAVÁB kerül be a TUBI helyett. Megállapítja, hogy a képviselő-testület az írásos előterjesztést - a módosító indítvánnyal együtt 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta és megalkotta 1996. évi 55. sz. rendeletét a közbeszerzései eljárás egyes kérdéseiről. A módosításnak megfelelően átdolgozott rendelet a jegyzőkönyv 4. sz. melléklete. Papp Béla: ezt követően Körömi képviselő javaslatáról kér szavazást, vagyis a határozat meghozatala elleni indítványról. /4/B. 287-317/ Körömi Attila: nem személyeket jelölnének, hanem - mielőtt a rendelet végrehajtása megkezdődne - az általa megnevezett 5 hivatal, szervezet megadja konkrét javaslatait. A testület ne támogassa a határozati javaslatban szereplő három személyt. Hangsúlyozza, nem a személyek ellen szól, hanem az elvet mondja ki az Önkormányzat, hogy sem az apparátusból, sem a testületből nem választ; hanem "felkéri az egyetem Közgazdasági, Jogi, Műszaki Karát, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar Kamarát, valamint az MSZOSZ-t, hogy egy-egy főt jelöljön az ajánlatok elbírálására létrehozandó bizottságba". Ez az 5 szervezet adja meg jelöltjét és a testület a személyek vizsgálata nélkül fogadja el. Magasabb díjazás illeti meg ezt a munkát. Az ellenőrzés, ill. a javaslattétel kerüljön ki a hivatal és a testület hatásköréből. /4/B. 318-345/ Papp Béla: kéri, aki Körömi Attila javaslatával egyetért - miszerint a közgyűlés nevében a polgármester úr kérje fel az említett intézményeket, szervezeteket, hogy tegyenek személyi javaslatokat, melyeket azután a testület elfogadna igennel szavazzon. Megállapítja, hogy a Közgyűlés Körömi képviselő előzőleg szóban ismertetett határozatmódosító indítványát a 8 igen szavazat, 17 nem és 7 tartózkodás mellett elutasította. Ezután kéri, hogy az eredeti határozati javaslatról szavazzon a testület. Előzőleg megkérdezi a jegyző urat, hogy a három névről külön-külön kell-e szavazni, vagy lehet egyben is. A kérdésre dr. Farkas Károly igennel válaszol, vagyis egyben lehet szavazni. /4/B. 345-375/ Papp Béla: megállapítja, hogy a képviselő-testület az előterjesztéshez csatolt eredeti határozati javaslatot 23 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta. /4/B. 375-388/
42 Pécs Megyei Jogu Város Önkormányzata Közgyűlésének 327/1996.(09.12) számú határozata a közbeszerzéssel kapcsolatos véleményező bizottság 3 állandó tagjának megválasztásáról. A Gazdasági és Vállalkozási Bizottság előterjesztése alapján Pécs Megyei Jogu Város Közgyűlésének a közbeszerzési eljárás egyes kérdéseiről szóló 1996. évi 55. számú önkormányzati rendelete 13.§.(1-4.) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Közgyűlés a véleményező bizottság állandó tagjának választja határozatlan időtartamra : 1./ Zentainé Gyenes Zsuzsa irodavezető helyettest - közgazdasági végzettségű - a Pénzügyi Gazdasági Irodától, 2./ dr. Illés Judit jogtanácsost - jogi végzettségű - a Jegyezői Irodától, és 3./ Blaskó János főtanácsost - műszaki végzettségű - a Városfejlesztési- és Üzemeltetési Irodától. A Közgyűlés a bizottság állandó tagjainak személyenként havi 20.000.-Ft tiszteletdíjat állapít meg. Határidő: azonnal. Felelős: Pilaszanovich Iván a Pénzügyi Gazdasági Iroda Vezetője. Kérdések: a) Sashalmi György: kérdése a jegyző úrhoz, hogy Taubert László szobrával kapcsolatban az építési engedély ki lett-e adva és mikor? /4/B. 399-409/ igennel válaszol és elmondja, a szobor helyének Dr. Farkas Károly: kijelöléséről az illetékes bizottság döntött, majd a KUBI a Közgyűlés elé terjesztette javaslatát. Ez tartalmazta a szobor kijelölési helyét is. A testület rendelettel elfogadta a javaslatot. Tájékoztatásul elmondja, a Közgyűlés elé terjesztőnek ezzel párhuzamosan a műszaki hatóságnál engedélyezési eljárást kell kezdeményeznie. Ez hivatalból történhet és miután már a Közgyűlés döntött, ez a szobor fennmaradási engedélyére vonatkozhat. A testületi döntésre hivatkozással a hatóság ezt meg is fogja adni. A szobor tehát nem jogszabálysértő módon áll ezen a helyen. /4/B. 410-450/ b/1). Körömi Attila: Indoka van feltételezni, hogy a vagyonrendeletet sértő módon történt 1994-ben két magánszemély részére a Kisflórián utcai ingatlan
43 eladása. Azért, hogy a városnak ne kelljen perbe mennie - az eredeti helyzet visszaállítása okán - a nyári szünetben ő kezdeményezte a bíróságnál a semmisség kimondását. Így a testület újra tudja tárgyalni az ingatlan ügyét. A peres eljárásról értesítette az Ügyrendi Bizottságot és kérte, mivel ez közügy, helyette lépjen perbe és kérje a semmisség kimondását. A bizottság 3 igen és 1 nem szavazat mellett kérte fel jegyző urat, hogy egyeztessen az érintettekkel. Kérdése, a jegyző úr milyen intézkedéseket tett? /4/B. 451-484. és 5/A. 8-9/ Dr. Farkas Károly: jelen volt a hivatkozott bizottsági ülésen, amelyen ez a téma napirendre került. A Kisflórián u. 17. sz. alatt van az Óvoda, amire vonatkozóan hatályos építési engedélyben az építtetők garázsépítésre adtak lehetőséget. Elsőként Körömi Attila jelezte tiltakozását, ezt követően az Óvoda vezetése, majd a környék lakossága számtalan aláírással beadványt nyújtott be a garázsépítés megakadályozására. A bíróság a képviselő úr beadványát keresetlevélnek tekintette és hiánypótlásra visszaküldte, aminek átvállalása a Jegyzői Iroda feladata. Ezt meg is tették. Miután a per kimenetele hosszadalmas és költséges, ezért felajánlotta az eredeti állapot megegyezés útján történő visszaállításának megkísérlését, mivel jóhiszemű tulajdonszerzőnek minősülnek az építtetők. Úgy nyilatkoztak, hogy elállnak a jogügylettől, tehát visszaállna az eredeti állapot. Eddig még semmiféle földmunka, vagy építés nem kezdődött el. Abban állapodtak meg, ha a közelben tudnak más területet felajánlani, úgy a szerződés hatálytalanításával megszüntethető lenne ez az állapot. A főépítészet közreműködését kérte és a Mária utcában lenne egy szanált terület, ahol erre a célra helyet tudnának biztosítani. Az építtetők sérelme nélkül forgalmi értéken így el tudnák helyezni a garázsokat. Erre készségüket kifejezték és a tervezőre ill. a Vagyonkezelő Kftre bízták a továbbiakat, ugyanis a Kft. apportlistáján lévő ingatlanról van szó. Tehát szeretnék elérni, hogy a szerződés bontása mellett a Garázsépítő Közösség lehetőséget kapjon a forgalmi értéken történő garázsépítésre, természetesen figyelemmel arra, hogy jogvesztő határidőt ne lépjenek túl, hogy a pert végig tudják vinni, ha a megállapodás nem jönne létre. /5/A. 9-72/ Körömi Attila: kérdése az volt, hogy az egyeztetések során milyen lépéseket tett a jegyző úr. Erre nem kapott választ. A második kérdése, felelős-e a jegyző, ha tudomására jut - valószínűleg a vagyonrendeletet súlyosan sértő telekvásárlás és ő a bizottsági állásfoglalás ellenére nem a hivatali rendnek megfelelő levelezésben folytat le egyeztetést a tárgyaló felekkel. Nem megfelelő módon, időben intézi és teszi meg a szükséges intézkedéseket. Felelős-e, ha a tudomására jutott dologban időben nem fordul a bírósághoz? /5/A. 76-94/ Dr. Farkas Károly: a bizottság ülése után a Jegyzői Iroda a szükséges intézkedéseket megtette, amire a bizottságtól felhatalmazást kapott. A lakóközösséggel a kapcsolatot felvette, semmiféle jogvesztő hatályú határidőt nem lépett túl. Határozatot hozott, amivel a korábbi V. 5773/94. számú hatósági engedélyezési eljárást megsemmisítve törvénysértőnek minősítette. Ezt a határozatot kiküldték. A per megindítására vonatkozóan ugyanazt a
44 választ tudja adni, mint amit a bizottságnak adott: ha megállapodásos úton nem tudják az eredeti állapotot visszaállítani, akkor a pert végig fogják vinni. A szükséges intézkedéseket minden esetben megtették. /5/A. 97-116/ b/2.). Körömi Attila: másik kérdését Troska Gyulához intézi az Esztergár és a Radnóti iskolák felújítására, illetve kiköltöztetésére a szükséges összeg rendelkezésre áll-e, és miből fedezte a város? Mennyibe került ez a költöztetés, felújítás együtt és lezárult-e ez a folyamat teljes egészében? /5/A. 117-127/ Troska Gyula: Körömi képviselőtársa előtt is ismert, hogy milyen forrást jelölt meg az Önkormányzat az iskolák felújítására, költöztetésére. Erre 35 M Ft állt rendelkezésre. El kell mondania, hogy ez a pénz nem lett elég, de a gyors intézkedéshez meg kellett indítani ezt a folyamatot. További pótlólagos igények szükségesek, mert a Bánki D. u-i iskola belső terei és udvara olyan minőségben lett pl. felújítva, hogy az a város első három legjobb iskolája közé sorolható. A két tagból álló épületbe az átjárófolyosót még meg kell építeni. Az Esztergár u-i iskola funkcionális átalakítása a Radnóti igényeinek megfelelően megtörtént. Szakmai szempontból neki is vannak minőségi észrevételei. Elmaradt az épület üvegezése, de racionális okok miatt, mert csak kívülről, kosaras emelő-berendezéssel oldható meg, és ez külön rendkívül nagy költséget jelentene. A 35 M Ft elfogyott és a Pénzügyi Iroda gyűjti a pótigényeket. Szükségesnek tartja elmondani, a megközelítően 100 intézmény az utóbbi 10 évben nem lett felújítva. Ez alól egyetlen kivétel a Leöwey Gimnázium. Most tehát egy leromlott intézményhálózatuk van. Ezért az a véleménye, hogy ez a felújítás jó döntése volt az Önkormányzatnak. Tájékoztat arról, hogy későbbi időpontban (kb. 1 hónapon belül) olyan pénzügyi tervvel lép elő, amely a továbbiakban egy-egy épület teljes rekonstrukciós felújítására tesz javaslatot. /5/A. 127-188/ Dr. Kékes Ferenc: a meghívó szerinti 12.) napirendi pont levételére, ill. a foglalkozás-egészségügyi ellátással kapcsolatos előterjesztés zárt ülésen történő tárgyalására vonatkozó indítványa, továbbá az ezzel kapcsolatos szavazások eredményének megállapítása - a napirend felsorolása előtt jegyzőkönyvben rögzítve. /5/A. 191-221. és 250-276/ Körömi Attila: nem ért egyet a zárt ülésen való tárgyalással. Az előerjesztés az önkormányzat vagyoni érdekeit nem sérti, a pályázókét sértheti. Ahhoz azonban, hogy zárt ülésen tárgyalják, kellene a pályázók nyilatkozata. Ha pályázat korrekt, akkor tárgyalható nyílt ülésen. Véleménye, akkor kell zárt ülés elé vinni egy témát, ha valamilyen eljárásjogi, vagy egyéb probléma merül fel. /5/A. 226-250/ 6.) A települési szilárd hulladék összegyűjtésével, elszállításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos közszolgáltatásról, és annak kötelező igénybevételéről szóló önkormányzati rendelettervezet
45
Előterjesztő: Péter Pál bizottsági elnök Péter Pál: elmondja, naponta tapasztalható, hogy a köztisztaság, a szemét sok gondot okoz a városnak mely most már egészségügyi problémává vált. A BIOKOM részvételével a szakbizottságok intenzív munkát folytattak. Többször tárgyalták a témát és most előerjesztenek egy rendelettervezetet, elfogadás céljából. Nem csak pénzkérdés a köztisztaság, hanem jogszabályi probléma is. Ezért feltétlenül szükséges a rendelet megalkotása. Megemlíti, feltételezhetően sok észrevétel lesz és elmondja, amelyek már felvetődtek, többségük beépítésre került. Kérése, ne a díjszámítás módja szerint indítsanak vitát. A BIOKOM felajánlott egy teamet, amely a véleményeket, észrevételeket összegyűjti és a következő év elején várhatóan ezek figyelembevételével módosításra kerül a rendelet. Kérése, olyan tekintetben vizsgálják a tervezetet, alkalmas-e arra, hogy segítségével elkezdjék a város rendbetételét. Elmondja, tavasszal még 11, most már 40 illegális szemétlerakó hely van a városban. Úgy érzik, ezt sürgősen fel kell számolni. A beérkezett javaslatok figyelembevételével módosítást adtak ki az ülés előtt. Kéri ennek beépítését és a rendelettervezet elfogadását. /5/A. 280-358/ Galbáts András: kifejezetten kisgazda indítvány alapján tenne módosító javaslatot, miszerint a "17. § (3). bekezdése egészüljön ki." Indoka, a (2). bekezdés a fizetést negyedévre határozza meg. Ennek azonban a kiskeresetűek, a nyugdíjasok nem biztos, hogy eleget tudnak tenni, ez problémát jelenthet. Javaslata, úgy módosuljon ez a rész, hogy "Egyedi kérelem esetén a szolgáltató köteles a havi számlázásra." /5/A. 360-380/ Péter Pál: elvben egyetértene, azonban azért döntöttek így, mert minden számlázás költsége megjelenik a végösszegben. Kérheti valaki, de akkor gyakorlatilag drágább lesz a szemétdíj. Véleménye, egyszerűbb összegyűjteni a pénzt, mint 60,- Ft-tal többet fizetni számlánként. Ezért döntött úgy a bizottság, hogy a BIOKOM kérését támogatja. /5/A. 381-400/ Nagy Csaba: a 3. § (3). bekezdése 90 napot ír elő. Megfontolásra ajánlja, "ezt le kellene csökkenteni 30 napra", bár tudja, hogy ez a szolgáltatást végző cégnek plusz munkát jelent. Úgy véli azonban, hogy az állampolgárok érdekeit is figyelembe kell venni. Problémásnak tartja, hogy a bejelentésben foglaltak valódiságát a szolgáltató jogosult ellenőrizni. Ezt önkormányzati hatáskörben kellene tartani, mert nem biztos, hogy egy gazdasági társaság a megfelelő erre. A 9. §-hoz kapcsolódóan - amely a tároló edények tisztításával foglalkozik - elmondja, hogy ezt régebben a szolgáltató cég végezte. Kérdése, téves ez az információ és most a közszolgáltatást igénybe vevőnek kell fizetni ezért? A 19. § (2). bekezdés alapján milyen okok miatt tagadhatja meg a szolgáltató a szolgáltatást? Elhárítatlan okot nem definiál a rendelet. Módosító indítványt nyújtott be: "a 14. § (3). bekezdés és a 21. § (8). bekezdéséhez, ami a
46 guberálásra vonatkozik." A bizottság elnökétől kérdezi, hogy közegészségügyi előírás miatt került be a rendeletbe a 14. § (3). bek., vagy más okok miatt? /5/A. 402-468/ Kukai András: a Lakásszövetkezetek Baranya Megyei Szövetségének elnöke megkereste és átadta azt a faxot, amit dr. Páva Zsolt polgármester úrnak küldött. Mivel a téma bevezetésénél ez elkerülte az alpolgármester úr figyelmét most ismertetné. "...... Néhány észrevétel: nem rendezett a fogyasztó fogalma, nem a helyiségek számának kell a díjfizetés alapját képezni, hanem a hulladék mennyiségének. Az edényzet mennyiség meghatározása eltúlzott, különösen a távfűtéses lakásoknál. A szállítás során elszóródott szemét eltakarítása nem képezheti a tulajdonos kötelezettségét, mivel nem történt egyeztetés. Kérik napirendről levenni a tervezetet." A bizottsági ülésre valóban nem kaptak meghívást, a véleményüket sem kérték ki. A Dunántúli Környezetvédő Szövetség, a Környezetvédelmi Tanács, valamint a Fogyasztóvédelmi Tanács véleménye is szerepel a rendelettervezetben, hiszen képviselőjük minden ülésen részt vett. Több alkalommal visszaadták a tervezetet, hogy készüljön olyan megfelelő rendelet, amely az egész város szemételszállítását fogja biztosítani. Fontos az összegyűjtés és elszállítás kötelező jellegének meghatározása és annak biztosítása. Emlékeztet, a bizottság elnöke utalt arra, hogyan néz ki a város. Ezt megerősíti azzal, hogy a városkörnyéki erdők is elhanyagoltak. Ezen okok miatt a rendeletet most meg kell hozni. A team vállalta, hogy európai kitekintéssel megnézi, hogy milyen formában lehetne a szemét elszállítását korszerűsíteni; űrtartalom, vagy súly alapján. /5/A. 482-484. és 5/B. 0-49/ Galbáts András: emlékeztetné a Közgyűlést arra, hogy az országban a szolgáltatók (DÉDÁSZ, Gázmű stb.) hatóságként lépnek fel, pedig jó lenne, ha jobban odafigyelnének a polgárokra. Hangsúlyozza, az általuk javasolt módosítás nagyon kicsi, azt figyelembe kellene venni. Ha valakinek kifejezetten az a kérése, hogy havonta fizetne, tegyék lehetővé számára. Végezetül jelzi, fenntartják ezt a módosító indítványukat. /5/B. 50-62/ Péter Pál: válaszol a felvetésekre: Kukai András a díjszámítás módját hangsúlyozta az érdekvédelmi szervezetek nevében. Emlékeztet, jelezte, hogy ez problematikus, de azt is elmondta, hogy olyan díjszámítást nem tudnak javasolni, ami mindenkinek megfelelő. A team munkában megnézik, hogyan végzik ezt máshol és mennyiért. Kéri az állampolgárokat, hogy januárig legyenek türelemmel, akkor nyilvánvalóan figyelembe tudják venni az igényeiket. A meghívottakkal kapcsolatban elmondja, hogy Kukai képviselő által már említett szervezeteken túl további meghívottak voltak, a Kereskedelmi és Iparkamara, a Nyugdíjas Egyesület. A Lakásszövetkezet is tud nagyobb tömegeket képviselni, de nem lehet elvárni, hogy az összes házfelügyelőt végigjárják a városban. A használható ötleteket, elképzeléseket figyelembe fogják venni. Meg fogják vizsgálni, melyek azok a lakásszövetkezetek, melyek nagyobb lakásszámmal rendelkeznek és azokat is be fogják vonni. Nagy Csaba kérdésére elmondja, bizottsági ülésen is vita volt és mivel a BIOKOM pénze van benne, ezért ezt a kérést befogadják, hogy ellenőrizze az
47 illetékes iroda és tegyék lehetővé, mert mint ellenőrző iroda, nagyobb felügyeletet tud gyakorolni. A 9. §-sal kapcsolatban elmondja, régebben a Köztisztasági Vállalat végezte a tárolóedények tisztítását. Jogos igénye a BIOKOM-nak, hogy kitisztítják az edényt, de ezért benyújtják a számlát. Érdekeltté kell tenni a lakókat abban, hogy a szemét megfelelő módon kerüljön a tárolóedénybe. Ilyen szempontból támogatják a BIOKOM igényét. A 14. § (3). bekezdéséhez, a guberálással kapcsolatban elmondja, a szankcionálást azért húzatta ki, mert aki guberál, az nem tudja megfizetni a büntetést. Ez egészségügyi és köztisztasági kérdés is. Tehát ne büntessék, de azért legyen tilos. A 19. § (2). bekezdésénél az elhárítatlan akadály olyan, amelyről nem a BIOKOM tehet. Példákat említ:: közműépítés, építkezés céljára közterületfoglalás, stb. 5/B. 62-159 / Papp Béla: kérése - fogadják el azt, hogy ez a bizottság egy szakértő bizottság és - a képviselőtársak módosító javaslataikat fogalmazzák meg. /5/B. 159-168/ Dr. Szabó László: emlékeztet arra, minden alkalommal elmondta, hogy a civil szervezetek érdekképviseletei mennyire fontosak akkor, ha a város lakosságát érintő rendeletekről van szó. Ezért javasolta, hogy a véleményüket kérjék ki. Itt nem házfelügyelőkről van szó, ahogyan Péter Pál említette. Meg kellett volna a lakásszövetkezetek, a társasházak képviselőit kérdezni, hiszen ők állnak közvetlen szerződéses kapcsolatban a szolgáltatóval. Célszerű lett volna tehát a véleményüket kikérni. Észrevételei az előterjesztéshez: a szolgáltatást igénybevevők fogalma nem pontos (tulajdonos, használó, kezelő, bérlő); tisztázni kellett volna, hogy mit takar a helyiség fogalma. Ismerteti a 9. § (3). bekezdését és elmondja, a megfogalmazottak diszkriminatívak, mert nem adja meg a lehetőséget, hogy valaki saját maga tisztítsa, vagy tisztíttassa ki a tárolóedényt. Véleménye szerint ez helyesen a következő lenne: "9. § (3). bek. ....... tisztántartásáról az edény használója, vagy egy szerződés alapján, térítés ellenében a szolgáltató gondoskodik". /5/B. 168-215/ Kerényi János: megkérdezi, ezzel a rendelettel tiltják-e, hogy az ingatlanon keletkezett szemetet valaki elvigye saját autójával a szeméttároló helyre? /5/B. 218-223/ Péter Pál: válasza, hogy nem tiltják meg. /5/B. 223-224/ Nagy Csaba: a válaszadás után elmondja, hogy a guberálás tekintetében nézetkülönbség van közte és a bizottsági elnök úr között. A 3. §-nál a 90 napos határidőt nem tudja elfogadni, ezt "30 napra javasolja csökkenteni". /5/B. 225-235/ Péter Pál: javaslata, egyezzenek meg a "60 napban, mert a 30 nap nem megfelelő". /5/B. 235-242/
48 Papp Béla: megkérdezi, hogy a "3. § (3). bekezdésére vonatkozó módosító indítványt az előterjesztő befogadja-e?" /5/B. 242-245/ Péter Pál: bejelenti, hogy "60 napot elfogad". /5/B. 245-246/ Ezt követően az ülés levezető elnökének 9. § (3). bekezdésével kapcsolatos kérdésére - mely szerint a módosító indítvány vagylagossá tenné a tisztítást - a következő választ adja: ezt a munkát a szolgáltató végzi, nem diszkrimináció, mert a tevékenység meg lett hirdetve, melyet a BIOKOM nyert el. /5/B. 247-260/ Dr. Szabó László: az edényt ki fogja tisztítani? A 2.) pontban megadják a lehetőséget, hogy a tulajdonos saját maga is elvégezheti, a 9. § (3). bekezdésében egyértelműen azt mondják ki, hogy csak a BIOKOM tisztíthatja. /5/B. 260-270/ Papp Béla: véleménye, amennyiben az edény tulajdonosa a céghez fordul, akkor kötelessége elvégezni. Feltételezi, ez lehetett a szándék az előkészítésnél. /5/B. 271-275/ Péter Pál: tájékoztat arról, hogy az ilyen nagy tartályok tisztítása speciális berendezést igényel és elvégzésére a BIOKOM készülhet fel. Hozzáfűzi, ha kitisztítják az edényeket, annak is van hulladéka, amit el kell szállítani és kezelni. Elvileg egyet lehet vele érteni, de ily módon nem tud a javaslattal mit kezdeni. /5/B. 280-290/ Dr. Szabó László: a levezető elnök kérdésére elmondja, hogy '"továbbra is fenntartja módosító indítványát". /5/B. 290-292/ Nagy Csaba: szintén bejelenti, hogy "a guberálásra vonatkozóan fenntartja a javaslatát (elhagyás)". /5/B. 296-300/ Péter Pál: felajánlja, ez a rész úgy módosuljon, hogy "tilos a közterületen elhelyezett gyűjtőedényből a szemetet kiönteni, kivenni, a továbbiakban guberálási rész törölve". /5/B. 301-309/ Galbáts András: szintén jelzi, hogy a havi számlázásra vonatkozó módosító indítványukat fenntartja. Papp Béla: összefoglalja a módosító indítvánnyal kapcsolatban elhangzottakat.. Megállapítja, hogy a 60 napot befogadta az előterjesztő. Megkérdezi Nagy Csaba képviselőt, hogy a 21. § (8). bekezdés elhagyására vonatkozó javaslatát fenntartja-e, melyre a képviselő igennel válaszol.
49
A testület döntését kéri Szabó képviselő 9. § (3). bekezdésével kapcsolatos módosító indítványáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 5 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta dr. Szabó László 9. § (3). bekezdésére vonatkozó módosító indítványát, melynek lényege: "....az edény használója, vagy szerződés alapján, térítés ellenében a szolgáltató gondoskodik". Tehát ez a módosítás bekerült a rendeletbe. Bejelenti, hogy most következik a 14. § (3). bekezdésének kivételére vonatkozó indítványról a szavazás. /5/B. 309-340/ Nagy Csaba : javaslata: " tilos a közterületen elhelyezett gyűjtőedényből a szemetet kiönteni." Ez lenne módosító indítványa. / 5/B. 340-348/ Papp Béla: kéri a szavazást, mert ezt a módosítást az előterjesztő nem fogadja el. Megállapítja, hogy a testület 21 igen szavazattal 7 nem és 5 tartózkodással elfogadta Nagy Csaba képviselő módosító indítványát. Megemlíti, ezzel összefügg a 21. § (8). bekezdése, amely értelmét veszti, ha nem létezik a tiltás. /5/B. 349-369/ Galbáts András: módosító indítványát ismerteti azzal, hogy a szövegben szerepeljen, hogy: "kifejezett kérésére". Véleménye, ez nem sok embert fog érinteni, azonban kéri, hogy tegyék lehetővé. /5/B. 375-378/ Papp Béla: felhívja a figyelmet arra, ha ezt mindenki kéri, akkor nem tettek semmit. A mostani rendszert állítják vissza. A maga részéről nem tud eltekinteni a cég érdekétől sem. /5/B. 385-395/ Galbáts András: úgy gondolja, nagy ellentmondás van a két gondolatmenet között. Mind a két félnek vannak érdekei, úgy a szolgáltatónak, mint a szolgáltatást igénybe vevőnek. /5/B. 395-400/ Papp Béla: utal arra, hogy a számlázás összege összesen 180,- Ft, tehát a havi számlázás drágítja a szolgáltatást. /5/B. 400-412/ Galbáts András: hangsúlyozza, van egy kis réteg, akinek az az igénye, hogy ne terheljék túl és ezt a cégnek figyelembe kellene venni és teljesíteni. Esetleg
50 meg lehet tenni, ha valaki ilyen számlázást kér, akkor a plusz postaköltséget megfizettetik vele. /5/B. 412-438/ elfogadhatónak tartja a negyedéves számlázást. Dr. Szabó László: Kompromisszumos megoldásként javasolja: "a cég a számlát negyedévente küldi meg, de lehetőség van a szolgáltatási szerződésben az ettől eltérő számlázásra". Tehát adják meg a lehetőséget. Egyúttal jelzi, hogy ez módosító indítványa. /5/B. 440-453/ Galbáts András: véleménye szerint ez egy keményebb feltétel, nem könnyítés. A két módosító javaslat közel áll egymáshoz, ezért jó lenne elfogadni az általa elmondottakat. /5/B. 468-479/ Papp Béla: megjegyzi, hogy a szerződést a két fél köti és lehetséges, hogy a cég nem fogja mindenkinek megadni a kért lehetőséget. Mivel az előterjesztő nem fogadta be a módosító indítványt, kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 14 igen szavazat, 17 nem és 3 tartózkodás mellett elutasította azt a módosító indítványt, hogy a szolgáltatást igénybe vevő kérésére kötelező a havi számlázás. Ezt követően dr. Szabó László képviselő módosító indítványáról kéri a testület döntését, melynek lényegét előzőleg ismerteti. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a 13 igen szavazat, 13 nem és 6 tartózkodással Szabó képviselő módosító indítványát sem fogadta el, melynek lényege, hogy negyedévente történjen a számlázás, de a szolgáltatási szerződésben ettől eltérő gyakoriságban is megállapodhat a két fél. Tekintettel arra, hogy a rendelettervezettel kapcsolatban egyéb módosító indítvány nem volt, végszavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a rendelettervezetet nem fogadta el, mivel a 21 igen szavazat és 8 tartózkodás mellett nem kapta meg a rendeletalkotáshoz szükséges minősített többségű szavazatarányt. /5/B. 479-483. és 6/A. 0-26/ Dr. Bödő László: ügyrendben kér szót és elmondja, hogy az előző szavazásban nem vettek részt. /6/A. 29-31/ Dr. Farkas Károly: a Közgyűlés levezető elnökének kérdésére elmondja, hogy az utólagos kézfeltartásos szavazás nem vehető figyelembe. A szavazást meg kell ismételni.
51 /6/A. 31-35/ Papp Béla: a testület döntését kéri arról, hogy újra szavazzanak-e a rendelettervezetről? Megállapítja, hogy a Közgyűlés a javaslatot 23 igen szavazattal, 2 nem és 4 tartózkodás mellett elfogadta, tehát a rendelettervezetről ismételt szavazás lesz. Ezt követően a rendelettervezetről kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a képviselő-testület a rendelettervezetet - az ismételt szavazás után - 23 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta és megalkotta 1996. évi 56. számú rendeletét a települési szilárd hulladék összegyűjtésével, elszállításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről. Az elfogadott módosításoknak megfelelően átdolgozott rendelet a jegyzőkönyv 5. sz. melléklete. 7.) Közterületek elnevezése és törlése Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök Papp Béla: tekintettel arra, hogy az előterjesztőnek szóbeli kiegészítése nem volt, illetőleg a képviselők sem jelezték hozzászólási szándékukat, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az írásos előterjesztés vita nélkül, 33 egybehangzó igen szavazattal elfogadta és megalkotta 1996. évi 57. számú rendeletét a közterületek elnevezéséről. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 6. számú melléklete. Felhívja a figyelmet arra, hogy az előterjesztéshez két rendelettervezet készült. A közterület-nevek megszüntetéséről is szavazás szükséges. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta ezt a tervezetet is és megalkotta 1996. évi 58. számú rendeletét a közterület-nevek megszüntetéséről. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 7. számú melléklete /6/A. 53-61. és 106-118/
52 8.) Az 1996. évi általános iskolai tanulók tanszersegély keretének felosztása Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök Körömi Attila: megkérdezi, a tankönyvbeszerzés teljes egészében iskolai hatáskör; teljesen szabadon szerezhető be a piacról? Mi az oka annak, hogy ugyanolyan tankönyv kétféle áron kerül piacra, többszáz forintos eltéréssel? /6/A. 65-77/ Troska Gyula: nagykereskedelmi áron többen forgalmaznak tankönyveket. Az iskolák a forgalmazók közül választhatnak. Ugyanazon tárgyból 15-20 féle könyv is van, az iskolák választják ki. Tehát több beszerzési lehetőség van, de egy iskolán belül is előfordulhatnak különböző tankönyv árak. /6/A. 77-98/ Papp Béla: tekintettel arra, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban további észrevétel nem hangzott el, szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a Közoktatási Bizottság előterjesztését 28 egybehangzó igen szavazattal (egyhangúlag) elfogadta. /6/A. 102-106/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 328 /1996.( 09. 12. ) sz. h a t á r o z a t a az általános iskolás tanulók tankönyv- és tanszerellátásának támogatásáról 1.) A közgyűlés 3.646 eFt céljellegű támogatást biztosít a szociális alapon rászoruló tanulók tankönyv- és tanszerellátásának támogatására az 1. és 2. számú mellékletek adatai szerinti intézményi bontásban. A támogatás fedezetét a költségvetésről szóló 1996. évi 8. számú önkormányzati rendelet tartalmazza. A támogatás felhasználásáról az iskola igazgatója dönt - az osztályfőnök és az iskola ifjúságvédelmi felelősének javaslatára- a szülők anyagi és szociális helyzetének figyelembevételével. A biztosított támogatás felhasználásáról az intézmény vezetője az 1996. évi költségvetés végrehajtásának keretében elszámol. A fel nem használt összeg a jóváhagyásra javasolt pénzmaradvány keretében elvonásra kerül.
53 A közgyűlés utasítja a Közművelődési, Közokitatási és Sport Irodát, hogy fentiekről az érintett intézményeket értesítse. Határidő: szeptember 15. Felelős : Tóth Béla irodavezető 2.) A közgyűlés utasítja a Költségvetési Bizottságot, hogy a döntés kihatásait a soron következő tervmódosítás rendelettervezet mellékletein vezettesse át. Határidő: értelem szerűen Felelős: Költségvetési Bizottság elnöke 1. sz. melléklet az általános iskolás tanulók tankönyv és tanszerellátásának támogatásáról szóló határozathoz
Önállóan gazdálkodó intézmények Apáczai Cs. J.Nevelési Központ Árpád Fejedelem Ált. Isk. és Gimnázium Általános Iskola és Diákotthon(Papnövelde u.) Istenkúti Ált.Műv.Központ Miroslav Horvát Ált. Isk.Gimn. és Diákotthon Testnevelési Ált. Isk. és Altern. Gimn. Janus Pannonius Gimnázium (7-8 oszt.) 500-as Ipari Szakmunkásképző Intézet Általános Iskolák Egységes Gazdasági Szervezete Magyar-Német nyelvű Iskolaközpont Összesen
A támogatás összege 1.000 Ftban 1996. évben 398 210 158 28 30 141 13 31 2532 105 3646
54 2.sz. melléklet Az Általános Iskolák Egységes Gazdasági Szervezetéhez tartozó intézmények Anikó uti Ált. Isk. Ágoston téri Ált.Iskola Bánki(Esztergár 115) Bártfa Belvárosi Berek Egyetem utcai Fehérhegy Felsővámház Illyés Gyula Jókai Jurisics Kertváros uti Köztársaság téri Mátyás Meszesi Mezőszél Pécsbánya Rácvárosi Somogy Szabolcs Szieberth Róbert Vasas Testvérvárosok terei Összesen
A támogatás összege 1996. évben 146 73 243 77 163 139 71 106 55 152 148 72 91 123 78 99 98 23 60 50 69 140 80 176 2532
9.) Az Ágoston téri Általános Iskola és az Óvodák Egységes Gazdasági Szervezete közötti előirányzat átcsoportosítása Előterjesztő: Petrovits Béla bizottsági tag Papp Béla: miután az előterjesztő az írásos anyaghoz kiegészítést nem fűzött, továbbá a képviselők sem jelezték hozzászólási szándékukat, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a Költségvetési Bizottság előterjesztését vita nélkül, 28 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta. /6/A. 119-126/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
55
329/1996. (09.12.) számú határozata Az Ágoston téri Általános Iskola és az Óvodák Egységes Gazdasági Szervezete közötti előirányzat átcsoportosításról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata egyetért az Ágoston téri Általános Iskola és az Óvodák Egységes Gazdasági Szervezete közötti - a gyógytestnevelő tanárok áthelyezéséhez kapcsolódó előirányzat átcsoportosítással. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Gazdasági Irodát, hogy az intézmények előirányzat-módosításával összefüggő zárolásokat és átcsoportosításokat - a költségvetési rendelet módosítása keretében - az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően vezesse át. Határidő:a költségvetési rendelet következő módosítása Felelős:Pilaszanovich Iván irodavezető 10.)
A Piac- és Vásárigazgatóság illetményemelése
igazgatójának
és
dolgozóinak
Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök Gonda Tibor: előterjesztőként módosítja az eredetileg kiküldött határozati javaslatot. Egyidejűleg elmondja, hogy - kiosztásosként - készült egy határozati javaslat, amelyre majd később visszatér. "Az eredeti, általa beterjesztett határozati javaslat 1.) pontja egy technikai módosítással kiegészül: 1.) A Közgyűlés egyetért az 1996. július 1-től a Piac- és Vásárigazgatóság dolgozóinak és igazgatójának 30 %-os alapilletmény-emelésével - ettől kezdve a mondat vége elmarad és helyébe a következő lép - , ennek megfelelően hozzájárul az intézmény személyi juttatás előirányzatának 1,5 M Ft-os, a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának pedig 693 e Ft-os, folyamatos jelleggel történő emeléséhez. Elmondja továbbá, hogy az intézmény a költségvetés része, ezek a tételek a költségvetésben szerepelnek, ezt is módosítani kell. Kitérne Kerényi János indítványára, amely jó szándékú megközelítése az ügynek, hiszen nem csak a 30 %-os bérfejlesztést szorgalmazná, hanem azt kiegészítené a jutalommal. A bizottság az intézmény igazgatójának prémiumkitűzését több ízben tárgyalta. Ezért indokolatlannak tartaná, ha a polgármester külön állapítana meg jutalmat. Ez évben olyan a prémiumkitűzés, amely a maradványérdekeltségek figyelembe véve progresszíven jutalmaz. Kéri a Közgyűlést, hogy az eredeti előterjesztést az általa megtett módosítással fogadja el. /6/A. 129-170/ Meixner András: szeretné megindokolni, miért nem tartja megfelelőnek a béremelést. Véleménye, hogy az ártatlanság vélelmének fenntartása mellett is meg kellene várni a vizsgálat eredményét, hiszen utólag nehéz lesz
56 megmagyarázni, hogy miért adtak béremelést, amikor lezáratlan ügyek voltak. Nem tartja szerencsésnek a közalkalmazottak bérét kiemelni. Megjegyzi, hogy a pedagógusok és egyéb közalkalmazottak 19,5 %-os bérfejlesztéséből 4,5 %ot az Önkormányzatnak kellene biztosítania. /6/A. 172-211/ miután Kerényi János képviselő úr visszalépett módosító Papp Béla: indítványától, a bizottsági elnök úr eredeti, illetőleg az általa módosított határozati javaslatát bocsátja szavazásra. Megállapítja, hogy a képviselő-testület az írásos előterjesztést - a határozati javaslat 1.) pontjának módosítására vonatkozó indítvánnyal együtt - 25 igen szavazattal, 1 ellenvélemény és 4 tartózkodás mellett elfogadta. /6/A. 212-221/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 330/1996. (09.12) sz. határozata a Piac- és Vásárigazgatóság dolgozóinak és vezetőjének bérfejlesztéséről. 1./
A Közgyűlés egyetért 1996. július 1-től a Piac- és Vásárigazgatóság dolgozóinak és Igazgatójának 30 %-os alapilletmény emelésével, ennek megfelelően hozzájárul az intézmény személyi juttatás előirányzatának 1,500.000 Ft-os; a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának pedig 693.000 Ft-os folyamatos jelleggel történő emeléséhez.
2./
A bérfejlesztéshez szükséges pénzügyi fedezetet az Intézménynek saját költségvetéséből kell kigazdálkodnia és folyamatosan biztosítania.
3./
A Közgyűlés felhívja a Piac- és Vásárigazgatóság Igazgatóját, hogy a fent említett személyi juttatás előirányzatot érintő módosítását vezesse át a költségvetésében.
4./
Az alapilletmény emelés következtében a dolgozók munkaszerződését az Igazgató készítse el, az Igazgató munkaszerződését a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda készítse elő. Felelős:Márfy Miklós igazgató - a dolgozókkal kapcsolatos feladat végrehajtásáért Zalay Buda irodavezető - az Igazgatóval kapcsolatos feladat
57 végrehajtásáért Pilaszanovich Iván és Zalay Buda irodavezetők együtt - a felügyeletért. Kapják: Tisztségviselők, irodák vezetői, a Költségvetési Bizottság, a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság és a Tulajdonosi Bizottság elnökei, Hajna Jánosné főtanácsos, Márfy Miklós igazgató. 11.) A felállítandó 1956-os emlékmű környékének rendezése Előterjesztő: Zalay Buda irodavezető Nagy Csaba: észrevétele az előterjesztés utolsó előtti mondatához kapcsolódik: a Pénzügyi helyett a Költségvetési Bizottság tárgyalta a témát. /6/A. 231-233/ Petrovits Béla: egyetért a felvetéssel, valóban a Költségvetési Bizottság tárgyalta az előterjesztést és javasolja az 500 e Ft elfogadását. /6/A. 234-236/ Papp Béla: miután egyéb hozzászólás, kérdés nem volt, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a képviselő-testület az írásos előterjesztést 28 egybehangzó igen szavazattal elfogadta. /6/A. 236-243/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 331/1996 (09.12) sz. határozata az 1956-os emlékmű környzete parképítési munkáinak fedezetéről. 1./
A Közgyűlés a 351/1992/XI.22/ sz. határozata és az 56-os emlékmű felállításáról hozott rendelete folyományaképpen 500 ezer forintot biztosít az emlékmű közvetlen környezeténél parképítési munkáira a céltartalék terhére.
2./
Utasítja a Pénzügyi és Gazdasági Iroda vezetőjét hogy a fedezet biztosításáról gondoskodjon. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Pilaszanovich Iván a Pénzügyi és Gazdasági Iroda vezetője
58 3./
Utasítja a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, hogy a munkák elvégzéséről gondoskodjon. Határidő: azonnal Felelős: Zalay Buda a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője
12.) A Tubes Kilátó Alapítvány kuratóriumi tagságához, illetve kuratóriumi társelnöki tisztségéhez, valamint a Szívbeteg Gyermekekért Alapítvány kuratóriumi tagságához történő hozzájárulás Előterjesztő: dr. Farkas Károly jegyző Papp Béla: miután a jegyző az előterjesztéshez kiegészítést nem fűzött, illetőleg kérdés, hozzászólás sem hangzott el a képviselők részéről, szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az írásos előterjesztést vita nélkül, 27 igen szavazattal (ellenvélemény és tartózkodás nélkül) elfogadta. /6/A. 243-255/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 332/1996. (09.12.) sz. határozata dr. Páva Zsolt polgármesternek, a Tubes Kilátó Alapítvány kuratóriumi tagságához, illetve kuratóriumi társelnöki tisztségéhez, valamint a Szívbeteg Gyermekekért Alapítvány kuratóriumi tagságához történő hozzájárulásról. A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy dr. Páva Zsolt polgármester a Tubes Kilátó Alapítvány kuratóriumában kuratóriumi tagi, illetve kuratóriumi társelnöki, valamint a Szívbeteg Gyermekekért Alapítvány kuratóriumában kuratóriumi tagi tisztséget betöltsön. Határidő: azonnal Felelős: dr. Páva Zsolt, polgármester
13.) A Pécsi Szentháromság Szobor Megmentéséért Közalapítvány alapító okirat módosítása Előterjesztő: dr. Farkas Károly jegyző Dr. Szabó László: észrevétele a szakmai előkészítéshez: tudomása szerint ez a harmadik anyag, ami előttük van. Szeretné, ha az alapító okiratok
59 megfelelnének a szabályoknak, így nem kellene többször a Közgyűlés elé terjeszteni. /6/A. 260-266/ Dr. Farkas Károly: tájékoztatásul elmondja, hogy ez nem az előkészítőkön múlik. Az első kezdeményező a Belvárosi Plébániahivatal volt, amely nem kapta meg a felhatalmazást. Ezután képviselői indítványra került a testület elé, majd a bíróság tett észrevételt. /6/A. 268-278/ Papp Béla: miután egyéb hozzászólás nem volt, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a közgyűlés az előterjesztést 29 egybehangzó igen szavazattal elfogadta / 6/A. 278-283/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 333./1996. (09.12.) sz. határozata a "Pécsi Szentháromság Szobor Megmentéséért" Közalapítvány alapító okiratának módosításáról. 1.)
2.)
A Közgyűlés: az alapítvány kuratóriumának létszámát négy főbenállapítja meg. Negyedik kuratóriumi tagnak és az alapítvány kuratóriumi elnökének dr. Kövecs Ferenc Pécs, József A. u. 6. sz. alatti lakost kijelöli. melynek tagjai: az alapítvány kuratóriumának ellenőrzésére bizottságot hoz létre, Kele Pál Pécs, Hunyadi út 4. dr. Kukai Tibor Pécs, Perczel u. 6. Makra Ferencné Pécs, Angster J. u. 33.
3.)
az alapítvány alapító okiratát a határozat melléklete szerint módosítja.
4.)
utasítja a Jegyzői Irodát, hogy a módosítás bejelentésétől a Baranya Megyei Bíróság felé intézkedjék. Határidő: értelem szerint Felelős: dr. Modrovits Sándor, vezető jogtanácsos Melléklet
a "Pécsi Szentháromság Szobor Megmentéséért" Közalapítvány alapító okiratának módosításáról szóló 333./1996. (09.12.) sz. határozat 3./ pontjához.
60
A "Pécsi Szentháromság Szobor Megmentéséért" Közalapítvány (alapítvány) alapító okirata a következőképp módosul: 1.) Az alapítvány 5.) pont 4. bekezdés első mondata a következőképp módosul: "Az alapítvány pénzeszközei felett a kuratórium rendelkezik, dr. Kövecs Ferenc és Schulz Jánosné kuratóriumi tagok külön-külön is érvényes aláírási jogával." 2.) Az alapítvány 6.) pontja 2. bekezdésében foglalt felsorolás (kuratórium tagjai) következővel egészül ki: "4.) dr. Kövecs Ferenc Pécs, József A. u. 6." A 6.) pont 4. bekezdésében dr. Gracza János helyett a kuratórium elnöke: "dr. Kövecs Ferenc" 3.) Az alapítvány 6.) pontja kiegészül az alábbi bekezdéssel: "A kuratórium tevékenységét három tagú bizottság ellenőrzi, melynek tagjai: 1.) Kele Pál Pécs, Hunyadi u. 4. 2.) dr. Kukai Tibor Pécs, Perczel u. 6. 3.) Makra Ferencné Pécs, Angster J. u. 33. 4.) Az alapítvány 10.) pontja 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "Az alapítvány működése felett az Ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol." 14.)Pedagógusok kötelező óraszámának meghatározása Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök Troska Gyula: az előterjesztéssel kapcsolatban elmondja, aug. 20-30. között voltak az egyeztető tárgyalások a szakszervezettel. A Közoktatási Bizottság szándéka az volt, hogy 1996. szeptember 11-ével kerüljön bevezetésre a 20 órára való áttérés. Az előterjesztést ugyanis nem tudta 1-ére beterjeszteni; most pedig visszamenőleges hatállyal nem lehet érvényesíteni. A törvény három időpontot jelöl meg a bevezetésre. Szakmai szempontból megkérdőjelezhető :az 1997. február 1-jei bevezetés nem okoz-e gondot? Elmondja, órarendi problémát nem okoz, mert az intézmények szeptember 1re már 20 órára állították be az embereket, a többletbért túlórában kell kifizetni. Ez az Önkormányzat részéről gesztus - értékű és a pedagógus társadalom sem járt volna rosszul. Számára felvetődik a kérdés, hogy a PDSZ kit képvisel? Felkéri a jegyző urat, ismételten vizsgáltassa meg az ügyet, mert az
61 Önkormányzatnak nincs ideje arra, hogy felesleges egyeztetéseket folytasson, mert az egészet lelassítja. Amennyiben hitelt érdemlő bizonyítások megtörténnek, hajlandó tárgyalni a szakszervezettel. Ha nem, kéri, fogadja el a közgyűlés, fel kell függeszteni a meghívásokat. Mivel változtak az időpontok, ezért a határozati javaslat is módosul, a következők szerint: " a bevezető rész változatlan. Az 1.) pont: A melléklet szerinti kötelező óraszámok bevezetésére 1997. február 1-jével kerül sor. Határidő: 1997. február 1. Felelős: Tóth Béla irodavezető. 2.) A Közgyűlés felkéri a Költségvetési Bizottságot, hogy a törvény 130.§. (2) bek. szerint az óraszámemeléssel arányos kötelező béremelés kihatását a költségvetésbe tervezze be. Határidő: 1997. évi költségvetés tervezése. Felelős: Molnár Tamás bizottsági elnök." További tájékoztatásként elmondja, hogy az óraszámemelésből származó 11 %-os bérfejlesztés állami feladat; központi költségvetésből finanszírozzák. / 6/A. 228-370/ Nagy Csaba: javasolja, hogy a " 2.) pontban Molnár Tamás helyett a felelős Pilaszanovich Iván legyen." / 6/A. 372-376/ Sashalmi György: nem érti a kitörést a PDSZ-szel kapcsolatban, bár sok esetben fárasztó az érdekvédelmi szervezetekkel az egyeztetés. A rendelet szerint kialakult kapcsolatot fenn kell tartani azért , hogy a dolgok másképpen alakuljanak. Ezek a szervezetek kérdéseket tesznek fel, és néha akadékoskodnak, de ez nem jogosítja fel az elnök urat, hogy a szervezet legitimitásában kételkedjék. / 6/A. 383-402/ Troska Gyula: véleménye szerint a képviselő úr szélesebb körben értelmezi a szót. Amikor érdek -egybeesés van, akkor nagy hibát követ el az a szakszervezet - és ezt nehezen tolerálja - amikor olyan helyzetet teremt, ami a képviselt rétegek kárára megy. Ezt nem engedheti meg, mit pedagógus és mint vezető sem. A szakszervezettel kreatív vitát szeretne folytatni, s ezeket dokumentálni kell. A szakszervezet és az Önkormányzat tárgyalásai nagyon kemények. Változatlanul azt mondja, amennyiben a legitimitás biztosított, rendkívül nyugodt hangulatban fogja lefolytatni a beszélgetést. / 6/A. 403-462/ Papp Béla: mivel egyéb hozzászólás nem hangzott el, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a képviselőtestület az írásos előterjesztést - a bizottság elnöke által ismertetett határozatmódosító indítvánnyal együtt- 23 igen szavazattal , 5 tartózkodás mellett elfogadta. 6/A. 462-475/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 334./1996. ( 09.12. ) sz. határozata
62
a pedagógusok kötelező óraszámának meghatározásáról. A Közgyűlés elfogadja a Közoktatási Bizottságnak a pedagógusok kötelező óraszámának meghatározásáról szóló előterjesztését, és az alábbi határozatot hozza : l.) A melléklet szerinti kötelező óraszámok bevezetésére 1997. február 1-jével kerül sor. Határidő: 1997. február 1. Felelős: Tóth Béla irodavezető tájékoztatásáért.
az
oktatási
intézmények
2.) A Közgyűlés felkéri a Költségvetési Bizottságot, hogy a Törvény 130 §.(2.) szerint - az óraszámemeléssel arányos - kötelező béremelés kihatását az 1997-ik évi költségvetésbe tervezze be. Határidő: 1997.évi költségvetés tervezése Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető
5." Misina " Természet - és Állatvédő Egyesület kamatmentes kölcsön kérelme Előterjesztő: Dr.Faragó László bizottsági elnök Dr.Faragó László: változtatás nélkül kéri elfogadni az előterjesztést / 6/A. 482-482/ Dr.Erdődy Gyula: kérése, az előterjesztést ne szavazza meg a testület. Elvi kifogása van az ellen, hogy az Önkormányzat bármilyen időre és összegben kamatmentes kölcsönt adjon. Nem lát biztosítékot arra, hogy ez a pénz vissza fog kerülni. Az Egyesület számára már 5 M Ft-os egyszeri támogatást biztosított az Önkormányzat. A másik érve, nem biztos, hogy ez a telek 2 M Ftot ér, amit fedezetként felajánlott. Ne teremtsenek precedenst, hogy kamatmentes kölcsönt adnak. / 6/B. 2-14 / Dr.Faragó László: a KKA támogatást megkapta az egyesület, de a pénz adminisztratív okok miatt - még nem érkezett meg. Önkormányzati feladatot vállalt, kutyamenhelyet létesített az Egyesület. Hivatkozik arra is, hogy a Szigeti tanyán már tarthatatlan volt a helyzet. Az Önkormányzat a program mellett elkötelezte magát, nem lenne jó, ha meghiúsulna. A kölcsön-kérelmet támogatta a Város-és Környezetfejlesztési, valamint a Költségvetési Bizottság is. / 6/B. 14-29 /
63 Petrovits Béla: tájékoztatásul elmondja, az eredeti dátum november 30. volt, de úgy döntöttek, hogy az Egyesület sürgesse meg az ügyet ,hogy október 15ig visszakapják a pénzt. Tehát ezen időpontig támogatta a bizottság a kölcsönt. / 6/B. 30-37 / Dr. Szabó László: csatlakozik Erdődy képviselő által elmondottakhoz. Egyszer 5 M Ft-tal már támogatta az Önkormányzat az Egyesületet, ami az ingatlan megvásárlására lett fordítva. A vételár azonban 12 M Ft, tehát függőben még 7 M Ft + az ÁFA. Nem tudja, ebből a 2 millió forintból hogyan lehet kifizetni? Az Egyesület felajánlja az ingatlant, de ha nincs a tulajdonában, akkor nem lehet jelzálogjogot bejegyeztetni. Nem tudja fedezetként elfogadni a telket, és továbbra is kérdése, hol van a többi összeg, ami a vételárból hiányzik? / 6/B. 37-51 / Papp Béla: mivel egyéb vélemény, hozzászólás nincs, a határozati javaslatról kéri a döntést. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az írásos előterjesztést szavazatal 2 ellenvélemény és 1 tartózkodás mellett elfogadta./ / //B. 52-57/
27 igen
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 335 /1996. ( 09. 12. ) sz. határozata a Misina Természet- és Állatvédelmi Egyesületnek nyújtandó kölcsönről A Közgyűlés a Költségvetési Bizottság előterjesztését elfogadja, a Misina Természet- és Állatvédő Egyesületnek 2.000.000.- ft kamatmentes kölcsönt nyújt 1996. október 15-i határideig, a felajánlott biztosíték figyelembe vételével, az általános tartalékkeret terhére, visszapótlási kötelezettséggel. A Közgyűlés felhatalmazza Dr Páva Zsolt polgármestert a kölcsönszerződés aláírására. Határidő: értelemszerűen Felelős: Zalay Buda irodavezető 16.) Folyékony hulladék elhelyezése közszolgáltatás kötelező igénybevételével Előterjesztő: Péter Pál bizottsági elnök Péter Pál: elmondja, a témában ugyanolyan problémák vannak, mint a települési szilárd hulladékkal. Eddig az Ipari út mellett lett kialakítva két ürítőhely. A szennyvizet részben idehozták , másrészt oda ahol senki nem látja. Tarthatatlan állapot alakult ki, így a bizottság szükségesnek tartja, hogy
64 ezt a kérdést is szabályozzák. Időközben a szakszerű lerakóhely kiépítése megtörtént az új pellérdi szennyvíztelepen. Itt ellenőrizhetővé válik a szennyvíz mennyisége, minősége. Ugyanakkor a város keleti részén lévő lakosság tiltakozik, mert ezáltal megnőtt a szállítási díj. A bizottság úgy érzi, meg kell teremteni a szervezett szállítást és kötelezővé kell tenni. Erre vonatkozik a határozatban foglalt öt pont, amely felsorolja a tennivalókat. Fontos, hogy nyilvános pályázat útján történjen a vállalkozó kiválasztása. A másik feladat a rendelet-tervezet megalkotása, ami szabályozza a vállalkozó és a lakosság jogait, és kötelezettségeit. Kéri, hogy a határozati javaslatot fogadják el. Felhívja a figyelmet, 2 formai hiba van a határozatban: " a címe: .... igénybevételének előkészítéséről "; másrészt: a bizottság nem lehet felelős, ezért értelemszerűen a megfelelő irodák, ill. a Jegyzői Iroda szerepeljen." / 6/B. 59-110 / Papp Béla: tekintettel arra, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, észrevétel nem volt, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az írásos előterjesztést - a bizottság elnöke által tett pontosításokkal együtt - 30 egybehangzó igenszavazattal elfogadta. / 6/B. 110-115 / Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 336/1996. (IX. 12.) sz. h a t á r o z a t a a folyékony hulladék elhelyezése közszolgáltatás kötelező igénybvételének előkészítéséről 1.) Pécs M.J. Város Önkormányzata az ingatlanokon keletkező folyékony hulladék elhelyezésére kötelezően igénybe veendő közszolgáltatást kíván megszervezni. 2.) A Közgyűlés felkéri a Közlekedési és Kommunális Bizottságot és a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, hogy a közszolgáltatási tevékenység ellátására nyilvános pályázatot hirdessen meg, a versenytárgyalást bonyolítsa le. Határidő: 1996. november 30. Felelős: Zalay Buda irodavezető 3.) A Közgyűlés felkéri a Közlekedési és Kommunális Bizottságot, a Jegyzői Irodát, valamint a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, hogy a folyékony hulladék ideiglenes tárolását, a szennyvíz ártalommentes összegyűjtését, elszállítását és szállítási díjának megállapítását szabályozó rendelettervezetet készítse el és terjessze a Közgyűlés eléHatáridő: 1996. december 31.
65 Felelős: Kapják: Péter
Jegyzői Iroda, valamint Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda dr. Páva Zsolt polgármester, Papp Béla alpolgármester, Pál bizottsági elnök, irodák vezetői, bizottsági felelős.
17.) Ujpatacsi lakótelkek eladása Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök Nagy Csaba: megkérdezi, ezek önkormányzati telkek? Amennyiben igen, nem érti, hogy miért a Közüzemi Rt. adja el a telkeket 3 %-os megbízási díjért? Ezt az iroda is meg tudja tenni. /6/B. 117-122/ Körömi Attila: a kérdést kiegészítené, ugyanis a Vagyonkezelő Kft. a lebonyolítást - emlékezet szerint - 1-1,5 %-ért végzi. /6/B. 127-131/ Péter Pál: 3 % van előírva a Közüzemi Rt. részéről és ott vannak nyilvántartva a közmű- és egyéb adatok, minden előzmény. Ezt mielőbb le kell rendezni és meghagyni az előterjesztett állapotban. Utal arra, hogy a Közgyűlés a Közüzemi Rt-nek adta ezt a jogot. /6/B. 133-146/ Körömi Attila: határozott meggyőződése, hogy a Kft. mindig is gyorsabban és olcsóbban dolgozott, a lakások értékesítését 1 %-ért, a garázsokét pedig 0,8 %-ért végezte. Javasolja, hogy versenyeztessék meg a cégeiket (a Kft-t és Rt-t) és aki rövidebb határidőt és kevesebb díjat ajánl, az nyerje meg a munkát. Érdekelné, melyik volt az a határozat, ami örök időre 3 %-ért az Rt-nek adta az ingatlanértékesítést. Tart attól, hogy különböző lobbyk indulnának a cégek között és ezt nem tartaná jónak. /6/B. 146-168/ Soó László: a Közgyűlés úgy döntött, hogy a Közüzemi Rt-t bízza meg a telkek értékesítésével. Elmondja, bármikor hajlandó a Közüzemi Rt-t versenyeztetni bármilyen ügyen, de van már egy majdnem befejezett ügy és ezt az Rt. csak a Közgyűlés megbízásával tudja lezárni.. Az Rt. minden munkát elvégzett az ügyben, így pl. az értékelést, telekalakítást, stb. / 6/B. 169-188/ Papp Béla: ha jól értette, egyszer már ezt elfogadták, de nem ment teljesedésbe a szerződés. Miután egyéb hozzászólás nem volt, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az írásos előterjesztést 27 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta /6/B. 188-197
66
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 337/1996. (IX. 12.) sz. h a t á r o z a t a az ujpatacsi lakótelkek eladásáról A Közgyűlés elfogadja a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság előterjesztését és megbízza a Pécsi Közüzemi Rt-t az Önkormányzat tulajdonában álló ujpatacsi lakótelkeknek az előterjesztés mellékletében részletezett kikiáltási áron történő eladásával. Az Rt-t 3 % lebonyolítási díj és a felmerült költségek térítése illeti meg. Az árverésen el nem kelt ingatlanok a továbbiakban árverés nélkül is értékesíthetők, minden év április 1-től, az előző év fogyasztói árindexével növelt áron. Határidő: azonnal Felelős: a megbízás kiadásáért a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda vezetője Kapják:
Papp Béla alpolgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Soó László a Közüzemi Rt. vezérigazgatója, irodák vezetői, bizottsági felelős
18.) Endresz György u. 19. sz. alatti üzlethelyiség ügye Előterjesztő: Dr.Kahutek Annamária irodavezető Dr. Kahutek Annamária: kiegészítése, fogadják el ezt a peren kívüli egyezséget azzal, hogy a második fordulójával a Tulajdonosi Bizottság döntése után ismét a Közgyűlés elé jönnek. /6/B. 202-208/ Papp Béla: mivel a képviselők nem jelezték hozzászólási szándékukat, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az iroda előterjesztését vita és változtatás nélkül, 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellet elfogadta. /6/B. 209-214/
Pécs M.J. Város Önkormányzata Közgyűlésének 338/1996. ( 09. 12. )sz. h a t á r o z a t a
67
A Pécs, Endresz Gy. u. 19. sz. alatti üzlethelyiség ügyében. 1./ A Közgyűlés elismeri a BIMETALL Szövetkezet, mint a VILLGÉP Szövetkezet jogutódja tulajdonjogát a Pécs, Endresz Gy. u. 19. sz. alatti 300,87 m2 alapterületű, lakás-felszerelési üzletként hasznosított üzlethelyiségre. 2./ Felkéri a Polgármestert, hogy a Jegyzői Iroda közreműködésével kezdeményezze az ingatlan-nyilvántartásba a BIMETALL Szövetkezet tulajdonjogának bejegyzését. Felelős: Jegyzői Iroda Határidő: értelem szerint. 3./ Felkéri a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát, hogy az aportért való helytállás ügyében a Tulajdonosi Bizottság állásfoglalását terjessze a Közgyűlés elé. Felelős: dr. Kahutek Annamária irodavezető Határidő: értelem szerint. 18.) Dunántúli Autópálya Kft. törzstőke emelésével kapcsolatos elővásárlási jog Előterjesztő: dr. Kahutek Annamária irodavezető Dr. Kahutek Annamária: a GT szerint - törzstőke emelésénél is - a társaság tagjait elővásárlási jog illeti meg. Mivel a városnak nem érdeke, ezért kéri, a Közgyűlés járuljon hozzá az elővásárlási jogról történő lemondáshoz. /6/B. 217-225/ Papp Béla: tekintettel arra, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, észrevétel nem hangzott el szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az iroda előterjesztését vita nélkül, 28 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta. /6/B. 226-232/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 339/1996. ( 09. 12. ) sz. h a t á r o z a t a a Dunántúl Autópálya elővásárlási jogról
Kft.
törzstőkeemelésével
kapcsolatos
1./ A Közgyűlés a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda előterjesztését megtárgyalta és úgy dönt a Dunántúl Autópálya Kft. 500.000,-Ft-os
68 törzstőkeemelésével a / Baranya Megyei Közgyűlés által / kapcsolatosan fennálló elővásárlási jogáról ezen határozatával lemond. 2./ A Közgyűlés felkéri a Vagyonkezelő és Hasznosító irodát, hogy határozatát a Dunántúl Autópálya Kft. ügyvezetőségével közölje. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Kahutek Annamária irodavezető
20.) Zsolnay Vilmos u. 17. sz. volt orvosi rendelő helyiségeinek értékesítése Előterjesztő: dr. Kahutek Annamária irodavezető Dr. Kahutek Annamária: emlékeztet arra, hogy az önkormányzati ingatlanok műszaki állapota eléggé leromlott. Ilyen az előterjesztésben szereplő ingatlan is és most sikerült elérni, hogy egy vállalkozó szeretné megvásárolni. Kéri jóváhagyni a részére történő értékesítést. /6/B. 233-243/ Papp Béla: kérése a jövőre nézve, hogy az ilyen jellegű előterjesztések tartalmazzák a hirdetés napját, helyét, licit időpontját, továbbá, hogy melyik újságban jelent meg. Miután az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, észrevétel nem hangzott el, szavazást kér. Megállapítja, hogy a képviselő-testület az iroda előterjesztését 28 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta. /6/B. 243-257/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 340/1996. ( 09. 12. ) sz. h a t á r o z a t a A Zsolnay V. u. 17. volt orvosi rendelő helyiségeinek értékesítése a Közgyűlés megtárgyalta a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda előterjesztését és az alábbiak szerint határozott A Zsolnay V. u. 17. sz. alatti, 40.667 hrsz-ú társasház -A/9 albetéten felvett 138 m2 nagyságú fsz. 9. számú, orvosi rendelő megnevezésű,
69 -A/11. albetéten felvett 32 m2 nagyságú emelet ll. számú raktár megnevezésű, -A/12 albetéten felvett 49 m2 nagyságú emelet 12 sz. raktár megnevezésű részeit elidegeníti, 2,1 mFt + ÁFA vételáron a Bérces Kft. / 7621, Pécs, Jókai tér 9. / képviseletében Bérces Attila / Pécs, Enyezd u. 19. / részére. A közművekkel kapcsolatos mindennemű költség a vevőt terheli. Az adásvételi szerződés megkötésével megbízza a Vagyonkezelő és Hasznosító irodát. Határidő: folyamatos Felelős: dr. Kahutek Annamária irodavezető
21.) A Hullámfürdő fedett medence építése Papp Béla: emlékeztet, az előző közgyűlésen a témáról mindent megtudott a testület. Javasolja, az új fejleményekről az ügyvezető igazgató adjon tájékoztatást. /6/B. 257-265/ Szabó Tamás: hozzászólása írásban csatolva a jegyzőkönyvhöz. /6/B. 266-384/ Dr. Kékes Ferenc: véleménye, az ügyvezető igazgató bölcsebben tette volna, ha nem mesélni és különböző feltételezgetésbe kezd, amit visszautasít a szocialista frakció nevében . A frakció soha nem vette figyelembe, hogy Szabó Tamás milyen pártnak a tagja. Ő egy önkormányzati kft. tagja és csak ebből a szempontból mérlegelik a tevékenységét. A leghatározottabban szeretné visszautasítani az MSZP-SZDSZ frakcióról elhangzottakat. Ott ilyenről szó sem volt, hanem arról, hogyan lehet ebből a helyzetből úgy kijönni, hogy fedett uszoda legyen a városban, és kiút keresésével foglalkoztak a tárgyalások során. /6/B. 385-428/ Körömi Attila: kiemeli, ez beruházás, a nagysága miatt került a Közgyűlés elé, hogy a testület álljon mellé, vállalja a kockázatot és szembesüljön azzal, ha előre akar lépni, akkor más területen - a saját fogyasztásából - vissza kell lépnie. Azon az ülésen dr. Páva Zsolt ebben a tudatban hozta a testület elé az előterjesztést, jóhiszeműen, mert bízott az egyeztetésen elhangzottakban. Az MSZP-SZDSZ is mellette volt a beruházásnak. /6/B. 428-483. és 7/A. 0-7/
70 Dr. Kékes Ferenc: a tényekhez az is hozzátartozik, hogy amikor az egyeztetésen tárgyaltak az ügyről, akkor Páva Zsolttól is elhangzott, hogy jó esélyek, előrehaladott tárgyalások vannak a pályázati alapok felett rendelkező tárcákkal, mint pl. az OTSH és másokkal. A hiányzó összeg ezekből a forrásokból fedezhető és maximálisan a fele terhelné a költségvetést. A város politikai szándéka az volt, hogy a fedett uszoda kell, de nem mindenáron. A külső források vélelmezhetők, a szándék fennáll és együtt kell megtalálni a lehetőségét annak, hogyan lehet fedett uszodát építeni úgy, hogy 150 M Ft-juk és 50 M Ft költségvetési elkötelezettségük van és 375-380 M Ft-ért lehet a tervek, elképzelések, egyeztetések alapján megvalósítani. Ezt az utat keresi és azt, hogy a városban uszoda legyen. Akkor és most is ezt támogatja. /7/A. 7-43/ Nagy Csaba: 365 M Ft az összeg jelenleg, amibe a beruházás kerül. Megkérdezte az ügyvezető igazgató urat, milyen garanciák vannak a szerződésbe beépítve, hogy ez az összeg nem változik? Kéri, hogy erről adjon tájékoztatást. Elmondja továbbá, a Vízmű átalakításából a Kft. 30-40 M Ft-tal került volna ki, ami az igazgató úrnak köszönhetően 100-110 millióra változott. Így jutottak el addig, hogy most tárgyalhatnak arról, miszerint Pécsett fedett uszoda lehessen. Ha idén nem kezdődik el a beruházás és nem írják alá a szerződést, akkor Pécsett a közeljövőben nem lesz fedett uszoda. A Területfejlesztési Tanácstól különböző szóbeli ígérvények vannak, tehát nagy az esély arra, hogy több millió forinttal csökkenjen ez a 150 M Ft. Emellett talán az OTSH-val való tárgyalások is eredményre vezetnek. Úgy érzi, egy ilyen beruházást 200 M Ft-ért megvalósítani megéri. A legkényelmesebb döntés, hogy ne legyen fedett uszoda, de a városnak szüksége van erre. /7/A. 45-97/ Dr. Bödő László: sajnálja, hogy ilyen hangnemben kezdődött a vita. Világos, hogy egy ilyen városnak szüksége van egy ilyen méretű fedett uszodára. Ha nem épül meg, akkor az úszó- és vízilabdasport gyakorlatilag megszűnik. Számára a határozati javaslat elfogadható, a 150 M Ft és a támogatások közötti összegről február 28-ig határoznak, ez szerepel a 2.) pontban. Véleménye, addigra a testület dönteni tud, hiszen a Megyei Területfejlesztési Alaphoz be lett nyújtva a pályázat és nagy esély van arra, hogy megfelelő összeget elnyernek. Megemlíti, szintén ide nyújtották be a Sportcsarnok felújítására a pályázatot. Elmondja továbbá, hogy a polgármester úr levélben megkereste az OTSH elnökét és a válasz nem elutasító. A maga részéről személyesen is tárgyalt az elnökkel, aki támogatja a Sportcsarnok felújítását és fedett uszoda létrehozását is. Az összeg még bizonytalan, de hamarosan meglesz a döntés. Előfordulhat, hogy összejön egy kisebb összeg más helyekről is és február 28-ig már egy alacsonyabb tételről kell dönteni, vagy meglesz az egész pénz. Javasolja, fogadják el a határozat-tervezetet, amely azt tartalmazza, hogy az Önkormányzat nem kötelezi el magát a 150 M Ft-ot illetően, de az építkezés elindulhat. /7/A. 100-148/ Szabó Tamás: az MSZP vezetőjétől és frakciójától elnézést kér, de az a támadássorozat, amit a vesztes felek részéről kapott, ezt eredményezte. A
71 területfejlesztési pályázat egy 247 M Ft-os alap. 74 pályázat volt, a támogatási igény 415 M Ft ebben az évben. Amennyiben az Alap úgy dönt, hogy minden pályázat megfelel, akkor kb. 60 %-os pályázati összeget biztosít, ami - a benyújtott 75 M Ft-hoz képest - 45 M Ft-ot tesz lehetővé. Ez az alap két részből áll, az egyik a minisztériumi, a másik a megyei. A KTM Alapból azok a pályázatok kapnak támogatást, amelyek a Megyei Területfejlesztési Tanács alapjából pénzhez jutottak. Ez azt jelenti, ha úgy dönt a Területfejlesztési Tanács, hogy minden pályázatot alkalmasnak talál a támogatásra, akkor 2 év alatt 90 M Ft nyerhető el. Mivel a beruházásnak vannak környezetvédelmi részei is, így a PHARE-hoz is benyújtottak pályázatot. Ezt a jövő héten államtitkári értekezleten is tárgyalják, a téma az országgyűlési képviselővel is egyeztetve lett. Úgy gondolja, hogy az összeg nagyobb része a pályázatok útján előteremthető. Nagy Csaba kérdezte, hogy ez az összeg változhat-e. A szerződés szerint csak rendkívüli esetben, pl. forintleértékelések, infláció jelentős mértékű növekedése, stb. Ezek 20 % mérték fölött léphetnek hatályba. Végül tájékoztatja a testületet arról, hogy tegnap kapta meg a ZÁÉV Rt. ajánlatát azzal, hogy a szerződés ajánlata 10 napig érvényes. /7/A. 150-218/ Körömi Attila: mindenki tudja, hogy az uszodára szükség van. Egy ekkora beruházás esetén egy 100 %-os önkormányzati tulajdonú céget nem lehet bizonytalanságban tartani, értékvesztés, visszalépés a beruházó részéről, új pályázat, stb. - ezt nem lehet megtenni. A városnak vagy oda kell állnia a beruházás mögé és a számok ismeretében lobbyzni és vállalni kell, hogy engedik aláírni a szerződést, vagy nemet kell mondani és azt, hogy ne legyen fedett uszoda. Vagy azt mondják ki, hogy ezt a beruházást a város megvalósítja és ennek érdekében összpontosítja erőit . Ha a kollégiumi férőhelyek finanszírozásának többletköltségeit a város viseli, illetve nem kapja meg a fejkvótát, akkor kérjék a megyét - hassanak oda nyilvános üléseken Pécs azt szeretné, ha támogatnák a Területfejlesztési Alapból a fedett uszodát. Lobbyzni kell. Tudják, hogy mekkora összegre vonatkozik a szerződés, hogy csak milyen rendkívüli esetben növekedhet a költség, a cég meddig tartja fenn ajánlatát. Most tehát döntési helyzetben vannak, el kell határozni, hogy akar-e a testület fedett uszodát, vagy sem. Kéri, hozzák meg a döntést. /7/A. 220-303/ Papp Béla: tájékoztat arról, amikor a kiviteli tervpályázat elbírálása történt, tagja volt a 7 fős bizottságnak. Miután a pályázati kiírás lehetővé tette a győztessel való tárgyalást, elfogadták, hogy csökkenteni lehet a kiviteli költséget. Az előzőekre visszatérve az a véleménye, nem jó, ha nem megfelelő hangnemet használnak. A frakcióvezetői egyeztetésen a véleményüket az akkori információk alapján mondták. Az egész helyezettel kapcsolatban jogbizonytalanság nincs, ez a jogtanácsos véleményt. A frakcióvezetői egyeztetés és a mai nap között eltelt időben bizonytalan volt minden. Javasolja, hogy a Közgyűlés a hiányzó pénz 50 %-ára vállaljon kezességet, ne hitel formájában, hanem úgy, hogy ez tőkeemelés legyen és később kivásárolandó rész, tehát egy késleltetett visszafizetés lenne a célszerű. Személyesen sem tudja elfogadni, hogy a teljes 150 M Ft erejéig az Önkormányzat kezességet vállaljon. Amennyiben elfogadható egy ilyen döntés,
72 hogy a Közgyűlés 75 M Ft-ra garanciát vállal nem hitel formájában - az előbb vázolt módon -, azt támogatni tudja. /7/A. 311-394/ Kerényi János: elmondja, a legrosszabb, ha ma nem döntenek. Az ügyvezető igazgató két variációt említett, az alpolgármester úr pedig felvázolta a harmadik lehetőséget. /7/A. 398-410/ Koósz Margit: Papp Béla által mondott határozati javaslatot egészítené ki, mivel rendkívül sok és ellentmondásos hír terjed a pályázattal kapcsolatban. Ezért javasolja: "A tulajdonos jogán kérjék fel a Kft. FEB-jét, hogy készítsen a Közgyűlés számára egy vizsgálati anyagot, amit a Pénzügyi Bizottság megvizsgál, hogy információt kapjanak a tényekről". /7/A. 413-431/ Dr. Kékes Ferenc: az elképzelést tudnák támogatni azzal, hogy a határozati javaslat 1.) pontja másként fogalmazódjék meg: "A Közgyűlés támogatja a Pécsi Fürdő Kft. Hullámfürdő befedésére irányuló programját. Felhatalmazza a polgármester urat, hogy a pályázaton nyertes ZÁÉV Rt-vel a szerződést és előszerződést megkötheti, illetve elfogadhatja. A 2.) pontra nincs konkrét javaslata, de úgy kellene megfogalmazni, hogy a 75 M Ft-ot mintegy garantálják és a másik felére pedig határozott késztetést tartalmaz a pályázati és egyéb pénzek megnyerése és realizálása tárgyában." /7/A. 431-457/ úgy gondolja, amit az alpolgármester úr előterjesztett, Szabó Tamás: maximálisan elfogadható. Amennyiben sikerül a 75 M Ft-ot pályázati alapokból megszerezni, akkor vele együtt a város meg tudja valósítani a beruházást. Ha nem sikerül a pénzt megszerezni, akkor nélküle tudja megoldani a beruházást. Felkéri a tisztségviselőket, ill. képviselőket, hogy ezen szándékát támogassák, hogy ezt a pénzt teljes egészében pályázati alapokból tudják megszerezni. A másik javaslatot illetően június hónapban a pályázati eljárás befejeztét követően jelentést készített, amit minden képviselő megkapott. A FEB júliusi ülésén az egész pályázati rendszert megvizsgálta és erről jelentést tett. Ezt a legközelebbi ülésen, ha a FEB hozzájárul, a képviselők rendelkezésére bocsátja. /7/A. 465-484. és 7/B. 0-13/ Petrovits Béla: tisztázni szeretné, amit Kékes képviselő mondott: a 150 millióból 75 M Ft pályázatból származna, a másik 75 millióra a Közgyűlés elkötelezettséget vállalna. Felhívja a figyelmet, ez esetben a mai Közgyűlés már 320 M Ft-tal elkötelezte magát. /7/B. 15-20/ Papp Béla: pontosítaná, ezt ő mondta; a 75 M Ft mögé az Önkormányzat odaállna, de nem hitelként, hanem úgy, hogy egy hitelt nyújtó pénzintézet tőkeemelést hajtana végre. Visszavásárlási opció lenne, akár 2 éves késleltetett visszafizetéssel is. Elmondja, az egyik pénzintézet által adott ajánlat szerint ez 5-6 év is lehet, azonban a kamatokkal is számolni kell. Meg kellene
73 keresni a legkedvezőbb ajánlatot. Ezt kellene a határozatban is megfogalmazni, aminek fontos eleme, hogy 1997., de lehet, hogy az 1998. évet még ne terhelje. /7/B. 22-42/ Szabó Tamás: 278 M Ft-ról beszélnek ebben az esetben 5 éves futamidő és 23,5 %-os kamat mellett, összesen 113 M Ft-ot kellene visszafizetni. Elmondja, a legközelebbi ülésre pontos tájékoztatást fog adni, hogy mit jelent az Önkormányzatnak ez 1998. évben. /7/B. 42-55/ Dr. Faragó László: az előszerződésnek milyen jogi konzekvenciái vannak? Ha nem indul be a beruházás, milyen kötelezettségek állnak fenn a ZÁÉV Rt-vel szemben. /7/B. 58-63/ Szabó Tamás: válasza, semmilyen kötelezettség nincs, a cég jogosult bármikor pénzügyi hiány miatt elállni a szerződéstől, előszerződéstől. Semmiféle kötelezettség nincs a ZÁÉV Rt. felé. A pénzügyi ütemezés figyelembevételével kerülnek át az előszerződésből azok a munkafolyamatok a szerződésbe, amelyekre a pénzügyi garancia megvan. Ha nincs pénzügyi garancia, az előszerződés semmissé válik. Egymással szemben kártérítési és kötbérfizetési kötelezettség nem áll fenn. /7/B. 63-70/ Papp Béla: felhívja a figyelmet, ha a mélyépítés idén elkészül ,akkor a munkát folytatni kell. Ez a döntés tehát az egészről szól. / 7/B. 71-76/ Körömi Attila: elfogadható a felvázolt határozati javaslat. A polgármestert a testület hatalmazza fel, - a szerződés ismeretében megengedi, - hogy megkösse a szerződést. Kimondja a 75 M Ft-os kötelezettségvállalást és az ügyvezetők felé ez nem olyan felelősséget jelent, amely csak rá hárul és a testületre nem. Ha így elfogadják, akkor ma elköltöttek 700 M Ft-ot a további két év során, ugyanakkor látható esély van arra, hogy egy beruházás meg fog valósulni. Támogatják a javaslatot. /7/B. 77-98/ Papp Béla: kéri a határozati javaslatot összefoglalni. /7/B. 98-100/ Dr. Kékes Ferenc: a határozati javaslat "1.) pontja: a Közgyűlés támogatja a Pécsi Fürdő Kft. Hullámfürdő befedésére irányuló programját. Felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármestert, hogy a pályázatot nyert ZÁÉV Rt-vel a szerződést, előszerződést megkötheti, illetve aláírhatja". /7/B. 101-109/ Papp Béla: a saját javaslatának lényege az volt, hogy a Közgyűlés kötelezettséget vállal 75 M Ft értékben. Nem az Önkormányzat saját forrásából, vagy az általa felvett hitelből hiteleznék meg a 75 M Ft-ot, hanem belépne egy
74 pénzintézet tulajdonosként a Kft-be és ezt a tulajdoni részt egy, vagy két éves késleltetéssel, 5 év alatt visszavásárolná kamatokkal. Gyakorlatilag 5 éves fizetési kötelezettséget vállalna az Önkormányzat. /7/B. 109-127/ Gonda Tibor: úgy gondolja, az ügy szempontjából ma az elkötelezettségnek van jelentősége, hiszen előállhat az helyzet, hogy a jövő évben olyan költségvetéssel rendelkeznek és úgy fogják megítélni, miszerint célszerűbb lenne készpénzt felhasználni. Akkor esetleg kötvényt bocsátanak ki. Ez szétválasztható és most nem kell megkötni a kezüket. Javasolja, hogy csak a kötelezettséget vállalják és annak módjáról döntsenek később. /7/B. 127-138/ Papp Béla: ezt szerette volna megfogalmazni, tehát kötelezettséget vállalnak és a támogatás módjáról az Önkormányzat, valamint a Kft. megállapodást köt. Ez megállapodás hiányában ne váljék automatikus támogatássá. /7/B. 138-143/ Dr. Faragó László: kérdése, mi történik, ha nem jön be a másik 75 M Ft? Amennyiben a 75 M Ft-ra garanciát vállalnak, jóváhagyják, aláírják a szerződést, akkor a másik 75 millióra is kötelezettséget vállalnak. /7/B. 143-155/ Papp Béla: a másik 75 M Ft-ot a Kft. kénytelen garantálni a pályázatokra alapozva. /7/B. 155-160/ Soó László: megkísérli megfogalmazni a "2.) pontot: A Közgyűlés az előszerződésben szereplő 150 M Ft-ból 75 M Ft erejéig kötelezettséget vállal. A finanszírozás konkrét formájáról 1997. február 28-ig határoz." /7/B. 160-168/ Dr. Romváry Ferenc: a 75 M Ft garancia feltétele az, hogy a másik 75 M Ft rendelkezésre álljon, amit Szabó Tamás ígért. A késleltetéssel biztosítékot kapnak, hogy akkor lépjen életbe, amikor Szabó Tamás biztosította a másik részt. /7/B. 174-180/ Szirmai Csaba: Faragó képviselő kérdésére egy megoldást javasolna. A beruházásoknál költségdiagramot készítenek, hogy a technológia szerint mikor, milyen összegre van szükség, az építésnek van egy folyamata. A határozati javaslatot kiegészítené: "ezt a költség-felhasználási időütemezést a 75 millióval együtt készíttessék el, mert ez határozza meg, hogy melyik időpontban mennyi pénzre van szükség. Ezzel egészítsék ki a határozati javaslatot. " /7/B. 181-190/ Szabó Tamás: a 215 M Ft, ami rendelkezésre áll, 1997. április 30-ig elegendő. A pályázati kiírásban szerepelt és a szerződés, előszerződés része a teljes beruházási összeg 20 %-a (71 M Ft). A pénzek nagy része szeptember elején -
75 október végén esedékes. Végezetül megemlíti, a GAVÁB tagjai megkapták a pénzügyi és a műszaki ütemezést. /7/B. 200-214/ Papp Béla: jelzi, megfogalmazódtak a javaslatok. "A határozat 1.) pontja, amit dr. Kékes Ferenc frakcióvezető javasolt, a 2.) pont, amit Soó László, ennek egy b.) pontja, amit Szirmai képviselő (tehát költség-felhasználási diagramm); a harmadik, amit Koósz Margit javasolt: a FEB tekintse át még egyszer a pályázati eljárást és konzekvenciát vonjon le. /7/B. 216-233/ Kerényi János: utal arra, amit Szabó Tamás a vita elején mondott, hogy a Kftnek juttatott pénzforrás kimerítheti a közbeszerzés formáját. Ha ez így van,nem a Kft.-, hanem más társaságok ügyében, akkor erre nagyon figyeljenek. /7/B. 234-248/ Papp Béla: megemlíti, ez az ügylet a Közbeszerzési törvénytől már védett állapotba került. Egyetért azzal, hogy más társaságok tekintetében célszerű odafigyelni erre. /7/B. 248-252/ Dr. Faragó László: a Kft-nek 150 M Ft-ja van. Ha kiveszik a 365 millióból ezt az összeget, 215 M Ft marad bent, ha nem jönne a pénz, akkor 200 millióra vállalnak elkötelezettséget. /7/B. 252-262/ Papp Béla: miután egyéb hozzászólás nem hangzott el, a testület döntését kéri a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület az előzőleg összefoglalt - szóbeli indítványokban megfogalmazott - határozati javaslatot 26 igen szavazattal, 1 nem és 5 tartózkodás mellett elfogadta. /7/B. 262-282/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 341/1996. ( 09.12. ) sz. h a t á r o z a t a a Hullámfürdő befedésének programjáról 1.)
A Közgyűlés támogatja a Pécsi Fürdő Kft-nek a Hullámfürdő befedésére irányuló programját. Felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármestert, hogy a pályázatot nyert ZÁÉV Rt-vel kötendő szerződést, illetve előszerződést az Önkormányzat nevében megkötheti, illetve aláírhatja. Határidő: értelemszerű
76 Felelős:
dr. Páva Zsolt polgármester
2/a.) A Közgyűlés az előszerződésben szereplő 150 M Ft-ból 75 M Ft erejéig kötelezettséget vállal. A finanszírozás konkrét formájáról 1997. február 28-ig határoz. 2/b.) A Pécsi Fürdő Kft. készítse el az építkezés folyamatára vonatkozó költségfelhasználás időütemezését, amely meghatározza, hogy milyen időpontokban milyen pénzösszegre van szükség. Felelős: Szabó Tamás ügyvezető igazgató 3.)
A képviselő-testület, mint a Kft. tulajdonosa felkéri a Felügyelő Bizottságot, hogy a pályáztatási eljárást ismételten tekintse át, a következményeket levonva adjon pontos, időrendi tájékoztatást a történtekről. Felelős: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Kapják: dr. Páva Zsolt polgármester, Papp Béla alpolgármester, Szabó Tamás ügyvezető igazgató, frakcióvezetők, irodák vezetői
22.) A minőségi munka elismerésének fedezetére képzett céltartalék felosztása Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök Troska Gyula: elmondja, a költségvetésben 5 M Ft-os nagyságrendben szerepel a minőségi munka elismerésének fedezete. Ez csökken a TB-vel és járulékaival, így 3.480 e Ft a személyi juttatásra felhasználható pénz. Kéri az előterjesztés elfogadását. /7/B. 293-319/ Papp Béla: tekintettel arra, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, észrevétel nem hangzott el, szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a bizottság előterjesztését vita nélkül, 28 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta. /7/B. 319-330/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 342/1996.( 09.12. ) sz. határozata A minőségi munka elismerésének fedezetére képzett céltartalék felosztásáról
77 A Közgyűlés megtárgyalta a Közoktatási Bizottság előterjesztését és a következő határozatot hozza.: 1.)
A Közgyűlés egyetért a minőségi munka elismerésének fedezetére képzett 5.000.000- Ft,- mely tartalmaz 3.408 eFt személyi juttatást, 1.448 eFt Tb járulékot és 144 eFt munkaadói járulékot- céltartalék melléklet szerinti intézményi felosztásával. A céltartalék a pedagógusok munkájának elismerésére 1996. április 1.-i hatállyal címpótlékként kerüljön felosztásra, melynek odaítélése az intézményvezetők saját hatáskörébe tartozik.
2.)
Utasítja a Pénzügyi-, Gazdasági Irodát, hogy a melléklet szerinti előirányzatokat folyamatos jelleggel a soron következő költségvetési rendelet tervezetbe építse be.
Határidő: értelemszerűen Felelős : Pilaszanovich Iván irodavezető. 3.)
Utasítja a Közoktatási-, Közművelődési és Sport Irodát, hogy a döntés kihatásáról a mellékletben szereplő intézményeket értesítse.
Határidő: azonnal Felelős : Tóth Béla irodavezető 23.) Pécs-Pogány Repülőtér tulajdonjogi rendezése Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: tájékoztat arról, hogy a határozati javaslatban foglaltak felhatalmazást adnak számára, hogy a tárgyalásokat felgyorsítsák. Ezek eredményéről beszámol majd a Közgyűlésnek. /7/B. 333-344/ Papp Béla: módosító javaslata: "az 1.) pont folytatódjon azzal,:hogy egyetért a repülőtér tulajdonba vételével". /7/B. 344-346/ Dr. Páva Zsolt: jelzi, a módosító indítványt mint előterjesztő befogadja. /7/B. 346-347/ Papp Béla: a testület döntését kéri az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a képviselő-testület az írásos előterjesztést - a határozat kiegészítő indítvánnyal együtt - 29 egybehangzó igen szavazattal elfogadta. /7/B. 349-358/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
78
343/1996. (IX. 12.) sz. h a t á r o z a t a a Pécs-Pogányi Repülőtér tulajdonjogi rendezéséről 1.)
A Közgyűlés elfogadja a polgármester írásbeli előterjesztését, egyetért a repülőtér tulajdonba vételével.
2.)
Egyetértését fejezi ki és felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármestert, hogy a repülőtér tulajdonjoga megszerzésének - figyelemmel az új törvényi rendelkezésekre és az abban foglalt jogvesztő határidőre lehetőségére vonatkozó tárgyalásokat az ügyben érintettekkel haladéktalanul kezdje meg, amely terjedjen ki az anyagi hozzájárulás mértékére és formáira.
3.)
Felkéri a polgármestert, tájékoztassa a Közgyűlést.
hogy
a
tárgyalások
eredményéről
Határidő: azonnal Felelős: dr. Páva Zsolt polgármester Kapják dr.Páva Zsolt polgármester, Papp Béla alpolgármester, irodák vezetői
24. Foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosítása /tájékoztató/ Előterjesztő: dr. Farkas Károly jegyző Dr. Farkas Károly: szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az Ügyrendi Bizottság hatalmazta fel arra, hogy a pályázat elbírálásáról adjon tájékoztatást. Az SZMSZ szerint a tájékoztató fölött a Közgyűlés vita nélkül határoz. /7/B. 365-379/ Papp Béla: a testület állásfoglalását kéri az előterjesztéssel kapcsolatban. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az írásos előterjesztést a 14 igen szavazat, 6 nem és 5 tartózkodás mellett elfogadta. /7/B. 382-396/ Körömi Attila: ügyrendben kér szót, és elmondja, meglepőnek tartja, hogy a kiosztásos anyagok esetében nem lehet hozzászólni. / 7/B. 404 - 421 / Szirmai Csaba: szintén ügyrendi észrevétele: miért kell szavazni, ha nem szólhatnak hozzá a témához? Megemlíti, az önkormányzati pénz vonatkozásában van mondanivalójuk.
79 / 7/B. 422-436 / Papp Béla: hozzáfűzi, amikor szabályokat hoznak, később kiderülhet hogy nem jók. Ez az Ügyrendi Bizottság, - egy pályázati kiírás, egy bíráló bizottság döntése alapján került a testület elé; tájékoztató jelleggel. Amennyiben a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság hatáskört kapott erre az ügyre, akkor ez egy tájékoztatás. Ha nem fogadja el a Közgyűlés, nem tudja, mi a teendő? Feltételezi, ezért mondta a jegyző úr , a kiegészítésében foglaltakat. / 7/B. 436- 456 / Körömi Attila: megkérdezi, az Ügyrendi Bizottság VI. 28-án - a Közgyűlés szünetében - ülésezett ? Akkor döntöttek arról, ki végezze a több 10 milliós munkát? / 7/B. 456- 470/ Dr.Révész Mária: további kérdése, készült emlékeztetőj erről a bizottsági ülésről? / 7/B. 474-477/ Papp Béla: ha nem érkezik olyan ügyrendi kérés, hogy újra szavazzanak, akkor javasolja, térjenek át a következő napirendi pontra. / 7/B 479- 482 / Dr. Kékes Ferenc: elmondja, azért kérte a zárt ülésen történő tárgyalást, mert az Ügyrendi Bizottságnak volt egy határozata, melyben a pályázat lebonyolítását, értékelését - különböző irodák, szakértők bevonásával - a Jegyzői Irodára bízta. Úgy gondolta, tájékoztató anyagot kapnak kiosztásos formában, de ez nem jelenti azt, hogy vita nélkül kell elfogadni, vagy elutasítani. Ez jelentős ügy, most kapták meg és felmerült néhány kérdés. A bíráló bizottság döntéséről a Közgyűlés dönt úgy, hogy jóváhagyja, vagy nem. Elkészült a bírálat, - és ha kérdések, vagy aggályok merülnek fel - kéri legyen lehetőség arra, hogy ezt megtehessék. Mivel nem volt jelen a teremben, új szavazást szeretne kérni, és lehetőséget arra, hogy a kérdéseket fel tudják tenni. / 8/A. 00- 30 / Nagy Csaba: szintén ügyrendben kér szót és javasolja, hogy " napolják el a döntést, a következő ülésre, "addig tisztázhatók a kérdések. / 8/A. 31-36 / Papp Béla: kérdése a jegyző úrhoz, az Ügyrendi Bizottság - közgyűlési felhatalmazással - hatáskörében járt el? / 8/A. 37-40 / Dr.Farkas Károly: a bizottságnak az volt az állásfoglalása, hogy a legközelebbi Közgyűlésen a pályázat eredményéről adjon tájékoztatást. Ha ezt a testület úgy minősíti, hogy nem fogadja el, kéri vegye fel napirendre a következő ülésén. Az SZMSZ-ből idézte, hogy a Közgyűlés vita nélkül határoz . Amennyiben a testület úgy dönt, hogy ez nem tájékoztató anyag , hanem érdemi tárgyalásra kívánja bocsátani, akkor ne fogadja el. A megoldás, a
80 testület vagy napirendre veszi, vagy az Ügyrendi Bizottsággal a következő ülés napirendjére tűzeti. / 8/A. 40-60 / Papp Béla : megkérdezi, a bíráló bizottság döntése nincs kihirdetve? / 8/A. 60-63 / Dr.Farkas Károly: válasza: tudomása szerint a bizottság tegnap ülésezett, meghozta állásfoglalását. Ezért lett kiosztásos anyag az előterjesztés. / 8/A. 63-65/ Dr. Kékes Ferenc: felhívja a figyelmet az 1/b. napirendi pont 2. sz. mellékletére, melynek lényegét ismerteti . Eszerint a bizottság kéri, hogy a bírálat eredményéről a jegyző úr a következő Közgyűlésen adjon tájékoztatást. A jegyző úr helyesen mondta, hogy ez a bírálat eredménye, azonban a döntés a Közgyűlésé. Nem arról van szó, hogy a bizottság tovább adta a hatáskörét a bíráló bizottságnak. / 8/A. 66-92 / Papp Béla: kéri az ügyrendi szavazást arról, hogy vegyék újra napirendre az előterjesztést. Megállapítja, hogy a képviselőtestület az ügyrendi indítványt 26 igen szavazattal 2 tartózkodás mellett elfogadta és a foglalkozás-egészségügyi ellátással kapcsolatos előterjesztést újból felvette napirendre. / 8/A. 92 -104 / Dr.Révész Mária: ügyrendben kér szót. Többen jelezték, hogy a téma megtárgyalására nincsenek felkészülve, ezért " javasolja az elnapolást." Erről kér szavazást. / 8/A. 110-115 / Papp Béla: az előző indítványnak megfelelően az elnapolásról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az ügyrendi indítványt 29 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett elfogadta és az előterjesztés tárgyalását a következő ülésére elnapolta. / 8/A. 116-123 / Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 344/ 1996. / 09. 12. / sz. h a t á r o z a t a a foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosításával kapcsolatos előterjesztésről
81 A Közgyűlés a foglalkoztatás-egészségügyi ellátás biztosítására benyújtott pályázat elbírálásával kapcsolatos tájékoztató tárgyalását a soron következő ülésére elnapolja. Határidő: soron következő Közgyűlés Felelős: dr. Farkas Károly jegyző Kapják: dr. Páva Zsolt polgármester, dr. Farkas Károly jegyző, dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök, irodák vezetői 25.) A Közoktatási Közalapítvány módosítása Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök Troska Gyula: tájékoztat arról, az alapítvány alapító okiratát a bíróság visszaadta módosításra, mert ilyen néven már bejegyzésre került egy másik alapítvány. Ezért javasolják a "Közalapítvány Pécs Város Közoktatásáért" elnevezést. További kiegészítése, mivel a beinduláshoz szükséges pénz nem áll rendelkezésre javasolja, hogy az induló vagyonból 10 e Ft-ot biztosítsanak a működés megkezdésére. A kamatokból történő visszapótlást meg kell tenni. /8/A. 131-143/ Papp Béla: szavazást kér az előterjesztésről, tekintettel arra, hogy sem kérdés, sem észrevétel nem hangzott el. Megállapítja, hogy a képviselő-testület a bizottság előterjesztését vita nélkül, 25 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta. /8/A. 143-149/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 345/1996. ( 09.12. ) sz. határozata a " Közoktatási Közalapítvány " módosításáról l.) Pécs M.J.Város Önkormányzatának Közgyűlése a 171/1996./ V.30.) sz.határozatával alapított " közoktatási Közalapítványt " a mellékelt alapító okirat szerint módosítja: A Közalapítvány neve: " Közalapítvány Pécs város Közoktatásáért " Az alapító székhelye :Pécs,Széchenyi tér 1. Az 5.3.pont az alábbiakkal egyészül ki:
82 " Az Alapítvány 100.000,-Ft alaptőkéjéből a kezelő szervezet évente10.000,- Ft-ot felhasználhat a működés megkezdéséhez szükséges kiadások fedezésére. Az alaptőke kamathozadékából a fenti 10.000,- Ft-ot az alaptőkébe vissza kell pótolni." A Közgyűlés felhatalmazza a pogármestert az alapító okirat aláírására és kötelezi a Közoktatási,Közművelődési és Sportirodát, hogy a bírósági nyilvántartásba vétel iránt gondoskodjon. Határidő: értelem szerint Felelős: dr.Páva Zsolt polgármester Tóth Béla irodavezető Melléklet Közoktatási Közalapítvány Alapító okirata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a közoktatás támogatására a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően határozatlan időre szóló KÖZALAPITVÁNY létrehozását határozza el az alábbi feltételek mellett: 1./ Az alapítvány neve:Közalapítvány Pécs Város Közoktatásáért 2./ Az alapítvány célja: - Pécs város közoktatási intézményei nevelő-oktató, kulturális és sporttevékenységének támogatása ; - A közoktatási intézményekben dolgozók szakmai képzésének, továbbképzésének elősegítése ; - A közoktatási intézmények külföldi kapcsolatainak ápolása, a gyermekek nyelvi ismereteinek gyarapítása; 3./ Az alapítvány székhelye:
Pécs,Széchenyi tér l.
4./ Az alapító:
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécs, Széchenyi tér 1.
I. / Az alapítvány vagyona: II. 1. Az alapítvány induló vagyona.100 000 Ft, melyet az alapító az OTP Bank elkülönített számláján helyez el és az alapító okirat aláírását követő napon bocsát az alapítvány rendelkezésére. 5.2. Az alapítvány nyílt ahhoz, hogy bárki csatlakozhat, ha az alapítvány céljaival egyetért. A csatlakozás elfogadásához a kezelő szerv jóváhagyása szükséges. 5.3. Az alapítvány vagyonával az alapítványi célok megvalósulása érdekében a kezelő szervezet rendelkezik oly módon, hogy az alapitó vagyonból
83 100.000 Ft feletti vagyonrész, a vagyon kamatai illetőleg a csatlakozók vagyoni és nem vagyoni hozzájárulása használható fel. Az alapítvány 100.000 Ft alaptőkéjéből a kezelő szervezet 10.000 Ft-ot felhasználhat a működés megkezdéséhez szükséges kiadások fedezetére. Az alaptőke kamathozadékából a fenti 10.000 Ft-ot az alaptőkébe vissza kell pótolni. 5.4. Az alapítvány 100.000 Ft összegű alaptőkéjét az OTP Bank által vezetett számlán tartós lekötéssel kell hasznosítani. 6./ Az alapítvány szervezete, kezelője, képviselete, ellenőrzése. 6.1. Az alapítvány kezelő szerve 5. tagú kuratórium, amelynek elnökét, titkárát és tagjait határozatlan időre Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése választja meg. A kuratórium elnöke:Meixner András
Pécs, Perczel u.6.
titkára: Tóth Béla
Pécs, Kassák L.u.l2.
tagjai: Dr. Soós Attiláné Bódis Éva Durucz István
Pécs, Napvirág u.4l. Pécs, Csipke u.l3. fsz. 3. Pécs, Szaturnusz u.l45.K
A kuratórium tagjai társadalmi megbizatásban látják el feladataikat. 6.2. A kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az alapítvány vagyonával való gazdálkodás, - a szervezeti és működési szabályzatának megalkotása, elfogadása, - az alapítványhoz való csatlakozás elfogadása, 6.3. Az alapítvány bankszámlája feletti rendelkezésre a kuratórium elnöke ill. titkára, valamint a kuratóriumi tagok egyike együttesen jogosult: 6.4. A kuratórium ülését szükség szerint tartja, azt a kuratórium titkára hívja össze. A kuratórium üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A kuratórium ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa felkért tag vezeti. Az ülés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Az ülésen minden tagnak egy szavazata van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A kuratórium működésével kapcsolatban az alaptó okiratban nem szabályozott kérdéseket a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell rögzíteni. 6.5. A kuratórium köteles az alapítónak évente egy alkalommal a tevékenységéről beszámolni, gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozni. Az alapítvány működésének, a kezelőszerve tevékenységének ellenőrzésére háromtagú bizottság jogosult, melynek
84 tagjait Pécs MJ.Város Önkormányzatának közgyűlése határozatlan időre választja meg, az alábbiak szerint: Staub Ernő Dr Ulrich Károly Kővári Zoltán
Pécs, Littke J.u.l8. Pécs, Földes F.u.3. Pécs, Radnóti M.u.ll.
6.6. Az Alapítvány képviseletére harmadik személlyel szemben, illetve bíróság előtt a kuratórium titkára egyszemélyben jogosult. 7./ Az alapítvány megszűnése. Az alapítvány megszűnik a Ptk. vonatkozó szakaszában meghatározott okok esetében. Az alapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagyona a hitelezői igények kielégítése után az önkormányzatra száll vissza. Az alapító köteles a megmaradt vagyont közoktatási célokra fordítani és erről a nyilvánosságot tájékoztatni. 8./ Záró rendelkezések: Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk rendelkezései az irányadók. Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, ezt követően a közalapítvány alapító okiratát az Önkormányzat hivatalos lapjában közzé kell tenni. Pécs, l996. augusztus 27. Dr.Páva Zsolt polgármester
26.) Tájékoztató Pécs Megyei Jogú Város 1996. évi költségvetésének I. félévi teljesítéséről Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: az Önkormányzat gazdálkodásáról köteles számot adni a képviselő-testületnek. Az előterjesztést a hozzá tartozó mellékletekkel együtt mindenki megkapta. Emiatt kiegészítést nem kíván hozzáfűzni, azonban megemlíti, hogy szavazni nem kell. Kéri, a testület vegye tudomásul ezt a beszámolót. /8/A. 157-164/ 27.) Golob Ferenc napirend utáni beszámolója a Közüzemi Rt. ügyében létrehozott ad hoc bizottság munkájáról ( szóbeli )
85
Golob Ferenc: a bizottság munkájáról a következő tájékoztatást adja. A bizottság az információ keresés és kutatás szempontjából nem tartott nyári szünetet. Több információt próbált beszerezni. A kompetens személyek válaszai megérkeztek, melyeket folyamatosan továbbítottak a bizottság tagjaihoz. A Városi Ügyészség hozzájárulásával elmondja, hogy a közeljövőben lezárják a vizsgálatot, az ügy első szakaszát és vagy vádemeléssel folytatódik az eljárás, vagy ejtik az ügyet. Az Rt. volt vezérkarával kapcsolatos problémát és nyilatkozatok vizsgálatát a bizottság folytatni fogja, mert sok ingatlan van az Rt-nél, amelyre még választ kell kapni. /8/A. 167-208/
Dr. Páva Zsolt: tájékoztatja a képviselőket arról, hogy holnap kerül aláírásra akorábbi döntéseknek megfelelően - Terracinával a testvérvárosi megállapodás. Kérése, aki teheti, 12 órakor jelenjen meg az eseményen. /8/A. 210-219/ Papp Béla: több napirendi pont, illetve bejelentés nem lévén, a Közgyűlés nyílt ülését 18,40 órakor bezárja. Egyidejűleg felhívja a képviselők figyelmét, hogy ezt követően a zárt ülésre felvett napirendi pontok megtárgyalása következik.
K. m. f
Papp Béla alpolgármester
Dr. Farkas Károly jegyző
1 sz. MELLÉKLET Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1996. évi 52 sz. rendelete Az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az önkormányzati tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 1996. évi 38. számú önkormányzati rendelet módosításáról. 1. §. Az 1996. évi 38. számú önkormányzati rendelet 1. sz. melléklete helyébe a jelen önkormányzati rendelet melléklete lép. 2. §. Ez a rendelet kihirdetését követően 1996. október 1-én lép hatályba.
Papp Béla sk alpolgármester
Dr Farkas Károly sk jegyző
Záradék: Megalkotta a Közgyűlés az 1996. szeptember hó 12-i ülésén. Kihirdetve: 1996. október hó 01 .
1. sz. melléklet
Az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízmű által felszámítható ivóvíz- és csatornahasználat legmagasabb díjai: Csatornázott területeken: Ivóvíz és csatornadíj együtt Lakossági fogyasztók Nem lakossági fogyasztók 1996. X. 01-től - 1997. III. 31-ig 1997. IV. 01-től
157.- Ft/m3 237.- Ft/m3 223.- Ft/m3
- Nem csatornázott területeken: Ivóvízdíj Lakossági fogyasztók Nem lakossági fogyasztók 1996. X. 01.-től - 1997. III. 31-ig 1997. IV. 01-től
100.- Ft/m3 173.- Ft/m3 166.- Ft/m3
Csatornadíj Lakossági fogyasztók Nem lakossági fogyasztók 1996. X. 01-től - 1997. III. 31-ig 1997. IV. 01-től
57.- Ft/m3 64.- Ft/m3 57.- Ft/m3
2. sz. MELLÉKLET Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1996. évi 53 sz. rendelete az 1996. évi költségvetésről szóló 8. és 39. sz. rendelet módosításáról Az önkormányzat képviselőtestülete a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 156/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 24. §-a alapján az 1996. évi költségvetésről szóló 8. sz. és 39. sz. önkormányzati rendelet módosítására az alábbi rendeletet alkotja: 1. §. (1) Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a város 39. sz önkormányzati rendelettel elfogadott 1996. évi módosított költségvetésének 10.216.280 e Ft bevételi-kiadási főösszegét 87.034 e Ft összeggel megemeli. (2) A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város 1996. évi módosított költségvetésének összevont mérlegét (2. sz. melléklet) az (1) bekezdésben meghatározott bevételi-kiadási növekménnyel 10.303.314 e Ft-ban állapítja meg. 2. §. A Közgyűlés az intézmények kiadási és bevételi előirányzatát (3.-4. sz. melléklet) 7.228.733 e Ft-ban határozza meg. 3. §. A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal kiadási és bevételi előirányzatait ( 5. sz. melléklet) 8.744.253 e Ft-ban hagyja jóvá. 4. §. A Közgyűlés a felújítási és fejlesztési kiadások címjegyzékét ( 6. sz. melléklet) 472.435 e Ft főösszeggel fogadja el. 5. §. A Közgyűlés 383.136 e Ft tartalékot állapít meg, amelyet nevesítve az 5. sz melléklet tartalmaz.
-26.§. A Közgyűlés elfogadja, hogy a Közüzemi Rt. a városüzemeltetési feladatokra megállapított keretösszegéről éves szinten az alábbi címek szerint köteles elszámolni: vízgazdálkodás közvilágítás út üzemeltetés, karbantartás zöldterület, parkerdő köztisztasági tevékenység roncsautó elszállítás Ö s s z e s e n:
36.600 e Ft 150.500 e Ft 128.500 e Ft 78.000 e Ft 86.000 e Ft 400 e Ft 480.000 e FT
7. §. A céltartalékok között nevesített bizottsági keret előirányzatok melléklet) felhasználása az adott bizottság hatásköre.
( 5. sz.
8. §. A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Papp Béla sk alpolgármester
Dr Farkas Károly sk jegyző
Záradék: Megalkotta a Közgyűlés az 1996. szeptember hó 12-i ülésén. Kihirdetve: 1996. október hó 01 .
3. sz. MELLÉKLET Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1996. évi 54 sz. rendelete az 1996. évi költségvetésről szóló 8. sz. ök. rendelet módosításáról Az Önkormányzat képviselő testülete a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 156/1995. (XII. 26.) Korm. r. 24. §-a alapján az 1996. évi költségvetésről szóló 8. sz. ök. r. módosítására az alábbi rendeletet alkotja. 1. §. A rendelet 26. §-a hatályát veszti. 2. §. A rendelet 1996. szeptember 13-án lép hatályba. Papp Béla sk alpolgármester
Dr Farkas Károly sk jegyző
Záradék: Megalkotta a Közgyűlés az 1996. szeptember hó 12-i ülésén. Kihirdetve: 1996. október hó 01 .
4. sz. MELLÉKLET Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1996. évi 55 sz. rendelete a közbeszerzési eljárás egyes kérdéseiről.
Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzati pénzeszközök felhasználásának ésszerűsítése, a közpénzek kiadása átláthatóságának és széleskörű nyilvános ellenőrízhetőségének megteremtése, a közbeszerzések során a verseny tisztaságának és az esélyegyenlőség biztosításának érdekében, továbbá a helyi árúelőállítás és munkaerő foglalkoztatás elősegítésére is tekintettel a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: tv.) 96. §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1. §. A rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatára, illetve annak Polgármesteri Hivatalára, valamint az Önkormányzat, illetve jogelődje által alapított egyéb költségvetési szervekre. 2. §. (1) Az 1. §.-ban megjelölt szervek az árúbeszerzéseik, valamint építési beruházásaik és építési, műszaki tervek készítése; szolgáltatások megrendelése (továbbiakban: közbeszerzések ) során kötelesek e rendelet szabályai szerint eljárni. (2) A felújítás, karbantartás, javítás és más olyan építési munka, amit a tv. 8. §-a nem említ, valamint a lebonyolítási tevékenység szolgáltatásnak minősül. (3) A rendelet hatálya alá tartozó szervek tekintetében a beszerzés értékhatára a mindenkori törvényi értékhatár. (4) A közbeszerzési értékhatárok alatti beszerzések tekintetében az 1. §.ban meghatározott szervek versenyeztetés nélkül köthetnek szerződést, vagy eljárhatnak a törvény szabályai szerint is. Ez utóbbi esetben beszerzéseikre e rendelet szabályait is alkalmazni kell.
3. §. (1) Tilos a rendelet megkerülésének céljából a közbeszerzéseket részekre bontani. (2) E rendelet szabályait kell alkalmazni az azonos tárgyú, de egy költségvetési éven belül részekre bontott beszerzések esetén is, amennyiben a részek együttes értéke eléri a 2. §. (3), bekezdése szerinti értékhatárt. (3) E rendelet szerinti közbeszerzési eljárások során a közbeszerzés tárgyán a Ptk. 95. §. (1) bekezdése szerinti alkotórészt és a 95. §. (2) bekezdése szerinti tartozékot is érteni kell. Alapelvek 4. §. (1) A közbeszerzési eljárás során érvényesülnie kell a piaci versenynek, a pártatlanságnak és a nyilvánosságnak. (2) Az előzetes összesített tájékoztatót, az ajánlati felhivást vagy előminősítési eljárást és az eredményt - a törvényi formán túl - a helyben szokásos módon: Új Dunántúli Naplóban és a Pécsi Extrában közzé kell tenni.
Előzetes tájékoztatás 5.§ (1) Az 1. §.-ban megjelölt költségvetési szervek az adott évre tervezett közbeszerzéseikről előzetes összesített tájékoztatót csak az adott évre vonatkozó helyi költségvetési rendelet elfogadását követően készíthetnek. (2) Az előzetes összesített tájékoztató közzétételére a törvény 28-29. §-ai és e rendelet 4. §. (2) bekezdése az irányadó. Ajánlatkérés 6. §. (1) Az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - az ajánlatkérő nevében eljáró személy gyakorolja. Az 1. §.-ban említett szerveknek a közbeszerzései esetében az ajánlatkérő nevében eljáró személy:
a.) az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal vonatkozásában a polgármester, b.) az egyéb helyi önkormányzati költségvetési szervek vonatkozásában a szerv vezetője (2) Az ajánlatkérő nevében eljáró személy a közbeszerzési eljárás lefolytatására lebonyolítót is megbízhat. 7. §. (1) A közbeszerzési eljárás során a döntés előkészitési eljárás (ajánlati felhívás, előminősítési eljárás, a részvételi felhívás, dokumentáció elkészítése vagy készíttetése, stb. ) és a közbeszerzési eljárás befejezésével kapcsolatos tevékenység az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal keretében: a.) árúbeszerzés esetén a Gazdasági Ellátó Szervezet, b.) a szolgáltatást igénybe vevő szervezeti egység, c.) építési beruházás és építési - műszaki terv esetén a Pénzügyi Gazdasági Iroda feladatkörébe tartozik, amelyek ellátják egyúttal a véleményező munkabizottság tevékenységével kapcsolatos adminisztrativ feladatokat is. (2) A helyi önkormányzati költségvetési szerv vezetője saját szervezetén belül gondoskodik az (1) bekezdés szerinti tevékenységek ellátásáról. (3) Az ajánlatkérő indokolt esetben műszaki-gazdasági elemzést kérhet.
A dokumentáció és tájékoztatás 8. §. Ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. A dokumentációval szemben támasztott szakmai elvárásokat az egyes közbeszerzéseknél az ajánlatkérő nevében eljáró személy, illetve szerv köteles előkészíteni. Építési beruházások esetén a dokumentáció összeállítása a Pénzügyi Gazdasági Iroda feladatkörébe tartozik. 9. §. (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az általa választott elbírálási szempontot.
(2) Az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálása során a törvény 34. §. (1) bekezdésében rögzített szempontokon felül vizsgálnia kell az ajánlatok: a.) műszaki tartalmát, b.) az ajánlatban megjelölt árat, c.) az ajánlattevő pénzügyi alkalmasságát is.
Az ajánlati biztosíték 10. §. Az ajánlatkérő ajánlati biztosítékként ( bánatpénz ) az ajánlati felhívásban rögzített közbeszerzési érték 25 %-ánál magasabbat nem állapíthat meg. Az ajánlat 11. §. (1) Az ajánlattevő köteles ajánlatához csatolni: a.) a számlavezető pénzintézetétől származó, fizetőképességét igazoló nyilatkozatot, b.) céginformációt a következő adatokról: - cégbejegyzési alapadatok ( cég neve, címe, jogi forma, alapítás dátuma, jogelődök, jegyzett tőke nagysága, készpénz, apport aránya, részvényesek megnevezése ), - a cég tevékenységi köre, fő profilja, munkatársak, alkalmazottak száma, - éves forgalom ( 2-3 évre visszamenőleg ), - fő mérlegadatok ( 2-3 évre visszamenőleg ), - a cég érdekeltségei, referenciái, - a cég bankkapcsolata. (2) Az ajánlattevő az (1) bekezdés b.) pontja szerinti információk helyett ajánlatához az erre szakosodott cég által készített hivatalos céginformációt is csatolhatja, amelynek tartalmaznia kell az (1) bekezdés b.) pontja szerinti adatokat. A csatolt hivatalos céginformáció kiadásának dátuma nem lehet régebbi az ajánlat benyújtását megelőző 30 napnál. Az ajánlatok felbontása
12. §. Az ajánlatok felbontását követően az ajánlatokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: - az ajánlattevő nevét, székhelyét ( lakóhelyét ), - az ajánlattevő által kért ellenszolgáltatást, - a vállalt teljesítési határidőt, - az ajánlat esetleges érvénytelenségének okát, - a kizárt ajánlattevők körét, - az ajánlatokra vonatkozó egyéb különleges körülményeket.
Az ajánlatok elbírálásának szakmai előkészítése 13. §. (1) A polgármester kérésére benyújtott ajánlatok elbírálásának szakmai előkészítésére legalább 5 tagból álló véleményező bizottságot kell létrehozni. (2) A Polgármesteri Hivatalban a véleményező bizottság 3 állandó és legalább 2 eseti megbízott taggal működik. (3) A véleményező bizottság: - 3 állandó tagját a közbeszerzésben megfelelő gazdasági, műszaki, jogi szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező személyek köréből a közgyűlés választja határozatlan időtartamra, - a másik 2 tagját esetenként - a közbeszerzési eljárás időtartamára, az ajánlatok elbírálásával kapcsolatos szakvélemény előkészítésében való közreműködésre - bízza meg a közgyűlés. (4) A véleményező bizottság tagjainak díjazásáról választásukkal, illetve megbízásukkal egyidőben a közgyűlés dönt. 14. §. (1) A helyi önkormányzati költségvetési szerv esetében legalább 3 tagú véleményező bizottságot kell létrehozni. A bizottság tagjait esetenként jelölik ki, 2 főt a szerv vezetője a költségvetési szerv, 1 főt a polgármesteri hivatal képviseletében. (2) A helyi önkormányzati költségvetési szervnél működő bizottság tagjainak kijelölésével egyidőben a szerv vezetője dönt esetleges díjazásukról.
15.§. A véleményező bizottságban tagként a lebonyolító szakemberének is képviseltetnie kell magát. 16. §. (1) A véleményező bizottság a beérkezett ajánlatokról szakvéleményt készít, amelynek az alábbiakat kell tartalmaznia: - az ajánlat megfelel-e az ajánlatkérésben előírt szempontoknak, - az ajánlattevő rendelkezik-e az ajánlat teljesítéséhez szükséges gazdasági, pénzügyi stabilitással, - az ajánlattevő műszaki-technikai szempontból alkalmas-e az ajánlat teljesítésére, - az ajánlattevő az ajánlatban foglaltakat miként, mely szakmai-műszaki egységeivel kívánja elvégezni, - milyen teljesítési segédeket kíván az ajánlattevő igénybe venni a megvalósításhoz, - az ajánlattevő milyen referenciákkal rendelkezik az ajánlat témakörében, a megjelölt feladatokat határidőben szerződésszerűen teljesítette-e, - az ajánlattevő az elvégzendő feladat minőségét miként kívánja tanúsítani, - az ajánlattevő alkalmas-e az ajánlatkérésben előirt egyéb feltételek teljesítésére, - az ajánlatkérő által kért egyéb véleményt. (2) A bizottság szakvéleményében állást foglal arról, hogy - az ajánlatkérésben megfogalmazott szempontokat figyelembe véve összességében melyik a legelőnyösebb ajánlat, illetve hogy melyik ajánlatban szerepel a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Az ajánlatok elbírálása 17. §. (1) A közbeszerzési eljárást lezáró döntés és határozat hozatalára az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal keretében
a.) 5 millió Ft-ig a polgármester b.) 5-20 millió Ft. között: Gazdasági és Vállalkozási Bizottság c.) 20 millió Ft. felett: Tulajdonosi bizottság javaslata alapján a képviselőtestület jogosult. (2) Az ajánlatok elbírálásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A döntéshozó a döntésről és annak indokairól a képviselőtestületet a következő ülésén tájékoztatja. E tájékoztatáshoz mellékeli az ajánlatok elbírálása során felvett jegyzőkönyvet. (3) A döntést hozó személy vagy szerv a döntését megelőzően köteles kikérni az illetékes Bizottság előzetes véleményét. 18. §. (1) E rendelet 2. §. (4) bekezdése szerinti közbeszerzés esetén a közbeszerzési eljárást lezáró határozat hozatalára a polgármester, illetve az egyéb költségvetési szerv vezetője jogosult. (2) A helyi önkormányzati költségvetési szerv tekintetében a közbeszerzési eljárást lezáró döntés és határozat hozatalára a szerv vezetője jogosult. A döntést megelőzően köteles kikérni az illetékes Bizottság előzetes véleményét és a döntésről tájékoztatni kell a Gazdasági és Vállalkozási Bizottságot.
19. §. (1) Az elbírálás eredményének kihirdetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: - a kihirdetés helyét, időpontját, - a résztvevők felsorolását, a részvétel minőségének feltüntetésével, - a kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevő nevét, - az elbírálás eredményét. (2) Az eredmény közzétételéről az ajánlatkérő gondoskodik. 20. §. A törvény 64. §. (2) bekezdésében előírt éves összegzés elkészítése a Pénzügyi Gazdasági Iroda feladatkörébe tartozik. Összeférhetetlenség
21. §. Amennyiben a törvény 31. §-a szerinti kizáró ok merül fel, azt köteles: - az érintett személy hivatali felettesével, - a képviselő a testület vezetőjének ( polgármesternek ), - a polgármester a képviselőtestületnek bejelentetni.
Záró rendelkezések 22. §. A közbeszerzési eljárásban érintett személyek és szervek kötelesek a Közbeszerzések Tanácsának a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő ajánlásai figyelembevételével eljárni. 23. §. A közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályokat az 1995. évi XL. törvény, valamint e rendelet állapit meg, e szabályozástól eltérni csak akkor lehet, ha a törvény, illetve a rendelet ezt kifejezetten megengedi. 24. §. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybelépés után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.
Papp Béla sk alpolgármester
Dr Farkas Károly sk jegyző
Záradék: Megalkotta a Közgyűlés az 1996. szeptember hó 12-i ülésén. Kihirdetve: 1996. október hó 01 .
5. sz. MELLÉKLET Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1996. évi 56 sz. rendelete a települési szilárd hulladék összegyűjtésével, elszállításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről A Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételől szóló 1995. évi XLII tv. 4. §. (4) bekezdésének és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. §. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, figyelemmel e törvényekben, valamint a 16/1996. (VII. 15.) BM-KTM együttes rendeletben foglaltakra, a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség és a Dunántúl Környezetvédő Szövetség véleményének kikérését követően az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A rendelet hatálya a Pécs Megyei Jogú Város rendszeres hulladékszállításba bevont, helyi közszolgáltatással ellátott területén lévő ingatlanok tulajdonosaira (használóira) terjed ki. A rendszeres hulladékszállításba bevont területek jegyzékét az 1.sz. melléklet tartalmazza. 2. § Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén a települési szilárd hulladék összegyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését az 1994. évben lefolytatott versenytárgyalás eredményeképpen a BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft. (a továbbiakban: szolgáltató), szervezett közszolgáltatás útján biztosítja. Erről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a 245/94 KGY számú határozatában döntött és felhatalmazta a Polgármestert a "Keretmegállapodás Pécs Megyei Jogú Város és a Compagnie Générale des Eaux között", a továbbikban Keretmegállapodás aláírására.
-23. § (1)A rendszeres hulladékszállításba igénybevétele kötelező!
bevont
területen
a
szolgáltatás
(2) A közszolgáltatásra vonatkozó szerződés létrejön: a/ magánszemélyek esetében a szolgáltatás első igénybevételével b/ gazdálkodó szervezetek esetében a szerződést írásba kell foglalni c/ valamint akkor is, ha a szolgáltató a szolgáltatás ellátására vonatkozó rendelkezésre állási készségét bizonyítja. (3) Szünetel a szerződés, ha a tulajdonos 60 napnál hosszabb ideig nem tartózkodik az ingatlanán és távollétét előzetesen írásban bejelenti a szolgáltatónak. A bejelentésben foglaltak valósságát a szolgáltató jogosult ellenőrizni.
II. fejezet A KÖZSZOLGÁLTATÁS ELLÁTÁSÁNAK RENDJE
A települési szilárd hulladék gyűjtése, elhelyezése és kezelése 4. § (1) Települési szilárd hulladékot csak az erre a célra kijelölt és legálisan működtetett hulladéklerakó telepen - jelenleg a kökényi hulladéklerakóban -, hulladék udvarban, vagy a szolgáltató által alkalmazott egyéb, jogszabályban megengedett módon a vonatkozó üzemeltetési szabályok és előírások szigorú betartásával szabad elhelyezni. (2) A hulladéklerakóhely kialakításáról, kijelöléséről, megszüntetéséről, illetve önkormányzat gondoskodik.
fenntartásáról, új lerakóhely továbbá rekultivációjáról az
(3) A lerakóhely szakszerű működtetéséről a szolgáltató gondoskodik. (4) A szolgáltató, mint közszolgáltató a mindenkori hulladéklerakó, vagy egyéb kezelő-hasznosító mű üzemeltetéséről jelen rendelet hatálybalépésétől a Keretmegállapodás időtartama alatt gondoskodni köteles.
-3-
5. § (1) A szervezett szolgáltatást igénybe vevők számára a szabványos és rendszeresített hulladékgyűjtő és tárolóedények (típusedényzet), valamint a konténer (továbbiakban együtt: tárolóedény) használata kötelező. (2) Az alkalmazott tárolóedények térfogata a gyűjtés gyakoriságának és a hulladék mennyiségét figyelembe véve 2 fős háztartásban legkevesebb 50 l, 3 fős háztartásban legkevesebb 75 l, 4 fős, vagy nagyobb háztartásban legkevesebb 110 liter lehet. (3) Tömblakások esetében az alkalmazott gyűjtőtartály egy lakásra eső térfogata legkevesebb 75 liter lehet. A szabványos tárolóedényeket és terhelhetőségűket az 2. sz. melléklet ismerteti. 6. § A szolgáltató a háztartási hulladékot a 3.sz. mellékletben járatprogramban előírt gyakorisággal köteles elszállítani.
szereplő
A háztartási hulladék gyűjtése és elszállítása 7. § (1)A háztartási hulladékot a szállítási napon elszállítás céljából a szolgáltató rendelkezésére kell bocsátani, hosszabb időn át felhalmozni nem szabad. (2) A tulajdonos a gyűjtőtartályban a háztartásában szokásosan keletkező hulladékot tömörítés nélkül úgy helyezheti el, hogy az a hulladék elszállítása során alkalmazott gépi ürítést ne akadályozza. (3) Ha a tartály olyan nedves hulladékot tartalmaz, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, vagy a tartályban lévő hulladékot úgy összepréselték, vagy a tartályban elhelyezett hulladék összsúlya olyan mértékben meghaladja a tartály terhelhetőségét, hogy emiatt a tartályt az előírt módon kiüríteni nem lehet, a tulajdonos köteles a visszamaradt szemetet fellazítani és a tartályt használhatóvá tenni.
-48. § (1) A tárolóedényekben nem szabad olyan anyagot elhelyezni (forró hamu, maró-, mérgező anyag, állati hulla, folyékony vagy befagyott zsíradék, gyúlékony vagy robbanó anyag, kő- és épülettörmelék, nagyobb terjedelmű, súlyú tárgy, stb.), amely veszélyezteti a szemétszállítással foglalkozó dolgozó egészségét, vagy megrongálhatja a gyűjtőjárművet,illetve ártalmatlanítása során veszélyeztetheti a környezetét. (2) Ha a szolgáltató alkalmazottai megállapítják, hogy a tárolóedényben az (1) bekezdésben megjelölt anyagot, tárgyat helyeztek el, a kiürítést jogosultak megtagadni. A kiürítés megtagadásáról a tulajdonost a szolgáltató az ok feltüntetésével értesíti, majd amennyiben a tulajdonos a külön költséget megfizette, a hulladékot a megfelelő ártalmatlanító helyre szállítja. 9. § (1) A tárolóedények tisztítását, évente két alkalommal, május-június, illetve augusztus-szeptember hónapokban kell elvégezni. (2) A 770 literes űrtartalomnál kisebb tárolóedények tisztántartásáról az edény használója köteles gondoskodni. (3) A 770 literes és nagyobb űrtartalmú tárolóedények tisztántartásáról az edény használója, vagy külön szerződés alapján, térítés ellenében a szolgáltató gondoskodik. 10. § A szolgáltatást igénybe vevő együttműködően támogassa a szolgáltató mindazon kezdeményezését, amely a hulladék mennyiségi csökkentését, a háztartásokban képződő komponensek elkülönített gyűjtését, különösen a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítását célozza. Egyéb szilárd hulladék gyűjtése és elszállítása 11. § (1) Az egyéb szilárd hulladék összegyűjtéséről, megfelelő méretű gyűjtőedény beszerzéséről, bérletéről és saját költségén történő elszállításáról a szolgáltatóval kötött szerződés alapján az köteles gondoskodni, akinél a hulladék keletkezett.
-5(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltak nem állapíthatók meg, az elszállításról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. (3) Az egyéb szilárd hulladékot elszállításig olyan helyen kell összegyűjteni és tárolni, ahol az a környezetet nem szennyezheti, a forgalmat nem akadályozza és nem rontja a városképet. A gazdálkodó szervezetek a keletkező hulladék mennyiségének függvényében heti kétszeri kiürítési gyakoriságnak megfelelő számú tárolóedényt kötelesek beszerezni és azt telephelyükön tárolni. (4) Az egyéb szilárd hulladék elszállításáról a tulajdonossal, illetve használóval jelen rendelet 4.§-a szerint kötött szerződés alapján a szolgáltató gondoskodik. (5) A közterületeken keletkező háztartási és egyéb szilárd hulladékot kizárólag a kijelölt hulladéklerakóban (4.§ (1.)bek.) lehet elhelyezni. (6) A vegyes rendeltetésű /részben lakás, részben egyéb célra szolgáló/ épületekben keletkezett, egyéb szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló tárolóedényeket a háztartási hulladék gyűjtésére való tárolóedényekkel együtt kell elhelyezni. A szolgáltató feladatai 12.§ (1)A szolgáltatónak kötelessége biztosítani, hogy a keresletnek megfelelő darabszámú és minőségű tárolóedény álljon a szolgáltatást igénybevevők rendelkezésére. A tárolóedény megvásárolható vagy bérbe vehető. (2) A bérbeadott tárolóedények karbantartását, felújítását és szükség szerinti kicserélését külön írásbeli szerződés alapján a szolgáltató végzi. Ez a szolgáltatás abban az esetben díjmentes, ha a cserét, vagy a javítást a szabványosított tartály rendeltetésszerű használata során bekövetkezett elhasználódást teszi szükségessé. (3) A szolgáltató köteles a tároló edények kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal elvégezni. (4) A tárolóedényben okozott károkat a szolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, amennyiben a meghibásodás neki felróható okból következik be. A szolgáltatónak az ebből eredő karbantartási munkák, valamint a javítás időtartamára edényzetet kell biztosítania. Amennyiben a meghibásodás nem róható fel a szolgáltatónak, a használhatatlanná vált tárolóedények javítása, pótlása, illetve cseréje a használót terheli.
-6(5) Az elhasználódott tárolóedény pótlásáról a mindenkori tulajdonosnak kell gondoskodnia. 13. § A szolgáltató a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot köteles rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladéklerakó telepre, illetve annak ártalmatlanításáról más, a szakmai és környezetvédelmi szabályokat megtartó módon gondoskodni. 14. § (1) A szolgáltató a háztartási hulladékot az ingatlan bejárata előtti járdán vagy a kapu közelében, közterületen veszi át. (2) Azokon a területeken, ahol a tárolóedényeket a szolgáltatónak való átadás végett közterületre - a forgalon akadályozása, illetve városképi okokból - nem lehet kikészíteni, ott az edények kihajtásáról a tulajdonos (használó), vagy külön megállapodás alapján, díj ellenében a szolgáltató gondoskodik. (3) Tilos a közterületen elhelyezett gyűjtőedényből a szemetet kiönteni. 15. § (1) A nagyobb méretű berendezési tárgy (lom), továbbá a naponta szokásosan keletkező háztartási hulladék mennyiségét (5 liter/fő/nap) meghaladó falomb és kerti hulladék szervezett összegyűjtéséről és elszállításáról (lomtalanítás) évente legalább egy alkalommal a szolgáltató térítésmentesen gondoskodik. (2) A lomtalanítás időpontjáról, valamint területi felosztásáról a szolgáltató 3 héttel az akció előtt értesíti a lakosságot.
-7III. fejezet A KÖZSZOLGÁLTATÁS DÍJA 16. § (1) A hulladékszállításba bekapcsolt ingatlanok tulajdonosai, használói a közszolgáltatásért díjat kötelesek fizetni. (2) A közszolgáltatás ellátásáért a szolgáltatót megillető díjat a Keretmegállapodás 5. pontjában meghatározott módon kell megállapítani és évente a jelen rendelet 4.sz. mellékletében szereplő díjat felülvizsgálni. (3) A szemétszállítási és ártalmatlanítási díjat helyiségenként kell megállapítani. E rendelet alkalmazása szempontjából helyiségnek minősül: a lakószoba, hálófülke, hall, konyha, nyári konyha, főzőfülke, üzlethelyiség, műhely, raktár, iroda, orvosi rendelő. A belépő (előszoba, előtér) abban az esetben számít helyiségnek, ha külön ablaka van és alapterülete a 6 m2-t meghaladja. 17. § (1) A közszolgáltatás díját a szolgáltatást igénybe vevő a szolgáltató megküldött számla alapján köteles megfizetni.
által
(2) A szolgáltató a számlát az ingatlan tulajdonosának (használójának) negyedévente küldi meg. 18. § Amennyiben az ingatlan tulajdonosi, vagy használati viszonyaiban változás következik be, úgy az új tulajdonos, vagy használó a korábbi tulajdonossal egyetemlegesen köteles a változás tényét 15 napon belül írásban bejelenteni a szolgáltatónak. A változás bejelentésével egyidejűleg az új tulajdonos, illetve használó és a szolgáltató között a közszolgáltatási szerződés létrejön. Ennek a bejelentésnek a megtételéig a közszolgáltatási díjat a korábbi tulajdonosnak kell megfizetni.
-819. § (1) A tulajdonos megtagadhatja a díj megfizetését abban az esetben, ha a szolgáltató közszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget. (2) Nem tagadható meg a díj fizetése az (1) bekezdés szerint, ha a szolgáltatót a közszolgáltatás nyújtásában az időjárás vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a szolgáltató az akadály elhárulását követően a lehető legrövidebb időn belül pótolta mulasztását. 20. § (1) A tulajdonost, illetve használót a szolgáltató, vagy megbízottja a késedelembe eséstől számított 15 napon belül írásban szólítja fel díjfizetési kötelezettségének teljesítésére. (2) Az írásbeli felszólítás tulajdonos általi kézhezvételét követő 30. nap eredménytelen elteltével a szolgáltató követelésének jogi úton érvényt szerezhet. IV. fejezet SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK 21. § Szabálysértést követ el és 10.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki (1) a háztartási hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást nem veszi igénybe (3.§ (1)bek.), (2) háztartási hulladékot felhalmoz vagy a közterületre, illetve más ingatlanára a jelen rendeletben meghatározott feltételektől eltérő módon kihelyez (7.§ (1)bek.) (3) a szerződés szüneteltetésére tett bejelentése nem felel meg a valóságnak (3.§ (3)bek.) (4) települési szilárd hulladék ártalmatlanítását nem a jelen rendeletben meghatározott telephelyen végzi. 4.§ (1)bek.) (5) a szemétgyűjtő edényben visszamaradt szemetet - összefagyott vagy összetömörödött - nem lazítja fel és a tartályt nem teszi használhatóvá (7.§ (3) bek.) (6) a szemétgyűjtő tartály tisztántartási és fertőtlenítési kötelezettségét elmulasztja (9.§ (2)bek.) (7) hulladékgyűjtő tartályt rendeltetéstől eltérően használ, nem háztartási hulladékot rak a tartályba, rothadó, nagyon büdös szemét elszállításáról és ártalmatlanításáról nem gondoskodik (8.§ (1)bek.) (8) a közterületen elhelyezett gyűjtőedényből a szemetet kiönti.(14.§ (3)bek.)
(9) háztartási hulladékkal kapcsolatos szolgáltatást jogosulatlanul végez (2.§ (1.)bek.) -9V. fejezet FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 22. § 1. Települési szilárd hulladék: az ingatlanon keletkező háztartási és egyéb szilárd halmazállapotú visszamaradt anyag, a veszélyes hulladék és a radioaktív hulladék kivételével. 2. A háztartási hulladék: a lakóépületben, valamint a lakás, üdülés és pihenés céljára használt épületben, továbbá az ezekhez tartozó ingatlanon rendszeresen képződő szilárd hulladék, így például: konyhai hulladék, söpredék, salak, csomagolóeszközök, kisebb méretű elhasználódott háztartási eszközök és tárgyak, kerti hulladék, a lakásban folytatott egyéb tevékenység gyakorlásából származó hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a szokásos mennyiséget. 3. Egyéb szilárd hulladék: közintézményben, üzemépületben, irodában, kereskedelmi-szolgáltató helyiségben és ingatlanon keletkezett, a háztartási hulladékkal együttesen kezelhető, továbbá a köz- és zöldterületeken keletkezett, nem hasznosítható szilárd hulladék. 4. Lom: a lakóépületben, a lakás, üdülés és pihenés céljára használt épületben felhalmozódott nagyobb méretű berendezési tárgy, háztartási készülék. 5. Hulladékgyűjtés: a hulladékoknak a keletkezési hely közelében, a környezettől a további kezelés által meghatározott elhatárolt módon, korlátozott ideig történő felhalmozása és tárolása, amely előkezelési műveleteket is magában foglalhat. 6. Hulladékszállítás: az összegyűjtött hulladéknak a nem azonos telephelyen lévő kezelési helyek között megfelelő szállítójárművel, szállítóeszközzel történő szándékolt mozgása, az ember és élővilág egészségét nem veszélyeztető, illetve környezetkárosítást kizáró módon. 7. Hulladékkezelés: a hulladékokkal kapcsolatos, azok káros hatásai megakadályozását szolgáló eljárás, tevékenység, amely magában foglalhatja a hulladékgyűjtést, előkezelést, válogatást, szállítást, hasznosítást, ártalmatlanítást, átmeneti /ideiglenes/ tárolást, égetést, lerakást, mindezen tevékenységek ellenőrzését, lezárt hulladéklerakók utógondozását is. 8. Hulladék átmeneti tárolása: a szükséges kezelés megtörténtéig a bomló szerves anyagot nem tartalmazó hulladék korlátozott ideig - legfeljebb 1 évig tartó, az ember és az élővilág egészségét, illetve a környezetkárosítást kizáró, a környezettől elhatárolt módon, megfelelő műszaki védelmi rendszerrel ellátott
helyen való elhelyezése, amennyiben a hulladék hasznosításának vagy ártalmatlanításának lehetősége ideiglenesen korlátozott vagy nem áll fenn. - 10 -
Ilyen átmeneti tárolás történhet: - átrakóállomás - hulladékudvar. 9. Átrakóállomás: a gyűjtőautókkal és konténerekkel összegyűjtött hulladék szállítóautókba való átrakására, illetve előválogatására kialakított terület. 10. Hulladékudvar: a lakosság által önkéntesen beszállított hulladékok szelektív fogadására kialakított terület 11. Ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladéknak a kijelölt lerakóhelyen, illetőleg létesítményben történő - hasznosítás nélküli - elhelyezése, rendezett lerakása vagy elégetése. 12. Hasznosítás: a települési szilárd hulladékból a hasznosítható másodnyersanyagok (fém, üveg, papír, rongy, műanyag, kerti hulladékok, stb.) újrafeldolgozása, továbbá a hulladék komposztálásával, elégetésével vagy más technológiai megoldásokkal (esetleg ezek együttes alkalmazásával) új termékek, tüzelőanyag, hő- és villamos energia, stb. előállítása. 13. Szelektív hulladékgyűjtés: a települési szilárd hulladéknak meghatározott célú (hasznos anyag visszanyerés, hulladékminimalizálás, különleges, veszélyes anyagok kigyűjtése) elkülőnített gyűjtése, amelyet szervezett formában a város egészére vagy annak egy részére terjesztettek ki. Hatályba léptető rendelkezések 23. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Pécs Megyei Város Tanácsa 1986. évi 9. sz. tanácsrendelete
Papp Béla sk alpolgármester
Dr Farkas Károly sk jegyző
Záradék: Megalkotta a Közgyűlés az 1996. szeptember hó 12-i ülésén.
Kihirdetve: 1996. október hó 01 .
6. sz. MELLÉKLET Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1996. évi 57 sz. rendelete Közterületek elnevezéséről Pécs M. J. Város Önkormányzatának Közgyűlése az Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. §. /1/. bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. §. A Közgyűlés az 1991. évi 29. sz. ö.r. alkalmazásával az eddig névtelen közterületeknek a következő elnevezéseket adja: 1./ Vasas településrészen a 45.838 hrsz földrészlet
Mérleg utca
2./ Ürög településrészen az 50.762 hrsz földrészlet
Mária köz
3./ Daindol településrészen az 51.590 hrsz, valamint az 51.600/8 hrsz. földrészletek
Panoráma dűlő
4./ Pécsbánya településrészen a 38.028 hrsz földrészlet
Bánom köz
5./ Gyárváros településrészen a Szent Borbála híd előtti és utáni szakasz Szent Borbála út 6./ Újhegy településrészen a 42.239/3 hrsz /Keleti elkerülő út/
Üszögi út
2. §. 1./ Ez a rendelet 1996. november 1-én lép hatályba. 2./ A Polgármesteri Hivatal gondoskodik az elnevezéseknek a pécsi utcanévjegyzékbe való felvételéről, az utcanévtáblák Pécsi Közüzemi Részvénytársaság általi kihelyezéséről, valamint az Állami Népességnyilvántartó Hivatal értesítéséről és a szükséges házszámváltoztatások hatósági végrehajtásáról. Papp Béla sk alpolgármester
Dr Farkas Károly sk jegyző
Záradék: Megalkotta a Közgyűlés az 1996. szeptember hó 12-i ülésén. Kihirdetve: 1996. október hó 01 .
7. sz. MELLÉKLET Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1996. évi 58 sz. rendelete Közterületnevek megszüntetéséről Pécs M. J. Város Önkormányzatának Közgyűlése az Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. §. /1/. bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. §. A Közgyűlés az 1991. évi 29. sz. ö.r. alkalmazásával a málomi településrészen meg nem valósult beruházások miatt az alábbi utcanevek nyilvántartásból való törlését elrendeli: 1./ Szérü utca 2./ Neptunusz utca 3./ Uránusz utca 4./ Kőnig József utca 2. §. 1./ Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. 2./ A Polgármesteri Hivatal gondoskodik az utcanévjegyzékből való törléséről. Papp Béla sk alpolgármester
Dr Farkas Károly sk jegyző
Záradék: Megalkotta a Közgyűlés az 1996. szeptember hó 12-i ülésén. Kihirdetve: 1996. október hó 01 .
