segédlet
ISO 50001 szabvány bevezetése vagy 2015. évi LVII. törvény szerinti energetikai audit elvégzése tárgyában
Budapest, 2016. március 23.
TARTALOM
AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGETIKAI AUDITÁLÁS FÜGGETLEN SZAKÉRTŐI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE ....... 3 Vezetői összefoglaló....................................................................................................................................... 5 Az energiahatékonyság jogi szabályozása ..................................................................................................... 6 Energetikai Audit............................................................................................................................................ 8 MSZ EN ISO 50001: 2012 ............................................................................................................................... 9 Különbségek, hasonlóságok ......................................................................................................................... 10 Nemzetközi vállalatok magyarországi szervezeteinek ................................................................................. 11 „28. Átmeneti rendelkezések” ................................................................................................................. 11 A szabvány és az energetikai audit kapcsolata ............................................................................................ 12 AZ AJÁNLATTEVŐ BEMUTATÁSA ....................................................................................................... 15 Szakterületi munkatársak ............................................................................................................................ 17 Területi referenciák...................................................................................................................................... 17 A FELKÉSZÍTÉSI MUNKAFOLYAMATOK ISMERTETÉSE .......................................................................... 18 AZ AJÁNLATTEVŐ KÉPVISELŐJE, AKI JOGOSULT A TÁRGYALÁSOK LEFOLYTATÁSÁRA ............................. 19
2
Az ISO 50001 és az energetikai auditálás független szakértői összehasonlító elemzése
Szerkesztették: dr. Czelleng Arnold Nagy Tibor dr. Siklósi Imre
3
Tartalom
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 5 AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG JOGI SZABÁLYOZÁSA.................................................................................... 6 ENERGETIKAI AUDIT ............................................................................................................................... 8 MSZ EN ISO 50001: 2012 ......................................................................................................................... 9 KÜLÖNBSÉGEK, HASONLÓSÁGOK.......................................................................................................... 10 NEMZETKÖZI VÁLLALATOK MAGYARORSZÁGI SZERVEZETEINEK ............................................................ 11 „28. Átmeneti rendelkezések” ................................................................................................................. 11
4
Vezetői összefoglaló Miért érdemes energiahatékonysági intézkedéseket hozni, beruházásokat tenni? Számos nemzetközi példa igazolja, hogy a nagyvállalatok (illetve egyes ágazatok középvállalatai) az energiahatékonyságuk növelése során elemi érdeküknek megfelelően azt a legkisebb költségek mellett igyekeznek végrehajtani. A beruházások esetükben nem kötelezettséget jelentenek, hanem energiaköltségeik csökkentésén keresztül saját versenyképességük növelése érdekében elvégzett fejlesztéseket. Különösen igaz ez azon vállalatok esetében, amelyek az ETS-rendszer által érintettek, hiszen ezek energiamegtakarításukkal egyetemben kvótavásárlási kötelezettségüket is csökkenteni tudják. Ez alapján a hazai jogszabályalkotók kényszer helyett ösztönzést látnak a vonatkozó jogszabályokban. Mindazonáltal az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében a nagyvállalatok energiahatékonysági vállalásainak teljesítésére vonatkozó monitorozás érdekében az állam célul tűzte ki hatékony ellenőrző rendszer működtetését. A fentiek alapján tehát a nagyvállalatok energiahatékonyságot növelő beruházásai egyrészről „önkéntes”, kifizetődő, ugyanakkor államilag előírt és ellenőrzött keretek között folyó tevékenységek. Ennek megfelelően azért érdemes energiahatékonysági intézkedéseket hozni és beruházásokat tenni, mert megéri, és mert kötelező. Melyik módszer alkalmas(abb) az energiahatékonyság növelésére? Számos érv szól amellett, hogy az MSZ EN ISO 50001:2012 bevezetése és fenntartása több előnnyel jár, mint többlet kötelezettségvállalással, azonban a döntések helyzet- és prioritásfüggése miatt ezt tárgyilagosan nem jelenthetjük ki. Miközben a jogszabály által kötelezően előírt energetikai audit a szabvány követelményeinek „csupán” részeként aposztrofálható, a jogszabályi megfeleléshez ez is elegendő. Nem véletlen ugyanakkor, hogy a jogszabályalkotók lehetőséget hagytak a bürokratikus állami ellenőrzés mellett a piaci szereplők részbeni szerepvállalására. Az irányítási rendszerek alkalmazásának évtizedekre visszanyúló tradíciója, a szabványokban rögzített konzisztens és megbízható követelmények és azok megfelelőségének értékelésének (tanúsításának) ellenőrzöttsége eredője e lehetőség. Nem is beszélve arról a makacs tényről, hogy az EU valódi eredményeket akar. A vonatkozó jogszabályokkal az EU - az energiaszükséglet korlátozása révén – csökkenteni szándékozik energiafüggőségét és üvegházhatásúgáz-kibocsátását, ekként néhány lépéssel közelebb kerül a teljes energiafogyasztás 2020-ig 20%-kal történő csökkentésére irányuló céljának eléréséhez. Magyarországnak 2020-ig összesen 41,6 PJ új energiamegtakarítást szükséges elérnie, ennek 55 százaléka (22,9 PJ) a lakossági és kisvállalati épületenergetikai korszerűsítések, 25 százaléka (10,4 PJ) az állami és önkormányzati tulajdonú épületállomány felújítása, 20 százaléka (8,3 PJ) pedig a nagyvállalatok energiahatékonysági intézkedései, beruházásai révén teljesülhet optimálisan. Az energiahatékonysági célok elérése tehát abszolút értékű, amit irányítási rendszerbe foglalva, a folyamatok kézben tartásával, az irányok kijelölésével és folyamatos figyelemmel kísérésével lehet megbízhatóan biztosítani. Az EN ISO 50001:2011 eredeti szabvány hivatalos magyar nyelven kiadott változata, mint irányítási rendszer erre hivatott.
5
Az energiahatékonyság jogi szabályozása Az energiafelhasználás racionalizálása, az energiafüggőség csökkentése, és ezzel áttételesen a klímaváltozás ütemének csökkentése tárgyában csak az elmúlt 5 évet tekintve az EU energiahatékonysági szabályozásában az alábbi három lényeges irányelv rendelkezik az energiafogyasztók mérési, auditálási és jelölési kötelezettségeiről: 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv; az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről A szabályozás célja, hogy az egyes energiával kapcsolatos termékek energiafogyasztására vonatkozó pontos, megfelelő és összehasonlítható információ az olyan termékek javára befolyásolja a végfelhasználók választását, amelyek kevesebb energiát és egyéb alapvető erőforrást fogyasztanak, vagy közvetetten kevesebb fogyasztást eredményeznek használat során. Ily módon a vásárlók tudatos vásárlási szokásaik által ösztönözhetik a gyártókat arra, hogy lépéseket tegyenek az általuk gyártott termékek energia és egyéb alapvető erőforrás szükségletének fogyasztáscsökkentésére. Az információ kulcsfontosságú szerepet tölt be a piaci erők működésében, ezért minden azonos típusú termékre egységes energiacímke bevezetése vált szükségessé, hogy a potenciális vásárlók szabványos kiegészítő információt kapjanak az adott termékek költségeiről energia- és egyéb alapvető erőforrás-fogyasztásuk tekintetében. 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv; az épületek energiahatékonyságáról A szabályozás elsődleges célja, az épületek energiafogyasztásának javítása az EU-ban az éghajlati viszonyok és a helyi feltételek figyelembevétele mellett. Minimumkövetelményeket és közös módszertant határoz meg. Az irányelv a fűtéshez, melegvíz-ellátáshoz, hűtéshez, szellőztetéshez és világításhoz használt energiákról rendelkezik. A szabályozás egyúttal bevonja a megújuló energia használatát is. Ugyanakkor a szabályozás az építési ágazat egyik élénkítő elemeként sem elhanyagolható célként jelentkezik. A szabályozás mindezeken túl kedvező hatást gyakorol a lakosság rendszeres lakhatási költségeire is. 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv; az energiahatékonyságról A szabályozás számos, valamennyi gazdasági szektorban megvalósítandó energiahatékonysági intézkedésre kötelezi a tagállamokat további energiamegtakarítás elérése érdekében. Az irányelv előírásai az energiatermelést, az elosztást és a végső felhasználást egyaránt érintik. Az érintett szektorok spektruma is rendkívül széles. Az előírások hatással vannak a lakossági, a tercier, az ipari szektorra éppúgy, mint az energiaátalakításra. Az irányelv 8. cikke rendelkezik az Energetikai auditokra és energiagazdálkodási rendszerek alkalmazására irányuló intézkedésekről, melyből következik a hazai 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról és annak végrehajtási rendeletei.
6
A 2012/27/EU irányelv 8. cikkének –alábbiakban idézett- két fontos bekezdése meghatározza az energetikai audit és az azt „helyettesítő” energiarendszerek minimum követelményét, a mentességi és függőségi feltételeket: „(4) A tagállamok biztosítják, hogy a kkv-nek nem minősülő vállalkozások 2015. december 5.-ig, majd azt követően a megelőző energetikai audit napjától számítva legalább négyévenként energetikai auditokra kerüljön sor, amelyeket képesített és/vagy akkreditált szakemberek végeznek független és hatékony módon, vagy amelyeket a nemzeti jogszabályoknak megfelelően független hatóságok hajtanak végre és felügyelnek.” „(6) Azok a kkv-nek nem minősülő vállalkozások, amelyek egy független szerv által a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványoknak megfelelően tanúsított energia- vagy környezetgazdálkodási rendszert hajtanak végre, mentesülnek a (4) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése alól, feltéve, hogy a tagállamok biztosítják, hogy az érintett gazdálkodási rendszer magában foglalja a VI. mellékletben foglalt minimumkövetelmények alapján végzett energetikai auditot.” Utóbbi bekezdésre a hazai 2015. évi LVII. törvény a 22. § (2) bekezdésében az alábbiak szerint tér ki: „22. § (2) Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az a nagyvállalat, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben a nagyvállalat köteles négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítványt. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kapcsolódó és partnervállalkozásnak nem kell külön tanúsítványt megküldeni a Hivatal részére, amennyiben a nagyvállalat egészére vonatkozó tanúsítvány már megküldésre került.” Az EU joganyagban hivatkozott VI. mellékletben rögzített minimumkövetelmények hazánkban a 122/2015. (V.26.) Kormányrendelet 13. §-ában a következők szerint szerepel: „13. § (1) Az energetikai auditnak az energiafogyasztással és a - villamos energiára vonatkozó - terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethető műveleti adatokra kell épülnie, valamint ki kell terjednie az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatára, beleértve a szállítást is. (2) Az energetikai auditnak - amennyiben az lehetséges - életciklus-költség elemzésre kell épülnie a hosszú távú megtakarítások, a hosszú távú beruházások maradványértékei, valamint a diszkontráták figyelembe vétele érdekében. (3) Az energetikai auditnak arányosnak és megfelelően reprezentatívnak kell lennie annak érdekében, hogy megbízható képet adhasson az általános energiahatékonyságról. (4) Az energetikai auditnak ki kell terjednie a) az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározására, b) a fogyasztási trendek, bázisértékek és fajlagos értékek meghatározására, c) az energiapazarlási pontok megkeresésére és bemutatására, d) a költséghatékonyabb energia-felhasználási módok feltárására és elemzésére, a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségére, valamint a fejlettebb üzemeltetési eljárások és esetleges új berendezések bemutatására. (5) Az energetikai auditnak részletes és hitelesített számításokat kell lehetővé tennie a javasolt energiahatékonyság-javítási intézkedésekre vonatkozóan és számszerűsítenie kell az energiahatékonysági potenciált (potenciális megtakarításokat). A potenciál kiaknázásához szükséges intézkedéseket az energetikai auditnak legalább a (6) bekezdésben meghatározott beavatkozási kategóriákban kell megfogalmaznia, és az ajánlott intézkedésekre lebontva kell számszerűsítenie a potenciális megtakarítások kiaknázásának ajánlott mértékét, a szükséges beruházási költségeket, valamint a megtérülési időt. (6) Az energetikai auditnak legalább az alábbi beavatkozási kategóriák szerint kell meghatároznia intézkedéseket: a) beruházást nem igénylő (egyszerű), b) támogatás nélkül is elvárható módon megtérülő (költségoptimális), c) jelenleg csak támogatásokkal reális (költségigényes).”
7
Energetikai Audit A hatályos jogszabályok követelménye szerint elvégzendő „Energetikai audit” jellemzői a következők: - Négyévente kell elvégezni az MEKH (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) névjegyzékében szereplő auditorral vagy energetikai auditáló szervezettel, - Energiafogyasztással és a terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethető műveleti adatokra kell épülnie, - Létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatára kell kiterjednie, - Életciklus-költség elemzésre kell épülnie, - Az általános energiahatékonyságról megbízható képet kell adnia. - Ki kell terjednie: - alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározására, - fogyasztási trendek, bázisértékek és fajlagos értékek meghatározására, - energiapazarlási pontok megkeresésére és bemutatására, - költséghatékonyabb energia-felhasználási módok, megújuló energiaforrások, új berendezések feltárására. - Energiahatékonysági potenciált/megtakarítást hitelesített számításokkal kell számszerűsíteni, - Potenciál kiaknázásához szükséges intézkedések bemutatása beavatkozási kategóriánként: - beruházást nem igénylő (egyszerű), - támogatás nélkül is elvárható módon megtérülő (költségoptimális), - jelenleg csak támogatásokkal reális (költségigényes) A gyakorlati megvalósítás során, lévén, hogy kialakult jó gyakorlat még nem áll rendelkezésre, így indokolt az energetikai auditokról szóló EN 16247 szabványsorozat és további kapcsolódó szabványok hasznosítása, de ez nem kötelező. Némi jogi discrepanciát teremt az a körülmény, hogy a 2015 december 05-én már esedékes energetikai audit tartalmi, és formai elvárása, különösen annak megállapításait alátámasztó bizonyítékok köre, továbbá a benyújtás módja és az értékelés (validálás) körülményei még nem tisztázottak.
8
MSZ EN ISO 50001: 2012 Az irányítás alapja a vezetői célok meghatározása. Ehhez szükséges egy optimalizálási feladat elvégzése, ahol az optimumpont meghatározása a vezetői vízió alapján, de a termelési/szolgáltatási és kereskedelmi gyakorlat korlátai között valósul meg. Mindezek eredménye az „Energiapolitika”, mint küldetésnyilatkozat kerül meghatározásra. Célja a szervezeten belüli és kívüli érdekeltek tájékoztatás, később elkötelezése a vezetői célok megvalósítása irányába. Az első kérdés tehát, hogy hova akarunk eljutni? Mi a célunk az energiarendszerünk befolyásolásával, átalakításával? A stratégiai alapokra építkezve megfigyelés, adatgyűjtés és elemzés útján intézkedési tervet kell meghatározni a(z) (energia)cél elérése érdekében. Ez a tevékenység az „Energiatervezés”, amely tartalmazza tehát az energiafelhasználás területeinek és mért adatalapú jellemzőinek meghatározását, valamint –egyebek mellett– az energiahatékonyság javítás lehetőségeit. Mindezt ütemezett, célorientált, mérhető és menedzselhető tevékenységláncolatban kerül kialakításra. E rendszerben tehát indikátorok és felelősségek is társulnak a feladatok végrehajtásához és eredményeik értékeléséhez. Indikátorként a szabvány ún. „Energia Teljesítmény Mutatók” kialakítását követeli meg. A második kérdés tehát, hogy hogyan akarunk eljutni a célig? Milyen mérföldkövek és indikátorok tartanak az úton? Ahhoz, hogy tudatosan vállaljon felelősséget bárki, a tárgyat illetően megfelelő képességgel, készséggel és elköteleződéssel kell, hogy rendelkezzen. Kell tehát bevonás, motiválás és képzés ahhoz, hogy ne csupán a munkájáért, de a célokkal egyetértve az intézkedési terv folyamatos javításáért is felelősséget vállaljon a résztvevő. A harmadik kérdés tehát, kikkel akarunk a célhoz jutni? Mi kell ahhoz, hogy a szervezeti kultúra támogassa a céljainkat? Amennyiben a vezetői célok és mért értékek alapján az érintett vállalati felek együttműködnek, a rendszer dokumentálása már elfogadott, a cél mérésének eszközeként kezelt feladatként jelentkezik. E mellett azonban a szabvány életszerűen külön foglalkozik a karbantartással és a felújított energiafogyasztók kezelésével, hogy az energiahatékonyság ne a tervezés hiánya miatt csökkenjen. A negyedik kérdés tehát, milyen megelőző tevékenységeket kell terveznünk célunk eléréséhez? Mi a legolcsóbb segítség? A szervezeten belüli szabályok és folyamatok mellett az energiahatékonyságot természetesen nem lehet lokálisan értelmezni, így a szabvány a beszállítókra is kiterjedő követelményeket fogalmaz meg számunkra. A beszerzések energiafelhasználás szempontjából történő értékelési rendszerének kialakítása és alkalmazása segítik az energiahatékonyság hosszabb távú növelését, valamint a gazdaságosság növelését. Az ötödik kérdés tehát, mi befolyásolja az energiahatékonyság jövőbeli fenntarthatóságát? Kezünkben van-e a jövő? Nem elég az irányt meghatározni, kell, hogy legyen egy iránytű is, ami a célhoz vezető úton tartja a rendszert. Ellenőrzés, figyelemmel kísérés, mérés és elemzés, átvizsgálás és belső audit. Mindez együttesen alkotja azt az eszközt, amely a helyes irányt megmutatja, az útról eltérni szándékozó rendszert jelzi. Egyúttal lehetőséget kínál a változó környezet által nyújtott új technikák, technológiák bevonására a cél elérése vagy fejlesztése/módosítása érdekében. A hatodik kérdés tehát, hogyan lehet a cél, és az út folyamatosan kézben tartva? Rendszert alkottunk-e? 9
Különbségek, hasonlóságok Főbb különbségek Energetikai audit(álás) négy évente auditálás költsége: négyévente jelentkezik MEKH névjegyzékében szereplő energetikai auditáló szervezet végzi okirata: tanúsítvány (MEKH csak ezt kapja meg okirata: energetikai audit
MSZ EN ISO 50001:2012 évenként audit (tanúsító, felügyeleti) költsége: évente jelentkezik tanúsítását akkreditált tanúsítószervezet végzi
auditor
vagy
négyévente) érvényessége: három év irányítási rendszerként működik és ilyen rendszerek között működtethető folyamatosan felügyelt költsége az integrált irányítási rendszerbe olvad követelményei kiszámíthatók: szabvány
érvényessége: négy év különálló tevékenység, nem függ össze irányítási rendszerrel nincs kézben tartva költsége elkülönülten jelentkezik követelménye változó: jogszabály (pillanatnyilag nincs is rendszere tartalmának, mélységének és így az elfogadásának sem) elvileg nemzetközileg elfogadott, de additív hatása nemzetközileg elfogadott, presztízsépítő nincs a piacon jogszabályi követelményen alapul beszállítói feltételekben szerepelhet megfelelőség-értékelése még nem kialakult tanúsítása (auditja) standardizált, rutinszerű dokumentációja: egyetlen audit irat dokumentációja: irányítási rendszer Költségek négyévenkénti auditköltség (MEHK elfogadás esetén) évenkénti auditköltség irányítási rendszer személyi költsége fejlesztési beruházások fejlesztési beruházások technológiai újdonságok, továbbá a létesítményekben, berendezésekben, rendszerekben és folyamatokban bekövetkező változások figyelembe nem vételének költségei Tartalom „energetikai audit”, vagyis energiatervezés „energetikai auditot” MEKH névjegyzékében szereplő szakértővel támogatott belső tevékenységként auditor vagy energetikai auditáló szervezet végzi
valósul meg energetikai átvizsgálás, célok, életciklus, költségelemzés, megújuló energiaforrások, fogyasztási trendek, energiapazarlási pontok, költséghatékonyság növelő programok, potenciális megtakarítások, hitelesített számítások…stb. és elkötelezés, megfigyelés, folyamatos fejlesztés Alapvető sajátossága, hogy „fejlesztésközpontú”, mely alapján a szabvány alkalmazásával a vállalkozás képes folyamatosan javítani energiateljesítményét, beleértve a hatékonyságot, az energiafelhasználás módját és mennyiségét.
energetikai átvizsgálás, célok, életciklus, költségelemzés, megújuló energiaforrások, fogyasztási trendek, energiapazarlási pontok, költséghatékonyság növelő programok, potenciális megtakarítások, hitelesített számítások…stb. Az energetikai audit önmagában nem követi a technológiai és egyéb változásokat. Így nem teszi lehetővé a tervek felülvizsgálatát és a négy éves cikluson belüli tervszerű módosítását, a dinamikus környezet változásainak figyelemmel késérését és a fejlesztések tudatos alkalmazását.
10
Habár a jogszabályokban és a szabványban alkalmazott szakkifejezések eltérnek, a hasonlóságok oldaláról megközelítve az látható, hogy az MSZ EN ISO 50001:2012 követelményei magukban hordozzák az energetikai audit követelményeit, a szabvány 4.4 pontjában, vagyis az „Energiatervezésben”. Az MSZ EN ISO 50001:2012 szabványban bevezetett „Energiateljesítmény” fogalma magában foglalja az energiafelhasználást, energiahatékonyságot és az energiafogyasztást. Így az alkalmazó szervezet az energiafelhasználás meghatározása-, és értékelése során, vagyis az „Energiaátvizsgálásban” sokféle energiateljesítmény mutatót elemezhet, majd a „cselekvési tervekben” sokféle energiateljesítményt növelő tevékenység közül választhat. Például: a szervezet csökkentheti csúcsigényét, hasznosíthatja felesleges vagy hulladék energiáját, vagy javíthatja a saját rendszerének, folyamatainak vagy készülékeinek működését. A szabvány ezen túl követelményként támasztja a fentiek szerint meghatározott „Energia-alapállapot” mérési paramétereinek és újbóli mérésének feltételeit és lehetőségeit. Ezzel a dinamikus energiateljesítmény-célok meghatározása ellenőrzött folyamatot alkot. Mind az energetikai audit, mind pedig az MSZ EN ISO 50001:2012 számol tehát az energiahatékonyság növelésén túl egyéb energiatakarékosságot eredményező tevékenység célszerű alkalmazásával. Ilyenek pl. a következők: - kevesebb energia felhasználás: hatékonyság növelés, veszteség csökkentés, pazarlás megszűntetés, - olcsóbb energia: beszerzés optimalizálás, - technológiai-, és épületenergetikai megtakarítások, - szervezeti kultúrát érintő intézkedések, - alternatív energiaforrások alkalmazása: megújulók, co-, és trigenerációs megoldások A szabvány kifejezetten építkezik az „Energiaátvizsgálás” során az energiafelhasználásra hatást gyakorló létesítmények, berendezések, rendszerek, folyamatok, és személyek azonosítására és utóbbiak kivételével ezek energiateljesítményének meghatározására. Erre építkezve pedig az energiateljesítmény növelését megcélzó lehetőségek feltárására és bevezetésük/alkalmazásuk tervezésére, eredményességének és hatásának mérésére, szükség szerinti változtatására.
Nemzetközi vállalatok magyarországi szervezeteinek Nem meglepő, ha a nemzetközi vállalatok felső vezetése elvárja a jogszabályoknak való megfelelést 2015. december 5. nappal. Joggal várják el ugyanis, hogy a kötelező energetikai auditot előíró energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv 28. cikkében rögzített nemzeti jogba történő átültetés időben megtörtént Magyarországon is. Az irányelv ugyanis előírja, hogy „a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2014. június 5-ig megfeleljenek.” Magyarországon a nemzeti jogba történő átültetés ehhez képest 2014. június 5. napjáig nem történt meg. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény a Magyar Közlöny, 2015. május 22. napján megjelent, 2015. évi 70. számában jelent meg, vagyis 11 hónapos késéssel. Ennek eredményeként Magyarország az EU olyan tagállama, ahol a nemzeti jogba átültetett irányelv a szankcionálásra 12 hónapos moratóriumot tartalmaz a következő szerint:
„28. Átmeneti rendelkezések” 48. § (3) A Hivatal 2016. december 31-ig nem szab ki bírságot a kötelező energetikai auditálás teljesítésének elmaradása miatt. 11
A szabvány és az energetikai audit kapcsolata A kérdés, hogy miért helyettesítheti az energetikai auditálást az ISO 50001 alkalmazása az az alábbiakból következik. (Az ábra forrása: MSZ EN ISO 50001)
A 122/2015. (V.26.) Kormányrendelet az energiahatékonysági törvény végrehajtásáról rögzíti az energetikai audit folyamatát, be-, és kimeneteit.
12
Mindez az MSZ EN ISO 50001:2012 interpretálásában:
Vagyis:
13
Ez egyúttal választ ad arra a kérdésre, hogy „Mi a különbség az energetikai auditálás és az ISO 50001 között?”
Válasz: „Az eleje és a vége!” A tudatosság és annak fenntartása. Az ebből következő dinamikus környezetváltozáshoz alkalmazkodó eredményorientáltság.
14
AZ AJÁNLATTEVŐ BEMUTATÁSA Az alapítók két évtizednyi nagyvállalati és ennél is több egyetemi oktatói, gazdasági, gazdaság fejlesztési gyakorlat és tapasztalat birtokában 1996-ban alapították a TQ Consulting Kft-t. Ez az időszak egybeesett a rendszer szemléletű minőségmenedzsment elveire épülő irányítási és élelmiszer biztonsági rendszerek terjedésének kezdetével. Az alapítók elsőként szerkesztették meg magyar nyelven a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer bevezetéséhez szükséges minta- és tananyagokat, melyeket az Állatorvos-tudományi Egyetemen és MÁS országos hatáskörű intézményben oktattak, és amely a szakterület hazai képviselői nagy részének alap dokumentuma lett. A munka korát megelőző teljesítményét jelzi, hogy már ebben a minta anyagban megjelennek azok az előfeltételi programok, amelyeket csak a jóval később (2004-ben) megjelenő ISO 22000 nemzetközi szabvány tartalmaz. Ez az előretekintő, innovatív szemlélet kíséri azóta is a Társaság működését. Elsőként alakítottuk ki a fenntarthatóságot szabályozó szabványcsaládot és lettünk magyarországi fejlesztésének vezető szereplője. Minőség-, biztonság- és irányítás menedzsment területén széleskörű ismertséget és elismertséget értünk el a sikeresen megvalósított sokféle ISO, élelmiszerbiztonsági és irányítás menedzsment rendszerekkel, a több egyetemen végzett oktatással. Alapító tagjai vagyunk országos minőség menedzsment szervezeteknek: - EOQ MNB (European Organization for Quality Magyar Nemzeti Bizottsága) - Magyar Minőség Társaság Szervezet- és menedzsmentfejlesztési tanácsadással megbízóink kompetenciaalapú, egységes szerkezetű irányítási rendszerének kialakításában végeztünk és végzünk sikeres projekteket. Tevékenységünk folyamatosan bővül és követi a fenntarthatóság, munkavédelem, innovációmenedzsment, információbiztonság, kockázat-menedzsment, élelmiszerbiztonság különböző szabványainak megjelenését és követelmény rendszereinek megújuló és szigorodó formáit. A fenntarthatóság szabvány- csoporton belül kiemelt figyelemmel végezzük az energia megtakarítást segítő rendszerek kidolgozását, mint; ISO 50001 energiairányítási rendszer bevezetése, energia auditok elvégzése. Az élelmiszer biztonság körébe tartozó szabványok egyre nagyobb súlyt fektetnek arra, hogy a biztonságosságot veszélyeztető hiba helye egyértelműen beazonosítható legyen a termelési láncon. Ezért az élelmiszer csomagolás, tárolás, szállítás és logisztika szabványainak bevezetésében magas élelmiszer biztonsági és jogi ismeretekkel rendelkező szakembereink vesznek részt. Az irányítási és biztonsági rendszerszabványok egyidejű, illetve egymásra épülő bevezetése során tapasztaltuk és tapasztaljuk, hogy a termelési és szolgáltatási alrendszerek irányítását olyan integrált menedzsmentrendszer tudja biztosítani, amely a stratégiai tervezés mellett a működést és ellenőrzést is átfogja. A tapasztalatokat folyamatosa feldolgozzuk és a következtetéseket napi munkáinkban alkalmazzuk.
15
A komplex vállalatirányítási rendszerfejlesztéseink során felismertük, hogy a termelő, szolgáltató szervezeteknek egyre nehezebb eleget tenni a szakhatóságok és a társadalom részéről növekvő elvárásoknak. Ezért szolgáltatásainkat felnőttképzési programokkal is segítjük, ami az ismeretek bővítésén túl az elköteleződés javításának az eszköze is, ez pedig hatalmas segítség a vezetés számára. Ezért szerezzük meg és tartjuk fenn felnőttképzési intézmény és program engedélyeinket. Úgy a rendszerépítés, mint a felnőttképzés során felhasználjuk a szakterületek állandóan fejlődő hazai és nemzetközi előírásait és szakirodalmát. Újabb kihívásaink közé olyan önálló rendszerfejlesztések tartoznak, melyek nemzetgazdasági stratégiai célkitűzések megvalósítása érdekében szükségesek. A kutató-fejlesztő munkában olyan interdiszciplináris, területek közti összhang megteremtése szerepel, amely átöleli a mezőgazdasági termelés, feldolgozás, gépészet, környezetvédelem és egyéb mérnöki feladatok mellett a logisztika, az egészségügy és a gazdaságtudományok sokszínű halmazát. Meglevő referenciáink, szakértő munkatársaink felkészültsége és gyakorlata minősíti tevékenységünket, munkatársaink a szakterület kiemelkedő és elismert elméleti, gyakorlati és igazgatási szakemberei. Közreműködésükkel az elmúlt években közel ezer tanácsadói projekten dolgoztunk eredményesen. Tanácsadói munkáink során sok tapasztalatot osztunk meg partnereinkkel, a kapcsolat sok esetben nem is szakad meg a projekt befejezésével, újabb megbízásokat kapunk, amit mi az elégedettség igazolásaként értékelünk. Szolgáltatásaink folyamatos fejlesztését biztosítjuk, és partnereinknek bizalmát szolgáljuk azzal, hogy „Menedzsment rendszerek fejlesztése, felnőttképzés, tanácsadás, kutatás-fejlesztés” tevékenységekre ISO 9001 tanúsítvánnyal rendelkezünk. Felnőttképzési munkánkat bejegyzett, engedélyezett intézményként végezzük, intézményengedélyezési nyilvántartási számunk: E-000179/2014. Alapvető filozófiánk és célunk, hogy partnereink üzleti sikere és tanácsadói valamint oktatói munkánk hatékonysága együtt, egymást erősítve valósuljon meg.
16
Szakterületi munkatársak Dr. Siklósi Imre Okleveles vegyészmérnök Kalibráló laboratórium vezető Minőségirányítási vezető auditor Környezetirányítási vezető auditor OHSAS auditor
Nagy Tibor Okleveles villamosmérnök Épületenergetikai auditor 2015. LVII. törvény 28§ (1. d.) szerinti energetikai auditor: EA-2/2016/10.
Dr. Czelleng Arnold Biológia tudományok doktora Minőségügyi szakmérnök Okleveles agrármérnök Munkavédelmi technikus
Továbbá egy fő okleveles gépészmérnök, regisztrált energetikai auditor (Csanád Bálint) keretszerződés alapján.
Területi referenciák A 20 éves működés alatt mintegy 1200 különböző irányítási-, és biztonsági rendszer bevezetését végeztük el, mások mellett olyan nagyvállalatoknál, mint a Podravka, Knorr, Söproni Sörgyár, Buszesz, eFeF, Budai Hengermalom, Penny Market, Badacsonyi Pincegazdaság, Egertej, Fornetti, Falko Trade, Pikker, Hell Energy, Hercsihús…
17
A FELKÉSZÍTÉSI MUNKAFOLYAMATOK ISMERTETÉSE A munka helyszíni egyéni és csoportos facilitált konzultációkon és háttérmunka végzésén keresztül valósul meg a kapcsolódó „szakmai tartalom” alapján. Az előrehaladás naplózása „konzultációs jelentéseken” történik. Ebben rögzítik, a felek által az adott napra megbeszélt és elkészített munkákat, illetve elmaradásokat, lemondott konzultációs napokat, valamint az adott konzultáción elvégzett feladatokat. Itt jelölik ki a következő konzultációig, a felek által elvégzendő feladatokat, a következő konzultáció időpontját és tervezett tartalmát. A jelentést Megbízó és Megbízott képviselője hitelesíti. A teljesítéshez Megbízott kompetens szakértő(ke)t nevez ki, aki (akik vezetője) a tevékenység irányításáért és a dokumentáció javasolt formai és tartalmi megfeleléséért felelős. Felelőssége így kiterjed: a szabályozó dokumentumok kifogástalan színvonalú elkészülésére, a közösen meghatározott ütem szerint, a különböző feljegyzések, gyakorlat és működés az előírásoknak, megbízói elvárásoknak, szabványoknak való megfelelésére, Megbízó segítésére harmadik felekkel kapcsolatosan, így auditorokkal, hatóságokkal. A rendszer üzemeltetésével kapcsolatos elméleti / gyakorlati tudást a felkészítés során megfelelő képzéssel a Felkészítő biztosítja. A Megbízó munkatársai közül azok, akik a konzultációkon, tréningeken megfelelő aktivitással vesznek részt és a szükséges tudást / készséget megszerezik, díjmentesen megfelelő igazolást kapnak. A rendszerismereti, gyakorlati képzéseket „train the trainer” alapokon 16 órás képzési formában tartjuk, csoportos képzés keretében. Megbízó kinevezett projektvezetőjének feladata: a rendszer létrehozásával, üzembehelyezésével, működtetésével és tanúsíttatásával kapcsolatos megbízói feladatok irányítása, ezen belül: o szükség szerint, ütemezetten rendelkezésre álljanak a megbeszélt munkatársak, o megfelelő körülmények között folyhassanak a konzultációk, o szükség szerint Megbízó munkatársai a megbeszélt határidőkre készítsék el az elvállalt munkákat. A teljesítést ellenőrzését Megbízott a projektben nem érintett szakembere végzi, belső auditálás keretében. A teljesítés igazolását a „Konzultációs jelentés”-ekre hivatkozva a szerződésben kijelölt részhatáridőknek megfelelően felek közösen készítik el, melyben rögzítik, hogy a kijelölt feladatokat elvégezték és Megbízott benyújthatja számláját. Megbízó részéről egy 4-8 órában rendelkezésre álló műszaki szakember szükséges, továbbá egy-egy alkalommal a HR, és a beszerzés képviselőjének bevonása indokolt a szakmai tartalom és az ütemezés alapján.
18
AZ AJÁNLATTEVŐ KÉPVISELŐJE, AKI JOGOSULT A TÁRGYALÁSOK LEFOLYTATÁSÁRA
A TQ Consulting Kft-t a tárgyalások alatt az alábbi személy jogosult képviselni.
Név:
Dr. Czelleng Arnold
Beosztás:
ügyvezető
Cím:
1144 Budapest, Zalán u. 23. (1 lh., 1/1.)
Telefonszám: (1)- 460-04-46 Faxszám:
(1)-216-61-65
Mobiltelefon: (30)-2503-523 e-mail:
[email protected]
19
