Verseny és együttm ködés: Innováció a fels oktatásban A MELLearN tíz éve 2002-2012 Szent István Egyetem, Gödöll 2012. április 26-27.
Mir l lesz szó? • • • • • • • •
El zmények, kezdetek Magyarországi hálózat M ködési elvek és misszió Stratégia Tudományos tevékenység Fels oktatás-tervezés Min ségfejlesztés Nemzetközi tevékenység 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
2
8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
3
Jó gyakorlatok az EU-ból AT
Ausztria
AUCEN
DE
Németország
DGWF
EE
Észtország
ENUCE
EI
Írország
HELNET
ES
Spanyolország
RUEPEC + ACECU
FI
Finnország
UCEF
FR
Franciaország
CDSUFC
HU
Magyarország
MELLearN
LT
Litvánia
L3net / LUCEN
PT
Portugália
AUPEC
UK
Egyesült Királyság
UALL + FACE
8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
4
A kezdetek - THENUCE • THENUCE (Thematic Network in University Continuing Education) • 1996 - 2003 • 30 európai ország • 140 egyetem • Fels oktatás bekapcsolódása az egész életen át tartó tanulásba • 2003: THENUCE EULLearN 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
5
THENUCE tevékenységek 2003-ig THEG1
ALPINE
(Grundtvig Project)
Handbook
THEG9
THEG2
Adult Teaching & Learning
Observatory
THEG8
THENUCE
Quality & Evaluation
THEG5
ELLOBS
European LLL Observatory proposal
THEG3
European UCE
"virtual" THEG4"
THEG7
Relay Centres & National Networks
THEG6
ODL & ICT in UCE
ODELUCE (Minerva Project)
Accreditation & ECTS Prof. Dr. Victor de Kosinsky, EULLearN
8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
6
Magyarországi hálózat létrehozása • 2001. november 15.: THENUCE-ALPINE Nemzetközi Találkozó (THENUCE Erasmus Tematikus Hálózat THEG 7-es projekt) – 15 magyarországi fels oktatási intézmény részvétele – Magyarországi hálózat kiépítése szükséges európai jó gyakorlatok alapján 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
7
Találkozók és döntések • 2002. február 15.: Szent István Egyetem (15 intézmény, Oktatási Minisztérium) – Nonformális, rugalmas hálózat – Szándéknyilatkozat aláírása
• 2002. április 25.: Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem (32 delegált intézmény) – Döntés a jogi képviselet létrehozásáról 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
8
Megalapítás • 2002. október 19.: Miskolci Egyetem (12 intézmény) – Titkárság székhelye: Debreceni Egyetem – Alapszabály és elnökség elfogadása
• 2002. november 29.: BME – Munkaterv – M ködési költségek
• 2002. december 23.: hivatalos bejegyzés 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
9
Hálózati m ködés • • • • • • • • • • • •
Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem - Budapest Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest Debreceni Egyetem - Debrecen Eötvös Lóránd Tudományegyetem - Budapest Miskolci Egyetem - Miskolc Nyíregyházi F iskola - Nyíregyháza Nyugat-Magyarországi Egyetem - Sopron Pécsi Tudományegyetem - Pécs Semmelweis Egyetem - Budapest Szent István Egyetem - Gödöll Veszprémi Egyetem - Veszprém Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem – Budapest 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
10
Országos hálózat
8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
11
M ködési elvek és misszió • Országos lefedettség elérése a minél szélesebb kör fels oktatási intézményi bekapcsolódás révén • Felkészülés az EU csatlakozásra, az EU fels oktatási térség kialakítása és Magyarország integrálódása • Tudományos és kutatási tevékenység 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
12
EU csatlakozás el tt • 1996-2003 EUCEN THENUCE, EULLearN
• Implementáció
• 2004: EU csatlakozás
13
EU csatlakozás után • EUA 2008 • EUGENE 2009 • OECD 2009
• Adaptáció
• 2010 Hazai modell • 2011 kialakítása
14
2020 - stratégia
Innováció Összehangolás Kutatás
Oktatás 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
15
8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
16
Felmérések 2005-ben az Oktatási Minisztérium támogatásával felmérés készült a fels oktatás feln ttképzési gyakorlatáról 2006-ban MELLearN Egyesület felmérést végzett a „Feln ttoktatói kompetenciák megjelenése a fels oktatásban” címmel, amelynek célja az Egyesület és az együttm ködve 2006. november 24-én szervezett workshop el készítése volt és három nagy kérdéskört vizsgál: • feln ttoktatók képzése - magyarországi helyzetkép, • intézményi helyzetkép, • a fels oktatásban oktatók számára meghirdetett képzések, programok, • valamint az intézmények témával kapcsolatos egyéb megjegyzéseit gy jti össze és összegzi. Mindezek alapján következtetéseket és javaslatokat fogalmaz meg a követend stratégiákra, tervekre, akciókra vonatkozóan. 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
17
Tudományos tevékenységek • A Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia-sorozat • Módszertani tréningek, workshopok (képz k képzése) • Összehasonlító tanulmány készítése az európai nemzeti Lifelong Learning hálózatokról (ebook) • Adatbázis létrehozása • Kiadványok megjelentetése 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
18
Ssz.
Év
Helyszín
Résztvev k Téma
1
2005 Debrecen
70
A Lifelong Learning fogalma Európában; APEL; Együttm ködés a fels oktatási intézmények és nemoktatási intézmények között
2
2006 Budapest
180
Fels oktatás és Lifelong Learning Stratégia
3
2007 Miskolc
120
A fels oktatási intézmények – mint regionális tudásközpontok - hálózati együttm ködése az életen át tartó tanulásban
4
2008 Nyíregyháza
100
Feln ttképzési tapasztalatok és lehet ségek a fels oktatás megújításában
5
2009 Sopron
98
A tanulói és tudástársadalom stratégiái, technológiái és módszerei
6
2010 Pécs
128
Életen át tartó tanulás, innováció és értékteremtés
92
A magyar fels oktatás szerepe a tudásháromszög (oktatás-kutatás-innováció) megvalósításában. Az Európa 2020 és az oktatás-képzés 2020 stratégiák
7
2011 Veszprém
Néhány téma a konferenciákról • • • • • • • • • • • •
Az el zetesen megszerzett tudás akkreditálása A fels oktatás helye a feln ttképzésben Szakképzés, fels oktatás és a gazdaság Lifelong Learning Stratégia Feln ttoktatók képzése E-Learning, digitális pedagógia és a mobil tanulás A fels oktatás mint szolgáltatás és szervez központ A feln ttképzés er forrás szükségletei Információs és/vagy tudástársadalom, értékteremtés Média és kommunikáció, az idegen nyelv tanulás kihívásai Életen át tartó tanulás és ifjúság Együttm ködés – Fels oktatási és nem oktatási intézmények között – Fels oktatási intézmények között 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
20
MELLearN Konferenciák 2006.
Corvinus Egyetem
2002. alapító közgy lés Szent István Egyetem
2007.
Miskolci Egyetem
2008.
Nyíregyházi F iskola
2009. Nyugat-
magyarországi Egyetem 2011.
Veszprémi Egyetem
2010.
Pécsi Tudományegyetem
2005.
Debreceni Egyetem
Év
Helyszín
Téma
2003
Debrecen
Az oktatók képzése az élethosszig tartó tanulásban
2004
Budapest
Az életen át tartó tanulás és a változó munkaer piac
2006
Budapest
A fels oktatás szerepvállalása a feln ttképzésben
2007
Budapest
Hol tartanak a fels oktatási intézmények a lifelong learning megvalósításában?
2008
Gyöngyös
A tudás- és kompetenciamérés módszerei a feln ttoktatásban
2008
Budapest
Atipikus tanulásszervezési formák alkalmazása a fels oktatásban 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
22
2004. 2004. workshop
BME
2008. workshop
Károly Róbert F iskola
2008. tré tréning
Gábor Dénes F iskola
2007. workshop
Budapesti Gazdasági F iskola
2006. 2006. workshop
ELTE
2003. 2003.
Debreceni Egyetem
8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
24
Fels oktatás- és stratégiatervezés • Részvétel a Feln ttképzési törvény megalkotásában és módosításában • Tanácsadó Testület létrehozása • Szakért k delegálása • Munkaer -piac és fels oktatás közelítése
8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
25
Min ségvédelem és -fejlesztés • Elektronikus távoktatás min ségbiztosítása (ellen rzések, értékelések vizsgálta) • Komplex min ségbiztosítási rendszer kialakítása • Elektronikus oktatási keretrendszereket vizsgálata • Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
26
Nemzetközi tevékenység • Kezdetben országos hálózat létrehozása, kés bb ezen hálózat hozzákapcsolása az EU-s hálózatokhoz • Partnerség és együttm ködés – Duna-menti Rektori Konferencia – EAEA (European Association for the Education of Adults) – EUA (European University Association)
• Konferenciákon, szemináriumokon való részvétel 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
27
Európai projektek Szakmai partnerként, hálózatként való bekapcsolódás:
ALPINE – „Adults Learning and Participating in Education” – Európai Grundtvig Feln ttképzési projekt (2001-2004) EQUIPE Projekt - “European quality in Individualised Pathways in Education”. Min ségbiztosítási és egyéb projekttermékek fejlesztése, tesztelése és promóciója a Grundtvig 4. program keretében (2002-2005) TEACh - Teaching European Active Citizenship (Európai Aktív Állampolgárságra való oktatás) Grundtvig projekt 2004-2006 NETTLE – „Network of European Tertiary Level Educators”. Socrates projekt a Bolognai folyamat elveinek megfelel en a feln ttképzés területén (2004-2007) EUA (European University Association) – 2008. október 22-t l az Egyesület az EUA társult tagja 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
28
EUA 2009
EUGENE 2009
OECD 2009
Mi a szerepe? Mi a célja? 29
EUA 2009
1962 UNESCO 2009 SIRUS
30
„… azon egyetemek, amelyek átfogó folyamatos tanulási stratégiát dolgoztak ki”
31
EUA 2009
SIRUS projekt Shaping Inclusive and Responsive University Strategies
A nyitott és befogadó egyetemek stratégiájának kialakítása
SWOT analízis 32
2009 Mérföldk – Új stratégia kialakítása SWOT analízis Er sségek:
Gyengeségek:
hálózati jelleg Stabil intézményi és szakért i támogatás Sikeres rendezvények Innovációs és kreatív képesség Min ségorientáltság Komoly multidiszciplináris háttér Partnerség alapú felfogás
Nem kell en er s hatás a vonatkozó jogalkotásra Nagyszabású közös EU-program hiánya
Veszélyek:
Lehet ségek:
Gazdasági válság Értékrend válság Jogszabályi változások
Sz kös emberi er forrás
Regionális, térségi kapcsolatok er sítése Stratégiai célok újrafogalmazása Er teljesebb kapcsolat kiépítése szakmai szervezetekkel és tárcákkal
33
Új stratégia kialakítása – EUA LLL Karta alapján 1. Az egyetemeknek be kell ágyazniuk saját stratégiáikba a hozzáférés fejlesztését és az egész életen át tartó tanulás ügyét célzó koncepciókat Oktatási/képzési, valamint tanulási lehet ségek biztosítása különböz , már nem iskolás korú tanulói csoportok számára A feln tt tanulók visszatérését ösztönz tanulmányi programok fejlesztése Hatékony tanácsadási és útmutatási szolgáltatások biztosítása Az el zetes tudás elismerése 34
Új stratégia kialakítása – EUA LLL Karta alapján 2. Az egész életen át tartó tanulásnak a min ség kultúrájába történ integrálása A kutatási, a tanítási és az innovációs tevékenységek közötti viszonyok fejlesztése az egész életen át tartó tanulás szempontjából Olyan reformok végrehajtása, amelyeknek célja a minden tanuló számára elérhet rugalmas és kreatív környezet biztosítása A partnerség fejlesztése helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten a vonzó és releváns fels oktatási programok érdekében Az egész életen át tartó tanulás intézményének mint példaérték intézménynek a képviselete. 35
Új stratégia 2009 Együttm ködési megállapodást köt a Duna-menti Rektori Konferenciával (DRC) a környez országok fels oktatási intézményeinek az életen át tartó tanulás területén meglév élenjáró gyakorlat megismerése érdekében. Együttm ködik a Magyar Rektori Konferenciával az életen át tartó tanulás területén a nemzeti stratégián belül a fels oktatási intézményeket érint fejlesztési elképzelések kidolgozásában. Partnerek bevonásával tanácsadó és képzési rendszert m ködtet, segítve a fels oktatási intézményeket a feln ttképzési feladatok sikeres megvalósításában, az ezt szolgáló folyamatos szakmai, szervezeti, módszertani és humán er forrás fejlesztésben. 36
8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia
37
Tudásháromszög
EUGENE 2009
A jöv Európájának kialakítása
Innováció Összehangolás Kutatás
Oktatás 38
EUGENE 2009
Tudásháromszög A jöv Európájának kialakítása
Hogyan? •Szinergia kialakítása a három terület között •Köz- és magánszektor szervezetei közötti együttm ködés •Oktatói min ség javítása
39
EUGENE 2009
OECD 2009
Hogyan? •Szinergia kialakítása a három terület között •Köz- és magánszektor szervezetei közötti együttm ködés •Oktatói min ség javítása
40
OECD 2009
Magyarország A kutatás fókuszában
Az oktatási szektor nem nyitott az innovációra… 41
Magyarország
OECD 2009
A kutatás fókuszában
De a változás elkezd dött
KÉPZ K KÉPZÉSE PROGRAM 42
Következ lépés:
INNOVÁCIÓ „Az innováció az a képesség, hogy új ötleteket változtatunk kereskedelmi eredményé új folyamatok, termékek vagy szolgáltatások használatával, a versenytársaknál gyorsabban és jobban.” A közösségi innovációs politika felülvizsgálata egy változó világban, Európai Bizottság (2009)
43
Köszönöm a figyelmet!