Innováció-Lehetıség a megújulásra KTIA a megújulás eszköze

2010.10.27.

Innováció-Lehetıség a megújulásra KTIA a megújulás eszköze

Észak Magyarország a fenntartható Európában 2010. Október 21. Miskolc Mokry J. Ferencné fıosztályvezetı NKTH

Magyar K+F szféra jellemzıi Ellentmondásos kép, fı jellemzık: • Világszínvonalú tudományos kutatás és eredmények néhány területen • Kevés innovatív termék és vállalat, amely sikeres a világpiacon • Alacsony a hozzáadott szellemi érték a Magyarországon elıállított termékekben • Kevés jogi oltalom alá helyezett szellemi alkotás (pl. szabadalom) • Kevés, egyetem vagy kutató intézet által létrehozott hasznosító (spin-off) vállalat • A magyar K+F szférában hiányzik a kutatási eredmények hasznosításának intézményrendszere és kultúrája • A magyar K+F szférában hiányzik a technológia transzfer www.nkth.gov.hu | 2010.10.27.

2.

1

2010.10.27.

Innovációs indexek – Magyarország vs. EU-15 (2005) EU15 = 1 HU/EU15

ICT expenditures 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0

Early-stage venture capital**

USPTO patents per million population**

EPO patents per million population**

Employment in medium-high/high-tech manufacturing Employment in high-tech services

Public R&D expenditures*

Business R&D expenditures*

Population with tertiary education

Participation in life-long learning

Innovation expenditures* New S&E graduates*

www.nkth.gov.hu | 2010.10.27.

3.

Innovation indecies–Hungary vs. EU-27 (2008) Employment in medium-high & high-tech manufacturing

EU-27 HU/EU-27

EPO patents per million population

1,2 1

IT expenditures

0,8

Venture capital/GDP

0,6

Employment in knowledgeintensive services

0,4 0,2 0

Business R&D/GDP

Life-long learning

innovation expenditures

Population with 3rd education

S&E and SSH graduates

Public R&D/GDP

Source: European Innovation Scoreboard 2008 www.nkth.gov.hu | 2010.10.27.

4.

2

2010.10.27.

Alacsony hozzáadott érték az exportban

30,0% 14000 25,0%

12000 10000

20,0%

8000

15,0%

6000 10,0% 4000 5,0%

2000 0

0,0% 1995

1996

1997

1998

export

1999

2000

import

2001

2002

2003

2004

Value Added in Export


5.

Gross domestic R&D expenditure The gross domestic R&D expenditure (private and public sector expenditure) was 1,060 million Euro in 2009, which is 1.15% of the GDP – –

Lisbon target: 3 % of GDP EU average: 1,85% of GDP Gross Domestic R&D Expenditure as percent of GDP

1,40 1,20

1,15 1,08 1,01

1,00

0,94

0,93

1,00

0,95

0,89

0,95

1,00 0,97 1,00

0,82 0,75

0,80

0,74 0,67

0,70 0,68

0,60 0,40 0,20 0,00 2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992


6.

3

2010.10.27.

Vállalkozási és állami finanszírozási hányad A vállalkozási és állami finanszírozási hányad alakulása a K+F ráfordításokban 70% 60% 50% 40% 30% 20% vállalkozási forrás 10% állami költségvetés 0% 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Forrás: KSH www.nkth.gov.hu | 2010.10.27.

7.

R&D centres in Hungary KKK - 19 RET - 19 Húzóágazati központok - 6 Pólus - 7 Klaszterek központjai

Teller szakmai központ - nemzetk. együttm. - 7

2 db RET

8 db RET

2 db RET


8.

4

2010.10.27.

TTI stratégia TTI Stratégia (2007-2013): a tudásnak és az innovációnak a magyar gazdaság hajtóerejévé kell válnia • K+F eredmények üzleti hasznosítása • Innovatív vállalkozások számának növelése, vállalati innováció ösztönzése • Tudásbázis erısítése, tehetséggondozás, tudományos utánpótlás támogatása • Nemzetközi, EU-s K+F együttmőködésekben való intenzívebb részvétel és nagyobb sikerarány www.nkth.gov.hu | 2010.10.27.

9.

K+F közösség finanszírozása Magyarország éves szinten átlagosan 250 - 290 milliárd Ft-ot fordít K+F+I célokra Közfinanszírozás/pályázati forrás: kb. 170 milliárd Ft évente Hazai források: • KTI Alap – 40 - 50 milliárd Ft évente • OTKA - 5 - 7 milliárd Ft évente Európai források: • ÚMFT KFI prioritás - GOP – 32 - 37 milliárd Ft évente - TIOP, TÁMOP – 25 - 30 milliárd Ft évente - Egyéb OP-k (ROP, ETE) – 7 -12 milliárd Ft évente • EU FP7 – 10 - 15 milliárd Ft évente • CIP – 1,3 - 2,0 milliárd Ft évente Vállalati ráfordítás: ~120 milliárd Ft évente www.nkth.gov.hu | 2010.10.27.

10.

5

2010.10.27.

Új Széchenyi Terv Az ÚSZT-ben felvázolt jövıkép megfogalmazza a magyar gazdaság kitörési pontjait, a „jövı-iparokat”, amelyek képesek lehetnek a magyar gazdaság dinamizálására. Az ÚSZT kitörési pontjai: 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipar 2. Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés 3. Otthonteremtés – Lakásprogram 4. Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés 5. Tudomány – Innováció – Növekedés 6. Foglalkoztatás 7. Közlekedés – Tranzitgazdaság www.nkth.gov.hu | 2010.10.27.

11.

A hatékony innováció feltételei A hatékony innováció és a K+F eredmények üzleti hasznosításának feltételei: • magán és üzleti érdek jelenléte • stratégiai szemlélet, gondolkodás • üzleti kockázat vállalása • rugalmas gazdálkodás • Üzleti, piaci ismeretek és tapasztalatok • befektetık és kockázati tıke befektetések

Magyarországnak egy új üzleti modellre van szüksége a K+F eredmények hasznosítására! www.nkth.gov.hu | 2010.10.27.

12.

6

2010.10.27.

Európai Technológiai Platformok (ETP- k)

Elızmények; EU Kutatási Keretprogramok tapasztalatai, EU politikák, döntések >>>>>Fókuszban az ipar >>>>>Kutatással az ipar versenyképességéért, Összefogás, amely a kiemelt technológiai kihívásokat célozza A kutatási ráfordítások és hatásuk növelése A kutatások erısítése Európában.


13.

ETP-k elırehaladása, közös technológiai kezdeményezések 38-40 ETP, több „ernyı” platform, több területen Stratégiai Kutatási Tervek (SRA), kapcsolat az FP7 témákkal, több területen megvalósítási tervek JIT/JU Párbeszéd az iparral, mint a Közös Technológiai Kezdeményezés kiemelt érdekeltjével PPP/ Public-Private R+D Partnerships Állami- és magán érdekek partnersége a kutatásfejlesztésben Ipar-vezérelt, Tudás és versenyképesség központú szervezıdés/ kezdeményezés Az érdekeltek széles körének összefogása/ részvétele Finanszírozás; Európai Bizottság + nemzeti hozzájárulások + magánszféra (ipar) + pénzügyi befektetık www.nkth.gov.hu | 2010.10.27.

14.

7

2010.10.27.

Európai és Nemzeti Technológiai Platformok koncepciója Az érdekeltek, az ipar vezetésével összeszervezıdnek acélból, hogy Stratégiai Kutatási Tervet határozzanak meg Európa/a nemzeti érdekeltek számára stratégiailag fontos területeken. A stratégia-alkotás társadalmi fontossága és célja az európai/a nemzetgazdaság növekedése, a versenyképesség, amely közép- és hosszútávon a fı kutatásoktól és a technológiai fejlıdéstıl függ. Új koncepció; A kutatás-fejlesztés eszközével>>>innováció EU 2020 www.nkth.gov.hu | 2010.10.27.

15.

Európai és Nemzeti Technológiai Platformok jellemzıi

”Bottom up” szemlélet, jövıkép; az iparral az élen. Sikertényezık; erıs összefogás, nyitottság és átláthatóság; tagországok / régiók és nemzeti szereplık részvétele Az erıforrások felkutatása és mozgósítása, több különbözı forrás megnyerése EU szerep, Nemzeti kormányzati szerep; ösztönzés, a feltételek segítése, részvétel, - ahol kellirányítás (átmeneti)


16.

8

2010.10.27.

Európai és Nemzeti Technológiai Platformok Európai Technológiai Platformok > Európai versenyképesség európai ipar versenyképessége ERA-Európai Kutatási Térség projekt konzorciumok Nemzeti Technológiai Platformok > tagországok versenyképessége nemzeti érdekek, szereplık partnerség a kormányok szakpolitikájával nemzeti kutatási stratégiák megalkotása nemzeti programok generálása érdekérvényesítés az európai technológiai platformokban, ezáltal FP7-ben; munkaprogramokban, felhívások elıkészítésében kapcsolatok, együttmőködések, ismeretszerzés részvétel a szabványosításban, a mőszaki jogszabályalkotásban


17.

ETP/NTP Stratégiai Kutatási Terv, Megvalósítási Terv A szakterület hosszú távú Stratégiai Kutatási Terve pl. 2015-2020 adottságok, tradíciók, képességek, eredmények helyzetkép/hazai, nemzetközi, trendek >>>>>jövıkép, stratégia Kutatási prioritások szakterületi kutatások, kitörési pontok termék tervezési és termékfejlesztési koncepciók és technológiák integrált minıség-és életciklus menedzsment Stratégiai Kutatási Terv végrehajtása/Megvalósítási Terv tartalmi megvalósítás és folyamatok források és idıterv kapcsolódás más Technológiai Platformokhoz és kutatási területekhez Horizontális tényezık Innováció-barát szabályozási környezet Oktatási rendszer (ipari átalakulás támogatása)


18.

9

2010.10.27.

Európai/Nemzeti Technológiai Platformok szerepe

Magánszféra/ ipar; Stratégiai kutatási terv; jövıkép, trendek, latens igények, jövıbeli business megalapozása Kormányzatok; Európai/nemzeti versenyképesség megalapozása a magánszféra, az ipar irányításával, a szakpolitikák részvételével. Gazdaság; Összes érdekelt összefogása; Ipar, kormányzatok, felhasználók, stb… Szakmai stratégiai és pénzügyi PPP www.nkth.gov.hu | 2010.10.27.

19.

Nemzeti Technológiai Platformok szerepe a nemzeti K+F+I stratégiában A hazai vállalatok versenyképességének növelése Érdekérvényesítés az Európai kutatás-fejlesztés-innovációban Nemzeti policy irányvonalak feltérképezése és kialakítása A szakpolitikák megvalósításának (módszerek, eszközök) fejlesztése A nemzeti stratégiák megerısítése programokkal, a program célok fejlesztése és a visszacsatolás elısegítése Kitörési lehetıségek? ! High tech területek? Hagyományos iparágak?


20.

10

2010.10.27.

Nemzeti Technológiai Platformok területei Területek, ahol Globális piacvezetıi szerep fejlıdhet ki Kereslet alapú nagy növekedési potenciál van Gazdasági és/vagy társadalmi igényt elégít ki Léteznek innovatív termékek vagy szolgáltatások, tudásbázis Húzóhatás (spill-over) A közszférának jelentıs befolyása lehet a piacfejlesztésre (szabványok, szabályozás, stb…)


21.

Nemzeti Technológiai Platformok Magyarországon Nemzeti Technológiai Platformok Szakterületek; Informatika/Információs és Kommunikációs technológiák; beágyazott rendszerek, mobilitás és multimédia, eVITA, kreatív iparágak, NESSI; szoftver és szolgáltatások, Anyagok, Gyártás, Termelés és technológiái; Manufuture, Textil és ruhaipar, építésügy, integrált mikro-és nanorendszerek, Élelmiszergazdaság; élelmiszertechnológia, fenntartható kertészet, juhágazat, halgazdálkodási technológia, Biotechnológia, innovatív gyógyszer, genomika, Környezettechnológia; hidrogén és tüzelıanyagcella, víztechnológia Közúti Közlekedés Nyelv-és beszédtechnológia


22.

11

2010.10.27.

KTI Alap bevételei KTI Alap 2004 - 2009 vállalati és költségvetési ráfordítások (milliárd Ft)

60

50

28,7

40 23,1

30

20

12,2

12,3

24,6

24,4

20,5

14,8

10

21,0

23,7

27,2

11,8

0 2004

2005

2006

Vállalkozások

2007

2008

2009

Állami költségvetés

Forrás: PM www.nkth.gov.hu | 2010.10.27.

23.

KTI Alap: Támogatási program

„Ötlettıl a piacig” program Tudás Magyarország

Technológia Magyarország


Vállalkozó Magyarország

Együttmőködı Magyarország

24.

12

2010.10.27.

KTIA - ÚSZT Az ÚSZT-vel összhangban, a KTI Alap fı stratégiai célja, hogy Magyarország középtávon olyan országgá váljon, ahol a gazdaság motorja a tudás és az innováció, és a magyar vállalatok versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal jelennek meg a világpiacon. A KTI Alap hozzájárulása az ÚSZT végrehajtásához: • A tudásbázis bıvítése és erısítése • Technológia-transzfer, a szellemi alkotások védelme és hasznosítása • Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok kialakítása • Vállalkozások K+F+I tevékenységének támogatása • Nemzetközi K+F együttmőködések támogatása


25.

Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) - TECH Nemzeti Technológiai Program (TECH) (bottom-up) Tematikus alprogramok: a) mezıgazdaság és élelmiszeripar b) infokommunikáció c) gépgyártás és jármőipar d) környezetvédelem és megújuló energiaforrások e) élettudományok és gyógyszeripar f) anyagtudomány és nanotechnológia Programtanácsok az alprogramok szakmai irányításához és a szakmai monitoring végrehajtásához www.nkth.gov.hu | 2010.10.27.

26.

13

2010.10.27.

NKFP – Integrált K+F programok (új) Cél: Nemzetstratégiai szempontból kiemelten fontos célokhoz rendelt, összehangolt, egymást erısítı K+F+I tevékenységek támogatása koherens, szakmailag felülrıl felépített és koordinált K+F programok keretében, amelyek a tudomány és a technológia aktuális, jövıbe mutató, nagy kihívásainak (Grand Challenges) megoldásaira irányulnak, és amelyek jelentıs hatást gyakorolnak Magyarország technológiai fejlettségére, gazdasági versenyképességére és társadalmára (pl. infokommunikáció, egészségügy, környezetvédelem, energiaellátás). www.nkth.gov.hu | 2010.10.27.

27.

Vállalati evolúció A versenyképes gazdaság feltétele: relatív nagy számú innovatív KKV Sikeres cég a világpiacon

10 100

Növekedésre képes KKV

1 000

Spin-off, start-up vállalkozások


28.

14

2010.10.27.

„Ötlettıl a piacig” Program I.

• Technológia-transzfer szervezetek

fejlesztése • Szellemi alkotások iparjogvédelme • K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása (Ötlet) • Hasznosító vállalkozások létrehozása (Spin-off) • Technológiai Inkubátor Program (TIP)


29.

Köszönöm a figyelmet! [email protected]

www.nkth.gov.hu


30.

15

Innováció-Lehetıség a megújulásra KTIA a megújulás eszköze

Recommend Documents