IV. Témakör: Bölcsőnk a vízburok 16. Óceánok, tengerek. A tengervíz tulajdonságai, mozgásai 1. A hidroszférával foglalkozó tudományok: Hidrológia (víztan): A hidroszféra fizikai, vegyi, műszaki kérdéseivel foglalkozó tudomány. Hidrogeográfia (vízföldrajz): A hidroszféra földrajzi szempontú vizsgálatával foglalkozó tudomány.
2. A víz körforgása, Föld vízháztartása A természetben a víz állandó változásban, körforgásban van a légkör, a folyóvizek, tengerek a föld és az élőlények között. A körforgás részfolyamatai:
Párolgás Csapadék Lefolyás
3. A világtenger és felosztása Óceánok Az óceánok jellemzői:
önálló medencével rendelkeznek; közepes mélységük 3800-3900 méter; viszonylag állandó a sótartalmuk, 35‰; önálló áramlásrendszerük van.
nem mindig rendelkeznek önálló medencével; mélységük változó; sótartalmuk változó (1 - 41‰); nincs önálló áramlásrendszerük;
Tengerek jellemzői:
Tengerek típusai: 1. Beltengerek: az óceáni medencéktől a tengerszorosokban lévő sekély küszöbök választják el, amelyek csak korlátozott vízcserét tesznek lehetővé, így önálló vízháztartásuk van; - interkontinentális beltengerek: földrészek között elhelyezkedő, általában önálló medencével rendelkező, viszonylag mély tengerek, pl. Földközi-tenger, - intrakontinentális beltengerek: egy kontinens megsüllyedt részét foglalják el, így nincs önálló medencéjük és viszonylag sekélyek, pl. Balti-tenger, 2. Peremtengerek: az óceánoktól csak szigetcsoportok választják el, általában nincs önálló medencéjük és vízháztartásuk, viszonylag sekélyek. Ilyen pl. Kelet-Kínai tenger, Bering-tenger, Ohotszki-tenger, Északi-tenger.
4. A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai a) A tenger szintje: A tengerek vízszintje soha nincs nyugalomban (befolyásolja például a Hold tömegvonzása, a légáramlás, a szél), ezért a tengerszintet a huzamosabb időn át végzett tengerszint-mérések alapján, számítással határozzák meg. A számítással kapott középszint érték a 0 méter. b) Színe: Általában kék vagy zöld. A melegebb tengereknek kisebb az O2-elnyelő képességük, ezért kevesebb plankton él bennük, így ezek kékes színűek, átlátszóak. A hideg tengerekben több az O2, több a plankton, ezért ezek zöldes színűek, kevésbé átlátszóak. c) Sótartalma: A tengervíz híg sóoldat. Átlagos sótartalma 35 ‰ (1000g v. 1 dm3 tengervízben 35g szilárd anyag található oldott állapotban.) d) Hőmérséklete: A víz fajhője különbözik a szárazföldek fajhőjétől. Lassabban melegszik fel, de lassabban hűl ki. Az óceánok vizének évi hőingása 2-5 oC. A sarki vizek felszíni hőmérséklete 0 oC körüli. A legmelegebb az é.sz. 7o-án, 26-28 oC. 1000 m-es mélységben már csak 1-3 oC a hőmérséklet. e) A tengeri jég: A tengervíz fagyáspontja oldott sótartalma miatt nem 0, hanem kb. -2 oC. Jégtábla jégmező.
A tengeri jég egy része a szárazföldről (a gleccserekből és a jégtakarókból) kerül a tengerbe jéghegyek, jégrögök formájában. A tengerben végződő gleccserek homlokfalának letöredezését "borjadzásnak nevezzük".
5. A tengervíz mozgásai A tengervíz soha nincs nyugalomban. Mozgásai:
hullámzás tengeráramlás tengerjárás (árapály)
a) Hullámzás: A tengerfelszín felett keletkező légnyomáskülönbség és a nyomában fellépő szél kelti. A légnyomáskülönbség hatására a vízrészecskék függőleges irányú (föl-le) mozgást végeznek, a szél hatására pedig oldalirányban is kitérnek, ezért a vízrészecskék egy közelítőleg kör alakú zárt pályán mozognak. A hullám részei: - hullámhegy - hullámvölgy - hullámhossz Hullámmorajlás: A fenékbe ütközve a hullámok összeomlanak. Hullámtörés: A partnak csapódó hullám magasra felfröccsenve törik szét. b) Tengeráramlás: A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása a tartósan egy irányba fújó szelek (a nagy földi légkörzés szelei) révén. A tengeráramlások fajtái: Ha a víz távolodik az Egyenlítőtől, akkor meleg vizet szállít, ezek a meleg tengeráramlások. Ellenkező esetben, ha az Egyenlítő felé tart, akkor hideg vizet szállít, ezek a hideg tengeráramlások.
Ismertebb tengeráramlások: Ésszaki félgömb meleg áramlásai: Golf Kuro-shio Északegyenlítői Egyenlítőiellenáramlás Ésszaki félgömb hideg áramlásai: Labrador Oja-shio Déli félgömb meleg áramlásai: Délegyenlítői Déli félgömb hideg áramlásai: Humboldt Benguela Nyugatiszéláramlás c) Tengerjárás: A tengerszint ritmusos (6 óránként) ingadozásai. Dagály: a víz emelkedésének időtartama: kb. 6 óra. Apály: a víz süllyedésének időtartama: kb. 6 óra. A tengerjárást elsősorban a Hold tömegvonzása kelti. d) Tengerrengés: Ha földrengés epicentruma a tenger fenekén van, akkor a rengéshullámok a Világtenger víztömegét is megmozgathatják. A hullámok 400-900 km hosszúak is lehetnek. Sebességük 150-200 km/h is lehet.
17. Felszín alatti vizek A felszín alatti vizeket a kőzetrétegekhez viszonyított mélységbeli helyzetük alapján osztályozzuk:
talajnedvesség talajvíz rétegvíz résvíz (karsztvíz)
Talajnedvesség: A legfelső vízzáró réteg fölött elhelyezkedő a talajszemcsékhez hártyaszerűen tapadó víz, mely a talajszemcsék közötti hézagokat csak részben tölti ki. Talajvíz: A legfelső vízzáró réteg fölött elhelyezkedő a talajszemcsék közötti hézagokat teljesen részben kitöltő víz. Rétegvíz: A két vízzáró réteg között húzódó víztartó rétegbe jutó csapadékvíz. Artézi víz: Artézi víznek nevezzük a felszínre érkező rétegvizet. Résvíz: A kőzettestek repedéseibe, réseibe, üregeibe beszivárgó és felgyülemlő víz.
Karsztvíz: A karsztvíz a karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit), a gipsz és kősó repedéshálózatába kerülő csapadékvíz. A karsztvíz tehát a résvizek egyik, kőzetminőséghez kötött típusa. (A résvizek nagy része karsztvíz.) Karsztjelenségek 1. Töbör (dolina) 2. Polje 3. Lápa (uvala) 4. Karrmező, ördögszántás 5. Szurdokvölgy 6. Víznyelő (ponor) 7. Barlang 8. Karsztforrás Hévíz: A hévíz 20 °C-nál magasabb hőmérsékletű forrásvíz. Főként töredezett röghegységek peremén, vetővonalak mentén tör fel. Ilyen törésvonal húzódik a Budai-hegység Dunára ereszkedő lábánál. Ásványvíz: Minél hosszabb utat tesz meg a víz a felszín alatt, annál több ásványi anyagot oldhat ki. Az oldott ásványi tartalom szerint többféle (szénsavas, keserű, sós, vasas, kénes, jódos, rádiumos stb.) ásványvizet különböztetünk meg. Nagyrészük gyógyhatású.
18. Felszíni vizek: vízfolyások, tavak. Vízszennyezés
Vízgyűjtő terület és vízhálózat A felszíni vízfolyások együttese egy adott terület vízhálózatát rajzolja ki. A földfelszínnek az a része, amelyről valamely fő vízfolyás az összes lefolyó vizet összegyűjti, az adott vízfolyás vízgyűjtő területe. A vízgyűjtő területet rendszerint kiemelkedéseken húzódó vízválasztó vonal határolja.
Vízhozam – vízállás – vízjárás Ha kiszámítjuk, hány köbméter víz folyik át egy másodperc alatt a meder keresztmetszetén, a folyó vízhozamát kapjuk (m3/s). A vízállás a folyó vízszintmagassága. Vízállás alapján megkülönböztetünk: - kisvizet - középvizet - nagyvizet - árvizet.
A vízjárás a folyók vízhozamának és vízszintjének váltakozása. Megkülönböztetünk: egyenletes (Amazonas), ingadozó (Duna), időszakos (sivatagok folyói) vízjárású folyókat. (Egy folyó vízjárását elsősorban az éghajlat határozza meg.)
A folyók hordalékszállítása A folyók vízen kívül hordalékot is szállítanak magukkal. Hordalék: A folyókban áramló víz mozgási energiája révén megtámadja a meder fenekét és oldalát, és annak anyagát leválasztva hordalékot termel. A hordalék ezután maga is részt vesz a meder formálásában. A hordalék szállítása történhet: lebegtetve, görgetve, ugráltatva és oldva (Sárga folyó, Tisza). A hordalékszállítás függ: - a vízsebességtől, - vízhozamtól. A hordalék osztályozása szemcsenagyság szerint: iszap homok kavics.
A tavak Tó: Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz.
Tómedencék keletkezése Tavak keletkezhetnek: kimélyüléssel, vagy elgátolással.
I. Kimélyüléssel keletkező tavak: 1. Árokban kialakult tavak: Törésvonalak között lesüllyedt árokban alakulnak ki. Hosszúak, keskenyek, mélyek. Pl.:Bajkál-tó (1620 m), Tanganyika-tó, BalatonVelencei-tó 2. Szerkezeti medencében létrejött tavak Íves vetősíkok mentén bezökkent katlan formájú mélyedésekben létrejött tavak. Pl.: Victória-tó, Csád-tó 3. Jégtakaró által kimélyített tavak: A jégtakaró által letarolt területeken alakultak ki. Ahol puhábbak a kőzetek, ott a jég jobban mélyített, mint ahol kemények, ezért medencék alakultak ki. Ezekben a medencékben gyűlt fel a víz a jég elolvadása után. Szabálytalan alakúak, gyakran tórendszereket alkotnak. Pl.: Finn-tóvidék, Kanadai-ősföld tavai. 4. Gleccserek által kimélyített tómedencék: Az előzőhöz hasonlóan a gleccserek is jobban mélyítik völgyeik azon szakaszát, ahol puhább a kőzet. Ezekben a túlmélyített szakaszokban gyűlik fel a víz a gleccser elolvadása után. Általában kis területű, nem túl mély tavak ezek. Pl.: Poprádi-tó, Garda-tó, Genfi-tó 5. Karsztos mélyedésekben létrejött tó (dolinató): Pl.: Aggteleki-tó 6. Szél által kimélyített tómedencék: Kis területű, sekély tavak jönnek létre, ráadásul száraz időjárás esetén hamar kiszáradnak. Pl.: Kiskunság szikes tavai, szegedi Fehér-tó 7. Bányagödörben keletkezett tavak: Pl.: Feneketlen-tó, (Budapest), Vadnai-tó
II. Elgátolással keletkező tavak: 1. Krátertavak, kaldera tavak: Kialudt, de még ép vulkáni kráterekben jöhet létre. Pl.: Szent Anna-tó Erdélyben.
2. Moréna elgátolásával keletkező tó (morénató): A gleccserek és a jégtakaró is nagy mennyiségű törmeléket halmoz fel elolvadásának helyszínén. A törmelékből kialakuló morénák mélyedéseket zárnak közre, s ezeket önti el később víz. Pl.: Germán-Lengyel-alföld tóvidékei Garda-tó 3. Folyókanyarulat lefűződésével keletkező tó: Természetes úton levágott folyókanyarulatokból alakul ki. Pl.: Szelidi-tó a Dunánál. 4. Szél elgátolásával keletkező tó: Homokbuckák vehetnek közre mélyedéseket. Pl.: nyíregyházi Sós-tó. 5. Hegyomlással, csuszamlással keletkezett tó: Kisebb patakvölgyeket elzárhat egy-egy hegyomlás. A torlasz mögött felduzzadó patakvízből alakulhat ki a tó. Pl.: Gyilkos-tó Erdélyben, Arlói-tó 6. Kiváló mésztufa elgátolásával keletkezett tó: Pl. Plitvicei-tavak 7. Folyó elgátolásával keletkezett tó: Pl. Tisza-tó,
Tavak pusztulása: Okozhatja: A tavakba torkolló patakok, folyók hordalékukkal feltöltik a tavakat. Eutrofizáció A feltöltődésnek három szakasza van: 1) Fertő állapot 2) Mocsár 3) Láp
Vízszennyezés A vízszennyezés témaköréről kimerítő és jól strukturált leírás található Nemerkényi Antal – Sárfalvi Béla: Általános természetföldrajz című könyvének 150-152. oldalán.
