IX. Különböző törvényekbe titköző kihágások

lábbelit és három rend fehérnemíit, azonkívül többi előírt cikkeket okvetlenül ki kell szol­ gáltatni. 11

17. (14. §.) Mi történik a pr6bacsendörök polgári ruházataval?

Az ujoncok és próbacsendőrök által maguk­ kal hozott polgári ruházat gondosan el�0ma­ golandój a csomag a tulajdonos saját, ilyen hiányában a gazdasági hivatal pecsétjével el­ látandó és a próbaszolgálati idő tartama alatt az iskola-, illetve külszolgálatra beosztás ese­ tén, az örsparancsnokság által megőrzendő. A próbaszoJgálati idő letelte előtt kilépő vagy eltávolított egyént saját polgári ruhazatában kell eJbocsájtani. Véglegesített csendőrök polgári ruházata rendelkezésükre bocsájtandó.

IX.

Különböző törvényekbe titköző kihágások.

252

IX. Erdötörvény.

( 1. (9. JI!

(1879:XXXI. t.-c.)

§.) Az erdőkben szabad-e tüzet rakni?

Az erdőkben és azok közelében száz mé­ ternyi távolságon belül csak az erdőégések megakadályozására szükséges óvrendszabályok megtartása s idegeneknek még ezen felül csak az erdészeti személyzet engedélye mellett sza­ bad tüzet rakni ; azonban az erdőőrök az álta luk őrzött területeken, favágók a vágásokban, kőfejtők a kőbányákban és a nyájukat legel­ tető pásztorok főzés és felmelegedés végett oly veszélytelen helyeken, melyeken az erdő­ birtokos a tűz gerjesztését világ:>san el nem tiltotta, a kellő óvrendszabályok mellett rak­ hatnak tüzet. Aki tüzet rak, minden esetben tartozik azt távozása előtt teljesen eloltani. Különösen száraz időjárás alkalmával az erdő­ rendészeti hatóság a tüzelést az erdőben egé­ szen eltilthatja.

II

'1

2. (11. §.) Aki erdőben vagy annak közelé­ ben el hagyott tüzet talál, mit tartozik tenni?

Aki erdőben vagy annak közelében elha­ gyott tüzet talál, tartozik azt lehetőleg elol­ tani, ha pedig azt eloltani már nem bírja, "ag; ha erdőégést vesz észre, vagy annak tudoma­ sára j ut, tartozik az útjába eső legelső ház lakóinak tudtára adni, ezek pedig tartoznak az erdöégésről az erdőbirtokost vagy annak háznépét vagy az erdöfelügyelettel megbízott 253

óra alatt feljelenti, úgy ezen cselekmény n\'m büntettetik mint kihágás. Az okozott kál' vagy az eltulajdon ított dolog értéke azonba� ez esetben is megtérítendő.

személyzetet értesíteni, vagy it legközelebbi községi el?ljárós�gna�, lehetőleg (szolgabíró­ , nak, meZei rendorkapItanynak) beJelenteni.

3. (40. §.) Hatóságilag felesketett erdőtisz­ tek és er1J őőrök miféle közegeknek tekinte"ldők?

"

I

�atóságilag felesketett erdőtisztek és , . ol'doorok s�olgalatukban közbiztonsági köze­ gekn�k t�kmtendők és mint ilyenek, lőfegy­ :rert IS �lselhetnek. Ezen fegyverük vadászat·· Jegy adomentes.

B. (100., 105. §.) Ki követi el az erdei kár­ tételt?

Erdei kártételt követ el:

4. (73. r) .!Ia a lopott dolog értéke vagy az okozott kar osszege 24 pengőt felülhalad' 'Init képez a cselekmény?

§.) Mikor képez büntettet az erdei .

Bűntettet képez az erdei lopás, habár a lopott dolog értéke 24 pengőt nem halad túl, ha e1:re vonatkozólag azon körülmények nla­ mel.Y1ke f�ro� fenn, melyeknél , fogva a lopás, tek�nt�t �elku.� a lopott . dolog ertékére, a .bün­ teto, torvenykonyv szermt bűntettnek' állapít­ ., tatik meg. A büntető törvénynek a fegyverviselésn, vonatkozó megállapítása erdei lopást illető­ leg, csakis lőfegyverre értendő.

t 6. (81. §.) Ha valakit útközben, akár erdő­ be?"" akár annak közelében, oly b aj ért, mely Jn,wtt kénytelen volt erdei kihágás t elkövetni' büntettetik-e? Ha valakit útközben, akár az erdőben akár annak közelében oly baj ért hoO'y kényt,'len vo�� erdei kihágás t . elkövetni', deEJazt az erdő­ felugyelettel megbízott személynek azonnal vngy a legközelebbi községi előljáróna k 24 254

I

.1. a�i oly e�dő � en, melyben a legeltetésre

pl

�. (74. J L lopas?

helye a büntető eljá1'ásn ak?

Erdei kihágás miatt a büntető eljárásIlak csak a sértett fél panaszára van helye.

!;;,

Ha a lopott dolog erdei termék illetőleg az .�rdej kihágás ból eredő kár értéke � pengőt f�.Iulhalad, a cselekmény a büntető törvény­ k�nyv értelmében vétséget, illetőleg bűntettet kepez.

7. (82. §.) Erdei kihágás mia tt mikor van

{

nmcs Joga, szandekosan vagy gondatlanság­ ból legeltet; 2. aki élőfát le- vagy bevágás megfúrá� rovatozás, gyűrüzés, jelzés, lehá�olás fűré� szelés, a gyökerek feltakarása, gyantan ílások fe!- vagy továb9szakítása, vagy bármi mns modon megrongal; 3. aki az élőfa galyát vagy ágát letöri le­ vágja, megvagdalja vagy a fát más has�nló módon megrongálja. .

y

9. (109. §.) Ki követi el az erdei veszé�yes . cselekményeket és mulasztásokat?

Az erdei veszélyes cselekményeket és mu-I lasztásokat elköv(�ti: 1. aki az erdőben vagy azok közelében 100 méter távolságon belül engedély nélkül, vagy az erdőbirtokos által világosan ,�ltiltott helyei1 tüzet gerj eszt; 2. aki az általa, vagy hozzájárulásával avagy jelpnlétéhen gerjesztett tüzet kellő fel� ügyelet nélkül hagyja, vagy a tűzveszélyn�k kikerülésére szükséges és a létezett viszonyok közt eszközölhetővé vált intézkedéseket el­ mulasztja; .. 3. nk} az erdőben vagy annak közelében tllzet t�lal és azt el nem oltja, ha pedig azt elolta,Ul már nem bírja, vagy ha erdőégést �e�� eszr�: vagy �nr;ak tudomásárn jut, azt az utJaba eso legelso, haz lakosainak tudtára adni

I

255

elmulasztja, az ilyen lakó pedig az erdőbirto kost vagy annak háznépét, vagy az erdőfel­ iigyelettel megb!z?tt személyzetet haladék nélkül nem értesÜl, vagy a legközelebbi köz­ ségi előljárósúgnak be nem jelenti; 4. aki erdőégés esetében annak oltására kö­ telezve lévén, ezen kötelezettségének alapos ok nélkül nem tesz eleget, vagy az oltást vezető hatósági közeg rendelkezését alapos ok nélkü] nem teljesíti.

II

10. (150. §.) Mit Tendel a tÖTvény az eltulaj­ donított eTdei teTmékek elvételére � az ez­ zel kapcsolatos házkutatás foganatosítására nézve?

A tettenkapott vagy folytonosan üldöz;ött

tolvaj által eltulajdonított erdei termékek rendőri vagy erdei közegek .által onnan vehi�­ tők el, ahová azok elhelyeztettek. Ezen eseteken kívül, az 8ltulajdonít,.>tt erdei termékek kutatása céljából, a házmoto­ zás elrendelése és foganatosítása tekintetéhen a fennálló szabályok és a törvényes gyakorlat irányadók. Vadászati törvény.

/

(1883:XX. t.-c.)

1. (1. §.) Mi a vadászati jog?

A vadászati jog a földtulajdon nak elvá· laszthatatlan tartozéka.

2. (2. §.) A tulajdonos saját földbirtokán mikor gyakorolha tja a vadászatot?

Saját földbirtokán a tulajdonos vagy az, akinek ez jogot vagy engedélyt adott, a va­ dászatot az ezen törvényben meghatározott korlátok között szabadon gyakorolhatja, ha az: 1. egy tagban, egy összefiiggésben álló �é 8zekben legalább 200 holdra terjed, holdját 1600 négyszögölével számítva, habár több határban fekszik vagy utak, vasutak, csabr256

nák, folyók vagy patakok által hasíttatik is; vagy ha a földbirtok 2. 200 holdnál kisebb ugyan, de kerti­ leg műveltetik és kerítéssel vagy árkolaUal el van zárva, belső telket, szőlőt vagy állandó szigetet képez; 3. az egy tagban legalább - holdját 1600 négyszögöllel számított - 50 holdat tevő föld­ birtokok tulajdonosai összefüggésben 18v{) földjeikre nézve a vadászati jog gyakorlására egyesülhetnek, amennyiben az egyesített célrii­ letek a 200--1600 négyszögöllei számított h01dat megütik.

3. (10. §.) A tilalmi időszakban az első 14 napot kivéve, a vadm vonatkozólag mit tilt u törvény?

A tilalmi időszakban, az első 14 napot ki­ véve, vadat általában, vagy ha a tilalom csak némely vadra vonatkozik, ilyet árulni, venni, szállítani, vagy nyilvános helyiséglwn étlapra jegyezni nem szabad.

4. (13. §.) A kár'tékony vagy ragadozó álla­ tokat a földtulajdonos elpusztíthatja-e?

Ragadozó vagy kártékony állatokat, tigy­ mint: medvét, farkast, rókát, hiuzt, vadnncs­ kát, nyestet, vaddisznót, borzot, tengerinyulat, hörcsögöt, ürg�t, görényt, menyétet, :lyusztot, vidrát saját teriiletén a birtokos bármikor él· pusztíthatja, azon esetben is, ha a vadá.:3z1t bérbe van adva; ha azonban a pusztítást vu­ dászatilag hajtókkal vagy bárminemű vadász­ ebekkel akarja végbevinni, ebben az esetben u bérlő beleegyezését tartozik kieszközölni. Oly vidékeken, hol a vaddisznók nagyohh mérvű károkat okoznak, a vadászterülutek tulajdonosai, bérlői kötelesek az érintett kft r­ tékony vadakat elpusztítani .

/I! 5. (14. §.) Minő állatokat pusztítha t el a vo­ dászatra jogosított?

A vadászati területen

Pról'Bcsenc1őrök tankönyve,

2 57

taláJlt házimacskát 17

és kóbor ebeket a vadászatra jogosított el­ pusztí tha tja. ,) 6. (15. §.) Szabad időben is mely eszkÖzök­ kel és módon tilos vadászni?

Szabad időben is tilos minden szőr!né<:: vagy szárnyas hasznos vadat tőrökkel, hálók� kal, hUl'kokkal e ogm vagy megölni különö­ sen t úzokokat ól.mos, e�ő alk�lmával behajtani vagy agyonverm. KIvetelt kepeznek a fenyves madarak.. ?,1elye�et hUl'kokkal �s léppel f0�ni szabad Ido ben IS megengedtetIk . Tenyésztés céljából a befogás csak a vadászat tulujd,mo­ sai, bérlői vagy azok szakértő megbízoÜai ré· szére engedtetik meg. 7. (! 6. §.) A vadászatot hogyan lehet gya­ korolm?

A vadászat csak lőfegyverrel vagy lóh-Hon bárminemű vadászebek használatával O'y akol'olható. b

8. (16. §.) A vadászat gyakorlása kÖzben okozott káJ'é1,t ká1'pótlás jár-e?

A vadászat gyakorlása közben 11 vetések­ ben ! ült�tv�nyekb�n vagy más gazdálkodá:5i és el'deszeh agakban okozott minden káréet a vadászatot gyakorlók teljes kárpótlással tar­ toznak. 9. (16. §.) Szabad-e a vadászterületre c'be­ ket bocsátani?

A vadászatra jogosítottakon kívül senki­ nek sem szabad a vadászati területre bármi fajú ebeket bocsátani; kivétetnek a nyáj0rök kik azonban kötelesek ebeik nyakára oly !1�hc� zéket függeszteni, mely első lábaik térdein alul három centiméter távolságra lóg alá. , 10. (18. §.) Milyen helyen lehet a vadászatot mmden időben űzni?

Kerítéssel kellőleg elz.árt olyan h,,' :�en, melyeken a vad ki nem válthat, a tulajdonos vagy vadászati bérlő a vadászatot minden idl)· hen gyakorolhatja és megengedhetí. 258

/

11. (26-29. vet el?

§§,)

T'adász(di

kihág(íst hi hö-

1. Aki a tulajdonos nak, vagy ha a vadá­ szat bérbe van adva, a haszonbérlőnek enge­ dély e nélk ül vadász; 2. ha az orvvadászat éjjel, vagy kerített helyen, vagy tiltott eszközökkel történt, vagy ha az orvvadász álcázva, avagy máskÉ:ppen ismeretlenn é téve találtatik, vagy ha a nevét eltagadja, avagy álnévvel azt, ki tetten kapja, félrevezetni igyekszik, vagy azt vesz.élyesen fenyegeti, ellene fegyvert fog, vagy erőszakot I használ; vadász. 3. aki tiltott időben I

,//

12. (28., 30., 31., 32. §§.) Ki követ még el vadászati kihágást?

.Az a tulajdonos, aki a haszonbérbe adott vadászati téren a haszonbérlőt vagy azt, aki ennek engedélyével vadász, megtámadja vagy akadályozza; 2. aki a vadak fiait elfogja, a madarak fészkeit elrombolja, tojásait elszedi; 3. aki a tiltott időben hasznos vadat lő, árul vagy vesz; , 4. aki ebét szándékosan valamely reánézve tilos vadászati térre viszi, úgy szintén az is, aki a ·nyájőrző ebekre vonatkozó intézkedés ellen vét. 1.

Vadászati tilalmi idők m ódosításáról.

(1925. évi 85.000. számú :t'öldmívelésügyi miniszteri rendelet.)

1. (1. §.) Az általános vadászati tilalom meddig tar t?

Az általános vadászati tilalom január hó napjától augusztus hó 15. napjáig bezáró­ lag tart, mely idő alatt hajtókutyákkal (kopó, tacskó, agár, komondor vagy egyéb hajtóE'b­ bel) egyáltalán nem szabad vadászni. 1.

259

17'"

2. (1. §.) Az általános vadásza ti tila.lom ide­ jén milyen kutyákkal szabad kivételesen va­ dászni?

Az általános vadászati tilalom idején is szabad kotorékebekkel kotorékmunkát végez­ tetni, valamint pórázon vezetett vérebbel és friss disznó (medve) nyomra eresztett " disznós.... ..... kutyá"-val vadászni. 3. (). és 2. §.) ... Egyes vadak vadászatára nézve milyen különös tilalom áll fenn?

Tekintet nélkül az általános vadászati tila­ lom idejére, tilos vadászni: a) szarvasbikára november hó 1. napjától - dámbikára december hó 1. napjától augusztus hó 15. napjáig bezárólag ; b) szarvas- és dámtehénre, valamint szarvas- és dámborjúra február hó 1. napjától október hó 31. napjáig bezárólag ; e) őzbakra október hó 16. napjától április hó 15. napjáig bezárólag, őz-sutára december hó 16. napjától október hó 15. napjáig bezá­ rólag, őzgidára minden időben; d) zergére december hó 1. napjától julius �ó" 31. napjáig bezárólag, zergegidára minden . Idoben ; e) muflonkosra december hó 1. napjától julius hó 31. napjáig bezárólag, muflonjuhra és bárányra minden időben ; f) európai bölényre minden időben ; g) mezei nyúlra január hó 16. napjától augusztus hó 31. napjáig bezárólag ; h) siket- és nyírfajdkakasra junius hó 1. n�pjától március hó 31. napjáig bezárólag, mmdkét faj beli tojóra és jércére minden idő­ ben ; i) császármadárra november hó 1. napjától aug�sztus hó 15. napjáig bezárólag ; J) túzokkakasra január hó 1. napjától feb­ ruál: hó 28. napjáig bezáróla � és junius hó 1. �apJától október hó 31. napjaig bezárólag, toJóra és jércére minden időben; 260

kj fácánra február hó 1. napjától szeptem ­ ber hó 15. napjáig bezárólag; l) fogolyra, fürjre és harisra január hó 1. napjától j�ius hó 31. napjáig bezárólag ; m) erdeI szalonkára április hó 16. napjától aug�ztus hó 15. napjáig bezárólag ; n) vízimadárra április hó 16. napjától ju­ nius hó 30. napjáig bezárólag ; o) éneklőmadárra, valamint a kis- és nagy­ kocsagra, üstökösgémre, a vadpulykára, rez­ nektúzokra, a kanalasgémre és batlára, to­ vábbá a vadászati szempontból figyelembe jövő hasznos madarakra, így a bibicre, kék­ vércsére, a baglyok minden fajaira és a sirályra minden időben. P,..-t: egyes vadakra meghatározott tilalmi időben kivételes okból sincs vadlelövésnek helye.

�

4. (1. §.) A tilalmi idők alatt a vadak fiai és a madarak fészkei milyen védelemben ré­ szesülnek?

A tilalmi idők alatt sem a vadak fiait, sem a madarak fészkeit szándékosan érinteni vagy tojásaikat elszedni tilos. A magyar királyi föld­ mívelésügyi miniszter a madarak tojásának kizárólag vadtenyésztés céljából gyűjtését megengedheti. Ily gyűjtésre vadászati j og bérlője csak a bérbeadó hozzájárulásának iga­ zolásával kaphat engedélyt. 5. (93. §.) A vízi- és éneklőmadarakra meg­ ( m milyen szárnya­ állapítot t vadászati tilal) sokra nem terjed ki?

A vízi- és éneklőmadarakra meghatározott vad�szati tilalom nem terjed ki a téli búvárra, a kanyák faj aira, a héj ára, a réti héjákra, a gatyás ölyvre, valamint a vadászati szempontból káros egyéb szárnyas ragadozókra, to­ vábbá a szarkára, a varjakra a verebekre és a közönséges seregélyre, a közönséges sere­ gé.�y.:e azonban csak a szőlőkben és a ·gyümöl- � csosokben. 261

Vadászjegyek és fegyverad(í ig'uzolványok illeték éről. (1924. élvi 5007. számú pénzügyminiszteri rendel!'t.)

1. (1. §.) Kinek szabad vadászni?

Vadászni úgy a saját földbirtokon, mint idegen földterületen csak annak szabad, aki­ nek vadászjegye van. 2. (2. §.j A vadászjegyek illetéke mennyi?

A vadászjegy, amely azt bizonyítja, hogy az abban megnevezett személy a vadászat gya­ korlására jogosult, a következő illeték a lá esik: aj az egész vadászati évre kiállítot t vadászjegy illetéke 24 aranykorona; b j a 30 napnál nem hosszabb időtartamra kiállított vadászjegy illetéke 5 aranykorona; ej a vadászteriiJetek tulajdonosainak vagy bérlőinek szolgálatáb/lll álló vadászcselédek, valamint ct vadak gondozásával és a vadász­ területek .őrzésével megbízott alkalmazottak részére az egész évre kiállított vadászjegy ille­ téke 2 aranykorona;

I

3. (3. §.) A vadászati év mettől meddig tal"O

A vadászati év minden év augusztus hó­ napjának első napján kezdődik és a következő év julius hónapjának 31-ik napján végződik. 4. (4. §.j Illetékmentes vadászjegyre kik tarthatnak igényt?

ha az azt igénylők hivatali minőségüket ható­ sági bizonyítvánnyal igazolják; ej a mező-, szőlő- és erdőgazdaságnál al­ kalm azott csőszök, pásztorok és erdőkerülők; d) a hatóság által feiesketett erdőtisztek, erdőőrök, a királyi erdőfelügyelőség személy­ zete és a földmívelésügyi miniszteriumban alkalmazott központi erdészeti tisztviselők; e) az erdészeti főiskola, továbbá az erdőőri és vadőri szakiskolák hallgatói, azonban csu­ pán a tanulmányi idő tartamára.

5. (5. §.j A ki lóháton és kutyákkal vadászik, "öteles-e vadászjegyet váltani?

Vadászjegyet az is köteles váltani, aki ló­ háton és kutyákkal vadászik.

6. (5. §.j

kül?

Kik vadászhatnak vadászjegy nél­

Azok, akik hivatalos vadászaton meghí­ vásra vesznek részt, csupán erre a vadászatra vadászjegyet szerezni nem tartoznak. Ilyen esetben igazolásul a vadászat vezetőjétől ka­ pott írásbeli meghívás szolgál. 7. (20. §.) Az adóhivatal a '1)adászjegyet és vadászfegyver-igazolványt váltott egyének el­ lenörizhetése végett mire van kötelezve?

A magyar királyi adóhivatal köteles azok­ ról az egyén ekről, akik nála vadászjegyet és vadászfegyver-igazol ványt váltottak, név­ jegyzéket vezetni s annak részletes kivonatát minden év augusztus hó 15-éig, azután pedig havonként az osztályparancsnokságnak meg­ lüildeni, amely azt az abban foglaltak előjegy­ zése végett az örsnek adja le.

Illetékmentes vadászjegyre tarthatnak igényt a következő személyek : aj az államfő; 't/f-1;,Q 'l b j az idegen államok diplomáciai képvise­ lői és konzulai, valamint a követségek és kon­ zulátusok személyzetének tagjai, ha nem ma­ gyar állampolgárok. Az itt említett személyek azonban a mentességre csak annyiban tart­ h.�tnak igényt, amennyiben maguk vadászte­ mletnek nem tulajdonosai vagy bérlői és ille­ tékmentes vadászjegyet csak akkor kapnak,

Az állami csendőrök, rendőrök, törvény­ hatósági és városi vagy községi közbiztonsági közegek, valamint a pénzügyőrök kötelesek, n vadászjegy tulajdonosni, haszonbérlői, azok

262

263

I

8. (21. §.) Kik kö'telesek és kik jogosultak a vadászoka t a vadászjegy felmutatására fel­ szólítani?

I gazdatif;ztjei

és az erdők, szőlők, mezők fel­ ügyeletével megbízott személyek pedIg jogo­ sultak azokat, akik lőfegyverrel vagy lóháton kutyákkal vadásznak, a vadászjegy felmuta­ tására felszólítani. 9. (21. §.) A vadászjegy felmutatására fel­ szólított vadász mire van kötelezve?

A felszólított vadászjegyét előmutatni és a felszólításra jogosult személy kivánságára a vadászjegyben megnevezettel való azonossá­ gát igazolni tartozik. 10. (21. §.) Ha a vadász vadászjpgyét fel­ mutatni vagy magát igazolni nem képes, mire van kötelezve?

Ha a felszólított a vadászjegyet bármi ok­ ból felmutatni nem tudná, vagy a vadászjegyben megnevezettel való azonosságát igazolni I nem képes, a vadászást köteles azonnal abbahagyni és ha a felszólító előtt ismeretlen, an­ nak kívánságára alkalmas zálogot adni, amennyiben pedig ez nem történik meg, köte­ les a felszólítót a legközelebbi községi elől­ járósághoz követni abból a célból, hogy kiléte kid�ríthető legyen.

I

11. (22. §.) Ki követ el kihágást?

Kihágást követ el az: a) akinek bár vadászjegye van, azt a fel­ szólításra fel nem mutatja, valamint az, aki olyan fegyverrel vadászik, amely vadászje­ gvének fegyverigazolványába nincs felvéve ; b) aki a felhívásra a vadászjegyet felmu­ tatni nem tudja, azonban ennek dacára a vadá­ szást abba nem hagyja, továbbá az, aki a fel­ mutatott vadászjegyen megnevezettel való azono.:J�ágát igazolni nem tudja és ennek dacára sem zálogot nem ad, sem a fel:;zólítót il legközelebbi községi előljárósághoz követni nern akarja, végül aki hamis nevet vagy lakást mond be ; e) aki a saját nevére kiállított vadászjegy�t . használat végett másnak adja át ; 264

d) aki más nevére szóló vadászjegyet használ ; e) aki a lejárt vadászjegy felhasználásával vadászik ; f) aki vadászik anélkül, hogy vadászjegyet váltott volna ; g) aki hamisított vadászjeggyel vadászik. �

l..-

�

12. (23. §.) Ki követ el adóesalást?

'--

Adócsalást követ el az, aki azért lett meg­ büntetve, mert vadászjegyét használatra más­ nak adta át, vagy mert hamisított, idegen vagy lejárt vadász j eggy el vadászott, illetve anélkül vadászott, hogy vadászjegyet váltott volna s a büntető határozat keltétől számított három éven\ belül e cselekmények valamelyikét újból elköveti. 13. (25. §.) A kihágások büntethetősége mikor évül el?

A kihágások büntethetősége az elkövetés­ től számított 1 év alatt évül el. Vízjogi törvény. (1885:XXIII. t.-c.)

1. (143. §.) Az ál'védelmi töltésekre s az ezekhez tartozó művekre miket tilalmaz a vízjogi törvény?

Az árvédeimi töltéseknek s az ezekhez tartozó műveknek, nemkülönben a védültetvé­ . nyeknek rongálása egyáltalán tilos. Jelesen tiltva van: 1. a védtöltést leásni, átszúrni, levágni, ki­ völgyelni, róla gyepet szedni, abba csöveket, rudakat vagy egyéb tárgyakat beverni ; 2. a védtöltés vagy a hozzátartozó padkák testébe és lejtőinek lábvonalához hat méternél közelebb fát vagy bokrot ültetni, kerítést fel­ állítani ; 3. a védtöltés lábvonalához tíz méternél közelebb földet ásni, öt méternél közelc>bb 265

I

s7.ántani va gy a jál'á:-;keJé:-;i ennél s7.ííkebb iérre szorít ani ; 4. a védtöltésen keresztül, az e célra kijelölt átjáró helyeken kívül szekerezni, lovagolni vagy marhát áthajtani ; 5. a vízmércéket s az átjárókon a korláto­ ka t rongálni.

lyet a fBI kijelöl, de nündig csak egy tulajdo­ nosnak egyfajú állataim állítható ki. A marhalevelen a község igazolni tartozik azt, hogy a község kerületében, valamint tudo­ mása szerint a szomszéd községekben sem ural­ kodik az. illető állatfajra veszélyes ragadós betegség.

2. (144. §.) A védtöltés tulaJdonosának en­ gedélye nélkül mit nem szabad tenni?

4. (11. §.) Allatvásárokon a szarvasmarhák hogyan állítandók ki?

A védtöltés tulajdonosának engedélye nél­ kül tiltva van : 1. a védtöltés és padkák koronájára vagy ll>jtőire tömeges tárgyakat lerakni; 2. A védtöltésen legeltetni vagy azon sze­ kerezni, lovagolni és marhát hajtani. Állategészségügyi törvény.

(1888: VII. t.-c.)

1. (4. §.) Ragadós betegségben szenvedő állatoknak az országba behozatala vagy azon való átvitele meg van-e engedve?

Ragadós betegségben szenvedő vagy annak gyanujában álló állatoknak az országba be­ hozatala vagy azon való átvitele szigorúan tilos. 2. (8. §.) Mely állatokra kell marhalevelet váltani?

A ló, szarvasmarha, juh, kecske és sertés tulajdonátruházásánál vagy szállításánál, a belföldi forgalomban is, marhalevéllel lá­ tandó el. Gazdaság üzésénél, legeltetésnél és úszta­ tásnál a szállítás marhalevél nélkül történik . 3. (9. §.) Ki állítja ki a marhalevelet?

A marhalevelet azon község állítja ki, amelyből a marha elhajtatik. Egy marhalevél az elhajtásra kerülő álla­ tok összes számára, avagy arra a számra, ame266

Allatvásárokon a felhajtott vidéki szarvas­ marha a helybeliektől elkülönítve állítandó k i. Szabályszerű marha levél nélkül állatok a vásártérre egyá ltalában nem bocsájthatók .

5. (15. §.) Szabad-e a pásztorokna,k a nekik átadott álla tok közé más állatokat befogadni?

Pásztoroknak a község által számbavett és nekik átadott állatok közé más állatokat csak a község engedélyével szabad befogadni. 6. (18. §.) Vágómarha és kereskedésre szánt szarvasmarha milyen utakon hajtható és az ily lábon hajtott marhacsapatokat a csendőrség ellenőrizheti-e?

Vágómarha és kereskedésre szánt szarvas­ marha az ország területén, vasúton és hajón kívül, csak a, hatóság által e célra kijelölt utakon szállítható, illetve hajtható. Az ilyen, lábon hajtott marhacsapatokat a csendőrség ellenőrizheti és a megfelelő marhalevelE'k előmutatását bármikor kiván­ hatja. 7. (29. és 32. §§.) Ragadós betegségben lévő állatokkal milyen eljá1'ást kell követni?

Ragadós betegségben lévő, annak gyanujá­ ban vagy fertőzés gyanujában álló állatok el­ különítendők, őrizet és megfigyelés alá veendők. Az elkülönítés alá helyezett állatok bi r­ tokosa köteles arról is gondoskodni, h ogy az á l lat [17. elkiilönítés tari[lma alait [I rés7.é1'0 207

kijelölt helyet el ne hagyja és más állattal való érintkezéstől megóvass ék. Ragadós betegségben lévő, annak gyanu­ jában álló állatok istállója elzárandó, szint­ úgy eltiltan dó az illető udvarokon, községek­ ben, legelőn vagy határon a forgalom oly állatokkal vag-y tárgyakkal, melyek a beteg­ ség elhurcolására alkalmasak. Járványlepte udvarokban vagy istállók­ ban az állatok gondozásával megbízottakon kívül másnak tartózkodni tilos.

köteles el1'endelni és takonykóros állat tenné­ nyeinek forgalomba hozatala szabad-e? Mihely t .valamely állaton a takonykór, illetve a bőrféreg megállapíttatott, leölését és hullájának szőrö tül-bőröstül való kiirtását a hatóság elrendelni tartozik. Takonykóros állat bármely terményének forgalomba hozatala vagy felhasználása tilos.

8. (31. §.) Ragadós betegség kitörésekor mit tilt a törvény?

12. (7.9. §.) Száj- és körömfájásban beteg állat húsát és tejét forgalombahozni csak mikor szabad és az ilyen állatok tejét felhasz­ nálni meg van-e engedve?

Ragadós betegség kitörésekor, vagy ily lJetegség gyanuja esetében a község területén a különböző istállókból való állatok közös legeltetése, bizonyos legelőknek, továbbá kö­ zös használatra s�ánt kutak, itatók és úsztatók ha sználata és a beteg vagy gyanus állatoknak nyilvános vagy közös utakon való forgalm:l, nemkülönben a kutyák kóborlása tilos.

Száj- és körömfájásba n beteg állat h�sát forgalomba hozni vagy fölhasználni csak ha­ tósági állatorvos meghallgatása után és ható­ sági engedély mellett szabad. Ily állatok bőrét csak fertőtlenítés mellett szabad forgalomba hozni és felhasználni. Ellenben ily állatok tejét forgalomba hozni vagy felhasználni tilos.

.9. (61. §.) Lépfenében beteg, ennek gyanú­ .jában álló állat húsának vagy tejének forqa­ lomba hozatala meg van-e engedve?

13. (8.9. §.) Himlőbetey juhok húsát és tejét forgalomba hozni szabad-e? Himlőbeteg juhok húsát és tejét forga­ lomba hozni vagy felhasználni tilos. Ily j uhok bőre csak szabályszerű fertőt­ lenítés mellett hozható f�n'galomba és hasz­ nálha tó fel.

Lépfenében beteg, vagy ennek gyanúiában ' álló állat húsának, tejéJlek forgalomba hoza­ tala vagy felhasználása tilos.

10. (68. §.) Ha veszet t, vagy veszettség gyanújában álló kutya kóborol, mi a hatóság tennivalója? Ha veszett, vagy veszettség gyanújában úlló kutya (vagy más állat) kóborol, a ható­ sag tartozik a szomszéd közsé�eket erről érte-· sHeni és a kutya . (vagy más aHat) kiirtásáról intézkedni_ Ily esetben elrendelendő, hogy a község­ ben valamennyi kutya megkötve tartassék, vagy pedig biztos szájkosárral pórázon vezet· tessék; a szabadon járó kutya kiirtandó. II

11. (73. és 75. §§.) Mihelyt valamely állC/ton takonykór megállapíttatott, a hatóság mit 268

\

14. (99. és 102. §§.) R�hes állatok bőre és gyapjuja mily módon hozható forgalomba és cl sertésorbáncban beteg állat húsát és zsírját fölhasználni szabad-e? Rühes állatok bőre csak kellő fertőtlenítés mellett hozható forgalomba; timártelepekl'e, . feldolgozásra, ily bŐl'ök fertőtlenítés nélkül is közvetlenül vihetők. Rühes juhok: gyapja csak zárt zsákokban hozható forgalomba. Sertésorbáncban beteg állat húsát és zsÍr­ ját táplálékul forgalomba hozni és felhasz­ nálni tilos. 269

15. (151. és 154. §§.) Allategészségügyi ki­ hágást ki követ el?

1. aki az élelemre levágandó marhák vagy más állatok megvizsgálására s az ezekkel való bánásmódra vonatkozó egészségügyi szabá­ lyokat megszegi; 2. aki olyan marhát vagy állatot, melyet a fennálló szabály szerint csak a közvágóhidon szabad levágni, máshol vágat vagy vá.g le; vagy 3. aki olyan helyeken, ahol közvágóhid nincsen, a marhák vagy más állatok levágása iránt kiadott rendeletet vagy szabályt meg­ szegi s az ekként levágott marha vagy állat húsát emberi élelemre árulja, adja vagy hasz. nálja; 4. aki elhullott vagy levágott beteg marha vagy állat húsát, a körülményt tudva, emberi eledelre használja vagy e célra másoknak adja; 5. aki állatokat marhalevél nélkül elad, megvesz vagy szállít; 6. az a mészáros, marhakereskedő vagy marhahízlaló, aki a más községbeli szarvas­ marha behozatalát a községi előljáróságnak 12 óra lefolyása alatt be nem jelenti vagy j ár­ vány idején, a hatóság által eltiltott i degen istállóba bemegy; 7. aki szarvasmarhát, juhot, kecskét vagy sertést vágóhidon kivül és állategészségügyi vizsgálat nélkül vág vagy szúr le; 8. az a p ásztor, aki idegen állatot a község engedélye nélkül fogad be állatai közé; 9. aki marhát közös legelőre hajt, mielőtt azt a község által számbavétetné s egészségi állapotát megvizsgáltatná; ]0. aki vágómarhát és kereskedésre szánt marhát nem a hatóság által kijelölt úton hajt; �1. aki az állatjainak 'olyncmű megbetege­ deset, amely az emberekre vagy állatokra nem veszélyes, be nem jelent,i' 1,2- aki ragályós állat i beteg::,;ég fellépés!' eseteben elrendelt korlátozásokat meO"szegi' , I'"> ,

2iO

13. aki ebz<Í.rlat idején kutyáját nem tartja megkötve; 14. aki lépfenében, veszettségben, takony­ kórban, ragadós tüdőlobban vagy sel'tés­ ol'báncban szenvedő állatot gyógyít, beolt, rajtuk műtétet végez, illetőleg hullájukat boncolja; 15. aki tenyészbéna lovakat, ivarszel'vükön hólya�os kiütéssel bíró lovakat vagy szarvas­ marhakat tenyésztésre alkalmaztat.

Halászati törvény.

(1888:XIX. t.-c.)

1. (1. §.) A halászat joga kit illet meg?

A halászat joga a földtulajdon elválaszt­ hatatlan tartozékát képezi és a meder tulajdo­ nosát illeti. Arvizek kiöntéseiben a halászati jog azo­ kat a birtokosokat illeti, kiknek területét az árvizek elborítj ák. (l.,z,,-r 1'1
kötelezve?

Aki halászni akar, halászjegyet váltani és azt halászás közben magával vinni köteles. A halászjegyek érvényének tartama 1 év,

3. (9. §.) Kik kötelesek és kik jogosultak a halászt a halászjegy felmutatására felhívni? Az állami csend- és rendőrök, törvényható­ sági közbiztonsági közegek, valamint a pénz­ ügyőrök kötelesek; a halászati jog tulajdo­ no.sai, haszonbérlői és alkalmazottJal, vala­ mint az erdők, szőlők, mezők és gátak fel­ llgyeletével megbízott személyek pedig jogo5ítva vannak azokat, akik halászati eszközök­ kel vizek partjain járnak, a halászjegy �lő­ mutatására felszólítani.

4. (10. §.) A halászjegy felmutatására fel­ szólított halász mire van kötelezve? 271

Ezen felszólításra a halászó halászjegyét előmutatni köteles ; aki pedig ezt bármely ok­ ból elő nem mutatja, tartozik a halászattal azonnal felhagyni és ha ismeretlen, H felszólító kívánatára akár nevét és lakását megmondani a célból, hogy ezeknek bizonyítására szorít­ ható legyen, alkalmas zálogot adni, akár a fel­ szólító t a legközelebbi község előljáróságához követni, hogy kiléte ottan kideríttessp k.

2. (fl. §.) Halnak, ráknak stb. tenyésztésére és fogására ki van jogosítva?

5. (13. §.) Zárt vizekben a halászatra jogo­ sult a aM szatot hogyan gyakorolhatja? Mik,e t kell zárt vizeknek tekinteni?

A halászjegy egymagában a _halfogásnak semmiféle módjára nem jogosít.l A hatóság a halászjegy kiállítását II jogosultság igazolásá­ tól teheti függővé. P"J.,

Zárt vizekben a halászat a halászat ra jogo­ sult által korlátlanul gyakorolható. Zárt vizeknek tekintendők : a) a mesterséges halastavak, akár állanak halas vízzel összeköttetésben, akár nem ; b) mindazon egyetlen birtokos vagy több birtokos osztatlan tulajdona között fekvő vizek, melyek más halattartó vizekkel nincse­ nek oly összeköttetésben, hogy a halak az egyikből a másikba átmehetnek. s 6. (17. §.) Mit értünk kiméleti tér alatt ' hogyan ken azt megjelö"lni?

N yilt vizekben a halak szaporodására és az ivadék fejlődésére különösen kedvező helyeket kiméleti térré lehet nyilvánítani. A kiméleti tereket szembeötlő helyeken táblákkal jelölik meg, amelyekre hal van festve, alatta pedig ,,�iméleti tér" felírás olvasható. Halászatról szóló törvény módosítása.

(1925 : XLIII. t.-c.)

1. (1. §.) A zárt víz medrének tulajdonjoga mú-e terjed ki?

A zárt víz medrének tulajdonjoga az ily vízben levő halakra is kiterjed. 272

Halnak; ráknak, valamint más hasznos vizi­ állatnak nyilt vízben tenyésztésére, fogás ára és tulajdonba vételére, úgyszintén a ha1ik�a szedésére kizárólag az jogosult, akit a nyIlt vízben a halászat joga megillet. 3. (7. §.) A halászjegy egymagában jogosít-e halfogásra?

r

4. (8. §.) A halászatra nem jogosu:lt a víz . partján vagy a vízben mitől van eU'd tva?

Annak aki az illető vízben halászatra nem jogosult �em szabad fogásra kész állapotban levő hal&szó eszközzel a vízpartján j árni vagy ily eszközzel a vízben bármiféle j�rm.furö� (hajón tutajon, csónakon stb.) kozTeked11l, sem ily eszközt a víz partján vagy a vízoen levő bármiféle vízi művön (malomban, uszo­ dában stb.) tartani. -

j

5. (8. §.) A halászatra jogosítottak hal­ őrö"kül kiket alkalmazhatn ak?

A halászatra jogosítottak �alőrökül �,���l­ mazhatnak oly egyéneket, akIk a mezoorok törvényes minősítésé�e� megf�l�lnek., A halőröket a kozlgazgatasl hatosag fel­ esketi jegyz,ékbe iktatja és hasonló jelvény­ nyel l�tja el, mint a mezőő�k �t A feleske.tett halőrök szolgálatuk gyakorlasaban a magano­ sok által alkalmazo tt mezőőrökkel esnek egy tekintet alá. o'

.•

'6.

9. §.) A halászatot milyen módon nem szabad űzni? a) Halászatra tilos a halakat elkábít ó, mér-

gez ő- vagy robban tószert (ma,szlag:?t, mé�-ge­ ze�t csalit, oltatl�n .meszet, meregfnve�, dma. mItot sth.) hasznainI . d , A Pl'6bncse�dőrök

tanköll'�vC� 273

.

ft's

l

a

vizeket 11 bennük levő halak kifogása végett szakaszonként (duga) vagy egé.:lzben lecsapolni , vagy úgynevezett bányákban felfogni. N em esik e tilalom alá a vízfolyások lecsapolása ti ztogatás végett ; erről azonban az él'dekelt halászatra jogosul­ takat nyolc nappal előbb értesíteni kell. ej Tilos olyan állandó hal fogó készülék al­ kalmazása, mely közönséges vízállás mellett a meder felénél többet elzár. Ahol egyidejűleg több állandó halfogó készüléke t alkalmaznak, azoknak oly távol kell egymástól esniök, hogy a halak szabad közlekedését ne akadá­ lyozzák. A távolságo t a földmívelésügyi mi­ niszter rendelettel állapítja meg. d) Gátaktól, zsilipektől, hallépcsőktől és más vízi építményektől felfelé vagy lefelé harminc méternél kisebb távolságban más esz­ közzel, mint nyeles horoggal halászni nem sza­ bad. e) Nyilt vízben idegen halfajt a földmíve­ lésügyi miniszter engedélye nélkül telepíteni nem szabad. b J ;.Jem szabaa

7. (10. §.) Nyilt vizekre tilalmi időt ki álla­ pít meg; mennyi időre s a tilalom mire vonat­ kozik?

Nyilt vizekre a földmívelésügyi minisztel' általános tilalmat, ahol pedig szükséges, egyes " halfajokra külön tilalmat szab meg. A földmÍvelésügyi miniszter által meg­ állapított általános tilalom ideje alatt nyilt vízből halat fogni nem �szabad. Az általános tilalom kiterjed az olyan vÍz­ területekre vagy vízfolyásokra, esetleg csak időleges tavakra is, amelyek az illető vízterü­ l('ttel áradás következtében vagv egyéb okból oly összeköttetésbe juthatnak, hogy a halak el''''ikből a másikba átmehetnek. 8. (12. §. )A földmívelésügyi miniszter a '/(/7ászatot mily módon korlátozha t ja? A kor7rítozlÍsok alól lehet-e kivét<'lnek helye? 27J

A földmívelésügyi miniszter egyes v�zek­ ben és a vÍzszakaszokban rendelettel korlatoz­ hatja vagy eltilthatja a halászatra �áros.. o.�y fogási módot, vagy az olyan fogo9;.szlwz<;>k (szigony, eres,ztőháló stb.) �}�almazas� t IS, amely a törv�nybe nen; ut�?��k. Sz� �a�yoz­ hatja továbba a fogoeszkozok nyl�asan�k nagyságát (a hálószem bőségét) és eltIlthatJa az éjjeli halászatot. . A jelen törvény 9-:-�.1 . �-áb�n. foglalt tIlal­ mak alól a föl dmívelesugYl mmlszter � hal �­ szatra jogosult kérelmére egv�s halfaJ5>k �]­ irtása és más ' hasznosabb halfaJok tenyesztese végett vagy az üzem okszerűsége okából és általában közérdekből egyes területekre . �s előre megszabott időre kell ő ellenőrzéssel klve­ teleket tehet. 9. (J3� §.) A halászatm jogosított minő állatokat pusztíthat el?

A halászatra jogosult, ha vad�szati j,og�­ sítványa nincs is, lőfeg:yver hasznalat� �elkul elpusztíthatja a halakra nagyobb �ertekben kártékony állatok közül a vidrát, a vIdranyes­ tet a csonttörő sast, a halászó sast, a jé�ma­ dá{·t a szárcsát a búvárfajokat, valammt a gém �ket, vadru�á,k::tt � vadl�dfél�ket:.. Ez a , nem ermb a vadaszab teIUlet tu­ rendelkezes lajdonosánaK , esetleg bérlőjének tulaj�on­ jogát az ilymódon megfogott vagy eleJtett I vadra. 10. (13. §.) Kíméleti té1"en mi van eltitva?

Kíméleti téren az általános tilalom ide­ jén nem,csak � ha�á�zat, h�!1eIl} a vadá�zat, ,fl . békafogas, csonakazas, a · f�udes, a ka VlCS,� es iszapszedés és álta)á?ap �md\n" o!y � n n; u �e­ let, amely a hal lVasat es feJlod,eset �la!Ial­ tatja, tilos. Ilyen helyen az �ml;tett Ido,ben marhát, kacsát, ludat vagy mas alJaiot VIzbe f'rf'szteni nem sza bad. 11.

áru b (f

14. és J5. §§.) J]o7at tila 7 m i úlőb r /l b ocsátani 7ehet-e? 275

1 K*

l

Halat tilalmi időben áruba bocsátani vagy szállítani csak a községi elóljáróság által ki­ állított oly b izonyítvány mellett lehet, amely a hal származását és a fogásnak idejét iga­ zolja. 12. (19. §.) min t lopás?

Milyen halászat büntettetik

Aki zárt vízből vagy zárt víz módjára ha­ lászható vízből a halászatra jogosítottnak engedélye nélkül fog halat, a lopásról szóló törvényes rendelkezések szerint büntf'tendő. 13. (20-25. §§.j Ki követ eZ halászati ki­ hágást?

Halászati kihágást követ el az:

aj aki anélkül halászik, hogy saját

1"

r�

vagy segédjei vagy munkásai részére halász­ j egyet váltott volna; b j aki más névre szóló vagy olyan halász­ jeggyel halászik, amelynek érvényessége meg­ szünt; ej aki halászjegyét használatra másnak adja át; dj aki hamisított hal ászj eggyel halászik VUP''T halásztat; ej aki halászjegyét halászat közben . nem tartja magánál; --r-tj aki halászjegyét az ellenőrzésre jogosult egyénnek f.elszÓlítás ellenére meg nem mu­ tatja; gj aki kábító, mérgező vagy robbanó szer­ rel halászik, vagy az ily szereket másnak ha­ lászat céljára megszerzi vagy eladja, vagy az kifogja vagy áruba így megölt halat a vízből . bocsátja; hj aki a halászati kihágáson tettenérőt ve­ szélyesen fenyegeti, vagy ellene erőszakot használ ; ij aki vizet halak kifogása végett szaka­ szo�ként. vagy egészben lecsapol vagy felfog ; .1 ) akI a törvény által megszabott legrövi­ debb méretnél kisebb halat (halivadékot) fo276

9·ya.;; z iás �ljára engedély nélkül kifog vagy aruha bocsat; kj az a hivatásos halász (halászatot saját kezelésében űző tulajdonos bérlő halász­ g� zda) halászlegény,,, rész�sh!liász), aki fogásra kesz , ,:lla.p,otban levo halaszo eszközzel oly víz partJan Jar, amelyben halászni nem jogosult vagy . az említett eszközzel ilyen vízben köz � lek� dlk, va9,y F�e� e� zközt a víz partján vagy , tart, avagy idegen víz­ a v�zen levo vlz:muvon teruleten a halaszatra jogosultnak engedélye nélkül halászik; lj az a hivatásos halász, aki az általános tilalmi idő alatt nyilt vízből halat fog vagy az f'gyes halfaj ra megállapított tilalo� alá e�ő halat ki.f0gás� után az anyavízbe rögtön VIssza nem J uttatJa; m) aki árvíz kiöntéséből a halaknak a me­ derbe visszatérését szándékosan akadálvozza' n) aki az általa , vagy közreműködéséve i törvény el�ené�e fogot � halat áruba bocsátja; o) a hlvatasos halasznak nem tekinthető olyan egyén, aki fogásra kész állapotban lev6 halászó �szk?zzel olX víz partján jár, amely­ ben . halaszm nem Jogosult, vagy az emIítet1 eszk?zz�l ilyen vizen kö'z;l ekedik, vagy ilyen eszkozt a víz partján vagy a vízben levő vÍzÍ­ művön tart, avagy jdeg�n vÍzterületen a halá­ szatra jogosultnak engedélye nélkül halászik ; p) a hivatásos halásznak nem tekinthető olyan egyén, aki általános tilalmi idő alatt nyilt vízből halat fog, vagy az egyes balfajra m<:,gállapÍtott tilalom alá ('ső halat, kifogása . utan az anyavÍzbe rögtön vissza nem bocsátja ; r) aki olyan halfogó eszközt alkalmaz, arpely a meder felénél többet elzár, vagy aki gataktól vagy más vízi építményektől felfelé vagy lefelé harminc méternél kisebh távol­ s�g�an -:- a nyeles horgot kivéve halász, yegul akI nyilt vízbe engedély nélkül telepít Idegen halfaj t · s ) aki olya� halat bocsát áruha, amelyről . f ndjD, hogy más jogosulatlanuJ fogta : -�

277

t) aki álcáz va vagy magát egyébként fel­ ismerhetetlen né téve halászik; u) aki a halászatra jogosultat jogának gya­ korlatában szándékosan akadályozza ; v) aki a tilalmi idő alatt halat szállít vagy áruba bocsát anélkül, hogy a községi előljáró­ ság bizonyítványával tudná igazolni, hogy az ily halat tilalmi idő előtt fogták, vagy azt, hogy a hal zárt vízből, esetleg külföldről szár­ mazik ; x) aki a halászati jog kiterjedésének meg­ jelöléRére szolgáló táblát más helyre átteszi, olvashatatlanná teszi vagy bemocskolja; y) aki a földmívelésügyi miniszter által I elrendelt s a halászatra vonatkozó korlátozást vagy tilalma t megszegi ; z) aki kíméleti téren az általános tilalom idején olyan cselekményt követ el, amellyel a hal ívását és fejlődését hátráltatja. 14. (26. §.) A halászat bérlője, illetve a ha­

l'lveszti és részére az ít élet jogcl'őrc cmelkedé­ sétől számított három évig halászjegyet nem szabad a dni. Ezt a rendelkezést alkal mazni kell arra is, a.ki tiltott módon vagy t ilalmi időben, avagy tIltott eszközzel űzött halászásért egyízben már j ogerősen meg volt büntetve és ezt a ki­ hágás t újra elköveti. 16. (28. §.) Halászati kihágások elb írálása kinek a hatáskörébe tartozik? A halászati kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri bün­ tető bíróságnak, a magyal' király i államrend­ őrség működési területén az államrendőrség­ nek hatásköl'ébe tartozik. Harmadfokon a magyar királyi földmi ve­ lésiigyi miniszter határoz. Halászatról szóló törvények végrehajtása.

lászatra jogosult, mint i7yen, h alászati kihá­ gásokat mikor követ el? a) aki mint halászati társulatna k tagja

vagy halászati társulat vízterületének bérlője a halászatot a földmívelésügyi miniszter által jóváhagvott üzemtervtől eltérően gyakorolja, vagv a halászatnak az iizemterv szerinti gya­ korlását akadályozza; b) aki mint bérlő nem gondoskodik arról, hogy a mélyedésekben rekedt halivadék az anyavízbe jusson : e) aki a kifogott halzsákmányról a tör­ vény által megszabott könyvet nem vezeti vagy abba valótlan adatot jegyez ; cl) az a halászatra jogosult, aki oly vÍz­ �zakaszon halászik, nmelyen a halászat gya­ korláRát a föl dmívelésiigyi miniszter felfiig­ gesztette. 15. (27. § . ) Bünfetésképen halászjegyet

három évig kinek nem szabad adni?

Az, akit azért büntetnek meg, mert a j ogo­ "H ott r n g N1 61 y e nél kiil ha l áRzott, hn lá"zjegyét

(1926. évi 9500. számú földmívelésügyi miniszteri rendelet.)

---

1. (5. §.) A halak on és a rákokon kívül ha­ lászati szempontból milyen állatokat kell hasz­ nos víziállatoknak tekinteni?

. A halakon és a rákokon kívül hasznos vízi­ állatoknak még a békákat és piócákat kell tekinteni. 2. (6. §.) A ki nyilt vízen halászni akar,

mire van kötelezve?

Aki nyilt vízen halászni akar, halászjegyet tartozik magával vinni s azt az ellenőrző kö­ zegek kívánatára felmutatni. 3. (10. §.) Halászjegyet hány személyre

lehet kiállítani? Lehet-e azt átruházni? Med­ dig érvényes?

Halászjegyet csak egy személy nevére le­ het kiállítani. A halászjegyet másra átruhápTIl nem szabad s az mindig csak az illető év mft279

jus hó l-étől a következő év április hó 30-áig azaz egv évre érvényes. 4. (20. §.) Az általános halászati tilalom mettdl meddig van érvényben?

, Nyi}.t v�zekl�e nézve �prilis hó 20-tól május ho 31-mg altalanos halaszati tilalom van ér­ vényben, melynek ideje alatt halat fogni nem szabad. Ez a tilalom kiterjed az eláraszto tt hullám. térre is. 5. (21. §.)

fogni?

Mikor nem szabad pisztrángo t

Sebes pisztrángot október hó l.-€től január 15-éig, a szivárványos pisztrángot pedio' március hó l-étől április hó 30-áig nem szabad fogni.

hó

6.122. §.) Ráko t mikor nem szabad fogni? A til�i idő a !att fog?tt vagy a megengedett­ nel, mmdebb rakkal m�t kell tenni?

Rákot nyüt vízből október hó 15-étől de­ c�rnber . hó .l:.fug nem szabad fogni. A ü�alm� alatt fogott, úgyszintén az ,;' PM olyan rakot, amelynek hossza a szemtől a ki­ egyenesí tett fark mérve kilenc centi­ !'!!J.ti. métert nem ér el, végéig a vízbe vissza kell bocsá­ tani. . .

�

7. (23. §.) Nyilt vízből csak milyen méretü halakat szabad kifogni? Kisebb m�retü halak­ ka� m.it kell tenni? A hal hosszát hogyan kell merm?

Nyilt vízből az alább felsorolt fajú halat csa k akkor szabad fogni, ha mérete IE'galább a következő : fogassüllő hossza 30 cm, vagy súly a 25 dg ; kecsege hossza 40 cm, vagy súlya 25 dg ' márna hossza 25 cm, vagy súlya 20 dg : ' ponty .hoss� 30 cml ,:ag� súlya 40 dg ; sebespIsztrang, sZlvarvanyos pisztránob' hossza 20 cm, vagy súlya 15. dg. Ha ennél kisebbméretű hal jut a fogó280

készülékbe és onnan élve k iszedhető, feltétle­ nül vissza kell bocsátani. A hosszat a hal orrahegyétől a farkúszó végéig kell mérni. Piaci ellenőrzés alkalmával a súlyban mu­ tatkozó eltérés csak akkor kifogásolható, ha t ííl százaléknál nem nagyobb. 8. (24. §.) A nyilt vízből a megengedett mé1'etnél lZifogott kisebb hallal, ha az élve a vízbe vissza nem bocsátható, mit kell tenni?

Ha nyilt vízben véletlenül olyan hal kerül fogóeszközbe, amely a meghatározott méret­ nél k isebb, azt, ha a vízbe élve visszabocsátani nem lehet, fogyasztás céljára sem piacra, sem egyébként üzleti forgalomba bocsátani nem szabad. Az ilyen halat a halászszemélyzet kö­ zött fel lehet osztani, de a személyzetnek egyik tagja sem kaphat naponta egy kilogrammnál többet. A fennmaradó mennyiség felett az rlsőfokú hatóság rendelkezik és azt köz- vagy jótékonycélra fordítja.

Ll

.9. (25, §.) Zárt vízből származó halakm és 1'ákokm az általános tilalmi idő és a legkisebb méretek tilalma fönnáll-e?

Zárt vízből származó halakra és rákokra sem az általános tilalom, sem a legkisebb mé­ retekről szóló rendelkezés nem terjed ki. Mindazonáltal, ha valaki ilyen tógazdaságból kifogott s a halásztörvény szerint védelemben részesülő oly hala t vagy ráko t, amely a meg­ határozott méretnél kisebb, avagy halat vagy rákot az általános tilalmi idő alatt szándéko­ zik szállítani vagy eladni, tartozik az ily hal va rák származását a hal vagy rák fogásá. nak helye szerint illetékes községi előljáróság által kiállított bizonyítvánny al igazolni. "TT

10. (27, §.) Azok a halfajok, a melyek nek méretére nézve rendelkezés nem áll fenn, szál­ líthatók és eladhatók-e?

Azokat a halfaj okat, amelyeknek méretére nézve rendelkezés nincsen, akár zárt, akár 281

nyilt vízből származnak, tekintet nélkü] mé­ l'etükre, lehet szállítani és eladni. 11. (28. §.) Tilalmi idő alatt oly halat vagy 1'ák � t, melynek fogása tilalmazva van, milyen feltetelek mellett szabad á1'usítani?

Tilalmi, időszak alatt oly halat vagy rákot. amely e tIlalmak valamelyik e alá eRik ' de a meghatáro zott méretnél nem kisebb, csak abban az esetben szabad szállítani vaO'v áru­ sítani, ha a halnak vagy ráknak szár; azását t, hogy tilalmi idő előtt fogták, a tulajdo­ �os a hal vagy a rák fogásának helye szerint l]�etékes község előljárósága által kiállított Inzonyítvánn yal igazolja.

s

- __

12. (32. §.) A hatászati tiirvényekben tiltotf módokon kívül milyen eszközökkel nem sza­ had halászni?

A halászati törvényekben tiltott módokon kívül m�g lő�e�yverre] , szigonnyaJ, dárdával vagy mas szuroszerszammal sem szabad ha­ lászni.

•

13. (34. és 35. §§.) A halfogó készülékeket hogyan kell felállítani? Mi nem minősíthető a mede1' felénél nagyobb rész elzárásának?

Az olyan állandó halfogó készülékeket, melyek a mederhez vagy a parthoz vannak erősítve, vagy a vízben szabadon van nak fel­ függesztve s egymást szorosan követik egy­ mástól oly távolságra kell felállítani, h�O'y a balak szabad közlekedését ne akadályo�zák . E célból a fogóeszközök a medernek felénél nagl o�b ré�zét nem zárhat ják el s egymástól valo tavolsaguknak a legnagyobb fo�óeszköz hosszúságának legalább háromszorosa ra kell terjednie. Olyan fogókészülékek (varsák) melyek II víz színe alatt úgy vannak elhel yezve, hogy , n VIZORZlop f('le Rzabadon marad ' nem m inő­ síthetők a meder felénél nagyobb rész elzá nl­ sának. 282

14. (38. § .) illi ct kötelessége a csendől's ég­ nek, ha azt észleli, hogy a megállapított tilavmi időszakok alatt vagy egyáltalá ban a megha­ tározott méretünél kisebb halat vagy rákot árusítanak? A közigazgatósági hatóságok, a csendőrség

és rendőrség közegei, a vámőrök, a folyam­ őrök és pénzügy őrök, valamint a szőlő-, mező­ és erdőőrök, úgyszin tén a kikötők, gátak, csa­ tornák őrei kötelesek felügy elni arra, hogy a megállapított tilalmi idősza kok alatt, valami nt általában a meghatározott mérete knél kiseb? halakat és rákoka t, a megengedett esetek kl­ vételével, ne szállíts anak, illetőle g áruba ne bocsássa nak. Ha a hatóság vagy hatóság i közeg halna� vagy ráknak szállítását vagy árusítását tilalmI idő alatt, vagy a meghatározott mél'eteknél kisehb halnak vagy ráknak szállítá sát vagy eladását bármik or észleli, köteles a szállító ­ tól, illetőleg az eladó tól megfelelő községi bi­ zonyítv ány felmu:t atását követel ni. Ha az il­ lető ily bizonyí tványt felmuta tni nem tud, az eladást vagy a szállítá s ! � eg kell tilt�ni s, a� �, akit tetten érnek, a hatosagnak halade k nelkul fel kell jelenteni.

15. (85. §.) A halászat mikor minősül lo­ pássá?

Aki zárt vízből vagy zárt víz módjára ha­ lászhat ó vízből a halásza tra jogosít ottnak en­ gedélye nélkül fog halat, a lopásról szóló tör­ vényes rendelk ezések értelmé ben büntete ndő. Ehhez képest az ily bűncse lekmén y tekin­ tetében a büntet ő törvén yeknek a részességről, tovább á az orgazdaságról és a bűnpá rtolásr ól §zóló rendelkezései is a lkalmazást nyernek.

.f'"

Közutak és vámokról. (1890:!. t.-c.)

1. (107. §.) A közutak on hogyan kell haj­ tani és kitérni? 283

A közutakon való hajtásnak és kitérésnek a forgalom biztonsága érdekében való szabá­ lyozására a következők állapíttatnak meg : aj minden járóművel balra kell hajtani, szembejövő j áróműnek balra k el l kitérni, az c�.ő tt.e haladónak pedig jobbról kell eléje kemllll ;

.

b J hidakon más járóműnek eléje hajtani ..

tilos ;

l

I

c) udvari, katonai, posta- és tiizoltó' va­ lamint mentő járóműveknek minden más akár szembejövő, akár azokkal egy irányba� ha­ ladó járómű feltétlenül kitérni tartozik ; d) oly utakon, melleken akár az útpálya keskenysége, akár mas okból csak egy járt nyom l étezik, üres járómű a személyszállító­ nak vagy terheltnek ; - személyszállító a sú­ lyosan terheltnek ; - eg-venlő járóművek közül a lejtőről lefelé jövő a felmenőnek egészen ; végre egyenlő minőségűek és sík pályán egy­ másnak fél nyomszélességre kitérni tartoznak .

2. (108. §.) Milyen hidakon tilos a sebes hajtás?

Három méternél na�yobb nyílású hidak­ nál, kivévén a bolthajtasos hidakat, továbbá javítás alatt álló minden hídon a sebes hajtás feltétlenül tilos.

3. (109. §.) Szabadon hajtott állatcsopor­ tokkal való találkozásnál a járómüveknek hogyan kell hajtani, 8 az állatcsoportok tulaj­ donosainak mi a kötelességük?

. Szabadon hajtott állatcsoportokkal (nyá­ Jakkal, csordákkal, falkákkal, stb.) való talál­ kozásnál minden j áróművel lépésben kell haj­ tani mindaddig, amíg az állatcsoport mellett elhalad, annak tulajdonosai és hajcsárai pe­ dig kötelesek akár szembejövő, akár hátuk mögül előre hajtó járóműveknek megállás nél­ küli elhaladhatására az útpályán elégséges utat nyitni és ennek gyors eszközlésére az állatcsoport mellett elégséges vezetőt' hajcsárt, stb. alkalmazni. 284

Kisebb állatcsoportokkal csak az út fele részét szabad elfoglalni ; egyes állatok pedig féken vagy pányván vezetendők. 4. (110. §.) Ores vagy terhelt járómüveket szabad-e az úttesten hagyni?

Üres vagy terhelt j áróműveket az útpályán hagyni vagy vonóállatokkal ellátottakkal az úton hummosan álldogálni nem szabad. Azon járóművekkel, melyekkel a hosszabb ideig való megáll ás elkerülhetetlenül szüksé­ ges, az út egyik oldalára kell állani, úgy, hogy melettük két egymással szembe jövő járóműnek az útpáJlyán közJekedhetésére kellő tér maradjon. M ég az útpályán eltört, leros­ kadt, vagy feldőlt j áróművek is csak a szüksé­ ges segély megszerzéséig maradha tnak, de akkor is felügyelet alatt és éjjel lámpával vi­ l ágítva legyenek. Az ily j áróművekről lerakott tárgyak, áruk, stb. az útpadkákon helyezen­ dők el és onnét legkésőbb hat óra alatt eltá­ volítandók. 5. (111. §) Mi van meg tiltva a járómüvet vezető kocsisnak s szabad-e több járómüvet egymásután akasztani?

A j áróművet vezető kocsisnak a hajtás alatt I aludni, a j áróművet vezetés nélkül hagyni, vagy egyszerre több járóművet vezetni tilos. Tilos továbbá több terhes járóműnek egy­ más után való akasztása, mely szabály alól csak új vagy javított, vagy baleset által meg­ sérült teljesen ül'es járóműnek és esetleg kézi kocsik képeznek kivételt.

6. (112. §.) A járómüveknek éjjel és sötét időben mivel kell ellátva lenniök? Minden járóműnek éjjel és sötét időben feltünő helyen vagy l ámpával világítva kell lennie, vagy a vonó állatok legalább egyike csengővel látandó el. 7. (113. §.) A járómüvekhez hány állatot lehet kötni s a rakományt milyen szélesség­ ben lehet rakni? 285

I I

A

járómiivekhez hátul kettőnél több állatot vagy vonóállatok mellé szintén két állatnál többet kötni tilos, sőt (egy sorba fogott) hár­ mas fogatnál csak egy köthető. A jál'óművekre a rakomány három métert meghaladó szélességben nem rakha tó. 8. (113. §.) Ha olyan tárgyakat kell szállí­ tani, amelyek három méternyi szélességet meg nem haladó részekre nem oszthatók el. a fuvar tulajdonosa miről köteles gondoskodni? Ha mégis oly tárgyak szállítása fordul elő, melyek három méternyi szélességet meg nem haladó részekre el nem oszthatók, a fuvar tulajdonosa gondoskodni tartozik arról. hogy a szélesebb rakomány által a közlekedés szükség felett ne korlátoztassék (a többi közt, hogy segélyre kellő számú munkás rendelke­ zésre álljon s a kitérés lehetősége biztosíttas­ sék) , továbbá, hogy az úton levő műtárgyak sérülést ne szenvedjenek. 9. (121. §.) Községek belterületén, továbbá járóművek és szabadon hajtott állatok köze­ lében mi van megtiltva? Községek beltel'ületén egyáltalában, köz­ ségeken kívül pedig járóművel, illetőleg szaba­ don hajtott állatok közelében ostorral cserdí­ teni, lőni, vagy robbanó töltény eket eldurran­ tani tilos. 10. (122. §.) Az út mellett fekvő épületek­ nek út felőli oldalán vagy az úton haladó járóműveken milyen tárgyakat nem szabad felaggatni, mit nem szabad takaró nélkül szállítani? Az út árkába milyen tárgyakat ' nem szabad dobni? út meHett fekvő épületeknek út felőli ol­ dalán, vagy az út mellett közvetlenül levő helyeken, vagy az úton haladó járóműveken oly tárgyakat, melyektől az igavonó és más állatok ' megrémülhetnek, továbbá nyers h úst, állatbőröket stb. takaró nélkül felaggatni vagy szállítani nem szabad. Az útárkokba 286

áll.ati hullákat vagy egyéb undort vagy ije ­ delmet okozó tárgyakat dobni nem szabad, azoknak eltávolításáról pedig a község elől ­ járósága gondoskodni tartozik. Kerékpárokkal való közlekedés szabályozása. (1897. évi 42.159. számú belügyminiszteri rendelet )

1. !J..-§ .) Kerékpárral való közlekedés hol

va n

mege[J.gedve? A kerékpárral való közlekedés általában csakis kocsiúton engedtetik meg. Amennyiben a kocsiút rosszassága a ke­ l'ékpárral való haladást lehetetlenné tenné, úgy a helyi hatóság k ivételesen megenged­ heti a gyalogutaknak e célra való felhasz­ nálását, de csakis a lépésben menő ember ha­ ladását felül nem muló sebességgel . 2. (3. §.) A kerékpár mivel legyen felsze­ relve?Minden kerékpár va�y ehhez hasonló gép irányító, fékező és legalabb 30 méternyi távol ­ ságra hallható csengőkészül ékkel, valamint eIül lámpással legyen ellátva, mely a sötétség beálltával meggyujtandó . A lámpás ilvege �zínes nem lehet. Világítóanya gul gyertya, olaj, vagy kisebb fokú villanyfény alkalma7.­ ható. 3. (4. §.) A kerékpárosna k kerékpárjávo Z h ogy an-Tre ll közlekednie? Minden kerékpáros köteles gépét kellő e1ő­ vigyázattal kezelni és vezetni. A városok és kö�égek belteriileté n kerékpárral túlságos gyorsasággal , vagyis , a , k� tfogatú könnyű k ?, csik rendes sebessegenel gyorsabban elo­ haladni versenyt futni, közlekedési eszközö ket e� bereket és állatokat körülkeringeni s ált� lában bárhol olyasmit elkövetni , ami a személy- és vagyon biztonságot veszélyeztet ­ hetné, a közlekedést akadályozhatná, vagy a 287

lovakat és egyéb állatokat megriasztaná. tilos. Kapukon át, egyik utcából a másikba való befordulásnál, utcakeresztezéseknél, köz­ utakkal hat�ros, telekről kifutás, vagy ilye­ nekbe befutásnal, s mindenütt ahol kocsi- , Jovas- vagy gyalogközlekedés a rendesnél fokozottabb mérvű, csak lassan, vagyis a gya­ Jogo� ren ?es sebességével szabad , kerék pá­ , e�etleg koteles a kerékparos - a ro�m ; sot szukse,9h:z képest" v!l&l a re� dőrközeg figyel­ meztetesere - geperol leszallva ezt mind­ addig kézen vezetni, míg az útte;t ismét sza­ baddá nem lesz . ,

4. (5 ..J.1. A kerékpáros a haladás irányá­ ban álló vagy járó-kelő közönséggel szemben . mire van kötelezve? .

� �a�ad�s irány� ba� álldogáló vagy járó­ kelo kozonseg a kel'ekpar, vagy ehhez hasonló gép közeledtére - hangos csengetéssel kellő időben és jól hallhatóan figyelmezte­ tendő. A városok és községek belterületén, utcakel'esztezéseknél az óvjelws mindenkor megadandó. 5. [!.;.. § .) A kerékpárnak az úton hogyan kell koz�ekedni('!?

espt Jcg l m;zcl l l n i tartoz i k, lllíg s zabad dá les z . . l

ti

pálya

i::; IIIé t

7. (7. §. ) A megelőzésnck hogyan kell tör­ té n l1irshol van a mege?őzés meg tiltva?

Kocs ik, lovasok stb. megelőzése jobbra , Q'yo rsít ott menetsebes ségge l történjék. A k ocsi , adott figyelmeztető jelre, szükség esc­ tén annyira kötele::; balra kitérni, hogy a kpl'ék páros veszély nélkül elmehessen mcl­ lettr. Az utak szögletein és keresztezé seken, hi dakon, kapúalja kban, alagutak ban s min­ dpnütt, ahol az úttest - kocsik s más jármű­ YPk közlekedése miatt - szűknek bizonyul, t ilos il megelőzés.

§.) Mi it kötelessége a kerékpárosnak, a ló a kerékpár láttára megijed, vagy ha elhaladása mások testi biztonságát veszélyez­ teti? Ha a kerékpáros észl'evet,;zi, hogy a ló a ha

8 . (8.

kerékpár láttá.ra megbokl'oso dik, vagy ha egyéhként a kerékpárI'al való elhaladás az cm berek testi biztonságát veszélyezteth etné, tartozik gép éről le,;zállani. 9. (9. §.) Kik nek köteles a kerékpáros ki­

térni?

A �el'ékpáros gépén, hacsak helyi akadá­ lyok l!mcsenek, mindig az útpálya baloldalán haladJon � �Z ellen�ező . oldalra. - amennyi­ ben ott kIvan megallam - mmdaddig nem for�u�hat, mfg . céljához közel, nem ért. Egyik utcaboi a m�sl.k b� kanyarodas jobbra : hosz. szú, balra : rOVld lVben teendő meg.

Zárt sorokban menetelő katonaságnak , temetéseknek, nyilvános felvonulásokn ak, ud­ vari hintóknak, posta fogatoknak, szereikkel mentésre siető tűzoltóságnak és mentőknek , valamint a közutak fe-l locsolását végző járómü­ veknek úgy az előrehaladó, mint a szemhe­ jövő kerékpá ros kitérni köteles . Ha ezt a hrlyi viszonyok meg nem engednék, tartozik Clzok elvonúlásáig megállani .

Szembe jövő kocsiknak, kerékpárosoknak lovasoknak, nagyobb csoportoknak , stb. a ke � r�kpáros kellő időben és módon balra térjen kI. Ha ezt a helyi, vagy egyéb kOl'ülmény ek meg nem engednék, mindadd ig megállapodni.

kötni!

6. (6. §.) A kerékpá1'os kinek mikor és ho­ gyan tér ki? Ha a kitérés nem 'lehetséges' mi a kerékpáros kötelessége?

288

10. (12. §.) Szabad-e az ebet a kerékpárhoz

Tilos a kerékpárhoz, vagy hasonló gépek­ hez ebeket zsinórral, vagy egyébként oda­ kötvp futtatni .

ll. (13. §.) Kerékpárversenyek hol és kinek az engecl�lyé1Jel rendezhetők? l'l'ólJ"t.clIc!őrÜk ( a l l k iill� Yl·.

289

19

l{ y ré k pá l'ven;enyek, t ö m eges ker6Iq )ú rJ\>1 v O l l u l ások C'supán elTe a l ka l m a s hel y e kC'u , i l l et é kcf' i l let ve ú t \' onal a kon és időbe n , hel y i l'en dőrhatóság előzete:::; engedél yé vel é� által előí rt módoza tok betartásával 1'CI1 az dezhetők.

az

az

12. (15. §.) Szab(/d-e k u tyá k a t 1'OZÓ y,tán uszítan i?

a

kel'ékpá·

K utyáknak a keré kpál'ozók u t á n i uszítá :::;a t i l o s ; v a l amint a keré k p ározó után iramodó kutyát gazdája vagy h ozzáta rtozója vissza­ h í v n i kö teles.

köziga zgatás i

é ta l ata i k r ó l az i.1.1e t k e � sek t e n n I . kotele tést n a k jelen

!;

l·

13. ( 16. §.) Kö t e l es -e lj kerékpáros ( l remt­ őri közeg felszólításánah engedelmeskedni?

A rendőri közeg felszól ításána k v g y rell del kezései nek a kerékpározók e nged el m es ­ kedni tartoznak, úgy szin tén kötelesek a rend­ őrközegek nek fel szólítá sára megál l a n i s ezek kívánatál'a magukat igazol n i ; a magukat iga­ zol n i nem tudó k erékpál'osok k ö t e l esek gépjü ket kézen vezetve - az i l lető rendőr­ közeget a l'endőrhat óság l egközelebbi helyi. �égébe követni.

II I� l·

14. (1S. §.) A kerék,Járokka[ való közleke, dést szabályozó miniszteri ren delet e t á t h ág ó !; mit követnek el? cselek vők

"I(özutakról és vámokl'ól szúló törvény" végre­ hajtása tárgyában kiadott 1893. évi 17033/1. számú kereskedelmi miniszteri rendelet.

z

:!90

a

;.> .

Az állami útmesierek karuk fel ső részén kir. ú tmester" jelzé.ssel és számmal ellátott emzeti színű k arszalagot , a z áll a m i ú t k a p a ­ r ó k pedig "állami ú t k a paró" j elzésű é s szám­ mal el látot t pl éhjegyet kötelesek szolgála tuk közb en visel ni.

�

1. (4. §.) A gépjáróműveknek és mótoros kerekeknek milyen jelzőkészülékkel kell el­ látva lenniök? A gépjárómüvel mek j elzésre alk a lmas k ürt­

t el is felszerelve kel l l enniök. A mótoros ke­ rekek k ürtje éleshangű l egyen,. egy é b gépjárműveké pedig mélyhangú . Sötétség és köd beálltával a gépj áróművön elől két, h át ul pedig egy színtelen ü veggel el látott vil ágítólámpá t kell a l k a lmazni. Az elől el helyezett l ámpáknak a z utat kielégítő távolságra kel l rnegvilágítani ok, a hátsó vil ágí tól ámpa pedi g a rendszám meg­ vil ágításár a szolgál. Mótoros kerekekre csak elől kell al kal­ mazni egy szín telen iivegű lámpát.

az

2. (31. §.) A gépjárómű veket csak milyen egyén vezeth eti?

:i

g�pjárómű veket csa k olyan egyén vezet­ h,e h, akI a megfel e l ő gépjá rómű vezetői v izsgá t s Iker rel l etet te.

1. Vtmestereket és ú tbiztosok.at a csend­ .ő1'ök milyen tekintetben kötelesek ellenőrizni? A csendőrségnek kötelessége éheren Ől'­ köclni a felet t , hogy az ú tm esterek, ú t bi toso k �s útkaparók kötelességliket az útrendészet kör ii I pon tosa n teljesítik-e vagy sem . T pa s z-

Az ú tmes tcrek. és ú tkaparók szolgálat­ kötelesek viselni?

bm; m iJlő jel vény t

Gépjáróművek úti forgalmának szabályozása. (1910, évi 57.000. számú beli.igyminisztel'i rendelet.)

a

A ren delet ell e n vető k vagy l'en dőri kihágás t követnek el.

h atóság

l·

II

�

K zh�sz n ál a tl'a szolgáló gépjáróm űvet c s a k oly fe dI vezethet, a k i élete 2 1-i k évét betö l ­ töt te.

v

I

1 9 '"

3. (43. §.) sebessége?

}[ILYCIl

leg!JPIl

a

gépjáróművek

A menetsebesség mÍllc1en körülmények kö­ zött olyan legyen, hogy a vezetőnek hatalmá­ ban álljon gépjárómiívét a személy- és vagyon­ biztonság veszélyeztetése nélkül vezetni. A városok és kör,ségek belterületén - hD teljesen szabad az út - a személyszállításra szolgáló és háromezer kilogramnál nem nehe­ zebb gépjármiívek legfeljebb 25 kilométer óránkénti menetsebességgel vezethetök, a há­ romezer kilogramnál nehezebb gépjármiivek pedig 20 kilométer óránkénti se' ességnél nagyobb sebességgel nem haladhatnak.

4. (47. §,) Lófogattal való taZálknzásnál mi a gépjá1'ómű vezetőjének kötelessége? Lófogattai való í alálkozásnál, ha a lovak nyugtalankodnak, a vezető gépjárómiívét las­ sítani és a szükséghez képest a gépjárómiívét megállítani, fenyegető veszély esetében pedig a mótor működését megszüntetni köteles.

5. (49. §.) A sötétség beálltával a gépjáTó­ művet és a mótorkereket milyen lámpákkal keU megvilágítani? Sötétség beálltával, valamint ködben a gépjárómiívet elől két, hátul pedig egy színte­ len üvegű lámpával meg kell világítani. Erősfényií, reflektoros lámpák fényét a városok belterületén homályos üveg alkalma­ zásával vagy egyéb megfelelő mó/lon tompí­ tani kell. Mótoros kerekeket csak elől alkalmazott színtelen üvegií lámpával kell megvilágítani.

6. (50. §.) Kürt jelzést m ikor kell használni? Riasztó kürtjelzéseket milven gépjáróművek használhatnak?

A gépjárómiínek lakott helyeken való meg­ indításánál, utcák keresztezésénél és minden ('setben, amikor ezt a közlekedés biztonsága sr, il kségessé teszi, kilrtjrlr,ést kr]] használni . 292

Riasztó, fölsértő vagy szokatlan h m1 O' lt ki.irtjelzőkeí vagy más j elzőkészüléket vá �o­ sokban csakis tűzoltóság, mentők vagy rendőri hatóság gépjárómiívei használhatnak.

7. (51 . §.) Baleset eknél mi a gépjáró ln ű ve­ zetőjének kötelessége?

B alesetf�knél a gépjárómiívet azonnal JUrO' k el! állít.ani s lehetőség szerint első segélyt ke l! . nyuJtam.

8. (52. §.) Ha a gépját'ómű szerkezetében hiány állana b e, vagy a jelzőkürt elromlanék' mi a vezető kötelessége? H� a gépjáróm� szer�ezetében vagy forga­

, , lomkepessegeben hlany aUana be, vagy a j el­ zőkürt hasznavehetetlenné válnék' vagy ha a gépjárómű lámpája elromlanék, a gépjárómü­ vet lassú menetben, kevésbbé forgalmD s uta­ kon kell vezetni.

9. (56. §.) A vezetönek a gépjáróművet el szabad-e hagynia?

A vezetőnek a gépjárómiívét hosszabb időre elhagynia tilIos, rövid időre is csak akkor s�a ­ bad azt elhagynia, ha a hajtóerő működését �)eszüntette és megfelelő intézkedést tett, hogy Jlletéktelen egyén a gépjárómüvet meg ne in­ díthassa. 10. (58. §.)

Nemzetközi

útt'gazolván nyal

kJI,lfóldről érkező gépjá1'óművek belföldön kü­

lon forgalmi engedély nélkül ko'z lekedhetne k-e?

Nemzetközi útiigazolvánnyal külföldről ér­ kező gépjál'óművek a belföldön a nemZietközÍ útiigazolvány alapján külön forgalmi eu E'>o- e dély nélklll közlekedhetnek. , A nemzetközi útigazolvány a gépjárómű f?r�alom.képességének és a vezető j gosult­ � sa�anak Igazolására szolgál és a gépjáromű ré­ szere szabad közlekedést biztosit anélkü]. hogy , � k.�r a géPjárómií, akár annak a nemzetközi u�llg �zolvány szerint jogosult vezető je újabh ' vlzs gala t alá volna vethető. 293

A közlekedés biztonsagánuk fokozásál'ól. (232.453/1925.

számú bellig�'mill i szteri rendelet.,

1. M illő m aga tartást kell ta nusítaniok II kocsisok nak, ha az országúton szem be.iörő gép­ járómüvel találkoznak?

A k �csi s n a k kocsijával m i n dig a z ú ttest haloIdalan k e ll haladnia és i artózkodn i a kel l m indent ő l , amive l a l o va k félénk",égét fokozza (gyeplő, zablák l' á ngatása, l ovak szemének betakarása stb.) . A kocsis kezének függőleges feltartásáv a l figyelmeztesse a közel edő gép­ j árómű vezetőjét a l o v a k fél é nkségére. fI::! a J ovak fél é n kek, a kocsis azz a l a k adályozz� m eg azok ij edezését, ha a közeledő gépj áróműnek �ocsijával h á t t a l fordu l , mert így a l o v a k nem lj ednek m eg a m e llet t ü k elh a ladó gépjárómü­ től. Legnagyobb h i ba a megá l 1 Ho t t l ovak gyeplőj ét erőszakosan hátrah úzni, mert ettől a ló n y ugta lanná vál ik, a gyeplő befol y ására hátraléD s így él kocsi kön nyen a h a l a dó gép­ kocsi el é ker ül . -

2. A gépjárómü vezetőjének milyen maga­ tartást kell tanusítania, ha az úttesten haladó állatok i.iedeznek?

A gépjá l'münek ilyenkor csak l assított se­ hességgel sza b a d haladnia, sőt a szük séghe;>; képest meg is k e l l á l lnia és fenyege t ő veszély rset én a vezet őnek a motor m ííködését is meg kell szü n t e t n ie.

Gépjáróművek forgalmának szabályozásáníl szóló rendelet módosítása. (1922. évi 61.000. számú kereskedelmi m i n i szteri rendelet.) 1. (9. §.) A gépkocsin és a mótorkerékpár on milyen r'endszámo t kell alkalmazni és fl rend­ szúmtáblát hova kell feler'ősíteni?

M in de n megvizsgál t és forgal m i ren dszám­ m a i rllátott gépkocsi n úgy rlől, mint hát u l , 294

moiorkeré kpá l'o k n á l csa k háiul, a z O n.;zúo·o� ' A u iomobilszakériő Bizottság á l t a l k i a d oi é� fel ü l bélyegzeit rendszámot kell a l ka l m a z n i . G.é pk ��s i k n á l a Ien�s zá �táblá a t a gép­ : , kOCS I eleJ e n , cl h a la da s Iranyaba n ezve az e l ső kár a z ,'árhány ól'a, .h á t ul , pedig a lvazra, a k a r a gepkocslszekrenyre a l ka l mas fel t íínő helyen fel erősí tve kell a lkalma zn i személykocsi k n á l azonban az el ü l s ő rendszám­ tábla a hűtő elé, a fényszórókat tartó v i l l á k a t ö sszekötő rúdl'a is erősíthető. Mótol'kel'ékpá­ roknál a l'endszámtáblát hátul , a l k a l mas' fel t űn ő helyen kel l fel erősíteni. A magán- vagy közhaszn á l a t ra szolgáló gépkocsik és m ó t o rkerékpál'ok rendszámtáb­ láin a kerii l et i jelzést fel kell t ü n t et n i . Az á l lamkinc?tál' (korm á ny zóság, fegyve­ res erő, posta kmcstál' stb.) gépkocsijain és mótorkeJ' ékpárjain kerületi jelzés n i ncsen ' hanem 0sa k i s l'en dszámok van na k .

t

�

jnh�dali

�

;

2. (9. §.) A r-endszám táblákon a .jelzések m ilJlen színűek?

A gépkocsik és mótol'kerékpál'ok rend8r.ám tábláin a j el zések á l t a l ában véve fehér a lapon fekete a ra bs szám� i l l etőleg vörös hP:r{í'k, ét százasok a z azon felü l i számok to ro­ n Kötőj el l el v a n n a k e lválasztv a . Az á l l a m ­ k�ncst�r (kormányzóság, fegyveres erő, posta­ �l l1cstar s t b .) és a kereskedelemügyi m i n iszter a l t aj . k i j el ö l t közü zemek és közha sználatú gép­ kOCSI v á l l a l a t o k gépkocs i j a i n a k vagy m ó t o r­ el'ékpárj a i n a k rendszám tábláin azonban ct ] el zések fekete alapon fehér arabs számok i l ­ let őleg vörös betü k j a százasok az azon f hi l i , sr.am októl i t t i s röv i d kötőjel ' l e l van n ak e lvál asr.tva .

�

�

.'3. (9. §.) GépkocsibLál az t"gazolólapot hova kell felerősíteni? Mótorkerékpároknál az iga­ zola, lap felprősítése kó"telező-e?

Gépkocs j kr�ál az iga zoló lapokat a z Orszá­ gos A utomobi l szakértő B i zo ttsáO' á l t a l ren­ clelker.és l'f' hocsá t o t t fém tokhan gépko('�;; i k 29.')

�

�zel'el véll y fa lá ra ke II crősí ten i ; lllótol'kcrék­ pá l'o knál II fém tok hasz n á l a t a és a gépre való feJel'ő�ítés n e m kötelező.

4. (10. §.) Gépkocsikon és mótorkel'ékpáro­ mi lye n rendszám tábláka t szabad alkal­

kon

m({zni?

A gépkocsin és mótorkerékpál'okon csak i::;

az O rszágos A ut omobilsza kértő B izot tság á l ­ t a l k i a d o t t és a n n a k bélyegzőjével e llátott l'C'ndszámtáblákat (jelzőtá hlá kat) szabad a l k a l­ mazn i .

(11. §.) A .ielzőtáblákat m ilye n állapot­ kell tartani!

.5 .

ha n A jelzőtá b l á k a t o l v a::;ha t ó á llapotban kell

t a r t a n i, a J'áj uktapadt sártól, portóI meg kell tisztíta n i , sötétben pedi g gépkocsik n ál a hátsó l'endszámtáhlát megfelel ően meg ken v i lágí ­ Ül n i . A jC'lzőtáblát e l takal'l1 i , bármi módon o l ­ vasha t a t l a n n á ten n i vagy Ll m egszabott j el ­ zPioieken fel ü l m á s j elzést a l kalmazni t i l os.

6. (1.5. §.) Milyenek a 1'endszárnok elé helye­ zendő gépjármű kerületi jelzések?

A rendszá m o k e l é helyezendő gépjárm lí kl'l' ü l e t i j el zések a gépkocsi vagy motorkerék­ pár hasz n á l a t i helye szerin t a következők :

1 . B udapest székesfőváros terül etén . . . .

. . . . Bp. 2. A budapesti szakértői kerül e t be n (Jász­ N agy k ú n -Szoln o k vármegye, Esztergom, Hon t 0::; N ógrád csonka vármegyék, t ovábbá Pest­ P i lis-Sol t- Kiskún vármegyék ből a z a lsó da bm:;i, aRzódi, a b on y i , biai, gyömrői, gödöllői, kis­ pes t i , m on ori, pomázi , ráckevei, váci és n agy­ kát a i j ár�sok, val a m i n t Yác, Cegléd, :-\ agy­ körös, Szentendre és rj pest r. t. városo k . . . . . . . . B. 3. A debreceni kerü l et ben (Haj d ú és S:;>,u ­ holcs vánnegyék, B ereg, Szatmár és B ih a r e�o n k a vármegyék, Dehrecen t h j . város) . . . .

. . . . D.

2�6

4. A m i::; k olci kerü l e t be n (Heves és Borsod várm egy ék, Gömör, A ba uj -Torna , Png és Zem plén cson ka vármegyék, Miskolc t h j . város) . . . . . 5 . A pécsi kerület ben (Somogy és Tol n a vármegy ék , B a ra nya cson k a vármegye' Pécf; és B aja thj. városok) . . . . . . . . P. szegedi , kerii l etbe � (B ékés vármegyl', 6. Cson grad, Csan a d , Toro n t a l , Ara d és B ácH­ Bodrog cso n k a vármegyék, Szeged és Hód­ mezővásárhely thj . városok, Szabadka t h j . vá1'OS megmarad t része, továhbá Pest-Pilis-Sol t­ i s �.ú � . vá�'l11 �gy ből a , d u.n �vecs�i , k a l ocs!l i , lnSkOl'OSl, Insku n fe l egyhazal es k u n szen t Im k­ lósi j á J'ások, val a m i n t Kisk ú nhal a s és K i s k ú I l ­ f�l egyháza r. t . városok, végül Kecskemét t h j . varos) . . . . . . . . S . 7. A székesfe h é r vá ri kerület ben (Fehér él'l Veszprém vármegyék, G y őr és Komá rom cson ka várm egy ék, t ovábbá Komáro m t h j . vá ­ ros m egm a ra d t része, valam i n t Győr és S:;>,é. E. kesfehél'vár t h j . városok) . . . . 8. A szomba t hel y i kerületben (Pozsonv, M oson, Sopron, Vas és Zala cso n k a várm (l. gyék és Sopro n t h j . város) . . . . . O.

. , . M.

�

�

�

.

.

.

.

.

.

.

7. (16. §.) Csendől'i felszólításra a gé pkocs i, . 11letőleg a m ó t ork e rékpá r vezetője m ire van ká'telezve?

A gépkocsi vagy m ótorkerékpár cse n d ő r i vagy rendő r i felszól í tásra rögtön megáll í 1anc1ó és a.n na k vezetője mÜlden felvilágosítást m eg­ a dm, tová bbá az igazolólapot és vezeWi iga­ zo l vá n y t (n<'mzetkö z i ú t i igazolványt) k í vá­ n n t ra felm u ta t n i köteles.

Mező�azdHságl'ól és mezőrendől'ségl'ől szóM törvény. (1894 :XII. t.-c.)

1. (17. §.) /{en rlert és len t /1 01 szabad ríz­ fa tu i?

Kendert és l ent ázt a t n i cl'la k a h a tóság áltai

i

e c élra k ij elölt helyeken és m�gál l,a p tott mó­

dozatok mel l ett ,szab� d . Egya} t a l,a n nem e�­ O'edhető meg az aztatas : 1. a kozsegek bel ! eru­ etén, v agy köz v etlen közel é ben l e v ő .v l � e k ­ ben ' 2 . �lzon vizekbe n , melyek rendesen l vas ra vaD' állatok i t a tásá ra használ t a t n a k ; 3. a zon v e k ben , melyek n rend�zere:-: h a l á sza t vag y a l te n yé s ztés ü :t'et k .

l h

i;

�

be i

2. (18. §.) Miképen szabad legeltetni? Legeltetni csak kellő fe l ü &,yelet m.elle.t t

s;; a: bad . B e kerített el yeken az a ll a t o k fel vlgyazo né l k ü l is legel etne k .

h

h

3. (31. §.) Az apaállatok h asznála tára minő I�orláfozás áll fenn?

i

S a j át a lk a l mazotta n a k anya á l l a ta i hoz m in de n k i t etszés szerinti a p a á llatot h asznál­ h at, ha azonban a p a á l lata t p á rz ás v ége t �, ll!á� soknak is á t e ngedni akarJ a, azt csak a J ara sI m ez ő gazdasági bizot tság á l t a l kiál l ított igazol­ vá n y a l a pj á n te eti .

�

h

4. (50. §.) Köteles-e cl b irtokos a ��eTtjében levő fákat a hernyók fól 'meg tisztítam?

1i i nden birtokos köteles a fák rügyei n ek fa ka d ása előtt legkés ő bbe n azonban má rcius hó végéig, 11 e l s őségek en , m a j o o k ban, s ző, l ő k ben 07ümölcsösök ben és kertekben l evo fáit é � t a kártékony rn yókt ó l , i l le­ tő l D' h ernyófészkektől és lep ketoj áso któl m g isztíta n i s az összegyűjtött h e rn yófészke­ ket és hernyótojásoka t el égetn . A későb b m ut a tkozó kártéko n y h rnyók , v a l a m i n t a cserebogar a k tömeges megj elené­ :-;ii k a l k a J m á vn l is, megfelelő módon pusztítan­ el ók.

b

e et

b

bokrai

r

�

he i

e

5. (51. §.) Minden bir�?kos !nikor � öteles a , el' b tövist és arankát kmtanz? A lohere · es l� cernamagvak forgalombalz oza t(/lcíra min ő korlátozás án fenn?

'! "'

M i n den birto kos kö teles b i rtoka egész terii­ I l't pn II szeJ'htövist vi J'ágzl-1�n ('lőtt, llZ I1 l'l1 n ldí t 2!-1S

j If�dig m rgjelenése után az o n n a l a l ka l mas l I 1Ó­ don irt. a n i .

e

Lóhere- és l uc l'l1 ama gvakat, ha azok nem a ra n kamentesek, termesztés céljá bó l forga­ l omba hozn i t i l os.

6. (52. §.) Az utak mentén, valamint (IZ út­ teste ken a szel'b tO'vist, továbbá egyéb gyomot h gazt ki tartozik kiiTtani?

ke

Az u t a k mentén, val a m i n t az útteste n cl gyomot és gazt a z útfen n t a rt ó t a rtozik k i i rta n i ; a gyümölcsfákat ped i g II kártékony h e rnyóktól megtisztí tani fl gyii­ mölcsffl b irtokosa köteles. A k i a kárt é k o n y á l l atokat és növényeket i rt a n i elm u lasz tja , helyette az irtást - a mu­ l a sztó köl t ségére - a öz s égi el ől j á róság köte­ l es v égeztet n i . s zerbtövist,

k

7. (57. §.) A hasznos madarakat pusztítani, valamint azok to,iásait elszedni és forgalomba hozni szabad -e?

A hasznos madarak p u sztítása t i l os. A zok el szedése, val a m i n t II hasznos madara k és tojás i n a k forga l o m b a hozása hatósági engeQ.ély nélkiil szi n t é n tilos. Ezen til a l om a l akóháza k o n l ev ő m a dá lfész­ k e k re nem t erjed k i .

f észkein ek és t ojás a i n a k

a

8. (59. §.) Kirepült méhrajt a tulajdonos más telkén ke1'esheti és elfog hatja-e? Ha két napig npm kereste, kinek tulajdonává válik a méhmj? Kirepült m éh l'a j t a t u l a j donos, ha a k e re ­

e

sést nyomba n eszközli, m ás n a k t l kén, szü kség esetén a községi előljáróság közbejöt t e mel lett is, keresheti és el fogha tj a , t a rtozik azon b a n II n etán o kozott k á l'ok a t megtéríteni. Ha a méhraj t u lajdo n o sa l'uj á t két nap a l II tt nem kerest é s el nem fogta, a raj a II nak t ul a d o n á v á vál i k , k i n ek bi rtokán letel r ü l t , \Tllgy a ki n z t két napon t ú l elfogÜl .

j

{).

e

p

(90. §.) Tilosban tnlríll barmn!i1,((7, /tóbor

l.- u l.lJákkal

!pl/dő!

és

11l a cskákka[ m i ly

eljárás

kö v

q­

A t i l osban talál t baromfi h a behajtá�a neh ézségekbe ü tközi k , megölhetö. A kób o :, kutyákat é s macskákat saját birtokán m in­ (l enki elpusztí thatj a .

10. (93. §.) Ki követ el mezörendöri ki­ p az�lasáfJ. � termények e p�pása, magán hatal'- es t1lalm�.J elek, gazdasag� iennények, fák, csemeték stb. megrongálás'l által?

liág qst

.l

Ezen k ihágás t elköveti az : 1. a k i gazdasági termény eket gyümölcsös kertből , szőlőből, faiskolából vagy a mezőrf,l l op, vagy a k i másnak lábán l evő gabonáj 5 L taka rmányát vagy fán l evő gyümölcsét j ogo­ sul ntlan,ul leszedi, levágj a vagy ellopja, n menn ylben a dol og értéke 24 pengőt me?!, n em h al ad, de csa k a k kor, ha a lopás fl büntetö tör­ vénykönyv 336. §-a szerint - tekintet nélkül n lopott dol og értékére - bűntettet n em kepez, k i véve a bemászás által elkövetett lopást, mel? (,z esetben csak kihágásnak m i n ősü l ; de (:oz utóbbi esetben is, ha a l opott dolog értéké 24 I pengőt meghalad, m á r bűntett l étC'siil ; 2. a k i a magán határ- és t ilalm ijeleket jo�o­ sulatlanul szándékosan megRemmisít, elvi�7 . megrongál, más helyre áttesz vagy kiá;; ; 3. aki gazdasági terményekPt, faka t és rsemetéket vagy gyümölcsei t jogosula Un n ul l' �� gálja, levágia , k i tördel i, l egalya zza vng.'­ h ass a, amenn y i ben az okozott kár 2 4 P{"l�g{) ­ n él nem n agyobb. (Ezen esetekben az eljárás csa k a lf� t'I\��l 1 t fél i n dítványára i n dítható meg. A 3. pon t esetében az elj árás. ha a kihágá s köz� prEkpn vagy közutakon l rvő fákon és csemdékl:'n követtetett el, h ivat�lhól i n dul meg.)

11. (.94. �.) Ki kch'ef pl llira f(llbó7 iilr7C :::r l1dö mezőrendöri hhágást? Hivatalból üldözendő mezőrendőri kibú�lh:t . kHvet el az : ROO

I

1 . ( l k ! gazdasági célm szolgáló megfigyeW l:':'\zközöket, h a tósági j eleket vagy m érnö k i j el ­ " ényeket j ogosulatl a n u l m egrongál, meg­ semm isít, elvisz vagy más helyre ú t tl'';Z, amenny i ben az okozott kár 24 pengő t nwg � nem hala d ; 2. a k i a jogos zálogolást megh i u<: í bni '--töreks�i k ; 3. aló mezei közös diilőutat j ogosulatl a n u l megszű k ít, másfel é i rányít, elszánt vagy megL---r . rongál ; 4. a k apaáll atot, tenyészigazolvány meg­ szerzése élki.i l , másoknak tenyésztési célokra á tenged agy a k i ily állatot másnemű állatok­ kal együt közös l egel őre haj t ; 5. a k i a legeltetésre nézve megállapított rendelke éseket nem tartja meg ; 6. al n em a rankamen t es lucel'l1a- vagy l óherem got termelés cél jából forgalomba hoz ; 7. a i kendert vagy lent nem a hatóság által kijelöl t helyen és megállapított módozn ­ to k melett áztat ; 8. ak � á !.l � � okat fpl � gy ? l�t nélk� l .. l e�elt,· t. : . , 9. akI kozos vagy kozsegl legelokon e s oly • h atárokon , hol a nyomásos gazdál kodtls .DJ' e] fogadva, engedély n él kül k ü lön csordákban. csürhékben Yagy m én esekben l egel tet ; 10. aki köznta kol1, köztereken vagy uteá­ kon l evő sz�derfákról srlyem h>nyésztési ef-hl II l ombszedést jogtal a nul megakadályozza vltgy a l ombot frl'Wzés á l tal használh a tatlanná tcsz� 1 1 . aki a káros áll atokat, illetőleg növényc­ ket hatósági figyelmeztetés dacára a ki tiizöt t határidő alalt k i i rt a n i el m ul a sztj a ; 12. aki 11 hom ok-, agyag-, kő-, mész- és rgyéh gödröket vagy kutakat bekerítf'n i n hatóság utasítása f'l lenérf' elm ulasztja ; 13. a k i narancsol ó RzükRég nélkül a ráhi r-ot t ál latokat kellő feli.i g:vel et nélkül 11agyja : 14. ak i a hasznos m adarakat pusztí tja . l1l'íoknak fészkeit, tojásait és fiait els7,edi vag�'

I

_

HOl

azokat baió:::: ági engedély l l é l k ii l fO J'ga l o l l l u I h ozza ; 15. a ki a, rothadáso::; méh törzseit, a I?H,jf/d­ , utan, azonnal q.leg nem serW11Il::i H l ; . m ereSe ll::i 16. a k i a saját teril lptén bá nninemíj dög­ lött áll atot tudva elásatlanul hagy vaf./:; bá r · mely területen elásott döglött á l l a to t jog0t' ll· l a t lanul kiás.

12. (95. §.) Ki követ el cl károsult el indit­ ványám üldözendő mezől·en dőri kih gást'? A károsult

.!?

•

.z

�

fél indítványára l11ezől'endőri kihágás t kövrt el az : 1. a k i jogosulatla n ul zálogol ; 2. aki, bár t ulaj donát képező, z ab a d ba ll levő kórót, trágyát, tarlót, a vart, n á ast, tőz'- · get oly helyen meggyujt, hogy ab b l másn a k kára származhat é s azt felügye e t nél k ü l hagyja vagy a k i másnak hasonl ó t l a j donán gondatlanságból tüzet idéz el ő ; 3. a k i másna k terii l etén j ogos l at !anul l pgel tet ; 4. a ki másnak föl djén j ogm;ula tla n ul sz ­ kel'ez vagy azon m a rhát haj t ; 5. a ki idegen szántóföld ről, rétről, ] c'gelőről, kertből, gyümölcilösből vagy szől őMI fiivet, trágyázó- vagy fii tőan yagot jogosul a t ­ l a n u l szed ; 6. a ki szántóföldön hátrahagyott m ező­ gazdasági eszközöket j ogosula t l a n u l használ ; 7. a k i idegen teriil etre jogosulatlanul megy vagy jogtalanul azo n átjár, o n n a n a felhívásra el nem t ávozik, amen nyibe n cselekménye m ál::i vagyoná n a k megron gcí.l ása véiségét nem képezi ; 8. a k i más�lak m í vel és a l á a dott földj érr á l latokat gondatlanságból b emen n i enged vagy hetiltott mezei utat hasmál ; 9. a k i jogosulatl a nul tarlóz vagy böngész ; 10. a k i másnar- -f'Gildjére j ogosu l a tl an ul trágyát, csontot, döglött álla tot, követ, csere­ pet és szemetet V i R?:, i l I eWl pg rl áR, a vagy h1\

másnak fö l Jjén gödröt á , vás,znat fphérít, ru�lát szárít, vagy kendert, len ! azta � ! 1 1 . a k i az utak vagy bekenteH fol dek el· r.árásál'a szolgáló kel'ítéseket, soro m pókat, kapuk a t és más hasonló készül ékeket jogo�u­ ln t l a n ul kinyit. :M: unka�dúkr()l és meze.gazdasági mu nkásokl'ól szóló törvény. (1898 :11. L-c.)

1. (1. §.) An n ak, aki gazdasági munka telje­ sítésére sif!,J"ződik, kell-e igazolvánnyal birma?

Annak a k i n em cseléd m inőségben gazda­ ság i mUl k a teljesí té:;é re szerződik, igazo l ­ vá nnyal :1$:e11 bímia.

t

2. (32. §.) A m u nkások mun.kabérét és élel­ mezési jdí randóságát szeszes 2talo � kal vagy ání cikkel megváltani vagy cl munlwsokrd (11'1'(( ',ötelezni, hogy a munkrwdónál vásároljanak, ({barl-e?

Z

A munkások l11u n k a bérét, élelmezési járan­ óságát szeszes italokka l vagy árúcikkel egész­ hc'lI vagy részben meg vá l ta ni , bármi n emü ut a l · ván nyal fizetni, It m u n kások a t ana kötel ezni, hogy élelmi, él vezeti, ruházati cikkeiket, esz­ közeiket a m u n k a adóná l vagy az á l t a l a k ijel ö l t pgyénnél vásárolják vagy a munkásokna k adott előleg után kamatot szedni, az előleg értékéről váltót venni, a termés biztosítási díját a m un kások bé réből IBvonni ti l os.

3. (37. §.) JI a a munkások a munka helyén igazolatlanul meg nem jelennek vagy jogtala­ nul eltávoznak, cl közigazgatási ha tóságn ak m i a kötelessége?

Ha a m un kások cl munkahelyen igazol a t­ l a n u l meg nem jelennek v agy a m u n kahel y ről j ogta l a n u l eltávoznak s Ll jogtal a n eltá vozá st n községi előljáróság a m tmkaadó kére l m él'!' igén yhe \'rrl1cW kényszereszközök fl'l hn�7,nálá elO;)

t artóz kodási h e l ye e l őt t összecsoportos ul n a k a végett, hogy 11. munkoa megkezdését vagy fol y­ tatását megakadályozzák vagy pedi g a m u n ­ kásokat a m u n k a e l hagyá:>ára bírjá k. A z a ), b) és e) a l a t ti esetekhen a z eljárás C'sn k a s6rtett fél i ndítványára i n d í t h a t ó lTI C'g.

f.; á va] m eg n em a k adál yozha tta volna, a kÖ7..­ igazga t á s i h a tóság a mun ka a dóna k - a "Z í'­ előadott szó­ ződés fel m u t a táf.;a mellett kérel mére, nélkül vagy í rásheli ké.sedelem köteles a m u n k áso.k n a k a m u n k a hel yre ka /'­ h a t a l ?mma l val o, kwezetését rögtön fogan a to­ f.; ,J t a m .

4. (62., 64. és 66. §§.) Ki követ el a munka­ adók és a 'Inezőgazdaság i munkások jogviszo­ nyá t szabályozó tö rv ény be ü tköző kihágásf?

Ezt a hhágást e lköve t i a z : a) aki a m u n ka helyén önként m.eg nem jelenik vagy ott ö n k é n t megjelenvén, /lvagy k l ­ vezeHetvén, a m u n k á t meg n em kez i , szaka­ vagy sz� n dékosa n fol y ta tj a d a tl a n u l nem rosszul telj esíti ; b) a ki a m u nkahel yén a tizerződé$ el l enére m u n kaeszközök vagy segédmunkások n é l k ü l jelen i k meg ; e) a ki más által el szegődtetett· m unkást vagy n a pszámost azon időtartam a l a t t, m e l y ­ hen a n n a k m á s m un lm a dóval kötö t t sze rzéí­ dést kel l e n e teljesíteni, e körü l mé n y t t n dvn á l t il l igéretek e lőnyösebb vagy fel fogad m u n kaa dój á t ó l e l csábíta n i törekszik ; d) a k i munkásiga z o l v á n y t zá l og ba vesz vagy a rra hitelez ; e) aki a gazdasági m un kásokat, n a pszá m o ­ ,:; o k a t arra ösztö n z i , hogy munkásigazolványi ne szerezzenek, a szerződéskötésnél a m eg ­ sza bott a l a kszerűségek meg tartását ó l tartóz­ kodja n a k , a bármely m ódon l étrejöt t s7.erző- . d pst ne teljesítsé k ' f) az e1E;zerződött vagy el �ze l'ződésre h a j ­ csel édet pzé ; ·t na pszámost, l a ndó m u nkást, fe n yegeti, szóval vagy tettel b á n t a l mazza ; g) a szerződésszegő m u nkást, n a pszámost a n n �l l ('selédet n y i lvánosan fel d ícsé ri vagv . ja vára adom á n y t gyiíj t . K i hágás i követn e k el a z o k is, a k i k a zo n helyeken, a h o l a munkások dolgoz n él ic il Jl1 l l n ka a (ló vagy m eghizottja l a kása , i l l C'töl pg'

Házalási rendszabály.

1. (1. S.) lVi t é1'tiink házaló kereskerl{s {flat t ?

�

•

Házal ó kereskedés a l a t t a z árukkal hely­ ségről -h elységre és házró l -házra j á r va , meg­ h atározot t e l ad ás i hely nél k ü l ü zö t t kereske­ dést é rtjük.

A házalás m Úlek ((lapján A háza l ás csa k engedél l y e l ii zhető.

üz!z efű?

3. (3. §.) Házalási engedély k inek

adható?

Házalá s i engedél y csa k a zo kn a k fl dhl1iú, a ki k : a) magya}' a l a tt va l ók ; b ) a 30 éves kort e l érték ; e) va l am e l y fel t ü n ő u n dorító betegf.;éggrl vagy i lyen testi fogy a tkozásokkal ip l'h el \'l' n incsenek ; d) a k i k csempészet vagy súlyos jövedéki k i h ágás miatt b ü n te t ve nem vol ta k vagy a k i k­ WI az engedély t n em vonták meg ; e) feddhetetlen előéletűek s pol i ti k a i teki n j rt hen meg bízh at ó k ; . f) a polgári jogok teljes él veze tében Wlrl nak ; n dl J a t ó. g) háza l óengedé'ly n ők n e k

/

4.

is

(4. §.)

A

h ázalási engedély t k i adja meg?

A házalási engedély t megyékbe n a z a 1ispá n , törvényha tósági joggal fel ruházott vá­ rosokban a t a n ács adja meg. 5. (5. §.) A házalási en,qC'délyt h onnan kC'l1

�

30+

2. (2. f)

l;érniP .'.

I '

.. �' .

Pl'úhncs(' n d i'r(ik 1 1l 1 l 1\ iill�' \ l\

:305

:20

A házalás i engedélyt községekben a ' l a k­ hel y szerin t i l l etékes főszolg a b í l'ót ó l , városban pedig a városi tanácst ól személyesen kell kérni, a nn a k iga zolása m e l l ett, hogy az· engedél y el- . nyel'éséhez szükséges fel t étel ek megva n n a k .

11. (1:2. §.) Jlilyen árukkal :;zau ar! luízal/l i? Háza I n i csa k olyan árukkal szabad, ame­ ":\fagya rország t e rü l e téről szárm a z n a k, tim i t az árukon l évő á l' ú bél y eggel és a véte l i k i m u t atással k el l igazol n i .

I \,('k

6. (6. §.) A házalási engedély m inő ala J-.: ban állítta t ik ki s k ire érvényes?

12. ()2. §.) J/elyek azok az áruk, amelye!i.kel wzalni tilos?

A házal ó k ereskedés megengedése háza l ási

köny vecsk e k i a dása á l t a l történik. E kön y vecske csa k alTa a személyre érvé­ n yes, k i n e k nevére az kiáll í t taiott s azt más· lIak átengedn i vagy másra k i te rj eszten i nem sza bad.

7. (7. §.) A házalási e ngedély HLennyi időre szól s lehet-e a nnak megh osszabbítását kérn i? A h á za l ásl'a a z engedély csak 1 évre ad­ h at ó ; azonban az, aki már i lyen engedély b i r­ t ok á b a n va n , a megengede t t h ázalási idő meg­ hossza bbítását, l akhelye szeri n t i l l etékes és a na h i vatott h atóságtól k érheti.

8. {8. §.) A házaló kereskedés engedély mel­ let t is csak mikor üzhető?

A házaló keres kedés - háza l ási engedé l y mel l e t t i s - c s a k a kkor iizhető, ha a háza l ó a b b a n a váro s b a n vagy községben, a melyben l t áza l n i a ka r, e ngedél yét a rendőrkapi tányság· vagy község i elől j á rósággal előzetesen gal lá t tamozta t j a .

.9. (9. §.) . Házalási t eriiletél'e érvényes?

e n g e dély

m ely ország

A házalási engedé ly a n n a k az országna k t e rii l etére é rvén y es, amelyre a z k i á l lítva l e t t .

10. (10. §.) Házalási engedéllyel lehet-e oly városokba n h ázalni, amelyekben az helJJ ható­

ságilug el van tiltva?

11ázalás Oly vá rosokban, amel yekben Ll h e l yhatósági l ag el van t i l t va , háza I n i még h á zalási engedé ll y el sem sza bad. I lyen váro­ sok : Debrecen, Eger, Győr, K ecskemét, Kő­ ,"" z ('g, :\ f i s k ol c, Pécs, Sopron, Sz<'gwl . 30f)

Cl)

sze::;z- és fii �zel'á ruk, lepáro l t olaj o k ;

b) ita l ul szolgá l ó m in den folyadék o k ;

, :

e) cukor, cu k,o nn üvek, csokoládé, lJléze::;­ kalács és á l ta l á ban m in den csemege ; d) kpnőc",ök, t a paszok és á l t a lába n em he· rek és á ll a t o k számára való m i n den egy szerű és összetett gyóg:vszel'pk ; e) m érgek ; t) h igany é::; d á l'dány ; g) higa ny-, dál'dány- és ólomkészí tményl' k : h) durranó készítmények ; i) ásván y s a va k ; j) d rágakövek, a ra n y és ezüst, m i n d új, m i n d régi. törö t t , fel dolgozot t vagy f e l U P I ' I dolgozott, vert vagy veretlen á l l apot han, é r­ ('ekben vagy k iol vasztva, há rm i n emü fém e k ből \'a l ó vál tópénzek ; kj egyházi é kszerek és diszítmények ; l) katon a i l 'u h a d a l 'a h o k és m i n den n em li k ,' feo'yvere t"I m) sors j egye k és valamely szerencseJ a ü� :, b a s o n l ó részvény jegyei ; n) i rodal mi és művészeti művek, Ú. lD kön y vek, énekek, naptárak, képek, szohrok mell szobrok ; o ) á l l a m egyedá l'úsági tárgy a k . •

1.'3. {16. §.) llfbtlás tilos?

Mi7ycn

•

,

árún1,ennyiséggC'l val;)

Az oly árúmennviségek kel "aló lHí za L í :" melveknek továbbvitelére szekér vagy Íl'lw r · h ordó ál l n t szii kséges, t il os.

14. ( 1.9, ,� .) lirígást?

[úl.'

követi!; el

il07

cl

házaiá" i ki·

(I) a házaláson ért k i i l földiek és azok a, bel­ földiek, akiknek engedély ü k n i ncs vagy leJárt, [I vagy más n évre szól ; b J a ki k áruik belfö l d i :5zármazását kdlőcn iga zoln i nem képesek ; c J a k i t i l tott árukkal iiz házal ó kereskedést ; ri) a k i házalási. okmányát másnak á tengedi ; ej a k i más on;zágban , m i n t a melyre h áza lási okm á nya szól , hatósági engedél y nél kül 1 0 napnál hosszabb i deig háza l , i l l etve vala­ mely városban vagv községben a hatóságnál való előzetes j el e ntkezés nél kül háza l ; f) aki a háza l ásnál segédet használ, anél­ kiil, hogy a rra felj ogosítva l en ne ; g) a k i a házal ási ke reskedés végett szeke­ n't vagy teherhordó álla tot használ. x.

Szolgálati Szabályzat a m. kir. honvédség számára.

I. Rész.

308

X.

1. (5. pont.) 111 ire kell hészen lennie?

. a

csendőrnek m in dig

A csendőrnek m i ndig késznek kel l lennie, hogy királyáért (az államfőért) és hazáj áért életét és vérét ál dozza.

2.

(12. pop t.) Mi az istenfélelem?

Az i stenfélelem az erkölcsös életmódnak i l l apj á t képezi és a kötel esség hű teljesítésére buzdít. Oly elveket, melyek az embert kötelmeinek szigorú felfogására ösztönzik, őt az élet vi­ szontagságai közt támogatják, bátorságát élesztik, neki a veszélyben megnyugvást, a baj ban pedig vigaszt nyújtanak, t iszteletben tartani és ápol n i k el l .

3. (14. a ) pont.) M i a hazaszeretet? A hazaszeretet a nemzethez é s a haza föl d ­ jéhez való ragaszkodásnak ösztönszerű s egy­ hen tudatos megnyilvánulása ; az összetal'to­ zásna k élő érzése, mely m inden honpolgál'l rgyénileg az állami közösség tényezőjévé avat . M i n t nemzeti eszm e : fen n t artója í1 mul t szent hagyományainak, cselekvő munkása a jel en­ nek és sz il árd- al apj a a jö vőnek, kút forrása a nemzet erkölcsi erej ének és a nyagi jól étének, rugója a nemes tettel owk : nehéz megpróbál­ tatások idején pedig az állami lét l egfonto. Rflhh t ámasza .

(lO. p o u t .) A cseJ / d ő , . t (IZ olrlalfeg!J ver­ 'i/ek szolgálaton kküZ való v;sel!zetpse m i,.e

4.

kiifelezi? A c15e n dőrnek az a joga, hogy az ol dlllfegy­ vert szolgála ton kí viiI i� v i sel h e t i a ha rcos h i ­ vatásával összefiiggéslwn á l l ó k i önös k i t i l n ­ te} é � , m e l y azon a n őt a rr a köt elezi, hogy ki­ , hagasokat es eroszakosk odásokat a n n ál gon­ dosabban kerüljön , m i vel a fegyverrel va ló vi sszaélés m i n denkor il l egszigorú bhan bün­ tet tetik.

9,

b

5. (22. pon t.) Mit értün k közszellem alat t?

A

közszell em a z összetartozás érzetében é,:; D zon szü kség felismerésében gyökerezi k, bogy a szem é l v i érdekeket az összeség j a vá n a k a l á kel l rendeln i . Az a d j a a rendi á l l ással j á ró önérzetet, a z ösztönöz kötel ességei n k szigonÍ , odDadó teljesítésére é s fejl eszt i a l egmagasz­ tosabh k a t o n a i erényeket. A közszel lem foly­ t án lel i m i n den egyes em her di csőségét n z pgészn ek d i csőségében .

6. (23. pont.) Mit értiil/k egyetértés a l a tt?

Az egyetértés egy csapattest összes t agj a i ­ n a k t eljes és készséges megegyezését föl t éte­ I ('zi gondol kozásmódjukhan és a zon törekvés­ ben , h ogy a z egésznek dicsőséget és a Legfel ­ s bl � szolgálat javát egyes ü l t erővel e lőm oz­ ( h tsak.

�

7.

saJát

(28. ]Jont.) A z eskü, a h aza dicsősége és b ecsülete m ire k öte l ez i a csend őr t ?

A z eski:i, melyet a cse n d őr királyának tett.

cl haza d i csősége és jóléte, v al a m i n t saj á t he­

esül etp, melyC't mindenkor szepl őtleniÚ m eg kp]] óvn i a , a z t pa ra n csolj á k n e k i , hogy köt e­ lességei n e k tel j esítésében sem veszél ytől, SP111 á l doza ttól v issza ne L'iadjon és a z e l l en fél le­ küzdésére m i n den tes t i és Rzel lpmi erej é t fel ha sználja.

(33. pon t.) Háb oní b a l/ rt pa ran csnok (J (·s e l1 d öi7 m i ly e n lIlaga tuJ'tás 11/ irttt kOll wlhafjrf 8.

(rI ?

válságo s p i l l a n a tokba n csügge teg ::;Zll­ vakat ej t ki, a ki fegyve rt vagy l őszert rlhagy , t­ a r. engedel messége t megtaga dj a , mügát a z ü k; igypkszi i n n ö n h a t a l m úlag k i vo köze t ből va gy zsákm á n y o l , az, elret ten t ő példa g y él n á n t <1 e sapat szem e l á t tá ra a csapa tparancsn 0k, i l ­ l et ől eg a közbelép ő előlj áró által személy eRl'Jl vagy ennek pa ra ncsára h a ladékta la n u l frl­ konco lta t i l e

Aki

9. (41. pont.) A Iwdifogságbrl ju tott m ire van kO'telezv e?

aendő/'

A

hadifogság ba j utott csendő r, esk üj ére emléke zve, tartsa meg törhete t l e n �űségé . � i ­ rálya i r á n t é s a z ellensé ggel semm It s e kozol­ jön , a m i saját seregü �k á l�talmál'� l�nTIf'. Az a lárend elt h a d lfogsag ban IS hsztelr itel , eno·edelm ességgel és támogatássa l t a l t oz i k II ve e eg-y ü t t fogság hD j u t o t t rlőljár ói és ft' l ­ I r b bvalói i r á n t .

�

l

10. (51. pont.) K i

a

följeb b való és h az

ulan tos?

A hon v édség és a cse ndőrség m in.d en tagj a

följeb? v a l ó m ipdazo kkal sz :n; b� n , k l� ugyan , ,l zon a l l omany csopo d b a n n a l a na ! a l sob b . l :enrl­ fokoza tban va n na k . Ezek a z alsobb ren d foko­ zatúak a z a la t t osole

11.

ren de lt.

53. Jont.) Ki

az

el őljáró és

I

k i az alá­

E l ől j á ró az, a k i t é l para ncsadá s j oga meg­ t l l et a k i k pedig pa ranc.sá hoz u ta l va vanna k, a z a láren del t ek. Az el őljáró ren dsz/' rint azo ll ren dfoko zatba n maga sabb, a vagy . rangb a, a l n k 'l CSHll1l paran k i k l, zokná a n e i dősebb leO"y b. rf' n del tetnek.

k

12.

i.§4.

pont. )

Miko r

sz o n yb a a följebb való?

lép

e l ől

járó i

Az előljá rói viszon yba lé p m incl� �l v aló, mihel yt n pa ra ncsno ksago t RaJ a t ::;pgérr II t \'C'sz i . 31 1

VI­

följe�,b ­ felrlos­

I

13.

rem?

(62. pont.) ,ltd foglal rn agában a júggr.

� � üggelem , a

föl tét l en engedel m ességl'e valo kotelez �ttseget foglalja magá ban, mely­ lyel a szolgal a t é rdekében minden a lá rendelt előljáróina� és . minden a l a ntos följebbva l ó i ­ n a k ,ta rtOZIk, mIhelyt azok a para n csa dást át­ veszlk.

14. (64. pont.) Mit követel a függe7em?

A ��e] �� m eg �öveteli, hogy az al ál'en­ d �l t elolJa roJanak m mden pa ra ncsát fel tétle­ �,ul�, ké�zsé.gg�l, a kellő időben, amint eZ el'eJ � bol kitelI k es a fen nforgó kÖ�'ül mények kö­ I zott csa k l eh etséges, jól teljesítse.

15,' (!.5, pont.) A pq rancs teljesítése előt! , j!ket fennt szabad-e, ha t'gen, m i­ elleneszreveteh k()r? A parancs teljesítése előtt el lenészrevéte ­

leket tE'nni csa k a kkol' szabad ' ha ezt - az alá­ ]'�nd � l t nézete . . szeri :�lt - a szo lgál a t é rrlekp ? u rgosen megkoveteh, vagy ha a para ncs tel­ Jesítésének az elől j á l'ó előtt ismeretlen el nem há rítha t? a kadályok állanak útjába n : Ha az el �en vetesek el ,nem fogadta tnak, a pa nlnC80t , nll n den tovahbI vonakodás nél kii I véO're kel l b . h a j ta n i . IIZ

16. (66. pont.) Miko}' lehet az aláTendeltneJ.­ engedelmess éget m egtagadrá? Cs�k ,azon ,esetben, ha a para ncs világosa n

, nyIlv n valoan az e� esküvel fogadott kötele�­ � �eJS' az allam vagy cl szolgá l n i é rdeke ellen

l ra nyul n a, hasonlókép en ha a büntető tör­ vény értelmében til tott c�elek1bényt követelnE' kell az alárendeltn ek, miután minden kÖl'iil � m ényt jól megfon tolt, a z engedel mességet megtagadni a és erről a l egközp]pbhi (·lől 'járónál azonmd jelentést ten n i p.

17. (67. pont.) Mi (f köte7essége az alrlr(� tZ­ de7 � nek" ha valamely előljárótór velt meg/la gy as tel,1 esítése, egy más előljárónak személ1JPs ' rel1 r7plkrzpse fol,lJ tán megrr k adrílyoztri t J/é/.f il l 2

Ha va lamely előljárótól vet t ll11'ghagyá" t eljesíté1ie egy más előljárónak személye::; l'en­ d elkezése folytán teljesen vagy ré::;zben aka­ dál yoztatnék, a kkor az a lárendelt az előbb vett meghagyásokat a később megjeleni előljáró­ naK bejelenteni ta rtozi k ; m ihelyt azonban az utóbbi rendelkezéseinek végrehaj tását továbh is követeli, az a l á rendelt azoknak teljesítésérf> kötelezve van,

18. (68. pont.) Ha az alárendelt a paran c:) teljesítése közben oly viszo nyaha bukkan, me­ lyeket az előlJáró a paran cs kia dásakor előre nem l á tha t ott s úJ para ncs kikérésére pediU se�n idő, sem alkalom nincsen, h Ogyati kell cse­ lekednie az alárendeltnek ?

Ha az a l á rendelt a para n c ::; telje:;í tése köz­ ben o l y viszonyokra bukkan, m elyeket az elől· j áró a parancs kiadásakor előre nem láthatott, új parancs kiké résére pedig sem idő, sem al­ kalom n i n csen és a vett parancsnak betű­ szerin t i végrehaj tásából szemlát omást há1 r:1nyok erednének, a k k o r kötelessége belátása szerint és a kÖl'ül ményeknek m egfelelően, (lp lehetőleg a vett meghagyás szell em ében csc­ l ekedni . Ilyenkor eljárásáért tel j es felelős"é , get vál l al és elől j á rój ának lehetől eg gyorsan jelentést t a rtoz i k t(>nn i eljárása módjáról és i�nnak okai ról .

19. (70. pon t.) Előljáróhó l vagy föl,ieb b ­ valóhól rosszat beszélni vagy cselekedetei ket bírálat alá vo n n i sz a b a d e? -

E l ől j á l'ókról vagy i'öljebbval ókról ),OSSZéi t iJl'szél ni, csel ekedeteiket b írála t a l á von n i , vagy é ppen azokat k ig ú n y o ln i , minden kÖl'iil­ mények között til tva van .

2(J. ( 71. pont.) Hogyan kell a csendől'­ l1ek a 1'ószrtbott büntetést fogadn i és 1Jise7 n i? A csendőrne k a rászabott bii n tetést vona · kodás nélkiil el kel l fogadni és önmegadá s�al v isel n i .

,-

'21.

nek m i

( 72.

van

Töb beknek va l a m e l y közös ügyre \;onat kozó kéreimét csa k azok ::iorá ba ta rtozó két l egfö l j e b b v a l ó n a k vagy r a ngban l egjdősebb­ nek, - rend fokoza t n é l k ü l i egy éneknél csak a k é rel mezők köz ü l val ó két egyénnek - swb:Hl előterjf'szteni \ z él'uekel tekllek enől előbb H közöt t es el őlj á l'óknál jelen t ést k e ] ] tenniök .

leg/J elllt i ú ton fell.U íL('1f m egelIgedve!

}J on t .)

A

A ki fegyelm i úton lett fe u y í t ve, a nn ll j( I l l eg va n engedve, h ogy oly kö r L i l ményekd. melyrk vélem énye szer i n t a fenyí tést cl n�!1 � rlő előljáró előtt ismere t l e n ek v o l t a k és egy ­ u tt � l � l k a l nlH �� k a rra , h �gy a fen yítés e n yh í­ , t es � t l � oko�J�k, a fog�a.g megkezdés e, V:lp:)' , il fenyltes lnlllrdeiese u t a n következő első 4-tl ó ra l pfol yása a l a t t két bajtá rsa á l tal szol o'á­ "' la ti ú ton előterjeszthes se és kérhesse ho Q,T ama körü lmények tekintet be vét essene .

.

26. (82. pon t.) Szabad-e naszt ellWlni?

�

k

2/2. (73. pon t . ) A fogság letrlte u trín a csendől' n ek mi {J kötelessége? A fogság l e t e l t e u t á n a cse ndőr a közvetlen l ' l ől j á l 'ój ú n á l a zon n a l , és 48 óra leforgása a b i t �zolgá l a t i ú ton, a kihallgatásnál a zo n eWl i á ró­

]

nál tartozi k j e l e n t kezn i , a k i a bü n t 0 t ést c rl' n ­ del te.

23. (75. pon t .) Meg kell-e tolni PS miért ?

a

ké1'elmeket fon-­

M i nden kérelmet j ó l Illeg kel J fon to l n i . h ogy a z e l öl j á ró k cél ta l a n zn kla tása e l ker ijJ l rssék.

24. ( 76. pOJ/ t.) A adn i?

kérelmet ', inél kell elu

A l h ad nngyok és en n é l a l a n ta s a hh csen dór­ nek vala mely ké rését közv0t lpn rl ő l j á rójá ' l á i kel l r l őa dni. Ha e z , val ami n t a közöttes n u ­ gasa b b előljá l '6 k ké rf'lmét n e m teljesíthet i k. a kko]' azt 11 sza, rnY]Xl l 'R n C' s l1 o há! "m n l a dh a t j' :i . elő. Hn kére l l l 1 ét ott sem t e l j esítik, a k k or .1 "f.. 1'C' l m E' zőnC'k mf'g van engedve, h ogy azzal , [lZ osztá l y , 11 kÖ l'ii l m ény('i( szolga l a t i úton h ez k é pest m ég [l kerületi pa l'a l lc�n o kságl! oí\ is szem élyesen j á l'ul h[l sson . �

..

25 .

(7.9. pon t.) Töb belo n ek 1'a{((lI/ el.l1 közó,� l�'9.1j re 'I!{)1w tlrozó 7.-él'elmcJt h o gY {/ 11 kel{ e!őter .1 eszt e m ?

•

1

([

csen ilőrnek

pu­

A csendőrség minden tagja fel van jogo­ sí tva, hogy a z őt ért igazságtal a nság mi!:! í t pan aszt tegyen. Annak, a k i panaszt emel, pana szá t m agá­ nak ke]] megi n do k o l n i a é s önál lóan képvi seln i . Közös panaszra összebeszéln i, vagy val a ­ mely panaszt többek n evé ben k ü l döttség útján előadni t i l os.

27. (83. emelni?-

pont.)

Mikor

szabad panaszt

Panaszokat az o k ul ::izolgál ó esetet követő napnál korá bban emelni nem szaba d ; vü,zon t a sérelll1et követő h árom n a po n bellil azoka t. elő k ell adn i . k it;za bott fegye l m i fp · Vett parancs vag n y í tés m i a t t csa k a végrehajtás u tán szabad panaszt emeln j _

y

28. (84. pont.) Legénységi állotnányú egyé nek mire vannak feljogosítva panaszu.k eló adásánál?

Legé n y ségi áJlomá n y ú egyének pana s:w l k a t személ yesen és közve t l e n ü l az al oszt á l y ki h a llgatásnál a dj á k elő j i l y a l ka lo m m a l n em szü kséges, hogy a z előír t szolgál a t i uta t he­ ta rtsák .

29 (93. pont.) Előljárók at és (öfjebbva ló­ ka t h ogyan kell megszólít ani?

M i n de n el őljárót é s följebb �alót l'endfoku ­ . zata említése mellett "Ur" szoval kell m eg · szólíta n i , h a csa k őt a Felség, k i l'ft l �' i }1'(' nsÍ>�, 3 1 f>

E ens('g, Hercegség vagy Nagymé lluságll círn meg nem illeti. F enség és Hercegség cím szolgálatban c�n k a tábomokot és tcngern agyot illeti meg.

30. (93. pont.) A z altáb ornagyokat és azok­ . nál magasabb rendfokozatban álló katonai egyéneket hogyan kell megszólítani?

Magyar kir. altábornagy ok vagy magasabb rendfokoz atban álló katonai egyének, ha őket a Felség, kir. Fenség, Fenség, Hercegség címek egyike meg nem illeti, a honvédségnek és a csendőrségnek a vezérőrnagyi és ennél alsóbb rendfokozatú egyén ei részéről "Nagy­ méltóságú" címmel szólítandók meg. 31. (98. pont.) Mit értünk fegyelem alatt? Mit követet a fegyelem?

A fegyelem alatt a csapatban létező függe­ lem, kötelességérzet és rendnek összfogalmát értjük. A fegyelem az előljáró részéről a rend kezelésében és a parancsok végrehajtásában hajthatatlan erőt - az alárendeltek részéről pontos engedelmességet - és mindkét részről a törvény és kötelesség iránti tiszteletet a leg­ szélsőbb önmegtagadásig, követeli. 32. (262. a) pont.) Legénységi állornányú egyének hogyan jelen tenek?

Legénységi állomány ú egyének csak sze­ mélyesen jelentenek . 33. (326. pont.) Katonai egyéneke t mikoT kötelesek a esendőTjáTőrök elfogni?

A csendőrjárőrök kötelezve vannak legény­ ségi állományú egyéneket elfogni : 1. ha ezen egyéneket bűntetteken vagy súlyos vétségeken érik : 2. ha ily cselekménybe n őket s úlyos gyanú tel'heli ; 3. h a garázda magaviseleti.i k áltfll nyilvá­ nos botrán y t idéznek elő ; 3 16

-1. ha a hatá:;körükbe eső utasításoknak nem engedelmeskednek, valam�nt ő��t szidal­ mazzák vagy tettlegesen megtamadJak ; 5. ha elfogásukl'a nézve különös parancs Jett kiadva.

34. (326. pont.) iHikor jogosult<;tk a csendőr­ járőrök tiszteket önállóan elfogm?

A csendőrjál'őrök tiszteket (tisztviselőket) csak azon esetben jogosultak elfogni : 1. ha azokat bűntetteken vagy súlyos vét­ ségeken rajta érik ; 2. ha a hatáskörük be eső utasításoknak n em engedelmeskedne�, a j.�rőrt s �idalmazzák vagy . tettlegesen megtamadJak s vegre 3. ha az elfogás ukra nézve parancs lett kI­ adva. 34. a) (348. pont.) A csendőr mikor és kinek tartozik a Gyakorlati szabályzatban előírt tiszteletadással?

A csendőrség egyénei, ha rendben és sorba� nem állanak, találkozásná l, valamint szóbelI érintkezés kezdete előtt és befejezése után, a Gyakorlati szabályzatb an előírt tiszteletadá s­ sal tartoznak : Ö :B' elségeik (az államfő), a Legfelsőbb uralkodóház tagjai, idegen uralkodók és ezek családtagjai, előljárók és följebbvalók iránt, va;lamint ünnepélyes alkalmakkor a magyar HImnusz játszásakor. A fegyveres hatalom zászlói és az őrök iránt az említett egyének szintén a szabály­ szerű tiszteletadásra köteleztetnek . Minden tiszteletadás előtt az előirt tes1-­ tartásba kell helyezkedni . Az oltári szentséggel való találkozá�kor katholikus vallású egyes egyének szertartas ,:k szerint más vallásúak hasonló fllkalmaknal saját v'allásuk felekezeti szokása szerint visel ik mflgukat. 317

35 . ( 34.9. pont.) A honvédség és csend8rsé[) egyéneíközött a fiszfplgés h ogya n van szabá­ lyozva?

Ha a llOnvédséghez és cl csendőrséghez tartozó tisztek és t i1iztvi �elők egyenruhába n t a l ál k oznak, ezekre a kölcsönös t i szteleta dús kötelezettsége á l l fenn , melyet az a lsóbb ra ng­ osztál y b a n á l l ó e l ő bb ta rtoz i k teljE'síteni.

Egyenlő rangosztály ( rendfokoz a t ) mellett a z o n egyé n e k előbb üdvözlend ők, ki ket a szol ­ gál a t i elsőbbség megillet.

Ugyanazon rangfokozat ba n ( ra ngosztály­ han) álló egyének, kik közö t t a szolgá l a t i ul sőbbség megá ll a p í t va n i ncs vagy k ü l sőleg fel n em ismerhető, i lletőleg k i k közöt t a köl ­ c1"önös rangviszon y i smeretlen, talál kozásk o r C'gymást kölcsönösen szabál yszerűen ü d vözl i k .

A h o nvédséghez é s csendőrséghez tartozó, egy en ruhában m egjelenő t isztvisel őknek, a l egénys-égi áJIomány m inden egyéne, valam i n t az altiszti j el vény t viselő ra ngosztály ba nem soroló h a vidíjasok a k a t on a i t isztelgéssel tar­ toznak.

36. (350. pont.) A honvédségi és cse n dő1·ségi tisztviselőknek kóteles-e a legénység tiszte­ legni ? A honvédségi és- csendőrség i t isztviselők­ nek a l egénység m i n den E'gyéne k a t o n a i t i sz­ tel géssel tartozi k .

·37. (351. pont.) A legénységi állományba tartozó nem tényleges I?-gyének meddig van­ n a k CL t isztel etadáso kra kötelezve'? A l egénységi állományba tartozó nem t én y ­

l eges egyének, val am i n t a rangosztályba nelll soroló h a vidíjasok, a meddig katona i rnháza to t vi sel n ek , a z e l ő í r t t isztel eb. dásokra kötel ezVl' va n n a k .

38. (352. pont . ) Sétate re ken m ik o r kell tisz­ telegni? Mikor nem tisztel eg n e lv a betegek és

sebpsii l tek?

3 18

és m ás n y i ivá l l os h el Y l'k l'l l , Sétatere k L'll smé � el ve rövid . idők zökben a h ol egyének , , t a l á lkoznak , eleg a b sztelges t a z elso t a l a l kozás kor mega d n i . . Betegek és sebesü l t e k csak a kkor n em Üsz­ telegnek, ha ezen köt el ességükben állapotuk gá tolja őket.

�

�

39. (354. pont.) A tisztelefadásokra nézve m ilye n módosítások vannak?

A t iszteletadáso k ra nézve az alábbi módo­ s í tások vann ak : 1. fogoly- és hadifogoly-őrk iséret pk t isz­ teletadást nem teljesítenek ; 2. járőröknél, tovább � a l 11�m � a (át :, ét.� I �­ , a tvetele o, k ll l zés) tartama a l a t t l11lmkas es � <:> ­ n ít m é ny ek n é l is, csak ::: parancsnok es ez �� , csak abban a z esetben tIszteleg, ha szolga l a ta­ n a k sü rgős ten n i v a l ó i á l ta l igénybe véve n i n cs. 40. (355. po nt.) Idegen hatalmak csap(l �ai, zászlói és ka tona - egyén e i előtt kell-e tzsz­ t e l egni ?

IdeO'en h a t al m a k csnpatai, zászló i é.s egyC's katona�egyénei .el ő t t ugy �l �:wzon ti�zte etn c1 s . teljesítendő, m l l1 t a saJat ha ds('j'egll n k ho z ta rtozók előt t .

�

�

41. (857. pont.) Magasabb mé!tós1gol.: ideiglenes k ép viselői t minő t iszteletadás 111etl. meg?

kép­ i de ig l enes m é l tóságok M a O'asab b viselői csak a zon rendfokoza t szerin t i t iszü'­ letadás illeti nwg, m elyet m nguk vi sE'l n ek .

t

42. (366. b) }Jont.) Milwr és hor;yan kell ország ko rmá nyzójának tiszteleg m?

(IZ

A honvédség é s a csendőrség egyé­ ha sorba n és rendben n em á l l a ll a k , a z nei va l ó t a l á l kozásn� l , ors � ág korm ányzój ával va l a m i n t a szóbel i é r i n t kezés előtt é s befeJe­ zése után a G y n k o r l a t i sza bály z a t ba n ('l őí rt . . tisztel etadással tartozna k. A t isztel E'tadáshoz a rcba kel l fo r d ul n i . 319

H a ct k a t on a l o vagol, a kko!' l épéöben kell a k o rmá nyzó m e ll ett e l lovago l n i a és e kö2 bcll a t isztel etadá st teljesí tenie ; ha lovat vezet, a kkor m ozgás közben az a l'cba fordulat el­ marad.

43. (646. pont.) Az előljárók a fegyelem (ennta1"thatása véget t minő hatalommal van­ nak fel1"uházva?

A fegyelem f enn t a rthatása véget t az elől­ j á rók azon hatalommal vannak felruházva , hogy bebizon yított b ü n tetendő cselekmények vagy mulasztások m i a t t - megszabott korlá­ tok közö t t - a l á re ndel t jei k re megfelelő fenyí ­ tésekei rójjana k . Ezt a h a talmat a b ü n tető b i ró i hatalommal szemben fegy e l m i fenyítő hatalom n a k nevezz ü k . 44. (657. pont.) Minő' fenyítés nemek van­ nak a szakaszvezetők és ennél alantasa bb legénység számá1"a ? Szakaszvezető és ennél ala ntosabb l egénység az alábbi fenyítésekkel suj tható : 1 . M egfeddés a kihal lgatásnál . 2. Rendi fenyítések és p edig :

-

a) azon 30 napig t e rj edhető - kötele­ zettség k isza bása, hogy a fenyí tett egyén . b i zonyos órá b a n a t a k a rodó el ő t t a l a k t a ny á ba hazatérj en ; b) az altisztek et megil lető azon ked vez­ ménynek , hogy a t a k a rodón t ú l k i m a radhassa ­ nnk, 30 n apig terjedő el vonása ; e) az i ll etéke fölö t t i szabad rendel kezésne k 30 napra terjedő m egvonás a ; d) m indenn a p i m egjelené s a kih a l lga tás­ n á l , megha tározo t t öl tözékben , de egymás után I l em töbhször, mint n yolcszor ; e) nehezebb , terhesebb vngy a lacHony a bh Hzolgá l a t i m u n k á k n a k soron k i v ü l i kisza básil . Utóbbi két fenyítés i nem csa k a ren dfo ko­ zat nél k ü l i l egénységre szabhat ó k i . 3. Fogságfen yítések és pedig : a) l a ktanya fogság 30 napig, 320

2 1 napig, ....szio'o b r H o it fogöág , lllagán r fogtia� 2 1 _ napl�, szi gol'u fogsag l;:> n aplg. rtóh b i cHa k rend fokoza t n el k u h l egeny b h at ó k i . :-:éO" , b re sza 4 A z a l t i sztek éti ől'vezetők l e fo koza sa a i meg n t és i jegyzőkön y v a lapj á n .

.

ú) e) dJ

, .. ,

,

45. (657. pon t . ) A fenyítések k1'sza b á,sá n ál az önkén t szolgáló szakClszvezetőkre és t�zede­ sekre m inő k ivétel áll fenn?

Ö n k é n t tová bbszolgáló szakaszvezetők é::; tizedetiekkel ::;zemb e n csak a l a,;k t a ny a - és �z rgyszel'ű fogság a l ka lm a zhato, 30 n apIg terjedő tal'tamban .

-

46. (657. pont.) Tö/'zsőnnesterek és őnneste1'ek számára rn in ő fenyítésnemek vannak? A követ kező fenyítésnemek v a n na k :

1. Megfeddés és pedi g : . " a ) egyszerű megfeddés cl kIhal l �a t a s n al ; meO'feddés az alosztalyhoz t a r b J sziO"orú I"> b " vagy m Cl t ozó eO"ybegy ill t t isztek és egyen l o b o>a s d hb rendfokozatba n á l l ó altisztek előtt. b 2. Rendi fenyit ések és pedig : a) a taka rodón t ú l v a l ó k i maradás kedvez­ ményének 30 napig. terj e�hető �e �."onása ; b) azon 30 n a plg t erJedheto kotelezettseg kimondása, hogy az i l l�tő bi � onyo� .órá ra a t a k a rodó előtt cl l a k t anyaba v I sszaterJ e n . 3. FogHágfe n y í tések : aj szobafogság 30 n apIg, b) egyszerű fogság 30 n a plg. 4. Lefokozás - tÖl'zsől'mestel'ek e1 1en a z. e bocsátás a m egi n t és i j egyzőkönyv al a pJ a n .

,

_

-

..

,

l

­

47. (681. pont.) A laktanyafogs(t.ggal fenyí­ tett minő korlátozásoknak van alavetveP

A k i l a k ta n y a fogsággal van fen} í tve, � ?-n l;l k . az alosztá l ya szám l'a a l a k t a.J?yaban k I J �l o t , �l v u l e lhagym es helyiségeket szolgala ton vendéglőhel yiség<:>t l á t oga tm nem szabad. . �1i n den rájutó tizolgálatot el k e l l végezme, ha ;.;zolgá l a t m en t<:>s m i n dennap a n apié"

�

-

Pl'óbacscndól'cik ( u llköuyvc.

�

321

-

21

parancs kihirdetése után a l a ktu llya-ügy eleü t isí\tesnél azon ö ltözetben t a rtozik jelentkezni, mely a kijárásra elő van Í rva.

48. (682. pont.) A szigol'ított fogsággal fenyített min ő k Ol'látozásokn ak van alávetve ? A

szigorított fogságga l fen y í tett egyén köteles az ébresztőtől (a lóápolás kezdetétől) él parancskiadásig minden ráj utó szolgál atot e l végezni . Szolgá l atmentes idej e alatt közös zárt foghelyiségben tartandó ; e letartózta táf'>­ sal kapcsolatos a dohányzás t i l a l m a é s kemény fekhely. A kemény fekhely abból á l l , hogy a fenyített egyén szalm a zsák helyett csak ágy ­ takarót haszná l ha t .

49. (683. pont.) Miben áll a magányfogsáy és m iben ct �zigorú fogság?

A magányfogság abban áll, hogy a fenyí­ j ett egyén szakadatlanul s magánosan, zárt foghel yi ségben tartatik ; ezzel kapcsolatos a fog'olyi l l etékre való szorítás, a dohányzás t il a l ma , a kemény fekhely, továbbá heten ként három szori (3 n apra terjedő fenyí tésnél egy­ szer, 5 n apra : kétszer) bőj t, de csak a meg­ f'>zak í t o t t napokon, amikor is a fenyítetteknek csak vizet és a z il1etékszerű n api kenyérada. got sza bad adni. A szigorú fogság a magány fogság végre­ h a j tásában áll, :it foghely el sötétítésével egybe­ kapcsol va. A foghely elsötétítése azonban min­ den 3-ik napo n elmarad. Oly ember, k i szigorú fogsággal vol t fe­ n y í t ve, valamely újabb h i ba miatt csak annyi napna k eltelte után fen y í th C±ő i smét szigol'll fogön�gal , a h ány napig az u tóbb kiál l ott szi­ gorD fog�ág t a rtott.

50. (684. pont.) f°98a9·9

Mibe?/ áll az egyszer?!

'

A z egyszerű fogság a b b a n á l l , hogy a meg­ fenyített valamely közös, ka tonai őrizet a l att el zárt h el y iségben t a rta tik. Ezzel kapcsol a toR : fl szolgálat alóli fel mcn 322

�

j s, a fogol.v i l l ctékre v a l ó szorítás és 'a clohá ny­ , I;l. z aR tIlalm

51. (686. pont.) A fegyelmi fenyítések végrehajtásánál mit kell szem előtt taTtani?

.. A fe9:yelmi fenyítése� végrehajtásánál a , kovetkezoket kell szem elott tartan i : 1. Altisztek és őrvezetők a többi l cbO'ényséO'b től el külöIl:Ített fogságban tartandók. 2. A sZIgorított, a magány- és sziO'orú fo O'­ ság végreha j t ása előtt a fen y ítendőt rvosil O' meg kell vizsgáln i . Fogságban levők azonkívi h�ten i n t legalább egyszer orvosilag meg­ , vIzsgalandok. 3. M in den fogságfenyít és tartama al a t t az o l da l fegyvert, valamint a kitüntetési .jeleket és érmeket le kell tenn i . 4. Val!l mely . f?gJágga� k�pcsolatos szigorí­ , tasnak vegrehaJ tasat mmdIg a fogság első napj á n kell kezdeni. 5. B ármely /ogs g eny tés végrehaj tása .' tal m �gma}'a � o p enzIll etekek, amennyiben al ezek a kIncstar J a vara nem esnek vagy maO'án­ k r me � é ;ítés � �enn nem forog, azon , a osz­ fordítandók javára kozetkezesenek taly amelY!lek ál l ományához a fenyí tett egyé t a rtozIk. 6. A, foghe� y ségek tisztogatása a foglyok .. alól ; kIvetetnek e rendszabá l yok kotele�sege . a z al hsztek é s őrvezetők. 7. Oly foglyoknak, kiknek feny í tése öt napnál tovább tart, m i n de n nap a sza bad l e vegőn egy órai üdül ést kell engedni.

�

�

fi �

� iI

�

i

�

�

�

�

52. (I. hadicikk.J , sertést?

Ki

követ el függelem. .

Függelcmsél 'tést köv et el a z : aki szolgá l a tban vagy vett szolgálati parancs alkalmával az el őljáróna k 'feO'yverrel vag�, kezén ek erőszakos rátevéséve el l ell­ Rzeg �l ; �ki előljárój a ellen gyilkos szándékból - bar sI�ertelenül i s - táma dást in téz ' ' szol b J akI �áború idej én va lamely O'álati ' pn r a n cs t elJcsí t ését, habár csak heve ked ő

aj

l

�

323

21*

I

vagy sért ő módon megÜIgadja vagy valamely az ellenséO' előtti szolgálatra vona t kozó fonto� parancsot nem teljes ít ; e) aki háború idején erőszakosan 01J: pa ­ rancsnak szegül ellen, mely nem a tulaJdon­ képeni katonai szolgálatra vonatkozi k, de az az állam javát célozza és amelyhez a csendőr a megkivántató ügyességgel bír. A függelemsértés felsorolt esetei agyon­ lövés általi halállal büntettetnek. 53.

(II. hadieikk.) Ki válik zendülésben bűnö'ssé?

Honvédek (cse:o. d őrök), kik másokkal egye­ temben a fennálló szolgálati rendnek, elől­ járóknak, följebbvalóknak vagy azok paran­ csainak ellenszegüln ek, vagy arra csak összebeszélnek is, valamint azon honvédek (csendőrök), kik egymagu l� ban lázító nyi­ latkozatokra vagy cselekmenyekre vetemed­ nek melyek á:l tal ilyen ellenszegülés támad­ hat�a, zendülésben válna:k bűnösökké. 54. I V. hadieikk.) Ki k.öveti el a katonai őrségek iránti ellenszegülést és tiszteletellenes magaviseletet?

A katonai őrségek iránti ellenszegülést el­ követi az, aki valamely katonai őrségnek (csendőrjárőrnek) öldöklő fegyverrel . ellen­ szegül és azt megsebesíti, továbbá, akI vala­ mely fontos szolgálati parancs teljesítésé �en eljáró őrségnek (csendőrjárőrnek) azon szan­ dékkal, hogy a véghezvitelt meghiusítsa, kezé­ nek erőszakos rátevésével vagy veszélyes fenyegetéssel ellenszegül. A katonai őrségek iránti tiszteletellenes magaviseletet pedig az követi pl, aki az őt ��­ fogni akaró őrséget, bár er?szakos ell ens�eg�l­ lés nélkül követni vonakodIk, valamely orseg közelében pajkosságból zajong vagy azt hár­ miképen sértegeti. 55. ( V.

7, finössé'f

hadieikk.)

Ki 'váW,

8zökésben válik azon �send6l' vagy hon véd bűnössé, ki azon szándékka l, hogy magát 'szol­ gálati kötel ezettsége .alól mindenkor ra kivonja , csapattestét plhagYJa vagy ahhoz b e nem vonul. Az ellenséghez való szökés kötél által i h alállal bün tettetik.

56. ( VI. hadiei kk.) Ki válik távozásban bűnössé?

az

önkén.1Jű el-

Önkényű eltávo zásba n válik bűnössé azon csendőr vagy honvéd, aki csapat testét el­ hagyja, de nem azon szánd ékkal, hogy magát a csendő ri (katon ai) szolgá lat alól minde n­ korra kivonj a, valam int az is, aki szolgá lat­ tételre elkése tten vonul he vagy szabad sáoI'>-á t önkényűleg túlhágja. .

57. ( VIII. hadieikk.) Ki követ el őrszo lgá­ latbeli kőtelességsér tést?

Örszolgálat bani kötelességsértést követ el az, aki mint őr, mielő tt szabá lyszerűen felvá l . tatnék, őr�el yét önkén yűleg elhagyja vagy a felyezető Jelen léte nélkü l magá t fel válta tja ; akI az őrhelyén alszik , megi ttasod ik vagy áHa l � �an őrsz �lgála tát szabályszerűen nem telje­­ Sltl, valam mt az is, aki hason ló kihág ásokn t az őrségen �\övet eL

58. (IX. hadie ikk.) Ki követ i el a gyáv a­ sago t? /

Aki s�ját bizto nság a iránt i aggo dalom az ell€nseggel szem ben, mely ellen harcolból, nia kel�, nem oly fokú el1€n tállást fejt ki, mint aml�yen;-e szolg álati k? telm einél fogva kötc­ I�� es kepes vagy akI a szem élyes veszé lyt kote lpssége)len esen kerü li vagy bár csak sza­ v�k vagy Jelek által is oly érzüle teket nyilv á­ � llt, �elyek más okba n báto rtala nság ot elő­ Jdézm alka lm asa k, gváv aság ban vál i k blínössé.

szökéslwn 325

�I XI.

,

Gyalogsági Gyakorlati Szabályzat.

I

:.

.

XI. 1. füzet.

1. (1. p.) Va lam enn yi fegyv m iért (/, legfont osa bb fegyve rne m aern em ki}z t gya logság?

A gy alo gsá g az egy edü li feg yve rne m, me l y a tűzre é s mo zgá sl'a val ó kép essé gét még a l eg­ neh eze bb vis zon yok közö t t i s ma gáb an egy e­ síti és azt al kal ma zni is tud ja. Csa k a gya l ogság t u d bá rme ly terep e n min d nappal , mirid éjj el és köd ben is nJ Índ en el len séggel sze mb en tám ad n i és véd eni . Csa k a gya log ság tud j a az e1 Jen ség et tám a dás sal vég legese n elű zni és az egy sze r el­ fogJ aJ t tel' ii lete t elle n tám adá sok kRl sze mb en is me gta l'ta n i és biz tos íta ni. Ez ért a gya logság val am enn yi fegyve rn e m közöt t a l egf ont osa bb .

2. (2. p.) Mely fegyverne ka t és ü,tköze tek et és (( tiJbbim dönti el a csatá­ tev ékenység éne k mi az ala fegyvernem har ci ptörvénye? A

tek et.

l

gy a log ság dö nti el a csa táka t és ütköze ­

A töhb i fegy vem em ek egym agu k ba n n em t uc� j á k a gya l ogs ágo t eze kne k megol dás á ba n tel J esen pó tol n i sem . De h arc i tev éke ny sé­ g:ii. kke l a gya l ogs ágo t h a tás osa n teh erm en tes í­ b k és n) un ká j ába n tám og atj ák . H a rci tev é­ ke nységiik ne k a l a ptö rvén ye : A gy alo gs ág na k a gy őzel em kjvív ásába n va l ó m egs egít ése. (I. (2. ,p. ) 1- lov as vag y ker ékpáros, ille tőleg fl tuze rseg rn llJen v an a gyal ogság 327

segítségére?

De a k ko r ő1 i l lpti m eg elsősorban ség � !

A gyorsa bb mozgású l o vas vagy kerékpá r o � llag y terület ekre terjedő felderí tésnek , a mozgék on y közelbi ztosításnak, a messze elől vagy oldalt fekvő pontok gyors el foglalásáv a l j á ró fáradságn ak terhétől mentesíth eti a gya­ logságot. A t üzérség hatalmas t üzével a gya­ l ogság t üzét térben és hatásban kiegészít i. A te::: t vérfegyv ememek közül elsősorba n a tüzér­ ség az, m elyek segítségét a gyalogság- a leg­ több esetben nehezen nélkülöz heti . A vele való szoros egvüttm űködés oknél küli súlyos vesz­ t eségektől óvja meg.

a

4. (2. p.) A gyalogság önállóa n, testvér ­ fegyve l'ne mek nélkül, b iztosíth a t ja-e a gyözelmet?

A testvér fegyve rnemek segítsé gének ez a súi kségess ége ne csökken tse azonba n a gya ­ l ogság vállalko zó kedvét é s bizalm á t . Támadó szel l emének sohasem szabad csorbát szenved ­ n i e a zért, mert a t estvél'fegy vernem ek segítség e n em teljes vagy egészen hiányz ik. A gyalog­ ság még ezekben az esetekb en is sikerre l fog küzdhe t ni és n maga erejébő l győzhe t, ha támadá sban vagy védelem ben a kinálko zó ked­ vező alkalma kat megrag adja. Vitézség, hidegv ér, szívóss ág, cselvet és é� l el emény esség, párosu l va a gyalogsági fegyve ­ reknek t ervszer ű és biztos a lkalma zásáv a l , biztosí tja i l y enkor a győzel met . 5. ( 4. p.) A gyalogság minden egyes tagjá ­

nak milyen hat'ci erénye kkel kell bírnia , hogy II győze lmet k ivívha ssa ? Ha a gya logság minde n egyes tagja lán­

goló hazasz el'etett el, elszán t a karatt al és hagyo mányo s önmeg tagadással i ndul a h a rc­ mezőr e és a k üzdele m nehéz pill anatai ra vas­ fegyele mme1 és tökélet es k iképzé sSE'l vértezt e fel magát , a kkol' sE'mmi féle ellensé g- sem vehet raj t a erőt. Akkor győzni fog csatákb an és ü tközete k­ b en és jóra dönti el hazája és nemzete sorsát . 328

Fl

dlc�o.

6. (6. p.) Melyek a gyalogság könnyű fegy­ , vere�? A �ya] olJság k�nnyű fegyvere i : a puska, .

g ly s or , a p Isztoly, a puskagrá nát, , ? ? � � ke:;>;lgra nat es a szurony (rohamkés) .

a

7. (7:

�

[l

II

p.) Mi jellemzi ct puskát ?

J ellemz�, t� l a j donsá�a � a puskát ct célzott, , �abatos loves (pontloves ) fegyverév é avat­ Jak� ��k<; l m a � azon�� �, a hirtelen (kapásbó l val o) loves�'� } s. Feltuz.ott �zuronny al a közel­ h�l.cba p dofofegyv erken t lS előnyösen h 3 S:;>;­ n a l h a to. A_ puská,; al a , csendőr tehát m i nden harc­ helY zet?en es mmden körülmé ny között ha , ('gyeb 1e%yvere sem volna, önállóan harco {ha t ; vagy mas sza va kka l :

a puska a gyalogságnak általános eg1ljpni ' fegyve re. , 8. (7. p.) A z eqVfjs csat�}' kis és közepes ta�ol�agokban puskaJa-vrtl m1nO" eredmé11.1jek1'c szam� that? ,

Az egyes csatár a �i s l őtá::ols�g ? kon (400 m) belül m in­ den �aborszel'U cel targy ell en, m i nden Jövés­ srI bl ztoS találat ot várha t · .. 11 �ö epes ) őtávolság o i wn (800 m) csa k � iobb 15> ves uta� számíth at t alála tra, de az rl1rn seg-et fedeze sre kénysz erí ti. .9,

(8. p.) Miben áll

" � �5>lyószóró

a

golyószóró fontossága ?

a kis gya l ogsági egységek t uzereJene k a l el ke, a gyalogs zázadn a k pedig a l egfon to sabb lőfegy vel'e. A �? l � ósz �ró l'endesen rövid sorozato kban , (4-8 ' ]?ves) tuzel, de eg-yes 1övésre is felhasz­ na l lla to. ' ;\ 1t�lá �?-n a kis lőtávolsá gokon bellil, de h a l as , es k ;h l1 tó, �29

10. (9. p.) Mire szolgál

a

p isztoly?

A p isztoly önműködő szerkezete és 5U m - ig terjed ő nagy lősza'ba tossága 'következt ében a közelha rc lega l ka lmasabb kézi l ő fegyvere . H a t usájá t m eghossza bbít j uk , magas é s sűrű cél o k e l l e n 200 m-ig i s igen jó eredmé n nyel ba sz nál h atjuk.

­

11. (10. p.) A puskag1'áná tot mire használ­

ják? A

I

puska grán átot úgy támadásban , m m t védelembe n 150 m távolságon b e l ü l alka l maz­ zuk. Robbanás nál sok repeszdar abra sza k a d szét, melyek 7 0 m körzetet ves zél y eztet n ek . Fel a d at ai : a z ellenséges fész kek e l l eni roh a ­ mot összp o ntosításs a l el őkészíten i vagy i l y � n fészkeket h átra e lszigetel n i, védel em b en pedIg

a zárótűz. A puskagrán á t hatását n agyba n fokozha t­ j u k, h a több puskagrá n áto s tüzét egy célra összpon tosí t j u k . Rendes e n fedezék mögül l őj j ii k k i , mert így a puskagrá n á t os fel fed ezését m egnphez1 t­ jiik.

12. (11. p.) A kézigránátnak mi a rendelte­ tése? Milyen a hatása a támadó és milyen a védelmi kézigránátnak?

A kézigránát a közelh a rc eszköze. A k é z i l őfegy verek h a t á s á t k iegészít i , de soha sem h e lyettesí theti. A kézigránátharc csa k rövid id eig t a rtson . A kézigránáttal, mert n eh ezen pótolható, taka rékosan bánjunk. A t ám a dó kézig ránát h at á sa i nkább erkölcsi, mint a nyagi. A védelmi k ézigrá n á tna k n z a nyagi h atá sa is nagy .

13. (13. p.)

rohamkés?

Mire szolgál a szurony és

a

A puskára tűzö t t szurony a közelh a rc fő­ I eszköze, éjj l p di g a h onvéd főfegyvere. A

I

e

e

szurony h a tásá t a roh.a m k és, kliJönösen a test­ tl'st el l en i h a rcba n, fél el m C' 1 es e n k i egészí t i . 330

14 . (�4. regyv ere� ?

p.)

ill ely ek a gyalogság nehéz

A gyal ogság n ehéz fegyve rei :

a ki s a kn a vető és a kisérő löveg .

1 5. (15 . p.) Mi

a

gép p uska '

a

géppuska felada ta tám u­ dásban és véclelem bpn ? A géppu ska a gyal og ság legha ta l m asá b b

tűzeszk öze. Harcásza t i fela d a ta i : támadásban : a géppu ska a o'olyós zórók és b py skás raj ok el őrej utását már n agyobb 1 5. vol­ sago r :: IS támog �ss (� t�izérségg el egy l i t t ; � kesobb a gol y oszo l O e8 a puskás ha rcosok ellen fe! l épő el l e n ál l ásokat k il zdj e l e ; hasson a z ellenség m él yébe i f, és egés zí ts e ki a t ii zé rség t iizét ; ott, ahol a tüzé rség cl harc fokozó do t t h evesség ében a z e l ől l évő saj át részeke t m áj" jól megk ü l ö n böztetn i nem t � dj a a tri z p rséO" ' FI tiizét kel l a gép p uská n a k pótol n i . védelem ben : a géppus k á k - m é I Y E' é he i s tagozva - a fő e llrn á ll á si ö v t űzrend sz ] én e k gerinc ét a l kotj á k . Kii lönös � n a ka l mCl� cl géppus ka a rra Üi, h ogy megkoz eh, to, von a l a kra és '"' o'"v ü l ckezési helyek re zava ró tüzzel hassoll . A géppusk a sok fel a da tot o l dh a t mea- köz­ ve t � tt rá y z sal i s . A közvet ett i rá n y á ssa l � . va o tuzeles nel term észetes en s ebezhe tős é gc i s c rose n csök ken . A gép I? uska, � in t }' tűzelem k é p v i sC' ] ője, s ? h asem h l va to t t o n a, l l o fel ad a t o k m ego l d á ­ sa a . F e a d a t a : a gy a l ogság többi e l r m ei n ek a ;!, E . cloreJu tas ba n , vagy a védőá l l á s mea-ta rtásáM ba n va ló m egsegít ése.

�

"

�

]

!

,�

�

'

o �"

�

]

16. (16. p.) Mire szolgál a kis aknavrd ö?

, A, . �is a kn a v �.t ő kiegé� zíti mered ek röp­ , palyaJ a v� 1 11 kozepe s tavol sagoko n belii l , f�det t celok r l l e n , II gya l ogság ., la pos l"Öp­ , � l f JY f�g � verc i nek h a tásá t . Hel y e t trsíti 11 uzel E'eg tllze t' a k kor, h a a z e ll e nséget a saj á t

r

�

331

I

csapato k veszély ez t e t é�e n é l k ü l tÖ,bbé ne!11 lőheti. Alkalma s továbbá egy�s gepp)ls,k �k v agy lövegek leküzdésére, valammt a zarotuz k iegészí tésére. 17. (17. p.) Mire szolgál a kisérő löveg? A

kisérő löveg helyi ellenállások letörésére és harckocsik leküzdésére szolgál. 18. (19. p.) A gya�ogság a harc eldön tését hogyan csikarja ki? ,

A O'yaloO"ság a harc eldöntését vagy tama­ O dássa tvagy védelemmel csikarja ki. Döntés után üldöz. , Néha döntés elodázás a érdekébe n halogato és szinlelt harcokat vívhat vagy tervszerűen visszavonulhat.

19. (21. p.) Miért fontos a gyalogságnál támadó szellem ?

a

A támadó szellem a csapat belső értékéne k II fokmérő je. , A �yalog.� ágna� a t�m � dó sz � l�emet. �eh <1: t rrlÍnden eszkozzel apolma es a vegletek Ig feJleszteni e kell. Az II gyalogság mely H támadó harc alap­ plveit fölényes fo kig elsajátít otta a k�képz�s al'üt bátran használ hatja fel ezt a tulaJdo nsa­ � ;t �ég számba n túlerejű é � fölény es f,egy ­ vel'zetű ell enséggel szemben IS elszan�" tama­ dásra. Ha ezenkív ül még az el1 :ns �g meg­ sem misítésé re törekvő a karat hatJa at harc­ cselekm ényeit biztosa n törvény t szab�at az pllenséo' akar� tának és saját c�elekv ésl sza­ ba d áiá t is fel tét l e n ü l me�óvh atJa. l"

d ig

20. (22. ]J.) A gyalogság él?

II

véclf'lemmel med-

, A vé de l emme l a gya l og�ág cs�k . at� en('tl­ leg él , h:l a körülmény ek kényszen hk ra. A védelem sokszor nagyobb á !d o� a tot . és ön megta �a dást kövptrl n gyalogsag tol , mmi a támadás. Hn élzonbéln· a véd t'l m i harc alapplveit 332

.

fölénye�ell a lkalllluzza a gyalogság, még nagy túlerő támadásait is összemorzsolhatja, er­ kölcsi fölényét azonnal végrehajtott ellen­ lökésekkel érvényesítheti és a legjobb feltéte­ leket teremtheti a döntő pllentámadá.."hoz. mi

21. (23. p.) Az ellenség hátrálása esetében a gyalogság kötelessége?

Az üldözésben húzhatja a gyalogság a harűelvek elsajátítására fordított fál'adtságból 11 legnagyobb hasznot. Ha az ellen ég a döntés után hátrál, a gya­ logság legyen az első, me
szerített visszavo nulások ban is jól él'tékesít ­ heti a gyalogság hizének és mozgéko nyságá­ n a k fölényét. 23. (25. p.) Tervszerű v isszavonulási har­ coknál milyen értékes szolgálato t tehet?

Hosszabb i d e ig tartó tervszerű visszavo nu­ l ási harcokná l a fölényes gyalog ág vE'zérE'inc k kezére játszhntj a azt az előnyt, hogy fl vi ssza­ vonulást döntő (' redményn ek előkészíté sére használhassák fel.

24. (26. pon t.) A gyalogság hW'ci tevékeny­ ségének mik az alapvető tényezői?

Az általános harci erényeken (haz.' l szere­ j et, vitézség, szívósság, elszánt akarat, vas­ fegyelem, ö n m egtaga dás, hidegvér) kívii l a gyalogság sikeres harci tevékenységének alap­ vet ő t é nyezői : a) a tűznek

tos

és "a mozgásn ak helyes, céltuda­ történő alkal­

�s egymással összhan gban

mazasa ; lJ ) /.lz ellenség meglepésére való törekvés ; i:l33

e) ügyesség és legnagyob b elszántság cl kö zel harcban ; d) szoka t l a n e l l enséges ha rceszközö kkel szem ben a h i degvér megőrzése és az időjárás viszontagságai va l szem ben való edzettség ; e) a terepfedezet, a sötétség, a köd, v i rnl ­ dat, eső és hózivatar kínál ta előnyök iigye� k i ­ használása .

28. (33. pont.) JJa/'ctéri szolgál a t alatt Init értünk!

Harc téri szohrá l a t a la t t nün d a m a t é n y ke­ clések nek összességét értj ü k , melyeket a Har­ cásza t i Sza bály�at 1. l'és�e a csapa t bizton sága é rd eké ben a fel derítés, b iztosítás ' menetek é s csapa tszá l l ítás o k és a z el helyezés fejezete kben . j II I',o'val .

25. (29. pont.) Zártrend a7a t t m z:lyen alak­ zatot értünk ?

29. (38. pon t.) Mit értünk sorakozás és mit gyülekezés ala t t?

Zártrend a la t t azokat az alakzatokat, a lakza tvá ltoz t a tásokat és mozgásokat értjük, melyeket e l lenséges föl d i és l égi h a r ceszközök t űzkörl e t é n k í v ü l a gyülekezésre és menete­ lésre, h e l yőrségekben a t etszetős fel l épésre és a gyakorl a t ozá i fegyelem megal a pozá s ára és fen n tartá sára haszn á l u n k .

Sorakozás a l a t t a szabáJlyzat az eO'yséO'ek h a legységeinek , szolgála t i szám és első fel l í­ tás szerin t zárt köt e l ékbe á llását é rtI.

ál

G y ü lekezésnél ezzel szemben a z é ppel� el­ rendelt zárt köteléknek, szolgálati szám és be­ osztásra való tekin t e t nélk ü l gyors mega l a k í tása a fődol og. o

26. (30. pont.) A harcrend milyen alakzato­ kat foglal m agáb an '?

30. (53. pont.) Mit é1,tünk fedezés alatt?

A

harcrend azoka t az a l a kzatoka t fogla l j a magában, a m elyeket el leméges föl d i é s l ég i harceszközök t űzkörletében vagy közvetlen az abba való belépés előtt a l kal mazunk.

Ezekre az a l a kza t o k ra a szabályzat csak

az egysé.Q'es paran cs a dás és a gyors végn�haj­

tás szempo n tj ából a d támpontokat. Az a l a k ­ �atok alakítása é s a z azokban val ó m ozgás m i n den egyön tetll ség és a l a ki ság n é l k ü l tör­ ténjék.

Harcrendben a szabál yzatban meg nem em l ített, de a v iszonyok m egkövetel t e m i n den más a l a k za t o t é s al akza t változtatást i s elren­ del h e t ü n k .

27. (32. pont.) Ha /'cel,já/'ás alatt mit értünk?

Harcelj árás alatt a z alakzatok, a tűz és a mozgás a lkal mazásán a k azt a mód szerét érti a szabál yza t , mellyel az egységek a h a rccél ér­ dekében, a saját Hizhatás fokozása és az ellen­ séges h a tás csö kk en tése cél j ából hal'ctözben él nek. 334

o

, A h a r c b a n " fedezés" a l a t t értj ü k 1 1 honvednek yafSY a c � a.r;a o n a k oly t á rgya k a l á . vagy moge val o, alhtasat, a m e ly ek eUen séges tiízh a tás ellen o l ta l m a t nyújtanak. Ahol ezt p:. efS tenn i r:e m . l eh e ! , o t t a l eg­ . , n y uJ t asl'a . kIsebb cel valo torekvest is " fede. , ,, zes -ne k h lVJ ' Uk .

��

31. (53. pont.) Mit értünk rejtőzés alat t , a". hányféle lehet� -

�

ej tőzés n ek n evezi �l szabályza t a láthn t a t ­ l a nsagra való törekvést a l ég i vagy fö ldi meO'l:' figyelés sel szem ben. A rejtőzés l ehet tennészete s vagy mestpJ'­ séges.

32. (53. pont.) Mi a ter-mészetes és mi a mes­ terséges 1'e.j tőzés� A mesterséges 1'ejtőzé.sne k . hány faJtáját ismerjük� �

e;'m észetes a rejtőzés, h a a látha t a tla nság , el eresel 'e a terep edeze tet, tereptii rgyn ka t . vagy a kO. l'nyezet S Z l TI pt h a szn álj u k k i .

�

335

M esterséges a rej tőzés, h a a láthatat lansá­ got a h on véd v[lgy a csapn t csa k m u n kával ér­ heti el . A mes terség es rej tőzés két fa j tájá t i smer­ j ii k : az á lcá zást és a bUl'kol á st .

33. (53. pon t.) Jfit értii11k álcázás él) mit h urkolás alatt?

Az álcázásn a k a földről való figyel é s t k el l Valamely t árgy n a k a cS[lpa t akadályoznia. vagy h a rceszköz és az ellenség közé val ó álli­ tásá ban nyi l vá nul . A burkolás a z ellenség l ég i fel derítéRét h i ­ vatott meggáto l n i . Valamely csapatnak, h 3rc­ eszköznek, t árgy n ak a körn yezf't színével meg­ l'gyező anyaggal való heta kn rá sáhan vagy he­ f0stésében nyilvánul.

34. (68. pont.) Zál'trendben a vezényszó mi­ lyen részekből ' áll? Az egyes 1'észek hogyan vannak a gyak01'Zati szabályza tban megjp­ (ölve s hogyan kell azokat kiejteni? Ha a vezén y sz ó n a k az a cé l j a , hogy

R v ég ­

reh aj tás egy enletes és fE'szes l egy en, - tehát zártren dben rendesen - a k k o l ' két l'észből áll : Ll figy e l m ez t e t ő b ől és. a vég rehaj tást I:'l rcn­ d('olő szóból vagy szótagból . A figyelmcztetőt n sz a bá l y za t d ű l t b et űv e l , cl végrehaj tást elrc ndE'l ő szót vagy szótago l ppd ig vastag h etűvel jelöl i m eg é s [I kettőt . l'gy má s t ól gon d o l a tjel l e l választja cl. A figyeJ meztetőt vontatva és halkabba n , a véPTeh aj tást e l rende l ő - szót va gy szó ta got I'Ö­ viden, élesen és n y oma tékk a l kell kiej tem . �\ k et t ő közöt t rö vi d szünetet kell tartani. E szü ­ net a l a t t figyel meztetésrkei, l'E'n dl'eutasításo­ kat a d n i n em szahad.

35. (68. pon t.) H arcrenrlben 1 7 VeZél?yszó rendesen milyen és m ivel köthető ó'ssze?

Ha l'crendben a vezényszó rendesen nem t agozódi k figyelmeztető és végrehaj tási részre. Ha J'cl'endbE'n a vezényszót kössük össze je1 l 01 , ha 0 zá l i a l szán c l6 k nnkai <.>-1 n0m á ru l j u k . 3'36

36. (71. pont.) Hibásrln végrehajtott moz­ dulatok kúgazításám m nyen vezényszó szol. g�?

Hi bá �� n ,:é� r�h aj to t t lI;lO zdulat ok vagy fo­ , gasok kiigazltasara a "VIssz akozz ! " v ezén y ­

� adjuk. E rre újra a z előbbi á l l ásba vagy Eoga sba kell a h o n véd n e k (o"ztag nak) v i ssza ­ t érnie.

s zó

4. füzet.

1. (141. po n t.) A hsztPlet adás t milyen pset. ben és h ogyan kell végrehajtani?

A, k � tonai t iszteleta d ást, még n agy for­ . galmu, zart he l Y l, se, gek b e n IS, a bban az esetben l�e l l 11 cse � dőrne � t e l je sí ten i e , h a az, akit a t �sz t el e tada.s megIll et, h a rm i n c lépésn él n i n cs i a volabbr a.

�

A tis � tele!ad st

, balysze ru, "VIgya zz !

�

9 s ep d őrn ek m i n d ig SZI1-

a l l a ba n vagy tartás ba n kel] a l egna gy o b b fe sze"ségge l végreha jtn n i a.

2. (142. pont.) Mikor kell csak feszes taJ'­ tással és szembenézéssel, vagy . fővetéssel tisztelegni?

A c"endőr csak feszes t artássa l éR "z('mhevagy fővet éssel t i szt el egj e n : a) h a m i n d két kezében visz va l am i t ,· lJ ) h a n i ncs föveg a fej é n ; e) h a kocsin }JUskáját kezében t.artj a ; , cl) h a puskájH " sú l y ba " vagy " l á bhoz", á l ­ l asba n van ; e) h a l o va t, m á l b á "á l l a tot vagy foga toi kéz en vE'zet ; f) ha kerékpáron iiI vagy i ly en t ve z e t ; g) h a foga tot h aj t ; h ) h a gépkoCR i t, m o torkE'rékpárt vezet. II é

zéss el

3 . (143. pont.) Minő magataTtá st tanusft­ son a csendőr, ha az "N csendőr" felszólítás s orban és rendb en éri?

"

fc}::; z ólítás sorba n é� H a a z ,, � c se n dőr c..'i endől' csak fejét é� a őrt, csend a éri ren dben tek i ntet éi ves,:;e a megs zó J í t ó felé, a sorbó l és

I I rendb4. ől(144.elford ulnia azonb a n nem szabads . ele adást

I

'

I

p o n t.) Jlozgó já nn ű L'ö lI fl t i z t tel jesí ten i !

t

hOfma n kell

11 0zgó járművö n (a \"i.1 �Úti kocsikat k ivéve) a csendőr a t i sztelet adá�t i i l ve telj esítse.

5. (145. pont.) Találk ozásnál hogyan kell a tisz t el e ta dás t t e ljesí t eni?

Ra a csendőr azzal, kinek t is zt e j egnie kel l, t a lá l kozik, vagy me J l e t t e elhalad , a t isztelet a d ást úgy telj esítse, hogy a n na k fogá:sa i t :3 lépésr e az előljár ó előtt hefeje zze . .Ll. t isztele ta dást 3 l épésse l a ? elől járó (feljeb bvaló) mögö t t szün tesse he. Ha a csendő r áll, fo rduljo n t a lálkoz ásná l ama szemé ly felé, a kinek ti szteleg nie kel l . Talál kozásn ál a rra . is ügyelj en, hogy egy lépésn él közele bb ne h a l a dj o n el az elől j á ró (feljeb bvaló) m ellet t .

' I I

6. (146. p.) "Pusk ával tisztel eg.1" f ogássa l mikor t eljes í t t isz t e le tadás t (( csen d ő r ? Az egyes csendő r a t is z t e le tadá st a " P m i ­

katonn csa k fogáss al tisztel egj " kával nős(>g­ mi "őr" á l l o m án y ú t isztek e l ő t t é,; csa k hen t el jes í t se.

7. (14 7. p.) A p us k a nél/-diJ szob á b a lé jJŐ esendő?" a tisztel etaclás t hogya n t e ljes í t i? A puska nélkü l szobáb a lépő csend őr

-

az őr- és ügyele ti szolgá J n tban állók kivéte lével fövegé t vegye lp, ii regéve l n test felé, rózsá­ v a l fel fel é, termé szetes en és k i ny u j tot t lW JTal tadsa bal com bja mellet t. Lépje n 3 l ép és ! "\:' elől játój a (feljeb bvalój a) . elé és a tisztel et ­ adást fe s z e s t a rtássa l és s z e m ben ézéss el tel ­ jesítsE'. _

(148. p.) Ha cl csen dő/" puská val va n el­ lri tVfl és jel en t és t é t el ? 'e előljárója elé Jrírul, h ogya N te 7.1 es í t i (f t isz tele tadást ? 8.

338

,, ��, l?� skáva ! , goly��zóróval jelentéstótl'l l"l' pl�lJ a roJa ( fe} Jebbval?J a ) elé j árul ó csendőr m m d a szoba ban, mmd a sza badban �lljon meg 3 l é p és re a z előljáró ( feljebbvaló) el Őtt �egye. a ,puskát . (golyósz � l"ót) "lábhoz" á l l ás b� es teIJesl,ts: a t r szteletadasi feszes t artással és szembenezessel .

tiszie9. / 149. p.) Lóháton hog/Jan teljesít . letadast a csendőr?

, A l óh �ton mozgó csendő r a tiszteletadási

, �armel y J. ar�odba �

j

úg;1 tel e s í t se, m i n t gyalo­ oo �a n . Az A ] ] a m fo el o t t azonban n tisztel et­ adast l épé sbe n krll telj esítenie.

10.. (150. p.) Ha .a csendőr ka/"o Jlfog ra jzalorl vagy .Jobb kezében visz valamit' h ogya n teljesíti a tiszteletadást? valakwel

Ha . a csendőr ka ron fogva halad va l akivel tiszteletadás előt � .jo,bb karját sza baddá kel J t ennie . . I"-l ve,t el az az eset, ha ol y egyén t vezet, lnnek tamaszra vagy veze tésre s zü k ség e va n. Ebben az e�etben a t i sztelgést ha l kézzel vagy ha ez a k a rJa sem volna sza had, feszes tll rtásRal és főv et éss el t eljesítse. I vagy Jobb kezében v isz va l a m i t

11. (!5:{.. P) Jla töb b csel/ d ő/ " van együtt, m�,. a ko te l�s�ege (( !I nak, ak i az e7őlJárót leg­ eZobb veszI esz/"e?

�a több :se n cl őr van egy ii tt ; az, a ki az , (felJebbvalót) el őször veszi észre a " e!olJarot t l.?ztel etadásra a többi t is figyelmeztet n i koteles.

,12. (152. p.) A z All am fő előtt a hogyan kell teljesíteni?

({dast

I I l l­

t isz te e

A z Államfő eWti a gyal og haladó csendőr . f. O l:dulJon archa és úgy telj esítse a t i sztelet­ a �� st . A ti � ztel etadás fogása it az A l l a m fő , e� o tt 10 lepes rf:' fejezzp be a csen dőr és 10 lepéssel az Á l l a m fő E'l ha ladása után sz ü n ­ tess e be. Ha a csendőr l o v a t vezet, mozgás közben él z arcbafordulat el ma ra cl . 1339

XII.

L6utasftás.

�. .

XII. 1. (13. p.) A puska elsütéseko1' a lövedék minek következtében jö'n mozgásba? A puska elsütésekor az ütőszeg a töltény

csapantyújára üt, a cs�ppantyú érzékeny töl­ tete és ennek közvetítésével a l őportöl tet az ii tés következtében meggyul lad. A l őpor el­ égésekor fejl ődő l őpol'gázok m i n den ereje el őre, cl lövedékre h a t, amelyet E"lőre irányuló moz­ gásba hoz. A l őpo l'gázok haj tó ereje a lövedék sebes­ ségét a csőben m i ndj obban fokozza, míg végül a lövedék a cs őto r kolat nál elért l egnllgyobh �ehességgel a csőto l'ko]atot elhagyja.

(13. p.) Mi rt kezdősebesség? Az a sebesség, a m elly el a lövedék a cső­ torkolatot elhagyja , vagyis az az út, amelyet n lövedék a csőto rkol a t elhagyása után az első másodpercben m egfutna, h a mozgását egyen­ letesen megta rtnná, a kt>zdőseb �sség. 2.

3. (14. p.) Milyen lenne a lövedék pályája, ha a lö'vedéhe semmiféle erő nem hatna? Ha a csőből eltávozott lövedékre semmi­ féle erő n em hatna, a lövedék változa tla n i rány ban egyenes von a l ú pál y á t íl"na le é� kezdősebességét á l l a ndóan megtarta n á .

4. (14. és 15. p.) Minő eTők befolyásoliák a liivedék mozgását s e n n ek folytán milyen lesz a lövedék pályája? A

lövedék

mozgását kii lönböző erő k l1\'341

fol yá olják . Ilyen a n ehéz�égi erő és a levegő ellenáll ása. En nek fol ytán a lövedékpályn m eggörbül, a röptávolság pedig m egrövidü l . 5 . (16. p . ) 11J i t ér tün k "oldalgás" a la t t? Avégből, hogy a lövedék fel ne boruljon, ami hatását a cél ban nagy mértékhen csök­ kentené, a csőben c sa va rz a t va n al kalma zva, amely 11 l övedéket hossztengelye kör ü l i fol' ­ gásba hozza. A tengclyköl'ü l i forgás a lövedé ­ ket csekély mértékben jobhra eHérlti (ol dal' gás) .

6. ( 17. p. ) Jlikor t a lá lju k el

a

cél t ?

M i után a lövedék a csőtorkolat elhagyása u tán a meghosszabbított csőtengely a l á sülyed, a fegyvernek olyan emel kedést kell adni, hogy a m eghosszabbított csőtengely oly magasan haladjon a cél fölött, amen n y i t a lövedék a cél ig esi k . Ekkor cl cél t eltalálj uk . M inél távolabb van a cél , a nn ál nagyobh em el kedést kell adn unk a csőtengelynek. A szü kséges emelkedés megadására szolgál a7, j rányzókésziilék. 7.

(18. p.) Mi az irányvonal és a m eg ­ h osszab bított i rán y von a l? Miben áll a célzás?

I

A célgöm b . csúcsát és cl nézőke szélességi közepét ö sszekötő vonal az i rá nyvona1. E nn ek meghosszabbítása a célgömbön túl, a meg­ hos za bbított irányvonal . A célzás a bban áll , hogy az i rányvonalat szemii nkkel a célpontra i rányítj uk vagy másképen kifejezve : az i rány­ vona l a t a szem és célpont ö sszekötő vonalába állit j uk .

8 . (19. ]J.) Mit értünk iráuyzék távolság, cél­ tá v olság és 1'öpmagasság alatt?

Irányzéktávolság a csőtol'kolattól mért ama tá volság, a melyen a röppálya a meghosszabbí­ tott irányvonal a t má sodszor m etszi. Cél távolság a cél távolsága a csőtorkol a ttól . Röpm agasságok 100, 200, 300, 400 m . távol ságokon, a röppálya pont j ainak függőleges ll1
9 . (19. p.) li ol fekszik a pálya tetöpontja, mi a t et őpo n t i magasság, ({ t a lála t po n t és a célpont?

A pálya t etőpo n t j a kis lőtávoh;ágoknál csaknem a röppálya közepén, közép- és n agy lőtávolságoknál kör ü l bel ül a röppálya harma­ dik ö tödében fekszi k . Legnagyobb röpmagal:iság : a tetőpont m a ­ gassága a z i rányvonal fel ett (tetőpo n t i m a ­ gasság) . Ta l á latpont azon pont, amel yben a röp­ pálya a célRíkot metszi. Célpont a cél fel ület ama pontja, vagy a zon t ereppont, amelyre a z i rányvona l a t i rányítj uk.

10. (23. p.) Mit nevezünk ha táskörletnek?

Azt a távolságot, amelyen bel ü l a bárho l elhelye7,ett céH, annak a l só szélére cél ozva, e1üdál j u k : hatá�köl'l e t nek nevezzük.

11. (24. p.) Az irányzékállást mikor 'lIwnrl­ juk telJesen és miko?' részben pásztázónak,'f Telj esen pásztázónak mondj uk az i rá nyzék­ állást a k kor, · ha az i rá nyzéktávolságon belli l az összes l'öpmagasságok kisebbek, m i n t a cól ­ magasság. Ellen kező esetben, vagyis, h a [l röppálya az irány von a l fölött a célmagasság­ nál magasa b bra emelkedi k, az i l'á nyzéká l l á s csak részben pásztázó.

12. (25-27. p.) Milyen a 200, ct 300 és méteres irányzékállás pásztázása?

a

400

A 200 m .-e::; irányzékállás m i n den h a J 'c­ szerű a lakot teljesen pásztáz. A 300 . m.-es i r á nyzékállás a mellala kot még éppen, tová bbá m i nden ennél magasa b b cél t teljesen pásztáz. A 400 m .-es irányzékállás a szökelő a l a kot teljesen pásztázza.

13. (30. p.) A röppályának pásztázott tere mikor azo n os ({ megfelelő irrínyzékállás /wtrís­ körletcSvel?

343

A l'öppályának pásztázott terr csak akkor azonos a megfelelő irányzékállás hatáskörleté­ vel, ha a terep az jrányvonalla l a cél nál pár­ huzamos.

14. (31. p.) A eélnál az ellenség felé . eső tprep mikor kisebbíti és m ikor nagyobbít)a n pásztázott teret?

A célnál az ellenség felé emelkedő t.erep II pásztázott teret kisebbíti, az ellenség felé IE'jtő terep nagyobbítja. 15. (32. p . ) Mit nevezünk fedett térnek?

Fedett térnek nevezzük valamely fedezék vagy fedező vonal mögött ama tE'rületet, ame­ lyen belül - egy bizonyos tl1zelési állás ból t iizE'lve - becsapódások nem fordulhatnak ('lő. 16. (33. p.) Mi a b iztosított vagy holttér?

Biztosított vagy holttér valamely harc­ szerű cél részére II fedett térnek ama rész(�, amelyen belü l IT röppályának a terep feletti magasságai nagyobbak a cél magasságánál. 17. (34. p.) Mit nevezünk szórósnak rás mikor' növekszik?

I

s a

szó­

Ha egy puskából ugyanaz a lövő, ugyan­ azon viszonyok között, t. i. ugyanazon test­ helyzet, ugya:r; azon irányzék,áll � ��llett.. R ugyanarra a cel pontra egymasutan tobbszor lő, a kilőtt lövedékek nem ugyanazt a pontot találják, hanem egy területen szétszóródnak. lDzt a jelenséget szórásnak nevezzük. 18. (34. p.) vissza?

A

szónis okai mire vezethetők

A szórás okai részben a fegyverre és lő­ szerre részben a lövő hibáira és részben ti löveddknek a levegőben való mozgására ható külső (időjárási) hefolyásokra vezethetők VIssza.

19. (34. p.) A lövőnek m i7yen h ibái lehetnpk 8zórási oko7r'f

l

A lövő lúbái, min t szórási okok : a cé l zási l hi ba, a tusa nem m �gfelelő ,vállho� SZ? rítása ' . vagyis a helytelen celratartas ; tovabba a bIl­ lentyű helytelen elcsattantása, vagyis a puska elrán tása.

20. (36. p.) A szóráskúpot mik alkotják?

A szórás következtében egymástól el térő l'ö ppályák összeségükben a röppályák szórás­ k úpját alkotják.

21. (37. p.) Mik alkotják A

a

talála tképet?

szórásk ú p egyes l'öppályáinak áttörései cl eélsíkon, vagyis a találatpontok, alkotják a találatképet (találatcsoportnak is nevezzü k), amely lehet fiiggőleges vagy vízszintes. '

22. (38. p.) Mi a középső találatpont?

Ha a találatképen egy függőleges és egy vízszintes egyenest húzunk akként, hogy ezen egyenesek mindkét oldalán egyenlő számú találat legyen, a két egyenes metszőpontja, mely a találatkép közepén foglal helyet, a középső találatpont. 23. (39. p.) A kiJzépső találatpont körül s a tt6l távolabb hogyan csoportosulnak a többi találatok?

A középső találatpont körül sűrűn csopor­ tosul a többi találat, attól távolabb fokozato­ san ritkábban .

24. (39. p.) Mit nevezünk 100 % -os magas­ sági és m:it 100% -08 szélességi szór'ásnak?

I

Az összes találaiokat magában foglaló fÜggőleges találatkép magasságát 100% -os magas : sági szól'ásnak, szélességét 100% - o s szél(>SSégl l szórásnak nevezzük. 25. (40. p.) A eél hatásos lövéséhez séges?

'I'm

szük­

A cél hatásos lövéséhez szükséges, hogy középső találatpont a célba essék.

al

26. (49. p.) H ogyan érh eti el a esendő?', hogy a legtöb b lövése értékes találat legyen?

11 i nden e sendő]' célzá�i helyesbítés ekd öná ll óan tudjo n il lkalmnzni. Törekedjék arrH , hogv taJálatc",;opol 'tjána k belső, sűr"G részét, vagy is a körepső taJálatponto t nemcsak a cél f('l iileté be, han em a nnak l egérzékeny ebb l'é­ �zébe (rendszerint a cél magassági és szél es­ �égi közepébe) beleh ozza. A k kor ::t l egtöbb lövése találat l esz és azok a l eghatásosabban sebezhető fel ületrészbe fogna k belejutn i, vagyis a talála tok értékesek lesznek.

27. (55. p.) A távo7ság hely telen m egá l lapí tása mit okozhat'?

­

A távolság helytelen megál lapítása - kü lö­ nösen nagy távolságra való lövésnél - teljes C'l'edménytel enséget is okozhat.

28. (56. p.) Hogyan osztjuk be ságokat?

I I

I

cl

7 őtávol-

A tá volságokat beosztj u k ; l egkisebb lőtávolságokra : 100 m-ig, kis l őtávolságokra : 1 00-400 m -ig, közepes lőtávolságokra : 400-800 m-ig, ·nagy l őtávolságokra : 800-1600 m-ig ét' legnagyobb l őtávolságokra : 1 600 m-en felii l .

29. (57. p.) Legkisebb és kis lőtávolságokon l1úly eTedrnénnyel lőhet a csendőr?

m ikre

r\. l egkisebb és kis l őtávolságokon minden

csendő r - a lövésben való jártasságához és a cél ok nagyságához mél'ten - egyes ajakokra (pontcél olua) igen jó, de mindenesetre kielé­ gítő találatvalószí nűséggel l őhet. A legkisebb l őtávolságokon jó lövő k l éíl'ésen keresztiil, továbbá harckocsi l ő résre és repül ő­ gép él ő céljaira - il mozgó cél ra való lövés hatá rozványainak figyelembevét elével - siker­ rel JŐhetnek. 30: (60. p.) Az időJárási v iszonyok milyen befo7yással vannak a lövésTe?

�agy h idegben, ami a l evegő sűrű:::: é gének fokozását i dézi elő, valamint a l ői ránnyal ell enkező i rányhan fujó szél nél kisebr l ötávol346

:-;ágot, azaz mélyebb találatponto t kapunk. :\ agy m eleg vagy il lőirány ban fujó szél na­ gyobb távol ságot, a zaz magasabb találatpon­ tot eredményez . Oldalról jövő szélnél a célpontot a szél irányával el lentétesen kell áthelyezni.

31. (61. p.) A hideg, illetőleg a melf'g milyen lőtávolságot, illetőleg találatot eredményez? Hidegben ( 50-nál) 0.3, 2, 7 méterr l ala­ cs onyabb találatot, azaz 20, 45, 70 m-el kisebb l őtávolságot kapunk ; nagy meleg (35°) körül­ belül ugyanazzal a mértékkel magasa bb talá­ l atot, azaz n agyobb lőtávolságot eredményez. -

32. (62. p.) Li különböző il'ányú' szelek milyen hatással vannak a találatra?

A lőiránn y al szemben fujó erős szél a lő­ távolságot 12, 25 és 50 méterrel megrövidíti, a lőirányban fujó srel azt ugyanezzel a mérték­ kel meghosszabbítja. A lőirányt keresztező közepes szél a találat­ pontot 500 m. távolságig 100 méterenként fél méterrel, erős szél 100 méterenként egy méter­ rel oldalt eltolja ; 500, 1000 és 1500 n1 . távol sá­ gon az eltolódás 5, 12, 25 méter.

33. (63. p.) Az eső minő befolyással van a lőtávolságra? Eső a lőtávolságot megrövidíti.

34. (64. p.) Mi a csapott célgömbbel való . célzás? A célzást úgy végezzük, hogy a célgömb

csúcsát a nézőke szélességének közepébe a z irányéHel egy magasságba j uttatju k és a cél­ .pont ? t a. céJgömb csúcsára vesszük. A z irány­ elt vlzszmtesen kell tartani. Ez a csapott célgömbbel való célzás.

35. (65-67. p.) Melyek a leggyakrabban eloforduló célzási hibák? a

A leggyakrabban előforduló cél zási hibá k következők : . 347

,,-

aj a cél O'ö mb csúcsa a nézőkében az i rányél alatt (fino� célgömb). vagy ?- célgömb csúcsa

az irány él felett (telJes celgomb) . . Az első esetben mély lövés keletkezIk, mert csőtorkolat a cső hátsó végéhez viszo?yítva mélyebben fekszik ; a második eset pedIg ma­ O'as lövést eredményez, mert a csőtorkolat �nagasabban fekszik, mint a csapott célgömb aj kal mazásánál. b) A célgömb elszorítása abban áll, hogy cl célgömböt a nézőke közepétől jobbra vagy baha helyezzük. A lövedék azon oldal felé tér el, amerre a célgömböt és így a csőtOl'kolatot is eltoltuk. c) A puskának oldalt való elfordítása. A lövedék azon oldal felé tél' el, amerre a puska ('Hordul és kissé lej ebb is csap be. A felsorolt célzási h ibák már kis távolsá­ o'okon is hibalövéseket okozhatnak. CL

h

'

36. (70. p.) Az irányzékot hogyan kell állí­ tani?

. Az irányzékot lehetőleg a céltávolságnak megfelelően kel l állítani.

37. (71. p.) Célpontul a cél milyen részét kell választani?

I

Célpontul általában a cél alsó szélének közepét kell választani. 38. (73. p.) A célpontot milyen irányb an és mértékben kell áttenni? A célpontot ugyanabbap az .irányban �s

, ugyanoly mértekben kell attenm, a.merre e.s amennyire a találatcsoportot el akarJuk tolm. 39. (76. p.) Mi alapon kell alkalmazni a cél­ pont áttételt vagy az irányzékváltoztatást a terepen és a lövöldében való lövésnél?

A célpontáttételeke t vagy �z �r�ny�ék­ változtatásokat a terepen valo lovesne! , a lövedékbecsapódások megfigyelés� alap� a� kell eszközölnünk, a lövöldéken pedIg a belo�o gyakorlatoknál elért találatképek vagy pedig' 348

a mutatott lövedékci:
40. (78. p.) A terepen való belövés mikor tökéletes?

A terepen való belövés csak akkor t ök éle­ tes, ha a középső röppály át - a lövés folya­ mán tett megfigy elések alapján a célpontn n k megfelelő áttétel ével vagy az Irányzék állás megfelelő változta tásával - a szándékolt találatpontba juttattuk.

41. (81. p.) Vezetet t tűz'fJ,él a csatárok miko?' választhatJák vagy változtat ha tJák önállóan a célpontot?

Ha a viszony ok az egyes lövések megfigyelését lehetővé teszik, akkor a csatárok a tűz­ I vezető parancs a nélkül is, önállóa n választ hatják vagy változta thatják a célpont ot.

I

42. (86. p.) Oldalt futó egyes gyalogosokra hopyan kell célozni?

Oldalt futó egyes gyalogo sokra : mInden m után körülbelül egy ember szélességgel kell előre céloznu nk (pl. 300 ill távolság ra három ember szélességgel) .

100

43. (90. p.) Mozgó hogyan kell céloznunk?

harckocsik

lŐ1'éseire

A gyalogo s sebességével oldalt mozgó harc­ kocsik lőréseir e 50 (100 m ) távolságokon egy (két) arasszal kell a lőrés elé céloznun k. Gyorsan haladó hal'ckocsiknál kétszere s előre­ tartást kell vennün k.

44. (146. p.) A lőtér lezárására rendelt biz­ tonsági őr a veszélye;z tetett területre való be­ lépést hogyan akadályozza meg?

Az Ől' oly személye knek a veszélyez tetett területre való belépésé t, akár intései t, figyel­ mezteté seit n em értik (pl. nyelvet nem értők vap-v akiknek a vesély felismeréséhez a fel­ fogókép'ességük elégtele n, mint gyermekek, i:
45. (148. p.) A lőléren cl puskáka t és ct to1ténzj táskákctt meg kell-e vizsgálni s h ogyan kell a závárza toknak maradn iok?

A puskákat és töl tény táskákat II lövés meg­ kezdése előtt és a lövés befejezése u tán a lő­ téren (lövöldén) meg kell vizsgáln i . Lövöldén az első megvizsgá l ás után a závárzatok mari1 d­ j i1 n a k nyitva.

46. (152. p.) Lőtéren a csendőr puskáját hol tölti meg s milyen jelentéssel adha tja ki azt kezéből?

A csendőr puskáját csak a lőállás on töltse meg és m egtöltött puskáját mindig csak avval a j elentéssel adhatja ki kezéből, hogy az meg va n töl tve. 47. (153. p.) A 7övöldén csak milyen célra szabad lőni?

A lövöldén csak i s a megfelelő lővonalban fel mutatott célra szabad lőni . 48. (161-163. p.) A. céltábláknál való szol­ gálatot hogyan kell ellátni?

A jelzők m i n daddig, amíg az .előkészületek­ kel el van n a k foglalva, mutassák a szórás­ keret piros oldalát a lőállás felé. A lövésnek csak a szóráskeret el távol í tása után szabad megkezdődnie. Ha a j elzők a lövés félbeszakítását kiván­ ják, m u tassák a szóráskeretet piros olda lával a lőállás felé. A fedezéket elhagyniok csa k a l őcsarnokból - a tűz beszüntetésére - adott . j el után szabad. A lövés megkezdésére szóló j el után a jel­ zők a céltáblát a n nyira tolják fölfelé, hogy II céltáblakeret vagy az al akcél alsó széle a l ő­ á l lásról j ó l látható legyen. A lövés mutatására adott jelre II j elzők a cél táblát a fedezékbe lehúzva cseréljék, a 1övedékátcsapódást keressék meg és a lövést mnti1ssák meg. , 350

49 . (171. ]J.) Mi a kötelesség e a h ii vel/jszedö csendőrnek ?

A h ü velyszedésre ki rendel t csendőr a ki­ lőtt töl tényhü vel yeket a felszedésnél azonnal vizsgálja m eg és az észlelt hará n t- vaO'y h08SZ­ reped ések et mutassa be az oktató�ak. Az okta tó pedig jelen tse ezeket a hián vossáoo'okat a gyakorla tvezetőnek. •

50. (173. p.) Mit tesz a csendőr, ha az oktató lőálláshoz szólítja Y

a

A3I oktató !el h í vta csendőr "Súly ba" veH puskaval menJen a rra a pont ra előre ahon­ na� lőni� k�p " a pu � �� t tegye "L� bhoz", , nyIssa k I a toltenytaskaJat, válaszoljon rövi­ den az oktatónak a célra, a távol sá O'ra és cél­ ké rdéspk zá�ra vonatkozó l�érdéseire (ha il , , azutan fogl alja el a testhelyze­ szuksegesek) tet, melyben lőnie kel l , áll ítsa az il'ányzékot , . töl t se meg puskájá t és l őjön .

;

51. (174. p.) A. csendőr mikor választhatja testhely.zetét tetszés szerint?

Ha a fpl veendő testh elyzet nincs m e o'­ szabva, a csendőr tetszé:se sze rint választ ­ hatja azt.

52. (175. p.) Minden csendőr milyen pus­ kával lőjön?

M i���n egyes csen dőr el vil eg saj á t puská" J aval l oJon. Ha ez val amely oknál fogva lehe­ teHen volna, akkor a gyakorlatvezet ő en O'edé­ · l yével m ás puskát h a sz nálhat. Ezt azon b:'ln a "Talál atfü zetben" ('lő kell jegyezni. cl

53. (177. p.) Té1'delve való lövésnél mi van csendőrnek mpgengedve?

I

I

Térdelve va l ó lövésnél a csendőr fel ső test é t m.� n den , lövés után felem�lheti és a , tusat a fol d re tam aszthatja. . mi

(179 .

54. p.) A lőállásl'ól l'Clló távozás után a csendőr kötelessége? 351

'rávozás után cl csendőr t úm a s tiz a p us k ájá t orom p óhoz és m ut assa be "Talál a tfüzet"-éi gya k o rl at vezet ő n ek .

m utatko zó

célt puská jáva l könny en célba vehesse. Ilyen kor "jó a kilöv ése". Csak máso dsorb an gond oljon a csendőr a JO fedezésre, hogy az el léns égnek kis célt m ut a sso n és a nnak tűzha tását minél jobba n csökkentse.

ct ti

il

55. (18:2. p.) Eltünő céltárgyakr a való lövés­ uél mit kell a csendőrnek tennie? Gyorslövés­ nél a lövés tartat/w mikortól számít?

Az eltünő céltárgyakat a csendőr lö v�n' készen várji:L Puskáját azonban csak akkor szabad célra emelnie, ha a c é ltárgy meg­ j elenik. Gyors lö v é snél a lövés Üu·tama a "Raj ta " vezényszó elhangzás á tól tizámít.

l

56. (230. p.) ti

A

59. (246. p.) Elvileg mt'lyen testhelyze tben tüzeljen a csendőr?

A csendőr elvileg mindig fekve feltámasz ­ tott puská val tüzeJj en egyré szt �z.ért mert így a fegyv eréne k szilárdabb alá tám�sztás t adha t, másr észt, mert az ellen ségnek kiseb b c élt m utat. Ülő-, térde lő- vagy állóhel yzete t csak akko r fogl al j on el, ha a célba vétel fekvő helyz etben lehet etlen vagy igen nehé z volna h� , a ,r endelkezés,re álló fedezék azt meg� �� v�nn a, h� a kapas- vagy gyorslövés siker e a ]oves nek pIlla natok alatt való leadását köve telné vagy ha a lövés leadá sá t közvetlenül­ kézit usa követné.

csendőr hogyan céloz?

A cs e ndő r rendszerin t jobb szemé vel céloz.

bal

szemét hehu nyv a

57. (242. p.) Ha a csendőr a billentyű el­ csattanás gyakorlása mellett céloz is, mit kell tpnnie?

cse ndőr a b illentyűelctiattanás gy a­ Ha l korlása mellett eéloz is, az érintkezésvétel előtt a

kapja meg az irány von alat, i ga zí ts a azt be él célpontba és mutatóujj án a k görbítését azon­ nal kezdje meg. Ha eközben az i rányvona l a célponttól elmozdulna, a billentyűre való ny omás t ne folytassa, hanem csak akkor fokozza ismét, ha az i rányvonal ujonnan a cél­ pontba j ut. Ezt az eljárást mindaddig foly­ ta ssa , míg az ütősz:g előre nem ?� ap tat. Ha pedig az el csa t tan �as, nagyon SOk<;tIg ta r tan a , akkur jobb, ha a celzast abbahagYJa . A cs endő r a billentyű elcsattantásánál ne elTe' hanem folytonosan a cé l zás ra gondoljon. Sok Q'yalwrlattal el kel l é rn ie azt, hogy az el­ c satt� n tás művészetét gépies biztonsággal es zI közölhesse. . 58. (245. p.) Tiizeléshez fest helyzetet válasszon?

a

el

Cé]ra ta rt áshoz a csendőr vonj a közel ebb egy m,3;s,h oz ,a földö n könyökeit és mozd ítsa pu skaJ �t mll1dké � k arjáv al k�ssé el őre, je azt a vall magassaga, ba, a tusat szorítsa emel erősen a v áll gödörbe, majd a pusk át i rányí t sa termé­ szetes l égzés me l l e t t a céltárg yra . 61. (249, p.) Célzásnál hogy an járjon el a " csend01'? C�lzásn�l a c� en dőr tegye muta tóujj át -

csendőr milyen

Tü wl é shez a csendőr olyan t esthely ze te t válasszon, hogy az előterepet jól át tekint�ess e. az el lenséget jól m egfi gy elh esse és a harhol 352

60. (249. p.) Célra tartásnál h ogyan járjon csendőr?

a

.

l e�et �leg koze, pízlVel - a bille ntyű hajlá sába mIg Jobb kezé nek több i ujj ai mara djan ak � t u �an ya�on . Fejé t testa lkatá nak meg felelően haJt sa kissé előr e és oldalvást. Bal szem ét le� hun yva] �y őz �?j é� meg az irány é l vízszinte hely zeter:ol, szuk seg swrint a pusk át balk ezé­s v:l fordl�sa hely re, maj d vegy érintkezést, celozzon es a bille nty űt csat tanten sa el.

Pr6bacsendőrök tank önyv e,

353

23

62. (249. p.) Lövés után mit csendör?

tegyen

a

Lövés után maradi on nyugodtan és figyelje lövésének hatását, majd helyezze mutatóujját ismét a sátorvas jobb oldalára és vegye pus­ káját a töltés előtti helyzetbe vissza. 63. (250. p.) A puska kiüTítésénél hogyan jár el cl- csendőr?

A puska kiürítésénél tegye a csendőr bal­ keze hüvelykujját a tölténymedence fölé (ez megakadályozza a töltény kivetését és a töl­ ténytár kicsapódását), jobb kezével húzza lassan a záródugattyút teljesen hátra, tegye a töltényürből kihúzott töltény t töltény tás ká­ jába vagy ruhazsebébe. Nyomja ezután j �l?� ­ kezének hüvelykujjával a tártal'tó nyomoJat előre (ekkor a tártartó kamója a tár orrát el­ ereszti s az adogató a tárt fölfelé löki), vegye ki a töltény tárt a szekrényből és tegye azt szintén el. 64. (250. p.) Hogyan üríti ki a puskát a csendőr, ha a tárban csak egy töltény van?

Ha a tárban csak egy töltény van, az nem emelked ik ki annyira , hogy ahhoz a .csen��l' hozzáférhessen, ezért jobb kezének kIs uJJ�­ val a szekrén y alsó nyílásáb a nyulva, nyomJa fel a tölténytárt ; bal keze hüvelyk ujjának segítségével rögzítse azt felemelt _helyzet ébe!;. majd a jo�b kezével yegye .azt kI; � csep. dor azután a zarodug attyut, maJd a zarocsapot az ütőszeg fesztelen ítésével csukja be. _

Kisebb irányváltoztatásnál a honvéd szük­ ség szerint jobb lábhegyét húzza be vagy nyujtsa ki, bal lábát helyezze előre vagy hátra és hajlítsa bal tél'dét a megfelelő oldalra. 66. (251. p.) Térdelő helyzetben való célra­ tartást hogyan hajtja végre a csendőr?

Célratartáshoz a csendőr mindkét esetben markolja meg balkezével a puskát az ágy­ vájatnál vagy támassza alá a szekrény elejé­ nél. Magas térdelő helyzetben karját testéhez, mély térdelő helyzetben pedig könyökét bal térdére támaszthatja. Jobb kezével épp úgy, mint fekvő helyzetben fogja át a tusa nyakát és emelje azt, kissé előmozdítva a vállal egy magasságba és szorítsa a tusát erősen a váll­ gödörbe ; jobb könyökét emellett vállmagas­ sági,!! felemelheti. 67. (252. p.) Mikor célszerű -az ülő testhely­ zetben való tüzelés? tJlőhelyzetben a tóUés, célzás és ldvés fogásait h ogyan kell végre­ hajtani.cg

Az ülő testhelyzetben való tüzelés különö­ sen akkor célszerű, ha a terep a lőirány felé lejt vagy ha a csendőr puskáját feltámaszt­ hatja. így kevésbbé fárad el és kisebb cél t is mutat. A csendőr ülő helyzetben a töltés, célzás és a lövés összes fogásait és műveleteit a térdelő helyzetnél említett módon hajtsa végre. a

68. (254. p.) A lövés végrehajtásánál melyek leggyakrabban előforduló hibák?

65. (251. p.) Térdelő helyzetben való tüzelés­ hez hogyan térdel le a csendőr?

Térdelő helyzet ben való tüzeléshez a csendőr térdelj en le. Ha alacs_o nya�b �e�x zet­ ben kell ugyanc sak térdelve tu.zelme,_ uIJon . !e jobb sarkár a. Utóbb i esetben Jobb laba feJet kinyuj thatja vagy összehúzhatj a, felsőtestének egyensú lyát pedig - a bal l�b előre _ vagy visszavé tele által - tetszés szermt szabalyoz ­ hatja.

A lövés végrehajtásánál előforduló leg­ gyakoribb hibák : a) A testhelyzet helytelen elfoglalása. A csendőr a lőirányhoz túlságos ferdén fekszik és a c�lratartásnál jobb válla vagy igen hátra vagy Igen előre kerül. Első esetben a tusa a f �lső karra, utóbbi esetben a kulcscsontra tamaszkodik és a hátralökés erősen érezhetővé válik. b ) Az irányzék helytelen állítása.

354

35 5

23 *

c) Célratartásnál a bal kéz elmozdítása és a tusának a váJJgödöl'be való határozatlan tapogatózó beillesztése vagy ha a tusa a váll­ szintje fölé vagy jóval az alá kerül. d) Ha a tusát a csendőr nem szorítja eré­ lyesen a vállgödörbe, a tusa nyakát nem mar­ kolja kellőleg át, fejét t úlságosan előre vagy hátra hajtja. ·e) A puska elfordítása, a fej merev tartása. t) Lélegzetvétel elcsattantás közben. g) A puska elrántása, mely hibát a mutató­ ujjnak hirtelen és nem egyenletes behajlítása okozza. 69. (257. p.) Mozgás kdzben a csendőr a ka páslövést hogyan hajtsa végre?

I előbh álljon meg

Mozgás közben a csendőr a kapás-lövéshez és azután lőjön.

XIII.

Fegyverutasftás. (Kivonat a "Puskád" cÍD1ú füzetb61.)

356

1

..

I'

XIII.

1. Mié rt kell a pusk át szeretni, ápolni s vele bánn i tudn i.�

I , .,

Szeressük a puskánkat, mert ő a űség'e ­ sebb, a legmegbi zhat óbb sors osun k,legh ott, ahol hazánkról, élet ünkről és vérü nkrő l van szó. Kím éljü k, ápoljuk , el ne yju k őt; tanu ljun k meg vele bánni, mer t azhag a legv észe­ sebb pilla nato kba n úgy fizet, ahogy meg ­ érdeme ljük . Ha nem ápo ljuk , nem gon dozz uk, nem kímélj ük s nem tudj uk alka lma zni, akk or cserben hagy ; ha elhagyju k, becsület üilk ön kí vül tám aszu nka t vesz tettü k ! Ha törődünk vele, ha sajá t kény ün k feláldozásá val tiszt ogat tuk, kímél tük, elm ül­ tük, megtanu ltun k vele jól bánn i, akkorbecs aztá bizt osak lehe tünk felőle, hogy úgy aratunkn ' amint vete ttün k. Lő amenny it akarunk ; tal , ál ahov a szán déko zunk ; elpu sztít ja ellen ségf' in­ ket éppen akko r, ami kor benn ünk et tak l őni .. Éjjel, napp al, akár mily en helyleen,akar tám a­ dun k vag y védü nk, egy.formán min denü nk, messzebb vag y közelebb van ellenségünk, biz­ tosa n számít hat unk rá. 2. Minő hatása van a puskán ak?

l. "

A Pusk a 6 km-r e is el tudj röpíteni a lövedéket, 2600 lépésig célozni is alehe t vele és 500 lépés ig egyes embe rt is el lehet ni veJe. A lövedék 5 emberen is keresztü l talál meg y, vastag fákat, vék ony abb falat s 1 cm vastag vas lem ezt átü t. 357

3,

Mi a puska neve?

,95. mi n�ájú ismétlő pu ska ". Azért 95 mel: t 1895. ev ben szerelték fel vel e, a h ad'serMe-., get s azért ism étl ��rt egy fogassal 5 töl­ tényt lehet a töl tően ) ra] pelehelyezni s a � záródu at tyu' egyszeru, al: kI� uzasa és be ása által o!?tSzor l ehe t meg tolt " , stolcsa " es l om k azta' n kell új tára t tenni bel:m . L eh et pers e ta' )s belehelY�zni, ha a bban nin � i� 5 �őit::y,kor,s ot nyeket egye' nk�' n t IS· be l etenm , halehet a tolte-, na k valamI baJ a volna vagy ha t "az adogató n m cs. Egy eg�szeru" " k l'� fogással mear g leh et töltem' a pu ska t 6 tenyre is . A s k'at egtol Ma nn licher nevű' mérnök ta l a 'Ita Pf�el , aze, rt yneve zik így is. 4. Melyek a puska fő1'és zei? 1 3 � �us,ka főre' szei : 1. a cső 2. az irányzék, . zavarza t, 4. a szeb-ény, az ' al, 5. az ágy 6 a fogl al va" ny, 7. a szuad ogatov 1 .sze rony, 8. a relék. " 5. , Mi:e ke ll a csőnél vigyázni?

y n ós is a cs ő, óvni és gon dozn i kellB��i = rSzív ,m eg: a ,pis,zok kárt tesz ben�e. Ana iso�idnad19 v}gyazm kel l, hogy a lövésnél se�, f"l o d , sem koc egyé b legyen a cso ben, sem a torkovagy lat ba n me.:-t lne ez, el Y3:n dugul va, gulástól a lev� " la s ��tO ]od lk s lövésn�lducső dorodás k��tk!.�i�' so a puska fel IS robdu ba nh k:gyon fon tos, ho&,y a csőnekat.semMár ed i; a n� oy ep, el, t csa k Igy vezeti oda ami]ö vbar f'd '1{e t, e a h ova cel�zunk .

, 6. Mi az irányzék ren deltetése .'11 Hogyan celzunk ?

n irá �tJ�� �z �sk��g��!�!h�vá éI6� n k z lranyzek ket részből áll ú my .aakart ���{z u l aJ-" donkép �ni, irányzék és a célgO'� b " ' A cel zas ,úg.l f'ortem egyik sze. m un " kk el atn ' ezunk (a ' mák ,sikhatogybehun y juk)

i

:

358

a

nézőkén úgy, hogy annak felső szegélye, az vízs zintes legyen, a célgömb csúcsát a nézőke felső szélével egy magasságba s széles­ ségén ek közepére vesszük s akk or az így tar­ tott puskát addig irányozzuk, míg a célpont a célgömb csúcsára kerül, azaz ezeket az irány­ pon tokat a szem, a nézőke felső szegélyén ek közepe, a célgömb csúcsa és a célpont - egy vonalba hoz�uk, az irányvonalba. irány él

7. KülO'nbO'ző távolságoknál az ú'ányzékot hogyan használjuk ?

Az irányzékkeret alsó végén egy rövid kar van, ebbe van bevágva az 500 lépéses alap­ irányzék nézőkéje. E zen át lefektetett kerettel célozha tUnk. A többi irányzékállás nézőkéjét felállított kerettel használhatj uk. Az irányzékkeret alsó szélén a 300 lépéses legmélyebb irányzékállás nézőkéje van bevágva. A mozgatható irány­ zéktoló nézőkéjét a keret baloldalán lévő szá­ mok alatti rovátkákhoz állítva használhatj uk 600-2400 lépésig. Itt minden páros 100 lépés, nek megfeielő irányzékállás van csak meg­ számozva és l'ovátkázva, de lehet állítani páratlan 100 lépésest is, ha' pl. 700 lépésest akarunk állítani, akkor a toló t 6 és 800 . lépéses rovatkák közé, középre tolj uk. 8. Hogyan kell a puskát elsütni?

A puska elsütésénél a következőkép kell eliárni : a jobb mutatóujj középizületével a billentyüt folytatólagosan húzzuk hátra addig, míg ellenállást érzünk : ez az érintkezés­ vétel, azután lassan görbítjük az ujjunkat mindaddig, míg az ütőszeg előrecsap s elsüti a töltényt. Úgy az érintkezésvétel, mint az el­ sütés alatt a lélekzetet vissza kell tartani. Az érintkezésvételre és azután a lassú el­ húzásra minden viszonyok között súlyt kell fektetni, mert ha elrántjuk a puskát, nem találunk. 9. Hogyan kell a závárzatot kinyitni s az ütörugót leereszteni? 359

A závárzat kinyitásához a zárócsapót ki­ nyitjuk, jobbkézzel a fogantyúgombot hátra­ húzzuk erős húzással, míg a vég-támszegek engedik. Ekkor az ütŐl'úgó megfeszül. A závárzat becsukásához azt a gombnál előre­ taszítjuk teljesen. Az ütőrúgó megfeszült álla­ potban marad, a szekrényből a legfelső töl­ tény a töltényűrbe tolódik. Ha az ütőrúgót le kell ereszteni, akkor a nőcsavar recézett fogantyúját jobb hüvelyk­ ujjunkkal visszahúzzuk, azután a mutatóujjal a billentyűt elhúzva, lassan előre eresztjük. Az ütőrúgót csak töltetlen puskán eresztjük le. 10. öt tölténnyel hogyan töltünk?

Ha a puskát tele tárral akarjuk megtölteni, I kihúzzuk a záródugattyút, a tárat előrefordí­

I tott Jövedékekkel s úgy tartva, hogy az orra föl felé jusson, ráhelyezzük az adogató lemezre. Azután jobb hüvelykujjal - miközben a jobb­ kéz többi ujjai az ágy hoz támaszkodnak erőteljesen benyomjuk addig, amíg a tártartó­ kamó a tár orrába bele nem kapaszkodik . Az adogató és támrúgó ezzel megfeszül. A záró­ dugattyút előretolva, ennek előrésze a legelső töltény t betolja a tölténytárba. A záró­ dugattyú kihuzásakor a töltényvonó kihúzza az üres hüvely t s a kivető kiveti. Amint a záródugattyú nyitva van, az adogatórúgó a tárban lévő töltényeket felemeli, úgy hogy a legfels öt a záródugattyú újabb becsukása beleviszi a töltényűrbe.

I

1.1. Egy tölténnyel hogyan töUünk?

Egyes tölténnyel való töltésnél a töltény t az adogatólemezre tesszük s becsukjuk a záró­ dugattyút. 12. Hat tö'lténnyel hogyan töltünk?

tölténnyel úgy lehet tölteni, hogy egy I teljesHattárral beteszünk a szekrénybe, egy egyes

töltényt beteszünk a töltényűrbe, azután bal hüvelykujjal erős szorítással benyomjuk a legfelső töHényt, a záródugattyút egy kissé B60

fölé kerül a el,o"r, e ny omjuká míg a töltény ek bal hüvely k­ a kivesszük zarolo' feJ' , az ut n ' ' t. yu tt d uga k k zaro " a ecsu U J b és uJ' junkat 13. Hogyan szekrényből ?

vesszük

ki a töltény tárt a

l'

Ha a szekrényből ki akarjuk venni a tárat, tártartó recés nyomantyúját előrefelé nyom­ �uk, mire a tártartó kam? . �l�reszti a . tár ?rrát, J z adogató rúgó pedig kIlokI azt � kIdobJa) ha : ba lkéz-hüvelykujj al le nem fogJuk. Ha csak egy öltény van a tárban, 3;.kkor m,ég a, �o�b kisujjal benyulunk a �z�kreny , also ny�lasa� is s azzal feltoljuk a tart, balkezzel pedIg kI­ vesszük. 14.

Mit nevezünk szereléknek?

A pusk � j.?karban , tartásá�oz" valamin t a szétszedés es osszerakashoz szukseges ezközök képezik a szerelé ket. Ezek : 1. a sárgaréz törlőbot ; 2. a -tisztítóvessző ; 3. a csavarhúzó és 4. a csőtol'kolatvédő.

15. Hogyan kell a puskát .iókarban ta1·tani?

Csak a jól gondozott puska működik kifogástalanul. A puska rendb� n l�gyen ,fe�akasztva a la�­ tanyában, alkatreszel alapallasban, a cso­ torkolatvédő rajta. Használat közben vigyázni kell, nehogy megsérüljön. , Övatosan feküdjünk le vele, ne t3;.ma�szuk a célgömbbel semminek" f.egyverf��as1!:al ne üsslik, s a tusát ne vagJuk a foldhoz, ne ejtsük el. . Ha mégis valami baja volna, ..ne I?lszkal­ juk , ne er�ltessü k, hanem .'lelentsuk k-thallga­ ,

táson a baj t azonnal.

Használat után tisztítsuk meg alaposan. Tisztításhoz csak amikor szükséges, akkor szedjük szét. 361

N e has�náljunk a tisztításhoz semmiféle káros dolgot, nehogy smirgl ivel (csi szoló papir) s vassal tisztítsuk s ne közönséges zsír­ ral kenj ü k be, hanem a csövet lövés után tisz ­ títsuk a fegyverol aj ba mártot t tisztító vessző­ kefével, másnap a törlőbottal, kóccal vagy vászonronggyal, utána ism ét olajos kefével . A port, vizet töröljük le gondosan, a rozs­ dá t ha volna - petrol eummal áztassuk le, a vasalkatrész.e ket fadarabkákkal és olaj os rongy segítségével tisztítsuk ki, utána kenjük be leheletszerűen fegyverzsírral, a z megóvja a rozsdásodástól. A faalkatrészeket kenj ü k meg többször finoman olajj ai, hogy ne száradjanak ki s a nedvességet ne szívják fel . A barnított részeket nem szabad fényesre dörzsölni, mert akkor kön nyen fogja a rozsda. -

I

16. Mit tud a lőszerről? A 93. M. éles lőszert a csepel i töl ténygyár­ ban készítik. A töltényhüvely sárgaréz bádog­ ból készült s alól pereme van. A fenekén van egy mélyedés, ebben az üllő és a gyu.i tólyuk. A h ü velyben van a gyérfüstü lőportöltet, apró korongok. M ikor ez meggyul a lövésnél az elégéstől olyan hatalmas gázfeszültség szár­ mazik, mely a lövedéket egy m ásodperc alatt 620 m .-re röpít i el. A lövedék acélburkolattal bevont ólom­ mag, hengerkúpalakú, hosszúkás, 8 mm át­ mérőjű, feneke lapos. Egy töltény tárban 5 töl tény van s két tár egy tárdobozban. Egy tó7tényrakaszban (fa­ láda) 1350 drb. töltény van.

362

XIV.

Sportutasitás.

XIV.

1. (1. §. 2. p.) A közelharc mit foglal magában?

köwlharc felöleli a kézigránátharcot, kézitusát, végül a kapáslövést és a gyorstüzelést. II

A

2. (1. §. 6. p.) Melyek a közelharc eszközei?

Közelharc-eszközök : a puska, a szurony, a rohamkés, a kézigránát és az ismétlőpisztoly ; ezeket kiegészíti a gyal. ásó, csákánybalta és a nem rendszeresített egyéb alkalmi közel­ harceszköz (fokos, dorongok, kövek).

3. (2. §. 9. p.) A közelhm'cban mitől várha­ tunk döntő eredmény t s mi bi'z tosítja a győ­ zelmet?

Döntő eredményeket a közelhal'cban csak . támadástól várhatunk. Meglepő, erélyes és elszánt fellépés, hatá­ rozott, bátor és furfangos cselekvés, helyes egyiittműködés és a közelharc-eszközöknek biztos és kiméletlen használata biztosítja . a győzelmet. A csatárt az a vágy hevítse, hogy az ellen­ séggel minél előbb szembeszállhasson és vele, szuronyát összemérve, végleg leszámolhasson.

a

4. (2. §. 10. p.) A közelharcban a megsem­ misülésnek mik az okozói?

Közelharcban a tétlenség, a habozás és a hely zettel valo, megalkuvás biztos okozói a megsemmisülésnek. 363

I

A szorongatott bajtársak cserbenhagyása : gyávaság ! 5. (8. §. 42. p.) A közelharcban a csatárnak mi a leghatásosabb fegyvetoe? A csa tárnak mikor kell szurony t használnia? A csatár sohase feledje, hogy a puska a közelharcban is rendszerint mint lőfegyver a leghatásosabb harceszköz. Törekedjék tehát arra, hogy ellenfelét elsősorban jól irányzott . lövéssel teríthesse le a közelharcban is. Ettől az elvtől közelharc közben eltérnie . és szurony t használnia akkor kell : aj ha bajtársait lövésével veszélyeztetn é ; b) h a puskájából tölténye kifogyott volna és az ellenfél közelsége miatt puskája tölté­ sére ideje nem maradna.

xv.

Tereptan.

864

'.

X V.

1. Mit értünk terep alat tf

A föld felü let kise bb-n agy obb rész nek (térszin, felszínnek) neve zzük . ét "terep"­

2. Mit értü nk a tere p "természete s" része ' alat tf . A föld felü,1 etén ek (a tere k) emberi munka által meg nem változtapne tott ét, a terep '" természetes" részének nevezzürész k.

3. Mit értünk a tfirep "mester séges" része

alat tf

A föld felü leté n (a terepen emberi mun ka állandó vált ozás oka t vég)ez,azezek et a terep "mesterséges" rész eine k nevezzü k. .' ' o

4. Mit értünk tereprész alat tf

föld felü leté nek természetes séges rész-ei "tereprész"-ek. A

,5.

A

és

mes ter­

Mit értünk tereptárgy alat tf

föld felü letén levő mes éges részeket (pl. építmények, ház ak stb.) ters "ter eptárgy "-ak­ na k nevezzük, 6. Mit értünk lerepfö'dbzet alat tf

föld felü leté t borí tó födözet"-ének nev ezz ük. növényzetet a "terep A

7. Mit értünk terepszakasz alat t?

"Terepszakasz " alat t a tere n részét é�tjük, ame lyen belü l annakp olya jelle ge nem val t ozi k. Pl. hel ység, erdő, isza pos terü let stb . 365

8. Mit értünk szoros alatt?

Szoros" egy olyan szűk terepszakasz, am �lynek mellékterülete járhatatlan. Pl. vizenyős területen keresztül egy töltésen vezető út.

,

J. Mit értünk kilátó pont, belátható tér és belátha tatlan tér ala tt?

A terepnek azt a pontját, ahonnan messze elláthatunk, "kilátó pont"-nak mondjuk. Azt a részét, amelyet áttekinthetünk, "belátható tér"-nek, azt pedig, amely az áttekintés elől ' el van takarva "beláthatatlan tér"-nek nevez­ zük. 10. Mit értünk nyilt-, tödö'tt- és átszeldelt tm-ep alatt?

A jól áttekinthető terepet "nyilt"-nak,> ahol az áttekintés korlátolt, azt "födött"-nek, ahol a mozgást vizek, árkok, kerítések stb. akadályozzák vagy befolyásolják, azt "átszel­ delt terep"-nek nevezzük. 11. Milyen terepjellegek vannak még?

A terep egyenetlenségei szerint megkülön­ böztetünk még "sík" ahol jelentéktelen, "hul­ lámos" ahol kisebb és "hegyes" terepet ahol nagyobb terepegyenetlenségek fordulnak elő. Ahol a terep jellege váltakozik, azt "változa­ tos" terepnek nevezzük. 12. Milyen világtájak vannak?

Vannak fővilágtájak és mellékvilágtájak. A földgömb északi sarka felé eső irányt Ész�knak, a déli sark felé esőt Délnek nevez­ zük. Azt az irányt, ahol a nap fel kel "Kelet"­ nek, ahol lenyugszik "Nyugat"-nak mondjuk. Ezek a fővilágtájak. Ezek közé a fővilágtájak közé a "mel1ékvilágtájak" esne'k, amelyek a következők : Észak-Kelet, Dél-Kelet, Dél­ Nyugat, Észak-Nyugat. PI. Észak és Kelet között van Észak-Kelet. 366

XVI.

Egészségápolás.

XVI.

1. Baleseteknél mi a csendőr kötelessége'!

A csendőr kötelessége azt, aki baleset áldo­ zata lett, azonnal első segélyben l'észesítt'ni és egyidejűen az orvost a baleset neméről haladéktalan ul értC'sí teni. 2. Az ájulást miről ismerjük fel s az ájultat hogyan részesítjük első segélyben'!

•

Az ájulás enyhébb eseteiben a beteg szédül, rosszul lesz, szeme elsötétül, légzése felületes. Nagyobbfokú ájulást arról ismerünk meg, hogy az arc elhalványul, a beteg szava eláll, ereje elhagyja, az egyén összeesik, öntudata elvész ; emellett a légzés látszólag teljesen megszű.nik. Ér- és szívverés alig, vagy épen nem érezhető. Az ájultat - fejének mélyebbre helyezése mellett - vízszintesen a hátára fe�essül{. Felszerelését vessük le és a szűk ruharészeit : nyakravalóját, zubbonyát, nadrágszíját stb. jól tágítsuk meg. Arcát és mellét csapkodjuk meg erősen friss vízzel ; ha nyelni tud, adjunk neki kevés vizet vagy feketekávét, meleg levest, teát stb . Ha az ájult ettől még nem térn e magához, dörzsöljük mellét, talpát és emeljük fel az alsó végtagjait, hogy az agyához több vér ömöljék. lia ez az eljárás is eredménytelen maradna, vagy a légzés teljefien megszünnék, akkor mes­ terséges légzést alkalmazzun k. 367

3. A napszúrás kinél lép fel és melyek a jelei.�

A napszúrás annál lép fel, aki rekkenő hőségben erős testi � unkát v�gez � az izza: dás által teste sok VIzet veszIt. Fehsmerheto, arról, hogy az illető erősen izzadt, szomjas, feje forró, arca nagyon vörös, füle zúg és lég­ zése nehéz. 4. A napszúrást szenvedett embert hogyan kelt első segélyben részesíteni?

Friss víz ivása, a fegyverzet levétele, szo­ ros ruhadarabok megoldása és rövid pihen te­ tés elejét veheti a napszúrás kitörésének. Ha azonban a fellllemlített tünetek foko­ zódnak és az ember öntudatlanul összeesik, akkor szállítsuk gyorsan árnyékos és hűvös helyre. Tágítsunk meg rajta minden szoros ruhadarabot, polcoljuk fel törzsét és gon �os­ kodjunk arról, hogy friss levegőt kapJon. Bámészkodókat távolítsunk el. Fejét 'és mellét locsolj uk meg friss vízzel vagy tegyünk hideg borogatásokat a fejér; . Ajkát nedvesítsük meg vízzel vagy ecettel es h� a beteg nyelni tud, �tassunk vele bőségesen hideg vizet vagy más üdítő italt. Ilyen betegne'k nem szabad szeszes italt nyujtan i. " , "' " " "' Hogy vérkermgeset emel Ju k, dorzso lJ U k kezeit és lábait, épúgy, mint az ájultnál.

5. Agyrázkódás hogyan áll elő �s hogyan kell az első segélynyujtást megadm?

Agyrázkódás mindig fejre való bukás vagy a fejet ért ütés következménye. �nn: k le�­ szembetünő bb tünete az azonnal! kabultsag vagy öntudatlans ág, amelyhez gyakr?- n rosszullét, hányinger vagy hányás csatlakozIk , az érverés pedig meglassul. Az ilyképen szerencsétl enül járt embert fektessük célszerűen, kissé felpolcolt fővel ; oldozzuk meg szoros ruháját és tegyünk fejére hideg borogatást vagy jégtömlőt. . 368

Ha öntudatánál van, nyujtsunk a beteg­ nek üdítő italokat és hagyjuk az orvos meg­ él'keztéig teljes nyugalomban. 6. MéTgezéseknél hogyan kell első segélyt ny ujtani?

Lehetőleg gyorsan távolítsuk el a mérget gyomorból hányás által. A ' hányást úgy idézzük elő, hogy a mérgezett torkát ujjal ' vagy tollal izgat juk. Emellett adhatunk a betegnek hánytatószert is, mely a mérgezés neme szerint különböző. a

7. Maró savakkal való mérgezésnél hogyan kelJ eljárni?

Maró savakkal vagy lúggal történt mér­ gezéseknéI, melyeket a száj égető �rzéséből, az ajkaknak és a nyelvek kimaródásából ismer­ hetünk fel, nem szabad a hányást megindí­ tani va.Q'y előmozdítani. Ilyen esetben adj unk sav (kénsav stb.) mél'g ezéseknél kettedszén­ savas natrium (szóda bikal'bonika) oldatából, magnéziából, mészvízből, vízben felkavart krétaporból körülbelül egy evőkanálnyit egy pohár vízre, vagy szappanos vizet. Lúggal (lúgkő-ol dattal) való mérgezésnél adjunk híg ecetet vagy citrom-nedvet. A gyomor falának és a gégének nevezett mérgek maró hatásától való megóvása céljá­ ból itassunk azonkívül azonnal nyákos és olajos ' folyadékokat (olaj, fehérje, tej, vízzel felkavart liszt) . 8. Foszformérgezésnél (gyufa) hogyan kell eljárni?

Foszformérgezések (gyufa), midőn a há­ nyadék foghagymaszagú és sötétben villog, hánytassunk és adjunk negyedóránkint 10 csepp terpentinolajat vízben vagy adjunk keményítőliszt higított keverékét. Ebben az esetben közönséges olajat vagy zsírt ép oly . kevéssé szabad nyujtani, mint tejet. 9. A J'zén (patkányméreg) hogyan kell eljárni? Pl'6bacsendől'ök tankönyve.

369

mérgezésnél 24

Arzén (patkányméreg) mérgezésnél kolera­ szerű tünetek jelentkeznek. Leghatásosapb szer a magnézia, mely minden gyógyszertar­ ban arzénmérgezés ellenszere" név alatt kész­ letb�� van. Elég belőle 2-3 evők�nálnyi, melyet minden 5 percben evőkanalankmt lan­ gyos vízzel vegyítve nyujthatunk. 10. Szub limátmérgezésnél hogyan kell el­ járni�

Szublimát-mérgezésnél a mérgezett erős fájdalmakat érez a gyomorban és belek�en, rendesen hány is. Adjunk sok langyos vIzet él hányás előidézése céljábJl és azután . ak �r hány a beteg, akár nem, adjunk sok teJet es sok tojásfehérjét vízzel 0sszekeverve. 11. Növényi mérgekkel vagy mér[J es gyógy­ szerekkel való mérgezésnél, valam'tn � ré?zeg­ ségnél hogyan kell első segély t nyuJtam�

Növényi mérgekkel �mé,rges .� ?mb.��; nadragulya, bürök stb., sZ,m�ugy kulon�ozo mérges g-vógyszerekk el : oplUm, morphlU1}1 stb.) való mérgezésnél mozdítsuk elő a ha­ nyást. Adjunk erős feketekávét; tegyünk jeges boroQ'atást a fejére. . Hasonló segélyt kell nyujtanun� nagy­ fokú részegségnél (borszeszmérgezés) IS. A kevésbbé részeget hagyjuk nyugton aludni, de fektessük törzsét magasra. 12. Hogyan idézhetünk elő hányást�

Hányást idézhetünk elő, h a a b,e�eg torkát ujjal vagy madáI:tollal megmszkalJu]r vagy vele meleg vizet Itatunk, melyben sot vagy kis darab szappant old unk fel. Ha már hányt a beteg, azaz ha a gyomr,á már üres nem szabad meghánytatnunk, mI­ előtt gyo�rát újból meg nem töltöttük ; ezért a mérgezett beteggel sok vizet vagy tejet k�ll itatni, hogy a �eteg többször t �djon, h:;,nyru ,s hogy így a mereg a gyomorbol mlelobb 10jusson . ,

370

Foszfonal (gyufa) és kőrisbogár lllérgéwl való mérgezésnél azonban tejet itatni nem :-;zabad. 13. JIérgezett sebeknél hogyan kell első segélyt nyujtani?

Ménrezett sebeke t veszett kutyák , farka­ sok, mérges kigyók marása, rovarok, skorpiók csipése stb. idéz elő. A méregnek a véráram ba való jutása teszi eme sérüléseket veszélyessé. Hogy ezt megakadályozzuk, szorítsu k össze a végtago kat a seb felett és ezáltal tart­ suk fenn a seb vérzését. Tartsuk a sebzett részt meleg vízben, hogy ezáltal a vérerek jobban tágulván, az erősebbé váló véráraml ás I I sebbe jutott mérget mintegy magából ki­ sodorja. Azután fertőtl enítő folyadék kal (bor­ szesz, szublimát-oldat stb.) alaposan mossuk ki a sebet és kenjük be jódtinkturával. 14., Felakasztottakat és megfojtottakat ho­ gyan kell első segélyben részesíteni�

A felakaszto tiakat ragadjuk meg egyik kézzel a hónalj alatt, azután vágjuk át a köte­ let (kendőt, szíjat stb.) a csomó felett, a kést oldalra dobva, eresszük le lassan a testet a földre . Ezután fektessük hátára és tegyük azonnal szabaddá nyakát. Lazítsuk meg mm­ den szoros ruháját és indítsuk meg az élesztési . kísérleteket. Emellett dörzsöljük meleg ken­ dővel egész testét a szív irányában és kefével a talpát. Megfojtottakná l hasonlóképen járjunk el. 15, Vízbefúltakat hogyan részesítsiik 8egélyben�

lső

Vizbefúltaknál mindenekelőtt a légutakat tegyük szabaddá; takarítsuk ki szükség eRetén ujj unk körül csavart ruhával az orrát, száját és torkát iszaptól, földtől és homoktól stb . A vízbefult légutaiból olymódon távolíthatjuk cl a vizet, hogy az ülő helyzetű mentő a vizbe­ fultat a térdére fekteti, mégpedig ugy, hogy 371

meHe lefelé csüngjön, a feje pedig kissé hátra­ felé hajoljon. Aztán indítsuk meg a mesterséges légzést. Ha már lélegzik, dörzsöljük a végtagokat me­ leg kendővel és gondoskodjunk a test gyors felmelegedéséről. Ha pedig a beteg nyelni tud, nyujtsunk neki kis adag teát, kávét stb. 16. Betemetetteket h ogyan részesítjük első segélyben?

Betemetetteket óvatosan ássuk ki. M iután a száj- és orrüregbe hatolt földet, homokjt stb. kiszedtük, indítsuk meg a mesterséges légzést, Győződjünk meg előbb azonban arról, hogy nincsenek-e eltörve a felső végtagnak, vagy a mellkasnak csontjai. Utóbbi esetben úgy kell végrehajtanunk a mesterséges légzést, hogy a tört részeket lehetően ne érintsük. 17. Villámsujtottal hogyan kell eljárn�?

Ha valakit villám sujtott, utána kábult­ ság vagy öntudatlanság, sőt halál is bekövet­ kezhetik, anélkül, hogy a testen sérülésekE't le­ het találni. Más esetben azonban a bőr kLllön­ böző helyein gyakoriak a véraláfutások '-agy égések. Ha a villámsujtott öntudatlan, ugy h�lyez­ zük el és úgy kezeljük, mint az ájultat (mes­ terséges légzés), mégis a netalán szükségessé vált levetkőztetéskor nagy elővigyázattal jár­ junk el, n�hogy a jelenlevő égési hólyag" kat vagy pörköket leszakítsuk. Az ilyen sérülése­ ket úgy kezeljük, mint az égéseket. 18. Égési sebeknél hogyan kell első segélyt nyújtani?

Az égés vagy csupán a bőrnek fájdalmas vörösödését, vagy hólyagképződését idézi elő, vagy a bőrt és a mélyebben fekvő szig2t8Jret megpörköl i, elszenesí ti. A meggyulladt ruhát úgy oltj uk el, hogy pokrócot sth. terítünk rá vagy leöntjük víz­ r-eL 372

A levetkőztetést végezzük óvatosan. A ta­ pad? ruharész,ek,et ne ,tépjük le, hanem vágjuk kö rú.l . Leforrazasoknal a nedves, forró r nha­ da rab okat óvatosan, de lehetőleg gyorsan ág juk le. Az égési sebeket fertőtlenítsük. A s�uszé­ en lek az ép bőrt jódtinkturával kenjük br. A seb közvetlen befedésére legalkalmasabb sÜ-ril0'8ze-ra (mull) kent bórkenőcs. A fájdalmak �ll en tegyünk jégtömlőt, vagy hidegvizes bo­ rogatást a vízhatlan szövettel borított j-öt6s

fölé. 19. járni?

Megfagyoít emberrel hogyan kell el­

Ha megfagyott emberre akadunk, II leg ­ nagyobb óvatossággal emeljük fel, mert :=t .:neg­ fagyott részek könnyen törnek ; szállítsuk vé­ dett helyre (hideg szoba, szin, csűr stb.). Ez­ után ruháját varrás án bontsuk fel és dörzsöl­ jük hóval vagy hideg vízbe mártott ruhával. Mihelyt a végtagok ismét mozgathat(lk és melegek, vigyük az egyént hüvös szobába hi­ deg ágyra és folytassuk a további élesztési ki­ sérleteket. Ha eljárásunk eredménnyel jár, a szerencsétlenül jártat fütött szobába ne vI­ gyük, hanem üdítsük meleg levessel, tt'ával, kávéval stb. és csak fokozatosan melegitsük fel. I 20. A mesterséges légzést hogyan hajtsuk v�gre?

Az öntudat.mt hanyattfektetjük ; a saját ruháiból rögtönzött tekercset úgy toljuk a háta alá, hogy a gyomor tája a legmagasab­ ban feküdjék. A második tekercset a tél'd� alá tegyük, hogy a hasfalat meglazítsuk. A mentő nyúljon be mélyen a szerencsét­ lenül járt szájába és torkába és győződjék JI eg arról, hogy nincs-e abban nyálka, vér, vagy . idegen test, mint : iszap, föld, ételmaradék stb. N ézze meg azt is, hogy nincs-e az orr 1e­ dugulva. 373

Miután a szájat, OlTot megtisztította �s a légutakat szabaddá tette, az egyik mentő nyomja az állkapcsot előre olyanformán, hogy az alsó fogsor a felső elé jusson, nehogy a nyelv hátracsússzék és a légutat elzárja. Ezután a második mentő lovaglóüléshez hasonlóan az öntudatlan mellé térdelj en (kö­ rülbelül annak csípőj e táj án) , kezét mindkét oldalra laposan a bordaívl'e tegye úgy, hogy a hüvelyk vastag húsa mindkét 01d:111m a sZÍvgödörre essék és ezután gyorsan gyarapodó nyomással szorítsa a zsigereket hátra és fel­ felé, hogy a rekesz a mellkas ban erő"ebb911 elődomborodva, a mellűrt megszűkítse. A nyomás olyan erős legyen, hogy a levegő hallható zörejjel távozzék a légutakból (mes· terséges kilégzés). Most gyorsan emelje fel a kezét, hogy a mellkas ismét kitáguljon és friss levegő hatol­ jon he a tüdőbe (mesterséges belégzés) . Ezt a mozgást a természetes ki- és belég­ zésnek megfelelően 16-18-szol' percenként ütemszeruen addig kell ismételnie, mig az ón tudatlan magától folytonosan lélegzik, vngy mig a mesterséges légzést, mint határozottan haszon nélkülit, körülbelül 2-3 órai alkalma­ zás után be nem kell szüntetni, vagy amig az orvos a halál bekövetkezését kétségtel '� ni.il meg nem állapította. Az éledésnek első jelei : az a rc könm ed pirosodása, a szempillák vagy a szájzug ráll­ gása ; a bordaív összenyomás ánál bizonyos �l ­ lenállást érzünk. Ha eme jelek közül csak egvIk is mutatkoznék, szólítsuk meg a beteget és kí­ sérIetképen a mesterséges légzéssel sziin �td­ jünk. A légzés kimaradásak or ismét folybssak a mesterséges légzést. 21. A mesterséges légzést még hogyan h cjt­ hatjuk végre?

A szerencsétlenüljál'tat hanyatt fektetjük . Miután meggyőződ tünk arról, hogy a �e­ áramló levegő útja szabad, vagy szüksé� e�e374

t en , ( fentemlíteH módon szabaddá tétetett, , ()'l a ' , t . .Ebb megkezdjük a mesterseges b el egz� . 'I ból mindkét kart szorosan a konyok f�\le!t f�gjuk �eg, a fej felé hozzuk és itt 2-3 ruaso dperClg tartsuk. , , Ennek következteben a mellkas kItagul es u. levegő a tüdőbe áramlik. A kilégzést II k �rok;lak a me�.l�!l� . ? ld:ü fdü­ letéhez való nyomasa altal eszkozolJuk. Ilyen be- és kilégzési mozgást is 1 6-18-szor kell percenként végeznünk. . .. Az élesztési kísérletet akkor tekm thetJ�K eredménytelennek, ha az ér- v�gy sz;, vvel'�, szÍntúgy a légzés is, h ��szas !aradozas uJ;an , hal any sem tér vissza, a t�s,t fel ul ete hIde� es ;: az marad ' a láták kItagulnak ; az aJkakat e., orrlyukakat hab fedi be. 11

.

,

.. ,

22. Sebesüléseknél hogyan kell első segélyt nyújtani?

A sebet megtisztítjuk, befödjül� t iszta köt § ­ szerrel, hogy a sebbe szenny ne JUt,h a�s ?� .. es a kötőszert a sérült testrészhez hozz�er�sItJuk, azaz a sebet beköt j ük. Ilyenk? l: v :�ya�nunk kell arra, hogy a sebet sohase ermtsuk kQzv � t � lenül az ujjunkkal és a sebet sohase tak ant­ suk ruhadarabokkal , ,zsebkendőv.� l . v.�gy J?ál' effélével, a vért abbol so�ase torolJuk ki, ,a beszáradt vérpörköt vagy Idegen �.�stet ne tá­ volítsuk el és a sebet sohase fedJuk be bom­ lást gerjesztő anyag-ú kötősz�!�� el. Ilyenkor legcélszerűbb mindIg a sebkotozo csomagban lévő gaze-t használni. . " , Ha a sebbel foglalkozunk, kezemket elobb szappannal, kefével és meleg ,vízz�� � �� suk meg és a sebet mindig tis�.�. ,: �.zzel obhtsuk le , és csiramentes gyapottal torolJuk le. A sebre meszet, cukrot, S?t, hamut, . d 9 hányt, tojáshéj at, . falevele!, vIzelete!, a!lllkat vagy flastromot, Ille!ve b.armely mas Idegen anyagot tenni szigoruan tIlos. .

23. Vérzéseknél hogyan kell eljárn i? 371'1

A vérzés t minél előbb meg kell szünie ini. E célból a sebre kötést kell tenni. .. .. lenul kozvet sebre , b a Ha a vérzés erőseb ' �kemény ebben összera kott kötőszert , ugynev a kozzuk ' zett tampon-t teszünk , erre alkalma tést. , Ha a vérzés erre sem állott el s a ver a kötőszer eket átissza, a tampont még szorosab ­ ban a sebhez kötjük. Ha a vérzés így sem áll el s a seb a karo­ kon vagy a lábakon van, akkor a tagot a seb és a szív között és pedig ct felsőkaron vagy , .a combon szorosan körülkötj ük kendővel, SZlJ­ jal vagy egyéb kötelékkel, hogy a vér a se�hez ne folyhassék. Ezt a kötést azonban legfelJebb 2 óráig lehet a testen hagyni, ml'l't a testrész elhalhat. , Pókhálót homokot, lapist, sárga vattat, ar· nikát a Vél:Z Ő sebre tenni nem szabad.

24. Orrvérzésnél hogyan kell eljárni?

Orrvérzés eset én a nyakat szoritó ruháza ­ tot meO' kell oldani az illetőnek fejét mérsé · kelten h átra fektet� e megtám asztani s az O lT porcogó részét a hüvely k - és muta�óu ij. � 1 10 --: 15 percig összeszo rít :r.a keH tartam. Csp kken� l , a vérzést ha az orr tovere, a homlokr a es a tm­ kóra hid�g borogatást teszünk .

25. Csonttörés esetén hogyan kell eljáJ"n� !

A törött csontú végtagot nyuga�o �ba .. ��ll helyezn i. A sérülte t le kell fekt�tn I e� . torott végtagja alá párnát kell helyez nI. A faJda�.om és vérzés csökke ntésére 10 percen klnt te�yunk hideg boropatást. H� a .sérülte t szállítam ��l�: ct sérült vegtagot mm � lg valam ely h � zzaillo kemén y tárgyhoz (fasm, bot, vonaizo stb . ) kell kötni. Nyilt törés ese�én előbb a sebet . kell � e' kötni s csak azutan kell alkalm aZnI a sm­ kötést. 26. A kötözést hogyan foganatosítjuk?

Kötözni.lehet kendővel és pólyával. 376

A kötözésnél általában a kendő három­ szögű alakját használjuk és pedig kiterítve vagy nyakkendő módon hosszúra összehajto­ gatva. Háromszögű alakban alkalmazzuk a ken­ dőt a kar nyakbakötésénél és pedig a követ­ kezőképen : Szembenállva a beteggel, a ken­ dőnek leghosszabb oldalát függélyes en rak­ j uk fel, csúcsát a sérült oldal felé fordítva. A felső szöglet a vállra kerül. Az alsó szögletet felhajtjuk és az ellenkező vállon emelve azt, a kendő végét a nyak oldalán megkötjük, a csúcsot a könyök felé hajtva megtűzzük. Ilyen mód on az alkar a kendő által képezett tasakba jut. .. ' K·t l en'tett h aromszoga ' l ak u' k en d o"t hasznalunk még a mell és a váll, a has és az ágyék­ táj, továbbá a váll és a csipő bekötésére; az utóbbi két esetben a kendő csúcsát a nyak, illetűleg a derék körül kötött övhöz, amelyet esetleg szintén kendővel készíthetünk, erősít­ jük. A testnek egyéb helyein az összehajtott kendőt alkalmazzuk. A pólyát, amely nem egyéb, mint egy fel­ göngyölt szalag, a testre helyezve legöngyö­ lődni engedjü k ; ha nem feküdnék jól a testre, tengelye körül elfordíthatjuk. Vigyázni kell, hogy a testet egyenletesen pólyázzuk be, mert ellenkező esetben a vérkeringést a szorítás akadályozza. 27. A tüdővész mú-ől isme1-hető fel és ho­ gy an kell védekezni ellene?

A tüdővész külsőleg látható jelei a sápadt szín, a lesoványodás, a köhögés, a gennyes vagy véres köpet, a nehéz légzés, néha erős éjjeli izzadás. A tüdővészt részint a tüdővé­ szeseknek a köpete, részint a gümőkóros tehe­ nek teje terjeszti. Ellene való védekezésképen nem szabad türni a padlókra való köpést, a szobákban szárazon való seprését, a szobák­ ban való porolást, valamint tartózkodnunk Pr6bacscndörök tankönyve.

37 7

25

kell forralatlan tej ivásától. Minthogy a tüdő­ vészes ember beszéd és köhögés közben apró cseppecskéket fecskendez szét, melyek a beteg­ séget az egészséges emberre is átvihetik, szok­ juk meg azt, hogy a velünk beszélőktől leg­ alább egy karhossznyi távolságra maradjunk. Gondot kell fordítani arra is, hogy lakásunk tiszta, levegős és világos legyen. 28. Hogyan keletkeznek általában a nemi betegségek és hányfélék?

A nemi betegségek általában nemi érintke­ zés útj án keletkeznek és háromféle nemi beteg­ séges különböztetnek meg: a húgycsőkankót, a lágyfekélyt és a szifiliszt. Amíg a húgycsőkankó és lágyfekély csak közösülés útján keletkezhetik, addig a szifilisz nemcsak nemi érintkezés, hanem csókolodzás, poharak, evőeszközök, szivarszip,kák, pipák, beretvák, hangszerek által is, ha azokat szifi­ Jiszben szenvedők használták . A fertőzés ugyanis nemcsak a nemiszerven, hanem a test bőrén vagy nyálkahártyáján előálló sérülés útján i s történhetik. 29. Miről ismerhető fel a h úgycsőkankó és annak milyen káros következményei lehetnek?

A húgycsőkankó 3-8 nappal a ragályozás után a húgycsőben fellépő csiklandó érzéssel kezdődik, amely vizelés alkalmával heves égető érzéssé fokozódik. Nemsokára a húgy­ csőből váladék ürül, amely eleinte nyálkás, majd gennyessé válik és akkor sárga yagy zöl­ des-sárga színű lesz. Rendes orvosi kezelés mellett a húgycső­ kankó1ieljesen meggyógyul. De ha elhanyagol­ juk, átterjedhet a herék re, húgyhólyagokra, vesékre, izületekre, sőt a férfinél terméketlen­ séget is okozhat. Ha a kankóváladékkal be­ szennyezett ujjal a szemünkhez nyúlunk, szem­ kankó állhat elő, ami sokszor vaksággal jár.

30. Miről ismerhető fel a lágyfekély és annak milyen káros következményei lehetnek? 378

A lágyfekély 1-2 nappal a ragályozás ut án keletkezik. A makkon és a fitymán egy vagy több göböcske képződik, melyek elgeny­ nyezve, apró és fájdalmas fekélyekké válnak. Ezek gyorsan terjednek és összefolynak úgy, b ogy a makknak és a fitymának nagy része el­ pusztulhat. Ha a beteg nem kíméli magát, a lágyék ha jlatában fájdalmas, mogyol'ónyi göbök ke­ let keznek (dob) ; ezek orvosi kezelésre vissza­ fejlődhetnek, de hiányos ápolás mellett ökölnyi nagyságot is elérhet. Ez a betegség nagyon fájdalmas ugyan, de többnyire meggyógyul és nem jár utó­ bajokkal.

31. Miről ismerhető fel cl szifilisz (bujakór, kemény fekély) és annak milyen káros követ­ , kezményei lehetnek?

A szifilisz a legveszedelmesebb nemi beteg­ ség nemcsak hosszú tartama miatt, de azért is, mert következményei : a terméketlenség, az agylágyulás, a gerincagysorvadás csak évek múlva jelentkeznek. Megfelelő gyógykezelés mellett azonban ez a betegség is teljesen meggyógyulhat. Körülbelül 21 nappal a szifiliszben szen­ vedő nővel történt közösülés után a hímtag valamelyik részén gyorsan növekvő göb ke-­ letkezik ; ez csakhamar szétesik és fájdalmat­ lan fekéllyé alakul át, melynek szélei porc­ kemény tJa pintatúak. Ugyanekkor a lágyék­ hajlatban is kemény göb ök keletkeznek, ame­ lyek nem fájdaJmasok és nem gennyednek el. A szifiliszes méreg azonban a vérbe i s he­ hatol és ennek útján az egész testben eltI3r.Jed. Következményeként a ragályozás útján r 'n­ desen hét hét mulva a bőrön kiütések j8lpn ­ nek meg, később gyakori a torokgyulladás és a szájban és végbélnyílásban, valamint il test egyéb részein fekélyek lépnek fel.

32_

ellen?

Hogyan védekezzünk a nemibete,18,5g3k il79

25*

1.

Részeg fejjel sohase közösüljünk ; M inden közösülés előtt vazelinnel � n­ jük be a hímvesszőt, a közösülés után l'ö�tön vizeljünk és ne felejtsük el a hímvesszőt �zap­ panos vízzel megmosni. 3 . A húgycsőbe csöppentsünk 2-3 csepp 3 százalékos albargin-oldatot és azt mind':l ddig tartsuk vissza a húgycsőben, amíg harmincig olvasunk. 4. A hímtagot, a makkot és a fitymát 1%0 szublimátos gyapottörlővel alaposan mos­ suk le. 5. Altalában csavargó, tisztátalan, vagy hi­ ütésekben szenvedő nővel ne közösüljünlr. 6. Ha nemibetegségben szenvedünk, a nemi érintkezéstől tartózkodjunk és 7. ha nemibetegséglink van, sohase k�zel­ jük azt házilag, hanem azonna] fordulj lmk orvoshoz. 2.

..

-

380

171. Am. kir.

o sena.n r

t

"g-- .áDornok vagy ennél

gasabb rendfokozatbnn lé :6-- fielUgye16jét, ha vala c

j el ja,n

a

öZOl.g.S

l.etadáoo_

... ... ... ...

" ... 01\.

W'l:f6.-

idlazszázad kiáll:!.

jút

a

láSB

a

SZOlg. Jza.b. 561.

dÍf,Jz6r telállltá6ál'B pedig

,384.pont

fl

o.lDontját ke11 értclemozerUan nlkalmaznl.-

1-

10e,O

a

rsCik6n 1

tört6ZÜAe-

ly

t

t

1-