Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)
2014-2020 között kohéziós politika céljai
• Járuljon hozzá az EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához • Hangsúly: az eredményeken legyen! • Az EU kohéziós források lehető legnagyobb kihasználása!
Kiindulás: EU 2020 stratégia prioritásai
• Intelligens növekedés (tudásra és innovációra épülő gazdaság), • Fenntartható növekedés (erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes gazdaság), • Inkluzív (befogadó), azaz minden társadalmi rétegre kiterjedő növekedés (nagyarányú foglalkoztatás, valamint gazdasági, társadalmi és területi kohézió).
Mit jelent az intelligens szakosodás a régiók számára? • Azonosítani a régió egyedi jellemzőit és értékeit • Versenyelőnyök feltárása • Kiválóságra épülő jövőkép mögé felsorakoztatni a regionális szereplőket és erőforrásokat Továbbá: • A regionális innovációs rendszerek megerősítése • A tudásáramlás maximalizálása (régión belül és kifelé) • Az innováció előnyeinek elterjesztése a régió gazdaságában De a RIS nem azonos a nemzeti innovációs stratégiával, sem nem helyettesíti azt!!!
RIS 3 stratégiák megvalósításának pénzügyi forrásai
• Strukturális Alapok (ERFA, ESZA), • EMVA (tudás- és innováció vidéki területeken), • Innovációs Alap regionális politikára dedikált része, • KFI-stratégia további forrásai.
Igazodási pontok
• EU2020 zászlóshajói: Innovációs Unió, Európai Digitális Menetrend • OFK és OTFK (alap a 2014-2020 közötti Partnerségi Megállapodások tervezéséhez) • KFI-stratégia („Befektetés a jövőbe”) • Régiós anyagok • Módszertani anyagok
Hogyan készül a stratégia? Mire terjed ki? • Mire terjed ki a stratégia? – Innováció széles felfogásban (ha szükséges: társadalmi és szolgáltatási innováció is, esetleg közszféra innovációja)
• Az érdekeltek bevonása: – – – –
Innovatív vállalkozások, Tudásbázis, Klaszterek, hídképzők, Szakmai szervezetek.
• Módszerek: – Konzultációk, – Fórumok, workshopok, rendezvények, – Interjúk
RIS 3 stratégia vázlata
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Helyzetelemzés Irányítási struktúra A régió jövőképe Fejlesztési prioritások Szakpolitikai eszközök Monitorozás és értékelés
1. Helyzetelemzés
Regionális összefüggések, a régió innovációs potenciálja: Mire ad választ a helyzetelemzés? 1. Miben, mely szakterületeken, ágazatokban nyilvánulnak meg a régió erősségei? • Régió hazai és nemzetközi pozicionálása • Azonosíthatók-e régiós erősségek? Egybeesnek-e ezek az országosakkal? • Ágazatok? • Potenciális lehetőségek? 2. Potenciális lehetőségek? • Mit használhatunk ki, mire építhetünk? 3. Gyengeségek, hiányosságok? • Régió homogénként kezelhető? 4. Veszélyek? 5. Innovációs, együttműködési kapcsolatok más régiókkal, a határon átnyúló, európai partnerekkel?
2. Irányítási struktúra
Követelmények: • Meghatározóak a régiós érdekeltek • Érdekeltek széleskörű bevonása • Többszintű, több forrás kezelésére alkalmas (Strukturális Alapok, hazai források) • Irányítás összhangja, lehatárolása (fontos: kohéziós politika, nemzeti politika összhangja!) Jelenlegi irányítási struktúra, tapasztalatok Javaslat megbízható és befogadó struktúrára! Részei: • Szakpolitikai irányítás • Menedzsment • Intellektuális irányítás (szakértői csoportok)
Kiknek a bevonása szükséges az irányításba? • • • • • • • • •
Regionális Innovációs Ügynökség Regionális Fejlesztési Ügynökség Megyei Önkormányzatok Kistérségi társulások Járási Kormányhivatal Társadalmi-szakmai szervezetek Kamarák Fentiek kombinációja, éspedig: ……. Új struktúra, szervezet létrehozása
3. A régió jövőképe
• Jövőkép: rövid, mozgósító! • Előzetes kérdések: – Mit akarunk elérni az EU 2020 stratégia megvalósításához? Mivel járulunk hozzá ehhez? – Milyen a régiónk? (SWOT tanulságai)
• Mire támaszkodhatunk? – – – –
Nemzeti KFI-stratégia, OFK, OTFK összefoglaló Korábbi jövőkép? Mi változott? Jó példák
4. Fejlesztési prioritások
Milyen legyen? • Kevésszámú prioritás • Tény-alapú: helyzetelemzés alapján • Konkrét és elérhető! Prioritások lehetnek: • Ágazat- vagy technológia-specifikusak, • Horizontálisak: – – – –
Diffúziós (pl. egyetem-ipar kapcsolat), Kulcstechnológiák elterjesztése, Társadalmi, szervezeti/szervezési innováció Valamely vállalatcsoport-specifikus (pl. KKV)
4. Fejlesztési prioritások, példák
• Gazdasági szerkezet átalakítása: – Alsó Ausztria: hagyományos építőiparból energia-hatékony építőipar, passzív házak – Szilézia: bányászatból tiszta energia, gáztárolás, IKT, gyógyászati technológia – West Midlands: autóiparból energia-, környezet-, és egészségtudományok, feldolgozó ipar
• • • • • •
Meghonosodott iparok modernizációja Technológiai diverzifikálás Különböző prioritások kombinációja Új támogató infrastruktúrák (ipari parkok, új technopólusok) Régión belüli és régiók közötti tudás-áramlás összekapcsolása Pólus programok, klaszterek (Alsó Ausztria, Nord-Pas de Calais: Technopol programok, Flandria: 6 klaszter)
5. Szakpolitikai eszközök, hogyan?
• Prioritások elérését szolgálják • Indokoltan • Milyen forrásból? – – – –
Strukturális Alapok (ERFA, ESZA), EMVA (tudás- és innováció vidéki területeken), Innovációs Alap regionális politikára dedikált része, KFI-stratégia további forrásai
• Kiemelt programok/projektek is! • Nem kell mindent felöleljen!
5. Szakpolitikai eszközök, csoportosítás • Innovációs klaszterek • KKV-k (innovációösztönző üzleti környezet) • Regionális kutatási infrastruktúra, kompetencia és kiválósági központok, tudományos parkok • Kutatóhelyek és vállalatok együttműködése • Kulcs alaptechnológiák (key enabling technologies) • Kulturális és kreatív iparágak • Nemzetköziesítés (határokon átnyúló, európai) • Pénzügyi eszközök • Innovációs ösztönzés a közbeszerzések alkalmazásával • Zöld innováció ösztönzése • Társadalmi innováció ösztönzése
ERFA, ESZA
• ERFA (analógia: jelenlegi ROP-ok, GOP, TIOP) • ESZA (analógia: jelenlegi TÁMOP): – innovatív, termelékenyebb és környezetbarátabb munkaszervezés, – a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás (minőség, hatékonyság, hozzáférhetőség javítása új tanítási módszerekkel és innovatív technológiákkal) – társadalmi innováció
• Figyelem! Lehetőség EMVA is!
6. Monitorozás és értékelés
Fogalmi magyarázat: • Mit monitorozunk? – tervszerűek-e a tevékenységek, – a források felhasználása szabályszerű-e, – az eredmény indikátorok a kívánt módon alakulnak-e?
• Mit értékelünk? – az akciók hatását, – a hatásokat miért és hogyan érjük el?
6. Monitorozás és értékelés, indikátorok • Indikátorok fajtái: – kontextus indikátorok, a stratégia egészének előrehaladását mérik, – eredmény indikátorok, a stratégia egyes intézkedéséhez kapcsolódnak, – teljesítmény (output) indikátorok, az egyes akcióknak a kívánt eredményhez képesti előrehaladását mérik.
