IRODALOM
D E M O GRÁFIA l
F O L Y Ó Í R A T SZE M LE
P O PU L A T IO N ST U D IE S a Londoni K özgazdasági Főiskola N ép csség k u tató B izo ttság án ak fo ly ó irata Vol. XVI. Xo. 1. ( 1ÍH>7)
C A L D W E L L , J . C.: Fertilily Differentials as Evidence o f Incipient Fertility Decline in a Developing Country. The Case o f Ghana. (T erm ék en y ség i kü lönbségek, m in t a kezd ő d ő term ék en y ség csö k k en és b iz o n y íté k a egy fejlődő o rszág b an . A g h a n a i eset.) 5 —21. p. A ta n u lm á n y a z t k ív á n ja b iz o n y ít an i, hogy a v áro si te rü le te k ala c so n y a b b te rm ék en y ség e a v á ro s és falu k ö z ö tti á lta lá n o s differenciális té n y e z ő k ö n k ív ü l bizonyos m érv ű szü letésszab ály o zási g y a k o rla t m e g in d u lá sá t is jelzi. A te rm é kenység csökkenése a v áro so k b a n jó ré sz t a h áz asság o k k éső b b re h a la s z tá s á n a k tu d h a tó be, am i az isk o láz o ttsá g i szín v o n al em elkedésével p áro su l. A ta n u l m á n y r á m u ta t a rra , hogy a m a g asa b b tá rsa d a lm i-g a z d a sá g i s tá tu s ú cso p o rto k k ö z ö tti csökkenés kis része valószínűleg m á r a h áz asság o n b elüli terh esség m egelőzésének tu la jd o n íth a tó . A z ilyen tö re k v é se k szoros k a p c so la tb a n v a n n a k az isk o láz o ttsá g k iterjesz té sév e l, az első és m o nogám h ázasság g al, a p r o te s ta n tiz m u ssa l, és azzal, hogy tu d a tá b a n v a n n a k a n n a k , hogy a m ag as szap o ro d ási a rá n y g á to lja az életszín v o n al em elésére irán y u ló tö re k v é se k e t. A tá rsa d a lo m ún. „ k u lc s” rétegeinél ta p a s z ta lh a tó term ék en y ség csö k k en és v aló szín ű leg so k k al szélesebb k ö rö k re is k ite rjed . L A C I I É N B 1 W C H , P. A.: Frequency and T im in g o f Intercourse: ils Relation to the Probability o f Conception. (Az érin tk ezé se k g y ak o riság a és ü te m ez ése : összefüggése a fogam zással.) 23— 31. p. A ta n u lm á n y egy a d o tt hosszúságú m e n stru ác ió s cik lu s, az o vuláció n a p já ra v o n atk o zó speciális valószínűségi eloszlás és egy hosszab b és egy rö v id eb b te rm é k e n y id ő szak feltételezésével a fogam zás esélyeinek az a la k u lá s á t tá rg y a l ja . C iklu so n k én t 5— 12 érintkezéssel szám olv a, az érin tk ezé se k elo szlásán ak nyolcféle jellegzetes v á lto z a tá t elem zi, m in d eg y ik h ez m e g á lla p ítv a a fogam zás v aló szín ű ség é t és a fogam zás b ek övetkezéséig szükséges idő h o sszát. M A Z U R , D. P.: Reconstruction of Fertilily t rends for the Female Population o f the U. S. S. R . (A S zo v jetu n ió női népessége term ék en y ség i tre n d je in e k re k o n stru k c ió ja .) 33— 52. p. A d olgozat a z t vizsgálja, hogy a S zo v jetu n ió és az E g y e sü lt Á llam o k női népességének te rm ék en y ség i tre n d je i az elm ú lt 40 év a l a tt h o g y an a la k u lta k . A fo rráso k és a ko h o rsz-sp ecifikus te rm ék en y ség i a rá n y o k sz ám ítási m ódszerei n ek ism ertetése u tá n a ta n u lm á n y a jellegzetes eltérések re m u ta t r á ; m eg álla p ítv a , hogy k ísé rleti v iz sg álatró l lévén szó, nem a n n y ira az a d a to k p o n to sság a a lényeges, h an e m a n n a k h an g sú ly o zá sa, hogy a jelen leg i időszakos és p ro g n o sztik u s jellegű v iz sg á la to k h e ly e tt, — am ely ek jelen leg a S zo v je tu n ió ra v o n a tk o z ó te rm ék en y ség i v iz sg á la to k ra jellem ző k — a g enerációs és tö r té n e ti m egközelítésre kell fo k o zo tt fig y elm et fo rd ítan i.
Í R O D A L О M
.)15
C O W G I L L , U R S U L A , М .: L ife and Death in the Sixteenth Centura in the Cita o f York. (É le t és h a lá l a tiz e n h a to d ik századi Y o rk b a n .) 53— 62. p. A tö r té n e ti dem o g ráfiai ta n u lm á n y a sz ü letések és h alálo z áso k szezonális d iffe ren ciáin a k összefüggéseit vizsgálja. Y ork v á ro sá ra v o n a tk o z ó 16. század i eg y h ázi n épm ozgalm i n y ilv á n ta rtá s o k a la p já n . B á r a v á r h a tó é le tta r ta m n em en k é n ti ö sszeh aso n lítása nem m u ta t s ta tisz tik a ila g szig n ifik án s k ü lö n b sé g et, m égis a női h alan d ó sá g m inden k o rb an v alam iv el m ag asa b b , m in t a férfiaké. E z a rra u ta l, hogy a 16. századi Y o rk b an jo b b a n tö rő d te k a fiú g y erm e k ekkel, m in t a lá n y g y erm ek ek k el. H asonló h ely zet ta p a s z ta lh a tó az alacso n y v a g y közepes életszín v o n alú m odern tá rs a d a lm a k tö b b ség éb en is. S R I N I V A S A N , L.: A Probability Model Applicable to the S t u d y of Inter-Live Birth Intervals and Random Segments of the Same. (Az él vesz ü le tésck in te r v a llu m á n a k ta n u lm á n y o z á sá ra alk alm as valószín ű ség i m o d e ll és v életlen szegm ensei.) 63— 70. p. A ta n u lm á n y a szülési in te rv a llu m kétféle, az ún. „ z á r t" és „ n y i t o t t ” típ u s a in a k az elem zésével foglalkozik, a v a lószín ű ség szám ítás alk a lm a z á sá v a l. (Az előbbi k é t eg y m ást k ö v ető élveszülés k ö z ö tti időszak, az u tó b b i az u t olsó élveszü lés és a v iz sg álat id ő p o n tja k ö zö tti időszak.) A m ódszer igen h aszn o sn a k b iz o n y u lt a k ö ze lm ú lt te rm ék en y ség i tre n d je in e k a m e g h a tá ro z á s á b a n és v á r h a tó a n alk alm as lesz tö b b féle term ék en y ség i szit uáció m egítéléséhez is. A m odell k ip ró b álása , In d ia falusi te rü le te in v é g re h a jto tt széles körű te rm ék en y ség i v iz sg álat a d a ta in a k felh aszn álásáv al, fo ly a m a tb a n van. H E E R , I). М .: Fertility Differences in Andean Countries: A Reply to IV. H. James. (T erm ékenységi különbségek az A n d o k o rsz á g a ib a n : v álasz W. H. Ja m e sn e k .) 71— 73. p. A lap h a sá b ja in tö b b ta n u lm á n y fo g lalk o zo tt B olívia, E c u a d o r és P e ru in d iá n n y elv ű és sp an y o l n y elv ű te rü le te i te rm ék en y ség i k ü lö n b ség ein ek m a g y a rá z a tá v a l. A jelenség a z é rt érdekes, m e rt a g azdaság ilag e lm a ra d o tta b b in d ián n y elv ű te rü le te k te rm ék en y ség e alac so n y ab b , m in t a fe jle tte b b sp a n y o l n y elv ű te rü le te k é . W . H. Ja m e s a n ag y m a g assá g n ak a te rm ék en y ség re g y a k o ro lt é let ta n i h a tá s á b a n lá tja a jelenség m a g y a rá z a tá t. A szerző k o rreláció s sz á m ítá sa i ezl csak részb en erő sítik m eg és szükségesnek t a r t ja a p ro b lém a to v á b b i pszichológiai v iz sg á la tá t. Г. J . P O P U L ATION D em ográfiai In tézet folyóirata
M A G A U D. ,/.: Equivalent travail d ’une production. Nouvelle méthode de calcul et de prévision. (A term elés m u n k a eg y e n érték e . Új sz á m ítá si és előrebecslési m ódszer.) 1 9 3 —238. p. A szerző a fra n cia gazd aság Ki á g a z a tra b o n to tt in p u t- o u tp u t tá b lá j á t m u n k a e g y e n é rté k b e n s z á m íto tta ki. Az egyes á g a z a to k m u n k a id ő -fe lh a sz n á lá sá t n em a b ére k a r á n y á b a n súlyozva ö ssz e síte tte , h an e m ö ssz e a d ta a k ü lö n böző k ép z ettség ű (segédm unkás, sz ak m u n k á s stb .), fu n k ció jú (ig az g atá s, g y á r tá s, k u ta tá s stb .) és iskolai v ég zettség ű dolgozók m u n k a id e jé t. S zo k áso k tó l eltérő m ódszeréi azzal in d o k o lta , hogy a b é ra rá n y o k nem a k ü lö n b ö ző f a jtá jú m u n k á k h a tá rte rm e lé k e n y sé g é t (vagyis a term elésh ez való h o z z á já ru lá s u k a t), h an e m bizonyos tá rs a d a lm i erő v iszo n y o k at, h ely ze tek e t tü k rö z n e k . U g y an a k k o r k id o lg o zta tá rsa d alm i-fo g lalk o z ási cso p o rto k (m ező g azd aság i önálló, m ezőgazdasági m u n k ás, ip a ri és kereskedelm i önálló, m u n k á s, sz a b a d fo g la l kozású stb .) sz erin t is az in p u t- o u tp u t tá b lá k a t. V égül k is z á m íto tta a h á z ta r tá sok fo g y a sz tá sá n a k m u n k a id ő -e g y e n é rté k é t tá rsa d alm i-fo g lalk o z ási cso p o rto k szerin t.
516
[ R O D A L O M
Szerző h an g sú ly o zza, hogy sz ám ítása i, m elyhez h a s o n ló t ez ideig csak a S z o v je tu n ió b a n vég eztek , elő m o zd ítjá k a külö n b ö ző te rm e lé si célok eléréséhez szükséges m u n k a e rő -rá fo rd ítá so k m e g h a tá ro z á s á t. E z k ü lö n ö sen a z é rt fo n to s m e rt a m u n k a e rő k ín á la ta igen k evéssé ru g alm as. N ézet e sz e rin t a b eru h á záso k k iv á la s z tá sá b a n és a nem zetk ö zi k ereskedelem elem zésében is fel le h et h aszn áln i a te rm e lé s t m u n k a e g y e n é rté k b e n kifejező tá b lá k a t. P R E S S A T , R.: Opinions sur la fécondité et mesure de la fécondité. (A te rm é k e n y ségre v o n atk o zó v élem ények és a te rm é k e n y sé g m érése.) 239— 254. p. Az elm ú lt k é t év tize d b en a te rm ék en y ség m érésére h a s z n á lt m érőszám ok m eg so k aso d tak és p o n to s a b b a k k á v á lta k . E g y ik e t sem le h e t m in d en te k in te tb e n jo b b n a k m o n d a n i, m ivel m in d e g y ik m ás sz em p o n tb ó l v ilá g ítja m eg a jelen ség et, illetv e m ás célra szolgál. íg y a te rm é k e n y sé g re v o n a tk o z ó k ö z v é le m é n y k u ta tá sok ere d m é n y e it (az olyan k érd é sek re a d o tt v á la sz o k a t, m in t: m e n n y i az á tla gos gy erm ek szám a fra n c ia csalá d o k b an ? —» m e n n y i az ideális g y erm ek szám ?) célszerű a te rm é k e n y sé g n e k az o k k al a m é rő sz ám aiv a l ö ssz eh a so n lítan i, am ely ek a leg g y ak o rib b csalá d n ag y sá g o t tü k rö z ik . E z a 30 éven alu li k o rb a n h ázasság o t k ö tö tt nők, (ak ik n e k házasság a v á lá s v ag y h alál m ia tt nem sz a k a d t m eg idő e lő tt) ,,b e fe je z e tt” gyerm ek szám a. íg y a francia term ék en y ség rő l jo b b k ép et k a p u n k , h a m e g á lla p ítju k , hogy a fran cia csalá d o k b an átlag o san kissé tö b b m in t h á ro m g y e rm e k sz ü letik (a 30 évesnél fia ta la b b k o rb a n első h áz asság o t k ö tö tt nők te lje s, b e fe je z e tt gy erm e k szá m a 3,12), m in th a a z t m o n d ju k , h o g y az 1950. évi h ázasság o k „ b e f e je z e tt”' g y erm ek szám a 2,40 (b ele szá m ítv a a z o k a t a h á z a s sá g o k a t is, am ely ek v alam ily en ok m ia tt m eg szű n tek ). A d em o g ráfiai k ö z v é le m é n y -k u ta tá so k b a n k a p o tt v álasz o k (am elyek sz e rin t a fra n c ia család o k átlag o s g y erm e k szá m á t 1966-ban 3.09-rc becsü lték ) ezzel a m érőszám m al ö sszeh aso n lítv a m eglehetősen p o n to s a k n a k b iz o n y u ln ak . A z id e álisn ak m o n d o tt gyerm ek szám v iszo n t — a k ö z v é le m é n y -k u ta tá s eredm ényei szerin t — kisebb a tényleges g y erm ek szám n ál. F ig y elem b e kell v en n i, h o g y az ideális g yerm ekszám k o rc so p o rto n k é n t v á lto z ik , az idősebbek körében v a la m iv e l nag y o b b . A szerző ezt nem a n em zed ék ek felfogása k ö z ö tti különbséggel, h a n e m azzal a té n n y e l m a g y aráz za , h o g y a m e g k érd ez ettek g y erm ek eik té n y le g e s sz á m á t is figyelem be v e tté k az ideális g y erm ek szám m e g h a tá ro z á s a k o r, így az idősebbek, a k ik n e k m ár tö b b g y e rm e k ü k s z ü le te tt, á lta lá b a n ennek m egfelelően n ag y o b b sz ám o t m o n d a n ak . B 1 R A B E N , j . - N . , — L É G Á R É , T.: Nouvelles données sur la natalité cl la fécon dité au Canada. (Üj a d a to k a k a n a d a i szü letési a rá n y sz á m ró l és te rm é k e n y ségről.) 254— 286. p. A k a n a d a i fra n c iá k term ékenysége a 18. és 19. sz á z a d b a n a n n y ira n agy v o lt, hogy a n n a k a la p já n az em b er biológiai te rm ék en y ség é n ek becslését is m egkísérelték. Az első v ilá g h áb o rú u tá n először az angol tö b b sé g ű o rszág részek ben, később a fra n cia tö b b sé g ű Q uebecben is csö k k en n i k e z d e tt az élveszületési ará n y sz á m . A szerzők a jelenlegi h e ly z e te t elem zik az élv eszü letési a r á n y szám ok, korspecifikus te rm ék en y ség i ará n y sz á m o k , rep ro d u k ció s e g y ü tth a tó k és család n ö v ek ed ési v alószínűségek segítségével. M e g állap ítják , h o g y b á r a h áz as n ő k korspecifikus te rm ék en y ség i a rá n y sz á m a i Q u eb ecb en n a g y o b b a k , m in t K a n a d a tö b b i részében, a b r u ttó re p ro d u k ció s e g y ü tth a tó k iseb b , m e rt a qu éb eciek — részb en a ro sszab b an y a g i h ely ze t m ia tt — k éső b b h áz a so d n a k . A k a n a d a i te rm ék en y ség régen sokkal n ag y o b b v o lt az E g y e sü lt Á llam o k én ál, m a a z o n b a n hasonló sz in te n v a n és szerzők sz erin t a k ö zeljö v ő b en a n y u g a t eu ró p aih o z fog h aso n ló v á válni. É T I E N N E , G.: Pression démographique et données de base sur l’économie agricole de l’Inde. (A dem ográfiai n y o m á s és a la p a d a to k In d ia m ező g azd aság áró l.) 287— 296. p. Az 1951 és 1961 k ö zö tti év tize d b en In d ia népessége 2 1 ,5 % -kal, az alap v e tő élelm iszerek term elése pedig 35— 4 0 % -kal n ő tt. E ze k a szám o k b iz ta tó jö v ő t jó so ln ak , de az 1966. évi rossz id ő já rás igen súlyos élelm ezési p ro b lé m á k a t
Ж
О I) Л
LО м
517
o k o zo tt. A szerző m eg állap ít ása sz erin t az élelm iszer-term elés a jö v ő b e n is kellő ü te m b e n n ö v ek e d h et, h a az erőfeszítések et (öntözés, m ű trá g y a , ro v a rirtó szerek, v ető m ag , h ite ln y ú jtá s ) a z o k ra a te rü le te k re k o n c e n trá ljá k , ahol leg n a g y o b b a k a fejlődési lehetőségek. E z azo n b an szociális sz em p o n tb ó l sokszor ig a zsá g talan , m e rt eg y értelm ű a g a z d ag a b b ré te g e k tá m o g a tá sá v a l. C L E R C , P.: Grands ensembles. B a n lie u s nouvelles. Présentation d ’un cahier de VI. N . Is\ D. réalisé avec, le Cenlre de Recherche d ’Urbanisme. (N ag y la k ó telepek. Ü j p ere m v áro so k . Az I. N . E . I). és a C en tre de R e ch e rc h e d 'U r b a nism e eg y ü ttm ű k ö d é sé v e l k é s z íte tt ta n u lm á n y b e m u ta tá s a .) 297— 302. p. A n ag y v á ro so k m e lle tti lak ó telep e k k el foglalkozó I. N. E . D. k ia d v á n y t ism e rte ti. A v iz sg á la t k ite r je d t a d em ográfiai a d a to k ra , a lak ó h ely v á lto z áso k ra, lak ásv iszo n y o k ra, a la k áso k felszereliségére, a fo glalk o zásra, az életszín v o n a l ra stb . Probabilités el hérédité. Présentation d'u n cahier dc VI. N . E . D. (V alószínűség és öröklés. Az I. N. E . D. egy ta n u lm á n y á n a k b e m u ta tá s a .) 303— 305. p. B e m u ta tja a F ra n c ia D em ográfiai In té z e t k ia d v á n y á t, am ely G. Malécol m a te m a tik a professzo rn ak a g e n e tik á ra v o n atk o zó ta n u lm á n y á t ta rta lm a z z a . I !M>7. X o .
G I R A R D , A . -— Z U C K E R , E.: Une. enquête auprès dll public sur la structure familiale cl la prévention des naissances. (K ö z v é le m é n y -k u ta tá s a család slru k l árá ró l és a szülctésszab ály o zásrő l.) 401—454. p. A születések sz á m á n a k n övekedése, az új fogam zásg átló szerek felfedezése és elterjedése F ra n c ia o rsz á g b a n is az érdeklődés k ö z é p p o n tjá b a h e ly e z te a szü letésszab ály o zó ssal k a p c so la to s p ro b lé m á k a t. E n n e k tu la jd o n íth a tó , hogy a Szociális K érd ések M in iszté riu m án a k felkérésére a F ra n c ia D em o g ráfiai In té z e t je le n té s t k é s z íte tt a szü letésszab ály o zással k ap c so la to s k ö zv élem én y rő l. A je len tés m e g á lla p íto tta , hogy az id e álisn ak t a r t o t t g y erm ek szám te ré n m o s t m u ta tk o z ik először kis csökkenés (2,3 g yerm ek rő l 2,7 g y erm ek re). A szóródás igen k icsi: a m e g k é rd e z e tte k tö b b m in t 8 7% -a a 2 v ag y 3 g y erm ek es c s a lá d o t ta r t j a id eálisn ak . É rd e m e s m egjegyezni, hogy a leg jo b b an y a g i h ely ze t b en levők és a legszegényebbek, v a la m in t az értelm iségi, v ezető és az önálló p a ra s z t ré te g köréb en a n ag y o b b g y erm e k szá m o t, ezzel szem b en a közepes a n y a g i h ely ze tű réte g ek és a m u n k á so k a kisebb csa lá d o t ta r t j á k id e álisn ak . A különbségek azo n b an kicsik (2,6— 3,1 gyerm ek). A te rv e z e tt szülések id őzítésére v o n atk o zó k érd ések v álaszaib ó l k itű n ik , hogy a tö b b sé g k ív á n a to s n a k t a r t ja egy hosszabb, m ásfél-h áro m éves időszak b e ik ta tá s á t a h áz asság k ö té s és az első szülés közé. Meg le h et figyelni a z t is, hogy előn y b en rész esítik a z t a felfogást, hogy a g y erm ek ek m egszülésének v iszo n y lag rö v id eb b időre kellene k o rlá to z ó d n ia . U g y a n e z t m u ta tja eg y é b k én t a té n y le g e s a d a to k a la p já n a n épm ozgalm i s ta tis z tik a is. A je le n té s k iem elte, hogy a közvélem ény nincs k ellő k ép p en tá jé k o z ta tv a a tényleges te rm é k e n y sé g i h ely zetrő l, a v alóságosn ál n ag y o b b n a k t a r t j a a c s a lá d o n k é n ti g y erm e k szá m o l. Az is k itű n t a v iz sg álato k so rán , hogy a F ra n c ia o rsz á g b a n is k a p h a tó o rális fo g a m z á sg á tló k a t kevéssé ism erik és hogy so k an v en n é k ig én y b e ezeket a ta b le ttá k a t, h a szabadon len n én ek k a p h a tó k . A népesség n ag y tö b b sé g e erő sen igényli a fo g am z ásg á tlá s k érd éseib en való felv ilág o sítást. T eljesen b iz o n y ta la n , hogy m e k k o ra a m ű v i ab o rtu sz o k szám a F ra n c ia o rszág b an . E g y esek sz e rin t eléri az. évi sz ü letéssz ám o t (kb. 850 000), ső t az 1 m illiót. A F ra n c ia D em ográfiai In té z e t becslése ennél so k k al k ise b b : 250 000. A k ö zv élem én y íté le te is n a g y o n m egoszlik ebb en a k érd ésb en . A m ű v i v etélés engedélyezése k érd éséb en a fran cia közvélem ény k é t n a g y já b ó l egyenlő részre oszlik. T á rsa d a lm i cso p o rto k sz erin t v izsg álv a a v á la sz o k a t, m e g á lla p íth a tó , h o g y a fiatalo k , a m a g asa b b iskolai v ég z ettség ű e k és a m a g asa b b tá rs a d a lm i réte g h ez ta rto z ó k á lta lá b a n in k á b b p á rto ljá k a sz ü letésszab ály o zási jo g sz a b á ly o k libe
518
I R O D A L О M
ra liz á lá sá t. E lég erős a v allás b efo ly á sa: a g y ak o rló k a to lik u so k tö b b n y ire ellenzik az eddigi szigorú tö rv é n y ren d elk ezésein ek e n y h íté sé t. L ényeges k ülön b ség ek m u ta tk o z n a k p o litik a i állásfoglalás sz erin t is, á b alo ld ali p á rto k hívei in k á b b a liberalizálás m e lle tt v a n n a k . A v iz sg álatb ó l a z t a k ö v e tk e z te té st le h et levonni, hogy a fra n c ia k özvéle m én y kedvezően fo g ad n á a szü letéssz ab á ly o zá st k o rlá to z n i k ív á n ó tö rv é n y e k t e rv e z e tt e n y h íté s é t; v isz o n t a rra leh et sz ám ítan i, hogy a fo g am zásg átló szerek sz ab a d á ru sítá sa esetleg csö k k en ti m a jd a szü letésszám o t. E b b ő l a szem p o n tb ó l figyelm et érdem el az ideális g y erm e k szá m ra v o n atk o zó elképzelések kis csökkenése. T U G A U L T , Y.: M igrations internes en France de 1934 à 1962, selon Г im por tance des localités. (A belső v á n d o rlá s F ra n c ia o rs z á g b a n a h elységek n a g y sága sz erin t 1954 és 1962 k ö z ö tt.) 444— 482. p. F ra n c ia o rsz á g b a n nincs kötelező lak ásb e jelen té s, ez ért a belső v á n d o rlá s elem zése nag y nehézségekbe ü tk ö z ö tt. A ta n u lm á n y az 1962. évi n ép szá m lálás n a k az 1954. évi la k ó h ely re v o n a tk o z ó k érdése a la p já n v iz sg álja a belső v á n d o r lá st k o rc so p o rto n k é n t, a községek és v áro so k lélekszám ú sz erin t. M eg állap ítja, hogy az elv án d o rlás nem a falv ak b ó l, h a n e m a 2— 5000 la k o sú k isv áro so k b ó l a legerősebb. A z o d a v á n d o rlá s a különböző n ag y ság ú h ely ség ek b e k o rc s o p o rto n k é n t erősen k ü lö n b ö z ik : az idős em b erek a k iseb b h elységek felé v á n d o ro ln a k a fia ta lo k a n ag y v á ro so k felé. Á lta lá b a n az o d a v á n d o rlá si a rá n y sz á m a helység n a g y ság á v al p á rh u z a m o sa n nő. N A D Ó T , R.: E ffet de Г im migration sur la natalité en France depuis 1953. (A b ev á n d o rlás h a tá s a a születési a rá n y sz á m ra F ra n c ia o rs z á g b a n 1953 ó ta .) 483— 510. p. A F ra n c ia D em ográfiai In té z e t 1954-ben elő reb ecsü lte a szü letésszám o t. A té n y leg e s születésszám a becslésnél jó v a l n a g y o b b n a k b iz o n y u lt. K é t ok já ts z h a to tt sz erep e t a k ü lönbség lé tre h o z á sá b a n : a h ázaso d ási és te rm ék en y ség i ará n y sz á m o k m eg v álto zá sa, v a la m in t a b e v á n d o rlás. N iz a r d és Pressât egy k o rá b b i ta n u lm á n y u k b a n (P o p u k d io n , 1965. No. 6.) k im u ta ttá k , h o g y a te r m é kenység v a ló b a n n ő tt. A je len ta n u lm á n y v iszo n t — m egfelelő s ta tis z tik a i a d a to k h íjá n becslések a la p já n — a z t b iz o n y ítja , hogy e m e lle tt a b e v á n d o rlá s (g o n d o lju n k az észak -afrik ai fra n ciá k és alg ériaiak b e v á n d o rlá sá ra ) is n agy szerep et já ts z o tt a születésszám növekedéséb en . B L A Y O , Ch. — M A G A U D , J.: Statistiques démographiques et organisation de la recherche en Hongrie. (A n ép e ssé g sta tisz tik a és a d em o g ráfiai k u ta tá s m egszervezése M agyarországon.) 511— 522. p. A ta n u lm á n y t a F igyelő r o v a tb a n részletesen is m e rte tjü k . G U E L A U D - L E R 1 D O N , F.: Recherches sur la condition fém inine dans la société d ’aujo urd’hui. ( K u ta tá s o k a n ők h ely zetérő l a m ai tá rsa d a lo m b a n .) 523— 526. p. R öviden b e m u ta tja a F ra n c ia D em ográfiai In té z e t új k ia d v á n y á t, am ely nek cím e ,,A nők m u n k á ja F ra n c ia o rs z á g b a n .” A. R.
THE M I L B A N K M E M O R I A L F UND Q U A R T E R L Y a .Miibank a la p ítv á n y folyóirata Vol. \ L I I I . 1965. 5. sz. II. rész
Proceedings o f the Sixtieth. A n niversa ry Conference o f the M ilb a n k M em orial F u n d . N e w York. A p r il 5 to 7.1963. (A M ilb an k a la p ítv á n y 1965. áp r. 5— 7. k ö z ö tt N ew Y o rk b a n t a r t o t t 60. ju b ile u m i k o n fe re n c iá já n a k v ita a n y a g a .)
519 Health, M orbidity and M ortality in L atin America. (Az egészség, a m eg b eteg e dés és a h alan d ó sá g L a tin -A m e rik á b a n .) S O M O Z A , J .: Trends o f Mortality and Expectation of L ife in L a tin America. (A h a la n d ó sá g a la k u lá sa és a v á rh a tó é le tta r ta m L a tin -A m e rik á b a n .) 219— 241. p. ' A M iibank M em orial F u n d 1965. április 5. és 7. k ö zö tt ta r t o tta 16. k o n fe re n c iá já t, m elyen a L a tin -A m e rik á b a n vég b em en ő d em o g ráfiai v á lto z á s o k a t és a v á lto z á s t létrehozó té n y e z ő k e t v ita ttá k meg. A le g ú ja b b a d a to k a z t b iz o n y ít já k , h o gy a h a la n d ó sá g — b á r k ü lönböző m é rté k b e n — az egész rég ió b a n csök k en . A le g alacso n y ab b a h alan d ó sá g A rg e n tín á b a n , a leg m ag asab b B o lív iáb an és H a itib a n . A te rü le t népességének tú ln y o m ó tö b b sé g ére m eg leh ető sen m agas h alan d ó ság a jellem ző. A régió fe jle tte b b o rszá g ain a k h alan d ó sá g i v iszo n y ai so k b a n h a s o n líta n a k az E g y e sü lt Á lla m o k b an tíz évvel ez elő tt észlelt m o rta litáshoz. A jö v ő b e n a h a la n d ó sá g to v á b b i csökkenésére le h et sz ám ítan i, am i csak nem sta b il te rm ékenység m e lle tt a te rm é sz e te s szap o ro d ás n ö v ek e d ését fogja ere d m én y e zn i. A h a la n d ó sá g és a v á r h a tó é le tta r ta m a la k u lá sá ra v o n a tk o z ó k u ta tá s o k a t je len tő sen n eh ezíti a hián y o s, p o n ta tla n a d a tsz o lg á lta tá s . G A B A L D O N , A .: L eading Causes o f Death in Latin America. (A v ez ető h a lá l okok L a tin -A m e rik á b a n .) 242— 262. p. B á r a h alan d ó sá g i s ta tis z tik a nem m in d e n b en m e g b ízh a tó L a tin -A m e rik á b a n , a fő h alálo k o k , azok so rren d je, v a la m in t je len tő ség ü k a népesség egészség v éd elm e, a m egelőzés és g y ó g y ítás sz e m p o n tjá b ó l elég n ag y p o n to ssá g g a l m eg á lla p íth a tó . A fertőző b etegségek még m indig vezeLő sz erep e t já ts z a n a k a fő h alálo k o k k ö z ö tt L atin -A m e rik á b a n , halálo zási a rá n y sz á m a ik h aso n ló k az észak -am erik ai és észak -eu ró p ai o rszá g o k b an a század első h á ro m év tized éb en ta lá lta k h o z . Az 1— 4 év k ö z ö tti k o rcso p o rt halálo zási a rá n y sz á m a i re n d k ív ü l m a g asa k , lia a le g fe jle tte b b országok m egfelelő a rá n y sz á m a iv a l h a s o n lítju k a z o k a t össze. Á lta lá b a n a h ev e n y fertő ző betegségek és a tá p lá lk o z á si h iá n y b e te g sé g e k okoz zá k с k o rc so p o rtb a n a m agas h alan d ó sá g o t. A 15— 44 év k ö z ö tti k o rc so p o rtb a n a tu b e rk u ló z is to v á b b á a terh esség , a szülés és a g y e rm e k á g y szövődm ényei a vezető h alálo k o k . Igen m agas a b alese te k és az em berölés h alálo z ási a rá n y sz á m a is. A szív és kerin g ési ren d sz er betegségei és a ro ssz in d u la tú d a g a n a to k a 45 év nél id ő seb b ek n él fo rd u ln a k elő n ag y o b b szám b an . E z e k n e k a b eteg sé g ek n e k a h a lan d ó sá g a — n é h á n y k iv é te ltő l e lte k in tv e — L atin -A m e rik áb a n a la c so n y a b b , m in t a fe jle tte b b o rszágokban. A R M I J O , R . — M O N R E A L , T.: The Problem o f Induced Abortion in Chile. (A m ű v i v etélé sek p ro b lé m á ja C hilében.) 263— 280. p. C hilében k ü lö n b ö z ő é g h a jla tú és fejlettség ű te rü le te k találh ató k ,^ ezért igen nehéz az egész o rsz á g ra á ltalán o s é rv é n y ű m e g á lla p ítá so k a t te n n i. Á lta lá n o sság b an m égis m e g á lla p íth a tó , h o g y : 1. A te rh e ssé g m eg sz ak ítás igen fon to s egészségügyi p ro b lém a. 2. A le g v e sz é ly e z te te tte b b a 20— 34 év k ö z ö tti k o rc so p o rt és a te rh e ssé g m e g szak ító n ő k n e k az a h a rm a d a , m ely ism éte lte n a b o rtá l, to v á b b á azo k a h ázas nők, a k ik n e k h á ro m élő g y e rm e k ü k v an , vég ü l az alacso n y jö v e d elm ű ek cso p o rtja. A te rh e ssé g m ű v i m e g sz a k ítá sá t n a g y o b b ré sz t hozzá n em értő szem élyek végzik, igen g y a k ra n k o ck á za to s m ódon. 3. A g az d aság i h e ly z e t, a betegség, a n ag y család , e g y ü ttélési p ro b lé m á k és a h á z asság o n k ív ü li n em i érintk ezésb ő l szárm azó te rh e ssé g a m ű v i ab o rtu sz o k legfőbb előidézői. F E R R E R O , C.: Health and Levels o f L iv in g in L a tin America. (Az egészség és életszín v o n al L a tin -A m e rik á b a n .) 281— 295. p. Az o ly a n beteg ség ek , m in t a pestis, feketeh im lő , an c y lo sto m iasis, v e s z e tt ség és m ás p a ra z itá s és egyéb m egbetegedések előfo rd u lása a z t m u ta tja , hogy
520
I П О И Л
1.0 u
az egészségügy sok sz em p o n tb ó l m ég kezdetleges fokon áll. E rre u ta l a csecsem őhalálozások m agas a rá n y sz á m a is. C hilében, E c u a d o rb a n . C olom biáb an és G u a te m a lá b a n m in d en Líz gy erm ek közül egy m eg h al m ie lő tt b etö lte n é első életév ét. A la tin -a m e rik a i országok g a z d a s á g á n a k fejletlen ség e, a fizetési m érleg e g y e n sú ly á n ak k ró n ik u s h iá n y a a rra enged k ö v e tk e z te tn i, hogy a jö v ő ben ezeknek az o rsz á g o k n ak egy sor nehézséggel kell m e g k ü zd e n iü k és alig rem élh ető , hogy a közeljövőben nagy összegeket f o rd íth a tn a k egészségügyi p ro b lém áik m egoldására. J. P. PO PU LATIO N
INDEX
a P rincolon Egyetem N épességkulató I ni ózol ónok folyóirata 1<><;(». Xo. :t.
The Í90(j. M eeting o f the Population Association. ( A Népességi Társaság 196ft. évi illése.) 315— 361. p. Az április 29-én és 30-án N ew Y o rk b an t a r t o tt ülés a b e k ü ld ö tt ta n u lm á n y o k a t Ifi szekcióban v ita tta m eg. A fo ly ó irat sz ek c ió n k én t közli a ta n u lm á nyok rö v id k iv o n a ta it. Az ülések tárg y k ö rei és a m e g v ita to tt ta n u lm á n y o k a k ö v etk ez ő k v o lta k : 1. Problémák és előrehaladás a vándorlásokkal kapcsolatos kutatásokban. —• É le tk o r és v á n d o rlá s. — K ohorsz v án d o rlá s. — Az összeírási h ib á k h a tá sa a v án d o rlá si k ü lö n b ö z et sz ám b a v éte lé re . — A v á n d o rlá si k ü lö n b ö z et re la tív p o n to ssá g á n a k becslését érték elő m ódszer k a n a d a i a d a to k alk alm az ásá v al. 2. A népesség kvalitatív ismérvei: eredmények és kutatások. —• A m a g a ta rtá s m érése és a n ép ességváltozás. -— M ódszer az em beri fe n o típ u s szelekció ta n u l m á n y o z á sá ra .,— A te rm é sz e te s szelekcióval k ap cso lato s d em o g ráfiai tén y ező k az E g y e sü lt Á llam o k b an . 3. A halandóság társadalmi és gazdasági különbségei. — A h alan d ó sá g t á r sad alm i és g az d aság i különbségei az E g y e sü lt Á lla m o k b an , 1960-ban — A h a landóság n éh á n y g az d aság i a s p e k tu sa az E g y e sü lt Á lla m o k b an . — A d em o g rá fiai néző p o n t a n épm ozgalm i és az egészségügyi s ta tis z tik á b a n ; az A m erik ai K özegészségügyi T ársa ság m o n o g ráfia -te rv eze te . 4. Demográfiai információ. — Az E g y e sü lt Á llam ok új s ta n d a r d n y ilv á n ta rtá s a in a k dem ográfiai v o n a tk o z á s a i.— A n ép szám lálási ered m én y ek á ta d á sá n a k m ó d ja a jö v ő b e n a d em ográfusok részére. — N ép szám lálási inform ációvisszany erési ren d szer. — D ilem m ák a dem o g ráfiai p u b lik áció b an . 5. A ktuális termékenységi tanulm ányok. — E gy m in ta népesség tá rsa d a lm i gazd aság i h á tte r e és te rm ékenysége. — A szülések id ő zítése és a g azd aság i stá tu s . — Az orális fo g am zásg átlás az E g y esü lt Á lla m o k b an : 1965. A világ dem o g ráfiai á ta la k u lá s a : új szem lélet. 6. A demográfia és az oktatási statisztika. — A család h a tá s a az isk o láz ásra: az időbeli v álto záso k re k o n stru k c ió ja . — A szülési so rren d , az ap a iskolai vég ze ttség e és a d o k to rá tu s m egszerzése. — Az isk o láz o ttsá g i v á lto z á so k a foglal kozási s tr u k tú r á b a n . — A z „ o k ta tá s b a n e ltö ltö tt évek s z á m a ” , m in t a leg m ag asab b iskolai v ég z ettség m u ta tó ja . 7. Sze m in á riu m a termékenységről és a családtervezésről. — A z in t ra u té rin fogam zásgátló eszközök h a s z n á la ta a n y u g a t-p a k isz tá n i fa lv a k b a n . — K o r differenciák a m en o p au z a elérésekor az ind iai P u n ja b falv a ib an . — A tá rs a d alm i o sz tály , a tá rs a d a lm i m o b ilitá s összefüggésében a csalá d k o rláto z ással, m in t a fiú p a r itá s m e g h atá ro z ó i G u ate m a la C ity b en . —- A k a to lik u s re p ro d u k ciós id eál am erik an izá ló d ása . — A zsidóság term ék en y ség e. — A z iskolai vég z e ttség sz erin ti h áz as te rm ék en y ség i a rá n y o k becslése az új a n y á k ra v o n atk o zó v iz sg álat felh a szn á lá sáv a l. — A te rm é k e n y sé g és az iskolai v ég z ettség k ap cso la ta egy k alam azo o i iskola v ég z ettéin ek u tó lag o s v iz sg á la ta a la p já n . —- M obi litás, m u n k a v á lla lá s és te rm ék en y ség : n é h á n y ere d m én y és m egjegyzés. 8. Sze m in á riu m a népesség mobilitásáról. —- S ta b ilitá s a régiók k ö zö tti m igrációs á ra m la tb a n . A New Y o rk b an élő p u erto ric ó iak v án d o rlá sáv a l
521 k ap c so lato s ta p a s z ta la to k : a v isszatérés p e rsp e k tív á i. — A négerek és a fehé rek la k ó h e ly v á lto z ta tá s a g y a k o risá g á n a k és n e ttó tá v o lsá g á n a k k ü lö n b ség ei C hicagóban. — A v e rtik á lis m o b ilitá s és a te le p ü lé stíp u s m in t a főiskolai vég ze ttség ű ek v á n d o rlá s á n a k té n y ez ő je. 9. Sze m in á riu m az elemzések technikájáról. — A n épesedési p ro b lém ák m u ltiv a riá c ió s m egközelítése. — A v álto zó h ala n d ó sá g n a ta litá s r a g y ak o ro lt h a tá s á n a k a becslése szim ulációs m odell segítségével. — A te rm é k e n y s é g v álto zá sa m érésének p o n to sság a kis m in tá b ó l szárm azó a d a to k esetéb en . — K is te rü le te k n épességének előrebecslése v áro si közlekedéssel k ap c so la to s t a n u lm á n y o k b a n . — E g y v életlen eljárás az in v e rz k o m b in áció s ran g so ro lá sra . 10. Sze m in á riu m a népességi ismérvekről. — A m u n k a e rő te ó ria fo g alo m ren d sz erén e k m e g alk o tása . — Ą k ere slet és a k ín á la t k ö lc sö n h a tá sa és h a tá s u k a női m u n k a e rő re az E g y e s ü lt Á lla m o k b an . — A m u n k á b a lép éstő l a n y u g d íjb a m enésig. N é h á n y előzetes m egjegyzés a férfi m u n k a e rő k o rö sszetételén ek v á lto zásáról n ép g a zd a ság i á g a n k é n t az E g y e sü lt Á llam o k b an . — A ,65 éves és idő sebb szem élyek tá rs a d a lm i és gazd aság i jellem zői az E g y e sü lt Á llam o k b an . — A z egészségügyi bizLosítás k ite rje sz té sé n e k d em ográfiai h a tá sa . — A népesség „m in ő ség ” és a „ c sa lá d a la p ítá si alk a lm a ssá g ” az állam i eu g en ik ai sterilizációs ta p a s z ta la to k fén y éb en , 1907— 1966. 11. Sze m in á riu m a differenciális termékenységről. — Regionális ta n u lm á nyok. — A z á tm e n e ti m odell té rb e li és időbeli d ifferen ciái a 20. sz áz ad b an . — A S zo v je tu n ió női népessége te rm ék en y ség i tre n d je in e k re k o n stru k c ió ja . — M exikó v áro si te rü le te in e k te rm é k e n y sé g e : a d a lé k o k a d em o g ráfiai á tm e n e t te ó riá já h o z . — T erm ék en y ség i differen ciák és a te rm ék en y ség tr e n d je B razíliá b an . — M űveltség, v á n d o rlá s és te rm ék en y ség P e ru b a n . — A kongói születési a rá n y becslése n em h ag y o m án y o s m ódszerrel. 12. S ze m in á riu m a népesség területi megoszlásáról és átrendezéséről. — A k ö z ségek tá rsa d a lm i jellem zői nagyság, fekvés és növeked és szerin t. — F o g lalk o zási sz e le k tiv itá s a n ag y o b b agglom erációk te rü le té n 1960-ban. — E g y ta p a s z ta la ti v iz sg álat a m egalopolisz s tru k tú rá ró l. — D em o g ráfiai és ökológiai elem zés az o rvosok m egoszlásáról A m erik a n ag y v á ro si te rü le te in , 1960. — A ro h am o s v áro siaso d ás n é h á n y a sp e k tu sa a fejlődő ország o k b an . 13. S ze m in á riu m a népességi adatok értékeléséről és becsléséről. — A b e v á n d o rlási a d a to k és az országos népességbecslések az E g y e sü lt Á lla m o k b an . — Az E g y e sü lt Á llam ok népessége „ v a ló d i” nem i a r á n y á n a k becslése k o r és faj sz erin t. —- V izsg álat a népszám lálási „ k im a ra d á s i” k ü lö n b ö z et a lte r n a tív becslésére életk o r, nem és faj sz e rin t: 1950 és 1960. — A tá rsa d a lm i-g a z d a sá g i viszony n ép szám lálási felvételén ek m e g b ízh ató ság áró l. — F O R T R A N p ro g ra m az országos koréves n épesség-előreszám ítások előkészítésére. 14. S ze m in á riu m a halandóságról. — Az a n y a k ö n y v i h iv a ta lo k nehéz m eg k özelíthetősége m ia tt a n y ilv á n ta rtá s b ó l k im a ra d t h alálo záso k m é rté k é n e k m e g á lla p ítá sá ra szolgáló index-m ódszer. — A ko r a d a to k alk alm assá g a korsp e cifikus h alálozási ará n y szá m o k sz ám ításáh o z. — A g y ilk o sság o k áld o za tai n em és kor sz e rin ti összetételén ek különbségei. — A g y erm e k h ala n d ó sá g b e folyása a te rm ék en y ség re. — T a n u lm á n y a nag y v áro si te rü le te k h ala n d ó sá g á ról, 1959— 1961. ' 15. A módszertan újabb fejlődése. — A n em ze ti csalá d terv e zési p ro g ra m o k érték elése. — A n a ta litá s i m odellek h o zz ájáru lása p ro g ra m o k terv ezéséh ez és értékeléséhez. — A fiú k k ív á n t to v á b b é lé sé t b iz to sító szükséges szü letésszám k ü lö n b ö ző h alan d ó sá g i viszo n y o k k ö zö tt. 16. Demográfiai elemzés és közérdek. — P o litik a i elh atá ro z áso k k ö v e tk e z m én y einek a m érése. — F eh ére k és nem fehérek k ö z ö tti d ifferen ciák : á tte k in té s és k ö v e tk e z te té se k . — B írósági dem ográfia és p o lg á ri jog. — C sa lá d sta tisz tik a és a k ö zé rd ek et érin tő elh atá ro z áso k . — D em ográfiai elem zés a közsegélyekkel k a p c so la tb a n . — D em ográfiai elem zés és közérdek . A „g azd aság i fejlesztés” p ro g ram ja. * A fo ly ó ira t közli Clyde V. K iser n e k ro ló g já t Lowell J. Reedröi ( 1886— 1966), m ű v e in ek b ib lio g rá fiájá v al.
522
Som e R em arks Concerning Contemporary American Demographers and Demo graphy. ( N é h á n y megjegyzés az am erikai knrtárs demográfusokról és a demográfiáról.) C alvin F . S chm idnek, az A m erik a i N épességi T ársa ság elnökének a N ew Y o rk b a n t a r t o t t 19(i(i. évi ülés b a n k e ttjé n elm o n d o tt beszéde. 497— 515. p. A beszéd első része az A m erik a i N épességi T ársa ság ta g lé tsz á m á n a k a la k u lá sá t v ázo lja, m a jd a T ársa ság ta g ja in a k nem , kor, la k ó h ely , iskolai v é g z e tt ség, tu d o m á n y te rü le t sz erin ti m ego szlását ism e rte ti. B e m u ta tja a ta g sá g m eg o sz lásá t asz e rin t, hogy m e ly ik eg y etem en szerezték d o k to r á tu s u k a t v a g y o k le v elü k e t, és m e ly ik évben, m ilyen az idegen n y e lv tu d á s u k , a d em o g ráfia m ilyen speciális te rü le té v e l foglalkoznak, m ilyen in té z m é n y n é l dolgoznak, mi a foglalkozásuk és m ilyen m ás tá rsa sá g o k ta g ja i. A to v á b b ia k b a n az előadó a d em ográfia tu d o m á n y á n a k k ia lak u lásá ró l, a jelentő ség én ek növekedésében k ö zre játszó té n y e z ő k rő l, in te rd iszc ip lin áris jellegéről, vizsgálódási te rü lete irő l, d efin iálá sán a k és h a tá r a i m eg v o n ásá n ak a nehézségeiről beszélt, m ajd a dem ográfia elm életén ek p ro b lém áiv a l, az elm é let és a g y a k o rla t v isz o n y la tá v a l az a la p - és az a lk a lm a z o tt tu d o m á n y m egk ü lö n b ö z teth ető sé g én e k és összefüggéseinek k érd ésév el, a d em o g ráfia és a p o li tik a k a p c so la tá v a l foglalk o zo tt. B efejezésül a S zövetség elnöke a d em ográfia jö v ő fejlődésének irá n y á t és k ilá tá s a it v áz o lta fel. 1 !I6 7 .
\n .
I.
F R E E D M A N , R . — M Ü L L E R , Joanna: The C o n tin u in g Fertility Decline in T aiwan, 11)45. (A fo ly ta tó d ó term ék en y ség c sö k k en é s T aiw an o n . 1965.) 3— 17. p. T aiw an ta lá n az egy etlen olyan m agas te rm ék en y ség ű fejlődő te rü le t, ahol a születési a rá n y m érsék elt, ső t alacso n y sz in tre e s e tt a h á b o rú u tá n i id ő szak ban. E n n e k a la k u lá s á t és o k a it 1959 ó ta évről évre elem zik. A jelen leg i ta n u l m án y a k o ráb b i elem zéseket a z ' 1964 és 1965 k ö z ö tti v á lto z á s v iz sg á la tá v a l és az 1959— 1965. évi k u m u la tív a rá n y o k m e g á lla p ítá sá v a l egészíti ki. Az 1965. év fo ly am án a te rm é k e n y sé g csökkenése to v á b b g y o rsu lt. Az 1962— 1965. évek m in d e g y ik é b en a csökkenés százalék a m in d a n y ers szüle tési a rá n y n á l, m in d a ko r és n em sz e rin t s ta n d a rd iz á lt szü letési a rá n y n á l és az álta lá n o s te rm ék en y ség i a rá n y n á l e g y a rá n t n ö v e k e d e tt. 1959 ó ta a csökkenés az e m líte tt m é rő sz ám o k n ál 22, 20 ill. 18% v o lt. A szerző k a le g fo n to sab b té n y e zőnek a fia ta la b b k o h o rszo k növek v ő is k o lá z o ttsá g á t t a r t já k , részb en a h áz asodás k ito ló d á sá ra , részben a csalá d k o rláto z ás fokozódó elterje d ésé re g y ak o ro lt h a tá s a rév én . N éz etü k sz erin t, h a a k ö v etk ező ö t évben a szü letési a rá n y csök kenése csak az 1964 -1965. évi szin ten m a ra d . 1970-re a ta iw a n i születési a rá n y 25°/00 a la tt lesz. T. J. D E M O G R A F IE a Csehszlovák Á llam i S ta tisz tik a i H iv atal folyóirata Xo.
J U R E Ć E K , Z.: Skladba manzelstvi podle vëku manzelu v dobé snatku a j e j í vliv na plodnosl manzelstvi. (A h á z a s p á ro k k o ra a h áz asság k ö té sk o r és ennek h a tá s a a h áz as term ék en y ség re.) 97— 107. p. A h ázasság k ö té si k o r csökkenésével m e g v á lto z o tt a h áz a ssá g k ö tő felek k o ra k ö z ö tti k ü lönbség is. E z az u tó b b i v álto zá s az o n b an k o rá n tse m o lyan n a g y m é rté k ű , m in t az átlag o s h áz asság k ö té si k o r m ó d o su lása. L egszem be tű n ő b b jelenség, hogy csö k k en t az o k n ak a h áz a ssá g k ö té se k n e k a szám a, am e ly e k b e n a m en y assz o n y v o lt az idősebb. A h áz asság o t k ö tő k k o rá n a k eg y m ás hoz v aló v iszo n y a és te rm ék en y ség v iz sg álata azL ig azo lta, hogy az eg y k o rú ,
I R O D A L O M
523
v a g y közel egy k o rú h áz asfe lek k ö z ö tt legkisebb a g y erm e k telen h á z asság o k a rá n y a . A z is m egfigy elhető, h o g y h a a férfi fia ta la b b , a k k o r so k k a l m a g asa b b a 2— 3 gyerm ekes h ázasság o k a rá n y a , m in th a a nő fia ta la b b . R U Z I Ć K A , L .: Sebevrazednost a sociální vzlahij. (Az ö n g yilkosság tá rs a d a lm i összefüggései.) 108— 113. p. A z 1947— 1948. évi h a lá lo k i sta tis z tik a és az 1963— 1964. évi ö n g y ilk o so k ró l szóló önálló felv étel a d a ta i a z t ig azo lják , hogy a család o n , h áz asság o n k ív ü l állók k ö z ö tt — s ta n d a rd iz á lt m u ta tó k a t h a s z n á lv a — n ag y o b b a rá n y b a n fo r d u ln a k elő öngyilkossági esetek, m in t a nem iz o lált és tá rsa d a lm i k a p c so la tb a n élők k ö z ö tt. À család i á lla p o t és az öngyilkosságok fo rm ái k ö z ö tt ily e n eg y é rte lm ű k a p c so la to t n em le h e t k im u ta tn i. J U R E Ć E K , Z.: D ojízdka do zamestnání. (M u n k áb a járás .) 114— 126. p. A z 1961. évi n ép szám lálás a lk a lm á v a l feld o lg o zták az in g a v án d o r-fo rg alo m legjellem zőbb a d a ta it. K itű n t, hogy a dolgozók közel 4 3 % -a n em lak ó h ely én dolgozik és n a p o n ta , v a g y h e te n k é n t u ta z ik m u n k a h ely é re . A to v á b b i a d a to k a z t is érz é k e lte tik , h o g y — v áro so k esetéb en — az in g a v án d o r-fo rg alo m b an rész tv ev ő k a r á n y a a telep ü lés összes dolgozóihoz k ép e st, a te lep ü lés n a g y sá g á v a l csökken. Szerző v ég ü l b e m u ta tja n é h á n y csehországi n a g y v á ro s tén y leg es, n a p p a li, h ely b en lakó, befelé és kifelé ingázó népességének n ag y s á g á t. A N D R L E , A . — P O J E R , М .: P oznaíky z jednoho p r u z k u m u dojízdky de zamësinání. (In g a v án d o r-fo rg alo m elem zése egy telep ü lés esetéb en .) 119— 126. p. E g y észak-csehországi ip a ri telep ü lés inga v á n d o r-fo rg a lm á t 1965-ben k o m p le x felv étel a la p já n elem ezték. A részletesen k id o lg o z o tt k érd ő ív k itö ltése m e lle tt u g y an is m ég a la k ás és egyéb é le tk ö rü lm é n y e k e t is tu d a k o ltá k . Az u tó b b i m ód szerrel fő k é n t a rra ig y ek eztek fe le le te t k ap n i, h o g y az in g ázó k m e k k o ra te h e rn e k te k in tik a m u n k á b a való já r á s t és ez m ik é n t függ össze la k á s v isz o n y aik k al. S I L H A N , В .: DojízdSni za prací ve statistice rodinnych úctu. (In g a v á n d o rfo rgalom a h á z ta rtá s s ta tis z tik a tü k ré b e n .) 127 — 131. p. A dél-m o rv ao rszág i k e rü le t h á z ta rtá s s ta tis z tik a i a d a ta i a la p já n m u ta tja be a szerző, hogy m e k k o ra az egyes foglalkozási k a te g ó riá k b a n az ingázók a rá n y a . K iem eli, hogy a jö v ed elem em elkedésével egyre csö k k en az in g ázó k a rá n y a . J ö v e d e le m k a te g ó riá n k é n t részletezi — h á z ta rtá s o n k é n t — a k ö zv etlen in g ázási k ia d á so k a t. M I Ś T E R A , L .: Víjznam Západoéeskych keramickych závodu pro zamëstnanost severní cásli Plzenska. (A N y u g at-cseh o rszág i K erám iai V á lla la t szerepe az észak-plzeni k e rü le t fo g la lk o z ta to tts á g á b a n .) 132— 142. p. Szerző részletesen elem zi a plzeni k erü le t eg y ik le g n ag y o b b ip a ri egysége, a N y u g at-c seh o rszá g i K e rá m ia i V á lla la t m u n k a e rő h e ly z e té t. B e m u ta tja a dolgozók la k ó h ely sz erin ti m egoszlását. R észletezi az in g ázás és a közlekedés k a p c s o la tá t, v a la m in t a m ezőgazdasági m unkaerő-felesleg jelen tő ség é t az üzem fejlődésében. D A V I D E K , V..' Statistické prispévlqj o demografii Ceské ze m ë v 18. sioletí a do poloviny 19. století. (A dalékok Csehország törLéneti d em o g ráfiájáh o z a 18. sz áz ad b an és a 19. század első felében.) 142— 154. p. A M ária T erézia k o rá b a n m e g in d ít o t t összeírások a la p já n te k in ti á t Cseh o rszág te le p ü lé sh á ló z a tá n a k és egyes v id é k ek n ép sű rű ség én ek a la k u lá sá t, v a la m in t a g a z d a sá g i-tá rsa d a lm i á ta la k u lá ssa l e g y ü ttjá ró d em o g ráfiai v á lto z á so k a t. V égül összefoglalja a 19. század közepi foglalkozási összetétel jellem ző it és az ip a ri fejlődés d em ográfiai k ö v etk ez m én y e it.
524
I R O D A L O M
1967. No. 3.
K U C E R A , N .: Reprodukce obyvatclsiva v letech 1961— 1966. (A népesség re p ro d u k c ió ja 1961— 1966-ban) 193— 205. p. C seh szlo v ák iáb an a népesség re p ro d u k c ió já n a k m u ta tó i az 50-es év ek b en fo k o za to san csö k k en te k . 1959— 1962-ben bizonyos m é rté k ű sta g n á lá s m u ta t k o z o tt, de e z t k ö v ető en ism ét a lá b b sz á llo tt a rep ro d u k ció s e g y ü tth a tó és 1966b a n a m áso d ik v ilá g h á b o rú u tá n i k o rsz a k leg m ély eb b s z in tjé t érte el. Szerző e n n e k a fo ly a m a tn a k előidézői k ö z ö tt sorolja fel a ki n em elégítő la k á sh e ly z e te t, a 2 és 3 g yerm ekes családok v iszo n y lag o san a la c so n y ab b életszín v o n a lát, a népesség gazd aság i szem léletének m e g v á lto z á sá t és d em o g ráfiai m a g a ta rtá s á n a k á ta la k u lá s á t. E z u tó b b ia k közül kiem eli a h áz aso d ási m ozgalom jellem zői n ek m e g v á lto z á sá t a h a rm a d ik g y erm e k te rv e z é sé n e k e lm a ra d á sá t. A z 1959 — 62. évi sta g n á lá st v isz o n t a p ro d u k tív k o rú n ő k k o rö ssze té telé n ek v á lto z á sá v al és a szülési szabadság m e g h o ssza b b ítá sáv a l m a g y aráz za . 1966-ban C sehország rep ro d u k ció ja az egységnyi é rté k e t n em érte el. R U Z I Ć K A , L . — K U C E R O V Á , М .: SnateSnost svobodnych v Ceskoslovensku. (A p ro to g á m h áz asság k ö té si m ozgalom C seh szlo v ák iáb an .) 205— 215. p. A közö lt tá b lá z a to k b e m u ta tjá k a n e ttó p ro to g á m h ázasság k ö té s v aló színűségét k o r, nem és régiók sz erin t az 1949— 50., v a la m in t az 1960— 61. év ek re. A z a d a to k b ó l m e g á lla p íth a tó , hogy a tá b la sz erin ti átlag o s h áz asság k ö té si k o r C sehszlovákiában a férfiak és a n ő k esetéb en e g y a rá n t csökken. U g y an is csökken a p ro d u k tív k o ro n tú l levők h ázasság k ö té si valószín ű ség e is. S C H Ü L L E R , V. — S T U P K O V A , E .: Sociálni problematika umélého preruseni tehotestvi a moznosli jejiho studia. (A te rh e ssé g m ű v i m e g sz a k ítá sá n a k tá r sad alm i p ro b le m a tik á ja és v iz sg á la tá n a k lehetősége.) 216— 220. p. A m ű v i vetélés k ite r je d tté v á lá sa felv eti a m ély eb b és részleteseb b szocio lógiai és d em ográfiai v iz sg á la to k szükségességét. E z t h an g s ú ly o z v a szerzők elem zik a p rá g a i k e rü le tb e n le z a jlo tt m ű v i v etélések in d o k a it, illetv e a b iz o tt ságok d ö n téseit. G R Ö S S L O V Á , М .: Projekce populace na samoSinném pocitaSi. (N épesség-előre becslés szám ító g ép p el.) 221— 229. p. A p rág a i É p íté sz e ti- és É p ítő ip a ri T u d o m á n y o s In té z e t M inszk 222 típ u s ú e lek tro n ik u s sz ám ító g ép re k id o lg o z o tt népesség-előrebecslési p ro g ra m te rv e z e té t ism erteti. K R U Z E J , E . — L A V I C K A , F . — V R Á T N I K , J.: P opulaSní perspektíva ASe a sociologickÿ p r u z k u m p o d m ín ek stabilizace pracovníku n. p. Tosta AS. (As v á ro sá n a k népesedési jö v e n d ő je és a T o sta V á lla la t d olgozóinak s ta b i litá sa szociológiai szem pontból.) 230— 240. p. Csehország le g n y u g atib b , h a tá rm e n ti v á ro sá b a n , a népesség-előrebecslés sz erin t je len tő s m é rté k b e n m egnövekszik a m u n k a k ép e s k o rú a k és az öregek a rá n y a . E z a m u n k a erő növekedés a z é rt p ro b le m a tik u s, m e rt a v á ro sb a n nincs m egfelelő m u n k a a lk a lo m férfiak sz ám ára. A z is m e g á lla p íth a tó , h o g y a v áro s legnagyobb te x tilü z e m é b e n — a T o sta V á lla la tb a n — , ahol le g n ag y o b b rész t n ő k dolgoznak, igen n ag y a m u n k a erő -flu k tu á ció . G A B R I E L , F .: L idnatost Cech n a pocatku 18. století. (C sehország népessége a 18. század elején.) 241— 250. p. C sehországban 1702-ben népességösszeírást h a jto tta k végre a só-m ono p ó liu m m al k a p c so la tb a n , az adózás érdekéb en . E z t a fo rrá st a cseh tö r té n e ti d em ográfia m á r k o rá b b a n is ism erte, részletes é rté k elé sé t a z o n b a n m in d ez ideig n em vég ezte el. Szerző a fo rrás é rté k é t elem ezve közli az összeírás te rü le te n k é n t ö sszesített, népességi a d a ta it.
] Ii O D Л L O i l
525
D A V I D E K , V.: Statislické p fis p ë v k y o demografii Ćeskć zem ê v. 18. stoleli a do poloviny 19. stoleli. (A dalékok C sehország 18. század i és 19. század eleji tö r té n e ti dem o g ráfiájáh o z.) ‘2 50— 260. p. Szerző eb b en a befejező k ö zlem ényben az 1851. évi o sz trá k n ép szám lálás v árosi te lep ü lése in ek n ép e sség szám át közli. D. D. S T U D I A D E M O G R A F IC Z N E a L engyel T udom ányos A kadém ia D em ográfiai B izo ttság án ak folyóirata lí>07. No. 12.
S O N I N . М .: R uch L udności Z S R R . (A S zovjetun ió n ép m o zg alm a.) 2— 84. p. A ta n u lm á n y elem zi a népesedési tö rv é n y e k m ű k ö d é sé t a S zo v je tu n ió b a n és a k a p ita lis ta o rszá g o k b an . M egállapítja, hog y a szocializm us népesedési tö rv é n y e a népesség m u n k a k ép e s részének te lje s fo g la lk o z ta tá sa . E zzel szem b en a k a p ita liz m u s n épesedési tö rv é n y e a m u n k a n élk ü liség növekedése. A ta n u lm á n y m á so d ik része a születések és halálo záso k a la k u lá s á t v iz sg álja a S z o v je tu n ió b a n . V 1 E L R O S E , E .: Urodzenia w Polsce w latach 1948— 1900 w świetle zawartych małżeństw. (A születések L en gyelországban az 1948— 1960, év ek b en a h áz asság k ö té sek fén y éb en .) 35— 42. p. A bból a té te lb ő l k iin d u lv a , hogy a házas n ő k te rm ék en y ség i a rá n y s z á m a it első sorban a h á z a s s á g ta rta m h a tá ro z z a m eg és a nő é le tk o rá n a k h a tá s a k isebb, m e g v izsg álja a h á z a s s á g ta rta m specifikus te rm é k e n y sé g i ará n y sz á m o k a la k u lá sá t L en g y e lo rszá g b an a m ásodik v ilá g h á b o rú tó l 1960-ig te rje d ő id ő szak b an (erre v o n a tk o z ó a n á lln a k rendelkezésre a m egfelelő a d a to k ). M eg állap ítja, h o g y 1957-ig a h á z a s s á g ta rta m specifikus te rm é k e n y sé g i a rá n y sz á m o k n a g y já b ól azonos sz in te n m a ra d ta k , az ó ta v iszo n t csö k k en n ek . A k é t v ilá g h á b o rú k ö z ö tt lényegesen n ag y o b b a k v o lta k ezek a te rm é k e n y sé g i ará n y szá m o k , m in t a m á so d ik v ilá g h á b o rú u tá n . E z é rt az élveszületési a rá n y sz á m n a k a m áso d ik v ilá g h á b o rú u tá n i n a g y n ö v ek ed ését elsősorban a h á z asság k ö té sek sz ám á n ak nö v ekedése m a g y aráz za meg. G 1 N S B E R T , A .: A sp ek ty kom unalne procesów urbanizacyjnych w Polsce. (A v áro sia so d á si fo ly am ato k ko m m u n ális o ld ala L en g y elo rszág b an .) 43— 50. p. Az elm ú lt h úsz éves id ő szak b an a k o m m u n á lis in té z m é n y e k fejlődése nem t a r t o tt lé p é st a v áro siaso d ással és a g azdasági fejlődéssel, e z é rt a v áro so k b a v án d o rló népesség egy része n em ta lá l m egfelelő életk ö rü lm é n y ek e t. A z a té n y , h o g y a k o m m u n á lis b e ru h á z á so k ra n em b iz to síta n a k kellő n ag y ság ú összege k e t, m e g ak a d ály o z za a k o m m u n ális ellátás te ré n m u ta tk o z ó k ü lö n b ség ek c sö k k e n té sé t az egyes országrészek k ö z ö tt. A k ö z p o n ti b e ru h á z á s i p o litik a k ö v e tk e z té b e n a n ag y o b b v áro so k tö b b k o m m u n ális b e ru h á z á s t k a p n a k , ezért a népesség is a kiseb b v áro so k b ó l a n a g y o b b a k felé v án d o ro l. íg y n em a köze p es n ag y ság ú v áro so k növekedése a legnagyobb, ped ig az in f ra s tr u k tú r a k ö lt ségei sz em p o n tjáb ó l ez a v áro sn a g y ság a legkedvezőbb. Az elhelyezési p o litik á b an m u ta tk o z ó v o lu n ta riz m u s m eg g áto lja a k o m m u n á lis b eru h á záso k legjobb tá rs a d a lm i és g azdasági h a té k o n y sá g á n a k elérését. L 1 T T E R E R - M A R W E G E , W.: Metoda wsakaznikowej oceny standardu miesz kaniowego i przykła d j e j stosowania. (A lak ásv iszo n y o k sz ín v o n a lá n a k é rté kelési m ódszere és a m ódszer a lk a lm a z á sá n a k p é ld á ja .) 50— 64. p. H áro m féle m u ta tó s z á m o t dolgoz ki a la k ásv iszo n y o k sz ín v o n alán ak m éré sére: 1. a la k á so k h a s z n á la ti é rté k én e k m u ta tó sz á m a a la k áso k felszereltség ét és n a g y s á g á t jellem zi, 2. az önálló lak ás m u ta tó sz á m a a z t a té n y t fejezi ki, h o g y a h á z ta rtá s o k m e k k o ra részének v a n önálló la k ása , 3. a la k sű rű ség m u ta tó id D em ográfia
526
I R O D A L O M
szám a. E h áro m m u ta tó sz á m b ó l s z in te tik u s in d e x e t dolgoz k i. E m u ta tó szám ok segítségével ö ssz eh aso n lítja L en gyelország v á ro sa in a k és v a jd a s á g a i n a k la k ásv iszo n y a it. Á lta lá b a n k itű n ik , h o g y a n y u g a ti és északi te rü le te k la k ásv iszo n y a i lényegesen jo b b a k a déli és k e le ti te rü lete k éin é l. S Z C Z Y P I O R S K I , A .: Problematyka badawcza demografii historycznej w 20-leciu P R L — osiagnicncia i zamierzenia. (A tö r té n e ti d em o g ráfiai k u ta tá so k p ro b le m a tik á ja a L engyel N é p k ö z tá rsa sá g 20 évében — ered m é n y e k és te rv e k .) 65— 76. p. Ism e rte ti az e lm ú lt húsz évb en v é g z e tt tö rté n e ti d em o g ráfiai k u ta tá s o k a t. H an g sú ly o zza az egyházi a n y a k ö n y v e k fo rrá s é rté k é t a te rm é sz e te s n ép m o zg a lom k u ta tá s á b a n . Á z egyik leg fo n to sab b f e la d a tn a k ta r t j a a m eglevő a n y a k ö n y v ek felm érését, é rté k ü k m e g h a tá ro z á s á t és a L ib ri S ta tu s A n im a ru m egy házi népességösszeírások elem zését. O K Ó L S K I , М .: P rzy czy ny wysokiego współczynnika rodności w Gdyni w latach trzydziestych. (A h arm in cas év e k b en G d y n ia b a n ta p a s z ta lt n ag y élve születési a rá n y sz á m okai.) 77— 92. p. A v áro s és a k ik ö tő gyors fejlődése, a fia ta l népesség o d a v á n d o rlá sa és á lta lá b a n a jo b b gazd aság i viszo n y o k o k o z tá k , h o g y G d y n iáb a n az élv eszü letési a rá n y sz á m és a k o rspecifikus te rm é k e n y sé g i a rá n y sz á m o k n a g y o b b a k v o lta k , m in t az ország tö b b i v áro sá b an . J A G I E L S K 1 , A .: O rozwoju demograficznym A fr y k i Północnej. (É sza k -A frik a d em ográfiai fejlődése.) 93— 101. p. Az észak -afrik ai a ra b országok n a g y élveszületési a rá n y sz á m á n a k o k á t első so rb an a tá rs a d a lm i felfogásban lá tja , am ely a n a g y csalá d o t t a r t j a te k in té ly esn ek és k ív á n a to s n a k . A fa lv a k b a n ehhez h o zz ájáru l az a té n y , h o g y a g y erm ek ek k o rá n m u n k a e rő t je le n te n e k a csalá d sz ám á ra . E g y es v á ro so k b a n és a n ag y o b b iskolai vég zettség ű ré te g e k b e n a te rm é k e n y sé g bizonyos csökke n ését le h et m egfigyelni, ennek azo n b an nincs n ag y o b b h a tá s a a te lje s népesség élveszületési a rá n y sz á m á ra . A. R.
DEMOGRAPHY a/. A m erikai Népességi T ársaság fo ly ó irata 1965. Vol. 2. 507 —639. p.*
D U N C A N , Oiis D. — F R E E D M A N , Ronald — C O B L E , J . Michael S L E Z 1 N G E R , Doris, P.: M arital Fertility and Size o f F a m i l y o f Orienta tion. (H ázas te rin ék en v ség és a tá jé k o z ta tá s u l szoleáló család n ag y ság .) 508— 515. p. R é g ó ta ta n u lm á n y o z o tt k érdés a d em o g rá fiáb a n a te rm é k e n y sé g „ö rö k ö l h e tő sé g e ” . A h áz aso k te rm ék en y ség e és azo k szülőinek te rm é k e n y sé g e (a tá jé k o z ta tá s u l szolgáló család n ag y ság ) k ö z ö tt á lta lá b a n m in d e n ü tt p o z itív k ap c so la t m u ta th a tó ki. K érd és azo n b an , hogy ez a k a p c so la t m e n n y ib en tu la jd o n ít h a tó az „ ö rö k lö tt” te rm ék en y ség i tu la jd o n sá g o k n a k , azaz a lk a ti té n y ez ő k n ek , s m e n n y ib en az o rientációs csalá d b an feln ev elk ed v e sz e rz e tt ta p a s z ta la to k n a k , ill. az orien táció s család á lta l m e g h a tá ro z o tt tá rs a d a lm i té n y e z ő k n e k . A szerzők a k é rd é st az a m erik ai G A F v iz sg álat, to v á b b á az E g y e sü lt Á llam o k n ép m o zg al m i s ta tis z tik á i a la p já n új m ódon kö zelítik m eg, b ev o n v a az ik erszü lések k é rd é sé t is. R á m u ta tv a a v iz sg álat nehézségeire, n em z á rjá k k i az a lk a ti öröklés le h ető ség ét, de a jelen ség et lényegében tá rs a d a lm ila g m e g h a tá ro z o ttn a k ta r tjá k . * A Dem ography 2. évfolyam ában közölt egyéb ta n u lm á n y o k a t a Dem ográfia 1966. évi 3. és 4., to v á b b á az Í967. évi 1. szám folyóiratszem léje ism e rte tte .
527 B E M E N У, P a u l : E stim atio n o f Vital Rales for Populations in the Process of Destabilization. (A sta b il á lla p o t felb o m lásá n ak fo ly a m a tá b a n levő n ép es ségek n épm ozgalm i a rá n y sz á m a in a k becslése.) 516— 530. p. A ta n u lm á n y a z á r t népességi ren d sz erek feltételezésév el v é g z e tt d em o g rá fiai becslések h ib a leh e tő sé g eit tá rg y a lja . A v iz sg á la t ú n . q u a si-sta b il népességi h e ly z e te k re v o n a tk o z ik , am ik o r a „d e sta b iliz á c ió ” egy ed ü l a h a lan d ó sá g csök ken ése rév én áll elő. A ta n u lm á n y Coale és D em én y : R eg io n al M odel Life T ables an d S tab le P o p u la tio n s (P rin ce to n , 1964) c. k ö n y v é re tá m a sz k o d ik . H E E R , D avid М .: Abortion, Contraception, and P opulation Policy in the Soviet U nion. (V etélés, fo g am zásg átlás és n ép e sség p o litik a a S z o v je tu n ió b a n .) 531— 539. p. A szerző különböző fo rráso k b a n ta lló z v a úgy véli, hogy a sz o v jet n ép esed és p o litik a a m e lle tt, hogy sok az a b o rtu sz , a születési a rá n y sz á m o k nö v elését irán y o z za elő, de tá m o g a tja a fo g a m z á sg á tlá st, s ezek n em á lla n a k e lle n té tb e n egym ással. D E J O N G , Gordon F.: Religious F u n dam entalism , Socio-economic Status, and Fertility Attitudes in the Southern A ppalachians. (V allási fu n d a m e n ta liz m us, tá rsa d a lm i-g a z d a sá g i h e ly z e t és te rm ék en y ség i m a g a ta rtá s a déli A p p a la c h ia n b a n .) 540— 548. p. A déli A p p ala ch ian h eg y v id ék é n élő népességről a z t t a r t já k , h o g y p ro te s tá n s vallásos h itü k fu n d a m e n ta lis ta , az írás b e tű jé h e z ra g a sz k o d n a k . A szerző e népesség te rm é k e n y sé g é t kétlépcsős ré te g e z e tt m in tá b a k iv á la s z to tt 1466 szem ély a la p já n ta n u lm á n y o z ta , n em csa k a valláso sság foka, h an e m tá rs a d a l m i-gazdasági ism érvek a la p já n is. S C H M I D , Calvin F. — N O B B E , Charles E .: Socio-economic Differentials am ong N onw hite Races in the Stale o f Washington. (T ársad a lm i-g az d asá g i k ü lönbségek a „ n e m fe h é r” f a jtá k k ö z ö tt W a sh in g to n á llam b an .) 549— 566. p. A ta n u lm á n y r á m u ta t a rra , hogy az E g y e sü lt Á lla m o k b an élő „ n e m fe h é r” k isebbségi cso p o rto k k ö z ö tt je len tő s tá rsa d a lm i-g a z d a sá g i k ü lö n b sé g ek v a n n a k . W a sh in g to n á lla m b a n tá rs a d a lm i h ely ze t, isk o láz o ttsá g , foglalkozási h ie ra rc h ia , jö v ed elem stb . sz em p o n tjáb ó l, s az e té re n e lé rt fejlő d ésb en n a g y o k a k ü lö n b ségek a k ü lönböző e th n ik u m o k (néger, in d iá n , ja p á n , filip p in o , k ín a i, k a u k á zu si, ill. egyéb) kö zö t t. M e g állap íth a tó , m in t erre T a e u b e ré k is u ta lta k , hogy a bőr színével, p ig m e n tá ltsá g á n a k fo k áv a l nem m a g y a rá z h a tó m eg az asszim iláció foka v a g y a kisebbségi e th n ik u m tá rs a d a lm i hely zete. K I M , Y u n : Some Demographic M easurements for Korea Based on the Quasi Stable Population Theory. (N éh án y K o re á ra v o n a tk o z ó sz á m ítá s a q u asista b il népességi elm élet a la p já n .) 567— 578. p. A cik k célkitűzése az h o g y a q u asi-stab il m odellek segítségével á tte k in ts e az 1945 e lő tti koreai népességfejlődést, s n y ers elem zését a d ja a k o reai h á b o rú h a tá s a in a k a dél-koreai népességre. A szerző m e g állap ítja, h o g y a h áb o rú s veszteség n ag y o b b , m in t a z t á lta lá b a n g o n d o lják , m e rt a h á b o rú k ö v e tk e z té b en je len tő s születéskiesés is k e le tk e z e tt. S H Y R O C K , H e n ry S. J r . — B A R M O N , Elizabeth A .: Some L ongitudinal Dala on Internal M igration. (A belföldi v á n d o rm o z g alo m n é h á n y longi tu d in á lis a d a ta .) 579— 592. p. Az EgyesülL Á lla m o k b an v a ló já b a n nincs sem fo ly am ato s v á n d o rlá si s ta tis z tik a , sem n é p e ssé g n y ilv á n ta rtá s (regiszter), s v a ló já b a n eg y m ást k ö v ető k érdezések so ráb ó l álló lo n g itu d in ális v iz sg á la to t sem sz erv ez tek a belső v á n d o rlá so k n y o m o n k ö v etésé re . A szerzők a z o n b a n fe lh a s z n á ltá k a re n d e l kezésre álló fo rrá so k a t, a CPS (fo ly am ato s népességi v iz sg álat) la k ó h e ly -tö rté n e ti a n y a g á t, az 1960. évi n ép szá m lálás 1955-ös la k ó h ely re v o n atk o zó 25% -os 14*
528 m in tá já t és a születési hely k érd é sét, az 1963. évi m o b ilitá si v iz s g á la to t slb ., s ezek a la p já n a d n a k k é p e t a v á n d o rló k és v á n d o rlá so k o ly a n jelleg zetesség ei ről, am ely e k et lo n g itu d in ális v iz sg álati m ódszerek k el is m eg le h e l k ö zelíteni. B E S H E R S , Jam es М .: B irlh Projections with Cohort Models. (A szü letések előre sz á m ítá sa kohorsz m odellek segítségével.) 593— 599. p. A szerző a szü letések előrejelzésére egy á lta la ö ssz e á llíto tt m o d e llt is m e rte i, a m ely n e k az életk o r, kohorszok és szülési so rre n d sz erin t m e g h a tá ro z o tt szülési v alószínűségek az a la p ja i, de pszichológiai, gazd aság i és szociológiai p a ra m é te re k is belefoglalhatok. B O G U E , Donald J.: The. Pros and Cons o f “S elf-E n u m e ra tio n ”. (Az ö n szám lálás m e lle tti és elleni érvek.) 600— 626. p. A népességi a d a to k g y ű jté sé n e k kétféle m ó d ja ism eretes, az eg y ik esetb en a k é rd e z e tt szem ély a d ja m eg a szükséges in fo rm á c ió k a t („ ö n sz á m lá lá s” ), a m á sik esetb en szám lálóbiztos szerzi be az a d a to k a t („ h á z a ló ” m egközelítési m ód). A z E g y e sü lt Á llam o k b an 1960-ig a „ h á z a ló ” m ó d sz ert h a s z n á ltá k , m íg E u ró p á b a n in k á b b az „ ö n szá m lálás” m ó d szerét. A szerző v ég ig so ro lja m in d k é t m ódszer elő n y eit és h á trá n y a it. V izsgálja a szám lálási m ű v e le te k m inőségi k ö v etelm én y e it, az a d a to k p o n to ssá g á n a k k érd é sét, a szám láló b izto s fe la d a ta i v al k a p c so la tb a n a „ h á z a ló ” m ódszer a lk a lm a z á sa k o r felm erü lő v eszély ek et, az „ ö n sz á m lá lá sn á l” felm erülő h ib a leh e tő sé g ek e t, fe jte g e ti a d em o g ráfu s szem p o n tja it az 1960-as önszám lálással k a p c so la tb a n , is m e rte ti a sz á m lá lá st k ö v ető v iz sg á la to k e re d m én y e it (pl. a nem válaszo lással, az o sz tály o zási h ib á k k a l k a p c so latb an ), a sz ám lálásn ál felm erülő h ib á k fo rrá sa it. A z alapos és átg o n d o lt ta n u lm á n y g y a k o rla ti szem szögből tá rg y a lja a k érd é sek e t, s egyes m eg állap í tá s a i az eu ró p a i ső t a m a g y ar n ép szá m láláso k sz e m p o n tjá b ó l is fig yelem re m éltók. A szerkesztő m egjegyzése sz e rin t az E g y e sü lt Á llam ok Ö sszeírási H iv a ta la m in d e n esetre re fle k tá ln i fog a cikkre. B R A C K E T T , Ja m es IV.: Report on the One-Day S em in a r on Computer A p p lic a tions to D emography H eld at the B u reau o f the Census on J u l y 17, 1904. (Je le n té s a co m p u te r dem ográfiai felh a szn á lá sáró l 1964. jú liu s 17-én az Összeírási H iv a ta lb a n t a r t o t t egynapos sz em in áriu m ró l.) 627— 629. p. A m egbeszélést a célból ta r t o ttá k , hogy az érd e k e lte k tá jé k o z ó d h a ss a n a k a m ár v ég z ett m u n k á k ró l, to v á b b á m e g v ita th a s s á k a jö v ő f e la d a ta it és az eg y ü ttm ű k ö d é s lehetőségeit. Az ism ertetés k iv o n a to sa n v á z o lja az egyes elő ad á sok ta rta lm á t. Z E L N I K , M elvin: A n Evaluation o f N e w Estimates o f the Negro P opuhdion. (A néger népességre v o n atk o zó új becslések érték elése.) 630— 639. p. Bogue, Alisra és D a n d e k a r: „ Új becslés az E g y e sü lt Á llam o k n ég er n épes ségére és a n ég erek n épm ozgalm i a rá n y sz á m a ira az E g y e sü lt Á lla m o k b an , 1930— 1960 k ö z ö tt” cím m el, a D em ography 1964. évi 1. év fo ly a m áb a n közzé t e t t ta n u lm á n y á h o z fűz a szerző k ritik a i észrev ételek et. A cik k h ez c sa to lta n je le n t m eg az é rin te tt szerzők válasza is. A . Gy. P O P U L A T I O N ET F A M I L L E и belga Népesség- és C salád k u tató K özpont folyóirata lí)í>7. Xo. 11.
O C K E R S , J.: De gezinnen in België volgens volkstelling op 01 december 1901. Deel 1. (A h á z ta rtá s o k B elg iu m b an az 1961. d ecem b er 31-i n ép szám lálás sz erin t. I. rész.) 1— 50. p. B elg iu m b an a h á z ta rtá s o k szám a g y o rsa b b a n n ő tt az elm ú lt év tized ek b en , m in t a népesség. E n n e k oka egyrészt a nem zed ék ek n ek eg y m ástó l való fü g g e t lenülése, m á sré sz t a g yerm ekszám csökkenése, am ely n e k k ö v e tk e z té b e n a 100
529 la k o sra ju tó h á z ta rtá s s z á m nő. E rő sen n ő tt az egyszem élyes h á z ta rtá s o k a rá n y a . E ze k a h á z ta rtá s o k elsősorban özvegyekből álln ak . V égül n ő tt az e g y e t len csalá d m ag o t ta rta lm a z ó h á z ta rtá s o k a rá n y a , te h á t egyre kevesebb n a g y család él e g y ü tt. Л А М A S , H .: Les régions démographiques de la Belgique. (B elgium d em o g ráfiai régiói.) 51— 90. p. A születési és h alálo zási ará n y szá m o k , a v á n d o rlá s és a k o r s tr u k tú ra m u ta tó sz á m a i a la p já n ré g ió k a t a lk o t a hasonló d em o g ráfiai fejlő d ésű (1880 ó ta) községekből. 22 ré g ió t k ü lö n b ö z té l m eg, ezeknek d em ográfiai jellem zői - p él d á u l k o r s tr u k tú rá ja — erősen eltérnek.. .4. R.
KÖNYVEK M O U C H E Z P H I L I P P E : Démographie. (D em ográfia.) „ T H É M IS ” M anuels J u rid iq u e s, E con o m iq u es e t P o litiq u e s. Presses U n iv e rsita ire s de F ra n ce . P aris, 1964. 260. p. E z a m u n k a , am ely elsősorban a d em ográfiai k érd ések és g o n d o la to k ir á n t b e h a tó b b a n érd ek lő d ő k n ek szól, egy sa já to ssá g á n á l fogva k ü lö n ö sk ép p en é r d eklődésre ta r t h a t sz ám o t. E sa játo sság a biológiai szem lélet k ö v etk ezetes érv én y esítése. Szerző m u n k á já t k é t g o n d o lati egységre b o n tja . Az első rész a d em o g ráfiai an alízissel, a m áso d ik rész a dem ográfiai g o n d o la t tö r té n e ti k ia la k u lá sá v a l fog lalkozik. A q u a n tita tív d em ográfiai an a líz ist tá rg y a ló fejezetek b en szerző az a d a tfo rrá s o k k a l, azok érték év el, a m in ta v é te lle l, a népesség m ib en létév el, m e g h a tá ro z á sá v a l, a népesség tö r té n e ti és geográfiai k ia la k u lá sá v a l, elterje d é sével, v a la m in t az a la p v e tő népesedési té n y e z ő k k e l — születés, h áz asság , te r m ékenység, halálo zás — foglalkozik. M inden egyes p ro b lé m á n á l igen tö m ö re n , de a lé n y eg et é rin tv e és a leg ú jab b k u ta tá s o k e re d m én y e it figyelem be v év e u ta l a biológiai té n y e z ő k re . Szerző biológiai szem lélete le g h a tá ro z o tta b b a n a qu a lita tív dem o g ráfiai analízis m ó d ja it tá rg y a ló fejezetek b en ju t kifejezésre. Az em beri n épességet és a részn ép esség ek et a szociológiai egység m e lle tt biológiai egység k én t felfogva ism e rte ti a h u m á n g e n e tik a a la p tö rv é n y e it, a n o rm ál és kóros jellegek örökletességéről e m líté st té v e tá rg y a lja a m onogén és polygén s a já to s sá g o k at, kiem elve a m u tá ció és m u ta g én ágensek h a tá sm e c h a n iz m u sá t. A k v ali ta tív elem zés k ere téb e n d em ográfiailag fo n to sn ak te k in ti a népesség fizikai m eg jelen ését kifejező jellegzetességek biológiai v iz sg á la tá t. A g y erm e k ek fejlő d ésén ek ö rö k letes és k ö rn y ez eti té n y ez ő it k o n k ré t p é ld á k k a l illu sztrá lja . A bio lógiai sz em léle tet k ite rje sz tv e még a pszichológiai jelen ség ek et is b ev o n ja a d em o g ráfiai k v a lita tív elem zés körébe. A m u n k a m á so d ik része a dem ográfiai go n d o lat tö rté n e ti k ia la k u lá sá v a l foglalkozik. E n n e k k e re té b e n is szám os oly an u ta lá s t tesz, am ely ek a biológiai szem léle tte l k ap c so la to sa k . Az em beriség k ia la k u lá sá t a d em ográfiai fo rra d a l m a k k a l illu sz trá lja , u ta lv a azo k ra a gazd aság i és társad alo m fejlő d ési té n y ez ő k re, am ely ek k ö z v e tle n ü l v ag y k ö zv e tv e a z o k a t m e g h a tá ro z tá k . Szerző az á lta la fe lv e te tt k é rd é sek e t, franciás szellem ességgel v ezeti be, s h a n em is m in d en te rü le te n m é ly re h a tó k az o k fejtések és k ö v etk ez tetése k , érd em e, hogy szélesebb p e rsp e k tív á b a n igyekszik g o n d o la to k a t ébreszteni. N . ./. B R A D F O R D - H I L L , A u stin: Principles o f Medical Statistics. (Az egészség ügyi s ta tis z tik a a la p ja i.) T he L a n c e t L td . L o n d o n , 1966. 381. p. B rad fo rd -H ill m ű v e eddig 8 k ia d á s t é rt m eg, le fo rd íto ttá k oroszra, len g y el re, k o rea i n y elv re, sp a n y o lu l 3 k ia d á sa je le n t m eg. E z a 8. ja v íto tt és b ő v íte tt k iadás 1966-ban a L a n c e t K iad ó go n d o zásáb an lá to tt n ap v ilág o t.
530 A k ö n y v sik erén ek „ t itk a ” , hogy az orvosi k ö zv é lem én y b en m á r rég ó ta m eglevő ig é n y t elégít ki, m agas szín v o n alo n és m égis k ö z é rth e tő n y elven. A zzal p á rh u z a m o sa n , hogy az orvoslás m ű v é sze te eg y re in k á b b a lk a lm a z o tt te rm é s z e ttu d o m á n n y á a la k u l á t, m egnő az érd ek lő d és az eg z ak t m ódszerek irá n t, ső t ezek a lk alm az ása n élk ü lö zh e te tlen n é v álik . A k ísérletes, a g y ó g y ít óm egelőző o rv o stu d o m á n y b a n és a k ö ze g észség tan b an e g y a rá n t szükség van bizonyos s ta tis z tik a i vizsgáló m ódszerek b evezetésére, ill. sta tis z tik a i a d a to k m egszerzésére és azok értékelésére, h a á llítá s a in k a t n em h ip o tézisek k el, hanem té n y e k k e l a k a rju k b iz o n y íta n i. Az orv o so k je le n tő s tö b b ség e az o n b an nem ren d e lk ez ik m egfelelő felkészültséggel ezen a t éren és m ég a legegyszerűbb te c h n ik á k a lk a lm a z á sá t is szívesebben engedi á t h iv a tá so s s ta tisz tik u s n a k . A s ta tisz tik u s o k v isz o n t á lta lá b a n alig, v a g y e g y á lta lá n nem já ra to s a k az o rv o s tu d o m á n y b a n , k ö zre m ű k ö d ésü k lehetősége a p a r excellence orvosi-egészségügyi p ro b lé m á k m e g o ld ásáb an ez ért m eg leh ető sen k o rlá to z o tt. B ra d fo rd -H ill úgy jellem zi az elő állo tt h e ly z e te t, hogy k ö n n y en elő fo rd u lh a t, m isze rin t a v izsg á la to k b a n „ v a k v e z e t v ilá g ta la n t” . A k ö n y v éppen azzal a céllal író d o tt, h o g y a fe n t e m líte tt nehézség ek et k iküszöbölje, s hogy m eg ism ertesse az o rv o so k a t az a la p v e tő s ta tis z tik a i m ódszerekkel és a rendelkezésre álló ered m én y ek érté k elé sének sz ab á ly aiv a l. A szerző 2 4 fejezetb en tá rg y a lja tö b b e k k ö z ö tt az a d a tg y ű jté s , a m in ta v é te l, az á tlag , a k o rrelációs e g y ü tth a tó , a szórás és a sta n d a rd iz á lá s p ro b lé m á it, a h a la n d ó sá g i tá b lá v a l kap cso lato s k érd é sek e t, a m o rb id itá s m é rését, a leg g y ak r a b b a n előforduló té v e d é se k e t és n ehézségeket, v a la m in t a sta tis z tik a i b izo n y í tá s és k ö v e tk e z te té s sz ab á ly ait. Igen érdekes a b eteg e k k el való kísérletezés különböző v o n a tk o z á sa iv a l foglalkozó fejezet, m ely a g y ó g y ítás tu d o m á n y á b a n a k o c k á z a tv á lla lá s e tik a i a s p e k tu s a it vizsg álja. A k ö n y v érdem ei közé ta rto z ik , h o g y a m in d e n n a p i élet p ro b lé m á in a k m eg o ldása közben v ezeti r á az o lv asó t a helyes m e tó d u s k iv á la s z tá s á ra ; ill. g y ak o r la ti p éld ák o n m u ta tja be a sta tis z tik a i m ó d szerek a lk a lm a z á sá t. A k ö n y v végén m e g ta lá lh a tó k a le g fo n to sab b tu d o m á n y o s definíciók és egv ‘25 fe la d a tb ó l álló p é ld a tá r a p éld ák m egold ásáv al. J. P. Démographie trends and population projections o f Greece 19G0— 1985. (G örög ország d em ográfiai tre n d je i és népességének előrebecslése.) N a tio n a l S ta tistic al Service of Greece. A th en s. 1966. 78 p. (M ethodological S tu d ies Z:5.) A görög K ö zp o n ti S ta tisz tik a i H iv a ta l és az eg y e te m i N ép e sség tu d o m án y i K u ta tó C soport első ízben te t t k ísé rlete t a népesség előrebecslésére G örögország ban, V. G. Valaoras professzor vezetésével. Az öt feje ze tb ő l álló ta n u lm á n y első része m ásfél év század o s á tte k in té s t ad a népesség a lak u lá sáró l a k o rab eli összeírások a la p já n . A m á so d ik feje ze t a h á zasság o k k al, születésekkel, a szü letéscsökkenések o k aiv al és az összeírási h ib á k k iküszöbölésének m ó d ja iv a l foglalkozik, a h a rm a d ik rész a h alálo z ási a rá n y s z á m o k a t ism e rte ti, m íg a neg y ed ik fejezet a k iv á n d o rlá so k a t tá rg y a lja . A z utolsó rész b en szerzők a népesség 1985-ig v á rh a tó a la k u lá sá v a l fo g lalk o zn ak . Az elem zések egy sor k o rre k ció t te tte k szükségessé. A népesség k o r sz erin ti v iz sg á la tá n á l k id e rü lt, hogy a m a g a sa b b k o rc so p o rto k n á l a k o rb ev a llás to r z í to tt v o lt. A k o rre k ció t m ozgó átlagolással vég ezték el (20— 50 éves k o rig 3 éves, 50 év tő l fölfelé 5 éves m ozgóátlag a la p já n .) T o v á b b i p ro b lé m á t je le n te tt a születések és a csecsem ő h alan d ó ság sz ám b av é te li h iá n y a in a k kiküszöbölése. A h iv a ta lo s s ta tis z tik a k im u ta tá s a i alap já n p éld áu l 1956-tól 1963-ig a csecsem őhalandóság álla n d ó a n n ö v ek v ő te n d e n c iá t m u ta to tt a fa lv a k b a n és v á ro so k b a n e g y a rá n t, h o lo tt a csecsem ő h alan d ó ság n ö v ek ed ését sem m iféle o b je k tív té n y ez ő nem in d o k o lja. T o v á b b á , a fiú g y erm e k ek születési a rá n y a a la p já n m ó d o síto ttá k az élve-, illető leg a h a lv a sz ü le te tt g y erm e k ek sz á m á t. A m ó d osításokból k itű n t, h o g y az é lv e sz ü le te tte k a rá n y a 18,6%o-ről 20%o-re n ő tt, a h a lv a sz ü le te tte k é p edig 13,9-ről 25%»-re m ó d o su lt. Szerzők m e g á lla p ítjá k , hogy a görög népesség n ö v ek ed ési ü t em e erősen csö k k en t. E zt k é t té n y ez ő v el m a g y a rá z z á k : az egyik az illegális a b o rtu sz o k
531 n ö v ek v ő szám a. A N ép e sség tu d o m án y i K u ta tó K ö zp o n t sz e rin t az ab o rtu sz o k a rá n y a az élv eszü letések h ez v isz o n y ítv a eléri az 5 ,7 % -o t. M ivel G örögországban tö rv é n y t i l t j a a m ű v i v e té lé st, feltéte lez h ető , hogy ez az a rá n y a v aló ság b an m ég m a g asa b b . A m á sik té n y ez ő pedig a te rm é k e n y k o rú népesség eg y re n a g y o b b m é rté k ű , sz in te „ e p id e m ik u s” jellegű k iv á n d o rlá sa . ■ A görög népesség v á rh a tó szám a 1980— 1984 k ö z ö tt 9708,7 ezer lesz az 1960— 1964. évi 8448.6 ezerrel szem ben. S. K .
S T A S S A R T , J.: Les avantages el les inconvénients économiques d ’une population sialionnaire. (E g y sta cio n er népesség g azd aság i előnyei és h á trá n y a i.) F a c u lté de D ro it, Liège e t M artin u s N ijlioff, L a H ay e , 1965. 256 p. A h az ai dem ográfiai h e ly z e tü n k sz em p o n tjáb ó l is n a g y jelen tő ség ű k é rd é st tá rg y a ló k ö n y v nég y része közül az első a m a g y aro rszág ih o z sok te k in te tb e n h asonló b elgium i népességfejlődés té n y e in e k , elsősorban a sz ü letésg y ak o riság , a h alan d ó sá g , a te rm ész ete s szaporodás és a- k o rö ssz e té te l a la k u lá sá n a k sok old alú , igényes le írá sá t ta rta lm a z z a . B e m u ta tja a k ö zv élem én y és a belgium i n ép esed ésp o litik a bizonyos p á n ik tó l, v a g y legaláb b is érzelm i tú lfű tö tts é g tő l n em m indig m en tes re a g á lá sá t a népességfejlődés lelassu lásán ak és a népesség ezzel já ró öregedésének a fényeire. E rea k ció k sokfélesége k ü lö n ö sen in d o k o lttá t e tte szerző té m a v á la s z tá s á t és a k iv á la s z to tt té m a szig o rú an tá rg y ilag o s elem zését. A k ö n y v m áso d ik része a stacio n er, ill. lassan fejlődő népesség h á ro m n ag y gazd aság i e lő n y ét: a gazdaságilag a k tív népesség a r á n y á n a k a m egnövekedését, a női m u n k a v á lla lá s k ö n n y eb b é v á lá s á t és a d em o g ráfiai b eru h á záso k , ill. a fel n e v e lte té si k ö ltség ek csökkenését írja le és elem zi. A g azd aság ilag a k tív népes ség a r á n y á n a k a m egnövekedésével k a p c so la tb a n fe lh o z o tt ellen érv ek közül az egy g y erm ek re ju tó feln e v eltetési költség ek m eg n ö v ek ed ésére, a g azd aság ilag in a k tív ö re g k o rú a k n a k a gyerm ekekénél n ag y o b b egy főre ju tó e lta rtá s i k ö lt ségeire és a g azdaságilag a k tív népességnek az össznépességével eg y id ejű örege désére té r ki. Szerző jól lá tja , hogy a gazdaság ilag a k tív népesség a rá n y á n a k a nö v ek ed ése a te rm ék en y ség ta rtó s csökkenése esetén h o sszab b tá v o n á t nem fo ly ta tó d h a t, ső t szükség k ép p en csö k k en ; a gazd aság ilag a k tív népesség örege d ésén e k a h á trá n y a iró l — m in t ellenérvről — szólva ped ig k ité r ezen öregedés előnyeire (a n ag y o b b lelkiism eretességre, m u n k a sz e re te tre , p o n to ssá g ra stb .) is. A női m u n k a v á lla lá s k ö n n y e b b é v á lá sá v a l szem ben fe lh o z o tt érv ek k el k ap c so la tb a n , k ritik a i m egjegyzések k ísé re té b en b e m u ta tja azL a v é le m é n y t, m ely sz erin t épp en a n ag y o b b g yerm ekszám o k o zta sú ly o sab b a n y a g i h ely zet ö sztö n zi a n ag y o b b a rá n y ú női m u n k a v á lla lá st, m íg a kisebb család n ag y ság egyszerűen tö b b sz a b a d id ő t b iz to sít a nő sz á m á ra stb . A d em o g ráfiai b eru h á záso k csökkenésével k a p c so la tb a n fe lso ra k o z ta to tt ellen érv ek közül — sz in té n bíráló szk ep ticizm u ssal — a dem o g ráfiai b e ru h á z á so k ta k a ré k o s k o d á s ra ösztönző szerepére (vagyis a n ag y o b b gy erm ek szám — n ag y o b b m e g ta k a rítá s igényére), a d em ográfiai b e ru h á z á so k n a k az egy la k o sra ju tó te rm e lé st (a m u n k a te rm e lé k en y ség e t) növelő szerepére és a tő k e h a tá rh a té k o n y s á g á n a k (coefficient m a rg i n al de ca p ita l) a d em ográfiai presszió a lk o tá so k ra ösztönző h a tá s á ra (pression cré atric e) tö rté n ő m egnövekedésére té r ki. K ö n y v e h a rm a d ik rész ét szerző a g y o rsan nö v ek v ő népesség n égy g azdasági elő n y e: a dem o g ráfiai b eru h á záso k term elék en y ség n ö v elő h a tá s a , a n é p g a zd a sági s tru k tú ra v á lto z á so k h o z való k ö n n y e b b alk alm az k o d ás, a te lje s foglalkoz ta to tts á g k ö n n y e b b elérése és a gazd aság i h a la d á s k ö n n y e b b b efo g ad ása vizs g á la tá n a k szen teli. A n ö v ek v ő v o lu m e n ű d em og ráfiai b eru h á záso k elsősorban a z é rt n övelik a m u n k a te rm elé k en y sé g ét, m e rt b á r csak a n ö v ek v ő népesség é le tsz ín v o n a lá n a k v á lto z a tla n nívón való m e g ta r tá s á t célozzák u g y a n , m in t m in d e n új b e ru h á z á s, ezek a b e ru h á z á so k is k ed v ezn ek a te c h n ik a i h a la d á sn a k , c sö k k e n tik az e lh a sz n á lt tő k e egyszerű p ó tlá s á t szolgáló b eru h á záso k a r á n y á t és n ag y ü z em ib b é te szik bizonyos cik k ek te rm e lé sé t. E z u tó b b i érv v el szem ben az o n b an felh o z h ató eg y részt az, hogy bizonyos te rm é k n e k n ag y o b b m en n y iség ben tö rté n ő elő állítása csak a m ennyiség bizonyos szinLjéig növeli az előállítás
532
I R O D A L O M
g az d aság o ssá g át, m á sré sz t az, hogy a nag y ü zem ib b te rm elé s előnyei n em csak dem o g ráfiai, h an e m egyéb (gazdasági) b e ru h á z á so k k a l, ső t m egfelelő k ü lk e re s kedelm i p o litik á v a l is elérhetők. A g y o rsan növ ek v ő népesség — m in t ism eretes — a z é rt alk alm az k o d ik k ö n n y eb b e n a n ép g a zd a ság i s tru k tú ra v á lto z á s o k h o z , m e rt egyre n ag y o b b az év en te új m u n k a v á lla ló k é n t je le n tk e z ő k szám a és a r á n y a , a k ik k ö n n y eb b e n irá n y íth a tó k a g y o rsan fejlődő n ép g a zd a ság i á g a k b a ,m in t a m á r m ás á g a k b a n dolgozó a k tív kereső k és m e rt a g y o rsa n n ö v ek v ő népesség ben a g azdaságilag a k tív népesség is fia ta la b b , és a fia ta la b b a k sz á m á ra az eset leges fo g la lk o z á s-v á lto z ta tá s is k evésbé fájd a lm a s. Az ezzel az a rg u m e n tu m m a l k a p c so la tb a n felh o z o tt ellenvetésekről szólva szerző a foglalkozási á t rétegeződés je len tő ség én ek e ltú lz á sá t és kis gazdasági h a té k o n y sá g á t, v a la m in t az o p t im ális foglalkozási m egoszlás m ás ú to n tö rté n ő elérését h a n g o z ta tó , ill. ja v asló szerzők vélekedésére té r ki. E lem zi a te lje s fo g la lk o z ta to tts á g d em ográfiai és n em d em o g rá fiai eszközökkel tö rté n ő b iz to sítá sá v a l k ap cso lato s e s z m e fu tta tá so k a t is. A k ö n y v negyedik része a népességfejlődés és a g az d aság i fejlődés té n y le ges a la k u lá s á t ír ja le tö b b ország ra k ite rje d ő m egfigyelések a la p já n . Joseph Siassart je len tő s, m in teg y 215 te te it ta rta lm a z ó b ib lio g rá fiáv a l, név-, tá rg y - és tá b la m u ta tó v a l k ie g é sz íte tt k ö n y v e a g az d aság d em o g rá fiai szak irodalom egyik legjelentősebb te rm ék e. A lapos, so k o ld alú elem zései, a k ifejtés rendszeressége és a feldolgozott n a g y te rje d e lm ű szak iro d alo m m a l szem ben ta n ú s íto tt k ritik a i szellem különösen sz em b e tű n ő erén y ei e h ézag p ó tló m ű n ek . B izonyos fo g y até k o ssá g o k tó l az onban ta lá n m ag a sem m en tes. A sta cio n er népesség fo g alm át n em a klasszikus értelem b en h a s z n á lja , a m it szerző m ag a is jelez. F elh o z h ató to v á b b á , hogy a lassan fejlődő népesség szám os kedvező és k e d v e ző tlen h a tá s á n a k p o n to s k v a n tifik á lá sa és id ő p o n ti rö g zítése t erén n éh a a d ó su n k m a ra d , s ezért — m in t ezt a k ö n y v b ev ezető részéb en m ag a is h a n g súlyozza — nem végzi el a különböző irá n y ú és a rá n y ú h a tá s o k összegezését és m érlegszerű sz em b e állítá sát, s így nem j u t el sem m iféle v ég k ö v e tk e zte tésig , szintézisig. Siassart k ö n y v e ennek ellenére kiem elk ed ő je len tő ség ű m u n k a , m ely m egérdem li, hogy dem o g ráfu sain k és k ö zg a zd á sza in k figyelem m el ta n u lm á nyozzák. V.
R.
S E M P É , H .: E x p a n sio n démographiques el investissement. (A d em ográfiai n ö v e kedés és a b eru h á zás.) Cujas, P aris, 1964. 334 p. A klasszikus k ö zg a zd a ság tan nag y fig y elm et sz en t elt a g az d aság i és d em og ráfiai jelenségek k ö lc sö n h atásá n ak . A 19. sz áz ad végi és 20. sz áz ad eleji k ö z g azd ászo k — tis z te le tre m éltó k iv é telek tő l e lte k in tv e — e lh a n y a g o ltá k ezek et a p ro b lé m á k a t. Az elm ú lt k é t é v tiz e d b e n az érdek lő d és ism ét a gazd aság i és d em ográfiai fejlődés összefüggéseire irá n y u lt. A v ilág eb b ő l a szem p o n tb ó l k é t részre o szlik: a gazd aság ilag fe jle tt o rszá g o k b an az öregedés (a n épesség lassú növekedése m ia tt) m e g b é n ítja a v á llalk o zó k e d v et, kevéssé re n tá b ilis sá teszi a b e ru h á z á s o k a t; ezzel szem ben a g yengén fe jle tt o rszá g o k b an a népesség gyors n övekedése m ia tt az egyre növek v ő fo g y asz tási sz ü k ség letek e lv o n já k az erő fo rrá so k a t a g azdasági fejlődéshez szükséges új term elési e ljáráso k b ev ezeté sétől. Szerző k ö n y v éb e n , am ely d o k to ri értek ezésén ek to v á b b fe jle sztése , a fe jle tt k a p ita lis ta országok g az d aság d em o g ráfiai p ro b lém áiv a l foglalkozik. M egálla p ítja , hogy a népesség n ö vekedésének h a tá s á t a g azd aság i fejlő d ésre rég eb b en — m ind a p o p u la c io n istá k , m ind a m a lth u sia n istá k , m in d pedig az o p tim u m elm élet kidolgozói — h ely telen szem szögből k ö z e líte tté k m eg. M odern m ód o n , a n övekedéselm élet elm életi és m ó d sz e rta n i eszközeivel kell k ö zeled n i a m eg oldáshoz. E b b ő l a célból Harrod, H o ffm a n n és Solow m o d e llje it elem zi, azt vizsgálva, h o g y a népesség növekedése m ik é n t b efo ly áso lja a m e g ta k a rítá s t, a b e ru h á z á s t, a fo g y a sz tá st. E z e n k ív ü l n em csa k az össznépesség nö v ek ed ésén ek , h an em s tr u k tú r á ja (k o rö sszetétele, foglalkozási ö sszetétele stb .) v á lto z á sá n a k h a tá s a it is elem zendőnek m inősíti. K ü lö n ö sen n a g y sú ly t helyez, a gazd aság ilag a k tív n épességnek és a h á z ta rtá s o k n a k fejlődésére.
I R O D A L O M
533
V izsg ála tai a la p já n a r r a a k ö v e tk e z te té sre ju t, h o g y jelen p illa n a tb a n nem tu d u n k á lta lá n o s e lm é le te t a d n i a népesség n ö v ek ed ésén ek a g azd aság i n ö v ek e d ésre v aló h a tá sá ró l. H an g sú ly o zz a azo n b an , h o g y — e lle n té tb e n a ,n em leg es ségi” elm élettel, így tö b b e k k ö z ö tt Terborglmak a sv éd o rszág i g azd aság i és d e m o gráfiai fejlődés ta n u lm á n y o z á sá b ó l le v o n t k ö v e tk e z te té se iv e l — a d em o g rá fiai fejlődés erősen befo ly áso lja a g az d aság i élet szám os ag g re g ált v á lto z ó já t. A . R.
S Z A B Ó L : A falurendszer kialakulása M agyarországon ( X — X V . század.) (Р а зв и ти й е системы деревень в В ен гри и. T h e D ev elo p m en t of th e V il lage S y stem in H u n g a ry .) B u d a p e st, 1966. A k ad . K iad ó , 215 p. M agyarországon a 18. század m áso d ik felében m e rü lt fel először az ig é n y , h o g y az ország la k o tt h ely eit n évjegyzékbe, a h iv a ta lo s h a s z n á la tra sz á n t L exicon lo co ru m b a (1773) foglalják. E z t m egelőzőleg az egész o rszá g ra v o n a t kozóan sohasem m é rté k fel településeink sz á m á t és m inőségét, az egyes egyházi és világi h ató ság o k v a g y u ra d a lm a k ig a zg a tási v a g y a d ó b e h a jtá s i célra k észü lt la jstro m a i elsősorban a b irto k v isz o n y o k a t t a r t o t t á k szem e lő tt, m in t ah o g y an V erbőczy H á rm a sk ö n y v e is a „ b ir to k ” (possessio) szó m a g y a rá z a tá v a l k ap c so la tb a n je g y ez te m eg, h o g y a n n a k egyik érte lm e a falu (villa). M indeddig te le p ü lé s tö rté n e ti m u n k á in k is csu p án egy-egy szű k eb b te rü le te n (leg in k áb b m egyén) belül k u ta ttá k a te le p ü lé sh á ló z a t lé tre jö tté n e k egyes k érd é seit, a m a g y ar telep ü lések leg fo n to sab b fo rm á já n a k , a fa lu n a k k ia la k u lá sa feh ér folt m a ra d t. A v o n a k o d á s o k a it nem n eh éz felism ern i: fo rrá sa n y a g u n k n em csak szegényes, de fogalm ilag igen k o rán a jogi fo rm u lák siv á r k e re té b e sz o ru lt, a b irto k lá s tö rté n e t m in d e n ap ró m o z z a n a tá t m eg ő rizte an é lk ü l, h o g y a b irto k tá rsa d alm i-g az d asá g i á lla p o tá ró l, fejlődéséről sz ám o t a d n a . A so k ré tű és b o n y o lu lt k érd ésk ö r feld e rítésé n ek S zabó I s t v á n v o lt h iv a to tt m estere. M u n k á já b a n a p ro b lém ak o m p le x u m o t h áro m részre b eo sztv a előbb a k özép k o ri m a g y a r fa lu h á ló z a t k ia la k u lá sá n a k , m a jd a fa lv a k eltű n ésén ek fo ly a m a tá t tá rg y a lja , h a rm a d ik ré sz k é n t pedig a fa lv a k la k o ssá g á n a k sz ám á v al foglalkozik. K iin d u ló p o n tja a honfoglaló m a g y arság te lep ü lési ren d szere, m e ly et a 18— 19. század b ó l az a k k o r le telep ü ln i kezdő b a s k íro k és m ás n o m ád n ép e k a n a ló g iá já v a l v ilá g ít m eg, r á m u ta tv a a rra , h o g y a n o m ad izálás m eg sz ű n tév e l a té li szállás viszonylag állandósul, m eg in d u l a földm űvelés, vele e g y ü tt k ia la k u l a té li szállás h a tá r a , s ezzel a téli szállás a k ö zép k o ri faluhoz hasonló telep ü léssé v álik . Az a n a ló g iá k a t 11. század i tö rv é n y e in k és okleveleink, de n em u tolsó so rb an az országon á tu ta z ó idegenek leírása te lje s m é rté k b e n a lá tá m a s z tja . A k o ra i fa lv a k n a g y s á g á t szerző a rég észeti (fa lu ásatá s és te m ető feltárás) ere d m én y e k és m ás fo rráso k a la p já n 30— 40 h á z ta rtá s r a teszi. A h áló z a t k ia la k u lá sá b a n a te rm észetes szap o ro d ás (m ely h a z á n k b a n a je lek sz erin t a 11— 13. sz áz ad b an u g y a n o ly a n em elkedő ir á n y z a to t m u ta to tt m in t n y u g ato n ), a m ezőgazdaság fokozódó szerepe, tá rsa d a lm i téren pedig a n em zetség i b irto k o sztó d ása, a v á risp á n sá g o k m űködése, de főkép p en a n a g y b irto k te rv sz e rű te le p íté se és jo b b á g y o k szerzésére tö re k v ő a k tiv itá s a já ts z o tt szerep et. A z o r szágos h á ló z a t sű rű ség én ek m e g á lla p ítá sa sz e m p o n tjá b ó l k ü lö n k e lle tt v iz sg álat a lá v o n n i a falu k e ttő z ő d ése k et, s a fa lu n e v e k e t is, am ely ek n éh a tö b b név v el ille tn e k egy és u g y a n a z o n te lep ü lést, n éh a v isz o n t n em n y ú jta n a k kellő a la p o t an n a k m e g állap ításá h o z, hogy a n év m ö g ö tt v a ló b a n falu h ú zó d ik -e m eg. Az állan d ó — és fő k ép p en a 11— 13. sz á z a d b a n igen in te n z ív — tá rs a d a lm i és g azdasági m ozgás, egyes te lep e k keletkezése, m ások h a n y a tlá sa , felbom lása, összeolvadása e g y ü tte se n hozza létre, a középkor végi (1500 k örüli) m a g y a r te le p ü lé sh á ló z a t 19— 20 000 fa lu já t. M ia la tt szinte m e g sz a k íta tla n időbeli lá n c o la tb a n k e le tk e z te k új meg új falv a k az ország egész te rü le té n , u g y a n a z a la tt a p erió d u s a l a tt n em állt m eg a fa l v a k a t p u s z tító erők té n y k ed é se sem. A z e lp u sz tu lt fa lv a k sz á m á n a k m e g állap í tá s á r a nincs m ód, m e rt tö b b n y ire ú jra b e n é p esü ltek , s ily e n k o r p u sz tu lá su k n a k a fo rrá sa n y a g b a n nem m a ra d n yom a. V ilágosan m e g n ev e zh e tő k a z o n b a n azok a legfőbb okok, am ely ek a p u s z tu lá s t m a g u k k al h o z tá k . A b irto k o sz tó d ás, m ely vég letes fo rm áb an a kisnem esi falv a k lé treh o zásáh o z v e z e te tt, a feudális
534
ID O A R M L
n a g y u ra k egym ással v ív o tt m a g á n h á b o rú ja , a jo b b á g y o k ra h á r ít o tt elvisel h e te tle n te rh e k , elem i csapások (árvíz, tű z , p estis, h a d já ra to k ) m in d kö zre já ts z o tta k a b b a n , hogy egy-egy falu á tm en e tileg v a g y végleg e ltű n jö n az ország té rk é p é rő l. Az elem i csapások tá rg y a lá s á n á l a szerző k é t k ü lö n ö sen érdekes tö rté n e ti-d e m o g rá fia i kérdéssel foglalkozik b e h a tó a n : a m a g y aro rszág i p e s t is és a ta tá r já r á s veszteség én ek kérdésével. E lő b b iv el k a p c so la tb a n —• k o ráb b i á llá s p o n tjá t t a r t v a — a rra az ered m én y re ju t, hogy a p estis h a z á n k b a m á r ere jé t v e sz tv e é rk e z e it, a fa lu p u sz tá so d á sb a n n em já ts z h a to tt o ly an n a g y szere p e t m in t N ém e to rszá g b an . A m a g y a r tö r té n e tírá s eddigi ere d m én y e iv el ellen té tb e n a t a tá r já r á s t „a z em berveszteség és falu p u sz tá so d ás te k in te té b e n k iv é teles szerep illeti u g y a n m eg tö rté n e tü n k b e n , de érv e k szó ln ak a m e lle tt is, hogy tú lh a jto ttn a k te k in te n d ő k az ország népességének töm eges k iirtá s á ró l és te r ü lete siv a ta g g á té te lé rő l szóló k o rab eli tu d ó s ítá s o k .” (179. old.) A m u n k a h a rm a d ik és a tö rté n e ti-d e m o g rá fia s z e m p o n tjá b ó l leg jelen t ősebb részében a szerző m egkísérli a falv a k átlag o s la k o ssá g sz á m á n a k m e g h a tá ro z á sá t, sz á z a d o n k é n ti összeállításb an . E re d m é n y e első te k in te tr e m eglepő, m e rt a fa lu k átlag o s lélekszám a a 11. század i 179 lak o sró l a 15. század i 86 la k o s ra esik vissza, am i szin te é rth e te tle n , hiszen u g y an e ze n idő alaLt az ország össznépessége n a g y m é rté k b e n n ő tt. A látszólagos e lle n té te t k é t té n y ez ő o ld ja fel. A 14. sz áz ad b an k ia lak u ló jo b b á g y te le k -re n d sz e r k ö v e tk e z té b e n a te lk e tle n zsellérek a rá n y a éppen a leg u tó b b i sz á z a d b a n erősen m e g n ö v ek e d ett, am in ek k ö v e tk e z té b e n a 86 lakoshoz (jobb ág y h o z) m ég 25 százalék zsellért kell szám í ta n u n k , s így az átlag o s lakosságszám 115 fő lesz. A m áso d ik té n y ez ő a m e z ő v árosok fejlődése. A 15. század végén ezek sz ám a m á r 800 v o lt, re n d sz e rin t m inden 15— 25 falu k ö rze tére e s e tt egy m ezőv áro s. A m ező v áro so k ú g y lá tsz ik erős s z ív ó h a tá st g y a k o ro lta k a k ö rz e tü k b e eső falv a k népességére, am i a fe u d á lis viszo n y o k m e lle tt te lje sen é rth e tő is. A k o r a g ro te c h n ik á ja u g y a n a k k o r a kis te lep ü lése k et ré sz e síte tte előnyben, az 1— 15 h á z ta r tá s t (5— 75 főt) m ag áb an foglaló fa lv a k az összes falv a k tö b b m in t felét te tté k ki. A z ism ertetés csu p án ízelítő t a d h a t a fe lv e te tt p ro b lé m á n a k ab b ó l a g az d agságából, am ely a k ö n y v m in d en la p já n m e g n y ilv án u l. De az ta lá n m ég így is világossá v á lik az olvasó e lő tt, hogy k ö zép k o ri tö rté n e tü n k n e k igen fo n to s és eddig te lje sen h o m á ly b a vesző te rü le té re v e tő d ik új fén y . T o v áb b i rész let k u ta tá s o k , am ire oly bőven ta lá lh a t ö szt önzést a k ö v etk ez ő nem zed ék , eb b ő l a m u n k á b ó l fognak k iin d u ln i, s nem egy szem p o n tb ó l ez lesz a k iin d u ló p o n tja k özépkori tö rté n e ti-d e m o g rá fia i k u ta tá s u n k n a k is. /?. j7 E stim ating F uture School Enrolment, in Developing Countries. A M a n u a l o f Methodology. (Az iskolai felv é telek előrebecslése a fejlődő o rszág o k b an . M ódszertani k éz ik ö n y v .) U N ESC O (U n ited N a tio n s. P o p u la tio n S tudies, No. 40. 1966. 156 p. A k ö te t — a m ely n e k összeállítója Bagnee A lfred L i u — , az isk o láso k szám a előrebecslésének m e to d ik á já v a l foglalkozik. A z isk o láb a já ró népesség n a g y sá g án a k jövő b eli a la k u lá s á t a la p v e tő e n k é t té n y ez ő h a tá ro z z a m eg, ezek: 1. a népesség v á r h a tó n ag y ság a, p o n to s a b b a n az iskolás k o rú g y erm e k ek szám a és 2. az iskolázási ren d sz er v á r h a tó k ite rje sz té se , am ely egyéb té n y e z ő k tő l is függ. Szerző a b e v e z e tő t k ö v ető k é t feje ze tb en m ó d szeresen tá r g y a lja a n ö v ek e d ést m e g h atá ro z ó té n y e z ő k e t és az elő reszám ítási m ó d sz erek e t. A to v á b b i h á rom fejezetb en p é ld a k é n t h áro m fejlődő o rszá g ra — C olum bia, F ü lö p -S zig etek és S zu d án — v o n a tk o z ó a n ism e rte ti sz á m ítá sa it. A záró fejezet egyes g az d aság i lag fe jle tt o rszá g o k b an (E g y e sü lt Á llam ok, Ú j-Z ea lan d , F ra n c ia o rsz á g ) v é g z e tt sz á m ítá so k ra u ta l. A z is m e r te te tt előrebecslések a la p ja á lta lá b a n v a g y az o sz tály o k szerin ti koliorsz m ódszerű becslés, v a g y az isk o láz ási a rá n y o k felh aszn álása. A kézi k ö n y v érdem e, hogy nem egy etlen m ó d sz ert részesít elő n y b en , h a n e m in k á b b a r r a igyekszik r á m u ta tn i, liog5r a fejlődő o rszá g o k b an v égzendő előrebecslések a lk a lm á v a l m eg kell k eresn i a le g alk a lm a sab b tá m p o n to k a t a k iin d u lásh o z, s a m ó d szert ezeknek m egfelelően kell m e g v ála sztan i. .4. Gy.
í r o d
a l о m
535
G I R A R D , A .: ].c choix cin conjoint. Une enquête psychosociologique en France. (A h á z a s tá rs m eg v ála sztása . F ra n c ia o rsz á g i pszichoszociológiai a d a tfe l v é te l.) É d . I. N. É . D. Presses U n iv ersitaires de F ra n c e , P aris, 1964. 203 p. A la in Girard k ö n y v e az 1959 jú n iu s á b a n és n o v em b eréb e n F ra n cia o rszág 144 helységében, 1646 első ízben házas szem élyek b ő l álló m in ta segítségével v é g r e h a jto tt re p re z e n ta tív ad a tfe lv é te lrő l szám ol be. A k ö n y v b evezetése a családszociológiáról és a h áz asság k ö té sre, m in t szo ciológiai jelenségre v o n atk o zó k o rá b b i ism erete k rő l n y ú jt so k o ld alú , de könyn y e n á tte k in th e tő összefoglalást. K ülönös részletességgel tá rg y a lja a z o k a t a k é r d ések et, am ely ek re az I. N. E . D. á lta l sz e rv e z e tt a d a tfe lv é te l n em te r je d t ki, pl. a különböző (etn ik ai, nem zetiségi, v allási stb .) sz em p o n tb ó l „ v e g y e s” h á z a s ságok k isebb s ta b ilitá s á n a k és term ék en y ség é n ek k érd é sét. A bevezetés u tá n i rész az a d a t felv é tel m ó d sz erta n i jellem zőiről és k é rd ő ívéről szám ol be, m ely u tó b b i elsősorban a h áz asu lo k k ö z ö tti „ tá v o ls á g n a k ” és a h áz asság k ö té s k ö rü lm é n y ein e k sokoldalú m egism erését h iv a to tt szolgálni. A k ö n y v első része a h ázasulok k ö z ö tti „ tá v o ls á g ” , illetv e a fö ld rajzi „ t á v o lsá g ” , a szociális és k u ltu rá lis „ tá v o ls á g ” és a „g lo b ális tá v o lsá g ” a la k u lá sá n a k elem zését n y ú jtja . A h ázasu lo k fö ld rajzi h o m o g á m iá ja a m ú lth o z viszo n y ítv a ném ileg csökken, b á r m ég igen je le n tő s: a h ázasság k ö té s id ő p o n tjá b a n 5 7 ,4 % u g y a n a b b a n a helységben, 11,5% u g y a n a b b a n a k a n to n b a n , 12,1% u g y a n a b b a n a k ö rz e tb e n , 6,9% u g y a n a b b a n a m egyében, 3 ,3 % u g y a n a b b a n a rég ió b a n la k o tt, az „ e g y é b ” esetek csu p án 8 ,8 % -o t te tte k ki. S zü letési hely sz e rin t 2 1 ,6 % -o t t e t t ki az azonos helységből, 1 0 ,6 % -o t az azonos k a n to n b ó l, 1 9 ,8 % -o t az azonos já rá sb ó l, 1 1,3% -ot az azonos m egyéből, 8,9 % -o t az azonos régióból, 27,8 % -o t az „ e g y é b ” h elyekről szárm azó h ázasfelek a rá n y a . A h á z a sulok szociális és k u ltu rá lis h o m o g á m iá ja a fe lté te le z e ttn é l n a g y o b b n a k bizo n y u lt. A felv étel különös részletességgel t á r t a fel a férj és feleség, v a la m in t a férj és apósa foglalkozása k ö zö tti „ tá v o ls á g ” , ill. h o m o g ám ia a la k u lá sá t, de le h ető v é t e t t e a v allási és egyéb „ tá v o ls á g o k ” , ill. h o m o g ám iák k ia la k u lá sá n a k a m egism erését is. A k ö n y v n e k ez a fejezete n y ú jtja a leg so k o ld alú b b v álasz t a „ k i k ivel k ö t h á z a s sá g o t? ” , „az ellen téte k , v a g y a h aso n ló ság o k v o n zz ák e g y m á s t? ” so k a t v ita to tt , n a g y m ú ltú , de a sta tis z tik a i a d a to k tü k ré b e n m in d ez ideig alig e lem z ett k érd ések re. . A k ö n y v m á so d ik része a h ázasság k ö té s k ö rü lm én y eiv el : a h áz a ssá g ra lépők első ta lá lk o z á sá v a l, ill. m egism erkedésével, jegyesség ü k id ő ta rta m á v a l, csalá d ja ik in fo rm á lá sá v a l, szüleik h á z a sság k ö té sü k re v o n atk o zó vélek ed ésév el és k ö l csönös k ap c so la tá v a l, a je g y g y ű rű szerepével, az esküvő jellegével, a h o z o m á n y n y a l stb . foglalkozik. T ö b b ek k ö z ö tt m e g á lla p ítja , hogy a h á z a s tá rs a k m eg is m erkedése leg tö b b esetben (17% ) b áli ren d e zv én y e n tö r té n t . A z esete k 15 szá z a lé k á b a n k ü lönböző szerencsés a lk alm ak , 13 sz á z a lé k á b a n a m u n k a -, ill. ta n u lm á n y i hely, 11 sz áz alé k áb a n a g y ere k k o ri és csalá d i k a p c so la to k , 11 sz áz a lé k áb a n a szom szédi k a p c so la to k , 11 sz á z a lé k á b a n b e m u ta tá s , 10 sz áz alé k áb a n a szórakozóhely, 6 sz áz alé k áb a n tá rs a s á g i összejövetel, 6 sz áz alé k áb a n családi ren d e zv én y , elenyészően kis sz ázalék b an pedig egyéb alk alo m s e g íte tte elő a h á za ssá g ra lépők m egism erkedését. A h ázasság k ö té s k ö rü lm é n y e in e k külö n b ö ző ism érv ek (nem , kor, foglalkozás, iskolai v ég z ettség , a helység n ag y ság a slb .) sz e rin ti differenciális v iz sg á la ta egészíti ki a m á so d ik feje ze tet. A k ö n y v h a rm a d ik része a h áz asság k ö té s k o lle k tív m odellje és egyéni t ö r té n e te re lá c ió já v a l foglalkozik. T ö b b ek k ö z ö tt m e g á lla p ítja , hogy a n ő k legtö b b n y ire 20— 22 éves k o ru k b a n , a férfiak 23— 25 éves k o ru k b a n k ö tn e k h á z a s ságot. A z a k ö rü lm é n y , hogy az első szülések m in te g y e g y h a rm a d a a h ázas e g y ü tté lé s első h é t h ó n a p já n a k le zá ru lá sa e lő tt k ö v e tk e z ik be, a h áz asság k ö tés e lő tti n em i k a p c so la to k n em je le n té k te le n „b efo ly áso ló sz erep é re” eng ed k ö v e tk e z te tn i. Szerző a re n d k ív ü l figyelem re m éltó v iz sg á la to t csu p án egy szélesebb p ro g ra m ú , m ó d sz e rta n ila g igényesebb ad a tfe lv é te l e lő fu tá rá n a k te k in ti. V. E.
536 F O L Y Ó I R A T C I K K E K
S Z A B A D Y Е .: Bevölkerungsproblcme Ungarns. (M agyarország p ro b lém ái). Buclapesíer Rundschau. 1967. áp r. 14. 7. sz. 4. p.
népesedési
A b u d a p e sti n ém etn y e lv ű h e tila p b a n m e g jelen t cik k tá rg y ilag o s, átfo g ó k é p e t ad h a z á n k népesedésének 1966-ig te rje d ő a lak u lá sáró l. M ár a b ev e ze tő b e n jelzi a szü letéscsökken és legfőbb o k á t: ez a jelenség re n d sz e rin t b ek ö v e tk e zik , h a viszonylag a lac so n y életszín v o n al u tá n az an y a g i ja v a k h irte le n m egnövekvő k ín á la ta áll elő. M értéke és a felm erülő p ro b lém ák sürgős v iz sg á la to t ig é n y e lte k ; ezzel k ap c so la to s a m a g y a r d em o g ráfia ú ja b b fel lendülése és — első k én t a szocialista o rszá g o k b an — egy k u ta tó in té zm én y (K S H N ép e sség tu d o m án y i K u ta tó C soport) létesítése, am ely eddigi m u n k á ja során az id e v o n atk o z ó k érdések jó részét tis z tá z ta . Szerző m e g á lla p ítja , hogy a te rm ész ete s szap o ro d ás csökkenése n em a h a land ó ság o ldaláról in d u l ki, am ely a h arm in cas év ek 14— 16%o-ével szem ben álla n d ó a n a tízes színvonal körül mozog, noha a népesség öregedése fo ly tán a h a la n d ó sá g n a k jo b b a n k ite tt idősebb k o ro sztá ly o k a rá n y a m e g n ö v ek e d ett. E z é rt a h alan d ó sá g ja v u lá s á t a v á r h a tó átlag o s élet t a r ta m jo b b a n érzék elteti. Jellem ző k é p e t ad a különböző k o ro sztá ly o k te rm ék en y ség é n ek v á lto z á sa : a 24 évnél fia ta la b b a k n á l nincs csö k k en és; az első g y e rm e k ü k e t az asszo n y o k á lta lá b a n v ilá g ra hozzák és a g y erm e k telen e k a rá n y a m a kisebb, m in t k o rá b b a n . A visszaesés a m a g asa b b k o rév ek b en , a h a rm a d ik és to v á b b i g y erm ek ek n él je le n tk e z ik . G azdasági és tá rsa d a lm i v o n a tk o z á sb a n a v áro so k b a t ó dulás, a fa lusi tra d ic io n á lis életfo rm a m eg v álto zása, a g y erm e k m u n k a erő szerep én ek m egszűnése azt ere d m én y ezte, hogy m a a k o rsp ecifik u s szü letési a rá n y o k a m e zőgazdasági m u n k á sn ő k n él k isebbek, m in t a n em m ező g azd aság iak n ál. A k e reső n ők kisebb term ék en y ség e is k im u ta th a tó . A család i élet la zu lá sán a k befo ly á s á t csak részb en ig azo lják a d em ográfiai v iz sg álato k . A h áz asság b a n élő 15— 39 éves nők a rá n y a 1930-hoz k é p e st 55-ről 1960-ig 6 8 % -ra em elk e d ett. E zzel szem ben a v á lá so k szám a m e g n ö v ek e d ett. A te rm ék en y ség csökkenésének a népesség k o rm eg o szlására g y ak o ro lt h a tá s á t szerző szem léltető m ódon m u ta tja be, u ta lv a en n ek jövőbeli k áro s h a tá s á ra a tá rsa d a lm i és gazd aság i v iszonyok, a nem zeti jö v ed elem te rm elő in e k és fo g y asztó in ak a rá n y a , a m u n k a k ép e s generáció v á rh a tó szám szerű csökkenése és haso n ló v isz o n y la to k te k in te té b e n . V égered m én y b en az u tó b b i évek 13— 14%.,-nyi élv eszü letési a rá n y á n a k legalább 16— 18%«-re való nö v ek ed ését ta r tja szükségesnek. A csalá d terv e zés re v o n a tk o z ó v iz sg á la to k sz erin t a te rv e z e tt g y erm ek ek szám a az u tó b b i 10 év ben 2,1 g y erm ek re c s ö k k e n t, am i nem elég a népesség eg y szerű re p ro d u k c ió já hoz sem . A te rv e z e n d ő gyerm ek ek szükséges lé tsz á m á t 2,4— 2,5 g y erm ek b en jelöli meg. V égezetül is m e rte ti a z o k a t az in té zk e d ése k et, a m e ly e k e t a k o rm á n y z a t a h ely ze t ja v ítá s á r a t e t t : a családi p ó tlé k összegének je le n té k e n y em elését, a gyerm ek g o n d o zási segély bevezetését és n em u to lsó so rb a n a la k ásv iszo n y o k ja v ítá s á r a te tt intézk ed ések et. B. L.
G E N D E L L , М .: The Influence o f Fertility Trends on the Potential for Domestic Capital Formation in L a tin America. (A te rm é k e n y sé g i tre n d e k h a tá s a a belső tő k ek ép ző d ési p o te n ciá lra L a tin -A m e rik á b a n .) Estadistica. Jo urna l o f the In ter-A m erican Statistical Institute. 1965. 89. sz. 675— 686. p. A zt k ív á n ja b iz o n y íta n i, hogy a te rm ék en y ség csökkenése előnyösen b e folyásolja a belső tő k e k é p z ő d é st, m ely az o rszág sz ám á ra g azd aság i előn y ö k k el já r. A k isebb term ék en y ség ű népesség n ag y o b b m e g ta k a rítá s o k a t tu d elő terem te n i, és a m e g ta k a rítá s o k kisebb rész ét kell az új m u n k a e rő n e k tő k é v el való el lá tá s á ra fo rd ítan i. Így a z u tá n n ag y o b b rész t le h e t a tő k e in te n z itá s növelésére és ezen k ere sztü l az életszín v o n al em elésére felh aszn áln i. K ü lö n b ö ző h ip o tézisek a la p já n előrcbecsli egy típus-n ép esség sz á m á n a k és k o r s tr u k tu rá já n a k a la k u lá sá t. F igyelem be veszi, hogy csak a m u n k a k é p e s k o rú a k v eszn ek ré sz t a n em -
537 ze ti jö v e d ele m m egterm eléséb en , ezzel szem ben a fia ta lo k és ö regek is fo g y asz ta n a k (b ár k e v e se b b e t m in t a m u n k a k ép e s k o rú a k ). E n n e k a la p já n m e g h a tá ro zza, hogy a tő k e e g y ü tth a tó különböző érté k ei esetén m ily en g azd aság i n ö v e k e d é s t le h e t elérni n ag y o b b v a g y k isebb te rm ék en y ség esetén . M eg állap ítja v é gül, hogy a la tin -a m e rik a i országok népessége m ég a te rm ék en y ség csökkenése esetén is év tizedeken k ere sztü l erősen nőni fog. A . R.
K O V Á C S K .: Mezőgazdasági települések népesedési kérdései. (В опросы н ар о д о н ас ел е н и я се л ьс к о х о зя й ств ен н ы х п оселений. P o p u la tio n Q u estio n s of A g ric u ltu ra l S ettlem c n s.) Földrajzi Értesítő. 1Ü66. 1. sz. 97— 111. p. A szerző ta n u lm á n y á b a n a te c h n ik a és a term elé si v iszo n y o k v á lto z á sá n a k a m ezőgazdasági te lep ü lésren d sz erre g y a k o ro lt h a tá s á t v izsg álja és h a n g s ú lyozza, hogy bizonyos te lep ü lésterv ezési ren d sz erek b e n tú lz o tt fo n to ssá g o t t u la jd o n íto tta k az üzem i sz e m p o n to k n ak , a lakosság ellátási ig é n y eit pedig h á t té rb e sz o ríto ttá k . A m ezőg azd aság i telep ü lések népességének te rv e zé sére szolgáló kísérlet so rán szerző egy tis z tá n m ezőgazdasági jellegű te le p ü lé st té te le z fel, m elynek lak o sság a csak m ezőgazdasági és a h o zzá ta rto z ó szo lg áltató népességből te v ő d ik össze. Ily en m ezőgazdasági telep ü lés la k o sság szá m át m a te m a tik a i ú to n igyekszik m eg h atá ro z n i. A szerző a to v á b b ia k b a n a m ezőgazd aság b an és az e llá tá sb a n fo g lalk o zta to t t a k v isz o n y á t v iz sg álja k é t alföldi m egyében, B ék ésb en és C so n g rád b an , és m e g állap ítja, hogy az e llá tá sb a n fo g la lk o z ta to tta k a rá n y v á lto z á s á n a k tre n d je n em lineáris, h a n e m k ez d e tb e n viszonylag m a g asa b b , késő b b a sz o lg áltatá so k m inőségi fejlődésének lelassulása m ia tt viszonylag a la c so n y ab b , s növekedése elvileg m eg is állh at. E z t k ö v ető en szerző a közlekedés sebessége (v), a 100 h a m űveléséhez sz ü k séges m ezőgazdasági dolgozók szám a, v a la m in t az összes lakosok k ö z ö tti össze fü g géseket elem zi. V égül kiem eli a m ezőgazdasági népesség v á r h a tó tá v la ti csökkenésének, v a la m in t a te le p ü lé sh á ló z a t és az üzem szervezés te rv k é sz íté sé n e k szükséges eg y b e h an g o lásá t. P. H. M.
K Ö N 1 G , R.: Aile Problème, u nd пейс Fragen in dér Familiensoziologie. (R égi p ro b lé m á k és új kérd ések a család szo cio ló g iáb an .) Kölner Zcilschrift für Soziologie u n d Sozialpsíjchologie. 1966. 1. sz. 1— 20. p. K önig cik k én e k k iin d u ló p o n tja az a té te l, hogy m in d en k o m p le x tá r s a d a lo m ban egym ás m e lle tt tö b b csalá d típ u s létezik. T en eriffai k u ta tá s a i a la p já n ig a z o ltn a k lá tja Goode té te lé t, am ely sz erin t a leg tö b b tá rs a d a lo m b a n az a la cso n y ab b tá rs a d a lm i ré te g e k kis h á z ta rtá s o k b a n élnek, azo n b an ig yekszik ennél to v á b b ju tn i. D u rkh e im n ek a család zsu g o ro d á sára v o n atk o zó tö rv é n y é t K önig ö t h ip o té zisb en fogalm azza m eg, s ezek et tö r té n e ti a n y a g a la p já n v izsg álja, m ellőzve a n é p ra jz i a n y a g o t. A z első h ip o té z ist, am ely sz e rin t a kis család az ip a ri tá rsa d a lo m b a n v á lt u ra lk o d ó v á , k ö zv e tle n ü l ig a z o lh a tó n a k ta lá lja , de h o zzáteszi, h o g y n ag y o b b családok az in d u sz trializm u s k o rá b a n is létezn ek . A n ag y o b b család o k létezése m a g y a rá z h a tó lenne úgy is, h o g y ezek a rég eb b i n ag y o b b család o k egyszerű m a ra d v á n y a i, de m a g y a rá z h a tó s tru k tu rá lis a n is. A s tr u k tu rá lis m a g y a rá z a tn á l K önig ab b ó l in d u l ki, h o g y éppen a felső ré te g e k ben , vag y is a legsikeresebb csa lá d o k b a n ta p a s z ta lh a tu n k k ite rje d te b b családi k a p c so la to k a t. A n ag y o b b családok tá rs a d a lm i fu n k c ió ja u g y an is a tö rté n e le m ben m indig je le n té k e n y v ag y o n o k h o z k a p c so ló d o tt, így az ókori a g rá r-k u ltú rá k b a n , a közép k o ri céhekben, v a g y a ren eszán sz n ag y család i v állalk o zá saib a n . K önig v élem én y e sz erin t a k a p ita liz m u s konszo lid áló d ása u tá n a n ag y o b b v a g yonok ism ét család o k h o z k ap c so ló d n a k . íg y a n ag y o b b család o k n em egysze rű en m a ra d v á n y o k , h a n e m m indig ú jra k e le tk e z n e k és v aló szín ű n ek látszik ,
538
I R O D A L O M
hogy m in d a régibb tá rs a d a lm a k b a n , m in d a m ai tá rs a d a lm a k b a n a felsőbb ré tegekre a n ag y o b b család, az alsóbb ré te g e k re a kis család jellem ző. Gideon Sjoberg k u ta tá s a ir a h iv a tk o z v a K önig a z t á llítja , h o g y az in d u sz tria liz m u s e lő tti tá rsa d a lm a k b a n a föld m in d e n ü tt a kis család o k kezéb en v o lt, ah o l a b irto k v i szonyok ezt szükségessé te tté k , to v á b b á hogy a n ag y o b b család o k elsősorban az ip a ri k o r e lő tti v á ro so k b a n te rje d te k el, de az alsó b b ré te g ek b e n i t t is kis c sa lá d o k b a n éltek az em berek, ső t a le g alacso n y ab b ré te g re az iz o lált egyének v o lta k a jellem zők. T o v á b b i p é ld á n a k e m líti T h aifö ld tá rs a d a lm á t, ahol m indig is a kis család u ra lk o d o tt, a görög v áro s-á lla m o t, am ely Glotz k u ta tá s a sz erin t h áro m elem re épült : a polisra, a n ag y c s a lá d ra és v ég ü l a kis csalá d o k ra és az izolált egyénekre. A z ókori tá rsa d a lo m b a n a tá rs a d a lm i s tr u k tu r a h a tá ro z ta meg, hogy k ik é lte k n ag y és k ik kis csa lá d o k b a n . É p p e n ebből a tá rs a d a lm i s tr u k tú r á b ó l k ö v etk ező en az em berek többsége kis c sa lá d o k b an élt. A d o m in án s m égis a nag y család v o lt, k u ltu rá lis, p o litik ai, jo g i és g azd aság i o k o k b ó l eg y a rá n t. A m ai tá rsa d a lo m b a n v isz o n t a kis család v á lt d o m in án ssá, eg y részt a nag y c s a lá d o k b a n b e k ö v e tk e z e tt összehúzódási fo ly a m a t m ia tt (ezekre n ézve érvén y esn ek t a r t j a D u rk h e im tö rv é n y é t), m á sré sz t a 18. század vége ó ta a m u n káscsalád o k tá rs a d a lm i em elkedése, b érb ő l és fizetésb ő l élők elő térb e kerü lése rév én c s a lá d -típ u su k n a k ezzel e g y ü ttjá ró eg y etem essé v á lá s a k ö v etk ez téb e n . V alóban ú j, csakis az ú jk o ri kis családhoz kapcsolódó jelen ség n ek t a r t j a K ö n ig Aries k u ta tá s a i a la p já n a g y ere k ek et és a h á z a s p á rt m a g áb a záró , érzelm i kö z p o n ttá váló in tim családi életet. K . I.
A szocialista társadalom életformáinak hatása a települések fejlesztésére. (В л и яни е форм ж и зн и социалисти ческого общ ества н а р азви ти е п оселений. T he E ffe ct of th e Life F o rm s of th e S ocialist S ociety on th e D ev elo p m en t of th e S e ttle m e n ts.) Településtudományi Közlemények. 1966. 19. sz. 67 p. A M agyar T u d o m á n y o s A k ad ém ia T ele p ü lé stu d o m á n y i B iz o ttsá g a és a M agyar U rb a n isz tik a i T ársaság 1966. o k tó b e ré b e n r e n d e z e tt k o n feren c iáján a k itű z ö tt p ro g ra m n a k m egfelelően az előadók a k ö v etk ez ő té m á k k a l foglalkoz ta k : A tá rs a d a lm i fejlődés h a tá s a a telep ü lések fejlesztésére ( Dr. P ercnyi Im re), A z életm ó d -v á lto z ás és a telepü lésfejlesztés k a p c s o la tá n a k főbb te lep ü lés tu d o m á n y i p ro b lém ái (Dr. Granasztói P ál), A tá rsa d a lm i v á lto z á so k h a tá s a a te le p ü lé sh á ló z a tra (Dr. Perczel Károly), A tá rsa d a lm i fejlődés h a tá s a a v áro ssz erk ez etre ( Dr. Faragó K á l m á n ). A z első előadó a népesség növekedéséből és tö m ö rü lé séb ő l k iin d u lv a fel v á z o lta a v áro sia so d á si fo ly am at k ö v etk ez m én y e k ép p e n k ia la k u lt egészségt elen életfeltétele k et. A z előadó a te le p ü lé stu d o m á n y f e la d a tá n a k a telep ü lések és azok k ö rn y ez eté n ek tervezésére és ü ze m e lte tésé re v o n a tk o z ó fejlesztési elvek m e g h a tá ro z á s á t je lö lte meg. G o n d o la ta it a településfejlesztéssel k ap c so lato s elv ein ek , sz em léletü n k és m ó dszereink rövid v isszatek in tésé v el v e z e tte le, m a jd v é g e re d m é n y k é n t a z t em elte ki, hogy az életm ó d v álto zás és a tá rs a d a lm i igén y ek tá v la ti a la k u lá s á n a k m e g állap ításá h o z a településfejlesztésnek, -tu d o m á n y n a k és -terv ez ésn e k az u rb a n isz tik a , a szociológia és m ás tu d o m á n y o k k u ta tá s i e re d m én y e it kell igénybe vennie. Az ezt k ö v ető előadás h an g sú ly o zta, h o g y a te le p ü lé sh á ló z a tra az o sz tá ly sz erk ez et v á lto z á sa , az átréteg ző d és, illetve a v á n d o rlá s g y ak o ro l je len tő s h a tá st. A z előadó k iem elte, hogy a n ag y o b b regio n ális k ö z p o n to k n a k k o n c e n trá lt fejlesztése bizonyos eg y e n sú ly t te re m th e t a te le p ü lé sh á ló z a t k iseb b te rü le t i egységeiben, m a jd fe lh ív ta a figyelm et a rra , hogy o ly an te lep ü lésh á ló za t-fe jle sz tési te rv e k készítése k ív á n a to s, am elyek a tá v la ti te le p ü lé sh á ló z a t k ifejlő d ését nem a k a d ály o zz ák , ső t elősegítik. A k o n feren cia neg y ed ik té m á ja a tá rs a d a lm i fejlődés és a v á ro sla k ó k é le t form áin ak k a p c s o la tá t elem ezte, h an g sú ly o zv a a m ű sz ak i és n em m ű sz ak i „ v o n a tk o z á so k ” e lh a tá ro lá sá n a k nehézségét. V égül az előadó a v áro so k te rü le té n e k
n ö v ek e d ését, az in té z m é n y e k te rü le tsz ü k sé g le té t és m ás, a te lep ü lésszerk ezetre b efo ly á st gyak o rló té n y e z ő k sz erep ét em elte ki. A konferen cia előadói és hozzászólói m e g á lla p íto ttá k , h o g y a te le p ü lé stu d o m á n y n a k a tá rs tu d o m á n y o k k a l v aló e g y ü ttm ű k ö d é se első so rb an a tá v la ti te rv e z é s so rán v álik szükségessé. A tá rs tu d o m á n y o k k ö z ö tt ped ig k iem elkedő fig y elm et sz e n te lte k a n é p e ssé g tu d o m á n y , a te lep ü lés-, ill. a szo ciális-k u ltu rális s ta tis z tik a ere d m én y ein ek és k u ta tá s a in a k . F. M .
I N D E X 2 5 .1 9 1
DEM OGRÁFIA M egjelenik negyedévenként Felelős szerkesztő: dr. S zabady E gon Szerkesztőség: B u d a p est, K S H N épességtudom ányi K u ta tó Csoport, Y., V eres P á ln é u . 10. Telefon: 181-609 K ia d ó h iv a ta l: B u d a p est I I. K eleti K áro ly u tc a lS /b T elefon: 358-530 K iad ásért felel a S tatisztik ai K iadó V állalat igazgatója T erjeszti a M agyar P o sta. E lőfizethető b árm ely p o sta h iv a ta ln á l, a kézbesítőknél, a P o sta hírlapüzleteiben és a P o sta K özponti H írlap Irodánál (K H I. B u d a p e st V., József n ád o r té r 1.) közvetlenül, v ag y csekkbefizetési lapon (csekkszám laszám : egyéni 61 272, közületi 61 066), v a la m in t á tu ta lá ssa l a K H I. MNB. S. sz. egyszám lájára. Előfizetési díj fél évre 32,— , egész évre 64,— F t 67. 3758 A th en aeu m N yom da, B u d a p est. F elelős v ezető: S oproni Béla igazgató
