Intézmény neve: Angol-Magyar Érdekeltségű Gimnázium és Szakközépiskola. Szabályzat típusa: Pedagógiai program

ANGOL-MAGYAR ÉRDEKELTSÉGŰ GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLATARTALOM

[Közzététel dátuma]

Intézmény neve:

Angol-Magyar Érdekeltségű Gimnázium és Szakközépiskola

Szabályzat típusa:

Pedagógiai program

Intézmény címe:

2100, Gödöllő, Faiskola tér 13.

Intézmény OM-azonosítója:

201622

Intézmény fenntartója:

Várda-Kids Közhasznú Nonprofit Kft.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1



Tartalom I. Bevezető……………………………………………………………………………3 1. Az iskola bemutatása……………………………………………………........3 1. Az iskola nevelési programja ............................................................................................. 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ... 15 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 18 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 20 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 27 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok ....................................... 29 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 30 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................ 39 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 40 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................ 43 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai......................................... 44 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ........................................................................ 45 2. Az intézmény helyi tanterve ............................................................................................. 46 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 46 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................... 47 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 51 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszámok ................................................................ 54 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 56 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 58 2.5 Mindennapos testnevelés............................................................................................ 58 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 59 2.7 Projektoktatás ............................................................................................................. 59 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 60 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 61 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 62 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 73 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 74 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 75 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 79

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2



I. Bevezető 1. Az iskola bemutatása 1.1. Az iskola arculata AZ ISKOLA STÁTUSZA, ADATAI: Az alábbi adatok az intézmény alapító okiratában felsoroltakkal mindenben megegyeznek. Az intézmény alapításának éve: 2011, alapító:TALENTUM ALAPÍTVÁNY, 5100, Jászberény, Rákóczi u. 53. Az intézmény megnevezése: ANGOL-MAGYAR ÉRDEKELTSÉGŰ GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA Az intézmény székhelye: 2100, Gödöllő, Faiskola u. 13. Telefon/fax: Az intézmény fenntartója: Várda-Kids Közhasznú Nonprofit Kft. 1156, Budapest, Páskomliget u. 61. 5/22 Az intézmény felügyeleti szerve: Pest Megyei Kormányhivatal 1052, Budapest, V., Városház utca 7. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Az elfogadott éves költségvetés keretein belül önállóan gazdálkodó intézmény Az intézmény típusa: gimnázium,szakközépiskola, szakiskola Az intézmény működési területe: országos beiskolázású intézmény

1.2. Hagyományok Az iskola 2011 szeptemberében nyitotta meg kapuját azzal a céllal, hogy a 2011. június 30-án megszűntetett Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium tanulóinak lehetőséget biztosítson tanulmányaik folytatására. Az intézmény működéséhez a 2011/2012es tanévben a TALENTUM ALAPÍTVÁNY és egy angol érdekeltségű, felsőoktatási PEDAGÓGIAI PROGRAM

3



intézményt működtető intézmény, a Közép-európai Angol-amerikai Intézet (CEAS) közösen biztosította a működéshez szükséges feltételeket. A középiskola a CEAS által működtetett Angol Főiskola módszertani útmutatása alapján, az angol típusú oktatási módszer bevezetésével kezdte meg a képzését. A Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium megszűntetése után új helyre költözött és új néven, Angol-Magyar Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium néven a kistarcsai Önkormányzattól bérelt korábbi általános iskola épületében (2143, Kistarcsa, Eperjesi u. 19.) kezdte meg a 2011/2012-es tanévet. A diákok többsége a megszűntetett középiskola tanulóiból került ki, de sokan érkeztek a környék középiskoláiból is. Az új keretek között működő középiskolában a pedagógusok többsége a megszűntetett Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola tantestületéből került ki, azokból, akik vállalták az új módszerek bevezetését és éltek a felkínált lehetőséggel. A 2011/2012-es tanévben az intézmény korábbi alapfeladatát megtartva, 4 évfolyamos (9-12. évfolyam) érettségit adó gimnáziumi képzést és 4 évfolyamos szakközépiskolai képzést folytatott (egészségügyi szakmacsoport alapozó, orientáló képzés). a 2012/2013-as tanévben intézményünk székhelyet és nevet változtatott, de a képzési rendszert nem változtatta meg, gödöllői székhellyel és Angol-Magyar Érdekeltségű Gimnázium és Szakközépiskola névvel folytatta a Kistarcsán megkezdett munkát. 1.2.1 Az iskola hagyományrendszere Az új/régi iskola hagyományrendszerének életben tartása, megújítása a fenntartó, az iskolavezetés, a tantestület és a DÖNK közös célja és feladata is. Ezen a területen célunk az, hogy „megőrizve-megújítva, ápolva-újat teremtve” kettősség jegyében meglévő hagyományainkat továbbfejlesztve és újakat teremtve építsük fel az intézmény hagyományrendszerét. a. Iskolai ünnepségek Az iskolai ünnepségek megtartásával célunk a történelmi múlt tisztelete és az iskolai hagyományok ápolása. A hivatalos nemzeti ünnepekről iskolai szintű megemlékezéseket tartunk. Ezek az alábbiak:  Március 15. PEDAGÓGIAI PROGRAM

4



 Október 23. A nemzeti ünnepek mellett saját iskolai ünnepségeket, megemlékezéseket tartunk az intézmény falai között. Ezek az alábbiak:  Tanévnyitó  Végzős tanulók ballagása  Tanévzáró  Október 6. megemlékezés  Gólyaavató (9-es tanulók iskolai polgárrá avatása)  Szalagavató bál  Diáknap  Egészségnap  Családi Nap Az iskolai szintű megemlékezéseken kívül, osztályszintű rendezvényeket is tartunk, azzal a céllal, hogy az osztályközösségek minél jobban összekovácsolódjanak, és összetartsanak. Osztályszintű rendezvények az alábbiak:  Holocaust emléknap  A kommunizmus áldozatainak emléknapja  Osztálykirándulások  Klubdélutánok  Karácsonyi ünnepségek b. Tanulmányi versenyek Az iskolai rendezvények mellett a tanulmányi munkához kapcsolódó hagyományos rendezvényeket is tartunk. Ezek az alábbiak:  iskolai tanulmányi versenyek meghirdetése, és azokra való felkészülés,  központi tanulmányi versenyekre való felkészülés  OSZTV (Országos Szakmai Tanulmányi Verseny)  OKTV (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny)  Helyi és különböző szintű sportversenyek

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5



1.2.2 Az iskola dolgozóit érintő hagyományok  Ünnepi ebéd karácsonykor és a pedagógusnap alkalmából.  Mikulás ünnepség szervezése a dolgozók gyermekei részére.  Dolgozói kirándulás szervezése.

1.3. Képzési kínálat Gimnáziumi oktatás általános tantervű osztályban 9 -12. évfolyamon Egészségügyi szakközépiskolai képzés 9 - 12. évfolyamon Szakiskolai képzés 9-11. évfolyamon Szakképzés az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) szóló 133/2010.(IV.20.) Kormányrendelet, valamint az iskola Alapító Okirata (Határozat száma:32/2013.(IV.25.) szerint

MEGNEVEZÉS ápoló csecsemő és gyermekápoló ápolási asszisztens gyógy-masszőr szociális gondozó és ápoló Utazásszervező

OKJ-ben szereplő szakképesítés AZONOSÍTÓ SZÁMA 54 723 01

KÉPZÉSI IDŐ (ÉV) 3

54 812 02 0010 54 02

1

1.4 Képzési rendszer 1.4.1. Helyzetelemzés Az új/régi iskola működése alatt, az elmúlt időszakban számos nehézséggel kellett/kell megküzdeni, amelyek napjainkban is gondot okoznak:  a bérelt iskolaépület elhasználódása  a gyakran változtatott tankönyvek, tanulási segédletek  a szakképzés, a szakiskolai képzés bizonytalansága  az egyre alacsonyabb tudásszinttel érkező tanulók A különböző követelményeket támasztó általános iskolákból érkezett tanulókat megfelelő „középiskolai szintre hozni"- szakmailag, valamint általános műveltség területén, felkelteni az PEDAGÓGIAI PROGRAM

6



érdeklődésüket, segíteni, hogy megtalálják a helyüket az egészségügyben, vagy a továbbtanulás során megfelelő pályára és felsőoktatási intézménybe irányítani őket, nem könnyű feladat. Az intézmény az Angol Főiskolával karöltve felvételi előkészítő foglalkozásokat és közös programokat szervez a végzős diákok számára, hogy megismerjék a főiskolai képzést és reális képet kapjanak lehetőségeikről.

1.4.2 Képzési rendszer elemei Az iskola képzési rendszerét az igényes közismereti oktatás mellett, a széles körben megalapozott szakmai előkészítésnek és szakmai képzésnek kell jellemeznie a jövőben. Ennek szakaszai a következők:

Tagozat

Bemenet i feltétel

Évfolyamok száma

Évfolyamok képzési célja

9. 10.

általános gimnáziumi képzés általános gimnáziumi képzés

11.

általános gimnáziumi képzés

12.

általános gimnáziumi képzés általános és szakmai orientáló képzés általános és szakmai orientáló képzés általános és szakmai alapozó képzés általános és szakmai alapozó képzés általános és szakmai orientáló képzés általános és szakmai alapozó képzés Felkészítés szakmai vizsgára (szociális gondozó és ápoló, ápolási asszisztens) Felkészítés szakmai vizsgára (ápoló, csecsemő és gyermekápoló, gyógymasszőr, utazásszervező)

Gimnáziumi 8 általános iskolai oktatás végzettség

9. Szakközépiskolai oktatás

10.

8 általános iskolai végzettség

11. 12. 9.

Szakiskolai oktatás

8 általános iskolai végzettség

10.

Szakiskolai szakképző évfolyam

OKJ szerint

OKJ szerint

OKJ szerint

érettségi, vagy 4 középiskolai évfolyam, OKJ szerint

Szakközépisko lai szakképző évfolyam

Képzés közbeni kötelezettség érettségi szint és tárgyválasztás

érettségi szint és tárgyválasztás

szakmaválasztás

1.4.2.1. Gimnáziumi oktatás PEDAGÓGIAI PROGRAM

7



„(5) A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik (a továbbiakban: középiskolai nevelés és oktatás). A gimnáziumban a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati tanítási óra is tartható. (6) A gimnáziumban a tanuló felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra.” 1.4.2.2. Szakközépiskolában „A szakközépiskolának – a (2) és a (8)–(9) bekezdésben meghatározott kivétellel – érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be. A szakmai vizsgára felkészítő, szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. Ha a szakközépiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma – a felkészítési időtől függően – az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik. Ahol e törvény szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatásról rendelkezik, azon érteni kell a szakmai orientációt és a szakmacsoportos alapozó oktatást is.” 1.4.2.3. Szakiskolában „A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelésoktatás, továbbá a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben kell megszervezni.”

1.5. Az oktatási tevékenységet kiegészítő, támogató tevékenységek 1.5.1.Vizsgák: 1.5.1.1. Érettségi vizsga A 12. évben jelentkezik a tanuló az érettségi vizsgára, amelyen számot ad tudásáról a szabályzatban előírt kötelező és szabadon választható tantárgyakból, az általa választott szinten.

1.5.1.2. Szakmai vizsga: Az OKJ központi programokban előírt követelmények teljesítése esetén szervezzük a szakmai vizsgákat.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

8



1.5.2.A vizsgák szervezésének dokumentumai:  Érettségi vizsgaszabályzat  Szakmai és vizsgáztatási követelmények  A szakmai vizsgáztatás szabályai 1.5.3. Tantárgyak, tantárgyrészek minősítése alóli mentesítések: A tanuló valamely tantárgyból/tantárgyakból vagy tantárgyrészből minősítés alóli mentesítésre jogosult, ha a szakértői véleményben ez megfogalmazásra került. Ebben az esetben a tantárgy ismeretanyagát idő és tartalmi intervallumában egyéni program szerint módosítani kell. Az egyéni fejlesztési tervet a tantárgyat tanító pedagógus készíti a gyógypedagógus iránymutatásai alapján. Az egyéni fejlesztési napló vezetése az osztályt tanító pedagógus feladata. A módosítás rövidebb időben megvalósítható programot kell, hogy tartalmazzon, hiszen ahogy a rehabilitáció sikeressége elősegíti a fejlődés felgyorsulását, a kompenzációs tevékenység hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanuló a megsegítések mellett abban a tempóban tanulja a tantárgyat, amely megegyezik az évfolyam programjával. Cél tehát az egyéni programban a felzárkóztatás megvalósítása, a tanuló legoptimálisabb fejlődésének biztosítása. 1.5.3.1. Érettségi vizsgán alkalmazható alternatívák (módosított 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsgaszabályzatról) Ha a vizsgázót az Nkt 56.§-a alapján a kötelező érettségi vizsgatantárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés és minősítés alól, helyette a választott vizsgatárgyból tesz érettségi vizsgát (6.§ (6)) Az írásbeli vizsgán a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján: a) az írásbeli feladatok kidolgozására rendelkezési időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számológép, írógép) használja c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsga részből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése után legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A pihenőidő alatt a vizsgaterem nem hagyható el (37.§ (3)) Szóbeli vizsgán vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a vizsgatárgyanként biztosítandó gondolkodási időt (35.§) legfeljebb húsz perccel meg kell növelni, PEDAGÓGIAI PROGRAM

9



b) engedélyezni kell, hogy szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. Ha a vizsgázó szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat készítésére középszintű vizsga esetén harminc, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa (37.§ (2)). 1.5.3.2. Szakmai vizsgán alkalmazható alternatívák (20/2007. (V.21.) SZMM rendelet) Szakmai vizsgán a mentesítések nem alkalmazhatóak, a hivatkozott jogszabályban előírt követelményeknek kell eleget tenniük.

2. Az iskola környezete 2.1. Az iskola helye a településen Az intézmény elődje a Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium Kistarcsa város egyetlen középfokú iskolája volt, melyet gazdaságossági szempontból vissza adott Pest megye Önkormányzatának, akik szintén gazdaságossági okok miatt az iskolát 2011. június 30-án jogutód nélkül megszűntette. A TALENUM ALAPÍTVÁNY a CEAS-sal közösen megmentette az ide járó tanulókat attól, hogy a megye két különböző városában lévő megyei fenntartású középfokú iskolába járjanak, ezért létrehozta az Angol-Magyar Egészségügyi Szakközépiskolát és Gimnáziumot. A településen a helyi önkormányzattól bérelte ki az,iskola-összevonások miatt megüresedett,- általános iskola egy részét. a 2012/2013-as tanévben egy korábban irodaháznak használt épületet újított fel a fenntartói jogokat gyakorló Várda-Kids Közhasznú Nonprofit Kft. Gödöllő városában nyugodt, csendes kertvárosi környezetben található az iskola. A városból jár a diákok 25 %-a.

2.2. Szociológiai Gödöllőn sok középfokú oktatási intézmény működik. A középiskolák versenyeznek a tanulókért. Az intézmény tanulóbázisát a korábban megszűnt középiskola diákjai adják. Az új tanévben hozzánk jelentkezők száma háromszoros volt a felvehető tanulólétszámhoz képest, a stabil 1 gimnáziumi és 1 szakközépiskolai osztályt a törvény előírásoknak megfelelően tudjuk elindítani. Az iskola beiskolázási területe Pest megye, de lehetőséget biztosítunk messzebbről érkező tanulók fogadására is. PEDAGÓGIAI PROGRAM

10



Szociális környezeti szempontból meghatározó a szülői háttér és annak iskolázottsága. A tanulóink többsége átlagos magyar családból kerül ki, kis számban vannak hátrányos helyzetű, és halmozottan hátrányos helyzetű családból származó tanulók. A hátrányos helyzet elsősorban az egyedülállóságból, valamint a munkanélküliségből adódik.

2.3. Gazdasági Az iskola gazdasági környezete egy átlagos városi iskola gazdasági környezetéhez hasonlít, azzal a kiegészítéssel, hogy tanulóink 25 %-a helyből, 75 % a környező településekről jár be, így gazdasági, szociális helyzetük és eltérő, ebből adódóan az iskola gazdasági környezete is változatos sokszínű képet mutat.

2.4. Munkaerő-piaci A felvett tanulók átlagos képességűek. Az iskola beiskolázási lehetőségei az átlagosnál jobbnak mondhatók - a jelentkezők számát tekintve - de a tanulók tudásszintje nagyon heterogén, az utóbbi években egyre alacsonyabb színvonalú. Az oktatás "piacosítása " nagy kihívást jelent számunkra, de meg kell küzdenünk az egyre szaporodó hasonló képzésre áttérő középfokú intézményekkel. Az iskola alapvető célkitűzése, hogy jó szakembereket adjunk a szakmának, akik megfelelő általános ismeretanyaggal és kulturáltsággal is rendelkeznek.

3. Az iskola tanulói közössége 3.1. Szülői háttér A tanulóink többsége átlagos magyar családból kerül ki, kis számban vannak hátrányos helyzetű, és halmozottan hátrányos helyzetű családból származó tanulók. A hátrányos helyzet elsősorban az egyedülállóságból, valamint a munkanélküliségből adódik. A szülők munkanélkülisége az iskola számára egyszerre értelmeződik anyagi, szociális, és értékrendbeli problémaként. Gyakran a szülők teljes energiáját felemészti a létminimum megteremtése, s gyermekére már nem marad idő, figyelem, türelem. Sikeres vállalkozók, anyagi jólétben élők esetén is vannak problémák. Megjelentek a jó anyagi körülmények között élő családok gyermekei is a tanulási magatartási zavarokkal jellemzett tanulók között. Az egyik gond, ha a szülő túl magasra teszi a mércét, elvárásainak a gyerek nem tud megfelelni legnagyobb igyekezete ellenére sem. PEDAGÓGIAI PROGRAM

11



Tanulóinknak kb. kétharmadára jellemző, hogy szülei követik iskolai munkáját, megjelennek a szülői értekezleten és a tanári fogadóórákon.

3.2. Lakóhely szerinti megoszlás Az iskola tanulói 25 %-ban a város területéről jelentkeznek felvételre, de jelentős arányt képviselnek - mintegy 75 % - a város vonzáskörzetéből felvett tanulók is.

3.3. Neveltségi szint A hozzánk kerülő tanulók neveltségi és intelligenciaszintje fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. A lehetséges okokat a szülői házzal és a kapcsolattartással foglalkozó fejezetben elemeztük. Ezért is dolgoztuk ki pedagógiai programunkban igen részletesen a neveléssel foglalkozó témakört, hogy amit lehet, még középiskolás korban pótoljunk és beépítsünk személyiségükbe, alapvető erkölcsi és etikai fogalmaik kialakuljanak és sajátjukká váljanak.

3.4. Pályaválasztási motiváció Vannak, akik határozott elképzeléssel, szakmatanulás céljából jönnek az iskolába, s sajnos meglepetésként éri őket, hogy a szakmát igazán csak az érettségi után tanulhatják. Akiknek nincs tudatos pályaválasztási elképzelése, azoknak segít dönteni a szakképzés orientáló szakasza, valamint a gimnáziumi képzés.

3.5. Tanulási attitűd Általános tapasztalat, hogy a problematikus diákok körében nem divat a tanulás, a jelenlegi társadalmi, gazdasági környezet is csak hangzatos szavakkal ösztönöz erre, a tudásnak nincs igazi értéke. Az alacsony életszínvonallal rendre együtt jár a kulturális igénytelenség. A szociálisan hátrányos családból a diákok passzív magatartást, "kis kettes" szemléletet hoznak magukkal. A szülői érdektelenség szükségszerűen párosul a tanulói érdektelenséggel, ennek következménye az iskolához és a tanuláshoz való negatív hozzáállás.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

12



3.6. Továbbtanulási szándék A gimnáziumi tagozaton a diákok elsődleges célja, hogy felsőfokú intézményben tanulhassanak tovább. A tanulók 90%-a jelentkezik, 50-60% elsőre be is kerül, a többiek is valamilyen területen tovább képezik magukat. Az egészségügyi szakközépiskolában végző tanulóinknak kb. 30-40%-a tervez továbbtanulást felsőoktatási intézményben, ám ez a célkitűzés már nem mindig reális.

3.7. Diákönkormányzat Az azonos évfolyamra járó, egy tanulócsoportot alkotó tanulók alkotják az osztályközösséget. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:  osztálytitkár,  gazdasági felelős,  képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diák önkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről.

4. Az iskola meglevő kapcsolatrendszere 4.1. Kapcsolat a fenntartóval Alapvetően a jogszabályok határozzák meg a fenntartó és az intézmény kapcsolatrendszerét. PEDAGÓGIAI PROGRAM

13



Ezen túl természetesen minden olyan kérdésben, amelyben bizonytalanságot érzünk vagy úgy gondoljuk, hogy segítségre van szükségünk, megkeressük az iskola fenntartóját. Fenntartónkkal a megszokott fenntartó-iskola viszonyhoz képest speciális viszonyban vagyunk. A fenntartó, mint egy Anya,- akinek gyermeke most tanul járni,- féltő, óvó gondoskodással figyelte első lépéseinket a megváltozott viszonyok között, mi pedig mint a járni tanuló kisgyermek, folyamatosan figyeltük a felénk nyúló anyai kezet és megfogtukelég sűrűn,- ha úgy éreztük, hogy szükségünk van rá. Ennek köszönhető, hogy sikeresen vettük az első közös évet és mertünk belevágni új helyen, új körülményekkel a következő tanévbe.

4.2. Kapcsolat más intézményekkel Az iskola külső kapcsolatai a következő területeken jelentkeznek: Módszertani és konzultációs kapcsolat a CEAS Angol Főiskola tanári karával és dolgozóival. A szakképzés kapcsán munkakapcsolat és együttműködés alakult ki a Flór Ferenc Megyei kórházzal, valamint a városban működő bölcsödékkel, szociális otthonokkal, valamint utazási irodákkal, ahol részben a tanulók gyakorlati képzésének biztosítása, részben a szakmai tanárkollégák szakmai tájékozódása, továbbképzése zajlik.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

14



II. Az iskola nevelési programja 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A mögöttünk lévő utolsó évtizedben az oktatáskutatók, oktatáspolitikusok és az oktatást ténylegesen művelők, azaz a pedagógusok közösen jutottak arra az álláspontra, hogy az eddig külön hangoztatott nevelés és oktatás sokkal nagyobb egységben kell kezelni, mint eddig. Az l998-as tanévtől kezdődően hangsúlyozottá vált ez az alapelv. A nevelés és az oktatás egységét két oldalról közelíthetjük meg. Egyrészt a tantárgyak illetve a műveltségi területek tantervei oldaláról, amelyek a tantárgyakhoz kapcsolva határozzák meg a feladatokat, a követelményeket, másrészt a nevelési program oldaláról, amely a tanulók személyiségének fejlesztését tűzi ki célul. Eredményt azonban csak akkor érhetünk el, ha a kettőt egységes pedagógiai folyamatnak tekintjük, hiszen a kettő kölcsönösen feltételezi egymást. A program készítésénél figyelembe kellett venni tanulóifjúságunk pszichikai fejlődésének szakaszait. A 15-16 éves kor a pszichikus serdülés tetőzésének kora, a l7-19 éves kor az ifjúkor, a felnőtté válás kezdete. Mindkét periódus döntő hatással van az egyén további fejlődésére, a felnőtt személyiség kialakulására. Figyelembe kell vennünk, hogy tanulóink, akik a legkülönbözőbb általános iskolából érkeztek, felkészültségük és a tanulás iránti igényességük szempontjából nagyon különbözőek. Jelentős számban vannak azok, akiknek az írás, az olvasás, a matematika komoly nehézséget okoz. Ez a tudás és képességhiány is hátráltatja a tanulást.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

15



Iskolánk nevelőmunkájának alapértékeit a tudás, a rend, a szabadság, humanizmus, a személyiség tiszteletben tartása, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, a fenntartható fejlődés elvei határozzák meg. Az iskola egyik alapvető célja, hogy az intézmény valamennyi tagozatán korszerű, általános és szakmai műveltséggel, szakmaszeretettel rendelkező, gyakorlati életre felkészült középfokú szakembereket képezzen. A fiatalok alkalmasak legyenek a továbbtanulásra, az élethosszig való tanulásra, tudásukkal, képességükkel, erkölcsi és fizikai tulajdonságaikkal megfeleljenek az igényes elvárásoknak. Nevelő oktató munkánk során feladataink végrehajtásában, intézkedéseink meghozatalakor a gyermek érdekét kell figyelembe venni. Kerülni kell minden hátrányos megkülönböztetést bármilyen okból. (Hátrányos megkülönböztetésnek minősül minden olyan – közvetlen vagy közvetett – különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye a közoktatás terén az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a gyermek, tanuló zaklatása). Az esetleges hátrányos megkülönböztetés következményeit a törvényben szabályozott eljárások keretében kell orvosolnunk, oly módon, hogy az ne járjon más gyermek, tanuló, jogainak megsértésével csorbításával. Az oktató nevelő munkánk során a tanuló érdekében a szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítjuk, úgy hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet. A tanulók ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva kell dönteni.

1.1. Emberi mivoltunk nem egyenlő képességeink összességével Az iskolánkban folyó pedagógiai munka, a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének magas színvonalon történő, minőségi fejlődését, fejlesztését állítja a középpontba. Intézményünk gyermek- és személyiségközpontú, alapelve a tanulók személyiségének tiszteletben tartása. A család partnerré válásának elérésére való törekvéseink a pedagógiai folyamatok szerves részét képezik. Az eredményes tanulás megvalósítása

PEDAGÓGIAI PROGRAM

16



érdekében megfogalmazott alapelvünk, a tanulók megismerésének szükségletét és az erre épített készség, képesség fejlesztést is tartalmazza.

1.2. A gyerekek aktív közreműködése nélkül nincs tanulás Aktív és konstruktív ismeretszerzést valósítunk meg, komplex személyiségfejlesztő és nevelő módszerekre építve. A tanuló közösségek és tanárok egyaránt szolidárisak a különböző eltérő fejlődést mutató gyerekekkel, akik számára a gyakorlat orientált tevékenységekkel készítjük elő a társadalmi mobilitást. Pedagógusaink hivatástudata magas szintű, munkavégzésükre a tudás átadás terén a gyerekek érdeklődésének felkeltése jellemző. A pedagógiai munka empatikus légkörben, széleskörű motivációs eszköztárra épít. Az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítésére törekszünk, amely a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével valósul meg.

1.3. A mindennapi életben hasznosítható ismeretekre van szükség Az ismeretelsajátítás alapelve, hogy a nevelő-oktató munka színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalomi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Életszerű ismeretek tanítására és a kooperatív és kommunikatív oktatási módszerek bevezetésére fordítjuk a hangsúlyt, amelyek biztosítják a gyerekek változatos tevékenységét. A tantárgyak integrációjának elvén megvalósított gondolkodási kultúra művelésére és az önművelés igényének és szokásának kialakítására törekszünk Minden gyermek sikerélményhez juttatását, a tanulás megszerettetését és a belső motiváció kiépülését tartjuk az iskolai munka egyik legfontosabb alapelvének.

1.4. Szociokulturális hátrányokból származó hiányosságok pótlása, az esélyegyenlőség biztosítása A tehetséggondozással megvalósított felzárkóztatás azt az alapelvünket támasztja alá, hogy minden gyermekben megtalálhatóak azok a képességek, készségek, amelyek továbbfejlesztésével kompenzálhatóak a hiányosságai. A különféle területeken megmutatkozó tehetségek felismerése és támogatása a pedagógiai munka alapelve.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

17



1.5. A tehetség felismerése és az önkifejezés, önmegvalósítás lehetősége A tehetséggondozás kiemelt helyet kap alapelveink között, így fontos szempont, hogy a tehetség felismerését, megmutatkozás lehetőségét biztosító nevelő-oktató munka valósuljon meg. A szabadidős tevékenységekben a szakkörök, önképzőkörök, iskolán kívüli kulturális programok keretében lehetőséget biztosítunk a tanulók önmegvalósítási és a pozitív énkép kialakítását lehetővé tevő önismereti tevékenységének.

1.6. Személyes példamutatás és hiteles viselkedés kultúra Az intézményi kommunikációs kultúra alapelveit a tanulókkal közösen körvonalaztuk. Kérésükre került megfogalmazásra a pedagógusok példamutatását és hitelességét előtérbe állító, harmonikus kapcsolatkialakítás és az egyenrangú kommunikációra építő iskolai kapcsolatrendszer alapelve.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.1. Az értelmi nevelés Fontos, hogy a tanulók logikus (ok-okozati, következtető, általánosító) gondolkodásmódja kialakuljon a képzés idején. Ennek segítségével a természeti és a társadalmi törvényeket, a fejlődés törvényeit képesek legyenek elsajátítani. A tanulóktól már nemcsak azt kívánjuk meg, hogy értelmükkel felfogják egy-egy törvényszerűség helyességét, hanem képesek legyenek annak indokolására, bizonyításának levezetésére és fokozatosan alakuljon ki bennük az elméleti kérdések iránti érdeklődés. a. Célok:  a tudásbeli különbségek felszámolása, megfelelő szintre hozás  a tanulási technikák elsajátíttatása és eredményes alkalmazása  a megfigyelőképesség fejlesztése  a logikus értelmezés gyakorlása, amely fejleszti az emlékezőképességet és a gondolkodást  a tanuló képes legyen összefüggések felismerése  az absztrakt gondolkodás megteremtéséhez a képzelőerő, az alkotó képzeletfejlesztése a reális önértékelés, önismeret kialakítása. b. A megvalósítás útjai PEDAGÓGIAI PROGRAM

18



A tevékenység minden életkorban a személyiségfejlődés alapja. Elméletileg a tevékenységnek két formája van: a megismerő tevékenység és a cselekvés. A megismerő tevékenységgel tárgyi- elméleti ismereteket szerez a tanuló, míg a cselekvéssel változásokat hoz létre. Cél a megismerő és cselekvő tevékenység helyes arányának kialakítása. Ezért:  Meg kell ismertetni a tanulókkal a különböző tanulási technikákat, a tantárgyi sajátosságok figyelembevételével.  A megfigyelőképesség fejlesztése. Erre különösen a természettudományi és a szakmai tárgyaknál van lehetőség. A megfigyelés a valóságról szerzett ismereteket igazolja, és az ismeretek alkalmazásának egyik fontos útja.  A mechanikus emlékezet mellett kerüljön előtérbe a logikus gondolatmenet Gyakoroltatással elérhetjük, hogy a feldolgozandó anyagrész alapvető gondolatát próbálják megragadni, logikus részekre bontani az egészet. A számonkérésnél ne csak a mechanikus reprodukálás érvényesüljön, hanem az elsajátított ismeretről a tanuló önállóan tudjon beszélni.  Ha a tanulót segítjük az összefüggések feltárásában, akkor szilárdabb tudást, az egységesebb szemlélet kialakítását biztosítjuk.  A képzelőerő fejlesztésének módja, amely elősegíti az absztrakt gondolkodást: érzékelés

útján

történő

megismerés,

konkrét

tények

megfigyelése,

általánosítás,végül a törvényszerűségek lényegének megragadása.  A

tanuló

helyes

önértékelése,

reális

szembesülése

gondolkodásával,

tevékenységévelés magatartásával, alakító erőt jelent. Így tudják elfogadni önmagukat. Gyakoroltatni kellő tapintattal, négyszemközti, vagy közösségi megbeszélésen lehet.  A logikus gondolkodásra való nevelés rendkívül időigényes, mégsem mondhatunk le róla. Amikor azt kell követelni növendékeinktől, hogy gondolkodjanak, a gondolkodást a tanárnak irányítania kell. A tanárnak érvelnie kell, ha szükséges vitatkoznia, de nem szabad fölényesnek lennie, mert az elveszi a gyerekek kedvét a töprengéstől, a vitától. Az óratípusok megválasztásánál figyelnie kell arra, hogy a tanuló értelmi erőit, aktivitását, gyors feladatmegoldó képességét, önállóságát a terhelés fokozásával növelje PEDAGÓGIAI PROGRAM

19



a tanár. A monoton óravezetés nem köti le a tanuló figyelmét, ezért ingerszegénnyé válik. 2.2. Az erkölcsi követelmények es a humanizmus kialakítása a tanulókban Az erkölcsös és a humanista magatartásra való nevelés kettős feladat elé állítja a tantestületet. Egyrészt úgy kell megszervezniük a tanulók életét, hogy az erkölcs és a humanizmus követelményét átéljék, másrészt azok mindennapi tapasztalatokká váljanak, beleértve a pedagógus személyes példamutatását. Tisztázniuk kell a tanulók előtt az erkölcs és a humanizmus tartalmát. a. Célok:  A tanuló váljék képessé a maga és mások magatartásának megítélésére.  Legyen tisztelettudó, figyelmes és előzékeny a felnőttek, különösen az idősek iránt. Ha szükség van rá, bizalommal kérje ki segítségüket.  Tartsa természetesnek, hogy a család tagjai a feladatokat egymás közt megosztják. Tisztelje és szeresse szüleit, fogadja el tanácsait. A maga véleményét tapintatosan, tisztelettel közölje. Vegyen részt a családi életben.  Ismerje és sajátítsa el a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.  Legyen határozott elképzelése saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.  Legyen nyitott és toleráns más népek, kultúrák és szokások iránt.  Segítse elő és erősítse az osztályközösség, az osztály és az iskolai szintű diákszervezetek, önkormányzatok működését. Legyen természetes számára a segítségnyújtás.  Tisztelje a tulajdont. Ne rongáljon.  Ismerje az igazi barátságot, tisztelje a másik nemet.  Tudja, hogy a párkapcsolat felelősségvállalást is jelent.  Álljon előtte távlatként a harmonikus családi élet, a gyermeknevelés, és legyen tisztában azzal, hogy ez nemcsak örömet, de gondot is jelent.  Tudja, hogy a humanizmus jellemzője az emberszeretet, segítőkészség, melynek alapja a tisztelet és a bizalom. Ismerje fel az emberi értékeket, az őszinteséget, a becsületességet, a szolidaritás szükségességét. PEDAGÓGIAI PROGRAM

20



b. A megvalósítás útjai:  A fiatalokkal fokozatosan elfogadtatni az erkölcsös és humanista gondolkodást és magatartást.  Törekedni kell az emberi kapcsolatok gazdag kibontakoztatására, e kapcsolatok humanista jellegének biztosítására. Ennek színterei lehetnek az egyéni beszélgetések, osztályfőnöki órák, szakkörök, iskolai rendezvények, előadássorozatok. 2.3. A hazaszeretetre és értékmegőrzésre való nevelés követelményei Az erre irányuló nevelésnek szolgálnia kell a fogalom megértését, a téves nézetek felismerését, az érzelmi átélést. A nevelésnek el kell érnie, hogy az ifjúság tudatában összekapcsolódjék hazánk múltja, jelene és jövője. Ezt szolgálja:  A szülőhely, a haza múltjának és jelenének megismertetése.  A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.  A hazaszeretet erkölcsi, tartalmi kialakítása a megismerő és a közéleti szerepvállalás szükségességének felismerése. a. Célok:  A tanuló ismerje hazánk történelmét és kulturális örökségét.  Legyen büszke népművészeti és művészeti, tudományos és technikai alkotásainkra, hagyományainkra, elért eredményeinkre, becsülje meg azokat.  Ismerje, hogy a magyar tudósok és művészek mivel járultak hozzá az egyetemes haladáshoz és kultúrához.  Érdeklődése terjedjen ki a szülőföld, a hazai táj megismerésére.  Ismerje fel a múlt haladó törekvéseinek összefüggését a jelen társadalom céljaival.  Tisztelje saját és más népek kultúráját, szabadságvágyát, alkotó munkáját.  Váljék meggyőződésévé, hogy a haza iránti szeretete nem fér össze más népek és kisebbségek lebecsülésével.  Ismerje az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket.  Ügyeljen anyanyelvünk tisztaságára.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

21



b. A megvalósítás útjai:  A történelmi múlt megismertetése, s ennek alapján a múlt és jelen összefüggéseinek felismerése.  A nemzeti ünnepek megfelelő színvonalú rendezvényei igazi élményt jelentenek, fokozzák érzelmi kötődésüket nemzeti hagyományainkhoz.  Kiállítások rendezése az országról és népünk életéről. A múzeumlátogatások gazdagítják ismereteiket. 2.4. A munkára nevelés követelményei A munka elsősorban valamely külső tárgyra irányuló tudatos és tervszerű tevékenység, a tanulás viszont magára a munka végzőjére, a szubjektumra irányul és a tanuló személyiségjegyeit gazdagítja. A tanulás munka, mert tervszerű, céltudatos erőfeszítést igényel. Az iskola pedagógiai munkájában különös figyelmet kell fordítani a tanítás-tanulás folyamatára. Sajnos tanulóink többsége nem érez késztetést az ismeretek pozitív megerősítésére, ezért is fontos, hogy minden lehetséges eszközt felhasználjunk, amely teljesítményképes tudást eredményez. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartásárra irányuló tevékenységek gyakoroltatása. a. Célok  A kommunikációs képesség fejlesztése.  Az önálló szóbeli, írásbeli kifejezőkészség fejlesztése.  A tankönyvön kívüli ismeretek szerzése (könyv, színház, tárlat, TV, rádió stb.)  Az önálló felkészülést igénylő kiselőadások szorgalmazása.  Az elvont gondolkodás fejlesztése, figyelembe véve az életkort.  Ismerje fel, hogy a tanulás is munka, és ez a fiatalok legfontosabb feladata.  Legyen tisztában azzal, hogy az elsajátított ismeretek élő tudássá akkor válnak, ha azokat a gyakorlatban is alkalmazni tudja.  Ismerje a tanulás helyes módszereit, legyen képes legyőzni az akadályokat.  Legyen tisztában azzal, hogy a mindennapi kis erőfeszítések vezetnek el nagy teljesítményekhez.  Legyen tekintettel társai munkájára.  Tudja, hogy az eredményes tanulás előfeltétele a fegyelmezettség. PEDAGÓGIAI PROGRAM

22



 A pályaorientáció segítése.  Lássa be, hogy érdemes tanulnia és tovább képeznie magát, mert hivatása betöltéséhez nemcsak szaktudásra, hanem általános műveltségre is szükség van.  A tanulók törekedjenek a konvertálható tudás megszerzésére. Olyan feladatok megoldására késztessük őket, amelyek erőfeszítést is igényelnek, így biztosítva a teljesítmény értékét. b. A megvalósítás útjai  A helyes tanulási technika elsajátíttatása.  Látogassa a könyvtárakat, a szakköröket, hogy ismereteit kiegészítse, továbbfejlessze.  Gyarapíthatja ismereteit, ha szaktanárának irányításával gyűjtő, rendszerező, kísérletező feladatok végzésére vállalkozik.  A képességek kibontakozását biztosítják, ha szellemi vetélkedőkön, pályázatok készítésében, tanulmányi és egyéb versenyeken vesz részt. Az iskola tanáraitól sok segítséget kaphat, ezt bizonyítják az országos versenyeken elért eredmények.  A tanüzemben vagy az üzletekben végzett pontos, kitartó rendszeres munka edzi a tanulót. Az időnkénti nekibuzdulás helyett többet ér a jó erőbeosztást követő munkaritmus. Ezt gyakoroltatni kell tanulóinkkal, ez különös figyelmet igényel szaktanárainktól.  Fontos az elméleti ismeretek alkalmaztatása a gyakorlatban.  A munka tervezésében és kivitelezésében fokozatosan érvényesítenünk kell az önállóságot. 2.5. Az esztétikai nevelés követelményei Az esztétikai nevelés feladata, hogy minél mélyebb, értékesebb esztétikai élményeket keltsen a tanulókban. a. Célok:  Érjük el, hogy tanulóink szeressék a szép környezetet, s maguk is vegyenek részt kialakításában.  A tanuló külső megjelenésben is törekedjen az esztétikumra és a harmóniára.  Értékelje a két nem harmonikus kapcsolatának, a rendezett családi életnek a szépségét. PEDAGÓGIAI PROGRAM

23



 Törekedjék arra, hogy eljusson hazánk legszebb tájaira, ismerje a világ leghíresebb természeti és kulturális szépségeit.  Értékelje az irodalmi művek, a képzőművészeti alkotások és a zenei művek szépségét. Tudja megkülönböztetni az értékes műveket az értéktelenektől.  Találja meg a munkavégzésben az alkotó tevékenység örömét.  Ügyeljen a nyelv szépségére. Beszéde, írása legyen kulturált. Kerülje a durvaszavakat, kifejezéseket. b. A megvalósítás útjai  Az esztétikai befogadó tevékenység fejlesztésében az egyszerűtől a bonyolultabb élmények átélésére kell törekednünk. Ez nemcsak a befogadó tevékenységet növeli, hanem elmélyíti az esztétikai élményt is.  A pedagógus adjon lehetőséget közvetlen beszélgetésre: "miért szép?" egy táj, egy művészi alkotás, egy magatartás, az élet stb.. A beszélgetés érintsen érzelmeket és formáljon véleményt.  Az esztétikai nevelésre lehetőséget teremt a tárlatlátogatás, film és színházlátogatás, ünnepélyek szervezése, a környezet szépítése.  Gyakoroltatni kell a helyes magatartást a mindennapi társas érintkezésben és különleges alkalmakkor. 2.6. Közösségi szolgálat A Nemzeti köznevelési törvény hatályos rendelkezése alapján: 97. § (2) bekezdés: „Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.” Diákjainknak megszervezzük az érettségi feltételéül a jogszabály által előírt közösségi szolgálat teljesítésének feltételeit. A közösségi szolgálat a tanulók személyiségfejlesztésének nagyszerű lehetősége, amelynek újdonsága, hogy a diákok személyes élmények alapján tanulhatják meg a segítségnyújtás, a kölcsönös szeretet és elfogadás útján az együttérzés és az együttműködés szabályait, a társadalmi felelősségvállalás nehéz, de szép kötelezettségét.

3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

PEDAGÓGIAI PROGRAM

24



3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségfejlesztés – és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés – az egészségi állapot erősítésérre és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testnevelés, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása, a tanulók között kialakuló agresszió kezelése. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola  minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.  együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.  egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal.  kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.  olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók „jól-létét” és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.  törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését. Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a PEDAGÓGIAI PROGRAM

25



lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk ismerete egészségi állapotunk ismerete a mozgás fontossága Az

egészségfejlesztésben

képzett

pedagógus

szakembernek

támaszkodnia

kell

az

osztályfőnökök és az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között: intézményvezető vagy megbízottja; egészségtan tanár; iskolaorvos, védőnő; diákönkormányzatot segítő pedagógus; gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;

3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia- és testnevelésóra) és délutáni foglalkozásokon valósul meg az óra részeként. Ezt a feladatot az iskolai védőnő látja el, aki védőnői szakdiplomával rendelkezik. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást, megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

26



felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái Szervezetten, a biológia–egészségtan tanterv részeként, 9. évfolyamon „Összhangban a környezettel: az egészség megőrzése” című fejezet kiegészítéseként. A szaktanár a védőnő által összeállított óravázlat segítségével kéri számon a tanultakat. Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel. Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai a felmenő rendszerű elsősegélynyújtó versenyek megszervezésében, a versenyekre való utazás lebonyolításában és diákjaink társadalmi elsősegélynyújtásba való bevonásával segítik a közösségi munkát.

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon,

a

tanulói

közösség

ráhatásán

keresztül

érvényesül.

A

közösség

olyan

együttműködésre szerveződött emberi csoport, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, mert a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. Célja: A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: a család, az iskola,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

27



az iskolán kívüli közösségek. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: tanítási órák, tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások (pl. kirándulások, sportfoglalkozások) diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások szabadidős tevékenység. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának

4.1. Közösségfejlesztés az osztályban:  megismerkedés osztályfőnöki órán  a tanulók szociológiai hátterének megismerése  tájékozódás a közös érdeklődési területekről  célok, feladatok megbeszélése, kijelölése  közös tevékenységek: osztály szépítése, programok szervezése.  az iskola környezetének megismerése,  színházlátogatások és a látottak megbeszélése  bekapcsolódás az iskola közösségi életébe 4.2 .Közösségfejlesztés az iskolában:  a kilencedikes tanulók fogadása - ünnepélyes tanévnyitó  iskolai ünnepélyek szervezése (a műsorok próbái idején a különböző osztályok tanulói megismerkednek, s kapcsolatokat alakítanak ki egymással)  az iskolai hagyományok ápolása (Szalagavató-bál, Ballagás,)  a Családi napokon való aktív részvétel és szereplés  sportversenyeken való részvétel, szurkolás az iskola csapatáért  egységes megjelenés az ünnepélyes alkalmakkor.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

28



5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

29



Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 5.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi

és

év

végi

statisztikai

adatok

szolgáltatása,

bizonyítványok

megírása,

továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő tanulók körét a Nkt 4.§-a határozza meg. Eszerint ide tartoznak: PEDAGÓGIAI PROGRAM

30



sajátos nevelési igényű tanulók (SNI tanulók) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók, kiemelten tehetséges tanulók, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (HH és HHH tanulók)

6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a pedagógusok szervezetten, illetve egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. Az emelt szintű oktatásban részesülő tanulók az emelt követelmények szerinti oktatás folyamán, valamint az érettségi vizsgára felkészítő foglalkozások keretein belül nagyobb lehetőséget kapnak az ismereteik elmélyítésére, az emelt szintű érettségi vizsgákra való felkészítésre. A tehetséggondozás elszakíthatatlan részét képezi a színvonalas oktatásnak, főként pedig a gimnáziumi nevelésnek. Kollégáink és diákjaink akkor is végzik e tevékenységet, amikor nincs mód arra, hogy a tevékenységre fordított munkát az intézmény anyagilag is honorálja. A tehetséggondozás céljai intézményünkben: minden diákunk tehetségének felismerése és felkarolása, tehetségfejlesztés, eredményes verseny-előkészítés, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a középiskolában tanult ismeretek szintézisének biztosítása. A tehetséggondozás feladatai intézményünkben: egyéni és kiscsoportos tehetséggondozó órák, verseny-előkészítő foglalkozások, hátrányos helyzetű diákok számára szervezett felzárkóztató foglalkozások, szakköri foglalkozások. A képességek sokfélék, megkülönböztethető: értelmi, szociális, viselkedést meghatározó, mozgásos és manuális. Az iskola értékrendje gyakran egyoldalúan csak az értelmi képességet ismeri el, holott a helyes pedagógiai gyakorlat figyelembe veszi valamennyi képességet. Az PEDAGÓGIAI PROGRAM

31



alapkövetelmény és a megvalósítás útja, amely biztosítja az eredményes munkát, a differenciált foglalkozások megszervezése. A megvalósítás útja  A tanár ellenőrizze a szükséges alapokat, az előzetes tudást az új feladatokra valóáttérés előtt.  A tanár a megfelelő módszer megválasztásával biztosítja a tanulók önállóságát, közreműködését.  Miután a tehetség elsősorban kreativitásban jelenik meg, biztosítani kell a tehetséges tanulók alkotó és teremtő képességének kifejtését.  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tevékenység megszervezése.  A tehetséges tanulók megkülönböztető foglalkozást, differenciált pedagógiai megoldást, egyéni bánásmódot igényelnek.  Az önfejlesztésre való képesség kialakítása (felzárkóztatás, tehetséggondozás)  Az emelt szintű érettségire való felkészítés biztosítása.  A szakkörökön lehetőséget kell adni a tananyagon túli ismeretszerzésre, a továbbfejlődésre.  Iskolai, városi, országos tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétellel kell lehetővé tenni a tehetségek megnyilvánulását és megmérettetését.  A

tanuló

rendelkezésére

áll

az

iskolai

könyvtár,

valamint

az

iskola

máslétesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.  Együttműködni

szakmai

szervezetekkel,

melyek

szervezik

a

versenyeket,

konferenciákat és biztosítják a tehetséges tanulók további fejlődésének lehetőségét.  Külföldi partneriskoláinkkal való együttműködés ápolása és fejlesztése.  Nyomon követés Iskolánknak a végzett tehetséges tanulókkal való kapcsolattartás formái:  az iskola szakmai oktatásának vezetői és oktatói a gyakorlati munkahelyeket rendszeresen látogatják, és ennek keretében is találkoznak volt tanítványainkkal,  felsőoktatási intézménybe felvett, már végzett tanulóink rendszeresen visszajárnak az iskolába és elmondják tapasztalataikat.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

32



6.2 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók A hátrányos helyzetű, lemaradó tanulók gyenge tanulmányi eredménye két okra vezethető vissza. Az egyik a tanuláshoz szükséges alapképességek hiánya, vagy fejletlensége. Ha ennek oka diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, kezeléséhez minél előbb szakemberre van szükség. A pedagógus feladata ilyen esetekben a probléma felismerése, megbeszélése a szülővel és a megfelelő szakemberhez kell irányítani a tanulót. A gyenge tanulmányi eredmény másik lehetséges oka gyakran nem a képességek hiánya, hanem az, hogy a tanuló meglevő képességeit nem tudja hatékonyan alkalmazni, nem tudja, hogyan kell tanulni. 6.2.1. Mit tehet az iskola? A pedagógiai munka során meg kell találni azokat az egyén- és személyiségközpontú, a speciális módszereket is magába foglaló pedagógiai eljárásokat, amelyekkel az iskolában kudarcokat elszenvedett gyermekeket megnyerjük a világra nyitottságra, az ismeretszerzés, a piacképes szakma elsajátítására. Amiben segíteni tudunk:  szaktárgyi korrepetálások  egyéni foglalkozás  csoportfoglalkozás keretében a hiányosságok pótlása  pozitív motiváció kialakítása  hasznos szabadidős tevékenységek szervezése  aktuális pályázatok figyelése és megismertetése a rászoruló tanulókkal  tanulásmódszertan tantárgy oktatása a 9. évfolyamon 6.2.2. A felzárkóztató program Az általános iskolából gyenge eredménnyel kikerülő tanulók felzárkóztatására szolgál. Fontosnak tartjuk kidolgozását és végrehajtását, segítségével csoportos és egyéni foglalkozás formájában felmérjük a tanuló meglevő, használható tudásanyagát és erre építve fejlesztjük az értő olvasás képességét, a helyesírást, a logikus gondolkodást, a számolási készséget, valamint megtanítunk alapvető tanulás-módszertani ismereteket, hiszen gyakran az okozza a sikertelenséget, hogy nem tudnak hatékonyan tanulni. a. Az elvárt eredmények PEDAGÓGIAI PROGRAM

33



A program végrehajtása után a tanuló tudja sikeresen elsajátítani a követelményeket, ne okozzon gondot az elolvasott szöveg megértése, tartalmának elmondása, bővüljön szókincse, javuljon kifejezőkészsége, biztonsággal végezze az alapvető matematikai műveleteket. Iskolánk orientáló évfolyamain csökkenjen a bukási arány és a lemorzsolódás. Szűrés A szülő, tanuló, osztályfőnök, szaktanár jelzése valamint az egészségügyi szakemberek felismerése alapján történik. Együttműködés a segítő szakemberekkel A szűréskor megállapított diagnózis alapján igénybe vesszük az iskolai egészségügy segítségét (ifjúsági orvos, védőnő), az iskolapszichológust, a nevelési tanácsadót és a gyermekjóléti szolgálatot.

A megvalósítás útja  tanárok és tanulók személyes kapcsolatai  hiányzás, betegség esetén egymás látogatása  közös programok szervezése  sportkörön való részvétel ajánlása  tanulásban nyújtott segítség  az osztálytársak tanulópár rendszere  bekapcsolódás az egészségnevelés területén induló kortársképző programba 6.3 Sajátos nevelési igényű tanulók (SNI tanulók) fejlesztése A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy részleges integrációjuk).

PEDAGÓGIAI PROGRAM

34



A tanulók oktatása intézményünk helyi tantervében meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok mentén történik. Célunk: a sajátos nevelési igényű tanulók esetében biztosítsuk a fejlesztést a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során, a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedés érdekében. a tanulók önmagához mért fejlődését, a többi tanulóval való együtt haladását lehetővé tegyük Intézményünk feladatai: a fejlesztés követelményeivel igazodjunk a tanuló fejlődésének lehetséges üteméhez, a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekcióját gyógypedagógus irányításával végezzük a tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az iskolánk a pedagógiai program és helyi tanterv kialakításakor figyelembe veszi azáltal, hogy a sérülés specifikus fejlesztési területeket meghatározza programjában. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztését meghatározó iskolai dokumentumok: az intézményi pedagógiai program a helyi tanterv a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási program az egyéni fejlesztési terv Az SNI tanulók nevelése érdekében biztosítjuk: a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusának megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, terapeuta alkalmazását biztosítjuk a sérülés specifikus rehabilitációs foglalkozásokat egyéni és kiscsoportos formában az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs

fejlesztő

tevékenység

során

a

tanítók/tanárok/gyógypedagógus

együttműködését rendszeressé tesszük iskolánk törekszik a befogadás és elfogadás pedagógusi attitűdjének kialakítására PEDAGÓGIAI PROGRAM

35



a szakértői vélemény iránymutatása alapján értékeljük és minősítjük a tanulókat, előtérbe helyezve a fejlesztő értékelés alkalmazását biztosítjuk a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez előírt speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök beszerzését támogatjuk a pedagógusok részvételét az integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken iskolánk pedagógusait, valamennyi dolgozóját, tanulói és szülői közösségét felkészítjük a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására 6.4 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Hátrányos helyzetű az a tanuló, akinek nevelése, gondozása nem a társadalmilag elfogadott szinten történik, nem biztosítják számára azokat az erkölcsi, anyagi feltételeket, amelyek fejlődéséhez, személyiségének helyes irányú formálásához szükségesek. A megváltozott társadalmi értékrendben leértékelődött a tudás. A diákok körében egyre inkább növekszik az alulmotiváltság, a tanulmányi kudarc, a magatartási rendellenesség, amelyek kezelésére nincs mindig eredményes módszer. E szemlélet változása érdekében szorosabb együttműködés szükséges az oktatási folyamatban résztvevő, illetve ehhez kapcsolódó szereplők között. Törekszünk annak elérésére, hogy a szülő rendszeresen érdeklődjék a tanuló előmeneteléről, iskolai kapcsolatairól, magatartásáról. Szülői értekezleten hangsúlyos szerepet kap a kapcsolattartás fontossága, továbbfejlesztésének lehetőségei. Ennek érdekében bevezettük az e-naplót amellyel minden szülő nagyobb kellemetlenség és fáradság nélkül nyomon követheti gyermeke tanulmányi előmenetelét, iskolai tevékenységét. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek az iskolában: A szociális hátrányok enyhítéséhez szükséges a hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáik megismerése. Ehhez fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. A tanulásban jelentkező hátrányok enyhítése PEDAGÓGIAI PROGRAM

36



 A tanulás segítése, a hatékony tanulási módszerek kialakítása és fejlesztése.  Tantárgyi, szaktanári korrepetálások, ahol a tanulás folyamata irányítható.  A tanuló bekapcsolása felzárkóztató programokba. Anyagi okokból eredő hátrányos helyzet enyhítése  Az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök tájékoztatást ad, hogy a nehéz helyzetben levő családok milyen formában juthatnak segítséghez, az anyagi támogatás lehetősége a lakóhely szerint illetékes önkormányzatok kezében van.  Szükség esetén önálló javaslatot tesz a tanuló lakhelye szerint illetékes helyi önkormányzatnak a tanuló családjának anyagi támogatására.  Pályázat útján elnyerhető ösztöndíjak figyelése és közlése az érintett tanulókkal.  Tanulmányi és egyéb témában meghirdetett pályázatok figyelése.  A törvény által előírt tankönyvtámogatás.  Az iskolai könyvtárban levő tartós tankönyvek használata. A család életmódja miatti hátrányos helyzetű tanulók segítése  Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás  A rendszeres pedagógiai munka során felmerülő problémák megoldásához külsőszervezetek segítségét is igénybe vesszük.  A tanuló lakhelye szerinti Gyermekjóléti Szolgálat  Szenvedélybetegeket ellátó és információs intézmények

Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelem kiemelt feladata a tanulók egészségvédelmi, mentálhigiénés nevelése, az egészséges életmód tudatos formálása; a tanulók, pedagógusok, szülők jelzései alapján a hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett tanulók problémáinak megismerése, családi környezetének feltárása. Az ifjúságvédelmi munka beépül a pedagógiai munkába. 6.4.1. Célkitűzéseink  A követő és alkalmazkodóképesség, az egész életen át tartó tanulás igényének felkeltése. PEDAGÓGIAI PROGRAM

37



 Az iskolai lét elfogadása, a mindennapi munka, a rendszeres elfoglaltság irántiigény, a munka szépségének felismerésére.  A társak megbecsülése, a tiszteletadás és nyelvünk kultúrájának ápolása.  A természet értékeinek felismerése, megóvása, követő magatartás az érdek nélküliszépség ápolására.  A helytálló magatartás, a biztonságérzet, az önbizalom kialakítására való törekvés.  Az ismeretanyag elsajátításán keresztül az örömszerzés igénye, a helyes értékrend kialakítására való törekvés.  Az egyén megnyerése egészségének megtartására, a káros szenvedélyek elutasítására, az ehhez szükséges képességek megszerzésének elősegítése. 6.4.2. A megvalósítás útja Prevenció Az iskola minden tanulójára kiterjedő feladat melynek keretében a feltáró munka az osztályfőnökök, szaktanárok, az iskolai gyermekorvos illetve védőnő és a szülők jelzése alapján történik. Az iskolába lépő kilencedik évfolyamos tanulóknak osztályfőnöki órán bemutatkozik az ifjúságvédelmi felelős, ahol elmondja a diákoknak, milyen probléma esetén fordulhatnak hozzá segítségért, hátrahagyva egy írásos tájékoztatót, melyen egyebek mellett hasznos telefonszámok és egyéb krízishelyzetben igénybe vehető segítő hely elérhetőségét is megtalálják. Cél, hogy felderítsük a gyermekek, tanulók fejlődését veszélyeztető okokat. Pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására. Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményezünk (esetkonferencia). Ezen felül:  Kiemelt figyelemmel szervezzük a tanulók egészségvédelmi, mentálhigiénés nevelését, az egészséges életmód tudatos formálását.  Elkészítjük az iskola drogprevenciós és életvezetési programokra vonatkozó stratégiáját. Drogprevenciós programokat szervezünk e szenvedélybetegségek megelőzése érdekében.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

38



 Az iskolai drogprevenció együttesen kezeli a legális (alkohol, cigaretta, gyógyszerek) és az illegális szerhasználatot. A prevenció során az iskola törekszik a leghatékonyabb módszerek (interaktivitáson alapuló oktatás, szerepjátékok,helyzetgyakorlatok) használatára. A megelőzés felismerésének, nevelési céllá válásának szempontjából az elsődleges a tantestület illetve az egészségügyi szolgálat valamint a diáktársak jelzése.  A feladatok megoldása érdekében együttműködünk azon szervezetekkel, amelyek az ifjúságvédelmi munkát segítik.

7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók – a diákönkormányzat szervezeti keretei között – kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás

lehetőségét.

A

dokumentumok

tanulói

véleményezése

a

diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes – a tanulóközösség egészére vonatkozó – döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően – a diákönkormányzat PEDAGÓGIAI PROGRAM

39



vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján – részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik.

8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Diákönkormányzat Az azonos évfolyamra járó, egy tanulócsoportot alkotó tanulók alkotják az osztályközösséget. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: osztálytitkár, gazdasági felelős, képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diák önkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. 8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák A köznevelésről szóló törvény alapvetően változtatta meg a szülők és az iskola kapcsolatát. E változás lényege, hogy a szülőknek jogában áll megismerni az intézmény

PEDAGÓGIAI PROGRAM

40



működését, a gyermekével kapcsolatban hozott valamennyi döntést. Ennek érdekében az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal összehívja az iskolai szintű szülői értekezletet. Az osztályfőnökök pedig folyamatosan tájékoztatják a szülőket az aktuális feladatokról az osztályok szülői értekezletein. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: szülői értekezletek írásbeli tájékoztatók (ellenőrző könyv) egyéni és általános fogadóórák A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza. Fontos, hogy megnyerjük a szülőket képzési céljainknak és az iskola törekvéseinek, s hatékonyan tudjunk együttműködni a felmerülő problémák kezelésében. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola fenntartójával, igazgatóságával, nevelőtestületével.

8.2.1 A szülői szervezet Az iskolában a szülőknek a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik.

Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök tag (2 fő)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

41



Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott szülői szervezet elnöke vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezetválasztmánya. Az iskolai szülői szervezet választmányának munkájában az osztályok szülői szervezetének elnökei vesznek részt. Az iskolai szülői szervezet választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet alábbi tisztségviselőit: elnök, elnökhelyettes, Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van: döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 8.2.2. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit  kialakítja saját működési rendjét  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét  képviseli a szülőket a közoktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében  véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Mindezek a törvényi rendelkezések azt hivatottak elősegíteni, hogy az iskola “nyitott” PEDAGÓGIAI PROGRAM

42



működése lehetővé tegye a szoros és érdemi együttműködést mindazokkal, akik igénybe veszik a szolgáltatásaikat.

8.3 Kapcsolattartás az iskola partnereivel

Kapcsolat a fenntartóval Alapvetően a jogszabályok határozzák meg a fenntartó és az intézmény kapcsolatrendszerét. Ezen túl természetesen minden olyan kérdésben, amelyben bizonytalanságot érzünk vagy úgy gondoljuk, hogy segítségre van szükségünk, megkeressük az iskola fenntartóját. Fenntartónkkal a megszokott fenntartó-iskola viszonyhoz képest speciális viszonyban vagyunk. A fenntartó, mint egy Anya,- akinek gyermeke most tanul járni,- féltő, óvó gondoskodással figyelte első lépéseinket a megváltozott viszonyok között, mi pedig mint a járni tanuló kisgyermek, folyamatosan figyeltük a felénk nyúló anyai kezet és megfogtukelég sűrűn,- ha úgy éreztük, hogy szükségünk van rá. Ennek köszönhető, hogy sikeresen vettük az első közös évet és mertünk belevágni új helyen, új körülményekkel a következő tanévbe.

Kapcsolat más intézményekkel Az iskola külső kapcsolatai a következő területeken jelentkeznek: Módszertani és konzultációs kapcsolat a CEAS Angol Főiskola tanári karával és dolgozóival. A szakképzés kapcsán munkakapcsolat és együttműködés alakult ki a Flór Ferenc Megyei kórházzal,valamint a városban működő bölcsödékkel, szociális otthonokkal, valamint utazási irodákkal, ahol részben a tanulók gyakorlati képzésének biztosítása, részben a szakmai tanárkollégák szakmai tájékozódása, továbbképzése zajlik. Az iskola vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az írott és nyomtatott sajtóval, a Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályával.

9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 9.1 A vizsgaszabályzat hatálya

PEDAGÓGIAI PROGRAM

43



Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozóvizsgákra, különbözeti vizsgákra, pótló vizsgákra javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozóvizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanulmányok alatti vizsgák a jogszabályi előírásoknak megfelelően a helyi tantervek követelményei szerint, a mellékletben foglaltaknak megfelelően folynak. Osztályozó, különbözeti és pótló vizsgát júniusban és augusztus utolsó hetében, javítóvizsgát augusztus második felében szervezünk. Indokolt esetben – egyéni elbírálás alapján – az igazgató ezektől az időpontoktól eltérhet. A vizsgákra jelentkezni a mellékletben rögzített eljárási szabályok szerint kell.

10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérheti az osztályfőnökök véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára PEDAGÓGIAI PROGRAM

44



pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák.

11. A felvételi eljárás különös szabályai 11.1.Felvételi Iskolánk a hozzánk jelentkező nyolcadik osztályos tanulóknak felvételi vizsgát tart, melynek két része van:  írásbeli  szóbeli “felvételi beszélgetés”. Az írásbeli felvételi az Oktatási Hivatal által szervezett és az NEFMI által meghatározott rendben és időben történik anyanyelv és matematika tantárgyakból. A szóbeli “beszélgetés” során felmérjük a jelentkező tanuló olvasási készségét, szövegértését, kommunikációs készségét, általános és szakmai tájékozottságát. A felvételi részletes követelményei minden tanévben október 31-ig kihirdetésre kerülnek az iskola honlapján és a faliújságon. Az iskola önköltséges felvételi előkészítő foglalkozásokat szervez. Ennek keretében azokat a készségeket fejlesztjük, amelyek a középiskolába való felvételhez elengedhetetlenül szükségesek (matematika, magyar). A felvett tanulók egészségügyi alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. 11.2. Különös eljárás rendje A elvételi kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az iskola székhelyén van, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja. Különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére is iskolánkba jár, vagy itt érettségizett, ha szülője az iskola alkalmazottja.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

45


II.


Az intézmény helyi tanterve

1. A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. 1.1. Gimnáziumi kerettantervi óraszámok

PEDAGÓGIAI PROGRAM

46



Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4+1 3+1 3 3+1

4+1 3+1 3 3+1

4+1 3+1 3 3+1

4+1 3+2 3 3+1

2

2

3+1

3+1

1 2+1 2

2

2+1

2+2

5 1 6

1+1 5 1 8

2 2 2 1 1 1 1+1 5 1 4

2 2 2 2 1 1

1+1 5 1 4

1.2 Szakközépiskolai kerettantervi óraszámok

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

PEDAGÓGIAI PROGRAM

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

47

ANGOL-MAGYAR ÉRDEKELTSÉGŰ GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLATARTALOM Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret


4+1 3+1 3+1

4+1 3+1 3+1

4 3+1 3+1

4+1 3+2 3+1

2

2

3+1

3

1 2+1 1

1

2 2 2

2 2 1 1+1 1

1+1 5 1

5 1

5 1

5 1

6

7

8

11

4 35

4 36

4 35

4 35

1.3 Szakiskolai kerettantervi óraterv A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar Kommunikáció PEDAGÓGIAI PROGRAM

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2+1 óra

1 óra

48


Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Összesen:


2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

2+1,5 óra 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

18 óra

11 óra

9,5 óra

1.4 Felnőttoktatás kerettantervi óraszáma

Évfolyam/ Tantárgyak

9.

10.

11.

12.

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

Anyanyelv, kommunikáció

1

0,5

1

0,5

1

0,5

Magyar irodalom

2

2

2

2

2

2

2+1

1

Matematika

3

2

3

2

3

2

2+1

2+1

Fizika

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

Kémia

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Földrajz

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Biológia

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Történelem és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

1

1

1+1

1+1

Művészeti ismeretek

1

-

1

-

1

-

-

-

Idegen nyelv (Angol/Német)

2

2

2

2

2

2

2+1

2

Osztályfőnöki óra

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

PEDAGÓGIAI PROGRAM

esti

levelező

0,5+1,5 0,5+0,5

49



Szabadon tervezhető órakeret

-

-

-

-

-

-

5,5

2,5

Összesen

15

10

15

10

15

10

15

10

2. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

1 1

1 1

1 1

1 2

1

1

1

1

1

1

1 1

2

1

1 1

4

4

6

8

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek PEDAGÓGIAI PROGRAM

9. évf.

10. évf.

1 1

1 1

11. évf.

12. évf.

1

1 2

50


Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Földrajz Művészetek* Informatika Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret


1

1

1

1

1 1 1 1

4

4

4

4

2.1 A választott kerettanterv megnevezése Tantárgy Matematika Fizika Kémia Biológia–egészségtan Ének-zene Dráma és tánc / Mozgóképkultúra Művészetek

A választott kerettanterv megnevezése B változat B változat B változat B változat A változat Dráma és tánc Dráma és tánc, mozgóképkultúra és médiaismeretek

Az emelt óraszámú képzésekben az alábbi kerettanterveket alkalmazzuk: Tantárgy Matematika

Emelt óraszámú kerettanterv megnevezése specifikációs matematikaoktatásban emelt szintű B,

Informatika

a 10–12. évfolyamon választható informatikaoktatásban az emelt szintű tanterv

Az itt meghatározott órakeret 2013. szeptember 01-től felmenő rendszerben lép hatályba a 9. évfolyamtól kezdődően. 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

2013/2014 X X X X

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2014/2015

2015/2016

2016/2017

X X X

X X

X 51



2.2Kifutó évfolyamok óratervei 2013/2014-es tanévtől 2015/2016-os tanévig Gimnázium (átvéve a 2012-es Pedagógiai Programból, 35p) Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgy 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Történelem

2

2

3

Emberismeret és etika

3

1

1. Idegen nyelv

3

3

5

4,5

2. Idegen nyelv

2

2

2

2

Matematika

3

3

3

4

Informatika

1

1

2

2

Bevezetés a filozófiába

1

Fizika

2

Biológia és egészségtan

2

2

2

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

2,5

3

2,5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

0,5

05

Társadalomismeret

1

0,5

Tánc és dráma

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret Szabadon választható (emelt érettségi földrajz, informatika)

Kötelező óraszám a törvény alapján

0,5

0,5

1

1

2

2

27,5

27,5

30

30

Szakközépiskola (átvéve a 2012-es Pedagógiai Programból, 36p.) Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgy 9. 10. 11. Magyar nyelv és irodalom

PEDAGÓGIAI PROGRAM

4

4

4

12. 4

52



Heti óraszámok évfolyamonként

Tantárgy 9.

10.

11.

12.

2

2

2

3

Társadalomismeret és etika

-

-

1

-

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

3

Ének-zene

1

-

-

1

Rajz és vizuális kultúra

-

1

1

-

Osztályfőnöki

1

1

1

1

2,5

2,5

3

3

Fizika

2

2

-

-

Földrajz

2

1

-

-

Biológia

-

-

2

2

Kémia

1

2

-

-

Informatika

1

1

2

2

Történelem és társadalmi ismeretek

Testnevelés és sport

Szakmai orientáció Tanulásmódszertan

1

Kommunikáció (gyakorlat)

2*

Környezetkultúra (gyakorlat)

2*

Egészségfejlesztés (*gyakorlat)

1+2*

Ön- és társismeret (gyakorlat)

1*

Az egészségügyi pályák világa

1*

(gyakorlat) Szakmacsoportos alapozó oktatás Pszichológia

2

Szaknyelvi kommunikáció: latin

1

Állapot megfigyelés Elsősegélynyújtás

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1+1* 1*

53



Heti óraszámok évfolyamonként

Tantárgy 9.

10.

11.

Gondozástan

12.

2*

Anatómia

2+2*

Általános kórtan

2

Gondozástan

1*

Mentálhigiéné

1*

Fakultáció

1**

Szabadon választható (angol,

1

1

2

2

27,5

27,5

30

30+1**

informatika, földrajz) Kötelező óraszám a törvény alapján

2.3. A rendelkezésre álló órakeret felhasználása: évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

tanulók heti óraszáma 35 36 35 35

osztályok heti engedélyezett időkerete 57 57 58 58

különbség

22 21 23 23

Intézményünk a rendelkezésre álló órakeret különbségét minden évben a tantárgyfelosztásban meghatározott módon, de az alábbiak szerint használja fel: csoportbontás egyéni fejlesztés (tehetséggondozás, felzárkóztatás) szakkörök

2.4. A választott kerettanterv feletti óraszámok A 11–12. (12–13.) évfolyamon minden tanulónk számára kötelező heti két óra érettségire felkészítő foglalkozás felvétele. E két választható óra mellett a 11–12. (12–13.) évfolyamon további szabadon választható órák felvétele lehetséges. A kötelezően választható tantárgyak PEDAGÓGIAI PROGRAM

54



között a 11–12. évfolyamon meghirdetjük az angol nyelvet és az informatikát is. A 10. évfolyamon – a nyelvi tagozatos osztály kivételével – meghirdetjük +2 órában az informatika választható tantárgyat az érettségire történő felkészülés és az informatika-specifikációs oktatás támogatására.

3.Szöveges kiegészítés az óratervekhez 3.1 Az óratervben szereplő kötelező tanórák Az iskolába történő beiratkozáskor tanulók gimnáziumban és a szakközépiskolában két idegen nyelvet tanulnak. (angol, német). 3.2. Az óratervben szereplő kötelezően választható tanórák Az iskolába történő beiratkozás egyben a kötelezően választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. Erről a tanulókat és a szülőket írásban tájékoztatja az iskola. Szakközépiskolai osztályainkban a fizika, földrajz, biológia, kémia és informatika tantárgyak közül a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon a biológia tantárgyat oktatjuk kötelezően tovább, ezzel biztosítva mindenki számára az érettségire való felkészítést. 3.3. Az óratervben szereplő szabadon választható tanórák  A középszintű érettségire felkészítő tantárgyak: o Az adott évfolyamon az óratervben szereplő tantárgyak esetében a kötelező óraszámon felül +1 óra/ hét/ tantárgy a 12. évfolyamon o Az adott évfolyamon az óratervben nem szereplő tantárgyak esetében + 2 óra/ hét/ tantárgy a 12.évfolyamon. o Kötelező érettségi tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv. o Kötelezően választható tantárgyak az érettségi vizsgaszabályzat (100/1997. Kr. 6. §) alapján.  Az intézmény a kötelezően választható érettségi tantárgyak közül középszinten informatika, szakmai ismeretek és földrajz tantárgyakból teszi lehetővé az érettségi vizsgára való felkészülést (100/1997. Kr. 6. §). o Értékelés: a tanulók külön osztályzatot kapnak azokból a tantárgyakból, amelyek az adott évfolyam óratervében nem szerepelnek. PEDAGÓGIAI PROGRAM

55



o Az iskola emelt szintű érettségire vizsgára való felkészülést biztosít: magyar nyelv és irodalom, matematika, biológia, informatika, angol nyelv, német nyelv tantárgyakból. Az előírt tananyagot és a követelményeket A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei tartalmazzák. A tantárgyválasztással, annak módosításával összefüggő eljárási kérdéseket az iskola házirendje szabályozza.

4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Pedagógiai munkánk során csak olyan taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatgyűjtemény) használunk a tananyag felhasználásához, melyet a művelődési és köznevelési miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége, szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév második szülői értekezletén tájékoztatja az iskola. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók; a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be; a taneszközök áránál a szülők anyagi helyzetéhez, a lehetőségekhez igyekszünk közelíteni.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

56



Az iskola – pénzügyi lehetőségeihez mérten – saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök javaslata alapján – ingyenesen használhatják. Az információs bázis a minőségelvű rendszer fontos eleme, amely segít a biztonságos tankönyvkiválasztásban. Választásunkban döntő, hogy jól használható, minőségileg kifogástalan, tehát megbízható és szép tankönyvet adjunk a gyerekek kezébe. A tankönyvválasztás olyan piaci jellegű szabályozó, amely elősegíti, a jövőben még inkább megvalósítja a minőségelv érvényesülését. Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai:  a tanár és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás  a tankönyv szerepe a pedagógus felkészülésében, tanmenet és óraterv készítésében  a tankönyv tanórai kiaknázásának lehetőségei  a tankönyv mint közös nevező a számonkérésben, értékelésben  a tantestület egysége, illetve a módszerek tudatosítása  a szülők bevonása a tankönyvek értékeinek kibontakoztatásába A választott tankönyvek használatára jól felkészült pedagógusok is sokat segíthetnek abban, hogy a gyermekek is hatékonyabban használják tankönyveiket. Taneszközök használata Minimális programnak tekinthető, hogy valamennyi neveléssel-oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatási eszközök kezelését. Tudjon minden nevelő egyszerű audiovizuális ismerethordozókat, diaképet, magnetofon hanganyagot, írásvetítő-transzparenseket, képmagnó felvételeket készíteni, tudják az említett eszközöket és anyagokat eredményesen alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelésoktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

57



Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul.

5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 5.1. A gimnázium 9–13. évfolyamának helyi feladatai A gimnázium 9–13. évfolyamán folytatott nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg. az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

5.2. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a heti órarendbe beépítve.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

58



5.3. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség.

5.4. Projektoktatás A korábban jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmazunk. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül.

A

gimnáziumi

és

szakközépiskolai

képzésben

társadalomtudományi

és

természettudományi irányú projektoktatás is folyik a 9-10. évfolyamon. A projekt a 11. évfolyamon fakultáció formájában folytatható. A projektoktatás olyan tudás- és alkalmazási területeken nyújt rendszeres ismereteket és kompetenciákat, amelyek közvetlenül segítik a diákok társadalmi beilleszkedését és hozzájárulnak a tudatos életvezetés kialakításához. Támpontokat adnak a tanulóknak a mindennapos élethelyzetekben való eligazodáshoz, személyiségük és kapcsolataik tudatos formálásához. A projektek tartalmuknál és sajátos eszközhasználatuknál fogva a humán és öko-kultúra, a társadalom, a gazdaság és a természet világában zajló folyamatok összefüggéseit mutatják be. A modern pedagógia elengedhetetlen szempontja a tantárgyakon átívelő gondolkodás elsajátíttatása, a különféle tantárgyak ismereteinek rendszerezése, összekapcsolása. A kulturális antropológia és a biológia szervesen kapcsolódik az iskolában tanított más tantárgyakhoz. A kapcsolódó gyakorlati feladatok, terepmunka pedig biztosítja, hogy a

PEDAGÓGIAI PROGRAM

59



megszerzett ismeretek még jobban rögzüljenek, illetve ne maradjanak elméleti síkon, hanem valódi gyakorlati tudássá váljanak.

5.5. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg: Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével. A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: –

ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon,

–

tankönyvvásárlási támogatás biztosítása,

–

tanulmányi kirándulások anyagi támogatása,

–

kedvezményes ebéd biztosítása,

–

javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására.

Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele. A tanulók jogainak fokozott védelme. Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás). Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához. Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel. A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése. A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat PEDAGÓGIAI PROGRAM

60



szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

5.6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 5.6.1. A tanuló teljesítményének értékelése 5.6.1.1.Az iskolai beszámoltatás, az iskolai számonkérés formái:  felelet (írásban, szóban)  kiselőadás  vizsga (írásban, szóban) Az elbírálás követelményei a tantárgyi követelményeknek megfelelően érvényesülnek. 5.6.1.2. A tanulói tudás értékelése  tanév közben (folyamatosan, rendszeresen)  tanév végén,  képzési idő végén történik. Az értékelés nem alternatív, nem sajátos, hanem az 5 számjeggyel kifejezett érték. Az értékelés értékelő füzetbe, ellenőrző könyvbe, osztálykönyvbe, bizonyítványba, törzslapba kerül, amelyet a tanár (osztályfőnök) számjeggyel és/vagy szöveggel jelöl.

5.6.2.A magántanulók/egyéni tanulók esetén az ellenőrzés és beszámoltatás módszerei Az igazgató a szakmai munkaközösségek vezetőivel való egyeztetés után meghatározza a vizsga időpontját. Az ellenőrzés módszerei megegyeznek a folyamatosan ellenőrizhető tanulók esetében alkalmazott módszerekkel, azzal a megkötéssel, hogy a magántanulót/egyéni tanulót a vizsgán elért eredménye - írásbeli és szóbeli, vagy csak szóbeli - alapján kell minősíteni. A felkészítés a szülő feladata. A magántanulót/egyéni tanulót az iskola valamennyi kötelező foglalkozása alól fel kell menteni.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

61



5.7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés ideje nem lehet több 1–1,5 óránál. 5.8. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló köteles teljesíteni az évfolyamra előírt tantervi minimum követelményeit. A tantervi minimumban a tanuló tárgyi tudása, készségeinek fejlettségi szintje fogalmazódik meg. A tantervi minimumot a helyi tantervek és a tanulócsoport diagnosztikus mérése alapján a szaktárgyi munkaközösség határozza meg. A minimumkövetelményt a tanulók és a szülők számára nyilvánosságra kell hozni. Ha a tanuló a tanév végén három tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. A törvény által meghatározott esetekben a tanuló osztályozóvizsgával is teljesítheti az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit. Az osztályozóvizsga szervezésének módját az SZMSZ tartalmazza. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről a nevelőtestület dönt.

5.9. A közép- és emelt szinten választható érettségi vizsga tantárgyai A kötelező tanórákon való részvétellel vállaljuk a középszintű érettségire való felkészítést a következő tantárgyakból:  magyar nyelv és irodalom  német nyelv PEDAGÓGIAI PROGRAM

62



 angol nyelv  történelem  matematika  informatika  kémia  biológia  földrajz  testnevelés Emelt szintű érettségire felkészítést az alábbi tantárgyakból biztosítunk:  magyar nyelv és irodalom  angol nyelv  német nyelv  földrajz  biológia A felkészítést a 11-12. évfolyamon a fakultációs órák terhére valósítjuk meg.

5.9.1. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatos eljárások 5.10. A középszintű érettségi témakörei Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24) OM rendelet alapján. 5.10.1. Bevezetés a filozófiába Témakörök: Mi a filozófia? A létre vonatkozó kérdés Test-lélek probléma Megismerhetőség, igazság, bizonyosság

PEDAGÓGIAI PROGRAM

63



Az én problémája Az idő filozófiai értelmezése A végesség emberi problémája Az érték problémája: a jó és a szép Az szabadság kérdése Erkölcsi univerzalizmus és relativizmus A környezet, és bioetika problémái Globalizáció és társadalom Hit és tudás Filozófusok

5.10.2. Angol nyelv Témakörök Személyes vonatkozások Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, túrizmus Tudomány és technika

5.10.3.Egészségügyi alapismeretek Témakörök Egészségtan Egészségkulturáltság Egészséges életvitel Elsősegélynyújtás

PEDAGÓGIAI PROGRAM

64



Emberi test Az ember az ökoszisztéma része Az emberi test főbb szerkezeti elvei A mozgásrendszer A keringési rendszer A légző rendszer A vizeleti szervek A szaporodás szervrendszere Az idegrendszer Az érzékszervek

Általános és személyiség-lélektan Bevezetés az általános lélektanba Érzékelés – észlelés Figyelem – álom Tanulás – tudás Emlékezet és képzelet Gondolkodás, intelligencia és kreativitás Motiváció, érzelem Személyiség – temperamentum – jellem

Fejlődéslélektan és szocializáció Az érés és fejlődés fogalma, törvényszerűségei A szenzoros és kognitív mechanizmusok fejlődése A tanulás, mint viselkedésmódosulás Az érzelmi akarati élet fejlődése Az életkorok szerinti fejlődés

Gondozástan Bevezetés a gondozástanba PEDAGÓGIAI PROGRAM

65



Szülők leszünk Újszülött a családban Az életkori szakaszoknak megfelelő gondozás

Kommunikáció A kommunikáció fogalmai, alapelvei A kommunikáció csatornái A kommunikáció zavarai

5.10.4. Ének-zene Témakörök Énekelés Műelemzés Zenetörténet Zene felismerés Zeneelmélet Dallamírás

5.10.5. Fizika Témakörök Mechanika Termikus kölcsönhatások Elektromos és mágneses kölcsönhatás Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Gravitáció, csillagászat Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 5.10.6. Földrajz Témakörök Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk PEDAGÓGIAI PROGRAM

66



A geoszférák földrajza A földrajti övezetesség A népesség- és település földrajz A világ változó társadalmi, gazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok, és országok Magyarország földrajza Európa regionális földrajza Európán kívüli földrészek földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

5.10.7 Biológia Témakörök Az élet jellemzői Szervetlen és szerves alkotóelemek Az anyagcsere folyamatai Eukarióta sejt alkotói Nem sejtes rendszerek Önálló sejtek Többsejtűség Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Homeosztázis Kültakaró Mozgás Táplálkozás Légzés Anyagszállítás Kiválasztás Szabályozás Szaporodás és egyedfejlődés Populáció Életközösségek PEDAGÓGIAI PROGRAM

67



Ökoszisztéma Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok Bioszféra evolúciója

5.10.8. Informatika Témakörök Információs társadalom Informatikai alapismeretek- hardver Informatikai alapismeretek- szoftver Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis kezelés Információs hálózati szolgáltatások Prezentáció és grafika 5.10.9 Kémia Témakörök Atom szerkezet Kémiai kötések Molekulák, összetett ionok Anyagi halmazok Kémiai átalakulások Elemek, elemcsoportok és vegyületeik A szerves vegyületek általános jellemzői Szénhidrogének, halogén tartalmú szénhidrogének Oxigén tartalmú szerves vegyületek PEDAGÓGIAI PROGRAM

68



Nitrogén tartalmú szerves vegyületek Szénhidrátok Fehérjék Nuklein savak Műanyagok Energiagazdálkodás Kémiai számítások

5.10.10.Magyar nyelv és irodalom Témakörök Nyelvtan Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika lapjai Stílus és jelentés Irodalom Életművek, portrék Látásmódok A kortárs irodalom Világirodalom Színház –és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések, és regionális kultúra Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet

PEDAGÓGIAI PROGRAM

69



5.10.11 Matematika Témakörök Halmazok Matematikai logika Kombinatorika Gráfok Alapműveletek Természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Számhalmazok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések Arányosság Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenség rendszerek Középérték Függvények Sorozatok Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok Trigonometria Koordináta geometria Kerület, terület Felszín, térfogat Leíró statisztika A valószínűség számítás elemei 5.10.12.Mozgóképkultúra és médiaismeret Témakörök A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai Mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek Mozgóképi szövegalkotás PEDAGÓGIAI PROGRAM

70



Műfaj és műismeret Korstílusok, szerzők és művek Egyetemes filmtörténeti ismeretek Magyar filmtörténeti ismeretek Média a mindennapi életben A médiaszövegek befogadása, és a média közönség Médiai intézmények A reprezentáció Jellegzetes televíziós műsortípusok 5.10.13. NÉMET NYELV Témakörök Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, túrizmus Tudomány és technika 5.10.14. Rajz és vizuális kultúra Témakörök Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Megjelenítés sajátosságai Vizuális kommunikáció Tárgy és környezetkultúra Kifejezés és képzőművészet PEDAGÓGIAI PROGRAM

71



5.10.15. Társadalomismeret Témakörök A társadalmi szabályok Jogi ismeretek Állampolgári ismeretek A család és a felnőtté válás Kultúra és közösség A társadalmi viszonyok Az új gazdasági és társadalmi világrend Kultúra és globalizáció Az életmód átalakulása A növekedés határai 5.10.16. Testnevelés és sport Témakörök

Elmélet A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Természetben űzhető sportok

Gyakorlat PEDAGÓGIAI PROGRAM

72



Gimnasztika Atlétika Torna Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok

5.10.17. Történelem Témakörök Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig. Magyarország 1945-től a rendszerváltásig A jelenkor

5.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát,és néhány szakmai tárgyat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

73



A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

5.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik: az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel, a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évenkénti gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Hungarofit rendszer alkalmazásával, amely Dr. Mérei Ildikó nevéhez fűződik. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt Hungarofit (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak: Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással. Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal. Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával. Kar-, törzs- és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával. Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi és karizmok erő-állóképességének mérése: mellső fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan kifáradásig. A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan. PEDAGÓGIAI PROGRAM

74



A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig. A korosztálynak megfelelő követelményeket kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók a mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre hozzáférhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelési munkaközösség vezetőjének feladatkörébe tartozik. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában bonyolítjuk le. A mérés alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a szülők tudomására hozzák.

5.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 5.13.1 Az iskola teljes körű egészségnevelési elvei Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki órákon, biológia órákon, egyéb tanórán kívüli foglalkozások esetében, rendszeresen megtartott egészségnapokon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket: érzelmek alkotó kezelése, stresszkezelés, önismeret, önbecsülés megerősítése, célok megfogalmazása és kivitelezése, konfliktuskezelés, problémamegoldás, döntéshozás, kortárscsoport nyomásának kezelése, segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése, elutasítási készségek fejlesztése. PEDAGÓGIAI PROGRAM

75



Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk: egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, higiénés magatartás, tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. balesetmegelőzés bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése; családi és iskolai agresszió kezelése; Az intézmény egészségnevelési keretprogram-terve 9. évfolyam: 15 óra/év -

Egészséges táplálkozás; Divatirányzatok a táplálkozásban, a helytelen táplálkozás következményei, szélsőségek (bulémia, anorexia) és következményei. A mennyiségi és minőségi táplálkozás szerepe az egészség megőrzésében.

-

Mindennapos testnevelés, testmozgás 5 óra/hét, kirándulások, túrák, sportprogramok, sportrendezvények, versenyek, egyéb iskolai programok

-

Testi

és

lelki

egészség

fejlesztése;

Az

egészség

érték

jellege,

holisztikus

egészségszemlélet, az egészségi állapotot befolyásoló tényezők, az egészséges életmód és elemei; Pubertáskori szomatikus és pszichés problémák, Önismeret – énkép, szociális készségek fejlesztése - asszertivitás -

Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése; családi és iskolai agresszió kezelése, ismerkedés a mediátori szereppel, resztoratív gyakorlatok (a sérelemben érdekelt minden résztvevővel, a közös megoldás keresésében)

-

Szenvedélybetegségek kialakulását megelőző tevékenység; A kábítószer-fogyasztás és veszélyei, toxikománia alapfogalmai, kábítószerek szervezetre gyakorolt hatása, a függőség fogalma

PEDAGÓGIAI PROGRAM

76


-


Baleset megelőzés; balesetveszélyes helyzetek felismerése, elkerülése, balesetvédelem a szakórákon; használt anyagok, eszközök szakszerű használata, balesetvédelem szabadidős tevékenységeknél, sportfoglalkozásokon

-

Elsősegély-nyújtási, újraélesztési alapismeretek, segélykérési lehetőségek, betegjogok – biológia tantárgyon belül 2 óra; elsősegélynyújtó tanfolyam/nap (vetélkedő) szervezése tanévenként 1 db

-

Személyi higiéné; a pubertás kor higiéniája

10. évfolyam: 10 óra/év -

Egészséges táplálkozás; Az egészséges táplálkozás és a korszerű konyhatechnika. A gyorséttermek veszélyei. Mi van a hűtődben? Megmondom ki vagy? Táplálkozási kérdőívek kitöltése és értékelése.

-

Mindennapos testnevelés x óra, kirándulások, túrák, sportprogramok, sportrendezvények, versenyek, egyéb játékos programok

-

Testi és lelki egészség fejlesztése; Önismeret – énkép – mások megismerése (2), A szeretet, mint szükséglet, a szeretet fajtái, Szerelem, szexualitás, pszichoszexuális fejlődés, Pozitív családtervezés – fogamzásgátlás

-

Szenvedélybetegségek kialakulását megelőző tevékenység; a drogfüggőség tünetei, elsősegély-nyújtás drogtúladagolás esetén,

-

Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése; családi és iskolai agresszió kezelése; a pedagógus és a diák közti verbális agresszió. Kihez fordulhatok segítségért? Mit tegyen a tanár?

-

Baleset-megelőzés; balesetveszélyes helyzetek felismerése, elkerülése, balesetvédelem a szakórákon; használt anyagok, eszközök szakszerű használata, balesetvédelem szabadidős tevékenységeknél, sportfoglalkozásokon x óra

-

Elsősegély-nyújtási, újraélesztési alapismeretek, segélykérési lehetőségek, életkornak megfelelő segítségnyújtás, betegjogok - Biológia tantárgyon belül 2 óra; elsősegélynyújtó

PEDAGÓGIAI PROGRAM

77



tanfolyam/nap (vetélkedő) szervezése tanévenként 1 db -

Személyi higiéné; a szexuális élet higiéniája


Egészséges táplálkozás; Az iskolai menza kínálatának felülvizsgálata, minták az egészséges étrendhez. Az életkornak és energia bevitelnek megfelelő, tápláló étrend

-

Mindennapos testnevelés x óra, kirándulások, túrák, sportprogramok, sportrendezvények, versenyek, egyéb játékos programok

-

Testi és lelki egészség fejlesztése; rákos megbetegedések – primér prevenció, rákos megbetegedések, szekunder prevenció – szűrővizsgálatok, önvizsgálatok, az emlő önvizsgálata, a here önvizsgálata, a bőr önvizsgálata, az abortusz és lehetséges veszélyei

-

Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése; családi és iskolai agresszió kezelése, kezelése; az önmagunk ellen megnyilvánuló agresszió – vagdosás stb.

-

Szenvedélybetegségek kialakulását megelőző tevékenység; büntetőjogi következmények, esetismertetések

-


-

Elsősegély-nyújtási, újraélesztési alapismeretek, segélykérési lehetőségek, életkornak megfelelő segítségnyújtás, betegjogok – biológia tantárgyon belül 2 óra; elsősegélynyújtó tanfolyam/nap (vetélkedő) szervezése tanévenként 1 db

-

Személyi higiéné; a szexuális élet higiéniája x óra


Egészséges táplálkozás; mindenki által elkészíthető, gyors, egyszerű,tápláló ételek receptgyűjtemény. A közös étkezések szerepe a testi, lelki egészség megőrzésében. Mit mivel fogyasszunk? Étkezési kultúra, egy ételsor összeállításának szabályai.

-

Mindennapos testnevelés 5 óra, kirándulások, túrák, sportprogramok, sportrendezvények, versenyek, egyéb játékos programok

-

Testi és lelki egészség fejlesztése; szexuális úton terjesztett betegségek, AIDS és megelőzése, a családi életre való felkészülés – a család funkciói, az apa, az anya szerepe

-

Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése; családi és iskolai agresszió kezelése;

PEDAGÓGIAI PROGRAM

78



Alternatív megoldási lehetőségek – segélyvonal -

Szenvedélybetegségek kialakulását megelőző tevékenység; információnyújtás; dohányzás veszélyei, alkoholfogyasztás veszélyei, videofilm megtekintése

-


-

Elsősegély-nyújtási, újraélesztési alapismeretek, segélykérési lehetőségek, életkornak megfelelő segítségnyújtás, betegjogok - Biológia tantárgyon belül 2 óra; elsősegélynyújtó tanfolyam/nap (vetélkedő) szervezése tanévenként 1 db

-

Személyi higiéné; a divat és negatív hatásai a fehérnemű terén

5.13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés csak az iskolai oktatással egységben, attól el nem különítve értelmezhető, mivel a tanulók teljes személyiségére hat. A motiváció kialakítása, megőrzése és fejlesztése minden életkori szakaszt átívelő célunk, mely egyben biztosítja is a folyamatosságot a környezeti nevelés során. A célok meghatározásánál figyelembe vettük a pedagógusok véleményét is, kiemelt hangsúlyt adva a gyakorlatnak, mivel fontosnak tartjuk, hogy elérhető, teljesíthető célokat tűzzünk ki magunk elé.

6. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Az iskola értékrendjének és elvárásainak következetes érvényesítése érdekében fontosnak tartjuk a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését is. Ez – hasonlóan a tanulmányi előmenetel értékeléséhez – a nevelői munka eszköze, a tanulók számára pedig motiváló, egyben önismeretüket fejlesztő tényező. Természetesen nagyon sokféle formában történhet: a legapróbb gesztusoktól, néhány szóból álló köszönetnyilvánítástól egészen a tantestületi vagy igazgatói dicséretig, illetve intésig.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

79

ANGOL-MAGYAR ÉRDEKELTSÉGŰ GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLATARTALOM A

magatartás

értékelésébe

nem


csupán

a

viselkedés,

hanem

a

különböző

tevékenységekben megmutatkozó erkölcsi tulajdonságok szintje is beletartozik. A magatartás osztályzat a tanuló iskolai fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, a felnőttekhez való viszonyát, saját maga és mások iránt érzett felelősségérzetét értékeli. A magatartás értékelésének alapja az iskolai házirend, illetve az iskola által támasztott erkölcsi követelmények betartásának mértéke. A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát értékeli. 6.1. Az értékelés módja Az osztályfőnök az általa összegyűjtött információk alapján a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók értékelési fokozatára. Az értékelés kialakításában az osztályfőnök támaszkodik az osztályban tanító tanárok, az osztálydiákbizottság véleményére, és az értékeléseket megvitatja az osztályközösséggel. A végleges értékelés a nevelőtestület véleménynyilvánításával alakul ki. A végleges értékelés az alábbi szempontrendszer figyelembe vételével mindig személyre szabottan, az egyes tanulók sajátos helyzetét, személyiségfejlődését mérlegelve történjék. Az értékelés fejezze ki:  a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt,  a munkához való viszonyt, munkáját,  a felelősségérzetet, kötelességtudatot,  az önállóságot,  a közösségért végzett munkát,  viselkedéskultúráját  A szorgalom és a magatartás értékelése indokolt esetben különbözhet 1-nél több fokozattal egymástól. A tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és az egész éves szorgalmat értékeljük.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

80



Az osztályfőnök minden tanév első napján ismerteti a tanulókkal a magatartás és a szorgalom értékelésének alapelveit, az egyes minősítések feltételeit, a követelményekről a szülőket a tanév első szülői értekezletén tájékoztatja. 6.1.1.A magatartás minősítése Az életkori sajátosságokhoz igazodva tükrözze a tanuló felelősségérzetét, önállóságát, a közösség érdekében végzett tevékenységét, viselkedését. Példás, ha a tanuló a házirendben foglalt követelmények szerint dolgozik, társainak például szolgálhat, igazolatlan órái nincsenek. Jó, ha a tanuló a fenti követelményeknek csak részben felel meg, de személyisége annak irányában fejlődik, s ennek észrevehető eredményei vannak, igazolatlan óráinak száma maximum 2. Változó, ha a tanuló magatartása, életvitele a házirenddel nincs összhangban, s személyiségében érdemleges fejlődés nem tapasztalható, igazolatlan óráinak száma maximum 15. Rossz, ha a tanuló magatartása, életvitele a házirend követelményeinek ellentmond, az ismételt pedagógiai és adminisztratív beavatkozás eredménytelennek bizonyul, igazolatlan óráinak száma 15 felett van. 6.1.2. A szorgalom minősítése Az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt (kötelességtudat, cselekvőkészség, rendszeresség, pontosság, aktivitás). Példás, ha a tanítási órákra való felkészülése - képességéhez mérten – kifogástalan, tanórákon aktív, felszerelését mindig elhozza az iskolába, füzetei, taneszközei rendesek, tiltott segédeszközöket nem vesz igénybe. Jó,ha iskolai feladatait teljesíti, vállalt feladatait elvégzi, felszerelését mindig elhozza. Változó, ha iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, gyakran hiányos a felszerelése. Hanyag, ha képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, több tárgyból bukik, felszerelését gyakran nem hozza el. PEDAGÓGIAI PROGRAM

81



6..2. A tanulók dicséretének, jutalmazásának, kitüntetésének elvei, formái Az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeit figyelembe véve:  tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi,  kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít,  eredményes kulturális tevékenységet folytat,  kimagasló sportteljesítményt ér el,  jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartósan vagy kiváló eredménnyel záruló  együttes munkát végez,  egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben részesíti. Elismerés szóban és írásban adható. Az írásbeli dicséretet az ellenőrző füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. Az írásos dicséretek formái:  szaktanári dicséret szóban,  szaktanári dicséret írásban,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatóhelyettesi dicséret,  igazgatói dicséret,  munkaközösségi dicséret,  nevelőtestületi dicséret. Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. A dicséretes tanulókat, valamint a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót könyv- és tárgyjutalomban lehet részesíteni.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

82



A tanulók példamutató magatartásukért, szorgalmukért, a tanulmányi, a sport, a művészeti vagy egyéb területen elért kiemelkedő teljesítményükért dicséretben, jutalomban, illetve kitüntetésben részesíthetők. A dicséret szintjei  pozitív közösségi magatartásért, tevékenységért, kiemelkedő szorgalomért az osztályfőnök adhat dicséretet.  kiemelkedő tanulmányi, sport vagy művészeti teljesítményért a szaktanártól jár dicséret a tanulónak.  iskolánk hírnevét jelentősen növelő, országos összevetésben is jelentős tevékenységért, eredményért az igazgató ad dicséretet.

A félévi, illetve az év végi osztályozó értekezlet alkalmával  kiemelkedő szaktárgyi teljesítményéért a tanuló a szaktanár döntése alapján tantárgyi dicséretben részesülhet,  a mindegyik tantárgyból jeles és legalább két tárgyból dicséretes teljesítményt nyújtó, példás szorgalmú és magatartású tanuló a nevelőtestület döntése alapján általános dicséretben részesülhet.  A tantárgyi és az általános dicséret félévkor az ellenőrző könyvbe és a naplóba, év végén a bizonyítványba, a naplóba és a törzslapba is beírásra kerül. Az érettségi vizsgán  a kiemelkedő szaktárgyi eredményt elérő tanulót a vizsgabizottság tantárgyi dicséretben részesítheti,  a mindegyik vizsgatárgyból jeles és legalább két vizsgatárgyból dicséretes teljesítményt nyújtó tanulót a vizsgabizottság általános dicséretben részesítheti. PEDAGÓGIAI PROGRAM

83



6.3. A tanulók büntetésének elvei és formái Az iskola büntetésben részesíti azt a tanulót, aki:  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  vagy a házirend előírásait megszegi,  vagy sorozatosan igazolatlanul mulaszt,  vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének. 6.3.1. Az iskolai büntetések formái:  szaktanári figyelmeztetés;  osztályfőnöki figyelmeztetés;  osztályfőnöki intés;  osztályfőnöki megrovás;  igazgatói figyelmeztetés;  igazgatói intés;  igazgatói megrovás;  tantestületi figyelmeztetés;  tantestületi intés;  tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

7. A felnőttoktatás programja A köznevelési törvény a felnőttoktatást a tanuló elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésként és oktatásként szabályozza. Azok vehetnek részt benne, akik már nem tankötelesek, nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak vagy nem akarnak részt venni, olyanok a munkahelyi, családi körülményeik, iskolai tapasztalataik, (esetleg kudarcaik), hogy a hagyományos módon nem tudják elvégezni, befejezni tanulmányaikat. PEDAGÓGIAI PROGRAM

84



Célok, feladatok Cél: a tanulók felkészítése a sikeres szakmai és/vagy érettségi vizsgára. Feladat: az ismeretek átadására a tanulók igényeihez, körülményeihez, céljaihoz igazodó legrugalmasabb oktatási formák biztosítása. A képzés Az iskolarendszerű felnőttoktatásban résztvevő iskolák a kerettantervről szóló 51/2012 EMMI rendelet 12.3 melléklete szerinti az iskolai pedagógiai program részét képező helyi tantervek elkészítésében a rendeletben kiadott kerettanterveket alkalmazzuk. A felnőttoktatás kerettantervei jelentős mértékben eltérnek a nappali rendszerű iskolai oktatás kerettanterveitől, viszont a tanulmányi követelmények, beleértve az érettségi vizsga követelményeit azonosak a nappali oktatás követelményeivel. A felnőttoktatásban is lehetősége van a tanulónak választani, hogy középszintű, vagy emelt szintű érettségi vizsgára készül fel. Az ehhez szükséges emelet óraszámot legfeljebb a nappali munkarend szerinti oktatásban lehet biztosítani. Az esti-levelező oktatásban a tanuló egyéni felkészülés keretében tud elmélyültebben foglalkozni a tananyaggal, és az emelt szintű vizsgára felkészülni. A felnőttoktatásban a tanuló - azáltal, hogy képzési formát választ – önmaga dönti el, hogy milyen módon kívánja teljesíteni tanulmányi kötelezettségét. Iskolánk felnőttoktatási kínálata tartalmazza az esti, a levelező és a nappali munkarend szerinti képzést. Képzési típusok: Gimnázium: nappali délután, esti és levelezőképzés Szakközépiskola: nappali délután Szakiskola: nappali délután OKJ-s képzés délután Képzési rend: nappali munkarend heti 5 nap, 27 óra esti munkarend heti 3 nap, 18 óra levelező munkarend heti 2 nap, 11-12 óra PEDAGÓGIAI PROGRAM

85



A tanulók jelentkezésének feltételei a 9. évfolyamra történő jelentkezése esetében: 16. életév betöltése, az általános iskola elvégzése. a 10, 11, 12. évfolyamra történő jelentkezés feltétele: felvétel egyéni elbírálás, esetleg sikeres különbözeti vizsgák után realizálódik. Értékelési rendszer A felnőttoktatás külön rendelkezései értelmében a tanulók magatartását, szorgalmát értékelni nem kell. A tanulmányi teljesítmény értékelése: a nappali és esti tagozaton folyamatosan értékeljük a tanulók tudását (a nappali képzésben elfogadott elvek alapján) a levelező tagozaton a tanév folyamán negyedévente beszámolót tesznek a tanulók

8. Könyvtárpedagógia Az iskolánk könyvtára diákjaink és dolgozóink előtt nyitva áll, naprakész információkat biztosítva mindennapi munkánkhoz. A könyvtárnak nagy felelőssége van a következő generáció könyvhöz, olvasáshoz való viszonyulásának terén, hiszen „az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és a tanulás színhelye.” A feladat minőségi módon történő teljesítése közös társadalmi érdekünk. A könyvtár célja, hogy megalapozza az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat. Fontos, hogy diákjaink alapvető ismereteket és tudást szerezzenek a felhasznált szakirodalom helyes kezeléséről, a bibliográfiai leírások fontosságáról, hiszen ez gyakorlat a később tanulmányaik szerves részévé válik. Célunk többek között az is, hogy

PEDAGÓGIAI PROGRAM

86



minél korábban rájöjjenek, az internet széles körű elterjedésével a könyv nem válik értéktelenné, sőt, az ellenőrzött, hiteles és biztos tudást hivatott közvetíteni. További céljaink: - Felkészíteni és ébren tartani az írott betű, a szellemi munka iránti tiszteletet, az elmúlt korok értékeinek megbecsülését, az önművelés iránti igényt. Felkészíteni a tanulókat az önálló könyvtárhasználatra, ismeretszerzésre. - Kialakítani és fejleszteni azokat a magatartásmódokat és képességeket, amelyek a könyvtár mindennapos használatában elengedhetetlenül szükségesek. - A tanuló joga az információhoz való hozzáférés, képes legyen azokat céljainak megfelelően feldolgozni és alkalmazni - Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait, azok képes legyen az információszerzés kritikai szelekciójára - A könyvtárhasználat azon lehetőségeinek megismertetése, amelyek elősegítik valamennyi műveltségi terület ismereteinek feltárását. - Megismertetni a tanulókat azon alapvető információhordozók fajtáival, szerepével és felhasználásával, amelyek elősegítik az önálló szellemi alkotás létrehozását.

Az iskolai könyvtár korszerű forrásközpont (szolgálat helyett szolgáltatás, dokumentum helyett, mellett információk biztosítása) a tanulás-tanítás helyszíne (könyvtárhasználati órák, szakórák színtere) közösségi tér az iskolában mindenki számára biztosítja, és tartalommal tölti meg az információhoz, a tanuláshoz, művelődéshez való jogot, esélyegyenlőséget biztosít Pedagógiai célok: - minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűd - mindennapi szükségletté váljon az olvasás öröme PEDAGÓGIAI PROGRAM

87



- személyiségfejlesztés, személyiségformálás - alapkészségek kialakítása (önálló ismeretszerzés, a tanulás készsége) - alapértékek, alapismeretek és összefüggések közvetítése - teljesítményképes tudás megalapozása - egész életen át tartó tanulás és az információs társadalom kihívásaira való felkészítés - nem elég a technikát megtanítani, a tanulók ítélőképességét is fejleszteni kell - a tanulók életének természetes részévé tenni az információs műveltséget A könyvtár által nyújtott ismeretanyag legfontosabb területei: Az általános könyv- és könyvtárhasználati ismeretek, amelyek segítik a különböző információhordozókban, illetve a könyvtárban való tájékozódást, eligazodást. Ezen ismeretek megszerzését a könyvtárostanár segíti. Az ismeretanyag speciális része az egyes tantárgyakhoz, szakterületekhez kapcsolódó ismeretek, szakmai információk megszerzése, melyben a mindenkori szaktanár nyújt segítséget. A könyvtárhasználatra nevelés módszertana A könyvtárhasználati tudás megszerzésekor a tanítás-tanulás kiemelt preferenciái a következők: önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelés, változatos tevékenységformák alkalmazása (tanulásszervezés, motiválás, játék), eszköztudás,

gyakorlati

technikák

elsajátítása

(könyvtárhasználat,

szaktárgyi

ismeretszerzés), egyénhez igazított differenciált tanulásszervezés (tanulócsoportok, haladási ütem, tananyag, változatos munkaformák), életkori sajátosságok figyelembevétele (fokozatosság, folyamatosság, motiváció). Tanulói tevékenységtípusok szaktárgyi tematikus gyűjtőmunka – egyéni és csoportos irodalom-, illetve forrásjegyzék összeállítása megadott témához

PEDAGÓGIAI PROGRAM

88



kiselőadás tartása vagy írásbeli beszámoló készítése egy-egy komplex, több tantárgyat érintő problémáról egy-egy neves kutató, író, művész életútjának feldolgozása könyvtári dokumentumok segítségével Könyv- és könyvtárhasználati órák színtér: iskolai könyvtár (ritkábban szakterem, ha csak bizonyos eszközöket használunk) alkalmazott módszerek: tanári magyarázat, frontális munka csoportos munka – csoportfoglalkozás kérdései tanulói kiselőadás egyéni munka pármunka láncfeladatok projektek tanít: iskolai könyvtáros/könyvtáros tanár Szakórák Könyvtárhasználati ismeretek alkalmazása a szakórán színtér: iskolai könyvtár (az iskolai könyvtáros csak a helyszínt és az eszközöket biztosítja) tanít: a szaktanár, aki megfelelően felkészült a könyvtárhasználati ismeretekből alkalmazott módszerek: az előbbiek.

Az ellenőrzés, értékelés szempontjai: A gyakorlati feladat megoldásának eredményessége A munkafolyamatban való részvétel minősége mind egyéni, mind csoport közegben, A kommunikációs képesség A gyűjtő, kutató munka eredményének esztétikai megjelenítése A tanuló önmagához mért teljesítménye

PEDAGÓGIAI PROGRAM

89


PEDAGÓGIAI PROGRAM


90



Záradékok A módosított pedagógiai programot az iskolában működő pedagógus munkaközösség-vezetők megismerték, 15 nap állt erre a rendelkezésükre. Szakterületüket illetően 2013. .................................... megtartott ülésükön megtárgyalták, éltek véleményezési jogukkal, és a programot elfogadásra javasolják.

-----------------------------------------------a osztályfőnöki munkaközösség vezetője

A

pedagógiai

programot

a

2013.............................................napján

szülői tartott

munkaközösség ülésén

vezetősége

véleményezte,

a

a

program

megismerésére 15 nap áll rendelkezésükre és elfogadásra javasolta. Gödöllő, 20......................... ________________________________ az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT A NEVELŐTESTÜLET

A 20.............................

NAPJÁN TARTOTT ÜLÉSÉN A MELLÉKELT JEGYZŐKÖNYV ALAPJÁN ELFOGADTA.

EZT

KÖVETŐEN

AZ

IGAZGATÓ

JÓVÁHAGYTA

A

PROGRAMOT. EGYBEN NYILATKOZIK ARRÓL, HOGY A PROGRAM NEM TARTALMAZ TÖBBLETKÖLTSÉGET A FENNTARTÓRA. GÖDÖLLŐ, 20.....................

Ph.

_____________________________ igazgató

PEDAGÓGIAI PROGRAM

91



A pedagógiai program megtekinthető a titkárságon, a könyvtárban, a vezetőnél, a intézmény valamint az intézmény honlapján. A módosított pedagógiai program 2013. szeptember 1-én lép hatályba, felülvizsgálata kétévente történik.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

92

Intézmény neve: Angol-Magyar Érdekeltségű Gimnázium és Szakközépiskola. Szabályzat típusa: Pedagógiai program

Recommend Documents