Irányba állított botok

3 Sokszínű programokkal várta az érdeklődőket a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok idei rendezvénysorozata, amelynek keretében a szervezők a hagyományos rendezvények mellett gazdag kísérőprogramokkal is készültek, köztük könyvbemutatóval, kiállításmegnyitóval és színházi előadással. Nagy érdeklődés mellett mutatták be október 10-én a községháza dísztermében a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvénysorozat keretében az Őrző a strázsán című kötetet, amely dr. Hódi Sándor hetvenedik születésnapja alkalmából a Széchenyi István Stratégiakutató Társaság gondozásában látott napvilágot. Adán október 25-én ünnepséggel emlékeztek meg a községi Szociális Gondozói Központ megalakításának harmincadik évfordulójáról. A közönség meghallgathatta a központ történetének rövid összefoglalóját is, amelyből megtudhattuk, hogy az intézményt 1983. január elsején alakította meg Ada község képviselő-testülete. Október a mellrák elleni küzdelem hónapja. Ada Község Rákellenes Egyesületének vezetősége ennek a világszintű összefogásnak az ötletétől vezérelve döntött úgy, hogy eddigi programjaikat kiterjesztik, és még aktívabb részvétellel harcolnak a gyilkos kór ellen községünkben.

Irányba állított botok A látás világnapja kapcsán, amelyet 2000 óta minden év októberének második csütörtökjén tartanak meg, idén is néhány nap erejéig reflektorfény be kerültek a látással kapcsolatos problémák, ám ahogyan a mindennapok mókuskereke továbbgördült, ez a fénynyaláb is tovaszállt, és más, éppen aktuális dolgokra irányította rá a pillanatnyi figyelmünket. A látás világnapja alkalmából közzétett statisztikák azonban mindig igencsak döbbenetesek, hiszen a bennük foglalt adatok szerint a Földön minden ötödik percben megvaku l egy felnőtt, és minden percben egy gyermek, aminek következtében, ha a világtalanok száma a jelenlegi tempóban gyarapszik, 2020-ra eléri a hetvenötmilliót. A világméretű probléma kapcsán érdekes lenne elgondolkodni azon, hogy mennyi lehet azoknak az embereknek a száma, akik nem a szó valódi értelmében tekinthetők vaknak vagy gyengén látónak, hanem egy egészen más, sokkal hétköznapibb értelmében. Joggal merülhet fel a kérdés, vajon milyen színű botot kellene a kezünkbe adni nekünk, egészségeseknek, akik nem akarunk meglátni semmit, ami körülöttünk történik, nem akarunk észlelni, felfogni, és ezáltal értelemszerűen megváltoztatni sem semmit, ami ellentétb en áll az egyébként egyre inkább relatívnak minősíthető normális értékren ddel, erkölcsiséggel, világnézettel? A világnap kapcsán októbert sokan a látás hónapjának nevezik, így talán éppen ez a legkiválóbb alkalom arra, hogy körültekintsünk egy kicsit, mert a magyar nyelv, mint oly sok másban, a látás kifejezésében is hihetetle nül gazdag eszköztárral rendelkezik. Elég, ha csak a lát és a néz igék kettősség ére gondolunk, amelyeket ugyan leginkább szinonimákként alkalmazunk, ám a mélyebb értelmezési rétegekben mégis óriási különbségek vannak a két kifejezés jelentéstartománya között. Aztán fokozhatjuk is a dolgot az igekötős igék névszószármazékaival, mert ha például meglátásaink helyesek, rálátásunk lehet olyan dolgokra is, amelyek nem a szemünk előtt zajlanak, aminek köszönhetően könnyen átláthatunk valakin vagy valamin. De vajon miért nem akarunk átlátni a minket körülvevő dolgokon? Mert az érdekeink úgy kívánják? Vajon a látást is az érdekek szövevényes viszonyrendszerei határozzák meg? De akkor hol marad a realitásérzék? Vajon az optikai képalkotásra képes érzékszervünk nem képes vagy nem hajlandó feltérképezni a valóságot? Itt pedig máris visszatértünk a látás–nézés viszonyá ra. Nézünk, de nem látunk. Mert nem akarunk látni. Nem akarjuk meglátni , átlátni a körülöttünk zajló dolgokat. Így könnyebb. Vagy legalábbis problém amentesebb. Sőt, talán önkímélőbb is. A gyermek, ellentétben sok csukott szemmel világra jövő emlőskölyökkel, nyitott szemmel születik. A szem azonban olykor akarva-akaratlanul lecsukódik. Persze, nemcsak akkor, ha ezt a fiziológia úgy kívánja, ha alszunk vagy ha pislogunk, hanem gyakran akkor is, ha éppen látnunk kellene, sőt nemcsak látnunk, hanem meglátnunk, észlelnünk is bizonyos dolgokat. A tudomán yos meghatározások szerint agykérgi látóterületek végzik a külvilág tárgyait határoló felületek térben és időben zajló változásainak feltérképezését, és mivel egyik csoportjuk kapcsolatban áll az agy testmozgást irányító rendszer eivel, alkalmasak a látás alapján való cselekvésvezérlésben való részvételre, azaz az észlelés által kiváltott reakciókra. A kérdés csak az, hogy ezt a látási, illetve reakciós képességet akarjuk-e használni, vagy sem, azaz nyitott szemmel akarunk-e járni a világban, vagy inkább jelképesen ugyan, de mások által kezünkbe adott és irányba állított botokkal járva kívánjuk élni a mindennapjainka t.

Máriás Endre

A moholi Idősek Otthona évek hosszú sora óta sikeresen szervezi meg a Napsugaras ősz rendezvénysorozatot. Idén már szeptember végén megkezdődtek az aktivitások, és még november elejére is jutott a foglalatosságokból. A programokat részben az intézmény lakói, részben a község lakosai számára szervezik meg.

KÖZSÉGI KALAUZ – Alapító: Ada Község Önkormányzata. Kiadja: Szarvas Gábor Könyvtár. Fő- és felelős szerkesztő: Csonka Áron igazgató. Munkatársak: Horváth András, Huszák Gábor, Madarász Dániel, Máriás Endre, Nagybali Tamara, Pál Zsófia, Aleksandra Popov, Zsoldos Róbert. Lektor: Kávai Mucsi Katalin. Műszaki szerkesztő: Bálint Tibor. A szerkesztőség címe: Szarvas Gábor Könyvtár, Felszabadulás tér 3/A, 24430 Ada. A könyvtár telefonszáma: 024/851-115. Az igazgatóság telefonszáma: 024/851-615. E-mail cím: [email protected], [email protected].

4

Az anyanyelv mint érték Interjú dr. Hódi Évával, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnökével

M

inden év októberében Adára fókuszál a magyar nyelvápolók figyelme határon innen és túl: az ősz egyik csúcspontját jelenti diákok, tanárok, nyelvészek és szervezők számára is a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok, amelyet immáron két évtizede szervez meg a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület. Az idei rendezvény kapcsán a nyelvművelés fontosságáról, a húszéves jubileumról, valamint a további tervekről beszélgettünk dr. Hódi Évával, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnökével.  Milyen céllal jött létre, szervezték meg először a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat? – Mindenekelőtt pontosítani szeretnék. Az utóbbi két évtizedben valóban a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület nevéhez fűződik a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok megszervezése, de maga a rendezvény immár negyvenhárom éves múltra tekinthet vissza. A nyelvművelő napokat 1970-ben szervezték meg először. A nyelvművelő napok gondolata – a személyes visszaemlékezések tanúsága szerint – az adai Gere Vince plébános úr nevéhez fűződik, aki már 1968 elején felhívta a figyelmet Szarvas Gáborra, a kiváló magyar nyelvészre, aki Adán született 1832ben. Ennek nyomán Urbán János adai születésű író beadvánnyal fordult a községi vezetőséghez, arra hivatkozva, hogy kevés olyan település van Bácskában, mint Ada, ahol olyan nagyérdemű tudós született, mint Szarvas Gábor, és az ő útját követjük, ha anyanyelvünk megőrzése, fejlesztése érdekében nyelvművelő hetet szervezünk. E beadványban javasolta, hogy Szarvas Gábor emlékére szobrot kell Adán állítani, és 1972-ben már fel is avatták azt a szobrot, amelyet azóta is minden évben megkoszorúzunk. Az eredeti elképzelések szerint a rendezvényt kétévente szervezték meg, és előkészítésében részt vettek a községi és tartományi társadalmi-politikai szervezetek, a Vajdasági Magyar Nyelvművelő Egyesület, a Magyar Tanszék és a Hungarológiai Intézet képviselői is.  Hogyan látja, milyen változásokon ment keresztül a rendezvény? – A nyelvművelő napok negyvenhárom éves történetét áttekintve igen nagy változásoknak lehettünk tanúi. Lényeges különbség van a rendezvény első és második húsz éve között. A rendezvény a 70-es években tömeges, látványos manifesztációnak indult, ám már 1976-ban súlyos problémák kezdtek mutatkozni. Két előadó fellépését megtiltották, aztán 1981-ben az egész rendezvényt letiltották, a szervezőket elmarasztalták, megrovásokkal, pártbüntetésekkel sújtották. A 80-as években a rendezvény válságos éveknek nézett elébe, az is kérdésessé vált, fennmarad-e egyáltalán. Ada, Szarvas Gábor szülőhelye elvesztette jelentőségét, különböző helyszíneken különböző időpontokban szerveztek egy-egy programot, és ezek a rendezvények legfeljebb mint címkét hordták magukon Szarvas Gábor nevét, látogatottságuk csökkent, és ezek a rendezvények nem tudtak a magyar nyelv ünnepévé válni. Az 1990-es évek elején azonban a rendezvény visszakerült Adára, amiben a megváltozott társadalmi-politikai viszonyoknak is nagy szerepük volt. 1993-tól a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület vállalta a nyelvművelő

napok szervezését, méghozzá az előző gyakorlattól eltérően következetesen ragaszkodva ahhoz, hogy a nyelvművelés folyamatossága érdekében a rendezvény évente megszervezésre kerüljön. Nagyon örülünk, hogy a 90-es évek elejétől a legnehezebb körülmények közepette is minden évben sikerült megszervezni a nyelvművelő napokat. Szervezőmunkánk útjába ez alatt az idő alatt senki sem gördített akadályt, minden évben meg tudtuk valósítani az általunk tervezett programokat, legfeljebb – és ez azért igen komoly szempont – anyagi lehetőségeink szabtak határt elképzeléseinknek. Ami a rendezvény tartalmi változásait illeti, az utóbbi húsz évben bővítettük ki a programsorozatot a középiskolások számára szervezett beszédművészeti vetélkedővel, valamint községi szinten az általános iskola negyedik osztályos tanulói számára szervezett nyelvi játékkal. Nyelvi pályázatainkat is szeretném megemlíteni, amelyeket minden évben kiírunk az általános iskolák, a középiskolák tanulói számára, valamint a felnőtt pályázók számára is. A tudományos tanácskozások arculatának változására is szeretném felhívni a figyelmet. A korábbi évek gyakorlatától eltérően a tudományos tanácskozásokon nem annyira a konkrét nyelvi vétségek feltárása és az ezek elleni harc kerül előtérbe, hanem ennél sokkal általánosabb nyelvi kérdésekkel foglalkozunk, amelyek megközelítése és feltárása nemcsak a nyelvtudomány, hanem olykor más tudományok, pl. pszichológia, jogtudomány, történettudomány stb. segítségével válik lehetővé. Tudományos konferenciáink anyagát több mint húsz kiadványunkban tettük közzé az eddigiek során.  Az általános és középiskolások részére megszervezett vetélkedő miként tudja a nyelvművelésre, a helyes, választékos beszéd ápolására ösztönözni a diákokat? – A nyelvművelő munka szempontjából a folyamatosság mellett igen nagy szerepe van a minél fiatalabb korban elkezdett és minél több embert érintő mozgalmaknak. Ezért hirdetjük meg minden évben a nyelvi vetélkedőket a különböző fiatal korosztályok számára. Szerencsés ez, ha a fiatalabb korosztályoknál játékos formában történik, hiszen így a nyelvben rejlő lehetőségek, a nyelv szépsége és gazdagsága nem számonkérésszerűen, hanem magával ragadó játékos, élvezetes módon kelti fel a fiatalok figyelmét. A középiskolás fiatalok önként választott szövegeikkel már önmaguk is törekszenek a helyes, választékos beszéd bemutatására, amelyhez vetélkedőinken komoly segítséget kapnak, és ahhoz is szeretnénk hozzásegíteni őket, hogy a kötelező szöveg alapján oldottan, görcsök nélkül, szabadon és helyesen tudják gondolataikat továbbí-

Dr. Hódi Éva tani a hallgatóság felé – nemcsak a nyelvművelő napokon, hanem később a legkülönbözőbb élethelyzetekben is.  Az Ön megítélése szerint az egyesület munkájának melyek a legkimagaslóbb eredményei anyanyelvünk ápolása területén? – Úgy érzem, egyesületünk tevékenységének köszönhetően a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok egyike lett azon vajdasági nagy rendezvényeknek, amelyek jelentősége nemcsak közvetlen környezetünkben, nemcsak Vajdaságban, hanem a határon túl is számottevő. Úgy érzem, hogy tevékenységünkkel az anyanyelvhasználat fontosságának tudatát sikerült erősíteni a kisebbségi körülmények között élő vajdasági magyarok körében. És itt nemcsak a helyes nyelvhasználatról van szó, hanem az anyanyelv mint érték, az anyanyelv mint a nemzeti kultúra hordozója szemlélet megerősödéséről is. Ami a konkrét eredményeket illeti, nagy eredménynek tekintjük huszonkét kiadványunkat, amelyekben az aktuális évi Szarvas-napok írásos dokumentumait tesszük közzé. 2006-ban Ada Község Képviselő-testülete Érdemérmet adományozott a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesületnek. Nagy örömünkre szolgált, hogy egyesületünk nevében 2011-ben a Bethlen Gábor Alapítvány Teleki Pál-érdemérmét vehettem át Budapesten a délvidéki magyarság kultúrája, a magyar nyelv pallérozása, oktatása és védelme ügyében két évtizede folytatott példás tevékenysége és közéleti szerepvállalása elismeréseként.  Mi szerepel az egyesület közelebbi és távolabbi terveiben? – A mi tevékenységünk a magyar nyelv és kultúra valamely vonatkozásáról szól, legyen szó tudományos tanácskozásról, nyelvi pályázatról, gyermekvetélkedőről, egy könyv megjelentetéséről, irodalmi estről vagy éppen a Szarvas-napokról, erről a határokon átívelő, nagyszabású rendezvénysorozatról, és sorolhatnám tovább. A nemzeti nyelv és nemzeti kultúra ápolása közösségünk megmaradása szempontjából alapvető fontosságú kérdés. Az anyanyelv az ember legszemélyesebb sajátja, és az anyanyelvvel való foglalkozás a megmaradás szempontjából ki-

5 emelt jelentőségű feladat. A továbbiakban is ezzel szeretnénk foglalkozni – szívünk szerint is ez érdekel minket legjobban. Ami a konkrét terveinket illeti, hosszú évek óta fáradozom egy nyelvi intézet vagy nyelvi iroda felállítása ügyében,

amely professzionálissá tenné az anyanyelvvel való foglakozást. Erre nézetem szerint igen nagy szükség mutatkozik, elsősorban a környezetünkben felmerülő konkrét nyelvi kérdések gyors és hatékony megoldása ügyében. Legutóbbi vezető-

ségi ülésünkön pedig arról döntöttünk, hogy az illetékes hivatalos szervekhez fordulunk, és kérvényezzük a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok akkreditációját.

Pál Zsófia

A nyelvművelés bűvkörében Október 10. és 12. között tartották meg Adán a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat

S

okszínű programokkal várta az érdeklődőket a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok idei rendezvénysorozata, amelynek keretében a szervezők a hagyományos rendezvények mellett, mint amilyen a középiskolások beszédművészeti vetélkedője, az általános iskolások nyelvi vetélkedője vagy a tudományos tanácskozás, gazdag kísérőprogramokkal is készültek, köztük könyvbemutatóval, kiállításmegnyitóval és színházi előadással. A középiskolások beszédművészeti vetélkedőjével kezdődött meg október 10-én, csütörtökön a helyi képviselő-testület dísztermében a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok idei rendezvénysorozata. A vetélkedőt Ambrus Zoltánnak, az adai Műszaki Iskola tanulójának a gitárjátéka nyitotta meg, majd Urbán Mónika, Ada község polgármester-helyettese köszöntötte a jelenlevőket. Dr. Hódi Éva, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok szervezőbizottságának elnöke köszöntőjében a helyes és szép beszéd, valamint a tiszta kifejezésmód fontosságára hívta fel a figyelmet. Az idei versenyen öt község tizenkét középiskolájának és két művelődési egyesületének összesen húsz tanulója vett részt, akik a vetélkedő első részében a szabadon választott, előre elkészített szövegeket mutatták be. A verseny második részében ezúttal is a helyszínen kapott szöveget kellett interpretálniuk a versenyzőknek. Idén Hankiss Elemér A mobiltelefonról című írására esett a szervezők választása. A zsűri, amelynek tagjai Raffai Ágnes, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség munkatársa, dr. Molnár Csikós László, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanára és mgr. Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója voltak, az első díjat a szabadkai Búbos Dávidnak, a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium harmadik osztályos tanulójának ítélte oda. A második díjat Apró Alekszandra, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium tanulója érdemelte ki, a harmadikat pedig Antóci Dorottya, aki szintén a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium tanulója. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület különdíját Pásztor Dániel, a csókai Vegyészeti és Élelmiszeripari Középiskola tanulója kapta, a Széchenyi István Stratégiakutató és Fejlesztési Intézet különdíját pedig Kállai Ferenc, a Zentai Gimnázium tanulója és Szabó Attila, a Szabadkai Egészségügyi Középiskola tanulója érdemelte ki. A verseny után sor került a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület nyelvművelő pályázatának eredményhirdetésére. A beérkezett munkák közül a dr. Molnár Csikós László egyetemi tanár, Szabó Szabados Ilona magyartanár és dr. Hódi Éva, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnöke összetételű zsűri az általános iskolások kategóriájában Nagy Abonyi Krisztinát díjazta, Cvitkó Nikolettát pedig dicséretben részesítette. A középiskolások kategóriájában a zsűri idén nem osztott díjat, míg az egyetemisták és a felnőttek kategóriájában első díjjal a zentai Kordován Krisztina, különdíjjal pedig a kishegyesi Kurnyák Natália munkáját jutalmazták. A községháza dísztermében nagy érdeklődés mellett mutatták be csütörtökön este az Őrző a strázsán című kötetet, amely dr. Hódi Sándor hetvenedik születésnapja alkalmából a Széchenyi István Stratégiakutató Társaság gondozásában látott napvilágot. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvénysorozatának második napján, október 11-én, pénteken került sor az általános iskolák negyedik és hetedik osztályos tanulói számára megszervezett játékos nyelvi vetélkedőre, amit a Cseh Károly Általános Iskolában, illetve az adai színházteremben tartottak meg. A negyedik osztályosok versenyében tizenöt adai és moholi diák indult. A játékvezető dr. Molnár Csikós László egyetemi tanár volt. A nyelvi vetélkedőt Kocsis Zsanett (Cseh Károly iskola, Ada) nyerte meg, a második helyen Gordos Ágnes (Cseh Károly iskola, Ada) végzett, a harmadikon pedig Onyecki Babett (Cseh Károly iskola). Dicséretben részesült az adai iskola két diákja, Bognár Odett és Vámos Viola. A hetedik osztályos tanulók játékos nyelvi vetélkedőjé-

ben huszonegy iskola és egy művelődési egyesület összesen negyvenkét diákja vett részt Vajdaságból, a magyarországi Budakalászról és Budapestről. Az általános iskolában megrendezett írásbeli elődöntőt követően a tizenöt legeredményesebb versenyző került a szóbeli döntőbe, amelyet az adai színházteremben bonyolítottak le Szűcs Budai Engelbert magyartanár irányításával. A vetélkedőt Kálmán Imola (Csiki-hegyek iskola, Budapest) nyerte, a második helyen Ágó Anna (November 11. iskola, Zenta) végzett, a harmadikon pedig Jakus Gergely (Szervó Mihály iskola, Padé). A Szarvas Gábor Könyvtár különdíját Kucsera Noémi (Jovan Jovanović Zmaj iskola, Szabadka) érdemelte ki, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület különdíjában pedig Machó Borbála (Kalász suli, Budakalász) részesült. A rendezvénysorozat keretében pénteken este a színházteremben a Zentai Magyar Kamaraszínház Simon hét napja című előadását is megtekinthette a közönség.

A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvénysorozatának zárónapja a hagyományokhoz híven idén is a rendezvény névadója mellszobrának megkoszorúzásával vette kezdetét, ahol mgr. Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója mondott ünnepi köszöntőt, amelyben Szarvas Gábor életének és munkásságának legfontosabb momentumait idézte fel, majd beszélt a neves nyelvművelő tevékenységének az utókorra gyakorolt hatásáról. Csuvik Viktor és Vanja Privanović alkalmi szavalata után Szarvas Gábor mellszobránál Ada község önkormányzata nevében Búcsú Attila, a községi képviselőtestület elnöke és Urbán Mónika, a község polgármester-helyettese; a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület nevében dr. Hódi Éva, Lakatos Éva és Szabó Szabados Ilona; a Szarvas Gábor Könyvtár nevében Csonka Áron és Viszmeg Adriána; a magyarországi és a külhoni nyelvészek nevében dr. Balázs Géza és dr. Kugler Nóra; Újbuda önkormányzata nevében Farkas Krisztina és Serman Katalin; a budakalászi Kalász Általános Iskola nevében Völgyes József és Szabó Anikó helyezte el az emlékezés virágait. A koszorúzás után a Szarvas Gábor Könyvtár kiállítótermében megnyílt a neves nagykikindai születésű, de jelenleg Újvidéken élő művész, Kiss Butterer Márta Keresztjeink című kiállítása, amelyet Barna Kolozsi Valéria adai szobrászművész nyitott meg, majd a községháza dísztermében A gondolkodás és a nyelv címmel megtartották az idei nyelvművelő napok tudományos tanácskozását, amelynek keretében dr. Hódi Sándor A gondolat hatalma; dr. Balázs Géza Gondolkodás, identitás, nyelv; dr. Láncz Irén Kérdések a nyelv és a gondolkodás kapcsolatáról; dr. Kugler Nóra Önkényes-e a nyelvi kifejezés, és ha nem, miért?; dr. Kolozsi Béla pedig Organikus és instrumentális gondolkodás és nyelv címmel tartott előadást.

Horváth András

6

Őrző a strázsán Ünnepélyes keretek között mutatták be a dr. Hódi Sándor hetvenedik születésnapja alkalmából megjelent kiadványt

N

agy érdeklődés mellett mutatták be október 10-én a községháza dísztermében a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvénysorozat keretében az Őrző a strázsán című kötetet, amely dr. Hódi Sándor hetvenedik születésnapja alkalmából a Széchenyi István Stratégiakutató Társaság gondozásában látott napvilágot. A könyvben közel ötven olyan neves vajdasági és magyarországi közéleti személyiség jelenik meg szerzőként, akik az elmúlt évtizedek során fontos szerepet töltöttek be a neves pszichológus életében. Dr. Hódi Sándorral a jubileumi kiadvány kapcsán beszélgettünk.  Milyen érzés kézben tartani azt a kiadványt, amely a hetvenedik születésnapja alkalmából látott napvilágot? – Érzelmileg nagyon megérintett nemcsak a könyvbemutató, amelyen nagyon sok olyan személy is megjelent, akik fontos szerepet játszottak az életemben, hanem maga a könyv is a benne szereplő írásokkal, amelyek nemcsak visszatekintést jelentenek számomra az elmúlt évekre, évtizedekre, hanem egyfajta pozitív értelemben vett görbe tükröt is tartanak elém, ugyanis minden ember látószöge más-más rálátást ad az életművemre, ami megerősítést jelent és egyben nagyon sok támpontot nyújt számomra abban, hogy mely kérdésekkel kell még elmélyültebben, még elkötelezettebben foglalkoznom. Ugyanakkor érzelmileg is nagyon megérintett, hiszen a jelenlévők, de valószínűleg nemcsak ők, hanem a vajdasági magyar közösség egésze is nagyjából ugyanazokat a problémákat éli át, ugyanazokra a kérdésekre keresi választ, amelyekre jómagam. Éppen ezért a könyvbemutatón jelen volt az az együtt gondolkodás is, amely olyan felemelő közösségi élményt jelentett számomra, ami, azt hiszem, évekig, sőt évtizedekig erőt ad majd számomra a további munkához.  Milyen kép rajzolódik ki Önről abban a tükörben, amit a könyv tart Ön elé? – Amikor pszichológusként negyven éven keresztül a rendelőben dolgoztam, akkor a beszélgetések előbb-utóbb mindig eljutottak addig a pontig, hogy az illető, aki tanácsért fordult hozzám, azt mondja, egy nagyon bizalmas dolgot szeretne velem közölni, ami kicsit kínos és kellemetlen is számára. Mindezt azért hang-

Dr. Hódi Sándor súlyozom, mert gyakorlatilag minden ember ugyanazt tekinti személyes, bizalmas és nehezen kezelhető kérdésnek, amit egy szakember ott, a rendelőben naponta tízszer, hússzor hall. Ezért nagyon felemelő volt számomra, hogy azt tapasztaltam, ugyanazok a kérdések, amelyekkel éveken vagy évtizedeken át foglalkoztam, amelyekkel magamban vajúdtam, vagy amelyekről beszéltem, amelyekről előadást tartottam, amelyeket megírtam, mennyire megérintenek, mennyire foglalkoztatnak másokat is. Tulajdonképpen ez igazolja számomra a munka értelmét és az együtt gondolkodás örömét is. Ahhoz ugyanis, hogy egy ember kimondja vagy leírja azokat a dolgokat, amelyeket fontosnak tart, kell egy közösség is, amely ugyanazt a nyelvet beszéli, amely ugyanazt a kultúrát éli, és amelynek ugyanabban a sorsban van része.

Az Őrző a strázsán című kiadvány messze túlmutat az emlékkönyvek keretein, ugyanis közel ötven olyan neves vajdasági és magyarországi közéleti személyiség jelenik meg benne szerzőként, akik az elmúlt évtizedek során fontos szerepet töltöttek be dr. Hódi Sándor életében, hangsúlyozta a könyvbemutatón mondott bevezetőjében a kötet szerkesztője, dr. Hódi Éva, aki elmondta, a felkért szerzők által küldött szövegekből fokozatosan alakult ki az a maga sokrétűségében is egységes kép, amelyet a kiadvány megrajzol dr. Hódi Sándorról és munkásságáról. Kifejtette, a kötet koncepciója értelmében a beérkezett írásokat két nagyobb fejezetbe csoportosította, az elsőben a kifejezetten személyes jellegű megnyilatkozások kaptak helyet, a második, Esszék, tanulmányok című részben pedig a hosszabb lélegzetű írások, de a könyvben emellett két, dr. Hódi Sándorral készült interjú is található. A kötet szerkesztőjének bevezetője után előbb Király János, majd dr. Zsoldos Ferenc és dr. Molnár Csikós László beszélt a dr. Hódi Sándorhoz fűződő viszonyáról, majd az ünnepelttel Gruik Ibolya, a Magyar Szó újságírója beszélgetett. A könyvbemutatót Guzsvány Izabella és Kis Juhász István, valamint Verebes Krnács Erika produkciói tették színesebbé.

 A kerek évforduló kapcsán megjelent jubileumi kiadvány kiváló alkalmat kínál a visszatekintésre. Melyek voltak az elmúlt hetven év legfontosabb mérföldkövei? – Már az indulás is rendkívül fontos mérföldkő volt, ugyanis az egyik nagyapám, amikor hazajött az orosz fogságból, öngyilkosságot követett el, magára hagyva a feleségét és kilenc gyermekét. Erőteljesen gondolkodóba ejtett, hogy vajon nem a könnyebbik utat választotta-e. Akkor kezdett el foglalkoztatni a kérdés, vajon miért van a magyarság soraiban olyan sok ember, aki a menekülésnek ezt az útját választja, és miért van másokban annyi erő, amennyi akár tíz embernek is elegendő lenne ahhoz, hogy az életét sikeresen végigélje. Már egyetemistaként az öngyilkosság kérdésköréből írtam a szakdolgozatomat, majd Budapestről hazatérve ebből írtam meg az első könyvemet is. Az öngyilkosság leágazásaként kezdett foglalkoztatni ennek a nemzeti közösségnek az élethelyzete, az a létélmény, amit megszenvedünk, és amit ki így, ki úgy reagál le. De nemcsak az önpusztítás végletes formájáról van itt szó, hanem arról is, hogy a közösség ezer sebből vérzik, amelyeket gyógykezelnünk kell, az asszimilációtól kezdve a kivándorláson, a gyermektelenségen és az elöregedésen át egészen a társadalom atomizálódásáig. A társadalmi önszerveződésnek gyakorlatilag elválaszthatatlanul együtt kellene járnia a lélek megerősödésével, a kulturális identitásunk megerősödésével és a magunkra találással, valamint a minket éltető közösséghez való visszatalálással.  Hogyan látja, mennyire adottak jelenleg ennek a magunkra találásnak a lehetőségei? – Azt hiszem, azok mindig adottak, hiszen valójában a kulturális és szellemi élet függvényei. Mindig kell hogy legyen egy irányadó értelmiségi réteg, amely a közösségért felelősséget vállaló emberekből áll, akik megélnek bizonyos dolgokat, majd megpróbálják gondolatok, üzenetek formájában átörökíteni azokat a tágabb közösségre, amely tulajdonképpen igen fogékony, és nagyon is hajlamos arra, hogy magára ismerjen. Például egyik ilyen tragédiánk, hogy most szinte mindenki távlattalanak érzi a helyzetét, és az emberek szétszélednek a nagyvilágba, ami mögött temérdek illúzió áll, hiszen a nagyvilágban sincs kolbászból a kerítés. Azok, akik nekivágnak, nem ismerik a nagyvilágot, éppen ezért iszonyatos árat fognak fizetni a döntésükért, ráadásul ezzel mindinkább megnehezítik a közösség helyzetét is. Azt mondtam nemrég valahol, tudatában kell lennünk annak, hogy egy ötszáz fős szegény kicsi falu a nemzet szempontjából sokkal jelentősebb megtartó erőt jelent, mint egymillió kivándorló, aki akár sikeres lesz, akár nem, a nemzet számára előbb-utóbb elvész. Éppen ezért a megtartó erőt kellene növelni, és a gyökereket kellene erősíteni. Pszichológusként azt is hozzá kell tennem, hogy az emberek nem ukmukfukk

7 döntenek úgy, hogy szedik a sátorfájukat, és útra kelnek, hanem az ilyen döntések meghozatalát mindig megelőzi a gyökerek fellazulása is, azaz az a fajta marginalizálódás, amelynek során gyengül az adott közösségbe való integrálódás, illetve a társadalmi távlatvesztés válik jellemzővé. Mindezek mögött tulajdonképpen a szellemiség, a kultúra, a hit, a vallás, az érzelmek, a család és a barátságok és egyéb hasonló dolgok állnak, nem a pénz, mert bár arra fogják, igazából a szegény ember sem vág neki a nagyvilágnak, ha sajnálja otthagyni a szüleit, a barátait, a szerelmét, a környezetét, mert azok nagyobb értéket jelentenek számára, mint az a bizonytalan jövedelem, amellyel ideiglenesen

csábítgatják. Ez egy olyan átok, amelyen mindenképpen segítenünk kellene.  Említette, hogy a kiadvány arra is rámutat az Ön számára, hogy melyek azok a témák, amelyekkel a jövőben még elmélyültebben kell majd foglalkoznia. Melyek ezek a témakörök? – Az egyik, amely szinte az egész könyvön végigvonul, az az identitás kérdése. Számunkra a legnagyobb kapaszkodót a nyelvi-kulturális helyzetünk miatt a nemzeti identitás jelenti. Ez határozza meg személyiségünket, gondolkodásunkat, látásmódunkat, érzelemvilágunkat. Más népeknél, amelyeknél a nemzeti lét nem a megmaradás zálogát jelenti, másként viszo-

nyulnak ehhez a kérdéskörhöz, ott a pénz és a jövedelem számít, ami miatt a globalizálódó világból talán az az üzenet érkezhet hozzánk, hogy mi valamiféleképpen a múltat szeretnénk megőrizni, vagy átmenteni a jelenbe. Ez azonban egyáltalán nem igaz, mert lehetséges, hogy a jövő látásmódja szempontjából éppen ezek a megmaradás útját kereső kisebb-nagyobb nemzeti közösségek jelentik majd a világ új arculatát és annak az emberi életformának az újszerű körvonalazódását, amelynek sajátosságai egyelőre senki számára sem tekinthetők teljesen világosnak. Máriás Endre

Keresztek és szimbólumok Nagy érdeklődés övezte Kiss Butterer Márta Keresztjeink című kiállítását

A

Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok zárónapjának programja keretében nyílt meg október 12-én a Szarvas Gábor Könyvtár képtárában a neves, nagykikindai születésű, jelenleg Újvidéken élő művész, Kiss Butterer Márta rendkívül különleges látvány- és hangulatvilágot tükröző Keresztjeink című kiállítása, amelyet Barna Kolozsi Valéria adai szobrászművész nyitott meg. A nagy érdeklődés mellett megtartott megnyitóünnepségen Barna Kolozsi Valéria bemutatta Kiss Butterer Márta életművének legfontosabb állomásait, valamint beszélt legfontosabb eddigi kiállításairól és legkiemelkedőbb díjairól is, köztük az Ada községhez kötődő Novak Radonić-plakettről is, amire a művésznő saját elmondása szerint mindmáig az egyik legkedvesebb elismeréseként tekint. – A kereszt az élet kitörölhetetlen eleme. Hordani kell. Lehet prüszkölve, de lehet rezignáltság nélküli elfogadással is. Levetése lehetetlen, mert az emberi mivolt önmegtagadását jelentené. Egyesek számára a gyöngeség jele, másoknak ösztönzés a szeretet útján és egyre mélyebbre az élet embert próbáló helyzeteinek az elfogadásában és átalakításában – hangsúlyozta Harmath Károlyt idézve Barna Kolozsi Valéria, majd így

folytatta: – A kereszt a művészet gyakori témájaként ihletett üzeneteket közvetít a világnak önmaga titkáról. A művészembernek az emberhez intézett meglátásai rávilágítanak a kereszthez való viszonyulás sokrétűségére a lázadó elutasítástól a kereszthordozás emberformáló áldásáig. A szeretet szenvedések és megpróbáltatások árán keresztre feszíti az embert, hogy lehetővé tegye számára az emberi lét értelmének beteljesülését. – A most bemutatott Keresztjeink című kiállítás anyagát valójában egy korábbi szabadkai kiállításra készítettem, amely a Szent Istvánnapi ünnepséghez kötődött, aminek köszönhetően elsőként magát a Szent Istvánt ábrázoló alkotást hoztam létre, majd azt követően szép sorjában a többi alkotást, amelyek zöme különféle kereszteket ábrázol. Ezek a keresztek

szimbolikus jelentéssel bírnak. Különböző faobjektumok, amelyek igazándiból mégsem tekinthetők objektumoknak, hiszen valamenynyien szubjektíven éljük meg őket. Az alkotások nagyon különbözőek, vannak köztük feszületek is, de akadnak olyan keresztek is, amelyek igen mély érzéseket ábrázolnak. Megörökítettem például azt a percet, amikor az egyik embernek át kell adnia a másik embert a másvilágnak, azaz amikor el kell engednie a másik embert, és más hasonlóan megrendítő pillanatokat is – magyarázta a kiállítás megnyitóünnepségét követően Kiss Butterer Márta. – Mivel magam is nagyon erősen kapcsolódom a szülőföldemhez, ugyanis nagyon szeretem Vajdaságot, olyannyira, hogy akármerre járok, gondolatban minden virágot, minden madarat, minden házat megcsókolok, a kiállított alkotásaimon is fellelhetőek a régi idők emlékei, köztük például édesanyám dísztányérja vagy a nagymamám különféle használati tárgyai is, amelyek éppen ezt a személyes kötődést hivatottak kifejezni – tette hozzá a művésznő, akinek a Keresztjeink című kiállítását két héten át, azaz egészen október 25-éig tekinthették meg az érdeklődők, akik közül igen sokan voltak kíváncsiak a rendkívül különleges látvány- és hangulatvilágot tükröző tárlatra. Máriás Endre

Kiss Butterer Márta és Barna Kolozsi Valéria a kiállítás megnyitóünnepségén

en szüleKiss Butterer Márta 1961-b zte be feje en 9-b tett Nagykikindán. 197 tervema For ut Šup dan az újvidéki Bog terma -for fikai zői Szakközépiskola gra ki idé újv az en 4-b 198 vezői szakát, majd szeti űvé zőm Kép ia dém Aka Művészeti szakát Dušan Tanszékének festészeti nuša tanítváBla an Todorović és Mil ági Művészeti nyaként. 1997-től a Vajdas újvidéki Peaz g Egyesület tagja. Jelenle képzőműola Isk os lán Álta tőfi Sándor gozik. Az dol t vészet szakos tanárakén vésztelemű s mo szá elmúlt évek során yen vett vén dez ren gi ysá kon pen és jóté nt. ará egy részt itthon és külföldön

8

Kórustalálkozó volt községünkben A Szentháromság-templomban tartották meg a Vajdasági Magyar Kórusok XIV. Találkozóját

A

Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok keretében tartották meg október 13-án, vasárnap este az adai Szentháromság-templomban a Vajdasági Magyar Kórusok XIV. Találkozóját. A rendezvényt, amelyre Vajdaság minden részéről érkeztek vendégek, a Musica Humana kamarakórus fennállásának huszadik évfordulója alkalmából szervezték meg községünkben. Az igen nagy hagyományokkal rendelkező kórustalálkozót a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, valamint a Musica Humana kamarakórus közös szervezésében tartották meg. Csonka Ferenc, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség ügyvezetője szerint a kórustalálkozó igen fontos szerepet tölt be a vajdasági magyar kultúréletben. – Mint tudjuk, a vajdasági magyar kultúra igen gazdag, ennek egy szelete, egy igen jelentős szelete a kórustalálkozó. Ez egy igen fontos bemutatkozási lehetőség a vajdasági amatőr kórusok számára, aminek köszönhetően idén is az Vajdaság egész területéről érkeztek fellépők Adára – hangsúlyozta Csonka Ferenc, hozzátéve, a találkozónak rendkívül fontos szerep jut a vajdasági magyar kultúra ápolásában és népszerűsítésében is. A községünkbe érkező vendégek szinte kivétel nélkül csodálatos produkciókkal kápráztatták el a közönséget, amelynek tagjai, akárcsak maguk a kórusok tagjai, kiválóan érezték magukat, köztük az óbecsei Schola Cantonum kórus tagjai is, amelynek vezetője, Stefaniga Otília elmondta, igen nagy örömmel érkeztek Adára. – A kórusunk neve, a Scola Cantonum énekiskolát jelent. Mint tudjuk, sokféle énekiskola létezik, számunkra a legfontosabbak azok, amelyeknek tagjai gregorián énekeket énekelnek, és a szentmiséken gregorián énekbetéteket adnak elő. Őket mind-mind énekiskolásoknak nevezik, és miután mi 1996-ban, amikor a kórus megalakult, még egészen kis gyermekek voltunk, ezért a név nagyon találó volt – magyarázta Stefaniga Otília, majd hozzáfűzte, azután már annyira megszokták és megszerették ezt a nevet, hogy úgy döntöttek, megtartják, így a kórus azóta is ezt a nevet viseli. A temerini Juventus énekkar tagjai szintén remekül érezték magukat községünkben. Az együttes vezetője, Csernyák Zsuzsanna elmondta, a csoport több mint tíz éve alakult meg, jelenleg mintegy harminc tagot számlál. – Nagyon fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy mi amatőrök vagyunk, semmilyen iskolai énekkarhoz vagy társulathoz sem tartozunk, hanem mi magunk alapítottunk egy civil szervezetet, amelynek célja az énekkar segítése,

H

A találkozó házigazdája a fennállásának húszéves jubileumát ünneplő Musica Humana kamarakórus volt valamint különböző zenei rendezvények szervezése – emelte ki Csernyák Zsuzsanna, majd így folytatta: – Nagyon fontos célkitűzésünknek tartjuk ugyanakkor azt is, hogy megpróbáljuk alakítani és formálni a gyermekek zenei ízlésvilágát, ami értelemszerűen egyáltalán nem könnyű feladat, ám ha elég kitartóan dolgozunk a célkitűzéseink megvalósításáért, akkor korántsem hiábavaló a befektetett munka. A rendezvény házigazdája, adai Musica Humana kamarakórus 1993 tavaszán alakult a Bartók Béla Zeneiskola szűkebb tanári körének kezdeményezésére. A mára már nemcsak Vajdaság-szerte, hanem a környező országokban is ismert kamarakórus idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. – Óriási megtiszteltetésnek vettük, hogy miután húszévesek vagyunk, idén minket tiszteltek meg azzal, hogy mi szervezhettük meg a Vajdasági Magyar Kórusok XIV. Találkozóját – mondta Birkás János, a Musica Humana kamarakórus karnagya, hozzátéve, nagy öröm számukra, hogy a különleges hangulatú rendezvény keretében a legkiválóbb vajdasági kórusokat láthatták vendégül. A Vajdasági Magyar Kórusok Találkozóján, amely a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű rendezvénye, idén tizenkét csoport összesen mintegy háromszáz énekese vett részt. A kórusok produkcióit az előző évekhez hasonlóan idén sem rangsorolták, hiszen a rendezvény fő célja nem a versengés volt, hanem sokkal inkább a kórusoknak, illetve magának a műfajnak a népszerűsítése. Huszák Gábor

Családi nap Törökfaluban

angulatos programok széles választéka várta a törökfalui gyerekeket és szüleiket szeptember utolsó vasárnapján, ugyanis Sündörgő elnevezéssel családi napot szervezett a Junitisz Ifjúsági Szervezet. Közel ötven családot mozgattak meg a nap folyamán, amikor kézműves-foglalkozások sora mellett mesés vetélkedő, bábszínház, koncert és még palacsinta is várta az érdeklődőket. Mint azt Csáki Kovács Évától, a szervezők egyikétől megtudtuk, a kézműves-foglalkozások öt helyszínén a gyerekek üveget és kavicsokat is festhettek, megismerkedhettek a dekupázs technikával, gyöngyöt fűzhettek és álarcokat is készítettek. A mesés vetélkedőre három-négy fős csapatok jelentkezhettek, amelyeknek tagjai között legalább egy főnek felnőttnek kellett lennie. A jelentkezők hét fordulóban mérettettek meg, amelyek során különféle tesztkérdések és ügyességi feladatok is vár-

tak rájuk. Három nagyobb nyeremény talált gazdára: családi belépők a palicsi állatkertbe és az Adica rekreációs központba a 2014-es idényben, valamint egy értékes mesekönyv. Azok, akiknek nem sikerült a legjobb három csapat közé kerülniük, még mindig bízhattak a szerencséjükben, ugyanis az ügyes kezű résztvevők tíz tábla csokoládét vihettek haza. Az első törökfalui családi nap bábelőadással és a Kalamáris együttes fellépésével zárult. A Magyar Nemzeti Tanács támogatásával létrejött rendezvénynek a tervek szerint folytatása is lesz majd, ugyanis a szervezői jövőre is szeretnék megszervezni a kiváló hangulatú családi napot.

A törökfalui gyerekeket és szüleiket hangulatos programok széles választéka várta

(pp)

9

Színes programok a gyermekhéten

A

községbeli gyerekek számára október első hete az idei évben is gazdagnak bizonyult a programok szempontjából. A községbeli pedagógusok rendhagyóan színes hetet varázsoltak a gyerekeknek, amikor átmenetileg háttérbe szorul a vonalzó, a dolgozatfüzet és a házi feladat számon kérése. Ehelyett nyoma veszett a tanároknak, szalonna sült tábortűznél, megmérkőzött erő, kreativitás és ügyesség.

KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ Az elmúlt egy év munkáját mutatta be a Szarvas Gábor Könyvtár rajzcsoportjának őszi kiállítása, amelyet a gyermekhetet megelőző pénteken nyitottak meg a könyvtár képtárában. A megnyitó már a gyermekhétre invitált, a községi programsorozat beharangozója volt. A kiállításnak akár Gyerekektől gyerekeknek is lehetne a címe – fogalmazta meg a megnyitón Barna Kolozsi Valéria, a szakkör vezetője az összeállítás alapgondolatát, ugyanis az elmúlt egy évet összefoglaló őszi tárlatot immáron hagyományosan a gyermekhétre időzítik. A szakkörnek stabilan 25-30 diák a tagja, köztük található óvodás és nyolcadik osztályos tanuló is. Jelenleg három csoportja van a szakkörnek, amelyen Barna Kolozsi Valéria mellett Vrábel Rozália tanárnő foglalkozik a képzőművészet legfiatalabb művelőivel. A rendezvényt ünnepivé emelte Nagy Bálint negyedik osztályos tanuló hegedűjátéka, valamint Zsótér Ágnes elsős kisdiák énekhangja.

közös produkcióval kedveskedett az óvodásoknak és az alsós diákoknak a Novak Radonić Művelődési Egyesület és a Vadvirág Hagyományápoló Kör, amelyeknek tagjai az adai és a moholi gyerekek előtt is felléptek. Ugyanígy a Kalamáris együttes, akik zenés-táncos órát tartottak a fiatalságnak. Emellett az oktatási intézmények maguk is szerveztek programokat: például a barapar-

SZÍNEKBE ÖLTÖZTETETT NAPOK

ti iskolában Raffai Klára vezetésével a teljes gyermekhét a közösségi játékok köré épült. A baraparti iskolában már ránézésre is elmondható volt: ezek a napok valamilyen szempontból rendhagyóak. Hétfőn sárgába, kedden pirosba, szerdán zöldbe, csütörtökön kékbe, pénteken narancssárga színbe öltözött tanár is, diák is, az utolsó szálig. E mellé szerveztek különböző ügyességi játékokat, filmvetítést, tábortűz melletti sütögetést, de a kreativitás is helyet kapott a programban. A hét szerepcserével zárult: a tanárok helyét diákok foglalták el, az órákat ezúttal a tanulók vezették le – némi koordinációval. (pp)

Látványos álarckiállítás tt különOktóber 29-e és november 4-e közö Szarvas a ül leges kiállításnak szolgált helyszín adai čki Riđi an Duš Gábor Könyvtár képtára. ít, kész t coka álar ncei vele és nwee grafikus hallo a ki lt kerü ány ezek közül több mint ötven péld kere yes epél ünn tot tárla A kiállítóterem falaira. tták meg. nyito tán délu n 29-é ber októ tt tek közö (pp)

A gyermekheti programok párhuzamosan kínálták a tartalmas szórakozást és a laza tanulás lehetőségét. A községi programok kereteiben

Kiváló repülőmodellezők Az adai Aeroklub ifjú modellezői dobogós helyen végeztek az országos bajokságban Az adai repülőmodellezők számára befejeződött az idei versenyidény, amely során szép sikereket értek el, tudtuk meg az Aeroklub elnökétől, Stojan Mrđanov – Coletól. A szerbiai bajnokság negyedik, záró fordulójában Nagykárolyfalván (Banatski Karlovac) október 19-én az ifjúsági csapat a szalagos rakéta osztályban a második helyen végzett. Így a Csuvik Viktor, Illés Ferenc, Milan Dimitrov öszszetételű csapat ezüstérmes lett az országos bajnokságban. Az utolsó fordulóban Csuvik Viktor egyéniben harmadik lett. Ezzel egyéniben második helyen végzett az országos bajnokságban, még csapattársa, Illés Ferenc lett a harmadik. Az adai juniorcsapat emellett harmadik helyezést ért el az országos bajnokságban az ejtőernyős rakéták kategóriában is. Október elején Belgrádban országos repülőmodellező versenyt is rendeztek, amely egyben világkupa is volt külföldi résztvevőkkel. A klubelnök elmondta, hogy a kétnapos versenyen ejtőernyős rakéta, raketoplan, szalagos rakéta, zsirokopter, illetve rakétamakett kategóriában szerepeltek, és jó eredményeket értek el. A Stojan Mrđanov, Varga Rolf és Horváth Tamás összeállítású felnőttcsapat harmadik lett az ejtőernyős rakéták osztályában az országos versenyen, ahol a juniorcsapat első helyen végzett a szalagos rakéta kategóriában. Az utóbbi osztályban Horváth Tamás egyéniben második lett a felnőttek között. A raketoplanok osztályában az adai felnőttcsapat megszerezte

az első helyet, egyéniben Varga Rolf második lett. A világkupán Varga Rolf a második helyet érdemelte ki a raketoplanok kategóriában, Horváth Tamás pedig az ötödik lett a szalagos rakéták osztályában. csin

Az adai ifjú és felnőtt modellezők

10

Önkormányzati hírek MEGEMLÉKEZÉS A FELSZABADULÁS NAPJÁRÓL

JÓL HALADNAK A MUNKÁLATOK

Október 8., községünk felszabadulásának napja alkalmából Ada község önkormányzata és a Harcosszövetség községi bizottsága kulturális programmal és koszorúzással egybekötött ünnepi ülést tartott a községi képviselő-testület nagytermében.

Bilicki Zoltán, községünk polgármestere és Tóth Tamás, községünk tartományi parlamenti képviselője október 22-én megtekintették a moholi kerülőút kiépítésének munkálatait. Látogatásuk idején a Vojput munkásai éppen a terep előkészítését végezték a Temető utcánál és az Urbán József utcánál.

FOLYAMATBAN LÉVŐ BERUHÁZÁSOK

JÁRDÁK BETONOZÁSA A TEMETŐBEN

Községünk polgármestere, Bilicki Zoltán október 18-án arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy aláírták a szerződést a kivitelezővel a völgyparti óvoda és iskola épületének rendbetételére. Ennek a beruházásnak az értéke megközelítőleg 1,7 millió dinár. Adán a bölcsőde épületének a felújítása is rövidesen megindul, amely beruházás mintegy 4,5 millió dinár. Emellett a II. helyi közösséggel közösen az adai temetőnél lévő játszóteret is sikerült felújítani. A javítási munkálatok itt 72 000 dinárba kerültek.

A Standard Kommunális Közvállalat az adai római katolikus temetőben elvégezte a járdák kibetonozását azokon a részeken, ahol ez korábban nem volt megoldva.

INVESTEXPO KIÁLLÍTÁS Október 23-án Újvidéken Bilicki Zoltán, községünk polgármestere a Tartományi Régióközi Együttműködési és Helyi Önkormányzati Titkárság illetékeseivel aláírta azt a szerződést, amellyel a titkárság 80 000 dináros támogatást hagyott jóvá a községünknek a VIII. nemzetközi Investexpo kiállításon és energetikanapokon való részvételre.

KIHELYEZETT KONZULI FOGADÓNAP

INVESTEXPO ADAI RÉSZTVEVŐKKEL

Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa október 10-én kihelyezett konzuli fogadónapot tartott Adán, a II. helyi közösség épületében az egyszerűsített honosítási kérelmek átvétele céljából. A fogadónap alkalmából községünkbe látogatott dr. Menyhárt Attila konzul, akit Urbán Mónika, községünk polgármester-helyettese fogadott.

Október 29. és 31. között tartották meg Újvidéken a VIII. nemzetközi Investexpo kiállítást és energetikanapokat, amelyen idén községünk is képviseltette magát. A kiállításon a regionális fejlesztési ügynökségek mellett a Tartományi Régióközi Együttműködési és Helyi Önkormányzati Titkárság is bemutatta regionális fejlesztési programját, valamint annak prioritásait. Az említett titkárság 80 000 dináros támogatást hagyott jóvá községünknek a kiállításon való részvételre.

11 MEGKEZDŐDÖTT A BÖLCSŐDE SZIGETELÉSE

BEFEJEZŐDÖTT A JÁRDAJAVÍTÁS Október 11-én befejeződtek a tönkrement járda és az útpadka javításával kapcsolatos munkálatok az adai Žarko Zrenjanin utcában. A munkálatok összértéke 365 000 dinár volt.

Október 29-én megkezdődtek a felújítási munkálatok az adai bölcsőde épületében, ahol a munkálatok első fázisában a külső falak hőszigetelését végzik el. Mivel a felújítás célja a teljes épület energetikai hatékonyságának növelése, ezért a későbbiekben a nyílászárók cseréjére is sor kerül majd.

SZERZŐDÉSKÖTÉS A TORNATEREM FELSZERELÉSÉRE Október 28-án Bilicki Zoltán, községünk polgármestere aláírta azt a szerződést, amellyel Ada község önkormányzata biztosítja annak az összegnek a felét, amelyen a moholi Novak Radonić Általános Iskola megvásárolhatja az új tornaterme használatba helyezéséhez szükséges felszerelést. A beruházás értéke mintegy 1,7 millió dinár. Az iskola pályázat útján már korábban megnyerte a tornaterem teljes felszereléséhez szükséges pénzösszeg felét, azt egészítette ki az önkormányzat az említett összeggel.

A fiatalok igényei A Youth Essentials, azaz A fiatalok igényei elnevezésű projektum keretében – amely a Románia–Szerbia határon átnyúló IPA-programon keresztül MIS-ETC CODE 1244 jelzéssel, az Európai Unió támogatásával valósul meg – Szerbiában szeptember 19. és 22. között, valamint szeptember 22. és 25. között folyt tapasztalatcsere. A tapasztalatcsere folyamán az alábbi témákat dolgozták fel: a gyermekek és fiatalok bűnözése; a lopással kapcsolatos bűncselekmények megelőzése, amelyeket leginkább helyi

szinten követnek el; a helyi közösség, a nagykikindai rendőrparancsnokság, valamint az Ada községbeli általános és középiskolák által végrehajtott specifikus programok, amelyeket az illetékességükkel összhangban, a megelőző tevékenység sikerességének növelése érdekében végeznek.

A rendezvény vendégeihez előbb Vesna Civrić, a Duga Polgári Egyesület elnöke, majd Dragan Jović, a nagykikindai rendőrparancsnokság vezetője és Urbán Mónika, Ada község polgármester-helyettese szólt. Ezután következett a projektum témáira vonatkozó tapasztalatok bemutatása, a következő előadókkal: Radovan Kecman, a nagykikindai rendőrparancsnokság osztályvezetője, Tamara Gordić, az adai Műszaki Iskola pszichológusa, Zdravko Kašai, az adai rendőrállomás vezetője, Sziráki Mihály, az adai Cseh Károly Általános Iskola igazgatója, Antun Mihajlović szabálysértési bíró, Olivera Pašić, az Adai Egészségház képviselője, Snežana Došić, a moholi Novak Radonić Általános Iskola igazgatója, Mikusák István, az IFIX Ifjúsági Szervezet elnöke, Gece Tibor és Katarina Glavaški, valamint Apró Bakai Magdolna, az adai Szociális Gondozói Központ igazgatója és Pavle Rajkov, a nagykikindai rendőrparancsnokság munkatársa. Az előadások a gyermekkori bűnözés témáját dolgozták fel, a hangsúly mindenképpen a megelőzésen van, hiszen amint azt az előadók is kiemelték, a leghatékonyabb módszer a bűnözés megelőzése. A rendőrség munkatársai kitértek az iskolarendőr fontosságára is, majd prezentációikban pontosan bemutatták a feladatköreit. A romániai vendégek fordító segítségével érdeklődéssel hallgatták végig az előadásokat, majd az adott témakörökkel kapcsolatban kérdéseket tettek fel, amelyekre az előadók örömmel válaszoltak.

Az aradi vértanúkra emlékezve

Közös megemlékezéssel tisztelgett az aradi vértanúk emléke előtt Ada község önkormányzata és a Szarvas Gábor Könyvtár október 6-án, vasárnap délelőtt az adai római katolikus temetőben, ahol az emlékezés virágainak elhelyezését alkalmai összeállítás is kísérte. A rendezvényen Nagybali Tamara köszöntötte a résztvevőket a szervezők nevében, majd Bárdos Szindirella, az adai Műszaki Iskola diákja színesítette a megemlékezést szavalataival. Rákos Judit történésznek, a Rákóczi Szövetség helyi képviselőjének történelmi összefoglalóját Bárdos Szindirella és Bezzeg Anikó tolmácsolásában hallhatták a megemlékezők. Ada község önkormányzatának koszorúját Bilicki Zoltán polgármester, Urbán Mónika polgármester-helyettes és Búcsú Attila, a községi képviselő-testület elnöke helyezték el. A Demokrata Párt helyi képviselőinek nevében Rákos Rózsa, a községi tanács művelődési ügyekkel megbízott tagja és Tóbiás József tartományi parlamenti képviselő rótták le tiszteletüket, míg a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének virágait Csonka Áron pártelnök és Kalmár Gábor, a párt községi szervezetének elnöke helyezték el.

(pp)

Október 6-án a Millecentenáriumi Emlékbizottság és a Vadvirág Hagyományápoló Kör szervezésében a Damjanich-emlékműnél emlékeztek meg az aradi vértanúkról. A Vadvirág Hagyományápoló Kör drámacsoportjának alkalmi összeállítását követően dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott, a KDNP országgyűlési képviselője mondott ünnepi köszöntőt. A megemlékezés folytatásában Gruber Ferenc, a Millecentenáriumi Emlékbizottság elnöke beszédében az aradi vértanúk utolsó mondatait idézte fel, dr. Tóth Barna Elvira, a VMSZ községi szervezetének elnöke pedig Vitéz Somogyváry Gyula Díszmenet című versét olvasta fel az egybegyűlteknek. A rendezvény zárásaként az egybegyűltek megkoszorúzták a Damjanich-emlékművet, amelynél a magyar országgyűlés nevében dr. Tarnai László, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa nevében dr. Takács László, a Magyar Nemzeti Tanács nevében Várkonyi Zsolt, a Millecentenáriumi Emlékbizottság nevében Gruber Ferenc és Takács László, a Vajdasági Magyar Szövetség nevében Pál Károly, Kóspál Szabó Emília, dr. Tóth Barna Elvira és Világos Tibor, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt nevében pedig Györe Béla helyezte el az emlékezés virágait.

H. G.

12

Jubilál a szociális védelem Községünkben három évtizede működik a Szociális Gondozói Központ

A

dán október 25-én ünnepséggel emlékeztek meg a községi Szociális Gondozói Központ megalakításának harmincadik évfordulójáról. A közönség meghallgathatta a központ történetének rövid összefoglalóját is, amelyből megtudhattuk, hogy az intézményt 1983. január elsején alakította meg Ada község képviselő-testülete. A községháza dísztermében megrendezett ünnepségen Apró Bakai Magdolna pszichológus, a Szociális Gondozói Központ igazgatója köszöntötte az összes dolgozó nevében az egybegyűlteket, köztük az illetékes köztársasági minisztérium és tartományi titkárság, illetve a szociális védelmi intézetek képviselőit, a környező községek szociális központjainak és az idősek otthonának vezetőit, a helyi közintézmények és civil szervezetek

Az ünnepségen megajándékozták a nyugdíjas munkatársakat

tagjait, valamint a központ nyugdíjas dolgozóit. Az intézményalapító adai önkormányzat részéről Urbán Mónika polgármester-helyettes gratulált az évforduló alkalmából, és további odaadó munkát kívánt a dolgozóknak. A jubileumi ünnepségen megemlékeztek az elhunyt Balassa János pszichológusról, az intézmény korábbi igazgatójáról. Továbbá a közönség meghallgathatta Horvát Zsuzsanna egykori igazgató, ma már nyugdíjas kolléga tollából a központ történetének rövid összefoglalóját, amelyből megtudhattuk, hogy az intézményt 1983. január elsején alakította meg Ada község képviselő-testülete. Ezt követően Nagy József, a központ idősek klubjának vezetője a klub munkáját és annak szükségességét ismertette. A továbbiakban Nagy József és Szőcs Ibolya szociális munkás idézett fel egy-egy derűs történetet az elmúlt évtizedekből. A szociális gondozói központ munkájáról és feladatairól Géczi Tibor jogász tartott beszámolót – Megköszönném minden szerv, intézmény, civil szféra képviselőjének a velünk folyatott együttműködést, aminek folytatására továbbra is törekednünk kell, hiszen egyedül nem megy, legalábbis nem úgy megy – mondta Apró Bakai Magdolna, aki hozzátette, az emlékezés mellett megköszönik volt munkatársaiknak és a helyi önkormányzatnak a munkáját. Az igazgató és Nagy József ajándékot nyújtott át Urbán Mónika polgármester-helyettesnek, valamint a nyugdíjasok közül Tóth Otíliának, Mirjana Grčkinek, Horvát Zsuzsannának, Rauški Erzsébetnek, Obradović Máriának és Jović Erzsébetnek, illetve a rövidesen nyugdíjba vonuló Katica Marjanovićnak. A programot az újvidéki Molnár Róbert színművész performance-a, illetve a községi zeneiskola szólóénekeseinek fellépése tette ünnepélyesebbé, valamint az adai és a moholi általános iskola diákjainak alkalmi képzőművészeti kiállítása a községháza aulájában. csin

A mellrák elleni küzdelem hónapja Községünk rákellenes egyesülete a közeljövőben újabb programokat tervez, amelyeknek megvalósításához várják az önkéntesek jelentkezését is

O

któber a mellrák elleni küzdelem hónapja, aminek alkalmából világszerte megmozdulások, ismeretterjesztő előadások, kampányok hívják fel a figyelmet az önvizsgálat és az évenkénti szűrővizsgálat fontosságára. Ada Község Rákellenes Egyesületének vezetősége ennek a világszintű összefogásnak az ötletétől vezérelve döntött úgy, hogy eddigi programjaikat kiterjesztik, és még aktívabb részvétellel harcolnak a gyilkos kór ellen községünkben. Ada Község Rákellenes Egyesülete képviseletében dr. Balog András, az egyesület elnöke, Snežana Strahinić elnökségi tag és Nagybali Éva aktivista október 11-én az újvidéki Rak Infónál jártak, amelynek elnöke, Berényi Éva az adai küldöttség tagjait hasznos tanácsokkal, valamint nyomtatott ismeretterjesztő anyaggal látta el, amelyek nagymértékben segítik majd a szervezet munkáját. – Adán folyamatosan zajlik a rák elleni küzdelem, az Adai Egészségház keretein belül különféle szűrővizsgálatokat végzünk. Két szakemberünk végzi az ultrahangos vizsgálatokat, a negyvenöt év feletti nők pedig díjmentesen vehetik igénybe a mammográfiás vizsgálatok elvégzésére vonatkozó szolgáltatást. A Tartományi Egészségügyi Titkárság már két alkalommal akarta tőlünk elvenni a mammográfunkat, mondván, más községben nagyobb szükség van rá, de eddig sikerült megtartanunk – nyilatkozta dr. Balog András, Ada Község Rákellenes Egyesületének elnöke, majd így folytatta: – Nemcsak októberben kell odafigyelnünk magunkra és az egészségünkre, hanem az év minden egyes hónapjában. De az ilyen jellegű tevékenységet végző szervezeteknek a figyelemfelkeltésre irányuló

Dr. Balog András, Berényi Éva, Snežana Strahinić és Nagybali Éva munkája nagyon fontos tényező a korai felismerésben és a megelőzésben. Az egyesület célul tűzte ki maga elé azt is, hogy az ismeretterjesztésen és a megelőzésen túl a már megbetegedett emberek számára is segítséget próbáljon nyújtani, hasznos tanácsokkal próbáljon szolgálni. A közeljövőben több programot is tervezünk, ugyanis az újvidéki egyesület példáját szem előtt tartva ki szeretnénk szélesíteni a tevékenységünket annak érdekében, hogy minél több polgártársunknak segíthessünk. A szervezet önkénteseket keres programjai megvalósításához. Az érdeklődők az egyesület titkáránál, Krizsán Mária okleveles jogásznál jelentkezhetnek az Adai Egészségházban. Nagybali Tamara

13

Amikor napsugaras az ősz

Nacsa István, a moholi Idősek Otthona igazgatója az eredményekről és a tervekről nyilatkozik

A

a felsőfokú, mind a középfokú végzettséggel rendelkezők tekintetében. Az igazgató szerint ugyanis ez egyfajta előfeltétele annak, hogy növeljék szolgáltatásaik színvonalát nemcsak az otthon lakói, hanem a tágabb közösségben élők számára is. – Házi ápolással, házi gondozással, meleg étel házhoz szállításával, egyéni segítségnyújtással már korábban is foglalkoztunk, azon személyek Az Idősek Otthona koordinálásával október elesetében, akik jelezték ebbéli igényüket. Ehhez a sején ünnepelték az idősek világnapját. A moholi tevékenységhez részben Ada község önkormánykultúrotthon szolgált helyszínül a kulturális összezata biztosítja a szükséges anyagi feltételeket, amiállításnak, amelyben közreműködtek az adai Cseh hez hozzájárulnak a szolgáltatásainkat igénybe Károly és a moholi Novak Radonić Általános Iskovevők is, anyagi helyzetük lehetőségeihez mérten. lák diákjai, továbbá a Novak Radonić Művelődési Sajnos azt kell mondanunk, hogy megcsappant az Egyesület tánccsoportjának tagjai is. érdeklődés a szolgáltatásaink iránt, ennek elsősor– Az idén egynapos kirándulással indítottuk a ban anyagi okai vannak – emelte ki Nacsa István, programokat. Lakóink a Fruška gorára mentek, aki elmondta továbbá azt is, hogy 2002-ben, amikor ahol meglátogatták a nevezetességeket. Egy aumeghozták Ada község fejlesztési stratégiáját, azzal tóbusznyi ember vett részt ezen a kiránduláson – az igénnyel fordultak az önkormányzathoz, hogy hangsúlyozta Nacsa István intézményvezető, majd az addigi 5845 négyzetméteres területüket 16 000 hozzátette, nemcsak a moholiak utaztak, hanem négyzetméterre szeretnék növeli. Az azóta eltelt hozzájuk is érkeztek vendégek: október 24-én Moidőszakban hat ingatlant sikerült megvásárolniuk holra látogattak a törökbecsei, az óbecsei, a csúrogi az intézmény közvetlen közelében, amelyeknek az és a magyarkanizsai idősek otthonának lakói is. összterülete hozzávetőlegesen 5700 négyzetméter. A találkozó célja az volt, hogy megismerkedjenek Ehhez kaptak még egy telket, amelynek alapterüleegymással, illetve új kapcsolatok jöhessenek létre. te meghaladja az 1200 négyzetmétert. A rendezvények között helyet kapott teadél– Jelenleg 12 700 négyzetméternél tartunk, és után, a lakók kézművesmunkáit bemutató kiálmég három ingatlan van, amit a tervezett lokációba Nacsa István lítás, sor került az irodalmi csoport munkáinak esik. Reményeink szerint a közeljövőben ezek megmegmérettetésére és az énekkar bemutatójára is. vásárlására is sor kerül majd. A számításainkat néFőszerephez jutott a testmozgás is az egyik októberi napon, amikor a lakók mileg hátráltatja a gazdasági válság. Az új épület megépítése bizonytalanná összemérhették ügyességüket például labda- és karikavezetésben. Hozzáve- vált, de mi nem mondunk le róla. Az idősek aránya folyamatosan nő, és sok tőlegesen 150 embert mozgattak meg a Mutasd meg, mit tudsz! elnevezésű esetben nem tudják gondját viselni az idősödő korosztálynak, de olyanok is programmal. akadnak, akik nem szeretnék terhelni a családjukat, ezért maguk döntenek A hónap folyamán zenés estre is sor került, amelyet 100 fő részvételével úgy, hogy bejönnek az intézményünkbe. A demográfiai adatok is ezt mutartottak meg. Ezen túlmenően bemutatkoztak a Novak Radonić Általános tatják, ami a mi meggyőződésünk is, hogy ezekre az intézményekre bizony Iskola tanulói, október 29-ére pedig őszi bált szerveztek, míg a programsort mind nagyobb szükség lesz. a Mészáros Enikő és Orovec Cecília vezette bábszínház előadása zárta. Pál Zsófia

moholi Idősek Otthona évek hosszú sora óta sikeresen szervezi meg a Napsugaras ősz rendezvénysorozatot. Idén már szeptember végén megkezdődtek az aktivitások, és még november elejére is jutott a foglalatosságokból. A programokat részben az intézmény lakói, részben a község lakosai, Ada és Mohol idősebb polgárai számára szervezik az otthon munkatársai, a civil szervezetek és oktatási intézmények közreműködésével.

A NAPSUGARAS MINDENNAPOK

A Napsugaras ősz rendezvénysorozaton túl egész évben igyekeznek tartalmasabbá tenni az idősek otthona lakóinak mindennapjait. Az intézményvezető elmondása szerint ezen a téren is fejlődésre törekednek. – Néhány évvel ezelőtt sikerült kialakítanunk egy munkaterápiára alkalmas termet, ahol lehetőség van arra, hogy napi szinten összegyűljenek azok a személyek, akik foglalkoznak valamilyen kézműves-tevékenységgel – magyarázta Nacsa István, majd hozzátette: – Irodalmi csoport is működik, szerb és magyar nyelven is, ezen túlmenően segítséget nyújtunk az alkoholproblémákkal küzdők számára. Emellett különféle sajtótermékeket, napi- és hetilapokat, folyóiratokat is forgathatnak a lakók, szintén mindkét nyelven. A tájékozódási lehetőségeiket bővíti az elektronikus média, így például a televízió, de lehetőségük van számítógép-használatra is, a már említett munkaterápiás helyiségben. – Október elsején számot adtunk arról, hogy az idősekről való gondoskodás múltja évszázadokra nyúlik vissza. 1891-ben már említik, hogy Moholon szegényház, valamint községi kórház is működött. Ez az intézmény 1944-ig állt fenn, majd 1962-ben újraalapították. 2012-ben ünnepeltük fennállásának 50. évfordulóját. Ünnepségre nem került sor, de mi ünnep nélkül is számon tartjuk azt, hogy ötven éve működik az intézmény – hangsúlyozta az igazgató, aki elmondta, terveik között a továbbiakban is szerepel az intézmény fejlesztése: jelenleg egy családi házat újítanak fel, ami a rendeltetése szerint a demens betegek nappali tartózkodásának és tanácsadásnak szolgálna majd helyszínül. Az intézmény munkaerő tekintetében is komoly előrelépéseket tett az elmúlt évek során. Növelték a szakemberek számát, mind

DÍSZKERÍTÉS AZ ADAI MŰSZAKI ISKOLÁNÁL

Október 25-én délelőtt Miklós Nándor iskolaigazgató és Boros Gyevi Katica, a diákparlament alelnöke felavatta Adán a Műszaki Iskola előtti díszkerítést, amelyet a szaktanárok és a diákok készítettek el. A diákparlament kezdeményezte a díszkerítés kiépítését, amely az ifjúsági és sportminisztérium, valamint az adai I. és II. helyi közösség anyagi támogatásával, illetve az Active Független Ifjúsági Szervezet közreműködésével valósult meg. csin

14 November 4., hétfő, 17.00 Boja Ágnes második önálló kiállításának megnyitója Helyszín: képtár

November 6., szerda, 15.00 Mesedélután Helyszín: a könyvtár gyermekrészlege

Novemberi rendezvények* Helyszín: Vadvirág-székház Szervező: Vadvirág Hagyományápoló Kör

November 10., vasárnap, 18.00

Kerekítő – Mondókás móka Helyszín: képtár

Tehetségek fesztiválja Helyszín: színházterem Szervező: Dobosok és Művészek Klubja

November 6., szerda, 17.00

November 10., vasárnap, 14.00

November 6., szerda, 16.30

Kerekítő – Bábos torna Helyszín: képtár

November 8., péntek, 12.00 Műsor a pedagógusnap alkalmából Helyszín: Színházterem Szervező: Cseh Károly Általános Iskola

November 8., péntek, 18.00 A zEtna Kiadó irodalmi sorozata – Spanyolnátha Helyszín: olvasóterem

November 9., szombat Áldd meg mezőinket és szőlőinket! – Vajdasági mulatság 16.00: Vadvirág kézműves-foglalkozás 17.30: Gyermektáncház 19.00: Koncert – vajdasági népzenészek 20.00: Táncház felnőttek részére

November 13., szerda, 16.30 Dr. Reisinger János irodalomtörténész előadása Helyszín: a képviselő-testület díszterme

November 13., szerda, 16.30 Kerekítő – Mondókás móka Helyszín: képtár

November 13., szerda, 17.00

Napsugaras ősz Helyszín: ifjúsági otthon, Törökfalu Szervező: Vöröskereszt – Ada

Kerekítő – Bábos torna Helyszín: képtár

November 11., hétfő, 17.00

13.00: Radivoj Popović mellszobrának leleplezése 17.00: Ünnepi műsor Helyszín: színházterem

A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület fennállásának XX. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi műsor Helyszín: a képviselő-testület díszterme Szervező: Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület

November 12., kedd – Könyvtárnap 12.00: Kiállításmegnyitó – az irodalmi és képzőművészeti pályázatok ünnepélyes eredményhirdetése Helyszín: képtár

November 13., szerda, 15.00 Kézművesműhely Helyszín: a könyvtár gyermekrészlege

November 15., péntek

November 16., szombat, 17.00 A Filmklub összejövetele Helyszín: olvasóterem

November 18., hétfő, 16.00 Bábelőadás – Mészáros Enikő és Orovec Cecília közreműködésével Helyszín: a könyvtár gyermekrészlege

November 20., szerda, 15.00 Közösségi játékok Helyszín: a könyvtár gyermekrészlege

November 20., szerda, 16.30 Kerekítő – Mondókás móka Helyszín: képtár

November 20., szerda, 17.00 Kerekítő – Bábos torna Helyszín: képtár

November 21., csütörtök, 17.30 Tóth Lívia Varázspálca nélkül c. könyvének bemutatója Helyszín: olvasóterem

November 25–29., hétfő–péntek, 9-től 18 óráig Őszi vásár Helyszín: a színház előcsarnoka Szervező: Mozaik kézművesegyesület

November 27., szerda, 15.00 Kvíz Helyszín: a könyvtár gyermekrészlege

November 27., szerda, 16.30 Kerekítő – Mondókás móka Helyszín: képtár

November 27., szerda, 17.00 Kerekítő – Bábos torna Helyszín: képtár

November 27., szerda, 19.00 Zenés irodalmi est Helyszín: olvasóterem *A programok összeállításában Ada Község Idegenforgalmi Szervezete a partnerünk.

MEZŐGAZDASÁGI ROVAT

Őszi munkálatok a határban Javában folynak az őszi munkálatok a határban. A napraforgó betakarítása teljesen befejeződött, a hozamok elfogadhatóak, sőt az idei termés kifejezetten jónak is mondható. Az ára viszont sajnos a felére csökkent a tavalyihoz képest, ami igen nagy gondot okoz a gazdáknak, nemcsak községünkben, hanem országszerte is. A búza vetése is elkezdődött. A talaj nedvességtartalma megfelelő, ideális esetben általában november elsejéig befejeződik, mivel később már több vetőmagot kell használni a hűvösebb idő miatt. Az éjszakai fagyok miatt a mag csírázása lelassul, akár le is állhat. A búzának be kell bokrosodnia, mielőtt még a kemény fagyok megérkeznek, ez biztosítja a magasabb cukorkoncentrációt a növényben, ami megakadályozza a kifagyást. Ilyenkor szórják a földekre az istállótrágyát is. Minden gazdának tudnia kell, hogy a trágyázás nem

a tápanyagok utánpótlását jelenti, hanem csupán a szerves anyag utánpótlását. Segítségével tehát a tápanyagok feloldhatósága növekszik a talajban, éppen ezért a trágyázás önmagában nem elegendő, a kívánt hozam eléréséhez még különböző műtrágyák alkalmazására is szükség van. Az előjelek szerint jó termés várható kukoricából is. Hektáronként a hozam akár a 7 tonna szemes kukoricát is meghaladhatja.

Amit még mindenképpen meg kell említeni, az az, hogy a gazdák nemcsak a földekre fordítanak fokozott figyelmet, hanem az utakra is. Az önkormányzat támogatásá-

val karbantartják az adai nagyutat. Október első felében 27 tonna zúzott követ rendeltek, amely a kátyúk betömését, illetve ezáltal a közlekedés feltételeinek jobbá tételét szolgálja majd. Emellett azonban rendkívül fontos lenne ügyelni a dűlőutakra is, odafigyelve arra, hogy véletlenül se szántsuk ki azokat, hiszen a fokozottabb odafigyelés, ahogyan olyan sok más esetben, ebben az esetben is valamennyiünk közös érdekeit szolgálja. Csúzdi István, a Farmer Földműves-egyesület elnöke

várjuk azon mezőgazFelhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lyekre lapunk segítségédasággal kapcsolatos kérdéseiket, ame kapni. Kérdéseiket a szt vála vel szakemberektől szeretnének küldhetik el. e címr il e-ma l.com mai newspaperada@g