IRODALMI SZERKESZTŐSÉGÉNEK HANGLEMEZAJÁNLATA

A ~~

IRODALMI SZERKESZTŐSÉGÉNEK HANGLEMEZAJÁNLATA

KALÁKA EGYÜTTES

NÁLATOK LAKNAK-E ÁLLATOK? Megzenésített versek az állatvilág legkülönfélébb lakóiról, köztük a zsiráfról és a medvéről, a kengururól és a páviánról valamint az emberről, többek között Tandori Dezső, Weöres Sándor, Csukás István, Tamkó Sirató Károly és Kányádi Sándor tollából

•

FILM KULTÚRA

XXV. évfolyam

A MAGYAR FILMINTÉZET FOLYÓIRATA

89/1

Szerkeszt6ség: Erdélyt Ágnes (szerkeszt6) • Fraunhoffer Marxjózsef (fe1e16s kiadó) • Urbán Mária (szerkeszt6)

Péter (tervez6szerkeszt6)

"

Tartalom Hungarica 3 Balogh Gyöngyi: A festői történelmi film mestere Kertész Milufly p41yake;:dise 18 Czakó Ágnes: Forgatókönyvíró: Balázs Béla (Berlin, 1926-31) 30 Petjési Zsuzsa: Székely jános (1901-1958) útja a néinet hangosfilmig

48 Lukács György: A film poétíkéja (Erdélyi Ágnes fordítása) . . Reflektor 51 Letört büszkeség . Besdlgetis Bereményi G/d.'Oal (Pintér judit) 62 Hirsch Tibor: Történelem felül-, alul- és 01dalnézetból Bereményi GIQl: Eldor4d6

Magyarul - Idilf"öldön 36 Veress józsef: Noteszlapok a Bécsi M,agyar FUm-Múzeum . Újságból • 70 Bergendy Péter: Fesd falra az ördögöt! Ps~chol6giai esettanulm4ny at Ördögűző ról Te6ria , 42 jörg Schweinitz: Lukács György: A film 80 Contents poétikája című cikke és az 1913-as év német 'filmirodalma (fordította: Czakójudit és Magyar Róza)

•

of

• Számunk munkatársai Balogh Gyöngyi. 1950-ben született Öcsödön. 1971-ben a debreceni Tanítóképzőn, majd 1975ben az ELTE BTK népművelési szakán szerzett diplomát. Humphrey Bogartrólírt kismonográfiát. A Magyar Filmintézet filmtárosa. Bergendy Péter. 1964-ben született Budapesten. Az ELTE BTK pszichológia szakának végzős hallgatója. A televízió gyermekosztályának külsős szerkesztője, a Magyar Filmintézet tudományos gyakornoka. Czakó Ágnes. 1959-ben született Budapesten. Az ELTE Bölcsészkarán végzett 1983-ban, történelem-levéltár-általános germanisztika szakon. A Magyar Filmintézet filmtárosa. Hirsch Tibor. 1955-ben született Budapesten. Az ELTE BTK-n végzett 1979-ben magyar-angolösszehasonlító irodalomtörténet szakon. A Magyar Filmintézet tudományos kutatója.

Perjési Zsuzsa: 1952-ben született Budapesten. Az egri Tanárképző Főiskola levelező tagozatán

I

végzett 1983-ban, népművelés-pedagógia szakon. A Magyar Filmintézet filmtárosa. Pintér judit. 1950-ben született Gyöngyösön. 1976-ban végzett az ELTE BTK magyar-olasz szakán. A Magyar Filmintézet munkatársa. Schweinitz,jörg, dr. 1953-ban született Potsdamban. A lipcsei Karl Marx Egyetem bölcsészkarán tanult, 1981-ben írta meg disszertációját filmesztétikából. Az NDK Tudományos Akadémiáján dolgozik, a Filmelméleti Intézet igazgató helyettese.

Veressfoesef 1934-ben született Miskolcon. 1956ban végzett a KLTE magyar-orosz szakán, Középiskolában tanított, majd a KLT'E oktatója volt (legutóbb docensként). 1978-ban került a Moképhez főosztályvezetőként, majd igazgatóhelyettes lett. 1984-től a Magyar Filmintézetnél van, beosztása: a Filmarchívum vezetője, igazgatóhelyettes, illetve - jelenleg is - tudományos igazgató. Az irodalomtudományok kandidátusa (1976), SZOT-díjas (1977). A Népszabadság kritikusa.

Szerkesztőbizottság Berkes Ildikó Czakó Ágnes Forgács Iván Györffy Miklós Hirsch Tibor Kőháti Zsolt (elnök) Réz András

A címlapon: Lucy Doraine Kertész Mihály Szodoma és Gomorra cimü, 1922-es filmjében

2

HUNGARICA

.

\

A Filmkultúra jelen számában a Magyar Filmintézet tudományos programjai közül a Hungarica összefoglaló néven futó kutatás mutatkozik be. Az írások, tanulmányok többsége az intézetben 1988 október 19-20-án tartott konferencián hangzott el; s az ott fel merült kiegészítések, viták után kapták meg azt a formájukat, amelyek véleményünk szerint a szélesebb közönség érdeklődését is kielégíthetik. Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a Magyar Filmintézet Hungarica-kutatása szakítani kíván azzal a közkeletű felfogással, amely nem csekély önteltséggel állítja: "A magyarok teremtették meg Hollywoodot" , és elsősorban azokra a jelenségekre kíván összpontosítani, ahol a magyarság a külföldön dolgozó filmeseinket illetően nem csupán etnikai adalék, hanem mérhető és vizsgálható a mentalitások és kulturális környezetek egymással viaskodó, egymást megtermékenyítő hatása is. Ugy gondoljuk, hogy a Hungarica-kutatás ebben az értelemben kettős haszonnal járhat, egyfelől pontosabban elemezhet jük a kulturális átadás-befogadás szituációit, másfelől határozottabb tényanyaghoz jutunk a századik születésnapja felé közelítő mozi nemzeti és internacionális jellegzetességeinek feltárásában.

A festői történelmi film mestere Kertész Mihály pályakezdése l. Kertész

Mihály Budapesten

A Magyar Filmintézet - néhány filmlexikon adataiból kiindulva - 1988-ra tervezte Kertész Mihály születése századik évfordulójának megünneplését. Az évfordulóra készülve ellentmondásos adatok merültek fel születésével kapcsolatban. A források többsége 1888 december 24-ét jelöli meg. A Schöpflin Aladár által szerkesztett Magyar Színművészeti Lexikon 1886 december 24-ét adja meg születési dátumként. Egy amerikai adatokon alapuló mű szerzője sze-

rint 1892.szentestéjén született. A Budapesti Izraelita Hitközség Anyakönyvi Hivatalának nyilvántartása szerint 1886 december 24-én született Kertész Kaminer Manó, aki minden valószínűség szerint azonos Kertész Mihállyal. Kertész eredeti családi neve Kaminer volt, s 1888 december 25-én nincs bejegyezve Kertész Kaminer nevű újszülött. Családjáról, gyermekkoráról is ellentmondásosan szólnak a források. Egyesek szerint jómódú polgári család gyermeke. l Más változatok, melyeket valószínűleg maga Kertész terjesztett, 3

self made mán-ként jellemzik. 1. változat: Kőműves fiaként született a Nagykorona utcában. Kisgyermekként az ebédet hordta apjának, aki a Bazilika építésén dolgozott. Később vizet árult a N épszínházban. Sörért és cigarettáért szaladt a színészek küldönceként. Tizennégy' éves koráhall felcsapott vándorszínésznek. \,pg-ül a sziniakadérniára került." 2. változat: Budapesti iparos műhelyben látta meg a napvilágot. Ellenállhatatlan művészi hivatottság ébredt benne, miközben édességet árult Budapest legszegényebb színházaiban." 3. változat: Színházakban statisztált mint kis gyermek, amire a nyomor késztette, nem művészi ambíciók. Tizenhat évesen vándorcirkuszhoz szegődött, artistaként járta be Európát, így gyűjtött kis alaptőkét, hogy beiratkozhassék a "K. U.K. Színiakadémiára" .4 Bálint Lajos, a pécsi albérleti szobatárs így emlékezik: ,,l907-ben Pécsen színészkedett, már akkor világosan látta, hogy nem jó színész. »Hiányzik belőlem valami, s úgy látom, hogy csak töredékét tudom megcsinálni annak, amit érzek és képzelek. Szeretnék inkább rendező lenni. Ott talán megvalósíthatom azt, amit magamban elgondolok. De van itt valami, ami mindennél jobban érdekel. N em t~dom mi a véleményed a filmről. Én csodálatos távlatokat látok benne. Olyan lehetőségeket ad, amire a színpad szűk keretei sohasem képesek ... "; 190H-ban Szegedre került, itt aratta első színpadi sikereit." WIl-ben Beöthy László szerződtette a Magyar Színházhoz. Valószínű, hogy a Magyar Színház tagjaként került kapcsolatba a filmmel. 19l2-ben összebarátkozott Siklósi Ivánnal, aki ismert filmfeliratíró volt. A Siklósi által írt Ma és holnap Kertész első rendezése, melybe színészként is közreműködött. Bálint Lajos emlékezése szerint nagyon elégedetlen volt az eredménynyel: "Ez még kezdetnek is kevés - mondta -, sem én, sem a technikusaim nem tudnak eleget. Én mindenesetre meg fogom tanulni."? 191:1 nyarán Kertész az akkori legjelentősebb európai filmközpontba, Koppenhágába ment tanulni. Statisztaként, asszisztensként, vágóként és színészként dolgozott. Koppenhágai színészi rnunkájáról így ad hírt a Mozgóf/nykép-Híradó: "Waldeniar Psylandernak, a Nordisk eddigi férfisztárjának minden nimbusz a veszedelemben forog.?" Egyes életrajzírók szerint filmet is rendezett Dániában, amelyet állítólag Londonban rnegtaláltak." Charles Francisko azt állítja, hogy Kortesz Stockholmba is elkerült, ahol Stiller és Sjöströrn mellett dolgozott. I" Ezt a Chaplin című svéd folyóirat nem tartja valószínűnek: "a két hí4

o

o

res rendező még a húszas évek elején sem alkalmazott segedrendezőt vagy segédoperatőrt." II Kertész mindössze néhány hónapig volt Dániában, ami mégis elég volt, hogy átsugározzék rá a dán film tekintélye. Szándékai, eszményei szernszögéböl értékelte a dániai tapasztalatokat: "nem használják ki a film lehetőségeit" - mondta. A dán filmet, melytől az expresszionizmus és a német kamarajáték csúcspont jaihoz is út vezet, Kertész szinte már hollywoodi szemmel nézte: " ... a színpad sohasem tud teljes illúzióval nagyobb tömegeket mozgatni, akármennyi statisztát zsúfolnak is össze. A filmnek megvan erre minden módja. Itt kellene a dánoknak is irányt mutatni. Nekik ilyenekre még bőséges tőke is rendelkezésükre állt."12 Kertész a Nordisk iskoláját járta ki, de az amerikai mintát tartetra követésre méltónak. "Igyekeztem a sablontól eltérően, igazi amerikai stílben elkészíteni a filmet." - nyilatkozik a Fekete szivárvány ról. 1:1 Kertész olyan városban él, ahol ekkor Balázs Béla és Lukács György gondolkoznak a művészetről, az új művészetről, a filmről is. A fiatal rendező, amerikai példaképeitől eltérő en, tudatos alkotó. A szaklapok hasábjain rendszeresen kifejti nézeteit a születő új művészet problémáiról. Cikkei a filmrendezés profizmusát hangsúlyozzák: "kifejezetten szakszerűséget és hosszas gyakorlatot igényel." 14Irásait az esztétikai és kereskedelmi terminológiának a mai olvasó számára érdekes egysége jellemzi. A hazai filmg\ürtást megalapozó "Ielkes kis csapat" célja, hogy ,:a magyar filmet művészivé és exportképessé tegye."!" A magas művészi színvonal egyben lukratív üzlet. If; Ha a nagytőke megérti az új művészetben rejlő üzleti lehetőségeket, "a magyar filmmárka is diadalmas fénnyel fog ragyogni a kultúrvilágban helyet foglaló előkelő filmek sorában."!' A Mozihétben máig is érvényes módon fejti ki a populáris akciófilm esztétikai alapelvét: "az egyik akciónak, az _:g-vikjelenetnek magyarázni kell a másikat. .. Igy lehet csak elkerülni azt, hogy a színész aláhúzza, eljátssza a jeleneteket."!" Már Kertész is rájön arra, amit később Kulesov is felfedez: nem a kamera előtt, hanem a montázs összefüggésében jön létre az érzelemkifejezés. Ha tehát az ábrázolt alak valamilyen érzeimét akarjuk megjeleníteni, "akkor ezt az érzését ott nem játszhat ja már meg, hanem az e~őző jelenet vagy jelenetek kell hogy ... megismertessék velünk."!" Kertész "a való élet megható és meleg közvetlenségének hatását"!" akarja kiváltani. Eszménye a film gyerekkorára jellemző vad gesztikulálással szemben és a naiv "művészfilm" formák színpadias "érzelemkife-

jezésével" is ellentétben a "nyugodt filmjáték. "~I geiről beszél a festőnek; hatalmas mezőn, pom- ... pás leány-virágok kelnek életre ... "26 Molnár A mai napig meg nem fakul t nagyszerű gondolat! Ferenc elégedett az eredménnyel: "Kij~lentette: Dániaból hazatérve az Uher gyárnál forgatta látott a télen egy amerikai Ördög filmet és hatáe.Rablélek círnű filmet, mely közönségsikert ara- rozottan az amerikai film fölött áll az, amelyet a tott. 1914-bEm Kolozsvárott,janovicsjenő film- Phönix filmgyár készített. "27 Kertész utolsó magyarországi éveiben az operett műfaja segítségévállalatánál készíti el a Bánk bán filmváltozatát, mellyel kritikai elismerést arat. A következő je- vel hozta összhangba a látványosság iránti igélentősebb állomás a Kinoriport vállalat, ahol fő- nyeit a hazai filmgyárak anyagi lehetőségeível. Ez számára egyelőre a nagyszabású kosztümös leg színvonalas irodalmi adaptációkat készít. Magyarországi pályájának csúcspontja a Phönix .történelmi filmek pótléka. A Tatárjárás sikere után elkészítette a Vará;:;keringót és a Víg filmgyárnál töltött időszak, melynek főrendezőjeként 1917 -18-ban húsz filmet készített. Az özvegyet. Filmjei eljutottak Bécsbe, Berlinbe, Prágába. 1912-től 1919-ig készített 44 filmből ma már • A Tanácsköztársaság idején tagja a Művészeti csak aJön az öcsém (1919) látható, valamint néhány méter töredék A szentjóbi erdő titká ból Bizottságnak és a SzínGszvizsgáló zsűrinek. El(1917) és Az ezredesből (1918). Fennmaradt egy készíti aJön az öcsém című agitációs filmet. V álrészlet a Farkas (1916) forgatókönyvéből és A to- lalja a május l-ji ünnepségekről szóló híradófelvételek legfőbb felügyeletét. Propaganda míísolonc (1914) forgatókönyve. A korabeli filmismerrokban személyesen is fellép. Mindezek után tetésekből kibontakozik a máris nagy tekintélyű ifjú rendező alakja. A Mozgófénykép Híradó így meglepő hirtelen távozása 1919 májusában. "A Tanácsköztársaság alatt az egyetlen feltünést kezdi három filmjének bemutatását: "tulajdonkeltő távozás Kertész Mihályé volt ... " - írja képpen elegendő, ha ezekről' megírjuk, hogy Kertész Mihály rendezte ... "~~A Senkifiáról ír- Magyar Bálínt." Egyes életrajzírók az államosítással magarázzák hirtelen távozását." A direkják 1917-ben: "Minden jeleneten meglátszik, hogy ezt csak Kertész Mihály rendezhette ."n tórium müvészetpolitíkája nem kedvezett a KerFilmjeit gyakran hasonlítják dán és amerikai fil- tészt érdeklő műfajoknak: "A magyar filmgyárakban jelenleg készülő burzsoá-stílusú filmek mekhez. Ez a dicséret felső fokának számított. készítése abbabagyandó, és a mai kor szelleméKülönösen kedvelte a fordulatos melodramatikus és bűnügyi történeteket, de a komoly am- nek megfelelő filmek készítendők." - írta Radó István 'egy beadványában." Kertész Mihály biciójú irodalmi adaptációtól az újságcikkekre alapozott aktuális történetig és a burleszk ele- ezeknek a halálra ítélt "burzsoá-stílusú" filmeknek a mestere volt. Lehetséges, hogy mindenmekkel dolgozó bohózatig, vagy a forradalmi propaganda filmig mindent -megpróbált. "Kü- képpen elment volna: a Sascha-film ajánlatától régi vágyának, a monumentális kosztümös fillön elismerés illeti meg Kertész Mihályt, a renmeknek megvalósítását remélhette. Gál Ernő dezőt, aki minden új filmben új oldaláról mutatkozik be ... "11 - írja róla a Mozihét. már 1917 -ben előre látta a feltartóztathatatlan Kezdettől fogva és mindvégig nagy jelentősévilágkarrierre rendelt Kertész jövőjét: "Hol végget tulajdonít a látvány szenzációjának. A tolone ződik Korda Sándor karrierje, nem tudom; azt esetében a forgatókönyvtől eltérve pompás fel- hiszem, ott, ahová vágya vezeti, a hírnév, vagyon, munkátlan boldog élet, fiatal öregség, vonulássá formálta az esküvői jelenetet, felhasznagy-nagy szivarok társaságában. Kertész Minálva a torockói templomba vasárnapi istentiszteletre összegyűlt, ünnepi népviseletbe öltözött hály pedig az első lesz, akit a külföld felismer, és híveket. Az utolsó hajnalban egzotikus helyszín a kit a megnyíló sorompókon keresztül nyugatra látványosság forrása. A Senkifia méltatóikiemevisz az expresszvonat, olyan hírnév felé, amelik a kerti ünnepély látványos megrendezését." lyet nálunk senki sem érhet el."!' Kertész már itthon is perfekt hollywoodi stílű mester. N eMolnár Ferenc Ördögéből is látványos filmet csinál. A Mozivilágírja: "Olyan rendezői boszormeskürty István írja: "Az amerikai stílus ez: kányságok vannak benne, aminők párjukat rit- megadni a témát az írónak, felvázolni, ő majd kikítják ... Van egy jelenet, ahol jános, a festő al- dolgozza. N em véletlen tehát, hogy Kertész Hollywoodban, s 1962-ben bumát forgatja. Egymásután jelennek meg a meggyökeresedett bekövetkezett haláláig ott is maradt, Korda vilegismertebb képek boszorkányos életszerűséggel beállítva. Munkácsy, Böcklin stb. művei - s szont mindig is vendég maradt Amerikában, s valamennyi megelevenedik a végén, mint egy London lett a főhadiszállása. "n élőkép ... Avagy amikor az ördög az élet szép sé5

l

2. Kertész Mihály Bécsben

difikálták. Az olaszok már a tízes években végigjátszották a tipikus témák skáláját. A műfaj még a némafilm idején megérett, elérte a tökély t, a.) A Szodoma és Gomorra azóta sem változott. Rajta kívül ez talán csak a Az osztrák filmipar és játékfilmgyártás alapítási idejének nagy producere Sascha Kolowrat. A burleszkről mondható még el. Igaz, hogya westernt is korán sztenderdizálták, de a western kémozi- és autó bolond gróf, a cseh főnemesség sarja, finom szimattal bírt a tehetségek iránt. N á- sőbb még többször radikális an átalakult. "Az ilyen filmeknek sem a tartalma, sem a formája la indultak a világsiker felé Korda, Kertész, azóta sem sokat változott." - írják épp a SaschaWilli Forst, Marlene Dietrich és Paula Wessely. Kolowrat vállalata, a Sascha Film 1911 és 1927 filmek kapcsán egy modern filmenciklopédia között 140 játékfilmet produkált." Az Első Köz- szerzőr." A kosztümös szuperfilm műfaja nem azért statikus, mert rosszabb másoknál. Másról társaság szakadatlan krízisektől rázkódtatott éveiben Kolowrat cége igazi világfiimeket ké- van szó. Ősi látványosságok triviális struktúráit szített. Amerikai útja során látta a producer-gróf őrzi. Legfeljebb egy szempontból látszott fejlődni a műfaj az elmúlt évtizedekben: több erőszaGriffith Türelmetlenségét. Miután Griffith átvette a kezdeményezést, melyet az olaszok a kot és erotikát fogadott be, ám ezzel sem tett Cabiriával magukhoz ragadtak, Kolowrat euró- mást, csupán csak utolérte azt a szintet, ahol a pai választ akart adni Hollywocdnak." Kolowtörténelmi-fantasztikus regény száz évvel korábban tartott. Jókai Bar Noémija például két rat és a magyar film kapcsolatai nagyon jók. legyőzi ellenfelét Korda Sándor írja 1917-ben: "aki a magyar film- kardcsapással egyértelműen gyártás háborús történetét megírja, feltétlenül de azért nem tartóztatja meg magát a harmadiktól : "Az óriás térdre bukott a csapástól, s csak sokat kell, hogy foglalkozzék Kolowrat Sándor nagy, erős karját bírta maga elé tartani még; de gróffal, mert ha a magyar filmipar a háborúban Bar Noémi megragadta öklét egyik vaskezével, minden technikai eszköz, minden nyersanyag híján mégis csak valahogy fel tudott növekedni, hogy csontjai ropogtak bele, s egy végső rettentő az nagyrészben az ő érdeme.v" Kolowrat Amecsapást mért ellenfele sisakjára. A lesújtó acél alatt szikrát hánytak a gyémántok és top ázok , rikából importálta a filmmodelleket és Budapestről a kreativitást. A vállalat Korda: Prinz und mintha villám sújtott volna. S mintha villámsújBettelknabe (Koldus és királyfi) (1920) című film- tott volna, úgy esett le holtan, hanyatt az arajével tett szert nemzetközi tekintélyre." A ma- nyos emelvényről il nagy rengeteg óriás, holt gyar film inkább az amerikai filmhez kapcsolószemeit szétmeresztve a nagy halálos éjszakában.?" Mint Conan vagy Rambo! Jókai ezt dott, az osztrák inkább a némethez. A magyar 1856-ban írta; filmen még 1956-ban sem lehet rendezők osztrák filmjei sajátos, a későbbi fejlőilyet csinálni, csak a nyolcvanas évektől. A műdéstől eltérő vonalakat képviseltek Ausztria filmtörténetében. »Ezeket a filmeket mindenek faj hajlamai kezdettől fogva változatlanok. előtt a külföldnek szán ták, feladatuk az volt, Sadoul például megbotránkozva írja, hogy hogy devizabevételeket hozzanak." - írja Cecil B. de Mille "a Bibliából vett témákat erotikával és szadizmussal füszerezte."" A történelWalter Fritz." mi szuperfilm tárgya az erőszak és az erotika Kertész már idehaza erre készült, a világpiacra akart betörni. A kosztümös film müfaját rnélszerepe a történelemben. tatva írta 1918-ban a Mozihétben: "Sajnos náAz 1!J22-ben bemutatott Szodoma és Gomorra egy évig készült." A nagy tömegeket mozgató, lunk egyelőre még gondolni sem lehet arra, monumentális film statisztái között ott van Willi hogy ilyen filmek készítéséhez fogjunk. Mert hát milyen magyar kosztümös filmekrőllehetne Forst és Balázs Béla.43 A Bécs mellett felépített Astarte temploma minden idők egyik legnaszó?" A falu rosszát és a Bánk bánt veszi elő példagyobb fílmdíszlete." ként. "Az ilyen filmek mondhatni hatás nélkül A jelentéktelen műnek csak a korabeli élmémaradnak az internacionális filmpiacon. A magyar történelmi kultúrát a külföld nem tudja ér- nyekre vonatkoztatva van valamilyen értelme, a tékelni. Már pedig egyik magyar gyár vagy ma- jelentékeny mű a későbbi nemzedékek számára gyar rendező célja sem lehet az, hogy egy kis ér- is friss marad. A jelentéktelen rnű egy eltúnt világ tanusága, a jelentékeny mű saját sorsunké. A dekközösség számára dolgozzék, alkosson, amijelentéktelen mű a múltra nyíló ablak, a jelentékor a filmnek éppen az a nagyszerű sajátossága, keny mű örök tükör. A történész, a filológus száhogy általánosan élvezhető minden náció szárnára.":" mára a jelentéktelen mű is jelentős, de mint korA kosztümös történelmi filmet igen korán ko- tünet és nem mint esztétikum. A klasszikus 6

műalkotás zárt jelkészletű, képzeletszerű nyelvet bocsát az utókor rendelkezésére, melybe bizonyos szinten teljességigénnyel és hamisítás nélkül belefogalmazhatók a mindenkori jelen gondjai: minden nemzedéknek segít megfogalmazni magát. A filmművészet akkor születik, amikor ilyen, minden társadalmi összeomlásból és újjászületésből újra feltámadó műveket képes létrehozni. Az autentikus műalkotás ebben az értelemben akkor is örökkévaló, ha ezen belül vannak is kifáradási periódusai: egy-egy nemzedék számára semmit sem jelent, ha az előző túl sokat beszélt róla, lestrapálta, kompromittálta, rossz ügyek szekere elé fogta. (A nem autentikus interpretáció az értelem megszüntetésének művészete.) Kertész filmjében meglepőerr sok olyan érzést, problérnát, konfliktust találunk, amelyek aktualitása változatlan. Eredeti, élő, meglepő, meghökkentő feldolgozásuk azonban" hiá,nyzik. A film ma sem teljesen élettelen és közönyös, de keletkezése idején sem nyújtott katartikus élményt. Az amerikai filmek dinamikájával bemuta-

tott börze az első színhely. Harber bankár (Georg Reimers) spekulációi százezreket tesznek. tönkre. "Rabló!" - kiáltja az autóra felkapaszkodó tönkrement ember, akit Harber a kerekek alá lök. Hatásos száguldó premier plant látU:nk az autózó milliomos kíméletlen arcáról. A szociális vonatkozások jelzésével indító film koncepciója szerint a gazdagok könyörtelensége és cinizmus a váltja ki a történelmi katasztrófákat. A film a megosztott világ egyik régiójáról szól, a fölül levőkről, de alulról jött figurát figyel meg közöttük. A felül levők a társadalmon élösködnek, a mondén világ a felül levökön. f\ sztoritípus, amelyre Kertész filmje épül, a Kaméliás hölgy megfordítása. Dumas hősnőjétől, aki jó, azt követelik, hogy rossz legyen. Mary t (Lucy Doraine) sem hagyják belátása szerint élni, de tőle, aki élvezi a roszat, azt követeleik, hogy jó legyen. Dumas hősnőjét azért tiltja el fiától az apa, mert félti tőle a fiát. A Srodoma és Gomorra tilalma fordított: itt a nőt félti a fiától. Az utóbbi sztorit talán úgy is tekinthetjük, hogy kibeszéli az előbbi mű apafigurájának álszent racionalizá-

•

7

ciói, önigazoló öncsalásai mögött rejlő mélylélektani titkot. Az érzelmes melodrámák nemes gesztusai mögött a Totem és tabu ban leírt barbár harc folyik, harc a nőstényért. A XX. századi tömegkultúra a körmönfont és patetikus XIX. századi racionalizációkból kihámozza a nyersebb, ősibb, mitológiai struktúrákat. A súlyos bájakkal megáldott Lucy Doraine ígézöen, vidáman korrumpált rubensi erővel, hetyke szecessziós frivolitásba oltott barokk bájjal gurul végig a filmen. Az imádók önpusztítással zsarolják Mary t, ők veszik át a szűzlány szerepét. A pislogó, tipegő nő lelkében tombolnak Szodoma és Gomorra kísértései. Harber bankár feleségül kéri megunt szeretője lányát, a lány pedig kérője fiát, az ifjabbik Harbert csábítja el. Mary mindkét viszonya majdnem-vérfertőzés. A kettős szinte-vérfertőzés eredménye Mary totális perverziója: az egyik férfi szinte az apja, a másik szinte a fia. A kettős abnormitással, a mondén élet mindenoldalú perverzitásával egy másik viszonyt állít szembe a film, a szegény művész ideális szer~mét. Igy persze a jó is csak a rosszat növeli, Mary szerelmeinek számát. Az érzelmek választottja a művész. az érzékeké a bankár fia, az érdekeké az öreg bankár. Hősnőnk az előbbit sajnálkozva lekezeli, a másodikkal feketemisézik a pincében, a harmadikhoz feleségül akar menni. A palotában és nagy parkjában ünnep az élet, s ha Mary elviseli az öreget, akkor élvezheti az összes többi férfit. A film szerkezete a posztneorealista filmekére hasonlít. A hétköznapok kíméletlenségét és a kisember nehéz sorsát csak jelzi. Figyelme a felsőbb körök hivalkodó fogyasztása, anyagi és szellemi pazarlása, cinikus erkölcse felé fordul. Bemutatja a kultúra kallódó képviselőit, a szellemi pazarlás és az értékek hitelvesztésének áldozatait. A cselekmény kerete a high society mulatsága, egy nagy party, akárcsak az Édes életben vagy az Ejszakában. Egy nőalak konfliktusa, választása áll a középpontban, akárcsak az Antonioni-filmekben. Szembetünő a jazzkorszak és a hatvanas évek narratív struktúráinak rokonsága. A fitos orrú, kerek arcú, élveteg, szemtelen mosolyú Lucy Doraine kezdettől ösztönösen nem vesz senkit és semmit komolyan. Később az általa okozott tragédiából vonja le életszabályként, a film közepén meg is fogalmazza. hogy semmit sem szabad komolyan venni. A frivol estélyen, a cselekményelőrehaladásával egyszerre mintha átlépnénk Fellini vagy Antonioni motívumai közül Pasolini Sade-filmjébe, vagy egyenesen Sade világába, a hősnő itt már Juliette rokona, erkölcstelensége programszerűvé, profi vá válik. 8



•

Nagyon jó Lucy Doraine jelmeze. Csápok, rovarszárnyak remegnek körülötte. "Most minden jó meghalt bennem és minden rossz felébredt" mondja Mary, miután cinizmusával és frivolitásával öngyilkosságba hajszolta a rajongó művészt. Hősnőnk borzas hajú, kifordult szernű, intrikus fúriává változik, sátáni arccal, görbe félmosollyal élvezi rnűvét, a zűrzavart és pusztulást. Lucy Doraine melodráma-hősnőként több véres bűnt és áruló pálfordulástprodukál, mint egy modern thriller hősnője. Ongyilkosságba hajszolja egyik udvarlóját, a niasikkal megilleli a harmadikat, fiúval az apát, aztán a fiút, aki csak eszköze volt, gyilkosként feljelenti. Közben magát sajnálja, mint megrontott ártatlanságot. A halálos ítélet sem töri meg, a siralomházban is kísérletet tesz a pap elcsábítására. Minduntalan rossz útra akarja vinni jó útra vezetőjét. A Szodoma és Gomorra szerkezete olyan, rnintha Antonioni Éjszakájába, beékelnénk Pasolini filmjét vagy Fellini Edes életébe Fellini Satyricon ját. Kertész ekkor még minden lehet. Elemzett filmjéből még a későbbi európai rnűvészfilm felé is vezetnek utak. De az amerikai tömegfilm felé is. Eduard (Walter Slezak) és Mary kettőse a klasszikus komédia felé mutat. A kolostorból érkező fiút elcsábító dörzsölt 'szalonbestia története például Preston Sturges The Lady Eve (Lady Éva) című filmjére emlékeztet, Mary és Eduard sétája az esti parkban, a vízesés előtt, a sodró fények által szédítövé varázsolt légyott a Platinum Blonde (Platinaszőke) (Capra) parkjelenetét vetíti elő. Bár a harmincas és negyvenes években Kertész Sturges és Capra nagy versenytársa, ebből itt még nem sok látszik, a klasszikus komédia lélektani finomságai nem bontakozhatnak ki a moralizáló világdráma álsúlyokkal, ideológiai ballasztokkal terhelt kereteiben. Mary légyottra hívja két konkurens udvarlóját a japán pavilonba, majd három álmot lát. Első álmában az ifjabb Harber társaságában megöli az idősebbet. Második álmában 11Il'gcsalja Lótot egész Szodomával. A harmadikban diktátornőként romlásba dönti Gomorrát. Megjavult, jó lányként ébred, ami nem is olyan nehéz, mert a film minden vágykiélést az álom síkokra helyezett. Rossz lányként álmodunk, jó lányként ébredünk: jó lány és rossz lány Wolfenstein és Lcites':' könyvében vizsgált konfliktusának sajátos megoldasát kapjuk. Az amerikai film csak az 1929-es válság után állít a jazzkorszak frivol női helyére Harnupípökéket. Kertész itt Herczeg és Molnár frivol nőit közvetlenül, egy éjszakán akarja átalakítani Hamupípökévé. Mary élő, többdimenziós alak_ A többi

figura egy-egy életlehetőséget képviselő elvont szimbólum. Mary a különböző életlehetőségek között önmaga számára kérdésessé váló ember. Az aranyifjú kritikátlanul imádja a nőt, a művész krtikusan imádja, a pap ellenkezve kívánja, a bankár megvásárolja. Különféle törekvések és viszonyok kereszttüzében virágzik ki Lucy Doraine szenvtelen csábossága. Ez a nagy női erő feladatot keres és a film végén ugyanúgy átváltozik mint Justine az Alexandriai négyesben. Azon a ponton, ahol az élvezetekben nem találunk már semmi örömöt, éppúgy belevethetjük magunkat az élvezetek ellentétébe is; csak az a baj, hogy ami az Alexandriai négyesben nyugtalanító átváltozás, itt konvencionális megjavulássá laposodik. Harry (Kurt Ehrle) kő-nővel vívódik a műtermében, félkész szobor-asszonnyal küzd a vésője. Szerelme kőszívű immoralitása is a félkész nő ridegsége. A film végén a kész nő már nem kő, a lélektelen szex-bálvány élő, érző aszszonyként ébred magára. Lucy Doraine (eredeti nevén Kovács Ilonka) a film készítésekor Kertész felesége. A film erőltetett politikai dimenziója nem áll erős lábakon, mélylélektani dimenziója koherensebb. Mintha az egész emberiséget és világtörténelmet azért sorakoztatná fel egy féltékeny ifjú férj túldimenzionált vágyálma, hogy megfékezzen egy - talán, ki tudja - megbízhatatlan feleséget. A piet ykalapoknak hálás témát szolgáltató botrányok után Kertész és Lucy Doraine még Bécsben elváltak. Maradt a Szodoma és Gomorra, egy személyes lidércnyomás kivetítéseként, egy rossz házasság emlékműveként. A gazdaság, a piac kegyetlenségét a jelen-színekben mutatja be Kertész filmje, a politika kegyetlenségét a múlt- és álom-színekben, melyek szintén megkettőződnek: a szodomai történetbe úgy iktatja be a gomorrait, mint a szodomait a jelenbe. A Seodoma és Gomorrában ajelen adja fel a problémát, ez a főcselekmény miliője, a döntés színhelye. A múltképek felidézik, hogyan lehet elrontani a döntést. A hamis döntés a múltba lök vissza, minél hamisabb, annál barbárabb múltba. A szodomai színt az éljenző, ünneplő, zászlót lengető tömeg képe uralja, aki a pillanatban garázdálkodó felelőtlenséget téveszti össze a szabadsággal. "N em akarlak mások karjában látni!" - mondja Lót, de Lia rohan ki az utcára, egyesülni a felajzott tömeggel. Szodoma kollektív káoszában eltűnnek a privátszférák. Új, idegen, pogány istennek hódolnak "atyáink lerontott oltára helyén" - panaszolja Lót Vajda László filmregényében," mely a Genius kiadónál jelent meg; a sikerfilmek regényváltozata nem

mai találmány. A tömeg bálványt cipel és az idegen istennek semmi sem drága; el nem jött örömöket ünnepel a bódult nép. Szodomában obszcén mulatságok, Gomorrában ahadseregek vonulása a középponti motívum; előbb a nép vonul, utóbb a nép ellen vonulnak; Szodomában féktelen ünnep, Gomorrábanholocaust. A gomorrai szín úgy válaszol a szodomaira, ahogy a szodomai és gomorrai színek a londonira és a londonin belül is az előbb látott köznapi Londonra, ahol Mary csak kacérkodik, az álomLondon, ahol öl és halálra ítéltetik. i~\ áll elő a cselekmény négy síkja, két jelen- és' két múlt sík, melyek lépcsőzetesen vezetnek el az egyéni frivolitástól az egyéni destruktivitásig és a tömeges frivolitástól a tömeges desrtuktivitásig. Így egyenes út vezet egy frivol nő könnyelmű és sikamlós gesztusaitól a világhalálig. A szodomai szín lényege a vad örömnek vad terrorba való átcsúszása. A tömegek ösztöneit felszabadító főpap rendjébe belépő Lia már egyfajta állambiztonsági kéjnőként nyomoz a városba leszállt angyal után. A funkcionárusnő és a kéjnő azonosítása inkább a James Bond-filmek pikantériája felé mutat, mint a XX. századi diktatúrák valósága felé. Liát szerelme feljelentése és likvidálása után előléptetik, főpapnői rangot kap. A szodomai színben még zászlót lobogtató nép a gomorrai színben fellázad; addig lobogtatták, amíg végül betevő falat sem jut. A "hajlíthatatlanokat" (ez az önállóan gondolkodók neve Go- . morrában) kényszermunka vagy máglyahalál várja. Az elit a kutyáknak veti a dőzsölés maradékát. Az éhezőket elűzik a kutyák koncától. Halálbüntetés terhe mellett tartozik beszolgáltatni értéktárgyait Gomorra népe. "Megfojtanak bennünket a magas adók!" - mondja Agamemnon, az ellenállás vezére. Előbb Lia légíonáriusai pusztítanak, utóbb a lázadó nép megfékezésére Lia által behívott Ammonitos seregei folytatják művüket. Végtelen mező hemzsegő hangyanépe hömpölyög a szürkületben. Griffith filmjéből. a Türelmetlenségből kölcsönzött vízió. A Srodoma és Gomorra, írta az akkori Illustrierte Kronen-Zeitung; meg akarja mutatni, hogy "a kapitalizmusnak a kereszténység szelleme ellen vétkező gőgje hogyan vonta maga után büntetésként a háborút és a bolsevízrnust.":" Valóhan a Tanácsköztársaság ellen irányul Kertész filmje? Ammonitos serege előbb ötágú csillagokat tartó oszlopok alatt vonul, utóbb azonban kereszteket látunk a csapatok fölött. Vajda László filmregényében csak a Liát kéjnőként bemutató szodomai sík van meg. A gomorraí, melyben Lia 9

Smdoma 'és Gomorra (7922) Lucy Doraine diktátornóként lép fel, és -a politikai motívumok dominálnak, valószínűleg Kertész ötlete lehet. Feltéve, hogy voltak is ötletének aktuálpolitikai konnotációi, a mű aktualizáló tendenciájával szembefordul a motívumok logikája. A felhasznált motívumok közkeletűek, kultúránkban is jól ismertek.jókai Óceániacímű katasztrófaregényében Bar Noémi és társai a dolgozók, Triton város mulatozó lakói pedig ingyenélők. A munka világa és az öröm városa szembeállítás ában a polgár megbotránkozása fejeződik ki, a feudalizmus gazdaságellenes, pazarló és immorális világának elítélése. Ha Kertész tényleg a forradalmat bírálja, akkor ezt olyan motívumokkal teszi, amelyek inkább alkalmasak egy gazdag, fogyasztói társadalom bírálására. Eizenstein is, Balázs is az általánosítás eszközeként méltatták a párhuzamos montázst. A moralizáló világdráma minden nép és kor számára érvényes tanulságokat akar kimondani. Ez is hozzájárul az aktuálpolitikai utalások elhomályosulásához. Hozzájárul továbbá a kultúripar szükséglete. Egy vevőkörről. fogyasztó rétegről sem akar lemondani, ezért célozgatásai nem egyértelműen rajtakaphatók, nem világosan beazonosíthatók, az aktualizáló alkalmazás lehetőségei bizonyos határig nagyon hajlékonyak. Mary amorális, mégis szimpatikus, mert amoralitása az ész parancsa, jól akar élni. A moralizáló figurák, az erényes szobrász és a kolostori paptanár, élettelenek maradnak, mert moráljuk10

nak nincs cselekvő szerepe. Látjuk, hogy az immorális világhoz alkalmazkodó. amoralitás még nagyobb katasztrófákhoz vezet, de a film nem tudja meggyőzően bemutatni, hogy lehet élni a morállal. A kegyetlen világgal szembeállított átkozódó és fenyegetőző, gyűlölködő és lemondást követelő, elvont és savanyú erény sem kevésbé kegyetlen és sivár. A lányát áruba bocsátó anya ugyanolyan rideg és panaszos, mint a nőt erkölcsileg megmentő hősszerelmes. A két figura, a jóra illetve rosszra csábító, akaratlanul egymás karikatúrája lett. A megoldás nem a populáris mitológiák megoldása, hanem a felsőbbség fegyelmező ideáljait közvetítő propagandafilmé. Szerelmi mámor helyett önfeláldozó betegápolás. A házasság mint betegség. A monogámia mint magánklinika. A hódító és birtokló, féltékeny és odaadó, romantikus szerelem számára érzelmi követelés a promiszkuitás elutasítása, és nem morális követelmény. De még a .követelés" szó is túl sokat mond; a tömegkultúra klasszikusai által idealizált romantikus szerelemnek még csak elutasítania sem kell, sor sem kerül a csábításokra, mert a szerelem kifacsar és leköt. A film moralizáló szólamok nélkül is boldogulhatna, ha hitelesen megelevenítené a lány és a szobrász szerelmét, s vonzóvá tudná tenni Harryt, mint férfit, Ez nem sikerül, Harry éppúgy nem vonzó, mint a Casablancában Laszlo Victor. De a Casablancában van hiteles ellenfigura, aki mind az aljassággal (ez Casablancában a feketepiac, Szodomában a tőzsde), mind a kegyetlenséggel (ez Casablancában a fasizmus, Szodomában az ősi, ázsiai despotizmus) szemben áll, mind pedig az örömtelen kötelességgel (melyet Casablancában Laszlo Victor, Szodomában Harry szobrász képvisel). Itt még nem látja Kertész ezt az alternatívát, úgy látszik ehhez át kell hajóznia az óceán túlsó oldalára. Harry dicstelen szerep ének van valami logikája. Minthogy egy gonosz apa vőlegényí szerepet játszik Mary mellett, aki majdnem a lánya, Mary igazi párja, a hozzáillő kérő kell hogy nevelő védő, óvó, rovó apai funkciókat betöltsön, következésképpen ő sem lehet igazi szerető. Az irnádókkal, a moralizáló művésszel és a rajongó fiatalkorúval szemben a pap szerepét játszó V árkonyi Mihály _erős, karakteres, domináns férfit testesít meg. O lenne az ideális szeretö, Várkonyi azonban nem szerethet, így a női beteljesülésre a Mary t körülvevő sok férfi egyike sem nyújt alkalmat. Várkonyi juttatja a cselekmény második (álmodott) síkján vérpadra a hősnőt (mint Bogart a Máltai sólyom ban). Lucy Doraine hatásosan birkózik Várkonyi Mihállyal, ragadozó

kezeivel a férfi mellébe váj, a falfehéren megingó szentre tapasztja villamos hatású kezét. Jó a két ember birkózása, erejük, szenvedélyük felélénkíthetné a filmet, ha komolyan megküzdhetnének egymással. Várkonyi Mihály Rick előképe is lehetne, a film koncepciója azonban Harryt rninősíti "igazivá", nem Várkonyit. A női sztárszerep mellé nem sikerül hasonló súlyú férfiszerepet felépíteni, így a férfiak kisszerűsége akaratlanul a nő promiszkuitását igazolja. A Szodoma és Gommorrát majd a Casablanca teszi jóvá.

b.) A Smdoma és GOmorra összehasonlítása relmetlenséggel

a Tü-

Griffith egységben látja a hit és az életmód pluralizmusa elleni írtóhadjáratot az örömök elleni támadással. Igy fohászkodnak a jeruzsálemi színben a városba bevonuló farizeusok: "Hálát adok neked Uram, hogy különb vagyok a többinél!" Az emberek mozdulata megakad. Griffith legambíciózusabb és még hazájában is korál) jött művének tárgya a kényszerkultúra sokba kerülő diadala a történelemben. A film egyik felirata így szól: "A hölgyek megbotránkozva lát-, ják, hogy az emberek táncolnak." A tánc, a rnulatság az alkohol betiltásától, amit a jelen-szín tisztogató hölgyei művelnek, a máshitűek kiirtásáig (Szent Bertalan éjszakája) és az egész népet, kultúrát elnyelő katasztrófáig (babyloni szín) vezet a cselekmény logikája. A vénkisasszonyok erkölcsvédő kultúrterrorja, az e_wetemes ellenőrzés, a belső gyarmatosítás a munkásoktól vonja el a "megjobbításukra", boldogításukra szánt anyagi eszközöket. Nyomor, munkanélküliség, lázongás, a felkelés leverése és végül az emberek elvándorlása a következmény. Griffith megmutatja, hogy a javaktól és jogoktól megfosztottaknak nincs hazájuk. Idegenben kallódnak hőseink. Az erőszakos világboldogítök minden törekvése visszájára fordul. A Türelmetlenség egyik figurájából gengszter lesz, a másikból kurva, csak a kis Mae Marsh marad tiszta. Az elnyomott társadalmat korrumpálja a kényszerkultúra ráépített álvilága. A jelen-sík akultúrterror története, az első múlt-sík (a Szent Bertalan éjszakája) az ideológiailag motivál t tömeggyilkosságé, a második űeruzsálemi) múlt-sík teológiai keretbe állítja a történteket, jó és rossz, szeretet és gyűlölet, üdvösség és kárhozat harcaként. A jeruzsálemi szín a film legvázlatosabb, de legnagyobb gyengédséggel és áhitattal megcsinált része.jézus kereszthalálának üzenete, hogy a világot alulról lehetne megjavítani, hogy a megfeszítettek a javítók és nem a megfeszítök. A har-

madik (a babyloni) rnúlt-sík mitikus keretet ad a cselekménynek. Egy világhatalom története, mely lecsúszik, szétesik, nem tudja felépíteni az ígért pompás várost, a világcsodát, amelyről Baltazár álmodozik, mert nem tudja alárendelni az ideológiát a szükségleteknek, a tant az észnek: a főpap legyőzi a világi hatalmat, a kormányzó uralkodót. "Amikor Babylon világhatalom volt. .. " - e szavakkal vezet be a film a cselekmény végső dimenziójába. Itt ér csúcspontjára a kompozíció, az idők hajnalán. A hölgyegylet és a munkások, a katolikusok és a protestánsok, a farizeusok és Jézus ellentétének megfelelője a végső síkon Baál és Istár híveinek ellentéte. Baál bálványarcú sötét főpapja magas tornyából figyeli a szerelem városát. Baltazár a türelem és vallásszabadság apostola. Griffith elkényeztetett és kifinomult, züllött és dekadens városként mutatja be Baltazár városát. De Baltazár bírósága a gyengéket védi az erősektől míg Baál főpapja attól fél, hogy Istár kultuszának engedélyezése "megtöri a nép feletti feltétlen hatalmat". Griffith filmjében minden síkon a terror dominál, csak a babyloni síkon látunk kezdetben szabad világot. A babyloni sík a többi történet fejére nőtt. Önállósítani kellett, külön forgalmazni. Ennek volt sikere. A leányvásáron látjuk Baltazárt, amint uralkodói funkcióját gyakorolja, ami nem más, mint - mai szóval - érdekegyeztetés. Baltazár pecsétje a szabad választás lehetőségét biztosítja a Hegyek Lányának (Constance Talmadge). Eizenstein, aki formailag csodálta a Türelmetlenséget, tartalmi kételyeket nyilvánított: "A jelentéktelen közös vonás - a nagy betűvel írt Türelmetlenség metafizikus és nem átgondolt általános külső jegye aligha kovácsolhat össze tudatunkban olyan, történelmileg nyilvánvalóan nem összehangolható jelenségeket, mint a Szent Bertalan éjszakájának vallásos fanatizmusa és a sztrájkolők harca egy nagy kapitalista országban! Az Azsia feletti hegemóniáért vívott harc véres lapjai és a római birodalom rabságában sínylődö zsidó nép belső harcának bonyolult folyamata. ".K Ma a Türelmetlenség frissebb, mint valaha, mert ma már látni lehet, hogy a fanatikus és abszolutisztikus mentalitások tették a XX. századot a népek életével játszadozó lelkiismeretlenség botranyává. Constance Talmagde is felcsap a szerelem papnőjének mint Lót felesége. Baltazár felesége, a nagylelkű és szelíd, lágy és telt, lassú és ábrándos kéjnő a pornográfia királynője. Kertész szinte egy az egyben veszi át Griffith babyloni orgiaképeit, az elomló, bágyadt testeket, a felvilágító II

meztelenséget, a buja összefonódást. De ellenkező előjellel. A Kertész-filmben az örömök az erkölcstelenség szimbólumai, és a világjavítók legyőzik az örömünnepet. Griffith filmjében a világjavítök viszik romlásba a világot, és az örömök felszabadulása áll szemben velük. A Szodoma 'és Gomorrában a szex a rossz szimbóluma és az igehirdetés a jóé. A Türelmetlenségben a szex pozitívum, akárcsak az emberek minden spontán megnyilvánulása, és a világot toronybástyája magasából figyelő álarcos főideológus a legfőbb rém. Griffithnél minden züllöttség jobb a gyűlöletben fogant főhatalom rendcsináló terrorjánál. Kertész filmjében ugyanúgy ostorozza a társadalmat az előbb papként fellépő. utóbb égi angyali á előléptetett pozitív hős, ahogy Griffith filmjében az egyleti hölgyek, a farizeusok vagy a város kapuit. megnyitó babyloni főpap. A földig lerombolt város pusztulása Griffithnél a zsarnokság g"\"(lzelmét fejl'zi ki, Kertésznél isten büntetését. A szerelmi ünnep örvénylésének és az ázsiai puszták szürkületét megelevenítő katonavilág egyirányú áradás ának ellentéte mindkét filmben megvan. Balázs Béla A látható emberben méltatja a Türelmetlenség híres beállítását: "Cyrus király hadai Babylon felé tartanak. A filmvásznon először csak végtelen, vészterhesen sötét rnezőt látunk, egészen messziről, teleobjektívvel fényképezve. Ennek a térnek nincsen határa, nincsenek körvonalai. Kozmikus táj ez: a Földgolyó felülete. Osztatlan, egyenletes felületen enyhe szellő borzol alig észrevehetően valami vékonyszálú sötét füvet. Egyszer csak elindul ez a fú. A föld felülete mozdul, csúszik előre. A fú: hegyes lándzsák tömkelege. Emberek sűrű raja borítja a végtelen mezőt. Ennek a tömegnek nincsen határa, nincsenek körvonalai ... "49 A Kertész-filmben az invázió az örömöket felszabadító hatalom müve, Griffith filmjében az örömöket elnyomó hatalorné. A Smdoma és Gomorrában az emberek szörnyetegek, ha nincsenek gyámság alá helyezve, a Türelmetlenségben szörnyetegekké válnak, ha gyámság alá vannak helyezve. A Szodoma és Gomorrában Kertész még nem tudja a múlt-sík kollektív történéseit együttérzést keltő személyes tragédiákra felbontani. A jelen-síkon látott könnyű nő sem ébreszt együttérzést, legfeljebb érdeklődést. Griffith filmjében csupa kis tragédiákból áll a kollektív tragédia. A hősnőtől elveszik a kisfiát, a feleséget megfosztják férjétől, az élet minden magától értetődő köznapi dolgáért harcolni kell. Griffith filmje a késedelmeskedő segítség nagy hajszával kombinált motívumaival vezeti csúcspontra a világtörté12

nelmet. A csúcsponton véres 'káoszb an egyesülnek a felgyorsult filmben váltakozó korok, melvc-kbr-n mindig az ostobák túlereje söpörte el a jövőt és a kultúrát. A Türelmetienségoen alulról harcolják ki a megoldást, a szegénynegyed lakói segítenek egymásnak, szomszédok, ismerősök, sőt, a dolgok állására, a helyzet komolyságára ráébredt egykori ellenfelek, mai szóval: az állampolgári iniciatíva teszi lehetövé az igazság győzelmét és nem a fent levők ajándékoznak a társadalomnak <'gY [obb rendet: h;1 i).!' volna. il társadalom továbbra is az ő játékszerüle lenne, még ha a játék jobb is, mint a korábbi. Ez az "alulról" szerveződő dramaturgia hitelesíti a záróképet: lehetséges az emberiség megbékélése. Nem a párkák szövik az örök háború és szolgaság sorsát: Az emberiség ellen összeesküvő hatalmak tépik szét az emberi formájú sors fonalát. A Türelmetlenség végén az emberiség leteszi a fegyvert s az emberek virágzó kultúrtájakon egymáshoz lépnek. A múltban későn érkezik Constance Talmadge az árulás hírével, a jelenben Mae Marsh az utolsó pillanatban, mégjókor érkezik. Egyszer utolérni magunkat: Griffith utópiájának ez a lényege. Griffith filmjén mérve Kertész filmje a hamis alternatívák hálójában marad. Ezért vált ki feszengést a későbbi i ők néző jében. "Aldott legyen a kéz, amely elsöpri ezt a világot!" - szaval Várkonyi Mihuly, a Smdoma és Gomorra föídeolögusa, irgalmatlan beavatkozást, büntető és intézkedő főhatalmat követelve az l'gtiil. "Örök a bún, és arculata örök C'g-\': az aszszony!" - panaszolja a pap Vajda László filmregényében." Az erényes férfi "nagy mélt!,>sággal:' eltolja magától a szerelemre vágyó asszonyt." , Egy puritán erotikus film csak erotika-ellenes film lehet, me ly abból él, ami ellen agitál és így önmagát cáfolja.]ókai katasztrófa-fantáziái mélyebben és közvetlenebbül hatottak Vajda László filmkoncepciójára, mint a Biblia. Kertész szemmel láthatólag jobban ki van szolgáltatva a forgatókönyvírónak mint az auteur-típusú rendezők. Ezért is tesz neki jót Hollywood. A Bécsben, Berlinben is jó névnek számító Vajda még Budapesten nyolc filmet írt Kertésznek, ezek voltak a Phönix nagy sikerei, vadromantikus. 'melodramatíkus, komplikált szüzsék. Vajda mindig is hajlamos volt a sztori túlkomplikálására, ráadásul ezúttal, talán az ügy nagyságára való tekintettel, több ideológiai önmegtagadást vitt bele koncep iójába.Jókai már idézett regényében öt "tiszta férfi" elmegy, hogy jelenlétével megmentse a bűnök városát. Aztán mintha elfelednék eredeti szándékukat, megátkozzák és

elpusztítják. Jókainál ez a tisztogató- agresszivitás nem zavar annyira, mint Kertésznél. A XIX. század türelmetlensége nem azonos a XX. századéval; az még kultúrát is exportál, ez csak elmaradottságot. A Casablanca rendezőjeként már Kertész is világosan érzi és látja, hogy nem az erkölcsökön kell felháborodni, hanem az embereket kétségbeesett megoldásokra, önleértékelésre késztető viszonyokon. Már-a Seodoma és Gomorra idején jellemzi Kertészt az Umberto Eco által a Casablanca kapcsán méltatott módszer." Filmjébe gátlástalanul belegyömöszöl mindent, vallási pátoszt és pornográfiát, inváziót és szabadságharcot, keleti egzotikumot és nyugati szkepszist, divatos stílust és archetípusokat, - de a belegyömöszölt dolgok itt még nem találnak egymásra. Miért? Mert a Srodoma és Gomorra készítői mégjobban figyelnek a felsőbbség ideológiáira mint a nézök érzéseire. A Szodoma és Gomorrát nem műalkotásként kell vizsgálni. Azt kell kutatni, hogy milyen ideológiai konstelláfiók nem engedtek létrejönni egy műalkotást Srodoma és Gomorra (7922) LuC) Doraine t'gv ambíciózus vállalkozás ból, annak ellenúro. h~gy l.) sem a film technikai és forrnanyelvi fejegyéni szükségletek megbélyegzése. A német, lődésstádiuma nem archaikus már, nem tenné az orosz, a cseh és a magyar nép mély és úttörőmár a műalkotást lehetetlenné, 2.) sem a szeméeuropéer kultúrával rendelkezve érte meg a pelyes tehetség nem hiányzik. Kertész filmjében rifériák visszaszívó hatását." A visszaesés követolyan korszellem nyilvánul meg, melyből megérthetjük az eme régióra, Közép- ésKelet-Eurókeztében azután problematikus struktúrákat kell bepótolni, rekonstruálni, miután megjavítápára váró kríziseket és visszaeséseket. suk helyett egyszerűen lerombolták őket és a A felülről jött, késedelmes, kompromisszutársadalmi részrendszerek - az erkölcs, a jog, az mos reformok kelet-európai világában a gazdaillem, az udvariasság, az esztétikum stb. - műkösági kényszereknek feszengve engedő, a gazdasáp; és társadalom stabilitását, az előjogokat, 1ii- dő struktúra nélkül maradtak. Végül a bepótlanváltságo kat szavatoló, elavult intézmények sta- dó struktúrákat jobbnak hiszik, mint amilyenek, és így kegyetlenebb formákban valósulnak meg, bilitásának feláldozó hatalom a modernizációt a destabilizációval és az erkölcstelenséggel azo- mint szükséges. Fejlődő korokban és modernimelyekben mindazonáltal nosította. Az érintkezést bénító kötöttségek egy- zált társadalmakban, séges rendszert alkotnak a piacot és az informá- "a gazdasági fejlődéssel nem tartott lépést a kulturális, főként a nevelésben játszott és játszik ciócserét korlátozó tilalmaktól a szexuális szerepet a rendszerezett álvalóság, mely arra tabukig. A kisnemzeti lét kiszolgáltatottságából kondicionál, hogy az emberek ne vegyék észre, és a nemzetiségi kérdés össz-regíonálís megolmi is történik, mit tesznek velük. A defektes kuldatlanságából fakadt a nemzeti veszélyeztetettsfog érzése; a nem az eredmények, hanem a ku- túrákat az álvalóság eszkalációja jellemzi, az darcok által tüzelt nacionalizmus a türelmetlenegész felnőtt társadalomra kiterjesztett "fekete ség további forrásává vált. A kelet-európai társapedagógia". Az álvalóság átfogó kulturális típusdalmak nem specifikusan türelmetlenek, a nyusá és "megismerési" stílussá válása az egész kulgatiak sem lényegileg türelmes társadalmak, túra infantilizációját fejezi ki, "A népet alattvamáskülönben Griffíth-nek nem lett volna oka el- lói tudatba sodró politikai szervezeteknél és infantilis kultúránál nem nehezedett nagyobb tekészíteni filmjét. De kétségtelen, hogy Kelet-Európában lemaradtak a türelmetlenség felismeréher egy nemzet életére." - mondta Pozsgay Imre." Az álvalóság egyúttal - a partikuláris érsében, leépítésében, felduzzasztották a korábbi századoktól örökölt türelmetlenség készletet, a dekeket általánossá nyilvánítva - jó lelkiismerekényszerkultúrát, melyben a lgfőbb érték az entet biztosít az elnyomóknak, az általános érdegedelmesség, az egyéni akarat megtörése és az ket pedig - a változást! - "kriminális", "áruló" 13

vagy "idegen" elemek partikuláris érdekévé stilizálja. Az infantilis kultúra álvalósága által műveletlenségben tartott tömegektől fokozottan elszigetelt, távoli kultúrcentrumok felé tekintő magányos kelet-európai értelmiségi önmagasztaló sznobizmusa a hatástalanság és tehetetlenség kisebbrendűségi érzését kúráló, önmagasztaló felsőbbrendűségi tudathoz menekül. A fejlődés antidemokratikus fékezésének és a fenyegetettség nemzeti szorongásainak együtthatása szintén túlkompenzációs felsőbbrendűségi tudatot eredményez. Az elmaradottság következménye az esztétikum hisztérikus túlértékelése, ami egyáltalán nem használ neki. A felsőbbsegí tudat nem engedi a műalkotás átgondolását, túl nagy teret kap az ihlet miszticizmusa, s ez gyakorlatilag ad hoc rögtönzésekhez vezet, végső soron dilettantizmushoz. A szellemi légüres térben nyomorgó értelmiség a hatalommal akart szövetkezni a tömegek "megjavítására" és nem a tömegekkel szövetkezett a hatalom megjavítására. A művészet a felsőbbség nevében vagy még nála is felsőbbségesebb felsőbbségként lép fel. A művész nem partnernek tekinti közönségét, hanem felvilágosítandó, megtérítendő. vezetendő hívek tömegének. A Griffith-film egyik hőse, Rapsod a költő, a félelmes főpap embere: a kényes elitértelmiségi a totalitárius hatalom mecenatúrájára alapozza boldogulását. Inkább vesszen a világ, csak éljen a művészet? A Smdoma és Gomorra idején Kertész még nem döntött el két dolgot: l.) hogy presztizsművészetet akar csinálni vagy kultúripart, 2.) hogy nevelő és propagandista akar lenni vagy mesélő és szórakozjató. Kertész _filmje olyan bajokban szenved, amelyekből a régió átlagos filmjei a mai napig sem gyógyultak ki. Ez a régió a századvégen már az érett európai kultúra méltó képviselője volt, már elfoglalta helyét a művelt nemzetek kulturális közösségeben. Kelet-Európa nem élt a homogén despotizmus kontinuitásában és nem annak mértékével méri magát, azért ívelnek fel itt az emberiség számára fontos életpályák, ha hosszabb utat kell is megtenni az érvényes eredményig. A Seodoma és Gomorra művészileg sem, üzletileg sem lett olyan áttörés, amilyenre készítői számítottak. A sikert mérsékelte a bojkott, a forgatásnál történt halálos balesetek és az őket követő per következménye. De bukás sem lett másként Kertész nem készíthetett volna 1926-ig még nyolc filmet a Sascha-cég számára. Az Illustrierte Kronen-Zeitung korabeli cikke a filmet "nagyszerűen" megcsinált, de ideológiailag "hazug" műnek tartja. Az igénytelen tucatterméket 14

felülmúló elegáns megoldások "a legközönsége) sebb fajta mozigiccset" látják el rnegtévesztő, nemes megjelenéssel : "Egyeseket, akiknek a vérbeli giccs alig nyújtana valamit, az előkelő öltözék által, melyben itt fellép, magához édesget és ezek fokozatosan hozzá is szoknak. Még az ízlésromlás a legártatlanabb következmény. De az ízléstelenség tévedhetetlenül maga után vonja a valóság megítélésének képtelenségét és az ítélőképesség hiánya az uralkodó kapitalista hatalmak rabszolgájává tesz.":" A korabeli cikkíró rámutat, hogy a jelen-Síkon bemutatott romlott világ bűnhődése csak az álom-síkon következik be: az ábrázolt valóságban így a hősnő javulása motíválatlan." Miután a cselekmény tragédiához vezet, kiderül, hogy onnantól, ahol rosszra fordult, csak álom volt. Csak álom a baj, álom a benyújtott számla és az élet komolysága. Egy társadalomkritikai igénnyel fellépő film számára valóban nem túl jó fogás. Másrészt az idézett kritika is az agresszív kor türelmetlen, rendcsináló közhelyeire épül. Fenti analízisünk értelmében a türelmetlen rendcsinálás álomsíkra helyezése épp a film agresszív tendenciáját mérsékli. Mindent egybevetve a kortársak összbenyomása nem jó. Balázs Béla egy későbbi Sascha-film kritikájában tér vissza a Szodoma és Gomorrá ra: "A Szodoma és Gomorra nevetségességig túlfeszített pompaőrülete után ez az új Sascha-film az ízlés örvendetes fordulatával lep me~." - írta 1922-ben a Fraulein Frau című filmről: 7 A fejlett társadalmak szellemi életének hatékonyságát egyrészt annakfelismerése, megértése garantálja, hogy a valóság kutatása és kimondása nem viseli el az óvatosságot, a tapintatot, a komprornisszumot, másrészt az a felismerés, hogy az ernbereknek joguk van a fantáziára, álomra, ábrándra. Az amerikai filmek Caprától a napjainkban a pesti mozikban futó Vissza a jövőbe círnű filmig szakadatlanul és fáradhatatlanul hangsúlyozzák és komolyan gondolják: az ábrándbóllesz a valóság, az álmok megvalósulnak, ha hagyják őket kitalálni és megvalósulni. A fejletlenségen élősködő, az elmaradottságot manipuláló és a manipulált társadalmat önrombolásba hajszoló terméketlen, konzervatív hatalmak mind a valóságkutatást, mind az ábrándot tiltják, létrehoznak a kettőből egy harmadikat, egy életképtelen keverék alakulatot: az álvalóságot. Már Kertész Szodoma és Gomorrája az álvalósággal küzd és annak áldozata. Egész szellemi életünk az álvalósággal küzd, Kertész indulását vizsgálni nem pusztán filológiai öncélúság.

A Rabszolgakirálynó (1924) Korda Mária és Adelqui Millar

c.) Amerika, Amerika ... Kertész tanulni tudott kudarcaiból. N em a közönség vagy a kritika ócsárlásával és nem módszere megmerevítésével reagált a kudarcra, ellenkezőleg, módszere korrigálásával. Kertész munkásságát pályája mindhárom - magyar, osztrák és amerikai - szakaszában a műfaji gazdagság jellemezte. Minden műfajt kipróbált, egyikben sem lép fel a műfajnak új arculatot adó újítóként, de mindegyikben versenyképes az újítókkal. Mintha minden nagy világsiker felébresztette volna benne a versengesi vágyat, megmutatni, hogy ő is tud olyat. A Rabszolgakirálynó Cecil B. de Mille Tízparancsolatának-konkurens verziója. A Srodoma és Gomorrában Kertész még túlságosan Lucy Doraine kacérságára hagyatkozott, A rabszolgakirálynooen jobban megfigyeli, kézben tartja Korda Máriát, testét ügyesebben analizálja és kiszámítottabban adagolja. Karcsú női lábat látunk, mel átlósan uralja a filmvásznat, s az óriás távolképek, hangyatörnegek áradását megszakítva idegen elemként furakodik bele az idegenül áradó nagyvilágba. Kertész kamerája elfordul a felvonulásoktól, a nyüzsgő

nagy totál októl és döbbenten hajol fölé: mennyivel, nagyobb dolog egy kis női láb. A rabszolgaváros porában. ismerjük meg Korda Mária lábszárát, később egy nádasban megfigyelhetik a férfinézők feszülő combjait. Amellét 1924-ben még nem lehet megmutatni, de Kertész megmutatja helyette egy statisztanőét a leányvásáron. Teljessé válik az erotikus testiség, de csak a női nem oldalán, a férfiakat mindvégig páncélok borítják. Korda Mária titokzatosan pillog, nagy elánnal veti magát a férfi lábaihoz, ahol a későbbi Vargas-görlök méltöságát megszégyenítö tehetséggel fetreng. Fiús, kemény, rövid hajú puritán nő. Intellektuális arca puritánságát a kifestett nagy szemek hangsúlyozott talányossága ellensúlyozza. Lucy Doraine még Asta NieIsen utóda, KordaMária már Gréta Garbo elődje. Az ifju Medardus és A rabszolgakirálynóis duplán nehezített szerelemről szól. Az előbbit francia-osztrák plusz arisztokrata-polgár ellentét, A rabszolgakirálynó szerelmét egyiptomi-zsidó plusz szabad-rabszolga ellentét nehezíti. Kétszeres ellentét van a két tábor között és mindkét 15

tábor megduplázott türelmetlenségével kell küzdenie a párnak. Kiélezett konfliktusszituácíó ellenfelei között jön létre szerelmi kapcsolat. Korda Mária még külsőleg is hasonlít Emmanuele Rivára, a két szerep is hasonló: a francia nő a Szerelmem, Hiroshimában megszálló katona szeretője. A Szerelmem, Hiroshima japán, A rabszolganő egyiptomi egzotikummal húzza alá a szerelem tulajdonságát, azt, hogy az érzések túllépik az adott világot, életformákat kezdeményeznek. Almási Miklós utalt rá, hogya Szerelmem, Hiroshima mélystruktúrája egy nagyon triviális, konvencionális melodráma. Seti menyasszonya Userti, de Seti Merapit szereti. Merapi Lábán menyasszonya, de Setit szereti. A két "bűn" hozza érintkezésbe a két népet, a "bűnösök" egymás népét is megértik. A társadalom a tények világa, mely a múltra nyílik, a szerelem a személyes szándékoké. mely a jövőre nyílik. N em egy apa követeli vissza a szerelmest imádójától, hanem egy isten és egy nép. Az egész nagyvilág a szerelem hátráltató mozzanata. Két nő között folyik a vita: kinek az istene az igazi isten? Merapi istenét nem sikerül szabadságistenként bemutatni, mint Cecil B. de Mille filmjében, így az istenek párbaja. a csodák mérkőzése inkább egy westernpárbajhoz hasonlít. Nem használ a filmnek Kertész józansága, a spiritualizmus hiánya. A nép engedményeket követel a hatalomtól: "hogy véget érjenek a csapások." A hatalom engedményeket ad, majd a palotában folyó belső harc fordulata után az uralkodók meggondolják magukat. Ez az ingadozás határozza meg a cselekményt, ez okozza a katasztrófákat, s csak mindent elveszítve, a csőd romjain és üres kézzel, megvetéssel és gyásszal eltöltve, hit nélkül kerülhet végül hatalomra a film hőse, az új fáraó, a rabszolgalány szerelmének neveltje. A film a haldokló nőtől való búcsújával és nem a trón elfoglalásával zárul. A Seodoma és Gomorra és Az ifjú Medardus bonyolultabb narratív struktúrákkal kísérletezik, az előbbi a Türelmetlenséget utánozva, mely szintén túl bonyolult volt a nézők számára, az utóbbi az alapul szolgáló Schnitzler-darab nyomán. A rabszolgakirálynő visszatér a, Cabiria modelljéhez, mely a filmregény formáját a regényesség alapforrásaiból, az Odüsszeiából és a hellenisztikus kalandregény tradíciójából merítette. Az ifjú Medardust méltató Balázs Béla "romantikus pittoreszkként"!" határozta meg Kertész stílusát. Ez A rabszolgakirálynőre is áll. A rabszolgakirálynő megpecsételte Kertész sikerét. "Moon of Israel című eposza, mely a tízparancsolatról szól, a sorsává válik." - írja Ulrich 16

Rabsrolgakiráiyn»

(7924) Korda Mária

Hoppe." (A rabszolgakirálynő angol címe Moon of Israel.) Az alakok ábrázolása érzékeny, a tömegek mozgatása természetes, az építmények hatása sem díszletszerű, A Moon ofIsraelhatására szerződtetik Kertészt a Warner testvérek. Már nagy név ként, sztárrendezőként hajózik át Amerikába. Jack Warner My First Hundred Years in Hollywood (Első száz évem Hollywoodban) círnű könyvében mesél egy anekdotát Kertészről. Harry Warner megígérte Kertésznek, hogy gálafogadás várja New Yorkban. Warner valamilyen házi ünnepségre gondolt üdvözlő szavakkal és svédasztallal. Amikor a hajó befutott New Yorkba, föl volt zászlózva a város, és a parton fúvószenekar szólt. New York népe konfettit szórt az utcán. Kertész könnyezett: "Milyen nagy felhajtás! Igazán nem kellett volna!" Nem merték neki megmondani, hogy július 4-e van, az USA nemzeti ünnepe. A Casablanca előkészítéséről szólva mondja a filmről szóló monográfia szerzője: "Mindenki azt gondolja, Michael Curtiz jó rendező, mint sokan mások. Hal B. Wallis tudja: ő a legjobb!"?" Ingmar Bergman szavai következnek. Pályakezdéséről beszél. "A film-noir-rendezők voltak akkoriban a háziistenek. Még van valaki, aki sokat jelentett számomra: Kertész Mihály. Emlékszem, hogy akkoriban Lars-Eric Kjellgren és én - egy időben kezdtünk a Swensk Fimindustrinál és akkoriban nagyon jó barátok voltunk - egymás után néztük a Curtiz-filmeket, estéről-esté-

.'.

re ugyanazt a filmet, tanulni', és ez átkozottul hasznos volt. Megvolt neki az a képessége, hogy egyszerűen és becsületesen előadj on egy történetet, pont úgy mint Raoul W~lsh."'d Kertész Mihály mindent elért. Össze lehet számolni, hány államelnök nevét felejtette el a világ, mióta az övére emlékszik. Hidegzukanynyal kezdte a napot. A munkájának élt. Evi há-

rom filmet csinált. Soha nem tanult meg angolul. Vendégmunkás nyelven beszélt. Sokat nevettek rajta. Kemény, goromba, magányos ember volt. Nem szerétték. A filmjeit szerétték. Két rendezői Oscart kapott. A Casablanca több mint egy film, olyan mint Donald kacsa vagy a Szabadság szobor, mint a Kínai Nagyfal vagy a gizehi piramisok.

Balogh Gyöngyi SZODOMA ÉS GOMORRA' (Sodom und Gomorrha), W22 r: Kertész Mihály; i: Vajda László és Kertész Mihály; o: Gustav Ucicky; d-j:Julius von Borsody, Hans Rouc, Stefan Wessely; sz: Georg Reimers, Várkonyi Mihály, Lucy Doraine, Erika Wagner, Walter Slezak, Kurt Ehrle, Paul Askonas. Sascha-Film RABSZOLGAKIRÁLYNÓ (Die Sklavenköniginj.l'I'he Moon of IsraITI), WU . .' r: Kertész Mihály; i: H. Rider Haggard The Moon ofIsrael című regényéből Vajda László; o: Gustav Ucícky, Max Nekut, Alexander Kolowrat; d: Artur Berger, Emil Stepanek;j: Remigius Geyling; sz: AdolfWeisse, Arlet Marchall, Beregi Oszkár, Adelquí Millar, Ferdinand Onno, Reinhold Hausserrnann, Hans Marr, Korda Mária. Boris Baranoff. Sascha-Film \

I \

JEGYZETEK A tanulmány az Eötvös Alapítvány támogatásával készült. Külön köszönettel tartozom Nemeskürty Istvánnak, a bátorításáért és tanácsaiért. Köszönet illeti az Osztrák FilmarchívunlOt a ~unkámhoz nyújtott segítségért. Felhasználtam Király Jenő Frivol múzsa című művének Cecil B. de Mille-fejezetét és A neosztálinista restaurációs müoészgiccs című írását. I Christian Viviani: Michael Curtiz - ln. Anthologil' au Cinema VIII. köt. Paris. WH: Illi. o. 2 Pesti Futár W29 karácsonyi száma :~ Yves Boisset: Goodbye Mr. Curtiz - In. Cinema No. Iii. 191i2. jún. 211.o. -l Ulrich Hoppe: Casablanca. München, I!lll:~. !J:~. o.

:í Bálint Lajos: Kertésztől Curtizig. In. Filmvilág Wlili. V. I. 2~J. o. li Jenö István: Búcsúzunk M. Curtiztól az egykori szegedi színésztöl.ln. Délmagyarország. l!Jli2.IV. 2i. i Bálint Lajos: Kertésztől Curtizig. In. Filmvilág WI,li. V. I. 2!J. o. II Kertész Mihály mozi színész. In. Mozgófénykép Híradó 1!J1:V:~:~.:n. o. 9 Kingsley Canham: Michael Curtiz. In. The' Hollywood Professionals I. köt, London, Wí:1. ;;;;. o. és Christian Viviani: Michael Curtíz. In. Anthologie du Cinerna VIII. köt. Paris. Wi·t. II i. o. 10 ld. Karcsai Kulcsár . István: Kertész ,~Mihálv - A világsikeres. Film Színház Muzsika 1911;;.jan. 5. 12. o . II Chaplin I!Jll,ul. és KertészMihály Sjös't,rpm' aszszisztense volt? ln. Neritzétközi Fllmtjékoztató I!Jll·V:{. . 12 Bálint Lajos: Kertésztől Curtizig. In. Filmvilág. Wlili. V. I. 29. o. . {

•

_...

••

-

-

.•

__

o

.___

,..

}

I:~ Pék Dezsűr Fekete szivárvány. In. Mozgöfénykép Híradó. I!Jllil2;;. I·J Kertész Mihály: A filmrendezés. In. Mozgófénykép Híradó. Wlli/:lí. 1.1 Kertész Mihály: A rendező. a színész, a dramaturg. In. Mozihét. WI iI;; I. Ili Kertész Mihály: A rendező. Mozgöfénykép Híradó WI:V.'i I. 1i Kertész Miháiy: A magyar film jövője. In. Mozihét. I!J1li/5;~. III Kertész Mihály: A rendező, a színész, a dramaturg. In. Mozihét. Wli/;'jl. 19 uo. . 20 Kertész Mihály: A film rendezés. In.' Mozgófénykép Híradó .. I!Jlli12i. 21 Kerté z Mihály: A rendező. a szinész. a, dramaturg. In. Mozihét. 1!J1i1.11. 22 Három Semper film. In. Mozgófénykép Híradó. 1!J1!J/:~.' • 2:~ Senki fia (Az újság kritikája). In. Mozihét. 1!J1iI4:~. 2-! A föld embere. In. Mozihét. 1!J1il-!ll. 2:í Senki fia (A Színházi élet kritikája). In. Mozihé. 1!J17/-l:i. . 26 Vécsey Leó: A sikerek három napja. In. Mozivilág. Will/37. 2H. o. 27 Boross Elemér: A Phönix-fiImek bemu~tója. In. Mozgófénykép Híradó. 19111/37. . 211 Magyar Bálint: A magyar némafilm története 11l91i-HJlll. Bp. Wlili.'lil. o. 29 Christian Viviani: Michael Curtiz. In. Anthelo- . gie du Cinema. VIII. köt. Paris, 1974. 118. o. 30 Részletek Radó István beadványából. In. Mozihét. Wl!J120 (

,

'.

.r'

31 Gál Ernő, Mozihét. 1917/~1. 32 Nemeskürty István: A képpé varázsolt idő. Bp. 1983. 134. o.' 33 Josef Navratil: Die Rekonstruktion des Filmes "Sodom und Gomorrha. In. Walter Fritz - Götz Lachmann (Red.): Sodom und Gomorrha - Die Legeride von Sünde und Strafe. Schriftenreihe des Österreichischen Firnarchivs. Folge 18. Wien, 198~. 12. o. , 34 Walter Fritz: "Sodom und Gomorrha" oder ein Beispiel für Filmarcheologie. In. Fritz - Lachmann 3. o. 35 Korda Sándor: A magyar, osztrák és német filmgyártás. Mozihét. 1917. nov. 18. 36 Götz Lachmann: Graf Alexander Kolowrat und seine Sascha-Film. In. Fritz-Lachmann, l O. o. 37 Walter Fritz: Kino in Österreich. Der Stummfilm 1896-1930. Wien, 1981. 93. o. 38 Kertész Mihály nyilatkozata a kosztümös filmről. Mozihét. 1918/1 7. 39 Albert Wilkening - Heinz Baumert - Klaus Lippert (Hg.): Film. Leipzig, \966. 536. o. _ 40 Jókai Mór: Oceánia. In. Délvirágok - Oceánia (Centenáriumi kiadás). Bp. 1928. 216. o. 41 Georges Sadoul: A filmművészet története. Bp. 1959.231. o. 42 Walter Fritz: "Sodom und Gomorrha, oder ein Beispiel für Filmarcheologie. In. Fritz - Lachmann. 3. ·0.

43 Walter Fritz: Kino in Österreich. Der Stumrnfilm 1896-1930. Wien, 1981. 90-94. o. 44 uo. 9."!. o. 45 Maria Wolfenstein - Nathan Leites: Movies. Glencoe, 1950.

46 Vajda László: Szodoma és Gomorra. Filmregény. Bp. én. 84. o.· . 47 Traum und Wirklichkeit des Filmkapitals. Illustrierte Kronenzeitung. 1922. Nr. 7782. 3. o. 48 Sz. M. Eizenstein: A filmrendezés művészete. Bp. 1963. 314-315. o. 49 Balázs Béla: A látható ember. A film szelleme. Bp. 1!58. 66. o. 50 Vajda László: Szodoma és Gomorra. Bp'. én. 80.0. 51 uo. 95. o. 52 Umberto Eco: Casablanca. In. B.Gy. (szerk.): Tömegfilm. Bp. 1974.53-54. o. 53 BerendT. Iván: Válságos évtizedek. Bp. 1987. 23-27. o. 54 Reformpárti esték. Demokratikus szocializmust! Reformer. 1988. szept. 17. 1. o. 55 Traum und Wirklichkeit des Filmkapitals. In. Illustrierte Kronenzeitung. 1922. Nr. 7782. 3. o. . 56 uo. 57 Balázs Béla: Fraulein Frau. In. Der Tag. Nr. 28. 1923. IX. 7. 7. o. 58 Béla Balázs: Der junge Medardus. In. Balázs: Schriften zum Film. Bd. 1. Berlin, 1982. 226. o. 59 Ulrich Hoppe: Casablanca. München, 1983. 93.0. 60 uo. 90. o. 61 S·tigBjörkman - Torsten Manns - Jonas Sima: Bergman über Bergman. Frankfurt am Main-BerlinWien, 1978. 39. o.

Forgatókönyvíró: Balázs Béla (Berlin, 1926-1931) "Ki jegyzi meg azonban (ha egyáltalán megemlítik) a filmíró nevét? ... A dolog úgy áll, hogy a filmrendező és a filmszínész a film tulajdonképpeni alkotója." • . (Balázs Béla: A látható ember avagy a filmkultúra. 7924.)

1926 májusában Bécsből Berlinbe érkezett egy házaspár. A féfí eredeti neve Bauer Herbert, de már régóta a Balázs Béla nevet használja. Az útlevélvizsgálat gyorsan és rutinosan folyt a határon, minden okmányt rendben találtak, nem kellett tartaniuk a letartóztatástól, vagy a visszatoloncolástól. Emigránsként érkeztek, de nem menekültként, mint hét évvel azelőtt Bécsbe. Eszébe jutottak-e vajon Balázs Bélának az 1919 decemberi emlékek? Az a hideg nap, amikor a 18

Tanácsköztársaság emigránsaként, álszakállal és hamis papírokkal érkezett Bécsbe, egy dunai gőzös szeneskamrájának potyautasaként.' Nem valószínű, hogy ez lett volna az első gondolata, amikor avenat befutott a nyüzsgő világváros pályaudvarára. Sokkal inkább foglalkoztathatták jövendő tervei, feladatai. A húszas évek közepének Berlinje egyébként sem a csendes merengések színtere volt, hanem a jelen és a jövő városa. A gazdasági válságot ki-

heverve, a weimari köztársaság fővárosa egyre ' inkább Európa gazdasági, tudományos és kulturális központjává vált.A Der Sturm 'galéria megnyitása óta a művészetben újdonságnak számító jelenségeknek Berlin lett a jelképe. Egész Európából, sőt Amerikából ésJapánból is ide áramlanak az új iránt fogékony művészek." Berlin földrajzilag is Európa közepe, a kontinens "órajárásának" egyik főtengelye volt, amint azt a spanyol Arconada szellemesen megfogalmazta: "Az óramű súlya Itália, a kis csillogó spirálok Párizsban vannak, de az a tengely, ami körül az óramű forog, Berlinben van, és a kultúra számlapját az Unter den Lindenen lehet leolvasní.t" Herwarth Walden, a Sturm kiadója, Berlint az "Európai Egyesült Államok" fővárosának nevezi,' Martin Andersen Nexö pedig egy zsiliphez hasonlítja a várost, amelyen keresztül egész Európa "átfolyik" :5 Berlin európa filmcentrumának is számított a húszas évek közepéri. Az UF A hatalmas, korszerű műtermeiben, hagyományosan jól képzett rendezői, operatőri és színészi gárda dolgozott. A expresszionizmus művészileg is világszínvonalra emelte a német filmet. A húszas évek közepén több, mint háromszáz mozi üzemelt Berlinben. Hatalmas mozipaloták Balars Béla épültek, és 1927-ben már negyven millió jegyet adtak el a fővárosi filmszinházak." Egy-egy film érkezett Berlinbe, hanem kifejezetten azzal a európai sikerének előfeltétele a berlini elismegyakorlati résztvevőrés volt, és ez nyithatta meg az Amerikába veze- céllal, hogyafilmkészítés jeként teremtsen magának egzisztenciát." Egy tő utat is. A berlini siker tett világhírűvé például író legkézenfekvőbb módon forgatókönyvírókét olyan különbözö filmet, mint Eizenstein ként, vagy dramaturgként kapcsolódhat a filmPatyomkin páncélasa, és Stiller Gösta Berlingje. gyártáshoz. Balázs Béla csak Bécsben szerezte Berlinen keresztül vezetett az útja Hollywoodba a húszas évek közepén a legjobb skandináv film- meg első gyakorlati tapasztalatait, hiszen sok művészeknek, de ezidőtájt szerződött oda az el- neves írótársától eltérően ő Magyarország0It sővonalbeli német filmművész-gárda néhány egyáltalán nem foglalkozott forgatókönyv-írást sal. Naplójából viszont megtudjuk, hogy Bécs! képviselője is. Balázs Bélával közel egy időben érkezett viszont Berlinbe a bécsi magyar filmes ben több film írásában közreműködött, igaz, emigráció néhány tagja, akik közül a legtehetséhogy minden különösebb ambíció nélkül, inkább csak keresetkiegészítésként. Három filmje gesebbek szintén Hollywoodban, illetve Angliában váltak világhírűvé. (Korda Sándor, Kertész el is készült, valamennyi Hans Otto Löwenstein Mihály, Vajda Laszfü, Biró Lajos, Bánk)' Vilma). rendezésében, aki az osztrák filip ar 1913 óta dolBalázs Bélának nem volt ismeretlen a német gozó, veterán rendezője volt," főváros, hiszen húsz évvel azelőtt egy évet tölBalázs Bélát nagy szeretettel fogadták Berlinben. Az újonnan alakult Német Operatörök tött itt el ösztöndíjasként az egyetem elvégzése után. Berlinben sem volt ismeretlen a neve, hi- Klubjának első előadására őt hívták meg, ahol a szen az 1924-ben megjelent Der siehtbare Menseh hallgatóság állva köszöntötte. 1926. június 9-én (A látható ember) nagy feltűnést keltett a német Filmes tradíció és filmes jövő címmel tartott előnyelvterületen. Többek között ezért hívták meg adást. A tekintélyes Film-Kurier és a Die LiterariBerlinbe. Karl Freund, a majdan híres német sehe Weltcímű folyóiratok első oldalukon méloperatőr hívta meg.egyébként, aki elsőként mu- tatták Balázs Bélát és előadását. N égy hónaptatott érdeklődest Balázs filmötletei iránt.' pal később pedig már be is mutatták első filmjét. Balázs Béla nem kritikusi, nem is szakírói, és az Egy tízmárkás bankjegy kalandjait. Ezt követte éppenséggel nem főiskolai tanári ambiciókkal két hónap múlva az Őnagysága nem akar gyereket J()

19

mint a drámával és a regénnyel egyenrangú új bemutatója. Mindkét film nagy közönségsikert aratott, és megalapozta német film írói hír- irodalmi míífajnak. I: nevét." 1926. október 2M-án tartották az Egy tízmárkás bankjegy kalandjai című film díszbemutatóját, a A berlini évek alatt több tucat film létrejöttéhatalmas UFA-filmpalotáben vett részt Balázs Béla. Nemcsak filmíró volt: Kurfüstendamm-i ban.' H Balázs Béla forgatókönyvét az osztrák író, dramaturg, tanácsadó, elrontott forgatókönyvek átírója, vágó, feliratszerkesztő sőt, félig- Berthold Viertel rendezte. Nehezen ítélhetjük meddig még rendező is. Filmíróként tizenegy be meg ma a filmet, mert egy kópiája sem található meg a világ archívumában, és forgatókönyve is is mutátott filmet jegyzett: Ezek az alkotások I meglehetősen különbözö színvonalúak, ami ter- elkallódott. Balázs Béla viszont részletesen fogmészetesen a rendezők érdeme, vagy hibája is. lalkozik vele a nálunk 1948-ban kiad ott FilmkulAz Egy_tiemárkás bankjegy kalandjaii, a Narkoeis: túrájában. Ebben, az ún. keresztmetszet, vagy és aKoldusoperát filmtörténetileg jelentős alko- hősnélküli filmek első kísérleteként emlegeti az alkotást. Az ötletet, Tolsztoj Hamis szelvény círnű tásnak tartjuk, a többi film vagy a tisztes középszer kategóriájába tartozik, vagy még ezt a szín- elbeszélése adta számára. Afiimnek egy tízmárvonalat sem éri el. Meg kell különböztetnünk, kás bankjegy volt a főszereplője. amely kézrőlhogy eredeti forgatókönyvről van-e szó vagy kézre vándorolt, összekapcsolva az egymástól irodalmi adaptációról. és hogy egyedül vagy pe- független jelenteket. "Az ilyen keresztmetszetfilmek jelentei éppúgy kigondoltak, mint bármidig társszerzőként írta-e. Az is fontos szempont. hogy az író mennyire érezte sajátjának, saját lyen szigorúan komponált dráma jelenetei, és szellemi termékének ezeket. sorrendjük és kapcsolásuk még bonyolultabb, A forgatókönyv mai formája körülbelül a mert finomabban konstruált, mint a legirodalhangosfilm elterjedésekor alakult ki. Manapság mibb regenyé. De az ilyen film jelentsorának a világon minden filmes szakember tisztában nincsen eleve megszabott iránya, drámai emelvan a' film szerűség figyelembevételével készi- kedése, egy határozott vég felé irányítottsága " írja filmjéről a szerző. ,!I tett, jól dramatizált forgatókönyv fontosEgy korabeli filmismertetőből kiderül. hog\ ságával." Más volt a helyzet a némafilm idején. A tizes évek elejétől - amióta forgatókönyv a bankjegy első tulajdonosa egy fiatal gyári varegyáltalan létezett - a húszas évek végéig rendrónő, akinek első fizetését jelenti a pénz, és akit kívül sokat változtak a nézetek a szcenárium az ugyanott szabóként dolgozó vőlegénye ajánszereperől és formájáról. l!)~ l-ben Bolvárv Gé- )ott be a gyárba. Miközben a bankjegy az inflációs kor Berlinjének különböző helyszínein za úgy vélekedett, hogy "a film meséje egyszerű és tiszta legyen, mert nem szabad a cselekmény gyárakban, éjszakai mulatókban, zálogházaktúlságos komplikálásával a nézőt fárasztan i." , . ban, bordélyokban - vándorol, a szerelmi szál Hét év múlva viszont már azt tartották, hogy "a többször is felbukkan a szokványos, lineáris dramaturgia szerint, különbözö konfliktusokon keszcenárium akkor jó, ha lüktet benne a cselekmény, és mindig történik benne valami."! A hú- resztül eltávolítja egymástól a szerelmeseket, szas évek középén egész Európában fellángolhogy a történet végére ismét egymásra találjatak a viták a forgatókönyvről. Balázs Béla a Lát- nak. Boldogságukat az egyik berlini előváros erható emberben úgy vélte, hogy a filmek rossz dei kunyhójában találják meg, és végül a bankjegy is visszakerül hozzájuk. Kracauer azt bírálta cselekményük, gyenge forgatókönyvük ellenére is lehetnek remekművek.': Keserűséggel állapítBalázs forgatókönyvében, hogy a bankjegy vándorlásával nem az inflációt megélő főváros minja meg, hogy a szcenárium írójának nevét nem jegyzi meg senki. Pedig ebben az időben már dennapjait mutatja be, hanem az együgyű szeolyan híres forgatókönyvírók működtek, miht a relmi történetet próbálja színesebbé tenni. Szenémet Karl Mayer, Hans Kraly, Thea von rinte az egyes filmepizódok egymással teljesen ellentétes irányban haladnak, csak az egyik köHarbou, a francia Abel Gance, Marcel L'Herbier, az olasz Ferri-Pisani, vagy az ameri.veti a keresztmetszet alapelvét, a másik mindig kai Frank Lloyd. ". Ebben az időben folyt Pudovelzárja előle az utat. Ez eredményezi azt, hogy a kin és Eizenstein vitája a forgatókönyv formájátízmárkás kalandjainak véletlensége sokszor ról. mesterkéltnek tűnik." Sajnos nem tudjuk megBalázs.Béla korábbi felfogása a hangosfilm el- , ítélni, hogy Kracauer vádjai igazak-e, mert a forterjedése után annyira megváltozott, hogya hargatókönyvbőlcsak két rövid, egymás után kömincas évek végén - immár Moszkvában - küvetkező jelenet ismert, amely a Betliner Tageblatt lön tanulmányt szentelt a forgatókönyvnek. 1926. október 16-i számában jelent meg, Hogyan

20

írjunk forgatókönyvet címmel. A cikk szerzője Ba- irányzatait: a feminizmust, a spirítizmust, a vegeterianizmust gúnyolja., Groteszk figurák: holázs Béla, a film eimét azonban szokatlan mómoszexuális férfiak, laposmellű, harcias femidon nem adták meg, amiből arra lehet következtetni, hogy ez a két -: egyébként erősen társadanisták bukkannak fel többször is it regényben,. lombíráló -, gyárban játszódó jelenet, később akik az anyaságot szolgaságnak tartják, és addig' kimaradt a filmből. ' a rövid ideig, amíg nézeteik szerint a nemek küAz 6nagysága nem akar gyereketforgatókönyvélönbözősége örökre el nem tűnik, a tudatos és nek megírására Balázs már közvetlenül Berlinszervezett nemzésről folytatnak vitákat. . be érkezése után kapott megbízást a rcndezritűl. Balázs Béla forgatókönyvébe semmi sem keKorda Sándortól." Balázs Béla itt (·lsiiízbl'll 11111 rült át ebből a társadalmi háttérből. Ő tipikusan tathatta meg vígjátékírói erényeit. Kordának ez korabeli, tehát a húszas évek közepére jellemző történetet írt, középpontban a föszereplö- pár a film volt az utolsó rendezése a kontinensen; életmód. és temperamentumbeli különbözösézsebében volt már az amerikai szerződés, ezért ~pböl származó konfliktussal. A húszas éve-k nagyon sietett a forgatás sal. Tizenhárom nap közepére utal a vad charleston-láz, ami lényeges alatt készült el a film, és hatalmas közönségsikert aratott." A kritikák is jól fogadták ezt a dramaturgiai elemként az egész filmen végigvo"könnyű társasági vígjátékot", és külön kiemelnul. A regényben szintén főszerepet játszó többi ték Balázs ötletes és humoros forgatókönyvét. A figurából egyedül csak a fiatalos, és lányához . kommunista Rote Fahne círnű lap ironikusun hasonló elfoglaltságoknak hódoló mama alakját így foglalta össze a film tartalm át: "Egy szórahozta át a forgatókönyvbe az író. Kettejük összekoznivágyó luxusnőcskét férje anyává tesz, és , tartozását megerősítette még a feleségnek a regényben nem szereplő hugával. Érdekes, hogy ezáltal az értelmes életre vezeti." Ugyanakkor elismerte a film parodisztikus vonásait is: :\ vi l, néhány apró momentumot Balázs átnémetesívánvalóan a pikáns téma is hozzájárult a nagy si- tett, annak ellenére, hogy a cselekmény színhe kerhez. Balázs Béla Moszkvába érkezésekor, te- lyét Párizsban hagyta (macska helyett bulldog, saláta helyett sárgaborsö}, Nem került át viszont hát 1931. novemberében, csodálkozva tapasztalta, hogy ott a film még mindig műsoron volt. ~,; a forgatókönyvbe az egész nap a kondicionáló A forgatókönyv a tízes és húszas évek francia tornának hódoló nagybácsi alakja, ami pedig bestsellerírójának, Clejnent Vautelnek azonos nagyon alkalmas lett volna a porosz fegyelem kífigurázására. Ez azért is feltűnő, mert Balázs' című (1925-ben magyarul is megjelent) regénye következő filmvígjátékában éppen egy ilyen alapján készült. Ha a közvetlenül az első világháború után Párizsban játszódó regényt, és a hú- alakot parodizál: egy zord atyát, aki szigorú rendszerességgel tornáztat ja hat lányát. szag évek közepén, szintén Párizsban játszódó filmet összevetjük, a fő cselekrnénj'szállaza köAz 1927-es évben négy újabb forgatókönyvet írt. Egyik sem emelkedik ki a kor átlagszínvonavetésén kívül semmi hasonlóságot nem találunk lából, legfeljebb egy-egy mozzanatban.' köztük. A maga korában pikánsnak, sőt merészAz 1 + 1 =3 című film forgatókönyvét, a kének számító, a fiatal pár szexuális problémáit is , nyiltan tárgyaló regény fő mondaniválójá nem sőbb Amerikában Henry Koster néven híressé vált Hermann Kosterlitz-cel együtt írta, a balolelsősorban az anyaság és a nyugodt polgári életdali Prornetheus Filmtársaságnak. A szokváforma dicsőítése volt, mint a filmé. Vautel regényében nemcsak azokat a középosztálybeli asz- nyos vígjátéki dramaturgiával készült film arról szól, hogy hogyan talál egymásra egy fiatal szeszonyokat gúnyolta ki, akik alakjuk deformálárelmespár, különbözö bonyodalmak után. A sa, és korábbi életmódjuk kényszerű feladása miatt irtóznak a gyermekszüléstől, hanem azo- forgatókönyv ~alapján nehéz kideríteni, hogy egy-egy geg Balázs Béláé-e, vagy a sziporkázó kat a családokat is, amelyek, bár a családfőnek ötleteiről híres Kosterlitzé. A filmet a szerzők a jól fizetett állása van, a sok gyerek miatt nyohagyományos filmvígjáték paródiájának is szánmorban élnek. A regényt erősen determinálja továbbá a kor és a cseh-kmónv Iwh 'Zillt', Illi!.:a hatták. Erre utainak mindenesetre az ilyen stílufilm a húszas évekbármelyik civilizált országású insertek: "Ahol a gond a legnagyobb, ott van ban játszódhatna. A regényből az első világhálegközelebb egy filmes csoda." Vagy: "Ilyen erború utáni Párizs közép- és nagypolgári világa kölcstelenül nem végződhet a történet, találjunk tárul elénk, a kor gazdasági és szociálís nehézséneki egy megnyugtató véget." Lehet, hogy Bageivel, az inflációval, és a - még ezt a társadalmi ' lázs Béla ötlete volt a filmet nyitó, rövid animáosztályt is sújtó - nehéz lakáshelyzettel. A re- ciós rész is, amelyben a felvevőgép először a filmet falja be, azután pedig az egész stábot. A jelegény egyúttal éles szatíra is, amely akor divatos , 21

Paul Ceinner: Donnajuana

22

(1927) Elisabeth Bergner

netről mindenesetre eszünkbe juthat Balázs Béla Vigyázat! Felvétel! című zenés egyfelvonásos tragikomédiája, amelyet a frankfurti színház mutatott be 1929-ben, és amely a filmkészítést parodizálja. lii A filmnek van még egy említésre méltó mozzanata. Az egyik szereplő e szavakkal bíztat ja az elcsüggedt társaságot: "Hopplá, élünk!". Ez nyilvánvalóan Ernst Toller ebben az évben írt expresszionista drámájára utal. Piscator ennek a darabnak a rendezése során épített be először rövid filmrészleteket - baloldali filmesek alkotásait - színpadi rendezéseibe." Balázs Béla tehát ezidőtájt kerülhetett kapcsolatba Piscatorral, és a német munkásszínjátszással. A Kurt Bernhardt rendezte A lány öt nullával című film meglehetősen gyenge, vértelen vígjáték volt. A kritíkák egyhangúlag elítélték, és Balázs Béla "felszínes-Iapályos" forgatókönyvét szidták, nem értették, hogy foghat ennyire mellé ilyen rutinos író. Ugyanilyen elutasítás fogadta a johannes Guter rendezésében készült Grand Hotel című filmet, habár azt az UF A annyira megvágta, hogy az eredeti forgatókönyvre rá sem lehetett ismerni. A Rate Fahne felháborodottan tiltakozott, mert mint Pabst ugyanekkor készült filmjéből ajohanna Ney szerelméből, ebből is az."erkölcsi és politikai mérgező anyagokat" iktatták ki, így vették el társadalombíráló élét.", Egyfajta keresztmetszet-filmnek szánta ezt a művet is a szerző, amely az öt évvel később készült azono~ című amerikai filmhez hasonlóan, egy nagy szálloda különböző foglalkozású és társadalmi helyzetű lakóiról szól. Akárcsak a Tízmárkás bankjegyben, itt is egy szerelmi szál vonul végig a cselekményen. Maga a film a krimi, a vígjáték, a pszichológiai dráma és a szatíra rendkívül szerencsétlen keveréke lett. A kritikák most is a film íróját marasztalták el, amiért rutinos filmíró létére ilyen sablonos és vértelen figurákat alkotott; nem is gondoltak arra, hogy a rendező is tartozott némi felelősséggel a figurák élettelenségéért. A következő filmet az akkor lhár neves rendezővel, Paul Czinnerrel készítették. A Donafuana című film forgatókönyvét . együtt írták, egy XVII. századi spanyol szerző darabjából. Sokat vitáztak a munka során; a meglehetősen makacs írót Czinner nehezen tudta meggyőzni egy-egy filmes fogás gyakorlati hasznáról. Balázsnak anynyira nem tetszett a kész forgatókönyv, hogy a bemutató napján, 1928. január 24-én megjelent Film-Kurierben kijelentette, hogy szerepe csak a forgatókönyv elkészítésére korlátozódott." A

későbbiekben ezért teljesen el is tűnt a neve a film fŐCÍméről. A shakespeare-i Granadában játszódó történet főhőse elszegényedett nemesi család lánya: juana, aki egy félreértés folytán azt hiszi, hogy Kedvese hűtlen lett hozzá. Bosszúból férfiruhát ölt, és megpróbálja elcsábítani a vetélytársnőt. Terve, hogy ezáltal térítse vissza magához vőlegényét, sikerül is, és a szerelmesek újra egymásra találnak. Az elkészült film valójában nem Balázs Béláé, nem is Czinneré, de nem is a kitűnő operatöré, Karl Freundé, hanem a főszerepet alakító Elisabeth Bergneré, Czinner feleségéé. A Reinhardt-iskolát végzett Bergner több színpadi sikerrel és három filmfőszereppel a háta mögött Európa egyik legjobb színésznőjének számított már ebben az időben." Filmszínészként, Asta Nielsenhez és Greta Garbóhoz hasonlóan, a mimika- és gesztus-rendszer sajátos stílusát teremtette meg. A film főmotívumának, a férfiruhának az ötletét, nyilván előző filmjének, a Firenzei hegedúsnek a sikere adta Czinnernek. Feltűnő mindenesetre, hogy milyen hasonló jelenetsorokat és beállításokat tartalmaz a két film. A fiús lány, illetve lányos fiú motívumára Bergner fiús alakja és vibráló lénye miatt is predesztinálva volt, az álruha és az abból származó pikantéria pedig rendkívül közkedvelt . volt a weimari Németországban. Magáról a történetről. a díszletekről. és a fényképezésről is elmarasztaló kritikák jelentek meg. "D~a.Juani!_~gynÉi~őtsem érdekel.csak Bergnerre, figyel mindenki." Egy másik kritika szerint kár voltGranadába utaznl a felvételekért, hogyha a tájból semmit sem mutat a karnera, vagy amit mutat, az is használhatatlan. "A német kameratechnika presztizse szenved csorbát ezzel a filmmel" - fűzi hozzá a krítíkus." Az egyre élesebbé váló kritikák miatt Balázs Bélának elment a kedve a forgatókönyvírástól, egész 1929-ig. 1928-ban ikább a színház kötötte le. Kapcsolatba került a munkásszínjátszókkal, a szövetség művészeti vezetőjévé is választotta. Több egyfelvonásost írt számukra. A Német Prolétarírók Szövetsége is tagjai sorába választotta. Am a filmtől sem szakadt el. Esztétikai előadásokat tartott, élénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki a Weltbuhneés az Arbeitbühne című folyóiratokban. . 1929-oen ismét filmforgatókönyvet írt, megint Czinner számára, Arthur Schnitzler Elza kisasszony című regénye nyomán. Czinner ismét Bergnerre bízta a főszerepet a Poetic Film nevíí, kis cég számára forgatott filmben. Schnitzler Hofmannstahl és Stefan Zweig mellett a XX. 23

század első negyedének legjelentősebb osztrák gül még hosszasabban szenved a várható őszírója volt, aki kitűnően ábrázolta egy hanyatló szeomlás előtt, üres, unalmas percekre leállít ja a osztály végnapjainak hangulatát. Fő témája álta- cselekményt. A szeptember eleji időpontot , "Iában a szerelern volt, ,amelyben bevallottan az amikor a regény játszódik - nyilvánvalóan sem"én" az első személy. Nem egy.művét, például a mitmondónak ítélte BalázsBéla, ezért változtatmilitarista becsületfogalom szigorát elítélő ta télre, gondolván, hogy az éppen zajló téli \ Liebeleit, többször is megfílmesítették." Néhány olimpia képeivel kissé feldobhatja a vértelen regényének - így az Elm kisasszony nak is - sajátcselekményt. A film unalmas tempóján. hosszú, ságos formája a monológ. Ezt csak néha szakítja funkciótlan kamerabeállításain azonban ez sem meg egy-egy párbeszéd, de tulajdonképpen segíthet. . , ezek is egymás mellett haladó monológok. Egy Valószínűleg az Elza kisasszony forgatásán isdélután és egy este történéseit látjuk Elza monomerkedett meg Balázs személyesen is az egyik lógjainkeresztül. A jónevű. de időnként g~·"nú~ .. szerepet játszó színésszel, Alfred Abellal. Igy, üzletekbe keveredő ügyvéd húsz éves lánya St. amikor Abel 1929 nyarán filmvállalkozásba foMorítz-ban nyaral egy gazdag nagynéni meghígott, őt kérte meg egy általa rendezendő film vására. Anyja levélben könyörög neki, hogy ott forgatókönyvének megírására. Az írót ekkor nyaraló, gazdag műkereskedő ismerősüktől prömár egy ideje az önálló rendezés gondolata is bálja kölcsön kémi azt a nagy összeget, amivel foglalkoztatta, Megerősítette ebben a vágyában apját meg lehetne menteni az adósok börtönéaz 1929 szeptemberében a svájci La Sarrazban től. Az idősj)dő műkereskedő azonban a pénzért rendezett filmművész-konferencia, amelyre őt cserébe Elzát szeretné megkapni. A lány sokáig is mint filmkészítőr hívták meg, és amelyen töpreng, hogy rnitévő legyen, és mivel sehogy résztvettek ai európai avantgard filmművészet sem lát kiutat, öngyilkos lesz. legjelesebb. képviselői." Azért is fogadta el Balázs Béla láthatóan nem tudott mit kezdeni örömmel Abel felkérését, mert fantáziát látott Schnitzler monológ-formájával, amely a re- az irodalmi alapanyagban (Stefan Zweig: Egy isgényben .kiválóan alkalmas volt Elza ernlékkémeretlen asszony levelei című novellája), és mert peinek, belső vívódásainak, ideges lényének áb- úgy gondolta, hogy egy kezdő, tapasztalatlan rázolására. A képközi insertek erre természeterendező mellett ő is jobban beleszólhat af érde. sen alkalmatlanok voltak. A regény kulcsrésze mi munkába. Bizonyára így is történt, mert a az a körülbelül ötven oldalas, összefüggő monoNarkózjst később mindenhol saját filmjeként emlóg, amelyben Elza az ellenszenves rnűkereskelegeti. A hangosfilm megjelenésének évében készült " dö ajánlatát fontolgatja. Schnitzler el tudja hitetni az olvasóval, hogy Elza, csakugyan kénytelen film mintha összegezni, felmutatni akarná az életből elmenekülni, mert az előzmények mindazokat a művészi kifejezőeszközöket, ameután világossá válik, hogy ha nem szerzi meg a Iyeket a némafilm fejlődése során elért. Az iropénzt, apját börtön, családját nyomorúság fe- dalmi alapanyagtól ennél a filmnél távolodott el nyegeti. Az is csak ideig-óráig oldja meg a bajt, legjobban az író, inkább csak a novella alapmoha odaadja magát. Egy húszéves, tanult, de valótívumait használta fel. Zweig meglehetősen jában semmi hasznos dologhoz sem értő, jó csa- szentimentális novellaja egy egész életében ládból való, ~ kelleténél felvilágosodottabb lány egyetlen egy férfi után vágyódó asszonyról szól, vádolja az egész életet. Mert nincs kedve sem a akivel - bár gyereke is születik tőle - mégsem férjhajszoláshoz, sem a tanítónősködéshez,. és kötodik össze az élete. Csak közös gyermekük ahhoz. sem, hogy kitartassa magát egy idősödő, halála után írt levelében vallja be a férfinak gazdag úrral. . szenvedélyes szerelmét, majd öngyilkos lesz. A Mivel a filmben utalás sem történik ezekre a novella maga a tevéI. körülményekre, Elza öngyilkossága rendkívül "Reszkető kézzel tette le a levelet. Azután soerőltetettnek, és motiválatlannak tűnik. Elza káig elgondolkozott ... árnyékok tódultak közel hosszas tépelődését. vívódásait ideges járkálásés távolodtak el, de nem alakult ki belőlük valasal, ide-oda szaladgálással, jellegzetes mimiká-, mi kép. Me~sejtett egyes érzés-emlékeket, de jával fejezi ki Bergner, de valahogy végig kívül mégsem emlékezett rájuk. Ugy tűnt neki, mintmarad az eseményeken, nem tud azonosulni ez- ha mindezekről az alakokról álmodott volna, zel a kidolgozatlan figurával. A filmnek különgyakran, és mély álomban látta volna őket, de az ben sem ő a főszereplője-sokkal inkább az apa. mégis csak álom volt csupán." Ezekkel a monHosszasan látjuk készülő tranzakcióit, tőzsdei datokkal fejeződik be a novella, és lehet, hogy üzelmeit, hasztalan tárgyalásait hitelezőível. vé- éppen ezek a Zweigre annyira jellemző sorok ,i

24

adták Balázs Bélának a film dramaturgiai alapötletét. A cselekményt, vagyis a nő életének eseményeit úgy adja elő, ahogy azt az operációja alatti narkózis hatására átéli. Ezáltal a néző részese lesz a narkotizált tudatalattijából származó rémképeknek is. A filmben nincs hangsúlyos vágás, a képek lágyan olvadnak egymásba. Az egyes helyszínek, idősíkok, tárgyak, fokozatosan kopírozódnak át egymásba, úgy, hogy sokszor a szereplők nem változnak, csak környezetük. Balázs Béla szerint ezzel a módszerrel lehet legjobban visszaadni az álom lényegét, hiszen az álomban elképzelhetetlenek az éles képi vágások. Erősen expresszionista hatású a film. Az egymásból kiszakadó, egymáson átörvénylő képek és képzetek hasonló áradása jellemzi Murnau Nosferatuját és Dupont Varietéjét. A lépcsőházi jelenetben - ahol az író és Angelique találkozik - a hansúlyozott árnyék, sok korábbi és későbbi német filmhez hasonlóan, itt is a sor jelképévé válik, amelytől senki sem menekülhet. A Narkózis volt Balázs Béla utolsó némafilmforgatókönyve. 1929 júniusa óta játszottak már amerikai hangosfilmeket a berlini mozikban, de a hazai hangosfilmgyártás még mindig technik,II 1l"h"I,t,~t,kk,,1

kil'/"od,'ll

KlIlllllli,t'll"

dia

lógusok ok~ztak nehézségeket, a német nyelv keménysége miatt." A különböző hangeffektu,,,",,t.

I.t·l1<'t ,., liil't·jt·",·t

kiforgatása miatt, és 1930. szeptemberében beperelték a gyártókat. Weil megnyerte a pert, Brecht elvesztette, a forgatókönyvet pedig ismét átíratták, ezúttal Balázs Bélával. Ih Az általa átírt végső változat nagy vonalakban követi a darab cselekményét, ahol eltér tőle, ott inkább Brecht szándékainak kedvezett. Egyszerűsített a történeten, mert kihagy ta Lucyt, a rendőrfelügyelő lányát. A másik lényeges változtatás Polly bankalapítási ötlete volt, amellyel szintén Br cht társadalomkritikai szándékát erősítette, hiszen a rablással szerzett vagyon így vált a i.törvényes rablás" eszközévé. A darab félig énekes, félig prózai formájú, ez a jellege a filmen is megmaradt, ám a zene funkciója teljesen kifordult a lényegéből. Nem is annyira az irók, mint inkább Pabst hibájából. Operaáriákat csinált a songokból, az utcai énekes-kommentár alakjával pedig láthatóan nem tudott mit kezdeni. Idegen és zavaró te tként hat az alkotásban, feltűnésével állandóan lefékezi a cselekmény menetét. Pabst, az új tárgyiasság, a Neue achlichkeit apostola korábbi, realista stílusától eltérő módon most mester éges, elidegenített színházi világot épített fel. Ebben nagy segítségére voltak Andrej Andrejev expresszív, irreálisba hajló szeenikai megoldásai és F.A. Wagner különleges világítási effektusokkal, például sok üvegtükröztetéssel dolgozó felvételei.

IIg\ <111 ••1..",,1' a It'gjllbh

rendezők már korai hangosfilmjeikben is hatásosan alkalmazták (Sternberg: Kék angyal; Fritz Lang: Mi. Balázs Bélának ebben az időbenjelent meg A film szelleme cimű munkája, amelyben intuitívan reagált a hang nyújtotta izgalmas lehetőségekre. A hangosfiImmel való első gyakorlati kapcsolata Brecht Háromgarasos operájának filmre alkalmazása volt. A színművet 1928. augusztus 31-én mutatták 'be a berlini Theater am chiffbauerdamrn-ban. A nagy siker hatására kezdett tárgyalni másfél év múlva egy amerikai producer és a német Nero Filmgesellschaft a darab megfilmesítéséről. A rendezés el Georg Wilhelm Pabstot bízták meg. Brecht és közeli barátja, Leo Lania dolgozták át a darabot, Weil dalokat is komponált hozzá, ezekben még erősebb volt a társadalomkritika. Ez a változat azonban mind a gyártók, mind a rendező részéről éles ellenállásba ütközött, ezért Pabst kedvenc forgatókönyvíróját, Vajda Lászlót kérte fel a forgatókönyv átírására." Vajda a dramaturgiai elveknek megfelelően néhány jelenetet megváltoztatott, és a dalok egy részét is elhagyta. Brecht és Weil felháborodottan tiltakoztak a darab lényegének

A berlini filmek közül, két égtelenül a Kékfényt tekinthetjük leginkább Balázs Béla saját szellemi produktumának. A Leni Riefenstahllal együtt írt és rendezett film ugyanis híven tükrözi az író fiatalkori műveinek misztikus világát. A Balázs-Riefenstahl együttműködést az életrajzi irodalom korábban rendkívül óvatosan kezelte. Legtöbbször éppencsak megemlítik a filmet, attól félve, hogy Riefenstahl személye rossz színben tüntetné fel a berlini évei alatt kommunistavá váló írót. Pedig a film készítésének idején Riefenstahl Hitlernek még a nevét sem ismerte, és több barátja, ismerőse került ki a zsidó származású, baloldali értelmiség köreiből is. 1.'·l1i·Ri,·I'·lht"hllll·\

B,·. ,111'11"

,·t 111.11

i"""1

hette Balázs Béla, hiszen az újságok tele voltak a tehetséges és rendkívül vonzó fiatal táncosnő méltatásával. "Vékony, érzéki teste áttetsző tüllben különösen alkalmas a modern tánc kifejezésére. Rendkívüli lény, ilyen szépséggel ezer évben egyszer találkozunk" - írta a Berliner Tageblau 1923. december 21-iki számában. Riefenstahl a táncosnői karriert 1925-től a filmszínésznővel cserélte fel: Arnold Franek hegyifilmjeinek sztárja lett. Ez az előzmény fontos a 25

Leni Riefenstahl: Kék fény (1932) Leni Riefenstahl

26

" Kék fény szempontjából

rikai szerző, feltételezhetően szerelmi féltéis. A csodálatos termékenységi drámát ít volna; egy elsüllyedt aranyszetfelvételeket bemutató hegyifilmek rendkíbánya felfedezésével összekötve. De Riefenvül sikeresek voltak azokban az években, amistahl Balázs Bélában ideális közreműködőre takor a német filmeket szinte kizárólag műterernlált elképzelései végrehajtásában. ben forgatták." Riefenstahl idővel belefáradt Riefenstahl saját vállalkozásban fogott hozzá egyoldalú szerepkörébe, ami állandó hegymászásból és síelésből állt, és amint egy 1!f.72-ben a film forgatásához, mert egyik, céget sem tudta megnyerni a finanszírozásra. Ovatosak voltak, készült interjúban elmondta, olyan filmre vánem bíztak a színésznő rendezői képességeiben. gyott, amelyikben végre ő játszhat ja a főszerepet, és nem a hegyek. 38 Régóta érlelődött már A Dolomitok egyik kis falujában kezdett forgatni hét fös stábjával, amelynek kulcsember benne egy filmterv. Egy misztikus hegyi legenHans Schneeberger, az operatőr volt. A falusiadát szeretett volna filmre vinni, középpontban kat kezdetben nehezen tudták rávenni az egy magányos és titokzatos pásztorlánnyal, akit Többségük még soha életétermészetesen ő játszott volna. Filmtervével Ba- együttműködésre. ben nem volt moziban, a felvevőgépet pedig lázs Bélához fordult, akit nagyon jó forgatóegyáltalán nem ismerték. Az első felvételek könyvírónak tartott. Ehhez az ítéletéhez nyilván hozzájárult az is, hogy Balázs Béla dicsérő krítiazonban annyira megtetszettek nekik, hogy hajeljátkát írt az akkoriban bemutatott Vihar a Mont- landóak voltak saját mindennapjaikat szaní." Hamarosan kiderült azonban, hogy a taBianc-on című filmjéről, kiemelve Riefenstahl játékát." A színésznő filmterve nagyon tetszett pasztalat hiányában Riefenstahl sehogysem boldogult azokkal a felvételekkel, amelyekben ő az írónak, aki gyerekkora óta szinte misztikusan maga is játszik. Ezért megkérte Balázst, aki szinvonzódott a magashegyekhez. Gyermekkora térrelutazott a Dolomitokba, hogy segítsen neki, egy részét Lőcsén töltötte, ahol képzeletét állanés ő a továbbiakban átvette a rendezés irányítádóan izgatták a Kárpátok közeli hegycsúcsai." sát. Technikai újítással is szolgált. Egy nemrégi1930 nyarán Balázs Arlbergbe utazott, az Osztrák Alpokba, ahol Riefenstahl éppen a Fehér má- ben kikísérletezett AGF A-negatívval dolgoztak, mor című filmjét forgatta, és közösen dolgoztak a és az optikára szerelt vörös-zöld szűrő segítségével az égnek és a lombo knak még misztikusabb forgatökönyvön." Riefenstahl életrajzi irodalkészült felvételek mának utalásaiból nyilvánvalóvá válik, hogy ér- hatása lett. A műteremben mesterkélt beállításai viszont gyengítették a szazelmi kapcsolat, szerelmi viszony is kialakult badtéri felvételek frissességét. Amint a későbbi köztük. Ez magyarázhatja meg Balázs jelentős évek bebizonyították, a műterem soha nem vált szerep ét a rendezésben is. Riefenstahl művészetének életterévé, annál inA ·Dolomitokban játszódó történet hangulata, kább lett az a szabad tér. jelképei sok rokonságot mutatnak az író fiatalA film külföldön hatalmas sikert aratott, ottkori műveivel, Meséinek, verseinek, táncjátékainak meghatározó eleme a misztika, korai lí- hon azonban hűvösen fogadták. Londonban nyolc éven keresztül egyfolytában műsoron rájának és esztétikájának kulcsszava a halál volt. volt, Amerikában évenként felújították. MinFiatalkori Halálesztétikája a német romantikus költészet alapeszméjének hatását tükrözi, azt, denhol a "legnémetebb német film"-ként emlehogy csak a halál élménye teremtheti meg a ma- gették. Chaplin levélben gratulált Riefenstahlgasabb szintű, eszményi létet. A megformált rnű nak. Egyes filmtörténészek szerint a Riefenstahl által alakított pásztorlány figurája ihlette a' csaés a halállal lekerekített, bevégzett élet egymás rokonaivá válnak esztétikai fejtegetéseiben. A vargó lány alakját-a- Modern idők ben. 43 Így járult Kék fény kristálvbarlangja, Novalis Heinrich von hozzá mindenesetre egy m~ar író a háború Ofterdingenjének kék virágához hasonlóan a fel- elötti német film legnagyobb külföldi sikeréhez. Balázs Béla" még a film bemutatója előtt háfedezni vágyott, de elérhetetlen dolgok szimbóelhagyta lurna, mert a tudás halált és pusztulást okoz. A rom hónappal,· 1931. novemberében N émetországot, hogy moszkvai meghívásának történet végén, miután a kék fény titka megfejtődik, a filmbeli pásztorlánynak le kell vetnie ma- tegyen eleget. Riefenstahlt is hívta magáva], gát a szikláról, mert belső világát a külvilág bru- megszerezte számára a szükséges papírokat. O tálisan szétrombolta. A kék szín Balázs költészeazonban, a film folyamatban lévő vágására hitének, egyébként is visszatérő motívuma volt, (A vatkozva, Berlinben maradt. Maradásának nyilKékszakállú herceg vára, Az igazi égszínkék) vánvalóbb oka azonban az lehetett, hogy Balázs Riefenstahl filmötletét nyilvánvalóan nagyon a feleségével együtt utazott Moszkvába." Soha sokféleképpen meg lehetett volna írni. Egy ame- többé nem találkoztak, életük végletesen külön27

bözö irányba fejlődött. Balázs Béla legközelebb csak 1947-ben tért vissza BerIinbe, hogy a DEFA-nál előkészítse új filmje forgatókönyvét. Összegezve Balázs Béla forgatókönyvírói működését, felmerül a kérdés, hogy a Berlinben kommunistává váló író, aki szinházi működését tekintve a legprogresszívebb irányzatokhoz tartozott, miért nem kereste a kapcsolatot egy film erejéig sem a proletárfilmesekkel vagy a doku-

mentum-irányzattal. Amint A látható emberből kiderül, ő nem tudósként, hanem költőként jellemezte és értékelte a filmeket. Elsősorban az érzelmi, a költői kifejezés lehetőségeit vizsgálta a filmalkotásokban, t:. amit sem a proletárfilmben, sem a dokumentumszerű történetben sem talált meg. Az ilyen müfajú filmektől azonban nem remélhetett sem erkölcsi, sem anyagi elismerést.

Czakó Ágnes

.JEGYZETEK IBerIiner Begegnungen. Auslandisebe Künstler in Berlin I!JlH-l!J:-U. Aufsatze - Bilder - Dokumente. Dietz Verlag. Berlin, I!JHi. :-1:.15.o. :.1Szilágyi Gábor: Balázs Béla időszerűsége. In: A film költészete. Az útkereső Balázs Béla. Magvar Filmintézet - Múzsák I!JH.!. :.15.o. ; Id,·/i:

ciII

(''''11.:':1'1\

Bp. I ~)KII

IlIdil

(;11'1"

(;.111,,,.

/t'lll'lllll~i;t

1-, "

.! Herliner Begegnungen.

Id. mű:

n. D.

;i uo . .!:.1i. o.

li Film. Stadt. Kino. Berlin. Argon Verlag. 19Hi . .!H. U.

i Nemeskürty István: A mozgókép mint költészet. ln: Balázs Béla: A látható ember. A film szelleme. Gondolat. 19H.!. :.1!Ji. o. H uo. :.1!Jli.o. !J uo. :.1!Jli.o. 10 Betliner Begegnungen. Id. rnű: :-I:.1i. o. II uo. :-I:.1H. o. 1:.1Féjja ' Sándor: A forgatókönyvírás gyakorlati dramaturgiája. In: Pergö képek. !!JiO . .!. sz. :.10.o. 1:-1Bolváry Géza: A filmszinész. Bp. I!J:.11.9. o. l.! Pánczél Lajos: Az én mozim. Bp. I!J:.1H.:.1:.1. o. IS Bíró Yvette: A film formanyelve. Gondolat. l !IIi.!. 1H4. o. lIi Pánczél Lajos: Id. mű: 31. o. l i Balázs Béla: Új irodalmi műfaj: A filmszcenárium. In: Balázs Béla: Válogatott cikkek és tanulmányok. Kossuth. l!J6H. 232. o. IH Berliner Begegnungen. Id. rnű: 327. o. 19 Balázs Béla: Filmkultúra. Bp. Szikra. 1!J4H. :.10 Film-Kurier 1!J26. No: Staatliches Filmarchiv der DDR Dokumentationsabteilung. 21 Kracauer: Caligaritól Hítleng. Magyar Filmtud. Int. és Filmarchívum. 196:-1. 22 Paul Tabori: Alexander Korda. London. W5!). 7H. o. ~

28

2:-1uo. 7H. o. :.14Berliner Begegnungen. Id. mű: 32H. o. 2S K. Nagy Magda: Balázs Béla világa. Kossuth. I!Jí:-!. :.1(i Magyarul megjelent: Filmtudományi Szemle :.1i. szám Balázs Béla IHH4-1!J49. Magyar Filmtud. Int. I!J7!J. :.17Kracauer: Id. mű: o . :.1HKracauer: Id mű: 164. o. 2!J Berliner Begegnungen. Id. mű: 329. o. 30 Hevesy Iván: Elisabeth Bergner a filmen. Bp. I!J27. H. o. 31 Staatliches Filmarchiv der DDR. Dokumentationsabteilung. Kritikák a film dossziéjából. 3:.1Kracauer: Id. rnű: o. :-U Nemeskürty István: Id. mű: 302. o. :-14Lotte H. Eisner: Démonikus filmvászon. A német film virágkora. Ford.: Schultz Katalin. Magyar Filmintézet kézirattára. W7H. :-ISJohn Ralmon: Balázs Béla német emigrációban. In: Filmtudományi Szemle 27. szám. 1979. IH4. o. :-16uo. 37 Kracauer: Id. mű: 9H. o. :-IHFilmkritik W72. H. sz. 'Interjú Leni Riefenstahllal. :-I!)6.o. :-19Staatliches Filmarchiv der DDR. Dokumentationsabteilung. Kritika a film dossziéjából. 40 K. Nagy Magda: Id. mű: 26. o. 41 Filmtudományi Szemle 27. sz. IIlS. o. 4:.1Filmkritik 1972. H. sz. Interjú Leni Riefenstahllal :-I!Ji. o .. 43 A film dossziéjából. (Dokumentationsabteilung) 1!J:-IH-bankészült interjú Leni Riefenstahllal. 44 Nemeskürty István: Id. mű: 304. o. 4S Gró Lajos kritikája a Film Szelleme német ki;1<1:1,:11'1"1. :\\

1I.:.:;tl.1!1:l1.

~dilh ..

i 1-'-,.:.

II.

KÖZLEMÉNY A Magyar Filmintézetben 1988. december 13-án filmkutatók szélesebb körének bevonásával megtartott tanácskozás tapasztalatai alapján az alábbiakat kívánjuk közzétenni:

A FILMKUTATÓK KÖRÉ-nek létrehozásával a Magyar Filmintézet támogatn i kívánja mindazon kutatókat, akik behatóan, tudományos igénnyel foglalkoznak a filmelmélet, a filmtörténet kérdéseivel, általában véve a filmmel. A Filmkutatók Köre lehetöséget kíván nyújtani mindezen kutatóknak, hogy idöközönként kicseréljék nézeteiket, hangot adjanak sajátos érdekeiknek, s közösen képesek legyenek ezeket érvényesíteni. A Magyar Filmintézet információkkal, bizonyos szolgáltatásokkal, esetenként meghirdetett pályázatokkal kívánja elösegíteni a magyarországi film kutatók munkáját; egyben igényt tart a Kör tagjainak véleményére, tanácsaira és információira. A Filmkutatók Köré nek bárki tagja lehet, akinek nyomtatásban már megjelent filmtárgyú írása, és írásban kéri felvételét a Filmkutatók Körébe (feltüntetve publikációit). A Magyar Filmintézet az alábbiakkal kivánja segíteni a Kör tagjainak tudományos tevékenység ét: - rendszeresen tajékoztatja a Kör tagjait a Magyar Filmintézet rendezvényeiröl, tudományos szemináriumairól, tanácskozásairól, s biztosítja az ezeken való részvétel lehetöségét; - tájékoztatja a Kör tagjait az Intézet könyvtárának új szerzeményeiröl; - évente nemzetközi konferencianaptárt állit össze, melyet meg küld a Kör tagjainak; - tájékoztatja a Kör tagjait friss kiadványairól, s megrendelés esetén postai utánvéttel eljuttatja hozzájuk a kért példányokat; - a szakkönyvek és -lapok használatát megkönnyitendö a Magyar Filmintézet önköltségi áron biztosít fénymásolást az Intézeten belül a Kör tagjai számára; - a Kör tagjainak a nemzetközi tudományos életbe való belapcsolódását az intézet ajánlólevéllel kivánja elömozditani. Ezt a tagok a külföldi utazásuk, tanulmányuk esetén kaphatják meg a Magyar Filmintézettöl. ~ A Magyar Filmintézet meg akarja könnyíteni a Filmkutatók Köre tagjainak a filmekhez való hozzáférést: - filmnézési lehetöséget biztosit a Magyar Filmintézet vetitöiben minden olyan vetítésre, amelyet az Intézet kutatóinak, munkatársainak tartunk. A Kör tagjai a vetitések pontos programjáról telefonon kaphatnak felvilágositást; - speciális vetítést a Magyar Filmintézet két esetben tud biztosítani a Kör tagjainak - kutatási tervük és vetítési tervük elözetes benyújtása után: 1. Ha a Kör tagja tudományos fokozat megszerzése érdekében folytat kutatást. 2. Ha a Kör tagja, monografikus igénnyel fog kutatásba, azzal a szándékkal, hogya kutatás könyv tormaban is megjelenjen. A Magyar Fílmintézet idöközönként tudományos pályázatokat kíván meghirdetni a Kör tagjai számára, a legjobb pályamunkák szerzöinek publikációs lehetöséget biztosít. Kellö számú jelentkezö esetén a Filmkutatók Köre mOködését önkormányzati rendszerben folytatja. MAGYAR FILM INTÉZET 1143 Budapest, Népstadíon út 97.

Székely János (1901-1958) .útja a német hangosfilmig Decemberben volt harminc esztendeje, hogy a szépirodalmi munkássága révén is ismert filmÍró súlyos betegségben Berlinben elhunyt. Különös "játéka" a véletlennek, hogy éppen abban a városban fejezte be életét;ahol karrierje elkezdődött és ahonnan Hitler hatalomra kerülése után Amerikába, majd Mexikóba került. Berlin volt a tengerentúlon eltöltött két évtized múltán hazafelé tartó író utolsó állomása. Életútja egyelőre csak részben feltárt, pályáját tényszerűen csak bizonyos kihagyásokkal tudjuk nyomon követni. Itthon élő özvegye nemrégiben a Petőfi Irodalmi Múzeumnak adományozta hagyatékát, amely a hányatott évek során sajnos eléggé. megfogyatkozott. A filmes vonatkozású anyagok kevés konkrétummal szolgálnak, túlnyomórészt "'pusztán kiindulópontot adnak a további kutatáshoz. Archívumunk is csak egyetlen Székely-filmet őriz németországi korszakáb ól, az Asifaltot (Asphalt). Az akkori berlini emigráció visszaemlékezései sem szentelnek elég figyelmet személyének. Példa erre Gertler Viktor, aki - noha bizonyíthatóan több film is összefűzte kettőjüket - 1942-es könyvében "az UFA tehetséges háziírójaként'" említi, egy arató dal szövegfrójaként emeli ki an- . nál a filmnél, amelynek éppen Székely János ír-

ta a történetét (Magyar rapszódia).

.

Szerepének ez a háttérbe kerülése bizonyos fokig érthető. Szerződése révén ugyanis mint az UF A dramaturgia névtelenül vett részt számos filmforgatókönyv átdolgozásában. Vannak azonban olyan kiemelkedő filmjei is, amelyek elválaszthatatlanul hozzá kötődnek, és a maguk idejében nagy kasszasikertis jelentettek. Szemé- . lyes sorsának alakulása is magyarázza, hogy az író mára kikerült a szakma "emlékezetéből" . Kiugró könyvsikereit John Pen néven jegyezte Amerikában, a filmnél pedigjohn S. Toldy volt az, aki híressé lett forgatókönyveket írt. A mind . erősebben baloldali beállítottságú művész ugyanis Magyarországon maradt édesanyja védelmében akkor már álnéven dolgozott, ez az egyik oka a Székely János név elhomályosulásának. Nem feladatunk most a tengerentúli filmjeinek bemutatása, annyit azonban mégsem hallgathatunk el, hogy itt is eljutott a csúcsra, minden filmes álmának beteljesüléséhez: 1941ben a Vágyak a viharban (Arise my love) című an30

Székely János tifasiszta film írójaként átvehette az Oscar-díjat. A ma Budapesten őrzött és nagy becsben tartott szobor alján az eredeti véset: ACADEMY FIRST AWARD TO JOHN S. TOLDY FOR WRITING ORIGINAL STORY OF ARISE MY LOVE~b-CAQEMY OF MOTION PICTURE ARTS AND SCIENCES FIRST AWARD, 1940. (Az Akadémia első díjajohn S. Toldynak a Vágyak a viharban forgatókönyvéért - Az amerikai Filmakadémia első díja, 1940.) Az Oscart nyert film és Székely Jánof első, 1926-ban készült filmje között közvetlea kapcsolat van - a háborúellenesség, amely mindkettő mondaniválójának lényegi meghatározója. A Névtelen hősök (Namenlose Helden) című I film ma dokumentárisnak minősíthető eszközökkel nyomatékosítja a "Soha többé háborút!" gondolatát. A korabeli tartalmi ismertetőből ki-

3i

"

1926 Székely jános számára termékeny esztendőnek bizonyult. Bekerült a foglalkoztatott filmtrők körébe, felfigyelt rájoe May, a monumentális filmekkel népszerűvé vált rendező. Valószínűleg az ő révén vezetett Székely útja az UFA-hoz, az Amerikából akkortájt hazatért sztárproducer, Erich Pommer alkotócsoport jába. Tény csupán az, hogy az 1928-ban valóságos diadalutat befutott Magyar rapszódia (U ngarische Rhapsodie) sikerében már jelentős része volt az ő forgatókönyvének. A film a hangosfilm egyik előfutára, amelyről akkortájt már annyi vita folyt. A rendező, Hanns Schwarz a film felépítésében döntő jelentőséget tulajdonított a ritmusnak, amely "a lendületet és a magával ragadó erőt" volt hivatott megadni. A Magyarországon felvett képek, a ringó búzatáblák, a népviseletbe öltözött falusiak, a cigányok megkapó költőiséggel szőtték át a cselekményt. A Magyar rapszódia olyan némafilm lett, amelyet "elejétől végig zeneileg építettek fel". A budapesti premier attrakciója a cigányzenészek versenye volt. Három moziban egy időben került sor a bemutatóra: "Az UFA Vörösjancsit szerződtette az igazi magyar hangulat megteremtésére. a Fórumban

.

:\Iurzik

Ell'l1wr hl';':I'diijl'l1 cWl1diiltwk

lúl a hal

hatatlan magyar melódlák, az Omniában pedig járóka Feri gondoskodik a nagy aratóünnep ze.Ha,!{,·ar m/lJ?tidia (1928) l.il Dagorcr nei aláfestéséről. " (A filmet később Amerikában tűnik, hogy a film alkotógárdája híradókból ki- hangos részekkel látták el.) vágott felvételekkel. kevés színésszel és háborús E munka során került össze először Székely \,''''r.illllkkal. Illq~nl/.ll c~.d;idi dr.imún ken-sztul azzal a Hanns Schwarz-cal, akivel egy évvel később elkésgítették az UF A első valódi hangosszándékozott emléket állítani a "világháború filmjét, A szív melódiáját (Melodie des Herzens), milliónyi halottjának"; a fronton elesetteknek legkiemelkedőbb sikerfilmjüket. Ahhoz azonéppúgy, mint a háború által közvetve megnyoérzémorítottaknak; a éhező hátországbelieknek. az ban, hogy ennek a filmnek a jelentőséget elgyötört, férfi munkát felvállaini kényszerült asz- keltessük, utalnunk kell az 1929-es év német filmgyártására. Ez az esztendő filmtörténeti fonszonyoknak, és a sok magára maradt árvának. Valódi harcos agitáció volt ez az értelmetlen öl- tosságú az ország számára, ez a váltás kora, a 21 O némafilm mellett ekkor kerülnek a mozikba az döklés és a kiszolgáltatottság ellen. Nem véletelső hangosfilmek.januárban mutatták be Berlen, hogy éppen a Prometheus cég gyártásában linben az Ich küsse Ihre Hand, Madame-ot (Csókojöhetett létre (ne felejtsük el, hogy Székely jános a film világában akkoriban még ismeretlennek lom a k,'l.l'l. ""1.011\ ti III , \1'I11"film volt. aZUI1' számított, mindössze egy irodalmi pályadíjat ban igazi meglepetéssel is szolgált: Harry Liedtmondhatott a magáénak). A Prometheus GmbH ke (Richard Tauber hangján) valóban hangosan W2S-ben alakult meg Willi Wünzenbergnek, a énekelte el a címadó slágert. Szenzáció volt már Reichstag kommunista képviselőjének a kezdeaz előprogram két rövid hangosfilmje is, a Raményezésére. A cég fontos szerepet töltött be az mona és a 383 méter hosszú Das letzte Lied (Az agitációs és propagandamunka területén. részutolsó dal) - mely különben az első, cenzúralisben azzal, hogy terjesztői hálózatán keresztül tán hivatalosan is bejegyzett és regisztrált handokumentumfilmek tucat jait juttatta el a párt- és gosfilm. A március 12-én bemutatott A világ metömegszervezetek tagságához, részben pedig azlódiája (Melodie der Welt), Ruttmann dokuzal, hogy itt gyártották azokat az ún. kontingensmentumfilmje már egész estét betöltő hangosfilmeket, amelyekért cserébe szovjet filmeket filmnek számított. Hallani a hajó kapitányát, mutathattak be az országban. amint parancsot ad az indulásra, csikorognak a 32

hajóláncok, bőgnek a szirénák, zakatolnak a gépek. Időrendben ezután Bolváry Géza Der Würgerje következik, egy bűnügyi film, amelyet angol-német koprodukcióban, Londonban készítettek. Némafilmként forgatták, de utólag néhány jelenetet német szinkronnal és zajeffektusokkal láttak el. Októberben három film is megjelent, közülük kettőt némán,' illetve nagyrészt némán forgattak és utólag szinkronizáltak Das Land ohne Frauen (Föld asszonyok nélkül), Wer wird dann weinen, wenn man auseinandergeht (Ki sír majd a váláskor). A harmadik, az Atlantik Londonban készült, angol-német koprodukció német verziójaként. Novemberben mutatták be az első Németországban gyártott hangosfilmet Dich hab 'ich gelieb t (Téged szeretlek) címen. Ezek után a várkozás a tetőpontra hágott. A .szakma és a közönség figyelme egyaránt az UF A felé irányult.. hiszen akkoriban ez a vállalat volt Németország legnagyobb apparátussal működő, legjobban felszerelt filmgyártó cége, á'filmés moziipar nagy reménysége. A gyár azonban még mindig nem állt elő saját első hangosfilmmell 1929. december Ifi-én mutatták be végre az Erich Porrimer-csapat munkáját, a Székelyjános forgatókönyvéből készült A szi» melódiáját. Ma-

ga it cselekmény bájosan egyszerű, egy baka és egy faluról városba került cselédlány tragikusan végződő szerelmi története. A korabeli értékelésekből idézünk: "Minden remény beteljesült: pompás fényképezés, mesteri képbeállítások, az ismeretlen, képzeletben élő Magyarország gyönyörű tájai; beszéd, zene, zörejek, Willy Fritsch, Dita Pado - mindenki énekel és beszél A sri» melódiájában." "A dialógusok tömörek, egyetlen felesleges szó sem hangzik el. Annál gyakrabban alkalmazzák az aláfestő zörejeket, hanghatásokat. utcai lármát, a vásári forgatag zaját, állathangokat, mindenfajta hangszert." Az UF A számítása bevált. A film elkápráztatta az egész világot. Igaz, a reklámszakemberek is jól dolgoztak. A film forgatókönyvét könyv alakban is megjelentették, a berlini Robinson kiadó már 1930-ban tízezer példányban adta ki. A német eredeti mellett sietve elkészítették a film angol, francia és magyar verzióját is: a Vasárnap délutánt. Ez utóbbival - amely egyben az első magyarul beszélő hangosfilm - nyílt meg Pesten 1930-ban az UFA-érdekeltségbe került, újonnan átépített Uránia-filmszínház. A könyv is megjelent magyar nyelven. (Székely János: Vasárnap délután, Bp. Singer, 1930.) 33

N oha Székely ezzel a filmmel befuott filmíró FILMOGRÁFIA lett, hamar eljött az az idő, amikor már nem lépSzékely János Németországban készült filmjei hetett a nyilvánosság elé. Németországban bekövetkezett -a fordulat, 1933-as filmjén már fel 1. NAMENLOSE HELDEN (Névtelen hősök) 1926. sem tüntetik a nevét, pedig a KaZandorok kiráZygy: Prornetheus Film nőjét (Die schönen Tage in Aranjuez) az ő novelr: Kurt Bernhardt lájából forgatták. f: Hans Székely o: Marius Holdt Székelyekkorra már az egész világon ismertsze: Edwin Kalser, Lili Schönborn, Heinz Hílpert, té vált, és szerződés várta Amerikában. ElkéHermann Hoffman szült ennek az utolsó német filmjének is az átA Klassiker des Deutschen Stummfilms ötletadóként dolgozott, amerikai változata, amelyben BrigitStephan Lorandt nevét is feltünteti. te HeIm és Gustaf Gründgens szerepét Marlene Dietrich és Gary Cooper játszotta. Ezt az 1936- 2. DAGFIN (Dagfin) 1926. os filmet Vágy (Sehnsucht) címen a fasiszta Négy: Phobeus film metország is bemutatta, és az Illustrierter Filmr:joe May Kurierismertetőjében - bármennyire hihetetlen i: Werner Sch eff "Dagfin, der Schneeschuhlaufer (regény) - közlik az író nevét is. Székely J áno::--:s=--=n-::e=m,----"v""'a~r-r:ta-m,,-,--eg=,-niíg bezárul f:Joe May, Adolf Lantz,jane Bess, Hans Székely o: Carl Drews, Edgar Zi esem er, Hjalmar Larski, előtte minden lehetőség német földön, elhagyta Karl Puth az országot, majd 1938-ban Európát is. Az elkösze: Paul Richter, Alfred Gerasch, Marcella Albavetkező években egy másik kontinensen kedveni, Paul Wegener zöbb körülmények között - és egy ideig valóban teljes álkotói szabadságot élvezve - dolgozhatott. 3. DER HERR DES TODES (A halál ura) 1926. Egyetlen alkalom adódott még életében, amikor gy: Maxim Film részt vállalt német film gyártásában. A háború r: Hans Steinhoff i: Karl Rosner (regény) után Erich Engel kérésére a DEFA szerződést f: Hans Székely kínált a szülőhazájába visszatérni szándékozó o: Hans Theyer, Willy Gaebel művésznek a Denevérraj (Geschwader Fledersze: Fritz Sohn, Eduard von Winterstein, Simone maus) círnű film forgatókönyvének megírására. Vaudry, Heinrich Pe er Ez a vietnami háború ellen szóló film volt Székely utolsó alkotása, amelynek nagysikeru pre4. GEF ÁHRDETE MÁDCHEN (Lányok veszélyben) mierjét ő maga már nem érhette meg, a nívódí1926/27. jat özvegye vette át helyette. gy: Koop-Film CO. Perjési Zsuzsa r: Hans Székely (?)

JEGYZETEK l Gertler Viktor: Az én mozim, Budapest, 1942. 2 Christa Bandmann/joe Hembus: Klassiker des Deutschen Tonfilms 1930-1969, München, 1980. 3 Oskar Kalbus: Vom Werden deutscher Filmkunst, 1935. Forrásul használtuk még: a hagyaték anyagát, valamint: Gerhard

Lamprecht:

Deutsche

Stummfilme,

Ber-

lin Alfred Bauer: Deutscher Spielfilm Almanach 1929-1950, München, 1976. Lajta Andor: A tízéves magyar hangosfilm 1931-1942. Budapest, 1942. Ilona Brennicke/joe Hembus: Klassiker des Deutschen Stummfilms 1910-1930, München, 1983. Abel Péter: A négynevű ember hat élete, Mozgó Képek, 1987. május III. évf. 5. szám 34

i: Rudolf Lothar f: Helene Lackner, Karl Vogt o: Paul Holzki sze: Nina Vanna, Margarete Kupfer, Harry Hardt, Kurt Gerron

A Gerhard Lámpredu-féle katalógusban és a hagyatékban talált adatok (Lichtbühne, 7926. okt. 27. 283. szám) eltérnek egymástól. A korabeli híradás valószínűsíti, hogy ugyanarról a filmrál van ugyan szó, a forgatókönyvíró és a gyártó cég is megegyezik, a rendezést Lamprecht azonban _ Heinz Schali-nak tulajdonítja. Megjegyzésként azonban hoa.áfúzi, hogy az erre vonatkozó értesülést Karl Vogt révén szerezték csuPán. 5. EINLADUNG ZUM NACHTESSEN (Meghívás vacsorára) 1928. gy: Ring Film r: Hans Székely f: Alexander Esway (ötlet: Szőke Szakáll, Hans Székely) o: Herbert Körner sze: Paul Heidemann, Susanne David

6. UNGARISCHE RHAPSODIE (Magyar rapszódia) 1928. gy: UFA/Erich Pommer r: Hanns Schwarz i: Hans Székely f: Hans Székely, Fred Mayo o: Carl Hoffmann sze: Dita Parlo, Willy Fritsch, Lil Dagover, Gisella Bathony (Hangos változat: 1930)

ll. DIE SINGENDE STADT (CITY OF SONG) (A forróvérű város) 1930. gy: UFA (D) - Asfi (GB) r: Carmine Gallone f: Hans Székely (ötlet: Carmine Gallone) o: Curt Courant, Arpad Viragh z: Emesto Tagliaferri, Philipp Braham, Paul Ábrahám sze: Jan Kiepura, Brigitte Heim, Walter Jansen, Gertrude Berliner

7. ASPHALT (Aszfalt) 1929. gy: UFA/Erich Pommer r:Joe May i: Rolf E. Vanloo f: Rolf E. Vanloo, Fred Mayo, Hans Székely o: Günther Rittau sze: Gustav Fröhlich, Else Heller, Betty Amann, Albert Steinrück

e: volt az első [ilmszerepe)

(A milánói Scala világhírű hóstenorjának,Jan Kispurdnak

8. DIE WUNDERBARE LÜGE DER NINA PETROWNA (Nina Petrovna szomorú szerelme) 1929. gy: UF A/Erich Pommer r: Hanns Schwarz f: Hans Székely o: Carl Hoffmann sze: Brigitte Heim, Franz Lederer, Warwick Ward, Harry Hardt .

(A film Viktor Tourjansky rende;césében,7937-ben hangos válto;catbanis elkés;cült- Franciaorsmgban. Címe: Le mensonge de N. P.) 9. MANOLESCU (Der König der Hochstaplers) (Manolescu, a végzetes asszony) 1929. gy: UFA r: Viktor Tourjansky i: Hans Székely (novella) f: Robert Liebmann o: Karl Hoffmann sze: Ivan Mosjukin, Brigitte Heim, Heinrich George, Dita Parlo 10. MELODIE DES HERZENS (A szív melódiája) 1!}29. gy: UFA/Erich Pom mer r: Hanns Schwarz f: Hans Székely o: Günther Rittau, Hans Schneeberger z: Wemer Richard Heymann, Paul Ábrahám, Viktor Gertler sze: Dita Parlo, Willy Fritsch, Gerő Míhály, Marcsa Simon I

12. GLORIA (Glória) 1931. gy: Matador Film (D) - Pathé (F) r: Hans Behrendt f: Franz Schulz (ötlet: Hans Székely, Georg C. Klaren) ·0: Frederik Fuglsang z: Hans J. Salter sze: Brigitte Heim, Gustav Frölich, Fritz Karnpers, Rolf Drucker 13. ICH BEI TAG UND DU BEI NACHT (Nappal én, éjjel te) 1932. gy: UFA/Erich Pom mer r: Ludwig Berger f: Hans Székely, Robert Liebmann o: Friedl Behn-Grund z: Wemer Richard Heymann sze: Kathe von Nagy, Willy Fritsch, Amanda Lindner,Julius Falkenstein 14. DIE SCHÖNEN T AGE IN ARANJUEZ (Kalandorok királynője) 1933. gy: UFA/Max Pfeiffer r: Johannes Meyer i: Hans Székely (novella) f: Peter Francke, Walter Wassermann o: Friedl Behn-Grund z: Hans-Otto Borgmann sze: Brígítte Heim, Gustaf Gründgens, Wolfgang Liebeneiner, Kurt Vespermann

•

15. GESCHWADER FLEDERMAUS (Denevérraj) 1958. gy: DEFA r: Erich Engel i: Rolf Honold f: Hans Székely, Rolf Honold o: Karl Plintzner, Erwin Anders z: Hanns Eisler sze: Wolfgang Heinz, Christine Laszar, Günther Simon, Kurd Pieritz

35

MAGYARUL

,

KÜLFÖLD ÖN

\

Noteszlapok a Bécsi Magyar Újságból Közismert, hogy az 1919 október 31-e és 1923 december 16-a között megjelent napilap a kifejezés igazi értelmében politikai orgánum szerepét töltötte be. Kultúrával és művészettel csak ritkán foglalkozott, noha - alkalmi jelleggel volt ilyen rovata, s a szellemi élet Ausztriába kényszerült kiválóságai viszonylag sűrűn vállalkoztak bizonyos jelenségek magyarázatára. Mikor először merültem el alaptengerben, őszintén elborzasztott egy hír (1920. április 15.). A Bécsi Magyar Ujság beszámol arról, hogy Maurice Maeterlinck a filmrendezők sorába lépett. A bejelentéshez fűzött kommentár fölöttébb alkalmasnak látszott arra, hogy lehíítse for-

még az apró információkból is kirajzolódik. Már a nevek és a címek is árulkodnak. A filmről megszólaló szerzők listája szintén.

az apróbb hírekkel. A tömörek, tényszeruek, altalaban nyoma sincs bennük a bulvár szenzációhajhászásnak. 1919. december 28.: Filmre kerül H. G. Wells híres regénye, Az idógép. A Vienna-filmgyár vállakozik az átültetésre, rendező "Zirner Ákos, a vállalat főrendező je" . 1920, Ja~u,ár 10.: H,íradás a németországi filmcenzurarol: "A filmek előadását csak olyan ró ambícióimat: "Maeterlinck művészetének lé- esetekben szabad betiltani, ha azok veszélyeztetik a közbiztonságot, ha a vallásos érzületet sérnyege: a szavak zenéje. Hogy míkép [síel) akarja tik, vagy pedig, ha az erkölcsbe ütköznek és alelérni a nagy költő lírai elképzeléseit a filmbe varázsolni, az az ő titka. Kár érte." Sapienti sat: a kalmasak arra, hogy aljas ösztönöket ébresszenek fel." "kár érte" oldalvágás rossz koncepeiét sejtetett, 192Ö:február 24.: Terjed az expresszionista az akkoriban még csak születö művészeti ág lefilm, mellyel kapcsolatban a lap álláspontja a .kezeléséről árulkodott. következő: "Ha az expresszionizmust a kifejeAhogy haladtam előre a kutatásban, örömzés fokozásának tekinthetjük, akkor ez a kísérlet mel tapasztaltam, hogy s~ó nincs tudatos negliépp olyan forradalmi átalakulás kezdetét jelengálásról. A Bécsi Magyar Ujság hasábjain gyakran tené, mint amilyen a stilizált függönyökkel dol-felbukkan a "film" szó. Igaz, nem a volt császárgozó színpad bevezetése volt a naturalista díszvárosba menekült egykori magyar nagyságok letekkel szemben." vállalkozásaira koncentrál tan, nem is emigrá1920. március 12.: Hatvannyolc esztendő távciós műhelyek gondjait taglalóan - de azért fonlatából is megszívlelendő morfondírozás: "A tos, hasznos, tartalmas információkat szelgáltatdollár mostanában Budapesten is sok színészt és va azoknak, akik szerétnék annak a bizonyos béartistát csábít el és nincsen nap, hogy egy-egy ércsi őrhelynek a szellemét felidézni. Közvetett demes művészünk távozásáról ne kelljen hírt választ kapunk arra a kérdésre, hogy milyen táradnunk." Ehhez a bejelentéshez praktikus tasadalmi légkör vette körül az emigráció képvisenács társul: a távozóknak kell a beutazási engelőit, míképpep változtak az ideálok, milyen volt a kapcsolat - volt-e kapcsolat egyáltalán - az dély, csak ebben az esetben írják alá számukra a szerződéseket. A Bécset csak ideiglenes álloanyaországgal. A szemlélet, a felfogás, az irány 36 .

K~z~jük a beszámolót

Becs'_.Ma~ar f!jság közleményei

izraelitának hittek, s ezért rnegtámadtak (1923. másnak tekintő magyar film-emigránsok (Kerfebruár 23.). tész és mások) feltehetően alaposan figyelték az Április 13-1 panasz - megint Budapestre adeseményeket és a körü1ményeket. resszálva: 56 fővárosi mozit a Kurzus táborno1920. március 23.: Naiv nacionalizmus hatja kai és víg özvegyei között osztogattak el. Ez volt át azokat a sorokat, melyben a magyar filmesek a híres "mozirablás" ... amerikai térhódításáról esik szó: Egy New S most barangoljunk egy keveset 1922 eseméYork-i filmkereskedő meséli: "Az egész földkenyei és számai között.január 3L:Visszaélések rekség legtekintélyesebb filmgyári cége a történtek a ceazűránál a magyar fővárosban. PiCukor-testvéreké, három magyar fivéré, akik egy tizenöt hatalmas gyárból álló trösztnek az kirt kommentár: "pénzzel mindent el lehet érDl." ••• egyedüli tulajdonosai. " "A Cukor-trösztnek legMárcius 17.: V égre egy magyar filmes esekomolyabb ellenfele a Williem Fox-filmtröszt, a mény - igaz, megint Berlinből. de a magyar világ második legkolosszálisabb mozivállalkoterjeszkedés és térhódítás bizonyítékaként: "A zása, megnyugtató azonban, hogy főrészvényeBerlini Unió Vállalat, Németország egyik legse a Fox-nak is - magyar ember." "A Cukortröszt legüjabb remeke egy ötvenfelvonásos kí- . előkelőbb filmgyára, évi egymillió márka honoráriummal kötelezte Bíró Lajost, Lengyel nai dráma, amelyet tizennyolc hónapig vettek Menyhértet és Fazekas-Frey rendezőt, hogy fel a helyszínen, s előállítási költsége nyolc millió dollár volt. A dráma főszereplője Tedda Ba- évenként három filmet írjanak, illetve rendezzenek a vállalatnak." ra, akiről még azt kell feljegyezni, hogy igazi ne1!122.május 10.: Bulvár-szenzáció: budapesti vén Ella Goldsteinnek hívják és egy Budapestmentették ről Amerikába származott magyar família lá- jelentés szerint vérátörnlesztéssel meg Pásztory Móric, a Corvin filmgyár rendenya." , 1920. október 15.: A Bécsi Magyar Ujságmun- . zője életét (vérmérgezésben szenvedett). Az áldozatot Fejős Pál, a Mobile-filmgyár főrendezőkatársait élénken foglalkoztatja, hogy mi újság otthon. És ha valami nem tetszik nekik, nem rej- je és Liedl Gyula, Pásztory másik barátja vállalta. Manninger Vilmos professzor végezte a műtik véka alá véleményüket. Felháborodott hangú cikkben ostorozzák azokat, akik eladták egy tétet. Két nappal később Pásztory meghalt. A amerikai pénzcsoportnak a Vígszínházat (A V(g- lap megírja, hogy "az úttörök közé tartozott", s~(nhtki k6tya-vetye). Természetesen nem a teát- nevéhez fűződik A s~ökött katona, melyet az emlékező a legelső magyar mozi darabnak mond. A rumot sajnálják, amiatt dühöngenek, hogy" ... Bécsi Magyar Újság szerint ő alapította a Corvin t a magyar kultúra rothad tovább". Lehet-e őrizni a tüzet? Van-e remény arra, hogy a haladó tö- 8000 korona alaptőkével. Legutóbbi beosztása rekvések idegen talajban is megfoganjanak. A főrendező volt. Három hónappal a tragikus események előtt kilépett a Corvinból és Berlinbe válasz: igen. G. A. szerint (nem valószínű, hogy Gábor AndorraI azonos, hiszen a jeles költő és utazott. Itt érte utol a halálos betegség. 1922. június ll-én A film rendezés múvésQte humorista mindig aláírta a nevét) az 1920-as címmel érdekes beszélgetés olvasható Kertész helyzet egyszerre dermesztő és reménykeltő (dec. ll.): " ... a magyar kultúra Budapesten el- Mihállyal, a Sascha-filmgyár főrendezőjével. Dr. Aczél Benőnek fejti ki az immár befutott halt. .. az otthon katonacsizmákkal széttaposott nézeteit (éppen a magyar kultúra még mindig van olyan erős és művész kikristályosodott életrevaló, hogy vendég-talajon is kikel, fölsar- Sodoma és Gomorra forgatásakor). Néhány megállapítása eligazít az uralkodó felfogásról (bár a jad és kalászba szökken." A lap jogos büszkeséggel nyugtázza, hogy Bécs valóságos magyar kul- mondatok egy része reklárnízű) : "A filmrendetúrközponttá nőtte ki magát s nem egészen más- zés! ... Ebben minden benne van: a világ minden művészete, költészet, festészet, építészet, fél év alatt "kezdett a magyar kultúra centrumaképpen kialakulni." zene és amit akar. A film egy repülőgép, egy üstökös sebességével halad a jövő felé!" "TéveKét jellemző hír 1921-ből: márc. 15.: Antiszedés azt hinni, hogy a film természeténél fogva mita tüntetésre került sor Bécsben. A budapesti ébredők vezették. Fedák Sárit, a népszerű Zsa- kénytelen realisztikus irányba fejlődni. Mondzsát, aki elég sokszor megfordult osztrák szorn- hatnám, hogy éppen az ellenkezője áll. A film szédainknál, megverték, prémesbundáját elvet- lehetőségei közé tartozik a fantasztikum, a stiliték. Holott ő nem is zsidó ... Ugy járt, mint né- záltság." "Az osztrák filmnek ma már híre van a világpiacon. Némi büszkeséggel mondhatom, hány esztendővel később Mály Gerő, a népszerű komikus - Budapesten: akit görbe orra miatt hogy ezt a hírét nem utolsósorban a magyarok37

nak is köszönheti." Kertész az interjúban hivatkozik Korda Sándorra és Várkonyi Mihályra, a Berlinben dolgozó Somlaira és Huszár Károlyra. Július 15.: Berlinből érkezett a hír: Hessen szabad állam javasolja, indítsanak eljárást a Fridericus Rex ellen (Cserépy Arzén, a majdani Földindulás rendezője készítette), mert "alkalmas arra, hogy veszélyeztesse a közrendet és biztonságot" . November 11.: "Intim Pista" is betette a lábát Bécsbe. Íme, a szcnzació: a bécsi polgári bíróság tárgyalja Kovács Ilona filmszínésznő (Lucy Doraine) válókeresetét - a férj, Kertész Mihály ellen. Még Budapesten házasodtak össze. A férj féltékeny, veszekedik, veri az asszonyt. A tudósító epés megjegyzése: "Féltékenysége dacára Kertész Mihály nem tartotta meg a házastársi hűséget, hanem többször megcsalta őt." Kertész Mihály jogi képviselője szerint viszont az aszszony léha, sőt részeges. Igazán sohasem szerette az urát. A tárgyalást egyébként elnapolták. 1923. január 6-án ismertetést olvashatott az érdeklődő a "zengő filmről" New York-i forrás nyomán: "a legközelebbi jövő eseménye a beszélő film lesz." Május 16-án a lapban cikk jelenik meg arról sajnos, a jövo nem igazolta a jóslatot -, hogy "szakértők szerint a filmégés a jövőben teljesen kiküszöbölhető". Egy bizonyos Ernst Qeser operatőr készülékétől várták a csodát. A találmány bizonyára érdekes lehetett, de tökéletes garanciát nem biztosított minden vetítőterem réme, a tűz ellen. Még egy technikai vonatkozású információ. Mihály Dénes "telehórja", a képközvetítés ígéretes stádium ba érkezett. Berlinben- isiniútettek atalálinányt (július 6.). Szeptember 12.: A színes mozi körvonalai már kibontakozóban vannak, de egyelőre drága. A londoni Alhambrában folytatott kísérlet szerint egy méter színes nyersanyag többezer méter fekete-fehér (! ! !) árának felel meg. Szeptember 17.: Készül Bíró Lajos Rudolf trónörökös círnű filmje Beregi Oszkárral és Huszár Károlylyal. Szeptember 28.: Darvas Lili New Yorkba készül. Október 3.: Tudósítás a magyar film elsorvadásáról: "A magyar filmgyártás az utóbbi években teljesen lezüllött. (Magas nívót sohasem ért el.)" A Bécsi Magyar Újság szerint az állami filmgyártás meghonosodása, amiről beszélnek - kifejezett hátrányt jelent majd a szabad versenyben. December 12.: Várkonyi Mihály befejezte a Sascha-filmgyárnál a Kurueslo című filmet és elutazott Los Angelesbe, egy amerikai filmgyárhoz. Ez a tipikus folyamat, hiszen Bécs38

ben a művészek - rendezők, írók, színészek megmelegedtek ugyan, de mindnyájuknak nem jutott munka, tovább kellett rnénniök, ha tehetségüket ki akarták bontakoztatni. A Bécsi Magyar Újság harcos elkötelezettségét - ízelítőül - néhány szalagcím is jelzi. "Horthy megint akasztatott", "Budapesten 11 ember hal meg naponta tüdővészben", "Héjjas Iván gyilkos", "Spiclirendszer Magyarországon" - és így tovább, szinte lángolnak a lázító sorok. De mivel Bécs az Bécs és a portékat el kell adni, nem szabad csodálkoznunk azon, hogy két Horthyellenes kirohanás között a reklámnak is jut hely: "Már alig van magyar ember Bécsben, aki ne tudná, hogy csak egy igaz magyar szórakozóhely van Bécsben, a Renaissance-Bar 1. Singer Stro 9, Stefansplatztól 5-ik ház." Ami a szerzőgárdát illeti - csak a kultúra régióiban maradva -, sűrűn szerepel a lapban Gábor Andor (pulicisztikával és verssel), Kassák Lajos (szintén költeménnyel és heves esztétizálással: több levelet tesz közzé a művészetről s ezekben kifejti közismert álláspontját: "És mi művészek vagyunk! Es mi politikusok vagyunk! Es mi munkások vagyunk!"), Bölöni György (elvi cikkekkel), Dénes Zsófia (különbözö műfajokban), és természetesen Balázs Béla.

Balázs és a Bécsi Magyar Újság kapcsolatáról részletesebbe-n szólunk. A-teljes életmű feltárásakor bizonyára nem feledkeznek meg róla a tudós kutatók, néhány érdekes adalékkal azonban mi is szeretnénk gazdagítani a Balázs Béla nyomozást. Három általános megjegyzés - elöljáróban. A publikációkból kitetszik későbbi híres filmesztétánk univerzális érdeklődése. Harcos szocialista szellemiséget képvisel. Már megérintette a film varázsa, hiszen egyre gyakrabban hódol kedvenc művészetének - jegyzettel, kritikával, elméleti meditációval. Kétségkívül készül leendő nagy küldetésére. Ezúttal csak néhány lapot emelünk ki a Bécsi Magyar Újság Balázs Béla dossziéjából. Főképpen filmtárgyú cikkeket (bár a többi is érdekes, mert motiválja a társadalmi hátteret, a szerző közérzetét, érdeklődésének irányultságát stb.). Az első nyomra az 1920. februát 28-i számban bukkantam - ez a Karácsonyi ének 1919 círnű vers. Két sora sok mindent elmond: "Ne nézz vissza, szegény párom, Túl vagyok már hét határon." Ugvanezen esztendő augusztus 28-án lát napvilágot a Látható poézis címu cikk, melynek józan helyzetfelismerése prológusnak tekinthető egy új kulturális médium vizsgálatához: " ... most kezdődő művészetről van szó, szűz talaj-

látni tanulunk"- vélekedik a kritikus. Aprilis 2-i ról, melynek megértéséhez semmiféle műveltbejelentés: Balázs Béla néhány nap mülva a béség nem kell, hiszen nincsen még múltja, melycsi magyarok számára felolvasást tart kiadatlan nek ismeretével számolt." Az előbb említett művei ből - az orosz éhezők javára, az OsterKassák-kinyilatkoztatást Balázs Béla nem hagyta válasz nélkül. Beleszólás címmel reagált. Két reichische Künstlerhilfe für die Hugernden in Russiand felkérésére. Április 9-én már be is számondat a disputából. Balázs felrója a költőnek, molnak az akcióról : "Az intonáció tiszta és a mehogy "nemjó prókátorajó ügyének". Mire Kaslódia, amely nem egyszerű és ritkán elért magassák: "az én szempontom nem esztétikai, hanem ságokba visz fel, végig töretlen." Május 7-e: a világszemléleti". A pozíciók helyi értékét muNapló keretében Balázs Béla levelet intéz N étatja, hogy Balázsnak újra fórumot biztosítanak, . meth Andorhoz. Idézzünk belőle: "minden hogy kifejthesse: Kassák "forradalmi-barbárságban" szenved. Sűrűn sorjáznak 1920-ben Ba- nagy művész szeme »élesre van beállítva« ... lázs Béla naplójegyzetei a Bécsi Magyar nézni ugyan mindent lehet, de látni csak a beálÚjságban. Ezek egyikében - december 12-én - a lított szem tud. Ebben már választás van." 1922. május 17-én és 19-én két folytatásban majdani filmesztéta, irodalomkritikusi talárban hozza az újság Balázs Béla A látható ember című nekiront Babits Mihálynak abból az alkalomból, hogy az Era tót kiadták Bécsben. A befejező . esszéjét, alkalmasint a későbbi esztétikai alaptézis - a megsemmisítő konklúzióval: "Hidd el munka vázlatát. "Ujra láthatóvá lesz az ember", hangsúlyozza a szerzö: " ... a mozi vásznán ma Mihály, hogy még sikere d sem lesz. (Ez fogja becsületedet megmenteni.) Mert a te legújabb eleven emberlélek válik láthatóvá. Nem csak a koncerttermek felső tízezrei számára. Az egész publikumod jobb szereti a pornografikus fotográfíákat," A december 28-i számban rendhacivilizált emberiség szokja és tanulja most a fiziognomia újra keletkező nyelvét." gyó hirdetésre bukkanunk. Az áll benne, hogy Május 21-i bejegyzés a Naplóból: Balázs Béla napvilágot lát Karin Michaelis és Balázs Béla Túl a testen című munkája, műfajára nézve "egy .abból a alkalomból fogott tollat, hogy sor került férfi és egy nő naplója". Az ismertetésből meg- 'Bartók Béla első külföldi premierjére (a frankfurti Operában). Kicsit dohog amiatt, hogy tudhat juk, hogy a regény egy orosz forradalmár és egy előkelő nagyvilági asszony erotikus sze"Bartók Horthynál teázik", ugyanakkor humarelmi története - napló formában. A férfi naplónista nagyvonalúsággal kijelenti: "Az ilyen nagy muzsikusnál a muzsikát tekintsük, ne az emját Balázs Béla, az asszony feljegyzéseit a világnépszerűségnek örvendő dán írónő írta. A köbert". Szinte minden számra jut valamilyen Bavetkező év február 4-i számában ízelítőt adnak a lázs Béla-vonatkozás ebben az időben. Május 23-án például átveszik azt a recenziót, melyet a könyvből s a lap néhányszor még visszatér a vállalkozásra. Az április 24-i recenzió rendkívül elNeue Freie ,Pressében Thomas Mann írt Balázs ismerő, ... . . . . .. ~unkáiár~l, 'Az_álmokköntöséről:~ !1~me~író mi1922. január 25-én közlúiBécsiMagyar Oj~ág, nösítése hízelgő: a könyv szép, állapítja meg s úgy találja: Balázs prózája civilizált, a költői hogy Balázs Bélának megjelent az első könyve német nyelven. Ez a Hét mese, Stephanie Elza ügyesség dícséretet érdemel. fordította. Franz Blei a következőket írta róla a Balázs Béla sűrűn megjelenteti a Bécsi Magyar berlini Tagebuchban (a bécsi átvétel nyilvánvaló Újságban meditációit (az egyiknek, mely Freugesztus): "Ezeknek a mély parabolaknak mesedot választja kiindulópontként, a "tudománytaalakja távolról sem ügyes kéz mesterfogása, lan elmélkedés" alcímet adja, s ilyen konkluzióamely mélyebb értelmet akar hazudni valami val zárja: "A világ történik. Továbbtörténik. Es jelentéktelenség mögé és nem is gyáva kibúvás a nekünk is részünk van benne" - július 30.). Tovilágnak nem eléggé lebírt realitása alól nem . vábbi témái: egy gyerek-nyaralóban beszélget a mérhető distanciák ellenőrizhetelen égszínkéktanítónővel s majdnem egymás vállán sírják ki jébe. " Az ítélet félreérhetetlen: a könyv "egé- magukat, mivel "máma nem lehet embert neszen rendkívüli". A február l-i számban megjevelni" - A kis szabadok, augusztus 6.; "nézem, lent N émeth Andor-kritíka szintén elismerő (az hallgatom a vasárnapi estét", Ének, augusztus Isten tenyerén című Balázs Béla-kötetről), de a re- 13.; Robert Musilról, a "démonikus határkerecenzens dohog a sajtőhibák nagy száma miatt. sőről" augusztus 27 és 29.; Hauptmannról és Maeterlinckről, a "rezignáció költőiről", szepMárcius 9-én újabb Balázs mű méltatását olvashatják a lap barátai - az A színjáték elmilete (az tember 13.; a számkivetettségről; Szólok anyámEurópa Ismeretterjesztő Könyvtár 2-dik számahoz, október l, a temetkezés drágaságáról; Kolként adták ki Bécsben). "Balázs szempontjaiből dusok indexe ésa házmesterné koporsója, október 24. I

39

- és ez csak válogatás. Kuriózumjellegű a szeptember 17-i híradás: Kísértetek Bécsbena címe annak a cikknek, melyben a majdani esztéta elbüszkélkedik azzal, hogy "mozirendezést tanult" (ezek szerint technikai stúdiumokat is folytatott, mielőtt téziseit papírra vetette). A film, melynek forgatásában Balázs Béla részt vett, Habsburg Károlyról szólt. Hátborzongató a történet. Otven volt katonatisztet kértek fel statisztának. A nyugdíjasok annyira átélték a szerepet, hogy "elvesztették a valóságot", s a munka minden pillanatában kísértett Ll régi K.u.K. hadsereg szelleme: "Ez már nem színjátszás volt, hanem kísértet járás" - fűzi hozzá Balázs, aki tehát drága tanulópénzt fizetett a rendezői alapismeretekért.jellemző - bár nem filmes vonatkozású a december 31-i ismertetés. A tárgya az Isten tenyerén, Balázs Béla nagy regénye. A második kötet egyelőre még kéziratban vár kiadásra, kézről kézre adják az emberek. Az újság véleménye lehangolóan tárgyilagos: "Németül hamarabb fog megjelenni, mint magyarul. Magyar költő, magyar sors, magyar regény, magyar élet ... " 1923-ban Balázs Béla csak áprilisban veszi fel a tollat, de attól kezdve gyakran. Film és erotika című tanulmányában Asta Nielsenről Ír Lulu Wedekind Erdgeistjének moziváltozatát méltatva. Figyelmet érdemel az egyik mellékgondolat: "A szókincs nagysága költők nagyságának egyik mértéke. Shakespeare-t tisztelik érte, hogy 15.000 szóval dolgozott. Hogy Asta Nielsen mennyi kifejezéssel dolgozik egyetlenegy dolog megmondására, azt felmérni is csak akkor lehet, ha a kinematográfia segítségével meg lesz már csinálva (sic!~z emberi mimika nagy lexikona, \ melyre várunk (ápr. H.). Csak úg) mcllckcsen szólva: ez a nagy lexikon, de még a kicsi is, félévszázaddal később is várat magára. A Film és munka círnű eszmefuttatás a gép, a munka és a munkás motivumainak megjelenését veszi számba a vásznon (ápr. 15.). Meglepő címre bukkanunk az ápr. 29-i számban: Charlie Chaplin, a forradalmár. Hogyan született ez a furcsa képzettársítás? Egyszerű a magyarázat: " ... csúfondáros lázadás ez ellen az egész gép- és szerszám civilizáció ellen: ebben rejlik Charlie Chaplin forradalmisága." És most nézzük: milyen filmek felé fordult a Bécsi Magyar Ujságerősnek aligha nevezhető reflektora? Tanulmányok, mint láthattuk, a kiemelkedő alkotásokról, még Balázs Béla jóvoltából sem születtek. Rendszeres filmkritika ekkoriban még nem létezett - ,s ha igen, ez semmiképpen sem a Bécsi Magyar Ujságprofilja. Csak 1923-ban 40

ért meg annak a lehetősége, hogya fontosabb mozidarabokat megközelítő rendszerességgel figyelemre méltathatta a lap - addig a recenziók, beharangozók, kommentárok meglehetősen esetlegesek (mint ahogyan az emigráció filmes köreihez sem nagyon jutott el ez a sajtóorgánum). Villantsunk fel két-három mozaikot: néhány címből és véleményből is megítélhetjük, mi tetszett és mi tetszhetett a munkatársaknak és az olvasóknak a húszas évek legelején. Ketten írtak 1922. november 12-én az első bécsi orvosi filmről (Hygienie in der Ehe) - egy férfi, Halmijózsef és egy nő, Dénes Zsófia. A vetítés szervezési újítása az volt - manapság aligha lehetne bevezetni -, hogy külön ültették a férfiakat és a nőket: legalább ne szégyenkezzenek együtt, ha már az alkotók szókimondó merészséggel részletezik a nemiség diszharmóniáit. (Zárójelben említem, jellemző gyakorlat ekkoriban, hogy a filmek rendezőinek nevét nem szokás kötelezően feltüntetni. A "nagyoknak" kijár ez a gesztus, egy Hygienie in der Ehe esetében a szerzö' neve mellckcs.j Halmi véleménye:" film üzleti vállalkozás. Dénes Zsófia kevésbé elutasító. 1923-ban "előfordul" a Bécsi Magyar Újság hasábjain a Lessing-ihlette Bölcs Náthán (a moziváltozatról N émeth Andor mondja el benyomásait - január 18-án); a Polikuska (a cikk szerzője, Alfred Kerr Sztanyiszlavszkij-filmnek minősítí a Lev Tolsztoj-átültetést, kétfrontos kritikát ad közre: hangsúlyozza, hogy naturalizmus "nyüzsög a filmben a maga bőségében", ugyanakkor elismeri, hogy "ebben a filmben a valódiság idáig ismeretlen fokát éri el" - január 21-én); a Nóra Olga Csehova főszereplésével (februá~_ án, a' szerzö megnevezése nélkül); az Inlo[erance (február 25-én, megint Dénes Zsófia látogatott el a moziba: az a véleménye, hogy Griffith a gícscse s Krisztusképet is felhasználta a közönség megnyerése céljából); a My Boyjackie Coogannel (ugyanebben a számban); a Fridericus Rexjúlius 7-én: az ismeretlen recenzens a Nagy Frigyes porosz királyról szóló filmet, melyet Cserépy Arzén "írt, rendezett, fényképezett, gyártott és adott el többszáz példányban" (gyilkos irónia!); nacionalista, bár jól megcsinált műnek tartja s megsuhogtat ja fölötte az ostorát: "A film rendkívül alkalmas arra, hogy fenntartsa és növelje a németek elleni gyűlöletet; az Egy szép aszszony négy éjszakája Beregi Oszkárral a főszerepben és a Kertész Mihály-rendezte A lavina, mely többszörös Hungarica, hiszen meséjét Vajda László írta, főszereplője pedig V árkonyi Mihály (utóbbi két filmről október 23-án tudósítanak). Anonymus, a kritikus a vadromantikus históriát

egyetlen komolyabb hirdetője ·maradt meg Pesten: Hevesy Iván, aki a Nyugatban írt cikkeivel legalább napirenden igyekezett tartani a művészet és irodalom újabb fejlődésének egyes etapjait. . Tudósítós a filmforgatásról (1922. március 15én): Munkácson filmfelvételek készülnek a ruszinság történetéről. mert "egy élelmes és ügyes mozitulajdonos megtanulta a filmfotografálás mesterségét és ugyanúgy tesz, mint a magyar filmcsinálás őskorában (ami nem is volt olyan rég). Fröhlichjános szalad a gépjével mindenüVégül - szintén nem a teljesség igényével - szemelgessünk az egyéb publikációk (cikkek, hírek, vé, ahol csak valami érdekes történik." Nem deriportok stb.) között. Az deriil ki belőlük, hogy a rül ki, hogy ezt a szaladgálást erénynek, vagy film egyelőre még csak tétova lépéseit teszi a bűnnek tartja a hír megfogalmazója. művészet felé vezető úton, bár azok között, akik Még egy külföldi jelentés, mely mai hangulaaz irányt megszabják, hazánkfiai is szép számtokkal és gyakorlatokkal rímel össze (március 24.):JanovicsJenő, a kolozsvári Magyar Nemmal akadnak. 1920. március 25. Beszélgetés Bíró Lajossal. zeti Színház igazgatója, az erdélyi magyar filmgyártás egyik úttörője Bukarestben járt, ahol felBármennyire is meglep ő, a későbbi nagy szcenarista egy szót sem szól a filmről. Lehet, hogy tűnő tartózkodással fogadták, mivel - Mavrodi csak kényszerből vagy szükségből horgonyzott színészeti vezérigazgató szerint - "nem a román le a technikai találmány mellett? Sűrűn kap heállam érdekében folyó munkát végezn ek (t.i. a lyet a Bécsi Magyar l.ijságban V értes Marcell, aki magyarok), hanem darabjaikat és egész repertoárjukat tendenciózusan állítják össze." nem par excellence filmes, "mindössze" képzőművész, boszorkányos ügyességű rajzoló, aki 1922. november 23. Drámai jelentés a lapban, felér egy gyászjelentéssel: "Vége a német filmazonban - mint közismert - meglehetősen kötődött a stúdiók világához. Emigrációjában baráti nek". Ha bizonyos folyamatokra és mozgásokra kapcsolatokat alakított ki a lappal. Egy ízben gondolunk, nem nevezhetjük elkapkodottnak a nagyobb távlatokat is felismerő következtetést: (1922. június 4-én) már Párizsból nyilatkozik, • ahová áttette rnűködése színhelyét: " ... mi csak " ... a film - üzlet, s ha a német filmipar, amely legerősebb volt eddig Európában, üzletet akar hálásak lehetünk Pekár Gyulának, hogy nekünk el kellett jönni; itt kint legalább tamilhatunk és még csinálni Amerikával, akkor át kell térnie egy más stílusra, mert s ez az érdekes, az ameridolgozhatunk. " 1920. december 25-én, tehát a karácsonyi kai közönség nem is aka már grandiozus díszleteket és tömegfelvonulásokat, hanem inkább számban Z. L. Karriérem a filmbörzén címmel akar emberi sorsokat és összeütközéseket látni." megosztja hányattatás ainak sztoriját az olvasóUgyanebben a hangnemben íródott az 1923. val. Arról számol be, hogy statisztált az álomfebruár 21-i dörgedelem: "Az energiák megvangyárban (természetesen magyar emigránsként). Hogy nem fenékig tejfel a Bécsbe vetődörtek ·afliinben, -de nincs, aki Őket eirögúi3:tianul,élete, egyáltalári nem meglepő, s az sem hat a vaskézzel összefogja. Ezért beteg a film." (A nóvum erejével, hogy még a statisztáláshoz is diagnózis megállapítója ezúttal sem írta alá a nevét.) protekció szükséges. Az erőviszonyokat bizonyára jelzi, hogy Z. L. először Kertész MihályA Bécsi Magyar l.ijság nem filmes jelentései, hoz fordult, aki viszont Korda Sándorhoz utasícikkei, híradásai révén vált az emigráció fontos totta a kétszáz koronáért ácsingózó segédszíőrhelyévé, mégis kijelenthetjük summázó gonnészt. dolatként: a lap tudósított a "kor érzeményeiPillantás Magyarországra 1922. január 31-én ről" és a kutató számára lényeges adalékokat kí(Az új művészet ismét tért hódít Budapesten) : nál a magyar filmes emigráció történetének hiteles rekonstruálásához. "Amióta a maisták, Kassák és köre, kényszerűségből elhagyták Budapestet, irányuknak csak Veress József mentegeti, mert szerinte ; ... nem fontos a film drámai problémája. A felvétel viszont annyira szép és tökéletes volt, a színészek is elsörangúak, úgyhogy másfélórai moziban ülésért bőségesen megjutalmazta nézőit. " Október 24-én Komlós Aladár méltatja figyelemre A velencei kalmár adaptációját (rendező: FeIner Péter Pál), majd november ll-én (n) szignóvval a hét újdonságait ajánlja az olvasó figyelmébe a Pathé Journal.

-nak

TEÓRIA

Lukács György: A film poétikája című cikke és az 1913-as év német filmirodalma Lukács György életművének nem központi té- - főként az előkelő mozipaloták látogatása - a mája a mozi. A filmmel legátfogóbban Az esztéti- polgári és a polgárokhoz hasonulni vágyó rétekum sajátossága című művének idevágó fejezetégekben társadalmilag elfogadottá vált. Az értelben foglalkozik. Ezen kívül életének utolsó éveimiség körében ha-szímpátíát nem is, de legalább ben nyilatkozott még a filmről, részben a vele érdeklődest váltott ki az új médium. Ha eddig készült interjúkban. Majd félévszázaddal hamaelőkelő tartózkodással viseltettek is a durva "karabb azonban már leírta gondolatait a mozi esz- kasülő-atmoszférával" szemben, mostantól még tétikájáról. az olyan neves írók, mint pl. Gerhardt HauptEz a rövid tanulmány áll az alábbi fejtegetémann is elfogadták egy olyan filmipar pénzajánsek középpontjában. N em a cikk helyét szerétlatát, amely presztizsét irodalmi művek megfilnénk meghatározni a lukácsi életművön belül, mesítésével is növelni szándékozott. Neves színnem is akarjuk összehasolítani a szerző későbbi házi színészek, mint Eleonore Duse, Albert filmes nézeteivel, hanem azt vizsgáljuk meg, Bassermann először 1913-ban jelentek meg a hogy a cikkben kifejtett nézetei hogyan viszofilmvásznon. Még Max Reihardt is filmezni keznyulnak a kortárs német mozi vitákhoz, a kor dett. És végül Paul Wegener Prágai diákjával ebesztétikai trendjéhez. Hiszen Lukács részt vett ben az évben született meg az első művészinek 1913-ban a német értelmi ségnek a moziról foly- nevezett németjátékfilm. tatott vitáiban, ugyanis ekkor publikálta a Az 1913-as év azért is nagyon érdekes, mert a Frankfurter Zeitungme ékletében a Moziesnétika gyakorlati eredmények hatására erősen megszacímű cikkének bővített változatát, amely már porodott a filmes publicisztika és elmélet:' Eb1911-ben megjelent a PesterLlyodban (de a nem- . ben az évben írta és védte meg egy német egyetemen Emilie Altenloh az első moziról írott zetközi filmelméleti szakirodalom ismeretlen).' diszertációt," az újságokban ekkor jelentek meg Ez pedig éppen abban az évben történt, mely az első fíknrecenziök;" 1913-ban már számos Kurt Pinthus szerint "a német filmgyártásban könyvlapot, brosurát, újságot és újságrovatot nagy fordulatot hozott."! Németországban végérvényesen megvetette a lábát egy komoly, tő- töltöttek meg olyan alapvető tanulmányok, amelyek a kínernatográfia mellett vagy ellen keerős filmipar, nagy, modern műtermek épülírödtak." Lukács mozi-esszéje a neves Frankfurtek, költséges, "egész estés"! filmeket gyártottak sorozatban, a moziférőhelyek száma egyre ter Zeitung szept. 1O-i számában sem különleges esemény. A szerkesztöség már 1912-ben vitát innőtt! dított a mozi értékéről és értéktelenségéről," és Ahogyan a mozi gazdasági és kulturális szere. 1913 júliusában már me~elent egy cikk a mozi pe nőtt, úgy változott meg lassan a nyilvánosság esztétikájáról Max Beeri tollából. viszonya is az új médiumhoz. A meglehetősen széles, de előkelőnek nem mondható közönség Ernst Bloch egyik megjegyzése Lukács Györgynek írott levelében világosan mutatja ezt körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a groteszk, a bűnügyi történeteket és az eg- a hirtelen megnőtt intellektuális érdeklődést.'!' Bloch is írt egy rövid értekezést a film kísérőzezotikus kalandokat, a borzongató effektusokat néjéről. 12 Arról, hogy miért utasította vissza ezt a és a szentimentalizmust gazdagon ígérő, szenzációhajhász filmkínálat. A moziba járás azonban munkát a Frankfurter Zeitung, azt írja levelében: 42

" ... Simon azért adta vissza a moziról szölö cikkemet, mert a tiédet már elfogadta, és állítása szerint már egész fiókja tele van hasonló küldeményekkel. ,,13 Az 1913-as év filmes publikációit áttekintve szembeszőkö, hogy a publikációk megnövekedett száma nem jelentett megértöbb hozzáállást az új médiumhoz, de egy új művészet meghirdetését sem. A film ekkor ml'~ túlságosan is el-lentmond a magas művésút~ől vall~tt elképzeléseknek, különösen a drámai színpaddal összehasonlítva. A mozi kelendő termékei gyors, szellemileg sekélyes szórakozást, nagy izgalmakat ígértek. A gazdaságosság logikája szerint ismételten felhasználtak olyan kipróbált, könnyen érthető sztereotípiákat, amik legszórakoztatóbbnak bi.zonyultak. Sorozatban készültek az állandó figuratípusok, a szetereotip konfliktusok és a hatásos szörakoztatö effektusok - feszültség, melodramatikus hangvétel, komikum - megbízható vezérfonalán felépített darabok. Tudatosan hasonultak a széles tömegek míndennapi igényéhez. Ezek a sztereotípiák, az érzelgősség és populáris szórakoztatás, a kikapcsolódás vagy ahogy akkor mondták, az "időtöltés" - a rnűvészetről vallott uralkodó nézetek tökéletes ellentétét jelentették. A kor igénye az "erős individualizmus", "a bensőségesség", a metafizika kérdései, mindenekelőtt a lélek volt. Az elmélyedés számított az egyetlen befogadói attitüdnek, a "nemesebb é vá~ás" volt a conditio sin e qua non. A mozíröl - függetlenül attól, hogy elfogadták vagy megkérdőjelezték - másképp vélekedtek. Az, hogy mozi és művészet között antagonizmust láttak, nemcsak a filmgyártás rutintalanságával vagy a médium viszonylag fejletlen technikai színvonalával magyarázható. A gyárilag előállított film - a hagyományos művészeteknél sokkal nyilvánvalóbban, direktebb és közvetlenebb mödon a kapitalista árutermelésnek, tehát "anyagi érdekeknek" volt alárendelve, és egyértelműen tömegszórakoztató igények szerint szabályozták - lényegileg, principiumaban jelentett antinómiát az uralkodó idealista művészetfelfogással szemben. A metafizikai irányultságú művészetfelfogás és a profán, a tömegekre jobban ható érzékiség dualizmusa annak a gondolkodási modellnek a szellemi. rokona, amely a kultúra és civilizáció történeti antagonizmusán alapul. Egykor ez a modell is alapstruktúrájának megfelelően általánosította a polgári gondolkodásmód egyébként meglehetősen különböző szempontjait. A

mozi, amely mind genetikailag, mind funkcionálisan oly szorosan látszott kötődni a technikához, iparhoz, árutermeléshez, a tömegekhez és a nagyvároshoz, a civilizáció legkonzekvensebb kifejeződésévé. majd a civilizáció ~zimbólumává vált. A konzervatív gondolkodás számára - mely a . századforduló túlzó szocializációs folyamatai láttán kifejezte reakciósan motivált nemtetszését - alapjában gyanúsnak tűnt a populáris mozi, hiszen felismerte a benne rejlő civilizációs szimbölumot. "A tömegszerűség maga - gyakran és lényegében - csupán egy kitalálás", 14 amire a kinematográfia épül, vélte Herman Hafker, a mozireformer, aki ebből a szempontból érvényes esztétikai ellenérveit a következőképpen fogalmazta ; meg 1913-ban megjelent kis kötetében, a Mozi és művészetben: a populári mozi a sekelyes kikapcsolódás szokásával helyettesítette a "nagy érzéseket", amik "mélyen megindították, és a mindennapi szemvedélrektől eltávolodva" a néző "lelkét eltöltötték". I Az az élmény, amit a popu. láris mozi ad, " ... nem tiszta, hanem olyan ösztönök felgerjesztésén alapul, ami a kutyákat is elfogja minden sarokkő láttán: nemi izgalmak, félelem, sóvárgás, hiúság, csiklandös nevetés, részegítő, könnyű és mértéktelen édes lelkesedéssel teli érzelmesség. ",Ili. _ . Ehhez járult még a mozireformerek többsé:gének attól való félelme, hogy a monopölíumok előtti film egyben a nem hivatalos tömegpszicholögia, a plebejus önkényuralom-ellenes helyzetfelismerés csíráját hordja magában. A . "hazafiasan" gondolkodó reformereket megijesztette a "tömegek ösztöneivel" való játék, a film "veszélyes szuggesztiója", 17 amihez még az is hozzáj árult, hogy különböző tömegpszichológiai elméletek terjedtek el. Ezért azt követelték a kultúrpolitikátől, hogy vezessen be szigorú cenzúrát, sőt tiltsa be a populáris játékfilmek gyártását, és hogy ezt a médiumot kizárólag tudományos és tanulmányi célokra használják fel, ami ~akran "tudatos nacionalista népnevelést'" jelentett. Esztétikai szempontból a "tömegszórakoztató hatás" funkcionális összefüggéseinek elutasítása a film dokumentáris lehetőségeinek egyoldalú, kizárólagos értékelésében .fejeződött ki. Azt, hogy a mozidráma "összeboronálja" a kinematográfiát és a színjátékot, Hafker az "ízléstelenség" forrásának "a kor szégyenének'l'" tekintette, a trükköket és a meseszerűséget pedig "botrányosnak"20 tartotta. Szerinte a mozi valódi művészi lehetősége egyedül abban van, hogy "hamisítatlanul" megjeleníti "a

•

43 .

természeti jelenségek szabad, érintetlen világát és részletgazdagságát. ,,21 Az avantgarde-mozgalmakra is hatással volt a kultúra és civilizáció megkülönböztetésének gondolati modellje - a mozi a civilizáció szimbőlurna lett. Az expresszionisták mozihoz való viszonya legalább annyira heterogén volt, ahogy azt rólukJost Hermand egy másik civilizációs szimbólummal, a nagyvárossal kapcsolatban megállapítja: a csaknem apologetikus elragadtatás és paradox ambivalencia mellett megvolt bennük "egy éppoly problematikus radikalitás is, amely minden ellen, ami városi, határtalan gyűlöletet táplált. "22 Jó példa erre az expresszionista Aktion első füzetében Franz Pfemfert programadó cikke: ,,»Edison« - a kultúrgyilkos kor csatakiáltása. A barbárság harci üvöltése. A léleknélküliség korunk ismertetőjele. Lélek - azt jelenti: személyiség.,,23Es: "Nick Carte r, a mozi és a berlini bérházak, ez a triviális hármasság egyet jelent." " ... még akkor is eltiltanám a népet ettől a lélektelen, fantáziagyilkos tápláléktól, ha lennének valóban jó filmek is."24Az ezzel ellentétes nézeteket is ugyanannak a dualista gondolkodási struktúrának alapján fogalmazták meg. Az ifjú Egon Friedell 1913-ban publikálta Filmprológus című cikkét, ami mintha egyenesen válaszoIna Pfemfert téziseire:' Friedell is párhuzamba állitotta a mozit és a ciViGzádóiiiáSik'szimbolumá(

szörakoztatás elfogadása, amit a kortárs mozi kínált - az igazi művészetre való sajátos igény mellett - jellemzi az 1913-ban megjelent legtöbb írást az avantgard kör szerzőinek tollából. Bertold Viertel úgy vélte: "Nem szimpatikus nekem, hogy a hazug emberbaráti pátoszt a nép" egyszeru örömei fölé helyezik, csak azért, hogy magukat fölényben érezhessék.v" Walter Hasenelever megkérdezit .Kí az közülünk, aki nem utazott még a Holdba (a moziban), mint Münchhausen báró! Kit nem támadtak meg még közülünk a prérin az aranyáért? ... Ki az, aki lázas gyermekkorában nélkülözni tudná Karl May-t vagy Nick Cartert? ... Nem szabad a naivitásunkat valamely nemes művészet kenetteljes papolásával megkeseríteni. ,,30És hozzáteszi: "A kinematográfia nem művészet színházi értelemben, nem stilizált szellemiség ... Ezért nem is lehet a szférák zenéjével beoltani: úgyis megkapná a himlőt, "31 Ugyanebben az értelemben érvel végül Kurt Pinthus is a mozi speciálís, az attrakción alapuló esztétikai bája mellett, amit azonban nem lehet a művészet mércéjével mérni, hiszen azzal éppen ellentétes, bár megvan a maga értéke: "Ezért hisszük. mí, fiatal írók és költők, hogy az élet felmagasztalása (és talán a műélvezet is) abban áll, hogy a végsőkig megrendüljünk, hogy feléb~esszi!k magunkban 3:~_!!~berit_és _atermészetfölöttit, - ezért' sem győzhetjük le a rnozit,

a nagyváros t, példának hozva a berlini "csodá-

bármennyire is a magas művészet ellensége. A

latos modem gépcsarnokot": "Igaz, hogy ennek a gépnek még' nincs lelke. Talán Berlin sem egyéb, mint egy kinematográf-színház, er,: virtuózan megkonstruált homme machíne"." Minden léleknélkülisége és "modern ízléstelensége" ellenére azonban pátosszal szól a civilizációról, a profán világ szférájáról. Hiszen: " ... még mindig jobb, mint egy ízléses korszerűtlenség, mert megvan benne a fejlődés lehetősége. Ilyen fejlődési lehetőségek rejlenek, úgy hiszem, a hírhedt moziban is."26 Friedell már utal az arc finom mimikájára is, mint filmi kifejezőeszközre, a moziban azonban mindenekelőtt a gyorstempójú, a technikai haladás meghatározta lét arculatának megkapó, újszerű esztétikai kifejezését látja: " ... a mozi lényege a vázlatszerűség, a váratlan, a hiány, a töredékesség. Ezek a modern ízlés szerint elsőrendű művészi eszközök.'?" Es végül semmi kifogása sincs az olyan mozi ellen, ami "ügyes használati tárgyként hozzásegíti az embert ahhoz, hogy néhány órára kissé kikapcsolódjon. ,,28 Éppen ez az utóbbi aspektus, az egyszeru, gyakran triviálisnak és giccsesnek érzett tömeg-

mozi a mozgalmasságával bűvöli meg a tömeget. Valami sohanemvolttal nyűgöz le bennünket. Kitágítja a horizontot. "32 A populáris film ellenében felhozott érvekben is érzékelhető a mozinak és a művészetnek a bevezetésben már vázolt kettőssége, ami a populáris szórakozás és a művészet közötti antagonizmust jelenti. Itt is a művészet hagyományos, idealista felfogása érvényesül. Fel sem merült az a kérdés, milyen jelentősége van annak, hogy a tömegek meghatározott reproduktív és eszmei igényük.kel recipiens státuszba kerültek, és hogy ez milyen következményeket jelent magára az alkotói folyamatra a kapitalista módon szervezett rnűvészi ipar értékrendjében - a mozin kívül és belül. Ezen természetesen nem csodálkozhatunk, hiszen hiába uralkodott ezekben az években az esztétikai gyakorlatban egyfajta dualizmus a mozit és a művészetet illetően, a művészet és a populáris szórakoztató műfajok közötti kulturális dialektika csak a 20. században - különösen az audiovizuális médiák ösztönzésére - tört utat magának. Azt azonban lehetett érezni (és ez valóban produktív a populáris rno-

zival szemben felsorakoztatott korabeli dualista érvekben), hogy a film mint tömegmédium nem a hagyományos polgári művészeti esztétika törvényei szerint fejlődik. Ezért keresni kezdték a populáris film speciális minőségét, olyan minőségi értékeket, amelyekkel meg lehetett határozni a médium különös esztétikai hatását, speciális lehetőségeit és korlátait, olyan értékeket, amelyeket a magas művészet követelményein túl véltek megtalálni. A különleges mozi-minőség keresésének alfáját és omegáját a feszültséggel teli, esztétikai kreativitásra orientált naív szernlélői és befogadói vágy, az érzéki attrakciók és 'a sikeres sztereotípiák jelentették. Ez a törekvés jellemzi az 1913-ban Kurt Pinthus által Lipcsében kiadott Kinobuch ca," amely neves (·'pn·"l.ifJllisla irók, többek között Walter Hasenclever, Frantisek Langer, Else Laske-Schüler, Max Bord, Ludwig Rubiner forgatókönyveit tartalmazza. A filmtervek nagy része az akkoriban populárisnak tartott (pl. melodramatikus) mozisztereotípiákat alkotó módón használja fel, a mindenkori szerző művészi kézjegye világosan látható. Amit Kurt Pinthus bevezető tanulmányában a mozi legfőbb tartalmaként programezerűen felvázol, jelen van a szcenáriumok többségében is: "az eleven természet, idegen milf ő, meglepő trükkök, mozgalmas jelenetek. "34 Es: "Tüzdeljük meg (akár a vasárnapi sülthúst) kalandokkal és különlegességekkel a világot, a történetnek legyen elfogadható logikája és szabadítsuk meg a dolgokat a súlyuktól és a kauzalítástöl.?" Lukács György is a mozi esztétikai specifikumát keresle cikkében, amely Kurt Pinthus Mozikönyvének bevezetője mellett minden bizonnyal az 1913-ban külföldön publikált legjelentősebb filmesztétikai tanulmány. Lukács axiómaként fogadja el, hogy a mozi "új szépséget" teremtett, amit nem lehet "régi, nem megfelelő kategóriák" közé sorolni. A kor filmesztétikai gondolkodására jellemzően a film "új szépségének", tehát esztétikai specífíkumának koncepcióját a színházzal - a hagyományos esztétikai kategóriák érvényességi területével, a klasszikus tragédia és komédia refugiumával való összehasonlítása alapján, attól való különbözősége meghatározásával dolgozza ki. Tipikus az is, hogy Lukács 1913-ban a mozi lényegét abban látja, hogy az "a kikapcsolódás színpada, szórakozóhely, a legagyafurtabb és legrafináltabb, a legdurvább és egyben a legprimitívebb, és sohasem az épülés vagy a nemesebbé válás eszköze." Tehát az ő szemléletét is az a dualista elképze-

lés határozta meg, amely megkülönbözteti a magas művészetet és a filmet, s az utóbbit kizárólagosan populáris szórakoztató médiumnak fogja fel. Lukács is, mint Kurt Pinthus, Hasenclever, Friedell, Viertel és a többiek, jogosnak ítélte a szórakozást, és úgy vélte, hogy az a rnoziban találja meg esztétikailag adekvát formáját, "leginkább illik hozzá, még akkor is, ha a ma mozijában nagyon ritka is." A film esztétikai specifikumát, az "új szépséget" a populáris szörakozás oldaláról közelíti meg. "A színházban, a nagy drámák nagy színpada előtt" - írja - "befelé fordulunk és eljutunk a legmagasztosabb pillanatokig: a moziban el kell felejtenünk ezeket a csúcspontokat és felelőtlenné kell válnunk: a minden emberben élő gyermek szabadul fel ekkor. és lesz a néző lelkének urává." Ennek a felfogásnak az elvi ellentmondásai, és az, hogy ennek ellenére elbűvöli a mozi, a szerző általánosabb esztétikai alapállásával magyarázható. Amikor a fiatal Lukács a színház sajátosságairól ír, világosan érzékelhető az a szellemi közelség, ami az uralkodó idealista - elsősorban újkantiánus gondolkodás hatására kialakult - rnűvészetfogalomhoz kapcsolja. A "sors", "lélek", metafizika, és a "nemesebbé válás" a legfontosabb fogalmakként szerepelnek nála. Az a rnisztikus szubjektivizmus ölt itt testet, amiről később Lukács s~át korai munkásságával kapcsolatban beszél." Amikor azonban a film kiváltotta esztétikai élményről és annak hatásáról ír, inkább az elragadtatás komplementer moziá.nataÍr-ÓI van szó, amit belőle a modem élet "puszta felszíne", és a mese mondás naivitása kivált. V égül a Georg Simrnel-kör életfilozófiája által inspirált érdeklődése, gondolkodásmódja és preferenciái is befolyásolhatták ezt a tendenciát. Hiszen Simmelolyan civilizációs jelenségeket tett meg a filozófiai vizsgálódások tárgyává, mint a nagyváros, a divat, a társasági élet, stb., és eközben - ahogy Siegfried Kracauer fogalmaz - csupán "a jelenségek felszínén haladt végig. ,,37 Hasonló értelemben nevezte Lukács később Simmelt, akit tanítómesterének tartott, az impresszionizmus fílozöfusanak." "Impreszszionista mozzanatok" jelennek meg Lukács esztétikai elragadtatásában is, amit a mozi 1913ban kiváltott belőle. Hogyan határozza meg tehát a film "új szépségét? Azt a tézist, hogy a színház maga a rnűvészet helye, amit hermetikusan el kell választani a szórakoztatótól, ez utóbbi a rászabott esztétikai 45

formáját a moziban nyerheti el, a film és a szín- nis". - írja. Ezért a mozinak ezekből a sajátossáház specifikumait tárgyaló két gondolatmenetgaiból indul ki arról szóló fejtegetéseiben, hogy be sűrítve bizonyítja. mi is a moziesztétika, miben áll esztétikai haElós~ör: Lukács szerint a színház adekvát ha- tása. tása egy misztikus jelenen alapul, ennek értelLukács a mozi esztétikai jelentőségét először mezése nagyon hasonlít ahhoz az aura-fogalomabban látja, hogy felfedezte a mindennapi vihoz, amit később Walter Benjamin használ."A zuális környezet poézisét. Ezért a moziban drámai sorsszerűség szükséges korrelátuma és "poézissé válhat mind az élő természet", mind érzékelhető kifejezése" a színpadi színész alakípedig azok a "technikai vívmányok, amelyek a tásának közvetlensége és mulandósága az "a ha- magas művészet számára közömbösek" - mint talom, amit egy ember, egy élő ember akarata pl. a "romantikus, izgalmas" üldözési jelenetekközvetlenül és akadályoztatás nélkül éppoly ele- ben az autómobil. ven tömegen gyakorol." "Egy valóban jelentős Említi a filmtrükköt is, amely hozzájárul ahszínész (pl. Duse) megjelenése a színpadon már hoz, hogy a lehetséges és a valóságos egyenértéönmagában, nagy dráma nélkül is a sors által fel- kűvé váljék a filmben. Szerinte ezek a technikai szentelt, már tragédia, misztérium, istentisztemegoldások segítették és teljesítették be a filmi let." A nagy drámák metafizikai hatása az ilye- megjelenítésben eleve adott fantasztikum kitén megjelenítéssel már az "abszolút jelenben" bontását. Hiszen a mozi azzal, hogy elveszítette kell, hogy kulmináljon. Továbbá: "jelen lenni a "jelent", máris megteremtette a fantasztikuazt jelenti, hogy valóban, kizárólagosan és in- mot. A mozi lényege az életnek ez az "új aspektenzíven élni, és ez már önmagában a sors ... " tusa", amit fantasztikumnak nevezünk. Lukácsnak az a gondolata, hogy a "jelen" elvesz- ,,- Lukács a fantasztikum jelentőségének méltatése a kinematográfikus rögzítés következmé- : tásával a kor kedvelt esztétikai problémáját nye, nagyon közel áll Benjamin későbbi gondo- ' érinti. Anton Kaes irodalomtörténész beszél arlatmenetéhez, aki szerint a film technikai reproról a századfordulón kialakult érdeklődésről. dukciós mechanizmusa szükségképpen leromami a nem-ábrázoló és experimentális irodalom bolja az "aurát".39 "Nem azért, mert a filmek tőiránt megnyilvánult, a naiv mese iránti újrokéletlenek, nem azért, mert ma még némán mantikus vonzódásról, és azokról a mágikus-okmozognak az alakok, hanem éppen azért, mert kult tendenciákról, amik a mozi trükktechnikácsak az emberi mozgást és cselekvést ábrázoljának segítségével utat találtak a filmhez." Max ják, nem magát az embert." Brod azt írta: " ... csodálkozom, hogy éppen enMásodszor: a színházi kompozíció" ... tisztán nek az Edison-féle találmánynak a segitségével, metafizikus, távol áll tőle minden empíria ... A ami eddig csupán a józan élet másolása akart színpaaa-mezteltm léleKoliödalma, ... és leg: lenni, most valamiféle fantasztikus színház jött belső lényege görög: absztrakt ruházatú embelétre.?" A már említett Mozikö'nyv legtöbb forgarek lépnek be a hatalmas, üres, absztrakt oszlop- tökönyvében is észrevehető a fantasztikus - mecsarnokba, ahol előadják sors-játékukat." - írja. sei jelleg. Míg tehát az ifjú Lukács szerint az ideális színA fantasztikum, ami ennek a médiumnak kezház "az empirikus életből" a magas szellemiség dettől fogva jellemzője volt, még hangsúlyosabjavára absztrahál, addig a mozi éppen ezt az bá vált a korabeli gyakorlati filmkészítésben. A "empirikus életszerűt" nyújtja nagy vizuális művészí ambícióval készített filmekben (Az idepontossággal, és éppen ezért "kizárólagosan ge!,: lány, 1913, Hugo von Hoffmannstahl nyoempirikusan életszerű, nem metafizikus." Ezért mán) is, de legels?sorba~ \\"pgpnpr Prágai korlátozódik szükségszerűen a felszínre, a mindiákjában megjelent a fantasztikum. A fantaszdennapi élet változó jelenségeire. Az a dolga, tikus film Kracauer szerint 1913-ban kezdett hogy "egy harmadik, belső dimenzió nélküli, hi- "német intézménnyé" válni, és majd a húszas hető életszerúséget" ábrázolj on. "A mozi világa évek némafilmjeiben érte el csúcspontját. háttér és perspektíva nélküli világ ... mérték és Ma elolvasva Lukácsnak ezt a rövid tanulmárendszer nélkül, lényeg és érték nélkül, a lélek- nyát, az a legfőbb benyomásunk, hogy egybenélküli élet, ami csak a puszta felszínt mutatja." vág a gyakorlati filmművészet fejlődésének akA "jelenvalóság" hiánya, a "puszta felszín" kor még csak kialakulóban lévo trendjével. uralma azonban éppoly kevéssé jelent Lukács Akár idegenkedünk a film poétikájának esztétiszámára elvi negatívumot, akárcsak a naiv szókai-elméleti fejtegetéseitől, akár inspirál benrakozásra való hajlam. "ez nem hiányossága a nünket, érzékelnünk kell benne a fantasztikus mozinak, hanem határa, a principium stilisatio- némafilm "intézményének" poétikai vázlatát.

Jörg Schweinitz 46

(Fordította Gzakójudit

is Magyar Róza)

JEGYZETEK l Georg von Lukács: Gedanken ZU einer Aesthetik. des .Kino" (Eredeti helyesírás szerint), in: Pester Lloyd, 16. Apri11911, 58.Jahrg. Nr. 90, 45 kk (Erre a nemzetközi filmelméleti szakirodalomban ismeretlen forrásra BendlJúlia, a budapesti Lukács-archívum vezetője hívta fel a figyelmemet.) Egy fejezettel kibővítve Georg von Lukács aláírással a Frankfúrter Zeitung 1913 szeptember lO-i számának reggeli kiadásában jelent meg a cikk az első oldal "Keller"-rovatában. . Magyarul a Filmkultúr~ 1972/5. száI1!ában Erdélyi Agnes fordításában jelent meg először. 2 Kurt Pinthus (Hg.): Kinobuch; Frankfurt a.M. 19H:~,14. o. Itt az 1963-as kiadás előszavából idézünk. 3 1913 júniusában a Projektion-Aktien-Gesellschaft "Union" Berlin-Tempelhof-ban saját filmgyárat alapítottVö: Victor Noack: Das Kino. Etwas über sein Wesen und seine Bedeutung, Gautzsch bei Leipzig 1913, 19. o. . 4 Vö: AlexanderJason: Der Film inZiffern und Zahlen 1895-1925, Berlin, 1925, 22. o. 5 Nemeskürty István hasonlóan látja a magyarországi helyzetet: ,,1912-től kezdve méginkább megsokszorozódott a filmtanulmányok száma. Nem volt olyan jelentős vagy híres író, aki nem pozitívan nyilatkozott volna a filmművészetről. " Wort und Bild; Frankfurt a.M. 1980. 45. o. 7 Vö: Emilie Altenloh: Zur Sozioligi« des Kino,Jena 1914. 7 Kurt Pinthus tollából származik az első, német napilapban megjelent filmrecenzió, Q_uo Vadis - Kino címmel jelent meg a Leipziger Tageblatt 1913. április 25-i számában, a Sienkiewicz regény éből készült monumentális olasz filmet méltatja. 8 A máridézetteken kívül megjelent még 1913-ban: Richard A. Bermann: Gedrucktes Kino, in: Die Schaubühne, Nr. 9, 1913. Karl Ettlinger: Klassischer Kientopp, in: Rampe, Almanach des Verbandes Deutscher Bühnencshriftsteller, Berlin, 1913. Oscar Geller: Kino und Pantomime, in: Bühne und Welt, 15. 1913. Heinz Herald: 'vom Kino, in: Blatter des deutschen Theaters, Nr. 31 (1912-13.) SiegfriedJacobson: Kulturfaktor Film, in: Die Schaubühne, Nr. 9. 1913. H. Reichenberger: Der Kinematograph, in: Der Sturm, Nr. 4. (1913-14). Herbert Tannembaum: Probleme des Kinodramas, in: Bild und Film, Nr. 3-4. (1913-14) Kurt Tucholsky: VerboteneFilme, in: Die Schaubühne, Nr. 9. 1913. 9 Vom Werte und Unwerte des Kino, in: Frankfurter Zeitung, 1912.5.31. 10 Vö: Max Beer: Film, Theater und Roman. Zur Asthetik des Films, in: Frankfurter Zeitung, 1913. 7. l. II Lukács egy francia televíziónak adott interjújában (megjelent: Filmkultúra, 1971. l. sz.) úgy emlékezett, hogy "akkoriban, tehát a század második évtizedében Ernst Bloch-hal együtt megpróbáltunk Heidel-

Das

bergben egy olyan társaságot alapítani, amelynek az lett volna a feladata, hogy tudatosítsa a film művészi igényeit. Ennek a kis társaságnak a létrejöttéta film fejlődése lehetövé tette akkoriban, de nem sokkal később feloszlott." 12 Bloch: Die Melodie im Kino eder immanente und transzendente Musik círnű cikke végülis a Die Argonauten c. Iap 1914. l. sz-ban jelent meg a 82. o. és kk. 13 Ernst Bloch: Brieft 1903-1975. Hg. v. Karola Bloch, Frankfurt a.M. 1985, I. köt. 122. o. 14 Hermann Hafker: Kino und Kunst, M. Gladbach, 1913. 6. o. 15 Lm. 5. o. 16 Lm. 8. o. 17 Vö: Robert Gaupp, Konrad Lange: Der Kinematograph als Volksunterhaltungsmiuel; München, 1912. 18 Karl Brunner: Der Kinematograph von heute - eine Volksgefahr, Berlin, 1913, ll. o. 19 Hermann Hafker: Kino und Kunst, 1913. 43. o. ~O l.m. 45. o. 21 Lm. 14. o. 22 Richard Haman,Jost Hermand: Expresszionizmus, Berlin, 1975. 32. o. 23 Franz Pfemfert: Kino als Erzieher, in: Die Aktion Nr. l. 1911. 6. 19. 24 I.m. 61. o. 25 Egon Friedell: Prolog vor dem Film, in: Blatter des deutschen Theaters, Nr. 32. Berlin 1912/13, 509. o. 26 Lm. i.h. 27 Lm. 510. o. 28 Lm. 512 .0. 29 Bertold Viertel: Das Kino, in: Der Storm, Nr. 2. 1912/13. 30 Walter Hasenclever: Der Kintopp als Erzieher. Eiene Apologie, in: Revolution, Nr. l. 1913. 10. 15. 31 I.m. i.h. 32 Kurt Pinthus: Das Kinobuch; 24. o. 33Pinthus az 1963-as kiadás előszavában azt mondja, hogy a Kinobucb 1913-ban jelent meg a lipcsei Kurt W olff Kiadónál, valószínűleg antedatálták 1914-re. 34 Kurt Pinthus: Das Kinabudi 20. p. 35 I.m. 22 kk. 36 Vö: Georg Lukács: Schriften zur Ideologie und Politik. Neuwied und Berlin 1967,324. o. valamint: Dialog und Kontrouerse mit Georg Lukács. Hg. von Werner Mittenzwei, Leipzig 1975. 10-17. o. 37 Siegfried Kracauer: Georg Simmel (1920). in: S.K.: Das Ornament der Masse. Essays. Frankfurt a.M. 1977. 233. o. 38 Vö: Georg Lukács: Georg Simmel Ein Nachruf. in: Pester Lloyd, 1918. 10.2. Vö: Walter Benjamin: Das Kunstuierk im Zeitalter seiner technischen Reprudueierbarkeit. in: W.B. Allegorien kulturteller Erfahrung. hg. von S. Kleinschmidt Leipzig 1984, különösen lásd a 419. és kk 40 Anton Kaes (Hg.): Kino-Debatte, Teste zum Verhaltnis von Literatur und Film 1909-1929. Tübingen 1978. Einführung. 23. kk. 41 Max Brod: Der Kinematografentheater. in: Die Neue Rundschau, Nr. 20. 1909.

42 Siegfried Kracauer: Von Caligari zu Hitler. Eine psychologische Geschichte des deutschen Films. Hg. v. K. Witte, Frankfurt a.M. 24. o. Magyarul: Siegfried Kracauer:

Caligaritól ,Hitlerig.

(A német film történetéhez.) Budapest, Filmtudománvi Intézet, 1963. , Itt hivatkozik Kracauer három korábbi tanuim ányára a fantasztikus filmröl, de nem említi Lukács 1913-as eikkét.

Lukács György: A film poétikája A fogalmi zavarok állapotából soha nem keveredünk ki: valami új és szép született napjainkban, ám ahelyett, hogy olyannak fogadnánk el, amilyen, minden lehetséges eszközzel régi, alkalmatlan kategóriákba akarják besorolni, meg akarják fosztani valódi értelmétől és értéké től. A "mozit" ma hol a szemléletes oktatás eszközeként, hol a színház új és olcsó konkurrenseként fogják fel; egyfelől tehát pedagógiai, másfelől ökonómiai eszközként. Arra azonban, hogy egy új szépség éppen szépség, hogy meghatározása és értékelése az esetetikát illeti meg, ma csak nagyon kevesen gondolnak. Egy ismert drámaíró újabban arról fantáziált, hogy a "mozi" (a technika tökéletesedésével, a beszéd tökéletes reprodukálhatóságával) pótolhatná a szinházat. Ha ez sikerül - nem lesz többé nem tökéletes együttes: a színház nem lesz többé a jó színészi erők helyi szétszóródottságához kötve; csak a legjobb színészek fognak a darabokban játszani, mivel olyan előadásokról, ahol valaki indiszponált, nem csinálnak felvételeket. A jó előadás azonban valami örök lesz; a színész elveszít minden pusztán pillanatnyit, valamenynyi valóban a tökéletes tejlesítmény nagy műzeumává lesz. E szép álom azonban nagy tévedés. Figyelmen kívül hagyja a színpadi hatások alapfeltételét: a ténylegesen jelenlevő emberek hatását. Mert a 'saínházi effektusok gyökere nem a színészek szavaiban és taglejtéseiben, vagy a dráma eseményeiben van, hanem abban a hatalomban, mellyel egy ember, egy eleven ember eleven akarata közvetlenül a gátló átvitel nélkül árad ki egy éppolyan eleven tömegre. A színpad abszolút jelenlét. Teljesítményének múlandó volta nem sajnálatraméltó gyengeség, sokkal inkább produktív hafár: - szükségszerű korrelátuma és kézzelfogható kifejezése a sorsszerűnek a drámában. Mert a sors maga a jelenvaló. A múlt puszta váz, metafizikai értelemben valami teljesen céltalan. (Ha lehetséges volna a dráma tiszta metafizikája, amelyiknek már nem lenne szüksége egyetlen pusztán esztétikai kategóriára 48

sem, akkor az többé nem ismerne olyan fogalmakat, mint "expozíció", "kifejlődés" stb.) Ajövő pedig a sors számára teljesen irreális és jelentőség nélküli: halál, amely a tragédiákat lezárja, ennek legmeggyőzőbb szimbóluma. A dráma megjeleníttetése révén a metafizikai érzés nagyon -közvetlenné és kézzelfoghatóvá fokozódik: az embernek és az ember kozmoszban elfoglalt helyének legmélyebb igazságából magától értetődő valóság lesz. A "jelenlét", a színész ittléte, a legkézzelfoghatób_~_~e.z~rt legmélyebb kifejeződes a dráma embereinek a sors által felszentelt voltára. Mert jelenlevőnek lenni, azaz valóságosan, kizárólagosan és legintenzívebben élni, már önmagában véve sors - csak az úgynevezett "élet" soha nem ér el olyan életintenzitást, ami mindent a sors szférájába emelhetne. Ezért a sors által megszentelt már tragédia, misztérium; istentisztelet egy igazán jelentős színész megjelenése a színpadon (mondjuk Dusé-é) önmagában is, nagy dráma nélkül. Duse a teljes jelenlévő ember, akinél - Dante szavai szerint - az "essere" azonos az "operazione"val. Duse a sors zenéjének dallama, melynek hangzania kell, bármilyen legyen is a kíséret. E "jelenlét" hiánya a "mozi" lényegi ismertetőjegye. Nem azért, mert a filmek nem tökéletesek, nem azért, mert az alakoknak ma még némán kell mozogniok, hanem azért, mert az alakok csupán emberek mozgásai és tettei, de nem emberek.Ez nem hiányossága a "mozinak" , ez határa, principium, stilisationis-a, Ezért a "mozinak" a természethez nemcsak technikájukban, hanem hatásukban is lényegileg hasonló, félelmetesen élethű képei semmiképpen sem lesznek kevésbé organikusak és elevenek, mint a színpadkép ek, csak egy egészen másfajta életet őriznek meg; ezek egyszóval - fantaszukusak lesznek. A fantasztikus azonban nem ellentéte az eleven életnek, csak annak új aspektusa: jelenlévőség nélküli élet, élet sors nélkül, okok nélkül, motívumok nélkül; egy olyan élet, amelyikkel lelkünk legbensőbb rétege soha nem akar és nem is tud azonosulni, és ha - gyakran -

mégis emez élet után vágyakozik, úgy e vágy csupán valamiféle idegen mélység, valami távoli, bensőleg distanciált utáni vágy. A "mozi" világa háttér és perspektíva nélküli élet, súlyo k és kvalitás ok különbsége nélkül. Mert csak a jelenlévőség ad a dolgoknak sorsot és súlyt, fényt és könnyedséget: a mozi mérték és rend, lényeg és érték nélküli élet; lélek nélküli élet, tiszta felszínből. A szinpad időrendjé, az események egymásutánja a színpadon mindig valami paradox: a nagy pillanatok időrendje és egymásutánja, valami belsőleg mélyen nyugodt, csaknem dermedt, örökkévaló - éppen a kínzóan .közeli "jelenlét" következtében. A "mozi" időrendje és egymásutánja azonban egészen tiszta és zavartalan: a "mozi" lényege a magábanvaló mozgás, az örök változékonyság, a dolgok soha nem nyugvó átalakulása. E különböző időfogalmaknak a kompozíció különböző alapelvei felelnek meg a színpadon és a "moziban": az egyik tisztán metafizikai, magától minden empirikusan elevent távoltartó. a másik erős, -oly kizárólagosan empirikus-eleven, nem-metafizikai, hogy e legvégső kiélezés által megint csak egy új, teljesen különböző metafizika keletkezik. Egyszóval: az összekapcsolódás alaptörvénye a színpad és színjátszás számára a kérlelhetetlen szükségszerűség, a "mozi" számára pedig a semmi által nem korlátozott lehetőség. Az egyes mozzanatok, melyeknek egymásba folyását a "mozi"-jelenetek időbeli sorrendje hozza létre, csak azáltal kacsolódnak egymáshoz, hogy közvetlenül és átmenet nélkül egymásra következnek. Nincs semmiféle kauzalitás, ami őket egymáshoz kapcsolná; vagy pontosabban: kauzalitásukat semmi tartalmi jelleg nem gátolja vagy köti. "Minden lehetséges": ez a "mozi" világnézete, és mivel technikája minden egyes pillanatban a pillanat abszolút (bárha csak empirikus) valóságát fejezi ki, megszűnik a "lehetőségnek" mint a "valósággal" szembeszegezett kategóriák egyikének érvénye; a két kategória egyenlő lesz egymással, azonossággá lesznek. "Minden igaz és valóságos, minden egyformán igaz és egyformán valóságos": ezt tanítják a "mozi" képsorai. Igy a "moziban" egy új, homogén és harmónikus, egységes és változatos világ keletkezik, melynek a költészet és az élet világában körülbelül a mese és az álom felel meg: nagyon nagy elevenség - belső, harmadik dimenzió nélkül; szuggesztív összekapcsolódás a puszta sorrend révén; szigorú, természet kötötte valóság és végsőkig vitt fantasztikum; a nem-patetikus, a közönséges élet dekoratívvá válása. A "moziban"

minden valóra válhat, amit a romantika a színháztól - hiába - remélt: a alakok nagyon nagy fokú, minden gátlás nélküli mozgékonysága, a háttér, a természet és az interieur, a növények és az állatok teljes elevenné válása; olyan elevenség azonban, amelyik semmiképpen sem kötött a közönséges élet tartalm ához és határaihoz. A romantikusok ezért kísérelték meg világérzésük fantasztikus tzermészetközelségét a színpadra rákényszeríteni. A színpad azonban a mezítelen lelkek és sorsok birodalma; minden színpad legbensőbb lényegében görög: elvontan öltözött emberek lépnek a színpadra, és elvontan nagyszeru, üres oszlopcsarnokok előtt adják elő játékukat a sorsról. Kosztüm, dekoráció, miliő, a külső események gazdagsága és váltakozása a színpad számára puszta kompromisszum; a valóban döntő pillanatokban ezek mindig feleslegessé és ezért zavaróvá válnak. A "mozi" puszta cselekvéseket ábrázol, e cselekvések okát és értelmét azonban nem, alakjainak csupán mozdulataik vannak, de nincsen lelkük, és ami velük megtörténik, az pusztán esemény, de nem sors. Ezért - és csupán látszólag a technika mai, nem tökéletes volta miatt - némák a "mozi" jelentei: a kimondott szó, az elhangzott fogalom a sors közvetítői; csak bennük és általuk keletkezik a drámai hős pszichéjében lévő kötelező kontinuitás. A szó és vele együtt az emlékezet, a kötelesség és hűség megvonása önmagával és önmaga mivoltának eszméjével szemben - amikor a szótlan totalitássá kerekedik - mindent könnyűvé, szárnyalóvá és röppenövé. frivollá és táncoskedvűvé tesz. Ami az ábrázolt eseményekben jelentős, azt kizárólag történéseken és taglejtéseken keresztül fejezi ki, és íg-\ is kell kifejezni: a szóra való minden hivatkozás kiesés ebből a világból, e világ lényegi értékének szétrombolása. Ezáltal azonban mindaz, amit a sors absztrakt-monumentalitás súlya mindig elnyomott, gazdag és burjánzó életté virágzik: a színpadon még az sem fontos, ami történik, oly lenyűgöző a történés sorsértékének hatása; a "moziban" a történés "hogyanja" a minden egyebet uraló erő. A természet elevensége itt nyer először művészi formát: a víz csobogása, a szél zúgása a fák között, a naplemente csöndje és a zivatar tombolása itt mint természeti folyamatok lesznek művészetté (nem pedig - miként a festészetben - egy másik világból kapott, festői értékek révén). Az ember elvesztette lelkét, elnyerte azonban érte testét; nagysága és poézise abban a módban rejlik, ahogyan erejével vagy ügyességévellegyűri a fizikai akadályokat, a komikum pedig abban van, ha elbukik velük szemben. A 49

,

•

modern technika minden nagy művészet szá- pihenésének színpadát, a szörakozás színhelyét, a legrafináltabb, s egyúttal a mára közömbös vívmányai itt fantasztikusan és _legsz!_lbtilisabb _é_~__ poétikus módon, megkapóan fognak hatni. Elő- legbárdolatlanabb és legprimitívebb szórakozáször a "moziban" vált - hogy csak egy példát sét, és soha nem valamiféle épülés és felülemelhozzunk - az automobil poétikussá, teszem azt: kedés színpadát. De éppen ezáltal teheti a való·száguldó autók üldözésének romatikus feszültban kifejlesztett, ideájának megfelelő "mozi" a ·ségében. Így kap itt vaskos és ősi erőtől duzzadó dráma számára (megint: a valóban nagy dráma, s költészetet az utca és a piac közönséges kavargánem annak számára, amit ma "drámának" neveznek) szabaddá az utat. A szórakozás utáni lesa; a gyermek naiv, szinte állati boldogságérzégyőzhetetlen vágy csaknem teljesen kiszorította sét egy sikerült csíny, vagy egy szerencsétlen a drámát a színpadról: dialogizált ponyvaregé·gyámoltalan tévelygése fölött felejthetetlenül nyektől a belső-vérszegény novellákig, koronás formálják meg. A színházban, a nagy drámák nagy színpada előtt magunkba nézünk, és meg- fők vagy államférfiak kérkedően üres tevékeny·értjük legnagyobb pillanatainkat; a "moziban" e ségéig mindent láthatunk a mai színpadon tetőpontokat el kell felednünk, és felelőtlenekcsak drámát nem. A "mozi" itt végre tudja hajtani a világos elválasztást: megvan benne az a kének kell lennünk: a minden emberben eleven gyermeket engedik itt szabadjára, s az urrá lesz a ·pesség, hogy mindent, ami a szórakozás kategónéző pszichéj én. riájába tartozik, és amit érzékelhetővé lehet tenni, hatékonyabban és mégis finomabban A "mozi" természethűsége azonban nem kötőformáljon meg, mint ezt a szószék-színpad tehedik a mi valóságunkhoz. A bútorok mozognak egy részeg szobájában, az ágya kirepül vele - ti. Nem lehet olyan feszültsége egy színdarabnak, ami a lélekszakadt tempó tekintetében verutolsó pillanatban még meg tudott fogódzkodni ~gy széléberi.fnge pedig; iüíiifégyzaszló, lo- senyezni tudna az itt lehetségessel, a színpadra alig bog körülötte - a város fölé. A golyók, melyek- . vitt természet minden természetközelsége árnyékaaz itt -éléiliétőnék és ilieikek elnagyolt · kel egy társaság tekézni akart, fellázadnak, és üldözik a társaságot hegyeken és mezőkön át, fo- jelzései helyett, melyeknek a szónoki dráma forlyókon átúszván, hidakra felugrálván és magas mája miatt mégis akaratlanul a lélekre szabottlépcsökre felfelé hajszolván, míg végül a bábok nak és ennélfogva visszataszítóaknak kell muis elevenné válnak, és a golyókért mennek. Tisztatkozniok, megszületik az akart és létében tán mechanikusan is fantasztikussá válhat a · kívánt lélektelenségnek világa, a tisztán külsőle"mozi": ha a filmeket fordított sorrendben for- ges világa: ami a színpadon brutalitás volt, az itt gatják, és 'emberek felállnak a száguldó autók : gyerekességgé, magábanvaló feszültséggé vagy _elől, ha egy szivarvég, miközben szívják, mindig groteszkké válhat. Es ha egyszer - itt egy nagyon tá~oli, de annál mélyebben óhajtott céljáról benagyobb lesz, amíg végül a rágyújtás pillanatászélek mindazoknak, akik a dráma ügyét komo, ban az érintetlen szivart visszahelyezik a doboz, ba. Vagy megfordít ják a filmeket, és sajátságos · ly an veszik - a színpad szórakoztató irodalmát e _konkurencia agyonvágja, akkor -- a színpad , élőlények ténykednek rajta, kik a mennyezetről kényszerítve lesz újiaazt művelni, ami valódi hirtelen a mélybe lendülnek, és ott hernyóként : újra elbújnak. Képek és jelenetek ezek; egy hivatása: a nagy tragédiát és a nagy komédiát. A · olyan világból, amilyen E. T A. Hoffmann vagy , szórakozás pedig, ami él. színpadon nyereségre : Poe világa volt, amilyen Arnim vagy Barhey volt kárhoztatva, mivel tartalmai ellentmondad'Aurevilly világa - csak e világ nagy költője nem nak a dráma-színpad forFáinak, a "moziban" adekvát formára találha mely belsőleg megfe;jött még el, aki értelmezte és elrendezte volna, · aki pusztán technikailag a véletlen fantasztikulelő és így valóban műveszi lehet, még akkor is, : mát a mélyértelmű metafizikába, a tiszta stí1us- ha a "moziban" nagyon ritkán az. És ha a finom, , ba mentette volna. Amit eddig elértek, az naiv · novellisztikus tehetséggel megáldott pszícholómódon, gyakran az emberek akarata ellenére, ·gusokat mindkét színpadról kiszorítjuk. úgy az mind számukra, mind a színház kultúraja sza csupán a "mozi" technikajanak szelleméből született: napjaink Arnimja vagy Poe-ja itt már oly szára csak üdvös és tisztázó hatású lehet. gázdag és annyira belsőleg adekvát eszközt ta(Frankfurter Zeitung. 7973. szept. 70.) lálna színpadi vágyai számára, amilyen mondjuk a görög színpad volt egy Szophoklész számára. Persze: azönmagűtól megszabadult ember (Erdélyi Ágnes fordítása)

_az

7

.>

50

REFLEKTOR

Letört büszkeség Beszélgetés Bereményi Gézával - Az Eldorádó a másodikfilmed. Volt-e kűlonbség az első és a második film készítése között?

Bereményi Géza

- Lényeges különbség volt. A második film készítőjének már nincs mentsége, most már értenie kell a dolgát. Az elsőnél még lehet tévedni, lehet megzavarodni, a másodiknál nem. A második filmben már sokkal kevesebb volt -a vaktában tö~tént választás. Azt pédául már sokkal jobban tudtam, hogyan lehet a munkatársakra rábízni a feladatokat, miben, meddig vagyok én az illetékes. Lehet, hogy egy külső szemlélőnek úgy tűnhetett, mintha hajbókolnék a munkatársaim előtt, ajnároznám őket. Ez a látszat úgy alakult ki, hogy eleinte nem tudtam pontosan, ki mit csinál. A második filmnél már sokkal jobban átláttam a stábon belüli hatásköröket. Szinte ugyanazokkal az emberekkel dolgoztam, mint előzőleg. Ismertem a szokásaikat, a rigolyáikat, sőt még a hibalehetőségeket is ki tudtam számítani. Elég nagy szabadságot hagytam nekik. Olyan munkalégkör alakult ki, amelyben mindenki a lehető legjobban akarta végrehajtani a feladatát, s szégyellte, ha valami nem sikerült. Amelyik részleg jobban végezte a dolgát, az nagyobb szerepet játszott a film létrejöttében. Az Eldorádóban például nagyon jók voltak a bereridezök. Valóban fontos szerepük volt, kicsit jutalomjátéknak tartották ezt a munkát. Egy piacot berendezni tárgyakkal. Rengeteg ötletük volt, s szinte mindegyiket tudtam használni, ezért nagy kedvvel dolgoztak. Ami egészen biztosan hiányzott ebből a filmből, az a fölösleges rendezői akadékoskodás. A megértés és az empátia mozgatott, ami ettől a 51

Zsoldos Valéria és Sóth Sándor

munkatársaimban is föltámadt. Emlékszem olyan munkatársaimra, akiknek a figyelő szeme előtt egyfolytában vizsgáztam. Láttam, hogy rendkívüli módon érdekli őket, hogy csakugyan igaz-e, amit a magatartásommal, aszavaimmal magamról állítok. Hogy minden részletre figyelek, s hogy a film életbevágóan fontos nekem. Szerettem ezt a vizsga-hangulatot. Önmagamat is vizsgáztattam és a környezetem is vizsgáztatott. Még a kimondatlan véleményük is befolyásolt. Minden forgatási napra úgy mentem el, hogy merő figyelem leszek. És valóban merő figyelemmé változtam. Közben még magamról is sikerült megfeledkeznem, arról az állítólag nagyon fontos személyről. aki a rendező. Ez az önfeledtség és feloldódás volt az egyetlen igazi szemelyes élvezet, a többi kín és fáradtság. - A Tanítnyokban megjelenített világ számodra is ismeretlen volt. Az Eldorádó ban bemutatott közegről ezzel szemben nagyon pontos elképzeléseid voltak. Nem volt-e nehéz ezt a vil~g_o!. úgy r~kons!ruáLn.t_ ahog)' az emlékeidben élt? - Nem, mert nem akartam pontosan rekonstruálni az emlékeimet, csak megvédeni a tévedésektől. eltávolítani a diszletből. a színészi játékból az emlékeimtől idegen tárgyakat, oda nem illő magatartásokat. Az adott nekem biztonságot, hogy belülről ismertem q film világát (egy piacon nevelkedtem), a tárgyakat, az embere-

ket, így pontosan tudtam, milyennek kell lenniük. De ez a világ majdnem mindenki számára ismerős volt. A film piacon játszódik, piacon pedig már mindenki megfordult. Ráadásul Magyarországon az üzletelés sok ember számára ismerős. Még a 'statisztáknak sem kellett hosszan magyaráznom. hogy milyen volt ~ feketepiac. Az emberek azt tették, ami jólesett, a kamera pedig járkált közöttük. _ - A színészeT kiválasztásánál is ez volt az elved? - Igen, ugyanaz mint a tárgyak kiválasztásánál. Hogy ne legyenek idegenek az elképzelt alakoktól. Azt tudtam, hogy tökéletes választás nem lehetséges. Eperjes Károly volt ,az egyetlen, .aki helyett nem jöhetett szóba más. Es még talán Andorai Péter. 'Neki ez a szerep ajándék volt. Biztos, nagy karakter, és ő azzal töltötte meg, amivel akarta. Mindent rábíztam, ő pedig a vakrepülő biztonságával oldott meg mindent. Azt hiszem, mindkettőjüknek volt az életében mintájuk a szerephez. - Eperjesnek akoránál jóval idősebb embert kellett eljátszania. Mit mondtál .eki a Nagyap,áról? - Eleinte, még jóval a forgatás kezdete előtt sokat beszéltem neki róla. Az előzetes tervezésbe is beavattam, mert nyilvánvaló volt számomra, hogy csakis ő jatszhatja ezt a szerepet. ~ztán eljött a pillanat, amelyben kiderült, már nem kell sokat beszélni.

52 1\

I

i

Eszenyi Enikő és Eperjes Károly Amikor megkérdezte, hogy miért éppen őt választottam, azt mondtam neki, hogy azért, mert kevés olyan színész van, aki nála jobban ismerné ezt az embertípust. Eperjes vidéki volt, futballista, hasonló emberek között élt, mint akikről én írtam. Az a fajta városi élet, amely a filmben van, akkoriban nem sokban különbözött a vidéki élettől. Ajózsefvárosban is ugyanolyan kis közösségekben éltek az emberek, mint falun. A másik dolog, amit Eperjesnek mondtam, hogy a főszereplő nomád, pogány, ázsiai ember, aki az uralmat, a hatalmat, a gazdagságot és erőszakot ismeri a legjobban az életben. Az életfölösleg bálványait imádja. Tettei fő mozgatójának az utódnemzést, az utódnevelést tartja. A családja, a kísérete - mely békében dísz, harcban védelem -, a klánvezérség a legfontosabb neki. Azt hiszem, ezt mondtam el röviden, és láttam, hogy Eperjes innentől tudja, mit kell csinálnia. De a jó színész már a forgatókönyv elolvasása után sokat tud a szerepről. Csak a félreértéseket kell tisztázni. - A többieknél is találtál olyan sajátosságot, amire felépítheUék a szerepüket? - A többieknél tapogatóztunk, együtt találtuk meg azt a pontot. Emlékszem, Pogányjuditnak volt egy meghatározhatalan pillanata, amikor látni lehetett, hogy onnantól az övé a szerep. Ettől kezdve már csak a fölösleget kellett lefarag-

ni. N agyon egyszerű dolgom volt, mert a~zal a bizonyossággal kezdtem a forgatást - ezt már az első filmnél tapasztaltam -, hogy egy-egy jelenet felvételekor a színész tud a legtöbbet, vele történik a legtöbb. Mert a színész átéli a szerep ét én pedig, mint rendező, a kamera mögül nem láthatok mindent. Kívülről látom a jelenetet, az összkép lebeg a szemem előtt. A színész viszont benne van, olyan finomságokat érez és mutat, amelyeket az első pillanatban észre sem lehet venni.jobb, ha hagyom, hadd csinálja a munkáját, nem szakítom félbe, nem térítem el folyton, nem értelmezem, amit csinál. Csak azt a pontot kell megtalálni, ahonnan már mindent rábízhatok. Attól kezdve szabadjára lehet, sőt kell engedni, mert ő másképp építkezik, mást lát, mint én vagy az operatőr. Annak, amit ő érez a szerepből, végig benne kell lennie a filmben. Ettől nem szabad megfosztani a színészt - és a filmet sem. Azt hiszem, vakon bíztam bennük. És ezt nincs okom megbánni. - A filmkészitésné! nagy a véletlen ek szerepe. Nem zavart, hogy nem rajtad múlik minden? - Nem, mert tudom, hogy - legalábbis bizonyos pillanataiban - a filmezésnek sok köze van az aljas blöffhöz. Az az érzésem, hogy már az előkészítésnél eldől majdnem minden. Amikor az ember a helyszínt és a színészeket kiválasztja, előre eltervezi a film elemeit. Es már akkor meg53

felelő terepet kell biztosítani a véletlennek. ,teret, hogy minden más lesz, egyszerre több arHogy alkotó erővé válhasson. Aztán már az em-' ca lesz mindenkinek. N em azt tudom egy ember társául szegődik. Meg kell tanulni örülni ne- .. berről, hogy magas-e. vagy alacsony, hanem vaki, úgy mint a szerencsejátékban. Mert ha a ru- lami mást. Egyetlen személyiségjegye kimelkelettező ellenkezik, nem hisz a véletlennek, vagy dik írás közben, és eltakarja az egészet. Tökéleha visszaél vele, minden esetben bekövetkezik a tesen leírni egy embert nem lehet. Csak a megjemegtorlás. Ismerni kell a véletlen természetét lenését, a kisugárzás át lehet leírni. A film ezt ez hozzátartozik a filmezéshez. Lehet, hogy egy pontosabban tudja közvetíteni. Vékony, száraz véletlen miatt a jelenet a tervezetthez képest arcú fiatalember. Azt hiszem, ilyesmit írt Tolszmás irányt vesz. De nem kell rá haragudni, s toj Andrej hercegről. Sokkal többet nem tudunk nem kell feltétlenül az előzetes tervet végrehajmeg a kinézéséről, mégis nagyon lehet látni az tani. Hagyni kell, hogy ez a szerenesés véletlen egész alakot. Hogy barna-e a szeme vagy kék, lémegmutatkozzék és megtermékenyítse ajelenetet. nyegtelen. Egyszóval, hála az írásnak, el tudok - Ez azonnaTrátTntlst iglnYCl. . - -- szakadni a fiirii'beli Ionk-;étság't61. -Es ha -feiidé- Azt hiszem, reflex kérdése az egész. ződne a filmből például Eperjes, akkor sem ő, - Mi a különbség egy regényalak és mondjuk afilm hanem mondjuk egy mozdulata, vagyis szeméegyjelenetének megteremtése között? lyiségének egy fontos jegye. Látszólag a film je- Amikor az ember ír és papír fölé hajolva kilenít meg pontosabban, de az írás pontossága és találja az alakot, nincsenek határozott elképzefölénye m~~_móc!2I!.érvényesül. Mert az írás azt lései róla, legalábbis nem' úgy határozottak, sugallja, azt feltételezi, hogy aki ír, azt érzi, azt mint rendezéskor. Irás közben inkább a cselekeérezteti az olvasóval, hogy egy szernélyiség küldetek gyökerei a fontosak, ezért másképp szöső tulajdonságain túl, ami csak külsőség, van vavődnek a szálak. A film más. Hatalmas meglepelami sokkal lényegesebb, amelyet sokféleképtés, amikor egy jelenet elkészül, összeáll. Meglepen lehet nevezni, léleknek vagy egzisztenciápetés meglepetést követ, mert az ember külön nak. Ezen a lényegen a külső tulajdonságaink írja meg a jelenetet, aztán kitalálja ~ díszletet szinte csak élősködnek, véletlenül tapadtak rá. hozzá, kiválasztja a ruhákat, külön találja meg a Az irodalom nagy titka, ahogy ezt a lényeget szereplőket. Aztán a jelenet felvételenél egymegragadja. A film ezzel szemben eltakar valaszercsak ott látja a sok külön-külön dolgot mit az ~gzisztenciából, nem tudja megmutatni. együtt. Es hát ez hatalmas meglepetés. Ott már N agyon nagy színész meg tud valamit mutatni csak a jelenet van, nem pedig az előzetes elképbelőle, de valójában csak éreztetni tudja. Az irozelések. Valójában senki nem tudja kiszámítani. dalom a lélek, az egzisztencia felől közelíti meg N agyon fontos, hogy a részletek külön-külön jók az alakot, ez a nagyszerű képessége. , legyenek, de a forgatási napon akkora megdöb- Írásaid egyik sajátossága, hogy egyetlen szóval, benést okoz, hogy mindez hogy néz ki, hogy vikifejezéssel rendkívül eróteljesen tudsz hangulatokat, . selkedik együtt, hogy egyetlen lehetőség mal ad: képeket, embereket megragadni. Segít ez a képességed . úrrá kell lenni a meglepetésen és csak a jelenetre a filmlCészítésben? kell figyelni. El kell feledkezni az előfeltételezé- N em tudom, mert tulajdonképpen nincs sekről. A külön-külön hiteles részletek együtteigazán közöm a képekhez. Vagyis nem a kinézése már egészen más, maga a film, amit nem is- sük felől közelítem meg a dolgokat, hanem inmertem pontosan előre. Nem tudtam pontosan kább a megérzésük felől. Lehet, hogy ez a rövikiszámítani a természetét. Saját életet kezdett éldebb Út a képekig, nem tudom. De abban, hogy ni. egy képből mi a fontosabb, az egész vagy egy - A regényt, melynek egyesmotívumaiból afilm ké- részlete, azt hiszem, soha nem teremtünk renszűlt, még nem fejezted be. Tudod-e majd írás közben det. Szerintem a lényeg a megérzés, ami a kép függetleníteni magad a film látványvilágától? minden részletében megvan, ugyanakkor egyik Igen, mert mit mondtam, az írás egészen más pontján sem található meg. Hogy hogyan lehet dolog. Egyszer már mindent láttam magam előhívni, felidézni? Csak a részletekben. A film előtt. De írás közben az ember furcsa árnyalaegyben hasonlít az irodalomhoz: mindkettő tokkal foglalkozik. Ha valakiről írok, nem látom részletek egymásutánja. Vagyis nem térbeli műpontosan az arcát. Furcsa árny játék az írás. Közvészet, mint például a szobrászat, hanem mind-" beiktatódik a szó, az a közvetítő. és az egészen kettőben részlet részletet követ, mert a dolgok más értéktartomány, mint a film a pontosságaidőben is egymás után vannak. A részleteket val, a primitívségével. Egészen más a hatása is. kell kidolgozni, egymáshoz illeszteni, azok írA szó annyira eltávolít, annyira besötétíti a színnak le egy utat. Most kezdek valamit nagyon ér54

teni abból, hogyhogyan kapcsolódnak egymáshoz a részletek. Ugy valahogy, miként a babonás ember észleli az élet eseményeinek egymásra következését. Oka van mindennek, célja már annál kevésbé. Igy bomlik ki a míívészi hatás is az időbeli műfajokban. A részletek egymást átható sorrendiségében. Es ennek megértésében egyaránt segített nekem az irodalom és a film.

ahol anyámrnal és a nevelőapámmal jártam. Csak akkor éreztem azt, hogy megtaláltam a Pa- . radicsomot, ha a piacon voltam. Ez már az ötve- I nes években volt. ,; - A picon élőkre nem hatott mindaz; ami az ötvenes évekbeTJ.lörtént? . . ._. ...... -Ai. életmÓdjukban megpróbálták fÜggetle- . níteni magukat az eseményektől, noha pédául az ipar sokat elragadott közülük. A fiatalabbak - Az Eldorádó önéletrajzi elemekre éPül? már nem vették át a stand okat a szüleiktől. És - Igen, a piacon születtem, a piacon nevelkedaztán lassan már csak öregasszonyok és öregemtem hat éves koromig,. és aztán is visszajártam berek vezették a zöldséges stand okat. Főleg szombat-vasárnap. Egy jómódú kereskedő unoöregasszonyok. mert ok élték túl ezeket az időkája voltam, ők neveltek. 1919 óta éltek -'a .pi-=-- ket. Szürke zöldséges piaccá züllött a Teleki tér. acon, mindig a legjövedelmezöbb üzletággal : I Teljesen ki voltak szolgáltatva a piacfelügyelőfoglalkoztak. Gazdagságuknak én már csak a ,ségnek. maradványait láttam. 1946-ban születtem, s - Milyen ember volt a nagyapád? nagyapám '48 után egyszerű zöldség-gyümöl- Az élete t~le volt pofonokkal, amelyeket kacsös volt. Csak úgy mellékesen csinált néha egy- pott és adott. Allandóan összeütközésbe került a két nagyobb üzletet. Jól kerestek, de ehhez ak- hatóságokkal, mert a pénzszerzésben mindig az kor már robotolni kellett, Nagyapámnak nagy illegalitás határán járt. Gyakran sértette meg a tekintélye volt a piacon. En, mint az o utódja ki- törvényt, de mindig megúszta, mert az ot ellenvételes jogokkal rendelkeztem, mindenki ismert őrzőket korrupt gazembereknek tartotta. És álés kényeztetett. talában tényleg sikerült is megvesztegetnie - Kisgyerekként milyennek láttad a piacot? őket. - Természetes lételemern volt. Rengeteg em Nagyon sokat látott, tapasztalt az életben. Az bert ismertem, nagyon sok mindent láttam. Lát- elso világháborúban akkor került ki az olasz tam egy nőt kiugrani a harmadik erneletről. Lát- frontra, fiatalon, amikor már elkezdődött az ősztam, hogy vasárnaponként zsebkendőből cso- szeomlás. Az élete egy hiábavaló háborúval kezmózták ki az ékszereket. A lakásban állandóan dődött, Már csak a visszavonulásban vett részt, tanácskoztak, értékek cseréltek gazdát. Sok ré- amikor mindenki az életét próbálta menteni. szeg embert, verekedést láttam. Meg ahogy haj- Később is folyton résen kellett lennie, mert nalban a hatóságok összeszedték az embereket. mint gyakran mondta - elég egy rossz mozdulat, A nagyszüleim rázziának nevezték. Az egyik és a legnagyobb politikai zűrzavarba keveredférfi el akart menekülni, utána rohantak, leütöthetett, vagy megtorlásba ütközhetett volna. ték és visszahurcolták. Öt éves lehettem akkor, - Felnéztél a nagyapadra. tisztelted az erejéért? ez. tehát 1950-51 körül történt. - Tulajdonképpen o volt az apám. Családfő, ··A nagyszüleimnek nagy kísérete, házanépe eltartó volt. Bíztam benne, mert láttam, hogy : volt. Sok ember függött tőlük, sok embernek ad- mindent el tud intézni. O engem szelíd, mulya, . tak munkát. _N~ámhoz zsokék is jártak, álmodoző gyereknek tartott, akire vigyázni kell. mert nagyban lóversenyezett. Sok nyomorék Elhetetlen voltam a szemében. Sokszor nagyon élt a piacon. A filmbeli Bercinekjs vanelöképe. haragudott rám, mert biztos volt benne, hogy elO vitt sétálni, s folyton az olvasmányairól me- kallódom, vagy valami bajom esik ebben a visélt. Arra biztosan emlékszem, hogy Az ember lágban. Tulajdonképpen o volt az egyetlen emtragédiáját olvasta. Sokat jártunk a Kerepesi te- ber a családomban, aki érintetlen maradt a polimetőbe. Rendszeresen elmentünk Görgey sírjá- tikától, holott az mindig keményen beleszólt az hoz, és mint hazaárulónak a sírját, leköptük. életébe. A többiek, a következő nemzedék már Nagy gyűlölettel beszélt Görgeyről, mintha az teljesen ki volt szolgáltatva a politikának. A saját egész életét o rontotta volna el. egzisztenciájukat az ötvenes években próbál ták A piachoz a falusiak is hozzátartoztak, a töm- megteremteni, és ez nagyon nehezen ment. Ők keleg, a csalások. Minden ember vidámnak mu- mindig hazahozták a politikát, a nagyapám és a tatkozott és kínálta az áruját. Ez az egész nagy Teleki tér pedig megóvott attól, hogy túlságosan színjáték nekem természetes volt. belelássak. - A picon tehát otthonosan érezted magad. - Mit jelentett n_ek_e_d nagyapad magatartása? - Igen, ellentétben a város többi részével, - Viszonyítást adott. "füle megtanultam vala55

Eperjes Károly

mit a tömeg, a plebs erejéből és érintetlenségéből. Akik a szélárnyékban. a romok közt is gyökeret vertek, mint a gyom. Valamit meg tudtak őrizni magukból, meg tudtak maradni. Nagyapám és a piac lényegében mindig megpróbált alkalmazkodni a helyzethez, az apák nemzedéke pedig a helyzet sérüléseit viselte, belegabalyodott a korszakba. Hiába volt meg róla a véleményük, nem tudtak elmenekülni előle, nem tudták függetleníteni magukat tőle. Megpróbáltak visszahúzódni a családba, de a rosszindulatú, sanda, kemény és idegen világ utánuk nyúlt. - Bizonyára a piac, mint összeforrott közösségsegített ebben a "megmaradásban". - Igen, nagyapáméknak még valamelyest segített megőrizni az életformájukat. A szüleimnek ez már nem sikerült. Kétségbeesetten ragaszkodtak a régi bútorokhoz, a régi tárgyakhoz, de a régi életformájukat nem folytathatták. Nekik csak Kalauzjutka, a kávézás, a kabaré, a felvonulások - az ötvenes évek életformája jutott. Kívülállók voltak, de nem tudták megvédeni magukat - és engem sem. - A filmbeli Nagyapa tehát elsősorban hozzájuk uiszonyí~va pozitív hős? - O a meghatározója a filmnek, ő a főhős. Mindvégig róla szól a film, az ő normái szerint játszódik le minden. Miközben írtam, és forgatás közben sem értékeltem soha. Ertékelődik ő magától is. Más minőség szerint él, mint a töb56

biek. A filmben az ő ereje menti át az környezetét is a bajokon. A sok halálba rohanó, önmaga pusztulását okozó ernber közöttő az, aki mindig tudja, mit kell tennie. O a védelem, a menedék, a vezető. A saját életét azért nem tudta megmenteni, mert az arany nem volt mérték többé, nem különböztette meg a többiektől. De ez inkább a helyzet zűrzavarából ered, amely eltiporja őt is. Ennek nem tud ellenállni. Ez azonban az eseményeket rninősíti, nem őt. Valami olyan pusztul el vele, aminek még lett volna létjogosultsága. Halála olyan, mint a hősöké. Mert ő azért kiemelkedik a környezetéből. más minőséget képvisel, mint a többi. Ennyiben hős. Legalábbis ennek a filmnek a hőse. - A piacon élők politika okozta torzulásai közül mit tartasz a legsúlyosabbnak ? - Eletem egyik legnagyobb élménye a büszkeség letörése, a büszkeség eltűnése a piacon. Ezt nagyapámon és a többieken is észrevettem. Mert lassanként az ő életükből is eltűnt mindaz, amit a sajátjuknak mondhattak, amiben biztonságosan, otthonosan mozoghattak. Maradt helyette egy olyan világ, amelyben nem tudták többé önmagukat és környezetüket képviselni. Azelőtt büszkén, önmagukat vállalva, eredményeiket és gazdagságukat fitogtatva éltek, valamilyenek, sajátosak voltak. Aztán mindez megszűnt. A büszkeségüket letörték, eltűnt az életükből. Számomra ez a piac és az ott élők történeté-

ben a leglényegesebb. Az Eldorádó egyik legfontosabb hatóanyaga a barbársá:g~- Olvasmányaimból és a saját életemből is nagyon jól ismerem. Es folytatódik ez a barbár, kegyetlen történet, amely mindig is jellemző volt itt, Magyarcrszágon, ahol majdnem minden élet a büszkeség letörésének története.

- A piac jelképes színhely? - Tág jelentésű. Az ország barbarsága ismétlődő, állandóan visszatérő dolog. A letörések, az igába hajtások vadállatisága konzerválja itt szerintern a barbárságot és a dvilizálatlansüg()(, amit ma is bárhol lehet tapasztalni, utcán, villamoson. A büszkeségüket, a sajátosságaikat elveszített emberek esnek itt egymásnak Gyakran mondják panaszosan, hogy ez civilizálatlan ország, amelyet még a keteszténység sem hatott át eléggé. Azonnal lepattog róla a kereszténység máza, s megmutatkozik mögötte az évezredes barbárság. N os, én abban a rövid ciklusban, ami az életem, láttam elpusztulni azokat a lehetőségeket, amelyek biztosíthatták volna a magatartás és a személyes élet civilizáltságát. Hogy csak olyan rövidtávú dolgokat említsek, mint hogy az ember megteremthesse az életéhez a hátteret, s büszke lehessen rá. Erre nem nyílott lehetősége, a szemem láttára fosztották meg ettől. A szüleim nem tudtak rendes házaspár lenni, mert még az otthoni menedékükbe is beleszólt a külvilág, amely mindenáron meg akarta fosztani őket a méltóságuktól. És lassan otthon, négyszemközt is elveszítették a méltóságukat. Mintha rámbíztak volna valamit.

- Műveid, így a film is tanúsítja, hogy ezek a tapasztalatok mélyen a lelkedbe vésődtek. - Mert leginkább egy gyerek érti meg ezeket a dolgokat. Meg azok az emberek, akikről a film szól. Olyan környezetben éltem, ahol az embereket nem zavarta meg akorszakváltás. Megtörtént velük. N em ők intézték, nem ők találták ki. Velük mindezt megcsinálták. Az olyan embernek, akivel ezt csinálják, nagyon eredeti a szemlélete. Az pontosabban lát, mint az ügyek elfogult intézői. Akiknek a kezéből kivették az ügyek intézését, a saját életük intézését, azok nagyon-nagyon tudnak valamit.

- 1956-ban milyennek láttad az embereket? ':" A legfontosabb élményem éppen az emberek, a város változása volt. Minden megváltozott, és nemcsak azért, mert felfordulás volt, tömegharc és tömegmozgás. Az volt a rendkívüli, . ahogy az emberek egyszerre kiléptek a saját kis életükből, hatalmas izgalommal és elragadtatással vetették bele magukat abba a lehetőségbe, hogy változtatni tudnak. Es ezt egy gyerek talán

sokkal inkább érzékeli, mint egy felnőtt, mert elfogulatlanabb. Az alatt a pár nay alatt a felnőttek rengeteg döntését láttam. Es mintha ők is rámbíztak volna valamit. Sok megszakított, torkonvágott esemény folytatódása vagyunk - ezt kell éreznem mindig és mindenben. Így van.

- Több műfajban is maradandó értékeket hoztál létre. Mikor mi indokolta lz műfaji választása ida t ? - Ha a választásaimra visszagondolok, egy dologban hasonlítanak egymásra: abban, hogy egy ideje már foglalkoztatott a pálfordulásként választott műfaj. Mielőtt például dalszövegeket kezdtem írni, már akartam dalszövegeket írni. -Csak nem találtam hozzá partnert. Néhány próbálkozás után találkoztam Cseh Tamással, és attól kezdve magától ment minden. Mindig több tervern volt egyszerre, s azzal kezdtem el foglalkozni, amire lehetőség adódott. Ez akkor volt, amikor egy időre abbahagytam az írást. Felkeresett egy filmrendező, aki olvasta a novelláimat, s én elvállaltam, hogy forgatókönyvet írok neki. Sokat jártam amatőrszfnházakba, s amikor az egyik társulat vezetője felajánlotta, hogy írjak neki darabot, megpróbáltam. Mindenre kiváncsi voltam, ami addig még nem volt az életemben. Fiatalkori kalandozások voltak ezek. Az alkalom, az időpont és a szándék szinte véletlenül esett egybe. Azt csináltam, amire a korszak módot adott. Nem találtam fel műfajokat, nem is akartam feltalálni. Valószínűleg nem véletlen, hogy egy adott korszak egy adott műfajt kínált fel nekem. Az érdeklődésem legtöbbször találkozott a lehetőségekkel. Ma már ez nem fordul elő. Illetve utoljára akkor volt ilyen, amikor N emeskürty István felajánlotta, hogy csináljak filmet, jóllehet nem végeztem hozzá iskolát.

- A véletlennek is része volt abban, hogyfilmrendező lettél? - Hát, nagyon nehéz meghatározni, hogy hol kezdődik és hol végződik a véletlen. Véletlen volt, hogy Nemeskürty István elment a stúdióból? Azt hiszem, nem. Véletlen volt, hogy utoljára azt a csíny t eszelte ki, hogy velem rendeztessen filmet? Azt hiszem, nem, ez rá jellemző. V életlen volt, hogy éppen nekern ajánlotta fel ezt a lehetőséget? Nem, mert észrevette rajtam, hogy kapható vagyok rá-.-szóval ez így együtt tulajdonképpen már nem véletlen, hanem inkább aim ak az időszaknak egy jellegzetes esem~nye. Az életemben sokszor ragadtam meg az ilyen pillanat-adta lehetőségeket. Én is azok közé tartozom, akiknek a kezéből kivették az ügyeik intézését. N em is gondoltam, hogy filmet fogok csinálni. Adódott. Az ügyeimet továbbra sem én 57

Bereminyi Gi~a 58

intéztem, én legfeljebb megtagadok valamit, vagy vállalok valamit. A lényeg: a döntésem. A . döntésem pedig belső sugallat eredménye. És amíg tehetem, addig nagyon szeretek dönteni. Ez az enyém egyedül. Semmi más.

- A fentieken kívül miben látod "pálfordulásaid" mélyebben gyökerező okait?

Egy másik korszak kezdődött, amely-ről már nem tudtam mit mondani a dalokkal. Tulajdonképpen az időpontok és a korszakok játszanak az emberrel.

- Sokak által értetlenül, iói ellineizésselfogadoit sajátos szemléletedet tehát a korral magyarázod, melyben élünk?

- Szőts István az mondta-egy interjúban: »És akkor bevitték ezt a szerencsétlen, nagy port felvert filmet a pártközpontba. Az első jelenetnél, amikor az imádkozó körmenet látható, Rákosi felkelt és tüntetően kiment a teremből. Ezután lefoglal ták a kőpiát." Ez szívszorító dolog, de azt hiszem, velem ilyen nem történhet meg. Szőts István az egész életét arra tette fel, hogy filmrendező lesz. En már úgy születtem, hogy igazából semmire sem szabad az életemet feltenni. Ebben különbözörn az elődöktől. Hiába a példaképeim, az igaziak. Az én életemben már nem volt becsülete egyetlen szakmának sem, soha. Azt láttam, hogy ha az ember belemerül a szakszerüségbe. belemerül egyetlen műfajba, egyetlen dologba, akkor feltétlenül kudarc lesz az élete. Mert talán a müfajok, a szakmák nem üdvözítőek már. Ezért nem teszem fel az életemet semmire. Ez óvatosságnak tűnhet, holott nagyon sok kockázatot vállaltam mindig. Azonnal belemerülök bármibe, ha kell, akkor íróból filmes leszek, filmesból író, dalszövegíróból színházi szerző. Akármi, mert a titkos szállítmány, amivel szeretnék túljutni a útvonalakon, amit szeretnék eljuttatni a céljaihoz, az nem műfajokban található meg.

- 1946-ban születtem, egyidős vagyok ezzel a korszakkal. Számomra természetellenes, hogy az ember egy lapra tegye föl az életét. Tudom, hogy ezt nem engedhetem meg magamnak. Mert ebből még csak szépség sem származik. Mert én így vagyok formabontó. Ráadásul még a műfajokban sem hiszek. Különbözöm a formabontóktól is, például az avantgardtól. Csodálkozom rajtuk, hogy annyira becsülik a formát, hogy bontsák. Nem az a kérdés, ogy létezik-e még egy műfaj vagy sem. A kérdés sokkal nagyobb és máshol van. A műfaj létezését bármikor adottnak féltételezem, és a múlékonyságát is ismerem. De nem hiszem, hogy éppen most fognak elmúlni a létező műfajok. Hígabb ez az idő annál, hogy benne most formabontással felmutathassunk valamit. Egy szabálytalanságot és egy új szabályt, ami most következne. Én még. . csak formát sem bontok, mert annyira nem hiszek a formában. Létezik valamilyen értékrend, amely szerint vonzódom és választok. De azt , nem ismerem jól. Arra vagyok a legkíváncsibb. Valami mindig, gyermekkoromtól azt súgta nekem, hogy van ilyen. Valahonnan jön, és az nem a tízparancsolat, a munka törvénykönyve, vagy mondjuk Thomas Mann összes művei alapján - Csak a múfajokat váltogatod, az értékrend, áll. Ez mindig is adott volt bennem. A természeamely alapján bármit csinálsz, állandó. tét nem ismerem, de. ez játszik velem, ez késztet - Ha van, akkor ennek a konstans étékrendmindenre. Így vagyok fatalista. Bármi megtörténhet velem, feltételezem, hogy mindig ugyannek olyan a természete, hogy nem követeli meg az az ember lesz, akivel megtörténik. Az élet a. tőlem, hogy egy dologra bízzam rá. Az évtizeváltozatok sokaságát hozza, a brutalitás különdekig tartó szívós munka, anagyregényhez szükséges bezárkózás, elragadtatás, türelem és böző fokozatait. A büszkeség letörése az én életem is, ezt már tudom. És így is esz. N em rerné-. hosszú meditáció úgy látszik, nem szükséges lek, nem bánom és nem örülök ennek. Ez rámszámomra. En már nem tartom érdemesnek, hogy egy céhnek a tagja legyek, mert a céhek fel- mért dolog. Mert mindegy, hogy mi van a személyigazolványomba írva, a lényeg az, hogy író oszlását láttam állandóan. Egyetlen szakma sem vonz igazán, mert az én titkos szállítmánvom túl vagyok. van a szakmákon. Lehet, hogy ez az 'utolsó - A változtatások nem emésztenekfel túl nagy ener. mentsvára egy embernek a mai világban, aki giát? ··egyedül vim.tuiá.jao~képpen vakrepülést vég- A változtatás egyelőre természetes számomra, nem jelent megerőltetést. Az, hogy amizek. Ami az utamba kerül, azzal felruházom, kor a kitérők után visszatérek az irodalomhoz, a ami benne van. Csak az érdekel, amit el akarok szavak eleinte nem engedelmeskednek nekem mondani, ehhez keresek műfajt, Ebben is lehet, igazán, hogy bűntudatom van, hogy az irodalom meg abban is lehet. N a, ebben nem sikerült anyhogy kínlódnom kell, egyáltalán nyira, de még megérdemli, hogy tovább vi- megbüntet, nem árt. Remélem, hogy aztán megtalálom a gyem. A dalírást is azért hagytam abba, mert szavakat, kiengesztelem az irodalmat. úgy éreztem, abban már minden megtörtént. 59

•

I

Kardos Sándor és Bereményi 60

Géza

•

Eperjes Károly és Hegedús D. Géza

- Nem bánt a bizalmatlanság, ami abból snirmaZik, hogy valójában egy céhhez sem tartozol? - Ez a rossz oldala annak, hogy mindent a magam módján, a magam élete szerint csinálok, De asoi< jó, az a szabadság, arriüigy nyerek, bőven kárpótol érte. Ha most egy futballcsapat tagjának tekinteném magam, azt mondhatnám: jó kezdőember vagyok. Tudok másokat szöktetni, jóelőre belelátok a még csak alakulóban lévő helyzetekbe. És szeretek kezdő lenni. A végrehajtás, az egyszerű, célszerű befejezés a gyengém. Azt sokszor bíztam másokra. Dehát ideje felnőni.

az

- Mi lesz a következő "választásod"? - Ebben a pillanatban olyan taposás, birkózás folyik azért, hogy az emberek filmet csinál has-

7988 június

sanak, hogy nem akarok részt venni benne. Nekem nem sürgős filmet csinálnorn, inkább-viszszamegyek az irodalomhoz. N em való nekem az, amibe most a filmezés kerülne. Ha filmrendező volnék, vadul harcolnék azért, hogy dolgozhassak. És olyan méltatlan helyzetekbe keverednék, amilyenekbe nem akarok. Számomra a filmcsinálás nem szent ügy. Szeretnék jó filmeket csinálni, de csak a magam módján. Megvárom, míg olyan helyzet alakul ki, amelyben a magam módján tudok filmet csinálni. Az irodalmi "helyzet" állandóan adott nekem. Már régóta szeretnék megírni valamit, s most itt van rá a jó alkalom. És ez talán majd az eljövendő filmezésbe is beleszól. N em tudom.

- Köszönöm a beszélgetést. Pintér Judit

61

Történelem: felül-, alul- és oldalnézetből Bereményi Géza: Eldorádó Említésre méltó magyar filmben a hős és a történelem mindig szoros testközelségben léteznek. A korábbi évtizedek film-meséiben számtalan változatot lelhetünk fel: a történelem lassú méltósággal halad előre, esetenként, amikor a forradalmakat - sokat emlegetett mozdonyait - eléfogják, ijesztő rántással meglódul. A filmhős vagy nem tudja, de teszi a dolgát, vagy tudja is, teszi is. Ha különféle meghatározottságai miatt épp az a dolga, hogy kerékkötő legyen, hogy igyekezzen feltartóztatni a közismerten feltartóztathatatlant, akkor ezt a dolgát teszi. De a történelemmel - a világ rejtett, korszak-nyitó, korszakzáró ritmusával, az Idővel (ami nem áll meg) - mindenképpen rendezett kapcsolata van. A történelem sok mindent tehet a szerencsétlennel: magával ragadhatja és megváltoztathatja, megváltoztathatja és félresöpörheti, vagy félresöpörheti, mert képtelen változtatni. Tragédiába sodorhat ja változtatásra kényszerítve vagy merevsége következményeként. Nevetségessé teheti, megtáncqltatva ugyanebben a körben: az előre-hátra mozgás lehetőségeit, a gyors és lassú százféle fokozatát, a jó-rossz kompromisszumok áttekinthetetlen tömegét egyszerre villantva fel az útkereső hős előtt. Ezt mind megteheti. De hogy megtegye, ahhoz a hősnek és a történelemnek mindenekelőtt találkoznia kell. Ehhez a találkozáshoz itt Kelet-Európában általában nincs szükség erőltetett forgatókönyvírói leleményekre. Ami Berernényi Gézánál más-képp van: írásaiban és filmjeiben a történelem annyira fontos, hogy még mint absztrakció is képes megjelenni. Ez a hideg életellenes fogalom úgy áll a háttérben mint valamilyen pogány bálvány, melyhez hús-vér emberek imádkoznak. Vagyis az absztrakció filmszerűtlen korlátai között tartott történelem azért nem hiba, azért nem eredményez tézisregényt, tézisfilmet, mert az az ember-sereglet, mely ezt a történelem-bálványt körültáncolja, nagyon is élő, nagyon is valóságos. Bereményi sokkoló bizonyossággal hívja föl a néző figyeimét a történelem létezésére azzal, hogy nem feltétlenül, nem minden esetben engedi hőseit a történelem közelébe. Az a közhely, hogy a történelmet emberek csinálják, nála nem 62

magától értetődő, újra végig kell gondolnunk, a gyanús kivételek felől erősítve meg magunkban a szabályt. Kivétel, ha hős és történelem mégsem találkoznak. Kivétel, de egyben csoda is: mintha a gravitációt kapcsolnák ki a tér valamely pontján, mintha a zuhanó tárgyak a levegőben maradnának. Az Eldprádó története 1956 októberében ér véget. A film hőse, a nagyapa vakbélgyulladással haldoklik, a földön kuporog, hátát egy kórházi folyosó csempés falának támasztja. Mellette arany tömbök: szó szerint egy "zsák arany" akár a mesében. A kórházban apokaliptikus felfordulás: sebesült civilek és katonák, dacosan dolgozó orvosok, futkosó ápolónők. A nagyapa nem képes beindítani az egyszerű üzletet: aranyat adna egy közönséges vakbélműtétért. Az alig tizenéves unoka kezébe nyom tehát aranytömböt: hozzon segítséget. Az unoka dolgavégezetlenül tér vissza: "Melyik orvosnak?" Idegesen csúsztat ja vissza a sárgásan csillogó téglát a halott nagyapa tenyerébe. Csinálja ő, aki mindenre képes. A nagyapa körül az emberek eddig is ripacskodhattak, mellébeszélhettek, érzelmeket hazudhattak, hamis hangulatokba hergelhették magukat: a nagyapa, a Teleki téri zsibárus, a piac királya erős tüdejével egyetlen lélegzetvételre elfújta az embereket körülvevf2_,_álcázó-rnegtévesztő ködöt, a pszichológikum fölösleges felhőpamacsait. Aztán, ahogy a kép kitisztult - megszólította mindenkiben a világos, értelmes érdeket: üzletet ajánlott nekik, és azok elfogad ták ajánlatait. A nagyapa csak a történelem korlátait tisztelte. Tudta, ezek nem felhőből, ködből épültek: ezek vas és acél akadályok. Okosan abban a térben kell üzletelni, ami a szigorú falak közé szorul. Talpalatnyi helyen is meg lehet élni, ha az emberi érdek, a potenciális üzletfelek érdeke kellő bizonyossággal kiviláglik a ködből: ennyi elég is, hogy az erős ember ura maradjon sorsának. Ez az ember a történelmen kívül nem ismert el urat maga fölött: diftériás unokáját már a hullaházból hozta vissza, ugyancsak arany tömbbel bírta rá az orvost a halottfeltámasztó beavatkozásra. Vagyis a történelem falai kemény falak, a halálé csak papírmasé tákolmányok, melyeket

•

Papesik András és Eperjes Károly 63,

•

Eperjes Károly 64

lamentáló nagyanyák, hisztiző anyák és fontoskodó egészségügyiek akarat-zsibbasztó ködbe is vonnak, ismétcsak a lelkizés, az érdektelen pszichologikum megtévesztő burkába. Ezt az ártalmas gomolygást el kell, és lehet fújni, aztán keményen odacsapni, és a papírmasé falak beszakadnak: mögöttük ismét ott a meztelen érdek: Hadész is csak azt lesi, hogy a sok hókuszpókusz közepette ki kínál biztos értéket cserébe az alvilágnak szánt áldozatért. A történelem persze más. A halált nem, a történelmet tisztelni kell. Aztán eljön a pillanat - amúgy a história kitüntetett pillanata, ötvenhat ősze -. és ez az ízigvérig történelemben élő ember egyszer csak hiába keresi a történelmet, amihez igazodhatna. Ez a történelmi pillanat ugyanis a film egyik sugallata szerint kívül van a történelmen: fekete lyuk, ugrás egy másik dimenzióba. A nagyapa második veje kinéz az utcára, és azt mondja: "Ez nem lehet!" Aztán azt mondja: "De van!" A nagyapa ezzel a létező lehetetlenséggel találkozik a kórházi folyosón: kihúnyó tekintete roszszallóan figyel egy olyan világot, a világ olyan múló pillanatát, amikor a történelem vasbeton falai sehol sem láthatók, viszont a köd, az egyén és tömeg lebecsült lelki dekorációi maguk válnak fallá: csüggedés és lelkesedés, pánik és pátosz egyszercsak valóságos dolgokká lesznek

vagy legalábbis a valóságos dolgok helyébe lépnek: az emberek ide-oda szaladgálnak, és elfelejtik érdekeiket. Nincs akkora arany tömb, mely eszükbe idézné. Így látja - láthatja - a történelemmel való kapcsolatvesztés pillanatát a nagyapa. Meg kell halnia, mert a minden porcikájában "történelembe vetett" ember egyszercsak lehetetlen és mégis létező történelmietlen valósággal találkozik, melyben képtelen segíteni magán. A másik, ezzel egyenértékű magyarázat: a nagyapának azért kell meghalnia, mert az unoka nem tud segíteni rajta. Innen is nézhet jük ezt a történetzáró pillanatot, és máris minden a fordítottját jelenti. Eszerint ötvenhat októbere éppen nem történelmen kívüli zárvány, hanem maga a szabadon tomboló történelem, melyben akarat és szándék nyiltan mutatja magát: mindenki zászlóra, falra, röpcédulára írja, fennhangon kimondja, hogy számára éppen mi fontos. Aki körülnéz, bőséges, könnyen szemrevételezhető magatartás-kínálatából választhat: eliridulhat Bécs felé, vagy harcolhat orosz tankok ellen. Szónokolhat ezt is, azt is, vagy kivárhat, meglapulhat. Adakozhat és fosztogathat. Talán üzletelhet is. A kisfiú számára, akit eddig a történelem kiszámítható hétköznapjaiba zártak el a világtól, bizonyosan éppen ezek a napok jelentik a része65

gítő valóságot. Csakhogy őt úgy, olyan évek követelményeihez igazodva nevelték, hogy véletlenül se tudjon mit kezdeni kikiabált indítékokkaI, világos érdekekkel, vagy bármilyen kínálkozó üzlettel, melyet a valósággal, a történelemmel lehetne kötni. Vagyis Bereményi filmjében egy időben kétIólr-képpen hiúsulhat meg ember és történelem találkozása, ugyanabban a pillanatban - egymást kizáró, mégis egyszerre érvényes értelmezések szerint. A forradalom a történelembe vetett hős számára semmiben lebeg-ő-történelmietlen csoda. Aki viszont nagyon is történelmen belülinek láthatná, azt történelmen kívül nevelték fel, és most sután ácsorog, kezében az aranytömbbel, örökre elszalasztva a nagy találkozást. A két ellentétes közelítés, a nagyapa és az unoka szempontjai általános kulcsokat adnak Bereményi történelemkezeléséhez. Az első viszonyrendszerből kisejlik a tiszta deskripció, a történelemírás Bereményi-féle módszertana, a másikban már benne vannak a következtetések. A nagyapa köre a diagnózis, az unokáé a prognózis. Ime az első kör: Az üzletember-nagyapa nemcsak hisz abban, hogy a háborúk és a politika által állandóan átgyúrt, rideg kelet-európai valóság megtanít ja az embereket arra, hogy felismerjék érdekeiket, és ezáltal jó üzleti partnerek legyenek, hanem normának is tekinti ezt. Ez az érdekfelismerés - mint előfeltevés és követelmény - egyben az író-rendező saját, történelemmel kapcsolatos normái közt is szerepel. Bereményi hősei indítékaikban és cselekedeteikben kivételesen valószerű figurák. Gesztusaik, indulatkitöréseik, és minden olyan mondatuk, melylyel nem magukra, és nem a dolgok állására reflektálnak, hasonlóképpen valóságosak. Ami az alkotó szándéka szerint valószerűtlen vagy legalábbis sajátos, csak Bereményire jellemző stilizációt feltételez, az a szereplők tudatossága. Gazdag, sokfelől ábrázolt személyiségekről van szó, gazdagabbakról, mint amit egy indítékait harsogva magyarázó brechti figura-séma feltételez, de ennek ellenére érezhető, hogy akárcsak a nagyapa, maga az író-rendező sem becsüli sokra azt a lelki álcaréteget, mely az ember elől saját érdekeit is képes elrejteni, tisztánlátását összezavarni. A nagyapa szerint ezt a megfoghatatlan köd-burkot üzletkötéskor nem érdemes számításba venni: úgyis szertefoszlik, amint a valóság a maga ajánlataival-követeléseivel_a rejtőzködő 'érdekekig hatol. Bereményi szerint pedig nem érdemes ábrázolni, hiszen ez a lelkiző máz úgyis csak pillanatokig létezik a 66

felismert érdek tartósságához képest. A történet egy pontján a nagyapa szembekerül a vehemens lendülettel hatalomra törő párttal. Becsapják és megverik. Pontos, világos felütéssel megkezdődnek az ötvenes évek. A nagyapa - Sanyi bácsi - hazamegy j és néhány tömör mondattal öszsze foglalja a helyzetet és a teendőket. Mellékesen ráparancsol a feleségére: "Ettől kezdve senkinek a szemébe nem nézel, megértetted?" Hogy az ötvenes években az emberek nem néztek egymás szemébe, ez sokak által megerősített jelenség, mely bizonyára észrevétlenül, lassú folyamat eredményeként alakult ki. A nagyapa megfordítja a sorrendet: ő tudja, miért érdeke, hogy ettől kezdve ne nézzen mások szemébe, tehát viselkedését feladatként jelöli ki, egyáltalán nem várja meg, amíg öntudatlan szokásként hatalmasodik el rajta. Azért az érdek-álcázó, pszichologizáló köd állandóan jelen van, örök ellenség, melyet a nagyapa kezdetben épp azért becsül, mert nincsen benne érték és érdek, tehát fenyegetés sincs benne. A lokálban a zsidó fiú banális kis dalocskát énekeltet a dizőzzel. hogy adaI olcsó érzelmességében megfürödhessen, meghatódhasson, és aztán elszántan és szabadon végezzen magával. Különös, látszólag sehova se tartozó jelenet, mely mégis előrevetíti a veszélyt: a nem valóságos, "lelki" felhőpamacsok, az egyszerű giccs és a nagyon is valóságos halál között mégiscsak van összefüggés. Nemsokára mások is dalra fakadnak. Sanyi bácsi egyetlen, örökre hűséges falábú alkalmazottja a gyöngyhalászról gajdol és Amerikáról; rosszféle hangulatok, használhatatlan vágyképek úsznak be a semmiből; növekszik a köd. Aztán a nagyapa kénytelen észrevenni, hogy a világból tűnedezik az érték. Erdekek egyelőre vannak, felkínálni lenne mit, csakhogy hiányzik az általános egyenértékes, az érdekek nem képesek találkozni, tehát üzletet kötni is lehetetlen. Nincs piaca az aranynak, az árunak, a munkának, a képességeknek. Aztán egy pillanatra az ötvenes évekből a hatvanas-hetvenes évekbe kirándulunk: egy óriási kocsma-termet betölt a füst, a gőz. A csapos szerint a kapcsolatok fontosabbak az aranynál, a kapcsolatokat pedig az ital teremti. Nem mondja ki, de tovább gondolhatjuk: ha a kapcsolatokat az ital teremti, azok már nem is kapcsolatok. Pontosabban már nem az ötvenes évek kapcsolatai. Hiszen akkor nem születnek fegyelmezett szövetségek, nem fenekednek egymásra érdekeiket felismerő, ellenséges embercsoportok. Időutazást teszünk a filmen belül: ha az alkohol

gőze mindent ködbe képes vonni, akkor ennél a söntésnél biztos nem ávósok és kulákok isznak együtt: ez már a konszolidáció kocsmája, melyből nemcsak a nyilvánvaló érték, hanem a hasznavehető érdek is hiányzik. • Most már kiderül: végig az arannyal vagy bármi mással mérhető valóság hadakozott a felhőpamacsok megfoghatatlan világával. És az utóbbi győzőtt. A kocsma gőze bár előjáték }S, időben a forradalmi pátosz nemes párája után következik. Ez a rövid életű, színes felhő lenne az, amely az unokák inverz látása szerint éppenhogy megfogható valóság, történelem. Csak hiányzik az ember, aki kezdeni tudna vele valamit. Bereményi prognózisa nem egyszeruen pesszimista: arisztokratikusan konzervatív. A Tanítványokban a dühös világjobbító apákat a kudarcot regisztráló, ajakbiggyesztő fiúk követték.

Az Eldorádóban már nem arról van szó, hogy az adott jelen - apák és nagyapák kudarcának következménye - kiábrándítaná a fiatal alteregö-höst, A legújabb magyar filmek nem egyszeruen elrontott világban játszódnak. Pontosabban: nem a világ selejtes volta a fontos, hanem a hős hasznavehetetlensége. Gothár Péter Tiszta Amerikájától Tarr Béla Kárho<:/ltán keresztül az Eldorádóig - a hősöket egyenesen a Nagy Lehetőség örvényébe löki a történet. De már késő. Késő valamennyiüknek. Ott pusztulnak vagy kimásznak, eloldalognak vagy tovább ácsorognak: kezükben akár arany tömbbel is. 1956 így lehet egyenértékű 1988-cal: változatos attitüd-bazár, melynek hirtelen támadt gazdag kínálatát az önmegtartöztatásba merevedett - amúgy kiválasztott - nemzedékek, az Eldorádó riadt és fegyelmezett kisfíúja, N agy és Mégnagyobb generációk - már nem képesek kihasználni.

Hirsch Tibor

ELDORÁDÓ színes, magyar, 1988 r: Bereményi Géza; i: Bereményi Géza; o: Kardos Sándor; z: Darvas Ferenc; d-j: Pauer Gyula; sz: Eperjes Károly, Pogány Judit, Tóth Barnabás, Papesik András, Eszenyi Enikő, Sztarenki Pál, Balkay Géza, Andorai Péter. Hunnia Filmstúdió Vállalat 67

Akit érdekel a film, a Magyar Filmintézet régi és új kiadványaiból tájékozódhat FILMTÖRTÉNET Zalán Vince: Fejezetek a dokumentumfilm történetéből (Történeti áttekintés a dokumentumfilmröl, Dziga Vertov, Flaherty, a ci néma direct és az angol dokumentumfilmiskola müveiröl) 1983. 350 o. 85 Ft A latin-amerikai filmművészet antológiája (Egy ismeretlen földrész filmmüvészete. Tanulmányok az argentin, a brazil, a kubai, a chilei filmröl.) 1983. 584 o. 90 Ft Hevesy Iván: A filmjáték esztétikája és dramaturgiája (A neves filmesztéta 1925-ben, az Athenaeum gondozásában megjelent könyvének hasonmás kiadása.) 1985. 217 o. 36 Ft Nemes Károly: A filmtörténet alapjai, 1971.

206 o. 27 Ft

A magyar film három évtizede (Az 1948-1978 közötti magyar filmmel foglalkozó tanulmányok; a "felnötté vált" magyar film fejlödéstörténete.) 1978. 224 o. 20 Ft Kabos Gyula (A népszerü müvész születésének 100. évfordulójára megjelentetett reprezentatív kötet új vonásokkal gazdagítja a müvész portréját.) 1987. 520 o. 60 Ft FILMELMÉLET Király Jenő: Film és szórakozás (Antológia a népszerü filmmüfajokról, a westernröl, a sci-firöl - a kommerszfilmröl.) 1981. 334 o. 34 Ft Szilágyi Gábor: Film és cselekmény (Antológia filmtörténeti és müfaji kérdésekröl, a képzömüvészeti, szociálpszichológiai, néprajzi, népszerü-tudományos filmekröl.) 1981. 575 o. 49,50 Ft Szilágyi Gábor: A népszerű-tudományos

film, 1981.

Nemes Károly: A szovjet filmelmélet története, 1983.

576 o. 73 Ft 297 o. 50 Ft

LEXIKON, FILMOGRÁFIA Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? (Életrajzi adatok és ismertetések rendezökröl, színészekröl, operatörökröl stb.) 1983. 400 o. 50 Ft Filmévkönyv (Minden megtalálható benne, ami egy-egy év magyar filmelméletével kapcsolatos: filmográfiák, díjak, forgalmazási adatok stb.) 324 o. 40 Ft 1981 330 o. 60 Ft 1982 415 o. 80 Ft 1983 426 o. 80 Ft 1986 480 o. 96 Ft 1987

Magyar Filmográfiák (Évenkénti bontásban tartalmazzák a filmek alkotóit, bibliográfiáját, a részletes tartalmat, név- és cimmutatóval.) 30 Ft Játékfilmek 1970-1974 50 Ft 1975-1979 50 Ft 1980-1984 64 Ft Rövidfilmek 1945-1960 100 Ft 1961-1970 200 Ft Heti filmhíradók I-II. Szovjet já tékfilmek katalógusa (A Magyar Filmintézet archivumában található szovjet játékfilmek összes adata.) 1977. 160 o. 24 Ft FILMKLUBOKNAK Filmklub - filmkultúra (Elméleti és gyakorlati kérdések a filmklubmozgalomról.) 1970. 107 o. 14,50 Ft A budapesti tizenkettő (A legjobb magyar film elemzése) 1971.

79 o. 11 Ft

Filmízlés - filmműveltség (Elméleti kérdések, áttekintés a filmklubmozgalomról, filmelemzések) 1971. 100 o. 11 Ft Filmalkotók műhelyében (Részletek Bergman, Zanussi, Romm, Kurosava interjúkból) 1973. 94 0.12 Ft Filmkörkép I. (Tanulmányok az olasz filmröl a neorealizmus után, a svéd filmművészetröl, az amerikai, japán, nyugatnémet stb. új filmes törekvésekröl.) 1973. 200 o. 26 Ft Filmkörkép II. (Tanulmányok a szovjet, a cseh, a lengyel új hullámról, a többi szocialista ország filmművészetének helyzetéröl) 1973. 188 o. 23 Ft Filmkörkép III. (Jelentös amerikai, francia, német, szovjet filmek és alkotóik ismertetése, elemzése) 1973. 388 o. 49 Ft LEGUJABB KIADVÁNYAINK ZSivágó doktor (A film magyarországi bemutatása alkalmából készült füzet a film keletkezésének és forgatásainak körülményeiröl.) 1988. 24 o. 15 Ft Pier Paolo Pasolini (A Pasolini-életmű Filmmúzeum-beli bemutatójára készült füzet a rendezö összes filmjeinek adataival.) 1988. 32 o. 14 Ft Bereményi Géza: Eldorádó (Forgatókönyv) 1988.

122 o. 46 Ft

Simonyi Lia: Ennyi! (Az elsö magyar filmrendezönö visszaemlékezései) 1988. 182 o. 75 Ft A könyvek megrendelhetök utánvéttel vagy megvásárolhatók elmünkön (Magyar Filmintézet, Budapest,1143 Népstadion út 97.), valamint megvásárolhatók a Filmmúzeum Szervezési Irodájában (Budapest, 1075 Dohány u. 1Ic).

FILM-MÚZEUM' /

Fesd falra az ördögöt! Pszichológiai esettanulmány Az ördögűző ről "Távozzál tőlem, sátán, mert nem az Isten dolgaival törődsz, hanem az emberekével. " Márk evangéliuma 8,33.

l. Kórelőzmény Páciensünk, Az ördögúzó (The Exorcist) című ameri kai film születéséneKeseményei 1949-ig nyúlnak vissza.jezsuitá dokumentumok és hangfelvételek őriztek meg egy 14 éves olasz fiún végrehajtott, órákon át tartó ceremóniát. Megszállottsága ennek a kitalált témájú filmnek lett az alapesete.' A film 1973cban született a Warner Brothers 'cég bábáskodásával.' A két évvel korábban kiadott bestseller megalapozta eljövendő világhírnevét. 10 millió dolláros költségvetéssel 10 hónapig tartott a.forgatása (nehéz születés volt). A bemutatóra 1973 karácsonyán került sor. A hatalmas tömegigény kielégítésére New Yorkban és Los Angelesben egyre több moziban kellett műsorra tűzni a filmet. "Azokban a kisvárosokban, ahol már este fél nyolckor mindenki nyu. govóra szokott térni, még az éjszakai előadás is telt házzal ment. Az ország két hónapra a megszállottság állapotába került" - írja Stephen King a horror műfajáröl írott könyvében." King más igényes horror-rajongókhoz hasonlóan társadalmi horrornak nevezi a filmet. Szerinte ha az NSZK-ban.mutatták volna be, ahol a szociális félelmeknek nagyobb tere van, mint az Egyesült Államokban, akkor a művet-nern c,sak üzletifilmnek tartanák. Tanulmányában elemzi a film .társadalmi előzményeit. Szól a rock-zene elsöprő diadaláról, a kábítószer-fogyasztásról, a homoszexulaitásról, Vietnamról és azokról a generációs ellentétekről. melyek alaposan megrázták a késő hatvanas és kora hetvenes évek vala70

mennyi nemzedékét. Ez az ellentmodásokkal teli időszak számos ördögi megszállottság (ör_ döngösség) témájú film kulturális energiaforrasa volt. Derry is hangsúlyozza a kor világszemléleti változásait." Úgy tűnik, hogy keleti kultúr~kkal való· ismerkedés (koreai és vietnami háború] erőteljesen befolyásolta a módosult tudatállapotokhoz és a tudattalan folyamatokhoz .való viszonyulást, a tudatos én elvesztésének igényét.' Az a korszak volt ez, amelyet a különféle vallási szekták felvirágzása, a Manson-banda kegyetlenkedése, az asztrológia és a horoszkóp divatossága (gondoljunk csak a Hair musical Vízöntő dalára), a .reínkarnácíö és la zen buddhizmus eszméj ének elterjedése, valamint a drog-kultusz kialakulása jellemzett. Az esti tévéhíradók mindennapi közleményei vietnami harcokról, diákmegmozdulásokról és növekvő számú rablótámadásokról számoltak be. A halál létezése a köztudatba került. Derry szerint Az ördögúzómegtekintése ennek a köznapi élménynek a feldolgozását szolgálta. "A nézők hányása és elájulása az őket körülvevő világra adott érvényes művészi válasznak tekínthető.?" A páciensünkről írott korábbi esetelemzések is elsősorban a társadalmi-generációs vonalat emelték ki, ha egyáltalán elemzésre méltónak tartották ezt a "nem más, mint véres mocskos sokksorozat" filmet." A római katolikus cgvház elfogadta a filmet, akárcsak a filmszakma (10 ()scar-dijra jelölték, igaz csak kettő jutott neki.) Carroll filminterpretálása a szociális megközelítés mellett már pszichoanalitikus vonásokat is kutat a filmben" Összefoglaló tanulmánya-

•

Linda Blair

ban a személyes énazonosság, az identitás dettbe kívánnánk belepillantani. Felmerül az elvesztését tételezi, s az önkontroll elvesztéséigény, a vágy arra, hogy leássunk az archaikus nek rémségét tartja a film fő mozgatórugójának. emlékek mélyére. Felkel a Nap, s talán megviláHardy enciklopédiájában rámutat arra, hogya . gítja a titkos régmúltat, az ásatás tényleges célfilm a szülők tudattalanját mozgatta meg a saját ját. Egy kamasz (!) fiú szalad, s közli a hírt az gyermeikkel kapcsolatban, a gyerekek pedig sa- öreggel (talán a jungi Bölcs Oreggel?), hogy taját tudattalan fantáziáik képi (jelképi) megjeleláltak valamit. Egy eldugott hasadékból előbuknítését határtalan lelkesedéssel fogadták. H Nem kan az ördög szoborfeje és egy titokzatos érme, véletlen, hogy (nem hivatalos közlések szerint) a melynek szerepe mindvégig megmagyarázhafilm nézőinek átlagéletkora 15 év volt, hiszen ez tatlan marad. Az öreg, Merrin atya, ráismer a . a korosztály az, amelyre a mű elsöprő hatást gonoszra, s tudja, hogy elfojtott ördögi erőket gyakorolt. Ugyanakkor King hangsúlyozza: »ez szabadított fel fáradhatatlan kutatásával. Alviláa mozi azokhoz a szülőkhöz szól, akik rettegnek gi hatalmak megjelenésére és egyben későbbi attól, hogy elvesztik gyermeküket, és képtelefeltűnésük megelőlegezésére utalnak a további nek megérteni, hogy mindez miért és hogyan képsorok is. A fehér szemű kovács a lány önkítörténik. ,,!l Kísérletet teszünk arra, hogy ezt a rejvületében fennakadó szemére figyelmeztet, a télyt, ezt a titkot pszichológiai terminusokkal kovácsműhely lángoló tüze megidézi a gyerek megközelítsük, még ha ez a szemléletmód nem bensőjét égető, pusztító, pokoli erejű tüzet, azt a is képes teljes egészében Ieltárni páciensünk tüzet, aminek a fellobbanása és mindent porrá mély tudattalan tartalmait. égető energiája egy új élet kibontakozását segíti majd elő. A halál tehát megidéztetett. Hintóján • 2. Kórtörténet átrobog a szűk iraki utcákon, Merrint is majdKeleten ,·agy!,.nk. Ősi templomok, romok kö- nem halálra gázolva. Arab katonák puskái jelzik: itt van köztünk a gonosz. Az ördög eltakarja zött, mintha az emberiség múltjába, az Ellele71

.fason Miller

a Napot, az értelmet adó fényt, és haragvó, ördögi hangokat morgó-vícsorgö kutyák képében köszönti az Embert. A Nap ieáldozóban van ... " Nyugaton vagyunk. Chris MacNeil, az anya felkapcsolja lámpáját a sötétedésben. Ekkor még nem tudhatja, hogy ez nem lesz elegendő a Sötétség Birodalmának, az ösztön-énnek legyőzéséhez. Azonosíthatatlan hangok törik meg a békés ház csendjét, s ezzel a horror leghatásosabb eszközét, a suspense, az izgatott feszültség állapotát teremtik meg. Az ablak nyitva van. Hiába takarja be lányát, hiába csukja be az ablakot, a lány, Regan a védtelenséget és sebezhetőséget már képtelen elkerülni. Talán a halál hírnökei, a pestis gyermekei a patkányok okozzák a zajt? Újabb, s erősebb fényű lámpa gyullad fel, hogy megvilágítsa azokat az eseményeket, melyek a divatos diákmozgalmak mögött húzódnak. A hallgatók jogokat és autonómiát követelnek. Jogot az élethez és jogot a tanuláshoz l Egy 72

washingtoni jezsuita főiskola területén egy filriiforgatáson vesz részt MacNeil, a színésznőanya. Hamarosan felcsendülnek Oldfield ártatlan, de baljóslatú harangjai, hogy megtörjék a kertvárosi idilIt. Ősz van. Hullanak a haldokló falevelek, hosszabbodnak az éjszakák, s egyre hosszabbak az árnyak is. Elérkezett Halloween halálünnepe. Az utcán rémálarcba öltözött gyermekek szaladgálnak. A háttérben egy fekete bőrruhás motoros is feltűnik, mintha egy hetvenes évek eleji rock-bandábóllépett volna elő. Világias apácák vonulnak át a képen, szoknyájukat a szél szemérmetlenül fel-fellebbenti. Zavaros világ ez. N em csodálkozhatunk azon, hogy a túlságosan is jó képű Karras atya kételkedni kezd saját hitében. V égre bemutatkozik Regan, a szép és egészséges bakfis. Gyermek még, hiába is meséli áttüzesedve találkozását egy gyönyörű lóval és férfi lovasával. (Gondoljunk az Equus szexualizált lovaira!) Anya és lánya

kapcsolata látszatra harmonikus. Lehet, hogy anyjára. Az elidegenedés rácsai között élünk a más erők is aktiválódnak kettejük között? Túl saját autisztikus világukba beburkolózott, realikorai még erre választ adni. tást vesztett emberek társaságában. Karras leköKarras anyjához indul New York nyomornetözött anyja mintha az átölelés lehetőségétől gyedébe, a koldusok és utcagyerekek világába. lenne megfosztva. Magányos és tehetetlen. A A férfi ugyanúgy félrerakta anyját, mint a társafeláldozásért és megmentésért könyörgő kizárdalom a szegény rétegeket. Hiába csúsztat pénzt tak közül kiáltja fiának az anya: "Miért tetted ezt a terítő alá, ezzel a szeretetet és gondoskodást velem?" Kit is szállt meg valójában az ördög? nem tudja megváltani. A szexualitás és agresszió szellemidézésével Lassan újabb dolgokat tudhatunk meg ("szeméremszőrzet az italban!" és "te náci diszReganről is. A tudattalanhoz való közelséget és nó!") elszabadul a pokol. A gyermek infantilis szenzitív médiumi tulajdonságát mutatja az, tünetképzéssel válaszol a kavargó ösztönkavalhogy egy szekrény félreeső zugában talált ok- kádra, Az enuresis nocturna, az éjszakai bevizekult táblával képes a túlvilággal kapcsolatot lé- lés és a rövid szóbeli közlése, miszerint "meg tesíteni. (Sok médium ebben az életkorban is- fogsz halni odafent!" , a halálfélelmét látszik igamerte fel természetfeletti képességeit!) zolni. A bevizelés jelképezi a szeretet/gondosRegan tehát a serdülőkorba lépett. Ezt anyja 'kodás utáni vágyat (törődni kell vele, hiszen is érzi már, és szemlátomást nem örül neki, hi- még kisgyerek), de egyben az érzékletek szintjén primitív szexuális kielégülést is jelent. Terszen egy közös képüket nézve azt mondja: "Nem tetszik ez a kép. Olyan érettnek nézel ki . mészetesen a kognitív-értelmi fejlődés lemaradása miatt az ébredő szexualitás és az anyától rajta!" való elszakadási-szeparációs szorongás még Előbb-utóbb kiderül, hogy a csonka családban a felszíni idill mögött súlyos elfojtott konfnem feldolgozható a kora pubertás éveiben járó kamasznak. "Mi van velem?" - kérdezi Regan, s liktusok húzódhatnak meg. Ezt sejteti az is, hogy az apa nem képes lányát 12. születésnapján fel- talán anyja sem fogja fel, hogy lánya miféle válköszönteni. A film dramaturgiájában a lány tozások előtt áll. mentális védekezési mechanizmusát jelképezi A világ remeg meg alapjaiban, a~ikor az ágy az, hogy apját "eltávolítja" magától, Hiszen ő rázkódni kezd alattuk, az az ágy, amely korábmost Rómában él. Ez egyben az apa szexuális ban a biztonságot jelentette számukra, most a tufolyamatok szimbólumát testesíti tárgyként való elháritását is szimbolizálja. Mi- dattalan vel az inceszt kapcsolat tabu alá esik, ezért a ró- meg.'? A testi feszültség levezetése és a szorongás almai (tehát szent városi) apaimágó egyfajta dekohollal való csökkentése sem segít Karrasnak szexualizálást is jelent. Ez a deszexualizált apakép áttételesen a pap szerepében többször feltűabban, hogy' tehetetlenségét és bűntudatát eloszlassa. Alma sem képes kompenzálni és felnik a filmben. Ekkor indul be igazán a filmbeli dolgozni a történteket. Anyja az ördög vigyázó horror cselekménye. A lány úgy érzi, remeg tekintete mellett az aluljáró lépcsőjén a pokolba alatta az ágy, az anya pedig - gyermeke ijedsétávozik. ' gére - kutató útra indul. A gyerek rémült tekinHirtelen képvágással a tiszta lány trágár szatete azt sugallja, ho~ ez a kutatómunka éppen az ó elrejtett szemeyiségrészében történik. S v'akat öpköd. Talán egyikőjük sem tiszta már? mit találunk? Elfogadhatatlan fantáziákat a Megoldásként az orvos gyógyszert ad, a pap pedig szentmiseáldozatot mutat be, hatástalanul. szexualitásról, az agresszióról. A kápolnában a szűzet megszentségtelenítve Az orvosok Regannél a temporális lebeny zavatalálják. A szűznek mellei nőttek, és lábai között rára gyanakodnak. A többszörös személyiségzavar helyett, mely ténylegesen ehhez az agyterüfallosz van. (Gyermekkorban a lányok gyakran fantáziálnak saját péniszről.) Véres az ágyék, vé- lethez köthető, inkább a konfliktus analógiás érres a kéz, ami menstruációt, maszturbációt és telmezésénél maradunk. A vizsgálatok, az agydeflorálást sejtet. Az első átütő erejű képi kon ta- röntgen, a dobhártyaszaggató géphangok, a sokk, a narkotikum ok olyan belső faktorok minációban a prepubertáskori krízis egyik döntő, szorongást okozó momentumát véljük felis- szimbólumai, melyekre a pszichének szüksége merni: az infantilis ösztönök felerősödése, a van, s ezeken keresztül a tudattalan manifesztálásával belső változás történik Gung).11 Ez akonbontakozó szexualitás és annak kavargó érzelmi vulzív terápia a nézökre is hasonló hatással van. következményei. De ne menjünk elébe a történéseknek. N ern ez az egyetlen anya-gyerek kapEgy látványos nagyroham során Regan megcsolat a filmben. Karras az őrültházban talál rá kezdi harcát az ismeretlen tüzes megszállóval. 73

•

Elemészti a tűz ("Éget!"), a vágyakozás tüze. A bőrbetegség az átváltozás iránti vágy szimböluma, akárcsak a kígyónál a kinőtt bőr levedlészexuális tartalmat Regan androgün ördöghangja nyilatkoztatja ki ("Basszál meg!"). Az or- se.)" Az animális ösztöntendenciák testi kifejevosok kábítőszerre is célozgatnak (lásd: drogződésének analógtájaként értelmezhetők a pukultusz!). A család és ezen belül Regan átmeneti bertás elváltozásának olyan jellemzői, mint a állapotát jelképezi az is, hogy régi házukat (gye- gyermeki szépség és ártatlanság elvesztése, és az rekkor?) elad ták, és most egy új házat építenek elállatiasodás (Hajdú). A serdülőkor velejárója (serdülőkori krízis?), ezért még nem költöznek az agresszió felerősödése, amit csak tovább fovissza a városukba. A szexuális jelképet színesíti koz az apai tekintély hiánya. (Regan felbomlott családjal) Denningsnek, az anya szeretőjének halála. Fejét 360 fokkal tekerte el az ördögi gyermek. (ElcsaA serdülő infantilis szorongását és elszakadávarta a férfi fejét.) A teológiában ez egy olyan si szorongását sokszor nagyzulásos fantáziákkal meghatározott technika, amit a Sátán használ a próbálja csökkenteni. ui A mágikus gondolkodás boszorkányokkal való szodómiájakor. 11 olyan infantilis hiedelmet is magában foglal, mint az omnipotencia, a mindenhatóság érzése. Az ablak ismét nyitva van, a hideg kezd elviselhetetlenné válni. Orvosságok után hipnózis Regan pusztán akaratával ajtót, mennyezetet tör következik: Regan serdülőkori önvallomását be, ágyat emel fel és bútorokat mozgat meg. Korunk nárcisztikusari sérült neurotikus személyíhalljuk. Néha van benne valaki, de nem tudja, való menehogy ki az, és fél tőle. Az ismert serdülőkori vál- ségének a fantázia-cselekedetekbe külése is hasonló mechanizmussal zajlik. ság hangulati axiómája ez. Hipnózisban Regan (Lasch)." A nárcizmus a frusztráló környezet elúgy látszik kezdi felfedezni önmagát.Jobb kezét pontosan úgy emeli fel, mint a prológusban lá- leni védekezés (Bálint Mihály);'" Az anya sok mai szülőhöz hasonlóan értetletott ördögszobor. Az első azonosulási igény. nül áll gyermeke önállósodási vágyai előtt. ("Az Fontos alapkategória a filmben a szorongás mellett a bűntudat megjelenése, melyet szintén a valami odafent nem a lányom !"), jóllehet minaz érzelmi ambivalencia aktivál. Maga az egyden tőle telhetőt megtesz lánya beavatási szerház szerepeltetése a bűnösség érzését implikáltartásának - nevezzük nevén - újjászületésének érdekében. Karras elhivatásá sorsszerűnek tűja, de a nyomozónak, mint a felettes-én letétenik. Míg Reagant tudattalan fantáziái gyötrik, ményesének szerepeltetése is a bűntudat megnyilvánulását jelképezi. Ez konkrétan megjeleaddig Karras képes lesz anyjához fűződő kapcsolatát tudatosan szemlélni. V égre találkozik nik az anyánál ("a lányom gyilkos"), Karrasnál ("gyilkos vagyok"), de áttételesen a gyermek tu- egymással a két gyermek. Karras, aki nem talált datát lassan elöntő anyjától való elszakadási tö- vissza anyjához és Regan, aki egyelőre nem akar rekvéseinek, valamint saját elfojtott szexuális és és nem tud "újraközeledni" (Mahler). Regan leagresszív késztetéseinek következménye a bűnkötözött kezei ősi emberi ösztöne kiélésének frusztrációját szimbolizálják. 19 A hermanni tudat érzése. Ez az elszakadási igény a bűntudat mellett tárgyvesztést, s ezáltal gyászreakciót is megkapaszkodást, mint az anya-gyerek duálmagában foglal. A pubertás halálfélelmének unióját fenntartó ösztöntörekvést mind a körokozója a "serdülő gyász" (Anna _!reud), amely Ey~zet, mind pedig Regan eltávolodása akadátehát az anya afálát jelenti. z anyától való melyozza. (CarrolI szerint ez a lekötözés a maszturnekülés - Mahler terminológiájával differenciabáció tiltás ának régi módszerét jelképezí.)" ÉrciÓI:1 - a testi önállóság próbálgatását eredmédemes megjegyezni, hogy a duális gondolkodás nyezi. Ez a melegkerülés és a hidegre edzés fo- az ősi anya-gyermek kapcsolat felidézésének lyamata." (Emlékezzünk a filmben tendenciagondolkodás beli kifejeződése - jellemzi a film ként végigvonul ó lehűlésre!) A pubertás tehát valamennyi elemét, hogy csak néhányat említretteg a gyengéd testi kapcsolattól. A szexualitás sünk közülük: anya-lánya, anya-fia, öreg paptitka a felnőttek világától is elzárja őt. Kínokkal fiatal pap, éjjel-nappal, kelet-nyugat, fekete-feküzd, gyötri a szégyen és a vágy (Nemes). Meghér, lila-zöld, jó-gonosz stb. változását, átváltozását fizikai történések is erőRegan tehát találkozik aszexuális apaimágósítik. Változnak a test arányai, megváltozik a jával, Karrassal (vagy talán saját animusának hormonműködés. A nemi váladék, a menstruámegtestesülésével?), és Karras olyan probléció fájdalmas görcsei, a fokozott izzadás, a szőrmákkal szembesül (elszakadás és visszatérés az zetnövekedés, a haj zsírosodása és a pattanások anyához), amelyek gyerekkorából még mindig megjelenése a serdülő énképének gyökeres átismerősek számára. strukturálódását követelik. (Erdekes, hogy a Regan Karrasra hány. Ez egyfajta projekciés 74

foson Miller

elhárító mechanizmust jelent Regannek:nem én vagyok a bűnös, a mocskos, hanem te, és ezzel a tettével szinte kézzelfoghatóan is bizonyította Karras tisztátalanságát. Karras az Oltáriszentséghez folyamodik. A mise, amely az újjászületés, a remény és megifjodás szimbóluma, a hitét vesztett papnak nem nyújthat feloldozást. Áldozása csak a hit birtokában adhat engesztelést. Regan utolsó segélykiáltása (mely a pszichoszornatikából jól ismert bőrbetegségek szimbolikus testbeszédének módszerével történik) az utolsó érv az beavatási/ördögűzési eljárás végrehajtásának szükségessége mellett. Ejszaka van. Köd homályosítja el MacNeilék hideg házát. Merrin a pislákoló lámpafényben vár bebocsátásra. A lány értetlenül néz beszűkült pupilláin át. Két pap vállalta el a feladatot. Egy idős őszesfehér hajú és egy megrendült fekete fiatal. Kez-

detét veszi a katartikus hatású sokk-terápia. A beavatási szertartásnak (gondolom már nem meglepö) szexuális konnotációi is vannak. A három személy részvétele (2+l) a hármas szám szexuális jelképét sejteti a tudattalanban." A lány nyelvnyújtogatásai, az ágy ütemes döngetése, a kísérteties hangok és nyögések infantilis szexuális fantáziák szülöttei. Az ágylevitáció az erekció jelképe, alány lebegése a szexuális tevékenység álomértelmezéséből ismert megfelelője. A harc a jó és gonosz között a fények és színek világára is kiterjed. A hányadék zöld színe és a papi stóla lilája a film elhidegült fényei ben furcsa módon próbál egymással megküzdeni. A zöld szín Regannél a természet, és így az élet, valamint a bomló hulla, a halál színe. A születés és a halál körforgása az állandó újjászületést jelenti. A zöld a katolikus jelképrendszerben az áldás, a krisztusi újjászületés és ezért a remény és meg75

Jason Miller

ét), amC egyben spirituális haifjodás színe. A lila az egyházi rend, a papság szí- nyékszemélyisé Jiilát lsfeíeiii:i. Az identitás mtegrac16jának meg-:ne." Ugyanakkor a kék és_piro~~gye~lé~ével: az anyag és szellem szintézisével-egyTajta erőteremtésével felül tudja bírálni az anyjával való kapcsolatát. Mivel korábban nem tudott az anyforrásként szolgál, s ezzel belső spirituális értékeket fejez ki.23 Ezek az értékek konfrontálódjához visszatérni, nem tudta kapcsolatát tisztáznak a természet törvényeivel. A stóla lehányása ni, ezért egyetlen megoldásként az áldozás legaz örök és feloldhatalan harc képi metafórája. nemesebb és legfőbb fajtáját választja, a halál álA hosszan tartó ördögűzés a végéhez közeleLali hálaadást. Halálával a gyermek életét is szentesíti, aki így képes lesz megtalálni a maga dik. Merrin az életét áldozza Istennek. Ezzel Karhelyét a világban. ras számára demonstrálta saját hitét és elköteleRegan nem emlékszik semmire, de mi érez.ük, hogy a szertartás során elaborálta, feldolzettségét. A feladat a stafétabot átvétele, a végső .~ozta prepubertáskori válságának konfliktusait. mise, a végső áldozat bemutatásának felvállaláIgaz, nem lehetünk biztosak a dolgunkban, hisa és beteljesítése. Karras saját azonosságtudatát képes így hitéQ_e.!lkialakítani. A beavatási szerszen az érme még mindig kézről kézre jár. (Mi az ördög ez az érme?) tart~s csúcspontjára hág. A túl~ágosan is férfias A város ismét csendes, béke honol. Azonban külsejű, immár po ens Karras ne iront a lányOldfield felcsendülő angyali muzsikáját Henze nak, s egyfajta ventrális helyzetű koituszban birhegedűfantáziájának feszes staceatói és pontokóznak meg egymással. A pap szexuális felszólító jellegű szavakat kiált Regannak, mire a lány zott ritmusai taglózzák le. A nyugalom csak időleges lehet, mivel újabb élethelyzeti krízisek köletépi a titokzatos érmét Karras nyakáról (ejakuzelednek, melyeket újabb horror filmek fognak lációs szimbólum?). Karrasban tudatosul, hogy ábrázolni. az ördög benne is lakozik, tudatosan felvállalja saját háttérbe szorított tudattalanját uungi ár76

Linda Blair

77

Ellen Burstvn

3. Kórlefolyás Azok a szimbolikus folyamatok, melyek a páciensünkben lezajlanak analógiás módon érvényesítik erejüket a nézők tudattalanjában. A filmben közös nevezőre talál Erikson identitás koncepciója és Jung individuáció elmélete." A serdülőkori átváltozás/átalakulás a korábbi kognitív - értelmi struktúrák összeomlását eredményezi. Ez az alapja a szorongást keltő identitásvesztésnek. Az integritás elvesztése a halálfélelmet, a halállal való konfrontálódást, a halálélményt facilitálja. A halál egy az újjászületéssel. Az áldozati halál, az újjászületés mindig egyszeri, eredeti és örök aktus, ezzel a személy képes átlépni a tér/idő kontinuum korlátait, és így találkozhat az örökkévalósággal. Az átváltozás gyötrelmei, a katartikus élmény archetípusokat, ősképeket mozogtatnak meg. Az ősképek átélése során az egyén képes lesz osztozni az örök emberiben, a közös sorsban. A közösségi élmény megteremtésére szolgálnak a beavatási szertartások is. A szertartás során a beavatandó személy az egész emberiségre, az 78

életközösségre, a kollektívumra jellemző tartalmakat él át, s ezáltal részesül az egységélményben. Ez a archetipikus esemény mitológiailag mély feladatot jelent az űjjászületőnek. A megszállottság, mely gyakran jelentkezik a beavatás során, az elsajátítandó szereppel vagy az adott helyzettel való teljes azonosulást jelenti. Az egyén saját magát haladja meg úgy, hogy az énhatárok feloldásával valamilyen eszm ével azonosnak éli meg magát. A transzcendens állapotba való kerülés (amelyet a drogfogyasztás, a zenehallgatás és a filmnézés is fokozhat) elősegíti a primer analógiás gondolkodást, és ezen keresztül meg tudja élni a személy az archetípust. Az archetípusok tudatba hívása feszültségcsökkentéssei jár. Az ősképek megjelenítése gyógyító, helyreállító hatású. Az adekvát szirnbólum előhívásával tehát tudattalan gyógyító erőket lehet mozgósítani, és ezzel egy emelkedett tudatállapotba, a szétesett állapotból egy integer, új fejlődési stádiumba juthat az egyén. A krízisállapot csúcsán az akut identitásérzés (a Maslow-i csúcsélmény) következik be. Az identitás integrációja és megszilárdulása, valamint az individuációs folyamat lezárása (a bennük le-

vŐ pozitív és negatív értékek felvállalása és az önmagunkba való beépítése) az egészséges személyiségalakulás célja. Az extrém tudatállapotok elérése (melyhez az életveszély, a nemi gyönyör, a fájdalom, a gyász, a szélsőséges fizikai

megterhelés és ingerlés, tehát a horror film nézése is elvezethet) egy újabb lépcsőfokot jelenthet a személyes kiteljesedés felé. Regan kálváriája a néző újjászületését is segíti.

Bergendy Péter AZ ÖRDÖGŰZŐ

(The Exorcist),

színes, amerikai,

1973.

Rendezte: William Friedkin. Saját regényéból írta: William Peter Blatt y (Oscar-díj). Kép: Owen Roizman. Vágás: Jordan Leondopoulos. Maszk: Dick Smith és Rick Baker. Hang: Robert Knudson és Chris Newman (Oscar-díj). Zene: Krzysztof Penderecki, Hans Werner Henze, George Crum, Anton Web ern, Mike Oldfield és Jack Nitzsche.

Szereplők: Ellen Burstyn (Chris MacNeil), Max von Sydow (Merrin atya), LeeJ. Cobb (Kinderman felügyelő), Jack MacGowran (Burke Dennings), Jason Miller (Karras atya), Linda Blair (Regan MacNeil), Mercedes McCambridge (az ördög hangja) Gyártó: Warner Bros., 122 perc.

JEGYZETEK l (Murf.): The Exorcist. in: Variety, Dec. 26. 1973. 2 King, Stephen: Danse Macabre. Berkely Books, New York, 1985. 169. old. 3 Derry, Ch.: Dark Dreams. Barnes, New York, 1977. 4 Bányai Éva: A tudat és tudattalan pszichológiájaelőadások. ELTE Pszichológiai Intézet, 1988. 5 Derry 104. old. 6 a filmről lásd bővebben: Byron, S.: The Exorcist - part of a phenomenom. in: Firn Comment, May-June 1974. Dempsey, M.: The Exorcist. in: Film Quarterly, Summer 1974. Dixon, W.: The Child as Demon in films since 1961. in: Films in Review, Febr. 1986. Farber, S.: The Exorcist - a unique freak show. in: Film Comment, May-June 1974. Milne, T.: The Exorcist. in: Monthly Film Bulletin, Apr. 1974. Mitchell, R.: The Exorcist. in: Magill's Survey of Cinerna Vol. 2. Salem Press, Englewood Cliffs, 1980. Reilly, C. P.: The Exorcist. in: Films in Review, Febr. 1974. Solomon, J.: Beyond Formula - American Film Genres. Harcourt BraceJovanovich Inc., New York, 1976. 7 Carrol, N.: Nightmare and the Horror Film - The Symbolic Biology of Fantastic Beings. in: Film Quarterly, Spring 1981. 8 Hardy, Ph.Ied): The Aurum film Encyclopedia Vol. 3. - Horror. Aurum, London, 1985. 9 King u.o. 10 Chetwynd, T.: A Dictionary of Symbols. Paladin Books, London, 1982. . II Chetwynd 12 CarrolI 13 RanschburgJenő: Fejlődéspszichológiai előadások. ELTE Pszichológiai Intézet, 1987.

14 Nemes Lívia: Klinikai megfigyelések a pubertás kezdetének időszakából. in: Gerő Zs. (szerk.): Klinikai gyermekpszichológiai tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 15 Chetwynd 16 Nemes 17 Carroll 18 Lukács Dénes: Ösztön, narcizmus és primer objektkapcsolat. ELTE, Budapest, 1987. 19 Hermann Imre: Az ember ősi ösztönei. Magvető, Budapest, 1984. 20 CarrolI 21 Bettelheim, B.: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest, 1985. 22 Glasenapp, H.: Az öt világvallás. Gondolat, Budapest, 1987. 23 Chetwynd 24 Erikson, E. H.: Pszichoszociális személyiségeImélet. in: Szakács-Kulcsár (szerk.): Személyiséglélektani szöveggyűjtemény II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1985. Jung, C. G.: Concerníng Itebirth. in: C. G.Jung: Four Archetypes. Ark Paperbacks; London, 1986. Jung, C. G.: Emlékek, álmok, gondolatok. Európa, Budapest, 1987. Kulcsár Zsuzsanna: Bevezetés a klinikai pszichológiába. ELTE, Budapest, 1987. Kulcsár Zsuzsanna: Személyiségpszichológiai előadások. ELTE Pszichológiai Intézet, 1986-1987. Kulcsár Zsuzsanna: Pszichoszomatika előadások. ELTE Pszichológiai Intézet, 1988. Kulcsár Zsuzsanna: A tudattalan nyelve. (kézirat), 1987. Lukács Dénes: Személyiségpszichológiai előadások. ELTE Pszichológiai Intézet, 1987.

79

Contents Hungarica Selection from the lectures at the Hungarica conference held between 19-20 october, 1988 in the Hungarian Film Institute.

, t,

3 Gyöngyi Balogh: Master of the Picturesque Period Drama • Michael Curtis' Start of Career The author of the study depicts the beginning of career of the creator of the later excellent enormous American historical film-tableaus with the analysis of Sodoma and Gomorra (1922) and The Moon of Israel (1924) both made in Wienna. 18 Ágnes Czakó: Scriptwriter: Bél~ Balázs Berlin, 1926-31 One ofthe spiritual fathers of the Hungarian filmaesthetics, Béla Balázs who in his study entitled The Visable Man or the Filmculture celebrated the possibility of folk art in film earned his living in his forsed emigration as a scriptwriter in Berlin between 1926-31. 30 Zsuzsa Perjési: János Székely (1901-1958) and the German Sound-film It is thirty years now that the Hungarian-. horn ,l
-lH György Lukács: The Poetics of Film _ The study describes the spiritual background of György Lukács's article written in 1913 analysing the beginning of thinking ab out film in Germany On this occasion we repulish the abovementioned article by Lukács first appeáred in Hungarian in our periodical in 1972. Reflector Broken-down Pride AInterview with Géza Bereményi made byjudit Pintér The writer and dramatist Géza Bereményi's sec ond feature film entitled Eldorado is about his childhood, his grandfather whom he considered heroicly and who was called the "king of Teleki Square" as well as about history. He speaks about film, literature and our presentday life with Judit Pintér. 62 Tibor Hirsch: History from view from above, from under and from side Géza Bereményi: Eldorado The filmcritic writes about Bereményi's special view of history, ab out the dying out values becoming unmeasurable and about presentday heroes brought up in impotence for impotence.

iSI

Film Museum 70 Péter Bergendy: Talk of the Devil and He Will Appear • A phichological case-history on The Exorcist The Film Museum, the filmtheatre of the Hungarian Film Institute has just distributed The Exorcist made in 1973 one ofthe significant horrorfilms. The author of the film gives a phichological case history about it.

Theory Jörg Schweinitz: György Lukács: The Poetics of Film and German film-literature in 1913

Kéziratokat

nem őrzünk meg és nem adunk vissza

ISSN 0015-1580 Index: 25 306 Felelős kiadó a Magyar Filmintézet igazgatója: Szerkesztőség: 1143 Budapest, Népstadion út 97. Telefon: 429-599. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethetőbármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR). Budapest, XTTL. I.dl('! út lO/a - 1900 - közvetlenül vagy postautálványon, valamint átutalással a HELIR :215-96162 pénzforgalmi jelzőszámlára, Előfizetési díj egy évre 120 Ft, fél évre 60 Ft, NOVOTRANS Nyomda 89.009 Budapest 1125 Szamóca u. 6/b. Felelős vezető: Várlaki Imre

20,-

A FESTŐI TÖRTÉNELMI FILM MESTERE: KERTÉSZ MIHÁLY Az elmaradottság következménye az esztétikum hisztérikus túlértékelése. A felsőbbségi tudat nem engedi a műalkotás átgondolását, túl nagy teret kap az ihlet miszticizmusa, s ez gyakorlatilag ad hoc rögtönzésekhez vezet, végső soron dilettantizmushoz. A szellemi légüres térben nyomorgó értelmiség a hatalommal akart szövetkezni a tömegek "megjavítására" és nem a tömegekkel szövetkezett a hatalom megjavítására. LUKÁCS GYÖRGY CIKKE ÉS AZ 1913-AS ÉV NÉMET FILMIRODALMA Bertold Viertel úgy vélte: "Nem szimpatikus nekem, hogy a hazug emberbaráti pátoszt a nép egyszerű örömei fölé helyezik, csak azért, hogy magukat fölényben érezhessék." Walter Hasenelever megkérdezi: "Ki az közülünk, aki nem utazott még a Holdba (a moziban), mint Münchhausen báró? Kit nem támadtak meg még közülünk a prérin az aranyáért? ... N em szabad a naivitásunkat valamely nemes művészet kenetteljes papolásával megkeseríteni ... A kinematográfia nem művészet színházi értelemben, nem stilizált szellemiség ... Ezért nem is lehet a szférák zenéjével beoltani : úgyis megkapná a himlőt." ELDORÁDÓ A történelem falai kemény falak, a halálé csak papírmasé tákolmányok, amelyeket lamentáló nagyanyák. hisztiző anyák és fontoskodó egészségügyiek akarat-zsibbasztó ködbe is vonnak, ismétcsak a lelkizés, az érdektelen pszichológikum megtévesztő burkába. Ezt az ártalmas gomolygást el kell, és el is lehet fújni, aztán keményen odacsapni, és a papírmasé falak beszakadnak: mögöttük ismét ott a meztelen érdek: Hádész is csak azt lesi, hogy a sok hókusz-pókusz közepette ki kínál biztos értéket cserébe az alvilágnak szánt áldozatért. A történelem persze más. A halált nem, a történelmet tisztelni kell.