Vállalkozói karrier Karriert csak az alkalmazottak építenek – vélik sokan. Igen, ha a hagyományos magyar felfogásból indulunk ki, amely szerint a karrier a taposást és a könyöklést jelenti a szamárlétrán felfelé haladni szándékozók szerint. Egy vállalkozónak erre semmi szüksége. Céget alapít, majd kormányozza éveken át, karrierépítésre semmi gondja. Azonban ha a szó eredeti angol és francia jelentését tekintjük, akkor az életpálya fogalommal kell megbarátkoznunk, ami egyelőre még ismeretlen a hazai gazdasági kultúrában. A vállalkozó bizonyos tekintetben teljesen különbözik az alkalmazottaktól, míg más tekintetben ugyanolyan. Ugyanis ember. Érez, gondol, tapasztal, jobb esetben egyre bölcsebbé és okosabbá válik, miközben a feje felett múlnak az évek. Ha pedig nem tanul a hibáiból, könnyen lehet, hogy egy egész élet munkáját hagyja veszendőbe menni, ezzel magát és a családját is veszélybe sodorva. Nagy tehát a tét. Az élet különböző szakaszaiban más és más a feladat, mások a prioritások és mások az eredmények. Egy azonban biztos: nem csak a munkavégzést értjük alatta. Befolyásolással van rá a magánéletünk, az egészségünk, az anyagi helyzetünk, a tanulási folyamataink, a fizikai környezetünk, a lelki fejlődésünk. Ismerkedjünk meg tehát azokkal a törvényszerűségekkel, amelyek a vállalkozók munkában eltöltött éveit alapvetően befolyásolják. Az életút kezdete A húszas éveinket a munkába állás és az útkeresés kezdeti időszaka jellemzi. Míg tőlünk nyugatabbra az iskolai oktatás szerves részét képezi a vállalkozói létre való felkészítés, addig ez nálunk ritka, mint a fehér holló. A magyar fiatalok vagy a cégükben robotoló szüleiket látják mintának -- amiből kösz, de nem kérnek --, vagy a biztos, az állami állást piedesztálra emelő szüleik papolását hallgathatják. Mindehhez jön még a média által gerjesztett maffiózó vállalkozó képe, így nem csoda, ha kevés fiatal férfi és fiatal nő ismeri fel vállalkozói képességeinek csíráját, illetve kevés támogatót találnak terveik valóra váltásához. Bár az a tapasztalatom, egy dolog a malmukra hajtja a vizet. Világszerte Y generációnak nevezik az 1982 és 1995 között születetteket, akik számára a munkahely már nem egy fix asztalt jelent, akik nem egy vállalatnál akarják – szüleikkel ellentétben – eltölteni az életüket, és a lojalitásról egészen mást gondolnak, mint az idősebbek. Egy sokkal mobilabb generáció lép ezáltal a munkaerő-piacra, csak Magyarországon nagyon kevés bátorítást és főleg jó példát látnak maguk előtt, ezért ebben az életkorban csak a nagyon elszántak vágnak bele saját vállalkozás indításába.
1
Ezért a legtöbben inkább diplomát szereznek, majd elkezdik az alkalmazotti létet, leginkább multinacionális cégeknél. Ez nem baj, mert a későbbiekben sokat segít az itt szerzett tapasztalat, a különböző munkahelyi kultúrák megismerése. Természetesen akik kisebb magyar cégekhez kerülnek, vagy akiknek a nagyobb városoktól távoli munkahelyük van, soha nem fogják ezeket megtapasztalni, szűkebb lesz a látókörük, mérsékelt a kapcsolati tőkéjük, aminek – a későbbiekben – hátrányát szenvedhetik.
Az első 5-7 év arra szolgál, hogy a fiatal kezdje megismerni magát a gyakorlatban. Emellett a védett iskolai közösségből kikerülve megkapja az első pofonokat is. Kiderül, ha rosszul választott szakmát vagy iskolát (például a szülők hatására). A karrierépítés szempontjából kívánatos, ha meglehetősen rugalmas az álláskeresésben, ha képes sokat dolgozni, és ha hajlandó a mobilitásra.
Amit a gyerekkorban kell elsajátítani A vezetői illetve vállalkozói képességek elsajátítására a serdülőkor, illetve az ifjúkor első szakasza az első igazán alkalmas időszak. Ekkor az agy még el van foglalva az érzelmi reakciók eredendő beidegződésével. Azok a fiatalok, akik valamilyen szakmát tanulnak, sportolnak, zenekarban játszanak, klubok tagjai, akik csapattagok valahol, vagy alkalmuk van csiszolni előadói, szereplési képességüket, olyan neurológiai képletre tesznek szert, amely életük későbbi szakaszaiban jelentősen segítheti őket vezetői tevékenységük során. Ez a korai tanulás megalapozhatja például az önszabályozás, az érvényesülési vágy, az együttműködési készség és a meggyőzőerő kompetenciáit – állítja Daniel Goleman, az érzelmi intelligencia kutatója. Ezért szülőként ügyeljen arra, hogy gyermeke minél többet kipróbáljon ezekben az időkben. Ha valaki nem részesült ilyen élményekben, az is megtanulhatja felnőttként mindezt, de csak akkor, ha kellően motivált.
2
A három akadály Ám az első csalódásoknak, hibás döntéseknek köszönhetően vagy a multik által kifacsart és kiégett harmincas már másra vágyik. Legalábbis a motivált, ambiciózus emberek. És ha idáig nem is gondolt rá, de ekkor vetődik fel nagyon komolyan a saját vállalkozás indításának gondolata. Legalábbis ez derül ki a pályaorientációs tréningeken, és erről számolnak be a karrier tanácsadásra érkező ügyfelek. Csak három akadály áll útjukba. - Nincsenek vállalkozói ismereteik. - Nincs sem tartalékuk, sem befektetni való tőkéjük. - Nincs ötletük. Hogy fokozzam a helyzetet, gyakran kiderül, hogy a gazdasági diplomával rendelkezők sem emlékeznek a marketing stúdiumokra, az üzleti tervről csak homályos elképzeléseik vannak, kapcsolati tőkével egyáltalán nem rendelkeznek, és még mindig nem látnak maguk előtt követendő példát. Csak egyet tudnak: szabad életre vágynak, és nem akarnak monoton, unalmas, lélekölő munkát végezni. A jövő vállalkozója Dr. Erich Staudt, a bochumi Ruhr Egyetem professzora szerint a jövő vállalkozói egyre inkább azokból a körökből kerülnek ki, akikre jelentős egzisztenciális nyomás nehezedik:
A második, harmadik generációs külföldiekből, akiknek felhalmozódott tehetségkészlete felhasználásra vár. Talán ismerős a jelenség a Bazi nagy görög lagzi című filmből.
A korengedményes nyugdíjasokból, akik nem tekintik magukat ócskavasnak.
A magas képzettségű, munkanélküli fiatalokból, akik nem adják meg magukat a sorsnak.
A nőkből, akik a gyermeknevelés során megtapasztalt nagymértékű önállóság és a másodszori munkába állás után nem akarnak visszaszorulni a harmadik sorba.
És a nagy szervezeteknél dolgozó tehetséges emberekből, akik időben elé akarnak menni a létszámleépítéseknek.
Természetesen az élet a legjobb és legnagyobb tanítómester, és körülbelül 5-10-15 év alatt meg is lehet szerezni egy vállalkozás vezetésével járó tudást. Aki nem bírja, az kidől, és visszamegy alkalmazottnak. Aki viszont megerősödik, valószínűleg ezen az életpályán marad, legfeljebb a cége tevékenysége alakul át időnként. Viszont meg kell említeni még egy életterületet, ami szintén ebben az életkorban adja fel a leckét: a családalapítást. Ugyan egyre későbbre tolódik mind a férfiaknál, mind a nőknél a házasságkötés és a gyerekvállalás, a harmincas nők és férfiak számára a párkeresés, a „fészekrakás”, az egzisztencia megteremtése kardinális kérdés…, miközben vállalkozásukat építik.
3
Nem véletlen, hogy inkább a férfiak vállára nehezedik ebben az életkorban ez a tevékenység, a nők majd inkább negyvenes éveikben lépnek színre. A legnehezebb feladat ilyenkor mindkét nem számára a családra és a vállalkozásra fordított idő egyensúlyának megtalálása. A derékhad Jelenleg a 40-es, 50-es generáció alkotja a cégvezetők javát. Tulajdonképpen ekkorra tanul bele a vállalkozásának vezetésébe, irányításába egy ember, és ekkorra alakul ki egy nagy kapcsolati háló körülötte. Ám korántsem lesz a nyugalom időszaka, mert korunk az állandó változásról szól. Mégpedig olyan gyorsan, ami a jelenlegi középkorúak számára jelentős erőfeszítést igényel. Ráadásul szinte mindenki életében történik ekkor egy nagy váltás. Élet közepi válságnak nevezik ezt, amikor az ember először szembesül azzal, hogy már kevesebb van előtte, mint a háta mögött. Komoly lelki megrázkódtatások érik ilyenkor az embereket családtagjaik, barátaik betegsége, halála kapcsán, ami a lelki tartásukra, a mindennapjaikra is hatással lehetnek. Gyakoriak a válások, a gyerekek is kirepülnek a fészekből. Erre a korosztályra szakadhat az idős szülők eltartásának és ápolásának gondja, miközben a saját testi és lelki egészségük karbantartása is minél több időt vesz igénybe. Mindezek ellenére ebben az időszakban egyre többen keresnek új célokat az életükben a magánélet, az önmegvalósítás, a hobbik területén. Úgy vélem, nagyon szép feladat lehet, ha egy vállalkozó a fiatal korosztály nevelésével kezd el foglalkozni. Azt már a korábbiakban is láthattuk, hogy az iskola nem készíti fel a gyerekeket erre az életpályára, tehát nekünk, vállalkozóknak kell ezt megtennünk. Az egyik legkézenfekvőbb formája lehet a saját gyerekek bevonása a döntési, beszerzési, tárgyalási, tervezési folyamatokba. Vállalkozók képzésével is foglalkozhat például egy civil szervezetben, szakcikkeket írhat, blogolhat, díjakat alapíthat tehetséges fiatalok számára stb. Mindezzel saját márkanevét is erősítheti. A szüret Míg az alkalmazottak 60 éves koruk körül a centit vágják, mikor mehetnek már nyugdíjba, a cégtulajdonosok ezt másképp élik meg. Ha sikeres vállalkozók, akkor már sokkal korábban visszavonulhatnak, és élhetnek a családjuknak, vagy a hobbijuknak, ugyanis a passzív pénzáramlás biztosítja a magas életnívót. Ám sokan nem tehetik meg, vagy ha mégis, nem erre várnak. A vérbeli vállalkozó szeret és tud dolgozni. Nem akar visszavonulni, mert rengeteg terve van. Érdekes, ha jó példákat keresünk a hazai gazdasági életben, vagy nagyon fiatalokkal vagy idősekkel találkozunk, akik jelenleg is aktívak.
4
Mindenesetre, ha valaki jól dolgozott, beérik a termés mind egzisztenciálisan, mind anyagilag. Ez a szüret ideje. Szüretelje hát le, és éljen ezentúl is tartalmas életet. Sokan ezt abban vélik megtalálni, hogy közösségért végeznek munkát. Ebben az időszakban sem kell feladni az egy életen át tartó tanulást. Soha nem volt olyan könnyű, mint ma az internet segítségével. Az életkor egyre kitolódik, még a magyar halálozási adatok is javultak az elmúlt években. Ezt különösen a fiatal generációnak kell szem előtt kell tartani, mert az aktív éveik alatt kell megteremteni még legalább 20-30 év gazdasági alapját.
Joó Zsuzsanna tanácsadó, tréner, mester coach
Tanári és marketing szakközgazdász diplomával rendelkezik. Több mint 10 év tanítás, 10 év főszerkesztői-ügyvezetői múlt után 6 éve alapította saját vállalkozását, a Karrieriskola Kft-t, amely felnőttképzéssel, tréningek tartásával, karrier tanácsadással foglalkozik. Az elmúlt években több száz cikk, kommentár jelent meg tőle illetve a vele készített interjúk formájában az egyéni érvényesülés, a karrierépítés, life coaching témában, közülük az írott sajtóban (Népszabadság, Haszon Magazin, Világgazdaság, ELLE) valamint televíziók (RTL Klub, MTV, Duna Tévé, Hír TV, ATV), és rádiók (Lánchíd Rádió, Klubrádió, Civil Rádió, Kossuth Rádió, Inforádió) műsoraiban szakértőként. Előadásokat tart cégeknél, felsőoktatási intézményeknél, civil szervezeteknél (Corvinus Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Budapesti Műszaki Egyetem, Gábor Dénes Műszaki Főiskola, Győr-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara stb.) Több honlap tulajdonosa (Karriertanácsadó.hu, Éva-karrier.hu, Karrierkedd.hu, Lifecoaching.hu) Elérhetősége:
[email protected] telefon: 06 30 9317 940
5
