AZ INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET
MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT
ALAPSZABÁLYA
Módosítások félkövér dőlt betűkkel szedve.
A Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a módosításáról szóló 2011. LXXVI. törvény rendelkezései alapján
2011. …………………..
2
INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET DUNAÚJVÁROS ALAPSZABÁLY TARTALOMJEGYZÉK
I.
BEVEZETŐ RÉSZ …………………………………………………………… 3.oldal
II.
A SZÖVETKEZETI ÖNKORMÁNYZAT SZABÁLYAI, SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSÜK …………………………………………………………… 4.oldal
III.
TULAJDONI ÉS HASZNÁLATI VISZONYOK…………………………… 13.oldal
IV.
SZÖVETKEZET GAZDÁLKODÁSA……………………………………..... 14.oldal
V.
TAGSÁGI VISZONY………………………………………………………… 15.oldal
VI.
SZÖVETKEZET MUNKASZERVEZETE, ALKALMAZOTTAK MUNKAÜGYI HELYZETE………………………… 20.oldal
VII.
FELELŐSSÉGI VISZONYOK…………………...………………………….. 20.oldal
VIII.
SZÖVETKEZETI ÉRDEKKÉPVISELET …………………………………… 21.oldal
IX.
HIRDETMÉNYEK KÖZZÉTÉTELE………………………………………... 21.oldal
X.
ÁTALAKULÁS ÉS MEGSZŰNÉS ..………………………………………… 21.oldal
XI.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK…………………………………………………... 22.oldal
MELLÉKLET (szövetkezethez tartozó épületek)……………………………………
24.oldal
3 MÓDOSÍTOTT ÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY Az Intercisa Lakásszövetkezet Küldöttgyűlése tekintettel a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a módosításáról szóló 2011. évi LXXVI. törvény rendelkezéseire – a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az alábbiak szerint fogadja el (a módosított szövegrész vastag betűvel szedve):
I. BEVEZETŐ RÉSZ 1.
A szövetkezet elnevezése: INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET (továbbiakban: szövetkezet).
2.
A szövetkezet székhelye: 2400 Dunaújváros, Erdősor 43.
3.
A szövetkezet célja, hogy a szövetkezetben rejlő előnyök felhasználásával, a tagok közreműködésével és anyagi hozzájárulásával, lakóházakat fenntartson, a szövetkezet célját szolgáló létesítményeket üzemeltessen, s mindezek rendeltetésszerű használatáról gondoskodjon. A szövetkezet alapvető célkitűzése elsősorban a kezelésébe tartozó lakóházak fenntartása, karbantartása, emellett tagjainak és a nem tag tulajdonosoknak – a törvény keretei között – a lakásokkal összefüggő lakossági szolgáltatás szervezése és nyújtása. A szövetkezet területileg az Alapszabály Mellékletében feltüntetett területen helyezkedik el.
4.
5.
A szövetkezet tevékenységi körei TEÁOR ’08 szerint: a. Főtevékenység: üzemeltetése Egyéb tevékenység:
68.20’08
Saját
tulajdonú,
bérelt
ingatlan
bérbeadása,
41.10’08 Épületépítési projekt szervezése 58.14’08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása, 66.19’08 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 68.31’03 Ingatlanügynöki tevékenység 68.32’08 Ingatlankezelés 69.20’08 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység. 73.12’08 Médiareklám, 81.10’08 Építményüzemeltetés
b. A szövetkezet az 5/a. pontban meghatározott tevékenységi körében megszervezi az épületek állagvédelmét, a szövetkezeti gazdálkodást, a számviteli, pénzkezelési és ügyviteli teendőket, kialakítja működésének belső rendjét. Az ingatlanközvetítési tevékenységi kör gyakorlására elkülönített pénzalapot hozhat létre a szövetkezeti általános költség terhére.
4 A lakásszövetkezet területén árverezésre kijelölt ingatlanok – a bírósági végrehajtásról szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint – bírósági árverés útján történő megszerzésére, megvásárlására, hasznosítására, értékesítésére a lakásszövetkezet elkülönített pénzalapot hoz létre a szövetkezeti felújítási alap terhére. Az ingatlan kezelésen belül – vállalkozási tevékenységként - társasházak kezelését, közös képviseletük ellátását is végzi a lakásszövetkezet.
II. A SZÖVETKEZETI ÖNKORMÁNYZAT SZABÁLYZATAI, SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSÜK 6. A lakásszövetkezet szervezete, szerveinek működése: A szövetkezet szervei: 1./ a Közgyűlés 2./ a Küldöttgyűlés 3./ az Igazgatóság 4./ a Felügyelőbizottság 5./ a Taggyűlés 6.1. Közgyűlés: A szövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot. A lakásszövetkezet a közgyűléseit küldöttgyűlések formájában tartja, kivéve, ha a döntési hatáskör a közgyűlés összehívását indokolja. 6.1.1. Döntési hatáskörök: Kizárólagosan a közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának (átalakulásának) és megszűnésének elhatározása b) a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása. 6.1.2. A közgyűlés eljárási szabályai Közgyűlést szükség szerint kell összehívni. A közgyűlést az igazgatóság hívja össze. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a Felügyelőbizottság írásban, a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével indítványozza. Ha az igazgatóság az indítvány kézhezvételétől számított negyvenöt napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a negyvenötödik napot követő harminc napon belüli időpontra a felügyelőbizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tagok vagy az általuk megbízott személy jogosult összehívni. Sürgős esetet – különösen: a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását – kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt tizenöt nappal meg kell küldeni. Ezzel egyidejűleg a meghívó egy példányát minden lépcsőházban, jól látható helyen ki kell függeszteni. A meghívóban a közgyűlés sürgős összehívása esetén, annak indokát is fel kell tüntetni. A közgyűlés hirdetmény útján is összehívható.
5 6.1.3. A közgyűlési meghívó A közgyűlési meghívónak (vagy a hirdetménynek) tartalmaznia kell: a) a lakásszövetkezet nevét és székhelyét; b) a közgyűlés napirendjét, időpontját és helyét; c) a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást. A meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket és a közgyűlés határozataira tett javaslatot. 6.1.4. A közgyűlés határozatképessége, a szavazás módja A közgyűlés levezető elnökének és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetőjének ugyanaz a személy is megválasztható. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele megjelent. A határozatképesség megállapításához jelenléti ívet kell vezetni, ez a közgyűlési jegyzőkönyv mellékletét képezi. Ha a közgyűlés határozatképtelen, az ezt követő 15 napon belüli időpontban azonos napirenddel újabb közgyűlést (továbbiakban: megismételt közgyűlés) kell tartani. A megismételt közgyűlés a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendben szereplő kérdésekben hozhat határozatot. Nem lehet megismételt közgyűlést tartani: A lakásszövetkezet egyesülése, szétválása és megszűnése, valamint a lakásszövetkezetből történő kiválással kapcsolatos vagyon megosztása kapcsán meghozandó döntések esetében. A közgyűlés a határozatokat jelenlevő tagok több mint felének szavazatával, nyílt szavazással hozza. Kivételt képez: a) b) c) d)
az Alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen résztvevő tagok szavazatának kétharmados többsége szükséges, tisztségviselőket titkos, többségi szavazással kell megválasztani és felmenteni. A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, elhatározása esetén az összes tag szavazatának kétharmados többsége szükséges. A Szövetkezet megszűnésének elhatározása esetén az összes tag egyhangú szavazata szükséges.
A közgyűlésen lakásonként (használati egységenként) csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha a lakás (használati egység) több tag tulajdonában vagy használatában áll és közülük több is megjelenik az ülésen, úgy egységenként csak egy – a közös tulajdonú egység többségi álláspontját tükröző – szavazat vehető figyelembe. Egyértelmű többség hiányában a lakásból (használati egységből) szavazatot figyelembe venni nem lehet.
6 A lakásszövetkezet tagját a közgyűlésen írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni. A meghatalmazásra egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadóak. 6.1.5. A közgyűlés jegyzőkönyve: A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a) A közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét; b) a megjelent tagok számát és nevét, illetőleg a tag által meghatalmazott személy nevét tartalmazó jelenléti ívet; c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását; d) a tárgyalt ügyek (indítványok) összefoglalását; e) a közgyűlés által meghozott határozatokat és szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két lakásszövetkezeti tag hitelesíti. A jegyzőkönyvbe bármely tag betekinthet és arról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet. Az igazgatóságnak a közgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag tulajdonos részére írásban, a közgyűlés megtartásától számított – írásbeli szavazás esetén a szavazásra megjelölt határidőt követő – 30 napon belül kézbesítés útján közölnie kell. Ez a rendelkezés irányadó a nem tag tulajdonosnak a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó határozatok közlésére is. A közgyűlés összehívásának és megtartásának részletes szabályait az Szervezeti Szabályzat (a továbbiakban röviden: SZSZ) tartalmazza. 6.1.6. Szavazás a közgyűlés összehívása nélkül: A jogszabály adta lehetőség alapján a tagok közgyűlés/küldöttgyűlés összehívása nélkül, írásban is szavazhatnak, ha a döntés ily módon megoldható. Nem lehet írásban szavazni az alábbi pontokban leírt ügyekben: a) az Alapszabály megállapítása, módosítása; b) az Igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése; c) a Felügyelő Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése; d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása; e) a beszámoló és a tárgyévi költségvetés (költségelőirányzat) elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről; f) a lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának és a lakásszövetkezet megszűnésének elhatározása; g) a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása; Az írásbeli szavazás részletes eljárási szabályait az SZSZ tartalmazza.
7 6.2. Küldöttgyűlés: A szövetkezetnél küldöttgyűlés működik. A küldötteket területi egységenként (lépcsőház) az SZSZ-ben meghatározott módon a taggyűlés által kell 4 (négy) évi időtartamra megválasztani. A küldöttgyűlés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével minden ügyben dönthet. 6.2.1. A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik különösen: a) az alapszabály megállapítása, módosítása; b) az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése; c) a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, felmentése; d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása; e) a beszámoló és a tárgyévi költségvetés (költségirányzat) elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről; f) belépés más szövetkezetbe, gazdasági társaságba, illetve kilépés onnan, továbbá gazdasági társaság alapítása, ha a bevitt vagyoni érték nem haladja meg a 3.000.000,-Ft-ot; g) belépés lakásszövetkezeti érdekképviseleti szervbe, kilépés onnan; h) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása, illetőleg büntető feljelentés megtételéről való döntés; i) mindaz, amit a törvény a közgyűlés, az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal és mindaz, ami nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. 6.2.2. A Küldöttgyűlés eljárási szabályai, határozatképesség, a szavazás módja: A Küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A Küldöttgyűlésen – tanácskozási joggal - a szövetkezet bármely tagja részt vehet. A Küldöttgyűlés összehívására, az eljárására, a határozatképességére vonatkozó rendelkezéseket az SZSZ szabályozza. 6.3.Igazgatóság: A lakásszövetkezet küldöttgyűlése – 4 (négy) éves időtartamra – 5 (öt) tagú igazgatóságot választ. Az igazgatóság a szövetkezet vezető testülete. Az igazgatóság elnökét a küldöttgyűlés külön szavazással választja meg az igazgatóság tagjai közül, titkos szavazással. A szövetkezet törvényes képviselője az elnök, aki egyúttal az igazgatóság elnöke. Az igazgatóság tagjának csak a lakásszövetkezet tagja, illetve a lakásszövetkezettel főállású munkaviszonyban álló személy választható. A szövetkezet az igazgatóság tagjaival – kivéve az elnököt – munkaviszonyt nem létesít, a szövetkezetnél az ügyvezetői igazgatói munkakört betölteni – az elnök főállása esetén – nem lehet. 6.3.1. Az igazgatóság hatásköre és feladatai közé tartoznak különösen: a.) Az igazgatóság – az Alapszabály, az SZSZ által meghatározott keretek között, valamint a közgyűlés és a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően – szervezi és irányítja a lakásszövetkezet tevékenységét, működését és gazdálkodását.
8 b.) Dönt és intézkedik a szövetkezet működésének és gazdálkodásának minden ügyében, amelyet törvény, a jogszabály vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés, a küldöttgyűlés vagy a szövetkezet más szervének a hatáskörébe. c.) Kialakítja és irányítja a lakásszövetkezet munkaszervezetét, az igazgatóság elnöke vezetésével gyakorolja a szövetkezet alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat, és amennyiben az elnök nem főállású, alkalmazza a lakásszövetkezet ügyvezető igazgatóját. d.) Az épületek és egyéb létesítmények birtokbavételénél gondoskodik a szövetkezet és a tagok érdekinek védelméről, a szavatossági és ezzel összefüggő kártérítési igények érvényesítéséről. e.) A küldöttek közreműködésével rendszeresen ellenőrizteti az épületek állapotát, gondoskodik az épületek jó karbantartásáról és üzemeltetéséről. f.) A területi egység (lépcsőház) tagságának felhatalmazása alapján a küldöttel együttműködve gondoskodik a felújítási munkák előkészítéséről és megvalósításáról. Költségvetésben előre nem tervezett, de az állagmegóvás érdekében szükséges, az érintett tagság felhatalmazása nélkül, a küldött tájékoztatása mellett egyeztetve elrendelheti a felújítási munkát, és a 6.3.1.h.) pontban megfogalmazottak szerint a közös költség emelését is. g.) Összehívja a közgyűlést, illetve a küldöttgyűlést és gondoskodik a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés előkészítéséről, jogszerű lebonyolításáról. h.) Jogosult a lakóépületek megtakarításának figyelembe vételével az üzemeltetésibefizetési kötelezettség mértékét a költségeket érintő áremelés szövetkezeti házra (házakra, lépcsőházra) eső mértékének arányában emelni. i.) Irányítja és ellenőrzi a szövetkezet gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, gondoskodik a szövetkezeti vagyon kezeléséről, fenntartásáról, hasznosításáról és megóvásáról. j.) Gondoskodik a lakásszövetkezet Felügyelő Bizottsága, külső szakértő és más ellenőrzésre hivatott szerv által megállapított hiányosságok megszűntetéséről. k.) Kidolgozza és beterjeszti a felújítási kölcsön (hitel) összegszerűségét megalapozó, műszakilag is alátámasztott adatokat, a kölcsön fedezetének és visszafizetésének rendjét. l.) A lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek használatba adása, hasznosítási módjának megváltoztatása, elidegenítése (6.3.1.alapján), ezzel kapcsolatban beszámoltatási kötelezettsége áll fenn a küldöttgyűlés felé. m.) Eljár a fizetési kötelezettségét nem teljesítőkkel szemben az SZSZ-ben részletezett szabályok szerint. n.) A nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosítása módjának megváltoztatásának jogszabályban meghatározott telepengedély-köteles tevékenységhez vagy kizárólag üzletben forgalmazható termék forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedélyhez kötött tevékenységhez hozzájáruló határozatot ad ki vagy azt elutasíthatja.o.) Dönt a társasházak lakásszövetkezetbe történő belépéséről. Az igazgatóság tevékenységéért a közgyűlésnek/küldöttgyűlésnek felelős. Az igazgatóság a tagnak a lakásszövetkezetre, illetőleg a jogaira és kötelezettségeire vonatkozó írásbeli megkeresésére, illetőleg az abban felvetett kérdésekre – a kézhezvételtől számított 30 napon belül – írásban köteles választ adni. Az igazgatóság munkaterv szerint, rendszeresen tartja üléseit, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a küldöttgyűlésnek a lakásszövetkezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, az igazgatóság tevékenységéről és a küldöttgyűlés elé terjeszti a szövetkezet zárszámadását, valamint a következő évi költségvetést.
9 Az igazgatóság testületként látja el a tevékenységét, egyes feladatok ellátására tagjait megbízhatja. Az igazgatóság szükség szerint, általában havonként tartja üléseit, összehívása az elnök feladata. Az igazgatósági ülést soron kívül is össze kell hívni, ha azt bármely igazgatósági tag, a Felügyelő Bizottság elnöke vagy a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv az indok megjelölésével indítványozza. Az igazgatósági ülés határozatképes, ha azon a tagok többsége jelen van. A határozatokat egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az igazgatóság a lakást érintő tulajdonosváltozás esetén – kérésre – köteles írásbeli nyilatkozatot adni a költségtartozásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló felelősségre a Ptk. szabályai az irányadóak. Az eladónak a lakás per-, teher- és igénymentességéről tett szavatossági nyilatkozata a költségtartozás alól történő mentesség szavatolására kiterjed akkor is, ha a szerződés megkötése során a tartozás fennállásának kérdésében nem kéri az Igazgatóság előző bekezdésben említett nyilatkozatának kiadását. Az igazgatóság jogosult az Alapszabályon kívül az alábbi lakásszövetkezeti szabályzatok megalkotására: - SZSZ - Számviteli politika és számlarend - Házipénztár kezelési rend - Leltározási szabályzat - Selejtezési szabályzat - Iratkezelési szabályzat - Tűzvédelmi szabályzat - Munkavédelmi szabályzat - Versenyeztetési szabályzat - Munkavállalókra vonatkozó jogok és kötelezettségek szabályzata - Árvereztetési szabályzat - Bérlemények bérbeadási szabályzata - Kintlévőségek behajtására vonatkozó ügyviteli szabályzat - Ingatlan-beruházási hitelalap igénylési szabályzat - Adatkezelési szabályzat, valamint az Elektronikus megfigyelő rendszer (kamerarendszer) létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályok - Házirend 6.4. A Felügyelő Bizottság A küldöttgyűlés titkos szavazással 3 (három) tagú felügyelő bizottságot választ 4 (négy) éves időtartamra. A Felügyelő Bizottság elnökét a küldöttgyűlés a már megválasztott felügyelő bizottsági tagok közül külön szavazással választja meg. A Felügyelő Bizottság tagjai csak a szövetkezet tagjai lehetnek. A lakásszövetkezet a felügyelőbizottság elnökével és tagjaival munkaviszonyt nem létesíthet. A Felügyelő Bizottságnak nem lehet tagja a lakásszövetkezet tisztségviselője és annak közeli hozzátartozója, illetve élettársa. A Felügyelő Bizottság ellátja a tagok tulajdonosi érdekeinek képviseletét, és ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez.
10 Ennek során: a) A szövetkezet szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, és a lakásszövetkezet irataiba betekinthet. b) Az igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak, a közgyűlés, illetőleg a küldöttgyűlés határozataiban foglaltaknak vagy más belső szabályzatoknak megfelelően járjon el. c) Indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés, vagy a küldöttgyűlés összehívását. d) Az igazgatóság ülésére a Felügyelő Bizottság elnökét vagy megbízott tagját tanácskozási joggal meg kell hívni. e) Összehívja a közgyűlést, illetőleg a küldöttgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének. f) Az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a küldöttgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról. E nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható. g) Véleményt nyilvánít a küldöttgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről is. h) Javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására. i) Tevékenységéről a küldöttgyűlésnek legalább évente egyszer beszámol. j) A lakásszövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a lakásszövetkezeti tagoktól, illetőleg a nem tag tulajdonosoktól felvilágosítást kérhet; a tisztségviselők és az alkalmazottak az iratok bemutatására és a felvilágosítás megadására vonatkozó kérés teljesítését nem tagadhatják meg. A Felügyelő Bizottság feladatainak ellátásához külső szakértőt is felkérhet (a szövetkezet költségére). A lakásszövetkezet igazgatósága, illetőleg a küldöttgyűlés köteles érdemben megtárgyalni a Felügyelő Bizottság javaslatait, indítványait, és azok tárgyában 30 napon belül –, illetve lehetőség szerint a legközelebbi igazgatósági, vagy küldöttgyűlési ülésen – határozni, illetőleg állást foglalni. A Felügyelő Bizottság elnöke – vagy a bizottságnak általa megbízott tagja – a lakásszövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vesz. A Felügyelő Bizottság belső működésének (üléseinek, határozatképességének, stb.) rendjét az SZSZ szabályozza. 6.5. Taggyűlés A taggyűlés a lakásszövetkezet legkisebb önkormányzati szerve, egy lépcsőház (költséghely) lakóközössége alkotja. A Taggyűlésre vonatkozó (meghívó, jegyzőkönyv, határozatképesség stb.) szabályok megegyeznek a közgyűlés szabályaival. Kivételt képez ez alól a Taggyűlés összehívása. A Taggyűlést összehívja az igazgatóság (elnök) és a küldött az igazgatóság tájékoztatása mellett. Részletes szabályozást (küldött megválasztása, visszahívása, stb.) az SZSZ szabályozza. 6.6. A szövetkezet tisztségviselői: - az igazgatóság elnöke, - az igazgatóság tagjai, - a Felügyelő Bizottság elnöke, - a Felügyelő Bizottság tagjai,
11 Tisztségviselővé csak a lakásszövetkezet tagja választható. Kivételt képez ez alól az igazgatóság tagja, mert annak a lakásszövetkezettel főállású munkaviszonyban álló személy is megválasztható.A tisztségviselőnek megválasztott személynek legalább középfokú végzettséggel kell rendelkeznie. 6.6.1. Nem lehet tisztségviselő a szövetkezetben: a) aki nem tagja a lakásszövetkezetnek, kivéve, ha az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges; b) aki büntetett előéletű; c) aki valamely tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató lakásszövetkezetnél; d) aki lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget; e) aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg; f.) aki a lakásszövetkezettel szemben minimum 3 hónap hátralékban van. Azt a tényt, hogy a b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn, - a tisztségviselői megbízatás elfogadását megelőzően az e jogviszonyt tisztségviselőként létesíteni szándékozó személy, - a tisztségviselő – megbízatásának időtartama alatt – a közgyűlés írásbeli felhívására a felhívástól számított tizenöt napon belül, ha e határidőn belül a tisztségviselőn kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul a közgyűlés (küldöttgyűlés)által erre kijelölt Jelölő Bizottság részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A közgyűlés a tisztségviselői megbízatás időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a tisztségviselőt annak – a lakásszövetkezeti szerv részére történő – igazolására, hogy a tisztségviselővel szemben nem áll fenn kizáró ok. Ha a tisztségviselő igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok, a lakásszövetkezet az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a tisztségviselő részére megtéríti. A lakásszövetkezeti szerv a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli a tisztségviselőként jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, illetve a tisztségviselő azon személyes adatait, amelyeket a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. A személyes adatokat a lakásszövetkezeti szerv a tisztségviselő választásának időpontjáig vagy – a megbízatás elfogadása esetén – a tisztségviselői megbízatás megszűnéséig kezeli. A tisztségviselő a megbízatás elfogadását megelőzően, illetve a közgyűlés felhívására a megbízásának időtartama alatt a lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást a lakásszövetkezeti szerv részére köteles bemutatni. A Ptk. szerinti közeli hozzátartozók és élettársak nem lehetnek egyidőben ugyannak a lakásszövetkezetnek tisztségviselői. Az összeférhetetlenség fennáll a pénz- és
12 anyagkezeléssel megbízott személyek, a közvetlen felettesük, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai között is. A lakásszövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, továbbá a küldött nem választható meg a Felügyelő Bizottság tagjává. 6.6.2. A tisztségviselő megbízása megszűnik: a) A megbízás időtartamának lejártával. b) A tisztségviselő megválasztó szervhez intézett lemondásával, amely elnöki tisztség esetén az igazgatósági, a felügyelő bizottsági tagságot is megszünteti. c) A küldöttgyűlés általi titkos szavazáson történő felmentéssel. d) A tisztségviselő halálával. e) Azon tisztségeknél, amelyeknél a megválasztás feltétele a szövetkezeti tagság, illetve a munkaviszony fennállása, a tagság, illetve a munkaviszony megszűnésével. f) Amennyiben a kizáró okot vagy az összeférhetetlenséget az annak felmerülésétől számított tizenöt napon belül nem szűnteti meg, és ezt hitelt érdemlő okirattal vagy teljes bizonyító értékű magán okiratban nem igazolja. A közgyűlés (küldöttgyűlés) azonnali hatállyal felmenti a tisztségviselőt, ha: a) a tisztségviselő a kizáró ok megszüntetési kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt napon belül nem tesz eleget és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, b) ha a kizáró ok fennállását a közgyűlés (küldöttgyűlés) az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja. Ha a tisztségviselő megbízatása annak lejárta előtt megszűnik, akkor időközi választással kell pótolni a soron következő küldöttgyűlésen. Az időközi választás szabályai megegyeznek a rendes tisztségviselői választás szabályaival. Az időközi választáson megválasztott tisztségviselő megbízatása a rendes választások megbízatási időpontjával jár le. A megszűnt megbízatású tisztségviselő – az igazgatóság írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében – köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a megbízatás megszűnésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivő tisztségviselőként közreműködni a lakásszövetkezet tevékenységének ellátásában. A megszűnt és az új megbízatású tisztségviselők kötelesek feladatkörükkel kapcsolatos átadás-átvétel tényét, a szükséges dokumentumokat, illetve a befejezetlen, folyamatban lévő ügyeket jegyzőkönyvben rögzíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megszűnt vezető megbízatású tisztségviselőnek az átadott dokumentumokra vonatkozó teljességi nyilatkozatát. Az átadás-átvételi eljárást az új megbízatású tisztségviselő megválasztását követő harminc napon belül le kell folytatnia. Tisztségviselővé egy személy több lakásszövetkezetnél is megválasztható, a jelölt azonban a több tisztségre történő jelöléséről az érdekelt lakásszövetkezeteket előzetesen – írásban- tájékoztatni köteles.
13 A tisztségviselőkre vonatkozó részletes szabályokat az SZSZ, és a Munkavállalók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályzat tartalmazza.
7.
Képviselet, aláírási jogosultság: A szövetkezetet az igazgatóság elnöke képviseli, aki egyben a lakásszövetkezet elnöke is. Az elnök a szövetkezet működését és gazdálkodását – a törvény, a jogszabályok, az Alapszabály, továbbá a mindenkori belső szabályzatok keretei között – a közgyűlés, a küldöttgyűlés és az igazgatóság határozatainak megfelelően személyes felelősséggel irányítja. Tevékenységéről az igazgatóságnak köteles rendszeresen beszámolni. Az elnök cégjegyzési joga önálló. A szövetkezetet – az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén – az elnök írásbeli felhatalmazása alapján két igazgatósági tag, vagy egy igazgatósági tag, és a hivatali vezetés vezetőállású dolgozója együttesen és egyidejűleg képviselheti.
III. TULAJDONI ÉS HASZNÁLATI VISZONYOK 8. A szövetkezetnél a tulajdoni viszonyok az alábbiak szerint kerülnek megállapításra: a. A lakások a tagok és nem tag tulajdonosok tulajdonában állnak. b. Ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló helyiségei és területei, a központi berendezések, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények (iroda, műhely, raktár, stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában vannak. A lakásszövetkezet célját nem szolgáló építmény – különösen a gépkocsi-tároló – a tag vagy a nem tag tulajdonos tulajdonában is állhat. A szövetkezet tulajdonában lévő ingatlan vagyont gazdasági társaságba apportként bevinni nem lehet. c. Lakások – a küldöttgyűlés hozzájárulásával – a szövetkezet tulajdonában is állhatnak. Ilyen esetben a tagot a lakás állandó használati joga illeti meg. A lakás állandó használati jogának visszterhes átruházása esetén elővásárlási jog illeti meg a szövetkezetet. E jogot az Elnök gyakorolja. E jogok gyakorlatának feltételeit, további szabályait az SZSZ határozza meg. A tag halála, illetőleg a nem természetes személy tag megszűnése esetén a használati jog tekintetében jogutódlásnak van helye. A lakáson belüli építési- szerelési munka és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait, valamint az épületek közös használatára szolgáló területei és helyiségei használatára vonatkozó részletes szabályokat a Házirend szabályozza. A lakóépülethez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában álló földrészlet és épületrészek használatára tagok mindegyike jogosult, e jogát azonban egyik tag sem gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekeinek sérelmére. A lakóépületnek a lakásszövetkezet, a tag, vagy a nem tag tulajdonos tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyisége megváltoztatott használatához a közgyűlés hozzájáruló határozata nem szükséges.
14 A lakásszövetkezet, vagy a tag, továbbá a nem tag tulajdonos tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, vagy szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni, a lakóépület rendeltetésének megfelelően az igazgatóság megtilthatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát és hasznosítását vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának szabályait. Jelen szabályok a használat jogcímétől függetlenül a mindenkori használó részére is kötelezőek. Ha a fentiek szerinti helyiség megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott telepengedély-köteles tevékenységhez vagy kizárólag üzletben forgalmazható termék (üzletköteles termék) forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, a hatóság az engedélyről 60 napos határidőben meghozott – igazgatósági határozat figyelembevételével dönt, feltéve, hogy a határozatban foglaltak az engedélyezés során alkalmazandó jogszabályokat nem sértik. A hatóság felhívására az igazgatóság megtilthatja a helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának feltételeit akkor is, ha a lakhatás nyugalma – így a zaj- és rezgésvédelem, valamint a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése – érdekében szükséges. A határozatnak tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát tartalmazó magatartások részletezését és ennek alapján a döntés indokolását. A lakásszövetkezet tulajdonában álló, közös használatra szolgáló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítésének és üzemeltetésének szabályait külön belső szabályzat rendezi. IV. SZÖVETKEZET GAZDÁLKODÁSA 9. A szövetkezet gazdálkodása: A szövetkezet éves költségelőirányzat alapján dolgozik, amelyet a Küldöttgyűlés állapít meg. Az éves költségelőirányzat jóváhagyásáig az Igazgatóság az előző évi költségvetés alapján végzi tevékenységét. 9.1. A lakásszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrásai a következők: a, A tagok építéssel, a tag és nem tag tulajdonosok fenntartással kapcsolatos befizetései. A fenntartás az üzemeltetést, a karbantartást és a felújítást jelenti. b, Az esetleges vállalkozási tevékenység bevételei, melyek különféle szolgáltatások ellenértékei, c, Késedelmi kamatbevétel. d, Kártérítésből, költségtérítésből, kötbérből eredő bevétel. e, Pénzügyi műveletek bevételei. f, Támogatásból származó bevétel. g, Egyéb, az előzőekben nem említett bevétel. A szövetkezeti tag- és nem tag tulajdonosok befizetéseit lépcsőházanként, illetve lakásonként kell megállapítani.
15 Amennyiben a taggyűlés érvényesen nem dönt, a költség hozzájárulás vetítési alapja a lakásegység. A nem tag tulajdonosok a mindenkori szövetkezeti általános költséggel megemelt díjat kötelesek megfizetni. A lakásszövetkezet alap-, és vállalkozási tevékenységének bevételeiről és költségeiről évenként egyszer a küldöttgyűlésnek beszámol. A beszámolás, illetve a tag és nem tag tulajdonosoknak kiállított számla vagy egyéb jogszabályban megengedett bizonylat elszámolási időszaka a tárgyév január 1. – december 31. közötti időszak. A gazdálkodással összefüggő számviteli tevékenységet a hatályos számviteli törvény és annak végrehajtási jogszabályai szerint kell végezni. A számviteli tevékenységgel együtt járó további előírásokat a SZSZ-ben kell meghatározni (könyvvezetési kötelezettség, vagyonkimutatás, leltár, zárszámadási kötelezettség). 9.2. Pótbefizetés A lakásszövetkezet a vagyonával felel a tevékenységéből eredő tartozásaiért. Ha a lakásszövetkezet vagyona a tartozások fedezésére nem elegendő, a küldöttgyűlés a tagokat és a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti. 9.3. Pénzalapok A küldöttgyűlés joga, hogy felújítási és az igazgatóság által előre meghatározott célra alapokat létesítsen. Az elkülönített pénzalapok kezelésének feltételeit – az igazgatóságnak – belső szabályzatban kell megfogalmazni.
V. TAGSÁGI VISZONY 10. Tagsági viszony: A lakásszövetkezetnek természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok lehetnek a tagjai. Külföldi személy akkor lehet a lakásszövetkezet tagja, ha a lakás tulajdonjogát, vagy az állandó, illetőleg az időleges használati jogot megszerezte. 10.1. A tagsági viszony keletkezése: A lakásszövetkezetnek az lehet tagja, aki: a) A belépési nyilatkozatban kéri tagként való felvételét, b) a szövetkezet területén ingatlan(rész) tulajdonnal, vagy használati jog gyakorlására vonatkozó jogosultsággal rendelkezik, c) írásbeli nyilatkozatban az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elismeri vállalja, hogy a lakásszövetkezet céljának megfelelően előírt fizetési és más kötelezettségeket teljesíti. A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
16 A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú, és a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett tizennegyedik életévét betöltött kiskorú nevében törvényes képviselője kérheti a tagfelvételt. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú a törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja lakásszövetkezetnek. Az ingatlan(rész) tulajdonjogával, vagy használati jog gyakorlására jogosultsággal rendelkező személy tagfelvételi kérelme nem utasítható el. Ha egy ingatlan több személy tulajdonában, vagy használatában van, akkor mindegyik tulajdontárs, illetve használatra jogosult kérheti tagként való felvételét a lakásszövetkezetbe. Az örökös, a megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező megfelel az előzőekben szabályozott feltételeknek. A tagfelvételről a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés előtti tájékoztatási kötelezettséggel az igazgatóság határoz. Határozni a felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésen, de legfeljebb 3 hónapon belül kell. A döntésről a belépni kívánó személyt írásban értesíteni kell. A tagsági viszony a felvételi kérelem időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. A tagsági viszony a felvételi kérelem elutasítása esetén a vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. 10.2. A tag alapvető jogai: A tag alapvető joga, hogy: a) részt vegyen a lakásszövetkezet tevékenységében és személyes közreműködésének vagyoni hozzájárulásának megfelelően részesedjen a lakásszövetkezet gazdálkodásának eredményéből, b) igénybe vegye a lakásszövetkezet által a tagok részére biztosított szolgáltatásokat, lakását – térítés ellenében – a szövetkezet szolgáltatásainak igénybevételével karbantartsa, c) tanácskozási, indítványtételi és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen. d) a küldöttgyűlésen tanácskozási joggal jelen lehessen, e) a lakásszövetkezetben tisztséget viseljen, a szövetkezet tisztségviselőit jelölje és megválassza, elsőbbségi jog illeti meg azonos feltételek esetén a szövetkezetben történő mindennemű foglalkoztatásnál, f) a lakásszövetkezetre vonatkozó bármely kérdésben a tisztségviselőktől tájékoztatást kérjen, az általa tapasztalt hibákat és hiányosságokat e tisztségviselők tudomására hozza, és az Alapszabályba, valamint a közgyűlési (küldöttgyűlési) jegyzőkönyvbe, illetőleg a jogaival, kötelezettségeivel tájékoztatást kapcsolatban keletkezett iratokba betekintsen.!!! g) A bíróságtól kérje a lakásszövetkezet, illetőleg annak szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát – annak közlésétől számított 60 napos jogvesztő határidő alatt – mely jogszabályba vagy az alapszabályba ütközik. A jogsértő határozattal érintett tag a sérelmet – perindítás előtt – köteles a Felügyelő Bizottságnak bejelenteni. h) Az épülethez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában álló földrészlet közös használatra szolgáló részeinek, felszereléseinek, berendezéseinek használatára jogosult, e jogát azonban egyik tag sem gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekeinek sérelmére i) A törvényben előírtaknak megfelelően rendkívüli közgyűlés összehívását kérheti.
17 10.3. A tag alapvető kötelezettsége, hogy a)
b) c) d)
e)
f) g) h)
i)
teljesítse a lakásszövetkezet részére előírt fizetési kötelezettségét, és vállalásának megfelelően részt vegyen a lakásszövetkezet szerveinek tevékenységében, az általuk hozott határozatokat betartsa, a szövetkezet eredményes működését személyes tevékenységével minden tőle elvárható módon segítse, fokozott gondosságot tanúsítson a szövetkezeti vagyon védelmében. a magántulajdonban álló lakást, a tagok közös tulajdonában álló garázst, nem lakás céljára szolgáló helyiséget rendeltetésszerűen, más tag és nem tag tulajdonosok érdekeinek megsértése nélkül használja, gondoskodjon annak jó állagáról. a lakóházak fenntartási és felújítási költségelőirányzatát a szövetkezet küldöttgyűlése által lépcsőházanként külön-külön megállapított mértékét kötelesek havonta, legkésőbb tárgyhó 15. napjáig a szövetkezetnek megfizesse. A tagot és nem tagot a tulajdonjog vagy a használati jog fennállása kötelezi a fenntartási és felújítási költség hozzájárulás fizetésére. E kötelezettséget a lakás használatának körülményei nem befolyásolják. ha a küldöttgyűlés pótbefizetési kötelezettséget ír elő, úgy az a határozatban előírt mértékben és módon teljesítse. a lakásában tervezett építkezésről értesítse az igazgatóságot. lehetővé tegye és tűrje, hogy a lakásba a lakásszövetkezet tisztségviselője vagy alkalmazottja a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, a rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tag, továbbá a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül a szükséges intézkedést megtegye. biztosítsa, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az, akinek lakása használatát átengedte, betartsa jelen rendelkezéseket.
A lakásszövetkezet köteles megtéríteni a h) pont szerinti beavatkozással okozott kárt. A lakás tulajdonosa, valamint a használati joggal rendelkező tag a lakás birtokbavételét, vagy a változást követő 15 napon belül köteles az Igazgatóságnak bejelenteni: a) lakása tekintetében a tulajdonosváltozást, b) lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a nem természetes személy nyilvános adatát, c) lakását bérlő, használó személy b) pontnak megfelelő adatait, d) a lakásában bentlakó személyek számát, e) haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét. Az c) és d) pontban említett adatok bejelentése akkor írható elő, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás díja a bérlőt terheli, vagy azt a bentlakó személyek száma szerint kell a tagok között megosztani. A tag köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat bejelentéséről - ha erre vonatkozóan az alapszabály kötelezést tartalmaz - tájékoztatni. A bérlő - az igazgatóság írásbeli felszólítása ellenére - a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett tagnak helytállási kötelezettsége áll fenn.
18 Az igazgatóság az említett adatokról nyilvántartást vezet. Az igazgatóság a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, a központi fűtés és melegvíz szolgáltatója, valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást. Ha a tag vagy a volt tag, illetőleg a bérlő a lakásszövetkezet részére fennálló tartozását, illetőleg a közüzemi szolgáltatásra a központi fűtés és melegvíz szolgáltatásra fennálló díjtartozását kiegyenlítette, az igazgatóság a részére bejelentett és a tartozással összefüggő adatot haladéktalanul köteles törölni. 10.4. A tagsági viszony megszűnése: A tagsági viszony megszűnik, ha: a) a tag meghal vagy a nem természetes személy tag jogutód nélkül megszűnik, b) a tag lakásszövetkezetből kilép; c) a tagnak a lakásra vagy más helyiségre vonatkozó tulajdonjoga, vagy használati joga megszűnik; d) a tagot kizárják; e) a lakásszövetkezet jogutód nélkül megszűnik. A tag kilépési szándékát az igazgatóságnak írásban kell, hogy bejelentse. A tagsági viszony a bejelentést követő naptári negyedév utolsó napján szűnik meg. A tagsági viszony megszűnésével a volt tag a szövetkezet részére teljesített befizetések visszatérítését – a túlfizetés kivételével – a szövetkezettől nem követelheti. Ha a tagsági viszony megszűnik (a) és b) szerinti esetben), a volt taggal (örökösével) el kell számolni. A megszűnés időpontjában a tárgyi időszakot érintő előírásokat a szövetkezet a taggal maradéktalanul megfizetteti, s egyben nyilatkozik arról, hogy a tényleges költségelszámolást a volt tag részére írásban a tárgyévi mérleg elfogadását követő 30 napon belül megküldi. A tag írásban nyilatkozik a szövetkezet felé a tagsági viszony megszűnésének időpontjában, hogy a tényleges költség elszámolásokból adódó kötelezettségét teljesíti az írásbeli értesítéstől számított 15 napon belül. 10.5. A tag kizárása A kizárásra jogosult igazgatóságnak – a kizárást tárgyaló ülésre – a tagot meg kell hívni. A kizárásról határozatot kell hozni, amelyet az érintett taggal írásban kell közölni. A lakásszövetkezet kizárhatja a tagot, ha a tag neki felróható módon: a) lakásszövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy a tagsági viszonyból eredő kötelességeinek 30 napon belül felszólítás ellenére nem tesz eleget; b) Felszólítás ellenére sem teljesíti a jogszabálynak és az Alapszabálynak megfelelő módon megállapított építési, fenntartási költségekhez történő hozzájárulás megfizetésére, valamint a pótbefizetés teljesítésére vonatkozó kötelezettségét. A kizárásról hozott határozat ellen bírósági út igénybevételének van helye. A tagsági viszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított harminc nap elteltével szűnik meg, kivéve, ha:
19 a) Határozat későbbi időpontot állapít meg; b) A határozat bírósági felülvizsgálatára hatvan napon belül keresetet indítottak és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi; c) A tag kérelmére a küldöttgyűlés a kizáró határozatot megváltoztatja. Az igazgatóság köteles a kilépésekről és kizárásokról éves beszámolója során a közgyűlést, illetve a küldöttgyűlést tájékoztatni. 10.6. A nem tag tulajdonos joga és kötelezettsége: A nem tag tulajdonost megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tag tulajdonost – a lakásszövetkezet által a tagnak nyújtott szolgáltatások, a lakásszövetkezet vállalkozási bevételei, illetőleg az ezekkel kapcsolatos költségek kivételével – megilletik, illetőleg terhelik. A közgyűlésen a nem tag tulajdonost a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és a beszámoló napirendi pont megvitatása során megilleti a szavazás joga. Ebben az esetben a közgyűlés összehívása, határozatképességének megállapítása és a szavazatok számbavétele során – ideértve az írásbeli szavazás esetét – a nem tag tulajdonosokat is figyelembe kell venni. A nem tag tulajdonost a közgyűlés más napirendi pontjaival kapcsolatban a szavazás joga csak a tag tulajdonostól kapott meghatalmazás esetén illeti meg. A nem tag tulajdonos kérheti a lakásszövetkezet, illetőleg annak szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát – annak közlésétől számított 60 napos jogvesztő határidő alatt – mely jogszabályba vagy az alapszabályba ütközik. A jogsértő határozattal érintett tulajdonos a sérelmet – perindítás előtt – köteles a Felügyelő Bizottságnak bejelenteni. 10.7. Társasház belépése az INTERCISA Lakásszövetkezetbe: A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 64. § (1) bekezdése lehetővé teszi azt, hogy az e törvény hatálybalépésekor bejegyzett társasház közgyűlése - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulásával - dönthet arról, hogy a társasháztulajdont lakásszövetkezeti tulajdonná alakítsa át. A (2) bekezdés szerint az átalakulásról hozott közgyűlési határozat alapján a lakásszövetkezet alapítására, szervezetére és működésére a lakásszövetkezetekről szóló külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az átalakulás szempontjából célszerű, ha a társasház kéri azt, hogy a további épületfenntartási (társasházkezelői) feladatait az Lsztv. 2.§ (6) bekezdése alapján az Intercisa Lakásszövetkezet keretében oldhassa meg. A kérelem befogadásáról az INTERCISA Lakásszövetkezet Igazgatósága dönt, mely döntést követően az INTERCISA Lakásszövetkezet együttműködik a Társasházzal a folyamat megvalósításában. A kérelem befogadásának feltétele az, hogy a Társasház kötelezettségei harmadik személyek felé rendezettek legyenek, illetve meg kell állapodni e kötelezettségek rendezéséről. Az Lsztv. 52.§-a alapján a lakásszövetkezetté átalakuló társasház esetében az alapszabályt a társasház átalakulásáról hozott közgyűlési határozattal egyidejűleg - az összes tag legalább kétharmados szótöbbségével - kell elfogadni. Az alapszabály elfogadása alapján a tagok egyszerű szótöbbséggel megválasztják a lakásszövetkezet igazgatóságát, a felügyelőbizottságot és e szervek tisztségviselőit, elfogadják a lakásszövetkezeti vagyon összegét és a fenntartással kapcsolatos befizetések feltételeit. A közgyűlés jegyzőkönyvét a levezető elnök és a jegyzőkönyv vezetője írja alá, amelyet a közgyűlésen erre megválasztott két tag aláírásával hitelesít. Az alapszabályt, és az egyéb csatolandó iratokat a közgyűlésen történt elfogadástól számított harminc napon belül -
20 bejegyzés és közzététel céljából - be kell jelenteni a cégnyilvántartást vezető bíróságnak (cégbíróság). Az Lsztv. 48.§-a szerint, amikor a társasház átalakult lakásszövetkezetté, akkor annak az INTERCISA Lakásszövetkezettel úgy kell egyesülnie, hogy a szövetkezetenként különkülön megtartott közgyűlésen egyszerű szótöbbséggel kell döntést hozni, hogy új lakásszövetkezetté egyesülnek, vagy az egyik szövetkezet a másikba beolvad. Az egyesülő lakásszövetkezetek együttes közgyűlésen állapítják meg az egyesülés időpontját, az új lakásszövetkezet alapszabályát (az összes tag legalább kétharmados szótöbbségével), és megtartják a szükséges választásokat. Az egyesülő lakásszövetkezeteket megillető jogok és az azokat terhelő kötelezettségek az új (befogadó) lakásszövetkezetre szállnak át. Az Lsztv. 52.§-a szerint a fent megjelölt szervezeti átalakulások esetén az új (a befogadó, illetőleg a jogutód) lakásszövetkezet az alapszabályát megfelelően módosítja, amelyet az együttes közgyűlésen történt elfogadástól számított harminc napon belül - bejegyzés és közzététel céljából - be kell jelenteni a cégnyilvántartást vezető bíróságnak (cégbíróság). A közgyűlés jegyzőkönyvét a levezető elnök és a jegyzőkönyv vezetője írja alá, amelyet a közgyűlésen erre megválasztott két tag aláírásával hitelesít. Az érintett – korábbi társasházhoz tartozó – területi egységnek, vagy egységeknek a képviseletére Lakásszövetkezeti közös képviselőt kell választani az Alapszabály 6.5. pontjában meghatározott módon, legkésőbb az átalakulási folyamat során megtartott legutolsó közgyűléstől számított 15 napon belül. Az új (befogadó, illetve jogutód) lakásszövetkezetnek a szervezeti változást be kell jelenteni az illetékes földhivatal felé is. Egyúttal kérni kell a beolvadt ingatlan törzslapjának a módosítását a meghozott határozatoknak megfelelően. Az egyesülés előkészületeinek költségein történő osztozásra az Alapszabály 16. pontjának rendelkezései az irányadók.
VI. SZÖVETKEZET MUNKASZERVEZETE ALKALMAZOTTAK MUNKAÜGYI HELYZETE A szövetkezet munkaszervezetét, működési rendjét az SZSZ, az alkalmazottak munkaügyi helyzetét pedig a Munkavállalókra vonatkozó jogok és kötelezettségek szabályzata tartalmazza.
VII. FELELŐSSÉGI VISZONYOK 11. Felelősségi viszonyok: A szövetkezet felelőssége tartozásért: A lakásszövetkezet a vagyonával felel a tevékenységéből eredő tartozásaiért. Ha a lakásszövetkezet vagyona a tartozások fedezésére nem elegendő, a közgyűlés a tagokat és a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti.
21 A nem tag tulajdonos a lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységéből eredő tartozásainak fedezése érdekében pótbefizetésre nem kötelezhető. 11.1. A tisztségviselők felelőssége: A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a lakásszövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek. Nem terheli felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását a Felügyelő Bizottságnak - írásban bejelentette. 11.2. A szövetkezet és tag kártérítési felelőssége: A jogellenesen okozott kárért a szövetkezet tagjának, valamint a tag szövetkezetnek a polgári jogi felelősség általános szabálya szerint tartozik felelősséggel. A kár megtérítésére kötelezés a bíróság hatáskörébe tartozik. 11.3. A szövetkezet és az alkalmazottak felelősségi szabályai: A lakásszövetkezet alkalmazottainak kártérítési felelősségére, valamint a szövetkezet által alkalmazottainak okozott kárért fennálló felelősségére a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. VIII. SZÖVETKEZETI ÉRDEKKÉPVISELET 12. A szövetkezet érdekképviseletének ellátása, továbbá az együttműködés előnyeinek érvényesítése érdekében önkéntesen területi vagy országos lakásszövetkezeti érdekképviselet szervezeti tagként működik. 13. A szövetkezetet az érdekképviseleti szervezetben, annak kongresszusán, vagy testületi, önkormányzati szervében küldöttként az elnök képviseli.
IX. HIRDETMÉNYEK KÖZZÉTÉTELE 14.
A szövetkezet hirdetményeit a szövetkezethez tartozó lakóházak kapualjában kifüggesztés útján 8 (nyolc) napon át közszemlére teszi ki. X. ÁTALAKULÁS ÉS MEGSZŰNÉS
15. A lakásszövetkezet megszűnése A lakásszövetkezet megszűnik, ha: a) a lakásszövetkezet összes tagjának részvételével megtartott közgyűlés egyhangúlag elhatározza hogy jogutód nélkül megszűnik; b) szervezeti átalakulást hajt végre, a kiválás kivételével; c) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; d) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;
22 A legkisebb kötelező taglétszám hiánya miatt, csak akkor van helye a lakásszövetkezetet megszűntnek nyilvánításának, ha a szövetkezet hat hónapon belül nem jelenti be a cégbíróságnak a legkisebb taglétszám elérését. A lakásszövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. A lakásszövetkezet megszűnése esetén a vagyon a volt tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába kerül érdekeltségük arányában. Ez esetben az érdekeltség alatt a volt tagok és nem tag tulajdonosok lakásainak alapterületét kell érteni. A szövetkezet megszűnésére vonatkozó egyéb szabályokat a Lakásszövetkezeti törvény tartalmazza. 16. A lakásszövetkezet szervezeti átalakulásának szabályai Az egyesülésre, a szétválásra és kiválásra a Lakásszövetkezeti törvény rendelkezései az irányadók azzal, hogy az egyesülés előkészítésének költségein az abban résztvevő lakásszövetkezetek egyenlő mértékben osztoznak, a szétválás költségét a szétválást kezdeményező, műszakilag lehatárolható önálló területi vagy más egységnek a tagjai viselik, a kiválás költségeit a kiválni szándékozó önálló egység tagjai kötelesek viselni.
XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17. Jelen alapszabály módosított és egységes szerkezetbe foglalva tartalmazza a lakásszövetkezet küldöttgyűlése által korábban elfogadott módosításokat a küldöttgyűlés által ……………….. határozatával elfogadott módosításokkal bezárólag, különös tekintettel a 2004. évi CXV. törvény és a 2011. évi LXXVI. törvény rendelkezéseire. 18. (1) A lakásszövetkezet bármely tagja és nem tag tulajdonosa, illetőleg az állandó (időleges) használati jog jogosultja keresettel kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet, illetőleg annak szervei által hozott olyan határozat hatályon kívül helyezését, amely jogszabályba, a lakásszövetkezet alapszabályába vagy más belső szabályzatába ütközik. Ez a jog, érvényesen nem zárható ki. (2) Ha a közgyűlés határozata a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tag vagy nem tag tulajdonos, továbbá az állandó (időleges) használati jog jogosultja keresettel kérheti a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését. (3) A keresetet a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell a lakásszövetkezet ellen benyújtani. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását – kérelemre – felfüggesztheti. (4) Az alapszabály kötelezővé teszi, hogy az (1) bekezdésben említett esetben a bírósági eljárás megindításának szándékát a felügyelőbizottságnak írásban be kell jelenteni. A bejelentés alapján a felügyelőbizottság a bírósági eljárás elkerülése érdekében – a bejelentés kézhezvételétől számított legkésőbb tíz napon belül – köteles a határozatot meghozó lakásszövetkezet vagy szerve részére a határozat megváltoztatására vagy fenntartására vonatkozó javaslatát megtenni és azt részletesen indokolni.
23 (5) A felügyelőbizottság a (4) bekezdésben említett intézkedéséről a bejelentés kézhezvételétől számított tíz napon belül írásban tájékoztatja az érintett lakásszövetkezeti tag vagy nem tag tulajdonost, az állandó (időleges) használati jog jogosultját. (6) Az (1) bekezdés szerinti határozatot meghozó lakásszövetkezet vagy szerve köteles a felügyelőbizottság javaslatának kézhezvételétől számított legkésőbb harminc napon belül a javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról dönteni és arról az érintett lakásszövetkezeti tag vagy nem tag tulajdonost, az állandó (időleges) használati jog jogosultját, valamint a felügyelőbizottságot haladéktalanul írásban értesíteni. (7) A keresetindítás (3) bekezdésben meghatározott határideje a felügyelőbizottsághoz intézett írásbeli bejelentés kézhezvételétől a lakásszövetkezet vagy szervének a (6) bekezdésben meghatározott döntése közléséig, az (5) vagy a (6) bekezdésben foglalt határidők elmulasztása esetén e határidők eredménytelen elteltéig nyugszik. Ha azonban a nyugvást követően a keresetindítási határidőből tíz napnál kevesebb van hátra, e határidő további tíz nappal meghosszabbítható. 19. A szövetkezet felett a törvényességi felügyeletet a lakásszövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény rendelkezései szerint. 20. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2004. évi CXV. tv., valamint a módosításáról szóló 2011. évi LXXVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 21. A lakásszövetkezet az Alapszabály módosított és egységes szerkezetű szövegének elkészítésével, ellenjegyzésével és a szövetkezet cégbíróság, valamint a földhivatal előtti jogi képviseletével dr. Balog Edina (2400 Dunaújváros, Vasmű út 63. fsz. 3.) ügyvédet bízza meg. Dunaújváros, 2011. ……….
Sinkovics Béla Lakásszövetkezet elnöke
Ellenjegyzem:
dr. Balog Edina ügyvéd
24
MELLÉKLET
25 Ktgh 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55.
Utca Alkotás út 1. Alkotás út 2. Alkotás út 3. Alkotás út 4. Alkotás út 5. Alkotás út 6. Alkotás út 7. Alkotás út 8. Alkotás út 9. Alkotás út 10. Alkotás út 11. Deák F. 1. Deák F. 2. Deák F. 3. Deák F. 4. Deák F. 5. Deák F. 6. Derkovits 6. Derkovits 8. Derkovits 10. Derkovits 12. Derkovits 14. Derkovits 16. Dobó István 5. Dobó István 7. Dobó István 9. Dobó István 11. Dobó István 12. Dobó István 13. Dobó István 14. Dobó István 15. Dobó István 16. Dobó István 17. Dobó István 19. Dobó István 21. Dobó István 23. Erdősor 41. Erdősor 43. Fáklya út 1. Fáklya út 2. Fáklya út 3. Fáklya út 4. Fáklya út 5. Fáklya út 6. Fáy A. út 7. Fáy A. út 8. Fáy A. út 9. Fáy A. út 10. Fáy A. út 11. Fáy A. út 12. Hajnal út 1. Hajnal út 2. Hajnal út 3. Hajnal út 4. Hajnal út 5.
Lakásszám 14 14 14 14 14 14 40 50 40 15 15 10 10 10 10 10 10 40 40 40 40 40 40 15 15 15 15 6 15 8 15 6 15 15 15 15 40 40 15 15 15 15 15 15 39 39 39 39 39 39 43 43 40 50 40
Ktgh. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 86. 87. 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111
Utca Hajnal út 8. Hajnal út 9. Hajnal út 10. Hajnal út 11. Hajnal út 12. Hajnal út 13. Hold út 2. Hold út 4. Hold út 6. Hold út 8. Kallós út 10. Kallós út 12. Kallós út 14. Kallós út 16. Kallós út 18. Kallós út 20. Kallós út 22. Kallós út 24. Kallós út 26. Kallós út 28. Lajos k. krt. 2. Lajos k. krt. 4. Lajos k. krt. 6. Lajos k. krt. 8. Lajos k. krt. 10. Lajos k. krt. 12. Lajos k. krt. 14. Lajos k. krt. 27. Lobogó út 2. Martinovics 7. Martinovics 9. Martinovics 11. Martinovics 13. Martinovics 28. Martinovics 30. Martinovics 32. Martinovics 34. Március 15. Tér 3. Március 15. Tér 4. Március 15. Tér 7. Március 15. Tér 8. Március 15. Tér 9. Március 15. Tér 10. Mátyás kir.1. Mátyás kir.3. Mátyás kir.5. Mátyás kir.4-6. Mátyás kir.7. Mátyás kir.8. Mátyás kir.10. Mátyás kir.12. Mátyás kir.14. Olof Palme 1. Olof Palme 3. Olof Palme 5.
Lakásszám 15 15 15 15 15 15 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 21 21 21 21 21 21 43 43 40 14 14 14 14 29 29 29 29 40 40 40 40 40 40 14 14 14 167 14 14 14 14 14 14 14 14
26 Ktgh 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159
Utca Olof Palme 7. Római krt. 8. Római krt. 10. Római krt. 12. Római krt. 14. Római krt. 17. Római krt. 19. Római krt. 21. Római krt. 23. Római krt. 25. Tavasz út 1. Tavasz út 3. Tavasz út 5. Tavasz út 7. Tavasz út 9. Tavasz út 10. Tavasz út 11. Tavasz út 12. Tavasz út 13. Tavasz út 15. Tavasz út 34. Tavasz út 36. Ságvári út 1. Ságvári út 2. Ságvári út 3. Ságvári út 4. Ságvári út 5. Ságvári út 6. Szabadság út 1/a Szabadság út 1/b Szabadság út 1/d Szabadság út 1/e Szabadság út 1/f Szabadság út 2. Szabadság út 3. Szabadság út 4. Szabadság út 5. Szabadság út 6. Szabadság út 8. Szabadság út 10. Szabadság út 11. Szabadság út 12. Szabadság út 13. Szabadság út 14. Szabadság út 15. Szabadság út 16. Szabadság út 17.
Lakásszám
Ktgh.
14 14 14 14 14 39 39 39 39 39 43 43 15 15 15 14 15 14 15 15 15 15 10 10 10 10 10 10 15 15 15 15 15 14 20 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14
160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206
Utca Szabadság út 18. Szabadság út 19. Szabadság út 21. Szabadság út 22. Szabadság út 24. Szabadság út 26. Szabadság út 28. Szabadság út 32. Szabadság út 34. Szabadság út 36. Szabadság út 38. Szabadság út 40. Szabadság út 42. Szabadság út 44. Szabadság út 46. Szabadság út 48. Szabadság út 50. Szabadság út 52. Köztársaság 10. Köztársaság 12. Táncsics M. 2/a Táncsics M. 2/b Táncsics M. 4/a Táncsics M. 4/b Táncsics M. 6/a Táncsics M. 6/b Táncsics M. 8/a Táncsics M. 8/b Táncsics M. 28. Táncsics M. 30. Táncsics M. 32. Táncsics M. 34. Táncsics M. 36. Táncsics M. 38. Vasmű út 59. Vasmű út 61. Vasmű út 63. Vasmű út 65. Vasmű út 67. Vasmű út 69. Eötvös út 1. Eötvös út 2. Eötvös út 3. Eötvös út 4. Eötvös út 5. Eötvös út 6. Központi irodák
Lakásszám 14 14 14 14 14 14 14 40 15 15 15 15 15 15 15 15 15 15 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40 14 14 14 14 14 14 39 39 39 39 39 39 10 10 10 10 10 10
