Nyíregyházi Törvényszék Gazdasági Kollégium 8.G.15-16-040046/12/I.számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: CPV Kód:
2017/8 Bírósági határozat KÉ 2017.01.18. 0920/2017
Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Nyíregyházi Törvényszék Gazdasági Kollégium 8.G.15-16-040046/12/I. szám
A Nyíregyházi Törvényszék a Dr. Kriston Kinga jogtanácsos (1026 Budapest, Riadó u. 5.) által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) felperesnek a Dr. Bagaméry-Szalay Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Bagaméry-Szalay Róbert 4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 23.) által képviselt Hansa LKM Nyersanyag-feldolgozó és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (4300 Nyírbátor, Ságvári Endre u. 2. Cg. 15-09-080330) I. rendű alperes és a Dr. Balogh László István ügyvéd (1148 Budapest, Szervián u. 8/7.) által képviselt Bombastic s.r.o. (93101 Samorín, Priemyselná ulica 1847/4 Szlovákia) II rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása és járuléka iránt indított perben 2016. június 1. napján megtartott nyilvános tárgyaláson zártan meghozta és nyilvánosan kihirdette következő ítéletet: A törvényszék megállapítja, hogy az alperesek között 2014. augusztus 5-én 161 797 000 Ft értékben -három darab hulladékhasznosító gép beszerzésére- létrejött szerződés a Kbt. 127. § (1) bekezdés a./ pontjába ütközően - a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése okán - semmis. A bíróság a szerződést a megkötésének időpontiára visszamenőleges hatállyal - kiemelkedően fontos közérdekből - érvényessé nyilvánítja. Az I. rendű alperessel szemben 100 000 Ft, azaz (Százezer forint) bírságot szab ki és kötelezi az I. rendű alperest, hogy a bírság összegét 15 napon belül fizesse meg a felperesnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára. Ezt meghaladóan a 1
felperes keresetét elutasítja. A feljegyzett 1 500 000 Ft kereseti eljárási illeték az Állam terhén marad. A II. rendű alperes maga viseli a jogi képviselettel felmerült perköltségét. Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a Debreceni ítélőtáblához címzett, de a Nyíregyházi Törvényszéken írásban a Pp. 93. § (2) bek. szerinti példányban (4) benyújtható illetékköteles fellebbezésnek van helye. A fellebbezési illeték mértéke a fellebbezett érték 8 %-a, de legkevesebb 15 000 Ft, legfeljebb 2 500 000 Ft. Az Debreceni ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés tárgya irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezésben új tény állítására és új bizonyíték előadására kerülhet sor, amennyiben az új tény, új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve hogy az elbírálása esetén reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az ítélőtábla az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül is elbírálhatja, a felek azonban az 1952 évi III. törvény 256/A. § (1) bekezdésének b.)-d.) pontjaiban felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető. Indokolás: A perben keletkezett okirati bizonyítékok és az I. rendű alperes jogi képviselőjének személyes előadása alapján a bíróság az alábbi tényállást állapította meg: A törvényszék a 2016. január 25. napján kelt és 2016. február 24. napján jogerőre emelkedett 8.G.15-16-40011/5. Szám alatt hozott végzésével a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította. Megállapította, hogy a feljegyzett 1 500 000 Ft kereseti illeték az állam terhén marad. A felperes a Pp. 132. § (1) bekezdése alapján 2016. február 22. napján kelt és 2016. február 25. napján 8.G.75-76-040046/1. Sorszám alatt lajstromozott keresetlevelében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: az I. és II. rendű alperesek között létrejött szerződés a Kbt. 127. § (1) bekezdés a./ pontja szerinti okból érvénytelen, és alkalmazza az érvénytelenség jogkövetkezményeit. E körben elsődlegesen a Kbt. 164. § (4) bekezdése alapján kötelezze az I.-II. rendű alpereseket a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítására. Amennyiben az eredeti állapot nem állítható helyre, arra az esetre a törvényszék a szerződést nyilvánítsa a határozathozatalig terjedő időre hatályossá és a Kbt. 164. § (5) bekezdésének 2. mondatában foglaltak szerint szabjon ki bírságot. Kereseti tényállítása szerint az I. és a II. rendű alperes között 2014. augusztus 5-én szerződés jött létre, melynek keretében az I. rendű alperes összesen három hulladékhasznosító gépet - 1 db. Mátrix 220-T Special cable univerzális megsemmisítőt, 1 db. Eirich DEV-22 intenzív keverőt és 1 db. RAM-T-8(4)8 töltőfejes turbinaforgó töltőgépet - szerzett be a II. rendű alperestől 161 797 000 Ft értékben. A felperes a D. 859/5/2015. Számú határozatában megállapította, hogy az I. rendű alperes a három gép beszerzésével megsértette a Kbt. 5. §-át, és a Kbt. 18. § (2) bekezdését, valamint 500 000 Ft bírságot szabott ki az I. rendű alperessel szemben. Határozatában rögzítette, hogy az I. rendű alperes mint ajánlatkérő a három gép beszerzését mint árubeszerzést akkor valósította volna meg jogszerűen, ha a három gép értékének egybeszámításával megállapított beszerzési érték figyelembevételével a Kbt. második része szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatásának 2
eredményeként köt szerződést. Vagyis az I. rendű alperes jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárást. A Kbt. 127. § (1) bekezdésének a./ pontja szerint semmis a Kbt. hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A 164. § (1) bekezdés első mondata szerint ha az ügy érdemében hozott határozatában a felperes a Kbt. 127. § (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazása iránt. A Kbt. 3. §-ának első mondata szerint a szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a Kbt. az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. kógens szabályozása miatt, mivel a felperes a D.859/5/2015. Számú határozatában a Kbt. 127. § (1) bekezdése szerinti jogsértést állapított meg, pert kell indítania a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazása miatt. A bíróság hatáskörét a Pp. 23. § (1) bekezdés a./ pontjára alapította, a pertárgy értéket a Pp. 24-25. §-a, és a D.859/5/2015. Számú határozatában a közbeszerzési eljárás mellőzése miatt megállapított értékre tekintettel 61 797 000 Ft-ban jelölte meg. Nyilatkozott, hogy a fenti számú határozatának felülvizsgálatát az alperesek a Kbt. 157. §-a szerinti határidőben nem kérték, a határozat 2016. január 21. napján jogerőre emelkedett, így a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak a Kbt. 164. § (1) bekezdése szerinti perre nincs kizárólagos illetékessége, a Nyíregyházi Törvényszék illetékessége a Pp. 30. § (1) bekezdésén alapul. A felperest a Kbt. 164. § (1) bekezdése szerint teljes költségmentesség illeti meg a perben, ezért az Itv. 39., 42. §-a szerint számított 1 500 000 Ft kereseti eljárási illeték megfizetésére nem került sor. Az I. rendű alperes 6. sorszám alatt benyújtott ellenkérelmében a kereset jogalapját nem vitatta. - A jogkövetkezmények tekintetében elsődlegesen azt kérte, hogy a törvényszék állapítsa meg, hogy a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal érvényes a Kbt. 127. § (3) bekezdése alapján és az eset összes körülményét figyelembe véve a bírság kiszabását mellőzze, vagy a lehetséges legalacsonyabb mértékű bírság kiszabását alkalmazza. - Másodlagosan kérte annak megállapítását, hogy az eredeti állapot nem állítható helyre, kérte a szerződésnek a határozathozatalig történő hatályossá nyilvánítását, bírság tekintetében az elsődleges kérelmét tartotta fenn, perköltség igényt nem jelentett be. Védekezése szerint az I. rendű alperes a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által meghirdetett NFA-2014-KKV jelű pályázati felhívás keretében NFA-2014-KKV-15-0217-100 azonosítószám alatt pályázatot nyújtott be, mely pályázat támogatásban részesült. Ennek a támogatásnak a terhére az I. rendű alperes és a II. rendű alperes között 2014. augusztus 5-én jött létre szerződés, melynek keretében összesen 161 797 000 Ft értékben az I. rendű alperes három darab hulladékhasznosító gépet vásárolt a II. rendű alperestől. A projekt megvalósítása során az I. rendű alperes mindvégig jóhiszeműen járt el, és a piaci adatok összevetését követően három ajánlat beszerzése után eszközölte a beszerzést. Mint szaktudással nem rendelkező támogatott szervezet a jogszabályi elhatárolásokkal nem volt tisztában, jogi szaktudása hiányában a pályázati projekt lebonyolításának valamennyi szakaszában, így a beszerzéseket megelőzően, majd a támogatási összeggel történő elszámolás során is folyamatosan együttműködött, egyeztetett a pályázatot kiíró- és lebonyolító illetékes Munkaügyi Központtal. A pályázati elszámolás eredményesen és teljes körűen negatív megállapítás nélkül zárult, az I. rendű alperes által benyújtott beszámolókat a támogató minden esetben teljes mértékben elfogadta, kifogást nem emelt. Ebből eredően az I. rendű alperes a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2015. november 18-án kelt 24-596/34/2015. iktatószámú 3
levelének kézhezvételéig abban a tudatban volt, hogy a támogatott beruházást, ennek keretében az érintett eszközök beszerzését szabályosan valósította meg. A projekt időközben megvalósult, a kapcsolódó és a jelen perben vitatott szerződés 100 %-ban teljesült. Nem vitatta, hogy a döntőbizottság a D.859/5/2015. Számú határozatában megállapította, hogy az I. rendű alperes jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Jogi álláspontja szerint a támogatott projekt alapvető célja a munkahely teremtés volt (közérdek). Az I. rendű alperes a beszerzett gépek révén 40 új munkahelyet hozott létre, a pályázat 2014. február 14-i benyújtását megelőző 12 hónapban átlagosan hét főt foglalkoztatott. A 40 új munkahely létrehozásával az átlagos statisztikai állományi létszámát 47 főre növelte, eleget téve ezzel a hatósági szerződésben foglalt kötelezettségének, melyben vállalta, hogy a 47 fős átlagos statisztikai állományi létszámot további 2 évig folyamatosan fenntartja. Ennek maradéktalanul eleget tesz már több mint egy éve. Jóhiszeműségét támasztja alá, hogy a hivatkozott támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét folyamatosan teljesíti, így a támogatás annak ellenére is eléri a tényleges célját, hogy az eszköz beszerzés során eljárásjogi tévedések, hibák történtek részéről. Az eszközbeszerzés révén 40 új teljes munkaidős (heti 40 órás) foglalkoztatást jelentő munkahely jött létre Nyírbátorban, mely település a 105/2015. (IV.23.) Kormányrendelet alapján jelentős munkanélküliséggel sújtott település, ez által kedvezményezett településnek minősül. A projekt keretében felvett munkavállalók jelentős része 50 év fölötti, jellemzően alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, korábban tartósan munkanélküli személy volt, ez által szinte mindegyikük hátrányos helyzetű munkavállalónak minősül. A 40 fő közül 39 fő hulladék osztályozó (FEOR 9212) míg egy fő intézményi takarító és kisegítő munkakörbe került felvételre, tehát mindannyian szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozású munkakörben dolgoznak. Ezek a körülmények nagyban megnehezítik, gyakorlatilag el is lehetetlenítik ezen munkavállalók esetleges újbóli munkaerő-piaci elhelyezkedési lehetőségeit. Mindezekből kétséget kizáróan megállapítható, hogy kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. Érvényességéhez fűződő további gazdasági érdek az is, hogy a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna. A szerződéskötés előtt fennállott helyzet -az eredeti állapot- visszaállítása tárgyi esetben nem lehetséges, tekintettel arra, hogy az eszközök, gépek a helyszínen fixen beépítésre kerültek, azok mozgatása, elbontása akadályba ütközik. A gépek beszerzésük óta használatban vannak, már nem tekinthetők újnak vagy újszerűnek, azokat az I. rendű alperes az átvételkori állapotukban a II. rendű alperes részére visszaszolgáltatni nem tudja. A használt gépek értéke nem vethető össze azok leszállításkori új értékével. Az értékkülönbözet, értékcsökkenés mértéke miatt a szolgáltatás-ellenszolgáltatás értéke között eredetileg fennállt egyensúly jelentős mértékben megbomlott, a tárgyi termékek piaca korlátozott. A bírság mértéke tekintetében hivatkozott arra, hogy az I. rendű alperes likviditási problémákkal küzd, már csekélyebb mértékű bírság kiszabása is működése ellehetetlenüléséhez vezetne, ennek következtében hátrányos helyzetű munkavállalóitól is meg kellene válnia. Az esetlegesen bekövetkező csoportos létszámcsökkenés az I. rendű alperes 47 munkavállalója és azok családja számára kilátástalan helyzetet teremtene, a jellemzően alacsony jövedelmi helyzetű családok a kereső elvesztését nem engedhetik meg, az alacsony státuszú foglalkoztatottak gyors, újra elhelyezkedésével a településen és annak környékén nem lehet számolni. Egy ilyen mértékű létszámleépítés 47 család egzisztenciájának veszélyeztetésével járna és a település 4
foglalkoztatási helyzetére is igen negatív hatást gyakorolna, valamint rendkívüli terheket róna a munkaerő-piaci helyzet stabilizálásán dolgozó hivatalokra, a munkanélküli ellátás finanszírozásán keresztül pedig végső soron az állami költségvetésre is. Ezért a bírságot a legalacsonyabb mértékben kérte kiszabni, illetőleg lehetőség szerint annak mellőzését kérte a közérdek szempontjai alapján utalva arra, hogy nem volt célja a közbeszerzési eljárás szándékos megkerülése, tévedését jogi ismeretek hiánya és a támogatást nyújtó szervezet nem megfelelő tájékoztatása eredményezte. A hibát maga a támogatást nyújtó sem észlelte, arra a Központi Ellenőrzési Hivatal a támogató ellenőrzése során világított rá. Csatolta a pénzügyi teljesítést igazoló számlákat, bankkivonatokat, valamint a gépek átvételkor és üzembe helyezésekor felvett jegyzőkönyveket. A II. rendű alperes 8. sorszám alatti ellenkérelmében a kereset elutasítását és jogi képviseleti díjból álló perköltséget kért. Jogi álláspontja szerint az alperesek közötti szerződés érvényesen létrejött, a 2014. augusztus 5-én kelt megrendelőben foglaltak szerinti eszközöket a II. rendű alperes az I. rendű alperes részére átadta, aki a vételárat átutalással megfizette, így a szerződés teljesedésbe ment. Tényállításának igazolására csatolta a vételár megfizetését igazoló pénzforgalmi bankszámlájának kivonatát (A/II/1). Hivatkozott arra, hogy a II. rendű alperes szerződésszerű magatartást tanúsítva a Ptk. rendelkezéseit betartotta, a jogügylet forrásának vizsgálata nem tartozott az eladó érdekkörében, ez nem volt kötelezettsége. Az alperes a szerződés teljesítése során jóhiszeműen és tisztességesen járt el, kár, vagy hátrány viselésére így nem kötelezhető. A felperessel szerződéses jogviszonyban sem volt, a közbeszerzési eljárásban részt nem vett, a Kbt. hatálya rá nem terjed ki, erre alapítottan kötelezettséget, joghátrányt előírni sem lehet részére. Az I. rendű alperessel egyezően adta elő, hogy az eredeti állapot visszaállítására nincs lehetőség, a II. rendű alperes a perbeli speciális célgépeket magas vételár ellenében maga is vásárolta, annak nem gyártója. A II. rendű alperes hasznosítani, használni azokat nem tudja, a korábbi eladó a Romániában bejegyzett SC-Timber Prosper S.r.l. pedig azokat visszavásárolni nem kívánja. A II. rendű alperes az ellenértékkel már nem rendelkezik, így annak visszaadása az I. rendű alperes részére lehetetlen (A/II/2. sz. alatti 2016. évi pénzforgalmi bankszámla kivonata.) A gépek vevő részére leszállításra, beépítésre, üzembe helyezésre kerültek, azok folyamatosan üzemelnek. (A/II/3 gépek átadás átvételi jegyzőkönyvei) Az átadásra 2014. szeptember-októberben került sor, a felperes keresete 2016. február 22-én került benyújtásra, az eltelt időszakban értékcsökkenő tényező az érték megállapításánál jelentős mértékű. A gépek állagsérelem és további értékcsökkenés nélküli kiemelése sem lehetséges. Utalt még arra, hogy a felperes keresetében nem jelölte meg, hogy a Kbt. mikori hatályú rendelkezéseire alapítja keresetét, a 127. § (1) bekezdés a./ pontja álláspontja szerint nem alapozza meg a szerződő felek közötti érvénytelenséget, míg a 164. § (4) bekezdése a szerződéskötési helyzet visszaállítását nem teszi lehetővé. Utalt arra is, hogy amennyiben a támogató szerv a folyósítás előtt kellő körültekintéssel jár el, a perre nem kerül sor, erre tekintettel pedig a II. rendű alperes felelősségét megállapítani és joghátrányt alkalmazni vele szemben nem lehetséges. A bíróság felhívására az I. rendű alperes 10. sorszám alatt csatolta a 2015-ös gazdasági évre vonatkozó mérlegét, amelyből kétséget kizáróan megállapítható, hogy a 2015-ös évet az I. rendű alperes 28 155 000 Ft veszteséggel zárta. Árbevétele a 2014. évi 221 508 000 Ft-ról 48 566 Ft-ra 5
csökkent, miközben a személyi jellegű kiadásai 22 891 000 Ft-ról 64 817 000 Ft-ra növekedtek. Az ügyvezető nyilatkozata szerint az I. rendű alperes statisztikai létszáma 47,5 fő, amelyből 40 fő a támogatással érintett szerződés alapján megvalósult beszerzés nyomán nyert foglalkoztatást. 2016. január-február-március hónapban összesen 15 983 322 Ft összevont adóalapba számító jövedelmet és ehhez kapcsolódó 2 364 963 Ft szociális hozzájárulási adót, további 239 752 Ft-ot pedig szakképzési hozzájárulás címén fizetett meg a költségvetésbe. A havi átlagos bér és járulék terhe -okiratokkal igazoltan- 6 196 012 Ft. Az árbevétel vonatkozásában előadta, hogy 2012. óta drasztikusan csökken a bevétele a perbeli gépbeszerzések ellenére is, 2012. évben 688 758 000 Ft-os, 2013-ban 571 435 000 Ft-os bevételt ért el, 2014-ben pedig a mérlegben kimutatottak szerinti bevétel csökkenés következett be. Vagyonának nettó értéke 156 556 897 Ft, amelyből a beszerzett eszközök amortizációval csökkentett nettó értéke 139 753 464 Ft. További jelentős eszköze három darab tehergépkocsi, három darab pótkocsi, egy acélhulladék bálázó gép, valamint a négy darab telephelyére tekintettel, mint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog. Érdemi készpénz vagyonnal nem rendelkezik, bírság kiszabása ebből adódóan további működését illetőleg a meglévő munkaerő továbbfoglalkoztatását veszélyeztetné. A II. rendű alperes 11. sorszám alatt csatolta az SC-Timber Prosper S.r.l. Gerogeni strasse Kossuth Lajos 183. Hargita Románia J19/195/2009-es cégjegyzékszámú RO 25341283 adószámú romániai gazdálkodó szervezet által kibocsátott számlákat annak igazolására, hogy a II. rendű alperes nem gyártója a perbeli gépeknek, azokat maga is vásárolta. Az ügyvezetőnek a bankszámlák teljes körére vonatkozó nyilatkozata mellett csatolta a devizaszámlája és forintszámlája három havi egyenlegét annak igazolására, hogy a vételárnak az I. rendű alperes javára történő visszafizetésére nem képes. A felperes keresete részben megalapozott az alábbiak szerint: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 3. § alapján e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári perrendtartásról szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptk. 6: 95. §-a értelmében: semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása. A Kbt.-nek a 2014. július 16-tól 2014. szeptember 29-ig hatályos 127. § (1) bekezdése szerint: semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha az a./ pont szerint azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték. A nem vitás tényállás szerint a felperes a 2016. december 25. napján kelt és 2016. február 21. napján jogerőre emelkedett D.859/5/2015. Számú határozatával megállapította, hogy a beszerző I. rendű alperes a Kbt. (2011. évi CVIII. törvény) 5. §-át és 18. § (2) bekezdését megsértette, ezért vele szemben 500 000 Ft bírságot szabott ki. A jogszabálysértés abban állt, hogy az I. rendű alperes a 108 000 000 Ft értékben a Munkaügyi Központtól kapott támogatás felhasználásával 161 798 000 Ft összértékben megvalósított eszközvásárlás során jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárást, helyes eljárás esetén a három darab hulladékhasznosító gép beszerzési 6
értékének egybeszámításával közbeszerzési eljárás lefolytatására volt köteles. Az I. rendű alperes a Közbeszerzési Hatóság döntését tudomásul vette, a keresetének jogalapját, vagyis a közbeszerzési törvény megsértését nem vitatta. Erre figyelemmel a felperes keresetével egyezően állapította meg a szerződés érvénytelenségét. A felperes jogszabályhely közelebbi megjelölése nélkül az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása körében elsődlegesen az eredeti állapot helyreállítását kérte a Kbt. 164. § (4) bek. bírság kiszabása mellett. A Ptk. 6: 108. § (1) bekezdése alapján érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit a bíróság a fél erre irányuló kérelme alapján az elévülés és az elbirtoklás határáig között alkalmazza. (2) bekezdés: a fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását kérné. (3) bekezdés: a bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a fél kérelmétől eltérő módon is rendelkezhet, nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindegyik fél tiltakozik. A 6: 110. § a./ pontja szerint az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja ha: a./ az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető; vagy b./ az érvénytelenség oka utóbb megszűnt. A (2) bekezdés alapján az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni és az érvényessé nyilvánítást követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna. A Ptk. szabályához képest a Kbt. 127. § (3) bekezdése az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazása körében speciális szabályként rögzíti, hogy az (1) bekezdés szerint megkötött szerződés esetében az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során a bíróság a szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából, vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna. Az érvénytelenség jogkövetkezményének levonása körében az új Ptk. 6: könyvének szabályozásából kitűnően a jogalkotó elsődlegesen a szerződés bíróság által történő visszamenőleges hatályú érvényessé nyilvánítását preferálja az által, hogy a bíróság rendelkezésére álló lehetőségek közül elsőként a 6: 110. §-ában a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleges hatályú érvényessé nyilvánításra vonatkozó szabályt rögzít. A szerződésnek a határozathozatalig történő érvényessé nyilvánításáról nem rendelkezik, míg az eredeti állapot helyreállítását csak ezt követően a 6: 112. §-ában szabályozza, ezért a Kbt. 3. §-ában rögzítettekre, valamint az I. rendű alperes védekezésére tekintettel a bíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, helye lehet-e a perbeli esetben a Kbt. 127. § (3) bekezdése alkalmazásának. A nem vitás tényállás szerint Nyírbátor Város a Kormány 105/2015. (IV. 23.) Rendelete szerint jelentős munkanélküliséggel sújtott település. Ugyancsak nem vitás, hogy az alperesek által kötött szerződés teljesedésbe ment, a II. rendű alperes a perbeli gépeket az I. rendű alperesnek 7
leszállította, az I. rendű alperes a gépek ellenértékét megfizette, annak 108 000 000 Ft erejéig fedezete a Munkaügyi Központ által folyósított pályázati pénz volt. A gépek beépítésre kerültek, azok folyamatosan üzemelnek, ez a gépvásárlás tette lehetővé 40 új teljes munkaidős foglalkoztatott számára munkahely teremtését, legalább 2 éves időtartamra, melyet az I. rendű alperes megvalósított. A jogi képviselő nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a 40 fő foglalkoztatott alacsony iskolai végzettségű, korábban tartósan munkanélküli személy, hátrányos munkavállaló, akik jellemzően egyszerű, szakképzettséget nem igénylő fizikai munkakörben foglalkoztathatóak. Az I. rendű alperes csökkenő árbevétele mellett is teljesíti a támogatóval kötött szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettségét, a munkavállalóknak megfizetett munkabér járulékait a központi költségvetésbe befizeti. Az átlagosan 47,5 állományi létszám foglalkoztatásához az I. rendű alperes vagyonának döntő többségét kitevő három darab -perbeli szerződéssel- beszerzett hulladékhasznosító gép megléte az I. rendű alperes számára elengedhetetlen, az eredeti állapot helyreállítása körében a foglalkoztatottak munkahelye veszélybe kerülne, amely az államháztartásra is többlet feladatokat róna. Ezen túlmenően pedig a II. rendű alperes a túlnyomórészt támogatásból finanszírozott vételár visszafizetésére nem képes, a gépek állaga a kiemeléssel sérülne, a sérülés további értékvesztést eredményezne -a használattal bekövetkezett amortizáción túlmenően. Az eset összes körülményeit mérlegelve tehát a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a szerződésnek a megkötése időpontjára visszamenőleges hatállyal történő érvényessé nyilvánításához kiemelkedően fontos közérdek fűződik, ezért a Kbt. 127. § (3) bekezdése szerint járt el. A Kbt. 164. § (4) bekezdése alapján ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 127. § (1) bekezdés a./-c./ pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk.-ban és az e törvényben foglaltak szerint alkalmazza. A 164. § (5) bekezdése szerint ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a 127. § (3) bekezdése alapján érvényessé nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege az eset összes körülményét figyelembe véve legfeljebb a szerződés értékének 15 %-a. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazásakor a bíróság az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését rendeli el, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege az eset összes körülményét figyelembe véve legfeljebb a szerződés értékének 10 %-a. Perbeli esetben a bírság kiszabására a bíróságot jogszabály kötelezi, amelynek maximális mértékét az (5) bekezdés első mondata szabályozza. E körben az I. rendű alperes a bírság mellőzését vagy minimális összegben történő kiszabását kérte. A bírság mértékének meghatározásánál a bíróság figyelembe vette az I. rendű alperes vagyoni- és pénzügyi helyzetét, valamint azt a körülményt is, hogy magasabb összegű bírság kiszabása esetén a támogatással megvalósult 40 fő foglalkoztatása, valamint a korábban már alkalmazott 7 fő foglalkoztatása is veszélybe kerülne, tekintettel arra, hogy nagy összegű bírság megfizetésére az alperes nem képes, hiszen likvid pénzeszközzel gyakorlatilag nem rendelkezik. A vagyoni helyzete, illetőleg mérlegadata és pénzforgalmi számláinak egyenlegei alapján ezért a bíróság mérlegeléssel 100 000 Ft-ban határozta meg az I. rendű alperes által fizetendő bírság mértékét. Figyelemmel volt arra is, hogy a közbeszerzési eljárásban 500 000 Ft került kiszabásra a 161 797 000 Ft-os szerződési érték mellett, valamint mérlegelte azt is, hogy az alperesek szerződésszerűen teljesítettek, az I. rendű alperesnek nyújtott támogatás célját - a munkahely teremtést és a foglalkoztatást - elérte a közbeszerzési törvény 127. § (1) bekezdés a./ pontjának megsértése ellenére is, hiszen a gépbeszerzések eredményeképpen a nyújtott támogatással 40 8
fő teljes munkaidőben történő foglalkoztatása valósult meg, amelynek további fenntartásához elengedhetetlen az I. rendű alperes likviditásának fenntarthatósága is. Ezért a bíróság a rendelkező részben írtak szerinti bírságot állapított meg, és annak megfizetésére kötelezte az I. rendű alperest. A felperest a Kbt. 164. § (1) bekezdése alapján teljes költségmentesség illeti meg a per során. Az egységes és következetes bírói gyakorlattal egyezően a felperes a pertárgy értékét a Pp. 24-25. §-ának felhívásával 161 797 000 Ft-ban jelölte meg, amely alapján a feljegyzett kereseti eljárási illeték az Itv. 39. és 42. §-a alapján 1 500 000 Ft. Az I. rendű alperes a kereset jogalapját elismerte, e körben a perre okot nem adott, ezért a bíróság a 6/1986.(VL26.) IM. Számú Rendelet 13-15. §-aira is figyelemmel akként rendelkezett, hogy a felperes teljes költségmentességére figyelemmel a feljegyzett kereseti eljárási illeték az Állam terhén marad. A felperes és I. rendű alperes perköltséget nem igényelt. A II. rendű alperes ezen igényét jogi képviseleti díjban jelölte meg Áfa mentesen. A II. rendű alperes védekezése azonban nem volt eredményes, hiszen az a kereset teljes elutasítására irányult, a jogalap tekintetében azonban a bíróság a keresetet megalapozottnak találta, ezért részére a jogi képviselettel felmerült perköltségének megállapítását mellőzte. Az ítélet ellen a Pp. 220. § (3) bekezdése és 233. § (1) bekezdés szerint van helye fellebbezésnek, a 234. § (1) bekezdés szerinti határidőben, figyelemmel a Pp. 219. § (1) bekezdésére is. A tájékoztatás jogszabályi alapja a Pp. 73/A. §-a, 235. § (1) bekezdése, valamint az Iltv. 47. §-a.
Nyíregyháza, 2016. június 1.
Záradék: A törvényszék megállapítja, hogy az ítélet 2016. július hó 12. napján jogerőre emelkedett, amelyről a bíróság a feleket Pp. 230/A. § (3) bek.-e alapján értesíti.
Nyíregyháza, 2016. július 14.
Dr. Sedlák Mária sk. címzetes táblabíró
9
