Irány. Dél-Békés! Látnivalók a Száraz-ér mentén

Irány

Dél-Békés!

Látnivalók a Száraz-ér mentén

Impresszum Az „Irány Dél-Békés!” című útikönyv a Dél-Békés Turisztikai Szolgáltató Szociális Szövetkezet megbízásából készült. A megvalósítására a TÁMOP-2.4.3.D.2-13/1-2013-0001 „Fókuszban a helyi termékek” Helyi összefogáson alapuló szociális gazdaságfejlesztés a Dél-Békési Turisztikai Szolgáltató Szociális Szövetkezetben pályázatban került sor. Elérhetőség: Dél-Békési Turisztikai Szolgáltató Szociális Szövetkezet 5665 Pusztaottlaka, Külterület 026/144. [email protected] www.turisztikadelbekes.com

2

Tartalom Tartalom

3

Kunágota

67

Térkép

4

Lőkösháza

71

Bevezető

5

Magyarbánhegyes

74

Ajánljuk Dél-Békést!

8

Magyardombegyház

76

Medgyesbodzás

78

Medgyesegyháza

80

Mezőhegyes

89

Települések Almáskamarás

11

Battonya

15

Békéssámson

26

Csanádapáca

31

Dombegyház

Mezőkovácsháza

100

Nagybánhegyes

106

36

Nagykamarás

110

Dombiratos

41

Nagyszénás

112

Gádoros

43

Orosháza

117

Kardoskút

52

Pusztaföldvár

138

Kaszaper

57

Pusztaottlaka

143

Kevermes

60

Tótkomlós

148

Kisdombegyház

65

Végegyháza

161

Történet

Látnivalók

Természet

Vallás

Művészet

Programok

Fürdő Tartalom

3

Dél-Békés

Békés

Telekgerendás

Nagyszénás

Békéscsaba

Gyula

Csorvás Újkígyós Gerendás Nagymágocs

Csabaszabadi

Orosháza Pusztaföldvár

Csanádapáca

Kardoskút

Bánkút

Nagykamarás Magyarbánhegyes Almáskamarás Nagybánhegyes

Tótkomlós

Békéssámson Nagykopáncs

Végegyháza

Nagyér

Dombiratos

Mezőkovácsháza

Csongrád Királyhegyes

Pitvaros

Csanádpalota

Mezőhegyes

Kevermes

Magyardombegyház Kisdombegyház

Árpádtelep Ambrózfalva

Csanádalberti

Kattintson a település nevére, hogy továbbugorjon!

Lőkösháza

Kunágota

Hódmezővásárhely

Földdeák

Elek

Medgyesbodzás

Medgyesegyháza Kaszaper

←

Kétegyháza

Pusztaottlaka

Gábortelep Székkutas

Szabadkígyós

Térkép

Gádoros

Kétsoprony

Dombegyház

Battonya

Románia

Bevezető

Bevezető A 97–104 méter tengerszint feletti sík, ármentes kistáj alföldi jellege ellenére változatosnak mondható, melyben döntő szerepet játszanak a nagy folyók vándorlását őrző medrek, az északnyugat-délkeleti tengelyű egykori folyóágak, fattyúágak. Ezzel kapcsolatosan a legfontosabb adat, hogy kétmillió évvel ezelőtt Kevermesnél ömlött össze a Tisza és a Maros. Ez utóbbi hordalékkúpja, partidűne-vonulatai a vidék jellegzetes földtani formációi. Egyetlen jelentősebb természetes vízfolyása a Holt-Marosból kiágazó Száraz-ér (167 km), melynek vízgyűjtő területe 1304 km², nagyobb mellékvizei a Cigányka-ér (16 km) és a Kutas-ér (30 km). Említésre méltó állóvize nincs. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága működési területén 2009-től három Magas Természeti Értékű Terület-et (MÉT) jelöltek ki, egyikük a Békés-Csanádi Hát. A 14 településre kiterjedő védett természetvédelmi terület nagysága 9643 ha. A tájátalakítások ellenére értékes növényfajokat őriznek a nedves kaszálórétek, a löszpuszta gyepek, a padkás szikesek, kiemelkedő jelentőségűek az itt fészkelő madarak (pl. széki lile, nagy goda, túzok, szalakóta, kékvércse) és a nagy számban megjelenő vonuló madárfajok. Nemcsak a MÉT, hanem a teljes löszhát igen jelentős természeti értékei a battonyai Gulya- és Sziondai-gyep (a fokozottan védett földikutya és magyar tarsza), a kistompai löszrét és a terület idő-

Vissza a tartalomhoz

Bevezető

5

szakos szikes tava, a kardoskúti Fehér-tó. A kedvező geográfiai tényezők miatt a terület az újkőkortól lakott volt, de csaknem valamennyi régészeti kultúra jegyei fellelhetők itt. A szó szerint kiemelkednek – a főleg rézkori – kurgánok (korhányok, kunhalmok), melyekből a Száraz-ér és mellékágai mentén kb. két és félszáz található. Európa-hírű, megannyi látogatót vonz a pusztaföldvári bronzkori földvár, a Nagy-Tatársánc. A legkorábbi állandó települések a honfoglalók téli szállásaiból alakultak, s a Száraz-ér partján egymástól csaknem szabályos távolságra sorakoztak. A terület középkori kultúrtáj voltát mi sem bizonyítja jobban, mint maguk a településnevek. A Bodzás (1418), a Céklásegyháza (1418), Eperjes (1510), Komlós (1464), Medgyesegyház (1418), Monyorófecskés (1456), Szénás (1403), Szilas (szilfás, 1274), Szőlős (1456) stb. Idetartoznak továbbá a középkori határnevek is: Babos, Borsóhát, Búzáshát, Diós, Kökényes, Körtvélyes, Szilvaszeg. A középkori épített örökség fontos emlékei a kaszaper-végegyházi és a tótkomlós–nagykopácsi templom, érdekes lehetne továbbá az egykori középkori templomos helyek bejárása, pl. Battonya–Hármashatárhalmi körtemplom, Kevermes–Céklásegyház, Gerendás-Egyház-tanya, Dombiratos–Templomdomb, Csanádapáca–Klastrombdomb stb. Későbbi korok templomai közül mindenképpen megtekintést érdemel Battonya kilenc temploma, köztük a szerb (1778) és a román (1909) ortodox, illetve görögkatolikus (1940), ezeken kívül feltétlenül felkeresendő a battonyai (1818), a kevermesi (1835), a mezőkovácsházi (1879), a csanádapácai (1858), a dombegyházi (1885) és a magyarbánhegyesi (1896) katolikus, az orosházi (1786) és a tótkomlósi (1795) evangélikus, valamint a battonyai (1883) és a békéssámsoni (1872) református templom. Említésre érdemes a Lonovics József főispán és Hollósy Kornélia híres operaénekesnő (Erkel Ferenc kedvenc énekese) sírkápolnájaként épített, 1997-ben felújított dombegyházi Kornélia kápolna. A kastélyok közül érdemes ellátogatni a közelmúltban átadott, számos látnivalóval kecsegtető lőkösházi Vásárhelyi–Bréda (1810 körül) és a rekonstrukcióra váró, Ybl Miklós által tervezett


6

kiscsákói Geist (1894) kastélyba. A vidék patinás épületei közül kiemelendő a műemlékileg védett battonyai Kaszinó (1885) és a kevermesi vámőrségi laktanya (1923). A muzeális gyűjtemények közül első helyen említendő az orosházi Szántó Kovács János Múzeum és az ehhez kacsolódó Városi Képtár, a Kardoskúti Múzeum, a battonyai Molnár C. Pál, a gádorosi Justh Zsigmond, a medgyesegyházi Schéner Mihály és Baross László Emlékház, az orosházi Darvas József Ház, a nagyszénási Rózsa Galéria, valamint a Csanádapácai Helytörténeti Gyűjtemény. A közlekedési, ipari, kereskedelmi műemlékek közül megtekintésre érdemes a békéssámsoni „Török-híd” (1720 körül), az ugyanitt található magtár (1809), az orosházi Monori csárda (1750 körül) és a Kútmúzeum (1983), valamint a tótkomlósi „Szálló a Komlóhoz” (1881) műemléki épület. A számos szobor és emlékmű közül egyedisége miatt kiemelhetjük a gerendási „Magyarország első betonútja” (1937) és a békéssámsoni 1963. évi légi katasztrófa emlékművét (2008). A gyógyulni, kikapcsolódni vágyó turistákat várják a Battonyai Termálfürdő, a gádorosi Malomkert Strandfürdő, a mezőkovácsházi Borostyán Camping és Strandfürdő, a medgyesegyházi uszoda, a Nagybánhegyesi Termálfürdő, a tótkomlósi Rózsa fürdő és a vidék leghíresebbje, az orosházi Gyopáros Gyógyfürdő. Az itt élő nemzetiségek kulturális örökségét tájházak mutatják be, melyek közül kiemelkedik a tótkomlósi Szlovák Tájház és Nemzetiségi Gyűjtemény. A török időkben a vidék szinte teljesen elnéptelenedett, s a lakosság pótlására a földesurak német, szlovák, román és szerb jobbágyokat telepítettek ide. Vidékünk a jelenlegi Magyarország legtarkább nemzetiségi tájává vált, lakosságában egész Európa vére ott kering. Az itt élő magyarság megfogadta Szent István intelmét, jól bánt az idegennel, s őket itt a Száraz-ér melletti kohóban olvasztotta tehetségessé, szorgalmassá a sors, az akarat és az emberség. További reményük sem lehet más, csak a közös boldogulás keresése. dr. Havassy Péter, történész


7

Ajánljuk Dél-Békést! Skaliczki László, kézilabda edző

Mint békésben élő embernek, van tapasztalatom arról, hogy az itt élő emberek kétkezi munkájuk révén tudják megteremteni az anyagi biztonságukat és igényesek emellett a környezetükre is. Szívesen ajánlom a mezőhegyesi ménesbirtokot, ahol csapataimmal többször voltunk hírvivő mérkőzésen, itt a játék mellett a lovaglás, a ménes megtekintése és kocsikázás is szerepelt. A londoni olimpia után két válogatott játékosommal voltunk a pusztaottlakai likefest parkban, ahol megfogott bennünket a programok kavalkádja, valamint a rendezett környezet. Az itt élő emberek barátságos viselkedése, vendégszeretete, a szép természeti környezet és a sokszínű állatvilág is megfelelő felfrissülést jelent. Családi kedvencünk, Orosháza-Gyopárosfürdő, ahová mindig szívesen látogatunk, mert a kiváló minőségű gyógyvíz és a szép környezet kiváló kikapcsolódást nyújt. Dél-Békésben nagyszerű sportélet folyik, népszerűek a labdajátékok, így a kézilabdát is számos településen űzik. Külön örömteli, hogy van a térségnek egy NBI-es férfi kézilabdacsapata, ahol nyaranta mindig nagyszabású nemzetközi tornát szerveznek. Ezen csapataimmal én is többször részt vettem. Ez a kupa a pihenés mellett jó szórakozási lehetőséget nyújt a kézilabdát kedvelőknek.


Ajánljuk Dél-Békést

8

Növényi Norbert,

olimpiai bajnok birkózó, színész

Szívből, szívesen ajánlom Dél-Békést! Már nyolc éve visszatérő vendég vagyok a térségben, amely ideális hely a természetközeli pihenésre, itt valóban feltöltődhet az ember lelkileg is. A vidéki nyugalom kiegészül a gondozott környezettel, a hagyományok iránti tisztelettel, számtalan kulturális és kikapcsolódási lehetőséggel, és nem utolsósorban kiváló a sportélet is. Rendszeresen ellátogatok Dél-Békésbe a családommal együtt. Az egyik kedvenc helyünk a pusztaottlakai Likefest Park, mely valamennyi korosztálynak megfelelő szabadidő-eltöltést biztosít. Gyopárosfürdő magas színvonalú rekreációra ad lehetőséget, egyszerre park-, gyógy- és élményfürdő, természetes környezetben. Jó embereket ismertem itt meg, baráti kapcsolatokat adott Dél-Békés.


Ajánljuk Dél-Békést

9

Interaktív útikönyv Mit talál a települések interaktív ismertetőjében? A település koordinátáit GPS keresőben tudja használni. A hivatalos weboldalt a cím alatt találja, ahol az útikönyvben nem részletezett kérdésekre is megkaphatja a választ. Jobb oldalt a helység Békés megyében elfoglalt helyét látja, melyről továbbjuthat a Google Térképbe. A település közösségi oldalát a bal oldalt található ikonról érheti el. Az ismertetőben szereplő látványosságok, intézmények elérhetőségeit is külön kiemeltük, mutató kézzel jelöltük a linkeket, telefonnal a telefonszámokat. Jó felfedezést kívánunk!

koordináták

Google Térkép

Facebook oldal

hivatalos weboldal

Használja a könyvjelzőket! A könyvjelzőket használva előre és vissza ugorhat a települések között, bármikor továbbléptethet az útikönyv elejére vagy végére.


Interaktív útikönyv 10

é. sz. 46° 27′ 39″ k. h. 21° 05′ 34″

Almáskamarás www.almaskamaras.hu

A tatár elpusztította, a német újjáépítette: Almáskamarás egy közel ezer fős kistelepülés Dél-Békésben.

Történet A települést németek alapították újra az 1800-as évek közepén. Jelenleg is megbecsült tagjai a helyi közösségnek, saját önkormányzatuk működik és élő kapcsolatot tartanak azokkal a nemzettársaikkal, akiket akaratuk ellenére kitoloncoltak a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján. Kamarást 1418-ban említik először Bánkamarás néven, mégpedig Maróti János macsói bán révén. A régészeti feltárások megállapították, hogy e területeken több Árpád-kori falu nyoma is megtalálható, de ezek neve nem maradt fenn. A középkori települést az 1596. évi tatár pusztítás néptelenítette el a hivatalos krónikák szerint. Több mint 250 év, és néhány vállalkozó szellemű eleki német


Almáskamarás 11

kellett az újraéledéshez, majd a fejlődéshez. Almáskamarás eredetileg a mai Nagykamarás része volt és Kamarás volt a neve egy rövid ideig, de már 1855-ben a Békés-Csanád-Csongrád és Hont vármegyék leírása című műben jelenlegi nevén szerepel. A községben és környékén mind az épített, mind a természeti környezet iránt érdeklődők találnak látnivalót, elfoglaltságot. Kiemelt érdekesség a helyi katolikus templom, melyet 1865-ben emeltek Szent Vendel tiszteletére, Ursits Lipót tervei alapján. A helyi temetőben pedig méltóságteljes, gót betűs sírkövekkel találkozhat az arra utazó. Természet-földrajzilag Almáskamarás az Alföld Körös-Maros köze középtájának Békési-hát nevű kistáján található, kiváló kerékpár és gyalogtúrák, nordic walking edzések helyszíne lehet a környék, hiszen könnyedén elérhetők a közeli kisebb és nagyobb települések: Nagykamarás, Kunágota, Dombiratos, Medgyesegyháza, sőt, a merészebbek akár átléphetik az országhatárt is, hiszen az mindössze 15 kilométerre található innen.

Látnivalók Az ország kemencéje Néhány évvel ezelőtt közös erővel építették meg a falu kemencéjét, mely jelenleg is megtekinthető, illetve nagyszabású hóemberépítő akciót is hirdettek, melyen jelen voltak a Guinness Rekordok Könyve ellenőrei is.


Almáskamarás 12

Vallás Szent Vendel templom 1865-ben épült meg az almáskamarási római katolikus templom, mely a Szeged-Csanádi Püspökség orosházi esperességéhez tartozik. 1865-ben épült meg az almáskamarási római templom, mely egy ideig a nagykamarási hívők lelki gondozását is ellátta. A község lakói negyedszázaddal az újratelepítés után építették meg templomukat Szent Vendel tiszteletére. Az eleki németek által alapított Almáskamaráson 1864-ben kezdték el építeni a templomot. Az építőmester az aradi Ursits Lipót volt. Egy ideig ellátta a szomszédos Nagykamarás lakóinak lelki gondozását is, majd ott 1888ban önálló plébánia alakult. Jelenleg Kotroczó Pál plébános látja el a helyi gyülekezet pásztori teendőit a Szent István király utcai templomban, mely a Szeged-Csanádi Püspökség orosházi esperességéhez tartozik.


Almáskamarás 13

Programok Márton napi lampionos felvonulás A hagyományos Márton napi lampionos felvonulást 2014-ben már kilencedik alkalommal rendezték meg a Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Károlyi Bernát Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola és a községi önkormányzat szervezésében. A rendezvény célja, hogy népszerűsítsék a Márton napi hagyományokat nemcsak a környező településeket érintve, hanem megyei szinten is. A település német kötődésű és ezen az ünnepen szeretnék összeterelni azokat, akik hívei a Márton napi hiedelmeknek, és van kedvük egy izgalmas és szemet gyönyörködtető felvonuláson részt venni.


Almáskamarás 14

é. sz. 46° 16′ 60″ k. h. 21° 00′ 60″

Battonya www.battonya.hu

Korábban mezővárosi rangot viselt a határmenti település, mely Csanád megye legnagyobb városa volt Makó után.

Battonya vagy „Batonya”?

A magyar helyesírás szabályai szerint egyértelmű a kettőzött „t” hangos kiejtés, azonban ha bárkit megkérdez, aki most szembejön Önnel, akkor a válasz mégis az, hogy „batonya”.

Elnevezése A település nevének eredetéről megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a „Both anya” kifejezésből származik, míg mások úgy vélik, a pelikán régies nevét, a patonyát őrzi tovább, míg olyan legenda is él a városban, hogy az egykori mongol hadvezér csapatának pihenőhelye volt, így a Batu tanya kifejezésből ered a mai Battonya.


Battonya 15

Története Battonya a tatárdúlás utáni pusztulás után idejekorán benépesült, mégpedig szerb telepesekkel. A szerb hagyományokat máig őrzi a kisváros, hiszen ortodox templomuk és saját iskolájuk is van a délszlávoknak. A város egykori jelentőségére jellemző, hogy már a 19. század elején mezővárosi rangot viselt, mi több, a korabeli Csanád megye második legnagyobb városának számított Makó után. Arról is nevezetes, hogy a rendszerváltás előtti történetírás szerint a Vörös Hadsereg 1944 őszén itt lépte át először a magyar határt. Több már elhunyt, illetve ma is élő híres szülöttére büszke a város, innen származik például Purgly Emil főispán, földművelésügyi miniszter, Bélyácz Iván, akadémikus, közgazdász professzor, Gyulay Endre püspök, Molnár-C Pál festőművész. A kortárs irodalom két jeles képviselője, Kiss Ottó és Poós Zoltán is itt látta meg a napvilágot, mint ahogy Puja Frigyes egykori külügyminiszter, az egykori állampárt vezető politikusa is battonyai volt. A kisváros korábbi nagyobb jelentőségét több középület és köztéri alkotás jelzi, sőt a térség jogi központja még mindig itt van, hiszen itt működik a Battonyai Törvényszék.


Battonya 16

Látnivalók Földmunkásmozgalmi emlékmű Hárman vesztették életüket az 1891-es battonyai csendőrsortűz során, rájuk emlékezik a Földmunkásmozgalmi Emlékmű. 1891. június 21-én a csendőrök verték szét azt a zendülést, melynek halálos áldozatai is voltak: az 51 éves Csúber István, az 50 éves Géja István és a 26 éves Németh József. A csendőrsortűz áldozatainak emlékére kilencven évvel később, 1981-ben emelték a Földmunkásmozgalmi emlékművet. Az alkotást Búza Barna sarkadi származású szobrászművész készítette, akinek nevéhez több más battonyai köztéri mű is fűződik. Az emlékmű a városháza előtt, a Hősök terén tekinthető meg. Kaszinó A battonyai Korona Szálló és kaszinó az egykori járási székhely Battonya egyik ékessége volt. A jelenleg kihasználatlanul álló épület műemléki védelem alatt áll. 1885-ben építették neoreneszánsz stílusban. A kor egyik legfontosabb társasági központja volt, hiszen báltermet is kialakítottak emeletén. Több tulajdonosa is volt, a hatvanas években itt működött például a Páva áruház.


Battonya 17

Természet Gulyagyep Földikutya, szarvasbogár, vad pórsáfrány, üstökös gyöngyike – ezek mind megtalálhatók a battonyai Gulyagyepen. Kevesen tudják, hogy a hazai nem túl jelentős, sőt kifejezetten kihalófélben lévő földikutya-állomány egy része Battonyán található. A nemzeti park gondozásában lévő tompapusztai ősgyep mellett a Gulyagyep elnevezésű, közel 35 hektáros területen élnek ezek a különleges, föld alatti védett emlősök. A város belterületéhez közel fekvő Gulyatelep egykor legelő volt. 180-nál több növény-, 160-nál több állatfaj él itt. Olyan különlegességek láthatók itt, mint a mirigyes kakascímer, a kövér aggófű, a vad pórsáfrány, a nyúlánk sárma, azt üstökös gyöngyike. Az állatritkaságok közül a már említett földi kutya mellett , délvidéki poszméh, fürj található itt. Kráter-tó Senki nem sérült meg abban a gázrobbanásban, mely Battonya határát rázta meg 1962-ben, sőt a természet egy tóval adományozta meg a helyieket Az esetnek nem voltak halálos áldozatai, még sérültjei sem, keletkezett viszont egy tó, melyet Kráter-tónak neveztek el. Az eset egyik érdekessége, hogy búvárok keresték az elveszett eszközöket, eredménytelenül, sőt a tó fenekét sem sikerült megtalálniuk.


Battonya 18

Vallás Kőkereszt Közel két évszázad után is jó állapotban van a battonyai szerb ortodoxok kőkeresztje, melyet 1829-ben állítottak a szerb ortodox templom kertjében. A szerb és a román ortodox egyházak hivatalos szétválását megelőzően épült a magas, impozáns kereszt a templom kertjében. A Hunyadi utcai műemlék anyaga rózsaszín márvány, stílusa klasszicista. A közel két évszázad után is jó állapotban lévő, műemléki védelem alatt álló kereszten cirill betűs felirat található, mely a felállítás évéről tájékoztat.

Református templom Battonyán 1883 óta áll a református gyülekezet eklektikus temploma. Kálvin helyi követői két évvel később, 1885-ben szentelték fel az épületet. A reformáció szellemének megfelelően a barokk egyszerűbb, puritánabb változata jellemzi a templom külsejét és belsejét is. Orgona 1898 óta szól a templomban, melyet Görbe József presbiter adományozott elhunyt fia emlékére. A templomnak három harangja volt már a felszenteléskor is, a nagyharangot Kossuth Lajos tiszteletére öntötték. Kettőt az első világháborúban elkoboztak hadi célokra, majd 1932-ben pótolták azokat. 1980-ban nagyszabású felújítást hajtottak végre a hívők adományaiból, volt, aki egy családi ház árával járult hozzá a munkálatokhoz. 2001-ben pályázati pénzből történt egy belső felújítás.


Battonya 19

Szent György román ortodox templom A battonyai Szent György román ortodox templom 1909-ben épült, több szempontból is különlegesnek számít. A romantikus stílus jegyeit magán viselő 32 méteres épület tornyát vörösrézzel fedték le. Ugyancsak különlegesek a faragott székek, a templomi lobogók, illetve az oltári ikonosztázion, melyet B. Delliomini készített. Ugyancsak értékes eleme a templomnak a „Szent György a sárkánnyal” című ikon, illetve a kézi munkával készült, csiszolt kristályos gyertyacsillár. A battonyai román ortodox közösség a gyulai román ortodox püspökséghez tartozik, mint önálló parókia. 2010-ben jelentős jégkár érte a templomot, megrongálódott a tetőszerkezete és a homlokzata. Az épületet a helyi román kisebbségi önkormányzat szervezésében, részben közadakozásból újították fel. Görög katolikus templom A bizánci katolikusok temploma 1940 óta áll Battonyán, viszont már 1911 óta van plébániájuk. Battonya lakosságának egy százaléka vallotta magát görög katolikusnak a legutóbbi népszámláláson, számunk azonban ennél nagyobbra tehető. A templomot egy helyi hívő, Oroján Gergely adományából építették fel. A battonyai gyülekezet jelenleg a makói parókiához tartozik, havonta csak egy alkalommal tartanak szentmisét, minden hónap első vasárnapján, 15 órakor.


Battonya 20

Szentháromság római katolikus plébániatemplom 1810-ig a battonyai katolikus közösség a szomszédos Tornyához (ma Románia) tartozott, ám a helyi hívekben ekkorra megfogalmazódott az igény az önálló egyházközség megalapítására. A templomot négy év múlva, 1814-ben kezdték el építeni és 1818-ban szentelték fel az egyházközség közlése szerint. Jelenlegi formáját azonban több mint száz év múlva, 1938-ban nyerte el, miután közadakozásból bővítették azt. A templom oltárképeit Molnár-C. Pál battonyai kötődésű művész készítette, míg a mozaik ablakokat Barth Ferenc iparművész tervezte és Tiszai László helyi iparos építette. Orgonáját a Rieger cég építette Gonda Nándor orgonaművész tervei alapján. A templomnak három harangja van, melyeket 1860ban, 1923-ban, illetve 1933-ban készítettek. Zsidó temető Battonya fejlődésében, polgárosodásában nagy szerepet játszott a helyi zsidóság. Az ő emléküket őrzi a helyi, meglehetősen nagy kiterjedésű zsidó temető, ahová mintegy másfél évszázadon át, az 1800-as évek elejétől az 1960-as évekig temetkeztek. Ebben a sírkertben nyugszanak a település egykori jómódú polgárságának képviselői, akik közt találunk ügyvédeket, orvosokat, bankárokat és más értelmiségieket, kis- és nagykereskedőket. Név szerint a Berg, a Heim, a Grósz, a Koch, a Kohn és


Battonya 21

a Schwartz családok tagjait. A sírkert szélén látható az a ravatalozó, mely a millennium idejében épült. A helyi zsidóság is megszenvedte a holokausztot, a településről 108 zsidót szállítottak koncentrációs táborba, közülük csak kevesen élték túl a XX. század legszégyenletesebb drámáját. Szerb ortodox templom A város legrégebbi temploma 1778-79ben épült, késő barokk stílusban, egyik fő ékessége az ikonosztázion. Ez a legrégebbi helyi templom, közvetlenül a szerb iskola mellett. Egy tornya van, kialakítása egyhajós, található benne keresztelő helyiség, illetve egyik oldalán kórus elhelyezését biztosító karzatot alakítottak ki. Hossza 31 m, szélessége 112 m, a torony magassága 30 méter, a kereszttel együtt. A templom a szerb ortodox templomokra jellemző hármas tagolású: oltár, valamint külön tér a férfi és női híveknek. A templomban 300 fő fér el, ennek nagyjából a fele az ülőhelyek száma. Az oldalfalakon és a mennyezeten bibliai jeleneteket ábrázoló falfestmények láthatók. A templom belterében egyházi lobogókat találunk. Figyelemre méltó még az ikonokkal gazdagon díszített, mívesen faragott ikonosztázion, melyet azt 1820-as években alakítottak ki. A ma is aktív szerb ortodox közösség a szentendrei püspökséghez tartozik.


Battonya 22

Művészet József Attila mellszobra József Attila battonyai hittanvizsgái emlékére emeltek mellszobrot a nevét viselő művelődési központ elé. Számos településen található József Attila-szobor, ám kevés helység mondhatja el, főleg Békésben, hogy a költő többször is megfordult itt. József Attila még makói középiskolás éveiben járt többször is Battonyán. A román ortodox vallású fiatalembernek ugyanis hittanvizsgát kellett tennie, s legközelebb itt volt erre módja. A történeti hűséghez hozzátartozik, hogy az egykori Csanád megyében Makó után Battonya volt a legjelentősebb város ezidőtájt. Egy, a témával foglalkozó tanulmány szerint az 1922-es és 1923as vizsgáknak nem találták meg a nyomát, ám az bizonyos, hogy az akkor már szárnyait bontogató költő letette azokat, sőt battonyai látogatásai több versben, feljegyzésben előkerülnek. Az ugyancsak József Attila nevét viselő művelődési központ előtt található mellszobrot 1990-ben avatták fel, beszédet Elek László orosházi irodalomtörténész mondott. Kelemen Kristóf alkotásának talapzatán ez olvasható: „A költő 1922-ben és 23-ban Battonyán tett osztályozó vizsgát görögkeleti vallástanból.”


Battonya 23

Molnár-C. Pál Emlékház Az Európa-szerte jól ismert és ünnepelt mester, Molnár-C. Pál hagyatékának egy részét Battonyán kezelik. A szentek, a szép nők és a lovak festőjeként jegyzik a Battonyán született Molnár-C. Pált, akinek 45 festménye és 21 grafikája, fametszetsorozata tekinthető meg szülővárosában. A mester 1894-ben látta meg a napvilágot Tompapusztán a László-birtok gazdajegyzője, Molnár József illetve a francia-svájci nevelőnő, Jeanne Contat gyermekeként. Ismert művészként édesanyja nevét is felvette. Molnár-C. Pál Európa-hírű festőművész lett, ám szülővárosáról soha nem feledkezett meg, sőt számos művét a városra hagyta. Az akkor még nagyközségi rangot viselő Battonya díszpolgári címet adományozott a mesternek, valamint emlékházat hozott létre szellemiségének ápolására a Battonyaiak Baráti Köre kezdeményezésére és hatékony részvételével. Olyan híres munkák láthatók itt egyebek közt, mint az Angyali üdvözlet, Dante: Divina Comedia vagy éppen a Mezőhegyesi jegyzetek. Arany János Művelődési ház +36 68/456 005


Battonya 24

Fürdő termál strandfürdő Négy medencével, sportolási lehetőségekkel, fakultatív programokkal várják a fürdőzőket Battonyán. Ezek közül a strandmedence, a tanmedence és az úszómedence feszített víztükrű, víz-visszaforgatásos. A negyedik, termálvizes medencében a város határában található termálvízkincs jótékony hatását tapasztalhatják meg a vendégek. Bár hivatalosan nem minősítették még gyógyvízzé a battonyai termálkincset, a folyamat már elindult, s a tapasztalatok azt igazolják, érdemes megmártózni ebben a medencében is. A fürdőzésen túl számos sportolási lehetőség várja az ide látogatókat, egyebek közt strandröplabda, tollaslabda, lábtenisz, sőt futballpálya is található itt. A fürdő munkatársai különböző fakultatív programok megszervezésében is segítenek, legyen szó helyi nevezetességek megtekintéséről vagy kirándulásról más Békés vagy Arad megyei helyszínekre. Battonyai Strand és Termálfürdő


+36 30/ 997 4552

Battonya 25

é. sz. 46° 25′ 01″ k. h. 20° 37′ 18″

Békéssámson www.bekessamson.hu

Ha a sámsoni föld beszélni tudna, izgalmas történetekkel szögezné a székhez a hallgatóságot, kezdve az avar kortól egészen a legújabb korig.

Történet A fokozatosan fejlődő község tartozott Csanád és Csongrád megyéhez is, majd 1877-ben csatolták Békés megyéhez annak ellenére, hogy a megyeszékhely, Békéscsaba háromszor akkora távolságra található, mint a legközelebbi megyei jogú város, Hódmezővásárhely. Fontos mérföldkő volt a falu életében, hogy a múlt század húszas éveinek kezdetén a Zselénszky család vette birtokába a területet, akik a modern gazdálkodás elkötelezettjei voltak, ennek jegyében keskeny nyomtávú vasútvonalat is létesítettek, melyet azonban 1970-ben felszámoltak. Két újkori legenda is kapcsolódik Békéssámsonhoz. Az 50es években a település négy évig volt a Magyar Ellenállási


Békéssámson 26

Mozgalom központja. A helyi gazda és munkásfiatalok röplapokkal sokkolták a hatalmat országszerte, például a legendás „Sír a magyar róna, ruszki csizma nyomja” jelmondat is tőlük származik. Egyik vezetőjüket, Annus Istvánt a rendszerváltás után többször is polgármesterré választották. A másik történés kevésbé hősies: 1963. júniusában a település közvetlen határában szenvedett végzetes katasztrófát a TAROM román légitársaság nemzetközi járata 29 utassal és 5 főnyi személyzettel a fedélzetén. A községben a katasztrófa hosszú ideig legenda maradt, mert az esetet nemzetbiztonsági ügyként, titkosan kezelték. A község fénykora lakosságszámát tekintve a huszadik század közepére tehető, ugyanis a lakosságszám 1948-ban megközelítette az ötezer főt. Mára már fele ennyien sem élnek a csendes községben, mindössze valamivel több, mint 2300 főt számláltak 2010-ben Békéssámsonon. A természetkedvelők számára is tartogat meglepetéseket a sámsoni határ: itt találhatók a Csanádi puszták, melyeket a Körös-Maros Nemzeti Park kezel. Az úgynevezett löszgyepen egyebek közt őszi csillagvirág, erdélyi útifű és a réti őszirózsa található. Ha szerencsénk van, megtekinthetjük a darvak, récefélék és a különböző parti madarak vonulását. A természetbarátoknak természetesen ajánlott a Száraz-ér megtekintése is.

Látnivalók A légikatasztrófa áldozatainak emlékműve 1963. június 16-án a Tarom légitársaság München-Constanca járatának elromlott az üzemanyagrendszere. A pilóták az aradi reptéren akartak kényszerleszállást végrehajtani, ám erre már nem volt lehetőségük: a gép 10 óra 52 perckor a földbe fúródott. A gépen 34-en


Békéssámson 27

tartózkodtak, 29 német utas és az ötfős román személyzet. Senki nem élte túl a katasztrófát. Csak évtizedekkel később került nyilvánosságra az ügy. A dráma 45 éves évfordulója alkalmából nagyszabású megemlékezést tartottak, s felavatták azt az emlékművet, mely három nemzet közös mementója. Első világháborús emlékmű Nemes Ősz György alkotása egy katonalakot ábrázol, amint megölel egy kisgyermeket. A talapzaton ez olvasható: „Az 1914 - 1918. iki Világháborúban hősi halált halt vitéz fiainak dicső kegyelete emlékére állíttatta Békéssámson közönsége”, illetve egy idézet a Szózatból. A talapzat két oldalán a világháborúban elesett békéssámsoniak nevét olvashatjuk, illetve a később ide rögzített emléktáblát, mely a második világháborús sámsoni áldozatoknak adózik kegyelettel. Az 1926-os avatóünnepségen részt vett Habsburg–Lotaringiai József Ferenc, József főherceg fia is, aki maga is harcolt az első világháborúban. Magtár A falu központjától mintegy hatszáz méterre található a műemléki védettségű magtár 1809-ben épült, a napóleoni háború idején. A háromemeletes épület hosszú ideig szolgálta a helyi és környékbeli növénytermelőket. A faluvezetés szándékai szerint a jövőben nagy hangsúlyt fektetnek a falusi turizmusra, illetve a hagyományos agrárgazdálkodás értékeinek bemutatására, s ebben a több mint kétszáz éves épületnek is komoly szerepet szánnak.


Békéssámson 28

Székelykapu A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából emelték a békéssámsoni székelykaput a liget bejárata elé. A székelykapu egy fiatal helyi pedagógus, Nagy József alkotása és a millecentenárium, azaz a honfoglalás 1100. évfordulójára emelték. Átlépve a kapun a ligetbe jutunk, ahol 189 fa emlékezik az első világháborúban elhunyt békéssámsoniakra. Ugyancsak a ligetben található az 1848-49-es emlékmű. Török-híd A törökökről nevezték el, de nagy valószínűséggel a törökök kiűzése után emelték a Száraz-ér fölé a Török-hidat. A rejtély oka, hogy nem tudni pontosan, mikor. Egyes feltételezések szerint a kétlyukú téglahíd még a török időkből maradt itt, más források viszont az 1720-as évekre teszik az építést. A Török-hidat szinte minden fontosabb turisztikai ajánló jegyzi, mint megtekintésre érdemes helyi látványosságot. Képzőművészeket is megihletett, több hazai tájképfestő is megörökítette. Pleskonics András pusztaföldvári helytörténész-iskolaigazgató – aki maga is rendelkezik békéssámsoni gyökerekkel – nagyobb lélegzetű tanulmányt publikált a Török-hídról, mely a Honismeret című folyóiratban jelent meg a kilencvenes években.


Békéssámson 29

Református templom A református templomot Frutsko Ferenc kőművesmester tervezte és építette fel 1872-ben, a forrásokat a helyi reformátusok teremtették elő, mégpedig különadó fizetésével. A torony 1889-ben készült el. A 240 kilogrammos harangot 1899-ben öntötte Hőnig Frigyes Aradon, majd 1922-ben újabb haranggal gazdagodtak, ezt Diósgyőrben készítették. A templomban 220 ülőhely van. Az épület a magyar építészeti stílus nyomait viseli magán, de szlovák elemek is felfedezhetők rajta. Az egyházközséghez tartozik a tótkomlósi gyülekezet is, melyet a lakosságcsere után hoztak létre a Felvidékről ide telepített református magyarok. Sarlós Boldogasszony katolikus templom Az 1825-ben épült korábbi katolikus templomot az 1950-es években pártutasításra bontották le azért, hogy helyét a termelőszövetkezet gépállomása foglalhassa el. Azóta ideiglenes helyen, egy korábbi iskolaépületben tartották a szertartásokat. A település már tíz éve szorgalmazta, hogy újraépüljön a szent hely és mindvégig kitartóan imádkozott céljai eléréséért. 2014 márciusában tették le az új épület alapkövét. Az ünnepi szentmisét Nagy Ferenc jelenlegi plébános és Kovács Andor nyugalmazott plébános, a falu egykori lelkipásztora celebrálták. A templomot Germán Géza tervei alapján építették újjá, 2015. március 28-ai felszentelésén Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök áldotta meg.


Békéssámson 30

é. sz. 46° 32′ 28″ k. h. 20° 53′ 02″

Csanádapáca www.csanadapaca.hu

Dohányból dinnye és szántóföldi növények, de augusztusban a kakast ünneplik Csanádapácán.

Történet Nagy Apácza Kertész Község néven jegyezték be 1835-ben azt a települést, melyet jelenleg Csanádapácának neveznek ugyan, de továbbra is szorgos gazdák alkotják a közösség gerincét. A mai települést néhány esztendővel korábban dohánykertészek népesítették be, s lényegében az ő kezük nyomán vált virágzó faluvá Apáca, igaz, mára már a fő profil a szántóföldi növények mellett a dinnye lett. A dohánykertészek megjelenése előtti időkben is éltek itt emberek, ám az elmúlt ezer évben háromszor is elpusztították őket hol tatár hordák, hol török hódítók. Sőt a folyamatosság jegyében a XIX. század eleji telepesek építőanyagként hordták szét azt a templomot, mely a török időkből maradt meg. Ez napjainkban


Csanádapáca 31

súlyos örökségvédelmi bűnnek számítana, abban az időszakban kényszerűségként könyvelték el. Csanádapáca híres szülötte Urbán Gábor zeneszerző, illetve Belovai István alezredes. Ez utóbbi a nyolcvanas években a Magyar Néphadsereg tisztjeként a NATO-nak juttatott el fontos dokumentumokat, lényegében az ő segítségével buktatták le a KGB egy fontos ügynökét az amerikai hadseregben.

Látnivalók Helytörténeti Gyűjtemény A helytörténeti gyűjteményt lelkes lokálpatrióták gondozzák, illetve tartják karban Zsikai Rajmund Péter tanár, helytörténész vezetésével. A község két évszázados története tárul fel az előtt, aki megtekinti a gyűjteményt a helyi Arany János Művelődési Ház második emeletén található kiállítóhelyen. Bejelentkezés: +36 68/ 520 202 | +36 20/ 227 7831 Emlékoszlop Az ország legnagyobb kunhalom emlékoszlopát 2010 augusztusában avatták fel. Akkor találták meg a három történelmi megye, Csanád, Arad és Békés határát jelző határkövet. Ettől néhány méterre, egy kunhalom mellé állították fel a több mint hat méter magas oszlopot, amelyet Szelekovszki László békéscsabai fafaragó művész készített.


Csanádapáca 32

Kovács ház 2014 augusztusában, a Kakasfesztiválon adták át ünnepélyes keretek között a Kovács házat, amely a közösség számára egy központi hellyé vált. A közösségi tér több funkciót tölt be a településen. Egyrészről kikapcsolódási lehetőséget biztosít minden korosztálynak, másrészről a hagyományok felelevenítése is a cél. Az épületet régi tárgyakkal, illetve a tradicionális eszközökkel rendezték be, amit a település gyűjtött össze. A múzeum létrehozásával a régi hagyományokat szeretnénk bemutatni a fiataloknak, az idősebb korosztály számára pedig felidézni a régi emlékeket.


Csanádapáca 33

Vallás Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom A környező települések templomai között az egyik legnagyobb a csanádapácai katolikus templom. Az 1859-ben épült Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom alapkövét a temesvári püspök helyezte el egy évvel korábban. A 28 méter magas és 41 méter hosszú templomot száz év múlva, 1959-ben újították fel kívül és belül. Újabb felújítási munkálatok következtek 1991-92-ben, majd 2011-ben viharkár érte a templom tetőszerkezetét, mely új borítást kapott. Jelenleg teljes pompájában ragyog, ugyanis 2012-13-ban újabb nagyszabású felújítási munkálatokat végeztek rajta. Zsidó temető Akárcsak a környező településeken, úgy Csanádapácán is nagyban hozzájárultak a falu virágzásához az itt élő zsidó polgárok. Emléküket azonban már csak a helyi zsidó temető őrzi, mely a katolikus temető szélén található. A holokauszt Csanádapáca történelmének is fekete foltja: a község zsidóságának munkaképes férfi tagjait munkaszolgálatra hívták be. Az itthon maradtakat 1944 májusában a magyarbánhegyesi gyűjtőtáborba hurcolták, majd Békéscsabára, ahonnan vonattal szállították őket koncentrációs táborokba. A holokausztnak 21 csanádapácai halálos áldozata volt, az elhurcolt 25 főből csak négyen élték túl a megpróbáltatásokat.


Csanádapáca 34

Programok Csanádapácai Kakasfesztivál A többnapos rendezvény jóval többet jelent, mint egy főzőversen�nyel színesített falunap, hiszen a siker érdekében az egész falu összefog. Ennek meg is van a gyümölcse, több ezren vesznek részt az ország, sőt a világ több részéről az ezernyi programon, sőt ez alkalomból nagyon sok távolba szakadt apácai zarándokol haza. Joggal merül fel a kérdés: Miért pont a kakas? – olvasható a kakasfesztivál weboldalán, s a válasz sem marad el: „Ennek igen egyszerű a magyarázata. Évek óta remek kapcsolatot ápolunk az erdélyi Apáca községgel – testvértelepülésünkkel, ahol minden évben kakaslövést rendeznek, megemlékezésként azokra a történelmi korokra, amikor a tatárok feldúlták a magyarok földjeit. Mindent felégettek, amerre jártak, Apáca falut sem kímélték. Gyanús volt azonban a kíméletlen harcosoknak, hogy nem találtak embereket, a házak elhagyatottak voltak. A tatárok látván, hogy senkit sem találnak elindultak a következő falu felé, ekkor azonban a vártoronyból hangos kakasszó hallatszott, elárulva az ott rejtőzködőket. Azonnal visszafordultak, és mindenkit lemészároltak. Őseik emléke előtt tisztelegve évtizedes hagyomány a falunapon megrendezésre kerülő kakaslövészet, ebben a kedves erdélyi faluban. Testvérkapcsolatunk és barátságunk erősítése érdekében, úgy gondoltuk kapcsolódunk rendezvényükhöz, és itt Csanádapácán Kakasfesztivált hirdetünk.” A fesztivált minden év augusztusában rendezik meg. Csanádapácai Kakasfesztivál


Csanádapáca 35

é. sz. 46° 20′ 19k. h. 21° 07′ 53″

Dombegyház www.dombegyhaz.hu

Ha dombegyházi sétánkhoz zenét akarunk választani, mindenképpen válasszuk Erkel Ferenc Bánk bán című művét, ez illik ugyanis leginkább a hely szelleméhez. Ne hökkenjen meg, eláruljuk, miért: itt nyugszik ugyanis Erkel Ferenc kedvenc énekesnője, Hollósy Kornélia.

Történet 1526-ban itt született Balsaráti Vitus János, aki sárospataki tanárként, lelkészként része a magyar kultúrtörténetnek – az ő nevét az általános iskola viseli Dombegyházon. Tatár, török, Trianon – a község történetét e három negatívum határozza meg, ám minden csapást ki tudtak heverni, hiszen a hódító csapatok pusztítása után újjá tudott épülni a falu, míg Trianon sebeinek gyógyulása a kisiratosi határátkelővel gyorsulhat fel. Helyben azt remélik, hogy mind gazdasági, mind turisztikai


Dombegyház 36

szempontból lendületet adhat a fejlődésnek a létesítmény. Megtekintésre a helyi katolikus templom, a világháborús emlékművek, a birtokkereszt és a kápolna mellett a falu határában található kunhalmokat ajánljuk. Túrázni, kirándulni minden irányban érdemes, a magyar oldalon Kevermes, Battonya, Kisdombegyház található a legközelebb, míg a román oldalon Kisvarjaspuszta, Nagyiratos közelíthető meg a legkönnyebben Dombegyházról. Az egyik legkedveltebb helyi attrakció az immár egy évtizedes múltra visszatekintő Halmok Közi Sokadalom, melyen szeptember első hétvégéjén több ezren vesznek részt.

Természet Kunhalmok A kunhalmok Dél-Békés rendkívül izgalmas képződményei, ezek közül az egyik legjelentősebb Dombegyház határában található. Kutatások szerint korábban valóságos kunhalomrendszer helyezkedett el ezen a tájon, a mai Dombegyház területén legalább tizenhárom. Ezek közül a legjelentősebb a megmaradt Kriptáj-, azaz Kripta-halom, mely az úgynevezett Cigányka-ér partján található. Ennek magassága nyolc és fél méter, úgynevezett palástmérete száz méter. A halom keleti oldalán található a Szent Kornélia kápolna, melyet a rendszerváltás után építettek újjá, ugyanis az egykori Lonovics-kriptát teljesen tönkretették a szocializmus éveiben, még a halottak csontjait sem kímélve. Az 1800-as évek elején ugyanis a tulajdonos Lonovics-család kriptát épített ide, ahová 1942ig temetkezett a család. Itt nyugszik többek közt Hollósi Kornélia operaénekesnő, illetve férje, Lonovics József Csanád megyei főispán. A rendszerváltás utána leszármazottak, a Bisztray család szerezte meg a korábbi Lonovics-birtokot és helyreállították a nemesi temetkezési helyet.


Dombegyház 37

Vallás Szent István király templom Bajnai István esperes e témával kapcsolatos tanulmánya szerint már a század elején katolikusokkal népesítették be az úgynevezett Marczibányi-Dombegyházt, ekkor Battonyához tartozott még a közösség, s alkalmanként a földesúr szalonjában tartottak szentmisét. A feltételezések szerint 1830-ban épült az első önálló kápolna, majd 1865-ben önállósodott a dombegyházi gyülekezet. Az első lelkész Trávnyik Rudolf ferences szerzetes volt, akinek idején megépült az első fatornyos templom, ám ezt hamar kinőtte a folyamatosan gyarapodó falu, így 1885-ben felépült a jelenleg is álló templom. A Szent István király emlékére emelt neogótikus épület plébánosává Dörner Józsefet nevezte ki a püspök - az ő sírja egyébként megtalálható a dombegyházi temetőben. 2005-ben könyv jelent meg a templom és az egyházközség életéről, mely helytörténeti és vallástörténeti igényességgel mutatja be a helyiek elmúlt évszázadait. Szent Kornélia kápolna Dombegyháza határában, az úgynevezett Kriptáj-halom előtt található a Szent Kornélia kápolna, melyet az egykori Csanád megyei főispán, Lonovics József és az ünnepelt operaénekesnő, Hollósy Kornélia dédunokája épített újra 1996-97-ben. A korábban itt található kápolna kriptája 1942-ig volt a Lonovics család temetkezési helye, ám a háború után teljesen elpusztították azt, még a halottak, köztük a


Dombegyház 38

nemzetközi szinten is ünnepelt Hollósy Kornélia földi maradványait sem kímélték. Az alapkövet Bajnai István esperes helyezte el, az elkészült kápolnát Gyulay Endre püspök szentelte meg 1997. október 11-én. A dombegyházi Szent Kornélia kápolna késői klasszicista stílusban épült meg, magassága a toronnyal együtt valamivel több, mint hét méter. Hossza 6,15 méter, belső alapterülete 15 négyzetméter.

Művészet Hollósy Kornélia Hollósy Kornélia ünnepelt énekesnő volt, a pesti szalonok sztárja, de igazából férje dombegyházi birtokán érezte jól magát. A XIX. század közepének ünnepelt énekesnője (eredetileg Korbuly Kornélia) nevéhez a magyar opera fontos korszaka fűződik, különösen Melinda-alakítása maradt legendás. Az ünnepelt művésznő Lonovics József feleségeként élete későbbi időszakát a dombegyházi birtokon töltötte, s itt hunyt el 1890-ben. Emlékét méltán őrzik a faluban, például a helyi óvoda is az ő nevét viseli, hiszen sokat foglalkozott a helyi gyermekekkel: színjátszó csoportot szervezett, énekelni tanította őket, sőt a beteg gyermekeket is gyógyította.


Dombegyház 39

Program Halmok Közi Sokadalom Az egyik legkedveltebb helyi attrakció az immár egy évtizedes múltra visszatekintő Halmok Közti Sokadalom, melyen szeptember első hétvégéjén több ezren vesznek részt. 2014-ben rendezték meg tizenkettedik alkalommal ezt a helyi szinten nagyszabásúnak nevezhető fesztivált. A programkínálatban megtalálhatók gasztronómiai-, kulturálisés sportprogramok is, melyekben minden korosztály egyaránt jól érezheti magát. A hagyományok közé tartozik a „Dombikum” kiállítás is, amely Dombegyház értékeit igyekszik bemutatni. A két napos programon rendszerint bemutatkozási lehetőséget kapnak a helyi és környékbeli előadók, művészek, de neves fellépőket is meghívnak, mint a Republic vagy Demjén Ferenc. Az egész nap tartó műsor mellett kézműves sátrak és foglalkozások, sétakocsikázás, versenyek és más kiegészítő programokkal is várják minden évben az érdeklődőket.


Dombegyház 40

é. sz. 46° 25′ 12″ k. h. 21° 07′ 12″

Dombiratos www.dombiratos.hu

Különleges rekorddal büszkélkedhet az alig több, mint félezer lakosú Dombiratos: itt a legmagasabb az egy főre jutó vitézek száma.

Történet A település az országban elsőként kapta meg a Történelmi Vitézi Rend Vitézi Község elnevezésű elismerését. A kis dél-békési falu egyik fő látványossága a 2013-ban emelt kopjafa: Füred Gábor alkotása annak a 14 vitéznek állít emléket, akik az első és a második világháborúban megszerezték ezt a címet. Ugyancsak érdemes megtekinteni az úgynevezett Sissi-tölgyekből álló fasort, melyet 1898-ban ültettek Erzsébet királyné genfi meggyilkolásának emlékére. Ugyanitt találjuk az 1906-ben épült katolikus templomot, melynek orgonája messze földön híresen szól, például Somogyi-Tóth Dániel, a debreceni Kodály


Dombiratos 41

Filharmónia művészeti vezetője is előszeretettel játszik rajta, amikor csak teheti. A falu első, vertfalú, zsindelytetős templomát 1842-ben építették. A község történelme azonban ennél sokkal régebbre nyúlik vis�sza, 1418-ban Belsőiratosként, nem egészen száz év múlva már jelenlegi nevén, Dombiratosként említik. Ám ahol a tatár és a török megjelent, évszázadokra megszűnt az élet - így történt ez itt is.

Vallás Szent Anna katolikus templom A megye egyik legkisebb faluja, a mindössze félszáz lelkes Dombiratos jelenleg nem rendelkezik saját katolikus pappal, ám a hitnek nagy hagyományai vannak a Vitézi Község címet viselő településen. Dombiratoson 1842-ben vert falú, zsindelytetős templomot építettek, ekkor még Kevermes, majd Kunágota fíliájaként jegyezték. A jelenlegi Szent Anna templomot 1907-ben áldották meg, a közösség 1938-tól önálló lelkészségi jogosultságot kapott, sőt 1950től plébániaként működött. 1989-től ismét Kunágotához tartozik. A templom külső részét 1965-ben, belső részét 1973-ban újították fel.


Dombiratos 42

é. sz. 46° 40′ 09″ k. h. 20° 35′ 46″

Gádoros www.gadoros.hu

Bár a legenda szerint a jelenlegi Gádorost alapító orosházi és szentesi telepesek megbánták döntésüket, utódaik mégis egy élhető nagyközséget varázsoltak ide, az Orosháza, Nagyszénás és Fábiánsebestyén által határolt területre.

Történet Az újratelepítők 1826-ben érkeztek Rudnyánszy Sándor báró hívó szavára. Ekkor még Bánfalvának, illetve Bánomfalvának hívták a települést, ám 1901-ben visszakapta azt a nevet, amelyen már az 1400-as években említik: Gadoros-puszta, így, ékezet nélkül. Az elnevezés abból eredhet, hogy a korabeli templom része volt egy gádor, azaz előcsarnok - ezt később a régészeti feltárások meg is erősítették, mint ahogy azt is, hogy a tatárjárásig virágzó település volt e helyen. Az elmúlt közel két évszázadban számos ismert személyiség született, élt, illetve hunyt el Bánfalván/Gádoroson. Justh Zsigmond


Gádoros 43

írót is ide sorolhatjuk, bár ő a szomszédos Szentetornyán élt és alkotott (többek közt parasztszínházat szervezett), azonban síremléke Gádoroson található. Ugyancsak itt élt Udvardi Kossuth Lászlóné, aki a XIX. század két nagy személyiségéhez is kapcsolódik: nagyanyja Petőfi Sándor első szerelme volt, míg házassága révén a Kossuth családdal állt rokonságban. A helyiek körében ugyancsak nagy tisztelet övezi a Bekes családot: Bekes Józsefnek vegyeskereskedése volt a községben, gyermekei pedig országos karriert futottak be: Békés József író, dramaturg lett, a nevéhez fűződik például a „Ki Mit Tud?” című népszerű vetélkedőműsor. Lánytestvérei közül Vass Márta (Bekes Iluska) újságíró lett, Varga Virág (Bekes Böce) pedig neves festőművész. Ugyancsak Gádoros szülötte Pisont István válogatott labdarúgó.

Látnivalók Anya gyermekével (Kalotaszegi Madonna) A gádorosi általános iskola udvarán található Szervátiusz Tibor alkotása, az Anya gyermekével. A Kalotaszegi Madonna néven is jegyzett alkotás 1985-ben került a Némann Valéria Általános Iskola kertjébe. A Kossuth-díjas mester műve egy egy méter magas mészkő alapzaton áll, maga a szobor 60 x 10 centiméteres, bronz alkotás. Szervátiusz Tibor 1930-ban született Kolozsváron, édesapja az ugyancsak neves Szervátiusz Jenő szobrászművész. Munkásságát több jelentős díjjal ismerték el. Több alkotása látható Békés megyében, ezek közül a legnagyobb szabású az orosházi történelmi emlékpark.


Gádoros 44

Dr. Hidasi László mellszobra Gádoros történetének egyik legmegbecsültebb polgára volt dr. Hidasi László orvos, akinek nevét szobor és tér őrzi a nagyközségben. Hidasi László 1962-es nyugdíjazásáig látta el a községi orvosi feladatokat, nagy közmegelégedésre. Fotója megtalálható a községháza arcképcsarnokában, róla nevezték el a központi teret, 1993-ban pedig mellszobrot állítottak emlékére ugyanitt. Tóth Béla alkotása alatt a következő felirat látható: „Szeretett orvosunk dr. Hidasi László (1893-1978) 42 éven át 1962ig fáradhatatlanul szolgálta községünket. Ajtaja mindig nyitva áll betegei előtt. Úgy óvta és ápolta őket, mint kertész a virágait”. Gádor-emlékmű 1999 óta áll Gádoros főterén a Gádor emlékmű, Tóth Béla alkotása, ami annak a 18 gádorosinak állít emléket, akik részt vettek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiben. Köztük volt a falu földesura, báró Rudnyánszki Gyula is. Noha ebben az időszakban Gádorost még Bánfalvának, az alkotó a gádor formát választotta. Nem véletlenül, hiszen több száz évvel korábban a falu közelében feltárt régi templom rendelkezett egy sajátos előtérrel, gádorral. A Gádor-emlékművet, 1999. március 15-én avatták fel.


Gádoros 45

Millenniumi emlékmű – A korona felajánlása Monumentális emlékművel köszöntötte a millenniumot Gádoros nagyközség, „A korona felajánlása” című alkotás a polgármesteri hivatal épülete előtt látható. Az emlékmű egy ötméteres mészkőoszlopon áll. Feltekintve egy nőalakot látunk, aki a Szent Korona ma ismert alakját tartja a kezében. A 2000-ben felavatott mű alkotója Fűz Veronika, neves szobrász és érmetervező művész, a Szegedi Egyetem rajz- és művészettörténet tanszékének tanára. Székelykapu A torjai székely emberekkel való barátságot fejezi ki az a székelykapu, mely a gádorosi polgármesteri hivatal előtt található. A kapu különlegessége, hogy a torjai Pethő Sándor mester faragta, akinek a nevéhez fűződik a világ legnagyobb székelykapujának elkészítése is. Gádoros és az erdélyi Torja hosszú ideje ápol testvérvárosi kapcsolatokat, e barátság jegyében ajándékozták meg a torjaiak a Békés megyeieket a különleges kapuval, mely a torjai erdőből származó tölgyfából készült. Pethő Sándor 2005 szeptemberében készítette el híressé vált, Torján látható székelykapuját, mely 15 méter széles és néhány centiméter híján tíz méter magas. A fiatal mester egyébként Gádoros mellett több más magyarországi testvértelepülésnek adományozott székelykaput, így Kistarcsának, Bálványosnak és Csokonyavisontának is.


Gádoros 46

Vallás Kisboldogasszony Római Katolikus Templom A templomot 1891-ben Mocsán György építész tervei alapján építtette a helyi katolikus közösség, a kivitelező mester Fekete István volt. Helyi feljegyzések szerint az alapkövet 1890. szeptember 09-én tették le, majd 1891. szeptember 08-án, Mária születésének napján a nagyváradi püspök szentelte fel. 2005ben nagyszabású felújításon esett át a templom. Érdekesség, hogy a gádorosi templom orgonáját 1893-ig a budapesti belvárosi templomban használták, ezt követően vásárolta azt meg a helyi egyházközség. A templom előkertjében található gádorosi második világháborús emlékmű, melyet 1989-ben állítottak fel. A mű alkotója Bordás Tibor szobrászművész. A templom mára akadálymentesített, padlófűtéses, így megfelel a 21. század követelményeinek is. Deák utcai zsidó temető Több mint fél évszázadig temetkeztek Gádoroson a zsidó temetőben, mára már csak a helyi izraelita közösségre emlékeztet a kegyeleti hely. Az 1800-as évek végétől az 1940es évekig használták Gádoroson a Deák utcában található zsidó temetőt. A korábban elhanyagolt sírkertet az ezredfordulón újította fel, illetve kerítette be a helyi önkormányzat, összefogva a békéscsabai zsidó hitközséggel. Gádoroson nincs pontos adat, hány zsidó esett a holokauszt áldozatául, az azonban bizonyos, hogy közmegbecsülésnek örvendő izraelita családok éltek a községben.


Gádoros 47

Gádorosi református templom 1928-29-ben építette fel a református gyülekezet országos adakozásból a templomot a régi parókia helyén, melyet 1929. június 16-án szentelte fel Dr. Baltazár Dezső püspök. A keleti homlokzat előtt 24 méter magas toronnyal rendelkezik, 8x17 méteres, belsejében 230 ülőhely van, mennyezete sík, vakolt. Az épületet V. Molnár István és Szőke István építészek tervezték. Egyetlen, 241 kg-os harangját Szlezák László öntötte 1935-ben Budapesten, Kovács Mihály és neje, Laskai Mária adományából.


Gádoros 48

Művészet Justh Zsigmond emlékszoba Amilyen rövid, olyan tartalmas és termékeny volt Justh Zsigmond élete. A fiatal nemes Budapesten, majd Németországban, Svájcban és Franciaországban tanult, s bár gazdasági pályára készült, professzora tanácsára inkább az irodalmat választotta. Először az akkor divatos nyugati naturalizmus hatása alá került, majd egyre inkább szülőföldje paraszti társadalmi kezdte foglalkoztatni. Korai betegsége miatt a terv nem valósult meg, az 1863-ban született Justh Zsigmond 1894-ben Cannes-ban meghalt. Bár nem lett belőle tananyag, helyben máig őrzik emlékét, nemcsak a tehetséges íróét, hanem a közvetlen nemesét is, aki parasztszínházat szervezett, ahol a nép fiai adtak elő színdarabokat a nép fiainak. Nevét viseli az orosházi városi könyvtár, Gádoroson pedig emlékszobát rendeztek be tiszteletére. Halálának 100. évfordulóján, 1994-ben Justh-emlékévet tartottak Gádoroson, ekkor született az elhatározás, hogy a helyi művelődési házban létesüljön emlékkiállítás. Hat éves előkészítő munka után valósult meg a terv: 2000-ben avatták fel az emlékszobát, melyben nem csak a helyben gyűjtött relikviák, hanem az orosházi és a megyei múzeum, valamint a nemzeti galéria, a nemzeti múzeum, a Széchenyi könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagai is megtekinthetők. Justh Zsigmond Művelődési Ház +36 68/ 490 075


Gádoros 49

Justh Zsigmond mellszobra 1963-ban, Justh Zsigmond születésének századik évfordulóján a 31 évesen elhunyt író földi maradványait a gádorosi temetőben helyezték el. Ugyancsak az évforduló kapcsán a község vezetése felkérte Nyári József szobrászművészt, hogy formázza meg Justh Zsigmondot. A jelenleg is a helyi művelődési házban található szobrot 1963. február 15-én mutatták be a nagyközönségnek. A mellszobrot a Justh által alapított szentetornyai parasztszínház még élő, akkor még ifjú színésze, idősebb Czombos Mihály leplezte le. Justh Zsigmond Művelődési Ház +36 68/ 490 075 Justh Zsigmond síremléke A rendkívül aktív társasági életet élő, termékeny fiatal író még 24 éves korában, 1887-ben kapott tüdőgyulladást. Mindent megtett a gyógyulásért, több külföldi kezelésen is részt vett, azonban 1894-re állapota súlyosbodik. Októberre teljesen legyengült, 9-én Cannes-ban tartózkodott, amikor inasát megkérte, hogy vigye le a tengerpartra. Ott érte a halál. Bátyja, Justh Gyula hozatta haza földi maradványait, majd október 22-én birtokán, az általa alapított színházban, a páholy helyén temették el több mint kétezer gyászoló jelenlétében. A második világháború után a sírhelyet lerombolták, ám 1963-ban születésének 100. évfordulóján földi maradványait Gádoroson újratemették és egy impozáns márvány síremléket emeltek tiszteletére a helyi temetőben.


Gádoros 50

Programok Gádorosi Nemzetközi Disznótoros Nap Az immár több, mint egy évtizede megrendezett disznótoros nap kezdeményezője és szervezője a Gádorosi Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület, illetve a helyi önkormányzat. A helyiek szerint a minden év első márciusi hétvégéjén megrendezett esemény titka, hogy a gádorosiak összefogása, tevékeny részvétele révén olyan professzionálissá válik a szervezés, hogy mindenki szívesen visszajár, sőt újabbak jönnek. A nemzetközi jelző nem túlzás, hiszen már szinte minden környező országból érkeznek résztvevők – Erdélyből, Kárpátaljáról, a Felvidékről és a Vajdaságból is. A feladat végtelenül egyszerű: minden négyfős csapatnak be kell mutatnia, hogyan dolgoz fel egy fél disznót, természetesen időre és ügyelve a formai részletekre is, beleértve a feldolgozás módját, az elkészült ételek minőségét, a néphagyományok bemutatását, az asztal díszítését. A zsűriben neves gasztronómiai szakemberek foglalnak helyet, közülük Benke László mesterszakács már örökös zsűrielnöknek számít. A rendezvényen külön díjazzák a különböző disznótoros ételeket, a megjelenést, a kísérő ételeket (sütemény, savanyúság) és az összpontozás alapján derül ki, melyik tájegységben a legjobb a disznótoros lakoma.


Gádoros 51

é. sz. 46° 29′ 42″ k. h. 20° 41′ 42″

Kardoskút www.kardoskut.hu

Békés megye egyik legfiatalabb települése Kardoskút, hiszen hivatalosan csak 1949 óta létezik, ennek ellenére jelentősége mind gazdasági, mind természetvédelmi szempontból túlmutat a megyehatáron.

Történet Évszázadokig az úgynevezett Vásárhelyi puszta része volt az itteni gazdag földterület és tanyavilág, majd az 1800-as évek végének vasúti fejlesztése adott lendületet a fejlődésnek, ugyanis a környék állat-, valamint terményszállítási központjává vált. 1950ig Csongrád megye része volt, majd a korabeli nagyszabású megyerendezés keretében Békéshez csatolták. A fejlődésnek az is meghatározó lendületet adott, hogy a környéken nagyszabású szénhidrogénmezőt fedeztek fel, mely az energiaipar egyik központjává tette Kardoskút községet. A nemzeti


Kardoskút 52

olajtársaság, illetve partnercégei a mai napig a legfontosabb munkaadók a környéken, sőt a lakosságszámra is jótékonyan hatott a beruházás, hiszen sok szakember itt vásárolt vagy épített házat és telepedett le. Izgalmas kontraszt, hogy néhány kilométernyire a hatalmas iparteleptől található az Európa-szerte híres Fehér-tó madárrezervátum, illetve a közeli Sóstói telepen olyan őshonos állatok tenyészete és génbankja, mint a szürkemarha, a racka- és cigájajuh.

Látnivalók Forradalmak emlékműve 1999-ben emeltek emlékművet Kardoskúton a két legnagyobb forradalom emlékére. Kalmár Tibor alkotása a polgármesteri hivatallal szemben, a falu főterén látható. A monumentális mű hat méter magas, felfelé keskenyedő mészkőobeliszk, melyen madárszárny-töredékek látható. A szoborhoz vezető utat bazaltkockákkal kövezték ki. Egyszerre állít emléket 1848-49 és 1956 hőseinek. Kardoskút önkormányzata a település önállósodásának 50. évfordulójára állíttatta az emlékművet, ugyanis korábban a terület a vásárhelyi pusztához tartozott, majd 1949-ben lett hivatalosan is község. Pusztaközponti Múzeum A község központjától néhány kilométerre, a Hódmezővásárhelyre vezető úton található az úgynevezett Pusztaközpont, ahol a Kardoskúti Múzeum várja a érdeklődőket. A múzeumot 1989-ben, még abban az időszakban hozta létre a megyei múzeumok igazgatóságának természettudományi osztálya, amikor még Fehér-tó természetvédelmi terület volt


Kardoskút 53

(nyolc év múlva, 1997-ben lett a Körös-Maros Nemzeti Park része). Az állandó kiállítás fotókkal, rajzokkal, archív térképekkel, preparátumokkal mutatja be a Fehér-tó és környéke természeti értékeit, a puszta évszázados változásait. A múzeumnak nincs állandó nyitva tartási ideje, de kérésre szakvezetést is biztosítanak. Bejelentkezés: +36 30/ 475 1776

Természet Fehér-tó A kardoskúti Fehér-tó 1966-tól természetvédelmi terület, 1997-től a Körös-Maros Nemzeti Park része. A terület nagyobb része gyep, mesterséges élőhely, illetve tíz százaléka vízi élőhely. A föld nagy részét mezőgazdasági célra, húsz százalékát természetvédelemre és kutatásra használják. A szikes tó és környéke a parti madarak kisebb állományának ad otthont. A 488 hektáros terület szerepel a Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területek Jegyzékén is, egy vonatkozó rendelet szerint tilos a vízi vadászat. Leggyakoribb fajok: nagy lilik, nyári lúd, daru, nagy goda. További madárkülönlegességek: kanalasgém, gólya, bíbic, goda, cankó, vadréce. A vadliba és darucsapatok vonulása októberben figyelhető meg.


Kardoskút 54

Vallás Kardoskúti Leányegyházközség temploma A Munkácsy Mihály utca sarkán épült templom alapkövét 1937. augusztus 8-án Kovács Andor esperes tette le. Az evangélikus templom 1938 nyarán készült el. A templomszentelő díszközgyűlésen jún. 19-én D. Raffay Sándor püspök szentelte fel a templomot. Az ünnepségen részt vettek a terület ország�gyűlési képviselői, Kovács Andor esperes, Benkóczy Dániel Csanád-csongrádi esperes, Dr. Kászonyi Richárd hódmezővásárhelyi főispán, Endrey Béla polgármester. Az épületet Kabódi Mihály vállalkozó építette fel 14700 pengő összköltségen. Az országban ez volt az első tanyai evangélikus templom. A délre néző ablakain Plavecz Gyula, Kalmár Pál, Jancsó András nevei láthatók a Kardoskúton szolgált lelkészek emlékére. Az északi oldal egy-egy ablaka az ajándékozók nevét őrzi: Fekete István és neje Fehér Mária, Pinkóczi Endre, Szabó János. A keleti ablak Fekete Sándornak és nejének Szabó Rozáliának állít emléket.


Kardoskút 55

Programok Fehér-tó napja Magyarország hét természeti csodája között jegyzik a kardoskúti Fehér-tó környékét egy televíziós szavazás alapján. A kezelő nemzeti park és a helyi önkormányzat rendezvényekkel is népszerűsíti a helyet, ezáltal a természetvédelmet. 2014-ben 14 alkalommal rendezték meg a Fehér-tó napját, minden esetben szeptember közepén a Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a kardoskúti önkormányzat szervezésében. Ez a nap azért fontos a természetbarátok számára, mert nem csak azokat a helyeket tekinthetik meg, amelyeket bármelyik más napon meglátogathatnak, hanem a nagyközönség elől elzárt különlegességeket is. A központi helyszín a Kardoskúti Múzeum, de természetesen az érintettek természetesen nem egy helyben ülnek, hanem szakszerű vezetés mellett bejárhatják a tó környékét, illetve a pusztát, mely páratlan növény- és állatvilággal rendelkezik, különösen madárvilága egyedülálló Az időpont kiválasztása nem véletlen, hiszen ez a koraőszi időpont a legalkalmasabb a madármegfigyelésre – erre egész nap lehetőség nyílik a Fehér-tó napján, mint ahogy az őshonos háziállatok megtekintésére is. Ezen túl kiállítások, előadások, bemutatók járulnak hozzá a környék bemutatásához, illetve a természet mellett a pusztai kultúra értékeiből is ízelítőt adnak a szervezők: néptánccsoportok, folklórzenekarok, kézművesek mutatják be tudásukat, illetve állítják ki portékáikat, míg a legkisebbeket különböző természetközeli játékos programok várják.


Kardoskút 56

é. sz. 46° 28′ 12″ k. h. 20° 49′ 48″

Kaszaper www.kaszaper.hu

Kaszaper egykor 70 falu népének nyújtott menedéket. Rogerius mester erről ír Siralmas énekében: itt kerestek védelmet a környező kisebb települések lakói a tatár ellen, ám Pereg védelme is kevésnek bizonyult Batu kán csapatai ellen, így minden elpusztult.

Történet A Pereg elnevezést használták egészen a XX. század elejéig, amíg ki nem alakult a jelenlegi településnév az egykori birtokos (Kasza) és a Pereg összevonásából. A Kasza család a XV. században veszi birtokba a területet, majd a Hunyadiaké és a Kállayaké lett a környék. Ezt az időszakot nevezhetjük a falu egyik fénykorának, hiszen több dokumentum bizonyítja, hogy mezővárossá fejlődött egészen a törökök 1552-es pusztításáig. Újratelepítése nem egészen száz évvel ezelőtt történt meg az 1920-as földreform során, majd 1926-ban nagyközségi rangot kapott Kaszaper.


Kaszaper 57

A látnivalók közé tartozik a régmúlt időknek emléket állító Kaszaperpusztai kopjafa és a Szent Gellértnek tisztelgő római katolikus templom. Kedvező földrajzi elhelyezkedése révén kiváló gyalog- és kerékpártúrák kiinduló, illetve célállomása lehet, hiszen Orosháza, Csanádapáca, Tótkomlós és Mezőkovácsháza is különösebb erőfeszítések nélkül, könnyedén megközelíthető innen.

Látnivalók Vasúttörténeti kiállítás A legendás Békéscsaba-Békéssámson kisvasút emlékét az érintett állomások közül Kaszaperen őrzik a legaktívabban, a községben vasúttörténeti kiállítást is berendeztek. Az egykori AEGV (Alföldi Első Gazdasági Vasút) Békéscsaba-Békéssámson vonala 1899 és 1972 között közlekedett, majd felszámolták azt. Olyan állomásokat érintett, mint Csabaszabadi, Gábortelep, Csanádapáca, Vilmamajor, és persze Kaszaperi tanyák, Kaszaperpuszta felső és Kaszaper. A helyiek néhány esztendeje döntöttek úgy, hogy összegyűjtik a kisvasúttal kapcsolatos relikviákat, felújítják az egykori állomásépületet – melyet a MÁV a településnek adott, mely azt különböző célokra használta azt évtizedek során – és kiállítást rendeznek be. A fáradozást siker koronázta, olyannyira, hogy egy C50 sorozatú mozdonyt és néhány kocsit is szereztek, mégpedig Kecskemétről. Ezeken túl számos vasúttörténeti emlék látható itt: régi fotók és egyéb dokumentumok, melyek nem csak a gazdasági vasút és Kaszaper, hanem az egész Alföld régmúltját segítenek megérteni.


Kaszaper 58

Vallás Szent Gellért katolikus templom Kaszaper katolikus temploma 1925-ben épült meg, mint kápolna, majd ezt bővítették 1949-ben. A többségében katolikus kaszaperiek a falu telepítése után nem sokkal, 1925-ben kápolnát építettek, majd ezt bővítették 1949ben, majd 1975-ben új harangállványt építettek. Önálló lelkészséggel 1933 óta rendelkeznek, előtte Mezőkovácsházához, illetve Magyarbánhegyeshez tartoztak. Legutóbb néhány esztendeje történt felújítás a Szent Gellért templomban, mert utólagos falszigetelésre és homlokzatjavító munkálatokra volt szükség. A helyi hívők korabeli lapbeszámolók szerint is kivették részüket a terhekből, ugyanis két nap alatt több mint félmillió forint gyűlt össze magánszemélyektől és vállalkozásoktól a bútorzat korszerűsítésére.


Kaszaper 59

é. sz. 46° 25′ 12″ k. h. 21° 10′ 48″

Kevermes www.kevermes.hu

A helyiek büszkék arra, hogy a jelenlegi nagyközséget gányók, azaz dohánykertészek alapították újra közel kétszáz esztendeje, 1815-ben.

Történet A középkori Kevermesre az úgynevezett Bartha-halom emlékeztet, mely a fél évszázada történt ásatások szerint temető volt ebben az időszakban, mellette maga a falu terült el, amit az 1500-as évek legvégén a törökök elpusztítottak. Az újratelepítés Tököly Sebők nevéhez fűződik, aki hevesi, illetve a Maros északi területeiről hívott dohánykertészeket, akiket gányónak nevezett a népnyelv annak idején. Nekik köszönhetően vált több ezres településsé Kevermes. 1960-ban ország-világ ide figyelt, hiszen a községben látta meg a


Kevermes 60

napvilágot Takács Mária, a tízmilliomodik magyar állampolgár, aki jelenleg egy mezőkovácsházi presszó tulajdonosa és több interjú is készült vele a közelmúltban, miután a lakosságszám ismét tízmillió alá esett.

Látnivalók Millenniumi emlékpark Emlékművel és emlékparkkal emlékeztek az államalapításra Kevermesen. Kevermesen 2001. augusztus 18án avatták fel a millenniumi emlékparkot. Az itt található emlékmű jelképei közt találjuk a palástot, a kardot, a magyar állami címert, az országalmát és a kettős keresztet. Világháborús emlékművek Kevermesen méltó módon emlékeznek meg mind az első, mind a második világháborúk helyi áldozatairól. Az első világháborús emlékmű alkotója Osváth Imre szobrászművész. Ezt azt a köztéri művet 1942-ben állították fel. 1990. október 6-án arról emlékeztek meg, hogy akkor 175 éve telepítették újra Kevermest. Ezt az alkotást Corvus-Kora Róbert lőkösházi művész készítette, aki köztéri alkotásai mellett történelmi tárgyú óriásfestményeiről is ismert.


Kevermes 61

Tiszti laktanya Kevesen tudják, hogy Kevermes egykor szerepelt Magyarország katonai térképén, erről tanúskodik a helyi pavilon, azaz tiszti laktanya. A trianoni békeszerződést követően a határszéli települések, így Kevermes jelentősége is megnőtt. 1923-ban a község régi piacterén vámőrségi laktanyát, illetve tiszti lakásokat építettek. Alapvetően a vámőrség és a határőrség használta, de helyeztek el ide a háború idején frontra vonuló katonákat is. Az épület 1961-ben szabadult fel, és a helyi közoktatás vehette birtokába, a következő évben diákotthont alakítottak ki. Mára az épület jórészt kihasználatlan, a földszintjén konyha működik, de az emeleti helyiségeket egyelőre nem sikerült hasznosítani.


Kevermes 62

Természet Bányatavak A „középső”, az „öreg” és a „nagy” tó - így nevezik azokat a kevermesi bányatavakat, melyek országos szinten jegyzett horgászparadicsomok. A község határában lévő bányatavak kezelője a helyi horgászegyesület, mely a megfelelő körülmények kialakításával, szakszerű telepítéssekkel, versenyek szervezésével teszi még vonzóbbá a horgászhelyeket. A kifogható halak fajtái is rendkívül széleskörűek: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, busa, sügér, törpeharcsa, naphal akadhat a hálóra megfelelő kitartás esetén. S hogy a horgászszerencse nem kerüli el az ide járókat, egy 2010es lapbeszámoló a bizonyíték: a megyei lap megírta, hogy június végén az egyik versenyen valóságos „halszörny” akadt horogra: egy több mint kétméteres, 72 kilós lesőharcsát fogott ki egy hattagú csapat, melynek tagjai voltak: Urbán János, ifjabb Urbán János, Albert Katalin, Bíró János, Karasz Péter, Polgár Zsolt, mégpedig úgynevezett stupek-módszerrel, azaz dupla nullás horgot, 700-as harcsázóbotot, 60-as orsót és 40-es fonott zsinórt használtak.


Kevermes 63

Vallás Kisboldogasszony katolikus templom A kevermesieknek nem volt szerencséjük első templomukkal, ugyanis az néhány évvel építése után összedőlt, ám a helyére újat építettek, ami közel 170 év után is áll. 1835-ben avatták fel a dohánykertészek által nem sokkal korábban alapított Kevermes templomát, ám az nemsokára összedőlt . Annyi bizonyos, hogy 13 évvel később, 1848-ban a régi templom helyén már állt az új, melyet Kisboldogasszony névre kereszteltek. A műemléki védelem alatt álló templom klasszicista stílusban épült. Az utódok már nem bíztak semmit a véletlenre, így 1884ben, 1935-ben is felújították, 1990 pedig újrafestették. A templomszentelés 150. évfordulójára jelent meg Pelle Ferenc helytörténeti kutató A 150 éves a kevermesi római katolikus plébánia és templom története című műve, mely részletesen dolgozza fel a helyi történéseket a község újratelepítésétől a megjelenés, 1985 idejéig.


Kevermes 64

é. sz. 46° 22′ 12″ k. h. 21° 06′ 00″

Kisdombegyház www.kisdombegyhaz.hu

Az egykori Bánhidy-Dombegyház ma Kisdombegyház néven bejegyzett, hangulatos kis település Dél-Békésben, ahol nem csak a régmúlt iránt érdeklődők találnak látnivalót, hanem a horgászok is eltölthetnek itt néhány napot.

Történet A Békés megye déli részén található Dombegyház elnevezésű települések története, sorsa közös, de még jelenük is, különösen Kisdombegyházé és Magyardombegyházé, melyek közös jegyzőséget is működtetnek napjainkban. Az 1954-ben kiadott Békés megye történelme című kötet szerint 1725-ben a dombegyházi puszta Edlspacher Zsigmondé lett, majd 1800-ban Marczibányi István tulajdonába került. Az új földesúr Marczibányi-Dombegyháza néven telepített falut, a mai Dombegyházát, de telepítettek a pusztán több Dombegyházát is.


Kisdombegyház 65

Bánhidy-Dombegyházából lett a mai Kisdombegyház, mely 1262 hektár területen fekszik, lakosainak száma 581 fő. Fő nevezetessége az úgynevezett Kriptáj-, azaz Kripta-halom, mely Dombegyház és Kisdombegyház között található, az úgynevezett Cigányka-ér partján. Felszínét legelő borítja, magassága 8 és fél, palástmérete mintegy 100 méter. Megközelíthető földúton a Kisdombegyház főutcájának déli végéből (Dombegyház felé vezető úton) kelet felé induló Liget utcán végig haladva. Itt található a Lonovics család sírboltja, illetve a Szent Kornélia kápolna, melyet a közelmúltban építettek újjá. A horgászok számára is tartogat vonzerőt Kisdombegyház: a község határában található a horgásztóban ponty, kárász, csuka, harcsa és süllő akadhat horogra megfelelő horgászszerencse esetén.


Kisdombegyház 66

é. sz. 46° 25′ 48″ k. h. 21° 03′ 00″

Kunágota www.kunagota.hu

A dohánykertészek által alapított település nem csak a helyiek szorgalmáról ismert, hanem arról is, hogy számos ismert művész, sportoló született, illetve élt itt, többek közt Szokolay Sándor, Ronyecz Mária, Molnár Piroska, valamint Pócsik Dénes vízilabdázó.

Történet A település múltja egészen az avarkorig vezethető vissza, hiszen a régészek élet nyomára leltek ebből az időszakból is. Az első írásos említés 1463-ból származik. A következő dátum a helyi históriában 1596, ekkor tették a földdel egyenlővé a korabeli települést, mely egészen 1844-ig volt néptelen. Ekkor – hasonlóan több környező faluhoz – Csongrádból, Hevesből, Pécskáról dohánykertészek érkeztek, akik fel is lendítették a falut, mely a nevét egyébként a kunokról, illetve a falu korábbi védőszentjéről kaphatta. A dohánylevél a község címerében is szerepel. A huszadik század első felében már közel hétezer főt számlált a


Kunágota 67

falu, ám napjainkra ez a szám megfeleződött a háború, a holokauszt és a gazdasági válságok miatt. A község az átlagnál is több híres embert adott az országnak, világnak: itt temették el a magyar gyümölcsnemesítés egyik úttörőjét, Bereczki Mátét, itt született Bala Manó orvos, Seres József író, Varga Mihály újságíró, Szokolay Sándor zeneszerző. Itt született Pócsik Dénes olimpiai bajnok vízilabdázó, Reichmann Ernő Ezra, a Bátorság érdemjel birtokosa, Ronyecz Mária színésznő, valamint itt töltötte a gyermekkorát a Nemzet Színésze, Molnár Piroska. Móra Ferenc régészként fordult meg a faluban, élményeit A kunágotai lovassírok című elbeszélésben fogalmazta meg, illetve Kunágotán játszódik a Mit találtam a cirokföldön... című elbeszélés. Napjainkra is megmaradt térségi központ jellege a környező települések körében, például mentőállomás működik, az orvosi ügyelet pedig 12 település ellátásában vesz részt. Aki szórakozásra, hangulatos fesztiváli hangulatra vágyik és kedveli a lovassportokat, ne hagyja ki az augusztusi Kunágotai Lovasnapokat, melyhez falunapok is kapcsolódnak az állami ünnepen. Ugyancsak sok látogatót vonz a hagyományos Imre-napi búcsú, melyen a katolikusok védőszentjét ünneplik.


Kunágota 68

Vallás Zsidó temető A környező településekhez hasonlóan Kunágotán is gazdag kultúrkincset hagytak maguk után a zsidók, akik egészen a holokausztig megbecsült polgárai voltak a falunak. Kunágotán ortodox zsidó közösség működött, mára egykori temetőjük tanúskodik az itt töltött időszakról. Ezt a falut sem kerülte el az emberiség egyik legszégyenteljesebb népirtása, 1944 nyarán a helyi zsidó családokat Auschwitzba hurcolták. Összesen hetvenen voltak, közülük csak tízen élték túl a holokausztot, ám nem kívántak tovább Kunágotán élni. A zsidó temető a régi református temető szélén fekszik, kiemelt jelentőségű zsidó épített emlékként tartják nyilván. Balogh István Békés békétlenség című kötetében részletesen feldolgozza a holokauszt Békés megyei történetét, benne érintve a kunágotai történéseket is.


Kunágota 69

Szent Imre római katolikus templom A templom 1870-ben épül fel, neobarokk stílusban, Ursitz Lipót tervei szerint. 1966-ban külső és belső renoválást hajtottak végbe rajta. Battonya leányegyháza volt, majd 1866-ban önálló plébániává vált. 2013-ban, a Szent Imre katolikus templom védőszentjének napján, november 5-én szentelték fel Füredi Gábor képzőművész alkotását, a mintegy két és fél méter magas keresztet, amelyet a templom szentélyében helyeztek el. A templom egy ólomüveg ablakkal is gazdagodott, most már a szentély melletti mindkét ablak díszes. Kunágotai Missziói egyházközség temploma A jelenlegi templomot 1870-72-ben építette az egyházközség Bodnár Endre terve alapján. A tornyot a keleti homlokzatra 1926-ban emelték, magassága 24 méter. A templomot 1931-ben, 1955-ben és 1988-ban újították fel. Fő- és hátsó homlokzatát lizénák és vakolatkeretes famezők tagolják, az oldalhomlokzaton pedig szakaszokra osztják a falakat, ahol a két középső mezőbe egy-egy ablakot építettek, mint ahogy ezt tették az egyenes záródású nyugati fal közepén is. A 7x14 méteres belső térben fa karzat, festett szószék és 140 ülőhely van. Orgonáját Váradi Miklós építette 1926-ban. A padok egyidősek a templommal, a szószék és Mózes-szék 1926-ban, az úrasztala 1954-ben készültek. Három harangja van: egy 135 kg-os, egy 317 kg-os és egy 615 kg-os, melyeket Szlezák László öntött 1926-ban Budapesten.


Kunágota 70

é. sz. 46° 25′ 43″ k. h. 21° 13′ 49″

Lőkösháza www.lokoshaza.hu

Az átlagutazó számára Lőkösháza neve elsősorban vasúti gócpontként, illetve határátkelőhelyként ismert a Budapest-Békéscsaba-Arad-Bukarest-Szófia-Isztambul vonalon, érdemes azonban alaposabban is megismerkedni a valamivel több, mint 2000 lelkes település életével.

Történet A gyulai uradalomhoz tartozó falut 1418-ban említik a levéltári anyagok, ám a falu a környező településekhez hasonlóan a törökök prédájává vált. Hosszú ideig, egész pontosan 1949-ig Elek külterülete volt, ekkor vált önálló községgé. Elnevezése nagy valószínűséggel a Lőrinc névből ered. Legfontosabb látnivalója a Vásárhelyi-Bréda kastély, mely néhány esztendeje újult meg teljesen. Hiába vált önállóvá több mint fél évszázada, saját temploma csak


Lőkösháza 71

néhány esztendeje van Lőkösházának. A 100 fő befogadására alkalmas templomot a Fátimai Szent Szűz Máriáról nevezték el. A községben él és alkot Corvus-Kora Róbert, akinek több köztéri alkotása, illetve monumentális, történelmi tárgyú festménye látható az ország különböző pontjain.

Látnivaló Vásárhelyi-Bréda kastély A kastélyt a XVIII-XIX. század fordulóján építették, egyes források szerint Pollack Mihály tervei alapján Lőkösháza és Elek között egy kunhalomra. Építtetője Vásárhelyi János Arad vármegye alispánja volt (utolsó tulajdonosa, Bréda Viktor révén viseli a Bréda utónevet). A kastély a vicenzai Villa Capra mintájára épült és több mint száz évig eredeti funkciójában működött. 1944-ben kifosztották, majd államosították. Több tulajdonosa volt, először a Lőkösházi Állami Gazdaság, majd a kevermesi Lenin Tsz természetbarát egyesülete vette át. Időközben tovább folytatódott a leépülés, többek közt a parkerdő értékes növényeit is kivágták. A 2000-es években a kastélyt egy magyar befektetői csoport vásárolta meg, akik EU-támogatásból újjáépítették és új funkciókkal látták el a Vásárhelyi-Bréda kastélyt, mely mára turisztikai attrakcióvá nőtte ki magát. A beruházás teljes költsége 338 millió forint volt, ennek nagyobb részét pályázati források tették ki. A látogatókat nem csak a klasszikus szolgáltatások - kiállítás, étterem, öt nyelvű idegenvezető rendszer használata - várják, hanem akik sötétedésig maradnak, különleges, 3D-s épületvetítés részesei lehetnek minden este fél kilenctől. http://bredakastely.hu


Információ: +36 30/963-3088

Lőkösháza 72

Vallás Fatimai Szűz Mária katolikus templom A templomépítés a néhai polgármester, Germán Géza kezdeményezése volt, aki fiával, ifj. Germán Gézával megálmodta ezt az építészeti remekművet. Az elhatározást hamarosan tettek követték és a Szeged-Csanád Megyei Püspökség és dr. Kiss Rigó László püspök úr hathatós támogatásával 2007. október 13-án megtörtént az alapkőletétel is. A kivitelezési munkálatok 2008 augusztusában kezdődtek meg, az építkezés 2009. május végén zárult. A fatimai Szűz Mária tiszteletére épített templomot 2009. augusztus 22-én szentelték fel.


Lőkösháza 73

é. sz. 46° 27′ 00″ k. h. 20° 58′ 12″

Magyarbánhegyes www.magyarbánhegyes.hu

Kalandos előzmények után alakult ki a jelenlegi Magyarbánhegyes az elmúlt évszázadok során. Nem csak a tatárok és a török pusztítottak a bánhegyesi pusztán (mely a nevét Marót János macsói bánról kapta), előfordult, hogy a magyar történelem belharcai is meghatározták a sorsát.

Történet A Dózsa-féle parasztfelkelésnek az akkoriban itt található nemesi kastélyok, kúriák estek áldozatul, majd a következő esztendőben a szomszédos földesúr hurcolta el az itt élő jobbágyokat családjaikkal, értékeikkel együtt. A falu sorsára a tizenöt éves háború tett pecsétet: Gyula várának eleste után ez a terület is a földdel vált egyenlővé. Az újratelepítés a XIX. század elején indult meg, mégpedig a pusztán: számos tanya épült, majd 1860 kezdődött meg a faluépítés. Érdekesség, hogy az első időkben a tiszttartóság nem akar-


Magyarbánhegyes 74

ta engedélyezni az építkezéseket, sőt néhány esztendeig nem is helyben, hanem a szomszédos Mezőkovácsházán temetkeztek a bánhegyesiek. Önállóvá 1865-ben vált, majd megkezdődött a fejlődés: 1880-ban zsidó imaház, 1896-ban katolikus templom épült. A legtöbb embert 1929-ben számlálták: 4000-ren éltek ekkor a faluban. Tartozott Erdélyhez, Csanádhoz, mára pedig Békés megye része. Több jeles személyiség látta meg a napvilágot, illetve élt Magyarbánhegyesen. A falu szülötte Angyal István, aki miután túlélte a holokausztot, az 1956-os forradalom idején a budapesti Tűzoltó utcai felkelők vezetője volt. További híressé vált magyarbánhegyesiek: Balázs Mátyás - vegyészmérnök, Balázs Mihály irodalomtörténész, író, újságíró, Lantos Sándor festőművész. Bessenyei Antal (pedagógus, festőművész) az erdélyi Pujon született ugyan, de gyermek- és felnőttkora nagy részét a faluban töltötte. A helyi programok közül kiemelkedik a Hegyesi Napok, illetve a Bán-napok, melyek nagyszabású, szórakoztató, kulturális, sportprogramokat kínálnak a helyieknek és vendégeiknek.

Vallás Szűz Mária Neve katolikus templom A templomot 1895-ben kezdték el építeni, s a következő esztendőben fel is szentelték. Stílusa eklektikus, homlokzati tornya karcsú, belül félköríves szentélyzáró résszel, három boltszakaszos hajóval. Tervezője és építője Szabados József gyulai építőmester. 1930-ban, Szent Imre halálának 900. évfordulóján freskók kerülnek a falra, illetve renoválják is az épületet kívül-belül. Csak 1883-ban válik önálló lelkészséggé a gyülekezet, egy év múlva pedig plébániát építettek – előzőleg Mezőkovácsházához tartoztak.


Magyarbánhegyes 75

é. sz. 46° 22′ 48″ k. h. 21° 04′ 12″

Magyardombegyház www.magyardombegyhaz.eoldal.hu

A környék legkisebb települése, a nem egészen kétszáz lelkes Magyardombegyház is azon falvak közé tartozik, melyet szorgalmas dohánykertészek telepítettek újra.

Történet A különbség annyi, hogy az akkor még Nyéky-Dombegyháznak nevezett területre Makóról érkeztek zsellérek, akik magukkal hozták református hitüket is. A meglehetősen homogén közösség után néhány évtized múlva, 1863-tól már Reformátusdombegyháznak nevezik a települést, majd újabb évtizedek teltek el a jelenlegi név felvételéig. Magyardombegyház mindig kis falu volt, de éltek itt háromszor annyian is, mint jelenleg: 1855-ben 751 főt számláltak, ami 1910re 493-ra csökkent. A községben 2014-ben ünneplik az újratelepítés 200. évfordulóját.


Magyardombegyház 76

A településtől nyugatra, mintegy 2,5 km távolságban található a Cikó-halom, amely a térség legidősebb, emberkéz alkotta emléke. A helyi legendárium szerint a Cikó-halomnál boszorkányok tanyáznak, akiket nem szabad zavarni. Egy másik leírás szerint azt tartják a Cikó-dombról, hogy ha valaki kimegy oda a tavaszi napéjegyenlőség éjszakáján, akkor a lelkét elragadják a tündérek. Mindenezek ellenére érdemes meglátogatni ezt a kunhalmot, hiszen sokat elárul az elmúlt évszázadok történetéről.

Vallás Magyardombegyházi Missziói Egyházközség temploma A XIX. században kis temploma volt az egyháznak, mely elavulván, 1875-80 között felépítette a jelenlegi templomot torony nélkül, a harangot pedig a templom mellett álló haranglábon helyezték el. Az észak-déli tengelyű templom déli homlokzatában került felépítésre a torony, Pápai József kunágotai építész terve alapján az 1938-as évben. A toronyépítés alkalmával az alapjába akkori pénzeket és iratot helyeztek el, melyre a presbitérium és az elöljáróság neveit írták fel. 1949-re a templom falai talajsüllyedés miatt megrepedtek, s hogy a kidőlésüket megakadályozzák, két támot építettek a falak mellé, mely a veszélyt elhárította. Az egyszerű gúlasisakos torony 15 méter magas, a 6,5 x 14 méteres belső térben kosáríves deszkamennyezetet készítettek, amely kékre festve, csillagjaival az égboltot utánozza. A torony lábazatát körülfogó kőkarzat fa mellvéddel készült. Két harangja van: a 138 kg-os acélharangját Diósgyőrben készítették 1921-ben, a 100 kg-os ércharangot Szlezák László öntötte 1941ben Budapesten.


Magyardombegyház 77

é. sz. 46° 31′ 12″ k. h. 20° 58′ 12″

Medgyesbodzás www.medgyesbodzas.hu

Bár a település elnevezése az itt őshonos meggyre, illetve bodzára utal, alapítói mégis a dohánytermesztésből akartak megélni, illetve éltek is meg egy jó darabig.

Történet Előzőleg nevezték Bozzásnak, Bozosnak, Bodzasnak, sőt Borzosnak is ezt a területet, mígnem a XIX században elnyerte a Meggyes-Bodzás, illetve a jelenlegi Medgyesbodzás nevet. A kertészközséget 1857-ben telepítették, miután két évvel korábban 29 dohánykertész telepedett le. Őket bánkúti, illetve Csongrád megyei telepesek követték, majd csabai tótok és nógrádi palócok, így a következő évtizedekben több száz házhelyet mértek ki. A telepesek haszonbérleti szerződéses viszonyban álltak az államkincstárral: a családok 3-5 holdnyi dohányt voltak kötelesek termelni – olvasható a korabeli krónikákban.


Medgyesbodzás 78

Medgyesbodzás része Gábortelep is, melyet az adományozó Keglevich gróf édesapjáról neveztek el a korábbi Újtelep helyett. A településrész Bodzás központjától 2,7 kilométerre található. Az 1900-as népszámláláskor a községben 2.413 fő lakott, 1941ben 2621 fő, 1960-ban 2296 fő, míg mára valamivel több, mint ezren élnek itt. A község határában korábban több gémeskutat is találhattunk volt, ezekből mára csak mutatóba maradt néhány: Horváth-kút, Miklós-féle kút vagy a Gulya-kút. A helyiek a mezőgazdaságból élnek, elsősorban dinnyetermesztésből.

Vallás Szent István király templom Medgyesbodzás egyházilag előbb Kétegyháza leányegyháza volt, míg 1871-ben meg nem szervezték az önálló plébániát. A katolikus templomot 1873-ban építették fel Szent István király tiszteletére az akkori hívek és a csanádi püspök, Bonnaz Sándor adományaiból. 1930-ban és 1973-ban felújították.


Medgyesbodzás 79

é. sz. 46° 30′ 00″ k. h. 21° 01′ 48″

Medgyesegyháza www.medgyesegyhaza.hu

Békés megye egyik legfiatalabb városát a dinnye fővárosának is nevezik. Nem csak azért, mert a helyiek és a környező települések lakói számára a fő megélhetést a dinnyetermesztés jelenti, s innen származik a hazai termelés túlnyomó része, hanem mert a Medgyesegyházi Dinnyefesztivál messze földön híres esemény.

Történet A levéltári források 1418-ban említik először Medgyesegyházát, mégpedig mint a gyulai vár fennhatósága alá tartozó területet. A Maróthi család után Mátyás király, majd fia, Corvin János volt a terület birtokosa, akit Gerdosch Péter és Gál ispán követett. Egy 1567-es feljegyzés szerint a településen 39 család élt, 1579-ben pedig 82 családot számoltak össze. A kényszerű, török pusztítás utáni több száz éves lakatlanság után az 1800-as évek végén örmény bérlőknek adták a pusztákat, akik


Medgyesegyháza 80

legeltetésre használták azokat. Ezt követte a dohánytermesztés, mely csak néhány évtizedig virágzott, ugyanis a Bach-rendszerben bevezetett dohányilleték miatt nagyot esett a haszon, a kertészek pedig eladósodtak.. A következő évtizedek azonban fejlődést hoztak, köszönhetően a helyiek szorgalmának, illetve annak, hogy a vasút megjelenésével javultak az értékesítési lehetőségek.

Látnivalók Baross László-emlékszoba a bánkúti kastélyban A közbeszédben bánkúti kastélyként emlegetett épület lényegében nem kastély, csupán az átlagosnál nagyobb, tetőtérbeépítéses, kis tornyocskával ellátott épület, mely arról nevezetes, hogy itt élt Baross László búzanemesítő. A bánkúti búzák atyjaként emlegetett Baross (1865-1938) József főherceg birtokainak jószágigazgatójaként dolgozott, emellett lelkesen kutatott, melynek eredménye több búzafajta lett, ezek egyike első díjat nyert egy kanadai szakmai kiállításon 1933-ban. Emellett foglalkozott, kukorica, repce és más növények nemesítésével, eredményeit országos szaklapokban publikálta. A XIX-XX. század fordulóján épült házban számos magas rangú személyiség megfordult, többek közt József főherceg, illetve Horthy Miklós kormányzó. Az ingatlanban jelenleg közösségi ház működik, egy emlékszobát pedig Baross László emlékének szenteltek, akinek síremléke is Bánkúton található meg.


Medgyesegyháza 81

Baross László síremléke A kiváló növénynemesítő, Baross László emlékét nem csak emlékszoba őrzi Medgyesegyháza-Bánkúton, síremléke is méltó módon tiszteleg munkássága előtt. A bánkúti temető kápolnája mögött található Baross László és felesége síremléke, nem messze attól a háztól, ahol élt. Barosst egyébként nem csak Bánkút, hanem az egész ország a magáénak vallja, ennek jegyében Martonvásáron szobor őrzi emlékét. Csanád Emlékpark A millennium évében hozták létre Medgyesegyházán a Csanád Emlékparkot. Korábbi helye egy kihasználatlan önkormányzati földterület volt, melynek hasznosítására jó alkalmat adott az államalapítás ezeréves évfordulója. Elnevezése onnan ered, hogy a honfoglalást követően Csanád vezér birtokolta ezt az országrészt. Az avatóünnepségre készült el az első kopjafa, mely Farkas László magyarbánhegyesi fafaragó munkája, majd a Madarak és Fák Napján avatták fel Szelekovszky László természetvédő-fafaragó alkotását. Ezt követően újabb kopjafákkal bővült a park, így mára, másfél évtizeddel az alapítás után patinás kopjapark alakult ki itt és az ide telepített fák, bokrok is szépen megnőttek, így mindenképpen megér egy nyugodt sétát a medgyesegyházi Csanád emlékpark.


Medgyesegyháza 82

Díszkút Ádám, Éva, kígyók és az alma – ezt a bibliai jelenetet jeleníti meg a medgyesegyházi díszkút. Mihály Gábor szobrászművész alkotása a Kossuth téri díszparkban látható. 1993-ban avatták fel a kutat annak emlékére, hogy száz évvel korábban, 1893-ban kapta meg Medgyesegyháza a nagyközségi rangot. 2009 óta már városi rangot visel a település. Mihály Gábor alkotásán Ádám és Éva figurája ellentétes oldalon állnak a Paradicsomban, Éva kezében látható az alma, körülöttük láthatók a tekergő kígyók.

Vallás Szent Mihály templom

arkangyal

Kezdetekben Elek filiája, azaz leányegyháza volt, majd a kétegyházi plébánia vette át a hívek lelki gondozását. 1871-től Medgyesbodzás filiája lett. 1894-benönálló községgé vált, Medgyespuszta helyett immár Medgyesegyháza néven. 1922-ben szervezték meg a lelkészséget, majd 1950-ben plébánia rangra emelik. Mindeközben 1930-ban megvették a plébánia épületét, amit 1880-ban építettek. 1938-ban a régi kis templomot lebontották, s helyére épült a mai. A templomot 1972-ben renoválták.


Medgyesegyháza 83

Medgyesegyházi Evangélikus Egyházközség temploma Medgyesegyháza evangélikus gyülekezetét Békéscsabáról érkező, nem kis részben szlovák nemzetiségű evangélikus családok alapították. A gyülekezet 1920-ben vált le az anyaegyházról és alakult önálló anyagyülekezetté. Az immáron önállóvá lett gyülekezet rendelkezett egy kisebb gyülekezeti házzal, ahol az istentiszteleteket tartották. Idővel ez a helyiség kicsinek bizonyult és a gyülekezet tagjai kifejezésre juttatták azon óhajukat, miszerint építsenek templomot és lelkészlakást. Az egyházközség ez 1898 augusztusában kezdte el az építkezést Áchim Gyula mérnök irányításával és 1899 augusztusában be is fejezte. 1899. szeptember 3-án szentelte fel a templomot Sárkány Sámuel püspök. 1905-ben orgonát épített Soukenik János szegedi orgonaépítő mester, amit a ’20-as években felújítottak. 1910-ben az „Első - Magyar Gőzerőre Berendezett Vaspálya- Épület és Toronyóra Gyár” leszállította a toronyórát is. A XX. század elején vasárnaponként még délelőtt szlovák, délután pedig magyar nyelvű istentiszteleteket tartottak. A templom felszentelésével párhuzamosan épült a parókia épülete. E két épület felépítése a gyülekezet és a község polgárainak adományaival jött létre. A kezdeti harangokat lecserélik, az acél helyett réz és ón ötvözetűt állítanak a toronyba, amit 1939 húsvétján szenteli fel a főesperes. A nagy harang súlya 495 kg. A templomot két ízben is renoválták: 1945 után, valamint 197879-ben is. Az egyházközség fennállásának 100. évfordulójára a régi gyülekezeti házat egy 15 méteres épülettel meghosszabbították, így a férőhely közel 300 ember száméra lett elegendő. Ezt az új gyülekezeti házat 1992 októberében dr. Harmati Béla püspök szentelte fel. Tetőszerkezetét és annak palafedését 2007-ben javították. A templom helyi műemléki védelem alatt áll.


Medgyesegyháza 84

Művészet Schéner Mihály Emlékház Medgyesegyháza egyik legismertebb szülötte Schnéner Mihály képzőművész, akinek immár a helyi általános iskola is a nevét viseli. A mester munkásságával a helyi Schéner Mihály Emlékházban ismerkedhet meg az érdeklődő. Az 1923 és 2009 közt élt Schéner Mihály rendkívül sokoldalú művész volt: festőként, grafikusként, szobrászként, keramikusként, sőt bábtervezőként is jegyzik. Példaképe Kassák Lajos volt, ennek jegyében az ő alkotásait is a neoavangárd, az expresszionizmus és a szürrealizmus jellemzi. Hatott rá ezen túl a nagybányai és a nagyalföldi iskola is. Művészeti szakíróként is jegyzik, folyóiratokban, önálló kötetekben számos kortársa alkotásait elemezte. Munkásságát számos díjjal ismerték el: Munkácsy-, Érdemes Művész-, Kiváló Művész, Kossuth-, Klebelsberg-, Prima-díjakat vehetett át élete során. Bejelentkezés: +36 68/440 004 | +36 30/ 768 1851


Medgyesegyháza 85

Programok Medgyesegyházi Dinnyefesztivál Az immár két évtizedes Medgyesegyházi Dinnyefesztivál több szempontból is úttörőnek számít, hiszen a dinnye fővárosában már akkor gasztrofesztivált szerveztek, amikor még senki nem tudta, mi az. A medgyesegyházi rendezvény mára valódi márkává nőtte ki magát, hiszen mind a népszerűsített termék, a körülötte kialakult kultúra és természetesen a programkavalkád is komoly vonzerőt jelent. Az augusztus első hétvégéjén sorra kerülő eseményen egyszerre van jelen a szakmaiság (konferenciák, kiállítások, expo) és a szórakozás (sportprogramok, szépségverseny, sztárfellépők koncertjei, gyermekprogramok.) és ezek sajátos elegye: Dinnye Lovagi torna, Dinnyepakoló verseny, a Legtökösebb Dinnyés Díj odaítélése. Medgyesegyházát nem hiába nevezik a dinnye fővárosának, hiszen a hazai dinnyetermelés hatvan százaléka itt, illetve a környező településeken terem, az exportnak pedig a felét ez a térség adja. A dinnyetermesztés hagyománya ezen a tájon több mint száz évre tekint vissza.


Medgyesegyháza 86

Medgyesegyházi napok Míg a dinnyefesztiválon Medgyesegyháza ország-világ előtt mutatja meg a dinnyés kultúrát, addig a Medgyesegyházi Napok egy bensőségesebb, helyi jellegű ünnep. A több mint húsz alkalommal, rendszerint Mihály-naphoz kötődő ünnepségsorozaton a helyi kulturális, nemzetiségi értékek kerülnek előtérbe. A városból elszármazott, illetve itt élő művészek kapnak bemutatkozási lehetőséget, fellépnek a helyi intézmények és civil szervezetek csoportjai, bemutatkoznak a nemzetiségek és más programok várják az érdeklődőket. Ilyenkor ünnepi testületi ülést tart a városvezetés, melyen elismeréseket is átadnak az arra érdemeseknek. Természetesen nem marad el a szórakozás, a sport sem: játszóház, táncbemutatók, koncertek, partyk várják az érdeklődőket és természetesen hagyományosan a Mihály-napi búcsút is ezen a hétvégén rendezik meg Medgyesegyházán.


Medgyesegyháza 87

Sportcsarnok és uszoda Nem túlzás azt állítani, hogy Dél-Békés vízisport-központja Medgyesegyháza. Ennek elsődleges oka, hogy itt található a térség egyik legkorszerűbb fedett uszodája, ahol télen-nyáron edzhetnek a sportolók, a legifjabbak pedig már idejekorán megismerkedhetnek az úszással. A létesítményt 2003-ban adták át. Alapterülete 1500 négyzetméter, ebben egy 25 méteres úszómedence, illetve egy gyermekmedence található. Ezen túl szauna és pezsgőfürdő várja a rekreálódni kívánókat. Az uszoda a legkorszerűbb technológiával rendelkezik, világítása akár televíziós közvetítéseket is lehetővé tesz. Nem csak helyi, hanem környékbeli, sőt távolabbi településen élő magánszemélyek és sportegyesületek is igénybe veszik szolgáltatásait. Közvetlenül az uszoda mellett található a medgyesegyházi sportcsarnok, sőt a két épület közt a belső átjárás is biztosított. Ezt 1991-ben építették, majd 2000-ben bővítették, korszerűsítették. A 2500 négyzetméteres létesítmény összesen 1600 férőhelyes (800 ülő-, 800 állóhely), alkalmas akár nemzetközi kézilabda-, kosárlabda-, röplabdamérkőzések lebonyolítására.


Medgyesegyháza 88

é. sz. 46° 18′ 54″ k. h. 20° 49′ 05″

Mezőhegyes www.mezohegyes.hu

Magyarország legbájosabb mesebeli kisvárosa – olvasható a kisváros weboldalán. Alig akad ugyanis olyan turista, aki ne találna magának valamilyen elfoglaltságot a lovaglástól kezdve a természetjáráson át az épített környezet megtekintéséig.

Történet Mezew Heges, Mezehegesse, Mezőhögyös – ezeket a neveket viselte az elmúlt évszázadokban a hangulatos parkváros, melyet 1421-ben említenek először. A „hegyes” utótag itt is a környékbeli halmoktól származik, a mező előtag pedig arra szolgál, hogy más településektől megkülönböztessék. Érdekesség, hogy míg máshol a magyar épített, a török rombolt, itt fordítva történt: 1640 körül Ali csanádi bég újratelepítette a falut, amit egy öcsödi harmaia banda tett a földdel egyenlővé. Néhány év múlva azonban a mezőhegyesiek ősei visszatértek, de ismét a tatár csapatok égették fel a falut.


Mezőhegyes 89

Az igazi fordulat száz év múlva történt, mely alapjaiban határozta meg Mezőhegyes sorsát és alapozta meg jelenét is: Csekonics József lovaskapitány kezdeményezésére 1785-ben II. József ménestelepet alapított ide. 1919-20-ban több hónapig fennállt a veszélye, hogy Romániához csatolják Mare Rosu néven, ám erre mégsem került sor. Az újjáépítés azonban rendkívül nehéz volt, hiszen nemcsak a megszállók pusztítása, hanem az első világháborús emberveszteség is komoly megpróbáltatást jelentett, akárcsak a második világháború utáni állapotok. Mezőhegyes erős ipari és mezőgazdasági településsé vált a huszadik század második felében. Mára ez utóbbi maradt a fő profil, ugyanis a családok százainak megélhetését jelentő cukorgyárat bezárták, eredményesen működik továbbra is a ménesbirtok, illetve a volt állami gazdaság. A települést elsősorban az tette híressé, hogy olyan lótörzseket tenyésztettek itt ki, melyek alapvetően átformálták Magyarország lóállományát. Ezek közül a leghíresebb a nóniusz, de ide sorolhatjuk a gidránt, és a mezőhegyesi félvért is.


Mezőhegyes 90

Látnivalók Déli reprezentatív kaszárnya A ma is lakóházként működő kiemelt műemléki védettséget élvező Kozma utcai épületet 1790-ben építették. Tervezője Jung József volt, az épület a copf stílus jegyeit viseli magán. Az egyemeletes épület mindkét szinte előtt úgynevezett kosárív-pillérsoros tornác fut végig árkádívekkel, szám szerint tizennéggyel. Az épület a korabeli ménesbirtok dolgozóinak elhelyezésére szolgált, jelenleg műemlékként az állam tulajdonában van. Északi és Déli diadalív Az úgynevezett reprezentatív városközpontban található a két nagy diadalív, melyek 1807-ben épültek. A Kozma Ferenc egykori miniszteri tanácsos nevét viselő gazdagon fásított városközponton végighaladva találkozhatunk mind a déli, mind az északi diadalívvel, melyek empirikus stílusban épültek. A déli Hild-kapun egy bronz lófej, illetve egy emléktábla is látható, melyek később kerültek oda. Az előbbi annak állít emléket, hogy Mezőhegyes város lett 1989ben, míg az emléktábla arról számol be, hogy a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild János Emlékérmet adományozott a településnek 1984-ben.


Mezőhegyes 91

Fedett lovarda A műemlékként nyilvántartott lovardát Hild János tervei alapján építették 1809-ben empire stílusban. Homlokzata 1885-ben kapta az úgynevezett fachwerkes megoldást. Építészek egybehangzó véleménye szerint a lovarda belső terének áthidalása technikai bravúrnak számított abban az időszakban. A homlokzat közepén bronz dombormű látható: Zala György műve azt a jelenetet mutatja be, amikor Ferenc József 1872-ben Mezőhegyesen járt és Kozma Ferenc, a legendás fajtanemesítő bemutatja neki az angol félvér ménest. A lovarda látogatói nem csak a páratlan építészeti megoldásokat tekinthetik meg, hanem maguk is kipróbálhatják annak szolgáltatásait.

Iskolamúzeum Az iskolamúzeum a Peregi vendégház épületében található, az egykori Külsőpereg 47. számú iskola, mely 1912-ben kezdte meg oktató-nevelő munkáját, és természetesen a helyi közművelődésnek is egyfajta központja volt. Ezen iskolák jellegzetessége az volt, hogy nem különültek el az osztályok, hanem egy nagy csoportban tanult minden évfolyam, ami jelentősen nehezítette a pedagógiai munkát, ám bebizonyosodott, hogy megfelelő tehetséggondozás esetén ezek a tanyasi gyerekek is felvették a versenyt városi társaikkal, miután felsőbb iskolákba kerültek.


Mezőhegyes 92

Az iskola a nyolcvanas évek közepéig működött, majd a körzetesítés ezt az iskolát is elérte, a diákok innentől kezdve a mezőhegyesi központi iskolába jártak. Ez az iskola is az enyészet sorsára jutott volna, ha az önkormányzat nem újíttatja fel. Így jöhetett létre az iskolamúzeum, ahol egy komplett osztályterem teljes felszerelése tekinthető meg padokkal, szemléltető eszközökkel, korabeli dokumentumokkal. Kocsimúzeum A város központjában látható kiállítóteremben különféle fogatok láthatók, többek közt társaskocsik, díszes hintók, teherhordásra használt szekerek és természetesen a téli időszak elengedhetetlen lóvontatta szánjai is. Ezeken túl a látogató megcsodálhatja a korabeli fogathajtó hétköznapi és ünnepi viseleteit, szerszámait. A kocsimúzeumban nem csak az alföldre jellemző járművek láthatók, az egyik különlegesség egy múlt század végén készült Kölber hintó, mely korának Európa-szerte keresett kocsija volt, de látható egy több ezer éves római harci szekér is. A kocsik mellett egyéb dokumentumok, fotók segítik az egykori fő közlekedési eszköz jobb megismerését.


Mezőhegyes 93

Mezőhegyesi ménes A ménesbirtokot a kalapos király, II. József alapította, miután Csekonics József kapitány azt javasolta neki, hogy az – akkor még – Arad megyei Mezőhegyes kiváló helyszín lehet a hadsereg lóutánpótlásának tenyésztésére. 1785-ben kezdődött meg a tényleges munka. Az első időkben a lovak félvadon nőttek fel, ám a parancsnokká kinevezett Csekonics már ekkor is nagy hangsúlyt fektetett a megfelelő kancaanyag összegyűjtésére. A XIX. század második fele volt az egyik aranykora a ménesnek, hiszen ekkoriban három, ma is ismert lófajtát tenyésztettek itt ki: a gidránt, a nóniuszt és a furioso-north start, azaz a mezőhegyesi félvért. A negyedik, világszerte ismert helyi tenyésztésű ló a mezőhegyesi sportló (magyar sportló), melyet a legfiatalabb lófajtának tartanak Magyarországon. Ezt már a XX. század második felében tenyésztették ki a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok szakemberei, miután a régi lófajták tenyésztése elkerült Mezőhegyesről. A furiosók Bács megyébe, a nóniuszok Hortobágyra, míg a gidránok Hevesbe kerültek. A Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft. 2004. szeptember 1-jén alakult meg. A központi ménesudvarban történik a lovak betanítása és edzése, a 20-as majorban találhatók a törzskancák, s itt tartják a csikókat is fél éves korukig. A csikók innen a 48-as majorba kerülnek, itt nevelik őket három éves korukig, majd kiképzésük következik. A Ménes Kft.-hez került a lovaspálya és a kiállítási terület is, így számos nagyszabású országos és nemzetközi versenyt szerveznek. Jelenleg 30 dolgozó gondozza, illetve képzi ki a mintegy 300 lovat, melyek közt egyre több a neves, nemzetközi hírű tenyészállat.


Mezőhegyes 94

Vasútállomás Az állomás 1883-ban épült eklektikus stílusban. Érdekességként itt tekinthető meg egy 377-es gőzmozdony, mely egykor a cukorgyár tolatómozdonya volt. Bár Mezőhegyes vasúti jelentősége nem volt túl nagy abban az időszakban sem, mégis szép állomást kapott a település. Ez – sok más mellett – a ménesbirtoknak volt köszönhető, hiszen gyakran megfordult itt Ferenc József ebben az időszakban. A mezőhegyesi vasútállomás épületének felújítása jelenleg várat magára, így a helyiek körében gyakran felmerül az igény: szeretnék, ha az eredeti is legalább olyan szép lenne, mint a skanzenben látható mezőhegyesi állomás. Zabsiló A minőségi lótenyésztés fontos feltétele a minőségi takarmányozás, ennek jegyében épültek a XIX. század elején a zabsilók Mezőhegyesen. Az egyik legjellegzetesebb, ma már ipartörténeti értéknek számító zabsiló a 39-es majorban található, s az 1830-as években több tucat épült belőle. Szükségességüket Traum Elek ezredes, akkori ménesparancsnok ismerte fel, hiszen a megnövekedett állomány takarmánymennyiségét szakszerű körülmények közt kellett tárolni. A boltozatos, manzardtetős toronyba felülről öntötték a zabot, ami egymást keresztező úgynevezett lamellák között keveredve, szellőzve ért le a lefejtő zsákhoz.


Mezőhegyes 95

Természet Angolpark Hegyi juhar, japán aranyfenyő, magas kőris található a mezőhegyesi angolparkban, melynek a leghíresebb fája az a vérbükk, melyen a láncfűrész sem fogott ki. A jelenlegi mezőhegyesi angolpark helyén korábban is angolpark állt, melynek helyére Podmaniczky Béla akkori ménesparancsnok telepített új növényeket 1908-ban. A növénykülönlegességek közt található celtis (ostorfa), japán aranyfenyő, juharfa, török mogyoró, bokréta, hársfa,jegenye nyár, japán akác,magas kőris, valamint olyan különlegességek, mint a bukszus, spiria-, hóbogyó- és tamariszkuszgyó-bokor. A leghíresebb fa a vérbükk, mely sikerrel szerepelt Az év fája versenyen is. Ősplatán Mezőhegyes legismertebb természeti ékessége az ősplatán, melyet 1819-ben ültettek. A közel kétszáz esztendős fa (Platanus occidentalis) a lovarda udvarán található. Magassága 35 méter, törzsének legvastagabb átmérője 2 méter, a lombsátor pedig 900 négyzetméter földet takar. Ezekkel a paraméterekkel a mezőhegyesi ősplatán az ország legnagyobb és legszabályosabb platánfái közé tartozik.


Mezőhegyes 96

Vallás Evangélikus templom A település legfiatalabb temploma még hetven esztendős sincs, bár az evangélikus gyülekezet ennél jóval régebben működik a városban. 1925-ben már nyolcszáz evangélikus élt Mezőhegyesen, ekkor még a pitvarosi anyaegyházhoz tartoztak. 1934-ben kapták meg első lelkipásztorukat, majd a templom építése 1944-ben kezdődött meg, tervezője Ágoston Sándor volt. A világháború megakasztotta a munkálatokat, végül 1949-ban készült el a várva várt evangélikus templom. Az épület falán emléktábla látható, melyet 2009-ben helyeztek ki, s mely a templomszentelés hatvanadik évfordulóra emlékezik. Református templom Mezőhegyesen valamivel több, mint száz éve épült meg a református templom, ám Kálvin követőinek hitélete ennél korábbra tekint vissza. A református egyház helyi történetét rendkívül nehéz feldolgozni, ugyanis az ezt dokumentáló iratok javarésze az idők során eltűnt. Annyi bizonyos, hogy már 1884-ben is vezettek anyakönyvet. A templom 1909-ben épült, ám tervezője ugyancsak nem ismert a dokumentumok hiánya miatt. Az azonban jól látható, hogy az épület neogótikus stílusban épült, s érdekes építészeti megoldás, hogy a kelet-nyugati főhajót


Mezőhegyes 97

egy észak-déli hajó keresztezi. Az anyagi feltételeket a földművelésügyi tárca és a ménesparancsnokság biztosította. A torony 35 méter magas, ezáltal Mezőhegyes legmagasabb temploma a református. Érdekesség, hogy az elmúlt száz évben mindössze három lelkész szolgált itt: Szabó Béla 35 évig, Tóth István 45 évig vezette a gyülekezetet, míg Erdősi Tibor 1991 óta lelkészkedik a mezőhegyesi református templomban. E sorba tartozik Nagy Sándor orgonista, kántortanító is, aki negyven évig szolgált. Szent György katolikus templom 1846-ban szentelték fel Mezőhegyes katolikus templomát, mely ötven évig a település egyetlen temploma volt, tekintve, hogy az itt élők nagy többsége a kezdetektől katolikus. A lovasok védőszentjéről, Szent Györgyről elnevezett templomot Handl Ferdinánd tervei alapján építették klasszicista stílusban. 220-férőhellyel rendelkezik és három harangja van. A belső térben olyan festők művei láthatók, mint Molnár-C. Pál, Prokopp Péter, Pesky Géza és Herally György. Az első mezőhegyesi katolikus papot, Gonzeczky Jánost 1849ben Haynau kivégeztette, mert a szószékről olvasta fel a trónfosztó országgyűlési határozatot. Emlékét ma márványtábla őrzi a mezőhegyesi katolikus templom külső falán.


Mezőhegyes 98

Programok Mezőhegyesi Kanca-és Ménverseny Mezőhegyesi Kanca-és Ménverseny az ország egyik legjelentősebb lovas programja, melyet június első felében rendeznek meg a parkvárosban immár két évtizede. A kiállítási centrum és lovaspálya területén megtartott verseny európai szinten is egyedülállónak számít, mert nem csak a mének, hanem a kancák teljesítményvizsgálatát is elvégzik, küllemi bírálattal együtt. A mezőhegyesi versenyt a kancák és a mének részére két-két kategóriában bonyolítják le: az első kategóriában az 5-7 éves lovak, a másodikban a 7 éves és idősebb lovak mérettetnek meg. A zárónapon rendezik meg a szuperdöntőt, melyen a katagóriagyőztesek mérik össze gyorsaságukat. Nem csak a magas, egymillió forint feletti díjazás, hanem a szakmai rang miatt is kedvelt versenye az istállótulajdonosoknak és természetesen az itt eltöltött kellemes három nap miatt is, hiszen Mezőhegyes egyéb értékei, valamint a rendezvényhez kapcsolódó programok is vonzerőt jelentenek. A versenynek volt egy fekete éve, 2010: ekkor olyan vihar támadt a rendezvény első, pénteki napján, hogy több ló elpusztult, többen megsérültek, valamint a rendezvénynek helyt adó kisváros épületeiben, otthonaiban jelentős károk keletkeztek.


Mezőhegyes 99

é. sz. 46° 24′ 43″ k. h. 20° 54′ 40″

Mezőkovácsháza www.mezokovacshaza.hu

A 6300 lelkes Mezőkovácsháza alig harminc esztendeje viseli a városi rangot, azonban térségi meghatározó szerepe ennél sokkal régebbi időkre nyúlik vissza.

Történet Abban eltérnek az álláspontok, hogy honnan kapta a nevét a település, abban azonban mindenki egyetért, hogy a kovács mesterséghez kapcsolódik a névadás. Az egyik álláspont szerint Hunyadi János fegyverkovácsaitól ered az elnevezés, ugyanis 1463-ban már Kowachazaként említik írott források. Egy másik verzió szerint erre hajtották Bécs felé a marhákat Erdélyből, s itt épített házat az a kovácsmester, aki különböző szolgáltatásokat nyújtott a kupeceknek, amiből jól meg is élt. Így a területet már csak így emlegették az utazók: „a kovács háza”. A 15. század második felében, 1463-ban Mátyás királytól mezővárosi rangot kapott az akkorra újra benépesült település, mely


Mezőkovácsháza 100

később az ismert történelmi viharok miatt elnéptelenedett. Ezt követően Mezőkovácsháza és Reformátuskovácsháza fejlődése párhuzamos fejlődésbe kezdett, igaz, később egy településsé váltak. Mindkét helyet kertészek népesítették be a XIX. század első évtizedeiben, Református-Kovácsházát (ekkor még így írták) Kövér Kajetán és rokonai, míg a későbbi Bittó- illetve Nagy-Kovácsházát a puszta főbérlője, a Bittó család kezdeményezésére északi magyar és szlovák telepesek. Az 1870-es években Kovácsháza már szolgabírósági székhely, illetve Csanád vármegyei járási székhely. Újabb lendületet a vasút megjelenése adott a fejlődésnek, melyet csak a világháborúk és a holokauszt tört meg, ugyanis hatalmas volt az emberveszteség. A már jelenlegi nevét viselő Mezőkovácsháza 1950-től tartozik Békés megyéhez, majd 1969-ben egyesül a két Kovácsháza, mely 1986 óta visel városi rangot.

Látnivalók Csanád vezér szobra A róla elnevezett iskola előtt áll 2000 óta Csanád vezér egészalakos szobra Mezőkovácsházán. Széri-Varga Géza szobrászművész alkotását a millennium évében avatták fel Mezőkovácsházán. A bronzból készült munka Csanád megye első ispánját ábrázolja – ide tartozott Mezőkovácsháza is 1950-ig. Csanád vezér jobb tenyerében egy templom makettjét tartja, ez utalás arra, hogy ő szervezte meg a Maros menti egyházmegyét. Bal kezében kard látható, ami a mű több leírása szerint az Ajtony vezér felett aratott győzelem szimbóluma.



Hunyadi János mellszobra A Hunyadi családnak nem véletlenül alakult ki kultusza Dél-Békésben, hiszen hosszú ideig az ő birtokuk volt ez a környék. Ennek jegyében vette fel a mezőkovácsházi középiskola a legendás törökverő nevét és ez indokolta, hogy 1977-ben szobrot emeljenek neki. A mellszobor a Hunyadi János Közoktatási Intézmény bejárata előtt látható a Sármezey utcában. Alkotója Herczeg Klára Munkácsy-díjas szobrász- és éremművész, aki 1997-ben, 91 éves korában hunyt el Budapesten.

Vallás Kisboldogasszony római katolikus templom 1879-ben épült a mezőkovácsházi katolikus templom, de már a század elején gyakorolták hitüket az itt élők. Az első telepesek 1810-től a battonyai egyházközséghez tartoztak, majd 1833ban alapították önálló plébániájukat. Mindeközben a szomszédos Reformátuskovácsházán is épül egy misézőhely Szent Ferenc tiszteletére. A templom végül 1879-ben valósul meg, az épületen a neogótikus építészet jegyei fedezhetők fel. 1967-ben nemesvakolattal látják el, majd 2005-ben hajtanak végre rajta jelentősebb felújítást. A mezőkovácsházi katolikus közösséghez tartozik Végegyháza és Kaszaper is. A gyülekezet életében a legnagyobb vallási ünnep a búcsú, melyet a szeptember 8-ához legközelebb eső vasárnap tartanak meg.



Református templom Reformátuskovácsháza története egyben a helyi református egyház története is, hiszen Kálvin követői alapították a hosszú ideig önálló települést. 1815-ben már önálló lelkésze volt a községnek Tar János személyében, ám a templom csak a század legvégén épülhetett meg. Tervezője az aradi Regdon Sándor volt, a helyiek pedig rendkívül nagy áldozatvállalás mellett építették azt fel, a helyi legendárium szerint hos�szú ideig kenyéren és hagymán éltek, hogy mielőbb elkészüljön Isten háza. Végül 1899-ben szentelték fel, ekkor Nagy Károly volt a lelkész. Ugyanebben az évben készült el az orgona is, melyet Soukenik János mester készített. A második világháború idején a tornyot katonai célokra, megfigyelőállásként használták, ezért lelőtték a sisakját, amit több mint két évtized után pótoltak. Mire a templom száz éves lett, teljesen megújult, ugyanis 1996 és 1999 között teljeskörű felújítást hajtottak végre rajta, sőt esténként díszkivilágítást kap. A helyi egyházközséghez tartozik Magyarbánhegyes és Medgyesegyháza szórványgyülekezete is.



Programok Mezőkovácsházi napok A Mezőkovácsházi napok a dél-békési járási székhely legnagyobb szabású ünnepségsorozata, melyet Szent István napjára időzítenek. A rendezvény több helyszínen, párhuzamosan zajló eseménysorozat, ahol a ünnepélyesség mellett a kultúra, a sport és a szórakozás is szerepet kap. A közelmúltban a Mezőkovácsházi Napok keretén belül ünnepelték meg a város alapításának 550., illetve Reformátuskovácsháza újratelepítésének 200. évfordulóját. A programok rendkívül változatosak: kiállítás megnyitók, megemlékezések, istentiszteletek, egészségnap, kerékpártúra, helyi és országosan ismert művészek fellépése, utcabál, tűzijáték. Természetesen ilyenkor a gasztronómia is fontos szerepet kap, ezért a főzőverseny keretében helyi és vendégcsapatok mérik össze tudásukat értő zsűri kóstolása mellett.



Fürdő Borostyán fürdő A dél-békési térség egyik legkedveltebb fürdőhelye a mezőkovácsházi Borostyán Camping és Strandfürdő. A létesítményt nem csak helyiek és környékbeliek látogatják, az 1998 óta hivatalosan is gyógyvíznek nyilvánított Borostyán víz ugyanis messze földről híres: a szomszédos Romániából, Szlovákiából, sőt még Németországból is érkeznek vendégek ide. Ez utóbbiak többnyire lakókocsival és több hetet, akár hónapot is eltöltenek Mezőkovácsházán. A három medencét a legkorszerűbb vízforgatós rendszerrel látták el, így megfelelnek minden hivatalos és fogyasztói elvárásnak. A gyógymedence mellett gyermek- és strandmedence szolgálja a pihenést, szórakozást. A gyógyvíz hőfoka rendkívül magas, 72 Celsius fok, ezért a medencékbe hígítva kerül. A kempingben 50 lakókocsi fér el, illetve 30 sátor állítható fel, ezeken túl egy 3 szoba 10 férőhellyel, konyhával és vizesblokkal várja az ide látogatókat. A kemping alkalmas továbbá táborok, rendezvények, összejövetelek, csapatépítő tréningek szervezésére is.



é. sz. 46° 27′ 33″ k. h. 20° 54′ 11″

Nagybánhegyes www.nagybanhegyes.hu

Paprika és Túró Rudi – ha két szóval akarjuk összefoglalni Nagybánhegyes közelmúltját, akkor leginkább az egyik legkedveltebb fűszernövény, illetve a népszerű csemege szimbolizálja a leghitelesebben a múltat és a jelent.

Történet Sajnos a Túri Rudi már csak a múlt, hiszen az évtizedekig sikeres tejüzem is áldozatul esett a rendszerváltás utáni tejipari privatizációs folyamatoknak. Korábban a helyi termelőszövetkezet melléküzemágaként működött, s nem csak a klasszikus túrócsemege készült itt, hanem különböző termékfejlesztések révén az egészséges életmódhoz szükséges tápanyagokat is tartalmazó termékeket is piacra dobtak. A másik ismert nagybánhegyesi sikertermék a kézzel előállított parenyicasajt volt. A paprika évtizedek óta az egyik legfontosabb megélhetési forrása a helyieknek, rengeteg fóliasátor található a községben. Nem


Nagybánhegyes 106

csak termelik, fogyasztják, ünneplik is a paprikát Nagybánhegyesen, hiszen minden évben megrendezik a paprikafesztivált, melyen az ünneplésen túl szakmai, piaci kérdésekről is szó esik. A településen jelenleg közel 1600-an élnek, ám ez a szám korábban jóval nagyobb volt. A többségében szlovákok által 1832-ben újratelepített községben 1908-ban 5200-an éltek – ebben az esztendőben változtatták meg a nevét Tótbánhegyesről Nagybánhegyesre. Hasonlóan a szomszéd falvakhoz, városokhoz az 1950es megyerendezéssel kerültek Békéshez. 1971-ben fedezték fel, hogy gyógyvizet rejt a föld a falu alatt. Ezt ki is használták a helyiek, a nagybánhegyesi termálfürdő manapság is szívesen látogatott turisztikai célpont, nem csak helyi és környékbeli, hanem külföldi fürdőzni vágyók részére is. A községből származó híres emberek: Dr. Hanzó Lajos, Kossuth-díjas pedagógus, történész, Thaisz Lajos botanikus, Korbuly Mihály vegyészmérnök.

Vallás Evangélikus templom A nagybánhegyesi szlovák telepesek révén a községben az evangélikus gyülekezet rendelkezett először saját templommal, amit 1895-ben szenteltek fel. Előtte volt már templomuk, a ma is meglévő kistemplom, mely 1859-ben épült. A jelenlegi templom tervezője Krim József nagylaki építész volt, aki 19 ezer 999 korabeli forintért vállalta a munkát a korabeli feljegyzések szerint. Az eklektikus stílusban épült templomot 1922-ben újították fel, akkor körbefutó erkélyt is építettek a tornyára. A templom egyhajós, déli része tornyos, magassága 47 méter. Nagybánhegyesnek közös evangélikus egyházközsége van a szomszédos Magyarbánhegyessel, melynek temploma jóval később, 1949-ben készült el. A templom műemléki védelem alatt áll.


Nagybánhegyes 107

Programok Paprikafesztivál A településen nagy hagyománya van a zöldségkertészetnek, melyet a lakosságcsere után ide telepített felvidéki magyarok honosítottak meg a leírások szerint. A fóliasátrak legtöbbjében a legnépszerűbb magyar fűszernövény terem, nem véletlen tehát, hogy a helyiek évente egyszer meg is ünneplik a paprikát. A kétnapos paprikafesztivál évről évre a szakmai rendezvények mellett a kikapcsolódás jegyében zajlik. Az előbbiek során elsősorban fajtabemutatók, növényvédelmi tanácsok, a piaci lehetőségek lehetősége szerepel napirenden, míg a szélesebb nyilvánosságoknak szánt programok minden korosztály számára vonzó programokat kínálnak évről évre. S ha paprika, akkor lecsó: a paprikafesztivál egyik fénypontja évről évre a lecsófőző verseny, ahol ismét bebizonyosodik, hogy a kedvelt magyar étel ezernyi módon készíthető el.


Nagybánhegyes 108

Fürdő Nagybánhegyesi Termálfürdő Elsősorban a mozgásszervi és a bőrbetegségekben szenvedőknek ajánlják a nagybánhegyesi jódos termálvizet. A nagybánhegyesi fürdő különlegessége, hogy egész évben várja a fürdőzőket, akik masszázs szolgáltatást is igénybe vehetnek, sőt fodrász, manikűr, pedikűr is várja őket. Áprilistól akár több napra is berendezkednek ide a vendégek, hiszen ekkor nyit a létesítmény mögött található kemping. A magyar vendégek akár SZÉP-kártyával is fizethetnek a szolgáltatásokért. Természetesen nem csak az egészségturizmusban lát el fontos szerepet a Nagybánhegyesi Termálfürdő, hanem a modern trendeknek megfelelően szórakoztatni is akar: ennek jegyében éjszakai fürdőzéseket is szerveznek.


Nagybánhegyes 109

é. sz. 46° 28′ 12″ k. h. 21° 07′ 12″

Nagykamarás www.nagykamaras.hu

Míg a szomszédos Almáskamarást elsősorban környékbeli németek, addig az egykori Komoráspuszta másik települését, Nagykamarást elsősorban észak-magyarországi és felvidéki földművelők telepítették újra, miután évszázadokkal korábban a törökök és a tatárok több ízben is kegyetlen pusztítást végeztek itt.

Történet Az újratelepítés kezdeményezője Wodainer báró volt, aki Heves, Gömör, Borsod és Pest megyei árendás jobbágyokat hívott ide 1841-ben. Alig egy évtized múlva már közel kétezren éltek Nagykamaráson, melyet ugyancsak a báró alapított, megkülönböztetésül a szomszédos Almáskamarástól. A település szerkezete úgynevezett sakktábla-rendszerű, azaz az utcák párhuzamosan, illetve merőlegesen futnak egymással. A alapítók révén máig élnek olyan, a megyében máshol nem ismert hagyományok, mint


Nagykamarás 110

a pruszlikolás, a tűzugrás, illetve a mártogatós tánc - olvasható a község weboldalán. A jelenleg másfélezer fős község első temploma 1884-ben épült kondorosi és aradi mesterek keze munkája nyomán. További látványosság a honfoglalás 1000. évfordulójára emelt kereszt, melyet száz év után, 2000-ben fejújítottak. Megtekintésre érdemes az emlékpark is, ahol az I. és II. világháborús emlékmű áll - itt állítanak emléket a község háborúban elesett lakóinak. A helyi föld kiváló adottságainak köszönhetően több mint száz éve a dinnyetermelés a fő profil a faluban, illetve nagy hagyománya van a fóliás kertészetnek. A burgonyatermesztés hagyományát is őrzik, mi több, a legjelentősebb helyi népünnepély is ezzel függ össze: a Krumplifesztivál egyre ismertebb gasztroesemény a megye-, st az országhatáron túl is. Ugyancsak nagy esemény - katolikus településről évén szó - a búcsú, melyet minden október első vasárnapján tartanak meg. Ha kirándulás Nagykamaráson, akkor Boda-tó. A több mint négyhektáros vízfelülettel rendelkező természetes víz - mely Dél-Békésben az egyetlen ilyen állóvíz - korábban gyógyiszapjáról volt híres, mára országos hírű horgászparadicsom, ahol nagyszabású versenyeket is rendeznek. Figyelemre méltó a Boda-tó környékének gazdag növény- és állatvilága is. Ugyancsak érdemes elzarándokolni a község határában található kunhalmokhoz, melyek Komoráspuszta egy évezredes történetének tanúi.

Boda-tó

Falumúzeum


Harangláb

Nagykamarás 111

é. sz. 46° 40′ 23″ k. h. 20° 40′ 19″

Nagyszénás www.nagyszenas.hu

Zenaseghaz, Szénásegyház, Szénás, Nagykurtics – ezeken a neveken emlegették az elmúlt közel egy évezredben ezt a települést, mely ma is meghatározó település Orosháza, Gádoros, Kondoros és Szarvas szomszédságában.

Történet Bár ma már nincs központi szerepe, a szénási helytörténészek kutatása szerint a XVI. században az egyik legjelentősebb környéki település volt a gyulai vár fennhatósága alatt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy asztagrakó helyként tartották nyilván, ami annyi jelent, hogy a környező helységekben összegyűjtött gabonatizedet ide szállították és a helyi bíró felelt érte. Ám a történet folytatása jól ismert: jött a török és annak tatár segédcsapatai. Az újratelepítés a Károlyi családnak köszönhető: 1818-ban napszámos falut alapítottak a közeli Mihálytelken, melynek fejlődése révén három évtized múlva megalakult a mai Nagyszénás, akkor


Nagyszénás 112

még Nagykurtics néven. Hamarosan a környező Kisszénás (Lajosszénás) is beolvadt a településbe. Egykor nyolc majort jegyeztek a település közigazgatási területén, mára azonban eltűntek ezek a gazdasági központok. A helytörténészek azonban feljegyezték a neveiket: Czifra, Malmos, Székes, Mihálytelek, Lajosszénás, Kismajor, Kisszénás és Pálmatér - a két utóbbi neve azért maradhatott fenn, mert vasúti megállóhelyként ma is ott állnak az Orosháza-Mezőtúr vonalon. Napjainkban is a mezőgazdaság a fő megélhetési forrás, de kisebb üzemek is működnek a nagyközségben. A híressé vált nagyszénásiak közül kiemelkedik Mendöl Tibor földrajztudós, Bucskó Gizella óvónő, Vastagh Pál egyetemi tanár, a Horn-komány igazságügy-minisztere, illetve Fábián Rózsa képzőművész. Bár Czabán Samu tanító csupán négy évet töltött a faluban 1911 és 1915 között, mégis kultikus tisztelettel ápolják emlékét. Czabán Samu ugyanis kora ismert pedagógus személyisége volt, például rendszeresen szakcikkeket publikált, illetve elnöke volt az Állami Tanítók Országos Egyesületének. Jelentős a nagyszénási lovas turizmus: több, erre szakosodott lovastanya, panzió várja a sportág szerelmeseit, illetve a lovaglás iránt érdeklődő gyermekeket, családokat. Generációk sora számára emlékezetes a nagyszénási diszkó, mely a hetvenes évek végétől, az építőtábori korszaktól örvend kultikus népszerűségnek, napjainkban is több száz fiatal szórakozik itt Békés és Csongrád megyéből.


Nagyszénás 113

Látnivalók Kopjafa A nagyszénási Március 15-e téren áll az a kopjafa, mely a két legnagyobb magyar forradalomra, 1848-ra és 1956-ra emlékezik. Az 1990-ben felavatott kopjafa alkotója Kukla Imre helyi fafaragó. A kopjafa megoldása több szempontból is rendhagyó: a tetején egy őrláng látható, amivel azt kívánta szimbolizálni, hogy mivel mindkét forradalomban sokan haltak meg, így az ő emlékükre egyfajta örökmécses is legyen az emlékmű. A technika is sajátos, ugyanis a fafaragó vésővel dolgozott, mintha egy szobrot készített volna. A Március 15. téren található kopjafa előtt több községi ünnepség keretében helyezik el a hála koszorúit.

Vallás Nagyboldogasszony templom A nagyszénási római katolikus templom, klasszicizáló neoromán stílusú épület, a község főutcáján a Hősök útján található. Már messziről szembe tűnő, magas, karcsú tornya, amely nem a román stílus sajátja, de a tornyon elhelyezett lőrésszerű ablakok mégis erről tanúskodnak. A főbejárat timpanonja a jáki bencés apátsági templom főkapuját utánozza, egyszerűbb formában, az apostolszobrok nélkül. A főbejárat barnára pácolt tömör fa kapuja is, a román stílusjegyeket hordozza magán. A nagyszénási egyházközség 1922-ben vált önállóvá, addig mint az orosházi egyházközség filiája szolgált. 1925. október 18-án tette le Molnár János apátplébános esperes a templom alapkövét. A nagy esemény ünnepélyességét emelte, hogy egybeesett az I. világháború hősei tiszteletére emelt emlékmű avatásával, ahol az ünnepségen megjelent József főherceg.


Nagyszénás 114

November 25-én már álltak a falak, s ideiglenes tető is került a templomra, a paplak azonban tető nélkül kellett, hogy átvészelje a telet. A templom építését az egyházmegye megbízásából 1925. szeptember 21-én kezdték meg. 1926-ban április 9-én rendelték meg a 20 kg-os kápolna harangot, a Burghardt család adományát, ebbe a harangba került felhasználásra egy kis 10 kg-os lélekharang. A két kisebb harang mellé április 30-án rendelték meg a 190 kg-os Nagyboldogasszony harangot, a Sváb család adományát. A harangok július 13-án érkeztek meg a községbe, s mai napig is a helyükön vannak. 1926. augusztus 15-én szentelték fel a templomot. A főoltárt Csaklós András oltárépítő tervezte át és építette meg, majd 1927. április 27-én megérkezett a községbe. Az oltárképet Dinnyés Ferenc szegedi festőművész festette. Az oltárt 1927. május elsején Pálffy Béla szentetornyai apát-plébános áldotta meg. 1944 márciusában a háborús nehézségek ellenére megvásárolták az egyház első orgonáját az orosházi katolikus egyháztól. A jelenlegi orgonát 1962-ben vásárolták meg. 1949-ben emelkedett plébániai rangra az addigi lelkészség. 1951ben épült fel a kertben a lourdes-i barlang, amelybe a szegedi zárdából megmentett Mária szobor került. 2005-2006-ban a hívek felújíttatták a templom külsejét. 2006 októberében, került felújításra illetve újra elhelyezésre a czifrai–kápolna épen megmaradt eredeti oltára, a templom szentélyében. Az oltárképet, amely eredetileg is Szent Györgyöt a katona-szentet ábrázolta, Gonda Anna festette újra. Ekkor készült el a templom új szembe–oltára és felolvasó állványa is, Dr. Nagy Gábor adományából. A templom épületét Nagyszénás Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete 1992-ben védetté nyilvánította, a Plébánia épületét 2009. április 28-n nyilvánította védetté.


Nagyszénás 115

Nagyszénási-Gádorosi Evangélikus Egyházközség temploma 1900. július 1-én szentelték fel a község első templomát, az evangélikus templomot, melyet a hívek adományok, s kétkezi munkájuk felajánlásával tudtak megépíteni. 1943-ban építtettek orgonát úgy, hogy Szarvas régi orgonájából

ajánlott nekik alkatrészeket. Templomot 2013-ban sikerült - belülről - teljesen felújítani, a falakat megerősíteni. 2013. szeptember 21-én Hálaadó istentisztelet keretén belül, Gáncs Péter püspök újjászentelte a templomot.

Művészet Rózsa Galéria A falu egyik leghíresebb szülötte, Fábián Rózsa munkáiból látható kiállítás a nagyszénási művelődési házban. A fővárosban élő művésznő szülőfalujának ajándékozott munkáiból látható az a tárlat, mely hétköznapokon munkanapokon tekinthető meg, de előzetes bejelentésre más időpontokban is biztosítják a tárlatlátogatást Rózsa galériában. Fábián Rózsa 1925-ben született Nagyszénáson, majd a fővárosban szerzett művészettörténet-irodalom szakos diplomát, majd elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, ahol Bencze László, Domanovszky Endre, Barcsay Jenő voltak a mesterei. Munkái megtalálhatók hazai és nemzetközi gyűjteményekben. Többek közt Nívó-díjjal, Derkovits-emlékplakettel és miniszteri dicsérettel ismerték el munkásságát.


Nagyszénás 116

é. sz. 46° 34′ 04″ k. h. 20° 38′ 34″

Orosháza www.oroshaza.hu

ANagy valószínűséggel nem sejtették azok a zombai evangélikusok, akiket hitük miatt üldöztek, hogy az általuk alapított település egyszer az Alföld meghatározó ipari, turisztikai jelentőségű városa lesz.

Történet 1744-ben egy maroknyi Luther-követő indult el egy jobb világ felé, ugyanis új földesuruk nem tűrte meg, csak Róma tanításait. Dénes Sándor tanító és a hetven család Szent György napján érkezett meg a mai Orosháza helyére, hogy a Harruckern Ferenccel kötött szerződés szerint benépesítsék a pusztát. Hamarosan megérkezett Horváth András lelkész az újabb telepesekkel és kis idő múlva felépült az első, kezdetleges templom, ahová elhelyezték a magukkal hozott harangot. Ez a harang máig kultikus emlék Orosházán, mint ahogy az alapítók vezetőinek nevét is utcanevek őrzik.


Orosháza 117

Az első időkben a földművelés, állattenyésztés volt a fő profil, de hamarosan kialakult a kertkultúra is, később pedig a mezőgazdasági feldolgozóipar (malmok, baromfifeldolgozó). A gyorsan fejlődő település polgárosodása hamar megkezdődött, melyet a történelmi viharok sem tudtak megakadályozni. Erős volt a helyiek forradalmi öntudata, Táncsics Mihályt képviselővé, Kossuthot díszpolgárrá avatták, a helyi, 1891-es agrárszocialista megmozdulásnak országos híre volt. Jelentős áttörést jelentett, hogy a város határában rendkívül gazdag energiaforrásokat tártak fel, ami magával hozta a nagyipari fejlődést: megalakult az üveggyár, mely máig meghatározó iparág a városban és környékén, de a kohászat, a kazángyártás, a mezőgép- és autóipar is fejlődésnek indult, s a privatizációt követően is magukra találtak ezek az ágazatuk, ha nem is a szocialista nagyipart jellemző nagyságrendekben. A korántsem teljes lista az itt született, illetve ide kötődő személyiségekről: Veres József evangélikus lelkész, Orosháza történetírója; Boldizsár István festőművész; Jászay Horváth Elemér költő, újságíró; Pap Gyula festőművész, Csáki-Maronyák József festőművész, Sitkei György akadémikus, Petrik József, Szabó Zsófi, Faragó András (színművészek), Garay Attila, Galyas László (zenészek), Kristó Gyula történész, Kiss A. Sándor kutatóvegyész.


Orosháza 118

Látnivalók Bogárzói lóversenypálya A bogárzói lóversenypálya vidéki viszonylatban egyedülálló módon sportfogadással egybekötött lóversenyeket tart. A lóversenypályát, amely mintegy 25 ha területen fekszik, 1600 m-es hitelesített galopp-pályával, akadály- és ugrópályával, az Orosházi Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezet hozta létre 1968-ban. Jelenleg az ingatlan tulajdonosa Orosháza Város Önkormányzata, üzemeltetője az Orosházi Szabadidőpark és Lovassport Egyesület. A pálya a Tótkomlós felé vezető úton helyezkedik el, közvetlenül a város szélén, Alsótanyák 45. sz. alatt. Orosházi Szabadidőpark és Lovassport Egyesület +36 30/938 4421 Geist Gáspár-kastély 1760 óta tartozik Orosházához Kiscsákó, mely földrajzilag Nagyszénáshoz, illetve Kondoroshoz esik közelebb. Itt található az úgynevezett Geist-kastély, mely a köztudatban kiscsákói kastélyként is él. A műemlék épületet ifjabb Geist Gáspár terveztette Ybl Miklóssal, majd 1894-ben épült fel az eklektikus kastély. A műemléki védelem alatt álló ingatlan állapota a második világháborút követően fokozatosan romlott. Utolsó tulajdonosa Karl-Heinz Rechmann volt, aki neki is látott a felújításnak. A német tulajdonos azonban időközben elhunyt, örökösei pedig nem foglalkoztak a kiscsákói ingatlannal. Változás közel két évtized után történt, egy budapest-kondorosi nagyvállalkozó szeretné megvásárolni, aki pályázati forrásból kívánja régi pompájába visszahelyezni a Geist család egykori kastélyát.


Orosháza 119

Holecska József-féle bokortanya Hogyan éltek a tanyai emberek száz évvel ezelőtt? Megtudhatja, ha néhány órát vagy akár több napot eltölt az orosházi Holecska-tanyán. A falusi-tanyai turizmus egyre népszerűbb Orosházán is, s az egyik legkedveltebb célpont a Holecska-féle bokortanya. A Belsőmonori tanyák településrészen található épületegyüttes 1900 körül épült, ahol jelenleg is aktív gazdálkodás folyik. A bokortanya lakó- és gazdasági épületek együttesét foglalja magába, sőt tanyamúzeumot is kialakítottak a korabeli paraszti kultúra hiteles bemutatása érdekében. Természetesen nem csak a tárgyi emlékek láthatók itt, hanem bárki megkóstolhatja, milyen ételeket készítettek elmúlt száz évben az orosházi és környékbeli tanyák gazdasszonyai. Honvédelmi emlékszoba Egy időben két nagy laktanya állt egymás mellett Orosházán. Az Orosházi Határőr Igazgatóság mellett állt a köznyelvben csak műszaki laktanyaként emlegetett MN 5581-es alakulat, mely az akkori néphadsereg technikai igényeit elégítette ki. Az alakulat megalakulásának 50. évfordulóján, 2012-ben emelték azt a honvédelmi emlékszobát, mely a helyi katonaélet jellemzőit gyűjti csokorba. A volt laktanyában jelenleg az Alföld Gyöngye szálloda működik, ennek helyiségeiben alakították ki a tárlatot, mely korabeli dokumentumok, egyenruhák, kiegészítők, műszaki eszközök segítségével szemlélteti a néphadsereg hivatásos és sorkatonáinak mindennapjait és természetesen az azt megelőző időket, hiszen a városban 1938-ban alakult meg a királyi honvéd tüzérosztály.


Orosháza 120

Kossuth Lajos szobra Békés megye első, a világ 41. Kossuth-szobra található Orosházán, 2012 óta új helyen. Az orosházi Kossuth-kultusz jól ismert, a település közvéleménye a forradalom alatt, majd leverése után is szeretettel gondolt a történelmi ikonra. Nem csoda hát, hogy a megyében elsőként itt emeltek szobrot az államférfi tiszteletére 1904 szeptemberében. Horvay János alkotása két méter magas, mészkő talapzata három méteres. Kossuth eredetileg Arad felé mutatott, ám a szobrot a kommunista időkben elforgatták. A szobor oldalain egy-egy relief látható, melyek Kossuth Lajos életének egy-egy állomását mutatják be: az egyiken a szószéken beszél, a másikon a katonák búcsúját, a harmadikon ágyúroham látható, a negyedik dombormű pedig azt mutatja be, amikor az orosházi Veres József püspök megáldja Kossuth hamvait. A szobrot 2002-ben restaurálta Rajki László orosházi származású szobrász. A köztéri alkotás eredeti helye ott volt, ahol jelenleg a katolikus templom áll, majd annak építése miatt az Alföld szállóhoz került. A főtér rekonstrukciója miatt visszakerült régi helye közelébe, a templomnál látható – és ismét Arad felé mutat. Kútmúzeum Saját kategóriájában több alkalommal is elnyerte Az év múzeuma címet az orosházi Kútmúzeum, mely több mint három évtizede civil összefogás révén valósult meg. A Kiss-Horváth Sándor által alapított honismereti csoport fedezte fel a Könd utcai használaton kívüli víztornyot, majd elkezdtek foglalkozni az 1930-ban épült létesítmény történetével. Aztán nem elégedtek meg ezzel és további adatokat, tárgyi emléket gyűjtöttek a város vízellátás-történetéről. 1983-ban avatták fel a kútmúzeumot, mely akkor még a víztorony


Orosháza 121

elkerített kertjében mutatta be a korabeli víznyerési eszközöket a kantától a gépi szivattyúig. Időközben a helyi vízműszolgáltató felvállalta a fenntartást, sőt kiállítóhelyet is berendeztek az időközben összegyűlt tárgyi és egyéb emlékeknek. 2010 óta az orosházi önkormányzat a múzeum tulajdonosa, szakmai fenntartója pedig a Szántó Kovács János Múzeum. Monori csárda A korabeli alföldi betyárok kedvelték az útmenti csárdákat, ezek közé tartozott a jelenleg kihasználatlan Monori csárda is. Elnevezése ellenére a Monori csárda Orosháza közelében található, a Belsőmonornak nevezett tanyaközpontban. Szinte egy időben épült a város újratelepítésével, ugyanis míg az első telepesek 1744-ben érkeztek, a csárda 1750-ben már állt. Éppen ezért, és természetesen építészeti megoldásai miatt jelenleg műemléki védettséget élvez. A barokk csárda ugyanis kétosztatú, kontyolt tetejű, nádfedeles épület. Amiatt is számít különlegesnek, mert az istálló is a házban volt. A legenda szerint többször megfordult itt Rózsa Sándor és betyárjai, ugyanis pincerendszere alkalmas volt a bujkálásra, menekülésre is. A vendéglátóhely jelenleg kihasználatlan.


Orosháza 122

Orosházi főtér Az egykor szebb napokat látott szálloda helyén létesült Orosháza új főtere, melyet 2013-ban adtak át nagyszabású ünnepség keretében. A döntést az indokolta elsősorban, hogy a magánkézben lévő szálló elnéptelenedett, állapota fokozatosan romlott, egyre inkább a város csúfjává vált. A városvezetésnek sikerült rendeznie a tulajdonviszonyokat és úgy döntöttek a szakemberek tanácsára: a korábbi szálló felújítása és működtetése helyett létrehozzák azt a főteret, mellyel Orosháza addig nem rendelkezett. Az új főtér központi eleme az üvegből készült körtefát mintázó szobor, mely egyben új szimbóluma is a városnak. A monumentális, öt métert meghaladó alkotás Kovács Júlia és Szilágyi András munkája. Nem túloznak, akik új szimbólumról beszélnek, hiszen maga a körtefa az újratelepítő zombaiak meghatározó élményét jelenti, ugyanis egy hatalmas gyümölcsfa fogadta őket, amikor hosszú utazás után megérkeztek a Dunántúlról. Az üveg egyértelműen a modern Orosházát fejezi ki, melynek egyik húzóágazata maga az üvegipar - sőt maga az alkotás alapanyaga is orosházi üveg.


Orosháza 123

Sajtkészítő műhely A kenyér, a libamáj, az orosházi leves mellett az orosházi sajt is felkerült a gasztroturizmus térképére. Az orosházi tejfeldolgozás korábban is egyenlő volt a minőséggel, ám annak elsősorban nagyüzemi formája volt szélesebb körben ismert. Egészen addig, még meg nem nyitott Bertáné Székely Margit sajtkészítő műhelye. Ennek vonzereje nem csak az, hogy kiváló sajtok készülnek, hanem az is, hogy a tulajdonos betekintést is enged a sajtkészítés fortélyaiba. A bátrabbak maguk is megpróbálkozhatnak egy-egy művelet végrehajtásával. A műhelylátogatás előzetes bejelentkezéssel lehetséges, elsősorban családok, kisebb közösségekre számítanak, ugyanis a műhely egyszerre csak öt vendéget tud fogadni. +36 30/830 7371 Panoráma kilátó Egyesek szerint a Gyopárosfürdő szimbóluma az a régi víztorony, melyet néhány esztendeje kilátónak alakítottak át. A Panoráma kilátó a gyopárosi strandon található, s arról remek látvány tárul elénk a tórendszerre és a parkerdőre. Az élmény azonban ennél több, hiszen nem csak a panorámát láthatjuk, hanem a földszinten és a csigalépcső mentén alkalmi kiállítás tekinthető meg a Szántó Kovács János Múzeum szakembereinek jóvoltából. A földszinti kiállítóteremben Gyopárosfürdő rég- és közelmúltjáról látható régészeti, néprajzi kiállítás, a feljáróban pedig korabeli fotók, rézmetszetek láthatók, ugyancsak a nagymúltú fürdőhely történetéről. A Panoráma kilátó a nyári strandszezonban tart nyitva.


Orosháza 124

Szent István-szobor 2000-ben, a millennium évében avatták fel az orosházi Szent István-szobrot. A mű alkotója Rajki László szobrászművész, a város szülötte, akinek ezen túl több munkája látható a városban. Az evangélikus templom tőszomszédságában, a Győri Vilmos téren látható alkotás félalakú Szent István-ábrázolás. Az államalapítót tartó oszlop lábazatán a felkelő nap látható, illetve Esztergom városa, valamint a Szent István felirat, illetve az 1000 és a 2000 dátum. Az oszlopfőn turulmadár és oroszlán látható, előbbi a klasszikus magyar totemállatra utal, utóbbi a hatalom szimbólumára. Szent István jobb kezében jogar, a balban az országalmát tartja, fejére abroncskoronát helyezett a művész. Történelmi emlékpark Kevesen tudják, hogy eredetileg a Fájdalom kapuja a címe annak a műalkotás-együttesnek, mely immár két évtizede áll az orosházi gimnázium előtti téren. A Történelmi Emlékpark néven ismert kompozíció alkotója Szervátiusz Tibor, akitől a város az újratelepítés 250. évfordulójára rendelte meg a munkát. A szoborpark központi figurája egy síró nőalak, aki a Fájdalom kapuja mellett áll. A parkban formázatlan kőtömbök ábrázolják az ország és a város fontosabb évszámait: 1848, 1920, 1944, 1956. Ezek főként fájdalmas időszakokat fejeznek ki, az utolsóval, 1991gyel a reményt fejezi ki szándékai szerint a művész, hiszen ebben az évben hagyta el az országot az utolsó orosz katona. A Fájdalom kapujába építve látható annak a zombai harangnak a másolata, melyet az első telepesek magukkal hoztak, s melynek eredetije nem sokkal odébb, az evangélikus templomban található meg.


Orosháza 125

Természet Gellértegyháza Orosháza egykor Újosztásnak nevezett településrészén korábban katonai lőtér, majd illegális szemétlerakó rombolta a környezetet, holott ez a környék valaha emberek éltek. Mindezt egy ötvenes évekbeli ásatás bizonyítja, s nagy valószínűséggel Gellértegyházának nevezték az Árpdá-kori települést. Ennek jegyében alakult meg a rendszerváltást követően a Történelmi Gellértegyházáért Alapítvány, mely nagyszabású terveket készített a terület hasznosítására: olyan szabadidős programhelyszínt álmodtak ide, és dolgoznak a megvalósításán, mint kalandpark, állatsimogató, korcsolyapálya, mindezekhez szálláshelyek és egyéb infrastrukturális szolgáltatások kapcsolódnának. Gyopárosi Déli-tó A horgászok számára valóságos paradicsom a gyopárosi Déli tó, ami több mint tízhektáros területen terül el. Nem csak az szól mellette, hogy halban rendkívül gazdag, hanem az is, hogy festői környezetben fekszik, illetve számos szálláshely közül választhat, aki nem helyiként szeretné kipróbálni horgászszerencséjét. A helyszínen kiváló horgászhelyeket alakított ki a kezelő, a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége. Elsősorban ponty, csuka, süllő, balin, harcsa és amur akadhat horogra itt. Mindössze annyi a korlátozás, hogy hétköznapokon kizárólag napkeltétől napnyugtáig lehet itt horgászni, ez a korlátozás nem érvényes szombaton és ünnepnapokon.


Orosháza 126

Béke-homokbánya Az egyik kedvelt horgászhely az úgynevezett Béke-homokbánya, melynek a kitermelés megszüntetése után néhány esztendővel a helyi Kinizsi Horgászegyesület lett a gazdája. A közel tízhektáros területen elterülő vízben ponty, amur, süllő, balin, harcsa, többféle keszeg és kárász várja e népszerű sport művelőit. A víz átlagos mélysége eléri a négy és fél métert is, de van, ahol 12-13 méteres, köszönhetően a homokkitermelésnek . Ezáltal a víz hőmérsékleti rétegződése is változatos, ami kedvező életfeltételt jelent bizonyos fajtáknak. Az eddigi rekord egy 28 kilogrammos harcsa, melyet Ferenczi Béla fogott ki 2011-ben. Az egyesület tagjainak meggyőződése szerint a tó számos hasonló halszörnyeket rejt még. Rágyánszki arborétum Tudta Ön, hogy hazánkban kizárólag Orosházán található meg a chilei Araucaria fenyőfa? Emellett még 2000, többnyire különleges növényfajta hatezer változata található még meg az orosházi Rágyánszki arborétumban, közülük az egyik legkülönlegesebb az említett dél-amerikai örökzöld. Az 1908 és 1973 között élt kertész, Rágyánszki János 1952-ben telepítette át Gyulamezőről faiskolájának legértékesebb egyedeit, melyekkel megalapozta a messze földön híres és nem csak szakmai körökben elismert arborétumot. Rágyánszki János halála után özvegye és fia folytatták a munkát, további közmegelégedésre. Mára az Eötvös Lóránd Tudományegyetem dendrológiai, azaz fás növényrendszertani megfigyelőállomása is az arborétum, melynek kiemelkedő a mamutfenyő- és cédrusállománya.


Orosháza 127

Orosházi téglagyári tavak A város közkedvelt horgászhelyeinek egyike az úgynevezett téglagyári tavak, mely 11 hektáron biztosít kellemes környezetet a pecásoknak. Az egykori ipari létesítmény mellett elterülő 11 hektáros vízterület kezelője szándéka az volt, hogy ne csak a halak vonzzák ide az embereket. Ennek jegyében játszóteret, főzési lehetőségeket is kialakítottak, így családok számára is remek szabadidő-eltöltési lehetőséget jelent. A tavaknál – melyeket nagyhalas vízként tartanak nyilván – büfé is üzemel, ahol nem csak meleg ételek és hideg italok kaphatók, de horgászfelszerelést is vásárolhat, aki otthon felejtett valamit vagy éppen a helyszínen kap kedvet a halfogáshoz.

Vallás Evangélikus templom 1786 óta áll az orosházi evangélikus templom, melyet 1830-as években bővítettek és így nyerte el jelenlegi formáját. A legnehezebb időkben is kitartottak hitük mellett az Orosházát alapító zombai evangélikusok, hiszen magukkal hozták harangjukat is, sőt első dolguk az volt, hogy vesszőből-sárból templomot és iskolát építettek. Kevésbé ismert tény, hogy ezt a templomot is le kellett volna bontaniuk, ám hála Harruckern Ferencnek erre mégsem került sor, mert főispánként módja volt halogatni a végrehajtást. A jelenlegi evangélikus templom - mely Orosháza egyetlen műemlék épülete - 1786-ban épült, majd az 1830-as évben bővítették egy kereszthajóval, mivel kicsinek bizonyult a növekvő gyülekezet számára. Ekkor építették egybe a toronnyal, mely külön épült fel az 1770-es években. A templom barokk orgonáját 1832-ben készítette egy nagyváradi mester.


Orosháza 128

Orosháza 1791 óta a nyugat-békési evangélikusok esperesi székhelye. Érdekes adat, hogy egy 1885-ös felmérés szerint Magyarországon Békéscsaba és Szarvas után Orosházán élt a legtöbb evangélikus. A magyar anyanyelvű gyülekezetek közül az orosháziban tartják számon a legtöbb tagot. Katolikus templom Bár Orosháza története egyben a helyi evangélikusok története is, az idők során megérkeztek a katolikus telepesek is, akik 1782ben építették meg első templomukat. Ez egy szerény, torony nélküli épület volt, ekkor még Szarvashoz tartozott az orosházi gyülekezet. 1832-ben nagyobb templom épült, ám ezt is kinőtték a huszadik század elejére, így 1922-re elkészült a jelenleg is látható katolikus templom. Építtetője Széchenyi Miklós püspök volt, aki magánvagyonából támogatta a Jézus Szentséges Szíve templomot. Az ő földi maradványai jelenleg itt nyugszanak. A tervezést két fővárosi műépítész végezte, Siegel Albin és Szõts Imre. Stílusa modernizált román stílus. Összesen 1500 fő befogadására alkalmas, hossza 36, magassága 43 méter. Az épületen 1968-ban belső festést, 1972-ben külső tatarozást hajtottak végre.


Orosháza 129

Református templom A református egyház 1859. szeptember 17-én alakult meg Orosházán. A község adományozott az egyháznak egy telket 3000 korona értékben, hogy imaházat építhessenek rajta. Az imaház alapkőletétele 1861. április 4-én volt. Az imaház felszentelése és az első lelkésztanító beiktatása azon év december 22-én történt meg. Az imaház korszerűtlensége miatt – a századfordulóhoz érve – templom építését vették tervbe. A templom alapkövének letételére az akkori Bulla téren, 1914. április 4-én került sor, a tervet Süle Pál és fia készítették. Bár az építkezés jól indult, hiszen június 25-én a főtorony hegyére már feltették a csillagot, mégis a nyár folyamán kitört I. világháború megakasztotta a további munkát. Év végére készültek el a harangok. A háborús években igen nehéz anyagi helyzet állt elő, ennek ellenére 1917. december 9-én Baltazár Dezső püspök jelenlétében megtörtént a templom felszentelése. Az észak-déli főtengelyben épült neogótikus templom kereszthajós, 18 x 22 méteres kiterjedésű, 250 ülőhellyel rendelkezik. A déli torony magassága 36 méter. 1922-ben vásároltak egy használt iskolai orgonát. Mindhárom harangját Szlezák László öntötte: a 354 és 173 kg-osokat Budapesten 1929-ben, miután az első három harangját az I. világháború elvitte; a 831 kg-osat pedig Rákospalotán 1949-ben.


Orosháza 130

Művészet Eötvös József szobra Kiss István alkotását 1988-ban avatták fel az akkor két éve átadott általános iskola előtt. A 2,25 méter magas egészalakos alkotás bronzból készült, egy 20 centiméteres mészkő alapzaton áll, melynek felirata egy híres Eötvös-idézet: : „Hiszem, hogy az ember nem oly haladásra képes, melyről még fogalmunk nincs, és a jólétnek és a szellemi hatalomnak oly fokára emelkedik, mely legvérmesebb reményeinket is felülmúlja.” Eötvös Józsefet az alkotó egy iskolapadra támaszkodva, kezében palatáblával és palavesszővel ábrázolja. A művészettörténészek szerint igaz köztéri funkciót tölt be a szobor a téren, hiszen miközben a gyerekek szaladgálnak körülötte, szinte maga is a közösség részévé válik. Szántó Kovács János Múzeum Az orosházi Szántó Kovács János Múzeum alapjait egy iskolai gyűjtemény jelentette, melyet 1927-ben láthatott elsőként a nagyközönség. Ennek kezdeményezője, szervezője Juhász Balázs pedagógus volt, aki fiatalon hunyt el, ám tanítványai

tovább ápolták örökségét. Közülük Nagy Gyula volt az, aki a néprajzkutatást választotta hivatásául és a második világháború végén a Juhász Balázs-hagyatékra alapozva megteremtette az orosházi múzeumot. 1950ig Juhász Balázs nevét viselte a községi/városi múzeum (hiszen időközben, 1946-ban nyerte el Orosháza a városi rangot), majd államosították és Szántó Kovács János nevét kapta.


Orosháza 131

1962-ben betagozódott a Békés megyei múzeumi szervezetbe, majd 2000-től ismét városi-területi intézmény. Első igazgatója, Nagy Gyula 1944 és 1979 között valódi műhellyé szervezte a múzeumot, melyet évkönyvek, várostörténeti monográfiák sora bizonyít. Őt Beck Zoltán és Hévvízi Sándor követte az igazgatói székben, 2014-ben már Rózsa Zoltán irányítja az intézményt. A múzeumban két állandó kiállítás tekinthető meg: A Viharsarok népe régészeti, néprajzi, történelmi jelentőségű emlékeket, tárgyakat vonultat fel a város és környéke távoli és közeli múltjából. A Ki adott otthont Orosháza múltjának? című tárlat azt a Schwarcz Jánost és családját mutatja be, aki lokálpatrióta polgárként a múzeumnak adományozta azt a Dózsa György utcai ingatlant, ahol a múzeum most is működik. Ezen túl számos időszaki kiállítás várja az érdeklődőket a múzeumban, ahol nem csak tárgyi emlékek, hanem konferenciák, előadások is várják a kultúra és a történelem iránt érdeklődőket. Városi képtár Az egykori Bille-házat alakították át városi képtárrá Orosházán, ahol jelenleg hét állandó és több időszaki tárlat tekinthető meg. A Bille-ház a város egyik szimbolikus épülete volt, ám sorsát sokáig nem igazán sikerült rendezni. 1996-ban aztán megépült a Városi Képtár, mellyel azon túl, hogy megteremtették a város egyik legfontosabb kulturális intézményét, megoldást találtak a rendkívül gazdag orosházi képzőművészeti örökség méltó ápolására. A több helyszínen található, a városnak adományozott festményeket, grafikákat, fotókat így egy helyen tudták feldolgozni, illetve bemutatni a nagyközönségnek. Jelenleg hét állandó kiállítás tekinthető meg: Bolmányi Ferenc, Nicolas Muller, Csáki-Maronyák József, Boldizsár István, Feldmann Tibor, Pap Gyula és Emil Vitroel alkotásai tekintető meg itt.


Orosháza 132

Darvas József Irodalmi Emlékház Az 1912-ben született orosházi fiatalember 20 éves koráig viselte a Dumitrás nevet, aki a kiskunfélegyházi tanítóképző elvégzése után Pestre kerül, ám nem talál végzettségének megfelelő állást. Így könyvügynökként, újságkihordóként, sőt kovácssegédként is munkát vállal. A népi írók mellett Marx tanításai voltak rá legnagyobb hatással, ami meghatározta későbbi elkötelezettségét. Írásait több baloldali lap közölte a két világháború között, szerkesztője volt a Gondolat című lapnak, dolgozott a Szabad Szónak és a Kis Újságnak. A háború után az új hatalom feltétlen támogatója, bár először nem a kommunista, hanem a Nemzeti Parasztpárt tagja, sőt, alelnöke. 1973-as haláláig tagja a parlamentnek, több miniszteri tárca élén állt, többek közt építésügyi, közoktatási, népművelési miniszter volt. A forradalom leverése után a Kádár-kormányt támogatta, belépett az MSZMP-be és haláláig elnöke volt az Írószövetségnek. Hűségét a hatalom két Kossuth-díjjal honorálta. Halála után a családi házat irodalmi emlékhellyé alakították, helyet adva a Békés Megyei Irodalmi Gyűjteménynek, ahol elsősorban kutatók számára őriznek dokumentumokat. A Darvas Emlékházban az író-politikus életútját bemutató relikviák mellett a család életét is bemutatja a Dózsa György utcai kiállítás.


Orosháza 133

Programok Európai Kenyérünnep Az orosházi kenyérsikersztori a XX. század elejére, a párizsi világkiállításra tekint vissza, ahol Gémes Ferenc pékmester első díjat nyert saját termékével. A siker nem csak a mester kreativitását és szaktudását dicsérte (a titka az volt, hogy élesztő helyet komlóból, malátából készített elegyet használt), hanem a helyi földekben termett búza minőségét és a malomipar kiválóságát. E hármas a mai napig a kiváló orosházi kenyér kulcsa, ennek jegyében már évtizedek óta kenyérünneppel köszönti Orosháza városa és a Pékek Ipartestülete az új kenyeret. A nemzetközi rendezvény jó alkalmat ad arra, hogy a szakma képviselői eszmét cseréljenek, illetve egyeztessenek a döntéshozókkal és a piaci szereplőkkel, illetve bemutathassák szaktudásuk legjavát. A laikusok – már amennyiben a fogyasztók annak nevezhetők – pedig azon túl, hogy számos sütőipari különlegességet megkóstolhatnak, illetve betekinthetnek készítésük kulisszatitkaiba a Pékek Utcájában, egy hétvégén át rendkívül gazdag programokon vehetnek részt a gyopárosi strandon, többek közt jól ismert és sokak által kedvelt előadók koncertjeit tekinthetik meg.


Orosháza 134

Orosháza Fesztivál A helyszín, a koncepció és a név is változott az elmúlt másfél évtizedben, de maga az Orosháza Fesztivál tovább él. 2000-ben az akkori Mezgé udvarán kezdődött minden: Nyári Kulturális Napok címmel szabadtéri színházi előadásokat kezdtek el szervezni, nagy sikerrel. Évekkel később az Árpád-kert, a Bille-ház, illetve a József Attila Általános Iskola udvara lett a programhelyszín – immár könnyedebb, családiasabb és szórakoztatóbb programokkal. 2014-ben ismét új helyszínre kerülnek a színpadok: júliusban a főtér ad otthont az Orosháza fesztiválnak, ahol a vendégek aktivitására is számítanak, azaz különböző interaktív elemek is kerülnek a programba. A hivatásos szervező munkáját a megújulás jegyében az online közönség is segítette, ugyanis a Facebookon választották ki a headlinert, azaz a programot záró nagyszínpadi zenekart. A többség a pécsi illetőségű Kiscsillagot, a Kossuth-díjas Lovasi Andrást és zenekarát választotta. Orosházi Hagyományok-Ízek Versenye Az orosházi gasztronómiai eseménysorozat egyik fontos eleme a helyi gazdakör által szervezett Orosházi Hagyományok, Ízek Versenye. A közel egy évtizedes, általában februárban sorra kerülő egynapos rendezvény célja a helyi paraszti kultúra gasztronómiai értékeinek bemutatása. Így elsősorban a disznótoros ételek, a helyi gyümölcsből készült pálinkák kerülnek terítékre, de nem hiányoz-


Orosháza 135

hat az asztalról a csíramálé sem, mely egyedülálló desszert a városban és környékén. A rendezvényen nem csak az orosházi ízek kóstolhatók, hiszen évről évre több csapat nevez be más településekről, sőt külföldről is. A rendezvény sikerére jellemző, hogy az elsőt még a művelődési ház egyik termében rendezték meg, a 2014-est már a Táncsics gimnázium tornatermében. A kísérőprogramok is figyelemre méltók, hiszen disznótoros bemutató, lakodalmas zenei aláfestés, kézműves vásár színesíti a programot. Sör-virsli fesztivál Gyopárosfürdőn Generációk sora látta a Különben dühbe jövünk című vígjáték híres jelenetét, melyben a főhősök sör-virsli verseny keretében mérkőznek meg. Bizonyára sokakban felmerült, hogy szívesen részt vennének egy ilyen versenyen – nos, ezentúl egy teljes fesztivál keretében tudhatjuk meg, bírunk-e annyit, mint Bud Spencer vagy Terence Hill. A gyopárosfürdői Sör-Virsli fesztivál célja természetesen nem elsősorban a retró filmélmény felidézése, hanem a kulturált szórakoztatás a rendkívül vonzó strandkörnyezetben. Ezen túl természetesen főszerepet kap a helyi feldolgozóipar népszerű terméke, a prémium baromfi virsli is. Az evés-ivás mellett koncertek helyi és nagynevű előadókkal, gyermekprogramok, bemutatók, sportversenyek várnak a rendezvény vendégeire, akik bármikor megmártózhatnak a hűs habokban a gyopárosfürdői strandon, illetve kipróbálhatják az élményfürdő szolgáltatásait is.


Orosháza 136

Fürdő Gyopárosfürdő A 2004-ben átadott, egész évben működő gyógy- és parkfürdő valódi háromgenerációs pihenőhellyé vált az elmúlt esztendőkben, melyet nem csak országosan, hanem nemzetközi szinten is jegyeznek. A várostól 3 kilométerre, a Gyopáros-tó partján található „Az Alföld gyöngye”-ként jegyzett üdülőhely. A három tóból álló tórendszer 1869-től vált közismertté, mint gyógyhatású fürdő, melynek adottságait később strand és fürdő létesítésével használták ki. Az élményfürdő több mint 6000 négyzetméteren várja a vendégeket, akiknek komfortérzetét javítja, hogy egy belépővel valamen�nyi élményelemet, illetve a parkfürdőt korlátlanul használhatják. Az élményfürdőben hét beltéri és kültéri élménymedence működik, az élményt különböző elemek fokozzák, többek közt csobbanók, sodrófolyosók, vízágyúk, nyakzuhanyok, buzgárok, gejzírek. Nyolc hagyományos és különleges szauna várja továbbá a pihenni vágyókat, ezen túl pezsgőmedence, jakuzzik, zárt és nyitott csúszda áll rendelkezésre, a parkfürdőben uszoda, további felnőtt- és gyermekmedencék találhatók. Lehetőség van ezen túl éjszakai fürdőzésre, szolárium igénybe vételére, csónakázásra, vízibiciklizésre. A fürdőben gyermek-, termál-, gyógy-, úszó-, torna-medence, súlyfürdő, tanmedence, élmény-, szaunamedence áll rendelkezésre. A gyopárosi parkerdő és a tórendszer nagyszerű lehetőséget nyújt egy sétára, kocogásra, kerékpározásra vagy akár egy nordic walking sétára. A gyopárosi gyógyvíz elsősorban különböző gyulladásos, reumatikus, mozgásszervi, és ízületi bántalmak, nőgyógyászati panaszok gyógyítására alkalmas, de rehabilitációra is ajánlják, többek közt műtétek után. A gyógyfürdőben lehetőség van egyebek közt a következőkre: súlyfürdő, szénsavas fürdő, gyógymasszázs, komplex fürdőgyógyászati ellátás.


Orosháza 137

é. sz. 46° 31′ 26″ k. h. 20° 48′ 04″

Pusztaföldvár www.pusztafoldvar.hu

Pusztaföldvár nemcsak több ezer éves tatársáncairól híres, illetve arról, hogy itt töltötte gyermekkorát Tamkó Sirató Károly, Bartók Béla pedig rendszeresen itt nyaralt, hanem arról, is, hogy algafajt neveztek el róla.

Történet A „Trachelomonas eurystoma var. pusztafoldvariensis” és a „Trachelomonas harangosiensis var. bella, obtusa” algákról van szó, melyek egyedülálló élőhelye a falu környéki szikes vizekben találhatók, s ezt fedezte fel a múlt század harmincas éveiben Kiss István biológus (a második faj esetében a község határában lévő Harangos kútra utal a névadás). Az ugyanitt található Tatársánci Ősgyep is egyedülálló természeti érték, mely a maga fél hektárnyi területével az ország legkisebb természetvédelmi területe, keletkezését az utolsó jégkorszakra teszik a tudósok.


Pusztaföldvár 138

A község névadója az a földvárnak nevezett kettős sáncrendszer, mely a feltételezések szerint legalább háromezer éves, ezt több feltárás is igazolja. Az első írásos emlék Feldwarként említi, mégpedig Szilágyi Erzsébet kifogásolja benne fia, Mátyás király birtokadományozását 1463-ban. Két és fél évtizeddel később hivatalos jegyzőkönyvek történelmi filmbe illő esetet írnak le: hatvan jobbágy támadt földesurára lándzsákkal és íjakkal, mert az nem biztosította számukra a szabad költözködés jogát. A végkifejletet nem ismerjük, csak azt tudjuk, hogy jó száz év múlva a települést elpusztítják a török hadak. Bő kétszáz év múlva Torontál megyei telepesek érkeznek, a hatvan család dohánytermesztéssel alapozza meg a falu mezőgazdaságát. A helyiek máig őrzik Tamkó Sirató Károly költő emlékét, aki gyermekkorát Pusztaföldváron töltötte, illetve büszkék rá, hogy Bartók Béla rendszeresen itt pihent egy rokona tanyáján, sőt gyűjtötte is a helyi folklórkincset. Emlékét nem csak azzal őrzik, hogy róla nevezték el a helyi művelődési központot, hanem évente népdaléneklő versenyt rendeznek. Pusztaföldváron született továbbá Szimonidesz Lajos evangélikus lelkész, művelődéstörténész, valamint Kiss Nagy András Kossuth-díjas szobrászművész. A már említett tatársánci földvár, illetve az ősgyep mellett fontos helytörténeti értéket képviselnek a katolikus, illetve az evangélikus templomok, valamint a Harangos. Erről a területről - mely egy elszikesedett érmeder, ami időszakosan szikes tóként csodálható meg - több irodalmi alkotás született: Tamkó Sirató Károly versben, Darvas József pedig prózában dolgozta fel a Harangos kút legendáját. E szerint a török elől menekülő földváriak értékeiket a falu összeforrasztott harangjába rejtették, leengedték egy kútba és betemették azt. Azóta is hiába keresik, úgyhogy kiváló pusztaföldvári program lehet egy kalandos kincsvadászat is.


Pusztaföldvár 139

Természet Tatársánc Elnevezése szerint a tatárokhoz kapcsolódik a Pusztaföldvár határában található Tatársánc, ám a régészek megállapították: még az ókorban építették a különleges halmokat. A régi katonai térképek még alte, azaz öreg sáncként említik azokat a képződményeket, melyek Pusztaföldvár határában tekinthetők meg. Egy 1939-es nagyszabású régészeti feltárás megállapította, hogy nagy valószínűséggel az avarok által épített földvár maradványairól van szó, melyet az avarok építettek a bronzkor utolsó szakaszában, időszámításunk előtt a VIII-V. század környékén, mégpedig a szkíta vagy a kelte törzsek elleni védekezésül. Nevét később kapta a Kis-, illetve Nagytatársáncként említett terület. Az építmény teljes hossza több mint három kilométer, átmérője 1800 méter. A kutatók szerint 2-2,5 méter, a vizesárok szélessége 25–35 méter, mélysége ugyancsak két, két és fél méter lehetett. Az egykori erődítmény nagy része erodálódott, oldalait szántóként művelik. A meredekebb északkeleti oldalt nem művelték, így jelenleg is gyep borítja, mely rendkívül ritka növényfajtáknak ad otthont. Ezek közé tartozik az ebfojtó müge, a macskahere, a kónya zsálya, a közönséges borkóró és a csuklyás ibolya. Az ősgyep 1971 óta országos védelem alatt álló, fél hektárnyi területével ez hazánk egyik legkisebb természetvédelmi területe, tudományos jelentősége viszont annál jelentősebb.


Pusztaföldvár 140

Pleskonics András emlékpark Kiváló pihenőhely a Pleskonics András park, mely a legendás helyi pedagógusról, helytörténeti kutatóról kapta nevét. Helyszíne szimbolikus, hiszen a Nagyfalu és az Újfalu határán található, így kifejezi a településrészek összetartozását.

Programok 40 aranykoronás ünnep Pusztaföldvár határában kiváló minőségű a föld. Ezért is döntött úgy a település, megünneplik a 40 aranykoronás termőföldet, ennek jegyében zajlanak a falunapi rendezvények. Kiállításokkal, színes programmal, főzőversennyel, helyi gazdák és gazdasszonyok megmérettetésével, illetve koncertekkel várják minden év őszén a látogatókat.


Pusztaföldvár 141

Vallás Evangélikus templom 1913 óta van templomuk a pusztaföldvári evangélikusoknak. A helyi evangélikusok templomépítési igényét nem csak egyházi körökben, hanem minisztériumi szinten is támogatták, ugyanis a falu egyik szülötte, Bolla Mihály a Földművelésügyi Minisztérium tanácsosa volt. Az 1913-ban elkészült templomot Dvoracsek József tervezte, a munkálatokat Libor József építész végezte. A neogótikus templom szentelését advent első vasárnapján Scholz Gusztáv püspök végezte el. A 41 méter magas templomnak eredetileg négy harangja volt, ebből egyet elkoboztak az első világháborúban, nem is pótolták soha. A templom orgonáját a temesvári Wegenstein Lipót építette. A templomban található még Bolla Mihály, illetve a két világháború áldozatainak emléktáblája. Katolikus templom A Magyarok Nagyasszonya névre keresztelték Pusztaföldvár 1907-ben épült katolikus templomát. Előzőleg azonban volt már templomuk a helyi katolikusoknak, akik 1841-ben telepítették újjá a falut. Az első szent hely 1876-ban épült fel – ekkor még Csanádapácához tartozott a gyülekezet. 1897ben lettek önállóak, majd 1907-ben megépült a jelenlegi templom. A hatvanas és hetvenes években végeztek rajta nagyobb felújítást, majd 2002-ben új tetőt kapott, végül a 2010-es években nagyszabású belső felújítást hajtottak végre rajta, miután falai salétromossá váltak és statikailag is leromlott az állaga.


Pusztaföldvár 142

é. sz. 46° 33′ 00″ k. h. 20° 58′ 48″

Pusztaottlaka www.pusztaottlaka.hu

A mindössze félezer fős Pusztaottlaka múltja, jelene több szempontból is eltér a környező települések történetétől.

Történet Bár a település magyar nevet visel a középkor óta (Othlaka, illetve Ottlaka néven jegyezték akkoriban), ami nagy valószínűséggel az Oth (Ott, Ottó) névből ered, valójában románok telepítették újra a XIX. században. A legendárium szerint egy Stefan Rosu nevű helyi földtulajdonos születésnapján nagy mennyiségű földet mért ki a szegényeknek, hogy itt gazdálkodhassanak. Napjainkban is meghatározója a kis közösségnek a románajkú lakosság, akik 2013-ban vehették birtokukba román ortodox templomukat, melyet Szent Györgyről neveztek el. Pusztaottlaka 1928 óta szerepel ezen a néven a hivatalos dokumentumokban, három különálló egység alkotja: Petőfi-sor, Tökfalu és Bagófalu - ez utóbbi a település központi része. Az egyik legfontosabb turisztikai vonzerőt a LikeFest park jelen-


Pusztaottlaka 143

ti, melynek fő attrakciója a vadaspark, ahol az őshonos állatok mellett egzotikus kedvencek is megtekinthetők. Állatsimogató, pusztakocsikázás, lovaglás vár az érdeklődőkre, de a technikai sportok kedvelői is találnak elfoglaltságot, hiszen quadozni is lehet a parkban. Ugyanitt rendszeresen tartják meg a területi ladakrossz versenyeket, de sikeres volt a Fighters Run helyi fordulója is. Ugyancsak a LikeFest park ad otthont rendszeresen a megye legnagyobb gyermeknapi rendezvényének, illetve különböző szórakoztató programoknak, fesztiváloknak.

Látnivalók LikeFest park A község bagófalvi részét elhagyva található a LikeFeszt park, mely mára már Békés megye egyik fontos turisztikai, közösségi központja. A vadasparkban az őshonos fajták mellett olyan egzotikus állatok is megtalálhatók, mint az emu, a himalájai fényfácán, a kenguru, a láma, a zebra vagy éppen a gyerekek kedvence, a szurikáta. A park olyan nagyszabású rendezvényeknek ad otthont, mint korábban a Tepertőfesztivál, illetve annak utódja, a LikeFest, valamint autókrossz versenyek, családi napok, majálisok, illetve a megye legnagyobb szabású gyermeknapi rendezvénye. A park ezen túl alkalmas baráti összejövetelek, csapatépítő tréningek, gasztronómiai események megtartására is. Ezeket akár több naposra is tervezhetik a szervezők, ugyanis a LikeFest parkban rendelkezésre áll az ifjúsági szálló, mely 40 fő elhelyezésére alkalmas 4, 6, 8 ágyas szobákkal.


Pusztaottlaka 144

Vallás Szent Antal kápolna Nem sokkal a település önálló kisközséggé nyilvánítása után, 1931-ben megépült a harmadik legjelentősebb helyi felekezet, a római katolikus hívek lelki otthona, a templom. A községházával szemben, a hívek adományaiból építették. Ám a helyi római katolikusok ezután sem alkottak önálló felekezetet, mindig valamelyik közeli település fiókegyházaként tartották számon, illetve más nagyobb parókiákhoz – Elek, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza – osztották be. Jelenleg a hívek lelki gondozását Medgyesegyházáról végzik. Evangélikus templom Az ottlakai határban élők közül először az evangélikusok szerveződtek egyházközösséggé. Ők túlnyomórészt az idetelepedett csabai szlovákságból kerültek ki. Már 1861-ben volt a lakosságnak iskolája, amelyet önerőből építettek, s az épület az istentiszteletek helyszínéül is szolgált. 1879-ben épült fel a fa huszártornyos, nyeregtetős templom Tökfalu településrész északnyugati végén. Egyetlen, 110 kg-os harangja van, amit Walser Ferenc öntött Budapesten 1921-ben. A harang eredetileg a mezőberényi német ajkú gyülekezet harangja volt.


Pusztaottlaka 145

Román ortodox templom 1898-ban Rusz István földet adományozott a letelepedni szándékozó román ajkú ortodox lakosságnak. Itt új épületeket építettek, így egy iskolát is, ahol a szentmiséket tarthatták. 1907-ben építették meg a szentmisék megtartására alkalmas külön épületet a bagófalui településrészen, ahol 1913-tól már önálló parókiaként tartották számon a román ortodox egyházközséget. Első lelkészük Theodor Draia volt. 1913-ban épült meg az ortodox templom, ami ma is a település legnagyobb, legszebb épülete – 29 méter hosszú, 10 méter széles, belmagassága 7 méter, a torony pedig 27 méter magas. A templom falai speciális téglából épültek, 80 cm vastagak. 2011-ben a Purdi Mihály Román Kulturális Egyesület egy uniós pályázaton nyerte az ortodox templom felújításhoz szükséges összeget, melyből nem csak az épület, hanem annak környezete is megszépült. Közel harmincnyolc millió forintos 100%-os támogatásból valósult meg a felújítás és megszépülés. 2011. június 19-én pedig nagyszabású ünnep keretében felszentelték az új templomot.


Pusztaottlaka 146

Programok Családi és gyermeknap A megye legnagyobb szabású családi programjává nőtte ki magát a pusztaottlakai családi és gyermeknap. Díszvendégek a gyerekek - ez a mottója annak az eseménysorozatnak, melynek a pusztaottlakai LikeFest Park ad otthont évek óta májusban. A rendezvényen több ezren vesznek részt Békés, illetve a szomszédos megyékből. A családok számára nem csak az ingyenesség vonzó, hanem a rendkívül sokszínű programok: az állatsimogató és a játszótér mellett számos előadás, játszóház, interaktív program gondoskodik a legkisebbek és természetesen szüleik szórakoztatásáról. Természetesen nem maradhat el a gasztronómiai élmény sem, sőt, maguk a gyerekek gondoskodnak szüleik ebédjéről úgy, hogy részt vesznek a különböző vetélkedőkben. A családi és gyermeknaphoz hozzátartozik a karitatív tevékenység is: ilyenkor gondolnak a beteg gyermekekre is, a program szervezői azt kérik vendégeiktől, hogy vigyenek magukkal mesekönyvet, játékot, amivel mosolyt fakaszthatnak azok arcára is, akik nem szórakozhatnak kortársaikkal.


Pusztaottlaka 147

é. sz. 46° 25′ 01″ k. h. 20° 43′ 59″

Tótkomlós www.totkomlos.hu

A hazai szlovákság egyik fellegvára Tótkomlós, mely egyedülálló hangulatával, hagyományaival rendkívül élménygazdag itt tartózkodást ígér. Itt játszódik a kortárs magyar irodalom egyik legsikeresebb műve, a Jadviga párnája, melyet meg is filmesítettek.

Történet Az 1746-ban újratelepített Tótkomlós több mint száz évig valóságos szlovák sziget volt az Alföldön, ugyanis kizárólag a Békésszentandrásról érkezett szlovákok, illetve azok utódai éltek is, magyar nyelvű oktatás csak 1850-ben indult az akkor még községi rangAt viselő településen. Az alapítók Rudnyánszky József báróval szerződtek a komlósi pusztán való letelepedésre, az első nyolcvan család 1746-ban érkezett, majd újabbak követték őket. Érdekesség, hogy az új település kis híján polgárháborúhoz vezetett Békés és Csanád


Tótkomlós 148

vármegyék között, ugyanis mindkettő magának akarta az új falut. A konfliktus kis híján fegyveres összetűzésekbe torkollott, voltak, akik az elköltözést fontolgatták. Végül az 1750-es években a bíróság döntött: Békés megye kapja Tót-Komlóst. A gyors növekedésre jellemző, hogy a komlósiak hamarosan „kinőtték” a települést és egyre többen elhagyták azt a szűkölő lehetőségek miatt, Békéscsabára, Aradra költöztek, sőt tótkomlósiak alapították a mára jelentős határállomássá lett Nagylakot. A XIX. század végére, a XX. század elejére a község az orosházi járás második legnagyobb helységévé nőtte ki magát a maga 11 ezer lakosával, ekkorra már egy polgárosodott Tótkomlósról beszélhetünk, ahol békében éltek együtt szlovákok, magyarok, zsidók - ezt a korszakot adja vissza rendkívül hitelesen Závada Pál híres regénye, illetve a belőle készült film, a Jadviga párnája. A történelem viharai természetesen ezt a békességet többször felrúgták, elsősorban a pánszláv elszakadási kísérletek, a holokauszt (a komlósi zsidók életéről egy másik híres komlósi író, Benedek István Gábor írt számos kiváló regényt és novellát) és a lakosságcsere. De például az 1848-as forradalom, illetve az azt követő szabadságharc önkéntesei közt több száz komlósi szlovák harcolt a magyar függetlenségért, mint ahogy az első és a második világháborúban is sokan vettek részt és estek el, szlovákok, magyarok egyaránt. A lakosságcsere alapjaiban változtatta meg Tótkomlós demográfiai összetételét: Tótkomlósról 939 család, 3254 fő döntött a szlovákiai, anyaországi letelepedés mellett, míg mindössze 400 felvidéki magyar család, azaz mintegy 1500 betelepülő jött. A település 1993 óta viseli a városi rangot. A már említett tótkomlósi származású írók, Závada Pál és Benedek István Gábor mellett számos ismert ember született itt, illetve nőtt fel ebben a különleges közegben: Jankó János festőművész, karikaturista, Holits Ödön válogatott labdarúgó, szövetségi kapitány, Gyurkovics Zsuzsa színművész, Malya Ernő borász, Szokolay Dongó Balázs népzenész.


Tótkomlós 149

Látnivalók Holokauszt-emlékmű 2004 óta áll emlékmű az egykori tótkomlósi gettó előtt. A város számára komoly érvágást jelentett a holokauszt. Az akkori nagyközségben 1944. június 20-án gyűjtötték össze a helyi zsidókat az e célra kialakított gettóba. Összesen 124 főt tereltek be ide a 160 fős közösségből, a munkaképes férfiak nagy része ekkor már munkaszolgálatos volt. Néhány nap múlva a békéscsabai gyűjtőtáborba vitték őket sok más Békés megyei zsidóval együtt, majd haláltáborokba kerültek. A népirtásnak 39 tótkomlósi felnőtt és 23 gyermek esett áldozatul, 17-en munkaszolgálat során vesztették életüket. Rájuk emlékeztet az az emlékmű, mely a Fő téren, az egykori gettó helyén található. Ennek egyik különlegessége, hogy Magyarországon máshol nincs főtéri holokauszt-emlékmű. Komló Szálló A Szálló a Komlóhoz elnevezésű műemlék épület volt Tótkomlós első emeletes háza, jelenleg használaton kívül áll. „(...) a Komló Szálából hozattam barna meg zöld kontyalávalókat is 20 üveggel” - az idézet az egyik legnépszerűbb kortárs regényből, a tótkomlósi születésű Závada Pál Jadviga párnája című művéből származik. A század elején játszódó történetből származó leheletnyi részlet is jól jelképezi, hogy a Komló a századforduló és az azt követő időszak meghatározó színtere volt a tótkomlósi életnek. A hivatalosan a „Szálló a Komlóhoz” nevet viselő épület 1881-ben épült a település központjában. Érdekesség, hogy ez volt az első


Tótkomlós 150

emeletes ház az akkori faluban. Hosszú ideig szálloda volt, majd étterem és különböző kulturális funkciókat betöltött. Az épület műemléki védettség alatt áll. Jelenleg használaton kívül áll, a helyi önkormányzat befektetőt keres a hasznosítására. Szent István szobor és díszkút „Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő” – ezt az idézetet választották a tótkomlósi Szent István szobor és díszkút talapzatára. Az államalapító király fiának írt intelmei közül nem véletlenül erre esett a választás, hiszen Tótkomlós jó példát jelent rá, hogy az itt élő szlovákok minden esetben értékeket adtak az országnak, a történelmi sorsfordulókban pedig tettekkel bizonyították hazaszeretetüket. Mihály Gábor Munkácsy-díjas művész alkotását 2001 augusztusában, a millenniumi év eseménysorozatának záróakkordjaként leplezték le a város főterén, szemben a polgármesteri hivatallal. Az alkotás bronzból és andezitből készült. István kezében pallost és az országalmát látjuk, miközben a hátul álló főpap a koronát helyezi a fejére. Szlovák Néprajzi Emlékház A Szép utcában található a Szlovák Néprajzi Emlékház, mely helyet ad a Szokolay Sándor-emlékszobának is. A műemléknek nyilvánított épület mind építészeti stílusában, mind berendezési tárgyaiban a XIX. század végi, XX. század eleji Tótkomlóst mutatja be. Itt található Szokolay Sándor helyi fafaragó és festőművész hagyatéka is, mely faragott bútorokból


Tótkomlós 151

és más famunkákból, továbbá festményei egy részéből áll. Ezen túl a művész gyűjtőmunkájának jelentős darabjai is megtekinthetők, többek közt cserépedények, butéliák, tésztaszűrők. A Szlovák Néprajzi Ház egész évben nyitva tart, ám a látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges. Istvánné Racskó Anna +36 70/ 332 1871 Venyercsan Ádámné +36 20/ 238 7615 Szlovák Tájház Tótkomlóson több gyűjtemény is őrzi a több mint két és fél évszázados szlovák kultúra hagyományait, ezek közül kiemelkedik a Szlovák Tájház. A Szlovák Tájház – mely az ország első tájháza volt – a korabeli szlovák család mindennapjait mutatja be. A ház 1886-ban épült, s a berendezési tárgyak is főként ezt a korszakot mutatják be. A vályogház teteje nád, falait virágmintás festés díszíti, két szoba, konyha, kamra és istálló mutatja be a komlósiak életét, olyan néprajzi különlegességekkel, mint a men�nyezetes ágy, a festett virágos sarokpad illetve a komlósi háziipar mára már ritkaságszámba menő termékei. Ugyanitt rendezték be a Tomka Judit-emlékszobát, mely a helyi színjátszás alapítójának életét mutatja be, például itt látható az a díszóra, melyet Horthy Miklós kormányzó adományozott Tomka Juditnak. Istvánné Racskó Anna +36 70/ 332 1871 Venyercsan Ádámné +36 20/ 238 7615


Tótkomlós 152

Tanyamúzeum A rendkívül gazdag tótkomlósi néprajzi gyűjtemény egyik különlegessége a kardoskúti út mentén található Tanyamúzeum. 1985 óta tekinthető meg a hagyományos szlovák tanyai életforma ebben az épületben, melyet a Viharsarok Termelőszövetkezet állíttatott helyre. A korabeli paraszti élet tárgyi emlékeit Lopusni András és más lelkes lokálpatrióták gyűjtötték össze. Láthatók a hagyományos lakásfunkciókat segítő tárgyak, de a gazdasági élet – tejfeldolgozás, kenyérsütés, szántás-vetés, állattenyésztés – eszközei is. A gyűjtemény 540 darabból áll. Jelenleg a korabeli termelőszövetkezet jogutódja a tanyamúzeum fenntartója. Tótkomlóstól 3 km-re az orosházi úton található. Karkus György +36 30/927 3810 Újratelepítési emlékmű 2007 óta áll Tótkomlóson az újratelepítési emlékmű, melyet nagyrészt anyaországi támogatással hoztak létre. A város újratelepítésének 261. évfordulóján állították fel azt az emlékművet, melynek alkotója a galántai Ladislav Szabó szobrászművész. Az emlékmű alapanyagának egy részét, három gránit követ a Szlovák Nemzeti Park, illetve az egyik testvértelepülés, Jeláava adományozta. A bronz stilizált fa feliratai az elmúlt több mint két és fél évszázad legjelentősebb eseményeit örökítik meg. Az emlékmű megvalósításában a testvértelepülések, a helyi önkormányzat, a civil szféra támogatása mellett pályázati forrásokat is igénybe vettek a tótkomlósiak.


Tótkomlós 153

Természet Erzsébet-liget Az egyik legkedveltebb közösségi hely Tótkomlóson a város belterületén található Erzsébet-liget. A hangulatos liget nem csak pihenőhely, illetve népünnepélyek, fesztiválok, szabadtéri koncertek kedvelt színtere, hanem védett növényekkel rendelkező természetbúvár lelőhely is. A két, helyi védettségű kocsányos tölgy (Quercus robur) mellett négy kőris (Fraxinus exelsioris) kis található itt. Ugyancsak a liget ad otthont azoknak a kopjafáknak, melyek a magyar történelem egy-egy fontosabb fordulópontjára emlékeztetnek.


Tótkomlós 154

Vallás Evangélikus templom A tótkomlósi evangélikus templom 1795 óta szolgálja a főként szlovák Luther-követők lelki életét. Az építésről feljegyezték, hogy Sexty György lelkész idején 1792-ben fogtak hozzá az építkezéshez. Összesen egymillió téglát használtak fel, a faanyagot a Maroson úsztatták Aradig, onnan szekerekkel szállították Tótkomlósra. A több mint háromezer helyi evangélikus 1795 novemberében vehette birtokába a felszentelt templomot. Az évszázadok során többször átépített templom hossza 42, szélessége 19, belmagassága 22 méter. A fazsindelyes tetőszerkezetet 1922-ben cserélték palára, a gömböt és a csillagot 1942-ben helyezték el a toronyban. Összesen négy tornya van a templomnak, a legnagyobb 9 mázsát nyom. Az orgonát Komornyik Benedek nagyváradi mester készítette. A tótkomlósi gyülekezet a harmadik legnagyobb létszámú szlovák evangélikus közösség Békéscsaba és Szarvas után. Nagykopáncsi középkori templom Bár Tótkomlós és környéke történelme igazán részletesen csak a XVIII. század közepe ismert, a középkori életnek is akadnak bizonyítékai. Ezek közül a leglátványosabb a nagykopáncsi Árpád-kori templom. A Tótkomlóshoz tartozó településrészen tekinthető meg az akkor


Tótkomlós 155

még Mezőkopáncsnak nevezett falu XI. században épült, majd a XIII. században gótikus elemekkel bővített román stílusú temploma. A történészek szerint a templomot az 1500-1600-as évekig használták, majd az enyészeté lett. 1935-ben a romokat rekonstruálták, majd 1998-ban rekonstruálni kellett a tetőszerkezetét, miután az leégett. Katolikus templom Viszonylag későn, a XX. század elején önállósodtak a tótkomlósi katolikusok. A Marosleléhez tartozó tótkomlósi gyülekezet 1921-ben vált önállóvá, majd 1938-ban plébániát alapítottak Tótkomlóson. Ekkor épült meg a helyi katolikus templom is, melynek két harangját a budapesti Szlezák László mester öntötte. Az orgonát Vashegyi József építette. A szentmisék magyar, szlovák, sőt német nyelven is folytak a templomban. Református templom A helyi református gyülekezet 193839-ben Jávorcsik Antal építész terve alapján építette fel kis templomát a község által adományozott helyen. A keleti-nyugati tengelyű épület nyugati végén van a bejárati csarnok. Az 5,7 x 13 méteres belső térben vakolt, dongaboltozatos mennyezet, egy karzat és 150 ülőhely. Az egyházközséget 1946-ban missziói egyházközséggé nyilvánították, majd 1948-ban a templom keleti vége elé építették a 4 méteres haranglábat, s azon helyezték el a 200 kg-os harangot, amit Szlezák Ráfael öntött 1948-ban Rákospalotán.


Tótkomlós 156

Művészet Néprajzi gyűjtemény Évtizedekig gyűjtötte a helyi szlováksággal kapcsolatos relikviákat a település evangélikus lelkésze, Koppány János. A lelkész lakásán halmozta fel mindazokat az értékeket, amelyiket több évtizedes szolgálata alatt gyűjtött össze a helyi szlovákság életéből. Az értékes bútorok, dísztárgyak, művészeti alkotások, hangszerek mellett olyan különlegességek is a birtokába kerültek, mint egy kolompgyűjtemény. A gyűjtemény értékét növeli, hogy a legtöbb darab a XIX. századból való. A városra hagyományozott tárgyak száma meghaladja az ezret, így nem elég néhány perc a megtekintésükre. A Koppány-hagyatékból összeállított néprajzi gyűjtemény (melynek 90 százaléka kizárólag tótkomlósi eredetű) a városházával szemben található épületben tekinthető meg kedden és pénteken, de előzetes bejelentkezéssel bármely időpontban fogadják az érdeklődőket. Istvánné Racskó Anna +36 70/ 332 1871 Venyercsan Ádámné +36 20/ 238 7615

Programok Dél-alföldi Szlovák Kulturális Nap és Szárazkolbász Fesztivál A tótkomlósi szlovák iskola ad otthont hagyományosan a Dél-alföldi Szlovák Kulturális Nap és Szárazkolbász Fesztivál eseményeinek. Az április végén sorra kerülő háromnapos rendezvénysorozaton a régió szinte minden szlovák szervezete képviselteti magát a helyiektől Szegeden át Dabasig. Olyan különleges ételeket mutatnak be az érdeklődőknek, illet-


Tótkomlós 157

ve a hagyományok iránt érdeklődő szlovák nemzetiségű fiataloknak, mint a bőrpörkölt, a birkakáposzta, a kvaszjenka, a spricka, a kapusznyika és más finomságok. A szárazkolbászok versenyén értő zsűri bírálja el a pályamunkákat. A gasztronómia mellett a legfőbb cél a nyelvi és a néprajzi hagyományok ápolása, ennek jegyében hagyományőrző csoportok mutatkoznak be, könyvbemutatókat tartanak, illetve nemzetiségi pedagógusok cserélnek tapasztalatokat. Tótkomlósi Napok A hagyományos Szent István-napi búcsú idején rendezik meg a Tótkomlósi Napokat, ahol kulturális, szórakoztató és gasztronómiai programok zajlanak párhuzamosan. A helyi önkormányzat, a J. G. Tajovszky Művelődési Központ és a Tótkomlós Fúvószenei Kultúrájáért Alapítvány közösen rendezi meg a több napos eseménysorozatot az augusztus 20-ai hétvégén. A Tótkomlósi Napok a megemlékezés és a könnyed szórakozás jegyében zajlanak a városban, melynek népessége ilyenkor megsokszorozódik, hiszen nagyon sok elszármazott is érkezik a hagyományos búcsú miatt. A Tótkomlósi Napok keretében rendezik meg a Nemzetközi Jubileumi Fúvószenei Fesztivált, melyre több hazai és külföldi vendégzenekart várnak. Ugyancsak sokak számára vonzó attrakció a Nemzeti 24 órás palacsintasütés, mely nem (vagy csak lazán) kötődik ugyan a szlovák gasztronómiai hagyományokhoz, de a palacsintát mindenki szereti.


Tótkomlós 158

Fürdő Rózsa Fürdő és Gyógyászat Rózsaillatban, kellemes környezetben hűsölni, pihenni, szórakoztatni, gyógyulni - ezt kínálja vendégeinek a tótkomlósi Rózsa Fürdő és Gyógyászat az év minden szakában. 1942 óta büszkélkedhet a kisváros saját fürdővel, melyet az évtizedek során többször is bővítettek, 2003-ban pedig újabb jelentős fejlesztésen esett át, így mára korszerű egészségturisztikai létesítménnyé vált. A fürdőben egy 7 pályás, kültéri, illetve egy 3 pályás beltéri úszómedence található - mindkettő feszített víztükrű -, ezeken túl gyermekmedence szolgálja a kikapcsolódást. Van még gyermekhomokozó, lábtengó-, strandröplabda- és lengőtekepálya, büfé, strandcikk- és kerékpárkölcsönzés, ajándékbolt, gyógyvízbarlang, szauna, fitneszterem, szolárium a fürdő területén. A Rózsa Fürdő nevét a területén található rózsaágyásokról, a bejárati lugason végigfuttatott futórózsákról, illetve rózsakertjeiről. Számos rendezvénnyel, sportversennyel igyekeznek még hangulatosabbá tenni a fürdőt, egyebek közt úszóversenyek, szórakoztató programok várják a vendégeket.


Tótkomlós 159

Irány

Dél-Békés!

Elektronikus│ interaktív│ Útikönyv

é. sz. 46° 22′ 48″ k. h. 20° 52′ 12″

Végegyháza www.vegegyhaza.hu

Ha nincs a legendás jószágigazgató, Végh Aurél, akit a helyiek rendkívül nagyra tartottak, akkor ezt a települést ma is Tótkovácsházának nevezik.

Történet Tótkovácsháza ugyanis szervesen fejlődött együtt a XIX. század elejétől a későbbi Mezőkovácsházával, illetve Reformátuskovácsházával – ezek immár egy települést alkotnak –, azzal a különbséggel, hogy ezt a községet elsősorban északról érkezett szlovákok népesítették be, de hasonlóan a többi Kovácsházához, a földművelés és a kertészet volt a fő megélhetési forrás. A kincstár a települést a XIX. század második felében Mezőkovácsházához csatolta, ám a helyiek ezt nem fogadták el és a királyhoz fordultak, végül 1868-ban kérelmüket elfogadták. Sőt névváltoztatással is elkülönültek a három kilométerre fekvő Mezőkovácsházától és felvették a Végegyháza nevet Végh Aurél aradi


Végegyháza 161

jószágigazgató tiszteletére. A ma 1500 fős település demográfiai csúcspontját a hatvanas években jegyezték, ekkor háromezren éltek itt. Végegyháza egyébként két településrészből áll, hozzá tartozik Árpádtelep is, mely korábban majorként működött. Végegyháza legfőbb látványossága a Szent Istvánról elnevezett katolikus templom, illetve a Barangoló Gyűjteményes Ház udvarán található Őseink emlékére című műalkotás.

Vallás Szent István római katolikus templom Szent István királyról nevezte el templomát Végegyháza katolikus közössége, miután 1914-ben végre felszentelték Isten házát a községben. A község újratelepítése a XIX. század első évtizedeiben történt meg, a helyi katolikusok ekkor még a battonyai plébániához tartoztak, majd 1833-tól Mezőkovácsházához. Önálló lelkészség csak negyven év múlva, 1873-ban alakul Végegyházán. Ebben az évben lelkészlakot és kápolnát építenek, majd száz éves itt tartózkodás után, 1914-ben épül meg saját templomuk. A neogótikus templomot a második világháborúban találat éri, tornya megsemmisül. A Szent István római katolikus templom a Széchenyi utca 4. szám alatt található, bővebb információval a +36 68 381-174-es számon szolgál az egyházközség.


Végegyháza 162

Irány. Dél-Békés! Látnivalók a Száraz-ér mentén

Recommend Documents