Intézményvezetői pályázat 2014

Intézményvezetői pályázat 2014 Bozóki Marianna Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Visegrád, 2014. április 26.

Intézményvezető pályázat 2014 Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola

Bozóki Marianna

PÁLYÁZAT

a Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására Pályáztató: Emberi Erőforrások Minisztere Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentendrei Tankerület Pályázó:

Bozóki Marianna 2623 Kismaros Szokolyai út 84. Intézmény: Visegrádi Áprily Lajos általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola KLIK 131001 2025 Visegrád Rév u.2. OM: 032406

2


Bozóki Marianna

Tartalom Nyilatkozatok ........................................................................................................................................... 6 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ ............................................................................................................................. 7 Személyes adatok ................................................................................................................................ 7 Szakmai tapasztalatok ......................................................................................................................... 7 Tanulmányok ....................................................................................................................................... 7 1.

Bevezetés......................................................................................................................................... 8

2.

Pedagógiai hitvallásom.................................................................................................................... 8

3.

Vezetői hitvallás............................................................................................................................... 9

4.

Célmeghatározás ............................................................................................................................. 9

5.

Helyzetelemzés.............................................................................................................................. 10 5.1.

Hagyományaink, intézményrendszerünk társadalmi környezet által való meghatározottsága 10

5.2.

Diákközösségünk ................................................................................................................... 13

5.3.

A szülői kör ........................................................................................................................... 19

5.4.

A nevelőtestület ..................................................................................................................... 20

5.5.

Az intézmény működésének infrastrukturális alapjai ........................................................... 21

5.5.1.

Az épületegyüttes .......................................................................................................... 21

5.5.2.

Felszerelések ................................................................................................................. 22

5.5.3. Kisoroszi tagintézmény feltételrendszere ........................................................................... 23 5.5.3. 6.

A zeneiskola feltételrendszere ...................................................................................... 24

A fejlesztés irányai – vezetői program .......................................................................................... 24 6.1.

A program általános elemei .................................................................................................. 24

6.2.

A nevelőtestület az iskola szellemi bázisa ............................................................................. 29

6.3.

A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak........................................................................... 31

6.4.

Pedagógiai feladataink .......................................................................................................... 32

6.4.1.

Anyanyelvi kommunikáció............................................................................................. 32

6.4.2.

Idegen nyelvi kommunikáció ......................................................................................... 33

6.4.3.

Matematikai kompetencia ............................................................................................ 34

6.4.4.

Természettudományos és technikai kompetencia ........................................................ 34

6.4.5.

Digitális kompetencia .................................................................................................... 35

6.4.6.

Szociális és állampolgári kompetencia .......................................................................... 35

6.4.7.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ................................................... 36 3

Intézményvezető pályázat 2014 Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola 6.4.8.

Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőkészség................................................... 36

6.4.9.

A hatékony, önálló tanulás ............................................................................................ 37

6.5.

7.

Bozóki Marianna

Kiemelt nevelési területeink .................................................................................................. 37

6.5.1.

Az osztályfőnöki szerep ................................................................................................. 37

6.5.2.

Szabadidős tevékenység, egészséges életmódra nevelés ............................................. 38

6.6.

Kapcsolataink......................................................................................................................... 39

6.7.

Gazdasági tevékenység.......................................................................................................... 42

Összegzés....................................................................................................................................... 42

4


Bozóki Marianna

Alulírott Bozóki Marianna pályázatot nyújtok be az Emberi Erőforrások Minisztere által kiírt, a www.közigallas.hu honlapon 2014. március 28-án megjelent pályázati felhívás alapján a Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetői beosztására. Pályázatomhoz mellékelem a következőket:  hatósági erkölcsi bizonyítvány (2 db)  végzettséget igazoló oklevelek, bizonyítványok másolatai  szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum (1 db)  munkáltatói igazolás munkakör megnevezésével (1 db)

Visegrád, 2014. április 26.

Tisztelettel: ………………………. Bozóki Marianna pályázó

5


Bozóki Marianna

Nyilatkozatok Nyilatkozom arról, hogy a 2011. évi CXC. törvényben a magasabb vezetői állás betöltésére előírt, valamint a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek megfelelek, és ennek igazolásait mellékelem.

Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyagom, az eredetivel teljesen megegyező sokszorosításához, és továbbításához a döntéshozók és a véleményezők felé, a pályázat tartalma harmadik személlyel közölhető.

Nyilatkozom arról, hogy – nyertes pályázóként - vállalom a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget.

Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok ahhoz, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adataimat a pályázati eljárással összefüggésben kezelhessék.

Visegrád, 2014. április 26. Bozóki Marianna

6


Bozóki Marianna

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok Név:

Bozóki Marianna

Születési név:

Rák Marianna

Születési hely:

Zebegény

Születési idő:

1965. május 03.

Lakcím:

2623 Kismaros, Szokolyai út 84.

Telefonszám:

+36-20/456-36-82; +36-20/465-32-77

E-mail cím:

[email protected]

Szakmai tapasztalatok 2009.08.01. – 1999.08.16. – 2009.07.31. 1990.09.01. – 1999.08.15. 1990.01.01. – 1990.08.31. 1986.08.16. – 1989.12.31.

Áprily Lajos Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Visegrád - intézményvezető Kittenberger Kálmán Általános és Művészeti Iskola, Nagymaros - tanító, tanszakvezető, tánc- és drámapedagógus Fekete Imre Általános Iskola, Kóspallag - igazgatóhelyettes, tanító, munkaközösség-vezető Vilcsek Gyula Körzeti Általános Iskola, Kismaros - tanító Orbán László Körzeti Általános Iskola, Verőcemaros - tanító

Tanulmányok 2012.

Kodolányi János Főiskola

Minőségfejlesztés-tanár MA

2009.

Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Drámapedagógus

2008.

Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Tánc- és drámapedagógus

2002.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga

1986.

Esztergomi Tanítóképző Főiskola

Tanító, népművelés szakkollégium

7


Bozóki Marianna

1. Bevezetés Én meg tudom tenni, amit te nem, te meg tudod tenni, amit én nem; együtt nagy dolgokra vagyunk képesek. (Teréz anya) 2009-ben adtam be pályázatomat, hogy a visegrádi iskola nevelőtestületének tagja lehessek, s az igazgatói beosztást betölthessem. A közben eltelt idő alatt gyökeres változás következett be a közigazgatás és az oktatás világában is. Az öt év alatt az önkormányzati fenntartás időszakában három év alatt három polgármesterrel és három képviselő-testülettel dolgoztam együtt. Intézményünket 2013. január 1-jétől az állam tartja fenn és működteti, s a tankerületi vezetésben is több vezetőváltás történt. S nemcsak vezetőcserék történtek, hanem a nevelés és oktatás alapvető keretei és feltételei is gyökeresen megváltoztak. Az eltelt öt év alatt fokozott munkaterhelés mellett gyors döntésekre, nagyfokú alkalmazkodásra volt szükség. S a folyamatosan változó környezet hatásait ellensúlyozva a nevelőtestületnek a stabilitást kellett biztosítania a ránk bízott gyerekek neveléséhez és oktatásához. Az eddig eltelt idő alatt sikerült beindítani néhány folyamatot, s ami legalább ilyen fontos, az intézmény hagyományait, értékeit megőrizni. Szeretném a megkezdett munkát folytatni.

2. Pedagógiai hitvallásom Pedagógusként mindig arra törekedtem, hogy tanítványaim és köztem kialakulhasson a kölcsönös elfogadás, bizalom, tisztelet, szeretet. A fejlődés, a tanulás nem mehet végbe a gyermek ellenállásával. Viszont a kellően motivált, érzelmi és testi biztonságban lévő gyerek számára az iskola az élményszerzés helye lehet. Az ember számára – gyermekkorában éppen úgy, mint felnőttkorban – a boldogság, a siker alapja, ha felfedezi saját személyiségének erős pontjait, s azokat fejlesztve, azokra támaszkodva éri el önmaga maximumát. A jó iskola, a jó pedagógus segít megkeresni a gyermek sikerpontjait, kibontakoztatni a benne szunnyadó tehetséget, s ugyanakkor személyisége gyenge oldalait arra a szintre segíti fejleszteni, ami a kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. A pedagógus egyre fontosabb feladata, hogy motiválja a gyereket az önmagához mért fejlődésre, mert csak a motivált gyerek képes tanulni – márpedig tanulni kell –, erőfeszítést tenni – még akkor is, ha sok fáradozásunk nem hoz kellő eredményt –, és sikert elérni. A gyermek sikere a pedagógus és az iskola sikere is. És mi is eredményesen – sikeresen – szeretnénk dolgozni, élni. A tanítványaim érdekében kiemelten fontosnak tartom, hogy a szülőkkel jó kapcsolatot ápoljak. A szülő fontos szövetségesünk, vele egyetértésben biztosíthatjuk a legoptimálisabb feltételeket a gyermek nevelése és oktatása számára.

8


Bozóki Marianna

3. Vezetői hitvallás A vezető szerepe nem több, mint bármelyik kolléga szerepe, hanem más. Lehetőségei és kötelezettségei is mások. Vezetőként fontosnak tartom, hogy kollégáim a saját útjukat járva, egyéniségüknek megfelelően végezzék munkájukat, önfejlesztő tevékenységüket. Az intézményben megtalálják a helyüket, s azt a feladatot, amelynek ellátására leginkább alkalmasak, s fontosnak érezzék magukat a közösségben. Átfogó eredményeket azonban csak akkor tudunk elérni, ha nemcsak egyéni játékosként, hanem a csapat tagjaként is tudunk – akarunk – dolgozni. A vezető átlátja a lehetőségek és kötelezettségek rendszerét. Kiemelt feladata abban áll, hogy megteremtse a feltételeket a neveléshez és oktatáshoz. Döntéseivel az intézményt a legelőnyösebb helyzetbe hozza.

4. Célmeghatározás Öt évvel ezelőtti pályázatomban megfogalmazott gondolataim az elhivatottságról, a nevelés lényegéről, az iskola funkcióiról ma is érvényesek. Egy dolog változott: a vezetőként eltöltött idő alatt leegyszerűsödött a lényeg. A vezető célja röviden az, hogy összehangolja mindazok igényeit a lehetőségekkel és kötelezettségekkel, akik partnerként az iskola világában jelen vannak. A gyermek érdeke és igényei mindenek előtt állnak, hiszen az intézmény miattuk és értük jött létre. Az ő érdekükben kell lehetőségeink szerint a legjobb feltételeket megteremtenie az iskola vezetőjének. A fenntartó – esetünkben az állam – meghatározza azokat a személyi és tárgyi feltételeket és kötelezettségeket, amelyek az iskola életét, működését alapvetően meghatározzák. S hogy mitől lesz egyedi az iskola? Mi határozza meg alapvetően a minőségét? A nevelőtestület. Annak embersége, szakmai felkészültsége, elhivatottsága, célkitűzései, amelyeket alapdokumentumaiban megfogalmazott, s a hagyományok, amelyeket éltet. Az egyének és a közösség egyaránt. S hogy a nevelőtestület céljait helyesen – a partnerek elvárásait figyelembe véve – határozta-e meg, a feladatait hatékonyan végzi-e, az nyilvánvalóan kiderül abból, hogy a szülők beíratjáke gyermeküket az iskolába. Azt gondolom, hogy a visegrádi iskola alapvetően jó irányba tart. Célom az, hogy a megkezdett úton továbbhaladva vezessem az iskolát kihasználva minden lehetőséget a hagyományok alapján történő újításra. Szárnyakat és gyökereket adni.

9


Bozóki Marianna

5. Helyzetelemzés 5.1.

Hagyományaink, intézményrendszerünk társadalmi környezet által való meghatározottsága

Visegrád különleges helye az országnak. Történelmi múltja, földrajzi elhelyezkedése, természeti kincsei sok látogatót vonzanak a kisvárosba. Az itt élők pedig megszokták, hogy életük a történelem, a művészetek által meghatározottan telik. Az iskola életét is alapvetően meghatározzák és irányítják a hagyományok. A város és az iskola hagyományai. Intézményünk konzervatív iskola abban az értelemben, hogy a hagyományos értékrendet képviseli, s az újítások is csak a múlt értékeit alapul véve, azokból kiindulva képzelhetőek el. Az a kolléga, aki huzamosabb ideje itt tanít, érzi, hogy a visegrádi iskolában nevelni csak így lehet. S biztos vagyok benne, hogy a szülők is ebben a fajta hagyományos értékrendben bízva íratják iskolánkba gyermekeiket. Fontos feladatomnak tartottam és tartom ma is, hogy az iskola a nagyobb közösség, a település életének szerves része legyen. Tanulóink mindig is részt vettek lakóhelyük rendezvényein, megemlékezésein, sok esetben annak aktív résztvevőjeként, főszereplőjeként. Iskolai szervezésű rendezvényeink, kihelyezett tanóráink helyszíneként is rendszeresen használjuk a települések intézményeit, közterületeit. Intézményünk jelenleg kettő, az önkormányzatai fenntartás időszakában három településsel kapcsolódott össze szervesen. A Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola székhelye Visegrád város központjában, egy országos védettségű középkori épületben van, amely először lakóház, majd templom volt, s 227 éve Pest megye jelenleg legrégebbi iskolájaként működik. Itt nyolc évfolyamos általános iskola évfolyamonként egy-egy osztállyal és alapfokú művészeti iskola zeneművészeti ággal, nyolc tanszakkal várja a tanulókat. Beiskolázási körzete Visegrád és Kisoroszi. 2012. december 31-ig az intézményt intézményfenntartó társulás tartotta fenn, amely társulásnak Visegrád, Dömös község és egy későbbi csatlakozás eredményeként Kisoroszi község önkormányzata volt tagja, s beiskolázási körzetéhez e három önkormányzat településeinek gyermekei tartoztak. A gesztor önkormányzat Visegrád város önkormányzata volt. Dömösön jelenleg iskola nem működik, a dömösi gyerekek részben iskolánkba, részben pedig Pilismarótra jártak és járnak iskolába. 2013. január elsejétől állami fenntartású intézményünk fenntartói és működtetői feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. A Komárom-Esztergom megyéhez tartozó Dömös község nem beiskolázási körzetünk ekkortól (a megyehatáron átnyúló kapcsolatot a törvény megszüntette). A gyerekek számára

10


Bozóki Marianna

azonban továbbra is – a szabad iskolaválasztás jogával élve – választhatják és választják a dömösi szülők intézményünket. Kisorosziban, intézményünk tagiskolájában, négy évfolyamon két tanulócsoportban, összevont osztályban zajlik az alsó tagozatos nevelő és oktató munka. A felső tagozatosok számára a székhelyintézményben biztosított a továbbhaladás. Gyermekként egy Kisoroszihoz hasonló méretű településen laktam, s alsósként összevont osztályba jártam. Tanítani is ott kezdtem. Kisorosziban kicsit úgy éreztem, mintha haza mentem volna – ismertem problémáikat. Fontosnak tartottam – mert ismerős volt a tagiskolai lét -, hogy Kisorosziban a kollégák, a gyerekek, a szülők és az önkormányzat is érezze: az ott folyó munka számomra éppen olyan értékes és elismert, mint a székhelyintézményé. A különbség a helyi sajátságokban és nem a színvonalban van. Sok teendőm volt Kisorosziban. Amikor ide érkeztem, sokszintű feszültség volt jelen kimondva és kimondatlanul a tagiskolával kapcsolatban. Örülök, hogy jelenleg nyugodt, kiegyensúlyozott a helyzetet Kisorosziban, s erősödik az egység a két iskola közösségei között. 



 

Jelenleg három kollégánk is tanít Kisorosziban és Visegrádon egyaránt. A tagintézmény vezetője heti rendszerességgel vesz részt az intézményvezetők munkájában Visegrádon. Több szállal kapcsolódik a két tantestület, nagyobb a megértés és az elfogadás, több a kölcsönös információ. Az elmúlt évben a szülők szabad döntése alapján 10 negyedikes tanulóból 8 folytatta tanulmányait a visegrádi ötödik osztályban (annak ellenére, hogy Tahitótfalu és Dunabogdány közelebb van). A kisoroszi gyerekek beilleszkednek a közösségbe, tanulmányi eredményük előző évi teljesítményükhöz képest nem tér el jobban, mint visegrádi társaiké. Együtt szervezünk rendezvénylátogatásokat, együtt járunk versenyezni, táborozni. A kisoroszi önkormányzat nyitott a segítésre annak ellenére, hogy már nem fenntartója és működtetője az iskolának. Az önkormányzat és az iskolai vezetés között kiegyensúlyozott kapcsolat van.

Fontosnak tartom, hogy a kisoroszi és dömösi gyerekek – bár a visegrádi iskolához tartoznak iskolai kötődésüket tekintve – ne szakadjanak el lakóhelyüktől. Ezt mutatja az a törekvésem is, hogy a tanulók számára biztosítsuk nemzeti ünnepeink kapcsán lakóhelyükön is a pedagógus felügyeletet a települések által szervezett rendezvényeken, hiszen a jövő polgárait is neveljük. A gyerekek – és a kollégák is – szívesen élnek ezzel a lehetőséggel. Rendszeresen szerepeltek tanulóink a helyi rendezvényeken annak ellenére, hogy voltak olyan ünnepeink, amikor többféle felállásban többféle műsor összeállítással készültünk az ünnepekre. Kollégáim és a gyerekek számára ez a fajta készülődés a mindennapos tanulmányi munka mellett nagy teher és jelentős sikerforrás is volt egyben. Örülök annak, hogy akik ténylegesen részt vettek ebben a tevékenységben, meglátták az ebben rejlő nevelési és fejlesztési lehetőséget. A települések közti kapcsolat erősítését azzal is próbáltam erősíteni, hogy táborozásaink, nagyrendezvényink kapcsán Kisorosziba (Vi-Pa tábor, tánctábor, 11


Bozóki Marianna

kirándulások) és Dömösre (Áprily-hét) is ellátogattunk, s fontosnak tartottuk, hogy Visegrádon is megismerhessék közösségünk tagjai a társtelepülések jelentős egyéniségeit. Visegrád lakói büszkék nemzetiségi hagyományaikra. Hogy a nemzetiségi nyelv és kultúra továbbélése biztosított legyen, szerveződött meg a német nemzetiségi nyelvoktatás iskolánkban 1992-ben. A nyelvoktatás e formája iránt továbbra is nagy az érdeklődés, a tanulók 90,3%-a tanulja ma is a nemzetiség nyelvét Visegrádon és Kisorosziban. Ezt fontos sikernek tartom, hiszen a nemzetiségi oktatás sok településen meginogni látszik, egyes helyeken meg is szűnik. Az iskola névadója Áprily Lajos költő, műfordító, pedagógus. Az ő életművét, munkásságát, humanista életszemléletét a gyerekek elé tárni, példaként állítani fontosnak tartom. Hagyományos rendezvényeink közül tartalmában és időterjedelmében is kiemelkedik az Áprily-hét rendezvénysorozata, amelyhez az utóbbi három évben új iskolák is csatlakoztak. Csatlakozásuknak okaként a rendezvény magas színvonalú szervezését nevezték meg. Örülök annak, hogy két évvel ezelőtt a Brassói Főgimnázium képviselői is megtisztelték rendezvényünket parajdi vendégeink mellett (Brassó Áprily Lajos tényleges szülővárosa). Hagyományainkról szólva ki kell emelnem a parajdi testvériskolához – névadónk kapcsán – fűződő két és fél évtizedes kapcsolatunkat, amelynek továbbéléséért, változó önmagunkhoz szabásáért igyekeztem sokat tenni. Áprily szülőfalujának vallotta Parajdot (Románia, Erdély), s Visegrádot a szülőföldhöz való hasonlatossága miatt választotta lakóhelyéül, s végső nyugalomra is itt talált. A két iskola közössége ápolja a költői hagyatékot, s új elemként sikerült a sóvidéki népi hagyományok (néptánc, népzene) ápolására is nagyobb figyelmet fordítani táborozásaink során. A néptánc, a magyar hagyományok segítettek a kapcsolatok erősítésében a németországi Obergünzburg és Visegrád városa közötti is, hiszen két éve néptáncosaink a visegrádi városi delegáció tagjaként arattak nagy sikert a vendéglátók többnapos fesztiválján, majd a tavalyi évben meghívásukra egy kistérségi művészeti fesztiválra is eljutottunk, ahol a sváb és a magyar kultúrát is képviselhettük. A gyermekek részére nagy élmény volt a felkészülés, a testvérvárosban elért siker és a hazaiak vendéglátása is éppen úgy, mint a visegrádi nemzetiségi énekkarral – útitársainkkal – való megismerkedés. Ha már a művészetekről esik szó, fontos megemlítenem, hogy intézményünk egy 1800 fős kisváros egyetlen oktatási intézménye. A település vezetői 12 évvel ezelőtt a szobi, majd nagymarosi zeneiskoláról leválva, az általános iskolához kapcsolva létrehozták a zeneiskolát. Ekkortól többcélú intézményként funkcionál iskolánk. A zeneiskola kifejezetten fiatalnak számít, de már létrehozta saját hagyományait, 9 éve rendezi meghívásos alapon szervezett művészeti találkozóját, a Furulyatalálkozót, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma lovagtermében szervezünk meg évről évre. Az utóbbi években a Furulyatalálkozó elismertsége folyamatosan emelkedik, ugyanakkor tartalmában és külsőségeiben is erősödik.

12


5.2.

Bozóki Marianna

Diákközösségünk

Mint ahogyan az eddigiekből is kiderült, a visegrádi iskola tanulói összetétele lakhely szempontjából rendkívül vegyes. Beiskolázási körzetét tekintve kötelezően fogadja Visegrád és Kisoroszi általános iskoláskorú tanulóit. Azonban iskolánkat nemcsak az említett települések lakói választják gyermekeik számára. A beiskolázási körzeten kívüli (dömösi, dunabogdányi, tahitótfalui, leányfalusi és esztergomi) tanítványaink is vannak. A bejárók aránya 36,89%, s ennek a létszámnak jelentős része körzethatáron kívüli. Szállításukról az iskolabusz gondoskodik, amely négy éve naponta kétszer közlekedik Dömös és Dunabogdány között. Az iskolabusz az önkormányzat döntése alapján kezdte meg működését, a gyerekek biztonságos szállításában jelentős előnyökkel szolgálva és sok pluszfeladatot adva az iskola vezetésének.

Bejáró tanulók aránya (fő) Visegrádi

41 33

Kisoroszi

133

Bejáró tanulók aránya (%) Visegrád

19,9

Kisoroszi

64,56

16,01

A diákság összetétele nemcsak lakóhely szerint mutat vegyes képet. Tanítványaink képességek szerinti eloszlása, szociális helyzete is heterogén. A visegrádi iskolában ideérkezésem idején a hátrányos helyzetű diákok aránya az országos átlagnál alacsonyabb volt. Mára azonban a családok itt is nehezebb helyzetbe kerültek.

13


Bozóki Marianna

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok számának változását mutatja az alábbi táblázat az október 1-jei statisztikák alapján. (Jelenleg is folyamatosan nő a vizsgált csoport létszáma.) 2009 hátrányos helyzetű tanulók halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

2010

2011

2012

2013

2014

száma

aránya

száma

aránya

száma

aránya

száma

aránya

száma

aránya

száma

aránya

23

12,9%

31

17%

43

21%

38

19%

30

14%

26

12,5%

0

0

0

0

0

0

0

0

7

3,3%

10

4,8%

A magyar iskolarendszer egyik legnagyobb problémája, hogy a társadalmi különbségeket nem tudja csökkenteni. Nem az iskola tanít, hanem a szülői ház minősége és lehetőségei szabják meg a gyermek jelenét és jövőjét. A tantestületnek fontos feladata a hátrányok kompenzálása. Erre nemcsak a tanórák alkalmasak, hanem a délutáni foglalkozások is. Ahhoz, hogy a napközi funkcionálisan működhessen, öt év alatt sikerült Visegrádon az addig működő három összevont tanulócsoport helyett hatot létrehozni (kettőt az önkormányzat, egyet az állami intézményfenntartó engedélyével). Az Visegrádon alsó tagozaton már nincsen összevont csoport, s a napközi teljes körűen ellátja feladatát. A felső tagozaton – bár javult a helyzet – még mindig nem lehetünk elégedettek, hiszen két-két évfolyam tanulói tartoznak egy-egy csoportba, s a nagy létszámú csoportok alig férnek be a tanterembe, valamint a sokféle felső tagozatos lecke – szűk időbeli keretek között – erőn felüli kihívást jelent a gyermekeknek és pedagógusoknak egyaránt. S jelenleg vannak olyan gyermekek, akiket férőhely hiányában nem tudunk felvenni. Visegrádon a tavalyi évben új rendszert dolgoztunk ki. A hat napközis csoportban délután négy óráig tart a tanulási idő. Ezt követően tagozatonként egy-egy csoportban a napközi végéig a házi feladatokat készíthetik a foglalkozásokról, tanórákról visszaérkező tanulók a kijelölt kollégák segítségével. Erre azért volt szükség, mert a hagyományos napközis időbeosztás már nem tartható a gyerekek délutáni elfoglaltságai miatt. Így is csak az tud élni a délutáni intézményes tanulás lehetőségével, aki kevés szabadidős elfoglaltságot, egyéb foglalkozást választ. A visegrádi iskola tanulói szülői választás alapján az átlagosnál nagyobb mértékben terheltek, mivel szüleik igyekeznek kihasználni az intézmény által felkínált lehetőségek nagy részét. A tanulók 73 %-a két nyelvet tanul, harmaduk zeneiskolás, s egyéb művészetekkel ismerkedik a tanulók több mint fele. Differenciált képességfejlesztésben szinte mindenki részesül, s a gyerekek jelentős része sportköri foglalkozásra, gyógytestnevelésre, iskolán kívüli sporttevékenységekre is beiratkozik. Így sok esetben a rövid estékbe kell belezsúfolni a másnapi felkészülést, ami nem szerencsés, mivel a gyermek fáradt és a szülői segítés lehetőségei szórtak.

14


Bozóki Marianna

Iskolánk nemcsak a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára kíván kiemelt figyelmet nyújtani. A különleges bánásmódot igénylő – sajátos nevelési igényű (7 fő), beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (17 fő) tanulóink számára is szakszerű segítséget kívánunk nyújtani éppen úgy, mint kiemelten tehetséges tanítványainknak. Visegrád Város Önkormányzata azzal a szándékkal hozta létre indítványomra 2011 szeptemberében az egységes pedagógiai szakszolgálat intézményegységét, hogy helyben, törvényes keretek között, szakszerű és gazdaságos ellátást biztosítson azoknak a gyermekeknek, akik valamilyen gyógypedagógiai ellátásra szorulnak. Így tudtunk megfelelő szakembereket – logopédust, fejlesztő pedagógust, gyógytestnevelőt – foglalkoztatni intézményünkben. Az ellátás nagyon jól működött, hiszen kiváló szakemberek végezték a dolgukat az intézményegységben. A családoknak időben és anyagiakban rendkívül nagy nyereséget jelentett az intézményátszervezés, s az iskolai pedagógiai munka is hatékonyabbá vált, hiszen a gyermekek számára kötelezően előírt fejlesztéseket a gyermekek garantáltan megkapták, s az általános iskolai pedagógusok is rendszeresen konzultálhattak a helyben dolgozó gyógypedagógus kollégákkal. A szakszolgálati rendszer 2013. szeptember 1-jével teljesen átalakult – számunkra ez nem jelentett előnyt. Intézményegységünk megszűnt. Ennek ellenére az átszervezést követően iskolánkban szemben sok másik általános iskolával – viszonylag gyorsan megkezdődött a fejlesztés több területen. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátására – mivel ez iskolai feladat – fél státuszban sikerült új logopédus–pszichológus kollégát alkalmaznom, akit javaslatom alapján a megyei szakszolgálat is foglalkoztat logopédusként, így ugyanaz a szakember egyes tanulók több szempontú fejlesztését is végzi, kétféle foglalkoztatásban. Nagy előnyt jelent, hogy a szakember minden nap megtalálható az intézményben, s heti egy alkalommal Kisorosziba is kijár. Az újjászerveződött szakszolgálat átvette iskolánk volt alkalmazottjait, tehát a fejlesztés és a gyógytestnevelés feladatait ugyanazok a szakemberek végzik Visegrádon, mint akiket az intézményegységben alkalmaztunk ezt megelőzően. Így intézményünkben a különleges bánásmódot igénylő tanulók ellátása – bár vannak még megoldandó problémák – magas színvonalon biztosított. Iskolánk szakszolgálati ellátás szempontjából a legjobban ellátott intézménynek mondható a térségben. Örülök, hogy jó ütemben jó döntéseket sikerült hozni. A kiemelten tehetséges tanulók a tanórákon kívül a szakkörökben, versenyeken, találkozókon bontakoztathatják ki leginkább tehetségüket. Vers- és prózamondásból a kistérségben rendszeresen érünk el kiváló eredményeket. Német nemzetiségi vers- és prózamondásban is jó eredményeink vannak, országos szintre jutott el egy-egy tanítványunk.

15


Bozóki Marianna

Matematika tantárgyból iskolánk matematikatanára szervez négyfordulós háziversenyt, ami igazi rangadónak számít a felsős tanulók között. Bár matematikából országos versenyeken nem indulnak tanulóink, a kompetenciamérés és a felvételi eredményei kis kivételtől eltekintve mindig országos átlagon felüliek, a legjobb iskolák közé tartozunk. Ez iskolánk jó hírnevének egyik alapja. Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy szövegértésből is rendre átlagon felül teljesítenek tanulóink. Átlageredmény a magyar általános iskolákban Mérési terület

Évfolyam

6.

Év

az Áprilyban

országosan

a városi általános iskolákban

a kisvárosi általános iskolákban

2013

1651

1489

1470

1445

2012

1615

1489

1471

1442

2011

1584

1486

1469

1444

2010

1539

1498

1485

1458

2009

478

489

481

467

2013

1761

1620

1595

1570

2012

1731

1612

1589

1569

2011

1635

1601

1577

1558

2010

1729

1622

1601

1585

2009

556

484

474

463

2013

1618

1497

1478

1448

2012

1609

1472

1453

1420

2011

1552

1465

1447

1418

2010

1515

1483

1467

1434

2009

489

513

505

488

2013

1618

1497

1478

1499

2012

1632

1567

1542

1509

2011

1490

1577

1554

1523

2010

1614

1583

1564

1540

2009

544

502

491

477

Matematika

8.

6.

Szövegértés

8.

A kompetenciamérés eredményei 2009 - 2013

16


Bozóki Marianna

Iskolánk eredményeit nemcsak a kompetenciamérés mutatja, hanem a nyolcadik osztályosok felvételi eredményei is, amelyek szinte kivétel nélkül mindig az országos átlag felett vannak. Tantárgy Matematika Magyar Pont

%

Országos

20,7

41,4

33,3

66,6

Iskolánk

27,1

54,2

34

68

Országos

19,8

39,6

29,3

58,6

Iskolánk

22,4

44,8

29,6

59,3

Országos

23

46,1

24,7

49,5

Iskolánk

27

54,4

25,9

50,6

Átlagok

Országos

27

54

30,4

60,8

Iskolánk

28,6

57,2

25,4

50,8

Átlagok

Országos

16,5

27

35,5

71

Iskolánk

18,9

36,4

33,6

67,2

Országos

22,6

45,2

27,9

55,8

Iskolánk

28,5

57

26,9

53,8

Átlagok

Átlagok

Átlagok

%

Átlagok

2008/2009. 2009/2010. 2010/2011 2011/2012. 2012/2013. 2013/2014.

Tanév

Átlag Pont

Tanulóink középiskolai felvételi eredményeinek összehasonlítása az országos átlaggal A matematikán kívül egyéb természettudományos tantárgyakból is elismert tudással rendelkeznek tanítványaink. Bár versenyeredményekkel nem rendelkeznek, sokan felvételiznek és tanulnak tovább például biológia és kémia tantárgyból, ami az iskolák többsége esetében nem megszokott. Az iskolánkból távozott középiskolásokat rendszeresen megkérdezzük, hogy milyen tantárgyból vannak nehézségeik. Elmondásukból egyértelműen az derül ki, hogy általában minden tantárgyat magabiztosan kezdenek meg az új iskolában. A tehetséggondozás színterei a szakkörök. Rajzszakköröseink minden évben sikereket érnek el megyei, kistérségi szinten szervezett versenyeken.

17


Bozóki Marianna

Néptáncosaink – magyar és sváb tánc – versenyekre nem járnak (ahhoz nagyobb óraszámban, más feltételekkel kellene oktatnunk), meghívásos fesztiválokon, találkozókon vesznek részt tanítványaink – a szakmai zsűri és a közönség is színvonalasnak minősíti tevékenységünket. Kiemelt tehetséggondozás folyik iskolánkban floorballból. A floorball csapat tagjai igazoltan tehetséges játékosok, hiszen az idei évben az országos döntőig jutottak, és ott a nyolcadik helyet szerezték meg. A sportról szólva meg kell említenünk, hogy tanulóink három korcsoportban részt vettek a Bozsik-programban, térségi szinten az átlagnál jobb teljesítménnyel, leány focistáink pedig éppen a megyei döntőre készülnek. Bár nincsen szakköri támogatása – azonban lelkes pedagógusa igen – a katasztrófavédelemnek, a katasztrófavédelmi területi versenyen minden évben az élbolyban végez iskolánk csapata. Három éve másodikok, tavaly és idén elsők lettek, a megyei versenyen pedig hatodik helyen végeztek. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás felelőssége és kötelezettsége a törvényben is megjelenik, azonban fontos, hogy ezen a ponton néhány gondolatot szenteljünk a „többségnek”, az „átlagos” tanulóknak, az osztályközösségeknek is. A társadalmi változások következtében a „mai” iskolások teljesen másként viselkednek, mint húsz vagy akár tíz évvel ezelőtti társaik. Képességekben nem kevesebbek, mint elődeik, s jól terhelhetőek. Kíváncsiak, türelmetlenek, erős egyéniségűek, a szabadságukkal élni kívánnak, s mindenben önmaguk akarnak részt venni. A hallgatást, a néma figyelmet, a kényszert rosszul tűrik. Sokfelől érik őket ingerek, szelektálatlan információk a világról, de rendszerezni nem tudják őket. Sokfelé tudnak egyszerre figyelni, de figyelmük sokszor felszínes. Azokkal a módszerekkel, amelyekkel 10-20 évvel ezelőtt sikeresen oktathattunk, ma már nem tudunk célt érni. Mit tehetünk?  

      

Újra kell gondolnunk a pedagógus és az iskola szerepét. A gyerekek tanulás iránti motiváltsága csökkent, egyes osztályokban nem eléggé értékes a tudás. A legnagyobb feladatnak időnként a gyerekek motiválása bizonyul. Folyamatos megújulásra kényszerülünk. Olyan módszereket, munkaformákat kell a régi gyakorlatba csempésznünk, amelyekkel jobban bevonhatók a gyerekek a tanulásba. Tevékenykedtetnünk kell őket. Önálló ismeretszerzésüket meg kell szerveznünk. Meg kell őket tanítanunk tanulni. Az órákat változatossá, szemléletesebbé kell tennünk. Több egyéni és társas feladatot kell kapniuk. Differenciálnunk kell, kompetenciáikat személyre szabottan kell fejlesztenünk. A nevelést hangsúlyozottabbá kell tennünk. Tanítani csak a nevelt gyermeket lehet. 18


Bozóki Marianna

Természetesen az újragondolás folyamatos. Külső kényszer és belső igény is egyszerre. Nagyon nehéz változtatnunk, a társadalmi változás által generált problémákra adekvát választ adnunk, de mint a pedagógusok képzése-továbbképzése is mutatja, a legtöbb helyzetben sikerül hatékony megoldást találnunk. A tanulók társas kapcsolatait tekintve megfigyelhető, hogy értékrendjük – tükrözve a külső hatásokat – eltorzult, kevésbé toleránsak, viselkedésükben az agresszivitás van jelen. Ez is indokolja a nevelés, a szemléletformálás előtérbe helyezését.

5.3.

A szülői kör

A gyerekek a szülők munkahelyi és egyéb elfoglaltságai miatt sokat vannak egyedül, felügyelet nélkül vagy jobb esetben valamilyen plusz szakkörön. Bár azt gondolom, hogy Visegrádon az átlagosnál jobb a helyzet, mi is érezzük, a családok nevelő hatása erősen csökken. A családok sok esetben kényszerpályán mozognak. Általános esetben jelentősen többet vannak velünk az iskolában a gyerekek, mint szüleikkel. Éppen ezért is fontos, hogy nevelési elveinket pontosan és egységesen fogalmazzuk meg. Mint ahogyan az is fontos, hogy a szülő érezze, a gyermek nevelésének felelőssége és lehetősége továbbra is az övé. De ebben a tevékenységében az iskola, a nevelőtestület a legmeghatározóbb partnere. A gyerek érdekében jó partnereknek kell lennünk, tisztelve egymást, tekintettel egymás lehetőségeire és nehézségeire. A szülők egy-két évtizeddel ezelőtt más szempontok alapján választottak iskolát gyermekeiknek, mint ma. A legszerencsésebb eset azonban még ma is az, ha a gyermek a lakóhelye szerint illetékes iskolába jár. Látjuk azonban, hogy sok esetben más szempontok felülírják a lakóhely szerinti választást. Ezt mutatja az is, hogy a mi iskolánkban is az iskola 20 %-át a körzethátunkon kívülről bejárók teszik ki. Vannak, akik tanító nénit választanak, másokat az iskola épületének jellege, technikai felszereltsége, esetleg a választható lehetőségek mennyisége, minősége befolyásol. Az információk beszerzése is nagyon különböző: nyílt nap, szülői értekezlet, személyes ismeretség, honlap, televízió, újságok, intézményi dokumentumok alapján döntenek leginkább. Tapasztalataink alapján elmondható, hogy a visegrádi iskola megfelelő a visegrádi szülők számára, hiszen alig van gyermek, akit máshová íratnak be, s hozzánk minden évben érkeznek a beiskolázási körzeten kívülről gyermekek. Az iskola a szülők körében biztonsága, sokszínűsége, jó hírű pedagógusai, magas színvonalú oktató-nevelő munkája miatt vonzó elsősorban. Amikor az iskolába érkeztem, fontosnak tartottam az alacsony hatékonysággal működő szülői szervezet megújítását. Nagyon hasznos lépés volt. A szervezet tagjaként sok szülő segíti mára már rendszeresen iskolánkat céljai elérésében, s az első itt töltött tanévem végére életre

19


Bozóki Marianna

hívott Áprily Iskoláért Alapítvánnyal együttműködve a szülői szervezet számtalan kezdeményezés motorjává vált, s eszmei és anyagi téren is gyarapította iskolánk javait. Fontosnak tartom azt is, hogy a szervezet tagjaiban nagy az együttműködési készség a nevelőtestület irányába. Önállóan, ugyanakkor a tantestület véleményét minden iskolát érintő ügyben kikérve végzik tevékenységüket. Minden ülésüknek meghívott tagja vagyok.

5.4.

A nevelőtestület

Nevelőtestületünk jól képzett, a szakos ellátottság 97 %-os (egy műszaki tanárunk szerzi meg ebben a tanévben az előírt képzettséget másoddiplomaként). 38 pedagógus dolgozik jelenleg intézményünkben, 25 fő teljes foglalkoztatásban, főállásban, 12-en pedig részmunkaidőben, a részmunkaidősök közül 7-en főállású foglalkoztatottként. A részmunkaidősök közül két kollégát és a teljes foglalkoztatásban lévő kollégák közül pedig egyet határozott időre szóló kinevezéssel alkalmazunk. Az általános iskolában egy óraadó tanárunk van. Az átlagéletkor 46 év. A férfi kollégák aránya 18 %. A tanári kar 29 %-a (11 fő) rendelkezik egyetemi végzettséggel, s mesterszakos diplomájának megszerzését egy kolléga jelenleg végzi. 26 kollégának – a tantestület 68 %ának (!) – van legalább két diplomája. A szakvizsgázott pedagógusok száma 5 (13 %), jelenleg szakvizsgáját szerzi egy fő. A felsorolt adatok magukért beszélnek. A több diplomával, szakvizsgával rendelkező és egyetemi végzettségű kollégák száma az utóbbi időben erőteljesen nőtt (új felvétel, másoddiplomás képzés). Az utóbbi öt évben a tantestületben ketten szereztek szakvizsgát, egy kolléga jelenleg folytatja ilyen irányú tanulmányait, három fő mesterfokú diplomát szerzett, egy főnél folyamatban van az egyetemi szintű végzettség megszerzése. A továbbképzési keretet minden évben többszörösen meghaladó volt az önmagukat szervezett keretek között képezni vágyó kollégák száma. Nagyon nehéz volt évről évre dönteni a keret felhasználásáról. Igyekeztünk minden továbbtanulónak valamennyi segítséget nyújtani önköltséges másoddiplomájához, szakvizsgájához. S emellett kollégáim – ha nem volt rá támogatási keret, akkor – önerőből végeztek tanfolyamokat is, érdeklődésüknek illetve szakirányuknak megfelelően. Tantestületünk – mint az előző adatokból is látható – motivált a tanulásra, önképzésre, továbbfejlődésre. Két alkalommal szerveztünk tantestületi továbbképzést kihelyezett helyszínen. Az egyik esetben az újpesti Karinthy Frigyes Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában jártunk, ahol a két tannyelvű oktatás sikereit, a kooperatív technikák és a digitális eszközök magas szintű alkalmazását figyelhettük meg. A kollégák széles körben használták fel a látottakat. A közelmúltban pedig a hejőkeresztúri iskolakísérletet tanulmányoztuk, amelyet hátrányos helyzetű iskolások körében sikeresen alkalmaznak. A motiváció, az elfogadás és a csoportos 20


Bozóki Marianna

tanulás fontosságát hangsúlyozzák. Az együttes tanulást szívesen alkalmaznám a jövőben is a tantestület megfogalmazott igényei alapján. Hatékony. Tanulságos. Minden szempontból heterogén összetételű a tantestületünk. A nagy tapasztalattal rendelkező pedagógusok mellett ott dolgoznak a pályájuk elején tartó, új szellemiséget hozó kollégák. Egymás értékeit kiegészítik, tapasztalataikat, ismereteiket átadják. Fontosnak tartom, hogy a nagy tekintélynek és tiszteletnek örvendő kollégák átadhassák azt a tudást és szemléletet, amely személyüket éppen úgy megbecsültté tette az iskola használói előtt, mint iskolánkat. S ugyanilyen fontos mindannyiunk számára a friss diplomával közénk kerülő kollégák korszerű ismereteinek közkinccsé tétele is.

5.5.

Az intézmény működésének infrastrukturális alapjai

5.5.1. Az épületegyüttes

A székhelyintézmény épületegyüttesének egy része kulturális érték, országos védettségű műemlék (a középkori főépület) más része mint építészeti alkotás került védelem alá (a Makovecz Imre tervei alapján épült Magyar László Tornacsarnok). A kisépület helyi védett. Tiszteljük a reánk hagyott értéket, azonban az oktatási - nevelési feladat ellátására három épület jelenlegi állapotában sajnos alkalmatlan. Mindhárom épület általánosan rossz állapotban van. Az utóbbi két évtizedben – ha leszámítjuk a főépület tetőszerkezetének felújítását – átfogó felújítás benne nem volt. A főépület – amelyben a felső tagozat, az irodák, a technika- és számítástechnika-terem valamint a könyvtár kapott helyet – szűkös, falai vizesek, alapvető helyiségek (mint pl. tanulói mosdó) hiányoznak belőle. A kisépület – amelyben az alsó tagozat és a tanulói mosdók vannak – rossz tájolású, kis alapterületűek az osztálytermei, a mosdók nem jól szellőznek, zsúfolt. A tornacsarnok tartószerkezete, hőszigetelése, fűtési és vízvezeték-rendszere, világítása tönkrement, szertára kicsi, lelátójának nagy részéről nem lehet lelátni, külső lépcsőlejárójának tetőszerkezete balesetveszélyes. Nincsen elég osztálytermünk, szaktantermünk, egyáltalán nincsenek fedett közösségi tereink, aulánk, orvosi szobánk, kevés a hely az irodákban, a zeneiskola helyhiány miatt szinte teljesen kiszorult termeinkből. Nincsen szertárunk, hangszertárunk, fejlesztőszobánk, megfelelő méretű és felszereltségű könyvtárunk. Az étkező az intézménytől kb. 400 méterre helyezkedik el. Összességében elmondható, hogy jelenlegi iskolánk nehezen, sok lemondással és súlyos kompromisszumokkal élhető. A felsős hittant a római katolikus plébánián, a zeneoktatást pedig jelentős részben a művelődési házban és egy magánházban (önkormányzati bérlemény) tartjuk. Az erkölcstan a tornacsarnok sarkába szorult. Az iskola udvara kicsi. Öt évvel ezelőtt, amikor ide érkeztem, egyetlen homokozó volt az összes kültéri játékunk. Fontos feladatomnak tartottam, hogy a szűkös udvaron a gyerekek más alternatívát is kapjanak a kikapcsolódásra, mint amivel addig rendelkeztek. Egy segítőkész édesapa személyében jelentős építész segítséget kaptam a kitűzött cél megvalósításához, s a közel 600 forintot, amelybe a játszóvár került, szinte közadakozásból 21


Bozóki Marianna

valamint a szülői szervezet és a diákság által megtermelt forintokból fizettük ki. Az alapozást és az ütéstompító közeg kialakítását az önkormányzat költségvetéséből a műszaki csoport végezte. Az idei tanév elején az udvar használhatósága tovább növekedett. Az önkormányzat – az iskolavezetés, az Áprily Iskoláért Alapítvány és az önkormányzat közös munkájával kidolgozott és sikertelen Várépítő pályázat után – saját erőből burkolta le az udvar ez ideig sáros-poros részét, s bontotta le az életveszélyes kerékpártárolót. Az udvarrész és a sportpálya közé védőpalánk került, megakadályozván a balesetveszélyes helyzeteket, s elősegítve a két terület egymástól független használatát. 5.5.2. Felszerelések Iskolánk bútorzata, felszerelése sem mondható korszerűnek. Emellett nagy vonalakban tekintve mindenünk megvan, ami kell. Csak ez a „minden” nem ad lehetőségeket. Mint ahogyan a minimális és optimális szintű tudással rendelkező tanulóknak is mások a lehetőségei (hogy iskolai példánál maradjak), ugyanez vonatkozik például a felszerelésbeli adottságokra is. Kollégáimat nem a módszertani szegénység tartja vissza a modern tanulásszervezési módszerek, munkaformák alkalmazásától, hanem a tantermekben lévő súlyos helyhiány, az összecsavarozott, régi, mozdíthatatlan padok, a hiányos eszközpark. Öt évvel ezelőtt kiemelkedően fontos feladatomnak tartottam, hogy az alsó tagozat hevenyészett, máshol már leselejtezett bútorait az osztályokból eltávolítsam, s helyükre olcsón esztétikusat szerezzek. Ebben az önkormányzat műszaki csoportjának tagjai voltak segítségemre. Együtt terveztük a szekrénysorokat, polcokat, tanári asztalokat, öltözőpadokat, fogas rendszereket. Folyamatos konzultáció mellett a csoport tagjai gyártották és szállították az új bútorokat a téli hónapok alatt először az alsósok számára, majd pedig a főépület termeibe készítették folyamatosan az újabb szekrénysorok a képzőművészeti kellékek, a néptáncos viseletek, a tisztítószerek és egyéb eszközök számára valamint újították meg a melegítőkonyha asztalait – három éven keresztül tartó munkával. Ugyanígy történt a tornacsarnok női öltözőjének teljes felújítása, az osztálytermek padlócsiszolása is – belső erők felhasználásával, közös tervezéssel, összehangoltan, a lehető legnagyobb költséghatékonysággal. Elmondhatom, hogy az önkormányzat minden átgondolt, megtervezett kérésünket támogatta, a műszaki csoport pedig megvalósította – bár néha már én is azt gondoltam, hogy a lehetetlent kérem. Két éve jelentős átalakításba fogtunk. A főépületben az irodák cseréjével és az egyik helység kettéválasztásával létrejöhetett egy különálló igazgatói és egy helyettesi iroda. Hihetetlennek tűnik, hogy eddig egyáltalán nem is volt olyan helyisége (igazgatói irodája) az iskolának, ahol négyszemközti beszélgetéseket lehetett volna folytatni tanulóval, szülővel, kollégával, hivatalos ügyekben érkező vendégekkel. Az iroda bútorozását részben magánadományokból, felajánlásokból, másrészt az önkormányzat szűkös forrásainak felhasználásával és a műszaki csoport kivitelező munkájával oldottuk meg. Később az 22


Bozóki Marianna

adatvédelem és egyéb értékek védelme miatt megtörtént az irodák külső ajtóval történő leválasztása is, amelyhez szintén kaptunk szponzorációt a gyártó (szülő) részéről. Az öt év alatt sikerült lecserélni az egyik felsős osztály bútorait, s megújítani a könyvtár bútorzatát (esztétikus asztalok, székek, kiegészítők). A tornaterem rossz állapotban lévő tornaszőnyegeit és balesetveszélyes tornapadjait, szekrényeit, zsámolyait szintén összefogással, az Áprily Alapítvány pénzügyi felajánlásával és két helyi vállalkozó (szülő és nagyszülő) munkafelajánlásával sikerült megmentenünk. A számítástechnika teremben folyamatosan újítjuk fel a számítógépeket, s a korszerűtlen régi monitorok teljesen lecserélődtek, ebben a folyamatos tevékenységben nagyszerű és nélkülözhetetlen partnerünk az informatikus rendszergazdánk. Új táblákat szereztünk be, régit újítottunk fel (sajnos, nem túl eredményesen), s (költségvetési keret hiányában) adományból használhatóra cseréltünk egy használhatatlan táblát a Szent György Lovagrend segítségével. Az eltelt időszakra visszatekintve ki kell emelnem, hogy a helyiségek megújításában és mindennemű javításban, felújításban, beszerzésben és szállításban számíthattam az önkormányzat műszaki osztályának mindenkori vezetőjére és szakapparátusára. Segítőkészségük és szakértelmük nélkül sokkal kevesebb fejlesztést sikerült volna elérni. Az iskola ügyének – és indítványaimnak – mindenkor támogatója volt mindhárom visegrádi képviselőtestület, amellyel a három és fél év alatt együtt dolgozhattam. Sajnálom, hogy éppen abban az időszakban érkeztem a városba, amikor az pénzügyileg a legválságosabb időszakát élte. S a haladást tovább nehezítette a vezetőváltások környékén tapasztalható megtorpanás. Ennek ellenére állítható, hogy ezekben az években az iskola belső megjelenése erőteljesen megváltozott. 5.5.3. Kisoroszi tagintézmény feltételrendszere

Kisorosziban sem volt kielégítő a helyzet vezetői ciklusom elején. Az iskola sem kívül sem pedig belül nem volt esztétikus, bár funkcióját betöltötte. Két évvel ezelőtt azonban a kisoroszi képviselő-testület úgy döntött, hogy teljes körű felújítást végez az iskola belső tereiben. A felújítás nemcsak a falakat, nyílászárókat, padlózatot, mellékhelyiséget jelentette, hanem a bútorok cseréjét is. Jelenleg a tagiskola esztétikus, rendezett. Udvara tágas, füves. Hiányossága, hogy a játszótéri eszközei bevizsgálatlanok, egyelőre engedélyt nem kaptunk a felülvizsgálatra (ez vonatkozik a visegrádi iskolarész játszóterének újbóli felülvizsgálatára is), bár a döntés előkészítése részünkről megtörtént. A tagintézmény öt évvel ezelőtt névlegesen rendelkezett számítógépekkel, de rendszergazdánk felülvizsgálta az eszközparkot, s mivel használhatatlan és javíthatatlan volt minden gép, az önkormányzattal elszállíttattuk. Jelenleg egy használható számítógép van az intézményben, amihez nyomtató és fax kapcsolódik.

23


Bozóki Marianna

5.5.3. A zeneiskola feltételrendszere

Alapfokú művészeti iskolánk mostoha körülmények között működik. A személyi feltételei adottak, hat zenetanár – közöttük három főfoglalkozású, teljes állású és három részfoglalkozású kolléga – dolgozik benne. Súlyos problémát jelent viszont, hogy helyhiány miatt működése szinte teljesen kiszorul az iskola épületéből. További gondot jelent, hogy a hangszerek minősége és mennyisége sem megfelelő. A közeljövőben ezekre a problémákra feltétlenül megoldást kell találni, mert máskülönben a zeneiskola működése teljesen ellehetetlenül. Az egyeztetések folynak, s Visegrádon azt tapasztaltam, hogy nincsen lehetetlen feladat. Lehet, hogy miközben a térségben egyre épülnek, bővülnek az iskolák, s százmilliós beruházások valósulnak meg, kicsit furcsán hat intézményünk apró lépéseinek bemutatása. Nekünk ezek az aprócska lépések azonban sok esetben a túlélést jelentették. S számomra tanulsággal is szolgáltak ezek a sok szervezést igénylő, másnak talán kis hasznot mutató megvalósulások: ha az ember igazán akarja, mindig talál jószándékú embereket, szervezeteket a közelében, akik segítenek céljai elérésében.

6. A fejlesztés irányai – vezetői program „ A vezetés cselekvést jelent, nem pozíciót” Donald H. McGannon Öt évvel ezelőtt még nem tudtam, hogy az út, amin elindulok, ilyen kanyargós és kaptatókkal teli lesz. Az új oktatási rendszer és szerkezet mára nagyrészt kialakult, miközben az intézmény igyekezett mindennapjait az eddigi módon élni. Jelenlegi vezetői programom jelentős részben a megkezdett munka folytatását jelenti, hiszen öt év alatt meglátásom szerint egy intézmény folyamatait csak elindítani lehet, lezárni nem – főleg ilyen nagy változásokkal teli időszakban.

6.1.

A program általános elemei

Iskolánk helyzete a változások ellenére is stabil, s törekednünk kell az eredményeink megőrzésére, ami nem kisebb feladat, mint az eredmények elérése. Az intézmények között komoly versenyhelyzet alakult ki. Bár az iskolák normatív alapú finanszírozása megszűnt – a létszám tehát már nem bevételt és fennmaradást meghatározó szempont – mégis fontos, hogy az iskola presztízse megmaradjon. Jó iskolát csak úgy lehet csinálni, ha a jó képességű gyermekek sem vándorolnak el hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba. A statisztikai adatok szerint a környékbeli iskolák felső tagozatai jelentős mértékben megfogyatkoznak, hiszen a gimnáziumok között igen nagy a választék, s mivel kevés a gyermek (demográfiai hullámvölgy) egyre alacsonyabb pontszámmal (és egyre kisebb tudással) lehet bejutni egyes intézményekbe. Bár a mi iskolánkból is mennek el hat- és 24


Bozóki Marianna

nyolcosztályos gimnáziumokba gyermekek évről évre, mégis elmondható, hogy az iskolaváltók aránya nem nőtt, maximum 10-15 % távozik, s általában hatosztályos gimnáziumba. Örülünk annak, hogy olyan jó képességű tanulók is maradtak itt az elmúlt években, akiknek testvérei annak idején hatosztályos gimnáziumokban tanultak tovább. A csábítás pedig nagy, hiszen két iskolaváros – Szentendre és Esztergom – között félúton helyezkedik el Visegrád. A különös közzétételi lista elemei között minden intézménynek közzé kell tennie a központi mérések eredményeit, a lemorzsolódási mutatót stb. A szülők egyre nagyobb számban szereznek információkat az iskolai honlapokról. Az iskolák tehát egységes szempontsor szerint összehasonlíthatók. Már a helyzetelemzésben bemutattam iskolánk eredményeit – kivéve a rendkívül alacsony lemorzsolódási mutatót –, amelyeknek közlése számunkra mindenképpen versenyelőnyt jelent. Ezeket az eredményeket nem lehet egyik napról a másikra elérni. Kollégáimnak folyamatos fejlesztő, elemző tevékenysége és kitartó munkája van abban, hogy eredményeinket meg tudtuk őrizni, s időről időre javítani is tudunk rajtuk. A Szentendrei Tankerület mérési átlaga országos viszonylatban kiemelkedőnek számít, s a mi intézményünk a mérési eredményeket tekintve (is) a térség egyik legerősebb iskolája. Iskolánk tanulói néhány éve még nagyobb részben szakközépiskolai osztályokban folytatták tanulmányikat. Három éve azonban a tanulók többsége gimnáziumi osztályokba jelentkezik, és megbízható tudásának következtében felvételt is nyer (tanulóink 90 %-t az első helyen megjelölt intézménybe veszik fel.) Az idei évi jelentkezési adatok is a gimnáziumi továbbtanulás többségét jelzik előre, bár a végeredményt még nem ismerjük teljesen.

15

Továbbtanulási mutatók Gimnázium

10

Szakközépiskola Szakiskola

5

Egyéb

0 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013

Ahhoz, hogy eredményeinket a jövőben is megőrizhessük,   

továbbra is fejlesztenünk kell módszertani kultúránkat, igénybe kell vennünk az egymástól való tanulás lehetőségét, „piacképes” tudást kell közvetítenünk,

25


  

Bozóki Marianna

személyiségközpontú nevelésre kell törekednünk, miközben a közösségek értékeit is meg kell őriznünk, tovább kell fejlesztenünk technikai felszereltségünket (IKT eszközök, egyéb szemléltető anyagok, segédletek stb.), kommunikációs és konfliktusmegoldó képességünket minden irányban (gyermekek, szülők, tantestület) fejlesztenünk kell.

A hatékony működés érdekében meg kell találnunk a legoptimálisabb együttműködés lehetőségét a tanulók, a szülői ház és az iskola között, hogy: 





a gyerekek biztonságban, jól érezzék nálunk magukat, és tudják, hogy iskolájuk elismert intézmény, ahonnan kilépve megfelelő alapokkal indulhatnak a középfokú iskolák felé; a szülők lássák, hogy ez a megfelelő intézmény gyermekük oktatására – nevelésére, ahol a gyermekek érdekében kölcsönös tiszteletben dolgozik a szülő és a pedagógus; a pedagógusoknak érezniük kell, hogy megbecsült munkát végeznek, hogy az iskola eredményessége az ő munkájuk eredménye.

Iskolánkban – mint a helyzetelemzésben leírtam – a gyerekek közel háromnegyede két nyelvet tanul, ami nagy leterheltséget jelent egyes tanulóknak. Véleményem szerint a nyelvoktatás terén akkor léphetnénk még előbbre, ha felső tagozaton a gyengébb (elégséges, közepes) eredményű tanulók esetében javasolnánk, hogy csak egy nyelvet tanuljanak. Nem lehet cél az, hogy két nyelvet ne tanuljanak meg. Foglalkozzanak eggyel, s jussanak azzal használhatóbb szintre. Várható eredmény:      

a gyengébb eredményű tanulók nyelvi terhei csökkennek, felszabadulhat elegendő idejük ahhoz, hogy más tantárgyból bővebb ismereteket szerezzenek, kevesebb lehet az alulmotiváltságból (nemtudásból) eredő rendbontás, alacsonyabb csoportlétszámok mellett a többiek is jobban haladhatnak, egységesebb lehet a csoport összetétele, a motivált tanulók magasabb eredményeket érhetnek el – esetleg nyelvvizsga felé is haladhatnak, ennek pedagógus feltételei adottak.

Fontosnak tartom, hogy további IKT eszközöket szerezzünk be. Jelenleg egy digitális táblánk van. Az Áprily Iskoláért Alapítvány az elmúlt évben három darab projektort és hozzájuk tartozó vetítővásznak vásárolt, s azt használatunkra bocsájtotta. Az önkormányzat és az alapítvány pénzügyi forrásaiból egy vezetői laptopot is sikerült beszerezni, így egy újabb laptopot lehetett a projektorok mellé állítani. Egyre nagyobb azonban az IKT eszközök használatára az igény, s szeretném, ha a következő években valamennyi osztályt – és a tagintézményt is – elláthatnánk a legfontosabb eszközökkel. Bízom abban, hogy nemcsak a támogatóink adományaira számíthatunk, hanem a fenntartó is támogatni tudja fejlesztésünket, 26


Bozóki Marianna

hiszen ezek ma már nem luxuscikknek számítanak, s nálunk az eszközöket használni tudó és akaró személyi feltételek is adottak. Három éve például iskolánk matematikatanára és egyik némettanára a térség pedagógusainak tartott nyílt napot és konzultációt, amelyre szinte minden térségbeli iskolából eljöttek a kollégák. Az idei évben kollégám a nevelőtestület tagjainak tartott többórás interaktív foglalkozást az IKT eszközök használatával kapcsolatosan – bár a Sulinet az együtt haladást lehetetlenné tette, majd a tanulást több gépnél meghiúsította. Fontos lenne tehát a közeljövőben elérni azt az eddig már többször megcélzott állapotot, hogy az iskolának megfelelő internet vételi lehetősége legyen. Számítógépparkunk is elöregedett, a megújulást várja, a mindennapos odafigyelés eredményeként korától eltérő szinten üzemel. Amennyiben sikerülne az eszközpark fejlesztése, a teljes tantestület eszközhasználatának differenciált fejlesztése is hasznos volna kihelyezett továbbképzés keretein belül. A nyelvoktatáshoz az ének-zenei és a néptáncos neveléshez is kiemelten szükséges megfelelő hangtechnikai eszközök beszerzése. Ezen a téren is nagyot léptünk előre, hiszen az idei évben négy hangzóanyag-játszót sikerült beszerezni képviselői felajánlásból, alapítványi támogatásból. A következő évek folyamán szeretném elérni, hogy minden osztályban legyen helyben tárolt lejátszó eszköz. Ettől sajnos még messze vagyunk. Mint ahogyan azt már leírtam, az osztálytermek szűkösek, s a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a tanulói padok nem megfelelőek. Ideális lenne – és mindenképpen költségvetésben kívánom tervezni, hogy 1-2 évente egy osztályt jól használható, egészséges tanulói asztalokkal, székekkel lássunk el. Két felső tagozatos osztályban nem halogatható tovább a táblák cseréje – vagy szakember általi felújítása – sem, hiszen ezekben az osztályokban a tanítás legalapvetőbb feltételei sem biztosítottak. A zeneiskola fejlesztése gyakorlatilag a megalakulás óta nem történt meg. Évről évre csak a kisebb javításokra és a zongora hangolására és a szállítás kifizetésére volt lehetőség. Az idei tanévben az alapítványunk kuratóriumával és az önkormányzati testülettel való egyeztetés után sikerült egyrészt egy használaton kívüli hangversenyzongorát két pianínóra és egy szaxofonra cserélni, s ezen kívül egy trombitát és egy klarinétot beszerezni. Ez rendkívül nagy előrelépésnek számít, de további hangszerek beszerzésére is szükség van, s a meglévő hangszerek generálozása sem maradhat el. Ezt egyébként fenntartói feladatnak tartom, s remélem, hogy az új költségvetés lehetőséget ad arra, hogy hangszereink megfelelőbben szolgálják a zenei nevelést. Fontosnak számomra, hogy az a környezet, amely minket körülvesz, igényes, kulturált, nevelő hatású legyen. A bútoraink lecserélésekor, az irodák átalakításakor, az eszközfelújítások idején, a játszótér és udvar átalakításakor sem csak praktikus szempontok vezéreltek, hanem barátságosabbá, esztétikusabbá is kívántam alakítani az iskola tereit. A bútorok, kárpitok, növények, az előtérbe helyezett kanapé is ennek megfelelően került helyére. Az igényesség és esztétikum nem csak pénz kérdése. 27


Bozóki Marianna

Van viszont olyan problémánk, ami – sajnos – szinte kizárólagosan pénz kérdése. Már többször érintettem az intézményünk hatékony, funkcionális működését alapvetően akadályozó súlyos helyhiányt. A település építész polgármesterével és a képviselőtestületekkel is többször voltunk kénytelenek érinteni ezt a kérdést. 2013 őszén a jelenlegi képviselőtestület kidolgozta a városközpont bővítésének egy lehetséges variációját, amely pénzhiány miatt ez ideig nem valósulhatott meg, s kidolgozták az iskola bővítésének módját, az épületek funkciónak és a kötelező eszköz- és felszerelésjegyzéknek való megfeleltetését is. Igyekeztem a tervezőmunkát elősegíteni a szakmai és épülethasználói szempontok megfogalmazásával. Az idei év elején az EMMI főosztályvezetőjének megkeresésére is tájékoztatást nyújtottam az épületegyüttes bővítésével kapcsolatban, s ezzel egyidőben a KLIK is adatgyűjtést végzett az iskolák állapotfelmérésének kapcsán, ahol szintén megfogalmaztuk az intézménybővítés szükségességét. Minden lehetséges fórumon – szóban és írásban egyaránt – elindult az önkormányzat és az iskola is, hogy az intézményrendszer bővítésének, felújításának szükségességét hangsúlyozhassuk. Együttes tevékenységünk ráirányította a fenntartó figyelmét is problémánk súlyosságára és összetettségére: jelenleg folyik az intézmény felmérése az iskola bővítésének lehetőségeivel kapcsolatosan. A KLIK központi költségvetésében hozzávetőlegesen 52 millió forintot terveztek a visegrádi iskola négy osztályteremmel való bővítésére. A probléma azonban ennél összetettebb, hiszen nemcsak tantermeknek, hanem egyéb kiegészítő helyiségeknek is szűkében vagyunk. A helyzet megoldását nehezíti az is, hogy az intézmény egy részben feltárt középkori temető felett helyezkedik el. S ehhez csatlakozik még az a probléma is, hogy az iskolai telek területéhez képest már jelenleg is túlépítettnek számít. Jelenlegi tudásunk alapján lehetséges, hogy átmenetileg más helyszínen célszerű a bővítés lehetőségét keresni. A helyhiány intézményünk esetében abban is megnyilvánul, hogy a tanulóknak nincsen lehetőségük a helybeni ebédelésre, hanem a kb. 400 méterre lévő napközis konyha mellett működő ebédlőbe járnak étkezni. Ez nagyon sok időt von el a gyerekek amúgy is szűkös idejéből. Bár az ebédlő iskolához közelebbre hozását nem lehetett megoldani, mégis a gyerekek komfortérzete növekedett, hiszen az önkormányzat – magánszemélyek és vállalkozások bevonásával – az idei évben felújította és részben lecserélte az étkező bútorzatát. Ennek nemcsak az volt az oka, hogy a régi székek elhasználódtak, veszélyessé váltak, hanem az is, hogy a számítások jelezték, az új székekkel és felújított asztalokkal a tér használata kedvezőbbé válik, s ez lehetővé teszi, hogy egy időben jelentősen több gyermek használhassa az ebédlőt. Az átszervezés következtében az étkezési beosztások átdolgozásával sikerült – a pedagógusok többletmunkájával – a gyerekek számára időtakarékosan szerveznünk az étkezést. Köszönet az önkormányzatnak, hogy a tervezést szinte a legvégsőkig a pedagógiai szempontok szem előtt tartásával, a véleményem kérésével végezte. Az idei évtől a gyerek órarendjét átdolgoztuk, s mivel az ebédelésre jutó idő az egyre növekvő gyermeklétszám miatt cselekvést követelt, az első és második osztály a negyedik óra után ebédel, majd rövid pihenő után folytatják a tanulmányi munkát. Mivel az idei évben kísérleti jelleggel – de részletesen előkészítve – történt, és a tapasztalatok pozitívak voltak, a következő évtől is szeretnénk ezt a rendszert megőrizni. Igazán jó megoldás persze az lenne, 28


Bozóki Marianna

ha helyben volna lehetőség az étkeztetésre, de erre jelenleg sajnos nem sok esélyt látok. A középtávú tervek között azonban ezt a megoldandó problémát is mindenképpen számon kell tartani. Az ebédelés kapcsán Kisorosziban is vetődtek fel problémák. Ott a nem az ebédelés maga, hanem az étkezés adminisztrációja és a díjfizetés módja nem működik helyesen. A település polgármesterével egyeztettem a problémával kapcsolatosan, s remélhetőleg a következő tanév már zökkenőmentesen indulhat. A sportcsarnok ügyében sajnos kis mozgástere van az intézményvezetőnek. A sportcsarnok felújítását nem sokáig lehet már halogatni, hiszen minden elemében javításra szorul, egyes elemeit tekintve életveszélyes. Az önkormányzat keresi a lehetőséget a helyzet megoldására, de egyelőre nem körvonalazódott lehetőség a változtatásra. A mindennapos testnevelés óraszáma az idei évben tovább növekszik, ami gondjainkat is tovább növeli, hiszen várhatóan olyan testnevelésórákra is fel kell készülnünk, amelyet nem a csarnokban tartunk. Felvetettem ugyan, hogy a tornacsarnok megosztásával a helyzet könnyebbé válna, de a beavatkozás túl költségesnek – és így – megvalósíthatatlannak tűnik a jelen helyzetben. A zeneiskola ügyében felvettem a kapcsolatot a képviselő-testülettel. Felhívtam a figyelmüket arra, hogy a jövő tanévben több helyiség igénybe vételére lesz szükség. Jelen helyzetben az iskolabővítésben vagy a bérlések kibővítésével látom megoldhatónak a probléma megoldását. A cselló, trombita, gitár hangszeres órák teljesen, a zongora- és furulyaórák részben az intézményen kívül folynak. Csak klarinét- és szaxofonórákat tartja kollégám teljes mértékben az iskola épületében (a technikaterem satupadjai között). Raktárhelyzetünk hosszú idő óta rendezetlen. A közeljövőben szeretném az egyeztetést lefolytatni arra vonatkozólag, hogy a kazánház leválasztása megtörténjen, mert addig a tárolás teljesen kezelhetetlen, a szemléltető eszközök pedig megközelíthetetlenek, használhatatlanok. Ez irányban már történtek előzetes lépések. Égető szükség lenne hangszertárra is, hiszen értékes hangszerek tárolását kell folyamatosan lehetetlen körülmények között megoldanunk.

6.2.

A nevelőtestület az iskola szellemi bázisa

Az utóbbi időkben az egész pedagógus társadalomnak nagy szemléletváltásra volt szüksége. Körülöttünk az egész társadalom átalakult. A pedagógusnak sem jár már önmagától értetődően a tisztelet, mint a múltban. Elfogadásának, megbecsültségének alapja csakis saját, egyéni szakmai teljesítménye, emberi hozzáállása. A pedagógussal szemben elvárás az, hogy     

módszereit a tanulók eredményes és hatékony előrehaladása érdekében alakítsa ki, oktatás helyett tanulásra, annak megszervezésére helyezze a hangsúlyt, tudatosan biztosítson pozitív légkört a tanuláshoz, ismerje a korszerű, hatékony tanulásszervezési módszereket, kommunikációs kultúrája előzze meg a problémákat, segítse azok megoldását, 29


    

Bozóki Marianna

a konfliktusok megoldására (gyermek, szülő, kollégák) keresse a megoldást, képes legyen részt venni intézménye szakmai megújulásában, saját maga is képes legyen a folyamatos tanulásra, önképzésre, igényelje az állandó értékelést, visszajelzést, legyen képes a visszajelzések befogadására és gyakorlatába való beépítésére.

Az iskola minőségét leginkább meghatározó tényező a pedagógus. Ezért szükségszerű helyzetének, tevékenységének időről időre történő átgondolása. Véleményem szerint a mi tantestületünk jó pedagógiai adottságokkal rendelkező, gyermekközpontú kollégákból áll, akikkel sikerre vihető a pedagógiai és a vezetői program is. A tantestület gerincét azok a régi kollégák alkotják, akik évtizedek óta az intézményben végzik feladatukat. Ők azok, akik a régi tantestület szellemiségét őrzik, továbbadják annak ellenére, hogy körülöttük felgyorsult a világ, és sok új kolléga érkezett. Több új státusz is létesült a bővülő feladatok ellátására (könyvtáros, nyelvtanár, testnevelő, gyógypedagógus, napközis pedagógus, pedagógia asszisztens), s néhány kolléga hosszabb-rövidebb időre vagy véglegesen távozni kényszerült. A megnövekedett létszám miatt a stabilitás területén a következő évben sok teendőnk lesz, s ebben az iskolavezetés feladata kiemelt. A pedagógus életpályamodell ebben a tanévben indult, a pedagógus értékelési rendszer lehetőséget ad majd arra, hogy a kollégák külső értékelést is kapjanak, s ennek megfelelően a pedagógus előmeneteli rendszerben előre haladjanak. Az idei évben intézményünk valamennyi szakvizsgázott pedagógusa feltölti portfólióját a rendkívüli eljárás lehetőségeivel élve, s a normál eljárásba is bekapcsolódik egy kolléga – összesen tehát hatan (a teljes testület 16 %-a) kapcsolódtunk be az elsők között a minősítésbe. Belső értékelési rendszerünket is át kell dolgozzuk a következő tanévben, hogy hatékonyan segíthessük a kollégák fejlődését. Az idei évben felmérést végeztem arról, hogy mik azok az erények illetve gondok, problémák, amelyek a kollégáim szerint meghatározzák az iskolát, s amiknek nyomon követését feladatomnak kell tekintenem. A felméréshez SWOT-analízist használtam. A kollégák véleménye szerint leginkább támaszkodhatunk   

kiemelkedő pedagógus egyéniségeinkre, az intézmény biztonságos légkörére, jó eredményinkre, hírnevünkre.

A tantestület véleménye szerint problémát okoz   

a tantestületben érezhető széthúzás, a belső kommunikáció, adminisztrációs terheink.

Erősségeink a mindennapi életben végzett tudatos nevelő- oktató munkából fakadnak. 30


Bozóki Marianna

Gyengeségeink, úgy vélem, abból adódnak, hogy az utóbbi néhány változásokkal és nehézségekkel teli évet nem tudtuk minden pontján jól lekövetni, szétszabdalt életünkben nem sikerült az információkat minden irányba eljuttatni, a stabilitás megbomlott, a hagyományok átadása már nem tudott fennakadások nélkül megtörténni. Bizonyára nem tett jót az sem, hogy a munkaközösségekben és a művészeti iskolában is vezetőváltások történtek. A belső kommunikáció kétirányú utca, létrejöttéhez két ember kell, egyedül a vezetőnek vagy bármelyik kollégának elrontani nem lehet. Mindannyiunk közös felelőssége, hogy    

kimondjuk, ha valamilyen problémánk van, ne várjuk meg, hogy halmozódjanak nehézségeink annak mondjuk, akire a probléma tartozik, s úgy mondjuk, hogy a tolmácsolással ne okozzunk újabb sebeket.

A tanév zárását követően pontosan kell tisztáznunk, hogy hol történhettek hibák, s hogyan lehet azokat helyrehozni illetve az újakat megakadályozni. Ezt a megbeszélést egyénenként, kiscsoportban és közösen is kiemelten fontosnak tartom. A stratégiát a következő év kezdése előtt létre kell hozni. A pedagógiáról, az aktuálisan megoldandó helyzetekről nem gondolkozunk valamennyien egyformán, nem is gondolom, hogy szükséges, és azt sem gondolom, hogy lehetséges. Amit lehetségesnek gondolok, az az, hogy a következő – várhatóan nyugodtabb – időben valamennyien jobban megismerjük egymást (sokan lettünk), s elfogadjuk a tantestület sokszínűségét, s azt, hogy ha akarjuk, ha nem, a világ körülöttünk gyorsan változik, s nekünk új és újabb válaszokat kell adnunk a változás által indukált kérdésekre. Meg kell határoznunk azokat a sarokpontokat, amelyekhez mindannyiunknak ragaszkodnunk kell. Hogy értékként ne néhány jó tanár fogalmazódjon meg, hanem egy jó tantestület. Mint vezető, nyilván nem tudok megfelelni mindenkinek, ez nem is célom. Alapvető feladatomnak tekintem, hogy olyan munkahelyi légkört kialakításában segítsek, amelyben nyugodtan lehet dolgozni, amelyben mindenki önállóan, segítőkészen, kreatívan alkothat, akinek amúgy is ez a szándéka gyermekkel, szülővel, kollégával egyaránt.

6.3.

A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak

Az intézményi munka sikere nemcsak a pedagógusokon múlik. Az adminisztrációs tevékenységet iskolánkban egy iskolatitkár végzi, aki az átlagosnál nagyobb munkaterheléssel dolgozik. Lelkes, elkötelezett munkáján rendkívül sok múlik. Munkaterhelése és fizetése sajnos nem állnak arányban. Részmunkaidőben illetve megbízási díjjal két pedagógiai asszisztens végzi tevékenységét hosszabb ideje iskolánkban, s hozzájuk csatlakozott a téli közmunka program keretein belül egy teljes állásban foglalkoztatott pedagógiai asszisztens is. Bízom benne, hogy van esély mindhármuk munkáját megőrizni. Az intézmény karbantartó gondnoka és a technikai alkalmazottak (4 fő) munkakörüket túllépve is segítik vezetői munkámat, segítségükkel szükséges ahhoz, hogy az osztályok és az intézmény rendjét átvitt értelemben véve is fenntartsuk. 31


Bozóki Marianna

Azt gondolom, hogy munkatársaimmal kölcsönösen tiszteljük egymást, munkakapcsolatunk alapja nem a munkahelyi hierarchia.

6.4.

Pedagógiai feladataink

Nevelési és oktatási feladatainkat a kompetenciák fejlesztésén keresztül közelítem meg. A kulcskompetenciák fejlesztése kapcsán a fiatalok elsajátíthatják mindazt a tudás- és képességrendszert, aminek birtokában a folyton változó környezethez alkalmazkodni tudnak és a mindennapi életben valamint a munkaerőpiacon helyt tudnak állni. Az első PISA mérések sokkolták a közvéleményt, hiszen addig a nemzetközi versenyek tükrében oktatási rendszerünk jónak bizonyult. Amikor viszont az összes magyar 15 éves tanuló képességeit mérték, az derült ki, hogy fiataljaink egyáltalán nem olyan sokkal jobbak matematikából és természettudományokból, mint hittük. S ami ennél nagyobb baj, negyedükötödük egyáltalán nem is érti, amit olvas. Az derült ki, hogy tanulóink jóval az átlag alatt teljesítettek szövegértésből, s a tanultakat a diákok többsége nem tudja a hétköznapi problémák megoldásakor alkalmazni. 2002-től a PISA mérésekkel párhuzamosan elindult a kompetenciamérés is, amely a tanulók matematikai és szövegértési kompetenciáját vizsgálja az általános iskolában (4.), 6. és 8. évfolyamon. Iskolánkban elemző-értékelő tevékenység követi a méréseket, s három éve a hetedik osztályban, április közepén a kompetenciamérések eredményeit és eddigi tanulságait, következtetéseit a szülők és tanulók elé tárva indítjuk a felvételi időszakát. A találkozó a szülők és tanulók körében nagy érdeklődésre tart számot. Elmondhatjuk, hogy   

iskolánkban a két legalacsonyabb szinten már csak elvétve van tanuló, növekedés látható a jó és a nagyon jól teljesítők között, iskolánk rendszeresen az átlagon túl teljesítenek.

Iskolánkban a kulcspotenciák fejlesztése terén a következő célokat és feladatokat tartom fontosnak. 6.4.1. Anyanyelvi kommunikáció

Ez a kompetencia a születésünktől fogva fejlődik, s az iskolai élet során jut el a gyermek a beszéden túli, írott, olvasott világba. Meggyőződésem, hogy ennek a kompetenciának a fejlesztése a legkiemelkedőbb, a legalapvetőbb feladat. Sok gyerek problémája az, hogy nem tanult meg értőn olvasni (funkcionális analfabéta), tehát nem áll készen az ismeretek megszerzésére, rögzítésére. Az ismeretszerzés minőségét, hatékonyságát meghatározza az anyanyelvi képességek szintje, amelynek fejlesztése nemcsak a magyart tanító kollégák feladata. Az anyanyelvi kompetenciafejlesztés célja:  a tanulók megfelelő szókinccsel, kreatívan használják az anyanyelvet,  értsék meg az olvasott, írott szöveget, 32


Bozóki Marianna

 ismerjék a nyelv szerkezetét, funkcióját,  ismerjék fel a kommunikációs helyzeteket. A célok elérése érdekében  figyelembe kell vennünk a tanítás folyamán a kompetenciamérések eredményeit,  matematikai házi versenyhez hasonlóan célszerű bevezetni az anyanyelvi versenyt is,  nagyobb súlyt kell fektetnünk az olvasás megszerettetésére,  a könyvtárhasználati órákban rejlő lehetőségeket jobban ki kell használnunk,  irodalmi pályázatokon célszerű részt vennünk,  a drámapedagógia lehetőségeit javasolt kiterjesztenünk. Sikerkritérium:  mérések, felvételi átlagon felüli teljesítése,  szerepléseken, versenyeken való aktív és eredményes részvétel,  beindított háziverseny  tanulóink 70 %-a valamelyik könyvtárnak a tagja. 6.4.2. Idegen nyelvi kommunikáció

Ennek a kulcskompetenciának a fejlesztésében a német nemzetiségi nyelvoktatás (90%) és az angol mint idegen nyelv oktatása (80 % ) komoly szerepet játszik. A nyelveket beszélő ember nemcsak kapcsolatot teremteni képes, hanem más népek kultúráját megismerni. S érdemes azt is szem előtt tartani, hogy nyelvtudás nélkül nem lehet diplomát szerezni, és a munkavállalás lehetőségei is beszűkülnek. A nemzetiségi német nyelvet heti 6/5 órában első osztálytól, az angolt heti 3 órában tanulják 4. osztálytól a gyerekek iskolánkban. Az angol nyelvet Kisorosziban nem tudjuk biztosítani, ezért ötödik osztályban kollégám felzárkóztató foglalkozásokat tart azoknak a tanulóknak, akik ezt igénylik. Az idegen nyelvi kommunikációt támogatják a külföldi utazások (táborok), versenyek, amelyeket kollégáim a lehetőségeknek megfelelően lelkiismeretesen szerveznek. Fontosnak tartom az alsó tagozaton a német nemzetiségi tanítók alkalmazását, hiszen ennek a korosztálynak a nevelésére elsősorban ők vannak kiképezve. A nyelvet tanító pedagógusok munkájukat szoros együttműködésben végzik. Célunk:  gyermekeink merjenek és tudjanak életkoruknak megfelelően kommunikálni,  ne féljenek a nyelv használatától,  a legtehetségesebbeket készítsük fel nyelvvizsgára (ez német nyelvből reális cél),  ismerjék meg és tartsák tiszteletben más népek kultúráját, hagyományait – különösen a sváb hagyományokat és kultúrát. Feladatunk:  a kommunikáción alapuló oktatás,  az érdeklődés, a csoportbontások megőrzése,  sokszínű, változatos, a gyerekek tevékenységén alapuló óratervezés és szervezés,  a nyelvvizsgára felkészítés átgondolása, tervezése,  a nyelvhez kapcsolódó kultúra megismertetése. 33


Bozóki Marianna

Sikerkritérium:  a gyerekek tudnak és akarnak egymással is beszélgetni,  idegen nyelvi környezetben (kirándulás) kapcsolatot mernek/tudnak teremteni,  eredményesen szerepelnek a versenyeken,  beindul a nyelvvizsgára való felkészítés. 6.4.3. Matematikai kompetencia

A logikus gondolkozás alapja, megtanít az összefüggések meglátására. Fejlesztése tevékenység útján történik. Iskolánkban – kiemelt szerepe miatt – a heti három helyett négy órában tanítjuk. Lehetősége van differenciált képességfejlesztésen, felkészítőn részt vennie valamennyi tanulónak. Iskolánkban a matematikaoktatás eredményességét és tanítási módszergazdagságát tekintve is élen jár. A kompetenciamérések elemzését matematikatanár kollégám végzi. A tanórák szervezése és vezetése a korszerű oktatási módszerek figyelembevételével, az IKT alkalmazásával történik. Cél:   

számok, mértékek, alapműveletek ismerete, alkalmazása matematikai fogalmak, koncepciók megértése, az alapvető matematikai elvek alkalmazóképes használata az ismeretszerzésben a problémák megoldásában, a mindennapokban. Feladat:  a kompetenciamérés eredményeit figyelembe vevő tanítás,  a tantárgy iránti pozitív attitűd kialakítása,  a gyakorlatra épülő feladatok megoldása,  a matematikai modellek (képletek, modellek, grafikonok, táblázatok) gyakorlati alkalmazását segítő feladatok megoldása. Sikerkritérium:  kompetenciamérés és felvételi eredmény átlagos szinten felül tartása,  tehetséggondozás versenyeztetéssel. 6.4.4. Természettudományos és technikai kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy az ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatot találjunk a természet működésére. Megértsük az ember és a körülötte lévő természeti világ közötti összefüggéseket. Iskolánkban a természettudományos tárgyak általánosan kedveltek. A gyerekek tárgyi tudása jó, motiváltak a tanulásra, jól tudnak felvételizni. A tantárgyak oktatása nagy módszertani gazdagsággal történik az egyes tantárgyak keretein belül. Cél:  a természeti világ alapelveinek ismerete,  az ember által kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának ismerete,  mozgósítható tudás felhalmozása a természettudományok és műszaki ismeretek terén, amelyekkel munkájában és a mindennapi életben felmerülő problémákat meg tudja oldani. 34


Bozóki Marianna

Feladat:  A természettudományos tantárgyak tartalmának összehangolása  Környezetvédelmi szemléletmód, felelősségtudat kialakítása,  Gyakorlati feladatok, kísérletek megoldása alkalmazása,  Eszközeink pontos feltérképezése, a hiányzó eszközök, anyagok pótlása ütemterv szerint. Sikerkritérium:  felvételi eredmények és a motiváció megőrzése  projektnap a természet védelmével kapcsolatosan  szelektív hulladékgyűjtés alkalmazása 6.4.5. Digitális kompetencia

A digitális kompetencia nem szűkül le tantárgyi keretek közé, áthatja mindennapjainkat. Készségeken, tevékenységeken alapul: információk felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá hálózati együttműködés az interneten keresztül. Az új ismeretek elsajátítása közben tanulóink magas színvonalú tudásra tesznek szert. Cél: 

a technika magabiztos és kritikus használata a tanulás, az ismeretszerzés, a kommunikáció és a szabadidő terén,  a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetése. Feladat:  a különböző alkalmazások megismertetése,  tanulói feladatok kiadása, amelyekhez IKT eszközök használata szükséges (kutatómunka, előadás),  a használattal kapcsolatos veszélyek bemutatása. Sikerkritérium:  minden tanulónak legyen lehetősége nyilvánosság előtt prezentáció bemutatására az IKT segítségével,  a tanulók képesek legyenek a lehetőségek kritikus alkalmazására,  tartsák be az etikai elveket. 6.4.6. Szociális és állampolgári kompetencia

A szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi élet feltételeit jelentik az egyre sokszínűbb társadalomban. Cél:  a normatudat, az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése,  egészséges nemzeti kulturális identitás kialakítása. Feladat:  közösségépítő feladatok alkalmazása,  ünnepekre, jeles napokra való felkészülés. 35


Bozóki Marianna

Sikerkritérium:  jó együttműködési készség,  megfelelő munka- és viselkedéskultúra,  színvonalas megjelenések iskolán belül és kívül. 6.4.7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kompetencia a tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy az egyén céljai elérése érdekében tervez, szervez és végrehajt. Cél: 

a gyermek egyre inkább megismerje tágabb környezetét és képes legyen megragadni a kínálkozó lehetőségeket,  legyen tisztában a vállalkozások feltételeivel. Feladat:  egyéni és csapatmunka fejlesztése, kooperatív technikák alkalmazása,  kommunikációs készségek fejlesztése,  kisebb-nagyobb projektek kivitelezése az iskolai élethez kapcsolódóan. Sikerkritérium:  a tanulók önállóan és csoportban tudnak tervezni, szervezni, kivitelezni, elemezni, értékelni kisebb-nagyobb tantárgyi és iskolai projekteket,  fel tudják mérni a nyereségeket és a veszélyeket egy-egy tevékenységhez, döntéshez kapcsolódóan. 6.4.8. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőkészség

A kompetenciaterület magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezését, megértését. Ez történhet a tradicionális művészetek nyelvén illetve a média segítségével. Ennek a kulcspotenciának része az irodalom, a zene, a tánc, a dráma, a bábjáték, a vizuálisművészetek, tárgyak, épületek, terek kultúrája, a fotó és a mozgókép egyaránt. Cél: 

a kulturális örökség (helyi, nemzeti, európai és egyetemes), művészeti alkotások értő és beleérző ismerete,  kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzésére irányuló igény,  művészi önkifejezés, saját nézőpont összevetése mások véleményével. Feladat:  szabadidős keretben többlet foglalkozási idő (szakkörök, alapfokú művészetoktatás órakerete) biztosításával lehetőség teremtése az önkifejezés fejlesztésére,  rendhagyó foglalkozások, múzeumi órák, táborok szervezése  kiállítások, hangversenyek, bemutatók szervezése, azokon való részvétel  tárgyi feltételek biztosítása. Sikerkritérium:  esztétikus osztálytermek, közösségi terek, tablók, 36


 

Bozóki Marianna

minél több tanuló részvétele a művészeti szakkörökön, a zeneiskolában, versenyeken, bemutatókon, fesztiválokon, rendezvényeken való minőségi részvétel.

6.4.9. A hatékony, önálló tanulás

Ez a kompetenciaterület azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan, tervezetten és szervezetten tanulni egyénileg és csoportosan egyaránt, képes az idővel és az információval való hatékony gazdálkodásra is. A gyerekek tanulás iránti motivációja egyre gyengébb. Érzésem szerint ezen a területen kell a legtöbb munkát befektetnünk a jövőben. Szívesen szerveznék ezzel kapcsolatosan külön-külön a pedagógusoknak és a gyermekeknek gyakorlattal egybekötött előadássorozatot. Cél:  a szükségletek és lehetőségek felismerése, a tanulási folyamat megismerése,  pozitív attitűd, a tanulás iránti pozitív motiváció kialakítása,  képesség kialakítása a közös munkára és a tudás másokkal való megosztására. Feladat:  tanulási stratégia kialakítása minden tantárgy vonatkozásában az egyes tanórákon,  segítségnyújtás az egyéni tanulási szokások kialakításához, főként a napköziben,  kooperatív technikák alkalmazása. Sikerkritérium:  rendszeres, jól elkészített házi feladatok, rendszeres készülés a tanórákra,  a napközis munka eredményességének megjelenése az órán és otthon,  tudásnak, személyiségnek megfelelő, sikeres pályaválasztás, beiskolázás. A kompetenciafejlesztéssel kapcsolatosan biztos vagyok abban, hogy iskolánkban kiegyensúlyozott, alapos munka folyik. Azt gondolom azonban, hogy időről időre érdemes az egyes kompetenciákhoz kapcsolódó feladatainkat újra átgondolni, s az iskolai idő- és foglalkozáskeretbe az ehhez kapcsolódó feladatokat, tevékenységeket elhelyezni.

6.5.

Kiemelt nevelési területeink

6.5.1. Az osztályfőnöki szerep

Az osztályfőnök szerepe kiemelt fontosságú. Hatalmas feladat, hivatás, életforma. Az egyik legnehezebb pedagógiai feladat. A tanulók számára az osztályfőnök az iskolai élet központja. Döntései, viselkedése, az egyénekkel és a közösséggel való bánásmódja, hozzájuk való viszonyulása meghatározza a tanulók iskolai életét, viselkedését, kötelességtudatát. Az osztályfőnök alakíthatja a tanulók és a szülők osztályhoz és iskolához való viszonyát, rajta keresztül működik a közösség. Kulcsfontosságú tehát működése. Az osztályfőnök sokszor kerül szembe az iskolai problémákon túl olyan problémákkal is, amelyek nem az iskolában képződtek, mégis itt kell velük foglalkozni, mert  az iskolai életben is további feszültségeket generálnak,  a gyermeknek/szülőnek nincsen módja máshoz segítségért fordulnia egyéni bajával. 37


Bozóki Marianna

Az osztályfőnöknek jól kell ismernie tanítványait és a fejlődésüket meghatározó környezetet, folyamatosan szinten kell tartania ismereteit, átlátni a helyzetet. Fontos, hogy előítélettől mentesen el tudja fogadni tanítványait, s keresse a tettek felszín alatti indítékait. Kollégáim nagyok sok egyéni és csoportos problémával küzdenek napi munkájuk során. A következő öt évben fontosnak tartom – amennyiben lehetőség van rá – a tantestület konfliktuskezeléssel, problémamegoldással kapcsolatos képzését. 6.5.2. Szabadidős tevékenység, egészséges életmódra nevelés

Szabadidős tevékenységek rendszerét a délutáni, tanórák utáni nevelési időszakban alakítottuk ki. Bár a köznevelési törvény nem említi a napközis foglalkozás fogalmát, én mégis ezt használom. Valószínűleg nem szeretnék elszakadni ettől a jól működő formától, s a mindennapokban sem cserélődött le az elnevezés. Iskolánkban a Nemzeti köznevelési törvény életbe lépése az iskolában való benntartózkodás, a hit-és erkölcstan/erkölcstan vonatkozásában és más pontokon sem okozott túlságosan nagy változásokat, hiszen iskolánk – mondhatom – előtte járt a törvény megvalósításában. Tanulóink ezt megelőzően is 17 óráig vehették igénybe a napközit, a délutáni iskolafelhasználók száma tehát csak kis mértékben változott. Bár a két nyelv oktatása sok időt vesz igénybe, és intézményünkben eddig is voltak délutáni tanórák, a délutánban elegendő számú szakkör, sportköri foglalkozás van a zeneiskola és az egyéb művészeti foglalkozás mellett is. A mindennapos testneveléshez két éve kidolgoztunk egy eljárásrendet, amelynek értelmében délelőtt három testnevelésórát tartunk évfolyamonként, délután pedig a néptánc/sportszakköri/sportköri foglalkozásokból választhatnak a gyerekek. Ezt a szerkezetet azonban a következő évben valószínűleg némileg módosítanunk kell, mert a kényszerből szakkört választók szakköri jelenléte nem kedvező azok munkájára nézve, akik tehetségesen és nagy akarással vesznek részt a foglalkozásokon. Tanítványaink jelentős része egyébként sokat mozog, hiszen nemcsak az iskola által szervezett foglalkozásokat látogatják, hanem a helyi sportegyesület, a Judo Klub, a Szent György Lovagrend Apródképzője, a Sziget Egyesület sport- és szabadidős foglalkozásait is látogatják. Iskolánkban három éve indult el – szakszolgálati intézményegységünk szervezésében – a gyógyúszás és az ehhez kapcsolódó úszásoktatás. Minden évben az igények alapján indítjuk az újabb csoportokat gyógytestnevelő - testnevelő képzettségű kolléganőmmel. Az idei évben a kisoroszi gyerekek és a visegrádi ötödik és hatodik osztályosok jártak fakultatív úszásoktatásra. Az idei évben az ötödikesek ezen felül 10 órás ingyenes úszásoktatást is kaptak a kerettantervek előírásai szerint. Fontos kiemelnek az egészséges életmód kapcsán azt az egyedülálló kezdeményezést, amelyből kifolyólag intézményünk tanulói és dolgozói már második éve ingyenesen használhatják a Visegrádi Sípályát. Sőt, évente 40-50 gyerek térítésmentesen tanulhat meg síelni. Mindezt egy körülbelül egymillió forintos támogatói felajánlás teszi lehetővé. 38


Bozóki Marianna

A kezdeményezés a támogató felajánló, a sípálya vezetője, a polgármester úr, és közöttem lévő folyamatos egyeztetés után vált valósággá. Nagy sikere volt.

6.6.

Kapcsolataink

A diákönkormányzat két éve kezdte meg működését iskolánkban. Egyre erősödnek, programokat, versenyeket szerveznek. Főbb vezetőik a legfelsőbb évfolyamokból kerülnek ki. A diákönkormányzatot segítő pedagógus kolléga lelkiismeretes munkát végez, finoman irányítja, segíti a diákok munkáját. Rendszeres találkozókat, megbeszéléseket tartanak. Egyre inkább betöltik szerepüket, az osztályok és az iskola motorjaként működnek. A szülői szervezet tagjai az eltelt öt év alatt látványos szintre fejlesztették tevékenységüket. A szervezet küldöttei a tényleges tevékenységekre jól összefoghatók, nagyon jó csapatként dolgoznak. Tevékenységüket teljes körűen, olajozottan végzik. Az ő kezdeményezésükre újult meg a gyereknap, amely minden szempontból (anyagilag is) jelentős. Szinte minden iskolai megmozdulásnál jelen vannak, s az alapdokumentumok elfogadásakor is pozitív megerősítéssel, kellő figyelemmel kérdeztek, véleményeztek. Pályázati tevékenységet is folytatnak. Az önkormányzat Ifjúsági Alapjához rendszeresen adnak be pályázatot, amellyel eszközök beszerzését, viseletfejlesztést, programok megvalósítását teszik lehetővé. Jelenleg folyamatban lévő pályázatunk 120 ezer forintos keretet szabadít fel a felső tagozatos diákok kulturális szokásainak alakításához. 50 tanuló jut ilyen módon el színvonalas színházi előadásra május folyamán. Nagyon jó az iskola vezetése és a szervezet közötti kapcsolat, és a szervezet vezetőjével mindent folyamatosan egyeztetünk, nagyon jól megértjük egymást. A szülői szervezet komoly erőt képvisel az Áprily Iskoláért Alapítvánnyal összefogva. Büszke vagyok arra, ahogyan e két szervezet teljes összefogásban támogatja az iskola, a gyerekek fejlődését. Az alapítvány kulturális tevékenysége is jelentős (díjnyertes könyvet adott ki Áprily Lajos tiszteletére, megemlékezéseket, komplex előadásokat, programokat szervez és támogat), s gazdasági tevékenysége is kellő alapot nyújt az iskolai fejlesztésekhez. Segítségükkel kép- és hanglejátszókat, hangszereket szereztünk be, legutóbb három projektort és vetítővásznakat, laptopot adtak tartós használatba az iskolának. Támogatásuk rendkívül sokszínű, hiszen segítséget nyújtanak egyéneknek (programok díja, térítési díj) és közösségeknek is tág határok között. Számomra kiemelt fontosságú az a konzultatív kapcsolat is, amely az alapítvány kuratóriumának vezetője (iskolánk volt igazgatója) és köztem alakult ki. Az iskola megismerésében, hagyományainak feltérképezésében is nagy segítségemre volt a kezdetektől és sok tekintetben példaképemnek, kiemelt segítőtársamnak tekintem. Az alapítványnak tantestületünk egyik tagja is, aki összekötő kapocsként szerepel az alapítvány és a tantestület között. Egy év alatt milliós nagyságrendű támogatást kaptunk az alapítványtól, ami mindenképpen jelentős. A napokban adtuk be Határtalanul! pályázatunkat, amelyhez szintén az alapítvány kuratóriumától kértünk és kaptunk teljes körű segítséget. 39


Bozóki Marianna

Szintén folyamatban van egy másik, az alapítvány által beadott – milliós nagyságrendű – megnyert pályázat, amely a sport, az egészséges életmód és a művészetek testi és lelki harmóniát elősegítő hatásához kapcsolódik. A projekt három napján közösségünk valamennyi tagja jelen lesz: a gyerekek, szülők, a kuratórium és a nevelőtestület tagjai a város megújult rendezvényterén. Fontos szerepet tölt be az alapítvány az Áprily Lajos személyéhez kapcsolódó értékek, hagyományok továbbadásában, az iskola és a város értékeinek megőrzésében, a parajdi kapcsolat továbbvitelében. Az Év Diákja és Az Év Kisdiákja cím alapításával célul tűzte ki azon diákok közösség előtti elismerését, akik tanulmányi munkájukkal, tevékenységrendszerükkel és személyiségükkel példaként állíthatók diáktársaik elé – a cím odaítélése körül jelenleg zajlanak az egyeztetések, hiszen a döntés sok esetben súlyos dilemma elé állítja a kollégákat. A legjobb kisdiák körülbelül 50 ezer, a legkiemelkedőbb felsős diák pedig körülbelül 150 ezer forintos díjra számíthat. A Szent György Lovagrend a címek odaítélésénél is – és sok más esetben is – anyagilag is támogatást nyújt az alapítványnak és az iskolának. Kiemelt partnerünk a Visegrádi Német Nemzetiségi Önkormányzat, akikre nemzetiségi vonatkozású programjainkon számítunk leginkább. Egymás programjait rendszeresen látogatjuk, segítjük, tanítványaink rendszeres fellépői az önkormányzat rendezvényinek. Anyagi támogatásra is számíthatunk az önkormányzattól, amelyet általában eszközfejlesztésre, jutalmazásra használunk. Az elmúlt év folyamán pedig a sváb nemzetiségi tánccsoport viseletét készítettük el támogatásukkal. Folyamatos, jó kapcsolatban vagyunk a Mátyás Király Múzeum, a Mátyás Király Művelődési Ház és Könyvtár vezetőivel és munkatársaival, rendszeresen kérünk és kapunk tőlük programjainkhoz, rendezvényeinkhez támogatást (emberi erőforrás, helyszín). Könyvtárunk a városi könyvtár letéti könyvtáraként funkcionál. Tisztelettel tekintünk az iskolánkkal kapcsolatban lévő óvodák pedagógiai munkájára, kapcsolatunk kiegyensúlyozott. Az iskolaorvos, a fogorvos és a védőnő éves munkaterv szerint az érintett felek megelégedésével végzi tevékenységét. Tevékenységünket számos magánszemély (névvel és név nélkül) valamint jogi személy támogatja folyamatosan vagy alkalmanként. Ezek közül kiemelkedik a Héda Tours (szállítás), Visegrádi Ásványvíz Kft., Zeller Tibor (Sirály és Reneszánsz étterem), Visegrádi Bobpálya Kft., Pilisi Parkerdő, Utilis Kft., akik évente százezres nagyságrendben támogatják iskolánkat.

40


Bozóki Marianna

A felsorolás végére maradt – nem a kapcsolat fontosságát tekintve – a volt fenntartó, az önkormányzat és a jelenlegi fenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentendrei Tankerülete. Visegrád Város Önkormányzata továbbra is fontos partnerünk maradt, bár partnerségünk sokkal lazább keretekkel rendelkezik. Továbbra is fontosnak tartom, hogy az iskola és a város ne szakadjon el egymástól, s ez a képviselő-testület szándéka is. Iskolánknak, rendezvényeinknek rendszeres vendége a város vezetése, a képviselő-testület is támogatja iskolánkat, legutóbb a hangszerek beszerzésénél, néptáncos viseletek, eszközbeszerzés kapcsán ajánlottak fel a képviselő urak többszázezer forintnyi tiszteletdíjat. Meghívott vendége vagyok a bizottsági üléseknek, ahol az iskola nehézségeiről és eredményeiről is van lehetőségem beszélni. Így indulhatott el az a folyamat is, ami hangszereink megújulásához vezetett (ez kb. egymillió forintos fejlődést jelentett). Az önkormányzat tavaly ősszel iskolafejlesztési koncepciót dolgozott ki, amely ez ideig anyagiak hiányában nem valósulhatott meg, azonban a jelenlegi állami fejlesztésnél kiindulópontul szolgál a tervezéshez. És természetesen továbbra is számíthatunk szorult helyzetünkben a műszaki csoport segítségére. A kazánház leválasztásának – és ezzel egy kisebb szertár kialakításának – ügyében is végre változás állhat be az önkormányzat és egy képviselő felajánlásával. Bízom abban, hogy az önkormányzat továbbra is elégedett iskolánk működésével. A kisoroszi önkormányzat és az iskolavezetés között is jó munkakapcsolat alakult ki az évek során, segítik továbbra is a falu vezetői az iskola munkáját, s gyermekeink is jelen vannak a község jeles eseményein. Az elmúlt héten visegrádi néptánccsoportunk is ingyen használhatta a falu közösségi házát. A kisoroszi iskola a falu vezetői szerint jó helyen van a visegrádi iskola tagintézményeként. Ez szakmai munkánk elismerése. Jelenleg a fenntartással és működtetéssel összefüggő feladatokat intézményünk vonatkozásában a KLIK Szentendrei Tankerülete látja el. Nagy kihívást jelentett az állami fenntartásba és működtetésbe vétel mindannyiunk számára. Nagy nehézséget okozott a helyi, gondoskodó vezetéstől elszakadni, s egy óriási rendszerbe illeszkedve nem ismert folyamatok részévé lenni. A kezdetek óriási adminisztrációs terhei mára már jelentősen csökkentek, sok munkafolyamat leegyszerűsödött, a rendszer kiismerhetőbbé vált. A tankerületben dolgozó kollégákhoz fűződő viszonyunk nagyon sokat változott. Már egyértelműen demokratizálódott a kapcsolatunk, jó munkatársi viszony jött létre a tankerület tagjai és közöttünk. Vezetőként igyekeztem partnereinkkel jó kapcsolatot ápolni, intézményünket megfelelő színvonalon képviselni, megbeszéléseinken, egyeztetéseinken szakmai érvekkel az iskola érdekeit képviselni, kölcsönösségen alapuló támogatást szerezni. Továbbra is a korrekt, 41


Bozóki Marianna

kiegyensúlyozott, a szakmai és emberi értékeket tiszteletben tartó kapcsolatokra törekszem.

6.7.

Gazdasági tevékenység

Az oktatás világában a lehetőségek és az igények soha sem voltak összhangban, mindig is keresni kellett azokat a lehetőségeket, amelyekkel jobb helyzetbe kerülhet intézményünk.

Nos, ezen a téren a fenntartóváltás sem hozott nagy változást iskolánk életében. Továbbra is keresnünk kell azokat a forrásokat, amelyek kiegészíthetik a szűkös állami költségvetést:  pályázatok,  szponzorok,  alapítványi támogatás (az idei évtől az alapítvány már az 1 % befogadására is képes)  önkormányzati támogatás. És emellett vigyáznunk kell megszerzett értékeinkre, hogy azok minél tovább szolgálhassák céljainkat. Az éves költségvetési keret kialakításakor pontosan kell terveznünk, s beszerzéseinket továbbra is körültekintően kell végrehajtanunk – ahogyan azt eddig is tettük.

7. Összegzés Öt éve az intézményt csak távolról ismerve vállaltam el az önkormányzat döntése értelmében és a tantestület támogatásával az iskolavezetést. Vezetői pályázatomban tett vállalásaimnak eleget tettem, s azon túl is sikerült előrelépnünk. És van még számtalan cél és a célokhoz kapcsolódó feladat, ami előttünk áll. Büszke vagyok arra, hogy az általam vezetett iskola olyan értékrendszerrel rendelkezik, amellyel szakmailag és emberileg is azonosulni tudok. Úgy gondolom, hogy az intézmény a vezetésem alatt nem torpant meg, s fejlődéséhez az én tevékeny részvételemre is szükség volt. Intézményünk az öt év alatt fejlődött, szakmai elismertsége stabil. Úgy vélem, hogy a vezetésem mellett sok kolléga tudott magából többet kihozni, mint amit magáról gondolt. S végül, de elsősorban: örömmel gondolok arra, hogy – bár osztályom nincsen,s ezt nehéz megszoknom, – van kétszáznyolc gyerek, akiknek a bizalmát nagymértékben élvezem, s akikkel nap mint nap találkozni a legnagyobb örömforrás, hiszen kapcsolatunk derűs, kölcsönös közöttünk a tisztelet és a bizalom. Hiszek abban, hogy az intézmény hasznára lehetek, s remélem, hogy bennem van a fejlődés lehetősége is, hogy jobb vezető lehessek. És továbbra is úgy gondolom: A sikernek, mint minden valamire való vállalkozásnak, van néhány alapvető feltétele: lelkes akarás, elszánt kitartás és megingathatatlan hit a sikerben. (Dale Carnegie)

42


Bozóki Marianna

Hiszek abban, hogy vezetői céljaim a nevelőtestület támogatásával megvalósíthatóak.

Visegrád, 2014. április 26.

…………………………………… Bozóki Marianna pályázó

43

Intézményvezetői pályázat 2014

Recommend Documents