Internetes elõjegyzési rendszer készül Nagyobb zökkenõk nélkül kezdõdött a Szakorvosi

Ingyenes kétheti lap 12 000 példányban

VII. évfolyam 23. szám • 2009. november 19.

ÉRDI LAP A

P O L G Á R I

Ö S S Z E F O G Á S

Rendelés: 06-23-369-888, 06-20-387-1679

El Toro pizza & burger A LEGFINOMABB PIZZA AZ EL TOROBÓL!

Akció! 32 cm-es egyfeltétes PIZZÁK

1090 Ft helyett

Akció: 250 Ft/db Nyitva tartás: minden nap 10-23 www.eltoro.hu, email: [email protected]

L A P J A

Internetes elõjegyzési rendszer készül N

agyobb zökkenõk nélkül kezdõdött a Szakorvosi Rendelõintézet átépítése és bõvítése – jelentette ki dr. Kõszegi Gábor fõigazgató a sajtó részére tartott tájékoztatón. Mint ismeretes, a rendelõintézet egy részét elbontják, és közel 2000 m2-rel fog bõvülni az alapterülete. Az építõk a hónap elején vették át az építési területet. Egyedül a parkolással vannak komoly gondok, ezt jelezték is a Polgármesteri Hivatal felé, és azt az ígéretet kapták, hogy megpróbálnak valamilyen megoldást találni. Gál László gazdasági igazgató ismertette a rendelõintézet bevezetés elõtt álló internetes elõjegyzési rendszerét, amely elõreláthatólag december 1-jétõl kezdi meg a próbaüzemet. Ez a most is mûködõ telefonos rendszert hivatott kibõvíteni és biztonságossá tenni. Az elõjegyzés az elõzetes regisztráció után lehetséges csak, mert elejét szeretnék venni a visszaéléseknek. Az Alsó utca felõli kartonozóban a regisztráló személy köteles bemutatni személyi igazolványát, lakcímkártyáját és TAJ-kártyáját. Ezek bármelyikének hiánya kizáró ok. Rendelkezni kell ezen felül természetesen internetes hozzáféréssel és egy olyan email fiókkal, amelyen keresztül az elõjegyzéssel kapcsolatos adatforgalom lebonyolódhat. A regisztráció során a beteg egy egyedi azonosító kódot kap, ami az általa megadott email címmel együtt alkalmas az egyértelmû azonosításra. Ezzel gyakorlatilag kizárható annak a lehetõsége, hogy valaki másnak a nevében idõpontot foglaljon, anélkül, hogy az illetõ tudna róla. A késõbbiekben betegazonosító kártyát is kapnak az internetes elõjegyzési rendszerben részt vevõk.

Gál László gazdasági igazgató és dr. Kõszegi Gábor fõigazgató a sajtótájékoztatón Dr. Kõszegi Gábor elmondta azt is, hogy a megadott idõpontok természetesen nem mindig tarthatók be percre pontosan, de egy adott idõintervallumon belül mindenképpen. A rendelõintézet kapacitása közel duplája jelenleg az OEP által finanszírozottnak, ezért mindenképpen optimálisan kell kihasználni a rendelés minden percét, és igyekeznek az új rendszerrel elkerülni azt, ami a telefonosnál gyakran elõfordult, hogy valaki több idõpontot is lefoglalt, a rendelésen pedig nem jelent meg. Ezért tervezik azt, hogy a rendszerrel visszaélõket bizonyos idõ után kizárják a rendszerbõl.

Rácz József és Máriási György Mihály felavatják az emlékoszlopot ovember 4-én, a forradalom és szabadságharc eltiprásának évfordulóján emlékoszlopot avattak a forradalom áldozatainak emlékére az Ötvenhatosok terén. T. Mészáros András polgármester emlékezõ beszédében elmondta, hogy a forradalmárok helytállása sohasem hiábavaló. Õk maguk a példa arra, hogy a magyarság, a tisztesség és a méltóság ügye mindenhol érvényes, Érd és Pest megye településein egyaránt.

Egy a tábor

E

Ilyen lesz a betegazonosító kártya

A forradalom áldozatainak emlékezete

N

790 Ft

CHICO BURGER 100% marhahúsból

A szabadság szelleme itt él bennünk – folytatta. Olyan idõkben, amikor a szabadság ellenségei erõszakot, brutalitást tudnak csak felmutatni, addig velük szemben a magyar szabadság elkötelezettjei hõsiességet, méltóságot, az utókor elismerését jelentõ helytállást. Értük áll az oszlop és figyelmeztet mindenkit, aki ránk vagy szabadságunkra tör, hogy nincs helyük itt köztünk, sem Érden, sem a megyében, sem ebben az országban.

A szabadság anyakönyvének egy részlete van ezen az emlékmûvön. Ebben az anyakönyvben nem szerepel és soha nem is fog szerepelni egyetlen kommunista pribék, besúgó és hazaáruló neve sem. Õk kiírták magukat közülünk, akkor, amikor aljas ösztöneiknek engedve másokat kínoztak, megfosztottak egzisztenciájuktól vagy megöltek. Ez az emlékoszlop a fölöttük mondott ítéletet ugyanúgy jelzi, miként áldozataik szellemi feltámadását. Igen, november 4. gyásznap, de ne feledjük, az emlékezés által feltámad mindazok szelleme, akik áldozatukkal egy olyan jövõ megszületését szolgálták, amelyet minden tisztességes ember a magáénak érezhet. Ahogy magunk közül valónak érezzük õket mi is, mai érdiek és mai magyarok. A mû áll, ledönthetetlenül – fejezte be beszédét T. Mészáros András polgármester. A Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége nevében Rácz József, a POFOSZ Pest megyei elnöke mondott rövid beszédet, majd Máriási György Mihállyal együtt felavatta az emlékoszlopot, amely Szilasi László érdi kõfaragó és Domonkos Béla érdi szobrászmûvész alkotása. Az emlékoszlopot megáldotta Erdélyi Takács István református, Labossa Péter evangélikus lelkész és Zoltán atya katolikus plébános. Az ünnepség végén koszorút helyeztek el az ünnepségen megjelent szervezetek, többek között a Pofosz, a Nemzetõrség és az önkormányzat nevében.

gy a tábor, egy a zászló – adta ki pár éve Orbán Viktor a jelszót. A jobboldal töredezettségét szerette volna megszüntetni, egy zászló alatt egyesíteni a közel azonos ideológiát valló pártokat: keresztényeket, kisgazdákat, polgárokat, konzervatívokat. A választási gyõzelem volt a tét, de sajnálatos módon nem mûködött a jelszó. Most a szocialisták küzdenek hasonló gondokkal, a körülöttük sertepertélõ politológusok egy táborba akarják terelni a szocialista pártot az MDF-fel, az SZDSZ maradékaival és a szociáldemokratákkal. Vajon miért nem mûködik az egy a tábor, egy a zászló projekt, amikor tulajdonképpen mûködhetne is? Van válaszom erre, de természetesen nem hordozza magán az igazság letörölhetetlen bélyegét. Nem vagyunk egyformák. Hozzátehetném, hogy szerencsére. A jobboldal pártjai között bármennyire is lehet azonosságot találni, ugyanannyi a különbözõség is. A Fidesz polgári pártként határozza meg magát, a KNDP elõbbre helyezi a kereszténységet, a kisgazdák a vidék problémáit, a bort, búzát, békességet tûzték zászlójukra, a Jobbik a radikalizmussal különbözik, az MDF középre farol és neokon alapokra helyezkedett, de sorolhatnám a kisebb konzervatív pártokat a MIÉPtõl a legitimistákig, akik a királyságot szeretnék visszaállítani. Ha azt is hozzávesszük, hogy a holdudvarban mennyi szellemi mûhely próbál tanácsokat adni és befolyást szerezni, ember legyen a talpán, aki megpróbálja megtalálni a közös nevezõt. Változtatni kellene ezen a jelszón, és az egy a tábor, több a zászló alapján újjászervezni. Ha valamiben egyetértenek a különbözõ zászlók alatt hajózók, az az, hogy véget kell vetni a szocialista és liberális, vagyis a balliberális uralomnak. Ha ebben egyetértünk, akkor olyan nagy baj már nem lehet – gondolnánk. Sajnos az emberi gyarlóság sokszor közbeszól. Az világos, hogy egy országnak csak egy miniszterelnökre, behatárolt számú miniszterre, államtitkárra, polgármesterre stb. van szüksége. Az önmegvalósítás vágya azonban sokakat tévútra visz. Legjellemzõbb példa a szabaddemokraták tündöklése és bukása. A parlamentbe alig bejutó párt meghatározó szerepre tört, kulcspozíciókat foglalt el, súlyánál többszörös befolyásra tett szert, és ez hosszú távon nem csak az SZDSZ bomlásához, de a szocialisták bukásához is vezetett. Ha nincs önismeret, ha túlértékelik képességeiket, ha a megmérettetés helyett alkukban próbálnak pozíciókat szerezni, akkor mindig ez a vége. A polgári oldalon is találunk természetesen példákat, gondoljunk csak a Kisgazda Párt önfelszámolására, vagy akár Giczy György dicstelen szerepére a KNDP szétverésében. Nincsenek ma Széchenyik, nem is lenne realitás hasonló államférfiakra számítani, de talán azt elvárhatnánk a közszereplõktõl – legyenek akár országos, akár helyi politikusok –, hogy ne értékeljék túl saját szerepüket, és ne a tábor szétverése árán próbáljanak pozíciót szerezni, mert annak bukás lesz a vége. Most a közös munkának van itt az ideje. ORLAI SÁNDOR

Következõ számunk december 3-án jelenik meg

2

ÉRDI LAP Új játszótér

VII. évfolyam 23. szám • 2009. november 19.

Tanösvény készül a Fundokliában S

T. Mészáros András polgármester és Segesdi János alpolgármester adták át hétfõn a megújult játszóteret a Fürdõ utcában

ajtótájékoztatón ismertette Szerényi Júlia tanár, botanikus a november végén átadásra kerülõ Fundoklia tanösvényt, melyet széles körû összefogással és önkormányzati segítséggel építenek. A Fundoklia az évek során a védetté nyilvánítás ellenére valóságos szemétlerakó lett, ahová a lelkiismeretlen lakosok hordtak ki az autógumitól kezdve a rugóját vesztett kanapéig mindent, építési törmeléket, háztartási hulladékot. Szívós munkával, a Környezetvédõ Egyesület szervezésével mára sikerült megtisztítani a területet, ebben sokat segítettek a lakosok, a nagycsaládosok, a quadosok, de az ÉKFI és az ÉrdKom is. Sikerült nagyméretû kövekkel körbekeríteni és az odavezetõ utcákat zsákutcává tenni, így remélhetõleg megszûnik a további hulladéklerakás. A tanösvény két részbõl fog állni, az egyik a völgy mélyén, a másik fent fog húzódni. Több magyarázó tábla is ki lesz téve. Bartos Csilla, a Környezetvédõ Egyesület elnöke arra kér mindenkit, hogy ha illegális szemetelést tapasztalnak, haladéktalanul jelentsék a hivatalnál vagy az egyesületnél. Elmondta azt is, hogy pályázat útján sikerült térfigyelõ kamerákat is elhelyezni a területen, ezek is segíthetnek a további szemetelés megakadályozásában. A büntetés pedig súlyos lesz, ha valakit rajtakapnak.

Segesdi János, Szerényi Júlia, Bartos Csilla és T. Mészáros András a sajtótájékoztatón

A tanösvény a völgy mélyén

Óvodaavatás a Bem téren

A játszótér két választókerület határán fekszik, így a két képviselõ, Kéri Mihály és Tekauer Norbert képviselõi keretébõl jutott rá

Az Ipartestület vendége volt Járai Zsigmond

Az Érdi Ipartestület szervezésében tartották a testület Alispán utcai székházában a Bizalom-Biztonság-Befektetés címû konferenciát, amelynek fõ elõadója Járai Zsigmond, a Nemzeti Bank volt elnöke volt. Képünkön balról a meghívott vendégek: Hollós Katalin, T. Mészáros András, Járai Zsigmond, Varsányi Zsolt és Csóli Csaba házigazda, az Ipartestület elnöke

ÉRDI LAP

A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a BALATONI 19 MANAGER KFT. Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Felelõs szerkesztõ: ORLAI SÁNDOR Szerkesztõség: Érd, Alsó u. 8., Összefogás Székház Telefon: 06-20/9205-496. Honlap: www.erdilap.hu E-mail: [email protected] ISSN 1589-9950 Nyomdai elõállítás: Ringier Kiadó Kft. Nyomda Felelõs vezetõ: Bertalan László nyomdaigazgató Hirdetésfelvétel: 06-20/355-47-10, e-mail: [email protected] ÉRDI LAP Ügyfélszolgálati Irodája KATALIN ÜZLETHÁZ földszintjén, a Budai út 11. szám alatt. Hirdetésfelvétel, apróhirdetések felvétele minden hétköznap: 8-tól 16 óráig. Telefon: 06-23/364-017, 06-20/530-30-84, 06-20/355-47-10

November elején hivatalosan is átadták az újjáépült és kibõvült Bem téri óvodát, amely hatvan férõhellyel bõvült. Megújult a fûtésrendszer, az emeleten két új csoportszoba készült, és ismét eredeti céljára használhatják a tornaszobát. Az udvaron a játékok egy része is korszerûsödött, valamint az EU-s normáknak megfelelõen az akadálymentesítés is megtörtént.

VII. évfolyam 23. szám • 2009. november 19.

ÉRDI LAP Önkormányzati reformot, de másként

2009. november 11-én, szerdán, a Magyar Nemzet LátóTér címû rovatában jelent meg egy beszélgetés T. Mészáros András polgármesterrel, amelyet a következõkben közlünk. A riporter Szeretõ Szabolcs volt. – Egyre többet hallani a kormányoldaltól, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetéhez az önkormányzatok is nagyban hozzájárulnak: pazarlás, rossz gazdálkodás, ésszerûtlen struktúra jellemzik a helyhatóságokat. A Fidesz pedig, hangzik a vád, minden reformot megakadályoz. Ön szerint szükség van az önkormányzati rendszer újragondolására? – Igen, én reformpárti vagyok. A reform szót azonban az elmúlt évek kormányzati gyakorlata lejáratta. Nem csoda, hiszen reform címszó alatt általában fûnyíróelv szerint végrehajtott megszorítások követték egymás. Ez a módszer az önkormányzati rendszer esetében különösen elfogadhatatlan. A feladatok átgondolása, a párhuzamosságok megszüntetése fontos lenne, de a reformot felülrõl kell kezdeni: elõször a fõváros, majd a nagyvárosok mûködését kellene felülvizsgálni, megnézni, hol lehetne pénzt megtakarítani, ésszerûbbé tenni a mûködést. Semmiképpen sem a kistelepülésekkel kell kezdeni, hiszen õk vannak a legnehezebb, a legkiszolgáltatottabb helyzetben, õket sújtják a legjobban a kormány erkölcstelen és nemzetellenes megszorításai, mint amilyen a normatívák csökkentése. Az is nyilvánvaló, hogy a kistelepüléseknél lehet a legkevesebb pénzt megspórolni. – Van az asztalon most komolyan vehetõ reformterv az önkormányzati rendszer átalakítására? – Nincs, ez is a következõ kormány és parlament feladata lesz. A közigazgatás átalakítását nem lehet elválasztani majd ettõl a folyamattól. – Az önkormányzatok számára a központi megszorítások idején az egyik kitörési pont az uniós források felhasználása lehet. Érdnek sikerül élnie ezzel a lehetõséggel? – Nyugodtan mondhatom, hogy igen, hiszen 36 milliárd forint fejlesztési pénz érkezik a városba. Ez igen komoly összeg. 1,6 milliárdot nyertünk szakrendelõ-átalakításra, 700 milliót költhetünk felszíni vízelvezetésre, itt már folyik a közbeszerzési eljárás, jövõ nyárra végzünk a munkálatokkal. Egymilliárd forint jutott a Gárdonyi Géza iskola felújítására, 1,2-1,3 milliárdból pedig a városközpontot fejleszthetjük, sétálóutcát is kialakítunk. – Mielõtt folytatná a felsorolást, hadd vessem közbe: nem okoz gondot az önrész biztosítása? – Nem, az önrész elõteremtését kötvénykibocsátással oldottuk meg. – Akkor máris elérkeztünk a kormányoldal következõ kifogásához, miszerint a 2006 õsze óta jórészt fideszes vezetésû önkormányzatok rohamléptekben adósodnak el, miközben az ellenzék a parlamentben az államadósság felduzzasztása miatt ostorozza a szocialistákat. – Az önkormányzati szféra eladósodottsági szintje 10-15 százalék, miközben az államadósság ezt jóval túllépi. Mi a fejlesztési pénzek

lehívása érdekében vállalunk adósságot, nem ebbõl mûködtetjük a várost, s a hitelállomány problémáját képesek vagyunk kezelni. – A 36 milliárd forint összértékû uniós beruházási pénz töredékérõl tett eddig emIítést. – A legnagyobb projekt a csatornázáshoz, a szennyvíztisztításhoz kapcsolódik, amit régóta vár a lakosság. A kormánnyal már megkötöttük a szerzõdést, Brüsszelre vár a jóváhagyás a beruházás támogatásáró1. Most válaszolunk a fejlesztéssel kapcsolatos utolsó brüsszeli kérdésekre. A csatornázás 31,4 milliárdba kerül, közösen pályáztunk Diósddal és Tárnokkal, Érdre 26 milliárd jut. Hatalmas munkáról van szó, ami a város egészét, az ingatlanokat tekintve pedig 17 ezret érint. A tulajdonosok egyenként írták alá a szándéknyilatkozatot, amely alapja a csatornázási társulásnak, a beruházásnak már a kezdetén több mint hetvenszázalékos volt a támogatottsága. Az érintettek vállalták az egyenként 250 ezer forintos hozzájárulást, hiszen a csatornázás növeli az ingatlanok értékét is. – Említette a társadalmi támogatást. A képviselõ-testületben is ilyen nagy az egyetértés a pályázatokkal kapcsolatban? – Az említett beruházás támogatási kérelmét azzal terjesztettük a döntéshozók elé, hogy a testület egyhangúlag mellette szavazott. Ez valóban így történt, az MSZP-frakció nem vett részt a szavazáson. Érd közgyûlése 28 fõs: kilenc szocialista, két SZDSZ-es és egy civil mellett a Fidesz-KDNP 16 képviselõje alkotja. – A fideszes önkormányzatok nemrégiben azért tüntettek a Parlament elõtt, mert szerintük a kormány ellehetetleníti a helyhatóságok mûködését. Az ön szavaiból mégsem a panasz árad, ha jól értem, az uniós pénzek lehívását Érd szempontjából például egyértelmûen sikertörténetnek tartja. Mi akkor a gond? – Azt a sikert azért nem adják ingyen; a beruházásokat megfelelõen elõ is kell készíteni, külön ki szeretném emelni a pályázatírók munkáját. 2010 a mûködtetés szempontjából a mi számunkra is nehéz évnek ígérkezik, a kormányzati megszorítások, a jövõ évi költségvetésben szereplõ elvonások hatásait nekünk is kezelnünk kell. A közfeladatok finanszírozására szánt források szûkítését csak a nemzetellenes jelzõvel tudom minõsíteni. Számunkra a legnehezebb feladatot az iskolarendszerünk átalakítása jelenti. Érd speciális helyzetben van: kétezer gyereket máshová visznek iskolába, intézményeink kihasználtsága 80-85 százalékos. Könnyû belátni, a kevesebb

gyermek miatt kiesõ normatíva jelentõs bevételtõl fosztja meg a várost. – Hogyan alakulhatott ki ez a helyzet? – Érd a hatvanas években kezdett gyorsan növekedni, s ez a folyamat a rendszerváltozással, a fõvárosból való elvándorlás megindulásával új lendületet kapott. 1990 óta 25 ezren telepedtek le, a város lakossága már meghaladja a 65 ezres lélekszámot. Ezzel a betelepülési hullámmal egyszerûen nem tudott lépést tartani az oktatási rendszer, ezért is helyezünk olyan nagy hangsúlyt az iskolák, óvodák építésére, felújítására, fejlesztésére. Jellemzõ adat, hogy az átlagéletkor nálunk 35 év alatt van. – Érd a legfiatalabb megyei jogú város, 2006-ban nyerte el ezt a címet. Profitáltak ebbõl valamit? – A fõ törekvésünk, hogy a településbõl, ami sokáig voltaképpen egy nagy, hatalmasra duzzadt falu képét mutatta, élhetõ várost teremtsünk. Budapesten nagyvárost akar építeni a jelenlegi vezetés, ezzel szemben mi élhetõ kertvárost építünk. Ezért csatornázunk, ezért korszerûsítjük az oktatást. Az érdiek hatvan százaléka kertvárosi lakos, sajnos a lakótelepen a kormányzati politika miatt akadozik a panelfelújítási program, amit mi rendkívül fontosnak tartunk. A város nagyszámú fiatal lakossága ismeretében kézenfekvõ, hogy az önkormányzat aktív együttmûködést alakított ki a Nagycsaládosok Országos Egyesületével. Az élhetõ város megteremtése jegyében Érd kulturális arculatát is igyekszünk megrajzolni. Budapest közelsége miatt kõszínházra nincs szükség, de többek között alkotótábort hoztunk létre, a nyár elején könnyûzenei fesztivált rendezünk és az írószövetséggel közösen életre hívtuk a Bella Istvándíjat. – 1998 és 2002 között a Pest megyei önkormányzat elnöke volt. Nem vonzza ez a tisztség, és aktuálisnak tartja-e akkori tervét a megye leválásáról a Budapest központú Középmagyarországi régióról, amit népszavazási kezdeményezés is szorgalmazott? – 2006-ban szoros küzdelemben nyertem el a polgármesteri tisztséget, a három éve megkezdett munkát szeretném itt folytatni, ezért jövõre is kérni fogom az érdiek bizalmát. A következõ ciklusban újra elõ kell venni a leválás ügyét. Budapestnek és Pest megyének szét kell válnia, hiszen enélkül a fõváros viszonylagos fejlettsége miatt a megye 2013 januárja, a következõ uniós költségvetési periódus kezdetétõl egyetlen eurócent fejlesztési forrásra sem pályázhat Brüsszelnél.

www.erdilap.hu • www. erd.hu www.erdicsatornazas.hu www.erdifidesz.hu • www.erdcenter.hu www.t-meszaros.hu

3

A kozmopolita nemzetisége iggye el kedves olvasóm – de talán H eddigi írásaimból is kitetszhet –, nem nagyon szívelem az idegen kifejezéseket, és ha tehetem magyar szavakat, használok a helyükben. Most viszont kénytelen vagyok mégis eltérni ebbéli szokásomtól, mert néhány idegenbõl a magyar nyelvbe beépült, azzal együttmûködni képes (integrálódott) szó, nagyon töményen tud kifejezni olyan gondolatokat, amit magyarul esetleg alaposan körül kellene írnom. Ilyen szó az identitás is. Más szóval, önmeghatározás. Azt akarja kifejezni, hogy valamely személy egy közösségbe úgy illeszkedik, hogy magáénak érzi azt, szinte egy különleges élõlényként, amelyiknek õ az egyik tagja. És ez a közösség is önmagával egynek tartja ezt az egy, egyedi tagját. Kölcsönösen számíthatnak egymásra, szeretik egymást, hajlandóak egymásért áldozatot hozni. Ugyanakkor alakítják és elfogadják azt a szabályrendszert, amelyik élõvé, növekedõvé teszi a közösséget. Legegyszerûbben az egy mindenkiért, mindenki egyért elvvel lehetne talán hasonítani. Születésünk pillanatában egyszerre többféle, vagy többrétegû közösségbe csöppenünk. Az elsõ és legfontosabb, a család, aztán a rokonság, a falu, vagy város, amely körülvesz. Közösség a vallási csoport is, aztán az iskolánk, munkahelyünk. Ezekbe a csoportokba bekapcsolódunk, elfogadjuk a szabályait, kiállunk érte és bízunk benne, hogy a csoport is kiáll értünk. Áldozatot is hajlandóak vagyunk hozni ezért a közösségért, akárcsak Nemecsek Ernõ a Pál utcaiakért. A régmúlt idõkben az egyént érhetõ büntetések legsúlyosabbika volt a csoportból való elkergetés, kiközösítés. A csoport nélkül az egy szem ember, halálra volt ítélve a világban, nem volt, aki megvédje és egy másik embercsoport, sem szívesen fogadta be. A csoportban maradásért, vagy a csoportra – tágabban a nemzetre- támadó idegenekkel szemben az egyének bármilyen áldozatot képesek voltak meghozni, akár az életüket is feláldozták. A közösséget, a nemzetet elárulók a legmegvetettebb emberek voltak mindig is a történelemben. Még azok is utálattal fizették ki az áruló járandóságát, akik megvették azt. Az ókori görög perzsa háborúkban történt a következõ eset: jelentkezett egyszer a perzsáknál egy görög, hogy a testsúlyával megegyezõ menynyiségû aranyért hajlandó õket, a szülõvárosát védõ természetes mocsáron átvezetni. A perzsák el is foglalták a várost, és amikor a hazaáruló bekopogott a járandóságáért, a gyõztes hadvezér parancsot adott, hogy pontosan annyi aranyat adjanak ki neki, amennyi a lenyúzott bõrébe belefér. Ezt csak azért érdemes tudni, mert voltak azért idõk, amikor a hitványságot még mindenki a helyén kezelte. Manapság a hazaszeretet, a nemzeti büszkeség valami ódivatú, nehezen értelmezhetõ avítt és szinte szégyellnivaló dolog kezd lenni. Ismerõsöm meséli, hogy tízéves gyerekét iskolatársai néha kigúnyolják hazafias bemondásaiért, jelképeiért, a nemzeti progresszív zenekarok szeretetéért. A kedves és jó szándékú tanító néni, meg azzal próbálja vigasztalni az emiatt elkeseredõ kissrácot, hogy ne is törõdjön velük. Ahelyett, hogy tartana az egész osztálynak egy-egy osztályfõnöki órát, hazafias nevelésbõl. Manapság a kozmopolita a trendi. Íme itt van egy újabb szó, amelyiket érdemes egy kicsit körüljárni. A világpolgár lehet a magyar megfelelõje. Jelen közvélekedésünk alakítói, a médiák aktuális megmondói, különbözõ rendû és rangú közszereplõk szinte vallásos áhítattal szólnak róla, ha egy, egy Magyarországról elszármazott figura azzal kérkedik, hogy õ világpolgár. Teszik ezt azért, hogy valamiféle ellenpólust mutassanak fel, a nemzeti identitással rendelkezõkkel szemben. A világpolgár nem kötõdik sem földrajzi, sem intellektuális, sem érzelmi síkon, sem a hazához, sem a nemzethez. Valami olyasmit próbálnak sugallni, hogy ez a modern, ezt kell követni, hisz ezzel megszûnik a provinciális gondolkodás, eltûnnek a nemzetek közötti különbségek. A szép új világban meg majd mindenki egyforma lesz és nem lesz ami megossza az embereket. Az elmúlt héten egy olyan ember, aki Magyarországon született, élt és írt, nyilatkozatot adott egy német lapnak, és penetráns módon gyalázott bennünket. A hazai médiákban Imre Kertész nyilatkozata kiverte a biztosítékot. A nemzeti sajtó közírói hörögve háborodtak fel a nemzetgyalázáson. Ellenben a liberális írások azonnal védelmükbe vették Kertészt, és azt próbálták megmagyarázni, hogy ha õ úgy lát minket, hogy szélsõségesen nacionalisták vagyunk, fasiszta eszmék (de szeretik összemosni a náci eszmékkel) határozzák meg a magyar közgondolkodást, Budapest meg egy balkanizálódott, élhetetlen város (ami, ha igaz, épp az õ eszmetársai által lett ilyenné), hát úgy kell nekünk, megérdemeljük. Elvégre egy Nobel díjas nagy magyar író nem tévedhet. Meg még azt is próbálták elhitetni a nagyérdemûvel, hogy Kertész tulajdonképpen pont ettõl igazán magyar író, merthogy mondandójában azt gondolta, hogy… És szinte panelszerûen sorolják ilyenkor a magyarok kisebbségellenességét, intoleranciáját, a bûnös nemzet szégyenbélyegeit. Valószínûleg úgy van ezzel Kertész, mint annak idején Arany János volt, amikor megkérdezte tõle egy hírlapíró, egyik verse kapcsán, hogy ugye úgy gondolta…, aztán a maga elképzelését kezdte felsorolni, mi mindenre gondolhatott a költõ. Arany János egy ideig hallgatta az agymenést, aztán a rá jellemzõ tömörséggel csak annyit mondott, hogy „gondolta a fene”. Imre Kertész kapcsán mindkét oldalnak ideje lenni tudomásul venni, hogy ez az ember utálja Magyarországot és megveti a magyarokat. Ehhez meg neki joga van. Ráadásul nem is rejti véka alá. Elég baj ez nekünk, hogy úgy jártunk az õ Nobel díjával, mint az egyszeri leány ajándékával Mátyás király. Kaptunk is meg nem is. Imre Kertésznek nincs ínyére magyarnak lenni. Ne követeljük hát tõle, hogy lojális legyen ehhez a nemzethez, ne gyalázkodjék, ha szülõhazájáról van szó. A magyarsághoz való tartozás fontos, de nem egyetlen és elengedhetetlen feltétele a magyarul tudás. Magyarnak lenni lélekbõl leledzõ csodálatos érzés. Ez a szánalmas öregember ugyan megkapta a Nobel díjat, de kozmopolita lelke gyökértelenül rég elillant már a mi közösségünkbõl. Ne kapkodjunk utána, engedjük, hadd vigye a szél. Mi legyünk büszkék azokra az igaz nagyjainkra, akiket ugyan nem jelölt meg a korcs korszellem, ilyen-olyan díjakkal, de õk az egyetemes emberi kultúra igazi óriásai. KOPOR TIHAMÉR

4

VII. évfolyam 23. szám • 2009. november 19.

A sport a jövõt is építi Jakab Béla, a pénzügyi bizottság elnöke egy interjúban azt állította, hogy hatvan millió forint körüli összeget költ a város a presztizs-kézilabdára, de pontos számot õ sem tud, mert elõle is titkolják. A kézilabda szakosztány elnökét, Tekauer Norbert önkormányzati képviselõt kérdeztük arról, mi igaz ebbõl az összegbõl?

– Röviden: ez nem felel meg a valóságnak. 2007-ben kapott elõször az ÉVSE célzott támogatást, ebbõl a kézilabdára jutó összeg 12 millió forint volt, amit a sportszezon sajátossága miatt nem is egy, hanem közel másfél év alatt, áprilistól a következõ év júniusáig kellett elhasználnia. A következõ, 2008-2009-es szezonban 20 millió volt a támogatás, a mostani, 2009-2010-es szezonban pedig 25 millió forintot kap az egyesület. – Ha a számokat összeadom, öszszesen sem adja ki a Jakab Béla által emlegetett összeget. – A pénzügyi tanácsos urat azt téveszthette meg, hogy sport célra az ÉVSE 2009-ben 60 forintos támogatást kapott, de ebben a kézilabda mellett szerepelt a futball, a sakk, a tollaslabda stb., és a létesítmények fenntartása is. Azt is látni kell, hogy a két húzó sportág a városban a labdarúgás és a kézilabda. Közel hatszáz gyerek képezi ezek utánpótlási bázisát. Az említett két csapat emellett egy-egy osztállyal feljebb is jutott. A tervek szerint például a kézilabdánál nincs is szükség ennél több támogatásra, mert a három éve folyó

munka eredményeképpen a csapat mögé lehetett állítani szponzorokat is. Egyébként a 25 milliónak körülbelül a fele az utánpótlásra fordítódott. – Jakab Béla lekicsinylõen emlegette a presztizs-kézilabdát. Valóban felfújt dolog lenne a nõi kézilabdázás? Mit jelenthet az a városnak, hogy nõi kézilabda-csapata elsõ helyen áll az NB I/B-ben, és bejutott a kupában a legjobb nyolc közé? Lehet ezt pénzben mérni? – A pénzügyi tanácsnok úr valószínûleg minden pénzben próbál meg kifejezni. Látni kell azonban azt, hogy Érd lakossága elég heterogén összetételû. Ahhoz, hogy lokálpatriótává legyen a lakosság, a sport az egyik legjobb eszköz. Ilyen magas szintre eljuttatni egy csapatot nem egyszerû, a pénz mellett társadalmi támogatottság is kell. Az elsõ évben gyakorlatilag csak a családtagok és a barátok látogatták a mecscseket, a következõben kiment kétszáz ember, most pedig, amikor NB I-es szinten játszó csapatunk van, zsúfolásig megtelik a csarnok, csak a befogadóképessége szab határt. Az ember számára talán a legfontosabb az identitástudat, ez a pénznél is fontosabb. Jelen pillanatban az egész világon, de fõleg a hozzánk hasonlóan reménytelen helyzetben lévõ, de mégis reménykedõ országban a sporton keresztül lehet legjobban feléleszteni az öntudatot. A sportolókra mindenhol büszkék az emberek, szeretik, hitelesnek tartják õket. Nem szónoklatok vagy politikai hovatartozás okán, hanem mérhetõ teljesítmények alapján választódnak ki a sportolók. Aki azt hiszi, hogy ez rövid távú politikai célokat szolgál, az nagyot téved. Ez hosszú építkezés, olyan, mint a kölni dóm: az közel nyolcszáz éve épül, még sincs készen, de mégis mindenki a magáénak érzi, és segít a továbbépítésben. A sportmenedzselés is így kell, hogy folyjon, nem rövid távú célokat nézve, hanem a jövõt építve. Fõleg így kell tenni Érden, ahol a lakosság fele 18 éven aluli, és programot kell adnunk, jövõt kell mutatnunk számukra. A 2006-ban elfogadott új sportkoncepció ezt tûzte ki célul, és nem csak a kézilabda fejlõdik, megjelentek új sportágak is, mint a kosárlabda, röplabda, úszás, ahol többszáz gyerek dolgozik, sportol.

Õszi nagytakarítás Parkvárosban

O

któber 3. szombatján ez évben harmadik alkalommal összefogott az érdi futókör, Parkváros lakói, kocogók természetet szeretõk. A hulladékgyûjtés Sóskút irányában a levendulás és fenyves erdõ területén zajlott. Kesztyût, zsákot, konténert ismét az Önkormányzat biztosított. A hûvös hideg idõ miatt sajnos igen kis létszámmal, de így is sikeresen 5 konténernyi illegálisan lerakott hulladékot sikerült összegyûjteni. Ebben az évben, három akció keretében több mint 70 m3 mennyiségû szeméttõl tisztítottuk meg a környéket. Ezt szép eredménynek mondhatjuk, hiszen gépek segítsége nélkül saját erõnkbõl látszatra is eredmé-

nyes munkát végeztünk. Az 5 km-es futókör területén elmondhatjuk, hogy jóval tisztább a terület. Optimisták vagyunk és bízunk benne, hogy a rendszeres szemétszedéssel, tovább csökkenthetõ a szeméthegyek száma, és a lerakási folyamat. Továbbra is nagy az igény a terület megtisztítására, ezért jövõre folytatni szeretnénk az akciót. Továbbra is várjuk a lelkes, a tiszta környezetért tenni akaró résztvevõk segítségét. A következõ szemétgyûjtési akció elõreláthatólag a következõ év tavaszán lesz, amire elõzetesen felhívjuk a figyelmet. CSUKÁNÉ TARNÓI KATALIN 06/30-206-6675

„CSENGETTYÛS TÁNCOK" FRUTTI TSE KARÁCSONYI GÁLAMÛSOR A SZÁZHALOMBATTAI BARÁTSÁG MÛVELÕDÉSI KÖZPONTBAN! Egyesületünk 2009. december 13-án nagyszabású táncos gálát szervez, melyre szeretettel várunk minden táncot, gyönyörû mozgást kedvelõ érdeklõdõt, minden korosztályban! A mûsorban különféle táncstílusokban mutatkoznak be az egyesületek. Díszvendég maga a Télapó, aki természetesen nem érkezik üres kézzel! Minden fellépõ és nézõ gyermek ajándékot kap! A mûsor 17 órakor kezdõdik. Várunk mindenkit! Gyertek el! Felnõtt belépõ: 500.- Ft. Gyermek belépõ: 300.- Ft. Belépõjegyek a helyszínen vásárolható közönségdíj szavazólappal együtt. (A közönség kiválaszthatja a kedvenc koreográfiáját.)

ÉRDI LAP A Philips ajándéka: energiatakarékos és szemkímélõ fénycsövek a Telekiben Orlai Sándor November 7-én, szombaton a Philips Magyarország Kft. dolgozói és a Teleki Általános Iskola szülõi munkaközösségének tagjai szorgoskodtak az épületben, és cserélték a világítótesteket. Elõször Somlós Juditot, világítástechnikai igazgatót kérdeztem: a cég milyen megfontolásból csinálja ezt az akciót, és miért pont a Telekiben? – A cég nagy súlyt fektet arra, hogy terjessze az energiatakarékos megoldásokat. Évek óta létezik ilyen akciónk, mely a fenntartható fejlõdést szolgálja, és termékeink mintegy 25%-a ebbe a kategóriába tertozik. A zöld termék nem csak azt jelenti, hogy kevés energiát használ fel, hanem egyéb kritériumai is vannak, például kis méretû, újra hasznosítható, hosszú élettartamú. Felelõsségvállalással is tartozunk, ezért Magyarországon már több ilyen akciót tartottunk. Én öt éve vagyok a cégnél, azóta évente három, kifejezetten hátrányos helyzetû iskolát választunk ki. A dolgozóink társadalmi munkában segítenek a felszerelésben. Az energiatakarékosság mellett ezek a világító testek jó látási konfortot biztosítanak, így a gyermekek szemét is védjük. – Hány fénycsövet cserélnek ki? – Körülbelül ezret, mert ez viszonylag nagy iskola. Az energiamegtakarítás mintegy 20%, de ez függ attól is, hogy mekkora volt azelõtt a konkrét fogyasztás. Itt standard fénycsövek voltak, amelyeknek elég sivár a fényük, az új világítás sokkal jobb a szemnek. A mûködõképesség fenntartása érdekében a gyújtókat is cseréljük. Az ideális megoldás a lámpatestek cseréje volna, de ez igen komoly összegbe kerülne. Varga Jánosné igazgató asszonyt arról kérdeztem, történt-e mostanában valamilyen felújítás az iskolában? – Aránylag régen történt, és nagyon rossz állapotban vannak a lámpatestek. Sajnáljuk a gyerekeket és a tanárokat, hogy eddig ilyen világítás mellett folyt a tanítás. Azok között, akik tíz-húsz éve itt dolgoznak, sok a szemüveges, és ehhez a rossz világítás nagyban hozzájárult. Amikor

A fénycsövek kicserélében segített Benedikt Laux úr is, a Philips Regionális Dél-Kelet-Európai Régió igazgatója is

Sok szülõ is segített megtudtam ezt a felajánlást, nagyon boldog voltam. Tudni kell azt is, a fénycsövek jó része már mûködésképtelen volt, nem világítottak. Tudjuk jól, hogy az önkormányzat milyen anyagi helyzetben van, nagyon kevés jut az iskolákra, ezért azt gondolom, minden ilyen adományt és felajánlást nagy szeretettel kell fogadni. – A Philips dolgozói mellett szülõket, tanárokat is láttam. – A szülõi munkaközösségünk nagyon jól mûködik, bármi gond van, vagy csinálni kell valamit, a szülõk egyharmada rögtön itt van és segít. Most 15-20 szülõt kértem, de többen jöttek, és gyerekek is jöttek. Szinte kellemetlen, amikor azt kell mondani, hogy köszönöm szépen, de nem kell több segítség, elegen vagyunk.

– Úgy tudom, készülnek tervek a Teleki felújítására. – Nagyon remélem, hogy a Kõrösi és a Gárdonyi után mi kerülünk sorra, de tudom, hogy ez nem megy egyik évrõl a másikra, hiszen terveket kell készíteni, pályázatot kell benyújtani. Úgy gondolom, hogy nem csak az iskolát kellene felújítani, hanem Parkváros is megérdemli a törõdést, mert aki itt lakik, az elmúlt húsz évben nem sokat kapott. Jó lenne, ha némi rendet tudnánk ide varázsolni, hiszen az M7-esrõl letérve Parkvárossal találkozik elõször mindenki, ez Érd kapuja. Somlós Judit felajánlotta, hogy ha elindul egy felújítási program, felmérik világítástechnikailag az iskolákat, és javaslatokat tesznek. Természetesen szívesen közremûködnek majd ezek kivitelezésében is.

VII. évfolyam 23. szám • 2009. november 19.

Egy mindenkiért, mindenki egyért! Tóth Tamás

E

lfelejtettük volna? Nem tudnánk? Emlékezzünk! Az elmúlt évszázadokban sok visszatérõ járvány pusztított. A védõoltások elterjedéséig az emberiség tehetetlen volt a vissza-visszatérõ járványokkal szemben. Próbálkoztak füstöléssel, ráolvasással, ördögûzéssel, eredménytelenül. Az elsõ járványos betegség, amelyet védõoltással sikerült már végleg legyõzni, a himlõ volt. De itt van a TBC, amit – bár világszerte ismert volt, és sokan szenvedtek e betegségben – a rendkívül nagy halálozási szám miatt korábban morbus hungarikusnak tartottak. A korszerû antibiotikumok, és fõként a védõoltás elterjedésével korábban hazánkban gyakorlatilag megszûnt ez a betegség. Az AIDS, a túlzsúfoltság, a rossz higiéniás körülmények hatására és az egykor hatásos antibiotikumokkal szemben ellenállóvá vált baktériumtörzsek megjelenésével azonban az 1980-as évek közepétõl ismét komoly közegészségügyi problémává vált a tuberkulózis. Ugyanakkor hazánkban az utolsó kötelezõ védõoltást 14 éves kor körül kapják a fiatalok, és számtalan azoknak a lakókörzeteknek a száma, ahol meg sem kísérlik a lakosság éves tüdõszûrésre hívását! Rengeteg tévhit kering a köztudatban a kötelezõ védõoltások esetleges mellékhatásaival és egészségkárosító hatásaival kapcsolatban. Sokan hivatkoznak más országok liberálisabb oltási rendszerére, de a sokat emlegetett liberálisabb Nyugat-Európai államokban sem megoldott a védõoltások kérdése. Ha nem is kötelezõ a védõoltás, az oktatási-nevelési intézmények zö-

R

me nem engedi be intézményeibe azokat a gyermekeket, akiknél fennáll a fertõzés veszélye. Sok külföldi betegellátó intézményben azokat az orvosokat és nõvéreket, akik nem oltatják magukat, eltiltják a betegellátástól. A magyar és nemzetközi statisztikák és elemzések alapján megállapítható, hogy az életkorhoz kötött kötelezõ védõoltások rendszere szükséges. Azon állítással, hogy a védõoltásoknak ritka esetekben egészségkárosító hatása is lehet, szemben áll az, hogy az oltások elmaradása sokkal nagyobb kockázatot jelent az egészségére nézve. Az egészségügyi világszervezet, a WHO a magyar oltási rendszert példaértékûnek minõsíti, és a szakemberek szerint semmi sem indokolja, hogy lazítsanak a jelenlegi szigorú szabályozáson. Az állam kötelessége, hogy a kockázatokat minél alacsonyabb szintre szorítsa, de kötelessége az is, hogy szükség esetén – megfelelõ tudományos érvek birtokában - akár a szülõvel szemben is védelmezze a gyermekek jogait és érdekeit. Ma Magyarországon mindössze tíz kötelezõ védõoltás van a gyermekek részére. Kérdés, hogy ez elegendõ-e, nem szükséges-e az influ-

ecsegett-ropogott a kocsmának nevezett tákolmány, a sziget öreg halászai összenéztek, amikor egyre csak erõsödött a hullámverés, szó nem hallatszott, csak a dohány izzó parazsa jelezte, éberen virrasztanak a tengerészek és a halászok. A kocsma oldala régi hajópadlóból készült, átfújt rajta a szél, néha egészen különleges dalba kezdett, de a vendégek nem csodálkoztak, mint ahogy azt is szó nélkül tudomásul vették, hogy egy hosszan tartó õszi vihar után a partra sodorta az áramlat és a szél az ismeretlen hajót, amelynek eltûnt a legénysége, és senki nem tudta megmondani melyik kikötõben ejtenek majd könynyet az eltüntekért. Amikor derengeni kezdett a keleti égbolt, a sziget koránkelõ asszonyai összecsapták kezüket a csodálkozástól, mert addig sok mindent sodort a partra a haragos szél, de hajótestet még soha. A megdõlt árbócon kifakult zászló feszûlt a szélben, az egykor élénk színek megkoptak, beleszürkûltek a tenger nagy szürkeségébe, és mindenki várta, hogy egyszer megjelenik majd a kapitány, vagy egy imbolygó tengerész, hogy elmondja az utóbbi órák rémségeit, de a kísértethajó csendes volt, csak az ajtókat csapkodta az eszeveszett szél. Raguzában és a zárai kikötõben látott hasonló hajókat a zsurnaliszta, amikor még nem bújt el a világ szeme elõl, és amikor eszébe jutottak a régi emlékek, megmagyarázhatatlan szomorúság költözött a szívébe, mert felvillantak emlékezetében a régi raguzai utcák és kapualjak. Sokszor megállt a Roland vagy más néven Orlando-oszlop alatt, amelyet Luxemburgi Zsigmond ajándékozott a városnak. Abban az idõben az Orlandooszlop jelentése az volt, hogy amely város ilyen oszloppal bír, az szabad királyi város. Büszkék is voltak erre Raguza alapítói, az avarok elõl menekülõ, a közeli Epidaurum sziget lakói. Azokban az idõkben még ünnepi eseménynek számított, ha a távolban felderengett egy nagy vitorla, és olyankor az emberek hagytak csapot-papot, siettek a kikötõhöz, hogy integessenek az érkezõ életvidám férfiaknak, akiknek fülig ért a szájuk a közelgõ éjszaka földi örömeitõl. A városfalra felmásztak a suhancok, sapkájukkal integettek a hajón érkezõknek, a szomorú szemû asszonyok gyorsan fehér ingbe bújtak, és rohantak a Szent Megváltó templom nagy kupolája alá, hogy köszönetet mondjanak a tengerészek szerencsés megérkezéséért. A Placa hangos lett a jókedvtõl és a kacagástól, a hátsó udvarokban nyúzták a zsenge bárányokat, malacvisítás verte fel a csendet, és a szabadban tüzek gyúltak, jelezték a közelgõ lucullusi örömöket. Hangoltak az Isten tudja honnan elõkerült zenészek, cincogtak a hegedûk, vidáman szóltak a prímtamburák, melyek hangja keveredett a samica, a makedón és a bolgár tambura hangjával, méltósággal szólt a nagybõgõ, a harmonikaszó pedig a nagy kikötõi verekedésekben megfáradt idõs tengerészeket is elõcsalta a sötét szobák mélyérõl.

5

ÉRDI LAP

enza elleni védõoltást kötelezõvé tenni? Célszerû továbbá egyes védõoltásokat kötelezõvé tenni bizonyos foglalkozású felnõttek számára is. Van jogunk ahhoz, hogy a gyermekek vagy a betegek közelébe engedjük azokat a felnõtteket, akik fertõzõk lehetnek? Ismert, hogy számos foglalkozás kötelezõ szûréshez kötött, és bizonyos betegségek vagy akárcsak kisebb rendellenesség is gátja lehet valamely munkakör betöltésének. Gondoljuk meg, hogy ugyanakkor a jelenlegi járványveszélyes helyzetben a magyar kormány szülõi beleegyezéshez köti a H1N1elleni védõoltást. A közösségekben dolgozók részére is ingyenessé és kötelezõvé kell tenni a védõoltást! Jól tudjuk, vannak jogaink, és ilyen alapvetõ jogunk az önrendelkezési jog. Ugyanakkor azonban jogunk van az egészséges élethez is! Most már csak az a kérdés, melyik jogunk elõbbrevaló? Egy beteg ember több embertársát fertõzheti meg, tehát egy ember több egészségért felel. Ha a közösség viseli minden egyes ember védõoltásának költségét, a közösség tesz egyért. Egy mindenkiért, mindenki egyért! A WHO jó helyezést adott – talán a legjobbat – a magyar H1N1védõoltásnak. Éljünk a meglévõ lehetõséggel, de ez kevés! Tegyünk a gyermekek, a betegek védelmében! Legyen kötelezõ és ingyenes a védõoltás a közösségekben mind a gyermekek, mind a felnõttek számára! Gyermekeink egészségérõl, jövõjérõl van szó! Ez nem lehet egyéni mérlegelés tárgya! Egy mindenkiért, mindenki egyért! Ez kell legyen társadalmunk egyik alapelve!

Fõállású civilek N

em tudom, mások hogyan vannak vele, de amikor a civil szervezetekre gondolok, általában néptánccsoportok, játszóházakat mûködtetõ asszonyok, borbarátok köre és egyéb egyszerû népek jutnak eszembe. Akik a rendes munkaidejüket ledolgozva, vagy kismamaként otthon, vagy munkanélküli segélyüket megszolgálva, közmunkát végezve élik a mindennapjaikat. A civilség az õ esetükben arról szól, hogy baráti, ismerõsi összefogással kicsit biztonságosabbá, színesebbé, élhetõbbé tegyék a maguk és közvetlen környezetük életét. De soha nem jut eszembe, hogy profin felszerelt irodákat bérelve fõállásban civilkedjen valaki, leginkább állami támogatásból. Az országos civil összefogások demonstrálására szolgáló méregdrága konferencia-folyamot is meglehetõs ellenszenvvel figyelem. Belátom, hogy teljesen korszerûtlenül úgy képzelem a civil szervezõdéseket, hogy a maguk erejébõl, munkájából, összefogásából jutnak valamire a lakóhelyükön. Természetesen nem kizárva az állami (önkormányzati) támogatás lehetõségét, de csak abban az esetben, ha közfeladatot vállalnak át, mint például az ingyenmunkát végzõ önkéntes tûzoltók. Az õ esetükben valóban nagyon kevés esély van arra, hogy gépjármûvek, üzemanyag, telephely, stb. nélkül gyalogosan, lajtkocsival közlekedve oltsanak tûzet. Értéket és életet mentenek, kapjanak hát támogatást . De mitõl civilek azok, akik a csili-vili irodáikban jogászkodnak, természetesen nem ingyen, hanem szép summáért, amit ki tudja honnan teremtenek elõ. A kérdés, hogy mitõl civil a civil, már nem is kérdés, régen elfogadtuk a fizetésért dolgozó fõállásúak kategóriáját. Aztán még a pártkötõdés. Még a helyi borbarátok köre is politikával fertõzött, ami nem baj addig, amíg kakaspörköltet készítenek és borozgatnak az elvbarátokkal. De igenis nagy baj, amikor az ökörköri beszélgetések eredményét közkinccsé kívánják tenni és mondjuk rábírják a falu népét, hogy tárgyalásokba bocsátkozzanak (esetlegesen pártkötõdõ) szemétszállítási indítványukról. Ami lehet teljesen adekvát válasz a felgyülemlõ szemét elszállításának megoldására, csak éppen nem az õ dolguk. Erre találták ki az önkormányzati rendszert, az általuk is választott (és fizetett!) képviselõknek kellene a problémát megoldani. (...) KORONICS MÁRTON

A Vörösmarty Mihály Gimnázium és a VMG Baráti kör Egyesület ismét megrendezi 2009. november 28-án 17 órától az ÖREGDIÁK NAPOT. Minden egykori diákot szeretettel várunk a gimnáziumba!

Kandúrszerencse a dalmát tengerparton

A zsurnaliszta korábbi életeinek legszebbjei közé tartozott az az idõszak, amikor a várost még Raguzai Köztársaságnak hívták. Szabad emberként szemlélte a raguzai utcák életét, néha megpihent a gótikus-reneszánsz Sponza-palota árkádja alatt, ahonnan bepillantott az állami hivatalok munkájába, megleste a bankokban dolgozó szépséges dalmát nõk mosolyát, bekukkintott a pénzverde szigorúan zárt világába, ha duhaj kedve úgy tartotta, akkor belopódzott a kincstárba, és amikor néhány percre elszundítottak az õrök, akkor sütkérezett az elrejtett kincsek aranysárga csillogásában. Szerette az Onofrio della Cava nápolyi mesterember által épített kutat, amely tizenhat faragott vízköpüjébõl ontja a vizet magából, de szomorú lett, amikor arra gondolt, hogy ez is elpusztult az 1667-es földrengésben. Azóta többször megpihent a Szent Balázs templomban is, amit a város védõszentjének szenteltek a raguzai polgárok. A zsurnaliszta gondolatait három ágyulövés zavarta meg. Hangosan dördûltek meg a Bokar-erõd tarackjai, és háromszor szállt fel a füst a Lovrinejac- és a Minceta-erõd tornyából is, jelezve, hogy hamarosan kiköt a távoli vizekrõl érkezett hajó. A régi kikötõben már gyülekezett a nép, piros kendõcskéket lobogtatott a szél, és amikor kikötött a hajó, nagy üdvrivalgás közepette lefektettek egy óriási tölgyfapallót, amelyen legurítottak egy óriási hordót. Gyõztes sereg katonáit nem fogadta akkora öröm, mint a raguzai kikötõbe érkezett férfiakat. Folyt a bor, gazdagon érkezett az utánpótlás is, de már a kikötõbe való érkezés elõtt boldoggá tehették magukat a bátor férfiak, mert ugyancsak imbolyogva lépkedtek a tölgyfapallón, de a szerencse velük tartott, épségben kerestek menedéket a felizgult asszonysereg ölében. Legvégül megjelent maga a kapitány díszes öltözetében. Szélesen mosolygott, magához szorított egy hordócskát, melynek olyan tüzesen csókolgatta a száját, mintha magáévá

szerette volna tenni. És amikor már integetni sem volt ereje, lesuppant a kikötõ kockás kövére, két karjával átölelte a hordócskát, és mély álomba merült. A zsurnaliszta maga sem értette, miért jutottak eszébe a régi raguzai idõk éppen akkor, amikor messzirõl nézte a szigetre sodort hajóroncsot, és várta, hogy fájdalmasan összeroppanjon a nagy test. Mirjana gyertyát vett elõ, majd hátat fordított a tomboló szélnek, úgy próbálta meggyújtani a kanócot, de a szél kilobbantotta az aprócska lángot, így a hajótöröttekért nem gyújthattak mécsest és gyertyát a szomorú szemû asszonyok. A kocsmában rossz lehelete volt az olajos kanócnak, és csak annyi fény imbolygott az asztalok között, hogy ne tévesszék össze egymást az emberek. Süvöltött a szél, és amikor az öreg Goran kezébe vette a nápolyi mandolinhoz hasonló buzukit, akkor megjelentek az Adria kísértetei. Egyikük kikapta az öreg kezébõl a hangszert, megcsodálta a buzuki gyöngyházberakásos fedõlapját, és megkopogtatta a nemes fából készült hangszert, melynek gömbölyû háta facsíkokból volt összerakva. A másik kísértet pedig táncra invitálta a kocsma nagyasszonyát, a mindig hangoskodó Anastaziát, de akkor kicsapódott az ajtó, és nagy reccsenés hallatszott. A félelemtõl hosszan, magányosan megszólalt a buzuki dupla húrpárja, az emberek pedig ijedten szorították meg poharaikat. Az öreg hajótest megrázkodott, mint az idegbajos ember, és miután az utolsó sóhajtás is felröppent a magasba, darabokra esett. Megbabonázva nézték a sziget emberei a hajó maradványait, és csak késõbb tûnt fel, hogy lassan gurulni kezdett egy hordó. Haladt elõre szép lassan, imbolyogva, mint a részeg tengerészek, aztán megmakacsolta magát, toppantott mérgesen, az abroncsok szétestek, és a szétfolyó nedü megáztatta a homokos földet. És akkor a zsurnaliszta meglátta a sok szétesett hordót. Italt szállíthattak a hajó mélyén, jóféle borokat, meg más örömöt szerzõ itókákat, de a nagy viharban szétestek a hordók, kifolyt az isteni nedü, semmivé váltak a megálmodott örömök. És akkor mindenki ijedelmére két szörnyüséges lény jelent meg. Megmozdultak az abroncsok, négy nagy bajusz meredt az égre, majd megjelent két torzonborz macska. A zsurnaliszta nézte a két elázott macskát, és tudta, mindörökké titok marad, mi történt a legénységgel és a hajóval. A kandúr és szerelme átdorbézolta az éjszakát, teleszívták magukat jóféle itallal, alig álltak a lábukon, nyávogni sem tudtak, csak néztek egymásra. Elvonszolták magukat az egyik szélvédett helyre, még szerettek volna beszélni errõl-arról, de erejük elhagyta. A zsurnaliszta sokáig nézte a két hangosan doromboló macskát, aztán elnevette magát, amikor arra gondolt, hogy a raguzai kikötõbe is így érkezett meg hosszú útjáról a hajó kapitánya. PAPP JÁNOS

6

VII. évfolyam 23. szám • 2009. november 19.

ÉRDI LAP

Hargitai kucséber

„ …Szentté lesz ott minden talpalatnyi föld…” – I. A Doberdói harcok története Rózsafi János – Stencinger Norbert

S

zeredai Botond aláírással jelennek meg néhány hónapja tárcák az Érdi Lapban, és most elárulhatjuk olvasóinkban a szerzõ igazi nevét. Papp János, vagy ahogy a most megjelent kötetének borítóján áll: Lugosi Papp János a szerzõjük, aki „civilben” jelenleg az Érdi Újságba is ír cikkeket, tudósításokat, de tárcáival a mi olvasóinkat tiszteli meg. Hargita kucséber címmel a Magyar Napló kiadásában jelent meg elsõ kötete, amelyben összegyûjtötte az itt-ott (erdélyi és magyarországi újságokban, folyóiratokban és nem utolsósorban az Érdi Lapban) megjelent tárcáit. A Csuka Zoltán könyvtárban mutatták be a szép számú érdeklõdõnek a kötetet. Elõször T. Mészáros András polgármester mondta el azt, hogy Érd városa örömmel támogat irodalmi és képzõmûvészeti alkotásokat, nem ez az elsõ kötet, amelyet segítenek anyagilag is, mert egy városnak nem csak a tárgyi, hanem a szellemi berendezkedésre is figyelni kell. A kiadó részérõl elõször Oláh János, a Magyar Napló igazgatója köszöntötte a szerzõt, majd Vári Attila író méltatta a kötetet, végül Bíró Gergely, a kötet szerkesztõje beszélgetett Papp Jánossal. A rendezvényen a Lukin László Zeneiskola növendékei adtak mûsort.

A nyolcvanéves Palcsó Sándort köszöntötték November 8-án lett nyolcvanéves az 1991 óta Érden élõ Palcsó Sándor kétszeres Liszt Ferenc-díjas operaénekes. Ebbõl az alkalomból a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban köszöntötték õt. Erdélyi Takács István református lelkész mondott köszöntõt. Jelen volt az ünnepségen T. Mészáros András polgármester is.

P

alcsó Sándor Pécsett született, gyermekéveit Gyönkön töltötte. Édesapja, aki falusi református lelkészként dolgozott, a hétvégéken színjátszó kört vezetett, amelynek keretében fia is színpadra lépett. 1946 karácsonyán egy vénember szerepében olyan hiteles alakítást nyújtott, hogy még édesanyja sem ismert rá. A középiskolában érettségi elõtt Petõfi Sándor János vitézét adták elõ, korán elhunyt édesapja a címszerepben láthatta elõször és utoljára fiát színpadon. Palcsó Sándor késõbb operaénekesként Kukorica Jancsi ruháját öltötte talán legtöbbször magára. Orvosi egyetemre készült, de elutasították, végül a pótfelvételit követõen 1948-ban a pécsi egyetem jogtudományi karán kezdte meg tanulmányait. Származása miatt egy év múlva eltávolították, ezután többféle munkát vállalt, volt segéd- és

mezõgazdasági munkás, tisztviselõ, gépkocsivezetõ. Katonai szolgálata egybeesett a Honvéd Mûvészegyüttes megalakulásával, s a szervezõk õt is “kiemelték”. Az együttes kariskolájában és férfikarában kapott zenei képzést, s - a hadseregrõl lévén szó pontosságra és fegyelmezettségre nevelték, amelynek késõbbi karrierjében is nagy hasznát vette. 1952-ben lett a mûvészegyüttes akkor világszínvonalú férfikarának szólistája, s fellépett elsõ operaelõadásában is, Verdi Rigolettójában Bonza udvaroncot adta. A próbák során megismert Érsek Mária ajánlotta be egy operaházi meghallgatásra. Palcsó Sándor 1957-tõl 1979-es nyugdíjba vonulásáig volt az Opera magánénekese. Bár nem végzett színi tanulmányokat, a színpadon elleste a “nagyoktól” a szakma fortélyait. Játékának sajátja a szakmai alázat, a fõszerepeken kívül a kisebb alakításokban is tökéletességre törekedett, s az egyik legsokoldalúbb karaktertenorrá vált. Pályafutása alatt több mint hetven szerepet énekelt, többek közt Kacsóh Pongrác János vitéz címû daljátékának címszerepét, fõszerepeket játszott Wagner, Mozart, Britten, Debussy operáiban. Számos új magyar zenedráma, Szokolay Sándor, Petrovics Emil, Ránki György mûveinek õsbemutatóján mûködött közre, de énekelt operettet is. Mûfajtól függetlenül több darabban is partnere volt Házy Erzsébet színpadon és rádiófelvételen egyaránt. Palcsó Sándor utoljára Richard Strauss A rózsalovag címû operájában állt az Operaház színpadán, 1986 októberében. Utolsó fellépését évekkel ezelõtt Érd 750. születésnapja alkalmából adta a városban, ahová családjával költözött. Palcsó Sándort 1963-ban és 1971-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, munkásságát 1974-ben érdemes, hat évvel késõbb kiváló mûvészi címmel ismerték el.

Jámbor Lajos az egykori nagyváradi 4-es honvéd gyalogezred tartalékos hadnagyának a „Búcsú a San Michelétõl” címû versének egy sorát választottuk e cikksorozat címéül. A két szerzõ már nyolc esztendeje kutatja a magyar hadtörténet leghíresebb és leghírhedtebb csataterének, a Doberdó fennsíknak elsõ világháborús történetét. Levéltári kutatásaik és a helyszínen végzett terepbejárásaik eredményét ismertetik ezután hétrõl-hétre olvasóinkkal. Bemutatják az ott harcoló alakulatokat, honvédeket és bakákat, ismertetik véres harcaikat és a tartalékban töltött mindennapjaikat. A mai alkalommal a háború kitörésérõl és Olaszország hadba lépése elõtti diplomáciai tárgyalásokról olvashatnak. „…minthogy a szerb királyi kormány arra a jegyzékre, melyet részére Ausztria és Magyarország belgrádi követe 1914. évi július 23-án adott át, kielégítõ választ nem adott, a cs. és kir. kormány kénytelen maga gondoskodni jogainak és érdekeinek védelmérõl és ebbõl a célból a fegyverek erejéhez fordulni. Ausztria és Magyarország ennélfogva jelen pillanattól kezdve Szerbiával szemben hadiállapotban tekinti magát…” – szólt Berchtold grófnak, a Monarchia külügyminiszterének 1914. július 28-án kiadott közleménye, mely diplomáciai lépések sokaságát indította el a rákövetkezõ egy hónapban, és az elsõ világháború kirobbanásához vezetett. A hadüzeneteket minden országban nagy lelkesedéssel fogadta a lakosság. A háborúra készülõ nagyhatalmak kivétel nélkül bíztak hadseregük erejében és villámháborúra készültek. A német császár, II. Vilmos büszkén kijelentette „…mire lehullanak a falevelek, már haza is térnek a katonák …”. De alighogy megkezdõdtek a harcok, máris hatalmas veszteségekrõl szóltak a jelentések. A központi hatalmak hadvezetései egymással egyeztetve készítették el haditerveiket. Ennek értelmében a Monarchia csapatai Szerbiát, míg a német csapatok Franciaországot rohanják le. Míg a támadó hadmûveletek zajlottak Oroszország irányába, mindkét fél védekezésre rendezkedett be. Úgy gondolták ugyanis, hogy bár II. Miklós rendelkezik a nagyhatalmak közül a legnagyobb hadsereggel, a mozgósítás, a háborús gépezet megindítása nagyon nehézkesen halad majd, mert az nagyon elavult és nem felel meg a kor követelményeinek. Mire az oroszok háborúra készek lesznek, a központi hatalmak csapatai a délvidéken, illetve a nyugati hadszíntéren kivívott gyõzelem után a hadosztályok átvezénylésével kellõen felkészülve várhatják az újabb harcot. Ami a térképeken kifogástalannak tûnt, az a valóságnak nem mindig felelt meg. A cári csapatokat a vártnál gyorsabban helyezték harckészültségbe, mialatt a Monarchia csapatai hatalmas veszteségeket szenvedtek Szerbiában. Alig telt el egy hónap a háborúból, 1914. szeptember 20-ára egyes elemzések szerint a Monarchia gyalogságának 2/3-a elesett vagy megsebesült vagy hadifogságba került. Ezért egy teljesen új tábori sere-

get kellett felállítani nagyon rövid idõ alatt. Ez október elejére sikerült is, de sajnos a veszteségeket nem tudták csökkenteni, ezért 1915 tavaszára ismét sok újoncot kellett a hadszíntérre vezényelni. Nem volt ez másként a többi hadviselõ országban sem. A szemben álló felek nem mérték föl igazán, hogy milyen nagy veszteségeket okoz majd a háború. A kezdeti lelkesedés gyorsan lelohadt, és a közvélemény is egyre inkább aggódva tekintett a frontvonalak felé. A korábban szövetségben levõ országok közül Olaszország tartózkodott a harcoktól. Bár, még ki sem tört a háború, már kijelentették 1914. július 25-én kiadott közleményükben, hogy: „ …Szerbiával való esetleges fegyveres konfliktusban barátságos és szövetségi kötelességnek megfelelõ magatartást szándékozik tanúsítani…”. Néhány nap múlva azonban megváltozott az olasz kormány álláspontja, ugyanis ekkor már túlzottan agresszívnak tekintették a Monarchia politikáját és kifejezték, hogy ez fegyveres konfliktushoz vezet, akkor azt nem tudják támogatni. Egy esetben tudnak csak azonosulni vele, ha teljesítik követeléseiket, miszerint Szerbia megszállását jó elõre tudatja velük a Monarchia hadvezetése. A nyílt zsarolás természetesen elutasításra talált, és egyre nõtt azoknak a politikusoknak a száma, akik tartottak attól, hogy a korábbi szövetséges az antant oldalán lép be a háborúba. A hadüzenet elküldése után ismét jelezték szándékukat, hogy szívesen támogatnák a hadmûveleteket, de a központi hatalmak vezetõi pontosan tudták, hogy nem számíthatnak az olaszok haderejére. Néhány napon belül ugyanis az olasz vezérkar fõnöke, Cadorna, a következõ választ adta Conrad bárónak, a Monarchia vezérkar fõnökének a katonai együttmûködésrõl érdeklõdõ kérdésére: „…Konferenciák tárgytalanok, mivel minisztertanács Olaszország semlegességét határozta el…”. Eközben csapataiknak részleges mozgósítást rendeltek el a Monarchia határai ellen. Késõbbi ellenségünk kivárt, és közben tárgyalásokat folytatott az antanttal. Lehetõséget láttak arra, hogy régi területi követeléseiket érvényesítsék. Szerették volna megszerezni Dél –Tirol olaszok lakta részét és a dalmát tengerpartot, melyek a háború elõtt és alatt az Osztrák–Magyar Monarchiához tartoztak. Németország vonakodott az olaszok területi igényeit kielégíteni, hisz azt csak fõ szövetségese, a Monarchia kárára tudta volna megtenni. A központi hatalmakkal szembenálló antant viszont készséggel mutatott hajlandóságot a

teljesítésre az esetleges hadba lépés esetén. Amíg a diplomáciai csatározások zajlottak, a Monarchia csapatai nem a haditerveknek megfelelõen haladtak elõre. Oroszország is a vártnál gyorsabban mozgósította haderejét, így 1914 augusztusában a keleti hadszíntéren indított offenzíva megakadt, sõt szeptember végére az Uzsoki szoroson át orosz katonák törtek be az országba. Szerbiában is megrekedt az elõrenyomulás, így a villámháború terve dugába dõlt. A hadszíntér eseményei kihatottak a diplomáciai tárgyalásokra is. Bonyolította a helyzetet, hogy az olasz külügyminiszter, San Giuliano, elhunyt, és utódja, az angol-francia barátságáról híres Sonino lett. Ezt követõen az olasz diplomácia egyre erõsebben bírálta a Monarchia politikáját. Sajnos a harctéri helyzet sem változott gyökeresen. Így 1914-15 telén, miközben a Kárpátokban a téli csaták zajlottak, mindent el kellett követni, hogy a diplomaták Olaszországot távol tartsák a háborúba lépéstõl. Kénytelenek voltak engedményt tenni, miszerint hajlandó Ferenc József lemondani Dél –Tirol olaszok lakta területeirõl. Õk azonban ezt nem fogadták el, és egyre súlyosabb és nyilvánvalóan teljesíthetetlen követelésekkel álltak elõ. Amit nem adtak meg a központi hatalmak, azt az antant könnyedén megígérte. 1915. április 26-án aláírták a londoni szerzõdést, melyben az olaszok hadba lépése esetén biztosítják területi követeléseik teljesítését. A megállapodás értelmében Olaszország kilépett a Hármas szövetségbõl, és egy hónapon belül, május 23-án hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának. A várható, de döbbenetes hírre Ferenc József kiáltványban fordult országa lakóihoz: „…Népeimhez! Olaszország királya háborút üzent. Az olasz királyság olyan hitszegést követett el a két szövetségesével szemben, aminõre nincs példa a történelemben. Több mint 30 évig tartó szövetséges viszony után, amelyben növelhette területét és nem sejtett virágzásra emelkedhetett, cserbenhagyott Olaszország a veszély percében kibontott lobogóval ment át az ellenség táborába…[]…Üdvözlöm harcban kipróbált, diadaltól övezett csapataimat, - folytatódott a kiáltvány- bízom bennük és vezéreikben és bízom népeimben, akik példátlan áldozatkészségükért fogadják atyai köszönetemet. A Mindenható áldja meg zászlóinkat és vegye oltalmába igazságos ügyünket….”

VII. évfolyam 23. szám • 2009. november 19.

7

ÉRDI LAP

Az emberléptékû világ igézetében Orlai Sándor Büki Attila festõt, írót Érden elsõsorban a diákok és a fiatalok ismerik. Immár egy évtizede láthatjuk különbözõ ifjúsági és diák irodalmi és képzõmûvészeti vetélkedõk zsûrizõjeként. Persze ismerik úgyis, mint a Duna-part alapító fõszerkesztõjét. Tavaly

okhoz, a falu határában folydogáló Répce a nyári fürdésekhez. Télen pedig a Béni-tó befagyott vizén korcsolyázhattunk. Persze elõkerült a szánkó és a síléc is, ha már hó födte a Káposztás-közhöz vivõ út dombhajlatát, vagy a Répcén túli réteket. Késõbb megkedveltem az asztalteniszezést, melynek hagyománya volt településünkön. A téli iskolai szünetekben szinte minden nap pingpon-

Szekszárdon. Tudtam Csuka Zoltán költõ, mûfordító érdi kötõdésérõl, olvastam Dr. Balázs Dénes geográfus útikönyveit. Már Budapestrõl ismertem az Érdligeten élõ Bíró András költõt, írót és a József Attila Körbõl Mogyorósi Erika költõt. Érden valójában az köszönt vissza, amit odahagytam gyermekkori tájaimmal: az emberléptékû kertes házak és utcák világa.

Vízpart

pedig két színdarabját is láthatták az érdeklõdök a Szepesi Gyula Mûvelõdési Központban, s festményeit az XART Képzõmûvészeti Asztaltársaság tárlatán. Érdligeti otthonában beszélgettünk Büki Attilával életérõl és mûvészetérõl. – Hol születtél, hol töltötted a gyerekkorodat, kik a felmenõid? – Szombathelyen születtem. de bükinek vallom magamat. Valójában az, hogy Szombathelyen születtem, csupán azon múlt, hogy ott volt legközelebb kórház, pontosabban klinika. Apai nagyapáméknak manufaktúrájuk volt, édesanyám szülei földmûveléssel foglalkoztak. A szüleim élelmiszerboltban dolgoztak. Elõször a sajátjukban, majd az államosítást követõen késõbb az ÁFÉSZ önkiszolgáló üzletében. Különben rokonaim között értelmiségiek, iparosok és földmívesek egyaránt megtalálhatók. Gyermekkori éveim AlsóBükhöz kötõdnek. Házunk közvetlen szomszédságában volt a MOZI és az általános iskola alsó tagozatának épülete. Diáktársaimmal, mint akkoriban a legtöbb vidéki gyerek a szabadban töltöttük legtöbb idõnket. Az iskola udvara kitûnõ hely volt a labdajáték-

goztunk, s eljártam a heti edzésekre. Részt vettem a helyi és a járási bajnokságokban. Tanultam hegedülni és a helyi iskola kamarazenekarában játszottam. Mindezek mellett rendszeresen jártam moziba, s abba az alsó-büki könyvtárba, amely valójában nem volt könyvtár, csupán az iskola egyik tantermében lévõ nagyobbacska könyves szekrény. Nekem így is öröm volt könyvekhez jutnom, hisz a betûk birodalmához vezetõ utat jelentette. – Hol végezted a tanulmányaidat? – Az általános iskola elvégzését követõen a soproni Széchenyi István Gimnáziumba nyertem felvételt. Tanulmányaimat a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképzõ Fõiskolán folytattam, majd a színjátszórendezõi és újságírói iskolát is elvégeztem. – Mikor és hogyan kerültél Érdre? – Budapesten a Ferenc körúton laktam családommal, amikor Dr. Vezényi Pál író, újságíró barátom javasolta megvételre, azt az érdligeti ingatlant, melyben ma lakom, illetve lakunk. Ez 1995-ben történt. Különben Érd nem volt ismeretlen számomra, hisz a városon sokszor átutaztam, mikor a Babits Kiadónál dolgoztam irodalmi szerkesztõként

Jelenet a Sára holdja érdi bemutatójából

– Az irodalommal vagy a képzõmûvészettel kerültél elõször szorosabb kapcsolatba? – Egyszerre mindkettõvel. Gimnazista koromban festõnek készültem. Szerettem volna a Képzõmûvészeti Fõiskolára járni, ám 17 éves voltam, amikor édesapám váratlanul meghalt. Mint ismeretes, a fõiskola hét évfolyamos volt. Úgy gondoltam, hogy édesanyámat nem terhelhetem taníttatásommal. A festésrõl azonban nem mondtam le. Érettségi után Zsigmond Katalin festõmûvészhez jártam két évig, akinek Sopronban képzõmûvészeti magániskolája volt. Késõbb kapcsolatba kerültem Ányos Imre akvarellistával, akit mesteremként tisztelhetek. A képzõmûvészet mellett érdekelt az irodalom. Nemcsak a kötelezõ irodalmat olvastam el középiskolás koromban, hanem az írók jelentõsebb mûveit s a róluk írt tanulmányokat, kritikákat is. Persze olvastam a kortárs irodalmat az Életünkben, Új Írásban, majd a Szép versekben. Idõközben Weöres Sándor, Csoóri Sándor, Nagy László és mások egy-egy kötetéhez is hozzájutottam. Valójában az írással komolyan harmadikas gimnazista koromban kezdtem el foglalkozni. 1968-ban tagja lettem a Soproni Fiatalok Mûvészeti Kollégiumának. Elsõ versem a Zalai Hírlap közölte, majd publikáltam a Magyar Ifjúságban, Vas Népében, Életünkben, Mûhelyben.... Arcomon szél söpör címmel 1978ban jelent meg elsõ verseskötetem. – Az írást vagy a festést tartod magad számára fontosabbnak? Elsõsorban író, költõ, vagy képzõmûvész vagy? – Mindkettõ fontos, ám kétségtelen, hogy az elmúlt években lényegesen több idõt fordítottam az írásra, mint a festésre. Persze nem panaszkodhatom ezidáig közel kettõszáz kiállításon vettem részt grafikáimmal, akvarelljeimmel. Egyéni kiállításaimmal pedig eljutottam Párizsba, Londonba is. Közel húsz kötetem jelent meg, melyek verseket, meséket, drámákat, tanulmányokat tartalmaznak. Különbözõ újságokban megje-

lent publicisztikai írásaimból, riportjaimból, interjúimból... a Rím Kiadó gondozásában egy gyûjteményes kötetem is megjelent. Kérdésed második részére azt mondhatom, hol a költõ, az író, hol a festõ szólal meg bennem. Persze van úgy, hogy egyik sem. Az alkotás lelki állapot függvénye. Aligha megfogalmazható az a folyamat, ami eltölti az embert addig, míg ecsethez nyúl vagy írni kezd. Persze a belsõ késztetés is fontos, ahogy a világból érkezõ ismeretek befogadása, értelmezése majd azok egyéni megjelenítése. Az utóbbin azt értem, hogy az alkotáshoz különböznöm kell, hogy kifejezhessem érzéseim, megörökíthessem gyötrõdéseim rejtélyeit. Az írás, a festés a létrejövõ mûvek által számomra az életbe való behatolást jelenti. Úgy gondolom, a mûvésznek nyitottnak kell lennie és közvetlenül a motiváló késztetésekre figyelnie. A dolgok közötti különbségek meglátásának, megtapasztalásának és megfogalmazásának képessége az, ami eldönti végül, hogy miként rögzüljön, tehát festmény vagy más mû “íródjon”. – Milyennek látod az irodalom mai állapotát? – Írókban és mûvekben nincs hiány. Egyre több fiatal irodalmár jelentkezését tapasztalom. A mûveknek az olvasókhoz való eljuttatása azonban az elmúlt húsz évben egyre rosszabbodott. Eltûnt a napilapokból a szépirodalom. Alig akad kivétel még az országosan megjelenõk között is. Az irodalmi folyóiratok jelentõs része – rendszeres anyagi támogatók hiányában - rendszertelenül mûködik. Az írók többsége rossz életkörülmények között él. Persze nemcsak õk, manapság minden mûvészeti ág képviselõire jellemzõ. A nagybani könyvterjesztõ hálózatok nem képesek megoldani a könyvek oly módon való terjesztését, mely lehetõvé tenné, hogy a vidéken élõkhöz is eljussanak a kiadványok. Elsõsorban a falvakra gondolok. E hiátus létrejöttében a nem megfelelõ szakmai hozzáértés is közrejátszik. Nem feledhetõ az sem, hogy a nagybani könyvterjesztõk 55-58 százalékos terjesztõi árrése is megnehezíti a könyvkiadók mûködését. – Vannak-e ma jelentõs írók, költõk (hazaiak), és azok a mûvek, amelyekrõl úgy gondoltuk, hogy a rendszerváltás elõtt a fiókokban pihennek, miért nem kerültek elõ? – Kortárs irodalmunk színvonala hasonló az európaiéhoz. Ha volna olimpiája a költõknek, volnának akik dobogós helyeket érnének el mûveikkel. S ahogy a világban mindenütt, itt is vannak önjelöltek, amolyan médiaköltõk, akik mutogatják magukat, mint az árukat reklámozó „sztárok”.

– A fiókokban lapuló mûvek már az 1980-as évek második felében megjelenhettek szamizdat kiadványokban, majd a magánkiadóknál. Valójában 1988-tól kezdõdõen sajtószabadságról is beszélhetünk. Ez a szabadság 1992-tõl korlátozódott gazdasági okok, hatalmi média viszonyulások miatt, s ma is tart. Különben elképzelhetõ az is, hogy még mindig lapulnak kéziratok az asztalfiókokban, mivel szerzõik még mindig félnek a közreadásuk utáni következményektõl. Ugyanakkor az 1950-es évektõl kezdõdõen kézrõl kézre adtak kéziratokat. Például Ilylyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról vagy Utassy József Zúg március címû versét az egyetemi ifjúság terjesztette az 1960-as években. Csoóri Sándor és mások írásait is terjesztették így, sõt elhangzottak mûveik országszerte író-olvasó találkozókon. – Sokszor halljuk – persze mindig balról –, hogy nincs igazi jobboldali értelmiség. Mi errõl a véleményed? – Nem tartom szerencsésnek az értelmiség ideológiai, pártpolitikai alapokon való megosztását. Maradva az irodalomnál, azt tapasztalom, hogy egyre kevesebb szépirodalmi esszé olvasható. Mintha egyre kevesebb értelmiségi hinne a tudományon túli szabad véleményformálás legitimitásában. Mindenesetre szívesen olvasom például Albert Gábor Megmaradásunk zálogában vagy a Sorsparadoxonokban, Ladányi András A második köztársaságban leírt eszmefuttatásait. – Min dolgozol mostanában, mik a terveid? – Tavasszal fejeztem be Az almába zárt madárka címû mesekötetemet, mely a héten látott napvilágot. Õsszel dr. Balázs Dénesrõl, a Magyar Földrajzi Múzeum létrehozójáról írtam A Föld szerelmese címmel monodrámát. Idõközben festettem is, részt vettem a nyári érdi mûvésztelepen és az ócsai nemzetközi képzõmûvészeti táborban. Jelenleg Felsõbüki Nagy Pálról írók színdarabot, akit gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos is szellemi atyjának tekintett. Terveim között elsõsorban a Duna-part évnegyedes folyóiratnak a megtartása szerepel és a Pest megyében élõ fiatal írók, irodalmárok felkutatása, irodalmi pályájuk segítése. Szeretnék néhány napot felnevelõ falumban is eltölteni, hogy motívumokat gyûjtsek tervezett mesejátékom megírásához, illetve jelen lenni az ottani mûvelõdési házban a Sára holdja címû színmûvem bemutatásakor, hisz ez jó alkalom volna arra is, hogy találkozzam rég látott iskolatársaimmal, barátaimmal.

8

VII. évfolyam 23. szám • 2009. november 19.

ÉRDI LAP Új hulladékgazdálkodási terv készül Érden

A csatornázással is jelentõsen csökkenteni lehet a környezet szennyezését

A

Közgyûlés novemberi ülésén tárgyalja a következõ idõszakra vonatkozó Hulladékgazdálkodási Tervet. Az elõkészítés során alapvetõ célkitûzés volt, hogy a település hulladékgazdálkodási stratégiájaként meghatározzuk azokat az aktuális feladatokat, melyek a hulladékok okozta környezetterhelés csökkentése érdekében a közeljövõben végzendõk el. A hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatánál igyekeztünk figyelembe venni a helyi viszonyokat és igényeket. Ezt segítette elõ, az önkormányzat és helyi közszolgáltatók megkeresése, hiszen nagyon fontos a kölcsönös, megfelelõ szintû és folyamatos tájékoztatás, a nyilvánosság és a partnerség. A legsürgetõbb probléma a települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentése, a jelenlegi 30 %-os csatornarendszer további kiépítésével és a 70 %-os rákötöttség növelésével. Ennek érdekében már jelentõs kezdeményezések történtek. Egy korszerû hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése, illetve az elvárásoknak megfelelõ üzemeltetése akár több évet is igénybe vehet. A végtermékre összpontosító, pazarló ipari növekedés, a gyors technológiai váltás, a termékek élettartamának mesterséges csökkentése, a városok térhódítása, a megváltozott fogyasztói magatartás miatt a hulladékkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás lehetõségeit jóval meghaladó mértékben nõtt meg a hulladékok mennyisége. Mivel a felhalmozódó hulladékok károsítják a környezetet,

rontják az ember életfeltételeit, megoldandó problémájuk a települési környezetvédelem központi részévé vált. A gazdaságossági szempontok azonban hosszútávon nem engedik meg, hogy az újrahasznosítható hulladékokat lerakással ártalmatlanítsuk, tehát szükséges a hulladékok szelektív gyûjtésével, válogatásával és az újrahasznosítható anyagok termelésbe történõ visszavezetésével minimálisra csökkenteni a lerakást, maximálisra növelni a hasznosítást A fentiek alapján Érd az alábbi csökkentési célokat tûzte ki a Helyi Hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata során: A lerakásra kerülõ települési szilárd hulladék mennyiségének csökkentése érdekében 2011-ben a lerakásra kerülõ mennyiség a jelenlegi mennyiség 80 %-a legyen, ez a csökkentett mennyiség kerülhet lerakásra. Ez 12600 t/év a település esetében. E mennyiség csökkentésének prognosztizálása a közszolgáltatóval történt egyeztetések alapján történt. Az új csatornázási program szerint 2010-tõl várhatóan a csatornára való rákötések folyamatos növekedése miatt a települési folyékony hulladékok jelentõs csökkenése várható, míg ezzel fordított arányban a kommunális szennyvíziszap mennyisége jelentõsen növekedni fog. Az építési törmelék hasznosítási arányát 2008-ig 50%-ra kellett emelni. Az itt elõírt csökkentési célt csak az inert hulladékok elkülönített gyûjtésével lehetett megvalósítani. A lerakással ártalmatlanított hulladék biológiailag lebomló szervesanyagtartalmát a mért értékhez képest 2014. július 1. napjáig 35%-ra csökkenteni kell.

Elérendõ hulladékgazdálkodási csökkentési célok 2009 (t/év) 14886 37800 24426

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 1445 Mezõgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 18,5 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 1925 Összesen 80500,5

2010 (t/év) 13700 36600 23690

2011 (t/év) 12600 18300 46000

1290

1150

16,6

14,8

1730 77026,6

1540 79604,8

Eddig regisztrált mennyiségek Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

Mennyiség (t/2008 év) 14886*** 39019** 25181** 1445*

Anyagilag is megéri majd rákötni a csatornára Sokkal olcsóbb lesz a csatorna a szippantásánál hulladékkezelési közszol-

Agáltatási díj megállapítá-

sának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III.28.) számú Kormányrendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002.(II.27.) számú Kormányrendelet hatálya alá tartozó településeken így városunkban is - az abban meghatározott idõpontoktól kezdõdõen kötelezõvé teszi a folyékony hulladékkezelés egységnyi díjtételének az ingatlanon keletkezõ hulladékmennyiség alapján történõ meghatározását. Ez az idõpont városunkban 2010. december 31. Ez azt jelenti, hogy az jelenlegitõl eltérõen kötelezõ a kormányrendelet arra kötelezi az önkormányzatot, hogy új szabályozás szerint a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás (köznéven: szippantás) esetén az egységnyi díjtétel az ingatlanon keletkezõ folyékony hulladékmennyiség egységnyi térfogatának, illetve külön jogszabály alapján engedélyezett szennyvíz-elszikkasztás esetében az elszállításra kerülõ folyékony hulladék egységnyi térfogatának kezelési díja. Az ingatlanon keletkezõ folyékony hulladék mennyiségének kiszámításánál az ingatlanon fogyasztott (számlázott) vízmennyiséget kell alapul venni az egységnyi díjtétel megállapításához. A Kormányrendelet felsorolja azokat az eseteket is, amelyek a folyékony hulla-

A szolgáltató ÉTV Kft-tõl kapott adatok szerint az ivóvízmérõn mért vízfogyasztás, valamint a kiszámlázott csatornadíjak a következõképpen alakultak: Év

2007 2008

Kiszámlázott Kiszámlázott ivóvíz csatornadíj (m3) összesen (m3) összesen (m3) 2.917.660 2.898.140

736.159 894.236

dék mennyiségének meghatározásakor nem vehetõk figyelembe, pl. a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelhelyezõ mûben vagy befogadóban nyert elhelyezés, vagy locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség, stb. A fentiek szerint fizetendõ közszolgáltatási díj az egységnyi díjtételnek és az ingatlanon keletkezõ folyékony hulladék mennyiségének a szorzata lesz. Ha a fentieket értelmezzük, akkor látható, hogy míg ma sok ingatlan esetében az elszivárgó szennyvíz miatt nem jelenik meg a szippantás díja, a fent hivatkozott kormányrendelet által elõírt kötelezõ bevezetés után mindenkinek fizetni kell majd a szippantásért. Ennek részleteinek kidolgozása még hátravan és komoly kihívást jelent az illetékesek számára. Megfigyelhetõ, hogy a 2008. július 1-jétõl bevezetett rendszer alapján a csatornázatlan területeken jelentõsen növekedett a hivatalos közszolgáltató által elszállított mennyiség, ezáltal némileg csökkenhetett a környezeti terhelés. A vízfogyasztási adatok

Ki nem számlázott 2.181.501 2.003.904

alapján a következõ fogyasztói kategóriák különíthetõek el: Érden egy 4 fõs család fogyasztása 14m3 egy hónapban. Ebben az esetben, csatornázott részen a szennyvízdíj 4.772 Ft (a díjak részletesen megtekinthetõk az Érd és Térsége Víziközmû Kft. honlapján: www.erdivizmuvek.hu. Látható, hogy szabályosan kialakított szennyvíztároló esetében a szippantás jelentõsen drágább. A szippantás esetében a csatornával ellátott területen a szippantás díja 2.675 Ft/m3. A csatornázatlan területeken élõknek az önkormányzat jelentõs támogatást nyújt, így számukra a díjszabás 1769 Ft/m3. Tehát összehasonlítva a fenti mennyiséget csatorna helyett szippantós autóval elszállítva csatornázott területrõl a havi költség 37.450 Ft lenne. Szemmel látható, hogy a megépülõ csatornákon történõ szennyvízelvezetés esetén 88%-al csökkenhet egy négyfõs család havi kiadása, tehát jelentõs a megtakarítás.

A települési folyékony hulladék elszállítást végzõ Szippant-Hat Konzorcium adatszolgáltatása szerint a közszolgáltató által elszállított mennyiségek a következõképpen alakultak: Év

2006 2007 2008

Ki nem számlázott szennyvíz összesen (m3)

n.a. 2.181.501 2.003.904

Közszolgáltató által Közszolgáltató által elszállított elszállított csatornázatlan csatornázott lakossági lakossági területrõl (m3) és közületi területrõl (m3)

19.928 16.571 25.615

15.339 11.669 6.385

Közszolgáltató által elszállított összesen (m3)

35.267 28.240 32.000

VII. évfolyam 23. szám • 2009. november 19.

Az érdi rendõrkapitányság felhívása

9

ÉRDI LAP

Birkózás Molnár János Magyar Bajnoki ezüstérmes

Tisztelt Hölgyem/Uram! Az elmúlt idõszakban városunkban egyre több lakásbetörés történt. Az elkövetett bûncselekmények száma sajnálatos módon az életszínvonal romlásával és a munkanélküliség növekedésével egyre nõtt. Mivel az elkövetett bûncselekmények egy részében az elkövetõ személye ismeretlen marad, ezért egyre nagyobb szerepet kap a tulajdonunk megfelelõ védelme. Sajnálatos módon ebben az évben Ön is betöréses lopás áldozatává vált. Nem volt, és valószínûleg nem is lesz olyan korszak, amikor a rendõri jelenlét el tudná venni a bûnözésre hajlamos emberek kedvét a bûncselekmények elkövetésétõl. Településünk biztonságának védelme érdekében a közbiztonság erõsítése mellett széles körû társadalmi összefogásra is szükség van, melynek egyik megnyilvánulási formája a lakosság vagyonbiztonságának megteremtése, annak elõsegítése. Magánemberként mindenki szeretne minél többet megtenni azért, hogy lehetõségeihez mérten értékeit védve tudja. Illúzió lenne azonban azt gondolni, hogy elegendõ, ha a polgárok óvatosak. Éppen ezért abban kívánunk Önnek segítséget nyújtani 2009. november 28-án a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban egy kiállítással egybekötött vagyonvédelmi fórum megtartásával, hogy otthona ne válhasson a betörõk célpontjává. Szûkebb környezetét ki-ki saját

gondoskodásával védheti leginkább: azzal, hogy mindig egy lépéssel a bûnözõk technikai tudása elõtt jár. Ezeket az ismereteket és a védelmet biztosító technikai újításokat ismerhetik meg ezen a szakkiállításon. A látogatók tapasztalhatják, hogy évrõl évre egyre bõvebb választékból válogatva nehezíthetjük meg a bûnözõk dolgát, hogy az alkalom ne szülhessen tolvajt. Kérjük, hogy a lehetõségeihez képest látogasson el a kiállításra és tegyen lépéseket annak érdekében, hogy egy újabb bûncselekmény során az elkövetõ ne juthasson be az Ön otthonába, feldúlva annak nyugalmát, és eltulajdonítva az Ön számára értékes tárgyakat. Amennyiben bármiféle kérdése van a tájékoztatónkkal kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal. Kívánom, hogy szándékaink mielõbb célt érjenek! SZIGETVÁRINÉ KOLTER SZILVIA r. ftzls., Bûnmegelõzési elõadó

Érdi Torna Club Harcmûvészeti szakosztály

Vasárnap, 11.08-án rendezték Kiskunlacházán a Tradicionális Kung-Fu stílusok Össz-Nemzeti Bajnokságát Versenyzõink négy kategóriában indultak: Wu pu chuan (ötállás), Lia Hua Chuan, Kung Fu Chuan, Bot forma. Eredményeink: 5-8 évesek: Maricza Zsuzsanna: 1 arany, 1 ezüst Jantos Dávid: 1 bronz 9-10 évesek: Magyari Kurszán: 1 ezüst Tóth Bence: 2 arany, 1 bronz

11-14 évesek: Kirilla Lilla: 2 ezüst Szeles Nikoletta: 1 ezüst, 1 bronz Szeles Georgina: 1 ezüst Maricza Katalin: 2 arany, 1 bronz Schmaus Matias: 1 ezüst, 1 bronz 15-16 évesek: Bereczki András: 1 arany, 1 ezüst Zajkás Petra: 2 arany, 1 ezüst Sanda light contact küzdelem: Sárdi János: ezüst BALOGH PÉTER szakosztályvezetõ

Molnár János a dobogó II. fokán Balszerencsésen kezdõdött és folytatódott, szombaton a Vasas csarnokában megrendezésre kerülõ Diák Országos Bajnokság döntõje. Minden rossz összejött, ami lehetséges, betegség, kiújult sérülés, utolsó akciópontos vereségek egyenlõ állásnál, biztos gyõzelmekbõl néhány másodperccel történõ vereségek, taktikai hibák sorozata. Szerencsénkre +75 kg-ban Molnár Janika állta a sarat, magabiztosan menetelt a döntõig, ahol a harmadik menet végén korongfeldobás következett, ami - az egész napos balszerencsés napunkhoz hasonlóan – az ellenfélnek kedvezett, így Janika ezüstérmet szerzett. 61 kg-ban Lajsz Dominik az ötödik helyig jutott az igen sûrû mezõnyben, csak a tõle idõsebb, jobb ellenfelektõl kapott ki. Reméljük a jövõ héten, 14.-én megrendezésre kerülõ Serdülõ Országos Bajnoki döntõk feledtetik ezt a balszerencsés napot. Bronzos hétvége, Sárosi és Boros Országos Bajnoki bronzérmes Hétvégén, két helyszínen versenyeztek az érdi birkózók, a BVSC pályán a Serdülõ Országos Bajnokság döntõin, Újhartyánban a Hartyán Kupa diák és gyerek versenyen vettek részt. A két versenyrõl egy arany, három ezüst, öt bronz és hat ötödik helyezéssel tértek haza. Budapest BVSC csarnok: November 14.-én szombaton került sor a BVSC csarnokában a serdülõ kötöttfogású Országos Bajnokság döntõire. Sajnos az elmúlt heti rossz szériánk tovább folytatódott az influenza itthon marasztalta az indulási jogot szerzett versenyzõink egyharmadát, Sárosi János a

betegágyból felkelve próbálta megszerezni a bajnoki címet. Ezeken a gondokon felül egyéb taktikai és felelõtlen hibák is nagyban csökkentették eredményességünket. 38 kg Bárkányi Sanyi téves szabályértelmezése miatt szorult le a dobogóról és végzett az ötödik helyen. 59 kgban Kosik Boldizsárt a verseny helyszínén befejezett felelõtlen súlyrendezése ütötte el a dobogó tetejétõl, s így Õ is ötödik lett. 66 kg Sárosi János – egyhetes ágyban fekvés után – fizikailag nem bírta feltörni az elõdöntõben ellenfele passzív védekezését, s így Országos Bajnoki bronzérmet szerzett. 78 kg-ban Prim Martin a mérkõzés vége elõtt hat másodperccel egy – kihagyott pillanat után – kapott ki. 85 kg-ban Boros Laci egy gyerekes hibát elkövetve egy „húzás” áldozata lett, így Õ is a bronzéremnek örülhetett. Újhartyán: November 15.-én vasárnap Újhartyán tornacsarnokában került megrendezésre a kétszáz fõt felvonultató Hartyán Kupa birkózóverseny diák II. és gyerek korcsoportokban.

Elöl Bárkányi Sándor, hátsó sor balról jobbra: Kosik Boldizsár, Prim Martin, Sárosi János, Boros László, Tar Mihály edzõ A diákok között induló mindkét érdi birkózónk dobogón végzett, 26 kg-ban Váncza István I. helyen, 55 kgban Szondy Gergely III. helyet ért el. Gyerek II. korcsoportban 23 kg Magyar György II., Nedvig Máté és Pálinkás Gergõ egyaránt V. helyen, 35 kg Riecsánszky Rómeó III. helyen végzett. Gyerek I. korcsoportban 25 kg Zsigrai Péter II., Pénzes Ádám III., Berta Mike V., 30 kg-ban Horváth Máté V., 55 kg-ban Tamás Patrik II. helyen végzett. TAR MIHÁLY

Újabb végjátékot bukott a Treff

H

armadik vereségét szenvedte el a Treff – Lancast Dkk az NB II-es kosárlabda bajnokság ötödik fordulójában. Jelenleg két gyõzelemmel és három vereséggel a kilencedik helyen állnak a tabellán. Idei leggyengébb teljesítményét nyújtotta a Treff – Lancast Dkk a bajnokság 5. fordulójában. November 7-én hazai pályán a Százhalombattai KSE ellen játszottak. Az elõzõleg Budafokon elszenvedett vereség után bizakodva várhatta az érdi csapat a Batta elleni mérkõzést. Ugyanis a nyári felkészülési idõszak során többször is találkozott már a két csapat edzõmérkõzés formájában. Akkor az érdiek bizonyultak jobbnak. A találkozó elsõ negyedében – már megszokott módon – álmosan kezdtek a hazaiak. A védekezéssel nem volt gond, a támadójáték azonban nagyon gyengén alakult: figyelmetlenül és pontatlanul játszottak az érdiek. Ez a második negyedben sem változott, pedig ekkor már tíz pont fölötti hátrányban játszottak. A félidõben 25 – 39 volt az állás. A harmadik negyed eleje sem a vártak szerint alakult. Pontatlanságok továbbra is elõfordultak mindkét csapatnál. A negyed második részében fellendült a Treff játéka, elkezdték ledolgozni hátrányukat. A Százhalombatta egyre idegesebben játszott, a folytonos reklamálásért a harmadik negyed végén a bíró technikaival sújtotta õket. Ezzel tíz pont különbségen belülre került a két csa-

pat. A negyedik negyedben tovább dolgozta hátrányát a Treff: az utolsó percekre már csak egy ponttal voltak lemaradva. A döntõ pillanatokban azonban nem sikerült a javukra fordítani a mérkõzést. Budafok után, ezzel zsinórban második végjátékát bukta el a Treff. „Tragédia nem történt, mert rengeteg meccs vár még ránk, ahol lesz javítási lehetõségünk. Eredménykényszer nincs, de nagyon bánt mikor nyerhetõ meccset bukunk el a mi gyengélkedésünk miatt. Sokkal többet tud mindenki a csapatból, mint amit most nyújtott.” Nyilatkozta Valackay Gábor, a csapat edzõje. Végeredmény: 75 – 80 Következõ hazai mérkõzés: November 22. Vasárnap 18:00 Treff-Lancast Dkk — TFSE/A Helyszín: Érd, Piroska utca 6. (Treff sportcentrum)

10

ÉRDI LAP

VII. évfolyam 23. szám • 2009. november 19.

VII. évfolyam 23. szám • 2009. november 19.

ÉRDI LAP A rendes felmondás jogszerû indoklásának titkai I.

Elõzõ cikkemben a munkáltatói rendes felmondás kötelezõ tartalmi elemeit vizsgáltam, jelen cikkemben a rendes felmondás egyik legtöbb problémát okozó elemére, az indokolás helyességére szeretném felhívni a figyelmet. A munkáltató ugyanis a megfelelõen megindokolt rendes felmondással – amennyiben a felmondás egyéb kötelezõ elemei jogszabályszerûek – elkerülheti a kártérítés megfizetésére való bírósági kötelezést. Az indokolás jogszabályi hátterét a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.) 89.§ (2)-(4) bekezdései szolgáltatják. A magyar munkajogban a törvény nem határozza meg kifejezetten, hogy milyen indok alapján lehet felmondani a munkavállalónak, de tartami követelményeket és minõségi ismérveket megállapít a felmondás indokára vonatkozóan. Tartalmi követelmények: a felmodás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával és a munkáltató mûködésével összefüggõ ok lehet. Minõségi ismérvek: a felmondási oknak világosnak, valósnak, okszerûnek és rendeltetésszerûnek kell lennie. Az elõbbieken kívül azonban még figyelembe kell venni az idõszerûség kérdését is. A felmondás indokának ugyanis a felmondás közlésekor fenn kell állnia, azaz a kötelezettségszegés óta eltelt hosszú idõt követõen a rendes felmondást már nem lehet erre a kötelezettségszegésre alapítani. Világos felmondási indok: A felmondás indokának valós volta azt jelenti, hogy az indokból egyértelmûen és közérthetõen ki kell derülnie, hogy miért nincs szükség a munkavállaló munkájára. A tartalmatlan, közhelyszerû, általánosító indokolás nem fogadható el, mint pl. a munkavállaló nem felel meg az elvárásoknak vagy a munkavállalónak nem megfelelõ a magatartása vagy a munkavállaló munkaköre betöltésére alkalmatlan. Valós felmondási indok: Az indok valóságát, tényeknek való megfelelését a munkáltatónak kell bizonyítania. A munkáltatónak ezért a felmondás megfogalmazásakor már elõre érdemes arra is gondolnia, hogy az indokot bizonyítana kell. Korábban már jeleztem, hogy a felmondás indo-

kának a felmondás közlésekor fenn kell állnia, különben megállapítható a jogellenesség, még akkor is, ha a késõbbiekben a hivatkozott esemény vagy magatartás bekövetkezik. Okszerû felmondási indok: A felmondási indoknak azt kell igazolnia, hogy a munkavállaló jogviszonyának megszüntetésére valóban szükség volt. Itt azt kell vizsgálni, hogy az indokból lehet-e arra következtetni, hogy a munkavállaló munkájára a továbbiakban nem volt szükség és a felhozott indok miatt a munkaviszony már nem volt fentartható. Az olyan indok, amely valós ugyan, de az általános közfelfogás szerint olyan jelentéktelen hiba, amely nem eredményezheti a munkaviszony megszüntetését, nem felel meg az okszerû indokolás követelményeinek. Pl. nem felel az okszerûség követelményének az, ha egy munkavállaló egy alkalommal 15 percet késett , ez ugyanis bármelyik munkaválllalóval elõfordulhat. Ha azonban a késések rendszeresek és huzamosabb ideig tartanak, a munkáltató erre tekintettel jogszerûen szünteti meg rendes felmondással a munkavállaló jogviszonyát. Rendeltetésszerû felmondási indok: A rendeltetésszerû joggyakorlás követelménye azt jelenti, hogy a jogokat és kötelességeket rendeltetésüknek megfelelõen kell gyakorolni. A jog gyakorlása akkor nem rendeltetésszerû, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetõségének csorbítására, zaklatására és véleménynyilvánításának elfojtására irányul. Ez történik akkor, amikor a munkáltató azért szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát, mert az kritikai észrevételeket tett vagy ha a munkavállaló pert indított a munkáltató ellen juttatásának kifizetése végett vagy ha a munkáltató a munkavállaló helyesnek bizonyult szakmai véleménye következményeként dönt a munkaviszony megszüntetése mellett. A rendes felmondás indokai minõségi ismérveinek bemutatását követõen a következõ cikkemben a felmondási okok tartalmi követelményeit vizsgálom. DR. KOVÁCS RITA ügyvéd

Tisztelt Szülõk! Örömmel értesítjük Önöket, hogy 2009. november közepétõl az Érd Szent László tér 1. szám alatt megnyíló tanuszodában úszásoktatás indul gyerekek részére. Várjuk szeretettel óvodás és általános iskolás gyerekek jelentkezését délutáni foglalkozásainkra, hogy helyben megismerhessék a víz és az úszás élményét. Célunk, hogy kedvezõ áron, magasan képzett szakoktatóink segítségével, személyre szabott kezdõ és haladó csoportos rendszerben, szakszerûen és biztonságosan tanulhassák meg gyermekeink a különbözõ úszásformákat az egyik legegészségesebb sportágban. A szolgáltatás alkalmankénti ára 1000 Ft/fõ, mely tartalmazza a csoportos foglalkozás árát, valamint az uszodabelépõt is. Csoportok részére kedvezményes szállítást is biztosítunk. Reméljük, hogy szervezésünkben sok új úszóreménységgel fog Érd városa is gazdagodni, és sokan érzik majd magukénak gyermekeink közül ezt a helyben rendelkezésre álló egészséges mozgásformát. Munkatársunk várja jelentkezését vagy érdeklõdését az alábbi telefonszámon:

Fülöp Henriett, 06-20-2215-502

11

12

ÉRDI LAP

VII. évfolyam 23. szám • 2009. november 19.

KERTVÁROS A TETÕTÉRBEN A GRÁNIT házban ÜZLETEK, LAKÁSOK ELÉRHETÕ ÁRON Érdeklõdni:

ÉRDI IPAROS KFT, telefon: 06-1/250-3399 [email protected]

www.erdiiparos.hu KELL EGY JÓ CSAPAT!

A Fidesz Nyugdíjas Tagozata minden

Az ÉTV-ÉRDI VSE NÕI KÉZILABDA SZAKOSZTÁLYA szeretettel várja utánpótlás csapataiba

a kézilabda iránt érdeklõdõ lányokat. Jelentkezés és érdeklõdés: 2000-és fiatalabbak, szivacskézilabda Kisgergely Csilla, Tel.: 06 30 554-29-56 97-98-99-as korosztály Oláhné Balogh Tünde, Tel.: 06 20 527-05-11 94-95-96-os korosztály Havril Károly, Tel.: 06 20 343-17-78

Akciók Érden a lakótelepi húsboltban! Sertés Sertés comb Karaj Tarja Lapocka Oldalas Sertés dagadó Csülök Húsos csont Rendelhetõ lehúzott féldisznó

948 1098 899 899 879 899 799 248 799

Csirke Tanyasi csirke Comb Szárny Mell Mellfilé Cs. farhát

579 679 599 899 1198 179

Pulyka Mellfilé Comb egész Szárny Alsócomb Nyak

1498 769 499 499 699

Kacsa Comb Szárnytõ

1598 659

Háj Nyak Pecsenye kacsa

629 399 899

Marha Velõs csont

398

Formázott nyers sonka 790 Füstölt csülök 899 Füstölt oldalas 1198 Kolozsvári szalonna 1298 Csemege szalonna 899 Házi hurka 899 Sütõ kolbász 1198 Parasztkolbász 1198 Lángolt kolbász 1098 Lecsókolbász 499 Debreceni 1198 Juhbeles virsli 1198 Kedvenc májas 0,5 kg 250 Kalita tészta 150 Ft /200g (750 Ft/kg) 375 g-os tejföl 190 Ft /dob. (506 Ft/kg) 150 g-os tejföl 85 Ft/dob.(566 Ft/kg) 1 l tej UHT 1,5% 110 Trapista sajt 899 Ft/kg Szatmári finomliszt 108 Top Fresh kristálycukor 208 Kocsonyahús kapható!

Étkezési utalványt elfogadunk! ABC-s termékek nagy választékban. 2030 Érd, Béke tér 7. Az árváltozás jogát fenntartjuk!

hónap második csütörtökén este 6 órakor összejövetelt tart az Összefogás Székházban, melyre szeretettel vár minden érdeklõdõt!

VII. évfolyam 23. szám • 2009. november 19.

13

ÉRDI LAP HIRDETÉSFELVÉTEL:

Szatmári Mónika: tel.: 06-20-355-4710 Érdi Lap Ügyfélszolgálat: 2030 Érd, Budai út 11. (Okmányirodával szemben) Tel./Fax: 06-23-364-017, 06-20-530-3084, e-mail: [email protected]., www.erdilap.hu SZOLGÁLTATÁS • Árnyékolástechnika. Fali és lábonálló napellenzõk, egyedi árnyékolók, alu- mûanyag- és faredõnyök, alu- és mûanyag-nyílászárók, szúnyoghálók, harmonika ajtók, rolók, szalagfüggöny készítése, javítása. Szakál László 06-70-336-73-61, 0630-205-1207, 06-23-378-161 • Kivitelezési munkákat vállalunk nagy referenciával. Falazás, burkolás, gipszkartonozás, vízszerelés, festés stb. Tel.: 06-30-683-7479. • Családi házak építését, tetõkészítését, fedését, régi tetõk átrakását, falazást, vakolást, külsõbelsõ szigetelést, színezést, tetõterek ajtó-ablak elhelyezéseit, gipszkartonozást, lambériázást, szobafestést, mázolást, tapétázást, burkoló munkát vállalok. Tel.: 06-20-982-5031, 06-20-361-9345. • Tetõépítés, felújítás, palatetõ felújítás bontás nélkül is, új tetõk építése, kõmûves munkák, kerítésépítés, garázsok, kocsibeállók betonozása és fakivágás elszállítással reális áron. Tel.: 06-30-5669051. • Mikulás Érden és közeli környékén a legolcsóbban házhoz megy. Elõzetes egyeztetéssel. Érd. 06-20-517-3937, 06-70-625-9388. • Tisza Árpád. Csõtörés, dugulás elhárítása, kõmûves-, burkoló munkák elvégzése. Tel.: 06-30991-8499.

• Csókás vízvezeték szerelõ. Szerelések, javítások, dugulás elhárítás falbontás nélkül R-600-as géppel. 06-30-2411-343. ! • Televízió LCD Plazma, TFT Monitor, Kamera, Hi-Fi, házimozi, mikrosütõ gyorsszervíz. 06-70-24650-49, hétvégén is hívható. ÁLLÁS • Virágkötõt gyakorlattal érdi virág-ajándékboltba felveszünk. Tel.: 06-30-408-4969. • Zámori úti magánbenzinkútra keresünk kútkezelõ, illetve kasszás kollégát. Fényképes önéletrajzokat a [email protected] címre várjuk. • Ingatlanközvetítésben jártas munkatársat keres a Kastély Ingatlaniroda Érden. Fényképes önéletrajzot az [email protected] címre várunk. 06/20-776-2520. • Kereskedelmi munkakörbe tárgyalási szintû angol, német nyelvtudással, B kategóriás jogosítványnyal rendelkezõ munkatársat keresünk. Érd- és környéke lakhellyel. Tel: 06-23-520-585. • DIÁKMUNKA! Érdi sportáruházban könnyû fizikai munka, árufeltöltés! Feltétel: betöltött 18. életév, nappali tagozatos hallgatói jogviszony. Jelentkezni: 06-20-337-2775; [email protected]. • Parkvárosi virágüzletbe heti 3-4 alkalommal munkatársat keresek. (Nyugdíjas nem akadály) Tel.: 06-20-584-8242. • Vállalkozó fodrászt keresek Érd központban, ROTUNDA üzletházba. Tel.: 06-70-273-0607. MUNKÁT VÁLLAL

• Duguláselhárítás, kamerás csatornavizsgálat. Tel.: 06-30-293-4774. • Edit függönyvarrás rövid határidõre. Várom a régi és új megrendelõket a Béke tér 4/A-ba (lakótelep). Vállalok még ágynemûk, ágytakarók, terítõk, abroszok illetve lakástextíliák varrását. Tel.: 06-23366-263, 06-30-857-0513. • Ablakok, ajtók passzítással egybekötött utólagos hõ, hang, por elleni szigetelését, valamint ezen nyílászárók zár, vasalat javítását, cseréjét vállalom pontos, precíz munkával, garanciával. Fölösleges kicseréltetnie, korszerûsítse régi ablakait, ajtóit! Kérje az ingyenes felmérést: 30-687-2302. • Lakatosmunkák azonnal! Kerítések, kapuk, rácsok, korlátok A-Z-ig. Garanciával elsõ osztályú minõségben megfizethetõ áron: www.koncz.atw.hu. Tel.: 06-30-951-9813. • Duguláselhárítás garanciával! Díjtalan kiszállással, bontás nélkül. Nyugdíjas kedvezmény! Vízvezeték szerelés, gyorsszervíz, mosógépbekötés, csap csere stb. Tel.: 06-20-317-3363. • Családi házak dryvit hõszigetelése, nyílászárók cseréje és szigetelése pályázatírással. Kõmûves, festõ, burkoló munkák megrendelhetõek kedvezõ áron. Tel.: 06-20-283-2378. • SZIPPANTÁS!!! TO-NO Bt. a Szippant-Hat tagja, várja megrendeléseiket hétvégén is: 23/363-166 vagy a 20/9220-246 számon. • Az érdi Moncsi Csemege ABC házhozszállítást hirdet 1500 Ft felett Érd egész területén a hét minden napján. Rendelés felvétel: H-P: 08.00-11.00-ig, SZV: 08.00-11.00-ig. Kiszállítás másnap 13.00-ig. Kiszállítás díja 200 Ft, idõseknek és mozgáskorlátozottaknak ingyenes! Tel.: 06-20-964-1623, 06-204800-469. • Céges weboldalak módosítása, bõvítése, feltölthetõ internetes katalógus készítése. Tel.: 06-30601-9577. ! • Dugulás elhárítás garanciával! Ne bontson, hívjon! Mosogatók, padlóösszefolyók, csatornák tisztítása, szippantás. Nyugdíjas kedvezménnyel minden nap. Tel: 06-20-342-9064, 06-20-4932286. • Automata mosógép javítás garanciával hétvégén is. Javítás esetén ingyenes kiszállás. Tel.: 0620-288-5148. • Redõny, reluxa, szúnyogháló rendszerek beszerelése, javítása garanciával. Egy darabért is kimegyünk! Hétvégén is! Tel.: 06-30-245-1151, 06-23375-111. • ELEKTROMOS BOYLEREK VÍZKÕMENTESÍTÉSE, JAVÍTÁSA, KARBANTARTÁSA HÉTVÉGÉN ÉS ÜNNEPNAPOKON IS. Tel: 06-23-365-025; 06-20957-7202. • Hûtõgépek, mosógépek, mosogatógépek, mikrosütõk, villanyboylerek, hõtárolós kályhák, gázkészülékek javítása garanciával. 06-23-380-745, 0630-948-53-74, e-mail: [email protected], www.dhs63.extra.hu

• Részmunkaidõs állást keresek, pénzügyiszámviteli területen szerzett nagy gyakorlattal. Érd, Diósd elõnyben. Tel.: 06-30-596-3556. INGATLANT KÍNÁL, KERES • Fürdõszobás kõházikó-nyaraló eladó Martonvásáron Irányár.: 3 MFt. Tel.: (csak este) 06-20-9864175. • Érdligeten eladó 62 m2-es elõkertes különbejáratú, új építésû társasház. Tel.: 06-23-382-033, 06-30-534-8698. • Érden, a Vöcsök utcában üres 220 négyszögöles építési telek eladó. Ára: 6 millió Ft. Tel.: 06-20992-3734. • XXII ker-i 4 lakásos társasházban 96 m2-es lakás teremgarázzsal és tárolóval eladó vagy érdi családi házra cserélhetõ. Tel.: 06-30-9463306, 06-20-580-6623. • Érd-Parkváros, Fényezõ u. 21. 9700 m2 építési telek eladó. Irányár: 21 millió. Tel.: 06-70-333-5027. • Eladó lakás Százhalombattán. 1. emeleti, 2 szobás, felújított, új nyílászárók, szigetelt, alacsony közösköltség! Ár megegyezés szerint. Tel.: 06-30587-7525. • Százhalombattai Matta-kertben 54 m2-es, nappali + 2 félszobás lakás 14.4 MFt lízingátvállalással családi okokból sürgõsen eladó. Tel.: 06-30914-7505, 06-30-635-2655. • ELADÓ VAGY KIADÓ ÉRDEN a Budai út 7 szám alatti társasházban egy elsõ emeleti 2 szobás lakás. 12,5 milliós irányáron vagy 60.000 Ft/hó! 06-20776-2520, 06-70-420-0171. • Eladjuk szép, napfényes, 50 m2-es, 3. emeleti, tégla építésû, egyedi fûtésû, teljesen felújított lakásunkat Diósdon (új ablakok, konvektorok, vakolat, csövek). Irányár: 10.700.000 Ft. Tel.: 06-30-5020310. • Érden, a Béke téren 2. emeleti 56 m2-es 2 szobás, világos, felújítandó lakás eladó. Ára: 9,8 MFt. Érdeklõdni: 06-30-204-8354. • Érden, a Nõszirom utcában új építésû, exkluzív 79 m2-es lakás 14 m2-es terasszal, saját kerttel gépkocsibeállóval eladó. Tel.: 06-70-458-5483, 06-70-458-5354. • Érden, kétszintes, kétgenerációs, dupla komfortos családi ház eladó. Két külön lakás. A garázsból mindkét lakás megközelíthetõ, a házzal egybeépítve, belülrõl átjárható. Riasztórendszer, kábel tv. Internet, telefon, gáz, víz, villany, csatorna, automata öntozõrendszer külön vízórával. Érdeklõdni: 06-30297-5163 vagy 06-30-664-9202. • www.erdi-ingatlanok.hu. Eladó, kiadó ingatlanok az Interneten, ingyenes hirdetési lehetõséggel. KIADÓ INGATLAN • Érd-Parkvárosban 2 szoba hallos lakás kiadó. Azonnal költözhetõ. Tel.: 06-20-314-1275.

• Érden, a Korall-házban 55 m2-es igényes lakás hosszú távra kiadó. Tel.: 06-70-383-5070. • Érden, különbejáratú, bútorozott, összkomfortos lakás kiadó (nemdohányzó) 4 személy részére. Tel.: 06-70-276-5582, 06-23-363-372. • Igényesen felújított, 2 szobás 60 m2-es lakás Érd központjában kiadó. 60.000 Ft/hó + rezsi. Érdeklõdni: 06-20-328-7143. • Érdligeten, négylakásos társasházban kiadó egy kétszobás, összkomfortos, felújított lakás garázshasználattal. Érd.: 06-70-383-9596. • Diósdon, padlófûtéses különbejáratú garzonlakás kertes, kutyás házban kiadó. 50000 Ft + rezsi. Tel.: 06-30-950-1696. • Parkvárosban különálló, bútorozott egy szoba összkomfortos ház almérõ órákkal 50 eFt + rezsiért kiadó. Tel.: 06-30-954-4671. • Érdligeten, új építésû házban, külön 45 m2-es és 50 m2-es lakrész, kocsibeállási lehetõséggel 45000 Ft + rezsi, 50000 Ft + rezsi áron kiadó! Tel.: 06-30-409-4334, 06-30-556-1367. • Kiadó Érden a Gránit üzletházban 35 m2-es helyiség üzletnek vagy irodának. Tel.: 06-20-2936579. • Kétállásos mûhely + raktár + iroda + fürdõ kiadó a centrumhoz közel. Tel.: 06-20-969-3608. • Kiadó hosszabb távra igen jó állapotban lévõ 53 m2-es, 1. emeleti lakótelepi lakás néhány bútorral vagy üresen az Erzsébet u-ban. 50 eFt + rezsiért. Tiszta, rendes lépcsõház. 06-30-996-4184. OKTATÁS, TANFOLYAM • Egyetemi hallgató történelem, földrajz tárgyakból középiskolások érettségire felkészítését vállalja. Tel.: 06-20-552-6670 (csak az esti órákban). • Az Uptown nyelviskola szeretettel vár minden kedves érdeklõdõt! Érd-Parkváros felsõ részén, exkluzív környezetben, igényesen kialakított nyelviskolánkban fogadjuk diákjainkat. Fiatal, energikus, tapasztalt tanáraink várnak Téged, hogy újszerû oktatási módszerekkel adják tovább tudásukat. Szolgáltatásaink: magán- és csoportos órák, angol, német, francia, spanyol, olasz nyelvek, szaknyelvek, idegen nyelvek már kicsinek is, céges oktatás, fordítás. www.uptownnyelviskola.com. Tel: 0630978-33-28 E-mail: [email protected]

• Németoktatás minden szinten egyénileg, kezdõknek, nyelvvizsgázóknak. Diszlexiásoknak is. Óvodásoknak csoportos oktatás. Tel.: 06-30-2058928. • Családi napközi Érden németoktatással. 18 hónapos kortól. Osztrák nyelvi tematika. Délelõttös és egész napos csoport. Információ: 06-30-2058928, DEUTSCHE KINDERSTUBE. EGYÉB • Megismerkedne 160/51, 51 éves, helyes, szolid hölgy, intelligens, ápolt úrral, akinek mindene megvan, csak társ hiányzik. Utitárs szintén érdekel. 06-70-291-3423 délutántól. • Kalodás akác tûzifa kedvezõ áron eladó. Tel.: 06-30-919-5922. • Kandalló tûztér és 2 szál 120 x 60-as zártszelvény eladó. Tel.: 06-70-389-1557. • Olasz téli gyerek termo pulóver, felnõtt pulóver, dzseki, kabát érkezett. Farmernadrág 800 Ft/db. Cím: Érd, Hivatalnok u. 12/A. • Kályhacsõ 105-tõl 150-ig minden méretben, továbbá alkatrészek: kávéfõzõ, kukta, boyler, mosógép, centrifuga, bicikli stb. kapható. Érd, Hivatalnok u. 12/A. • Diszkrét fényképes társkeresõ iroda személyre szabott segítséggel, hogy Önnek is legyen párja! Ez nem Internet, ez a Valóság! Tel.: 06-30-3931353.

Dinamikus bemelegítés – nyújtás – jógaászanák – relaxáció LEMISZ JÓGA Idõpont: Hétfõ 17.30-19.00-ig Helyszín: Érdi Fitness Center, Érd, Diósdi út 31. Vezeti: Khreishi Lemisz jógaoktató Érdeklõdni a 06-30-338-54-24-es telefonszámon lehet

14

VII. évfolyam 23. szám • 2009. november 19.

ÉRDI LAP Érdi Városi Polgárõr Egyesület 2030 Érd, Fûtõ u. 41. Macsotay Tibor elnök Ügyfélfogadás: minden hónap elsõ péntekén 17-18 óra között. Diszpécserszolgálat: 0-24 óráig.

Dr. Szegedi László állatorvos Rendelõ: Érd, Orchidea u. 6. Telefon: 375-879 Rendelési idõ: Hétfõ, kedd, szerda, péntek: de. 8–10, du. 15–18-ig, csütörtök: de. 8–10-ig

Telefon: 06-23/374-459, 06-30/621-2580, 06-30-621-2596, 06-30-621-2579. Jelentkezz tagnak!

Albérlet kiadó 1 fõre 26.000 Ft-ért. Takarítást vállalok. 4 órára 120 Ft/óra. Tel.: 06-23-394-236

YOGA. A hathayoga alapjai. Minden csütörtök de. 09.00-11.00 óráig. Telefon: 06 20 9110-641

Fogászat • Fogszabályozás Szájsebészet

Szeretettel várunk minden régi és új páciensünket a most megnyílt modern, minden igényt kielégítõ felnõtt-, gyermekfogászati és fogszabályozási rendelõnkben. Dr. Zsiga Klára (fogászat): 06-23-360-939 Dr. Heiter Monika (fogszabályozás): 06-30-456-4308

E-mail címünk: [email protected] Honlapunk: www.erdilap.hu Kedves Érdi Polgárok! Várjuk Önöket az Összefogás Egyesület székházában (Alsó u. 8.) minden szerdán 18 órától. Találkozhatnak önkormányzati képviselõkkel, a város vezetõivel, a polgári oldal aktivistáival, tájékozódhatnak a város életérõl. A Fidesz Érdi Szervezete

Cím: 2030 Érd, Diósdi út 33. KONYHABÚTOROK KÉSZÍTÉSE Ádám Ferenc BÚTORASZTALOS

MUNKALEHETÕSÉG!!! Munkatársakat keresünk fõ- és mellékállásba ÉRDI irodába. Olyan személyek jelentkezését várjuk, akik minimum érettségivel rendelkeznek, szeretnek jó csapatban dolgozni, képesek az önálló munkavégzésre és magas jövedelemre vágynak. Jelentkezni lehet: Munkanapokon 10-16 óra között. 06-30-9221-686

Hirdetésfelvétel: Szatmári Mónika: tel.: 06-20-355-4710, Érdi Lap Ügyfélszolgálat: 2030 Érd, Budai út 11. (Okmányirodával szemben), Tel./Fax: 06-23-364-017, 06-20-530-3084 e-mail: [email protected]., www.erdilap.hu

A Tárnoki Tüzépen tavalyi árnál olcsóbban keményfa és koksz! Érdeklõdni: 06-20-359-6021 www.erdifidesz.hu • www.t-meszaros.hu • www.erdilap.hu www.erdicsatornazas.hu • www.erd.hu • www.erdcenter.hu

06/30-9893 523 www.edax.hu/adambutor

Homlokzati hõszigetelõ rendszer akció! 4 cm-es rendszer: 1470 Ft/m2 5 cm-es rendszer: 1570 Ft/m2 6 cm-es rendszer: 1720 Ft/m2 8 cm-es rendszer: 1960 Ft/m2 10 cm-es rendszer: 2170 Ft/m2 A rendszer tartalmazza: 1 m2 polisztirollap 1 m2 üvegszövetháló 6 kg ragasztó 1 dl alapozó 2 1 m 2 mm-es mûgyantás színes vakolat 70 db színlehetõséggel Gabo-Therm Kft. 2030 Érd, Bajcsy-Zs. u. 114. Áraink az áfát tartalmazzák! Nyitva: H-P 8.00-16.00-ig Sz: 8.00-12.00-ig Tel.: 06-30-683-7478 Kivitelezési munkák vállalása nagy referenciával!

VII. évfolyam 23. szám • 2009. november 19.

15

ÉRDI LAP

Üdüljön – Pihenjen és szervezze konferenciáit, baráti találkozóit, ESKÜVÕJÉT

a Tisza-tóhoz, Poroszlóra a

Club Thermál Kastélyba A kastélyban kádas vagy zuhanyzós, tv-vel, hûtõvel francia ággyal ellátott szobákat biztosítunk, nagyobb családos vendégeinknek pedig 70 m2-es teljesen felszerelt apartmanok állnak rendelkezésre. Szolgáltatásaink a kastélyban: 70, 150, 300 m2-es konferenciatermek, fedett medence, hidro-medence, fitness terem, infra szauna, alpha massage, testmasszázs, billiárd, rex, csocsó, darts. A kastély területén: külsõ medence, minigolfpálya, ping-pong asztalok, gyermekek részére játszótér, játszószoba, lengõteke, bográcsolásra alkalmas hely és zárt parkoló van kialakítva. Programjaink: Tisza-tavi hajó kirándulás, a Tisza-tavi vízi-sétány (tanösvény), meglátogatása, kerékpáros túrák a Tisza-tó mentén, bográcsozás és grillezés a kastély területén.

Welness és kikapcsolódás a Tisza tónál a Club Thermálban! 3 nap 2 éjszaka 2 fõ részére félpanzióval: 36,000 Ft 4 nap 3 éjszaka 2 fõ részére félpanzióval: 54,000 Ft Az ár tartalmazza a külsõ-belsõ medence, zárt parkoló és fitnesz terem, minigolf, lengõteke, ping-pong asztalok, 1 napra túrakerékpár ingyenes használatát, valamint 1 x infraszauna, 1 x jacuzzi és 1x jádeköves masszázs ágy használatát 2 fõ részére.

Üdülési csekket elfogadunk. Érdeklõdni lehet a 06-30/6341-582 vagy a 06-20/5777-939-es telefonszámon illetve a következõ e-mail címen: [email protected] További fényképeket és akciós ajánlatokat megtekinteni a: www.poroszlokastely.hu címen lehet.

Szennyvízszállítás 24 órán belül A SZIPPANTHAT Konzorcium tagja Miért fizetné ki az egész fuvart, ha nem kell! Fizessen m3-enként! Az autóinkon ezt is ellenõrizni tudja, korrekt szintjelzõ berendezésen Tevékenységeink: Szennyvízszállítás, duguláselhárítás, csatornatisztítás nagynyomású WOMA gépkocsival, szennyvízaknák nagynyomással való átmosása, tisztítása. Veszélyeshulladék szállítása: autómosók, olajos iszap, konyhai zsírfogók.

Fülöp 2004 Csatornatisztító Kft. Telefon: (23) 377-062, 06-30 9-540-003

• Wenge színû laminált padló (7mm vastagságú, 31-es kopásállóságú) 1490Ft/m2 • Wenge színû laminált padló (8mm vastagságú, 31-es kopásállóságú) 1690Ft/m2 • Wenge színû laminált svédpadló (10 mm vastagságú, 31-es kopásállóságú) 2900Ft/m2 helyett 1990Ft/m2 • Laminált falburkolók 700Ft/m2tõl 1000Ft/m2-ig • PVC 990Ft/m2-tõl • Szõnyegpadlók 990Ft/m2-tõl Laminpadlóinkhoz ajándék szegélyléc és alátétfólia! Az akció november 1-jétõl november végéig tart

2030 Érd, Budafoki út 14. Tel.: 23/375-833, nyitva: h-p 8-17, szo 8-12 www.hubertparketta.hu

Óra Ékszer a Stop Shopban vasútnál, busznál, az emeleten

ÚJ Extra svájci karórák ebben az évben bevezetõ áron

TÖRT ARANY • vétel 2700 Ft/gr • beszámítás 4000 Ft/gr ELEMCSERE 400-600 FT/DB Másik üzletünk a készülõ Lidl, volt Ritmus parkolóban

Nem kötelezõ, hogy sok legyen a kötelezõ! Kötelezõ biztosítás akár 30–45%-os kedvezménnyel!* Személyre szabott konstrukciók Egyéb év végi akciók! Lakásbiztosítás Casco biztosítás Újdonság! Uniqa jogvédelmi biztosítások – segítünk érvényesíteni jogait! * A tájékoztatás nem teljes körû. A kedvezmények igénybe vételének feltételeirõl és egyéb akcióinkról kérjük, tájékozódjon irodánkban.

Uniqa Biztosító Zrt. 2030 Érd, Budai út 24. (Lakótelepi oldal) Tel.: 23/362-402, Fax: 23/362-097, Szabó József: 06/20/558-96-01 Koncsag Magdolna: 06/20/778-45-58

16

ÉRDI LAP

VII. évfolyam 23. szám • 2009. november 19.

HIRDETÉSFELVÉTEL: Szatmári Mónika: tel.: 06-20-355-4710 Érdi Lap Ügyfélszolgálat: 2030 Érd, Budai út 11. (Okmányirodával szemben) Tel./Fax: 06-23-364-017, 06-20-530-3084, e-mail: [email protected]., www.erdilap.hu