Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés
Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.
Az infrastruktúra fogalmi megközelítés • Eredet és jelentés: latin -- „alapszerkezet, alépítmény” • Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések, intézmények olyan rendszere, amelynek különböző elemei nem részei a közvetlen termelési és fogyasztási folyamatnak, ám az általuk nyújtott szolgáltatások mindkettőnek nélkülözhetetlen feltételei. • Az infrastruktúra kiépítettsége és színvonala meghatározó módon befolyásolja – – – – –
a termelés hatékonyságát, a piacon megjelenő termékek és szolgáltatások minőségét, A közszolgáltatások minőségét a települések működési színvonalát, zavartalanságát a térségek/települések gazdasági versenyképességét
Az infrastruktúra helye a versenyképességi modellben
Az infrastruktúra osztályozási szempontjai A) Gazdasági alapon - anyagi (közvetlenül kapcs. termeléshez) - nem anyagi (közvetetten kapcs. a term.) B) Funkcionális alapon: - materiális - épületek, utak, vezetékek stb. - intézményi - a társ.+ gazd. harmonikus műk. - humán - az ember mint az inf. működtetője C) Egyéb szempontú osztályozások
Egyéb szempontú infrastruktúraosztályozások • Termelői és fogyasztó infrastruktúra (gazdasági tartalma alapján) • Területi és települési infrastruktúra (térbeli kiterjedés mértéke alapján) • Közhasználatú és egyéni használatú infrast. (igénybevevői kör szerint) • Alap-, közép- és felső szintű infrastruktúra (az ellátás-szolgáltatás színvonala alapján)
Szolgáltatásokat végző infrastrukturális ágazatok
• • • • • • • • •
Anyagi szolgáltatások:
Nem anyagi szolgáltatások:
(piaci viszonyok között tev.)
(főként állami feladat a működt.)
kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom, áru- és személyszállítás, raktározás, postai szolg. és távközlés, ingatlanforgalmazás, gazdasági-üzleti szolgáltatás, logisztikai tevékenység, pénzügyi tevékenységek
• • • • • • • • • •
oktatás, tudományos tevékenység, kultúra-művelődés, egészségügyi ellátás, szociális ellátás, közigazgatási tevékenység, honvédelem, rend- és tűzvédelem, igazságszolgáltatás, érdekképviseleti tevékenység
Az infrastruktúra néhány fontos sajátossága 1. Jelentős része állami tulajdonban van (ok: magas tőkeigény, beruházások lassú, hosszú távú megtérülése) 2. Szolgáltatásai piaci áruk, de a használók több ágazatban a teljes ktg-nek csak egy részét fizetik (közöss. közl., eü., okt.) 3. Előállítási költségük mellett jelentős fenntartási költségük is van – forrását folyamatosan elő kell teremteni (pl. útalap) 4. Egy részüknél a termelés és fogyasztás egyidejű (szállítás), más részük (építmények, járművek) hosszú ideig szolgáltat 5. A vonalas infr. hálózatoknak nagy az inerciájuk – előrelátó tervezésre van szükség! 6. Hálózat- és rendszer jellegűek, emellett horizontális és vertikális felépítésűek
Az infrastruktúra néhány fontos sajátossága 7. Ágazataik általában egymást nem helyettesíthetik. Máshol a kooperáció és verseny egyidejűleg van jelen (közlekedés). 8. Különböző fejlesztési szakaszokban más-más ágazatainak a fejlesztése kívánatos (motorizációs robbanás – úthálózatfejlesztés) 9. A területi szinten egyes komponensei felértékelődnek, mások ugyanott háttérbe a szorulnak (közművesítés - iparvágányok) 10. Fontos minősítő jegyük: a kapacitás (szolg. telj./időegység) (kapac. kihasználtság és a szűk keresztmetszet problémája) 11. Az infr. hálózatok működési zavaraira a társadalom érzékenyen reagál (folyamatos és biztonságos működtetésük alapkövetelm.) 12. Beruházásainak haszna gyakran más ágazatokban jelentkezik, így annak költségeit máshol képződött profit megadóztatásából kell fedezni.
A infrastruktúra hálózatok területi szintjei • Globális – pl. interkont. légiközl., tengerhajózás, távközl. műsorsz.
• Kontinentális – pl. nemzetk. főút- vasút- csővezeték-hálózatok
• Makroregionális – pl. az Európai Unió tagországait összekötő hálózatok
• Országos – pl. nemzeti autópálya hálózat, oktatási, egészségügyi
• Regionális, szubregionális hálózatok – pl. megyei szinten szervezett autóbuszhálózatok
• Települési (városi, községi, városrész szintű)
Néhány infrastrukturális ágazat szerepe a terület- és településfejlődésben Közlekedés – Közúti közlekedés (autópályahálózat fejlesztés ) – Vasúti közlekedés (makro- és mikroregionális érdekek az ágazat fejlesztésében)
Kereskedelem (szuburbanizációs fejlődés) Települési infrastruktúra - Közművek - Lakásállomány (Mikroregionális szintű nemzetközi összehasonlító vizsgálat)
Autópályák és regionális fejlődés • A fejlett közúti közlekedési infrastruktúra a regionális gazdasági fejlődés tengelye: A fejlődési centrumokat összekötő autópálya közelsége
Kiváló feltétel kedvező elérhetőségű telephelyek kiválasztására Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel (FDI) történő beruházások megfelelő helyszínei Új munkahelyek létrehozása Az ott foglalkoztatottak bértömege növeli a régió jövedelmét
A regionális gazdasági fejlődési különbségek tükröződése kistérségi szinten (lakos. jöved.)
Politikai érdekek érvényesítése nemzeti főúthálózat-fejlesztési tervekben
Makroregionális (páneurópai) érdekek érvényesítése országos szintű közlekedési hálózat fejlesztésekben
Mikroregionális érdekek háttérbe szorulása a vasúthálózat szerkezeti átalakításában
A szuburbanizációt erősítő infrastruktúra fejlesztés a kereskedelemben
Közmű- és lakásfejlesztés • Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok mikroregionális szintű mintaterületeken – Észak-Komárom és szomszédsága (SK) – Komáromi kistérség (H) Cél: Az eltérések mértékének és okainak feltárása – különös tekintettel az infrastruktúra fejlesztésbe érvényesülő érdekviszonyokra
A mintaterületek elhelyezkedése
A városfejlesztési érdekek prioritása a közműfejlesztésben
Ágazati érdekek érvényesülése a vezetékesgáz-ellátás fejlesztésben
A központi település érdekeinek tükröződése a lakásépítésben
A lakásállomány építési időszak szerinti megoszlása a két Komáromban, % 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1945 előtt
1945-1970 között
1971-1980 között
Dél-Komárom
1981-1990 között
Észak-Komárom
1991-2001 között
Köszönöm a figyelmet!
