isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza)

SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 3300 Eger, Ifjúság út 2. Tel: (36) 324-808 Fax: (36) 324-909 OM azonosító:031598 Web: www.eszeg.sulinet.hu, E-mail: [email protected]

„A kezek összeérnek,/Isten magyarnak teremtett…” (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza)

1. Egészítse ki az alábbi szöveget a megfelelő szavakkal!

A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él. Legfontosabb területe a …………………-nak nevezett régió , amely ma …………………-ban található, s három fő tájegysége Bácska, ………… és Szerémség. A terület – amit Szent István idejében még Alvidéknek neveztek-, ma három országban fekszik: a Drávaszög ………………-ban, a följebb már említett területek tehát …………………-ban, míg a Bánság(nem Bánát!) ……………..-ban. Amikor a területet még Alvidéknek nevezték, tehát a ……………………században, a lakosság még teljesen magyar volt, hiszen a honfoglalás után a magyar törzsek rövid idő alatt …………………. az itt élő szláv lakosságot, majd később a …………... századtól idetelepülő besenyőket és kunokat. A szerb lakosság beszivárgása ……………………király (1342–1382) uralkodása idején kezdődött, oka a törökök balkáni előrenyomulása volt, akik 1354-ben elfoglalják ……………………-t, így egyenes útjuk lesz Európába,majd 1361-ben ……………………..-t is, (………………………….-ben épp itt írja alá azt a békét a szultán, amit ………….……..magyar király megszegve, Hunyadi felívelő hadiszerencséjében bízva mégis új támadást indít, ami a szerencsétlenül végződő ………………….. csatában a király halálához vezet. A 15. században tehát már ……………………….. törökellenes hadjárataihoz kapcsolódik a Délvidék, hiszen mind az ún. …………………….., vagy téli hadjárata e területen át vezetett. A török veszélyt természetesen már korábban fölismerték, Nagy Lajos is háborúzott velük. Európából való kiűzésükkel később ………………………………. király is próbálkozott, de az ……………………….-os ……………………….-i vereség után fölismeri, hogy szükséges egy déli végvárrendszer kiépítése, valamint a hadsereg megerősítése is, ezért vezeti be az ún. telekkatonaság rendszerét. A király uralkodása vége felé építette ki igazán a végvárrendszert.1426-ban egyezséget kötött ……………. István szerb despotával, aki unokaöccse, ………….…….György utódlásának biztosítása érdekében lemondott a Duna vonalán fekvő várakról. Így került Lazarevics halálakor magyar kézre ……………………..,amit Hunyadi …………………-ban oly dicsőséges módon védett meg(sajnos, a csata után kitörő járványban meghalt). Fia, Mátyás, 1463-ban és 1464-ben a széteső Bosznia területén több fontos várral, például ……………………-val 1463-ban, és Szrebernikkel (1464) erősítette meg a végvári rendszer nyugati szakaszát, ………………………elfoglalására pedig 1476-ban került sor. Ez a várrendszer, amely a föntieken túl még tartalmazta pl ………………………………………………………………………. nevű várakat, az 1520-as évekig


fel tudta tartóztatni az oszmán hódítást: a várrendszert érintő végzetes csapás ………………………….. 1521-es elvesztése lett. Délvidék történetében az első igazán nagy etnikai, kulturális és gazdasági változások a mohácsi vész(……………..) után következtek be. Ekkor a magyar lakosság a török elől mind nagyobb mértékben északra menekült: a hódoltság 150 esztendeje alatt szinte teljesen eltűnt a magyarság erről a tájról. Helyükre a ……………………….. vallású szerb, illetve a római katolikus bunyevác és sokác népcsoportok folyamatosan szivárogtak ide a hódoltság korában. Az 1867-es kiegyezésnek köszönhetően a Délvidék újra teljes mértékben Magyarországhoz került. Egy ideig úgy tűnt, néhány évtized alatt a magyarság újra többségbe kerülhet a Kárpát-medencében elsősorban a természetes szaporodás és a nemzetiségek asszimilációja révén, de voltak más módszerek : a magyar állam tudatos magyarosító törekvése a XIX. század végén bontakozott ki Délvidéken is. Ekkor hoztak ide Bukovinából 3520 csángószékelyt, és telepítették le őket a dél-bánáti Székelykevén és Hertelendifalván. Minden tervet felborított azonban az I. világháborús vereség: a vesztes világháború után, a németek és a magyarok nélkül, az 1918. november 5-i újvidéki nemzetgyűlésen összegyűlt ……………. kimondták az általuk Vajdaságnak nevezett Bácska, Bánát és Baranya elszakadását Magyarországtól és ………………………-hoz való csatlakozását. Az elszakadási folyamat még jó másfél évig tartott, egészen az ………………………………………..-én megkötött békeszerződésig. …………………..-ben Délvidék visszakerült az anyaországhoz, és oda tartozott …………. őszéig.Ekkor Délvidék ismét a délszlávoké lett. Az 1941–1944 időszak két legjelentősebb eseménye ……………. januárjához és ………………. őszéhez fűződik. Mindkettőt megtorlás jellemzi: előbb a magyar hatóságok 2-3 ezer lakost végeznek ki megtorlásul a mind nagyobb méreteket öltő kommunista partizán akciókért. Erre bosszúból két évvel később a jugoszláv katonai közigazgatás 103 napja alatt legalább 20.000, (sokak szerint 40000) magyar vált a megtorlás áldozatává. Erre a magyarellenes bosszúhadjáratra emlékeztet Siflis Zoltán …………………………….holtjaink című megrendítő dokumentumfilmje. 2. Az alábbi állításokról a megadott szakirodalmak alapján döntse el, hogy igazak vagy hamisak! (Az igaznak vélt állítások alá írja oda, hogy igaz, a hamisak mellé pedig, hogy hamis.)

A, Az I. rigómezei csata következtében Magyarország határos lett Törökországgal. ________________ A déli harangszót III.Callixtus pápa a nándorfehérvári győzelem emlékére rendelte el. ________________

SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 3300 Eger, Ifjúság út 2. Tel: (36) 324-808 Fax: (36) 324-909 OM azonosító:031598 Web: www.eszeg.sulinet.hu, E-mail: [email protected] A hosszú hadjárat célja a török Európából való kiűzése volt, ezért a célért az európai keresztény uralkodók nagy anyagi áldozatot is hoztak. ________________ A hosszú hadjárat célja a török főváros, Konstantinápoly elfoglalása volt. ________________ A hosszú hadjárat eredményeképpen a balkáni népek törökellenes megmozdulásokba kezdtek. ________________ A hosszú hadjáratban a magyar sereg közel 2000 km-t megtesz a túlerőben lévő ellenség területén, és közben egyetlen csatát sem veszít. ________________ Hunyadi János 1442-es győzelmeinek az a jelentősége, hogy bebizonyította, a török nem legyőzhetetlen. ________________ A várnai csatavesztés elvette a magyarok kedvét a további törökellenes támadásoktól. ________________ B, Zay Ferenc: Az Landorfejírvár elvesztésének oka e vót és így esött című forrás alapján.

Piri pasa már Nagy Szulejmán apjának is fővezére volt. _________________ Szabács várát a törökök nem ostromolták meg Nándorfehérvárral együtt, hogy ne forgácsolják szét a török erőket. _________________ Morgay János kiszökött az ostrom alatt a törökökhöz, azonban árulása nem ért célt, a törökök azonnal kivégezték. _________________


Amikor elfogyott a lőszer, Nándorfehérvár védői kősótömböket dobáltak az ostromló törökökre. _________________ Oláh Balázs a törökök kezétől akart elesni, s bár a császár menlevelet adott neki elismerve bátorságát, a törökök nem messze Nándorfehérvártól megölték. _________________ Báthory István nádor Péterváradnál táborozott le hadaival, de Nándorfehérvár eleste után Erdélybe menekült, így a törökök akadálytalanul foszthatták ki a Délvidéket. _________________ 3. Találja ki, melyik magyar hősre gondoltunk! -Hunyadi János familiárisa, a Vaskapunál páncélt cserél urával, hősi halált hal. __________________________ -Történelmi emlékezetünk szerint 1456-ban életét áldozta, hogy megmentse Nándorfehérvárt attól, hogy a török kitűzze a zászlaját a várra. __________________________ -1456-ban Hunyadi Jánossal védte Nándorfehérvárt, pestisben halt meg. Halála után szentté avatták. __________________________ 4. Melyik állam milyen uralkodói címeit viselték az alábbi személyek?

-Luxemburgi Zsigmond

___________________________________________

-I.Jagello Ulászló

___________________________________________

-V.László

___________________________________________

-Hunyadi Mátyás

___________________________________________

-Hunyadi János

___________________________________________


5. Az alábbi szövegrészletek egy-egy a Délvidék történetéhez kapcsolódó várat/várost jellemeznek. Határozza meg, hogy melyek ezek a városok! A, Várának helyén egykor Columbaria római erőd állott. A várat a rácok (későbbi szerbek) építették, amelyet Károly Róbert hódított meg egy hadjárat során 1334-ben. A török először 1391-ben foglalta el, de ekkor még Perényi Péter visszaszerezte. Ezután török segítséggel újra a szerbek kezére került. 1428-ban Zsigmond király ostromolta, de a szultán serege felmentette. 1458-ban Mátyás sikertelenül próbálta bevenni. 1481-ben aztán Kinizsi Pál elfoglalta, de ezután nem sokkal török kézre került. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után a török őrség feladta. Festői romjai ma is láthatóak a város melletti Duna parton. A város neve:_________________________ B, A város a Vajdaság északi részén fekszik, és írásos dokumentumok először 1391-ben említik. Területe közvetlenül a török idők előtt a Hunyadiak kezén volt. Várát 1470-ben építette Dengelegi Pongrácz erdélyi vajda. A hódító törökök 1542-ben elfoglalták, és majd csak 1686ban szabadul fel. Mária Terézia 1743-ban mezővárosi, majd 1779-ben szabad királyi városi rangra emelte a települést, amelyet ekkortól latinul és németül Maria Theresiapolisnak neveztek. A város a kiegyezés után dinamikusan fejlődött, ekkor nyeri el szecessziós, kifejezetten középeurópai arculatát. A két világháború között Jugoszláviához tartozott, bár a határtól csupán 10 km-re fekszik. 1941-44 között ismét Magyarország része. 1944-ben a visszatérő szerbek mintegy 7000 magyar lakost gyilkolnak le. Jelenleg a szerbiai magyar kisebbség egyik legjelentősebb kulturális és politikai központja. B város neve:_________________________ C, A Délvidék egyik legrégebbi települése a Tisza mellett. Neve minden bizonnyal a magyar „szent” melléknévből ered. Első írásos említése 116-ból való. 1367-től mezőváros, majd 1506tól, II. Ulászló jóvoltából szabad királyi város. 1526-ban a török ezt a települést is feldúlta, így az majdnem teljesen elnéptelenedett. 1697-ben végérvényesen felszabadul. Az ebben az évben itt lezajlott világtörténelmi jelentőségű csata fő alakja Savoyai Jenő, akinek a tiszteletére állított Eugén szobor ma is látható a Tisza partján. A XVII. század második felében tűz martalékává vált a város, ám viszonylag gyorsan újjáépült. 1849 februárjában itt zajlott le a „véres gyertyaszentelő”, melynek során a feldühödött szerbek 2000-2800 magyart mészároltak le különös kegyetlenséggel. A trianoni békediktátummal Jugoszláviához került. Jelenleg Szerbiához tartozik, lakosainak 80 %-a jelenleg is magyar nemzetiségűnek vallja magát. C város neve:_________________________


D, Már a római korban lakott város, mely 1403-tól 1427-ig Szerbia fővárosa. Az ekkortól a Magyar Királysághoz tartozó város stratégiai szempontból rendkívül fontos várral bírt, amelyet II. Mehmed szultán majd három hétig tartó ostrom után kénytelen volt V. László magyar király kezén hagyni. 1521-ben a törökök elfoglalják és egészen 1867-ig megszállva tartják. Jelenleg 1,2 millió lakosával Szerbia legnépesebb városa a Száva és a Duna összefolyásánál. D város neve:_________________________ 6. A török Magyarországról történő kiűzésével kapcsolatos feladatok következnek.

A, Nevezze meg azt a személyt, akire vonatkozik az állítás! Bécset 1683-ban ostromló török nagyvezír:_____________________________________ Bécs védője ugyanezen ostrom alatt:__________________________________________ Az utolsó budai pasa, elesett 1686. szeptember 2-án:______________________________ Lengyel király, a Szent Liga tagja:_____________________________________________ Pápa, a Szent Liga létrehozója:_______________________________________________ B, Rendezze számozással időrendi sorrendbe a török kiűzésével kapcsolatos helyszíneket, majd fogalmazza meg, mi történt ott! __________ Nagyharsány: ____________________________________________________ __________ Karlóca:_________________________________________________________ __________ Zenta:__________________________________________________________ __________ Párkány:________________________________________________________ __________ Buda:__________________________________________________________


7. 10-12 mondatban foglalja össze ismereteit Nándorfehérvár ostromáról! _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________

Köszönjük a munkát!

isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza)

Recommend Documents