ALAPÍTÁSI ÉV: 2007 • KIADJA: A H-MÉDIA BT. • SZERKESZTI: A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG • FELELŐS SZERKESZTŐ: VARGA GÉZA • SZERKESZTŐSÉG: 6000 KECSKEMÉT, TÓPART U. 8/C • TEL.: 76/476-115 • E-MAIL:
[email protected]
N Híröss Naptár www.hirosnaptar.hu
Értékőrző helytörténeti újság – 2015. január 15.
7. évfolyam 1. szám
NAPRÓL Írásaival is gyászolta a szabadságharcot NAPRA éve, 1815. ja- Szülei földmívesek voltak. 2015. január 1-15. január 3.
125
éve Kecskeméten hunyt el Beliczay Jónás jogakadémiai tanár, író. Középiskoláit a soproni evangélikus líceumban, jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte. A fővárosban volt ügyvéd. Az 1875/76-os tanévtől a kecskeméti református jogakadémián, a római jogi tanszéken tanított. Később a bölcseleti erkölcstan előadója is lett. Cikkei, dolgozatai elsősorban szakmai folyóiratokban jelentek meg. 1878. január 6-tól 1879. december 28-ig szerkesztette a Kecskeméti Lapokat. Folytatás a 2. oldalon
200
nuár 9-én született Boross Mihály író, hírlapíró, ügyvéd, a forradalom és szabadságharc jelentős politikusa. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra.
A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön és Pápán tanult, majd több éven keresztül Mocson joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist. Folytatás a 3. oldalon
Boross Mihály
A legeredményesebb vadászpilóta
100
éve, 1915. január 6-án született vitéz Szentgyörgyi Dezső zászlós, a Magyar Királyi Honvédség legeredményesebb vadászpilótája, a kecskeméti repülőbázis névadója. Alig volt 18 éves, amikor önként jelentkezett a Magyar Királyi Honvédségbe, és ezt követően kitűnő eredménnyel végezte el
Székesfehérváron a kétéves repülőgép-vezetői iskolát. Első műszaki beosztásában parancsnokai hamar felfigyeltek rá, és intelligenciája, rátermettsége, valamint szilárd jelleme miatt alkalmasnak találták arra, hogy vadászrepülőgép-vezetőnek képezzék ki. Ezt az iskolát 1938-ban fejezte be kiváló minősítéssel. Folytatás a 4. oldalon
vitéz Szentgyörgyi Dezső
A trachoma ellen küzdő kecskeméti szemész szakorvos Napjaink egyik gyakori népbetegsége a trachoma, a WHO jelentése szerint ma még több mint 400 millió trachomás beteget tartanak nyilván a világon. A vakságot okozó kórokozó Kecskeméten 1965-ig jelentett veszélyt az itt élőkre. A rettegett betegséget a hírös város első szemész szakorvosa, idősebb dr. Tapasztó István és kollégái áldozatos munkájának köszönhetően 50 éve sikerült legyőzni.
Dr. Tapasztó István 1897. május 24-én Törökbecsén született. Elemi iskoláit és a gimnázium első négy osztályát szülővárosában végezte. A gimnázium felső négy osztályát Nagybecskereken kezdte meg, majd Temesvárott a piaristáknál fejezte be, és ott érettségizett 1916-ban. Az első világháború idején előbb az orosz, azután az olasz fronton szolgált. Mint gyalogos hadnagy küzdött Isonzónál. Trianont Jugoszláviában élte át, ahonnan a Tiszán átúszva szökött Magyarországra. Ezt követően folytatta tanulmányait, a
budapesti orvosi egyetemet csak 12 gyógyult beteg sze1923-ban végezte el. Diplo- repelt a listán. mája átvétele után a fővároFolytatás az 5. oldalon si I. sz. Szemklinikára került, majd 1928. január elsején kinevezték a kecskeméti ún. Cserepes kórház intézeti szemész főorvosának. Ő volt ekkor az egyetlen specialista a városban. Később ellenőrző trachoma-orvos lett. Akkor 3500 trachomával fertőzött beteget tartottak nyilván a megyében. Dr. Tapasztó István arra volt a legbüszkébb, hogy nyugdíjazásakor már Dr. Tapasztó István
50
NAPRÓL NAPRA – 2015. január 1-15. Folytatás az 1. oldalról
január 10.
100
éve, 1915. január 10-én Kecskeméten született Adonyi Borbála gyermekíró. Tanulmányait Budapesten kezdte, azután Kolozsvárt szerzett tanári képesítést. Volt munkásnő, óvónő. 1946-tól a nagyváradi Fáklya munkatársa lett; a Gyermek Fáklya,
majd 1949 áprilisától a Pionír Fáklya című vasárnapi melléklet szerkesztője volt. 1952-től magyar szakos tanárnőként dolgozott. 1970-ben nyugalomba vonult. Nagyváradon jelent meg évjelzés nélkül több leporellója (Bambó-JumbiBubi, Szorgos méhecskék, Lepkeországban, Háziállatok, Vadállatok) és egy könyvecskéje (Gyermekörömök). január 13.
125
Züllich Rudolf Katona József szobra a Nemzeti Színház előtt
éve, 1890. január 13-án hunyt el Züllich Rudolf szobrász. A bécsi képzőművészeti akadémián folytatott tanulmányok után 1840-től másfél évtizedig Rómában élt. Pártfogója, Döbrentei Gábor javaslatára a Nemzeti szoboregylet 1846-ban megbízta a Hunyadi János-emlékszobor modelljének elkészítésével.
A Nádasdyak pesti, Zrínyi utcai palotájába rendelt, Kálmán király eloltja a boszorkánymáglyát című, elkallódott kandalló-domborművön kívül a nádasdladányi kastély életnagyságú Szűz Mária gipszszobra is az ő műve. Tomori Anasztáz megbízásából 1858-ban elkészítette Katona József szobrát. Alkotását a régi Nemzeti Színház előtt állították fel. A kritikusoknak azonban nem tetszett, ezért 1881-ben Pestről Kecskemétre szállították. Hosszas vándorlás után került jelenlegi helyére, a Katona József Gimnázium előcsarnokába. január 15.
75
éve, 1940. január 15-én, Kecskeméten hunyt el Marton Sándor tanár, irodalomtörténész. Lovasberény-
TÁMOGATÓINK
2
19 évesen (Fotó: Fodor István Kecskemét, 1943)
ben született 1868. szeptember 3-án. A gimnáziumot Nagykőrösön, a teológiát Budapesten végezte. Két évig bölcsészetet is hallgatott a fővárosban. 1893-tól a gyönki, 1894-től a debreceni református gimnázium tanára volt. 1895-ben jött Kecskemétre. 1930-ig a református kollégium tanára, 1938-ig a leánygimnázium igazgatója volt. Fontos szerepet vállalt Kecskemét irodalmi életében. 1907-től 1913-ig a Katona József Kör főtitkára, 1921-től 1923-ig alelnöke, 1928-tól 1933-ig elnöke volt. Cikkei a Kecskemétben, a Kecskeméti Lapokban, a református főgimnázium értesítőiben, a Katona József Kör évkönyveiben, a Kecskeméti Nagy Képes Naptárban, valamint a Protestáns Árvaházi Képes Naptárban, a Kis Tükörben és a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokban jelentek meg.
Írásaival is gyászolta a szabadságharcot
Folytatás az 1. oldalról
Székesfehérváron 1843-ban telepedett le, de polgárjogért nem folyamodott. A megye 1846. évi tisztújításakor a tiszteletbeli ügyészséget pályázta meg, ám a tisztséget nem nyerte el. A következő években ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd 1848. március 14-én már Pesten tartózkodott: mint a Székesfehérvári Első Magyar Költsönös Életbiztosító Intézet egyik képviselője az Első Hazai Takarékpénztár közgyűlésén vett részt. E közgyűlésen a két intézet fúziójáról döntöttek. A következő napot is Pesten töltötte, s mint visszaemlékezéséből tudjuk, részt vett a pesti utca eseményeiben, majd 16-án érkezett vissza Székesfehérvárra. Itt már híre járt a Pesten történteknek. Boross visszaérkezését követően a Fekete Sas kávéházba sietett, amely, mint a pesti Pilvax, a liberális ellenzéki ifjúság gyülekező helye volt. Este a Városház téren népgyűlést tartottak, ahol a 12 pontot és a Nemzeti Dalt olvasták fel, és Hamvassy Elemér, a későbbi nemzetőrkapitány javaslatára, a nemzetőrség felállításáról is határoztak. Boross a következő hónapokban politikai röpiratokat - Politikai labdacsok; Politikai káté; Szabadság, egyenlőség, testvériség;
Eke, kard és könyv – készített, amelyek Székesfehérváron jelentek meg. A népszerű ügyvédet 1848 májusában a helyhatósági választásokon a városi közgyűlés tagjává választották. A város vezető testületbe is jelölték, de tanácsosnak nem választották meg. A megyei közigazgatás átalakításakor is jutott szerep számára. Az országgyűlési választások előkészítésében, a másodalispán vezetése mellett alakult központi választmány tagjává, majd május 5-én táblabíróvá nevezték ki, de részt vett az egyik nemzetőröket összeíró küldöttség munkájában is. 1848 júniusában a hivatalos Közlöny Fejér megyei tudósítója lett. Ezenkívül a győri Hazánkban is megjelentek írásai. Az országgyűlési választásokon a bodajki kerületben képviselőjelöltként lépett fel, de kisebbségben maradt, így híveit a szintén liberális Salamon György támogatására hívta fel. 1848 őszén a jogvégzettségű Borosst a megyei főjegyző helyettesítésével bízták meg. 1849. január 16-án Gyulai Gaál Ede császári biztos parancsára letartóztatták, majd Budára vitték, fogságából csak március közepén szabadult. A közigazgatás újjáalakításakor, a forradalmi szellemű tisztikar választásakor gróf Batthyány István kormánybiztos Fejér megye másodalispánjává nevezte ki, azután a vésztörvényszék elnöke lett. 1849 augusztusában a székesfehérvári helyőrség megtámadására készített tervet, de a hadi események következtében az akció nem valósult meg. Ennek ellenére szabadcsapataival augusztus elején Székesfehérvárra érkezett. A következő napok eseményei, az augusztusi felkelés Székesfehérvárra súlyos megpróbáltatást hozott, több nemzet-
őrt kivégeztek, az osztrák katonaság bosszúból a Királysor házait is felgyújtotta. Boross, Mednyánszky Sándor csapataival ismét Székesfehérvárra érkezett, s mint a vésztörvényszék elnöke tevékenykedett. A honvédcsapatok távozását követően, augusztus 20án Komáromba menekült. A vár kapitulációja előtt Klapka György a várba menekült városi és megyei tisztikart honvédtisztekké – Borosst hadbíró századossá – léptette elő. A vár kapitulációjakor mindnyájan mentességet és büntetlenséget nyertek. Ennek ellenére Borosst is letartóztatták, de hamarosan szabadon bocsátották. Először Iváncsára vonult vissza, majd baracskai birtokán élt. A gazdálkodás mellett állandó munkatársa volt a Hölgyfutárnak, írásai megjelentek a Budapesti Visszhangban is. Szabadságharcos múltjáról a Gyásznapok a magyar szabadságharc történetéből című írásában emlékezett meg. 1851-ben a kecskeméti református gimnázium földrajz és történelem tanárává nevezték ki, ám még ez évben letartóztatták. Később 2 évi várfogságra ítélték. 1855 decemberében szabadult, Pesten telepedett le. A neoabszolutizmus évei alatt újságíróként a Vasárnapi Újságnál dolgozott, majd a Napkelet munkatársa lett. Az újságírás mellett számos regényt írt (Boldogháza, András a szolgalegény, A hazajáró lélek, stb.). A népies novella- és regényirodalmunk egyik népszerű képviselője volt a Bach-korszakban. Internálását 1859-ben szűntették meg a hatóságok. Székesfehérvárra az alkotmányos élet helyreállítását követően gróf Cziráky János főispán kérésére költözött. A december 17-én tartott tisztújításon gróf Batthyány István
javaslatára a másodalispáni tisztségre jelölték. Az alispáni tisztség mellett a központi választmány elnöki tisztét is betöltötte. Közigazgatási tisztségeiről a provizórium bevezetésével lemondott, ügyvédi oklevelének kihirdetését követően ügyvédi gyakorlatot is folytatott. Emellett a megyei törvényszéki tagságát megtartotta, és tanácsosként tevékenykedett 1865 szeptemberéig. A királyi járásbíróságok megszervezését követően a székesfehérvári királyi járásbíróságra nevezték ki. 1876-ban ment nyugdíjba, de ügyvédként 1882-ig működött.
Ezt követően történetírói és újságírói tevékenységet fejtett ki. Megírta visszaemlékezéseit, amelyben többek között a forradalom és szabadságharc, valamint az 1861-es alkotmányos év városi és megyei eseményeit rögzítette. Fejér megye első társadalmi hetilapjának, a Székesfejérvárnak is munkatársa, majd rövidebb ideig felelős szerkesztője volt. A város életében, lapkiadóként is jelentős szerepet játszott. 1881-ben alapította és szerkesztette a Fehérvári Híradó című társadalmi hetilapot. A függetlenségi politikai irányt képviselő lap hosszabb ideig létezett, majd beolvadt a szintén a függetlenségi politikát szolgáló Szabadságba. Boross Mihály 1899. március 5-én Sárbogárdon hunyt el, halálával az egyik legjelentősebb Fejér megyei 48-as liberális politikus távozott az élők sorából.
3
A legeredményesebb vadászpilóta Folytatás az 1. oldalról
A II. világháborúban kiképzett harci pilótaként vett részt a kárpátaljai hadműveletekben. Ekkor még az 1/2-es vadász században teljesített szolgálatot. 1942 májusában már a legendás szolnoki 1/1-es „Darázs" század tagjaként került a keleti frontra. „Héja" és „Messerschmitt-109"es gépeken repült. Közel 18 hónapot töltött a hadműveleti területen, ahol a
legeredményesebb vadászrepülővé nőtte ki magát, ugyanis 141 bevetésben vett részt, és 7 légi győzelmet aratott. 1944. május 1én alakult meg a Magyar Királyi Honvéd Légierő 101 „PUMA” Vadászrepülő Osztálya, melyet a haza légterének védelmére szerveztek. Pályája a legendás „PUMÁK" között is sikeresen folytatódott, a 101/2. Retek században. Mire véget ért a háború, addigra
Szentgyörgyi Dezső több mint 300 bevetéssel és 29 igazolt légi győzelemmel büszkélkedhetett. Egy évvel később a MASZOVLET-nél alkalmazták utasszállító gépek pilótájaként. Itt 1950-ig repült Li-2-es típusú gépen. Az ötvenes évek politikai viharai őt sem kímélték. Hűtlenség vádjával letartóztatták, börtönbe zárták. 1956 nyarán szabadult. Lelkierejének, szorgalmának
A MALÉV legjobb pilótája volt
29 igazolt légigyőzelemmel a Pumák legeredményesebb pilótája volt
Szentgyörgyi Dezső (balról) egy Re 2000 Héja előtt
4
Szentgyörgyi Dezső (a képen jobbra) haláláig több mint 13 ezer órát repült
és kitartásának köszönhetően került vissza a MALÉV-hez. Az IL-14-es ésIL18-as típusok repülőkapitányaként a legjobb pilóták közé tartozott. 1971. augusztus 28-án a koppenhágai Kastrup repülőtere előtt, leszállási manőver végrehajtása közben gépe a tengerbe csapódott, az akkor még ismeretlen meteorológiai jelenség, a „microburst”-nek köszönhetően. A legendás pilótának három hete lett volna a nyugdíjig. 1990-ben a honvédelmi miniszter parancsára a hadsereg ezredei történelmi hagyományokból eredő nevet vettek fel. Ekkor már kialakulóban volt a demokrácia, így Kecskeméten is az állománygyűlésre bízták a névválasztást. Hivatalos javaslatként több név is elhangzott. Szentgyörgyi Dezső repülőzászlós nevét Szabó Árpád hadnagy ajánlotta. Az ötletet a többség támogatta, az illetékesek is jónak találták. A nagynevű pilóta egykori harcostársai és családja is jelen volt, amikor 1990. április 28-án az osztály felvette a Szentgyörgyi Dezső nevet.
A trachoma ellen küzdő kecskeméti szemész szakorvos Folytatás az 1. oldalról
A trachoma elleni küzdelem több évtizeden át tartott. Az 1930-as években dr. Tapasztó István biciklivel járt ki a Kecskemét környéki iskolák tanulóinak szűrésére, de akadt olyan kollégája is, aki lóháton ment a tanyákra, mert azok másképpen nem voltak megközelíthetők. A II. világháború előtt mechanikus kezelésekkel próbálták gyógyítani a szem trachomás megbetegedését, és utókezelésként ezüst készítményeket használtak. A trachomás csomókat egy speciálisan erre a célra kifejlesztett műszerrel exprimálták, majd a sarkokban megbúvó csomókatlekaparták. A háború vége felé a szemcseppként adott szulfonamidok használata is segítette a gyógyulást. A betegség elleni küzdelemben jelentős előrelépést hozott az 1950-es években felállított Bács-Kiskun Megyei Trachoma Gondozó Intézet, melynek munkáját vezető főorvosként dr. Tapasztó István irányította. Az intézetben 10 szemész szakorvos napi 3-6 órás elfoglaltsággal végezte a
szűrővizsgálatokat és a kezeléseket. Az intézményi háttér megteremtésének, a figyelem összpontosításának, a kitartó, rendszeres ellenőrzéseknek és persze elsősorban a szakorvosok áldozatvállalásának köszönhetően a népbetegséget sikerült szinte teljesen leküzdeni: 50 évvel ezelőtt, 1965-ben már csak 382 trachomás beteget tartottak nyilván. Dr. Tapasztó Istvánnak közben más feladatokat is el kellett látnia. 1943-ban ismét behívták katonának. A Honvédkórház szemésze lett. A kórházzal együtt Budapestre, majd Gödöllőre került, végül orosz hadifogságba esett. Kecskemét azonban a hadvezetéstől kikérte és 1945 májusától ismét a régi munkahelyén dolgozhatott. 1956-ban ő operálta a tiszakécskei és a kecskeméti sortüzek sérültjeit. 1956 és 1960 között a kecskeméti 2. sz. Honvédkórház szemészeti osztályát is ellátta és vezette. Több tudományos előadást tartott, számtalan dolgozata látott napvilágot orvosi szaklapokban. Utolsó nemzetközi előadását Bécsben a
Katona korában
II. Ultrahangos Világkongresszuson tartotta 1969ben. 1983-ban 60 éves orvosi tevékenységét gyémántdiplomával jutalmazták. Szakmai munkája mellett élénk társadalmi életet is élt. Tagja volt a kiskunfélegyházi céllövész egyletnek, amelynek csapatával országos második helyezést értek el. Az 1930-as években elnöke volt a város legnépszerűbb egyesülete, a Kecskeméti Athletikai
Club futball szakosztályának is. Idősebb dr. Tapasztó István 1984. január 8-án hunyt el. Kecskemét első szemész szakorvosa egy szemész dinasztia alapítója volt. 1927 júliusában vette feleségül Németh Máriát, egy régi kecskeméti család leszármazottját. Az 1931ben született István nevű fia és unokái is folytatják tevékenységét, a szemorvoslás területén dolgoznak.
Munka közben
Feleségével és fiával 1948-ban
A Tapasztó család: idősebb dr. Tapasztó István és felesége, fia és felesége, és az unokák
5
Bagoly Egészségház, ahol a középpontban az ember áll „Bármit tesztek, lélekkel tegyétek…” (Kol. 3,23)
SZAKORVOSI RENDELÉSEK Balázs László dr. ortopéd szakorvos
ortopédia
M
Manyák Erzsébet dr. radiológus főorvos, ultrahang diagnoszta
ultrahang
TB
Bartos Zsuzsanna dr. bőrgyógyász szakorvos
bőrgyógyászat
M
Maráz Róbert dr. általános sebész, onkológus szakorvos
sebészet
M
Bán Gyula dr. gyermeksebész főorvos
sebészet
TB, M
Nagy Magdolna dr. foglalkozás-egészségügyi szakorvos
foglalkozásegészségügy
M
Bense Nóra dr. szemész szakorvos
szemészet
TB
Naszódy Péter dr. belgyógyász, endokrinológus szakorvos
endokrinológia
TB, M
Berta László dr. manuál- és lézerterapeuta
manuál- és lézerterápia
M
Olasz Kitti dr. bőrgyógyász szakorvos, kozmetológus
bőrgyógyászat
TB, M
Boda Tamás dr. vállsebész és ortopéd szakorvos
ortopédia
M
Pécsi Ferenc dr. gyermekorvos
gyermek háziorvosi rendelés, tanácsadás
TB
Bodonhelyi Zsolt dr. foglalkozás-egészségügyi szakorvos
foglalkozásegészségügy
M
ultrahang
TB
Borda Ferenc dr. diabetológus, belgyógyász főorvos
diabetológia belgyógyászat
TB
gyermek háziorvosi rendelés, tanácsadás
TB
Csendes Ágnes dr. szemész szakfőorvos
szemészet
TB
Csendes Judit dr. reumatológus szakorvos
reumatológia
TB, M
Cserényi László dr. általános sebész, érsebész szakfőorvos
sebészet
Csőszi Tibor dr. belgyógyász, onkológus, gasztroenterológus szakorvos
gasztroenterológia
TB, M
Danka Róbert dr. urológus főorvos
urológia
Domján Zsolt dr. urológus főorvos, ált. sebész szakorvos
Pócs Krisztina dr.
radiológus szakorvos, ultrahang diagnoszta
Pongrácz József dr. gyermekorvos Preiszinger Andrea dr. felnőtt háziorvos belgyógyász szakorvos, diabetológus
felnőtt háziorvosi rendelés, belgyóTB, M gyászat, diabetológia
Prohászkáné Burján Ágnes
RHINO-LIGHT kezelés
M
Pusztai Zoltán dr. szülész-nőgyógyász szakorvos
nőgyógyászat
TB, M
Rákász Éva dr. bőrgyógyász szakorvos, kozmetológus
bőrgyógyászat
TB
TB
Seregély Katalin dr. reumatológus szakfőorvos
reumatológia
M
urológia
M
Serényi Péter dr. cytológus szakfőorvos
cytológia
M
Dubravcsik Zsolt dr. gasztroenterológus szakorvos
gasztroenterológia
TB
bőrgyógyászat
TB, M
Faragó Katalin dr. felnőtt háziorvos, belgyógyász szakorvos
felnőtt háziorvosi rendelés
TB
Somogyi Tihamér dr. gyermekbőrgyógyász szakfőorvos, kozmetológus
Hauk István dr. fül-orr-gégész főorvos
audológia, fül-orr-gégészet
ultrahang
TB, M
TB, M
Hegedűsné Küű Irén logopédus
TB, M
M
Száz Ágnes dr. reumatológus szakorvos
reumatológia
logopédia
Janositz Gábor dr. ortopéd szakorvos
fül-orr-gégészet
TB
ortopédia
M
Szepes Andrea dr. fül-orr-gégész szakorvos, audiológus
Juharos Ágota dr. radiológus főorvos, ultrahang diagnoszta
fül-orr-gégészet
TB, M
ultrahang
M
Sztanó Balázs dr. fül-orr-gégész szakorvos
Kara László dr. onkoradiológus szakorvos, ultrahang diagnoszta
Tímár Sándor dr. kardiológus szakfőorvos
kardiológia
TB, M
ultrahang
M
Tímár Zsuzsanna dr. homeopátia, akupunktúra
homeopátia, akupunktúra
M
Karsai Zita dr. bőrgyógyász szakorvos, kozmetológus
bőrgyógyászat
TB, M
Tóth László dr. ideggyógyász szakorvos
ideggyógyászat
TB, M
Katona Viktória dr. ultrahang diagnoszta
ultrahang
TB
Török Norbert dr. ideggyógyász szakorvos
ideggyógyászat
M
Kelemen Edit dr. főorvos, csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász szakorvos
gyermektüdőgyógyászat
TB, M
Vajda Kornél dr. általános sebész főorvos, proctológus
sebészet
TB
Komlódi Júlia dr. bőr- és nemi gyógyász szakorvos, kozmetológus
bőrgyógyászat
TB, M
Varga Gábor dr. felnőtt háziorvos, belgyógyász szakorvos
felnőtt háziorvosi rendelés
TB
Kuczka Mária dr. ideggyógyász szakorvos
ideggyógyászat
TB
Venczel László dr. általános sebész
sebészet
TB
M
Szakál Tibor dr.
radiológus szakorvos, ultrahang diagnoszta
JELMAGYARÁZAT: TB – a társadalombiztosítás által támogatott rendelés • M – magánrendelés
6
Források: *dr. Fülöp András: "Szarvasbikák, gépmadarak" *Heltai Nándor: Kecskemét *Katona József Megyei Könyvtár *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Kecskemét, 1890 *Köztér *MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis *Önkormányzati Kommunikációs Központ, Székesfehérvár *Romániai Magyar Irodalmi Lexikon *vitéz Tiszaugi-Szabó Tamás: A Tapasztó dinasztia alapítója
