Innovatív fejlesztésekkel a környezetvédelemért

2010 Innovatív fejlesztésekkel a környezetvédelemért

Vízió

Az Ökopolisz Klaszter, mint Pólus Innovációs Klaszter az Ökopolisz Fejlesztési Tudáspark működése által kidolgozott termékek, eljárások és szolgáltatások alkalmazásával és elterjesztésével jelentős mértékben hozzájárul a régió és Magyarország fenntartható környezeti állapotnak kialakításához, illetve versenyképességének és életminőségének javításához.

Tartalom

Köszöntő................................................................................ 3 ÖKOpolisz Klaszter gyökerei........................................................... 4 Indokoltság................................................................................. 5 Célkitűzések................................................................................. 6 Az ÖKOpolisz Klaszter felépítése és működése......................................... 7 Az ÖKOpolisz Klaszter futó projektjei...................................................10 Az ÖKOpolisz Klaszter tagsága...........................................................21 ÖKOpolisz Klasztermenedzsment Kft...................................................24 Elérhetőségek..............................................................................24

w ww. okopoliszklaszte r. hu

2

Innovatív fejlesztésekkel a környezetvédelemért

Tisztelt Olvasó, Kedves Leendő Partnerünk!

Szeretettel köszöntöm, Ön az ÖKOpolisz Klaszter 2010-es kiadványát tartja a kezében. Magyarországon a klaszter mint fogalom és szervezet az elmúlt néhány évben került be a köztudatba és olyan szerveződést takar, amely tagjai átfogó célok elérése érdekében alkotnak közösséget. Az ÖKOpolisz Klaszter tagjai a környezetvédelmet, a fenntartható fejlődést, a környezettudatos gondolkodást és cselekvést tűzték ki célként. Magyarországon a klaszterek túlnyomó többsége azonos tevékenységű és hasonló profilú gazdasági társaságokkal, homogén összetétellel jött létre. Az ÖKOpolisz Klaszter ezzel szemben heterogén összetételű: profit orientált és non profit gazdasági társaságok, önkormányzatok és felsőoktatási intézmények alkotják tagságát. Az eltérő profil lehetővé teszi, hogy egymás tevékenységét kiegészítsék, egymásnak K+F+I+O támogatást adjanak, illetve egymásnak piacot teremtsenek. A közös munka eredményeként egy olyan bizalmi és alkotó légkör alakult ki, amely lehetővé teszi, hogy a kis- és középvállalkozások a nagyvállalkozásokkal, az állami szféra a piaci szférával egy platformon és egyenlő partnerként vegyenek részt projektekben, pályázatokban, lépjenek fel a piacon. A klaszter a folyamatok operatív vitelére - néhány tag tulajdonosi körbe történő delegálása mellett – megalapította az ÖKOpolisz Klasztermenedzsment Kft.-t. A menedzsmentszervezet önálló jogi személyként képviseli a klasztert és biztosítja a szükséges erőforrásokat a működéshez. Ebben nagy segítséget jelent a KDOP 1.2.1-2008. induló klaszter pályázaton nyert közel huszonöt millió forintos támogatás. Kérem, engedje meg, hogy ennek a kiadványnak a segítségével bemutassam Önnek klaszterünk céljait, működési struktúráját, partnereit és azokat a futó projekteket, amelyekbe bekapcsolódhat, illetve amelyekhez hasonlókat Önnel közösen is alkothatunk. Tisztelettel:

Farkas András elnök

www.okopoliszklaszter.hu

3

Az ÖKOpolisz Klaszter gyökerei

ÖKOpolisz Klaszter Az ÖKOpolisz Klaszter az ipari és mezőgazdasági környezetterhelés csökkentésére alakult kezdeményezés, amelynek tagjai összefognak az innovatív húzóágazatok által generált, fenntartható, környezetközpontú gazdaságfejlesztés megteremtésére a Közép-dunántúli Régióban.

Az ÖKOpolisz Klaszter gyökerei A Közép-dunántúli Régió iparilag mindig is az ország fejlettebb régiói közzé tartozott, mely részben köszönhető történelmi múltjának, földrajzi elhelyezkedésének, illetve innovatív képességeinek. A régió több ipari centrummal is rendelkezik, ezek tevékenysége elsősorban a vegyipari, az autóipari, az informatikai a mezőgazdasági, illetve a szolgáltató ágazatban kiemelkedő. A régió meghatározó felsőoktatási intézményei – a Pannon Egyetem és a Dunaújvárosi Főiskola – az ipari partnerekkel folytatott K+F+I+O (kutatás-fejlesztésinnováció-oktatás) együttműködéseken keresztül járult hozzá a versenyszféra dinamikus fejlesztéséhez. A Pannon Egyetem – korábbi nevén Veszprémi Vegyipari Egyetem – vegyipari múltja jó alapot szolgáltatott a környezetiparhoz kapcsolódó alapkutatások, alkalmazott ipari kutatások és kísérleti fejlesztések, folyamat-optimalizálások elvégzéséhez. Ezt tovább erősíti a Dunaújvárosi Főiskolával folytatott partneri együttműködés. A Főiskola a gépészet, anyagtudományok területén felhalmozott több évtizedes tudásával, fejlett kísérleti és félüzemi csarnokaival járul hozzá a klaszter K+F+I+O potenciáljához. Az ÖKOpolisz Klaszter az Új Magyarország Fejlesztési Terv Pólus Programjára épül, amelynek középpontjában a magas hozzáadott értéket előállítani képes, jelentős export-, és innovációs potenciállal rendelkező klaszterek állnak. A klaszteresedés motorja a kooperáció a gazdasági szereplők, a felsőoktatási intézmények, mint tudásközpontok és az önkormányzatok között. A Dunántúlon ez az együttműködés több évtizedes múltra tekint vissza, amely megalapozta az ÖKOpolisz Pólus Program megalkotását, majd ezt követően az ÖKOpolisz Klaszter megalakítását. A pólus program 2006. nyarán indult, amelynek folytatásaként a klaszter 2008. augusztus 8-án tartotta alakuló ülését.

4


Az ÖKOpolisz Klaszter gyökerei

Indokoltság Az elmúlt évtizedek során napvilágot látott tudományos eredmények, az ökológiai változások és a feltárt szennyezések egyre sürgetőbbé teszik a jelenlegi társadalmi és gazdasági folyamatok átértékelését és megváltoztatását. Mára nélkülözhetetlenné vált, hogy az országban elterjedjenek az energiatakarékos és környezetbarát technológiák, a hulladékok minimalizálása és újrafelhasználása általános gyakorlattá váljon, a felszíni és felszín alatti vizek megóvása és takarékos felhasználása a lakosság és a gazdaság körében egyaránt elterjedjen, illetve a szennyezés megelőzés mellett egyre nagyobb mértékben történjen meg a szennyezett területek kárelhárítása, a biodiverzitás biztosításához az életterek visszaállítása. Ma már jól látható, hogy az ökológiai-társadalmi-gazdasági rendszerben kialakult torz működésnek az ember csak vesztese lehet. A változtatáshoz a társadalmi szereplők átfogó, stratégiai együttműködésére van szükség. A társadalmi igény megfogalmazása a változásra folyamatban van, egyes szereplőknél már realizálódott. A változtatást megalapozó drasztikus környezetterhelés csökkentés feltétele új technológiák, eljárások, folyamatok, termékek kutatása, fejlesztése, innoválása és elterjesztése.

Konferencia és szakkiállítás

5

Célkitűzések

Célkitűzések A Klaszter céljait részben az ÖKOpolisz Pólus Program megalkotásakor, valamint a klaszter benchmarking klubjának kereti között, illetve a klaszteren belül működő munkacsoportok dolgozták ki.

Átfogó célkitűzések • A gazdasági szereplők, a felsőoktatási intézmények, a tudásközpontok és az önkormányzatok közötti kooperáció. • A vállalkozási környezetet fejlesztő beruházások generálása. • Innovatív tevékenységek. • Technológiaalkotás, termékfejlesztés és piacteremtés. • Szabadalmi eljárások bonyolítása, termékvédelmi eljárások kidolgozása. • Megvalósított projektek eredményeként referenciák. •

A tagok régiós szerepének erősítése.

• A pólusok széles értelemben vett, általános és nemzetközi versenyképességének és üzleti környezetének növelése. • Az ÖKOpolisz mint a fenntartható fejlődés szimbólumának megalkotása a K+F+I+O folyamatainak eredményeként. • Az államigazgatásba és a felsőoktatásba történő visszacsatolások erősítése, hogy az elért eredmények fenntarthatósága biztosítva legyen, •

6

Tagok közötti és nemzeti szintű stratégiaalkotás, folyamatgenerálás és támogatás a fenntartható fejlődés érdekében.


Az ÖKOpolisz Klaszter felépítése és működése

Az ÖKOpolisz Klaszter felépítése és működése A környezetvédelem minden iparágat, fejlesztést, kutatási területet áthat és befolyásol erőforrás vagy ökológiai tényezőkön keresztül. Így a klaszter tagjai az ipar, a gazdaság vagy a társadalom különböző területeiről társultak. Együttműködésük koordinálására, a klaszter céljainak megvalósítására létrehozták az ÖKOpolisz Klasztermenedzsment Kft-t. A Kft. feladata az együttműködések koordinálása, projektek generálása és menedzselése, a klasztermunkacsoportok működéséhez szükséges feltételek megteremtése, kapcsolattartás a koordináló szervezetekkel és a kommunikáció, az egységes megjelenés feltételeinek megteremtése. Egy szóval a működtetés. A klaszter tagsága multinacionális gazdasági szervezetekből, kis- és középvállalkozásokból, önkormányzatokból, tudományos és felsőoktatási intézményekből tevődik össze. Így az innovációs lánc összes szereplője jelen van. Tagjai az eredményes együttműködés mellett, önállóságukban nincsenek korlátozva. Az érdekeknek megfelelően bővíthető a tagság vagy külső partnerek vonhatók be. Csatlakozhat a klaszterhez minden olyan jogi személy, aki magára nézve kötelezőnek fogadja el az alapító okiratban, illetve a klaszter SzMSz-ben foglaltakat, akinek a működési köre részben vagy egészben egybeesik az alapító okiratban rögzített tevékenységekkel, és működése során azonosulni tud a Klaszter céljaival, illetve azok megvalósítását elő tudja segíteni. A Klaszter működését munkacsoportokon keresztül végzi. Az egyes munkacsoportokban az azonos profilú és érdekeltségű tagok önkéntesen vesznek részt. Két típusú munkacsoportot különböztetünk meg: a működtetéssel, illetve a szakmai munkával kapcsolatosakat.


7

Az ÖKOpolisz Klaszter felépítése és működése

Működési munkacsoportok: • •

Stratégiai munkacsoport feladata a klaszter hosszú távú terveinek, a stratégiájának megalkotása, gondozása, az egyes döntések előkészítése. Pályázati és lobby munkacsoport feladata a klaszter munkacsoportjai által létrehozott projekttervek forrásoldalának, illetve pályázatként való elindításának vizsgálata.

• Marketing és kommunikációs munkacsoport feladata a klaszter marketing és kommunikációs tervének kidolgozása, az írott és elektronikus médiában való megjelenés előkészítése és archiválása.

Szakmai munkacsoportok • Energetikai munkacsoport olyan eljárások kidolgozásával foglalkozik, melyek segítségével az energiát hővé alakíthatják vagy hőt nyerhetnek vissza, másrészről pedig olyan eljárásokkal, melyek az energiatermelést valamilyen módon elősegíthetik, illetve annak hatékony hasznosítását biztosíthatják. • Motorhajtó- és kenőanyag munkacsoport a bio motorhajtó- és kenőanyagok alapanyagának előállítását veszi célkeresztbe, mely mezőgazdasági termeléssel állítható elő, illetve megvizsgálja azok hulladékból történő előállításának lehetőségeit is. • Innovatív pellettálási technológiák munkacsoport az agropellet gyártására jelenleg rendelkezésre álló technológiák továbbfejlesztésére, végül hulladékmentes hasznosítás megoldására alkalmas technológia, és ennek gyakorlatai megvalósítására szolgáló üzem kifejlesztésére fókuszál. • Környezetbarát mezőgazdasági megoldások munkacsoport a mezőgazdasági és egyéb hulladékok, illetve melléktermékek újszerű felhasználási lehetőségeinek kifejlesztésével és ipari méretű bevezetésével, valamint a genetikai és agrotechnikai lehetőségek maximalizálásával, továbbá mezőgazdasági termények, konkrétan élelmiszer-ipari célra nem alkalmas gabonafélék feldolgozásával, műanyag-feldolgozóipari célú alapanyagok gyártásához tejsav előállításával foglalkozik. • Környezetvédelmi technológiák és szolgáltatások munkacsoport keretében megvalósul egy környezetközpontú szakértői rendszer. Ide tartozik egy komplex hulladékhasznosítási rendszer, mely több elemből, több helyszínen valósul meg.

8


Az ÖKOpolisz Klaszter felépítése és működése • Zöld vegyipari vertikum munkacsoport a vegyipar ökológiai szempontokat messzemenőkig figyelembe vevő fejlesztését, környezeti szempontból minél kisebb terhelést okozó, innovatív termékek új eljárásokkal történő előállítását célozza meg. • Mechatronikai munkacsoport a helyi gépipari és autóbeszállítói ipari partnerek által támasztott környezettechnológiai fejlesztéseken túl azok anyag, folyamat és technológiai igényeire dolgoz ki eljárásokat. Pannon Polisz munkacsoport tevékenysége során a klaszter fejlődési lehetőségeit, és a Pólus Programban megfogalmazottak szerinti fejlesztési-visszacsatolási lehetőségeket vizsgálja. A munkacsoportokban az egyes partnerek által delegált szakemberek egy-egy szakmai terület, vagy probléma, termék fejlesztését dolgozzák ki és készítenek hozzá projekttervet. Az egyes projektekben érdekelt tagok az adott projektre vonatkozóan konzorciális szerződést kötnek, amely szabályozza a jogi és személyi feltételeket, a hasznosulás és az elszámolás feltételeit.


9

10

Az ÖKOpolisz Klaszter tagjai által jelenleg az alábbi kiemelt termékfejlesztések, projektek folynak

Az ÖKOpolisz Klaszter tagjai által jelenleg az alábbi kiemelt termékfejlesztések, projektek folynak

Az ÖKOpolisz Klaszter futó projektjei



1. Biogáz kisüzem létrehozása Országszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a biomasszát hasznosító erőművek. Sajnos ezek sok esetben olyan értékes faanyagot használnak, amelyek elégetése gazdasági, környezetvédelmi és ökológiai szempontból sem elfogadható. Ugyanakkor az országban számos olyan melléktermék, hulladék keletkezik, amely kiválóan alkalmas biogáz előállítására. A Ráckeresztúri kistérségben éves szinten több tízezer tonna almos trágya keletkezik. Hasznosítása nem megoldott: elhelyezése az egyre kisebb mezőgazdasági kapacitások miatt egyre nagyobb problémát és egyre kisebb bevételt jelent. Az önkormányzat és a kistérség a területén működő vállalkozásokkal összefogva elhatározták, hogy egy biomasszát hasznosító biogáz erőművet készítenek, amely az almos trágya hasznosítására is alkalmas. A rothasztást követően a visszamaradt termék szintén alkalmas talajjavításra és tápanyag utánpótlásra.

2. CO2 kibocsátás csökkentése A korábbi kísérletek igazolták, hogy az üvegházakban a CO2 túlnyomás alatt nevelt növények biomasszába beépítő kapacitása messze elmarad a reméltektől. Megoldást jelenthet viszont az algák tenyésztése, majd olajuk kipréselése, a maradék biomasszaként való hasznosítása. A biomasszából biogáz és talajjavító termék készíthető. Az egyetemen korábban több K+F projekt foglalkozott elgázosítással, gázok elnyeletésével, biomassza felhasználással és talajjavítással. Ezekben a K+F témákban több szabadalom, fejlesztés és akadémiai dolgozat is született, illetve igen erős háttérbázis (humán és eszköz) áll rendelkezésre.


11


3. Regionális hulladékhasznosítás A Közép-dunántúli Régió hulladékkezelése részben megoldódni látszik a regionális hulladéklerakó építésével. A hulladéklerakó részben megoldja az elmaradt szelektív gyűjtést utóválogatással, illetve a hulladékban lévő biomassza komposztálását. Az uniós környezetpolitika egyik legfontosabb része, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön lerakásra, illetve minél több kerüljön szelektálásra. Sajnos a lerakásra kerülő mennyiségekben is található egy kb. 80 e tonnás frakció, amely szelektív gyűjtése és újrahasznosítása nem megoldható, viszont igen magas energia és nyersanyag tartalommal rendelkezik. Az uniós előírásokat nem teljesítő, így már bezárásra került hulladéklerakók felszámolását is meg kell oldani. Tekintettel arra, hogy a régió legnagyobb részén nyílt karszt található és a régi lerakók szigetelés nélkül készültek, így egyre nagyobb a veszélye az ivóvízbázis elszennyezésének. Ezek felszámolása csak egy pirolizáló üzem létrehozásával lehetséges.

4. Gumibitumen A Klaszter tagjai kifejlesztettek egy új kémiailag stabilizált gumibitumen terméket és előállítási eljárását, amely 15 %-ban használt gumiabroncsból előállított gumiőrleményt tartalmaz, amelynek felhasználásával a jelenleginél nagyobb terhelésű, kisebb karbantartási igényű és hosszabb élettartamú aszfalt utak építhetők. A sikeres gyártási kísérleteket követően az eljárás az ipari megvalósítás szakaszában van. A termék és eljárás újdonságát a PCT/HU 2006/000114 és HU 226 481 számú magyar találmányjoggal került levédésre.

A projektben erre a szellemi tulajdonra alapozva egy gyáregység létesítését célozzuk meg, amely első lépésben ki tudja szolgálni az igényeket, illetve lehetőséget nyújt a megrendelések növekedésével a gyártási kapacitások bővítésére is. Az üzemszerű gyártás tesztelését követően a következő lépés a kereskedelmi forgalomba hozatal, de ennek feltétele a stabil gyártási kapacitás kialakítása úgy, hogy a minőség folyamatossága biztosítható legyen.

12



5. Komplex hulladékhasznosítás Az elmúlt évben az ipari partnereinkkel együttműködve a következő főbb kutatási eredmények születtek: • Eljárást dolgoztunk ki szennyezett poliolefin és polisztirol alapú műanyag hulladékok és keverékeik katalitikus krakkolására, mellyel a kőolaj-finomítókban feldolgozható szintetikus kőolaj állítható elő. Az eljárás jelenleg szabadalmaztatás alatt van, és a sikeres méretnövelési kísérletek után egy 1000 t/év kapacitású üzem építésének előkészítésén dolgozunk. • Ipari partnerek megbízására technológiai hulladékok újra feldolgozására, szénszálakkal és szén nanocsövekkel erősített műanyag és gumi kompozitok előállítására keverék és társított műanyagok és gumi kompozitok előállítási receptúráira dolgoztunk ki eljárásokat. • Egy új kémiai típusú kompatibilizáló adalékcsaládot fejlesztettünk ki keverék és társított műanyag és gumi kompozitok előállítására, mely lehetővé teszi a nehezen, vagy egyáltalán nem szétválasztható melléktermékek, vagy hulladékok keverékeiből kedvező felhasználási tulajdonságú kompozitok előállítását. Az adalékcsalád előállítására és alkalmazására vonatkozó műszaki újdonságokat a PCT/HU2008/000123 számú találmánnyal védjük. Az adalékcsalád különböző szerkezetű tagjainak felhasználásával új lehetőségek nyíltak a 100 ezer t/év nagyságrendű ipari és lakossági eredetű szelektíven gyűjtött, de változó összetételű műanyag és gumi hulladékok – lényegében minden éghető frakció – anyagukban történő újrahasznosítására.

6. LET - Local Energy Tank Régi és természetes vágyunk, hogy a föld négy évszakos területein a meleg hónapok energiáját tároljuk és a hideg, fűtést szükségessé tevő hónapokban felhasználjuk. Ezt célozzák például a különböző, föld hőt felhasználó hőszivattyús eljárások, amelyek azonban bonyolultak, drágák, karbantartást igényelnek és az üzemeltetésükhöz jelentős elektromos teljesítményre van szükség. Egyszerűbb lenne „valamit” felmelegíteni és télen a hőt kinyerni, de a hőkapacitás elven működő berendezések szükséges mérete illetve a tartály változó hőmérséklete a felhasználást körülményessé teszi. Kézenfekvő megoldásnak tűnik egy fázisváltó anyag alkalmazása, az olvadáshő-fagyáshő kihasználása. Ilyen berendezések üzemeltek a 30-as években glaubersó felhasználásával, www.okopoliszklaszter.hu

13

Az ÖKOpolisz Klaszter futó projektjei de a 40 fok alatti olvadáspont a hétköznapi felhasználásban nem bizonyult hatékonynak. Ma az atomreaktorok alatt alkalmaznak hasonló elven működő rendszereket, a keletkezett hulladékhő hasznosítására, a karbantartást követő újraindítás megkönnyítésére, illetve az állandó hőmérséklet biztosítására. Mit tehetünk a mai technológiai lehetőségek felhasználásával? Létesíthető-e megfelelő, gazdaságosan telepíthető és üzemeltethető háztartási energiatároló? Erre a kérdésre keresi a választ a „LET” projekt.

7. Műanyag hulladékok pirolízissel történő hasznosítása A hazai hulladékgyűjtés egyre nagyobb mértékben történik szelektíven, így téve lehetővé az anyagok újrahasznosítását, azonban a jelenleg használatban lévő műanyag hulladékok legtöbbször keverékekből, több típusú alapanyagokból, ezek ötvözetéből tevődnek össze. Az újrahasznosítás csak akkor oldható meg, ha a visszagyűjtés tisztán, szennyeződésektől mentesítve történik. Ellenkező esetben a műanyagok hasznosítása nem, vagy igen költségesen oldható meg. Szennyezett és kevert műanyaghulladék újrahasznosítása válik lehetővé egy már megvalósított pirolízises technológiával, amelyet a világon már több országban megvalósítottak. A belépő anyag egy pirolizáló berendezésben, termikus hőlebontással elgázosításra kerül. A keletkezett gáz egy része visszavezetődik a folyamat elejére, amely ilyen módon önfenntartó lesz. A fennmaradó gáz gázmotorba vezetve áramfejlesztésre használható, illetve az értékesebb frakció lehűtve és kicsapatva éghető olajjá alakítható. A kilépő anyagok hőértéke igen magas, földgázhoz és fűtőolajhoz közeli fűtőértékű, de nyersanyagként is hasznosítható.

8. Molekuláris gyorsteszt alapú monitoring rendszer kifejlesztése komplex gyomirtó szer rezisztencia detektálására A jelen projekt célja: a legfrissebb molekuláris genetikai ismereteken alapuló gyorstesztek kifejlesztése, melyekkel egy adott területen a jelentősebb szántóföldi gyomnövények gyomirtó rezisztens genotípusainak gyors detektálása válik lehetővé. Az előfordulás kimutatásán túl a kifejlesztésre kerülő monitoring rendszer alkalmas a rezisztens változatok viszonylagos gyakoriságának meghatározására is.

14


Az ÖKOpolisz Klaszter futó projektjei A technológia jelentősége: a növénytermesztés gyakorlatában mindössze néhány gyomirtó hatóanyag van használatban, melyek rendszeres alkalmazása e szerekkel szemben rezisztens gyomnövények kialakulásához vezethet. Egy rezisztens genotípus elterjedése az adott hatóanyag hatástalanságát eredményezi. Ezért a megfelelő szer kiválasztása rendkívül fontos nemcsak a termelés, de a kevesebb vegyszer felhasználás miatt a környezetterhelés csökkentése és az egészségesebb táplálék előállítása céljából is. A jelen projektben kifejlesztésre kerülő monitoring rendszer segítségével információt szolgáltathatunk a termelő számára az optimális gyomirtó szer kiválasztásához.

9. Harmadik generációs síkosság-mentesítő anyagok létrehozása A téli hónapok egyik kiemelt közlekedési problémája a fagyás, ezzel kapcsolatosan a fagypontot éppen elérő időszakban a közlekedési utak síkosság-mentesítése. Széles körben terjedt el erre a célra a nátrium-klorid (NaCl), közismertebb nevén a konyhasó. Sajnos ma már megismerhettük a pozitív hatásai mellet negatív hatását is. Pl.: tönkreteszi a talajt, kiégeti a növényeket, szennyezi a felszíni és felszín alatti vizeket, korróziós hatású stb. A jelenleg forgalomban lévő környezetkímélő anyagok (pl. CaCl-zeolit, CaClnedvesítés) mint egy nyolcszorosába kerülnek és hó olvasztó, síkosság-mentesítő hatásukban elmaradnak a nátrium-klorid hatásától. Az önkormányzatok 2010. szeptemberétől már csak korlátozottan használhatják a NaCl-ot síkosság mentesítésére, amely jelentős költségnövekedést eredményez. A Pannon Egyetem vegyipari múltjánál és vegyész, vegyészmérnök, környezet mérnők képzésénél (háttér kutatóbázis), háttér infrastruktúrájánál (laborok, műszerek) fogva alkalmas a síkosság-mentesítő kutatás elvégzésére, amely kutatások várhatóan a jövő év végén zárulnak egy kész termék piacra dobásával.


15


10. Szerves anyagokat tartalmazó termésnövelő szerek előállítása A jelenlegi magyar növénytermesztési gyakorlatban tápanyag-utánpótlás alatt nagyobbrészt műtrágyázást, azon belül is a nitrogén (N) tápelem utánpótlását értjük. A nitrogén a növények számára leginkább szükséges makro tápelem, amelynek hiánya a növekedést korlátozza. Ugyanakkor a szerves trágyázás jelentősége az utóbbi évtizedekben jelentősen visszaesett, elsősorban a hazai állatállomány létszámának drasztikus csökkenése miatt. Ennek következtében várható a szerves anyagokat is tartalmazó műtrágyák iránti kereslet növekedése.

11. Ökológiai szakértői rendszerek A tagvállalatok munkafolyamatainak átvizsgálását, valamint azok környezetvédelmi szempontrendszer (figyelembe véve a jogi környezet esetleges változását) szerinti aktualizálását követően, a felmerülő folyamatok hatékony segítését kívánjuk támogatni, szakértői rendszer/ek kialakításával. Cél a felmerülő problémákra ágazat/ vállalat-specifikus megoldások fejlesztése, az ellenőrzési folyamatok támogatása, a költséghatékony működés segítése. A klasztertagok termelői tevékenységének jellemző és meghatározó mérőszámait szenzorok beépítésével kívánjuk tökéletesíteni, e jellemző adatok gyűjtését, az adatok továbbítását, kiértékelését végző rendszerek fejlesztésével megvalósítani. A rendszer kialakításakor olyan rugalmas rendszerfejlesztésében gondolkodunk, amely a folyamatos változásokat (termelői folyamat-változásokat, valamint törvényi változásokat) képes követni, a mindenkori ellenőrzéseket támogatni, az időben történő beavatkozás lehetőségének megteremtésével elősegíteni a költséghatékony működést.

12. Akusztikus diagnosztikai rendszer fejlesztése Számos vállalatnál a termelés leállítása nélkül szükség van, arra, hogy • idegen test jelenlétét detektálják akusztikai méréssel bármely áramló közegben • akusztikus emissziót vizsgáljanak (szivárgás, detektálás, tartálydiagnosztika) • ultrahang technikák alkalmazásával anyaghibákat, szivárgásokat, felületi jelenségeket keressenek

16


Az ÖKOpolisz Klaszter futó projektjei • rezgésvizsgálatokat végezzenek (forgógép, fáradások, akár hőhatás alatt is) • rejtett csőhálózatok törési helyének felderítésére.

A projekt célja, hogy az együttműködő klasztertagok vonatkozásában egyedi technológiára szabott akusztikus diagnosztikai szakértői rendszerek jöjjenek létre.

13. Mechatronikai rendszerek fejlesztése A cél mechatronikai rendszerek, aktuátorok, mozgás átalakítók, szabályzók dinamikai paramétereinek meghatározása alapján tervezési módszertan kidolgozása. Tervezett feladatok: • szabályozások szimulációja, • dinamikai rendszerek optimalizálása, • virtuális vezérlések kidolgozása, • mozgáspálya helyesség ellenőrzés, • prototípusok gyártás előtti állapotba hozása. A mechatronikai rendszerek fejlesztése a klaszter tagságán kívül számos, a régióban működő nagyvállalatnak is felkeltette az érdeklődését.

14. Energetikai rendszerek hatékonyságának növelése szoftveres támogatással, szoftverfejlesztés A XXI. évszázad nagy kihívása a világ energiaigényének biztosítása. Ez részben új környezetbarát energiaforrások alkalmazásával, részben energiatakarékos anyagok és technológiák kidolgozásával és részben lakossági energiaracionalizálással oldható meg. Ez utóbbi folyamatok felgyorsítását és eredményességét szeretnénk támogatni szoftveres szakértői rendszer kialakításával, amely a következő kompetenciákkal rendelkezne: • A meglévő rendszerek jelenlegi állapotának rögzítése • Általános jellemzők • Fogyasztási adatok www.okopoliszklaszter.hu

17

Az ÖKOpolisz Klaszter futó projektjei • Teljesítmény igények • Fajlagos mutatók • Környezeti hatások • A hatékonyság növelésének műszaki tartalma (korszerűsítési javaslat) • Javasolt új technológia és megoldások leírása • Tüzelőanyag kiválasztás • Decentralizálás (esetleg centralizálás) • Szabályozások • Várható fogyasztási adatok • Környezeti hatások • A beruházás hatékonysága • Beruházási összeg • Megtakarítások • Környezeti kibocsátások változása • Megtérülések Az energetikai racionalizálás lépései és azok során megválaszolandó kérdéseket, tervezési metódusokat egy alapos projekt tervezése során körültekintően, sok háttérszámítás, méretezés, költségbecslés, illetve többszöri visszacsatolás segítségével lehet elvégezni. A média tele van az olyan panel felújítási projektekkel, amelyeket nem sikerült befejezni, vagy félig sikerült megvalósítani, mert a tervezés során alapvető hibákat vétettek. Legjobb példa erre a veszprémi Torony Társasház (20 emeletes), ahol az elnyert támogatás célszerű felhasználásával az elvárható technológiai színvonalon működő, korszerű ház jöhetett volna létre. A sikertelen projekt 130 lakást és mintegy 600 lakót érintett. A fenti szoftveres támogatás birtokában mindez kiküszöbölhető lett volna.

15. Korszerű bio-motorhajtóanyagok kifejlesztése és felhasználása A projekt célja, hogy egy az elmúlt években Nobel díjjal is elismert csúcstechnológia alkalmazásával és fejlesztésével megújuló, növényi alapanyagok, növényolajok felhasználásával szénhidrogén energiahordozót (kerozint, benzint) állítsunk elő nagy kihozatallal, szennyezések és hulladékok nélkül, nagy értékű kemikália, mint társtermék mellett. Az olefinmetatézis már jelentősen beépült a petrolkémiai iparba. A korábbi szénhidrogén-ipari eljárások (triolefin process, SHOP, ROMP, Norsorex, Hülls Elasztomer szintézis, stb.) mellé kisebb volumenekkel, de a szerves kémiai szintézisek nagy számával sorakozott fel a Ru-karbénkomplexek

18


Az ÖKOpolisz Klaszter futó projektjei verzatilitását elsőként felismerő gyógyszeripar. Kibontakoznak a telítetlen zsirsavészterek és növényolajok metatetikus átalakításának lehetőségei is, amelyek jelentősen növelve a vegyületek vegyipari felhasználásának potenciálját, a fosszilis energiahordozók szerepének bővítését az ásványolaj-származékokkal szemben igazi, hulladékmentes, „zöld” kémiai eljárások megvalósításával kecsegtetnek. A nagyméretű paramétertér feltérképezéséhez nélkülözhetetlen stabil kiinduló pontok felvétele. Az irodalomkutatás eredményét egy kémia adatbázisban kívánjuk összefoglalni, ahol megfelelő programozás után minőségi és mennyiségi szerkezet/hatás/mechanizmus összefüggések (QSPR elemzés) keresésére lesz lehetőség.

16. Technológiai tanácsadó és fejlesztő centrum Az ÖKOpolisz Klaszter minden tevékenysége a fenntartható fejlődés elméletéből indul ki, és azt alkalmazza, ezért kulcskérdés, hogy a fenntartható fejlődés elméletének és stratégiáinak az új felfogásait megismerjük, tovább gondoljuk, és minden projektben érvényesítsük. A kutatás keretében a globális tudáspiacról összegyűjtjük az összes fontos új elméleti eredményt, és az ezek alapján indított új szemléletű projekteket, fejlesztéseket. A kutatás eredményeit adatbázisban gyűjtjük össze és eredményeiből kézikönyv készül, amely összesíti a fenntartható fejlődés mentén történő beruházások ismérveit, technológiai mutatóit, azokkal szembeni elvárásokat, az életciklus elemzés eredményeit, mert fontosnak érezzük ökológiai szempontból is minősíteni a tervezett beruházásokat. A jelenlegi szabványok messze elmaradnak a technológiai fejlődéstől: az új eljárások, technológiai megoldások nincsenek minősítve, s a komplex technológiák minősítése hiányos – hiánypótló módon, pontszámrendszer alapján e szolgáltatási csomag keretében minősítjük azokat. Vizsgálatunk eredményeit kézikönyv és szolgáltatáscsomag keretében juttatjuk el a társadalmi partnerekhez és a döntéshozókhoz, hogy valós képet kapva szakmai alapon döntsenek a beruházásokról.


19

Kulcs Kompetenciák E szolgáltatás csomag segítségével az ÖKOpolisz Klaszter keretében megvalósított kistérségi fejlesztések, városstratégiák, technológiai fejlesztések eredményeit és hasznosulásuk tapasztalatait is felkínáljuk. Szolgáltatáscsomagunk magában foglalja a döntéselőkészítést, a döntéstámogatást, és az üzemidő alatti monitoring folyamat egészére kiterjedő szolgáltatást, informatikai támogatást.

17. Fenntartható vegyipar A projekt során olyan eljárásokat dolgoznak ki, amelyben környezetbarát, biológiailag lebontható politejsavat, étkezési glutént, tejsavat, valamint etil- és butillaktát oldószereket állíthatnánk elő. Ezek az intermedierek új típusú műanyagok létrehozásával teszik lehetővé, hogy fenntartható, zöld vegyipar jöhessen létre hazánkban.

Kulcs Kompetenciák állatgyógyászat,ártalmas

anyagok semlegesítése,

biofinomító, biogáz erőmű,

bioenergetika,

biomotor, e-learning, energetikai vesztessé-

gek, e-önkormányzat, épület gépészeti tervezés/kivitelezés, fejlesztés, feldolgozás, felnőttképzés, fémtartalmak, porok kinyerése, fenntartható fejlődés,

földgázszállí-

tás, gáz és energia termelés, gumi bitumen, hajtó olajok, hatósági feladatok, hálózat építés/fejlesztés, hőtermelés,

hulladék feldolgozás, hulladék ke-

zelés, hulladékhő hasznosítás, humánkutatás, informatikai szolgáltatás, ipari elektronika, ipari vegyi termékek, IP-WEB, IT – irodatechnika, kármentesítés, K+F+I+O, kereskedelem,

komposztálás, környezetvédelmi labor, kutatás, la-

kossági szolgáltatások, megfigyelési rendszerek,

megújuló energiák,

mezőgazdaság, mérés diagnosztika, mikrobiológiai fermentáció, molekuláris genetika,

motorolajok,

műszer fejlesztés, műszergyártás,

növényvédő szerek, oktatás, orvo-

műtrágya gyártás,

napenergia,

si diagnosztika,

ökocentrum, önkormányzati tevékenység, petrolkémia,

projektmenedzsment, stratégia, szagtalanítás,

szennyvízke-

zelés,

szélenergia, szoftverfejlesztés, szolgáltatási központok, tanácsadás/szaktanácsadás, tananyag fejlesztés/írás, tanulmányok,

termésnövelő készítmények,

termékfejlesztés,

tókezelés, tudásközpont, tudástranszfer, új anyagok előállítása, villamos energiatermelés, WEB rendszerek 20


Az ÖKOpolisz Klaszter tagsága

Az ÖKOpolisz Klaszter Tagsága Aba Önkormányzat

Dunaújvárosi Főiskola

ÖKORET Spin-off Zrt.

Albacomp Zrt.

DUSZEN Bányászati és Szolgáltatási Kft.

Pannon Bio-Innováció Kft.

ALKIMIA KFT.

ELMOLIGHT BT.

Pannon Egyetem

Apertech Kft.

Fumoprep Kft.

P-ENERGY Kft.

Aqua-terra Kft.

GreenMan Kft.

PERON G Kft.

Aranybulla Mg. Zrt.

Hornyák Kft.

Ráckeresztúri Önkormányzat

Bakonyi Erőmű Zrt.

HUMANsoft Kft.

Stratégiakutató Intézet Nonprofit Kft.

Bakonykarszt Zrt.

HUNTSMAN Zrt.

Székesfehérvár MJV Önkormányzata

Breona Kft.

Innoment Zrt.

Székesfehérvár MJV Városgondnoksága

Chemconsul Kft.

Isel Hungária Kft.

TOXI-COOP

COMBIT Kft.

LSI Informatikai Oktatóközpont Alapítvány

Veszprém MJV Önkormányzata

Delta Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.

MOL Nyrt.

VRIC Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Nonprofit Kft.

Depónia Hulladékkezelő és TelepüléstiszNitrogénművek Zrt. tasági Kft. D-ÉG Thermoset Kft.

Wildom Kft.

Nitrokémia Zrt.

Aranybulla Mg. Zrt.

DUSZÉN Bányászati és Szolgáltatási Kft. www.okopoliszklaszter.hu

21


Hornyák Kft. INNOMENT Innovációmenedzsment Tanácsadó Kft.

P-ENERGY Kft.

PERON G Kft.

Stratégiakutató Intézet

TOXI - COP

22



Bizalom Partnerség Együttmüködés Csapatmunka Hatékonyság Eredményesség


23

ÖKOpolisz Klasztermenedzsment Kft.

Farkas András elnök Antal Gábor ügyvivő szakértő Ányos Veronika ügyvivő szakértő Hajas Bálint gyakornok Horváth Bence gyakornok Morvai Bálint ügyvivő szakértő

Elérhetőségek: ÖKOpolisz Klasztermenedzsment Kft. 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. Telefon: +36 88 623-810 [email protected] www.okopoliszklaszter.hu

24


A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési alap társfinanszírozásával valósul meg. KDOP-1.2.1-2008-0005

Innovatív fejlesztésekkel a környezetvédelemért

Recommend Documents