PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZİGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Interdiszciplináris Doktori Iskola Iskolavezetı: DR. VÁRNAGY LÁSZLÓ mezıgazdasági tudomány doktora
RUDERÁLIS NÖVÉNYTÁRSULÁSOK A DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLON DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
Készítette: DANCZA ISTVÁN
Témavezetı: DR. SZABÓ ISTVÁN biológia tudomány kandidátusa
Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék KESZTHELY 2007
A KUTATÁS ELİZMÉNYEI, CÉLKITŐZÉS A ruderális társulások az ember spontán, nem céltudatos tevékenysége nyomán létrejött társulások. Ruderális vegetáció állandó, de nem rendszeres és nem közvetlen emberi hatás alatt álló területeken alakul ki: települési környezetben, parlagterületen, utak mentén. Termıhelyeikre jellemzı a ruderális vagy romtalaj, amelyen a növényzet a foltokban változó környezeti feltételeknek megfelelıen keveredve, mozaikosan telepedik meg. A ruderális termıhelyek és a ruderális gyomtársulások kritériumainak meghatározása problematikus, gyakran a hagyományokon alapul. A ruderális területek a gazdaságilag veszélyes gyomfajok számára genetikai pufferterületet képeznek, a szántóföldi fauna sajátos életterei. Jelentıs részük zöld folyosóként biztosítja a gyomnövények terjedését. A ruderális növényzet káros hatása napjainkban elsısorban a pollenallergiát kiváltó ruderális gyomállományok esetében hangsúlyozott. A káros hatások mellett a gyomokkal borított, megfelelıen szabályozott (kaszált és vegyszeresen gyomirtott) termıhelyeken a helyi adottságoknak megfelelı faji összetételő állományok alakulnak ki, például: árokpartokon, autópályák töltései mentén és törmeléktalajjal feltöltött helyeken. A közelmúltban jelentıs változás következett be a gyomnövényzet fajösszetételében és dominancia-viszonyaiban is. A változások tették indokolttá a gyomvegetáció újbóli társulástani értékelését, beleértve a ruderális vegetáció feldolgozását is, amelyhez a délnyugat-dunántúli eredményeinkkel járulunk hozzá. A vizsgálat célja: a Kelet-Zalai-dombság középsı és keleti részén, Keszthely környékén, valamint a Kis-Balaton-medencében a ruderális gyomvegetáció társulástani vizsgálata. A megjelölt terület természetföldrajzi szempontból változatos, a ruderális vegetáció sajátos elterjedése és faji összetétele növényföldrajzi, valamint gazdasági szempontból jelentıs. A tájegység ruderális társulásait átfogó gyomcönológiai tanulmány még nem készült. Vizsgálataink során a következı kérdésekre kerestük a választ: – Melyek a kijelölt vizsgálati terület jellemzı ruderális gyomtársulásai? – Milyen jellegzetességei vannak a társulások flóraelem-spektrumainak? – Az egyes társulások között milyen különbségek vannak a fajok szociális magatartás típusának csoportrészesedését és csoporttömegét illetıen? – A társulások mennyire különböznek a fajok relatív ökológiai értékszámainak csoportrészesedése és csoporttömege szerint? – A társulások milyen összetételő talajokon alakulnak ki? – A társulások elıfordulása és a talajjellemzık között van-e összefüggés? – Milyen a társulások jelenlegi elterjedése a vizsgált területen? – Vannak-e olyan ruderális társulások és ruderális gyomfajok, amelyek az ország más területeihez képest ritkák vagy gyakoriak? 2
ANYAG ÉS MÓDSZER
A kutatott terület a Zalai-dombvidéken helyezkedik el. A megfigyelések a Nyugat-Zalai-dombság kistájcsoporton belül a Felsı-Zala-völgyre, a Közép-Zalaidombság (Göcsej) északi részére, a Kelet-Zalai-domság kistájcsoporton belül az Egerszeg-Letenyei-dombság északi részére, a Principális-völgyre, a Zalaapátihátra, az Alsó-Zala-völgyre, a Zalavári-hátra, valamint a Balaton-medence kistájcsoporton belül: a Kis-Balaton-medencére és a Keszhelyi-Riviéra területére terjedtek ki. A vizsgált terület kiterjedése kb. 940 km2. A vizsgálatok növényföldrajzi szempontból a Dél-Dunántúli flóravidék (Praeillyricum) két legnyugatibb flórajárása, a Zalai (Saladiense) és a Belsı-Somogy (Somogyicum) flórajárások területére, valamint a Nyugat-Dunántúl vagy Magyar-alpokalji flóravidék (Praenoricum) flóravidék Göcseji flórajárás (Petovicum) területén történtek. A terület éghajlata átmeneti jellegő, keleti felében a kontinentális klímatípusok, nyugati felében az atlantikus klímatípusok jellemzık. A cönológiai felvételezés során a BRAUN-BLANQUET iskola módszertanát alkalmaztuk. A cönológiai felvételek elemzése KOPECKý és HEJNý (1974) nyomán történt. Elsı lépésben a felvételeket asszociáció-csoport szinten különítettük el. Második lépésben a csoportokat numerikus klasszifikációval elemeztük. Az elemzések során a BRAUN-BLANQUET értékeket VAN DER MAAREL (1979, MAAREL et al. 1985) szerint transzformáltuk, az így kapott mátrixot a SYNTAX programcsomaggal (PODANI 1980, 1993) vizsgáltuk. Az összevonási algoritmusok közül a teljes lánc (complete linkage) algoritmust, távolságfüggvényeként a hasonlósági arány (similarity ratio) függvényt választottuk ČARNI és MUCINA (1998) nyomán. A klasszifikáció során kapott csoportokat cönológiai standardokkal hasonlítottuk össze. A diagnosztikus fajkombinációk meghatározása WESTHOFF és VAN DER MAAREL (1978) nyomán történt. A társulások jellemzésére a flóraelemek csoportrészesedését KÁROLYI és PÓCS (1968) délnyugat-dunántúli flórája alapján készített elemzéssel hasonlítottuk össze, valamint a BORHIDI-féle szociális magatartástípus értékeket (BORHIDI 1993) és a relatív ökológiai értékszámokat alkalmaztunk. A talaj felsı 0-20 cm-es rétegében vett mintákból vizsgáltuk a kémhatás, összes karbonát-, humusz-, nitrogén-, foszfor-, kálium-, nátrium-, kalcium-, magnézium-, vas-, mangán-, cink-, réz- és ólom-tartalmat. A humusz-, össznitrogén és összes karbonát tartalmat alacsony, közép és magas kategória szerint, relatív értékként alkalmaztuk. A kategóriák megállapítása során a talajminta analitikai eredmények paraméterenkénti átlagos, összes mintára vonatkoztatott értékét tekintettük relatíve közepes értékőnek. A közepes értéktartományt az össznitrogén esetében + 50 mg/100g, az összes karbonát-tartalomnál + 5 %-ban határoztuk meg. A társulások és talajparaméterek közötti relációk vizsgálatára a kanonikus korreszpondancia analízist (CCoA) (BREAK 1986, PODANI 2001) végeztünk.
3
EREDMÉNYEK A vizsgálatok során huszonhárom asszociációt és szubasszociációt azonosítottunk a tanulmányozott területen: Hordeetum murini, Polygono arenastriLepidietum ruderalis, Malvetum neglectae, Onopordetum acanthii subass. typicum, Onopordetum acanthii subass. arctietosum, Carduo-Onopordetum acanthii, Convolvulo-Agropyretum repentis, Lepidietum drabae, Balloto-Malvetum sylvestris, Arctietum lappae, Carduetum acanthoidis, Arctio-Artemisietum vulgaris, Conietum maculati, Cannabietum spontaneae, Tanaceto-Artemisietum vulgaris subass. typicum, Dauco-Picridetum, DC Calamagrostis epigeios [Onopordetalia], DC Helianthus tuberosus s.l. [Artemisietea vulgaris], Sambucetum ebuli, Chaerophylletum bulbosi, DC Fallopia japonica s.l. [Galio-Urticetea], Polygonetum arenastri, Lolio-Plantaginetum majoris. Magyarországon elıször dokumentáltuk az egyik leggyakoribb dombvidéki ruderális asszociációt, az Anthriscetum sylvestrist, valamint a Dauco-Picridetum, DC Calamagrostis epigeios [Onopordetalia] asszociációkat és az Onopordetum acanthii subass. arctietosum szubasszociációt. A vizsgált ruderális társulások flóraelem spektrumát az eurázsiai, kozmopolita és adventív elemek határozzák meg. A társulások flóraelemeinek csoportrészesedése KÁROLYI és PÓCS flóramővének adataihoz hasonló. A ruderális társulásokban azonban az eurázsiai, kozmopolita és adventív elemek csoportrészesedése magasabb. A BORHIDI-féle szociális magatartástípus értékek szerinti elemzések során a tájidegen, agresszív fajok által uralt állományok kivételével a csoportrészesedést és csoporttömeget tekintve minden társulás esetében a fajok több mint 50%-a természetes zavarástőrı, generalista és honos gyomfaj. Több társulás esetében (Trifolio repenti-Lolietum, Polygonetum avicularis, Dauco-Picridetum és Anthriscetum sylvestris) a természetes zavarástőrı és generalista növényfajok uralkodnak. A relatív ökológiai indikátor értékszámok, a nitrogén-igény relatív értékszám [NB], valamint a talajreakció relatív értékszámai [RB] szerinti csoport- és csoporttömeg részesedésének összehasonlító vizsgálata alapján négy növényfaj (Lolium perenne, Xanthium spinosum, Artemisia vulgaris és Rubus caesius) értékeinek módosítására tettünk javaslatot. A talajvizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a Zalai-dombvidéken vizsgált ruderális talajok neutrálisak, a fizikai talajféleséget tekintve 88%-uk vályog, kisebb hányaduk agyag és homok. A vizsgált területen a ruderális vegetáció képét az Arction, Dauco-Melilotion, valamint a Galio-Urticetea társulásai határozzák meg. Az Arction társuláscsoport Balloto-Malvetum sylvestris, Arctio-Artemisietum vulgaris, Arctietum lappae és Conietum maculati társulásai bolygatott talajfelszíneken alakulnak ki. A DaucoMelilotion társuláscsoport Tanaceto-Artemisietum subass. typicum asszociációja kaszálatlan árokpartokon, mezsgyéken jellemzı. A Galio-Urticetea társuláscsoport 4
társulásai, a Sambucetum ebuli, a Chaerophylletum bulbosi, valamint az Anthriscetum sylvestris árokpartokon, erdıszegélyekben, mezsgyéken a ruderális vegetációt meghatározó dombvidéki szegélytársulások. A taposott vegetációra a Lolio-Plantaginetum majoris és a Polygonetum arenastri társulások jellemzık. A kontinentális ruderális növénytársulások és ruderális növényfajok elterjedésének vizsgálata alapján a BORBÁS által feltételezett flóraválasztó létét a vizsgált területen kimutattuk. A kontinentális növényfajok elterjedési viszonyainak alaposabb vizsgálatát a napjainkban zajló közép-európai flóratérképezési program eredményei alapján javasoltuk. A terepbejárások és cönológiai felvételek készítése alkalmával a F. japonica s.l. és Solidago canadensis inváziós átalakító fajok elıfordulását megállapítottuk.
ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK Az 1992-tıl 1998-ig végzett vizsgálataink során a legfontosabbnak ítélt új tudományos eredmények a következık: 1. A ruderális növénytársulások fogalmi meghatározása Ruderális társulásokként értelmezzük az ember spontán, nem céltudatos tevékenységével létrejövı társulásokat, amelyek a kultúrbiocönózisokon belül az emberi települések és az agrobiocönózisok között foglalnak helyet. Ruderális vegetáció azokon a területeken alakul ki, amelyek állandó, de nem rendszeres és közvetlen emberi hatások alatt állnak. Ezek a termıhelyek általában nitrogénben gazdagok, ruderális stratégiájú fajokkal jellemezhetık. A termıhelyeken az alacsony termıhelyi stressz, valamint a magas termıhelyi zavartság jellemzı. Az állományok a természetes termıhelyek zavarástőrı növényeivel [DT], a honos flóra antropofil elemeivel, honos gyomfajokkal [W], az antropogén tájidegen elemekkel [AC] és a másodlagos termıhelyek kompetitoraival [RC] jellemezhetık. Szünszisztematikai értelemben a Stellarietea mediae osztály Sisymbrietalia rendjét (vetési és ruderális növényzet), az Artemisietea vulgaris (útszéli gyomnövényzet) a Galio-Urticetea (árnyas-nyirkos termıhelyek ruderális szegélytársulásai) és a Polygono arenastri-Poëtea annuae (taposott gyomtársulások) szünszisztematikai egységek társulásait tekintjük ruderális társulásoknak (DANCZA 2002, hiv.: BORHIDI 2003). 2. Magyarországra új növénytársulások dokumentálása a Zalai-dombvidéken A Zalai-dombvidéken huszonhárom ruderális asszociációt és szubasszociációt azonosítottunk, amelyek közül az alábbi asszociációk és szubasszociációk dokumentálása elıször történt meg hazánkban: Anthriscetum sylvestris, DaucoPicridetum, Onopordetum acanthii subass. typicum, Onopordetum acanthii subass. arctietosum és DC Calamagrostis epigeios [Onopordetalia].
5
3. Javaslat a szüntaxonómiai besorolás megváltoztatására Javaslatot tettünk a Tanaceto-Artemisietum Dauco-Melilotion társulásként, valamint a Sambucetum ebuli asszociáció Galio-Urticetea társulásként történı hazai besorolásához. 4. Hozzájárulás a ruderális növénytársulások ismeretéhez a fajok szociális magatartás típusai alapján A ruderális növénytársulásokban a tájidegen, agresszív fajok által dominált állományok kivételével a csoportrészesedést és csoporttömeget tekintve a fajok több mint 50%-a természetes zavarástőrı, generalista és honos gyomfaj minden társulás esetében. 5. A relatív ökológiai jelzıérték besorolás felülvizsgálata és javítása A relatív ökológiai értékszámok felülvizsgálatára az alábbi fajok esetében javaslatot tettünk. A Lolium perenne a tápanyagban gazdag termıhelyek fajai (NB7) között szerepel, nagy valószínőséggel a mezotróf (NB5) vagy a mérsékelten tápanyag-gazdag termıhelyek fajai közé (NB6) sorolandó. A Xanthium spinosum leggyakrabban tápanyagban dús termıhelyeken fordul elı, ezért a mezotróf termıhelyek növényei (NB5) helyett a tápanyagban gazdag termıhelyek növényei (NB7) közé sorolandó. A Dauco-Melilotion társulások mezotróf termıhelyeken alakulnak ki, ezért az Artemisia vulgaris, mint nitrogénjelzı növény (NB8) besorolása felülvizsgálandó. Véleményünk szerint a Rubus caesius túltrágyázott hipertróf termıhelyek, romtalajok növényei (NB9) helyett a mérsékelten tápanyag-gazdag (NB6) – trágyázott termıhelyek növényei (NB8) közé sorolandó. A talajreakció relatív értékszámot tekintve az Elymus repens gyengén savanyú területek fajai (RB5) között szerepel, e helyett a neutrális talajok, illetve széles tőréső, indifferens fajnak (RB6) tekinthetı. Az Elymus repens téves besorolása a ruderális társulások esetében végig problémát okoz az indikátor értékek szerinti elemzések során. Azokban a társulásokban, amelyekben az Elymus repens nagy csoporttömeget képez, ott a gyengén savanyú talajok növényeinek csoporttömeg részesedése jelentıs. 6. A ruderális növénytársulások talajviszonyainak azonosítása kémiai analitikai és statisztikai módszerrel a) A ruderális növénytársulások talajainak vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a talajok fizikai talajféleségét tekintve döntı többségében vályog, kisebb arányban agyag és homok. b) Kilenc növénytársulás és talajparamétereik kanonikus korreszpondancia analízisének eredményei alapján az alábbiakat állapítottuk meg: alacsony koordináta értékekkel (vagyis magas nitrogén-, nátrium- felvehetı kalciumkoncentrációval, de viszonylag alacsonyabb pH-val és összes karbonáttartalommal) jellemezhetı csoportba tartoznak az Onopordion társulások (Carduo-Onopordetum acanthii, Onopordetum acanthii subass. typicum, 6
Onopordetum acanthii subass. arctietosum) és az Anthriscetum sylvestris. A Balloto-Malvetum sylvestris, Tanaceto-Artemisietum subass. typicum, Sambucetum ebuli, Arctio-Artemisietum és az Arctietum lappae társulások magasabb mésztartalmú és kémhatású termıhelyeken fordulnak elı. A magas humusztartalomtól a magas felvehetı foszfor- és kálium-koncentráció felé haladva egy gradiens mentén sorrendben helyezkednek el az alábbi társulások: Anthriscetum sylvestris, Onopordetum acanthii subass. arctietosum, Onopordetum acanthii subass. typicum és Carduo-Onopordetum acanthii. Két csoport különböztethetı meg a magas mésztartalmú talajokra jellemzı társulások esetében: a magas humusztartalommal jellemezhetı csoportba tartozik a Balloto-Malvetum sylvestris, Tanaceto-Artemisietum subass. typicum, míg a magas felvehetı kálium- és magnézium-tartalommal jellemezhetı csoportba a Sambucetum ebuli, Arctio-Artemisietum és az Arctietum lappae társulások tartoznak. 7. Hozzájárulás a ruderális növénytársulások flóraelem-spektrumának ismeretéhez A ruderális társulások flóraelem spektrumát az eurázsiai, kozmopolita és adventív elemek határozzák meg. A Délnyugat-Dunántúl növényfajainak flóraelemspektruma (KÁROLYI – PÓCS 1968) hasonló a ruderális társulások flóraelemspektrumához, az utóbbiakban azonban az eurázsiai, kozmopolita és adventív elemek csoportrészesedése magasabb. 8. A növényföldrajzi szempontból jelentıs ruderális gyomfajok és ruderális növénytársulások, valamint inváziós növényfajok elterjedési mintázatának rögzítése A ruderális társulások elterjedését vizsgálva megállapítottuk, hogy bizonyos kontinentális társulások és növényfajok hazánk területén általánosan elterjedtek, ugyanakkor elıfordulásuk a tanulmányozott terület keleti felére korlátozódik. A ruderális növénytársulások között több olyan társulás található, amelyek csupán a vizsgált terület keleti felében fordulnak elı: Hordeetum murini, Polygono arenastri-Lepidietum ruderalis, Malvetum neglectae, Onopordetum acanthii subass. arctietosum, Onopordetum acanthii subass. typicum, CarduoOnopordetum acanthii, Dauco-Picridetum, DC Calamagrostis epigeios ass. [Onopordetalia], Carduetum acanthoidis, Convolvulo-Agropyretum repentis, Lepidietum drabae. A kontinentális ruderális társulások és fajok elterjedése alapján a BORBÁS által feltételezett flóraválasztó létét megerısítettük. Megállapítottuk, hogy az említett társulásokban az alábbi eurázsiai növényfajok nem vagy csupán ritkán fordulnak elı a BORBÁS-féle vonaltól (a Zala-folyó alsó folyása és a Kis-Balaton-medence) nyugatra: Atriplex sagittata, Atriplex tatarica, Chenopodium glaucum, Chenopodium urbicum, Chenopodium vulvaria, Parietaria officinalis, Reseda luteola, Rumex patientia és Xanthium spinosum. A Solidago canadensis és Fallopia japonica s.l. fajok idıszerő elterjedését megállapítottuk a kutatott területen. 7
AZ ÉRTEKEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE
I. Tudományos könyvrészlet Idegen nyelvő DANCZA, I. – BOTTA-DUKÁT, Z. (2003): Historical and recent data on the distribution of North American Solidago species. In: ZAJĄC, A. – ZAJĄC, M. – ZEMANEK, B. (eds.): Phytogeographical problems of synanthropic plants. Institute of Botany Jagiellonian University, Crakow, pp. 117–123. II. Tudományos folyóiratban megjelent cikk Idegen nyelvő DANCZA, I. (2007): Syntaxonomical studies on the ruderal plant communities in South-West Hungary. Acta Botanica Hungarica, 49, in press. DANCZA, I. – ALMÁDI, L. – BOTTA-DUKÁT, Z. – SZABÓ, I. (1998): Occurrence of adventive weeds in the eastern part of Zala County (South-West Hungary). Z. PflKrankh. PflSchutz, Sonderheft, 14: 139–140. DANCZA, I. – PÁL, R. – CSIKY, J. (2002): Zönologische Untersuchungen über die auf Bahngeländen vorkommenden Tribulus terrestris-Unkrautgesellschaften in Ungarn. – Z. PflKrankh. PflSchutz, Sonderheft, 18: 159–166. Magyar nyelvő DANCZA I. (1999): Florisztikai megfigyelések a Délnyugat-Dunántúl gyomvegetációján. Kitaibelia 4 (2): 319–327. DANCZA I. (2003): Ruderális növénytársulások a Zalai-dombvidéken. Kanitzia 11: 133–223. III. Konferencia kiadványban megjelent cikk Idegen nyelvő DANCZA, I. (1994): Phytosociological studies on the ruderal plant communities of Keszthely. In: MOCHACKÝ, S. – TERPÓ, A. (eds.): Anthropization and environment of rural settlements. Flora and vegetation (Sátoraljaújhely, 22–26 August 1994), pp. 14–28. IV. Konferencia kiadványban megjelent összefoglaló Idegen nyelvő DANCZA, I. (2001): Syntaxonomical studies in the ruderal and roadside vegetation in South-West Hungary. In: Vegetation of Slovenia and neighbouring countries (Ljubljana, 22–24 November 2001), pp. 88–89. DANCZA, I. (2002): Ruderal and roadside vegetation is South-West Hungary. In: Anthropization and Environment of Rural Settlements. Flora and vegetation (Uzhgorod & Kostryno, Ukraine, 16–18 May 2002), pp. 20–21.
8
DANCZA, I. (2005): Syntaxonomical studies on the Onopordion acanthii Br.-Bl. 1926 communities in Hungary. In: 30. Symposium of Eastern Alpine and Dinaric Society for Vegetation Ecology (Zagreb, Croatia, 4–6 July 2005), pp. 8–10. Magyar nyelvő DANCZA I. (1993): Urbán flóra vizsgálata Keszthely területén. In: 39. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 1993. február 23–24.), p. 138. DANCZA I. (1998): Adatok a Kelet-Zalai-dombság ruderális növényállományairól. Magyar Biológiai Társaság 1336. Növénytani szakülés, 1998. május 4. Bot. Közlem. 85. (1-2): 163–165. DANCZA I. (1998): Sambucus ebulus L. állományok társulási vizsgálata a KeletZalai-dombságon. In: 44. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 1998. február 24–25.), p. 146. DANCZA I. (1999): A Kelet-Zalai-dombság ruderális- és útszéli gyomvegetációja. In: 45. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 1999. február 23–24.), p. 143. DANCZA I. (2000): Ruderális és útszéli növénytársulások jellemzése a szociális magatartástípusokkal. V. Magyar Ökológus Kongresszus, Debreceni Tudományegyetem (Debrecen, 2000. október 25–27.) Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 11 (1): 209. DANCZA I. (2001): Árokpartokon és mezsgyéken elıforduló ruderális növénytársulások vizsgálata a Délnyugat-Dunántúlon. Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztálya 1369. Növénytani szakülés. Bot. Közlem. 88 (1-2): 199–200.
9
AZ ÉRTEKEZÉSHEZ NEM SZOROSAN KAPCSOLÓDÓ PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE I. Tudományos könyvrészlet Idegen nyelvő BALOGH, L. – BOTTA-DUKÁT, Z. – DANCZA, I. (2003): What kind of plants are invasive in Hungary? In: CHILD, L. – BROCK, J. – BRUNDU, G. – PRACH, K. – PYŠEK, P. – WADE, M. – WILLIAMSON, M. (eds.): Plant Invasions: Ecological Threats and Management Solutions, Backhuys Publishers, Leiden, pp. 131–146. BALOGH, L. – DANCZA, I. (2007): Japanese hop (Humulus japonicus), a lessknown invasive ecological weed in Hungary. In: TOKARSKA-GUZIK, B. – BROCK, J. – BRUNDU, G. – CHILD, L. DAEHLER, C. – PYŠEK, P. (eds.) Plant Invasions: Ecology and Ecosystem Managemen. Backhuys Publishers, Leiden, in press. BOTTA-DUKÁT, Z. – DANCZA, I. (2001): Effect of weather conditions on the growth of giant goldenrod (Solidago gigantea Ait.). In: BRUNDU, G. – BROCK, J. – CAMARDA, I. – CHILD, L. – WADE, M. (eds.): Plant Invasions: Species Ecology and Ecosystem Managemen. Backhuys Publishers, Leiden, pp. 47–54. Magyar nyelvő BALOGH L. – DANCZA I. (2006): Japán komló (Humulus japonicus). In: BOTTADUKÁT Z. – MIHÁLY B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon – Özönnövények II. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., pp. 337–360. BALOGH L. – DANCZA I. – KIRÁLY G. (2004): A magyarországi neofitonok idıszerő jegyzéke, és besorolásuk inváziós szempontból. In: MIHÁLY B. – BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon – Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 61–92. BARTHA D. – BOTTA-DUKÁT Z. – CSISZÁR Á. – DANCZA I. (2004): Az ökológiai és zöld folyosók szerepe az özönnövények terjedésében. In: MIHÁLY B. – BOTTADUKÁT Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon – Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 111–122. BOTTA-DUKÁT Z. – BALOGH L. – DANCZA I. (2004): Az inváziót elısegítı tulajdonságok és tulajdonságkombinációk a hazai neofitonok jegyzékének elemzése alapján. In: MIHÁLY B. – BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon – Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 93–110. BOTTA-DUKÁT Z. – BALOGH L. – SZIGETVÁRI CS. – BAGI I. – DANCZA I. – UDVARDY L. (2004): A növényi invázióhoz kapcsolódó fogalmak áttekintése, egyben javaslat a jövıben használandó fogalmakra. In: MIHÁLY B. – BOTTADUKÁT Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon – Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 35–59. 10
BOTTA-DUKÁT Z. – DANCZA I. (2004): Magas aranyvesszı (Solidago gigantea Ait.) és kanadai aranyvesszı (Solidago canadensis L.) In: MIHÁLY B. – BOTTADUKÁT Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon – Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 293–318. DANCZA I. (2004): Kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum Somm. et Lev). In: MIHÁLY B. – BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon – Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 255– 271. DANCZA I. – BOTTA-DUKÁT Z. (2005): Magas és kanadai aranyvesszı (Solidago gigantea és Solidago canadensis). In: BENÉCSNÉ BÁRDI G. – HARTMANN F. – RADVÁNY B. – SZENTEY L. (szerk.): Veszélyes 48. Veszélyes és nehezen irtható gyomnövények és az ellenük való védekezés, Mezıföldi Agrofórum Kft., pp. 177–180. DANCZA I. – HOFFMANNÉ PATHY ZS. – DOMA CS. (2005): Mandulapalka (Cyperus esculentus). In: BENÉCSNÉ BÁRDI G. – HARTMANN F. – RADVÁNY B. – SZENTEY L. (szerk.): Veszélyes 48. Veszélyes és nehezen irtható gyomnövények és az ellenük való védekezés, Mezıföldi Agrofórum Kft., pp. 260–264. SZIDONYA I. – MIHÁLY B. – DANCZA I. (2004): Az inváziós növények elleni védekezés elvi háttere. In: MIHÁLY B. – BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon – Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 123–129. II. Tudományos folyóiratban megjelent cikk Idegen nyelvő DANCZA, I. – HOFFMANNÉ PATHY, ZS. – DOMA, CS. (2004): Cyperus esculentus (yellow nutsedge) – a new weed in Hungary. Z. PflKrankh. PflSchutz, Sonderheft 19: 223–229. TÖRÖK, K. – BOTTA-DUKÁT, Z. – DANCZA, I. – NÉMETH, I.– KISS, J. – MIHÁLY, B. – MAGYAR, D. (2001): Invasion gateways and corridors in the Carpathian Basin: biological invasions in Hungary. Biological Invasions 5: 349–356. Magyar nyelvő BOTTA-DUKÁT Z. – DANCZA I. – SZABÓ I. (1998): A kaszálás és avar eltávolításának hatása a Solidago gigantea egyedfejlıdésére. Természetvédelmi Közlemények 7: 65–73. DANCZA I. (1990): Digitalis lanata x grandiflora: D. velenovskyana Soó elıfordulása Magyarországon. Bot. Közlem. 77 (1–2): 37. DANCZA I. (1991): A kipusztulóban lévı konkoly (Agrostemma githago L.) elıfordulása Magyarországon. Növényvédelem 27 (1): 38–41. DANCZA I. (1994): A mandulapalka (Cyperus esculentus L.) elıfordulása Keszthely-Hévíz határában. Növényvédelem 30 (10): 475–476. DANCZA I. (1997): A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum Somm. et Lev.) inváziója Keszthelyen. Kitaibelia 2 (2): 212–213. 11
DANCZA I. (2000): Gyomközösségek összetételének változása délnyugat-dunántúli parlagterüleken. Gyomnövények, Gyomirtás 1: 51–60. DANCZA I. (2004): A mandulapalka (Cyperus esculentus L.) Magyarországon. Gyomnövények, Gyomirtás 5: 1–12. DANCZA I. – BOTTA-DUKÁT Z. (2000): Idıjárási tényezık hatása a Solidago gigantea növekedésére és egyedfejlıdésésre. Acta Agronomica Óváriensis 42 (1): 61–72. DANCZA I. – FISCHL G. (2000): Adatok a mandulapalka (Cyperus esculentus var. leptostachyus Boeck.) keszthelyi elıfordulásához. Acta Agronomica Óváriensis 42 (1): 73–80. DANCZA I. – KIRÁLY G. (2000): A Senecio inaequidens DC. elıfordulása Magyarországon. Kitaibelia 5 (1) 93–109. KIRÁLY G. – CSIKY J. – DANCZA I. – FARKAS S. – HORVÁTH F. – MOLNÁR V. A. – ÓDOR P. – SZMORAD F. – VIDÉKI R. – VOJTKÓ A. (2000): Beszámoló Magyarország Flóratérképezési Programjának elıkészületeirıl. Kitaibelia 5 (2): 383–388. KIRÁLY G. és munkatársai (2003): A magyarországi flóratérképezés módszertani alapjai. Útmutató és magyarázat a hálótérképezési adatlapok használatához. Flora Pannonica 1(1): 3–20. PINKE GY. – PÁL R. – SCHMIDT D. – DANCZA I. – FARKAS S. – NAGY A. (2006): A konkoly (Agrostemma githago L.) jelenlegi elterjedése Magyarországon. Magyar Gyomkutatás és Technológia 7 (1): 63–81. SZABÓ I. – BOTTA-DUKÁT Z. – DANCZA I. (1994): Adatok a Solidago gigantea Ait. biológiájához tekintettel a gyomirtási vonatkozásokra. Növényvédelem 30 (10): 467–470. III. Konferencia kiadványban megjelent cikk Idegen nyelvő: DANCZA, I. – BOTTA-DUKÁT, Z. – SZABÓ, I. (2000): Comparative growth analysis of Solidago gigantea Ait., Fallopia japonica (Houtt.) Ronse Decr. and Sambucus ebulus L. In: 11th International Conference on Weed Biology (Dijon, 6–8 September 2000), pp. 97–103. Magyar nyelvő: ALMÁDI L. – BOTTA-DUKÁT Z. – DANCZA I. – SZABÓ I. (1997): A Solidago gigantea Ait. reproduktív hajtásrendszerének (tarack, virágzatrendszer) morfológiája. Aktuális flóra – és vegetációkutatások a Magyarországon (Debrecen, 1997. november 28–30.) Kitaibelia 2 (2): 321–322. BOTTA-DUKÁT Z. – DANCZA I. (1996): A Solidago gigantea Ait. növekedésanalízise. In: II. Ifjúsági Tudományos Fórum (Keszthely, 1996. március 13.), pp. 6–10. DANCZA I. (1997): Gyomnövényközösségek életforma és szociális magatartás típus csoporttömegének és csoportrészesedésének változása parlagterületeken. In: III. Ifjúsági Tudományos Fórum (PATE Keszthely, 1997. március 19.), pp. 116– 120.
12
PINKE GY. – DANCZA I. – BRÜCKNER D. – CZIMBER GY. (1997): Aktuális adatok védett gyomnövényünk az Agrostemma githago L. kisalföldi és Duna-Tisza közi elıfordulásához. Kitaibelia 2 (2): 320. IV. Konferencia kiadványban megjelent összefoglaló Idegen nyelvő BALOGH, L. – BOTTA-DUKÁT, Z. – DANCZA, I. (2001): What kind of plants are invasive in Hungary? An analysis from various aspects. In: 6th International Conference on Ecology and Management of Alien Plant Invasions (EMAPi) (Loughborough University, Loughborough, United Kingdom, 12–15 September 2001), p. 40. BALOGH, L. – BOTTA-DUKÁT, Z. – DANCZA, I. (2002): Search for the characteristic features of invasive plants in Hungary. In: V. International Conference, Antropization and Environment of rural settlements, Flora and vegetation (Uzhgorod & Kostryno, Ukraine, 16–18 May 2002), pp. 10–11. BALOGH, L. – DANCZA, I. (2005): Japanese hop (Humulus japonicus), a lessknown invasive ecological weed in Hungary. In: 8th International Conference on the Ecology and Management of Alien Plant Invasions, EMAPi (University, of Silesia, Katowice, Poland 5–12 September 2005), p. 45. BALOGH, L. – DANCZA, I. – KIRÁLY, G. (2003): Invasive, naturalized and casual alien plants in the Hungarian flora. In: Invasive Plants in Natural and Managed Systems: Linking Science and Management, 7th International Conference on Ecology and Management of Alien Plant Invasions (EMAPi) (Ft. Lauderdale, Florida, USA, 3–7 November 2003), p. 7. BOTTA-DUKÁT, Z. – DANCZA, I. (1999): The effect of weather and cutting on the growth of giant goldenrod (Solidago gigantea Ait.). In: 5th International Conference on the Ecology of Invasive Alien Plants (La Maddalena, Sardinia, Italy, 13–16 October 1999), p. 27. BOTTA-DUKÁT, Z. – DANCZA, I. – RÉVÉSZ, A. (2002): Relationship between climate and geographical distributon of Solidago gigantea Ait. In Hungary. In: V. International Conference, Antropization and Environment of rural settlements, Flora and Vegetation (Uzhgorod & Kostryno, Ukraine, 16–18 May 2002), pp. 16–17. BOTTA-DUKÁT, Z. – DANCZA, I. – RÉVÉSZ, A. (2003): Relationship between climate and geographical distribution of Solidago gigantea Ait. in Hungary. In: Invasive Plants in Natural and Managed Systems: Linking Science and Management, 7th International Conference on Ecology and Management of Alien Plant Invasions (EMAPi) (Ft. Lauderdale, Florida, USA,3 –7 November 2003), p. 21. DANCZA, I. (2003): Cyperus esculentus L. (yellow-nutsedge) is a new alien weed in Hungary In: Invasive Plants in Natural and Managed Systems: Linking Science and Management, 7th International Conference on Ecology and Management of Alien Plant Invasions (EMAPi) (Ft. Lauderdale, Florida, USA, 3–7 November 2003), p. 21.
13
DANCZA I. (2006): Experiences on prevention and control of ragweed (Ambrosia artemisiifolia) in Hungary. In: Control of Ambrosia artemisiifolia (ragweed) with the collaboration of EPPO in Vienna (AT) during the 4th NEOBIOTA conference (27 September 2006, Vienna). www.bba.bund.de/nn_813794/DE/Aktuelles/aktschadorg/ambrosia/pdfs/ambros ia__dancza.pdf.html. Letöltve: 2006. december 31. DANCZA, I. – BOTTA-DUKÁT, Z. (2001): Historical and recent data on the distribution of North American Solidago species (Solidago gigantea Ait. and Solidago canadensis L.) in Hungary. In: 6th International Conference on Ecology and Management of Alien Plant Invasions (EMAPi) (Loughborough University, Loughborough, United Kingdom, 12–15 September 2001), p. 48. SCHRADER, G. – ZDÉNEK, C. – DANCZA, I. (2006): Pest Risk Analysis of Solanum elaeagnifolium performed by the EPPO Panel in Invasive Alien Species. In: EPPO/FAO Workshop. How to manage Invasive Alien Plants: the case study of Solanum elaeagnifolium (Sousse, Tunisia,29–31 May 2006), pp. 15-17. Magyar nyelvő BALOGH L.– BOTTA-DUKÁT Z.– DANCZA I. (2000): A hazai flóra invazív növényeinek több szempontú elemzése. V. Magyar Ökológus Kongresszus, Debreceni Tudományegyetem, (Debrecen, 2000. október 25–27.) Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 11 (1): 186. BALOGH L. – DANCZA I. (2006): A japán komló (Humulus japonicus), mint kevéssé ismert inváziós természetvédelmi gyom Magyarországon. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében VII. (Debrecen, 2006. február 24–26.), p. 53. BALOGH L. – DANCZA I. – KIRÁLY G. (2004): A magyarországi neofitonok idıszerő jegyzéke, és besorolásuk inváziós szempontból. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében VI. (Keszthely, 2004. február 26–29.), p. 132. BOTTA-DUKÁT Z. – BALOGH L. – SZIGETVÁRI CS. – BAGI I. – DANCZA I. – UDVARDY L. (2004): Javaslat a növényi invázióhoz kapcsolódó magyar nyelvő fogalmakra és definíciókra. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpátmedencében VI. (Keszthely, 2004. február 26–29.), p. 134. BOTTA-DUKÁT Z. – DANCZA I. – RÉVÉSZ A. (2004): A klíma és az észak-amerikai Solidago fajok magyarországi elterjedésnek kapcsolata. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében VI. (Keszthely, 2004. február 26–29.), p. 135. CSIKY J. – DANCZA I. – PÁL R. (2001): Megjegyzések a magyar királydinnye külsı alaktanához és gyomközösségeinek vizsgálata vasúti területeken. In: 47. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 2001. február 23–24.), p. 122. DANCZA I. – BALOGH L. – BOTTA-DUKÁT Z. – SZIGETVÁRI CS. – BAGI I. – UDVARDY L. (2004): A növényi invázió terminológiája. In: 50. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 2004. február 24–25.), p. 115.
14
DANCZA I. – BOTTA-DUKÁT Z. (2001): A magas (Solidago gigantea Ait.) és kanadai aranyvesszı (Solidago canadensis L.) magyarországi elterjedésének vizsgálata. 47. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 2001. február 23– 24.), p. 123. DANCZA I. – BOTTA-DUKÁT Z. – ALMÁDI L. – SZABÓ I. (2001): A Solidago gigantea Ait. fejlıdéstani-morfológiai vizsgálata. II. virágzatrendszer. In: XI. Növényanatómiai szimpózium (Keszthely, 2001. augusztus 23–25.), pp. 24–25. DANCZA I. – BOTTA-DUKÁT Z. – SZABÓ I. (1998): A Reynoutria japonica Houtt. föld feletti szerveinek növekedési vizsgálata. In: 44. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 1998. február 24–25.), p. 147. DANCZA I. – CSIKY J. – PÁL R. (2001): Vasúti sínek menti gyomközösségek társulástani vizsgálata és néhány érdekesebb faj elterjedése vasúti területeken. Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztálya 1368. Növénytani szakülés, 2001. március 19. Bot. Közlem. 88 (1–2): 198. DANCZA I. – HOFFMANNÉ PATHY ZS. (2004): A mandulapalka (Cyperus esculentus L.) elterjedése Magyarországon. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében VI. (Keszthely, február 26–29.), p. 137. DANCZA I. - SZABÓ I. - BOTTA-DUKÁT Z. (1997): A Solidago gigantea, A Reynoutria japonica és a Sambucus ebulus összehasonlítása a földfeletti szervek növekedése és elemkoncentrációinak változása alapján. IV. Magyar Ökológus Kongresszus Pécs (1997. június 26-27.). DANCZA I. – SZABÓ I. – BOTTA-DUKÁT Z. (1997): Sambucus ebulus L., Reynoutria japonica Houtt., Solidago gigantea Ait. összehasonlító növekedés-analízise. In: 43. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 1997. február 24–25.), p. 143. DANCZA I. – SZABÓ I. (1999): Elem- és raktározott tápanyag tartalom változása évelı invázív gyomnövények (Solidago gigantea Ait., Sambucus ebulus L., Reynoutria japonica Houtt.) hajtásaiban. In: 45. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 1999. február 23–24.), p. 144. DANCZA I. – TÓTH Á. – BENÉCSNÉ BÁRDI G. – DELLEI A. – DOMA CS. – GARA S. – GODÁNÉ BICZÓ M. – GRACZA L. – GYULAI B. – HARTMANN F. – HÓDI L. – HOFFMANN É. – HORNYÁK A. – KADARAVEK B. – KİRÖSMEZEI CS. – MADARÁSZ J. – MOLNÁR F. – NAGY M. – NOVÁK R. – PÉTER J. – SZABÓ L. – SZENTEY L. – UGHY P. – VARGA L. (2006): A szılı- és gyümölcsültetvények legfontosabb gyomnövényei az országos gyomfelvételezés eredményei alapján. In: 53. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 2006. február 23–24.), p. 81. DANCZA I. – TÓTH Á. – SZENTEY L. – BENÉCSNÉ BÁRDI G. – DOMA CS. – HÓDI L. – HORNYÁK A. – KİRÖSMEZEI CS. – MADARÁSZ J. – MOLNÁR F. – NOVÁK R. – SZABÓ R. – UGHY P. – VARGA L. (2005): A szılı- és gyümölcsültetvények elsı országos gyomfelvételezésének elızetes eredményei. In: 52. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, február 23–24.), p. 60. DANCZA I. (1994): Új adventív gyomnövényfaj a mandulapalka (Cyperus esculentus L.) elıfordulása Magyarországon. Magyar Biológiai Társaság Növénytani szakülés, 1994. október 18. Bot. Közlem. 88 (1–2): 111.
15
DANCZA I. (1994): Új adventív gyomnövényfaj a mandulapalka (Cyperus esculentus L.) elıfordulása Magyarországon. In: 40. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 1994. február 22–23.), p. 148. DANCZA I. (1996): Adatok a Cyperus esculentus var. leptostachyus Boeck. (mandulapalka) keszthelyi elıfordulásához. In: 42. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 1996. február 27–28.), p. 149. DANCZA I. (2001): A Cyperus esculentus L. var. leptostachyus Boeck. újabb elıfordulása Magyarországon. Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztálya 1367. Növénytani szakülés, 2001. március 5. Bot. Közlem. 88 (1-2): 196-197. DANCZA I. (2002): A mandulapalka (Cyperus esculentus L.) Magyarországon. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében V. (Pécs, 2002. március 8–10.), p. 15. DANCZA I. (2006): Az Európai és Földközi-tenger Melléki Növényvédelmi szervezet (EPPO) inváziós növényfajokra vonatkozó tevékenysége. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében VII. (Debrecen, 2006. február 24–26.), p. 29. DANCZA I. – DOMA CS. –HOFFMANNÉ PATHY ZS. (2003): Veszélyes gyomnövény Magyarországon – a mandulapalka (Cyperus esculentus L.) In: 49. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 2003. február 25–26.), p. 131. DOMA CS. – DANCZA I. (2006): Adatok a mandulapalka (Cyperus esculentus L.) biológiájához. In: 52. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 2006. február 23–24.), p. 79. HOFFMANNÉ PATHY ZS. – DOMA CS. – DANCZA I. (2003): Vizsgálatok a mandulapalka (Cyperus esculentus L.) elleni védekezéshez. In: 49. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 2003. február 25–26.), p. 136. HOFFMANNÉ PATHY ZS. – DOMA CS. – DANCZA I. (2004): A mandulapalka (Cyperus esculentus L.) elleni védekezési lehetıségek kukoricában. In: 50. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 2004. február 24–25.), p. 122. NOVÁK R. – DANCZA I. – KARAMÁN J. (2004): Adatok az Asclepias syriaca L. Zala megyei elterjedéshez. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpátmedencében VI. (Keszthely, 2004. február 26–29.), p. 140. SZABÓ I. – BOTTA-DUKÁT Z. – DANCZA I. (1994): A Solidago gigantea Ait. fejlıdésbiológiai és társulási sajátosságai. In: III. Magyar Ökológus Kongresszus (Szeged, 1994. július 3–6.), p. 162. SZABÓ I. – BOTTA-DUKÁT Z. – DANCZA I. (1994): Adatok a Solidago gigantea Ait. biológiájához tekintettel a gyomirtási vonatkozásokra. In: 40. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 1994. február 22–23.), p. 165. SZABÓ I. – BOTTA-DUKÁT Z. – DANCZA I. (1995): A Solidago gigantea Ait. növekedés vizsgálata különös tekintettel a környezetkímélı gyomirtás lehetıségére. In: 41. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 1995. február 21–22.), p. 138. SZABÓ I. – BOTTA-DUKÁT Z. – DANCZA I. (1995): A Solidago gigantea Ait. fejlıdéstani - morfológiai vizsgálata I. tarackok. In: VIII. Magyar Növényanatómiai Szimpózium (Pécs, 1995. szeptember 4–5.), pp. 118–119.
16
V. Ismeretterjesztı publikációk CSIKY J. – DANCZA I. – FARKAS S. – HORVÁTH F. – KIRÁLY G. – MOLNÁR V. A. – SZMORAD F. – VIDÉKI R. – VOJTKÓ A. (2000): Beszámoló Magyarország Flóratérképezési Programjának elıkészületeirıl. Gólyahír 3 (11): 3–8. DANCZA I. (1987): Védett növényeink pusztulása. Búvár 9: 42. DANCZA I. (1988): Kubikgödrök, haltemetık. Búvár 3: 39. DANCZA I. (1992): A pusztuló konkoly. Élet és Tudomány 9. 38: 1203. DANCZA I. (1993): A vetési tükörvirág. Élet és Tudomány 45: 1439. DANCZA I. szerk. (2004): Hatósági herbicid vizsgálati módszertan. Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, Budapest, pp. 202. DANCZA I. (2006): A gyom nem gaz. (könyvismertetés: PINKE GY. és PÁL R. (2005): Gyomnövényeink eredete termıhelye és védelme. Alexandra Kiadó). Új Könyv Piac 5: 40. DANCZA I. (2006): Gyomnövényeinkrıl amit csak tudhatunk (könyvismertetés: PINKE GY. és PÁL R. (2005): Gyomnövényeink eredete termıhelye és védelme. Alexandra Kiadó). Budapest. Élet és Tudomány 26: 822–823. DANCZA I. (2006): Az Európai és Földközi-tenger Melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) inváziós növényfajokra vonatkozó tevékenysége. In: Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban 27. (2006. november 28., Budapest), pp. 18–21. DANCZA I. – BÉRES I. (1998): Aranyvesszı fajok (Solidago spp.) Agrofórum 5: 3538. DANCZA I. – BÉRES I. – BÍRÓ K. (1995): A mandulapalka (Cyperus esculentus L.). Agrofórum 2: 35–36. HOFFMANNÉ PATHY ZS. – DANCZA I. (2004): A XXI: század új, veszélyes gyomnövénye a mandulapalka (Cyperus esculentus L. var leptostachyus Boeck.) Kukorica aktuális, 2004. tavasz, Syngenta Kft. kiadványa: 52–55. SZENTEY L. – DANCZA I. (2004): Felhívás a parlagfő elleni védekezésre. In: Kertészet és szılészet. Kerti növények védelme, Kertészet és szılészet melléklete 5: 6. SZENTEY L. – DANCZA I. (2004): Felhívás a parlagfő elleni védekezésre. Magyar Mezıgazdaság. Növények védelme melléklet 5: 3.
17
