innováció KLASZTERBE TÖMÖRÜLTEK AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS CÉGEK

napi innováció WWW.NAPI.HU

2008. FEBRUÁR 25., HÉTFŐ, XVIII. ÉVFOLYAM 39. (4617.) SZÁM

NAPI INNOVÁCIÓ I

NAPI GAZDASÁG 2008. FEBRUÁR 25., HÉTFŐ

SZERKESZTI: DOMOKOS LÁSZLÓ ([email protected]), KOMÓCSIN SÁNDOR ([email protected])

KLASZTERBE TÖMÖRÜLTEK AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS CÉGEK

III

Dévai Endre, az Innomed Zrt. vezérigazgatója szerint az innovációt piacképessé kell tenni

A

HAZAI KUTATÓK CSÖKKENTHETIK A LÉZERES SZEMMŰTÉTEK KOCKÁZATÁT

VII

Csutak Adrienne kutatásai nyomán gyógyszerrel áll elő az InnoTears Kft., a Debreceni Egyetem spin-off cége

KIADVÁNY TÁMOGATÓI:

INTERJÚ FODOR ISTVÁNNAL, AZ ERICSSON MAGYARORSZÁG VOLT ELNÖKÉVEL

Az értékteremtés nem lehet pénzkérdés Az államnak a jelenleginél jóval határozottabban és strukturáltabban kell szerepet vállalnia az értékteremtésben, hogy Magyarország gazdaságilag életképes, tudásalapú társadalommá váljon – állítja Fodor István, az Ericsson Magyarország volt elnöke.

Legyen az állam katalizátor! – A magyar iparszerkezet mely vonásai gátolják leginkább a tudásalapú gazdaság kialakulását? – A vállalatok közül leginkább a nemzetközi cégektől várják, hogy többet költsenek kutatásfejlesztésre (k+f-re), ezek körében viszont kevés olyat találunk, amelynél a k+f a vállalat profi ljába illik vagy oda potenciálisan bekerülhet. Naivitás tehát azt hinni, hogy egy összeszerelést végző vagy egy kereskedelmi, esetleg logisztikai vállalat komoly innovációs tevékenységet folytatna. Az értékteremtés másik kategóriája lehet a spin-off vagy start-up cégek köre, ahol a kezdeményezések számában már jobban állunk, de lehetne jobb is a helyzet. Úgy vélem, az államnak mindkét területen katalizátor szerepet kell betöltenie, de más-más módon. Gondoskodnia kell arról, hogy minél nagyobb hozzáadott értéket termelő vál-

lalatok telepedjenek meg határainkon belül, illetve nagyobb figyelmet és több erőforrást kell fordítania a tudásintenzív cégek átsegítésére a kezdeti időszakon. A tudományos eredményeket létrehozó vagy befogadó ipari oldal szereplőinek mennyiségi és minőségi növelése nélkül nem lehet valós k+f ráfordítási növekedést várni a gazdaság szereplőitől. – Mi a helyzet az állami erőforrások legnagyobb felhasználójával, az akadémiai és egyetemi k+f-fel? – Értékes adottság az akadémiai és egyetemi szféra, amely kelet-közép-európai összehasonlításban is – még most is – átlag feletti potenciállal rendelkezik. A jelenlegi helyzetben fontos lenne, hogy az állam alkalmazza a nemzetközi vállalatok stratégiáját, amelyek rendszerint recesszió idején növelik az értékteremtésre és a k+f-re fordított költségeket. A társadalomnak is erre volna szüksége: az értékekhez fordulni, amikor nehézségekkel szembesül. A tudományra fordított összegeket nem szabad megnyirbálni, még akkor sem, ha a költségvetési kiadások általános lefaragása szükséges. Az állam nem vonulhat ki a tudománypolitikából, nem nézheti távolról a folyamatokat: minél nehezebb a helyzet, annál nagyobb a feladata és felelőssége. Éppen ellenkezőleg kell tehát cselekednie, mint ahogy az most történik, ami-

Pénzügyi kultúráról újszerűen Pénzforgalom minév vége, jövő év eleje kördenkinek címmel új nyékén lehet számítani sorozatot indított útjá– mondta lapunknak Sz. Évente ra a Magyar Nemzeti Papp Judit, aki az MNB Bank (MNB). A jegypénzügyi kultúra probank honlapján elérhejektjének a vezetője. tő kiadvány célja, hogy Számos közponközérthető módon ösz- ezer ember ti bank az alapfeladafordul meg szefoglalja a pénzforgatai – így az árstabilitás a központban lomról szóló ismeretemegőrzése, a pénzügyi ket. Az első tájékoztató stabilitás támogatása, anyag a bankkártyákról, a követ- a korszerű fizetési módok haszkező két szám pedig a bankátuta- nálatának ösztönzése – mellett lásokról és a csoportos beszedési kiemelten kezeli a pénzüg yi megbízásokról szól. Utóbbiak kultúra fejlesztését is. Folytatás az V. oldalon megjelenésére nyáron, valamint

40

remtenie. Tapasztalatom szerint ma Magyarországon sok érintett terület nyitott a megújulásra, van, ahol már folyik ez a munka, de ez önmagban kevés: ha a környezet és a szabályrendszer nem alakul át, a várt eredmény elmarad. Az innovációban az EU-n belül mára a sereghajtók csoportjába kerültünk.

A bölcsészetre is szükség van

PELSŐCZY CSABA

– Nemzetközi tapasztalatai alapján létezik-e olyan sikerrecept, amelyet a magyarországi tudománypolitika alakítói nyugodt szívvel átvehetnének? – Nincs ilyen, hiszen az országok adottságai, ipari szerkezete eltérő, ezáltal nincs két egyforma tudománypolitikai szituáció sem, nincsenek bevett módszerek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükséges ismerni a különböző megoldásokat. Érdemes építeni más országok korábbi tapasztalataira. Magyarország és a volt szocialista országok helyzetét például meghatározza iparszerkezetük, azon belül is a tudásintenzív szektorok viszonylag alacsony aránya, mérete. Brüsszelben szerzett tapasztalataim alapján azonban úgy látom, hogy vannak közös problémák, amelyek Európa más országaiban is felbukkannak, de ezek kezelési módjában az egyes tagállamok között is jelentős eltérések vannak.

kor például a k+f állami támogatása az időközben bevezetett innovációs járulék mértékével a korábbi évekhez képest lényegében csökkent. Szemléletváltásra is szükség van, de minden szereplőnek elsősorban a saját háza táján kell rendet te-

– A jelenlegi magyar tudománypolitika jellemzően a természettudományokat támogatja, a társadalomtudományi kutatásra fordított források határozottan csökkentek. Műszaki-technokrata szakemberként erről mi a véleménye? – Paradoxnak tűnhet, de nagyon fontos volna bevonni a bölcsészet- és társadalomtudományokat is az innovációs ernyő alá. Szűk látókörre vall az a szemlélet, hogy csak az a kutatás támogatható és támogatandó, amely közvetlen GDP-növekedést generál. Az utóbbi húsz év technológiai és kommunikációs forradalma révén minden tudományágban megváltoztak a feltételek. A nálunk mostohán kezelt bölcsészettudományok a világ fejlettebb részein tempósan fejlődnek, és baj lenne, ha a magyar tudományos élet e szegmense – a hibás stratégia miatt – kikerülne a nemzetközi vérkeringésből. – Az innovációs tevékenység felosztható aszerint is, hogy alapkutatásról, alkalmazott kutatásról vagy az ezt követő technológiai fejlesztésről van-e szó. E dimenzióban milyen forrásmegosztást tartana optimálisnak? – Ismét hangsúlyozom: az értékteremtéssel kapcsolatban hibás az a szemlélet, amely a korlátozott erőforrások legfeljebb arányaiban változtatható elosztásában gondolkodik. A k+f-ben rendet kell teremteni, el kell érni azt az állapotot, hogy minden erre költött forint széles értelemben hasznosuljon. Folytatás a VI. oldalon

A SZERZŐI JOGGAL ÉS IPARJOGVÉDELEMMEL VALÓ VISSZAÉLÉSEK ÉRTÉKE ÉVI EZERMILLIÁRD FORINT

Egyesült erővel küzdenek a kalózkodás ellen A korábbinál nagyobb szigorral, erősebb társadalmi összefogással és a végrehajtási szakaszra helyezett hangsúllyal veszi fel a harcot a kormányzat a hamisítás ellen – derült ki a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Magyar Védjegy Egyesület által közösen szervezett konferencián. Becslések szerint Magyarországon a feketegazdaság aránya a GDP 15-20 százalékát teszi ki, és ennek a körülbelül 3000 milliárd forintos tételnek harmadát a szerzői joggal és iparjogvédelemmel szembeni visszaélések adják – jelentette ki Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke az Új összefogás a hamisítás elleni stratégiáért elnevezésű rendezvényen, amelyet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület felállása alkalmából rendeztek. A szakember szerint a közvetlenül káron felül számolni kell az erkölcsi hatásokkal, valamint az ország romló általános megítélésével is. Magyarország ugyanis több nem-

zetközi, a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó szervezet figyelőlistáján szerepel. Egy potenciális befektető bizalmának elnyeréséhez ez a szempont is hozzátartozik, nem csupán az infrastruktúra vagy az általános pénzügyi környezet. A számok pedig valóban elég riasztóak: az üzleti célú szoft verek területén Magyarországon hamísított termékek aránya 41-42 százalék körüli. E kategóriában az összesített uniós listán Franciaország, Nagy-Britannia és Spanyolország triója mögött az „előkelő” negyedik helyezést érte el az ország, csupán pár Folytatás a IV. oldalon százalék lemaradással.

II NAPI INNOVÁCIÓ


A magyar újítási kedv még messze van az EU-átlagtól Az innovációban uniós összevetésben Magyarország ma még jócskán elmarad az átlagtól, bár a hátrány kissé csökkent az utóbbi öt esztendőben – derült ki az Európai Bizottság vállalkozási és ipari főigazgatóságának megbízásából készült elemzésből. Az uniós tagállamok közül Svédország, Finnország, Dánia, Németország és Nagy-Britannia emelkedik ki a mezőnyből (59 százalék feletti mutatóval), míg az uniós átlag 45 százalék lett, Magyarország pedig 26 százalékig jutott (az előző évi 25 százalék után). A felmérés szerint Svédország nemcsak az EU, hanem a világ leginnovatívabb országa, az élmezőnyben pedig a négy uniós országon kívül Svájc, Izrael, Japán és az USA található (55 százalék feletti eredménnyel). E szereplőktől valamivel leszakadva, de még az uniós átlag fölött szerepelt Luxemburg, Izland, Hollandia, Írország, Ausztria, Franciaország és Belgium. Az USA és az EU innovációs versengésében továbbra is jelentős az amerikai előny. Bár több szegmensben – így az információs és kommunikációs technológiai beruházásokban, a szélessávú internet elterjedésében, a kockázati tőke aktivitásában, valamint a szaba-

RÉGIÓS EREDMÉNYEK Ausztria Csehország Szlovénia Észtország Litvánia Magyarország Szlovákia Lengyelország Lettország Románia Forrás: Napi-gyűjtés

(százalékpont) 48 36 35 31 27 26 25 24 19 18

dalmak számában – látszanak az uniós felzárkózás jelei, a folyamat az utóbbi években lelassult. Magyarország még a mérsékelten innovatívok közé sem került be, így Málta, Litvánia, Görögország, Szlovákia, Lengyelország, Horvátország, Bulgária, Portugália, Lettország és Románia társaságában a hátrányuk ledolgozásán fáradozók csoportjába sorolták. Ezen államok innovációs teljesítménye érdemben elmarad az uniós átlagtól, de Horvátország kivételével valamennyiük osztályzata fokozatosan javul. Magyarország viszonylag jó teljesítményt nyújtott a tudásteremtésben és az alkalmazási dimenziókban, megközelítve az uniós átlagot – állapította meg az értékelés. A EU-átlag szintjét meghaladja Magyarország a csúcstechnika k+f-en belüli, valamint foglalkoztatásban betöltött aránya, továbbá a high-tech termékek kivitelen belüli súlya alapján. Viszonylag gyenge viszont a teljesítmény az innováció és a vállalkozások dimenziójában, mivel alacsony a kis- és közepes vállalkozásoknál a saját innováció szintje, de a szektor cégei a szervezeti újításokat is csak ritkán alkalmazzák.

A MEGÚJÍTOTT KOLLÉGIUMBAN A KORMÁNYZATI, A TUDOMÁNYOS ÉS AZ ÜZLETI SZFÉRA ARÁNYOS KÉPVISELETET KAP

Áramvonalasabb lesz az innovációpolitika is A tervek szerint hatékonyabbá válik a tudomány-, technológia- és innovációpolitika kormányzati irányítása, valamint az üzleti szféra képviselőit is jobban bevonják.

GYORSABBAN ÉS HATÉKONYABBAN

▶ A kollégiu-

BLOOMBERG

mot a kormány kabinetjeinek sorába illeszti, az ott megvitatott minden olyan dokumentum, amely állásfoglalása alapján kormányintézkedést igényel, döntésre a kabinet elé kerül.

Átszabják a magyarországi tudomány-, technológia- és innovációpolitikát (tti) irányító Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK) működésének kereteit – az erről szóló kormányhatározat már egyeztetés alatt áll. A kormány középtávú (2007–2013-ra vonatkozó) tti-stratégiájáról, valamint intézkedési tervéről szóló határozata korábban a szféra kormányzati irányítási és végrehajtási rendszerének megújítását írta elő. Ehhez szükséges meghatározni és összehangolni a minisztériumok, valamint a kormánynak közvetlenül alárendelt szervek ttipolitikai tevékenységét, ennek érdekében működik a TTPK és más tanácsadó testületek. A tervek szerint a TTPK munkáját három testület is segíti majd: a tizenegy fős Tudományos Tanács a munkához véleményezéssel járul hozzá, valamint az oktatási és kulturális miniszter ttiterületen működő tanácsadó testülete is lesz; a 15 fős Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács a gazdasági miniszter és az NKTH mellett működő stratégiai kérdésekkel foglalkozó testülete is, a tízfős Régiók Innovációs Tanácsa (RIT) pedig az önkormányzati és területfejlesztési miniszter tanácsadó testületeként is tevékenykedik. (A RIT tagja a hét régió egy-egy képviselője,

▶ A kormánykabinet 2007. november

20-i ülésén tárgyalta meg az egységes tudomány- és innovációpolitikai irányítási rendszer kialakításának koncepciójáról szóló előterjesztést, és a GKM, továbbá az OKM kapott megbízást a kormány-előterjesztés elkészítésére. Az új modellről szóló előterjesztést a MeH szakmapolitikai munkacsoportja 2008. január 25-i ülésén megtárgyalta.

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI KÖLTÉS (A GDP SZÁZALÉKÁBAN)

akik megbízására az adott régió – a regionális fejlesztési tanács, a regionális gazdaság- és innovációfejlesztésben érintett szereplők és az MTA területi bizottságának megállapodása alapján, azok tagjai közül – tesz javaslatot, további három főt az önkormányzati és területfejlesztési miniszter kér fel.) A gazdasági és az oktatási miniszter közös javaslata szerint az ajánlott összetétel a megújított testületben biztosítja három szféra – a kormányzati, a tudományos és az üzleti – arányos képviseletét. A kormányzati oldalt – a miniszterelnök mellett – az oktatási miniszter, a gazdasági és az önkormányzati miniszter, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, valamint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke képviseli; a tudomány képviseletét a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok, a Tudományos Tanács elnökei látják el; az üzleti szférát pedig a Régiók Innovációs Tanácsa elnöke, a

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a zati szerv, de mint a tudomány művelőinek külön Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsé- törvényben meghatározott köztestülete és saját gének vezetője és a Magyar Innovációs Szövetség kutatószervezetek működtetője, szintén alapvető elnöke reprezentálja; a Kutatási és Technológiai tudományos feladatokat lát el. Innovációs Tanács pedig – összetételénél fogva – A jelenleg hatályos szabályokhoz képest az is mindhárom szférát képviseli. eltérés, hogy nyolc miniszter helyett három vesz A működőképességet több módosítás bizto- majd részt az új kollégiumban, három helyett sítja. Ezek közé tartozik, hogy a kollégium négy nyolc nem miniszter tagja lesz, valamint az új kolelnökhelyettese közül bármelyik kettő együttes légium – a területek érdekstruktúrájának megfeindítványára az általuk jóváhagyott napirendek lelően – három testület véleményére támaszkodik megvitatására a testület leghamarabb nyolc na- majd az egyes előterjesztések megvitatása során. A pon belül összehívható; a tag személyes jelenlétét Tudományos Tanács a tudomány – mint a kultúra csak előzetes, írásos véleménysajátos területe – művelését vizskifejtés váltja ki; a döntéseket A TTPK ÖSSZETÉTELE gálja; a Kutatási és Technológiai pedig egyszerű szótöbbséggel ELNÖK: Innovációs Tanács elsősorban az hozzák. (A tervezet szerint a miniszterelnök innováció szempontjából tájékomegújított kollégium ügyrend- ELNÖKHELYETTESEK: zódik, míg a Régiók Innovációs jét 2008. május 31-ig kell elfo- oktatási és kulturális miniszter Tanácsa a térségi szerveződés gazdasági és közlekedési miniszter gadni.) (hálózatosodás, klaszteresedés) A kollégiumot a kormány önkormányzati és területfejlesztési miniszter oldaláról kezeli a folyamatokat. kabinetjeinek sorába illeszti, az MTA elnöke A kollégium működésével ott megvitatott minden olyan TAGOK: kapcsolatos koordinációs, szerdokumentum, mely állásfogla- Tudományos Tanács elnöke vezési és adminisztratív feladalása alapján kormányintézke- Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács tokat a Tudomány- és Technodést igényel, döntésre a kabinet elnöke lógiapolitikai Kollégium titkára elé kerül. Ezzel lehetővé válik Régiók Innovációs Tanácsának elnöke látja majd el, aki a Miniszterela kormánytagok tehermente- Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke nöki Hivatal szervezeti keretei sítése, és elkerülhető, hogy egy Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke között tevékenykedik. kérdéssel ismételten kelljen Magyar Rektori Konferencia elnöke NAPI foglalkozniuk. A jelenleg érvé- Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok nyes rendben a tudománypo- elnöke ▶ A TTPK tagságának átalakítása melletti érv az litika koordinálásának felelőse Magyar Innovációs Szövetség elnöke operativitás erősítése, vaa kormányban az oktatási és Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lamint a tti szakterületért kulturális miniszter, míg a ku- Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsékiemelt felelősséggel tartotatás-fejlesztéssel kapcsolatos gének vezetője zó tárcák mellett a tudokormányzati feladatokat a gaz- ÁLLANDÓ MEGHÍVOTT: mányos és az üzleti szféra dasági és közlekedési miniszter TTPK titkára képviselőinek bevonása. látja el. Az MTA nem kormány- Forrás: Napi-gyűjtés

NAPI INNOVÁCIÓ III


KLASZTERBE TÖMÖRÜLTEK AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS CÉGEK

Világszenzáció lehet a magyar jedi lézerkés

Egyedül nem megy – az innováció sem

A sikeres innovációhoz elengedhetetlen a kis- és nagyvállalatok, valamint a felsőoktatás hatékony együttműködése – mondták a Napinak a december óta harminc magyar céget és egyetemet tömörítő Mobilitás és Multimédia Klaszter kulcsemberei.

Egyedüli magyar fejlesztésként beválogatták a világ legjobb 75 technológiai alkotása közé a forradalmian új sebészeti eszközt, a jedi lézerkést a World’s Best Technology (WBT) fórumán. A világ legnagyobb technológiai megmérettetésén a felfedezésre váró technológiákat több mint száz befektető értékeli, közöttük olyanok is, akik a Fortune 500-ba tartozó cégeket képviselnek.

▶ A WBT-megmérettetés

KATONA VANDA

márciusban lesz, addig amerikai befektetők és szakemberek csapata segít a stratégia kialakításában és készíti fel a feltalálókat arra, hogyan „adják el magukat” és találmányukat a potenciális befektetőknek.

Egyedül nem megy! – Dévai Endre, az Innomed Zrt. vezérigazgatója szerint ez lehetne a jelmondata a decemberben megalakult Mobilitás és Multimédia Klaszternek, amelyben a magyar infokommunikációs szektor vezető innovátorai és több magyar egyetem egyesítette kutatás-fejlesztési (k+f) erőforrásait. Dévai saját cége példáján illusztrálta az összefogás jelentőségét. A mérnökök által alapított Innomed a rendszerváltás utáni eufóriában megalkotott egy úttörő orvostelemetriai készüléket, amely képes volt a világ bármely pontjáról telefaxra küldeni egy páciens fiziológiás paramétereit, a felállított diagnózissal együtt. A vállalat a találmányt a világ legnagyobb kardiológiai seregszemléjén, az American Heart Association Los Angelesi-i kiállításán is bemutatta, és bár mindenkinek tetszett, üzleti sikert nem hozott, mert „megelőzte korát”. Ahhoz, hogy egy innovációból üzleti siker legyen, szükséges, hogy valaki be is tudja vezetni a piacra – mondta a Napinak Dévai, aki szerint egy kis cég erre nem képes, egy kompetens multinacionális cég viszont rendelkezik a szükséges tőke- és lobbierővel, amivel el tud fogadtatni egy újítást. Az eltelt években az orvosi telemetria óriási fejlődésen ment keresztül, így az Innomed is megtalálta a piacát: 116 országba, főleg mentőszolgálatoknak szállít az eredetileg tervezettnél jóval kevesebb készüléket, a kezdeti boomból így nem vehette ki a részét. Dévai reméli, a klaszter megalakulásával elkerülhetőek lesznek a hasonló fiaskók, mert szorosabbá válik az együttműködés a felsőoktatási intézményekkel és az erős nagyvállalatokkal. Technológiai téren mindenünk ▶ A szervezetnek jelenleg megvan, az árbevételünk 13,5 szá30 tagja van, de bármikor zalékát költjük k+f-re, de ez öncsatlakozhatnak újabbak, magában nem minden – mondta ha megszerzik egy tag az Innomed első embere. Az adott ajánlását és a bent lévők szakterületen orvosi vagy műszaki egyszerű többséggel erre szempontból járatos egyetemekkel áldásukat adják. A héttagú konzorciumokban dolgoznak. Ha elnökség élére Pukler pedig van egy multinacionális cég Gábort, a Magyar Telekom a rendszerben, amely profitszerNyrt. új üzleti területek üzzési szándékkal fantáziát lát egy letága senior tanácsadóját találmányban, akkor meglesz a választották. promócióhoz szükséges tőke és a

A KLASZTER TAGJAI MULTINACIONÁLIS ÉS NAGYVÁLLALATOK Magyar Telekom Nyrt. Ericsson HP Sun GTS-Datanet Albacomp Origo EGYETEMEK ÉS NONPROFIT KUTATÓINTÉZETEK Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pannon Egyetem Pécsi Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Közlekedéstudományi Intézet Kht. Kitchen Budapest Innováció Kft. InnoHost Kutatás-Fejlesztési Alapítvány KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK Innomed Aitia Kirowski Odin Virgo Systems Topolisz Netvisor MPP Magyarország Cellum Adverticum Mobile Engine Lion & Grapehill ReignSoft Informatika 2000 Bird Telecom Forrás: Napi-gyűjtés

bevezetési potenciál, ami az üzleti sikerhez szükséges. A klaszterben elvileg adottak ehhez a feltételek. A társulás felvonultatja a k+f-ben nemzetközi sikereket is elért kis- és középvállalkozásokat, például az Innomedet; multinacionális cégeket, köztük az Ericcson, a Sun és a HP hazai leányvállalatait; valamint a technológiai alapkutatást végző egyetemeket. A klaszter így lefedi a teljes innovációs értékláncot az ötletkatalizálástól a piaci bevezetésig. Az összefogás nemcsak a cégek, hanem a részt vevő egyetemek számára is hasznos lehet. A klaszter elnökségébe választott Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem műszaki informatikai karának dékánja úgy gondolja, hogy bár az alapkutatást nem lehet rövid távú profitszemlélet mellett hatékonyan végezni, az együttműködés rákényszerítheti az egyetemeket a sikeres innovációhoz szükséges szemléletváltásra. A magyarországi egyetemekkel általában az a probléma, hogy a hagyományoknak megfelelően elsődlegesen oktatási intézményként működnek, a kutatási és projekttevékenységre csak kiegészítőként tekintenek – állítja Friedler. Véleménye szerint azonban bármelyik pillér csak akkor lehet magas színvonalú, ha a többi is az és egyenlő súllyal esnek latba. Ideális esetben a bevétel egy-egy harmada származik az oktatásból, a kutatásból és a projekttevékenységből. A változás fő akadályának az egyetemek szervezeti felépítését tartja, nehezen lehet ugyanis kimozdulni a jelenlegi struktúrából. A klaszter tavaly december 18-án alakult meg. Tevékenységét négyfős klaszteriroda koordinálja, mely ideiglenes jelleggel a Magyar Telekomnál rendezkedett be. Január végén kompetencia- és kapacitásfelmérést végeztek a tagok között, melynek alapján meghatározták az innovációs együttműködés négy fő területét. Ezek a következők: mobiltechnológiára épülő alkalmazások, multimédiás tartalomszolgáltatás és új reklámozási lehetőségek digitalizált rendszerekben, elektronikus egészségügy, valamint intelligens közlekedés, helyfüggő szolgáltatások és geoinformatika. A tagok február első hetében sort kerítettek az első közös brainstormingokra a megadott témákban – mintegy 90 termékötletet vetettek fel, ezt várhatóan 50-60 projektre szűkítik. Pukler Gábor klaszterelnök szerint az év végéig legalább 5-6 befejezett projekt a cél. Hegedűs Gábor, aki a HP Magyarországot képviseli az elnökségben, hozzátette: a klaszternek két éven belül aktívan hozzá kell járulnia a NAPI résztvevők profitjához.

A tapasztalatok szerint az itt sikert elérők rövid időn belül jelentős üzleti partnert találnak. Az intelligens sebészeti eszközt, egy lézerkést, a jedit a hazai találmányok felkutatásával és nemzetközi piaci hasznosításával foglalkozó ValDeal Innovációs Zrt. juttatta ki a megmérettetésre. A jedi operáció közben folyamatosan információt nyújt a vizsgált szövet kémiai jellegzetességeiről, illetve arról, hogy tartalmaz-e rákos sejteket vagy sem. Takáts Zoltán találmánya lényegesen felgyorsítja a biológiai sejtszövet analízisét, csökkenti a ráksebészeti vizsgálat időtartamát, ugyanakkor növeli annak pontosságát, így az orvos gyorsabban és megalapozottabban dönthet a gyógyszer kiválasztásáról és adagolásáról. Az

TAKÁTS ZOLTÁN eszköz fő alkalmazási területe a ráksebészet, az érsebészet, illetve a bőrgyógyászati és a plasztikai sebészet. Takáts másfél évvel ezelőtt jelentkezett a ValDealnál merész, de tudományosan alátámasztott tervével, amelynek megvalósításához szakmai és befektető partnereket keresett. Azóta a Harvard Medical School stratégiai együttműködést javasolt a jedi lézerkés tesztelésére, a piaci hasznosításában való részvételre és már egy magyar befektető is jelentős összeggel beszállt a technológia teljes kifejlesztésébe és véglegesítésébe. NAPI

Beértek a Montana innovációs befektetései

▶ A Montana csaknem egy évtizede döntött saját

fejlesztésű termékportfóliójának kialakítása mellett – ez jó stratégiának bizonyult.

A Montana Zrt. 2007-ben 3,8 milliárd forint árbevételt ért el és várhatóan az előző évhez hasonlóan – leányvállalatával, a Noreg Kft .-vel együtt – 100 millió forint eredménnyel zár. A cég tavaly 187 millió forintot fordított kutatásfejlesztésre. A társaság szerint az évről évre töretlen növekedés fenntartását továbbra is a nagy beruházásigényű, innovatív termékfejlesztés teszi lehetővé. A Montana a szolgáltatások részarányát az árbevételen belül 63 százalékra emelte, ami fontos stratégiai célként szerepelt a vállalat

2007-es üzleti terveiben. A társaság saját fejlesztésű irat- és dokumentumkezelő megoldásából, a MonDoc Systemből származó árbevétele – 250 százalékos növekedés nyomán – elérte a 730 millió forintot. A Montana a k+f-re és innovációra fordított befektetéseknek köszönheti a mostani sikeres időszakot. A schengeni határ biztosítását is az általunk fejlesztett, telepített és támogatott MonDoc System látja el, valamint mostanra másik zászlóshajónk, a szintén saját fejlesztésű szövegbányász szoft ver, az

VADÁSZ PÁL

Infovadász első alkalmazása is beérett – mondta Vadász Pál, a Montana Zrt. elnök-vezérigazgatója. A MonDoc System látja el a központi, integrált üg y viteli és dok u ment u m kez elő felad atok at a schengeni információs rendszer 2007. december 21-én átadott magyarországi elemében. A technológia támogatja a különböző nemzetközi hatóságok strukturált együttműködését, az általuk keresett személyek, a körözési, a beutazási, a tartózkodási tilalmak adatainak nemzet-

közi információcseréjét. Kiszolgálja emellett az ORFK-nak a schengeni rendszerhez kapcsolódó belső ügyviteli folyamatait is. A tavaly továbbfejlesztett MonDoc 2007 végén egy új modullal, a Portállal bővült, amelynek segítségével támogatja GIRNT JÓZSEF az internetes ügyintézést.

▶ A társaság 2007-ben vezette be a

MonFlow-t, az egyetlen magyar fejlesztésű, grafikus felület alatt működő, konfigurálható munkafolyamat-támogató rendszert. Az új megoldás már a bevezetés első évében mérhető árbevételt hozott a Montanának, 2008-ban pedig kulcstermékként szerepel az értékesítési tervekben.

IV NAPI INNOVÁCIÓ


Magyar éremeső a diákolimpiákon

Magyarország bővelkedik ifjú tehetségekben, erre a legjobb bizonyíték, hogy diákjaink nagyon szép eredményeket értek el a nemzetközi diákolimpiákon.

Tavaly több nemzetközi megmérettetésen is részt vettek magyar középiskolás diákok, fi lozófiai, fizikai, matematikai, kémiai és informatikai tudásukat tesztelték a diákolimpiákon. A versengés az olimpiákkal nem ért véget, hiszen néhányuk az Európai Fiatal Tudósok Versenyén is szerepelt, méghozzá szép eredménnyel. A helyezéseket elnézve a diákoknak nem csak a részvétel volt a fontos, hanem az is, hogy éremmel a zsebükben térjenek haza. Hiller István oktatási és kulturális miniszter részesítette őket és felkészítő tanáraikat elismerésben február elején a Parlamentben. A 38. Nemzetközi Fizikai Diákolimpiát Iránban, Iszfahánban rendezték meg 2007-ben. A magyar csapat 69 ország 327 versenyzője között az öszszesített pontversenyben a tizedik helyen végzett. Kónya Gábor két kínai

diákkal holtversenyben, százszázalékos teljesítménnyel a legjobbnak bizonyult, és ezzel aranyérme mellé elnyerte a legjobb elméleti munkáért járó különdíjat is. Vietnam fővárosában, Hanoiban a legjobb diák matematikusok mérték össze erejüket. A versenyen 93 ország 520 diákja vett részt, a magyar csapat a tizenkilencedik helyen végzett. A kémiaolimpia Moszkvában volt, ahol a nem hivatalos versenyben a magyar csapat kilencedik helyezést ért el az induló 66 csapatból. Az informatikusaggyal megáldott diákok legjobbjai augusztusban, Zágrábban adhattak számot tudásukról. A versenyen 78 ország 285 versenyzője indult. A Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulója, Eisenberger András bronzéremmel lett gazdagabb ezen a versenyen

Eisenberger Andrást az olimpiával kapcsolatos tapasztalatairól, élményeiről kérdeztük. san részt vettem programozási versenyeken, a kilencedik óta a ▶ Matemati- válogatóversenyen és a tizedik kai tehetségéóta az olimpiai előkészítésen is nek köszönheti sok okosat tanultam. a jó helyezést – Hogy látod, kiknek van esélyük kijutni a diákolimpiákra? – Természetesen nagyon fontos a tehetség, és az, hogy kedvet érezzen ehhez a tárgyhoz az illető. Ám szükség van arra is, hogy az ember elég régóta legyen programozás közelében. A válogatóra azokat hívják, akik valamilyen versenyen jó eredményt értek el. – Mi lesz a következő megmérettetés? – Mivel én most még csak tizenkettedik osztályos vagyok, mindenképpen szeretnék idén is kijutni az olimpiára. Emellett vannak egyéb versenyek is, mint például az OKTV és hamarosan lesz a 24 órás programozóverseny válogató fordulója, amelyen indulunk egy csapattal. Még matematika- és fi zikaversenyeken is részt veszek. – Hol szeretnél továbbtanulni? Hogyan képzeled el a jövődet? – Már leadtam a jelentkezésemet amerikai egyetemekre. Mindenképpen szeretnék számítógépekkel és valami módon programozással foglalkozni.

MINISZTERI ELISMERÉS

– Mennyi időt vett igénybe a felkészülés? – Volt nyáron egy négynapos tábor az olimpikonoknak nem sokkal az olimpia előtt. Emellett otthon sok feladatot oldottam meg egy interneten beküldhető igen hosszú feladatsorból. A válogatóverseny utolsó fordulóiban is voltak felkészítő előadások. – Mit nyertél az éremmel? – Elismerést mindenképpen, bár sokkal kevésbé ismert ez a verseny, mint a matematikai olim-

pia, de biztos vagyok benne, hogy referenciaként sok helyen számít. Kapok egy állami ösztöndíjat most februártól, havi 20 ezer forintot egy évig. Az Egyesült Államokban szeretnék továbbtanulni, ahol a felvételinél valószínűleg sokat fog számítani egy olimpiai érem. Az se elhanyagolandó, hogy sok új ismerőst szereztem. – Minek köszönheted a jó helyezést? – A matematikai tehetségemnek. Mióta hetedikben megtanultam programozni, folyamato-

Egyesült erővel a kalózkodás ellen Folytatás az I. oldalról

Az új testületnek tehát bőven lesz tennivalója a helyzet javítása érdekében. A 21 fős létszám jól mutatja a széles összefogást: elnöke Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság programért felelős kormánybiztos, elnökhelyettesei pedig az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselője és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, tagjait pedig a szellemi tulajdon témakörében érintett állami szervek és a szellemi tulajdon védelmében érintett társadalmi és gazdasági érdek-képviseleti szervezetek adják: hat minisztérium, a VPOP, az ORFK képviselői mellett helyet kapott az AmCham és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének egy-egy képviselője is. Az első cél a hamisítás elleni nemzeti stratégia és az ahhoz kapcsolódó – eredmény-mutatószámokkal kiegészített – intézkedési terv kidolgozása, végrehajtásuk összehangolása. Erre azért is szükség van, mert a visszaélésekről egyelőre csak pontatlan statisztikai adatok vannak. A hatékonyabb módszertani alapok megteremtéséhez, a jobb megfigyeléshez statisztikai paneleket is fel akarnak állítani. Az eredményességhez elengedhetetlen a társadalom tudatos és következetes elutasítása – ma ugyanis a közvélemény szemében a hamis zenei cd-k, dvd-fi lmek előállítása és forgalmazása nem számít igazi bűncselekménynek. Ez annyiban helytálló is, hogy az elkövetők többségében műkedvelő fiatalok, nem klasszikus értelemben vett főfoglalkozású bűnözők – mondta Szamosi Katalin, a Magyar Védjegy Egyesület alelnöke. Emiatt is működik e területen gyakran a hazai eljárási jogba a közelmúltban bevezetett eszköz, a mediáció, amelynek keretében az érdekelt felek egy közvetítő irányítása mellett lehetőséget kapnak a peren kívüli megegyezésre – a gyakorlatban

Sik Gergely azon fiatal tudósok közé tartozik, akik szeretik magukat nemzetközileg is megmérettetni. Legutóbb a 22. CASTIC-on, vagyis a China Adolescent Science & Technology Innovation Contesten indult, ahol ő volt a négy kiemelt dicséretben részesített külföldi diák egyike. – Milyen munkával indultál a versenyen? – A munkám címe: Milyen színeket érdemes használni a virtuális világban? Édesanyám volt az egyik mentorom a kutatómunka során, egyik diákjának a diplomamunkája pedig arról szólt, hogy milyen színeket használnak a képregényekben, ezt én is olvastam, innen jött az ötlet. – Hány induló volt, mit nyertek a dobogósok és mit nyertél te? – Ezen a versenyen több tízezer fi atalból választják ki a díjazottakat. Idén meghívtak külföldi diákokat is, például dánok, skótok, koreaiak, németek, indiaiak is indultak. A külföldi fi atalok azonban nem versenyezhettek együtt a kínaiakkal, csak kiemelt dicséretben részesülhettek.

A négy szerencsés között voltam én is. A kínai dobogósok felvételi nélkül bejuthattak az egyetemre, ösztöndíjat kaptak. Egy amerikai versenyhez képest azonban a pénzjutalmak jóval kisebbek voltak. Én egy oklevéllel lettem gazdagabb. – Mit láttál Kínából? – Kaptunk kísérőt, hogy el ne tévedjünk a hárommilliós kisvárosban. Az „örök tavasz” városában volt a verseny, ahol gyönyörű virágoskerteket láthat az ember. Sok helyre eljutottam, láttam teaszertartást és a császár aranytemplomát. A külföldieknek megpróbálják az ország legszebb arcát mutatni, a gigantikus fejlődést és a jólétet.

Nagy Csaba ezüstérmes diákolimpikont – aki szintén a Fazekas Gimnázium színeiben indult 12. évfolyamos diákként az olimpián – a Vietnamban megrendezett 48. Nemzetközi Matematika Diákolimpiáról faggattuk. – Hogy készültél fel az olimpiára? – Olimpiai előkészítő szakkörre három évig jártam, és a verseny előtt volt pár hét intenzívebb felkészítés. Volt egy közös edzőtáborunk az angol csapattal is. A sikeres szereplést a színvonalas felkészítésnek és a szerencsének köszönhetem. – Az érmen kívül még milyen FIATAL elismerésben részesítettek? ÖSZTÖNDÍJAS – Minden érmes miniszterel▶ Már az nöki ösztöndíjat kapott. egyetemisták – Hogy érezted magad a verellen készül senyen? Mit láttál a külföldi helyszínből? – A verseny utáni napokban voltunk kirándulni, jártunk többek között egy vadasparkban és egy skanzenban, de a legemlékezetesebb élmény egy hajókirándulás volt a Halong-öbölben. A nagy időeltolódás és a meleg okozott némi kellemetlenséget, de ezt meg lehetett szokni, és mindannyian jól éreztük magunkat. – Mi a közös az indulókban? A külföldi diákok mennyire felkészültek? – Az olimpiai részt vevők általában a hazai versenyek (KöMaL, OKTV) élmezőnyéből kerülnek ki, egyrészt mert

ezek a versenyek szintén sok felkészülést igényelnek és az így megszerzett tudás és rutin később is hasznosítható, másrészt a válogatás módja miatt, a csapat összeállításánál ugyanis ezeket az eredményeket is fi gyelembe veszik. A többi diák felkészültsége elég változó, de általában a

nagyobb népességű országok erősebb csapatot tudnak összeállítani. – Mik a további terveid most, a verseny után? – Az ELTE-n tanulok, matematikus szakon. A jövőben azokon a versenyeken is részt szeretnék venni, melyeket az egyetemistáknak rendeznek.

a szerzői jogi esetek többségében BENDZSEL meg is születik a megállapodás. MIKLÓS Az igyekezet ellenére a hazai jogalkalmazás sok esetben mégis tehetetlen a jogsértő magatartással szemben – állapította meg Sár Csaba ügyvéd, a Magyar Védjegy Egyesület tagja. A szerző jogi védelem ugyanis az iparjogvédelemmel szemben még mindig nem eléggé kiforrott. Tipikus problémát jelent, hogy az ilyen ügyekben nem lehet egyértelműen megállapítani a jogtulajdonosok körét. A közelmúltban zárult le egy per, mely a Fővárosi Ítélőtáblán zajlott – az alperesek 600 ezer hamis zenei cd-t állítottak elő. A védekezési stratégia a jogok tulajdonlását nem látta tisztázottnak. Más országbeli vagy régebbi jogszabályok és a rossz dokumentálás miatt lehetetlen visszakövetni, ki milyen szerzői jogot adott át, örökölt és ez adott esetben mire vonatkozott. Lehet, hogy egyes esetekben csak a névhasználatot adták el, máskor csak egy lemezborítót – az ilyen és hasonló, megválaszolhatatlan mennyiségű és jellegű kérdés végül oda vezetett, hogy az ötéves pert végül a bíróság megszüntette. A teljesen nyilvánvaló és hatalmas méretű csalás ellenére végül senki sem kapott kártérítést. Talán még ennél visszásabb volt az az eset, amikor a portékáját az utcán árusító műkedvelőt a rendőrség tetten érte. Akkor éppen senkinek nem adott el semmit, a korábbi eladásokat vagy az előállítást rábizonyítani nem lehetett. Mivel lefogásával a hatóság a későbbi üzletek lehetőségét megakadályozta, a kártérítési perben ▶ A folyamatosan a bíróság nem tudta megújuló praktikák miatt szükséges a ha- megállapítani, hogy az alperes vagyoni zai és európai szintű hátrányt okozott voljoganyagok folytona bárkinek is, legyen nos karbantartása, az akármennyire is ami nem egyszerű nyilvánvaló – mondfeladat – mondta ta a szakember. Fazekas Judit, az IRM szakállamtitkára.

JUHÁSZ TAMÁS

NAPI INNOVÁCIÓ V


Száguld az innováció az autógyártásban

Az innováció furmányos dolog: húsz évvel ezelőtt nem lehetett volna megmondani, milyenek lesznek a mai autók, tíz évvel ezelőtt már inkább, de csak óvatosan. A hozzáértők ma sem mernek öt évnél hosszabb távra prognosztizálni.

Ami biztos, az a múlt. Határozottan kijelenthető, hogy a hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek derekáig jóval kevésbé változott az autótechnika, mint azt követően. Ebben az időszakban olyan sok autó futott már a fejlett országok útjain, hogy kiéleződött az általuk okozott környezetterhelés, illetve – a megnövekedett balesetveszély miatt – a járművek biztonságosságának problémája. Ez felpörgette a fejlesztéseket, szakértők szerint egyenesen forradalmi változásokat indítva el a mindennapi használatú autók technikájában. Kezdődött azzal, hogy minden autóba fejtámla került, folytatódott az ajtókba épített merevítésekkel, illetve a környezetvédelem terén megjelent a katalizátor és az ólommentes benzin. A motortechnikában a mechanika fejlődése a szelepek számának gyarapodásában mutatkozott meg – az új évezred első évtizedének közepén jutottunk el oda, hogy a változó szelepvezérlés már minden benzinmotor kötelező tartozéka. Az igazi forradalmat azonban az elektronika térhódítása hozta. Az elektronikusan vezérelt benzinbefecs-

Több szakértő szerint az üzemanyagcellának olyan a jelentősége a járműtechnikában, mint a mikrochipnek a számítástechnikában. Ez azonban egyelőre nagyon sokba kerül. kendezés, illetve a dízelmotorok common-rail üzemanyag-betáplálási rendszere az elmúlt húsz évben vált ritkaságból mindennapi dologgá az autókban. Ezzel párhuzamosan minikomputerek jelentek meg a biztonsági berendezésekben: a tíz éve különlegesnek számító blokkolásgátló (ABS) például egy-, majd kétutas fejlődési szintje után ma már többutas változatánál tart. A légzsák szintén luxuscikk volt tíz éve, míg ma lényegében szériatartozék. Egy tanulmányból az derül ki, hogy míg 1994-ben átlag 11 elektronikus érzékelő volt az új autókban, addig 2004-re ez a háromszorosára nőtt. Gyári előrejelzések szerint 2010-re az igényesebb autók gyártási költségének 50 százalékát a beépített elektronika ára adja majd. A prognózis nagy bizonytalansági tényezőjének számít, hogy nem tudhatjuk, milyen találmányok, technológiák leírásai lapulnak az asztalfiókokban. Annyi látszik, hogy sok-sok év múlva az üzemanyagcellás meghajtás – hidrogén és oxigén egyesülésével elektromos energia termelése, amelynek vízgőz a mellékterméke – leváltja a belső égésű motorokat. Több szakértő szerint az üzemanyagcellának olyan a jelentősége járműtechnikában, mint a mikrochipnek a számítástechnikában. Ez azonban egyelőre méregdrága.Addig is a technikai és a gazdasági innováció versenyének leszünk tanúi. A szakértők egy része ugyanis nem hisz abban, hogy a benzin-elektromos hibrid meghajtás elég olcsóvá válik ahhoz, hogy széles körben leváltsa az autók korszerűsödő hagyományos motorjait, abban viszont igen, hogy lehet az utóbbiakat a mainál sokkal olcsóbban gyártani. A hibrid meghajtás ára várhatóan csökken, ezért sokkal több ilyen autót látunk majd az utakon tíz év múlva, mint ma. Ugyanakkor ez a

technológia valószínűleg kiegészíti majd a belső égémégsem ez húzhatja ki a lábuk alól a talajt. Ami sű motorokat, mivel az akkumulátorok gyengesége igazán felboríthatja a jelenlegi status quót, az miatt nem lehet átütően nagy energiamegtakarítást, a Kínában és esetleg Indiában gyártott autók a jelenlegihez képest gyökeresen más károsanyagmegjelenése az európai piacon. Ma még sokan A gyártási költség kibocsátást – például zéró emissziót – elérni. Az is legyintenek erre, de pár éve még a dél-koreaiakat fékezi a hibridek nyomulását, hogy a belső égésű sajnálta le az autósszakma, és lám, ma már igenmotor még nem adta fel a harcot, képes fejlődni. csak versenyképes autókkal nyomulnak a piacon. Egy szakmabeli szerint forradalmi változást hozhat Az európai és japán technológiát átvevő kínai a következő öt évben a vezérműtengely elhagyása, autógyárak képesek lesznek elfogadható minőpontosabban felváltása a szelepek elektronikus ségű és felszereltségű autókat gyártani – ottani vezérlésével. Ez jelentősen könnyebbé teszi a motobérekkel. Egy ideig némelyik megbukik majd a százalékát rokat, csökkenti a súrlódási veszteséget, precízebbé törésteszteken, de előbb-utóbb e hiányosságon is a szabályozást. A dízelmotoroknál ezt kiegészíti, úrrá lesznek, és akkor már csak annyi a dolguk, a beépített elektronika hogy a gyártók kiküszöbölik a részecskeszűrők mai hogy az egyik uniós tagországban megszerezzék teszi ki 2010-re hiányosságait, amivel akár 100 ezer kilométerre az EU-n belüli forgalmazáshoz szükséges tanövelik a használati időt. núsítványt. Ezután nem lesz akadálya annak, hogy az unión belül Mindez azzal jár, hogy az innovációt követniük kell a szervizek- bárhol árulják portékáikat. Mindez komoly átrendeződést hozhat nek is. Már az elmúlt évtizedre is igaz, de a következőre még inkább, az autóiparban. hogy az autók javítása egyre távolabb kerül a bütyköléstől. A mechaKOMÓCSIN SÁNDOR nikával szemben egyre nagyobb súlyt kap az elektronika. (Következő számunkban azoknak a szakembereknek az érveit Bár a technikai megújulás követése éppen elég fejfájást okozhat vesszük sorra, akik szerint az lesz a következő évek alaptendenciája, a kereskedéseket és szakszervizeket üzemeltető vállalkozóknak, hogy a hibridek legyőzik a hagyományos autókat.)

50

A pénzügyi kultúrát fejleszti az MNB

▶ Vetélkedők és versenyek szervezésével is segíti az MNB a pénzügyi kultúra

Folytatás az I. oldalról

Mivel a tapasztalatok és a felmérések azt mutatják, hogy a magyar háztartások nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi jártassággal, így ez Magyarországon is nagy hangsúlyt kap. A feladatta l 2006-tól kü lön projekt keretében fogla lkozik a jegybank, de már előtte is voltak ezzel kapcsolatos szerepvállalásai – ide tartozik a 2004-ben indult interaktív Látogatóközpont, ahol évente 40 ezren fordulnak meg, főleg diákok. A középiskolások pénzügyi képzése különösen fontos a jegybank számára. Az MNB összefogásával és koordinálásával sikerült elérni, hogy gazdasági-pénzügyi ismeretekkel kapcsolatos fejlesztési feladatokkal bővítsék ki a Nemzeti alaptantervet (Nat) – mondta Sz. Papp Judit (képünkön). A tavalyi módosítások során így Gazdasági ismeretek címmel új fejezetet építettek be a Nat-ba. Ugyanakkor az EU kulcskompetencia-keretrendszerének adaptálásával helyet kapott a Kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia nevű fejezet is, valamint számos más helyen megerősítették a gazdasági-pénzügyi téma előfordulását, így például az Ember és társadalom, a Földünk, környezetünk és az Ember és

elterjesztését. A felsőoktatási intézmények hallgatói számára kiírt Stúdium vetélkedő először a 2004–2005-ös, a középiskolások Monetaryja pedig a 2005–2006-os tanévben indult. Az előbbire 110-120 hallgató, míg az utóbbira több mint 1000 csapat jelentkezett. Idén elsődlegesen a középiskolás diákok pénzügyi képzésére helyezi a hangsúlyt a központi bank, hosszabb távon azonban célul tűzte ki a szélesebb lakossági rétegek pénzügyi kultúrájának fejlesztését is. Ennek érdekében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével közösen közérthető, a mindennapi pénzügyi kérdésekkel, valamint a pénzügyi termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos információs anyagok elkészítését és közzétételét tervezi.

természet fejezetekben is. A probléma viszont az, hogy csak a 2008-tól felmenő rendszerben indul el a program, azaz bár a jóváhagyásra benyújtott kerettanterveknél követelmény, hogy megfeleljenek a Nat 2007-nek, a gazdasági és pénzügyi ismeretek – a tantervek szerint – csak évek múlva jutnak el a középiskolákba – tette hozzá Brassói Sándor, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Azt, hogy a Nat egységes irányelvei a gyakorlatban hogyan valósulnak meg, a középiskolák döntik majd el. Lehet új tantárgy keretében is oktatni, de meglévő óra-

tervbe is lehet integrálni a gazdasági-pénzügyi ismereteket. Több átmeneti intézkedés is volt az elmúlt években. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete már 2003-ban pályázatot írt ki A háztartás pénzügyei című tanköny v megírására a középiskola felsőbb évfolyamai számára, amelyet egy éven keresztül, heti egy órában tanítottak. Egy hosszabb szünetet követően 2006-ban az Öngondoskodás Alapítvány támogatásával 60 középiskolában oktatták a pénz- és tőkepiaci ismeretek elnevezésű kísérleti tantárgyat. Végül tavaly jelent meg először a Pénz beszél! Te is érted? című MNB-kiadvány, amelyet egy iskolai óra keretében tekintenek át a tizenegyedik évfolyamos (kezdetben a tizenkettedikes) diákok. Az idén két új résszel kibővített – egyszerű biztosítási termékek, Start kártya – és a jogszabályi változások miatt aktualizált –

magánnyugdíjpénztárak választható portfóliós rendszere – füzetet a fiatalok körében készített, pénzügyi jártasságot vizsgáló reprezentatív felmérés alapján állították össze – mondta Sz. Papp Judit. Az Európai Bizottság decemberben a pénzügyi kultúra fejlesztését vizsgálva az EU 27 tagországában 180 programot azonosított, s ezek közül 10 kezdeményezéssel – köztük a Pénz beszéllel is – egy esettanulmány formájában bővebben is foglalkozott. A jegybank novemberben egy tanárszemináriumot is szervezett, ahol további információk és háttérismeretek közvetítésével próbálták segíteni a tanárok munkáját a füzetben szereplő témák feldolgozásában. PINTÉR ANDRÁS

A tapasztalatok és a felmérések szerint a magyar háztartások nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi jártassággal.

VI NAPI INNOVÁCIÓ


Ravasz Ferrari a levegőben

Jól szerepeltek a magyarok az IBM Faculty Awardon

Az IBM Magyarország vezérigazgatója, Paál Péter február 15-én átadta a cég nemzetközi zsűrije által megítélt szakmai díjakat egyetemi kutatóműhelyek számára. Ebben az évben pályázóink taroltak, mivel az Európában kiosztott összesen 50 elismerésből csak három országban – Németországban (12), Nagy-Britanniában (7) és Oroszországban (6) – nyertek több Faculty Awardot, mint a magyarok. A felsőoktatási intézmények a támogatás segítségével olyan programokat finanszíroznak, amelyek keretében a hallgatók bekapcsolásával alkalmazott, a piacon hasznosítható kutatásokat folytatnak vagy korszerű, az üzleti szférában fontos területeken indítanak képzéseket. A vállalatok számára kulcsfontosságúak a korszerű ismeretekkel felvértezett, a piaci igényeknek megfelelő tudással rendelkező végzősök – mondta Paál. Az IBM magyarországi cégcsoportja több mint 3400 embert foglalkoztat üzleti tanácsadási, üzleti szolgáltatási, mérnöki, szoft ver- és hardverszakértői, értékesítői, gyártási NAPI területeken.

rendelték a racionális használat követelményeinek. Az SBJ Az USA Nevada államának Reno városában működő egyik fő újdonsága a szárnya. Szemben a Concorde deltakis repülési vállalkozás, az Aerion hozzálátott a világ első szárnyával, e géphez olyan szárnyat fejlesztettek ki, amelynek szuperszonikus üzleti repülőgépének (supersonic business segítségével ugyanolyan hatékonysággal repül a hangsebesjet, SBJ) fejlesztéséhez. Az SBJ első példányai ugyan csak ség felett, mint alatta. Az első esetben a számítások szerint a következő évtizedben kerülhetnek a vásárlókhoz, ám a Mintegy tengeri mérföldenként 10, a másodikban pedig 11 dollár lesz vállalkozás máris 1,5 milliárd dollár értékű előrendelést az üzemeltetési költsége. Az utóbbi megegyezik egy normál vett fel a darabonként 80 millió dollárba kerülő repülőre. üzleti gép egységnyi repülési költségével. A szárnyat egy Az újdonság iránt leginkább érdeklődők 250 ezer dollárt F–15-ös vadászbombázón próbálták ki a cég mérnökei. fizettek ki, hogy az elsők közt juthassanak hozzá a különA másik zseniális húzás ellenkező logikán alapul: nem leges géphez. fejlesztettek ki saját hajtóművet az SBJ-hez, hanem a Pratt A technika és az üzleti modell alapján is innovatív fej& Whitney repülőgéphajtómű-gyártóval együttműködve lesztés alapja, hogy a nagyvállalatok és nagybankok, illetve milliárd dollárt annak JT8D jelű motorját használják. Ezzel repül a világ a milliárdosok minden új „játékszerre” nyitott tábora keresi költenek polgári gépeinek egyharmada, köztük olyan ismert és az üzleti repülőgépeket. A Forecast International piackutaaz SBJ kifejlesztésére elterjedt típus is, mint a DC–9-es. Így az SBJ egy bevált, tó cég szerint a következő tíz évben ez a két fogyasztói kör megbízható, olcsón karbantartható hajtóművet kap, ami 191 milliárd dollárt költ ilyen repülőkre, így a piac 2015-re tovább mérsékli az üzemeltetési kiadásokat. 62 százalékkal nő. Igaz ugyan, hogy a legdrágább szubszoHa a technikai újításokat összeadjuk, akkor megkapjuk azt, amitől az SBJ-t nikus üzleti gépek ára „csak” 45 és 60 millió dollár között mozog, csakhogy ravasz repülő Ferrarinak nevezhetjük. A Concorde-ot születése pillanatában ezekhez képest az SBJ olyan, mint egy jó prémium autóhoz képest egy igazi halálra ítélte az a körülmény, hogy nem kapott repülési engedélyt az USA Ferrari: drágább és különlegesebb. légterében a hangsebesség feletti tempóból fakadó hangrobbanás miatt. Ezért Ez a légi Ferrari kikerüli a csapdákat, amelyek a szuperszonikus utasszállító repülőgép, a Concorde bukását okozták. A titok: a technikai fejlesztést alá- az SBJ 0,98 Machkal, azaz éppen a hangsebesség alatt repül majd az USA légterében. Ausztrália felett, ahol megengedőbb a szabályozás 1,1 Machkal repeszt a gép, az óceánok felett pedig 1,6-del. Tudna ennél többet is, de akkor Az Aerion 2,2 milliárd dollárt költ az SBJ kifejlesztésére és part▶ a géptest körül áramló levegő súrlódása felhevítené a repülőgépet, ami ellen nert keres a gyártáshoz. A jelentkezőknek nem lesz nehéz dolguk drága hővédő burkolattal kellene védekezni. Az SBJ a többi üzleti géphez haabból a szempontból, hogy a beépítendő hajtómű standard jellegén sonló magasságon repül majd, így üzemeltetőinek nem kell külön engedélyt túl az SBJ szerkezeti elemei és elektronikai rendszerei sem különbözszerezniük a hatóságoktól (a Concorde 18 ezer méteren közlekedett). nek lényegesen a ma használatos utasszállító repülőgépek építőele-

2,2

meitől.

KOMÓCSIN SÁNDOR

A NYERTES PÁLYÁZÓK: ▶ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomá-

nyi Egyetem automatizálási és alkalmazott informatika tanszéke – olyan megoldásokat fejlesztenek, amelyekkel grid hálózatokon hatékonyan lehet keresni és információt kinyerni. Programgazda Charaf Hassan egyetemi docens. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, méréstechnika és információs rendszerek tanszék – kis- és középvállalatok informatikai megoldásainak üzemeltetését automatizáltan segítő, szabványos keretrendszert dolgoznak ki. Programgazda Varró Dániel egyetemi adjunktus. Budapesti Műszaki Főiskola intelligens mérnöki rendszerek intézet – a szolgáltatásmenedzsment oktatását vezetik be a BSc képzésbe. Programgazda Galántai Aurél egyetemi tanár. Nyugat-magyarországi Egyetem faipari mérnöki kar informatikai és gazdasági intézet – a szolgáltatásmenedzsment-specializációt készítik elő. Programgazda Jereb László intézetigazgató. Széchenyi István Egyetem műszaki tudományi kar informatika tanszék – MSc-kurzust indítanak valós idejű programozás témakörben, Java felhasználásával. Programgazda Sziray József egyetemi docens, tanszékvezető.

▶

▶ ▶ ▶

FORRÁS: NAPI-GYŰJTÉS

INTERJÚ FODOR ISTVÁNNAL, AZ ERICSSON MAGYARORSZÁG VOLT ELNÖKÉVEL

Az értékteremtés nem lehet pénzkérdés

KARRIERÍV ▶ Fodor István villamosmérnök a rendszer-

Folytatás az I. oldalról

Az állam legfőbb feladatának nem a pályázati pénzek passzív elosztását tartom, hanem a proaktív hozzáállást, amely elsősorban a szabad tudáskapacitás mennyiségével és minőségével megteremti a külföldi potenciális érdeklődő számára a legfontosabbat, a biztonságot. Az intenzív támogatási rendszerben, esetenként a kockázati tőkebefektetés módszerével pedig már a kibontakozási fázisban segíti a kezdő technológiai cégeket. Így lehet olyan, hosszú távon is önfenntartó folyamatokat generálni, amelyek felpörgetik a tudásintenzív ágazatokat – ehhez viszont a jelenleginél jóval átláthatóbb intézményrendszer és világosabb stratégia szükséges, természetesen a megfelelő források hozzárendelésével. – Az egykor ön által irányított cég, az Ericsson Magyarország élt-e a hazai innovációs támogatásokkal? – Az Ericsson 1990-ben jelent meg Magyarországon és azóta folytat k+f tevékenységet anélkül, hogy ehhez bármilyen állami támogatást igénybe vett volna. A magyarázat egyszerű: a cég nem az esetleg kialkudható támogatás miatt döntött hazánk mellett, ennél jóval nagyobb szerepet játszott az itt rendelkezésre álló tudástőke és innovációs kapacitás. – Mit profitálhat a magyarországi tudománypolitika az uniós tagságból? – Az EU-tól nem várható el, hogy a jelenleginél intenzívebben kivegye a részét az innováció támogatásából. Érdemes volna viszont az átfogó programokat a tagállamok innovációs fejlettsége szerint differenciálni, Közép-Európa ugyanis önmagától nem éri utol a világ élvonalába tartozó skandináv országokat. Célszerű volna nagyobb részt vállalnia a tagállamok innovációs politikáinak monitorozásában is. Brüsszel egy segítő, tájékoztató, aktívabb szerepben az

PELSŐCZY CSABA

Súlyos hiba a forráskivonás

alacsonyabb innovációs szintű tagállamok elhivatott tudománypolitikusainak támasza lehetne. Az EU-nak is érdeke ugyanis, hogy a tudománypolitikát ne ad hoc jelleggel a nemzeti politikai széljárás határozza meg, hanem kiszámítható és átlátható legyen. – Az oktatáspolitika milyen módon állítható a tudománypolitika szolgálatába? – Elsősorban az oktatás minőségének és a kutatói pályát választók számának folyamatos növelésével. Ez utóbbi minőségében egyre jobb középfokú oktatást feltételez. Sajnos nem ezek a folyamatok a jellemzőek hazánkban. Ha egy nemzet jövőképe a tudásintenzív gazdaság és társadalom létrehozása, az értéket termelő ágazatból – mint a fel-

váltás előtt több híradás-technikai fővállalkozás irányítójaként dolgozott Kuvaitban. Az Ericsson 1990-ben indult magyarországi vállalatának 2002-ig vezérigazgatója, ezt követően 2007 végéig elnöke volt. A jelenleg mintegy 1000 főt foglalkoztató vállalat a magyar távközlési piac meghatározó szállítója, emellett otthont ad az anyacég egyik nemzetközi mérnöki szolgáltató központjának, továbbá egyik jelentős kutatási és fejlesztő részlegének. Az Ericsson Magyarország – amely 550 kutatót, fejlesztőt foglalkoztat – széles körű együttműködést folytat a magyarországi egyetemekkel. Fodor tagja volt az EU Kutatási Tanácsadó Testületének (EURAB) és több más kuratórium, valamint szakmai szervezet mellett elnöki szerepet vállalt a Magyar EU Üzleti Tanácsban (HEBC) is. A Magyarország ma és holnap – esszék országunkról és a táguló világról címmel megjelent gyűjteményben Fodor szerzőtársaival a magyar oktatás-, ipar- és tudománypolitika kapcsolatát elemzi.

sőoktatás és a tudomány – súlyos hiba a forráskivonás. Bár mindkettőre szükség volt, a bolognai folyamattal összekapcsolt felsőoktatási reform hibáinak következményeként egyes területeken veszélybe került a minőségi képzés. Számolni kell azzal, hogy az egyetemeken az első három-három és fél év „tömegképzésében” a felkészülten belépő fiatalok egy része elveszíti ezt az értékét. A tömeg- és az elitképzés szembeállítása mesterséges ellentét: minőségi tudással felvértezett szakemberekből sosem lehet eleget képezni, a folyamatos utánpótlás pedig az elhivatott középiskolai tanárok, a tehetséget kibontakozni segítő felsőoktatás és a tudományos pályát vonzó jövőképként komTŐSÉR JÚLIA munikáló állam közös felelőssége.

NAPI INNOVÁCIÓ VII


Hazai kutatók csökkenthetik a lézeres szemműtétek kockázatát

Hasznosítanák az akadémiai kutatásokat

Tovább csökkenhet a lézeres szemműtétek kockázata egy debreceni könnyenzimológiai kutatócsoport felfedezéseinek köszönhetően. Szabadalom által védett gyógyszerük prototípusának sorozatgyártásához minden feltétel adott.

Évente több millió ember fekszik lézer alá szemműtétre annak reményében, hogy örökre búcsút inthet szemüvegének vagy kontaktlencséjének. A páciensek döntő többségénél mindennemű komplikációtól mentesen zajlik le ez a bő húsz éve alkalmazott eljárás, a tapasztalatok szerint azonban körülbelül 0,5–8 százalékuknál nem gyógyul megfelelően a szaruhártyán ejtett seb, ami további látászavarokhoz vezethet. Ennek egyik oka, hogy az adott beteg könnyéből hiányzik, illetve alacsony koncentrációban található meg benne az egyik enzim, amely többek között a gyógyulásért is felelős lenne. A Debreceni Egyetem könnyenzimológiakutatóinak sikerült teljes körű megoldást találniuk a problémára. A 2006 februárjában megalakított InnoTears Kft. a Debreceni Egyetem egyik spin-off cége, amely az intézmény és három kutató – Tőzsér József biokémikus professzor, Berta András szemész professzor és Csutak Adrienne egyetemi tanársegéd – tulajdonában van. Létrehozására elsősorban a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programban (GVOP) való szereplés miatt volt szükség, amely a kis- és középvállalkozások innovációs kutatásait támogatja. Az Európai Unió által is finanszírozott pályázaton sikerült 20 millió forintot szerezniük, ami nagy lökést adott a kutatásoknak. A könnyenzimológia ezen irányú vizsgálata Berta András és Tőzsér József 25 éve kezdődött közös kutatásai alapján Csutak Adrienne PhDmunkájából indult – avatja be lapunkat a részletekbe Csutak Adrienne, aki munkatársaival, Berta Andrással és Tőzsér Józseffel együtt kifejlesztett urokináz típusú szemcseppel 2001-ben elnyerte az egyesült államokbeli Johns Hopkins Egyetem Az év találmánya díját. Az InnoTears nevéhez három könnyenzimológiai szabadalom fűződik. Az első egy, a könny plazminogénaktivátorának szintjét mérő gyorsteszt, amellyel a műtétet követő

harmadik napon kimutatható, ha a szaruhártya sebgyógyulási zavara várható a későbbiekben. Ez elsősorban azért hasznos, mivel így az orvos tudja, hogy a megszokottnál komolyabb odafigyelést igényel az adott beteg, ez pedig sorsdöntő lehet a végkifejlet alakulásában. A másik két szabadalom a rekombináns plazminogénaktivátor inhibitor–2 fúziós fehérje, valamint a peptid aldehid inhibitor, amelyekkel az urokinázaktivitás blokkolható. Ez az anyag többek közt szaruhártyafekélyek gyógyításában is alkalmazható. Ezen szemcseppek jelentőségét növeli, hogy – a műtéti komplikációkon túl – a szaruhártya sérülései, illetve egyéb károsodása folyamán fellépő komplikált sebgyógyulási folyamatokat is gyorsíthatják. A három szabadalom tökéletesen kiegészíti egymást, kerek egészet alkot a kritikus gyógyulások normálissá tételében. Noha az InnoTears részben függetlenné vált a Debreceni Egyetemtől, az intézménnyel a mai napig szoros kapcsolatban van. Együttműködésükben talán az a szakmai háttér a legfontosabb, amellyel az egyetem a kísérleteket segíti, de a laboratóriumi vizsgálatokat is itt folytatja a hatfős kutatócsoport. Elengedhetetlen segítséget jelentenek az olyan pályázatok, mint az Innocsekk vagy a Baross Gábor Program – az ezeken elnyert támogatások nélkül nem tartanának ott, ahova jutottak. Részben a kutatások és fejlesztések finanszírozása, de még nagyobb részben a szakmai segítség miatt keresnek üzleti befektetőket. Csutak Adrienne becslése szerint körülbelül öt-tíz év kell újításaik elterjedéséhez. A jövőbeli lehetőségekről egyelőre visszafogottan beszélt a kutató, annyit azért elárult, hogy a következő lépés a cukorbetegek könnyének vizsgálata lesz. A könnyből – a vérhez hasonlóan – rengeteg információt nyerhetünk az emberi szervezet állapotáról, s ez a terület számos eddig feltáratlan lehetőséget hordoz magában. Kutatnivaló tehát akad még bőven. VIDA FERENC

CSUTAK ADRIENNE

▶ A szemcseppek a szaruhártya sérülései folyamán fellépő komplikált sebgyógyulási folyamatokat is gyorsíthatják

Pályázaton

20

millió forint támogatást nyertek el

Nanotechnológiai központ Fehérváron

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvány (Innostart) február 18-án együttműködési keretmegállapodást kötött, amelynek célja, hogy az MTA felhasználja az Innostart tapasztalatait és hálózati kapcsolatait az akadémiai kutatási eredmények belföldi és nemzetközi piaci hasznosításában. Az együttműködés a két intézmény között éves munkatervek szerint folyik, a három évre kötött megállapodás alapján. A két fél külön szerződéseket köt a munkatervhez kapcsolódó egyes konkrét projektekről. Az akadémia 39 kutatóintézetet és 79 támogatott kutatócsoportot, valamint 12 társult tagot magában foglaló kutatóhálózata eddig sikeresen alkalmazkodott a tudomány szerepének megváltozásához. Korszerűbbé vált a kutatási profil: a diszciplináris

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TERÜLETEI – Az akadémiai intézetek sajátosságait figyelembe vevő projektszűrő rendszer kidolgozása – Az innovatív akadémiai projektek számára befektetők keresése – Az MTA kutatói által kifejlesztett k+f eredmények, megoldások transzferfolyamatainak kidolgozása – Pályázati lehetőségek felderítése – Segítségnyújtás az új vállalkozások üzleti tervének elkészítéséhez – Piackutatás készítése – Tájékoztatás a vállalkozásalapítás és -fejlesztés témakörében Forrás: Napi-gyűjtés

kutatások mellett mind nagyobb teret kapnak a több tudományterület bevonását igénylő kutatási kooperációk; az alapkutatások mellett egyre több az alkalmazott kutatás és a fejlesztés. Az intézeti kutatási eredmények hasznosítására kezdeti lépésként több innovatív kisvállalat (spin-off ) alakult. Az Innostart a magyarországi innovációtámogatás egyik legrégebbi szervezeteként jelentős tapasztalattal rendelkezik az innovatív projektek értékelésében, szükség esetén pedig elkészíti a kutatási eredmények hasznosítására létrejövő vállalkozások üzleti tervét, piackutatást végez. Az alapítvány tagja a mintegy 160 hasonló jellegű intézményt összefogó Európai Üzleti Hálózatnak (EBN), valamint az EU új kisvállalkozás-fejlesztő hálózatának, a European Enterprise Networknek, így kapcsolatrendszerével hatékony támogatást tud nyújtani a technológiatranszferhez. NAPI

A két esztendőre szóló, 2008. áprilisáig tartó TransferEast projekt (www.transfereast.net) célja az olyan elektronikus kormányzati megoldások bemutatása és bevezetése, amelyek már máshol beváltak. Az Európai Unió IST (Információs Társadalom Technológiák) programjából nyert támogatással egy tíz országot összefogó konzorcium 40 ilyen megoldást gyűjtött össze. A programban Magyarországot a Puskás Tivadar Közalapítvány (PTA) képviseli. Ezek a government-to-business, tehát a vállalkozóknak, a cégeknek szóló megoldások többnyire az Európai Unió régi tagországai területéről érkeztek, de az első kutatásokba kanadai és ausztrál példák is bekerültek. A projekt a módszerek bemutatásán túl két módszer adaptálását, helyi igényekhez és feltételekhez való igazítását is biztosítja két kiválasztott hazai kormányzati vagy önkormányzati intézmény esetében. 2007. március 8-án a PTA a szakterület hazai koordinátorával, az Elektronikus Közigazgatási Központtal közösen nagy sikerű konferenciát szervezett az összegyűjtött bevált e-közigazgatási módszerek bemutatására.

A székesfehérvári Alba innovációs park területén jön létre a Nanotechnológia Innovációs Központ, az erről szóló megállapodást a közelmúltban írta alá Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke és Warvasovszky Tihamér, a város polgármestere. A dunántúli város és az akadémia közti együttműködésnek van előzménye: 2006 nyarán a felek közös szándéknyilatkozatot adtak ki az Alba innovációs park közös létrehozásáról, valamint az akadémiai kutatások és a székesfehérvári gazdasági kapcsolatok erősítéséről. Tavaly februárban pedig szignálták a Nanotechnológia a versenyké-

pességért programot. Már akkor több nagyvállalat, gazdasági társaság és felsőoktatási intézmény jelezte csatlakozási szándékát a programhoz (Napi, 2007. június 27.). A központ születéséhez három akadémiai kutatóintézet, a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet, a Kémiai Kutatóközpont, valamint a Kísérleti Or vostudományi Kutatóintézet nyújt szakmai és infrastrukturális segítséget. Tavaly májusban az MTA és három kutatóintézete létrehozta az ALBAnano konzorciumot, mely az intézeti eredmények hatékony hasznosulása mellett segíti a szakterületeiken elérhető szol-

gáltatások közvetlen hozzáférhetőségét is. A székesfehérvári székhellyel alapított Albanano Kft. 2007 augusztusában kezdte meg működését. A mostani nyilatkozatban az MTA és Székesfehérvár a Nanotechnológia Innovációs Központ létrehozása mellett kötelezte el magát. A város bekapcsolódik az akadémia regionális bizottsági rendszerébe is. A várhatóan 2009-től az innovációs park területén működő három laboratórium tudományos és technológiai támogatást nyújt majd a régió vállalkozásainak k+f tevékenységéhez. NAPI

Ennek folytatásaként 2008. március 13-án a MEH Központi Szolgáltatási Főigazgatósággal, a Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetségével, valamint az Európai Unió „eProcurement Forum”-ával és a CIP ICT HIS PEPPOL projekttel közösen szervezi meg az „e-Közbeszerzési Fórum”-ot. Itt bemutatásra kerülnek a projekt által elért eredmények, valamint az a két módszer, amelyet két hazai intézmény – a MEH Központi Szolgáltatási Főigazgatóság Közbeszerzési Igazgatósága, valamint a Budapest 7. kerületi önkormányzat – kiválasztott és egy-egy workshop keretében – már a helyi igényeket és feltételeket is ﬁgyelembe véve – a bevált gyakorlat külföldi szakértője részletesen és testre szabottan be is mutatott. Puskás Tivadar Közalapítvány 1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16., Tel: 301-2030, Fax: 332-3774, email: [email protected], weboldal: www.neti.hu

VIII NAPI INNOVÁCIÓ


A MAGYAR FOGYASZTÓK IS EGYRE IMMÚNISABBAK A HAGYOMÁNYOS REKLÁMOKKAL SZEMBEN

Gyökeres átalakulás előtt az internetes hirdetési piac Az internetes portálok örülhetnek, hiszen a hirdetésekből származó bevételeik a várakozásoknál nagyobb mértékben növekedtek az utóbbi években, a reklámozok azonban nem látják kiadásaik megtérülését. Új megoldásokra van szükség, hogy mindkét fél jól járjon.

KATONA VANDA

Az iWiW.hu közösségi portált 2006 májusában vásárolta meg a T-Online Magyarország Zrt, és tagadhatatlanul jó üzletet csinált. A T-Online számára akkor mintegy egymilliárd forintot érő iWiW.hu az átvételkor a tartalomszolgáltatási piac negyedik legnagyobb szereplője volt. Az [origo] csoportot is birtokló társaságnál hosszú távú megtérülést vártak a befektetéstől, abban bízva, hogy az iWiW népszerűsége és ismertsége garancia lehet a hosszabb távú sikeres működésére, és a közösségi oldal – egyes portálokhoz és ingyenes levelezőrendszerekhez hasonlóan – egyfajta intézménnyé válhat az internet világában. Simó György, a T-Online vezérigazgatója az átvételkor bizakodó képet festett az iWiW jövőjéről. A Google 2007 Year-End Zeitgeist felmérése szerint az iWiW tavaly már a második legtöbbször keresett kifejezés volt a magyarországi internetes társadalom körében. A 2005-ben a News Corporation által megszerzett MySpace-szel kapcsolatban Rupert Murdochnak, a médiabirodalom tulajdonosának is hasonlóan fényes elképzelései voltak. A News Corp. az akkoriban a legnépszerűbb kapcsolatépítő portálnak számító MySpace minden felhasználója után 37 eurót fizetett az előző tulajdonosnak, ami jelentősen meghaladta a sokak által magasnak tartott, felhasználónként 6,25 eurós árat, amelyet a T-Online tett le az asztalra az iWiW-ért.

A reklámbevétel megszerzése volt a cél Mindkét akvizíció ugyanarra az elképzelésre épített: a rohamléptekben bővülő internetes közösségek tökéletes célpontjai az online reklámoknak és a hasonló, bevételi forrást is jelentő szolgáltatásoknak. A T-Online az iWiW felvásárlásakor úgy tervezte, hogy bár a magyar internetes társadalmat nem jellemzik a reklámokkal szembeni fenntartások, az iWiW-re kerülő hirdetések visszafogottabbak lesznek a más portálokon láthatóknál. Simó ugyan elképzelhetőnek tartotta, hogy egyes szolgáltatások fi zetőssé válnak majd az oldalon, ám rövid távon legfőképpen a hirdetésekből tervezték megszerezni az oldal bevételeit. Szabó Márton, az iWiW.kft ügyvezető igazgatója a jelenlegi stratégiával kapcsolatban úgy nyilatkozott: a portál üzemeltetőinek célja továbbra is az, hogy olyan reklámok jelenjenek meg az oldalon, amelyek a felhasználóknak elfogadhatók. Természetesen mindig lesznek olyanok, akik elutasítják a reklámok minden formáját, ugyanakkor a többség számára ezek jelenléte nem elfogadhatatlan az ingyenes szolgáltatás használatáért cserébe. Bár az online hirdetések piacán egyelőre nem könnyű meghúzni a választóvonalat a visszafogott és a már tolakodó reklámok között, annyi biztosan elmondható, hogy a MySpace oldalain elhelyezett reklámoknál nem elsődleges szempont a mértékletesség. Murdochnak azonban ez nem okoz lelkifurdalást, hiszen a MySpace üzemeltetését is végző Fox Interactive Media (FIM) forgalma éves szinten 87 százalékkal nőtt a tavalyi év utolsó negyedévében – elsősorban a MySpace oldalainak forgalomnövekedése miatt. A News Corp. várakozásai szerint a FIM 2008 végére 1 milliárd

A szakemberek szerint ugyandolláros forgalmat bonyolíthat le ez a tendencia várható az iWiW. – leginkább a reklámoknak köhu e s e téb en i s . A St a rc om szönhetően. A közösségi portált Mediawest igazgatója úgy véli, kezelő divízió üzemi nyeresége Tavaly hogy a CTR minden oldal ese2006-ban még 1 millió dollár tében csökken, hiszen az emvolt, míg 2007 év végére ez az berek egyre több információval összeg 23 millió dollárra nőtt. találkoznak a neten, így egyre Az iWiW-nél hasonlóan rókevesebb idő alatt kell ugyanzsásnak látszik a helyzet, hiszen olyan mennyiséget feldolgozni– ahogy a portált üzemeltető uk. Shenker tapasztalatai szerint cég igazgatója kérdésün k re az első bannerek esetében még elmondta – a múlt évben folymillió dollár 15 százalékos volt a CTR, egytatódott a hirdetési bevétenyereség a FIM-nél szerűen azért, mert az emberek lek dinamikus növekedése: a portálból származó árbevételek 2007-ben több szinte mindenre klikkeltek, ami mozgott. Ma már mint duplájára nőttek a korábbi évhez képest, az ez nincs így, a fő feladat tehát a felhasználókat ráiWiW-et is felügyelő [origo] portfólióbevételei venni a kattintásra. Shenker szerint a legnagyobb magyarorszápedig a piaci növekedést meghaladó mértékben növekedtek. Az iWiW reklámpolitikájában vég- gi portálok (Origo, Index) jelenleg egy olyan bement változásokat felgyorsította, hogy a portál struktúrát használnak, amelynek lényege az olbekerült a T-Online portfóliójába, ami jóval köny- dalon megjelenített reklámok elkülönítése a fő nyebbé tette a hirdetési felületek értékesítését – tartalomtól. Az igazgató úgy véli, hogy mivel e magyarázta Shenker Dániel, a Starcom Mediawest reklámok is általában valamilyen offl ine reklám médiavásárló ügynökség internetes üzletágának bannerizálásából születnek, nem teljesen használigazgatója. Az oldalon a korábbi ígéretekkel szem- ják ki a web kínálta interaktivitást, azaz továbbra ben valószínűleg azért nem kellett visszafogni a is egyoldalú a kommunikáció. A CTR ugyan folyahirdetéseket, mert az üzemeltetők nem érzékeltek matosan csökken, de ezért nem feltétlenül csak az nagy fogyasztói nyomást az általuk bevezetett vál- adott oldal vagy felület felelős, a hirdetéseket előállító kreatív csapatoknak is lépest kell tartaniuk tozásokkal szemben – tette hozzá Shenker. a technológiával. Egyelőre kevés a kellően webre Visszaszól a megrendelő mutált hirdetés és az adott felhasználók szokásait A reklámbevételek növekedésével azonban nem sem követik kielégítően. A Starcom Mediawest igazgatója szerint a jövő nőtt egyenes arányban a reklámozók és a felhasználók elégedettsége. A BusinessWeek által február útja az, hogy dialógust alakítanak ki a lehetséges elején közölt cikk tanúsága szerint a Google és a fogyasztó és a hirdető között, emellett a tartaFIM hosszú távú szerződése nem tett jót a MySpace lomhoz és a környezethez jobban hozzáigazítják a ázsiójának a hirdetők szemében. Míg a portálon hirdetést. Shenker szerint e szép elgondolás azért elhelyezett reklámok 2006-ban még a webes stan- nem életszerű még egy ideig, mert túl sok időt és dardok szerint kiváló, egy a százból átkattintási anyagi ráfordítást igényelne a hirdetői oldaltól, és rátát (CTR: click-through rate) tudtak produkálni, az már a profit rovására menne. Amíg a hirdetők addig ez a mutató 2007 végére jelentősen – ezerből megfelelőnek találják a jelenlegi szisztémát, addig nem költenek rá. egyre – romlott.

A NAPI INNOVÁCIÓ TÁMOGATÓI Magyar Innovációs Szövetség 1036 Budapest, Lajos u. 103. Tel.: 06-1-453-6572 Fax: 06-1-240-5625 E-mail: [email protected] Honlap: www.innovacio.hu Magyar Szabadalmi Hivatal 1054 Budapest, Garibaldi u. 2. Tel.: 06-1-312-4400 Levélcím: 1370 Budapest, Pf. 552. Fax: 06-1-331-2596 E-mail: [email protected] Honlap: www.mszh.hu Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 1117 Budapest, Neumann János u. 1/c Telefon: 06-1-484-2500 Fax: 06-1-318-7998

E-mail: [email protected] Honlap: www.nkth.gov.hu ValDeal Innovációs Zrt. 2040 Budaörs, Gyár u. 2. Csíkos Péter András, senior üzletfejlesztési menedzser Tel.: 06-30-627-1063 E-mail: [email protected] Bundik Csaba, senior inkubációs és szolgáltatási menedzser Tel.: 06-30-229-5141 E-mail: [email protected] Honlap: www.valdeal.com Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1055 Budapest, Honvéd u. 13–15. Tel.: 374-2700

23

Ügyfélszolgálati iroda: 1054 Budapest V. Hold u. 17. Tel: 06-1-475-3434, fax: 06-1-475-3435 E-mail: [email protected] Honlap: www.gkm.gov.hu Magyar Fejlesztési Bank 1051 Budapest, Nádor u. 31. 1365 Budapest, 5. Pf. 678. Kék szám: 06-40-555-555, 06-40-466-682 Nemzetközi hívószám: 06-1-453-5332 E-mail: [email protected] Puskás Tivadar Közalapítvány Budapest VI. ker., Munkácsy Mihály u. 16. Postacím: 1398 Budapest, Pf. 570 Telefon: 1-301-2030 Telefax: 1-353-2320 E-mail: [email protected] Honlap: www.neti.hu

Richter Gedeon Nyrt. 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21. Tel.: (36) 1-431-4000 Fax: (36) 1-260-6650 www.richter.hu MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság H-1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. Tel.: 06-1-209-0000 Honlap: www.mol.hu

PROJEKTFELELŐSÖK:

A megoldás a keresőmarketing Az online és az offl ine marketing közötti igen jelentős különbségek egyike, hogy az interneten mérni lehet a fogyasztóra tett hatást, így a reklám költségkeretét megtervezhetjük – mondja Rychlyk Gyula, a Net-Position Kft. ügyvezető igazgatója. Tapasztalatai szerint az internet és a keresőmarketing előretörésével együtt a vásárlási szokásokban is 180 fokos fordulat következett be. Talán az offline média által a fogyasztóra zúdított reklámdömping vagy csak az internetes vásárlásban mutatkozó árelőny miatt a nyugat-európai és észak-amerikai mintát követve Magyarországon is egyre szignifikánsabb a fogyasztók immunitása a hagyományos reklámokkal szemben. Mivel a befogadó fogyasztói magatartást egyre inkább az aktívabb, szándékalapú váltja fel, az online reklámpiac is kétfelé szakad, szakadt. A Google sikertörténete mentén megszületett a keresőmarketing és azon belül a keresőoptimalizálás. Míg a tévében, rádióban, újságban vagy weblapon hirdetési időt, felületet vásárolunk, addig a keresőmarketing jól mérhető, „kattintásalapú” elszámolást nyújt, ahol csak annyit fizetünk, ahány látogató a hirdetésről a weblapunkra jött. A látogatói szokásokat elemezve kiderül: a keresőkből az ügyfeleink weblapjára érkező látogatók sokkal nagyobb aránya vásárolja meg az ott kínált szolgáltatást vagy terméket, mint azok, akik egy banner hirdetés által „véletlenül” kerültek oda – állítja Rychlyk. Egy USA-beli piackutatás szerint az Észak-Amerikából indított keresések csaknem fele kereskedelmi célú, így nem nehéz megérteni, miért ilyen népszerű és hatékony a keresők által nyújtott reklámfelület. Az ilyen jellegű kampányok mellett szól, hogy rendkívül jól célozhatók: mind a hirdető, mind pedig a keresést végző biztos lehet abban, hogy szándéka célba ér. Szemben egy hagyományos offline reklámmal, a keresésekhez kötött hirdetésekkel szigorúan csak azokhoz jut el az üzenet, akik a témában érdekeltek. PÁPAI CSABA

Magyar Kockázati és Magántõke Egyesület 1051 Budapest, Nádor u. 32. Telefon: 06-1-475-0924 Fax: 06-1-475-0925 E-mail: [email protected] Szegedi Tudományegyetem 6720 Szeged, Dugonics tér 13. Központi telefonszám: 06-62-544-000 Honlap: www.u-szeged.hu Debreceni Egyetem 4010 Debrecen, Egyetem tér 1.

JANCSIK SÁNDOR 06-30-434-5112 [email protected]

Telefonszám: 06-52-512-900 Fax: 06-52-416-490 Honlap: www.unideb.hu Miskolci Egyetem 3515 Miskolc-Egyetemváros Központi telefonszám: 06-46-565-111 Honlap: www.uni-miskolc.hu Eszterházy Károly Főiskola 3300 Eger, Eszterházy tér 1. Központi telefonszám: 06-36-520-400 Honlap: www.ektf.hu

ÕRSI ÁKOS 06-30-682-4565 [email protected]

RADVÁNYI RÓBERT 06-30-986-7066 [email protected]

innováció KLASZTERBE TÖMÖRÜLTEK AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS CÉGEK

Recommend Documents