Irányváltást, kormányváltást A Magyar Koalíció Pártja VÁLASZTÁSI PROGRAMJA 2010 1. A választás tétje Szlovákia a 2006-os parlamenti választás után politikai szempontból nagyon rossz irányba mozdult el. A nemzeti-populista összetételű kormány kormányzása idején jelentős politikai és társadalmi torzulások, hozzá nem értés, rosszakarat, valamint a közpénzek és a közvagyon felelőtlen kezelésének lehettünk tanúi. Az elmúlt négy évben jelentősen csökkent a politikai kultúra színvonala, eldurvult a közbeszéd, komoly kételyek merültek fel az állami szervek (kormány, közigazgatás, rendőrség stb.) és a bíróságok működése terén. Az állampolgár a hatalmi arrogancia rég nem látott szintjét tapasztalhatta. Nyilvánvalóvá vált, hogy gazdasági-pénzügyi vonatkozásban a kormánynak nincs víziója a válságjelenségek kezelésére, nő a munkanélküliség, nőnek a gazdasági és szociális különbségek az egyes régiók között, bukdácsol a gazdaság. A kormány és annak tagjai 2006-os ígéretüket megszegve több alkalommal csökkenteni próbálták a szlovákiai nemzeti közösségek jogainak szintjét, a primitív magyarellenességet már-már a nemzeti doktrína szintjére emelték. A Magyar Koalíció Pártja felvállalja a 2009. szeptember 1-jei dunaszerdahelyi nagygyűlés üzenetét, amely így hangzik: elég volt. Az MKP mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy ez a rosszakaratú ámokfutás véget érjen, a kormány a jelenlegi összetételében ne folytathassa tevékenységét. Ezt azonban csak akkor tudjuk elérni, ha jelentős politikai erővel rendelkezünk, amely partnereinket a tárgyalóasztalokhoz kényszeríti, s amely az MKP-t a megkerülhetetlen politikai tényező pozíciójába emeli. Ezt az erőt csak a választóinktól kaphatjuk meg. Ezért kérjük szimpatizánsainkat, támogatóinkat, tagjainkat, minden jó szándékú polgárt, hogy vegyen részt a választáson és támogassa elképzeléseinket. Az MKP-nak van Szlovákiában a legátfogóbb kisebbségpolitikai programcsomagja, s az MKP az egyedüli párt Szlovákiában, amely kiáll a szlovákiai magyarok érdekei mellett a legdurvább magyarellenes megnyilvánulások idején is. Az MKP a szlovákiai magyar közösség leghatékonyabb védőernyője. A Magyar Koalíció Pártja nem hagyja cserben és nem árulja el választóit.
Az MKP a hűség és a megbízhatóság pártja
1
2. Magyar politikai képviselet Szlovákiában A Magyar Koalíció Pártja a magyar közösség irányában elkötelezett, de nemzetek közötti és fölötti érdekeket képviselő regionális párt is egyben. A Magyar Koalíció Pártjának célja a szlovákiai magyarok nemzeti azonosságának megóvása és társadalmi építkezésének támogatása, valamint – az etnikai szemponton túl – elsősorban a szegények és a középréteg, a bérből élők, illetve a kis- és középvállalkozók érdekeinek felvállalása. Mindezt az Európai Néppárt (EPP) célkitűzéseivel összhangban és a keresztény értékrend alapján teszi.
A szlovákiai magyar közösség megmaradásának feltételei Statisztikai tény, hogy a szlovákiai magyar közösség megmaradása veszélybe került. Már most előrejelezhető, hogy a 2011-es népszámlálás is a magyar nemzetiségű állampolgárok számának csökkenését állapítja majd meg. Ezért az MKP számára a szlovákiai magyarok nemzeti azonosságának megőrzése a legfontosabb politikai feladat. Ez a célkitűzés nem cserélhető fel sem gazdasági, sem anyagi szempontú érdekekkel. A nyelvi jogok terén – a Nyelvi Chartával összhangban – javasoljuk, hogy a magyar nyelv Szlovákiában regionális nyelvvé váljon. Emellett szorgalmazzuk, hogy helyi szinten a nemzeti kisebbségek számára a hivatalos nyelvhasználati határ 10%-os legyen. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az utóbbi években megállíthatatlanul csökkennek a magyar nyelvű közfeliratok. Célunk, hogy ott, ahol jelentős számú nemzeti kisebbség él, nemcsak utcáinkon, tereinken, hanem az üzletek kirakataiban, az áruházak tájékoztató feliratain is érvényesüljön a többnyelvűség. A Szlovákiában élő magyar közösség számára – közösségi létének megtartása, jövőjének tervezhetősége, társadalmi létének fejlődése szempontjából – életbevágó, hogy létrejöhessen egy olyan önálló, törvény által biztosított intézményrendszer, amely keretében saját ügyeit önállóan intézheti. Célunk, hogy az európai uniós tagállamok pozitív példái szellemében bővüljenek a nemzeti kisebbségek önkormányzatisági lehetőségei a kultúra, az oktatásügy és a regionális önigazgatás területén. Az emberi és kisebbségi jogok betartásának kérdését a minőségi emberi lét fontos előfeltételének tekintjük, s a szlovákiai politikai pártok közül egyedüliként elsődleges prioritásunknak tartjuk azt. Hangsúlyozzuk, hogy az emberi és kisebbségi jogok kérdéskörét egyetlen országban sem lehet belügyként kezelni, a vonatkozó nemzetközi dokumentumok szellemében ezek a kérdések a nemzetközi odafigyelés és együttműködés témáit képezik.
A szórványmagyarság megmaradása Szlovákia magyarok által lakott mintegy nyolc és félezer négyzetkilométernyi területén ma a szórványosodás folyamatának, a szórványlét és az ezt követő megszűnés veszélyének a Zoboralján és a Bars megyei nyelvhatár falvaiban élő magyarok vannak leginkább kitéve. Gyorsan szórványosodnak a Somorja és Szenc közötti területsáv magyar falvai. Hasonlóképpen 2
veszélyeztetett a Pozsonytól Királyhelmecig húzódó nyelvhatár peremvidékének magyar lakossága és annak két városában, a Losoncon és Léván élő magyarok. Célunk, hogy megteremtsük minden magyar számára annak a lehetőségét, hogy megőrizhesse az anyanyelvét, a vallását, az anyanyelven való művelődéshez való jogát és az önazonosságát.
Meg kell szüntetni az egyenjogúságunkat sértő jogállapotot Elfogadhatatlan számunkra, hogy Szlovákiát, az Európai Unió egyik tagállamát jogállamként tartsák számon annak ellenére, hogy az mind a mai napig állampolgárainak egy részét (a magyarokat is) nemzeti hovatartozása alapján diszkriminálja, „kollektív bűnösséggel” sújtja. Célunk, hogy ezen változtassunk.
3. Élhetőbb társadalmat Tisztább közéletet, jogállamot Az MKP fontosnak tartja a közállapotok megváltoztatását, a jogbiztonság és az állampolgári biztonságérzet növelését. Támogatni fogjuk a jogállamiság minden elemének megerősítését, a közigazgatás és a rendőrség polgárbarát működését, a bíróságok tevékenységének hatékonyabbá tételét. Fontosnak tartjuk a közbeszéd civilizáltabbá tételét és a primitivizmus kiszorítását a közéletből. Prioritásunk a közélet tisztaságának növelése, a korrupció szintjének visszaszorítása, a közbeszerzések, a politikai, társadalmi és gazdasági jellegű döntések átláthatóságának növelése.
Hatékony jogérvényesítést és igazságszolgáltatást A nehéz és körülményes jogérvényesítés a mai szlovákiai közélet egyik legnagyobb hibája. Az indokolatlanul hosszú bírósági eljárások a gazdasági életben károkat okoznak, a mindennapi életben elbizonytalanítják a polgárokat, megrendítik a jogállamba vetett hitet. Ezen haladéktalanul változtatni kell! Javasoljuk, hogy a bírósági döntések az interneten keresztül hozzáférhetőek legyenek. Fontosnak tartjuk, hogy a bírósági tárgyalásokon elhangzottakat rögzítsék. Támogatjuk, hogy a bírók munkája nagyobb társadalmi ellenőrzése alá kerüljön. A bírók kiválasztásának mechanizmusát nyilvánosabbá kell tenni.
Szabadabb társadalmat Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk az állampolgárok szabadságjogainak legmagasabb szintű garantálását, az elmúlt időszak tisztázatlan eseteinek kivizsgálását és jogszerű lezárását. Az MKP soha nem fog egyetérteni az olyan megnyilvánulásokkal, amelyek során az államhatalom bármely eszközét politikai motiváció alapján alkalmazzák az ország bármely polgára ellen. Az MKP valódi demokráciát és valóban szabad társadalmat akar életre segíteni az európai demokráciák legjobb példáinak figyelembe vételével.
3
Egyházak, civilek Fontosnak tartjuk a civil szféra és az egyházak szerepét a társadalomban. Támogatni kívánjuk a civil szféra további megerősítését célzó igyekezeteket. Jó kapcsolatokra törekszünk valamennyi egyházzal.
Szólásszabadságot Fontosnak tartjuk a szólásszabadság garantálását, korrekt médiakörnyezet kialakítását. Ennek vonatkozásában szorgalmazni fogjuk a sajtótörvény megváltoztatását, az elmúlt időszakban elfogadott korlátozások megszüntetését.
A romák integrációja és felemelkedése Szlovákia, de az egész Kelet-Közép-Európa számára is kiemelkedően fontos kérdésnek tartjuk a romakérdést. Hangsúlyozzuk, hogy a térség jövője szempontjából ennek a problémának a kezelésére a mindenkori kormányoknak különleges súlyt kell helyezniük. A Magyar Koalíció Pártja támogatni fog minden olyan kezdeményezést és programot, amely a roma közösség felzárkózását célozza meg. Úgy gondoljuk, hogy ezt a célt csak a roma szervezetekkel való együttműködéssel, valamint felelős roma értelmiségiek bevonásával lehet elérni. A romák integrációja és felemelkedése közös ügyünk. Alapvető célnak tartjuk, hogy a romák közül minél többen váljanak munkából élő, családjuk eltartására és a közterhek viselésére alkalmas állampolgárokká. Az integrációhoz vezető úton az oktatásé a főszerep. Az 1998-2006 közötti időszak tapasztalataira alapozva támogatjuk az ún. nulladik évfolyamok működtetését a négy-ötéves gyerekek számára, ezeken az iskolai előkészítő tanfolyamokon az esetek többségében a gyerekek szüleikkel együtt vehetnek részt. Alapvető cél, hogy minél több roma fiatal végezze el az alapiskolát, tanuljon tovább és szerezzen szakképzettséget, illetve egyetemi képesítést. A roma telepeken a tiszta ivóvíz biztosításával, a higiénés állapotok és a közlekedés feltételeinek javításával kell emberhez méltóbb körülményeket teremteni. Támogatni kell a szociális lakásépítést ún. alacsonyabb standardú lakások építésével, segíteni kell abban, hogy azok a romák, akik dolgoznak és tanulnak, jobb lakáskörülményeket teremthessenek maguknak és családjaiknak. A romák esetében olyan speciális programokat is támogatni kívánunk, amelyek segítik munkához való jutásukat. Esetükben a szociális vállalatok működtetése is indokolt, főleg a roma nők foglalkoztatásának előmozdítására. Szlovákiának nyitni kell (a rászoruló nemzeti kisebbségek irányában általában) a pozitív diszkrimináció politikájának átmeneti alkalmazása felé. Mind az oktatásügyben, mind a foglalkoztatásban, valamint az állami szektorban tapasztalt aránytalanságok is azt mutatják, hogy pozitív diszkrimináció alkalmazása nélkül a roma kisebbség felzárkózása és integrálása sikertelen marad. Az MKP külön hangsúlyt kíván fektetni a magyar ajkú romákkal való együttműködésre a társadalmi beilleszkedés és a nemzeti, illetve szociális felemelkedés terén.
4
Közbiztonság, rendőrség A teljes értékű emberi lét egyik alapfeltétele a biztonságérzet. Az MKP a polgárok és a közélet biztonságát az egyik prioritásaként kezeli. Célunk a polgárok életét megkeserítő visszaélések, kisebb tolvajlások, erőszakos cselekmények megelőzése. Ezen a területen sikereket elérni csak jól felkészült szociális munkások, a rendőrségi állomány és a velük együttműködni hajlandó polgárok képesek. Meggyőződésünk, hogy a megfelelő szintű közbiztonságot nem elsősorban a büntetések szigorúsága, nagysága, hanem a hatékonyabb és gyorsan lefolytatott felderítés és büntetőeljárás eredményezi. A közbiztonság és a közrend fenntartásának feladatát az állami költségvetésből finanszírozott és polgári ellenőrzés alatt álló biztonsági szervezetek látják el. Ezért működésüknek és tevékenységüknek törvényesnek, áttekinthetőnek és elszámoltathatónak kell lennie. Célunk, hogy a polgárokkal, önkormányzatokkal való kapcsolattartás területén a rendőrség polgárbarát elvek alapján működjön. A mindennapi bűnözés ellen növelni kívánjuk a terepen járőröző rendőrök számát, kihasználva a helyi önkormányzatokkal való együttműködés lehetőségeit. A szolgálati nyugdíjkorhatárt elérő, gyakorlati tapasztalattal és terepismerettel rendelkező rendőröket érdekeltté kívánjuk tenni abban, hogy a magas végkielégítés helyett a hosszabbtávú szolgálatot válasszák. Fontosnak tartjuk felkészíteni a rendőrségi szerveket a polgárokkal, közösségekkel történő kapcsolattartásra, az esetleges konfliktushelyzetek megoldására, pl. nemzeti kisebbségekből származó, nyelvet, kultúrát és szociális szokásvilágot ismerő rendőrök toborzásával. A rendőrség személyi állományának összetétele, a szolgálati közegben használt nyelvek és a közeg kulturális és szociális ismerete is meghatározza a munkája hatékonyságát. Ezért célunk, hogy ezek az ismeretek és képességek méltányolva legyenek a szakmai értékelésükben. Folyamatosan emelni kívánjuk a szakmai kiképzés és felkészítés színvonalát, valamint szeretnénk elérni a modern technikai, technológiai fegyverzet és infrastrukturális háttér bebiztosítását. Az elmúlt évek tapasztalataival ellentétben célunk, hogy a rendőrség szakmai irányítás alatt álljon és mentes legyen a politikai beavatkozástól és befolyásolástól. Garantálni akarjuk a biztonsági szervek önálló szakmai tevékenységét és polgári ellenőrzésüket, valamint a személyes adatok védelmét a rendőrségi szervek információs rendszereiben. Községi rendőrség, magánbiztonsági szervek Községeinkben egyre nagyobb szerepet kapnak a helyi viszonyokat behatóbban ismerő, ezáltal a rendfenntartásban és a bűnmegelőzésben hatékony önkormányzati (városi) rendőrségek. Pontosabbá és átfogóbbá kívánjuk tenni az állami rendőrséggel való együttműködésük törvényi szabályozását. A magán biztonsági szervek (SBS) tevékenységét áttekinthetővé és hatékonnyá kívánjuk tenni. Már a személyi állományuk kialakítása során meg kell teremteni a törvényes működésük előfeltételeit.
5
Hírszerző szervek Az MKP kifogásolja, hogy a szlovákiai hírszerző szervek törvényes működését, költségvetési merítésüket, az általuk szerzett és feldolgozott információk hatékony és koordinált felhasználását jelenleg semmilyen ellenőrző szerv sem garantálja. Ezért továbbra is fontosnak tartjuk ellenőrzésük szigorítását. El akarjuk érni, hogy a titkosszolgálatok jogköreivel ne lehessen politikai vagy más célokból visszaélni. A valóban hatékony ellenőrzés érdekében ismételten javasoljuk az ellenőrző parlamenti bizottságok jogköreinek kibővítését. Más országok tapasztalataiból kiindulva javasoljuk egy hatékonyabb, kevésbé költséges és a visszaéléseket korlátozó, technikai hírszerzést biztosító központi hivatal kiépítését. Továbbra is szorgalmazni fogjuk a titkosszolgálatok munkáját koordináló tárca nélküli miniszter (államtitkár) kinevezését.
Az MKP a szabadság védelmének pártja
4. Dinamikus gazdaságot, hatékonyabb regionális politikát A 2006-2010 között hivatalban lévő kormány az előző két kormányzati ciklus idején megvalósított gazdaságpolitika eredményeit aratta le elsősorban. Elmulasztotta azonban a jövő számára új energiákat felszabadító intézkedések megtételét. A kormány tehetetlenségében drasztikusan növelte az államháztartás hiányát, növelte a belső és a külső tartozást, eladósította az országot. Mi változatni akarunk ezen!
Gazdaságpolitika Hatékonyan működő, hosszú távon növekvő, jól irányított, a környezetünket, erőforrásainkat gazdaságosan és ésszerűen felhasználó, a fenntartható fejlődés elvein alapuló gazdaság tudja csak megteremteni a polgári jólét alapjait. A jövő kormányának törekednie kell a tartós gazdasági egyensúly megteremtésére, amely megalapozott és fejlődésorientált gazdasági növekedésre épül. Szükségesnek tartjuk az államháztartási fegyelem erősítését. Tovább kell fejleszteni az államháztartás statisztikai és számviteli rendszerét. Konszolidálni kell az államháztartást, csökkenteni kell az államháztartás hiányát, s 2013-ra a nemzeti össztermék 3%-a alá kell leszorítani azt. Célunk a költségvetési szabályzók rendszerének ésszerűsítése, áttekinthetősége és a teljes állami költségvetés átláthatóságának biztosítása. Feladatunk továbbá a közpénzek hatékony, célirányos és a társadalmi igények szerinti felhasználása. Gazdasági elképzeléseink középpontjában a tartós, dinamikus gazdasági növekedés és egyensúly áll. Olyan növekedést támogatunk, amely nemcsak a nagy beruházók, nagy vállalatok és szűk csoportok elvárásainak felel meg, hanem a társadalom egészének növekedési igényére épül, egyben kiterjed az egész ország területére. Ezen a téren különös figyelmet kívánunk szentelni a délszlovákiai régió fejlesztésének. 6
Olyan állami szabályzókat fogadunk el, amelyek csak szükséges mértékben avatkoznak be a gazdasági folyamatokba, viszont biztosítják a feltételeket a polgárok vállalkozásaihoz. Az állam a közüzemi szolgáltatások biztosítása során a fogyasztók, polgárok védelmét kell, hogy képviselje. Célunk megakadályozni a természetes monopóliumokkal való visszaélés lehetőségeit. A hatósági árszabályozás jogát csak a közüzemi díjak indokolatlan emelkedésének megakadályozása érdekében kell fenntartani. A gazdaság legfontosabb szereplőinek a kis- és középvállalatokat, vállalkozókat tekintjük. Elengedhetetlenül fontos prioritásnak tartjuk ezek fokozatos megerősödését és hatékonyságuk növelését, különösen a kedvezőtlen adottságokkal rendelkező régiókban. Járási szintű SWOTelemzések alapján mikrorégiókra szabott támogatási kulcsokat kell alkalmazni az állami és EU-s támogatások odaítélése terén. Az európai uniós alapok felhasználását lényegesen hatékonyabbá kell tenni, ezért e folyamatból ki kell zárni a klientelizmust és a korrupciót, egyszerűbbé, átláthatóbbá kell tenni a pályázás körülményeit. Az európai uniós alapok adta lehetőségeket a gazdasági válság idején alapvetően a munkahelyteremtő célkitűzések felé kell átirányítani. Szorgalmazzuk az adóterhek és járulékos befizetések terhének csökkentését és racionalizálását. A vállalatokon és vállalkozásokon kívül ennek az alkalmazotti réteget is érintenie kell. Célunk, hogy a választási időszak végéig a mai 35,2%-ról fokozatosan 26%-ra csökkenjen a munkavállalók után fizetett elvonások összege. Ily módon több pénz jut majd az üzemek és vállalkozások önerőből történő fejlesztésére, és természetesen ezzel növekedni fog a hazai fogyasztás is, amely beindíthatja a későbbi gazdasági növekedést. Továbbra is fontosnak tartjuk a kis- és középvállalkozások kedvezményes hitelekkel és átfogó gazdasági programokkal történő támogatását. A másodlagos fizetésképtelenség csökkentése érdekében rendezni kívánjuk a vállalkozók, vállalatok és az adóhatóság viszonyának kiegyensúlyozását. Célunk, hogy a pénzügyi és biztosítási szolgáltatók állami felügyelete szigorúbb legyen. Szorgalmazzuk, hogy ezen szolgáltatók csődbejutása esetén ügyfeleik nagyobb védelmet kapjanak. Támogatjuk a technológiai parkok, vállalkozói hálók szervezését. Ennek a folyamatnak szerves egységet kell alkotnia az oktatással, az átképzési formákkal, valamint a tanácsadással. Javasoljuk a kutatás és fejlesztés erőteljesebb állami vagy közösségi forrásokból való támogatását – csupán így lehet a hazai ipart és a többi termelőágazatot korszerűbbé, konkurenciaképesebbé tenni. Ezért DélSzlovákia egyetemi városaiban, Komáromban, Kassán és Nyitrán kutatási-fejlesztési bázisok létrehozását javasoljuk. Fontosnak tartjuk, hogy az országba betelepedett nemzetközi nagyvállalatok és a hazai kis- és középvállalatok és vállalkozók között termékeny beszállítói kapcsolatok létesüljenek. A gazdasági válság idején újra meg kell szüntetni a termőföld földalapból való kivételének igen magas illetékét. A mai kormányzat ama lépését, hogy 2009-től újra bevezette az igen magas illetéket, Dél-Szlovákia irányában diszkriminatívnak tartjuk. A jövő gazdaságpolitikájának fő célja a foglalkoztatás szintjének növelése kell, hogy legyen. Az új munkahelyek teremtésén kívül szükséges lesz a meglévő munkahelyek biztonságának és megőrzésük lehetőségeinek erősítése is. Ezért a kis- és középvállalati, illetve vállalkozói szektor fejlesztése és fokozott támogatása szociálpolitikai és társadalompolitikai szempontból is szükséges 7
és fontos. Ez a szektor biztosítja az alkalmazotti helyek és foglalkozások legjelentősebb részét. Rendkívül fontosnak tartjuk a munkahelyteremtést és támogatunk minden olyan programot, amely ezt elősegíti. Az MKP kiemelt fontossággal tekint a fiatal és felnövő generációra, problémáik és nehézségeik megoldására, valamint megfelelő lehetőségek biztosítására számukra, amelyek alatt elsősorban a munkahelyszerzést, a vállalkozások beindítását és az otthonteremtést értjük. Javasoljuk, hogy minden középiskolát, főiskolát vagy egyetemet végző pályakezdő, alkalmazott vagy vállalkozó igénylő meghatározott időre (24 hónap) részben (50%) mentesüljön a havi járulékbefizetési kötelezettségek alól. A jelenleg érvényes, hasonló jellegű intézkedések további fenntartását támogatjuk. Ez jelentős mértékben elősegítené, hogy a pályakezdő fiatalok tanulmányaik sikeres befejezése után munkahelyet találjanak maguknak vagy vállalkozásba kezdhessenek. Így sokkal kevesebb fiatal pályakezdő kényszerülne munka- és érvényesülési lehetőség hiányában a szociális juttatások igénylésére. Más szempontból pedig rendszeres havi jövedelemre tehetnének szert, amely többek között elősegítené az otthonteremtést is. Javasoljuk a lakásépítések kiemelt állami támogatását, amely a fiatalok támogatásán túl élénkítené a válságból felépülő gazdaságot, és csökkentené a munkanélküliek számát is. Továbbra is szorgalmazzuk a jelzáloghitelek e célra történő folyósításának támogatását, a kamatok egy részének az állam általi átvállalásával. Az iparpolitika területén a jövő fejlődésének mozgatórúgója az export. Az államnak piackonform eszközökkel hatékonyabban kell segítenie a hazai termékek külföldi piacokon történő értékesítését. Ezen felül hathatóbb támogatást igényel az ipari és kereskedelmi kamara exportpiaci információs szolgáltatásai és piacszerző tevékenysége kiépítésében. A gazdasági élet területén is fontosnak tartjuk a bürokrácia csökkentését. Törekedni kell arra, hogy az államháztartás és a költségvetés felhasználásának minden területéről kiszoruljon a klientelizmus. Elengedhetetlen a közbeszerzési folyamatok átláthatóvá tétele, az állami megrendelések elektronikus meghirdetése. Célunk, hogy a közbeszerzési folyamatokban ne vehessenek részt olyan cégek, amelyek tényleges tulajdonosai és/vagy székhelyük ismeretlen. Törekedni kell az igazságos versenyhelyzet kialakítására a gazdaságban, hogy mindenki saját képessége szerint érvényesülhessen.
Energiagazdálkodás Az energiapolitika területén az államnak alapvető kötelessége biztosítani a biztonságos és megfizethető árú energia-közszolgáltatást. Alapvető célnak az ellátásbiztonság hosszú távú műszaki-gazdasági kockázatainak mérséklését tekintjük. A nemrég tapasztalt energetikai válság megelőzése érdekében javasoljuk a szállítórendszerek (földgáz, kőolaj) mihamarabbi összekötését a szomszédos országok rendszereivel, és a globális európai rendszerekhez való csatlakozást. Célunk az egyoldalú függőség megszüntetése és az energiahordozók forrásának, szállításának diverzifikálása. Javasoljuk, hogy Szlovákia mielőbb csatlakozzon az európai uniós Nabucco gázvezeték-fejlesztési koncepcióhoz, és mérlegelje a Déli (Kék) Áramlat szállítási rendszerhez való csatlakozását.
8
Támogatjuk a korszerű, környezetkímélő energia előállítási rendszereinek telepítését, amelyek nem súlyosbítják az üvegházhatást. Ezzel párhuzamosan támogatjuk a környezetkímélő fogyasztók, háztartási berendezések, gépkocsik vásárlásának ösztönzését. Fontos a környezetkímélő, korszerű épület-energetikai rendszerek széles körű hasznosítása, ezért támogatjuk beszerzésükhöz, telepítésükhöz az állam hozzájárulását. Ellene vagyunk a Csallóközön keresztül vezető kőolajvezeték megépítésének, amely több más környezetre tett negatív hatása mellett még az ivóvíztartalékainkat is veszélyeztetné. Ellene vagyunk minden olyan beruházás megvalósításának, amely az adott területen veszélyezteti a lakosság biztonságos ellátását, egészséges életkörnyezetét és egy esetleges üzemzavar károsítaná a több évezreden keresztül létrejött és kialakult természeti kincseinket. Ilyen módon ellene vagyunk a Banner Baterien akkumulátorgyártó üzeme megépítésének Csallóköz szívében, ahol KözépEurópa legnagyobb ivóvízkészleteit tartják nyilván.
Közlekedésfejlesztés Támogatjuk a kőolajszármazékok (benzin, gázolaj) fogyasztási adójának fokozatos csökkentését egészen az Európai Unió átlagos szintjére, a gazdasági növekedés ütemével arányosan. A közlekedési hálózatok fejlesztése a jövő gazdasági fejlődésének egyik fontos eszköze. A közúti közlekedés területén elengedhetetlenül fontosnak tartjuk az autópályák építésével egy időben a déli R7-es gyorsforgalmi út mielőbbi megépítését Pozsony–Somorja–Dunaszerdahely, majd a Dunaszerdahely–Érsekújvár–Léva–Nagykürtös–Losonc vonalon, ahol csatlakozna az R2-es gyorsforgalmi úthoz. Szorgalmazni fogjuk továbbá a Kassát Miskolccal összekötő autópálya mielőbbi üzembe helyezését, a Pozsonyi körgyűrű megépítését, valamint a magyarországi autópálya-rendszerre való rákapcsolódási lehetőségek javítását. Javasoljuk további Ipoly-hidak és Duna-hidak építését, szorosan együttműködve a magyar kormánnyal és a magyarországi regionális önkormányzatokkal, beleértve a határon átívelő együttműködési formák eddiginél hatékonyabb módszereinek alkalmazását az EU normáinak szellemében – mindezt kiszélesítve a lehetséges együttműködés legszélesebb skálájára. A vasúti közlekedés területén nem a vasútvonalak bezárására, hanem azok fejlesztésére, villamosítására van szükség. Fontosnak tartjuk a Pozsonyt Kassával összekötő déli vasútvonal felújítását, a Pozsony–Galánta–Érsekújvár–Párkány vasútvonal magasabb pályasebességet biztosító átépítését, és javítani a rákapcsolódási lehetőségeket a magyarországi vasúti hálózatra.
Területfejlesztés A gazdasági válság idején hatékony területfejlesztéssel lehet segíteni a leszakadó térségek gondjain. Ez volt az érvényben levő kormányprogram egyik legfontosabb célkitűzése. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ennek ellenére a regionális különbségek még inkább elmélyültek, s nemcsak a gazdasági válság következményeként. A leszakadó térségekben elengedhetetlen a közlekedési, ipari, szociális, egészségügyi, oktatási infrastruktúra további fejlesztése.
9
A leszakadó térségek szinte kivétel nélkül az országhatár mentén vagy annak közelében találhatók, a Nagykürtösi járástól keletre egészen az ukrán határig. E határmenti térségekben ösztönözzük a határon átnyúló, Európai Területi Együttműködési Csoportosulások (ETECS–EGTC) létrehozását. Legiszlatív eszközökkel kell helyzetüket, tevékenységük kereteit megerősíteni. Állandó felvilágosítással, tájékoztatással kell az önkormányzatok, helyi és regionális vezetők figyelmét felhívni az ebben rejlő lehetőségekre. Az ETECS más társulásokkal szembeni előnye, hogy Brüsszelből közvetlenül, a nemzeti kereteken kívül pályázhat konkrét fejlesztésekre. Az EU-s alapok adta lehetőségeket térségeinkben sokkal hatékonyabban kell felhasználnunk. Konzultatív jellegű szövetségbe kell fűzni a térségeinkben tevékenykedő régiófejlesztési ügynökségeket, azok szakértőit, hatékonyabbá kell tenni a kommunikációt a Brüsszelben tevékenyező szakértőkkel, az EP-képviselőkkel és azok asszisztenseivel. Mivel a területfejlesztés, munkahelyteremtés területén a legfontosabbak a helyi önkormányzatok, regionális szinteken önkormányzati társulások létrehozását támogatjuk. Akik csatlakoznak, szorosabban együttműködhetnek a helyi, kistérségi és regionális fejlesztések tervezése és kivitelezése során. A Regionális Operatív Program keretében a kiértékelést, elbírálást az államigazgatás szintjéről át kell helyezni a megyék szintjére. Országos szintű döntés csupán a tekintetben szükséges, hogy a Regionális Operatív Program keretében a megyék mekkora kerettel rendelkezzenek. Kívánatos lenne bővebb keretet biztosítani a hátrányos helyzetű megyéknek.
Az MKP a regionalizmus élharcosa Szlovákiában
5. A vidék fenntartható fejlődése: élni, művelni és védeni Tudatában vagyunk annak, hogy választóink többsége a vidéki régiókban él. Az MKP ezért hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a vidék, a mezőgazdaság, a környezet és a természet fenntartható fejlődésére. Célunk a vidék harmonikus fejlődése. Megfelelő megélhetési lehetőséget, egészséges környezetet, tiszta, levegőt, tiszta vizet szeretnénk biztosítani mindenki számára. A szlovákiai vidéki régiók többségében mind a gazdaság, mind az életminőség mutatói az utóbbi években romlottak. A lakosság a városi polgárokhoz és néhány fejlettebb régióhoz képest sebezhetőbb, jövedelemi helyzete, munkaerő-piaci esélye rosszabb, bizonytalanabb. A vidék az ott élőknek, főként a fiataloknak nem nyújt vonzó perspektívát, így a lakosság számának csökkenése és a falvak elöregedése tovább zajlik. A dél- és kelet-szlovákiai járásokban ehhez még a környezetvédelmi infrastruktúra – a vízvezeték, a csatornahálózat, a hulladékgazdálkodás hiánya is hozzájárul. Mindezeken javítani szeretnénk. A vidéken élő embereknek is olyan munkahelyekre van szükségük, amelyek biztosítják a megélhetést. A mezőgazdasági vállalkozóknak az uniós szabályoknak is megfelelő, munkaerőt alkalmazni tudó, versenyképes piaci szereplőknek kell lenniük. Ugyanakkor a munkanélküliség magas aránya ellenére már most hiány van mezőgazdasági gépészekből, mesterekből. A mezőgazdaságot ellátó iskolarendszer leépült, a drága és hatékony 10
gépeket nincs, aki kezelje és karbantartsa. Ezért támogatjuk a szakemberképzést, a mostani magyar tannyelvű szakiskolák fenntartását, még ha alternatív tantervekkel is. A mezőgazdaság jelentős szerkezeti változásokon ment keresztül az elmúlt időszakban. A tulajdonviszonyok lényegesen megváltoztak a helyi lakosok hátrányára, megjelent a külföldi tőke és a külföldi vállalkozók is. Mindez a helyi termelők számára kiegyensúlyozatlan versenyhelyzetet jelent. A kitermelt termékeik iránt csökkent az érdeklődés, alacsonyak a felvásárlási árak, az EU tagországaiban létező különböző kifizetések és dotációk miatt a hazai termékek nem versenyképesek, a termelők néhány kereskedelmi vállalattól függenek. A belépő anyag és energia ára viszont nem csökkent, az öntözés szinte luxus lett, a tárolási költségek nőttek, a hazai kézben lévő feldolgozóipar hiányzik. A bevételek és kiadások közt az „olló” tovább nyílt. Mindezen változtatni akarunk. Elsőrendű feladatként fogjuk fel a termőföld védelmét és a termőföldhöz való ragaszkodást. A föld nemcsak termelőeszköz, hanem a vidék megtartó ereje is. Célunk, hogy a helyi lakosok ne a föld eladását vagy bérbeadását tartsák egyedüli lehetőségnek, hanem annak megművelését. Földeladások esetén a hazai termelők földvásárlási lehetőségeinek bővítését támogatjuk. Terveink közt szerepel egy földvásárlási alap létrehozása. Felülvizsgáljuk a külföldi személyek földszerzésének szabályzóit az EU más országainak tapasztalatai alapján. Elengedhetetlennek tartjuk a földtulajdonviszonyok rendezésének felgyorsítását és a parcellaazonosítás mielőbbi befejezését (ROEP), a csereszerződések igazságos szabályozását. A mezőgazdaság újraélesztése céljából mindent megteszünk a konkurenciaképesség növelése érdekében. Átértékeljük a földadórendszert, hogy az ne korlátozza a versenyképességet. A termelés buzdítása érdekében az elsőrendű feladat az EU-val való tárgyalás annak érdekében, hogy a mezőgazdasági támogatások még 2013 előtt olyan szinten legyenek, mint ez a régi EUtagországokban van. Keresni fogjuk a hazai termékek megfelelő áron való biztonságos értékesítésének módjait. Ehhez tartozik a hazai termékek intenzív propagálása, az üzletláncok statisztikai mutatóinak újraértékelése, valamint felvásárlási szokásainak szabályozása. Célunk, hogy az üzletláncok – Magyarországhoz hasonlóan – fogalmazzanak meg egy etikai kódexet, amellyel biztosítanák a hazai termékek magasabb arányú felvásárlását. Támogatjuk a kamarákon belül döntőbíróság létrehozását az egyenlő esélyek biztosítására. Az államtól és az EU-tól követelni fogjuk az intervenciós mechanizmusok hatásfokának és rugalmasságának növelését. Keresni fogjuk az értékesítési társulások megalakulását és az ezek működését segítő lehetőségeket. Támogatjuk a mezőgazdasági termékek helyi és kiskörzeti értékesítésének megerősödését is, a helyi piacok újraélesztését támogató szabályzókat egyszerűsíteni kell. Bátorítani fogjuk azokat, akik a helyi, eddig kihasználatlan lehetőségeket szeretnék fejleszteni, például mezőgazdasági családi vállalkozások létrehozását és bővítését, zöldség, gyümölcs és szőlő termesztését, kereskedelmi, turisztikai céllal borospincék felújítását, új erdők telepítését. A komplex vidékfejlesztés természetesen magába foglalja a kitermelt termékek helyi vagy kistérségi feldolgozásának lehetőségeit. Támogatjuk a kisüzemi kapacitások és technológiák fejlesztését, valamint ipari parkok létesítését is, melyek emelnék a vidék megtartó erejét új vidéki munkahelyek létrehozásával. Keresni fogjuk azokat a támogatási rendszereket, amelyek a mezőgazdasággal szorosan összefüggő tevékenységeket is fejlesztenék. A vidék vonzerejének növelése érdekében segíteni 11
fogjuk a kézműves tradíciók újjáélesztését, az öko- és a falusi turizmus feltételeinek javítását, tájházak létrehozását vagy felújítását, a községek területén előforduló műemlékek és nevezetességek védelmét, a természetvédelmi nevezetességek propagálását. Az ilyen jellegű vidékprogram egyben erőteljes környezetvédelmi stratégia is. Csökkentheti ugyanis a sokszor több ezer kilométernyi szállítást, a tartósító műveleteket, a csomagolóeszközök fölös mennyiségű használatát és megsemmisítését. A kisebb gazdaságokban a jelentős mennyiségű, megsemmisítésre ítélt anyag környezetbarát módon a termelési folyamataiban felhasználható. Támogatni fogjuk az ökológiai termelést, az alternatív energiaforrások kiaknázását, főleg a bioüzemanyagok gyártására szolgáló növények termesztését, az alacsony minőségű földek befásítását biomassza-termesztés céljából. A mai Európában a fenntartható fejlődés irányelve vitathatatlan prioritás, a megfelelő környezet gazdasági tényező és vonzóerő. A fenntartható fejlődés feltétele a gazdasági ágazatok esetleges nyomásaitól független környezeti államigazgatás megőrzése. A környezetvédelmi infrastruktúra hiánya gátolja a régiók gazdasági fejlődését, gyengíti a versenyképességet, ami éppen a dél- és kelet-szlovákiai járásokban mutatkozik a leginkább. Az MKP ezt a lemaradást a 1998-2006-os választási időszakokban számszerűleg kimutatható mértékben enyhítette, lényegesen több környezeti beruházással jelent meg ezekben a régiókban. Az MKP alapvető környezetpolitikai célja továbbra is hathatósan támogatni a környezetvédelmi infrastruktúra kiépítését (vízvezeték, csatornahálózat, víztisztítók, hulladékgazdálkodás), ezt a legelmaradottabb dél-szlovákiai járásokban legalább a szlovákiai átlagra emelni, és ezáltal versenyképessé tenni eme régiókat is. Ezenkívül, főleg a kisebb településeken támogatni fogjuk a helyi vízkészletek felhasználását és a házi szennyvíztisztítók alkalmazását is. Külön figyelmet szentelünk legértékesebb természeti kincsünk, a Csallóköz vízkészletének megóvására. Ellene vagyunk a Barátság kőolajvezeték a Slovnaft és a Schwechati kőolajfinomítók közötti új szakasza és más környezetkárosító beruházásoknak. Ugyanakkor megköveteljük az átrakodó, a Barátság és az Adria kőolajvezetékek azon szakaszai biztonságának növelését is, amelyek a megépítésük óta több tucat kilométer hosszan a Csallóközi Vízvédelmi Területen a pozsonyi kikötőből valamint a Feketevíztől a Slovnaft-ig, a Vág, a Nyitra, a Garam, az Ipoly, a Sajó ártereit szelve, a Szlovák Karszt Nemzeti Park területén, az Ungvidék és más értékes területeinken fut keresztül. Célunk, hogy felgyorsuljon az országos árvízvédelmi program megvalósítása, főleg a Csallóközben, a Mátyusföldön, az Ung-vidéken és Bodrogközben. Támogatni fogjuk a hulladékgazdálkodás korszerű formáit, ez munkahely-teremtési lehetőséget is magában foglal. Segíteni fogjuk azokat, akik ebben vállalkozni szeretnének, beleértve az Újrahasznosítási Alaphoz beadott tervezetek támogatását is. Közös kincsünk, kulturális örökségünk, nemzeti és területi identitásunk elválaszthatatlan része a minket körülvevő táj és természet sokrétűsége. Valljuk, hogy a természet és a táj értékeinek megőrzése nemcsak a biológiai élet fenntartását biztosító feltétel, hanem – az idegenforgalom, a falusi turizmus révén – fejlesztési tényező. A vendég nem vágyakozik lepusztult, csúnya, kopasz tájra. Ez fokozottan érvényes Dél-Szlovákia mezőgazdasági területeire, ahol különös figyelemmel és szeretettel kell kezelnünk minden eddig megmaradt mezsgyét, facsoportot, erdőt, mocsarat, vizet, patakot. Ezért fejleszteni fogjuk a régiók hagyományos tájképét is figyelembe vevő ökológiai 12
tájtervezést. Támogatni fogjuk azokat a kompenzációs mechanizmusokat is, amelyek a magánszemélyeket természetbarát, kevésbé intenzív földhasználatra serkentik. Ezekre a célokra jelentős EU-pénzforrások is igénybe vehetők. Összegezésképpen tehát olyan fenntartható vidékfejlesztési programot kívánunk megvalósítani, amely a mezőgazdaság és a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vidéki vállalkozások együttes fejlesztésén keresztül, a kistérségi együttműködések kihasználásával széles rétegeknek nyújt esélyt a felemelkedésre, ad lehetőséget a kistelepüléseken élők életminőségét és környezetét meghatározó tényezők átfogó javítására, a vidéki élet becsületének helyreállítására.
Az MKP a vidék pártja
6. Szolidárisak vagyunk Az MKP a társadalmi szolidaritás pártja. Elutasítjuk az olyan politikát, amely az egyes szociális rétegeket és a különböző társadalmi csoportokat egymás ellen hangolja. Odafigyelünk és támogatjuk a fiatalokat, mert ők a jövő letéteményesei. Aktív családpolitikát hirdetünk, ezzel lehet kezelni a demográfiai problémákat. A babakötvények bevezetése mellett az MKP támogatja az újszülöttközpontok kiépítését. Célunk, hogy a családpolitika része legyen a családbarát adózási rendszer is. Az MKP olyan speciális állami intézmény létrehozását szorgalmazza, amelynek keretén belül a családot érintő ügyek (pl. gyermektartás) átfogóan intézhetőek. Célunk, hogy az állam részéről ne érje anyagi diszkrimináció azokat, akik a gyermeknevelés mellett részmunkaidőben munkát vállalnak. Az MKP támogatja az adó és járulékok beszedésének intézményes egységesítését. Fontos feladat a járulékok fokozatos csökkentése. Ez új munkahelyeket teremt, az ország versenyképességének növelését is szolgálja. Az MKP feladatának tekinti, hogy egyszerűbbé tegye a fogyatékkal élők, illetve szociálisan rászorultak hivatali ügyintézését. A szülőföldön való boldogulás elősegítésének hívei vagyunk, ellenezzük a tartós kivándorlást és elvándorlást. A leköszönő kormány költséges intézkedésekkel inkább a külföldön maradottak hazacsábítását tartja szem előtt, ahelyett, hogy megfelelő környezetet alakítana ki ahhoz, hogy az otthon maradtak ne hagyják el tartós jelleggel az országot. Szülőföld és jövőkép – szól az MKP üzenete a választói számára. Rugalmas foglalkoztatáspolitikára törekszünk, a munkatörvénykönyv indokolatlan szigorúságának feloldásával, a részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzésével, a kisállamokban bevált módszerek (pl.: flexecurity) alkalmazásával. Támogatni kívánjuk a leszakadt vagy leszakadó félben levő régiókban való letelepedést, az esélyek ottani növelését, az életminőség javítását. A szegénység elleni harc keretein belül az MKP támogatja a környező országokban – mint pl. Ausztriában és Magyarországon – már alkalmazott 13
szociális kártya, szociális föld és szociális üzletek intézményének bevezetését. Ez segíthetné a szociálisan hátrányos helyzetűek életfeltételeinek javítását. A fiatalok számára tanulmányi ösztöndíjrendszerek megteremtését és kibővítését tervezzük, a tehetséggondozásról sem megfeledkezve. Könnyíteni kívánjuk a fiatalok bérlakáshoz jutásának lehetőségét, továbbfejlesztve a bérlakásépítési programot. Az MKP elkötelezett híve a jelenlegi politikai hatalom állandó kereszttüzébe került második nyugdíjpillér stabilizálásának. Ezzel fokozni akarjuk a fiatal generáció felelősségérzetét saját jövője érdekében. A fiatal pályakezdők számára ezért szeretnénk újra kötelezővé tenni a nyugdíjrendszer második pillérébe való belépést. Törvénymódosítással pontosítani kívánjuk a második pillérből származó életjáradék kifizetésének módját. Fél évről öt évre javasoljuk visszaállítani a nyugdíjalapok teljesítményének ellenőrzésére vonatkozó időszakot, helyreállítva a második nyugdíjpillér indulásakor érvényes eredeti állapotot. A jelenleg érvényes, féléves bázison értékelt magán-nyugdíjpénztári teljesítmény ugyanis ellehetetleníti a hosszú távon magasabb hozammal járó részvényekbe való befektetést. Ez veszteséget okoz a II. nyugdíjpillér ügyfelei számára, csökkenti ugyanis megtakarításaik értékét. Abból kiindulva, hogy a nyugdíjrendszer első és második pillére összefügg, javasoljuk a második pillérből származó megtakarítás kifizetését akkor, ha az ügyfél teljesíti az első pillérből származó nyugdíj kifizetésének feltételeit. Ebben az esetben megszűnne a 15 év takarékossági idő. A több pilléres rendszerre való támaszkodás Európában bevett gyakorlat, amely megteremti a fiatalok későbbi anyagi biztonságát. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban az MKP mérlegeli az egységes nyugdíjrendszerre való fokozott átállást, amely a fegyveres testületekre is vonatkozna. Az MKP támogatja a 13. havi nyugdíj bevezetését az állam pénzügyi lehetőségeinek megfelelően. Valljuk, hogy a jelenlegi karácsonyi nyugdíj-kiegészítés változtatásokat igényel, ugyanis a létező rendszer alapján minden rászoruló nem tarthat rá igényt. Gondolva az idősekre, az MKP szeretné visszaállítani a nyugdíjas otthonok közti egészséges konkurenciát, mely elősegítené, hogy minden igénylő a lakóhelyéhez legközelebb kaphasson ellátást. Elutasítjuk a jelenlegi kormány által bevezetett rendszert, mely szerint csak önkormányzati kézben levő intézmények kaphatnak megnövelt támogatást. Ez a többi intézmény rovására, valamint az ellátást igénylő idős emberek kárára történik.
Az MKP a társadalmi szolidaritás pártja
7. Egészségügyi program Az egészség a legnagyobb érték az egyén és a társadalom számára. Ennek tükröződnie kell a társadalmi javak elosztásában, az egészség és az egészségügy jobb anyagi és társadalmi megbecsülésében. Tekintettel Dél-Szlovákia az országos átlagnál is rosszabb egészségügyi 14
statisztikáira (rövidebb átlagéletkor, rosszabb halálozási mutatók, a lakosság elöregedése, munkanélküliség) az MKP programjában az egészségügy fontos szerepet kap. A járóbeteg-ellátást tartjuk az egészségügyi ellátás gerincének és legfontosabb alkotóelemének. Mind az általános, mind a szakorvosi rendelőhálózat területi hozzáférését biztosítani kell. Fontosnak tartjuk az orvosok továbbképzését és belföldön tartását, jobb anyagi megbecsülését. A járóbetegellátás legfontosabb elemei közé soroljuk a szabad orvosválasztás elvét. Szükségtelennek tartjuk az újbóli körzetesítést és a beutalórendszert. Kiemelt fontosságúnak tartjuk az egészségügyi felvilágosítást, a megelőző programokat, az egyén cselekvő hozzájárulását egészségének megőrzése érdekében. Az MKP elfogadja mind az állami, mind a megyei, mind a városi tulajdonban lévő kórházak, valamint a magánkórházak létjogosultságát. Elutasítjuk az állam azon beavatkozásait, amelyek figyelmen kívül hagyják a szakmai és területi hozzáférhetőséget. Az egyetemi kórházak részvénytársasággá való átalakulása javítana a gazdálkodásukon is. Az egészségügyi ellátást olyan szolgáltatásnak tekintjük, amelyre minden polgárnak alapvető joga van. Ezt a kérdést nem csupán gazdasági szempontból kell megközelíteni, hanem figyelembe kell venni a paciens érdekeit és a regionális elveket is. Az MKP támogatja a több-biztosítós rendszert. Fontosnak tartja mind az állami, mind a magánbiztosítók jelenlétét és szabad versenyét a biztosítási piacon – az Egészségbiztosítást Felügyelő Hivatal felügyelete mellett. Tekintettel a rendelkezésre álló szűkös pénzügyi forrásokra elfogadhatónak tartjuk a magántőke bevonását a biztosítási rendszerbe, különösen a kiegészítő egészségbiztosításba. Szorgalmazni fogjuk, hogy az állam tartsa be korábbi kötelezettségeit, és saját biztosítottjai után a minimálbérnek a jelenleginél magasabb százalékát fizesse (nyugdíjasok, munkanélküliek, gyerekek). Javasolni fogjuk, hogy az egészségügyi járulék éves elszámolását a munkáltató helyett az egészségügyi biztosító végezze el. A mai gyakorlat ellentétben áll minden, a közhivatallal szemben megfogalmazott demokratikus elvárással és igénnyel. A pénzzel mindig az számoljon el, aki azt elkölti és nem fordítva. Növelni kívánjuk a megyei főorvosok szerepét a készpénzfizetésű szolgáltatások körének meghatározása és egységesítése során.
egészségügyi
Az MKP programja az egészséges ember, az egészséges család és az egészséges nemzet
8. Oktatás és ifjúságpolitika Oktatáspolitikai alapelveink Meggyőződésünk, hogy minden ember számára a tudás megszerzésének legjobb műhelye az anyanyelven oktató és nevelő iskola. Ezért arra fogunk törekedni, hogy lehetőleg minden magyar 15
gyermek anyanyelvű oktatásban részesüljön az óvodától az egyetemig. Ezután is az oktatásügynek azt a formáját támogatjuk, melynek alapelvei a szabad iskolaválasztás, az esélyegyenlőség, az iskolafenntartói pluralizmus, a decentralizált irányítás, az átlátható finanszírozás és természetesen a pedagógus szabadsága, ugyanakkor felelőssége szintjének növelése, azaz az iskola autonómiájának érvényesítése.
Óvodák és alapiskolák A gyermekek nevelésének – szellemi képességeik megalapozása és fejlesztése szempontjából – az első és talán legfontosabb helye az anyanyelven nevelő óvoda. Az óvodai nevelésnek a gyermek beiskoláztatása előtti szakaszát tartjuk a leghatékonyabbnak. Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda és az általános iskola alsó tagozata törvényes garanciával megmaradjon a kistelepüléseken, ezért továbbra is támogatni fogjuk az óvodai és iskolai beiratkozási programokat, az iskolabusz-programot és kísérletet teszünk az ún. ingázó pedagógusok rendszerének bevezetésére.
Iskolaközpontok, hozzáférhetőség Középiskolai hálózatunk megtartása és bővítése érdekében támogatjuk az ún. iskolaközpontok létrehozását, valamint azon jogi keretek bővítését, melyek lehetőséget adnak akár óvoda, általános és középiskola közös vagy összevont működtetésére. A fenntartók és intézmények közti párbeszéd és együttműködés hatékonyságának növelését fontos jövőbeli feladatnak tekintjük, nemcsak helyi, hanem a regionális önkormányzatok szintjén is. Célunk növelni a művészeti alapiskolához, a szabadidőközpontokhoz és a napközi otthonokhoz való hozzáférhetőség lehetőségét, akár ezek finanszírozásának és a szülői hozzájárulás rendszerének módosításával.
Minőségi oktatás, versenyhelyzet Az Európai Unió egyre nagyobb versenyhelyzetbe hoz egyént, közösséget és nemzeteket is. Ugyanilyen helyzetbe kerülnek iskoláink is. A sikerhez vezető út a minőség fejlesztése, az önmagával és másokkal szemben is igényes, szakmailag jól felkészült pedagógus, a modern információs és kommunikációs technológiák rendszeres használata, innovációs módszerek alkalmazása – természetesen „a tábla és a kréta”, no meg a pedagógus személyisége. Az európai polgár mozgástere kibővül, ezért fontosnak tartjuk az idegennyelv-oktatás hatékonyságának növelését. A munkaerőpiacon a versenyképesség eléréséhez mindenkinek szüksége van az anyanyelvén túl a régióban használatos fontos nyelv – esetünkben ez a szlovák – és legalább egy világnyelv ismeretére. Ugyanakkor mérlegelni kell az ún. második idegen nyelv bevezetésének időpontját, illetve oktatásának intenzitását az alapiskolai képzésben.
Tehetséggondozás Különös figyelmet kell szentelnünk a tehetséggondozásnak, a tanulmányi versenyek integrálásának, és ezek támogatási rendszere megteremtésének. A kor embere élete folyamán háromszor-négyszer pályaváltoztatásra kényszerül. Ezért az életen át tartó tanulás és képzés hívei és támogatói vagyunk, a következő években ennek intézményi kereteit kívánjuk bővíteni. 16
Deformációk eltávolítása A leköszönő kormány oktatáspolitikájának helyrehozatala, a szakmailag megalapozatlan gyakran nacionalizmussal átitatott döntések megváltoztatása és az egyes deformációk eltávolítása is fontos feladataink közé tartozik. Ezek közé soroljuk elsősorban a következőket: - az oktatási minisztériumban vissza kell állítani a nemzetiségi főosztályt, ahol a feladatok elvégzését a nemzetiségi oktatásügy sajátosságait ismerő munkatársakra kell bízni - az oktatási miniszter nemzetiségi oktatásügyekkel kapcsolatos tanácsadó testületét reális
alapokra helyezve fel kell újítani - módosítani kell az új közoktatási törvény okozta torzulásokat, elsősorban a tankönyvkiadás és tankönyvhasználat terén, a földrajzi és helységnevek anyanyelvi használatának módját, valamint az iskolatanácsok összetételét, illetve azok önkormányzatisági elvének csorbulását - rendezni kell iskoláink megnevezésének és megjelölésének problémáját - az államnyelv védelméről szóló törvénymódosítás okozta deformációk közül az oktatásügy terén meg kell változtatni a pedagógiai dokumentáció vezetésének szabályzását. Új feladatok, új célok Az MKP fontosnak tartja új feladatok és célok megfogalmazását is. Egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük a magyar iskolák háttérintézmény-rendszerének kiépítését. Nemcsak az állami pedagógiai intézetre vagy a módszertani központokra gondolunk, hanem a szakképzést támogató intézet nemzetiségi tagozatának létrehozatalát is fontosnak tartjuk. A közoktatási törvény módosítása során az igazi tartalmi reform végrehajtása a cél, a szakképzésről szóló törvény esetében támogatni szeretnénk az állami költségvetésre is támaszkodható szakképzési alap létrehozását. A pedagógus-életpályamodellel kapcsolatban a továbbképzést szolgáltató intézmények jogi és anyagi esélyegyenlőségét és a kreditrendszer szabályait szeretnénk megerősíteni, illetve megváltoztatni. Az életen át tartó képzésről szóló törvényt pedig ösztönzővé szeretnénk tenni.
Szlovák nyelvoktatás A szlovák nyelvoktatás hatékonyabbá tétele érdekében javasolni fogjuk az osztályok kötelező kisebb csoportokra való bontását, valamint a szlovák nyelvoktatás módszertanának haladéktalan korszerűsítését.
EU-s források Iskoláink tartalmi, módszertani és infrastrukturális fejlődése és gyarapodása szempontjából nagyobb figyelmet fogunk szentelni az EU-s anyagi források hatékony és területileg kiegyensúlyozott elosztásának.
Felsőoktatás, kutatás, fejlesztés A felsőoktatás, a tudomány és kutatások, valamit a fejlesztés és innováció terén a minőség és hatékonyság-fejlesztés, valamint az átlátható finanszírozás a legfontosabbak. Bővíteni szeretnénk a 17
bakalári felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdők munkapiacon való érvényesülési lehetőségeit. Támogatjuk a felsőoktatási intézmények közti egészséges versenyt és az együttműködések valamennyi formáját. Elítéljük és harcolni fogunk azon negatív jelenségek ellen, melyek az utóbbi években nálunk is megjelentek: a plágiumok, jogszabályellenes diploma- és titulusszerzések, valamint a törvényellenes tandíj és finanszírozási esetek ellen. Továbbra is a komáromi Selye János Egyetemet tekintjük a szlovákiai magyar felsőoktatás központjának, ugyanakkor fontosnak tartjuk az összes további felsőoktatási intézményt, ahol magyar nyelvű képzés folyik. Támogatjuk ezen intézmények együttműködését és hosszú távon minden olyan kezdeményezést, amely integráló hatással jár. Támogatjuk a Selye János Egyetem minőségi mutatói javításához szükséges feltételek megteremtését, a megfelelő egyetemi fokozattal rendelkező oktatógárda stabilizálását, új tanulmányi programok bevezetését, a doktorandusképzés bővítését és a tudományos, valamint publicisztikai tevékenység elmélyítését. Az elkövetkezendő években az alapkutatások mellett nagyobb támogatásban szeretnénk részesíteni az alkalmazott kutatásokat.
Sport A sport és testmozgás egészségünk megőrzése érdekében mindennapos tevékenységünkké kell, hogy váljon. Ott, ahol erre mód és lehetőség van, támogatjuk az iskolai testnevelési órák számának növelését, illetve a szakköri sporttevékenységet. Fontosnak tartjuk az ifjúsági, szabadidő és tömegsportok finanszírozási rendszerének módosítását és a tehetséges fiatalok felkarolását.
Ifjúságpolitika Az MKP számára fontos a fiatalok véleménye, társadalmi életbe való bekapcsolása. Célunk, hogy lehetővé tegyük számukra érdekeik képviseletét és érvényesítését, hogy új gondolatokkal segítsék a magyar közösség fejlődését, s ezáltal felelős, önálló döntésre, kezdeményezésre képes közösségi létre felkészült állampolgárokká váljanak. Az ifjúság összetett problémakörét intézményes formában kell kezelni. Ennek érdekében a Magyar Koalíció Pártja kezdeményezni fogja, hogy az ifjúság, a fiatalok gondjait az eddigieknél hatékonyabban kezeljék az államigazgatás, a helyi és regionális önkormányzatok szintjén egyaránt. Biztosítani kívánjuk a szlovákiai magyar gyermek- és ifjúsági szervezetek oly mértékű támogatását, amely lehetővé teszi a civil szféra létrejöttét a kisebb szervezetek számára is. A legmegfelelőbb eszköznek a nemzetiségi gyermek- és ifjúsági szervezetek tevékenységének támogatására az elkülönített állami támogatást tartjuk. A fiatalok körében a kábítószer- és alkoholfogyasztás az utóbbi években óriási méreteket öltött, ezért továbbra is a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. Mindent megteszünk a drogkereskedelem visszaszorítására, különös tekintettel iskoláink környékére. Javasoljuk az alkohol- és dohánytermékárusok ellenőrzésének szigorítását a kiskorúak védelmének érdekében.
Az MKP az anyanyelvi oktatás és a minőségi művelődés pártja
18
9. Identitásunk alapja az anyanyelv és a kultúra Értelmes jövő A kultúra az azonosságtudat, az önbecsülés alapköve, a közösségek, nemzetek létének és megmaradásának biztosítéka, de egyben a fejlődés legfőbb forrása is, ha azt a mindennapi életünk szerves részévé tudjuk tenni. Az elmúlt négy év kormányzati időszakában tanúi lehettünk, hogy a kisközösségek összetartó ereje gyengül, a kultúra állami támogatása csökken és kiszámíthatatlanná válik, az anyanyelvhasználatot visszaszorítják a közéletben. Emellett megtapasztalhattuk az egyre türelmetlenebbé váló asszimilációs, illetve nemzetállami törekvéseket is. Célunk ezen változtatni egy olyan kulturális közeg létrehozásával, amely egészségesen nyitott, érzékeny a környezete iránt, befogadó, szolidáris és toleráns, ugyanakkor érték- és hagyományőrző. Fontos célnak tartjuk az identitáserősítő, asszimiláció-ellenes programok beindítását, további fejlesztését. Az MKP célul tűzi ki a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényjavaslat kidolgozását és parlamenti jóváhagyását. Anyanyelvünk Nemzeti közösségünk megmaradásának legfontosabb tényezője a magyar nyelv. Ezért szorgalmazzuk a magyar nyelv széles körű közéleti használatát, fejlődése feltételeinek javítását, társadalmi megbecsülésének növelését. Elvárjuk a Szlovák Köztársaságtól, hogy politikáját, jogalkotását és gyakorlatát a nyelvi kartában és más nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinek megfelelően alakítsa, az ajánlásokat maradéktalanul alkalmazza, és ne gördítsen jogi akadályokat nyelvünk használata elé. A magyar nyelv váljon regionális nyelvvé Szlovákiában. Önálló magyar közművelődés Fontos kihívásnak tartjuk az önkormányzatok jogköreire és a magyarlakta régiók adottságaira épülő kultúrpolitika törvénybe foglalását és megvalósítását. Ebben a párt jogalkotói és közvetítő szerepe mellett a szakmai és társadalmi szervezetek tudnak hatékonyan szerepet vállalni. Fontosnak tartjuk a hátrányos helyzetű térségek, a szórvány és kulturális (szubkultúrák) peremvidékek szükségleteinek megkülönböztetett támogatását, valamint a magyarul beszélő romák (romungrók) művelődési igényeinek megoldását és integrálását a magyar intézményi hálózatba. Kulturális turisztikai szövetségek Támogatjuk egy Dél-Szlovákiára kiterjedő és határon átívelő kulturális turisztikai érdekszövetség kialakítását, melyben a kulturális idegenforgalomra építő gazdasági szereplők és a kulturális szolgáltatók érdekei találkoznak.
19
Kulturális civil társulások, egyesületek Megfelelő támogatásban kell részesíteni a különböző kulturális szervezetek, civil társulások, műkedvelő és hagyományőrző csoportosulások tevékenységét. Lehetőséget kell biztosítani a civil szervezetek, a népi hagyományőrzők, a színházi és irodalmi életben tevékenykedők, valamint a képzőművészek és fotósok számára a regionális és országos bemutatkozásra, megmérettetésre. Sajtó, tömegtájékoztatás Minden állampolgárt megillet az anyanyelven való szabad tájékozódás és véleménynyilvánítás joga, melynek záloga a szabad tömegtájékoztatás és az újságírói szabadság törvényi garantálása. Szorgalmazzuk az önálló magyar nyelvű közszolgálati rádiós és televíziós sugárzás kiépítését, ugyanakkor fontosnak tartjuk további kisebbségi nyelvű regionális és helyi televízió- és rádióstúdiók létrehozatalát és működésük támogatását. A magyar-szlovák kulturális együttműködés Nagyon fontos a nemzeti kisebbségek kultúraközvetítő szerepe, ezt azonban sohasem alárendelt, megtűrt értelemben, hanem mindig partneri viszonyként kell értelmezni. A kultúrák kölcsönös megismerése segíthet az előítéletek lebontásában. Szorgalmazzuk a közös történelmi szembenézést, különös tekintettel a 19. és 20. századra. Szlovákia egész társadalmára érvényes feladatunknak tekintjük egy olyan tudatos és programszerű munka elindítását, amelynek célja a szlovák társadalomban általánosan elterjedt magyarellenes előítéleteinek eloszlatása. Törvényalkotás Olyan törvények megalkotásában vagyunk érdekeltek, amelyek biztosítják a magyarok által lakott régiókban a kultúrák és nyelvek egyenrangúsítását, melyhez – a nemzetközi szervezetek ajánlásai alapján – törvényt kell alkotni a kisebbségi közösségek közjogi státusáról, a kisebbségi nyelvhasználatról, a kultúra finanszírozásáról, a Csemadokról és a Művelődési Intézetről. A magyar-szlovák viszony javulása és a jószomszédi kapcsolatok érdekében elkerülhetetlennek tartjuk az államnyelvtörvénynek a magyar nyelvhasználatot korlátozó, a szlovák nyelvnek a kisebbségi nyelvekkel szembeni ideológiai felsőbbrendűségét megvalósító rendelkezései módosítását európai szellemben. A 21. századhoz méltó módon, a hangsúlyt át kell helyezni az anyanyelvhasználathoz fűződő nyelvi jogok lehető legteljesebb biztosítására.
Az MKP úgy tekint a kultúrára, mint az önmegmaradás zálogára
20
10.
Államigazgatás, önkormányzatok
A szlovák parlament jóváhagyta és 2007 szeptemberétől életbe lépett a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának összes paragrafusa, és ezzel lehetővé vált, hogy korszerű, európai, a szubszidiaritás elveire épülő önkormányzatok működjenek Szlovákiában. A MKP vállalja, hogy javaslatait, véleményeit a Charta szellemében fogja megfogalmazni, és kezdeményezi az ezzel ellentétes törvény módosítását. Vállaljuk, hogy a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának védőügyvédje leszünk, mert meggyőződésünk, hogy csak az e szellemben megfogalmazott önkormányzati gyakorlat tud korszerű, hatékony és európai szellemű önkormányzatiságot biztosítani Szlovákiában.
Szabadabb anyanyelvhasználatot Az MKP fontosnak tartja, hogy az önkormányzatok gyakorlatában hangsúlyt kapjon a szabad anyanyelvhasználat. A nyelvtörvény legjelentősebb ellenszere a félelem nélküli anyanyelvhasználat az élet minden területén, különös tekintettel a hivatalos ügyintézésre. A félelem, a bizonytalanság érzete nyelvünk használatakor azt eredményezheti, hogy nyelvünk elsorvad, csak az otthoni kommunikáció eszközévé válik, és fokozatosan kiveszik a közéletből, a hivatalos ügyintézésből. Az MKP felvállalta e problémakör orvoslását, harcol nyelvi jogainkért, a szabad anyanyelvhasználatért az önkormányzatok területén is. Támogatjuk képviselőink, polgármestereink azon törekvését, hogy a hivatalos megnevezések, köztéri megnevezések és egyéb tájékoztató jellegű feliratok az államnyelv mellett magyar nyelven is megjelenjenek. Egyéb kiadványok esetében, valamint a községek honlapján az információk teljes köre jelenjen meg kisebbségi nyelven is, még akkor is, ha ez nyilvánvalóan többletköltségeket, nagyobb odafigyelést igényel. Az MKP kormánytagsága esetén – a kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel összhangban – biztosítja a magyar nyelv használatát az államigazgatásban.
Egyszerűbb (elektronikus) ügyintézést Az állampolgárok ügyeinek egyszerűsített és hatékonyabb intézése érdekében szorgalmazni fogjuk az államigazgatási hivatalokban az ügyek egy helyen való intézésének lehetőségét. Továbbra is támogatjuk az elektronikus kormányzás (e-government), az informatizáció vívmányainak használatát önkormányzataink munkájában, a polgár–hivatal kapcsolat hatékonyabbá tétele érdekében. Szorgalmazni fogjuk, hogy az informatikai operatív program ne csak a községi hivatalok számítógépes felszereltségét segítse elő, hanem biztosítsa a községeken belül a gyors adatáramlás feltételeit is optikai hálózatok alkalmazásával. Támogatjuk a Szlovákiai Falvak és Városok Társulásának igyekezetét, miszerint a kisebb községek számára egy központi adat és programbank biztosítsa a megfelelő és szükséges szoftverek használhatóságát, megkímélve ezzel az egyes községek e célra fordítandó kiadásait.
Európai támogatások méltányos és arányos felhasználása Szlovákiában gondok vannak az európai pénzügyi alapok alkalmazásával. Hiányzik az átláthatóság, a tiszta verseny a pályázatok elbírálásakor, a szabályozás nagyon sok kis község számára megnehezíti, illetve bizonyos esetekben lehetetlenné teszi az alapok használatát. A leköszönő 21
kormány előnyben részesítette a nem magyar községek infrastruktúra-fejlesztését. Ezen belül külön előnyt élveztek a kormánypárti vezetéssel rendelkező községek. Az MKP továbbra is kritikus figyelemmel fogja kísérni a pénzügyi alapok felhasználását, s továbbra is figyelmeztetni fog minden olyan jelenségre, amelyek veszélyeztetik az európai pénzügyi alapok tiszta, transzparens felhasználását. Célunk továbbá, hogy az európai támogatások felhasználása terén csökkenjenek a bürokratikus eljárások. Tudatosítjuk, hogy a gazdasági krízis miatt sok község még az 5%-os társfinanszírozást sem tudta vállalni, és jelentős akadályokat okoz a végrehajtás alatt levő pályázatok utófinanszírozása is. Azon leszünk, hogy a községek hitelképességét ne rontsa az elnyert EU-s pályázatok finanszírozása. Legalább a Mezőgazdasági Minisztérium Vidékfejlesztési Programjából támogatott községek esetében a kormánynak meg kell térítenie az ÁFA-t (DPH).
Községek együttműködése Az MKP támogatni kívánja a községek európai együttműködését. Olyan programokat támogatunk, amelyek a mi községeink együttműködését segítik elő a szlovák-magyar határszakaszon akár az európai, akár a szlovákiai pénzügyi források segítségével. Célunk, hogy a községek polgármesterei, önkormányzatai felkészültek legyenek az ilyen programok alkalmazására. A határmenti térségekben ösztönözzük a határon átnyúló, Európai Területi Együttműködési Csoportosulások (ETECS – EGTC) létrehozását és működtetését.
Továbbképzések Ehhez és általában az önkormányzati munka fejlődéséhez is rendkívül fontos, hogy polgármestereink, önkormányzati szakembereink tovább képezzék magukat, ebben a szakmában is az tud jobban érvényesülni, aki felkészült, tapasztalatokkal, ismeretekkel rendelkezik. A MKP segíteni fogja az önkormányzati szakemberek továbbképzését, és a hátrányos helyzetben lévő régióink felzárkózását.
Fizetésképes önkormányzatokat A gazdasági válság leküzdése, illetve annak – helyi és regionális szinten egyaránt mutatkozó – negatív hatásainak minimalizálása községeink életében a MKP egyik legfontosabb feladata a jelenlegi időszakban. Célunk egy olyan program kidolgozása, amely segít a községeknek, megyéknek a válság leküzdésében, és megakadályozza, hogy településeink fizetésképtelené váljanak, illetve csődbe jussanak. Sok község pénzügyi helyzete azt sem engedi meg, hogy az európai projektek társfinanszírozását biztosítsák. Ez a helyzet negatívan hat a régiók közötti különbségek felszámolásában, sajnos elsősorban a magyarlakta vidékek és a keleti országrész kárára. Mivel a polgárok ügyes-bajos dolgaikat a hozzájuk legközelebb álló közigazgatási egységekben – vagyis a helyi önkormányzatokban – intézik, ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy községeink ne váljanak működésképtelenné. A magánszemélyek és magánvállalkozók jövedelemadójának településekre irányuló elosztását javasoljuk átértékelni úgy, hogy megszűnjön a dél-szlovákiai községek diszkriminációja a tengerszint feletti magasság együtthatójának megváltoztatásával. 22
Az átruházott hatásköri feladatok ellátásakor a községeknek megfelelő pénzügyi fedezettel kell rendelkezniük (különös tekintettel az építésügyi hatáskörökre). További önkormányzati decentralizációt csak pénzügyi fedezet biztosítása mellett tudunk támogatni.
Természetes régiókat Nem tartjuk megfelelőnek és hatékonynak az ország regionális felosztását. Meggyőződésünk, hogy egy a természetes tájegységekre, gazdasági vonzáskörzetekre, valamint a helyi identitásra épülő és azt erősítő regionális felosztás sokat segíthetne a régiók gazdasági fejlődésében, a turisztikai lehetőségek fejlesztésében, végső soron az ország fellendítésében is. Az MKP támogatni fogja a természetes régiók kialakítását az országon belül. Három megyei választás eredményeit elemezve tudjuk, mennyire negatív számunkra a jelenlegi választási törvény. Szorgalmazni fogjuk e törvény módosítását úgy, hogy a megyei elnököt is egykörös választásokban válasszák a választópolgárok, így a mi jelöltjeinknek is esélye lehetne a megyei elnök posztjának betöltésére.
Az MKP az emberközpontú államigazgatás és önkormányzatiság pártja
11.
Európapolitika, külkapcsolatok és a nemzetközi biztonság
Európai Unió, Európa Tanács, EBESZ Az MKP-nak továbbra is érdeke az Európai Unió fenntartása és hatékonyságának növelése. A Lisszaboni Szerződés elfogadása új történelmi esély minden tagország polgára, így a szlovákiai magyarság számára is. Újabb lehetőségek nyíltak az emberi-kisebbségi jogok érvényesítésére, a hátrányos helyzetek leküzdésére. A határok korlátok nélküli átjárhatósága új kapcsolattartási, fejlesztési lehetőségeket teremt. Az MKP azon lesz, hogy ezeket az esélyeket minél inkább a régiók, a falvak és városok, a kis- és középvállalkozók és a polgárok érdekében hasznosítsa. A kohéziós, a strukturális alapok, az Európai Szociális Alap forrásait minél megbízhatóbban és célszerűen kell felhasználni. Támogatjuk továbbra is Horvátország mihamarabbi csatlakozását az Európai Unióhoz. NyugatBalkán többi országainak pedig segítséget kell nyújtani tagságuk elérése érdekében. Az Európai Unió egyre átfogóbb működése mellett –- tekintettel az emberi és kisebbségi jogok érvényesülésére, valamint a nem EU-országok demokratizációjára –- az Európa Tanács és az EBESZ hatékony működésére továbbra is nagy szükség van. Emellett azon leszünk, hogy az egyes európai vagy világszervezetek kiegészítő jelleggel működjenek, a lehető leginkább elkerüljék a hatásköri átfedéseket és a párhuzamos feladatvállalást. Az MKP szorgalmazza a meglévő nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentumok alkalmazásának folyamatos értékelését és az új kihívásoknak megfelelő módosításukat. Szlovákia kisebbségpolitikája szempontjából az MKP számára külön jelentőséggel bír az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének „Regionalisation in Europe” c. dokumentuma, amelyet 2007. szeptember 14-én fogadtak el. 23
Szomszédságpolitika Mind az EU-ban való sikeres részvétel, mind Kelet-Közép-Európa fejlődésének szempontjából alapfeltétel a térség országainak kiegyensúlyozott, fejlesztésorientált szomszédi viszonya. Ezért célunk, hogy a bilaterális kapcsolatokon túl megmaradjon a Visegrádi Négyek együttműködése. Továbbra is szorgalmazzuk a V4-nek az EU-ban és egyéb nemzetközi szervezetekben való összehangolt fellépését. Emellett viszont természetes folyamatnak tartjuk, hogy a tagországok időnkénti eltérő érdeke miatt a közös fellépés nem mindig megvalósítható. Szorgalmazzuk viszont, hogy ilyen esetekben is megfelelő (időbeli) kölcsönös tájékoztatás történjen. Az MKP nem zárkózik el attól, hogy Ausztria és Szlovénia a V4-ek tagja lehessen. Az MKP jellegéből adódóan szomszédságpolitikájában kiemelt helyet kap Magyarország.
A magyar-szlovák kapcsolatok Az MKP prioritásként kezeli a jó szlovák–magyar viszony kialakítását, és a magyar–magyar kapcsolatok ápolását. A 15 évvel ezelőtt ratifikált szlovák-magyar államközi szerződés jó alapot létesített a két ország széles körű intézményes párbeszédéhez. Az azóta eltelt időszak azonban új kihívásokat és megoldási lehetőségeket eredményezett mindkét ország számára. Ezt a kétoldalú szerződésnek is tükröznie kell. Az MKP ezért javasolja, hogy Szlovákia és Magyarország kormányai értékeljék át az alapszerződést, és egészítsék ki azt a mai kor követelményeinek megfelelően, beleértve az azóta elfogadott idevonatkozó nemzetközi dokumentumok beépítését a szerződésbe. A magyar-szlovák kapcsolat leglényegesebb elemét a Szlovákia területén élő félmillió magyar alkotja, akik földrajzilag és regionálisan szervesen élnek együtt – az államhatár és a nyelvhatár közötti térségben a szlovákokkal. Az itt élő magyarok, és szlovákok túlnyomó többsége a harmonikus együttélést igényli. Az MKP ezt felvállalva fogalmazza meg elképzeléseit. A települési és regionális önkormányzatok, euroregionális társulások, kulturális, oktatásügyi, társadalmi és egyéb szervezetek együttműködésének kormányzati ösztönzésén túl célunk, hogy a két ország kormányközi szerződéséből kifolyólag létrehozott vegyes bizottságok tényleges tartalommal, problémamegoldó jelleggel működjenek. A leköszönő szlovák kormány ezt az intézményrendszert szinte teljesen figyelmen kívül hagyta. Magyar-szlovák viszonylatban az európai integráció szellemében az MKP három fő feladata: a) egyeztetni és lehetőség szerint összekapcsolni Szlovákia és Magyarország gazdasági fejlesztési terveit és azok végrehajtását, elsősorban az államhatár menti területeken b) támogatni és elősegíteni a határon átnyúló természetes térségek közös törekvéseit c) életre hívni egy olyan regionális szintű kölcsönös elfogadásra épülő közgondolkodást, amely intenzívvé és hatékonnyá teszi a magyarok és szlovákok által lakott régiók közös fejlesztését. A magyar-magyar kapcsolatok A Kárpát-medencében élő magyarság kapcsolattartását és kapcsolatrendszerét természetes folyamatnak és jelenségnek tartjuk, amelyet a nemzetközi jog, valamint a térség érintett országainak jogrendjei alakítanak. 24
Célunk, hogy Szlovákiában olyan politikai légkör legyen, amely nem korlátozza a magyar-magyar kapcsolatok bővítését és ápolását.
Vízumpolitika és konzuli ügyek A konzuli szolgáltatás és a vízumkiadás a külügyminisztériumnak az embereket legközvetlenebbül érintő tevékenysége. Az MKP különös hangsúlyt kíván fektetni arra, hogy a külföldön rászoruló, bajba jutott állampolgárok megkapják a szükséges diplomáciai, konzuli segítséget. Támogatjuk, hogy e téren az EUtagországok együttműködése minél szorosabb legyen, hiszen ez bevált már több nemzetközi szintű természeti csapás, valamint ember okozta krízishelyzet esetében is: sok szlovákiai állampolgárt épp más EU-tagországokkal együttműködve sikerült hazahozni. A határátkelők bővítése, újak megnyitása nem kerül le napirendről a schengeni belépés után sem, csak az EU-országok irányában ez politikai akarat és a közlekedésügy kérdésévé válik.
Nagykövetségek, kirendeltségek, diplomaták A sikeres külpolitika elengedhetetlen feltétele a hatékony kirendeltségi hálózat és a felkészült diplomaták. Az MKP támogatja (elsősorban a V4-eken belül) közös külképviseletek fenntartását, ahogyan ez bevett gyakorlat a Benelux vagy a skandináv országok közt. Ez a megoldás lehetővé teszi az önálló információs csatornák működtetését, emellett a logisztikai és a fenntartási költségek szempontjából is gazdaságosabb. Szorgalmazzuk, hogy a szlovák diplomáciai testületbe, valamint a külügyminisztérium állományába több – megfelelő szakmai felkészültséggel és nyelvtudással rendelkező – magyar nemzetiségű állampolgár kerülhessen be, természetesen a vonatkozó hazai jogszabályoknak megfelelően.
A világpolitika és mi Lehetőségein belül az MKP aktívan hozzá kíván járulni a nyitott nemzetközi kérdések kezeléséhez és megoldásához. Az MKP eddig is kivette a részét abból, hogy gazdasági erejének megfelelően Szlovákia is támogassa a fejlődő országokat. Célunk, hogy az ország e tekintetben minél jobban megfeleljen az ENSZ, az OECD, az EU és a hazai közvélemény által támasztott elvárásoknak.
Nemzetközi biztonsági kihívások A nemzetközi téren megjelenő globális bűnözés megerősödött, s útvonala lettünk az illegális migrációnak is. A globális terrorizmus egyre reálisabb veszélyforrást jelent Szlovákia számára is. Ezen fenyegetéseknek csak szakmailag magas színvonalon működő, hatékony, technikailag felszerelt és infrastrukturálisan kiépített, a nemzetközi téren megbízható partnerként együttműködő biztonsági szervek képesek megfelelni. Stabilizálni kívánjuk a biztonsági szervek személyi állományát. Célunk megteremteni az igazságos és hatékony értékelést, és a szakmai előmenetel kiszámítható feltételeit. 25
NATO – az euroatlanti biztonság garanciája A NATO aktív szerepvállalása nélkül az MKP nem tudja elképzelni Európa biztonságát. Meggyőződésünk, hogy a 21. század nagy biztonságpolitikai (de gazdasági és kulturális) kihívásaira éppen a hatékony, egymást kiegészítő transzatlanti együttműködés tud választ adni.
A hadsereg Szlovákia NATO-beli tagságának köszönhetően már átértékelte hadügyi stratégiáját az egyéni védelemről a kollektív védelemre. Az MKP ezért támogatja a stratégiai 2015-ös Modell-ben lefektetett, a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek hosszú távú szerkezeti és fejlesztési tervét. A Szlovák Hadsereg további fejlesztésének – a kollektív védelem követelményeinek megfelelően – a hivatásos állomány magasabb szintű kiképzésére, a határon túl is bevethető mobilis fegyveres erők kiépítésére kell összpontosítania. Emellett a civil védelemben, a katasztrófavédelmi és más mentőfeladatok végrehajtásában is részt kell vállalniuk. A külföldi missziókban betöltött feladatok bizonyították, hogy a kis létszámú, de jól képzett és felszerelt hivatásos hadsereg kiépítése Szlovákia egyetlen reális lehetősége.
12.
Magyarként európaiak, európaiként magyarok
Magyar közösségként akarunk megmaradni, fejlődni az új évezred viszonyai között is. Alkalmazkodni akarunk a kor kihívásaihoz, értékeinket fel akarjuk mutatni és gyarapítani is kívánjuk őket. Versenyképes közösséggé akarunk válni, meg akarjuk reformálni világlátásunkat. Tudjuk, hogy a külvilágtól való elzárkózás nem megoldás, ellenkezőleg: zsákutca. Tudatossá kívánjuk tenni létünket, tevékenységünket. Ez nem csupán értelmiségünk, de közösségünk minden tagja számára kihívást jelent. A zsidó-keresztény/keresztyén értékrendre és a görög-római civilizációs hagyományokra, épülő társadalom, az euroatlanti együttműködés elkötelezett hívei vagyunk. Létünket európai összefüggésekben igyekszünk látni, számunkra fontos a közép-európai szellemiség továbbélése is.
2010-es választási programunk megvalósításához kérjük minden tagunk, támogatónk, választónk és szimpatizánsunk támogatását!
26
