Informatika a felsőoktatásban 2008
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
INFORMATIKAI TANTÁRGYAK A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN INFORMATICS MODULES IN TEACHER TRAINING
Bakó Mária Debreceni Egyetem, Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar Összefoglaló A Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Karán óvodapedagógus, szociálpedagógus és andragógus alapképzés folyik. Mindhárom szak követelményében szerepel az Informatika alapjai tantárgy amely gyakorlatilag a szövegszerkesztést, táblázatkezelést és a prezentációkészítést fedi le. A három szak bármelyikének mester szinten való folytatásához vagy egyszerűen csak az elhelyezkedéshez ez az informatikatudás lassan nem elégséges. Ennek következtében újabb, a szakokhoz és az informatikához kötődő tantárgyak bevezetését javasoljuk. Mindhárom szak esetén fontosnak tartjuk az Infokommunikációs technológiai eszközök megismerését. A mai gyerekek nagy része már egészen kicsi korában megismerkedik a számítógéppel. Ennek következtében az óvodapedagógus és a szociálpedagógus hallgatók számára szeretnénk bevezetni a Képesség és készségfejlesztés számítógéppel I-II tantárgyat. Az andragógia és a szociálpedagógia szakos hallgatók számára továbbá javasoljuk még a Gyakorlati információtechnológia tantárgyat mely a mindennapi életben előforduló feladatok konkrét információtechnológiai eszközökkel való megoldására koncentrál. A cikkben ismertetem az előbbi tantárgyak részletesebb tematikáit, kimeneti követelményeit és a tanítási módszereit.
Kulcsszavak Tanterv, tematika, kimeneti követelmények, andragógus, szociálpedagógus, óvodapedagógus
Abstract On the Faculty of Pedagogy at University of Debrecen we educate students of kindergarten teachers, social pedagogy and andragogy. The educational requirements of each of these programmes contain the module Introduction to Informatics. The topics of this module are word processing, working with spreadsheets and creating presentations. This level of knowledge of informatics is not enough to continue the studies at master level, or to get an adequate job. Therefore we suggest the introduction of several new modules. It is important for every student to get used to tools of the infocommunicational technology. Most of the children get acquainted with computers. Hence we would like to introduce the module Development of abilities and skill by computers I-II. Moreover we suggest for the students of andragogy and social pedagogy the module Everyday information technology, whose content is the solution of the everyday’s problems by tools of information technology. In this paper we show the details of the modules, theirs outcome requirements and teaching methods.
Keywords curriculum, outcome requirements, andragogy, social pedagogy, kindergarten teacher
1
Informatika a felsőoktatásban 2008
1.
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
Bevezetés
A Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Karán (HPFK) óvodapedagógus, szociálpedagógus és andragógus alapképzés folyik. Mindhárom szak követelményében szerepel az Informatika alapjai tantárgy, amely gyakorlatilag az irodai programcsomag kezelését oktatja, azaz a szövegszerkesztést, a táblázatkezelést és a prezentációkészítést. Noha ezeket az ismereteket jelenleg mind általános, mind középiskolában oktatják, sajnálatos módon szükség van rá a felsőoktatásban is. Hallgatóink jelentős része humán beállítottságú, és informatikai érdeklődése a számítógépes játékokra és az iwiw használatára korlátozódik. Szövegszerkesztési tudásuk is maximum a szöveg létrehozására, módosítására és jó esetben elmentésére terjed ki. Ám hallgatóink számára a mesterszakok teljesítésére, illetve elhelyezkedéshez az Informatika alapjai tantárgy keretében megszerzett alapvető informatikai ismeretek nem elegendőek. Ezek miatt a Karon új tantárgyak bevezetését javasoltuk. A következő fejezetben ismertetjük az új tantárgyakat, illetve hogy milyen képzés részeként képzeljük el őket. Az azt követő fejezetekben pedig ezen tantárgyak részletes tematikáit, kimeneti követelményeit és a tanítási módszereit mutatjuk be. 2.
Új tantárgyak
Mindhárom szak esetén fontosnak tartjuk az Infokommunikációs technológiai eszközök megismerését. Az Infokommunikációs eszközök tantárgy keretén belül szeretnénk, ha a hallgatók megismernék a digitális tábla, a digitális hang-, álló- és mozgóképrögzítő eszközök használatát. Képessé válnának digitális tudásbázisok és interaktív e-learning felületek alkalmazására. Továbbá foglalkoznánk az infokommunikáció pszichológiai kérdéseivel. A mai gyerekek nagy része már egészen kicsi korában megismerkedik a számítógéppel. Ennek következtében az ódapedagógus és a szociálpedagógus hallgatók számára szeretnénk bevezetni a Képesség és készségfejlesztés számítógéppel I-II. című tantárgyat mely óvodáskorú illetve 6-12 éves gyerekek kognitív gondolkodási képességeinek fejlesztésére, megerősítésére, elemi ismeretek elsajátítására készült szoftvereket ismerteti. Az andragógia (felnőttképzés) és a szociálpedagógia szakos hallgatók számára javasoljuk továbbá a Gyakorlati információtechnológia tantárgyat mely a mindennapi életben előforduló feladatok konkrét információtechnológiai eszközökkel való megoldására koncentrál: keresés a CD-jogtárban, pályázatfigyelő portálok használata, pályázatok keresése és elkészítése, adatbáziskezelés. 3.
Infokommunikációs eszközök
Az oktatás az elmúlt évszázadok során igen sokfajta segédeszközt használt. A kilencvenes években a tanárjelöltek nagy része még hallgatta az Oktatástechnológia tantárgyat, ahol több ilyen segédeszköz használatát sajátította el. Az elmúlt időszakban igen sok új segédeszköz és azok újfajta felhasználási módszere terjedt el. Az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ jelentése szerint „Az [elmúlt] évtized során az iskolákban terjednek az [információs és kommunikációs technikai] IKT eszközök, a digitális tananyagok, a tanulást segítő szoftverek, ráadásul az évtized vége felé már virtuális oktatási terekről, és a szórakoztatva tanításban rejlő lehetőségekről beszélünk. A jövőben egy egészen új motivációs-érdeklődési szint léphet a tanárok és tanulók között húzódó frontvonal helyébe – az infokommunikációs
2
Informatika a felsőoktatásban 2008
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
technológiák révén létrejövő változatos, ellenőrizhető, de intenzív kapcsolatokra épülő tanulócsoportok. … az IKT szervesen integrálódik az oktatás minden részébe, de a különböző médiafelületeknek és kommunikációs csatornáknak a szemtől-szemben zajló vagy élő tapasztalaton alapuló tanítási-tanulási metódusokkal való kombinálódása jelenti a leghatékonyabb és legcélravezetőbb utat.” [5] Az új eszközök, az új oktatási módszerek jelentette kihívásokkal meg kell birkózniuk a közeljövő oktatóinak. Az állást keresők számára létszükséglet az informatikai írástudás, amelynek elsajátítását minél fiatalabb életkorban kell elkezdeni. Ehhez viszont olyan pedagógusokra van szükség, akik megfelelő, didaktikailag megalapozott módon képesek kezelni ezeket az eszközöket. Napjainkban a digitális tábla az egyik ilyen új eszköz, melyből a tervek szerint negyvenezer kerül az iskolákba 2010-ig. A digitális tábla nem egyéb, mint egy interaktív felület. Egy kivetítőt számítógéppel összekapcsolva látványos, szemléletes, sokoldalú tanórákat tesz lehetővé, amelyekben a diákok más módon kapcsolódnak be, mint a megszokott oktatási struktúrában. „A digitális tábla olyan logikát kényszerít ki, amely kikerülhetetlen bármely, komputerkorban felnövő gyerek számára.” [6] Az European SchoolNet 2006-ban publikált tanulmánya szerint az interaktív táblák használata épp a leggyengébben teljesítő tanulóknál okozott javulást, elsősorban az íráskészségben, matematikában, természettudományokban. „Az a fajta vizualitás és interaktivitás, amelyet egy ilyen eszköz nyújt, lehetővé teszi, hogy azok a diákok, akik elveszítenék a fonalat, akár részképesség hiánya vagy figyelmetlenség miatt, folyamatosan követni tudják az órát” – utal a tapasztalatokra Horváth Ádám, a Nemzeti Fejlesztési ügynökség infokommunikációs szakértője [6]. Az Apertus közhasznú társaságnak 2005 óta van egy tanár-továbbképzési programja, mellyel elsajátítható a digitális tábla didaktikailag helyes használata [10]. A Sulinet portálon szóló ismertető is kiemeli az oktatók képzését: „Fontos, hogy a pedagógusok elsajátítsák a táblák használatának módszertanát mielőtt az ténylegesen bekerül a közoktatásba, ellenkező esetben csak az iskolákban kihasználatlanul álló drága felszerelés lesz, és nem a motivációt erősítő, a megtanító folyamatokat és a hatékonyságot javító interaktivitást biztosító prezentációs eszköz.” [9] Az Apertus tanár-továbbképzése már e-learning alapú, ami nyilvánvaló, hiszen egy aktív oktatóknál elég nehéz megszervezni, hogy részt vegyen egy hagyományos tanfolyamon. A távoktatás eme formája egyre inkább elterjed, költséghatékonysága, tömegképzésre és egyéni fejlesztésre felhasználhatósága, az élethosszig való tanulás valamint az esélyegyenlőség támogatása igen hasznos tulajdonságai, melyek összhangban vannak a kor követelményeivel. Ennek megfelelően az andragógus hallgatóink számára elengedhetetlen, hogy ismerjenek ilyen távoktatási rendszereket, illetve tisztában legyenek távoktatási anyagok didaktikai szempontjaival. A tanórák során a diákokat megismertetnénk a digitális fényképezés, mozgóképkészítés, valamint hangrögzítés elméleti alapjaival, gyakorlaton képek, hangok és mozgóképek szerkesztésére szolgáló programokat használnának. Elsajátítanák a digitális tábla használatát és didaktikai kérdéseit, és gyakorlaton egy adott tananyagot dolgoznának fel digitális táblán oktatható formára. Megismernék a távoktatás problematikáját, eszközrendszerét, egy-két konkrét rendszert, s gyakorlaton egy rövidebb ismeretanyagot kell az adott keretrendszerben feldolgozni. A számonkérés során az önállóan kidolgozott anyagokat kell szimulált tanóra keretében bemutatni.
3
Informatika a felsőoktatásban 2008
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
Reméljük, hogy a hallgatók az előbb felsorolt ismeretek és gyakorlat megszerzése után hatékonyan tudják munkájukban használni az jelenlegi IKT eszközöket, s könnyedén képesek lesznek a jövő IKT eszközeit is elsajátítani. 4.
Képesség és készségfejlesztés számítógéppel I-II
A világon számos olyan kezdeményezés indult el, amelynek keretében az óvodás korú gyermekek számára lehetőség nyílik arra, hogy megismerkedjenek a XXI. század alapvető technikai eszközével, a számítógéppel. Magyarországon 2003 júliusában az Informatika és Hírközlési minisztérium pályázatot hirdetett, melynek keretében a hátrányos helyzetű települések óvodái speciálisan kifejlesztett óvodai számítógépes eszközökhöz és programcsomaghoz juthattak. (Ezeket mint kakaóbiztos számítógépeket ismertük meg.) Számos szociológiai és nyelvészeti kutatás bizonyította, hogy a felnőtt élet minősége nagymértében függ a gyermekkori szocializáció során elsajátított mintáktól. [2]. Számos más szerző is hangsúlyozza a gyermekkori szocializáció során elsajátított ismeretek jelentőségét. Pierre Bourdieu a kulturális tőke egyenlőtlenségeinek átörökítéséről beszél: „… köztudott hogy a kulturális tőkének a legkorábbi gyermekkortól kezdődő felhalmozása (…) csak azokban a családokban megy akadálytalanul és időveszteség nélkül végbe, amelyek olyan erős kulturális tőkével rendelkeznek, hogy az egész szocializációs időszak egyúttal felhalmozási időszak is.” [3] Ezekhez az egyenlőtlenségekhez hasonlatos az elektronikus leszakadás is, amikor egyes társadalmi rétegek nem férnek, hozzá korszerű infokommunikációs eszközökhöz vagy ezek használatának ismeretével nem rendelkeznek. Ez már kisgyermekkorban eldőlhet és meghatározhatja a további életutat [8]. A politikai csatározások kereszttüzében végrehajtott - célja szerint a hátrányos helyzetű régiókban lévő óvodákba számítógépeket juttató - Brunszvik Teréz program fedezet hiányában nem folytatódott. A program 269 óvodába jutatott számítógépet, de a kakaóbiztosságról és a túlságosan magas áron beszerzett komputerekről szóló éles (politikai) viták mögött sajnos kevés szó esett a program tényleges társadalmi hatásáról. Csepeli György a Modem Idők egyik műsorában számolt be a karancsfői óvodában tett látogatásának tapasztalatairól. „A falu óvodájában másfél éve van számítógép, amit 40 gyerek használ. Heti átlagban, egy gyerek körülbelül 20 percet dolgozik a munkaállomáson, és az óvónők egybehangzó állítása szerint radikálisan fejlődött a gyerekek együttműködési készsége, a kéz és a szem koordinációja és a szoftver által lehetővé tett különféle felismerési készségek (úgymint számfelismerés, alakfelismerés, csoportosítás) is javultak.” [4] Szerencsére egyre több óvoda ismeri fel annak a fontosságát, hogy a rajzolás-gyurmázás, énekelés, „szépen-evés”, a társakhoz való alkalmazkodóképesség mellett a gyerekeknek a lehető legkorábban meg kell ismerkedniük a számítógéppel. Mivel a Központi Statisztikai Hivatal 2007-es, a háztartások infokommunikációs (IKT) eszközökkel való ellátottságára vonatkozó felmérése alapján, a háztartásoknak alig 54% rendelkezik valamilyen számítógéppel és 38,4%-az internetkapcsolattal. Az elektronikus leszakadás elkerülése végett az óvodára és az iskolára hárul az a feladat, hogy megismertesse a gyerekeket a számítógéphasználattal [9]. A pedagógusok felelőssége nagy, hiszen nekik kell a helyes számítógéphasználatra megtanítani az óvodásokat és a kisdiákokat, hiszen a számítógép nevelési célú alkalmazásán keresztül befolyásolhatják az otthoni géphasználati szokásokat. A szakemberek szerint nagyon rossz, ha elektromos bébiszitterként használjuk a gyerekünket bűvölő számítógépet, viszont ha megfelelően használjuk, a legkisebbeknek is fejlődik a kognitív, szociális és technikai képességük [7].
4
Informatika a felsőoktatásban 2008
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
A Képesség- és készségfejlesztés számítógéppel tantárgy feladata az lenne, hogy megismertesse az óvoda- és szociálpedagógusokat azokkal a honlapokkal, játékokkal (GCompris, egyszervolt.hu, stb) melyek a gyerekek különböző képességeit hivatottak fejleszteni, mint például vizuális észlelés, térészlelés, időérzékelés, emlékezet és problémamegoldó gondolkodás. Az óvodákban és iskolákban oktató-nevelő munka, vagy másképp fogalmazva készségfejlesztés folyik, és ezért egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyermekek fejlődésének a mérése, hisz e képességek objektív vizsgálatáról nem lehet lemondani. A tantárgy célja az, hogy a leendő óvoda- és szociálpedagógusok megismerjék, osztályozzák és értékeljék az egyes készségfejlesztő játékokat, honlapokat; meghatározzák, hogy ezek milyen készségeket fejlesztenek és milyen életkorban érdemes használni. A hallgatóknak meg kell szerezniük azt a képességet, hogy a későbbiekben létrehozott játékokat, honlapokat önállóan értékeljék, adott körülmények között optimálisan válasszanak fejlesztő programot a speciális igényeknek megfelelően. Az elmúlt félévben a HPFK-n szabadon választható tantárgyként meghirdettük ezt a kurzust, s tucatnyi diák jelentkezett rá. A félév során főleg az ingyenes GCompris készségfejlesztő játékgyűjteménnyel ismertettük meg a diákokat. Ebben a gyűjteményben közel 100 készségfejlesztő játék található kettőtől tíz éves korig, s minden játéknak különböző nehézségi szintjei vannak. A gyakorlatokon eleinte közösen, majd önállóan dolgoztak fel egyes játékokat a diákok, míg a számonkérés egy szemináriumi dolgozat volt, mely egy ilyen játékfeldolgozást tartalmazott. 5.
Gyakorlati információtechnológia
Napjainkban egyre nagyobb szerepe van az internetes információkeresésnek. Habár azért még minden nem található meg az interneten, de egyre több információt innen is megszerezhetünk. Az internetes honlapok száma egyre nagyobb ütemben növekszik, mellyel a közismert internetes keresők is egyre nehezebben birkóznak meg. Egy-egy kulcsszóra keresve oldalak millióit kapjuk eredményül, mellyel nem lehet mit kezdeni. Éppen ezért egyrészt meg kell tanítani a hallgatóinkat a hatékony keresési módszerekre, másrészt meg kell ismertetni velük azokat a rendszereket, melyeket akár már munkába állásukkor is fel tudnak használni a napi feladataik megoldására. Hallgatóink egy része tanul jogi tantárgyakat, mert bizonyos jogszabályok ismerete szükséges munkájuk során. Viszont a jogszabályok folyamatosan változnak. Egy-egy döntés meghozatala előtt érdemes tisztában lenni az aktuális jogi környezettel. Épp ezért oktatnánk diákjainknak a Complex Jogtár kezelését. Napjainkban a közpénzek kiosztása egyre inkább pályázatok útján történik. Ezért minden hallgatónknak érdemes tisztában lennie a pályázatokkal, mármint, hogy milyen pályázatokat lehet beadni, illetve azokat hogyan kell kitölteni. Éppen ezért megismertetjük velük a pályázatfigyelő honlapokat, illetve a hallgatók leendő munkaköréhez kapcsolódó pályázat elkészítését bízzuk egy kisebb csoportra. Így nemcsak a pályázatírással, hanem a hatékony csoportmunka elemeivel is megismerkednek.
5
Informatika a felsőoktatásban 2008
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
Irodalomjegyzék [1] A háztartások alig több mint harmadában van internet: www.penzcentrum.hu/cikk1011171-1.html [2] Bernstein B. (1964) Family role systems. Communication and Socialization, Chicago [3] Bourdieu P. (1997) Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. A társadalmi rétegződés komponensei, Új Mandátum, p.163 [4] Budaörs Esélyközösség: Nem folytatódik a Brunszvik Teréz program. http://eselykozosseg.telekucko.hu/service.php?act=irattar&did=17&fv=704& [5] Információs Társadalom- és Trendkutató Központ: Magyar Információs társadalom jelentés 1998-2008, http://ittk.hu [6] Kiricsi G., Nagy G. (2008 február) Digitális tábla. Iskolák a határon. HVG Háló, Kalauz az internethez [7] Kulcsár H. (2007 november) Kisgyerekek a számítógépnél. Korán kezdik. HVG Háló, Kalauz az internethez [8] Prazsák G. (2004) A Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program fogadtatása. http://www.nhit.hu/data/45694/brunszvik_fogadtatas.pdf [9] Sulinet: Az interaktív tábla szerepéről, http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Rca/0/29796/1 [10] Távoktatás-fejlesztési Módszertani Központ tanácsadó és szolgáltató Kht: Digitális tábla, http://portal.apertus.hu/index.php/doc/Display?doc_id=88
6
