TÁJÉKOZTATÓ a vállalati hitelekhez kapcsolódó ingó/ingatlanfedezeti vagyonbiztosításokról és azok Bankra történő engedményezési kötelezettségéről Az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. (a továbbiakban: „Bank”) az adósminősítés eredményétől és a döntésétől függően határozza meg az adott ügylet fedezetéül bevonásra kerülő biztosítékok körét. Biztosítékként fogadható el vállalat vagy magánszemély tulajdonában lévő ingatlan fedezet, valamint készletet, tárgyi eszközt, illetve vagyont (továbbiakban együttesen: „Zálogtárgy”) terhelő zálogjog is. A Zálogtárgyhoz kapcsolódóan kötelező jelleggel kötendő vagyonbiztosítás nemcsak a Bank, illetve a kölcsön fedezetére nyújt biztosítékot, hanem az Ügyfél számára is. A vagyonbiztosításokkal kapcsolatos gyors és pontos ügyintézést elősegítve a Bank által összeállított tájékoztató részletesen bemutatja, hogy pontosan mit is kell tudni a vagyonbiztosításokról. Fontos tudnivaló, hogy a Bank a vagyonbiztosítások tekintetében nem korlátozhatja az Ügyfél szabad biztosító és/vagy biztosítási termék választását. Kizárólag arra jogosult, hogy meghatározza azokat a kockázati köröket, amelyek az adott kölcsön szempontjából szükségesek. A Bank annyiban támogathatja az Ügyfeleket, hogy ajánlja olyan – általa kiválasztott és szolgáltatásaiban megbízhatónak ítélt – független biztosítási közvetítő (alkusz) közreműködését, aki segít az Ügyfél számára legmegfelelőbb és a Bank számára is elfogadható vagyonbiztosítási termék kiválasztásában és megkötésében. Mi a vagyonbiztosítás? A vagyonbiztosítás olyan biztosítási forma, amely a biztosított vagyonában bekövetkezett kárt pótolja a biztosítási szerződésben rögzített módon. A vagyonbiztosítás tehát a valóságban mindig valamilyen – a szerződésben rögzített – kockázat(ok) fedezetére kötött, az esetlegesen pénzügyileg számszerűsíthető anyagi kár minimalizálását célzó biztosítási forma. Ez a biztosítás, az Ügyfél és a Bank között létrejövő kölcsönügylet esetében mindig az ügylet fedezetét jelentő Zálogtárgyra vonatkozik. Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a Zálogtárgy megóvásában érdekelt, vagyis az erre vonatkozó megállapodás minden esetben az Ügyfél és/vagy a fedezet tulajdonosa (pld. magánszemély tulajdonában lévő ingatlanfedezet, más vállalat tulajdonában lévő ingatlanfedezet), valamint az érintett Biztosítási Társaság között létrejövő jogügylet. Mi a célja a vagyonbiztosításnak? A vagyonbiztosítás célja, hogy nem várt káresemények bekövetkeztekor az Ügyfél ne szenvedhessen olyan anyagi kárt, ami egyrészt a saját vagyonának elértéktelenedését, másrészt a Banknak fizetendő kölcsöntörlesztés(ek) visszafizetését veszélyeztetik. Fontos tudni, hogy a Bank által meghatározott kockázatfedezeti előírások minimális követelmények, melyeknél bővebb kockázati körre is szabadon köthető vagyonbiztosítás. Kinek a nevére és milyen futamidőre kell vagyonbiztosítás kötni? Vagyonbiztosítás a Zálogkötelezett nevére és határozatlan időre vonatkozóan kell megkötni, valamint legkésőbb a kölcsön első folyósításának időpontjától a kölcsön teljes visszafizetéséig fenn kell állnia. Azon kölcsönügyletek esetében (pld. Mikro projekthitel és Projekthitel) ahol speciális kockázatokra kiterjedő biztosítás (építési és szerelési típusú biztosítás ) megkötésének kötelezettsége is terheli az Ügyfelet, ilyen biztosítás érvényessége az első folyósítást megelőző időponttól legalább az építkezési munkálatok befejezéséig kell fennálljon. Az ilyen biztosítás megkötésének kötelezettségét az Ügyfél harmadik személy (pl. az építkezés generálkivitelezője) útján is jogosult teljesíteni úgy, hogy ezen teljesítésért sajátjaként tartozik helytállni.
1/7
Milyen kockázatokra kell vagyonbiztosítást kötni? A Bank jelenlegi termékstruktúrájában az adott termékekhez tartozó biztosítási előírásokat a Vállalati Hitelek Általános Szerződéses Feltételei, valamint a Termékutasítások tartalmazzák. A biztosító társaságok ennél jelentősen szélesebb körű kockázatokra is nyújtanak biztosítást, de a banki vállalati hitelek tekintetében alapvetően az alábbi – mindig a Zálogtárgyra vonatkozó - biztosítási formák lehetségesek:
normál vagyonbiztosítások a Bank által előírt tűz- és elemi kár kockázatokra,
építés-szerelés biztosítások az építkezés speciális kockázataira,
esetleges felelősség biztosítások (szintén az építkezés speciális kockázataira).
A banki előírások nem tartalmazzák, de az adott biztosítási termékek egyéb kockázatokra (pl.: indukciós villámcsapás, betöréses lopás, stb.) is engednek biztosítást kötni, de ezek megkötése az Ügyfél saját szándékán és előrelátó gondoskodásán múlik. Ezzel szemben az előzőekben felsorolt kockázatok fedezete a banki hiteltermékek igénybevételéhez kötelező előírás. Mekkora összegre kell a vagyonbiztosítást megkötni? A biztosítási összeg az a biztosítási szerződésben rögzített pénzérték, amely a biztosító adott termékében és kockázati körben díjfizetéssel fedezve van, és káresemény bekövetkeztekor a biztosító szolgáltatásának felső határa. Ez a Zálogtárgyak esetében az adott biztosító társaság által elfogadott összeg, amelynek minimális mértéke a kölcsönügylet banki jóváhagyása során egyedileg kerül meghatározásra (lehet pld. a kölcsön, a kölcsönügyletben szereplő fedezet hitelbiztosítéki értékének, vagy ingatlanfedezet esetében az ingatlan újjáépítési értékének adott százaléka). Mit jelent a vagyonbiztosítás engedményezése? A vagyonbiztosítás Bankra történő engedményezése azt jelenti, hogy a Zálogtárgyon bekövetkező esetleges biztosítási eseményből1 származó követelésre bizonyos feltételekkel igényt tarthat a Bank a kölcsön és járulékai erejéig. Vagyis a biztosításengedményezés az a jogi kategória, ahol a biztosított, az érvényes vagyonbiztosítási jogviszonyából származó majdani esetleges követelését, saját, egyoldalú, az előzetesen az adott biztosító társasághoz intézett írásos nyilatkozatával harmadik személy számára engedményezi. Ez a harmadik személy banki vállalati hitel igénybevétele esetén a Bank, akinek a kölcsön fedezetéül szolgáló Zálogtárgy állagmegóvása ugyanúgy eminens érdeke, mint a tulajdonosnak (Zálogkötelezettnek), vagy az Ügyfélnek. A vagyonbiztosítás minimális köre a Bank jelenlegi elvárásai alapján: tűz, villámcsapás, robbanás és robbantás, vihar, jégverés és hónyomás, árvíz és földrengés limittel, vezetékes vízkár, földcsuszamlás, kő- és földomlás, ismeretlen építmény, üreg beomlása, felhőszakadás. Az engedményezés során a Bank engedményesként/kedvezményezettként kerül tehát megjelölésre a biztosítási kötvényen olyan záradékban, amely a Banknak a biztosítottal szemben fennálló mindenkori követelése erejéig:
vagy - a Bankot tünteti fel a biztosítási szolgáltatás kizárólagos jogosultjaként (engedményeseként),
vagy - több engedményes esetén - a biztosítási szolgáltatásra vonatkozó kielégítési sorrend a Bank szempontjából nem lehet hátrányosabb a fedezetül szolgáló ingatlan tulajdoni lapján, továbbá készlet, tárgyi eszköz, illetve vagyon esetén a MOKK2 nyilvántartásban nyilvántartott a Bank által elfoglalt
1
Biztosítási esemény általánosságban a biztosítási szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a kizárás. Biztosítási esemény lehet például valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz stb.), halál vagy meghatározott időpont elérése (életbiztosítás), testi sérülés, rokkantság (balesetbiztosítás). - Forrás: Trunkó Barnabás - VADEMECUM Biztosítási ABC 2 Magyar Országos Közjegyzői kamara.
2/7
zálogjogi ranghelynél,
vagy – a hitelkiváltási célból nyújtott kölcsön esetén - a kötvény átmenetileg a Bankot tünteti fel, mint a biztosítási szolgáltatásra vonatkozó kielégítési sorrendben közvetlenül a korábbi hitelt nyújtó bankot követő jogosultként (engedményesként).
A hitel teljes visszafizetésekor a Bank minden esetben nyilatkozat kiadásával értesíti az Ügyfelet, vagy Zálogkötelezettet az engedményezés megszűnéséről (lejáratáról), amely alapján az Ügyfél, vagy a Zálogkötelezett eljárhat az érintett biztosító társaságnál a kedvezményezettség törlésére. Fontos, hogy hitelkiváltás esetén - a hitelkiváltással érintett - Zálogtárgyhoz kapcsolódó vagyonbiztosítás korábbi kedvezményezetti jogosultjánál az Ügyfélnek, vagy Zálogkötelezettnek kell eljárnia a Bankot megelőző engedményezés törlésének érdekében. Mikor van jelentősége az engedményezésnek, vagyis a Bank biztosítási kötvényen történő kedvezményezettségi bejegyzésének? Az engedményezésnek akkor van jelentősége, ha a vagyonbiztosítási káresemény összege a Bank Vállalati Hitel Hirdetményben rögzített mértéket („szabad rendelkezésű kárösszeg”) meghaladja, amely esetben e pénzösszeg a Zálogtárgy helyébe lép, illetve a zálogfedezet kiegészítésére szolgál és kifizetése kizárólag és közvetlenül a Bankhoz történhet. Ezen összeg helyreállításra történő kifizetését – amennyiben ennek feltételei fennállnak és a felek másként nem állapodtak meg – a Bank kizárólag utólag, a szükséges munkálatok elvégzését igazoló okmányok bemutatását követően utalja át. Ha egy káreseményre az adott biztosító társaság által teljesítendő kártérítés összege a Bank Vállalati Hitel Hirdetményében meghatározott szabadrendelkezésű kárösszeget nem haladja meg, a Zálogtárgy tulajdonosa (Zálogkötelezett, vagyis a biztosított) a vagyonbiztosításból származó kártérítés összegével a Bank külön hozzájárulása nélkül jogosult rendelkezni, de annak összegét köteles a zálogtárgy helyreállítására fordítani. Az engedményes (Bank) kizárólag a Bank Vállalati Hitel Hirdetményében meghatározott „szabad rendelkezésű kárösszeget” meghaladó károk bekövetkeztekor történő biztosítói kifizetés esetében dönthet arról, hogy él-e engedményesi jogosultságával. Az ilyen összeghatárt el nem érő károk esetén a kártérítés a biztosított/szerződő részére közvetlenül kifizethető. Ki köthet (szerződő) és kinek a nevére (biztosított) kell szólnia a vagyonbiztosításnak és ki írhatja alá a kedvezményezetti szándéknyilatkozatot? A biztosított (Zálogkötelezett) a vagyonbiztosítási szerződés legfontosabb alanya, az ő vagyonát védi a biztosítás. Minden esetben ez a személy (vagy az általa kedvezményezett) lesz jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. Éppen ezért a vagyonbiztosításnak minden esetben az érintett Zálogkötelezett nevére kell szólnia, vagyis a biztosított minden esetben a Zálogtárgy tulajdonosa, függetlenül a biztosítást szerződő féltől. A biztosítás szerződője csak a kölcsön felvevője (Ügyfél) vagy a Zálogkötelezett lehet (akkor is, ha a kölcsönfelvevő nem azonos a Zálogkötelezettel). Azokban az esetekben, amikor a Zálogkötelezett és a kölcsönfelvevő nem azonos, akkor a kedvezményezetti (engedményezési hozzájáruló) szándéknyilatkozatot mindkét félnek (a Zálogkötelezettnek és a kölcsönfelvevőnek is) alá kell írnia.
3/7
A vagyonbiztosítással kapcsolatos egyéb banki előírások, ajánlások és információk: A Zálogtárgyakra a banki előírások szerinti érvényes és a feltételeknek megfelelő vagyonbiztosítás határidőben történő igazolása az előírt időpontokban kötelező. Ennek elmaradása (vagy a Bank formai kifogása esetén) a hitelügylet folyósításának időbeli csúszását eredményezi. Az Ügyfél és/vagy Zálogkötelezett (a Zálogtárgy tulajdonosa) a kölcsönszerződés fennállásáig a Bank hozzájárulása nélkül a biztosítási szerződést a Bank számára hátrányosan nem módosíthatja, nem szüntetheti meg és köteles folyamatosan díjfizetéssel fedezni. A Bank által megkövetelt vagyonbiztosítási jogviszonyt az érintett Zálogtárgyak tekintetében az adott hitelügylethez kapcsolódóan a hitelügylet lejártáig kötelező fenntartani, illetve azon ügyleteknél, ahol speciális kockázatokra kiterjedő biztosítás (építési és szerelési típusú biztosítás) az előírt, a biztosításnak az építésszerelési munkák befejezéséig. Az engedményezés révén a Bank információt kap az érintett biztosító társaságtól az Ügyfél, illetve Zálogkötelezett – biztosítást érintő – fizetési fegyelméről, a szerződés esetleges megszűnéséről. A megkötendő kölcsönszerződésben előírt biztosítás díjfizetési kötelezettségének elmulasztása/késedelmes teljesítése esetén a Bank jogosult:
a szerződés azonnali hatályú felmondására,
a kölcsönszerződés alapján a Bankot megillető követelések esedékessé tételére,
a fennálló követelése erejéig, a mindenkor hatályos jogszabályok keretei között igényeinek érvényesítésére,
a kikötött biztosítékok igénybevételére.
Ennek megfelelően a biztosítási jogügyletben a Bank kedvezményezettségét érintő bármilyen változás Banknak történő bejelentése az Ügyfél saját érdeke (így pl. különösen a biztosítási módozat, vagy biztosító társaság váltás esetén, mely esetekben az engedményezési eljárást ismételten le kell folytatni). A vagyonbiztosítás lehet korábban kötött vagy a kölcsönügylet miatt új kötésű. Ingatlan vagyonbiztosítás esetén lehet egyedi, társasház biztosítás is. A társasház biztosítások esetében, amennyiben a kötvényből nem azonosítható be egyértelműen az érintett ingatlanra jutó biztosítási összeg, úgy az érintett biztosító társaságtól kell az erre vonatkozó igazolást bekérni. Amennyiben a meglévő vagyonbiztosítás bármely paraméterében nem felel meg a Bank által előírt minimum feltételeknek, úgy lehetséges a meglévő biztosítás – érintett biztosító társaságnál történő ilyen irányú – módosítása. Fontos, hogy ugyanazon Zálogtárgyra kötött, egyidejűleg fennálló, azonos kockázatokra vonatkozó két vagyonbiztosítási szerződés esetében a második szerződés általában túlbiztosítást okoz, és így semmissé válik. (Ez természetesen a kiegészítő biztosításokra, illetve más kockázati elemekre kötött második/sokadik vagyonbiztosítások esetére nem vonatkozik.) A vagyonbiztosítás megkötése, illetve ennek igazolása a kölcsönügylet folyósítási feltétele, amit a szerződéskötés/folyósítás időpontjáig igazolni kell. Egyedi esetekben a Bank ettől eltérő döntést is hozhat. Az igazolásként szolgáló dokumentum meglévő biztosítás esetén maga a biztosítási kötvény és – amennyiben a kötvényen nem szerepel, úgy - a biztosító társaság által igazolt engedményezési megállapodás.
4/7
Újonnan kötött, vagy újonnan módosított szerződések esetében előfordulhat, hogy az Ügyfélnek még nem áll rendelkezésére a kötvény. Ebben az esetben a biztosítási ajánlat nem elégséges, hanem szükséges a szerződés érvényességét és a díjfizetés meglétét igazoló, biztosító által eredetiben cégszerűen aláírt és bélyegzővel ellátott irat is. Ennek tartalmaznia kell a kötvény-, vagy szerződés-, vagy ajánlatszámot, a biztosítási összeget, a kockázatviselés helyét, a díjjal rendezettség időpontját, valamint az engedményezésre/kedvezményezettségre vonatkozó adatokat, amelyeket a Bank ellenőriz. Erre azért van szükség, mert új biztosításnál a biztosító társaság, vagy képviselője által aláírt biztosítási ajánlat még nem jelenti azt, hogy a biztosítási szerződés érvényesen létrejött, vagyis a biztosító az ajánlatot elfogadta. Ingatlan vagyonbiztosítás esetén, ha a Zálogtárgyra vonatkozó biztosítás már meglévő un. társasház biztosítás (és a kötvényből nem deríthetőek ki a konkrét fedezeti ingatlanra vonatkozó biztosítási feltételek), akkor az érintett biztosító társaságtól erre vonatkozó, cégszerűen aláírt igazolást kell beszerezni. Az engedményezés miatt, illetve a Bank által ajánlott Alkusz esetleges közreműködése esetén az Ügyfélnek minden esetben írásban beleegyező nyilatkozatát kell adnia a személyes adatainak – szigorúan a vagyonbiztosítás tekintetében történő – Bank, érintett biztosító társaság, illetve Alkusz közötti átadásához, illetőleg az átadott adatok kezeléséhez (bank- és biztosítási titok). A vagyonbiztosítással kapcsolatos egyéb biztosítási definíciók3 ajánlat:
a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet kereső (szerződő). Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja. (szerződés létrejötte).
all risks:
"minden kockázatra" kiterjedő biztosítás. A szerződés nem a biztosítási eseményeket, hanem csak a kizárásokat tartalmazza. A biztosító minden olyan kárt megtérít, amelyet nem zár ki. Általában a szállítmány-, illetőleg az építési-szerelési biztosítások körében alkalmazott kockázatviselési forma.
alulbiztosítás: ha a vagyontárgy valóságos értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, következmény: a pro rata térítés (aránylagos kártérítés). biztosítási díj: a biztosító kockázatviselésének ellenértéke; összegét és esedékességét a szerződés rögzíti. Ha az esedékességtől számított 30 nap elteltével (respiro) a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerződés minden értesítés nélkül, automatikusan megszűnik, hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztásban vagy hosszabb respiro-ban. biztosítási érdek:
vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában valamilyen okból érdekelt. Ha az érdek megszűnik – pl. a tulajdonos a vagyontárgyat eladta –, az érdekmúlás miatt a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik.
biztosítási időszak:
a szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltérő (általában rövidebb) is. A szerződés felmondásánál is nagy jelentősége van.
biztosításközvetítő:
a biztosítóintézet és a biztosítási védelmet kereső ügyfél között közvetítő személy; tevékenysége a biztosítási szerződés létrehozásában és fenntartásában való közreműködés. Munkájáért jutalékot kap. Pozícióját tekintve lehet függő vagy független biztosításközvetítő (ügynök vagy alkusz). Az engedéllyel rendelkező biztosításközvetítőkről a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nyilvántartást vezet, amely megtekinthető a PSZÁF honlapján (www.pszaf.hu).
direkt biztosítás:
vagyonbiztosítás, amely a tulajdonos vagy az érdekelt személy vagyontárgyait
3
Forrás: Trunkó Barnabás - VADEMECUM Biztosítási ABC
5/7
közvetlenül védi. Pl. épületek tűzbiztosítása, betörés-biztosítás, vagyonbiztosítások másik csoportja a felelősségbiztosítás.
casco.
A
díjfelszólítás: az esedékes biztosítási díj megfizetésére irányuló írásbeli felszólítás a respiron belül. Ilyen esetben a biztosító kockázatviselése további 30 nappal meghosszabbodik. díjfizetés:
a biztosítási díj, szerződésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában havi díjfizetést (gyakorlatilag részletfizetést) tesznek lehetővé. A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi.
első díj:
az első biztosítási időszakra, vagy annak egy részére megállapított díj. Befizetése különös jelentőséggel is bír: a biztosítás hatálya, vagyis a biztosító kockázatviselési kötelezettsége csak akkor kezdődik, ha a szerződés létrejött és az első díj a biztosítóhoz beérkezett.
időszakos biztosítások: határozott időre kötött biztosítási szerződések. A biztosító csak a szerződésben naptárilag - év, hó, nap, óra, perc - megjelölt időszakra vállalja a kockázatot. Az időszak leteltével a szerződés automatikusan megszűnik. kárbejelentés: a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belüli a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidő elmulasztása egyébként nem jogvesztő. kárenyhítés:
a már bekövetkezett kár (biztosítási esemény) károsító hatásait csökkentő magatartás. Ellentétben a kármegelőzéssel ez a kötelezettség szerződési kikötés nélkül is terheli a károsultat!
kettős biztosítás:
ugyanazon vagyontárgyra vagy személyre kötött, egyidejűleg fennálló, azonos kockázatokra vonatkozó két szerződés. Vagyonbiztosítás esetében a második szerződés általában túlbiztosítást okoz, és így semmissé válik.
kiegészítő biztosítás:
az alapbiztosításhoz kötött, további kockázatokra vonatkozó biztosítási szerződés. Ha az alapbiztosítás megszűnik, megszűnik a kiegészítő szerződés is.
kötvény:
az ajánlat elfogadását, és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. (A szerződés megkötését igazoló vény!) Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben "viselkedik" az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.
közlési kötelezettség:
a biztosított, a szerződéskötéskor, a kockázatvállalás szempontjából lényeges, valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdőívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket közöl, a biztosító mentesülésre hivatkozhat. (változásjelentési kötelezettség)
mentesülés:
ha a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosító csak akkor mentesülhet a fizetés alól, ha a kárt a biztosított vagy a szerződő, illetőleg a közös háztartásban élő hozzátartozók szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták. A súlyos gondatlanságot megvalósító tényállásokat a szerződés rögzíti (pl. ittas vezetés). A mentesülési okot mindig a biztosítónak kell bizonyítania, arra a biztosított nem kötelezhető.
módozat:
meghatározott kockázatokra kidolgozott biztosítási szerződések.
pro rata:
alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt csak arányosan téríti meg; mégpedig olyan mértékben, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez.
reaktiválás:
a díj nemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződések - eredeti tartalommal történő - újbóli hatálybaléptetése. Feltétele általában az elmulasztott díjak pótlólagos befizetése. Csak akkor van rá lehetőség, ha a szerződésben kifejezetten kikötötték!
respiro:
a biztosítás díj esedékességétől számított időszak, amely alatt a biztosító "várja" a díjat.
6/7
Elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi. Tartama általában 30 nap, de a felek ennél hosszabb respiro-ban is megállapodhatnak. Rövidebben azonban nem. szerződés létrejötte:
az ajánlat biztosító általi elfogadása. Erről a biztosító kötvényt állít ki. Ha az ajánlatra a biztosító 15 napon belül nem reagál, a szerződés automatikusan létrejön!
szerződés megszűnése: jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek. A biztosítási szerződés megszűnhet: időszakos biztosításoknál a tartam lejártával; a díjfizetés) elmulasztásával; érdekmúlással; vagy felmondással. szerződésmódosítás:
a szerződő felek egybehangzó nyilatkozatán alapuló változás, amelynek során csak a szerződés egyes részei (pl. díj) módosulnak, a többi pedig változatlan tartalommal hatályban marad.
túlbiztosítás: ha a biztosítási összeg nagyobb, mint a vagyontárgy tényeleges értéke, a biztosítási szerződésnek az a része, amely a tényleges érték fölötti összegre vonatkozik - semmis. Totálkár esetén a biztosító térítési kötelezettségének felső határa a tényleges érték lesz a káron-szerzés tilalma miatt. Kivétel az újérték-biztosítás. újérték-biztosítás:
ügynök:
a túlbiztosítás a biztosítási szerződésben tilos; a károsult nem kaphat több térítést, mint a vagyontárgy kárkori értéke. Ez alól kivétel: amikor a biztosítás valamely vagyon várható értékére szól (pl. a növények hozama) vagy a biztosító az új állapotba való beszerzés költségeit vállalja. Ilyenkor nincs avultatás. A lakás- és épületbiztosítások újértékre szólnak.
a biztosító megbízottjaként tevékenykedő biztosításközvetítő. A biztosítóval létesített munkaviszony vagy megbízási szerződés alapján dolgozik. Csak az ajánlat, illetőleg a biztosítási díj átvételére jogosult, a szerződés megkötésére azonban nem! Ilyen joga csak a vezérügynöknek van. Megbízotti minőségben való károkozásáért a biztosító felelős.
Hogyan kaphat tájékoztatást és egyéb információkat a vagyonbiztosítások tekintetében? Javasoljuk Ügyfeleinknek, hogy
kísérjék figyelmemmel a Bank Vállalati Hitel Hirdetményét, amely tartalmazza a Bank által meghatározott „szabad rendelkezésű kárösszeg” mértékét (a Bank hivatalos helyiségeiben, ill. a Bank internetes honlapján ( www.fhb.hu ) elérhető),
ismerjék meg a Bank Vállalati Hitelek Általános Szerződéses Feltételeit, valamint jelen Tájékoztatót (a Bank hivatalos helyiségeiben, ill. a Bank internetes honlapján ( www.fhb.hu ) elérhető), amelyek többek között a vagyonbiztosítás feltételeire is kitérnek,
személyesen, internet, vagy telefon útján érdeklődjenek ügyintézőinknél, ahol készséggel nyújtanak felvilágosítást az érdeklődésükre számot tartó kérdésekről.
A vagyonbiztosítás mind az Ügyfél, mind a Bank számára megfelelő fedezetet nyújt a nem várt káresemények okozta anyagi károk minimális szintre történő csökkentésére, így ennek fenntartása, a megfelelő biztosítási módozat kiválasztása közös érdekünk. Bankunk a jogszabályváltozásoknak, illetve saját termékelőírásainak megfelelően folyamatosan aktualizálja jelen Tájékoztatót, amely Ügyfeleink tájékoztatása érdekében a hivatalos üzlethelyiségekben kifüggesztésre kerül. Reméljük, hogy Tájékoztatónkkal segítettünk Ügyfeleinknek eligazodni a biztosítási szerződések és feltételek között, és hozzájárultunk a megfelelő biztosítás kiválasztásához. FHB Kereskedelmi Bank Zrt.
7/7
