Intézmény neve:
SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS I INTÉZMÉNY
Szabályzat típusa:
Általános iskolai házirend
Intézmény székhelye, címe:
2457 ADONY RÁKÓCZI U. 39.
Intézmény OM-azonosítója:
030085
Intézmény fenntartója:
ADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
Intézmény vezetője:
ORTHNÉ HORVÁTH MARIANNA MARCZINKÁNÉ ZÁMBÓ MÁRIA BÁLINTHNÉ SÁNDOR ANDREA
Intézményvezető-helyettes(ek):
Jogszabályi hivatkozás: A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (a továbbiakban: Rendelet) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.)
I. A tanítás rendje, a munkarenddel kapcsolatos szabályok [Ktv. 40. § (7)–(8) bekezdés, Rendelet 6/A § (2) bekezdés, Rendelet V. Egészség- és munkavédelmi eszközök IV.] 1. A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 15 perccel az iskolában kell lenniük. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 2. Az iskolában megfelelő öltözékben kell megjelenni. Ez alatt az általánosan elfogadott, normális öltözetet értjük. Az iskolában viselt ruházatod és megjelenésed nem lehet kirívó, szemérmet sértő, szennyezett, vagy ízléstelen. A tanulók az iskola területére tanítási időben az ellenőrzőjük felmutatásával léphetnek be. 2. A tanítás előtti gyülekező helye jó idő esetén: 830-kor az udvaron. Alsó tagozatos tanulóknak reggel 615-től reggeli ügyeletet tartunk a napközis teremben, ahol a technikai személyzet tagjai felügyelnek 645-ig, utána pedagógus felügyelet van. Az osztálytermekbe reggel 745 órától lehet bemenni. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 3. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: 800 – 845 2. óra: 855 – 940 3. óra: 1000 – 1045 4. óra: 1045 – 1140 5. óra: 1150 – 1235 6. óra: 1245 – 1330
első szünet: 845 – 855 második szünet: 940 – 1000 harmadik szünet: 1045 – 1055 negyedik szünet: 1140 – 1150 ötödik szünet: 1235 – 1245
A tanítás reggel 800 órától 1330 óráig tart. A tanórán kívüli foglalkozások legkésőbb 1800-kor befejeződnek. [Ktv. 40. § (7) bekezdés, Rendelet 9. § (7) bekezdés] 4. Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni felügyeletet. Ez idő alatt a tanulók az erre kijelölt helyen: a folyosón, az udvaron, délután a tantermekben tartózkodhatnak az ügyeletet vezető nevelővel. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 5. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét nem hagyhatja el, rendkívüli esetben az iskola elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke írásos engedélyével lehetséges. A kilépőt a tanulónak távozáskor le kell adnia az iskola bejáratánál a
portaszolgálatnak. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 6. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe csak a szaktanár engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni. [Ktv. 40. § (2) bekezdés] 7. Kicsengetés után az óraközi szünetekben a tantermek ajtaját nyitva kell hagyni / zárva kell tartani. A tanteremben csak a hetesek maradhatnak. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 8. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 9. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetes, portai ügyeletes. A heteseket és az ügyeleteseket osztályfőnökök jelölik ki. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 10. A hetesek feladatait az I. sz. melléklet tartalmazza. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 11. A tanteremben tartott utolsó óra után – a pedagógus felügyeletével – a tanulók a székeket a padokra felteszik, a szemetet a padokból kiszedik. A tanár feladata figyelni arra, hogy a tantermet rendben hagyják el a tanulók. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 12. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért. Nagyobb értékű tárgyat (például ékszert, mobiltelefont, értékes órát), valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkárnak. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és megőrzését vállalja. [Ktv. 40. § (8) bekezdés] 13. A tanulók az iskolába kerékpárral járhatnak. Kötelesek lezárva tartani. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet és azt az udvar kijelölt részén kell tartani. 14. Az iskola területén és az iskola által szervezett rendezvényeken a tanulónak dohányozni, szeszes italt fogyasztani tilos. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 15. Tanítási órákon a mobiltelefon, MP3-, MP4-lejátszó használata tilos. Használat esetén a pedagógus elveszi az eszközt, és tanítás végén a szülőnek adja vissza.[Ktv. 40. § (8) bekezdés] 16. Tilos az iskolába a következő tárgyak bevitele: bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, szúróés vágóeszközök, gyufa, napraforgómag, kártya, dohány, szeszes ital, robbanószerek. [Ktv. 40. § (8) bekezdés] 17. Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során felhívjuk figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. Ennek megtörténtét az osztályfőnökök a naplóban rögzítik. Ezenkívül testnevelés, kémia, számítástechnika, technika tantárgy(ak)ból balesetvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a tanulók aláírásukkal igazolnak. Egyéb rendkívüli események esetén szükséges teendőket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. [Rendelet 6/A § (2) bekezdés]
18. A pedagógusok a védő-óvó előírások figyelembevételével vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. [Rendelet V. Egészség- és munkavédelmi eszközök 4.] 19. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, melynek betartása minden tanuló számára kötelező. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 20. A tanulók a szünetekben igénybe vehetik az iskola büféjét, amely reggel 730-11 óráig van nyitva. 21. Az iskola életére vonatkozó információkat iskolarádión és az iskola honlapján keresztül juttatjuk el a tanulóknak. 22. A gyermekeiket kísérő és a gyermekeikért jövő szülők az iskola kapujában várják gyermekeiket, a zavartalan munkavégzés érdekében. 23. Alsó tagozaton váltócipő viselete ajánlott. Az iskolai rendezvények ünnepek szabályai: Az iskolai ünnepélyeken ünneplő ruhában (sötét nadrág, vagy alj, fehér ing vagy blúz), iskolai nyakkendővel kell megjelenni. Városi versenyeken is ajánlott az iskolai egyenruha viselése. Sportversenyeken az iskola emblémájával ellátott pólóban jelennek meg tanulóink. 25. A DÖK dönthet tanévenként egy tanítási nélküli munkanap időpontjáról és programjáról a nevelőtestület véleményének kikérése mellett, melynek menete a következő: A DÖK az adott tanév szeptember 10-ig, a nevelőtestület elé viszi javaslatát, mely az időpontot és a nap vázlatos programját tartalmazza. A nevelőtestület szeptember 30-ig fogalmazza meg véleményét. Ekkor állapítja meg a DÖK az évenkénti diákközgyűlés időpontját is. A diákközgyűlés tartalmi előkészítése a DÖK munkáját segítő tanár közreműködésével történik. A tervezett program május végén, június elején kerül kihirdetésre. Előtte egy héttel egyeztetés történik az anyagi, tárgyi, személyi feltételekről. Ekkor kerül sor a részletes program ismertetésére a tantestülettel. 26.Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.30 óra és 16.00 óra között 27. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.
28. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 29. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi, s az iskolatitkárhoz vezeti. Az iskolába érkező szülők, idegenek a tanítást nem zavarhatják, órára nem mehetnek be
II. A tanulók jogai és kötelességei [Ktv. 12. § (1) bekezdés c) pont, 40. § (1), (7) bekezdés, 66. § (8) bekezdés, Rendelet 4/A § (1) bekezdés a), b), d), h) pont] 1. A közoktatási törvény és végrehajtási rendeletei, valamint az intézmény szervezeti és működési szabályzata részletesen tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 2. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja. A szociális támogatáshoz való jogok, a különböző részvételi és választási jogok, az iskolai munkamegosztásban intézményesített együttműködési jogok viszont csak az első tanév megkezdését követően illetik meg a tanulót. Ugyanakkor a létesítményhasználat, az iskolai rendezvények jogi szabályai már a beíratás után megilletik a tanulókat. [Ktv. 66. § (8) bekezdés] 3. Egy tanítási napon a tanuló maximum két dolgozatot írhat. Dolgozatnak minősül az olyan írásbeli számonkérés, amely betölti a 45 perces órát, illetve legalább három óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi. A pedagógus a dolgozatírás időpontját és témakörét egy héttel előre köteles bejelenteni a tanulók számára. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 4. A tanuló joga, hogy dolgozatát a beszedéstől számított két héten belül kijavítva megtekinthesse. A szülő joga, hogy fogadóórán gyermeke dolgozatába betekinthessen. Határidőn túli értékelés esetén a tanár és a tanuló egyeztetése szükséges az érdemjegy beírását illetően. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 5. A tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén - a jogszabályban meghatározottak szerint panaszt nyújtson be az iskola igazgatójához. A tanulót az ilyen eljárás megindítása miatt retorzió nem érheti 6. Iskolai foglalkozás keretében a tanulók által hozott anyagból készített dolgok vagyoni joga a tanulót illeti meg, de vagyoni jogát átruházhatja az iskolára. Iskolai foglalkozás keretében a tanulók által iskolai anyagból készített dolgok vagyoni joga az iskolát illeti meg. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés b)] 7. A tanulónak joga, hogy részt vegyen az iskola kulturális életében, iskolai tanulmányi versenyeken, pályázatokon. A versenyekre, pályázatokra a kiírásban meghatározottak szerint lehet jelentkezni. Az évi versenyek, pályázatok időpontját a tanév iskolai munkaterve tartalmazza.
8. A tanuló kötelessége, hogy a Pedagógiai Programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse. 9. A tanuló kötelessége, hogy az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyak teljesítési követelményeinek megfeleljen. Annak a tanulónak, aki a vizsgán, vagy az írásbeli dolgozatok alatt meg nem engedett eszközt használ (puska, számológép, mobiltelefon stb.) a szaktanár a vizsgáját, a dolgozatát elégtelenre értékelheti. 10. A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon jelen legyen, hiányzásait a házirendben szabályozottak szerint igazolja. A tanulónak kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett. Esetleges hiányzásait igazolni kell. 11. A tanuló kötelessége, hogy a magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait, és a létesítményekre vonatkozó különleges szabályokat tartsa be. 12. A tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és közösségi tulajdont. E kötelességét a tanuló teljesíti, ha lopás, vagy rongálás esetén e tényt jelzi az ügyeletes nevelőnek, szaktanárának, vagy osztályfőnökének, vagy az iskola vezetőségének. A károkozásokról az osztályfőnök jegyzőkönyvet vesz fel, mely alapján a kárt meg kell téríteni, és erről a szülőt értesíti az osztályfőnök. 13. A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetőjének, tanárainak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát tiszteletben tartsa. Elítélendő tanulói magatartás az agresszió, a bántalmazás, mások megalázása, lopás, mások egészségének veszélyeztetése, egészségre veszélyes anyagok, szerek fogyasztása. 14. A tanuló kötelessége, hogy az intézmény vezetőjének, tanárainak utasításait teljesítse. 15. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, és haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait baleset érte. 16. A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat. Tanév elején az osztályfőnökök a tanulók tudomására hozzák e szabályok tartalmát, melynek elsajátítását a tanuló az ellenőrzőben aláírásával igazol. Megismertetésükért az osztályfőnök és szaktanár felelős, melyet az osztálynaplóban rögzít. 17. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az iskola által szervezett egészségügyi és szűrő vizsgálatokon. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, a megfelelő védőoltások beadását, illetve szűrését az alábbi területeken:
fogászat: évente egy alkalommal, belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, szemészet: évente egy alkalommal, védőoltások beadása - írásbeli szülői engedély alapján
az iskolai védőnők elvégzik a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal Az iskolaorvos a gyermekorvosi rendelőben Dr. Harkai Klára gyermekorvos /Adony, Kossuth L. u../ rendel. Rendelési idő: Hétfő: 8.30 - 11.30 Kedd: 8.30 - 11.30 Szerda: du. 14.00 – 16.00 ; de. 8-9-ig történnek a szűrővizsgálatok Csütörtök:8.30 - 11.30 Péntek: 8.30 - 11.30 Iskolafogászat: szerdán: 8.00 – 14.00 – ig. 18. Minden diáknak kötelessége megfelelő felszereléssel részt venni a kötelező és választott foglalkozásokon. A foglalkozás megkezdése előtt legalább 5 perccel kell megjelennie. Aki a foglalkozás megkezdése utáni 5. percig nem jelenik meg, az késik, aki ezután érkezik, és nem igazolja a késés okát a szokott módon, az igazolatlan hiányzó. Háromszori késés esetén az osztályfőnök osztályfőnöki figyelmeztetéssel értesíti a szülőt. 19. A kötelező felszerelés hiánya fegyelmi vétség, ugyanakkor a tanár az órai munkát érdemjeggyel is osztályozhatja, melyet a felszerelés hiánya érdemben befolyásol. 20. A tanuló kötelessége, hogy eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően- tanulmányi kötelezettségének. 21. Meg kell tartani az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és ehhez tartozó területek rendjét, az iskolai szabályzatok előírásait. 22. A tornateremben, a sportudvaron, udvaron külön szabály egészíti ki a baleset-megelőzést, illetve egészségvédelmet. Az említett területeken felnőtt ügyeli a szabályok betartását. 23. A tanulónak meg kell őriznie, és az előírásoknak megfelelően kell kezelnie a rábízott, vagy kezelt eszközöket, az iskola létesítményeit, felszereléseit. Minden tanuló köteles a tisztaságra ügyelni, padját, osztálytermét és az iskola helyiségeit tisztán elhagyni. 24. Minden tanuló felelős a maga felszereléséért, ruházatáért, de ügyel társai tulajdonára is. 25. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, fehér póló, fehér trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, egyéb ékszert! 26. Tanulóink kötelessége, hogy pedagógus felügyelete mellett részt vegyenek az iskolai közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ilyen feladatnak minősül a saját
környezetének és a foglalkozási helyeknek a rendben tartása, foglalkozások, rendezvények, tanítási órák előkészítése. [Ktv. 12. § (1) bekezdés c)] 27. A tanuló kötelessége, hogy az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken ünnepélyes ruhában jelenjen meg. [Ktv. 40. § (1) bekezdés] 28. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. Az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés b)] 29. A térítési díjakat minden hó (1) bekezdés b)]
. napjáig előre kell befizetni az iskolatitkárnál. [Rendelet 4/A §
30. A tanulónak joga van a napközis és menzai ellátáshoz, illetve arra, hogy családja anyagi helyzetétől függően kedvezményes étkeztetésben részesüljön. (ingyenes, 50%-os) 31. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 25. napjáig az élelmezésvezetőnél kell befizetni. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés b)] 32. Adott napra megrendelt étkezési térítési díj csak abban az esetben nem kerül elszámolásra, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló egy nappal előre vagy legalább adott nap reggel 8 óráig az iskolatitkárnál lemondja. A túlfizetést a következő havi befizetéskor jóváírjuk. Amennyiben a tanuló nem kívánja igénybe venni az étkezést, és túlfizetése van, a házipénztárban a havi elszámolás után felveheti a számára járó összeget. Iskolaváltás esetén lakcímére utaljuk a visszajáró összeget. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés b)] 33. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés d)] 34. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki halmozottan hátrányos helyzetű, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés d)] 35. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés d)] 36. Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés h)] 37. Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos
döntését az osztályfőnöknek. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés h)] 38. A történelmi egyházakkal egyeztetve – heti 1-1 alkalommal – biztosítva van tanulóink számára a hitoktatás. Vallási, világnézeti meggyőződését mindenki szabadon gyakorolhatja. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 39. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés a)] 40. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés a)] 41. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb hét tanítási napon belül igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés a)] Ha a tanuló az óra megkezdése után érkezik, későnek számít. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül, az osztálynaplóba bejegyzi. Több igazolatlan késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő igazolatlan hiányzásnak minősül. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés a)]
III. Tanórán kívüli foglalkozások [Ktv. 12. § (1) bekezdés c) pont, 40. § (7) bekezdés, Rendelet 4/A § (1) c),i)] 1. A tanuló a tantervi anyagon túlmenően érdeklődésének, alkotóképességének fejlesztése céljából részt vehet iskolai szakkörökön, énekkaron, sportfoglalkozásokon stb. 2. Szakkörök, diákkörök minimum 15 fővel működhetnek. A jelentkezés lehetőség, és nem kötelezettség a tanuló részéről. A szakkörbe történő jelentkezés után kötelező a foglalkozásokon részt venni. Év közben a szakkörvezetővel történő egyeztetés után is be lehet kapcsolódni a szakkör munkájába. 3.A diákkörök szeptembertől tanév végéig tartanak. 4. Az iskola minden év május végéig tájékoztatja a szülőket a következő tanév választható tantárgyairól, tanítási óráiról. A tanulók szülei írásban nyilatkoznak, hogy igénybe veszik-e gyermekeik számára a lehetőségeket a következő tanévre 5. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni fejlesztő foglalkozások kivételével – önkéntes. [Ktv. 40. § (7) bekezdés]
6. A felzárkóztató foglalkozásra és az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a pedagógusok jelölik ki. A foglalkozásokról történő távolmaradást igazolni kell, a mulasztás a tanrendi órákkal azonos megítélésű. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 7. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 8. Az iskolában tanítási idő után iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 20 óráig befejeződjön, valamint hogy a tanulókra legalább 1 felnőtt pedagógus felügyeljen. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 9. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba tanévenként előre minden év május havában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés c) i)] 10. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés c) i)] 11. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények, klubdélutánok után a tanterem takarítását – a pedagógus felügyeletével – a rendező osztály végzi. [Ktv. 12. § (1) bekezdés c)]
IV. A tanulók jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei [Rendelet 4/A § (1) bekezdés f)–g), 32. § (1)–(3) bekezdés, 33. §] 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés f)] 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés f)] 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért, példamutató magatartásukért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés f)] 4. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen vehet át. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés f)] 5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő (1-3. helyezett) tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés f)] 6. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés f)] 7. A kimagasló eredményeket az iskolarádióban és az iskola honlaján rendszeresen közzé teszik a munkaközösség vezetők. Az első emeleten elhelyezett táblákon elhelyezzük az okleveleket. Minden tanév kitűnő tanulói szerepelnek a dicsőségtáblán. 8. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés g)] 9. A fegyelmező intézkedések formái szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki figyelmeztetés, szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki intés, szaktanári, napközis nevelői,,osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés g)] 10. Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől
indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés g)] 11. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos károkozás; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés g)] 12. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a közoktatási törvényben előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A fegyelmi büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés g)] 13. A tanulóval szemben megindított fegyelmi eljárás alkalmával egyeztető eljárás lefolytatására van lehetőség, melynek célja a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárást az iskola igazgatója készíti elő. A meghallgatáson jelen lehetnek a sértett, valamint a kötelességszegő tanuló, a tanulók szülei, az érintett pedagógusok, az igazgatóhelyettes és a jegyzőkönyvvezető. Az egyeztető eljárás megállapításait, esetleges megállapodásait írásba kell foglalni, és a felek hozzájárulásával a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, valamint az alsó vagy felső tagozatosok körében nyilvánosságra lehet hozni. [Rendelet 32. § (1)–(3) bekezdés] 14. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a hatályos jogszabályok alapján az iskola igazgatója határozza meg. [Rendelet 33. §] 15. A tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési felelősség szabályai: A gondatlanságból okozott kárért a tanuló fegyelmileg és anyagilag is (maximum a kár értékének 50%-áig) felelősségre vonható. A szándékos károkozást a kár okozója köteles megtéríteni a törvény által előírt arányban. Kiskorú tanuló esetén annak törvényes képviselője, nagykorú tanuló pedig személyesen felel az általa szándékosan okozott károkért, és viseli azoknak anyagi következményeit. Ha felszólítás után sem történik meg a kártérítés, az iskola pert indíthat a károkozó, illetve annak gondviselője ellen. Ha a kárt többen okozták, a felelősség is közös. 16. Könyvtári tartozás: Amennyiben az olvasó a könyvtári egységet elveszíti vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan példányát kell a könyvtárnak visszaszolgáltatnia. Amennyiben erre nincs mód, akkor az olvasó a mindenkori beszerzési költséget köteles megtéríteni az iskolának. Az olvasó a tanulói vagy közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése előtt köteles a könyvtári tartozását rendezni. 17. A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból
a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tartós tankönyvet igénylő tanuló köteles azt a kölcsönzési idő lejártakor mások számára kikölcsönözhető állapotban visszavinni a könyvtárba. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyvet a tanuló 50%-os árkedvezménnyel megvásárolhatja a tantárgy tanulmányi kötelezettségének teljesítését követően. A tankönyv elvesztése esetén a tanuló, illetve szülője köteles a tankönyv beszerzési árát megtéríteni. A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet a tanuló/szülő köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni, illetve a tankönyv értékét megfizetni. 18. A kártérítési kötelezettség mérséklését, illetve elengedését kérheti a tanuló, illetve a szülő. A kérelem elbírálásáról az iskola igazgatója határoz. A kérelemelutasítás ellen felülbírálati kérelmet terjeszthet elő a tanuló, illetve a szülő. A felülbírálati kérelmet a nevelőtestületből alakított háromtagú bizottság bírálja el. A bizottság tagjai: a tanuló osztályfőnöke, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, az ifjúságvédelmi megbízott.
V. Egyéb rendelkezések [Ktv. 14. §, 59. § (5) bekezdés, 62. § (1) bekezdés, Rendelet 4/A § (1) bekezdés e) pont] 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport stb. [Ktv. 62. § (1) bekezdés] 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. [Ktv. 62. § (1) bekezdés] 3. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 4. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati-vezetőség irányítja. 5. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 6. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.
7. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek. [Ktv. 59. § (5) bekezdés] 8. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. [Ktv. 14. §, Rendelet 4/A § (1) bekezdés e)] 9. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül, vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösség vezetőjéhez fordulhatnak. A tanulói véleménynyilvánítás jogának gyakorlását segítő fórumok és eljárások intézményünkben a diákközgyűlés. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, vagy a szülői munkaközösség vezetőjével. Javaslataikra 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés e)] 10. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet, munkaközösség választmányi ülésén minden tanév elején tájékoztatja, az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. [Ktv. 14. §] 11. A szülők és a tanulók saját jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. [Ktv. 14. §, Rendelet 4/A § (1) bekezdés e)] 12. Bérbeadási rend A közoktatási intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, melynek egyik fő formája az ingatlanvagyon bérbeadása. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek bérbeadásáról az intézményvezető dönt, a képviselőtestület megelőző jóváhagyása alapján. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. A terembérlőknek a bérbeadásra kijelölt termek kulcsát a személyzet adja át a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra. Az iskola házirendjének betartása az iskola minden diákjának, pedagógusának, alkalmazottjának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek kötelessége. A házirendet az iskola tantestülete fogadta el, amelynek során az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogát gyakorolta.
VI. Záró rendelkezések 1. A módosított és elfogadott házirendet nyilvánosságra kell hozni. 1-1 példányt kap az SZM és a DÖK, 1 példányt az első emeleti aulában helyezünk el, 1-1 példányt kapnak az osztályfőnökök, akik a naplóban helyezik el a házirendet. Közétesszük továbbá az iskola honlapján. 2. A házirend egy példányát a beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 3. A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó írásban tehet javaslatot a DÖKnél, vagy az igazgatónál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt. 4. A tanév megkezdését követő 4 héten belül az iskola vezetősége és a DÖK vezetősége áttekinti a házirendet, és határoz arról, hogy szükséges-e módosítani a diákközgyűlés a DÖK, vagy az iskola más szerve javasolta-e a házirend módosítását bármely kérdésben. 5. A házirend felülvizsgálata. – törvényi változás estén - igazgató, pedagógusok, vagy a diákok 30%-a kezdeményezi - 3 évente A felülvizsgálat szempontjai: megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, érvényesülnek-e az előírásai, betartható-e, eleget tesz-e az int által kitűzött szabályozási céloknak. 6. Jelen házirend tartalmával és értelmezésével kapcsolatosan bárki fordulhat kérdéssel az iskola igazgatójához, helyetteseihez. 7. Jelen házirend a közgyűlés határozata után válik hatályossá, egyúttal a 2004. szeptember 1- től életbe lévő házirend hatályát veszti. 8. Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője gondoskodik a jóváhagyást követő 10 munkanapon belül az osztályfőnökökön keresztül. 9. A házirend tartalmát minden tanév elején kötelesek megismerni az intézmény dolgozói és tanulói. Adony 2011. január
Orthné Horváth Marianna igazgató
A házirend elfogadásának dokumentumai
Jelen házirend módosításával az iskolai diákönkormányzat egyetért. A diákönkormányzat üléséről készült jegyzőkönyv a házirend mellékletét képezi. Jelen házirend módosítását az iskolai szülői szervezet véleményezte, elfogadta. A szülői közösség értekezletéről készült jegyzőkönyv a házirend mellékletét képezi. A házirend módosítását a tantestület .....................-án tartott nevelőtestületi értekezletén megvitatta, döntési jogkörénél fogva e formában egyhangúlag elfogadta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap Hitelesítések:
................................................ igazgató a nevelőtestület nevében
.......................................... a szülői szervezet nevében
........................................ a diákönkormányzat nevében
I. sz melléklet
A hetes feladatai Az osztályfőnök minden héten 2 tanulót bíz meg a hetesi feladatokkal. A megbízott tanulók nevét bejegyzi az osztálynaplóba. A hetes feladata: Felügyel a házirend osztályteremben történő betartására. Számba veszi a hiányzókat és jelenti a pedagógusnak minden óra előtt. Jelenti az igazgatóhelyetteseknek, ha a tanteremben 5 perccel becsengetés után nincs pedagógus Biztosítja a tanítás feltételeit: Letörli a táblát Szellőzteti a tantermet Virágot locsol Krétáról gondoskodik Az ügyeletes tanárnak jelenti a szünetben történő rendbontást, károkozást. Folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököt a hét eseményeiről. Gondoskodik -az órát tartó pedagógussal együtt- a tanterem tisztaságáról és rendjéről. (szemét összeszedése, székek felhelyezése a padra, tábla tisztítása, ablakok nyitása, zárása, lámpák leoltása stb.) Ha a tanteremben nincs tanóra, de a tanulók felszerelése bent marad, a vagyonvédelem érdekében gondoskodni kell a tanterem bezárásáról, a felszerelések biztonságáról a szakta-nárral együtt. A tanítás végén az utolsó órát tartó tanár ellenőrzésével rendet tesznek a teremben. Felelnek a villany takarékos használatáért. Utolsó óra után az ablakokat bezárják.
II. sz. melléklet. ÜGYELETI REND A tanulók biztonsága, testi épségének megóvása nagy felelősségű, kiemelt feladat. Meg kell valósítani a tanulók folyamatos, az egész nyitvatartási időtartamra kiterjedő felügyeletét. Az épületben és a szabadban tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat! Az intézmény tanévenként az órarend függvényében ügyeleti rendet határoz meg. A tanári ügyeletet alsó és felső tagozatos tanárok közösen látják el, az ügyeletes diákok segítségével. A beosztásért az igazgatóhelyettes és az munkaközösség-vezetők illetve az osztályfőnökök a felelősek. 1. A felnőtt ügyeletesek feladatai A felnőtt ügyeletesek ügyeleti ideje: Ügyeletes napközis teremben alsósoknak 6:15- 7:30, Beosztás szerinti ügyeleti helyeken 7:30-13:30 Az ügyelet helye: beosztás szerint: emeleten 2 fő, földszinten: 3 fő, udvaron 3 fő (alsó és felső tagozat) alkotóháznál 1 fő tornacsarnokban 1 fő A földszinti és udvari ügyeletes nevelő 7:30-tól fogadja az iskolába érkező tanulókat és az őket kísérő szülőket. Szükség esetén felvilágosítást adnak. Az emeleti ügyeletesek 7:30-tól az ügyeleti helyükön vigyáznak a rendre. Az 1.3.4. szünetben jó idő esetén az udvarra küldik ki a gyerekeket, és ennek betartását ellenőrzik. Rossz idő estén az ügyeletes nevelő dönt az udvarra történő lemenetelről. A 2. szünetben az ügyletes nevelők a tízóraizás rendjét, a kulturált étkezést felügyelik az ügyeleti helyükön. Az udvari és földszinti ügyeletes a figyelmeztető csengetéskor a tantermekbe irányítja a diákokat. Az emeleti ügyeletes nevelők a felvonulás rendjét ellenőrzik. A hiányzó ügyeletes nevelő helyett az őt helyettesítő pedagógus ügyel a helyettesített óra előtti szünetben. (Kivéve, ha erre felkértek más nevelőt) 2. Tanulói ügyelet Portás: 2 fő felső tagozatos, naponta 7:30 -13:30
Folyosó ügyeletes: 4 fő alsó tagozatos délután 7:30-13:30 Hetes: osztályonként 2fő. A portások, folyosó ügyeletesek naponta, a hetesek hetente váltják egymást. 2.1. A portás feladata A portási feladatot 5. évfolyamtól a 8. évfolyamig osztályonként látják el a tanulók hetes váltásban. A portások munkáját az osztályfőnök ellenőrzi és értékeli. Témazáró dolgozat írása esetén a portást, más osztályba járó tanuló helyettesíti az adott órán. Az iskolába érkezőket udvariasan köszönti, érdeklődik jövetelük céljáról, ezt a portás füzetbe bejegyzi Ezután elkíséri az iskolatitkárságig a vendéget. Helyét szünetekben sem hagyhatja el. A portásnak, az ügyeleteseknek fokozottan ügyelniük kell arra, hogy az intézménybe érkező vendégek pozitív benyomást szerezzenek iskolánkról. 2.2. A hetes feladata A szünetekben a tanteremben tartózkodik, felügyel társai táskájára, ügyel a rendre. Gondoskodik a tábla tisztaságáról, krétáról, a tanterem szellőztetéséről. Max. 10 perc elteltével szól a az igazgató helyettesnek, ha nem érkezett nevelő az órára. Az óra kezdésekor jelenti a hiányzókat. Jelenti az osztályfőnöknek az órán, szünetekben történt fegyelmezetlenségeket, esetleges rongálást, kárt. Az óra végén gondoskodik az osztály rendjéről, tisztaságáról (letörlik a táblát, bezárják az ablakokat, leoltják a villanyt, összeszedik a szemetet, a tanítás végén felrakatják társaikkal a padokra a székeket stb.). Munkájáról az osztályfőnökének beszámol, aki havonta értékeli az adott hónapban hetesek munkáját. 2.3. Az óraközi ügyeletes tanulók feladatai (1-4. osztályokból). 2.3.1. Az ügyeletesi munka ideje: 7:35-kor kezdődik és a 6. óra végéig tart.
Az ügyeletes tanuló nem alkalmazhat semmilyen fegyelmező intézkedést társaival szemben, megkéri őket a rend betartására. Kerülni kell mindenféle durvaságot, erőszakot. Ha figyelmeztetése hatástalan, köteles az ügyeletes nevelő segítségét kérni. 2.3.2. Ügyeleti helyek: Földszinti folyosók: 2-2 fő. Segítenek az ügyeletes tanárnak a rend biztosításában. Kiküldik a tanulókat a tanteremből, nagyszünetben leküldik őket az udvarra. Felszedetik a tanulókkal a szemetet, figyelik a rendbontókat, jelentik az ügyeletes tanárnak. Udvari: 2 fő. Biztosítják az udvarra történő ki-bevonulást, ügyelnek a szemét felszedésére, illetve figyelmeztetik társaikat a helyes magatartásra. 3. Az értékelés szempontjai: Az ügyeletesi munka minden tanulónak kötelessége. Munkájáért kaphat dicséretet, annak elmulasztása esetén büntetést. (Ld. Házirend: magatartás értékelésének szabályai) Az ügyeletes tanuló nem alkalmazhat semmilyen fegyelmező intézkedést társaival szemben, megkéri őket a rend betartására. Kerülni kell mindenféle durvaságot, erőszakot. Ha figyelmeztetése hatástalan, köteles az ügyeletes nevelő segítségét kérni. Az ügyeletes tanulók értékelése 5 csillagból kiindulva, csillag elvonással és aláírással történik, melyet a nap utolsó szünetében az ügyeletes tanártól köteles elkérni. Amennyiben nem található meg az értékelő lapon az aznapi értékelés, a tanulót kötelességei mulasztása miatt a házi rendben leírtak alapján elmarasztaljuk. Értékelés: csillag vesztés jár az aznapi munka folyamán ejtett hibákért (pl. – 1* ha késik az ügyeletes reggel, további -1-1 * vehető el, ha kifogásolható az ügyeleti munka – nem önállóan dolgozik, többször kell figyelmeztetni, elhagyja az ügyeleti helyét) Az ügyeletes osztály feladat ellátását minden esetben az osztályfőnök figyelemmel kíséri és a két hét végén szöveges értékelést ad, erről a tanuló szüleit értesíti. A délelőtt folyamán az ügyeletes nevelők, az ügyeletes osztály diákjai lelkiismeretesen látják el feladatukat
III. sz. melléklet 1. Ebédlő rendje 2. Fizika-kémiaterem rendje 3. Tornaterem, sportpálya rendje 4. Számítástechnika terem rendje 5. Könyvtár rendje 6.Szertárak rendje (sport, és fizika-kémia) 7. Technika terem rendje 8. Rajzterem rendje
1. Az ebédlő rendje A napközis tanulók napközis nevelői felügyelettel beosztás szerint ebédelnek, betartva a higiéniai előírásokat. (kézmosás, evőeszközök használata) Az 1-8 évfolyam órarend szerint az ügyeletes nevelővel ebédelnek: 4. 5. 6. óra után. Minden tanuló köteles betartani a kulturált étkezés szabályait. Az utolsó csoport segít az ebédlő rendjének helyreállításában.
2. A kémia-fizika tanterem rendje A tanulók kötelesek a következő szabályokat betartani A szertárba csak tanári felügyelettel lehet bemenni. A tanteremben elhelyezett kísérleti eszközöket csak tanári utasításra szabad használatba venni. A tanulói kísérlet elvégzése után az eszközöket hiánytalanul kell visszaadni. A kísérleteket csak tanári felügyelettel szabad elvégezni. A kísérleti eszközöket a tanteremből kivinni szigorúan tilos. A kémiai kísérlet alatt vagy utána a tantermet levegőztetni kell. A kísérlet közben fellépő rendellenességet azonnal jelenteni kell. Minden egyéb esetben, a tanteremben és a szertárban elhelyezett rendeletben szabályozott előírásokat kell betartani.
3. Tornaterem, sportpálya rendje Átöltözés után az öltözőben nyugodtan, rendben várom a tanárt. Az öltözőben ruháimat rendben tartom, társaim holmiját és a berendezést kímélem, nem szemetelek. A tornaterembe csak tanári engedéllyel lépek be. A tornateremben lévő szereket (szőnyegek, szekrények, padok, bordásfalak, zsámolyok) engedély és utasítás nélkül nem használom. A szertárból csak a tanár utasítására és engedélyével hozhatok ki labdákat, ill. egyéb szereket. Használat után minden szert és eszközt visszaviszek a szertárba, és a helyére teszem. A tornaterembe csak tornacipővel lépek be. Sportmozgást csak sportöltözetben végzek a testnevelés órákon és a délutáni sportfoglalkozásokon is. A sportpálya talaját, a kaput, a kosárlabdapalánkot nem rongálom. A kapun nem csimpaszkodom, nem mászom föl rá. A pályára köveket nem szórok. A távolugró gödörből, a homokozóból a homokot nem szórom szét, kavicsot nem dobálok bele.
4. Számítástechnika terem rendje A tanulók kötelesek a következő szabályokat betartani: A számítógépes tanterembe csak tanári engedéllyel lehet belépni. Csengetéskor a tanteremmel szemben, sorakozva, fegyelmezetten várják a nevelőt. A teremben található főkapcsolóhoz, a számítógépek vezetékeihez, csatlakozásaihoz nyúlni nem szabad, mert az balesetveszélyes. Táskákat, kabátokat a kijelölt helyen kell tartani, a számítógéphez csak a legszükségesebb felszerelést lehet vinni. A teremben enni és inni a számítógépek közelében nem szabad. A számítógépet csak tanári utasításra szabad be és kikapcsolni.
A számítógépeket a tanulónak joga van rendeltetésszerűen használni, a tananyag elsajátításához szükséges programokat igénybe venni. Az észlelt rendellenességet a tanuló köteles tanárának jelezni.
5. Szertár rendje A fizika-kémia szertár rendje A szertár ajtaját zárva kell tartani. A kulcs a szaktanárnál megtalálhatók. A szertárban tanuló csak a szaktanár felügyeletével tartózkodhat. A szertárban folyóvíz biztosított, kéztörlő és mosogatószer található. A munkavédelmi eszközöket könnyen elérhető, jól látható helyen kell tárolni. A szertár falán ki kell függeszteni az itt található anyagok veszélyjelzéseit és a balesetvédelmi szabályokat. Az erősen mérgező anyagokat a méregszekrényben elzárva kell tartani. A vegyszereket jelzéssel ellátva, rendszerezve az arra alkalmas szekrényben vagy polcokon kell tárolni, használat után a helyére vissza kell tenni. Az elhasznált vegyszereket a kijelölt. tárolóba kell helyezni. A törött, balesetveszélyes eszközöket ki kell dobni, vagy le kell selejtezni. A szertár rendjéért a szaktanárok felelősök.
6. Technika terem rendje A munkateremben gyermek csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat. A terem ajtaját a tanítás megkezdése előtt és az óraközi szünetekben zárva kell tartani. A munkaasztalokon levő satuk hajtókarját a tanulók ne tekergessék feleslegesen, mert ez a szerkezet meghibásodását eredményezheti. A munkaasztalok letakarítását minden óra befejezése után a tanulóknak kell elvégezni. Gondoskodni kell arról, hogy a következő tanulócsoport megközelítőleg tiszta munkahelyen kezdhesse meg az órát.
A vagyonvédelem érdekében a szerszámokat megszámolva mindig a tanár adja ki a szekrényből a szerszámfelelősöknek, és az ő segítségükkel ugyancsak megszámolva rakja vissza. Szerszámok elzáratlanul a munkateremben nem maradhatnak, ezek helye vagy a szertárban, vagy a zárható szekrényben van. A zárható szekrényeket, a szertár és a tanterem ajtaját az óra befejezése után be kell zárni!
7. Rajzterem rendje A terembe belépni csak tanári felügyelettel szabad. A teremben lévő szekrényekhez tanulónak nyúlni nem szabad. Ezeket mindig zárva kell tartani. A vetítéshez és szemléltetéshez használt eszközök csak tanári felügyelettel használhatók. A tanulók kiállított rajzait, ill. a faliújságot csak nézni és olvasni szabad. Rajzórára vizet az erre kijelölt felelősök hozhatnak. A piszkos vizet a kijelölt lefolyóba kell önteni. Csengetés után a termet a legrövidebb időn belül a legteljesebb tisztaságban kell elhagyni. Óra után a terem ajtaját zárni kell. A kulcsot a tanári szobába kell vinni.
Tartalomjegyzék
