INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

1


AZ INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA ALAPJAI

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET 1. A számítástechnikai múzeumban, milyen számolássegítő eszközöket ismer fel?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2. A közeli számítástechnikai nagykereskedésben számítógépes alkatrész kiárusítás

van, így jóval olcsóbban juthat egy új számítógéphez. Milyen eszközökre és alkatrészekre van szükség egy számítógép összeszereléséhez?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK 3. Milyen felhasználói szoftvereket ismer?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

4. Hogyan védené a számítógépén található adatokat a véletlen adatvesztéstől, mire kell figyelni?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

6. Otthon a családban több számítógép található, ha ezeket hálózatba szeretné kötni milyen eszközöket vásárolna? Milyen előnyei és hátrányai vannak a hálózatba kötésnek?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

3


SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM SZÁMÍTÁSTECHNIKA TÖRTÉNETE A modern világ fejlett technológiája nem jöhetett volna létre és nem működne

számítógépek

nélkül.

Különböző

típusú

információk tárolására és feldolgozására.

és

méretű

számítógépeket

használnak

az

A mai bonyolult hardver és szoftver rendszerek, eszközök felépítésének, működésének

megértésében nagy segítséget jelenthet kialakulásuk folyamatának, történetüknek az ismerete. Az elmúlt évtizedek megvalósított és (eddig még) megvalósíthatatlan ötleteinek ismerete fogékonnyá tehet bennünket az új módszerek, eszközök iránt, illetve a továbbgondolásukra inspirálhat minket. A számolást segítőeszközök története gyakorlatilag egyidős az emberiség történetével. Az

ember már a kezdetektől fogva használt a számláláshoz segédeszközöket. Kezdetben az ujjait, utóbb különböző eszközöket: köveket, fadarabokat, pálcákba vésett rovásokat, zsinegre kötött csomókat.

1. Abakusz Az abakusz ókori (valószínűleg mezopotámiai) eredetű egyszerű számolási segédeszköz. Rudakon, drótokon vagy hornyokban ide-oda mozgatható golyókat tartalmaz. Az egy-egy

rúdon lévő golyók helyzete egy-egy számjegyet, a rudak egy-egy helyiértéket jelentenek. Így

egy hatsoros (hat rudat tartalmazó) abakuszon a legnagyobb ábrázolható szám a 999 999. Az összeadás és a kivonás igen egyszerűen és gyorsan elvégezhető abakusszal, a szorzás és

az osztás sokkal körülményesebb. Az abakusznak igen nagy előnye, hogy az analfabéták is tudtak vele számolni.

2. Püthagorasz-féle számolótábla Az ókori Görögországban alakult ki. A gyakran szükséges számítások eredményét egy-egy táblázatba foglalta, az eredményt erről egyszerűen csak leolvasták. Ezek a számolótáblák a matematikai táblázatok ősének tekinthetők.

4


3. Gelosia-módszer A gelosia-módszer (rácsos módszer) a középkor kezdete táján széles körben elterjedt a

szorzás elősegítésére. Az eszköz már az arab számok használatára épül. Egy négyzetrácsot kell készíteni. Az egyik tényezőt a legfelső sorba kell írni, a másikat pedig a jobb szélső oszlopba (a legnagyobb helyiérték kerül felülre, a legkisebb alulra. A táblázat maradék

részén a négyzeteket átlósan kétfelé kell osztani. Az egyes négyzetekbe az adott oszlop tetején és az adott sor jobb végén álló számjegy szorzatát írjuk, mégpedig a tízeseket az

átló fölé, az egyeseket az átló alá. A teljes szorzatot úgy kapjuk meg, hogy az ábrán látható ferde sávok mentén összeadjuk a számjegyeket (az egyes sávokban összeadandó

számjegyek felváltva kékkel és pírossal írva láthatók). A jobb alsó sáv adja az eredmény legkisebb helyiértékű számjegyét, a bal felső sáv pedig a legnagyobbat. Ha egy sávban az

összeg két számjegyű, akkor az első számjegyet a felette (és tőle balra lévő) sáv összegéhez

adjuk. Ha jól belegondolunk, ez a módszer megfelel annak, ahogy mi végezzük írásban a szorzást, hiszen a rész-szorzatokat egy-egy hellyel jobbra tolva írjuk le.

4. Napier pálcák A gelosia-módszer egyszerűsítésére John Napier skót tudós kis rudacskákat készített. A

készlet tíz darab pálcából állt, a számjegyeket pálcák szimbolizálták. Egy pálcára egy

számjegy többszöröseit írta a gelosia-módszernél szokott módon. Szorzás elvégzéséhez az

egyik tényezőnek megfelelő pálcákat rakták egymás mellé, majd a másik tényezőnek megfelelő sorokból a gelosia-módszernél megszokott módon leolvasták a szorzatot.

5. Schikard számológépe 1623-ban Wilhelm Schikard tübingeni professzor a Napier-pálcák felhasználásával a négy alapművelet elvégzésére alkalmas számológépet hozott létre. A gép elkészítésére a

késztetést valószínűleg a Keplerrel folytatott beszélgetései jelentették. A gépről Kepler iratai

között csak egy vázlat maradt. A vázlat alapján 1960-ban sikerült egy jól működő

rekonstrukciót készíteni. A számológép felső része hat darab függőlegesen elrendezett,

Gaspard Schott megoldásához hasonló hengeres Napier-pálcát tartalmaz, így legfeljebb

hatjegyű számokkal való műveletvégzésre alkalmas. Az egyes számjegyeket a pálcák megfelelő

elforgatásával

lehet

beállítani.

A

pálcák

alatt

fogaskerekekből

készített

számlálómű található. A felhasználónak a pálcákról leolvasott részeredményeket kézzel

kellett bevinni a számlálóműbe és azzal összeadni. A számlálómű elvégezte a kétjegyű

összeg első jegyének átvitelét is a következő nagyobb helyiértékre: az egyik kerék egy teljes

körülfordulása egy külön fog segítségével a következő helyiértéknek megfelelő fogaskereket

egy

számjeggyel

elforgatta

(hasonló

megoldás

látható

pl.

a

jelenleg

is

használt

villanyórákban, gázórákban, kilométer-órákban stb.). A végeredmény a gép alján lévő kis nyílásokban jelent meg. Schikard külön számtárcsákat is felszerelt a gépre, amelyek megfelelő

elforgatásával

a

legfeljebb

hatjegyű

részeredményeket

lehetett

tárolni,

megkímélve ezáltal a felhasználót a leírástól. A gép jelezte a túlcsordulást is: ha a hetedik helyiértékre is szükség lett volna, megszólalt egy csengő.

5


1. ábra Schikard számológépe

6. Logaritmus A XVI. sz. vége felé találták fel a logaritmust. Az első logaritmus-táblákat egymástól függetlenül készítette 1588-ban Jost Bürgi és 1594-ben a már említett John Napier. A tízes

alapú logaritmust 1615-ben vezette be Henry Briggs. A logaritmustáblák alkalmazásával a

szorzást és az összeadást összeadásra és kivonásra lehetett egyszerűsíteni, nagyban

meggyorsítva ezáltal a műveletek elvégzését. A módszert még ma is tanítják a középiskolákban.

7. Logarléc Igen hosszú életű számolási segédeszköz volt a logarléc. Két azonos lineáris beosztású,

egymáshoz képest eltolható vonalzót már régebben is alkalmaztak összeadásra és kivonásra: két hosszúságot egymás után mértek, vagy egyiket visszamérték a másikból.

1622-ben William Oughtred alkalmazott elsőként logaritmikus skálát a vonalzókon: a

vonalzókra logaritmusokat mért fel, de az eredeti számokat írta melléjük. Így a vonalzók

elcsúsztatásával két szám logaritmusát tudta összeadni és kivonni, a vonalzóról viszont maga az eredmény, a két szám szorzata vagy hányadosa volt leolvasható. Összeadásra és kivonásra a logarléc nem alkalmas.

1650-ben készítette Pattridge az első mai formájú logarlécet: egy nyelv csúszik a léctestben.

A logarlécre egyéb skálabeosztásokat is készítettek, pl. a hatványozás, gyökvonás, reciprok értékek és szögfüggvények leolvasására. 1851-ben vezették be a csúsztatható ablakot,

aminek segítségével több skálát is lehet egyszerre használni. Készültek speciális célokra alkalmas logarlécek is.

A logarléccel való számolásnak két hátránya van: egyrészt a számolás (a skálák beállításának

és leolvasásának) pontosságát a logarléc hossza határozza meg (a klasszikus 25 cm-es logarléccel kb. 1% pontosság érhető el), másrészt az eredményben a tizedesvessző helyét külön nagyságrend-számítással kell megállapítani. Ennek ellenére az 1970-es évekig a munkaköpeny zsebéből kikandikáló logarléc a mérnökök státusszimbóluma volt és ennek

megfelelően használatát a középiskolában is tanították. A zsebszámológépek megjelenése azonban véget vetett a 350 éves (!) logarléc-korszaknak. 6


2. ábra Logarléc

8. Pascal összeadó gépe Az első, egységes egészként működő összeadógépet Blaise Pascal francia filozófus tervezte

1642-ben. A munkát Schikardtól függetlenül végezte és gépe nem is volt olyan fejlett, mint Schikardé. A gépet Rouenben adóbeszedőként dolgozó apja számára készítette az akkor 19

éves Pascal, hogy megkönnyítse annak munkáját. A számológép megmaradt az utókornak. A

számokat a gép elején lévő kerekeken kell beállítani, az eredmény pedig a gép tetején lévő

kis ablakokban látszik. Ez az eszköz tízfogú fogaskerekeket tartalmaz. A fogaskerekek

minden foga egy-egy számjegynek felel meg 0-tól 9-ig. Minden helyiértéknek megfelel egy ilyen fogaskerék (hatjegyű számokat lehet a géppel összeadni). A kerekek úgy kapcsolódnak

össze, hogy számokat lehet összeadni vagy kivonni a fogaskerekek megfelelő számú foggal

történő elforgatásával: ha a legkisebb helyiérték fogaskerekét egy foggal (36o-kal) elfordítjuk, az a mozgásiránytól függően 1 hozzáadását vagy levonását jelenti a gépben

éppen látható számból. Ebben a gépben is működik a tízesátvitel: ha az egyik helyiérték kereke a 9-es állásból a 0-ba fordul, akkor a következő nagyobb helyiérték kerekét egy foggal elfordítja.

3. ábra Pascal összeadó gépe

9. Leibniz számológépe Az 1670-es években Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716) német filozófus és matematikus Pascal gépét továbbfejlesztette. 1672-ben készítette el gépét, amivel már szorozni, osztani

és gyököt vonni is lehetett. Ez volt az első olyan számológép, amellyel mind a négy alapműveletet el lehetett végezni. Tulajdonképpen két külön részből állt az összeadómű, amely megegyezett Pascal megoldásával, a szorzómű tartalmazott új megoldást. A gép

nyolcjegyű számokkal való számoláshoz készült, de a tízesátvitel során felmerülő

mechanikus problémák miatt sosem működött kielégítően.

7

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK A tökéletesítést Pascal gépéhez képest a bordás henger (vagy bordás tengely) alkalmazása

jelentette. Az alapelv, hogy a henger felületén 9 db, eltérő hosszúságú borda van, ezek széles fogaskerék-fogként működnek. A hengerhez illeszkedő fogaskerék saját tengelye mentén elmozdítható, és megfelelő beállításával elérhető, hogy a bordás henger egy teljes körülfordulása során fogaiba pontosan 1, 2...9 számú borda akadjon be és így ennyi foggal forduljon el a fogaskerék. Ha tehát a fogaskerék tengely menti eltolásával beállítják a szorzandót (hogy hány borda akadjon a fogakba), akkor a bordáshengert annyiszor körbeforgatva, amennyi a szorzó, a

fogaskerék a két szám szorzatának megfelelő számú foggal fordul el. Ezzel a megoldással elsőként

sikerült

két

szám

szorzását

és

osztását

egy

tengely

megfelelő

számú

körbeforgatásával megoldania. A bordás henger jelentette egészen a XIX. sz. végéig az

egyetlen gyakorlatban is kivitelezhető mechanikus megoldást a szorzás gépesítésére és még a századunkban is alkotórésze maradt az összes mechanikus számológépnek.

Leibniz nevéhez még két másik olyan elméleti felfedezés is fűződik, aminek szerepe van az

informatika fejlődésében. 1666-ban bebizonyította, hogy egy számolási művelet egymás

után elvégezhető egyszerűbb lépések sorozatára bontható, 1679-ben pedig ismertette a

számítástechnikában alapvető fontosságú kettes számrendszert (bár ennek semmi köze sem volt Leibniz számológépéhez). A

négy

alapművelet

elvégzésére

alkalmas

számológépeket

később

folyamatosan

tökéletesítették, de még hosszú időn keresztül nem bizonyultak megbízható számítási segédeszköznek

A NEUMANN ELVŰ SZÁMÍTÓGÉPEK FELÉPÍTÉSE 10. Neumann-Elv: A Neumann-elveket Neumann János 1946-ban dolgozta ki a számítógépek ideális működéséhez. Ezek szerint a gépnek öt alapvető funkcionális egységből kell állnia: bemeneti

egység, memória, aritmetikai egység, vezérlőegység, kimeneti egység, s ami lényegesebb: a gép működését a tárolt program elvére kell alapozni. Ez azt jelenti, hogy a gép a program utasításait az adatokkal együtt a központi memóriában, bináris ábrázolásban tárolja, s a

Boole-algebra műveleteit ezek sorrendjében hajtja végre. A számítógépek az elmúlt

évtizedekben páratlan fejlődésen mentek keresztül, de elvi felépítésük nem változott tekintsük meg lényegét: -

-

-

-

-

8

soros utasításvégrehajtás (az utasítások végrehajtása időben egymás után történik.

Ellentéte a párhuzamos utasításvégrehajtás, amikor több utasítás egyidejűleg is

végrehajtható)

kettes (bináris) számrendszer használata

belső memória (operatív tár) használata a program és az adatok tárolására teljesen elektronikus működés

széles körű felhasználhatóság, alkalmasság bármilyen adatfeldolgozási feladatra (a számítógép univerzális Turing-gépként működik)

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK -

központi vezérlőegység alkalmazása

4. ábra Neumann-elvű számítógép felépítése A számítógép részei: Mindezen kutatások és próbálkozások, fejlesztések következtében, tekintsük meg, hogyan épülnek fel a mai személyi számítógépek (Personal Computer, PC).

A számítógéppel végzett munka folyamata bevitel ==> tárolás ==> feldolgozás ==> kivitel A számítógép 3 fő része A hardver és a szoftver fogalma: A hardver (hardware): A számítógépet alkotó mechanikus és elektronikus eszközök összessége.

A szoftver (software): A számítógép hardver elemeinek működtetését végző programok, a gép használatához szükséges szellemi termékek összessége.

Központi egység részei: -

központi feldolgozó egység (CPU = mikroprocesszor) 

vezérlőegység (CU): A vezérlőegység (angolul: Control Unit) szerepe a

számítógép

működésének,

tehát

a

műveletek

program

szerinti

végrehajtásának az irányítása. Ez az egység rendszerint a következő négy részegységből épül fel: ◦

programszámláló: A programszámláló (PC – Program Counter) a soron

következő utasítás címét jelöli ki.

9

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK ◦

veremtár- (memória-cím) mutató: A veremmutató (SP – Stack Pointer) egy

◦

Utasításdekódoló: Az utasításdekódoló (andolul: Instruction Decoder) a

speciális tároló, amely elsősorban az alprogramok kezelését segíti.

vezérlőegység legfontosabb része. Feladata, hogy az utasításokat ábrázoló kódszámokat megfelelő vezérlőjelekké alakítja át.

◦

Órajelgenerátor: Az órajelgenerátor (Clock Generator, Timing Unit) állítja

elő a gép időbeni működéséhez szükséges vezérlőjeleket.



aritmetikai és logikai egység (ALU): Az aritmetikai és logikai egység (ALU –

Arithmetic and Logic Unit), amint az elnevezése is mutatja, azon aritmetikai és logikai műveletek végrehajtását teszi lehetővé, amelyekkel a program által -

meghatározott számolási és logikai műveletek sorozata végezhető el.

operatív tár (memória): A memória vagy táregység (angolul: Memory Unit, Store Unit) különleges fontosságú, és rendszerint a számítógép legnagyobb egységének

tekinthető. Memórián azokat az eszközöket értik, amelyek az információkat tetszésszerinti ideig megőrzik. A memória a program és az adatok tárolását teszi lehetővé. A programmemóriában található a programot alkotó utasítássorozat. Az adatmemóriában találhatók a feladat megoldásához szükséges kezdeti adatok, a

program futtatása során keletkezett részeredmények, valamint a program befejezése -

utáni végeredmények.

be- és kiviteli vezérlő egység (Input/Output vezérlő): A számítógép és az ember,

valamint a számítógép és az általa vezérelt berendezés közti kapcsolatot a ki/beviteli

egység teszi lehetővé (Input/Output Unit). Általában a ki/beviteli egység felelős a számítógép

és

a

külvilág

közti

információcseréért.

A beviteli egység segítségével visszük be a számítógép operatív memóriájába a megoldandó feladatot leíró programot és a megoldáshoz ehhez szükséges adatokat. A kiviteli egységnek a számítási folyamat eredményeit további felhasználásra is alkalmas formában kell megadnia. Perifériák Perifériának nevezzük azokat a hardver elemeket, amelyek külsőleg csatlakoznak a

számítógép központi egységéhez.

Feladatuk: az adatok be- és kivitelét valósítják meg.

Típusaik: -

Egyfunkciós perifériák (az adatáramlás csak egyirányú lehet, pl.: billentyűzet,

-

Párbeszédes vagy kétfunkciós perifériák (az adatáramlás kétirányú lehet pl.: terminál)

-

10

monitor)

Háromfunkciós perifériák (háttértárak)

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK A perifériákat másféleképpen is csoportosíthatjuk.

Input eszközök: Azokat a perifériákat nevezzük input eszközöknek, amelyek biztosítják a számítógépbe történő adatbevitelt. Nézzünk ezekre példákat: -

Billentyűzet

-

Egér

-

Digitális kamera

-

-

-

-

-

-

-

Szkenner Modem

Mikrofon

Rajzolótábla Botkormány

Ujjlenyomat-olvasó Vonalkód olvasó

Output eszközök: A kimeneti perifériák láthatóvá teszik az ember számára a az információt. Nézzünk ezekre példákat: -

Monitor

-

Projektor

-

-

-

Nyomtató Rajzgép

Hangszóró

Az előző két tulajdonág kombinációját nevezzük Input/Output eszközöknek. Nézzünk erre is példát: -

Érintő képernyő

-

merevlemez

-

Kártyaolvasó

-

-

-

CD vagy DVD író Pendrive

Multifunkciós nyomtató

Illesztőegységek (interfészek) Feladatuk: fizikailag és logikailag összekötik a CPU-t és a perifériákat.

Típusaik: -

soros illesztők (soros port): bitenkénti adatátvitelre alkalmas (pl.: egér illesztése)

-

párhuzamos illesztők (párhuzamos port): egyszerre 8 bit átvitelére alkalmas (pl.: nyomtató illesztése)

11

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Egy alapkiépítésű PC részei: -

alapgép

-

billentyűzet, egér

-

-

háttértárak: winchester, CD/DVD meghajtó monitor

egyéb perifériák: nyomtató, szkenner stb.

Az alapgép tartalmazza: -

az alaplapot

-

a tápegységet

-

a vezérlő vagy bővítőkártyákat

Az alaplapon megtalálható eszközök: -

mikroprocesszor (CPU)

-

az órajel ütemadó áramköre

-

-

operatív memória (ROM/RAM) az akkumulátor és a bővítőkártyák csatlakozó sínjei integrált eszközök (alaplap függő): videokártya, hangkártya

SZOFTVEREK CSOPORTOSÍTÁSA 1. Rendszerszoftverek: A számítógép egyes részeinek zavartalan együttműködését biztosítják: -

-

BIOS (alapvető bemeneti/kimeneti rendszer): olyan szoftver, amely a számítógépgép ROM

típusú

memóriájában

található.

Feladata:

az

egyes

működésének irányítása, az alapvető gépi folyamatok vezérlése

hardver

elemek

operációs rendszerek: olyan szoftverek, amelyek a számítógép működtetéséhez

szükséges parancsokat értelmezni tudják és azokat végre is hajtják. Feladatai:      

a hardver kezelése

a programok betöltése az operatív tárba és azok futtatása

kapcsolattartás a futó programokkal és a felhasználóval a háttértárak tartalmának kezelése

adatok kezelése és átvitele

megszakítás- és hibakezelés

2. A rendszerközeli szoftver A rendszerközeli szoftverek az operációs rendszer működéséhez nem elengedhetetlenül szükségesek, de annak használatát megkönnyítik, a rendszer biztonságát jelentős

mértékben

megnövelik.

különböztetjük meg.

12

A

rendszerközeli

szoftvereknek

alapvetően

két

csoportját

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Az egyik csoportot a segédprogramok (utility) alkotják. Ide tartoznak a víruskereső és -irtó programok, valamint a különféle tömörítő- és fájlkezelő programok.

A rendszerközeli szoftverek másik csoportját a fejlesztői szoftverek alkotják. Ide soroljuk a

különféle programnyelvek (Pascal, C, C++, Java, Delphi) fordítóprogramjait és fejlesztői környezetét.

3. A felhasználói szoftver Felhasználói szoftvernek nevezzük azokat a programokat, melyek egy meghatározott

felhasználói igényt elégítenek ki. Megkülönböztetünk általános célú és egyedi célú felhasználói

szoftvereket.

játékprogramokat,

a

Az

általános

szövegszerkesztőket,

célú a

szoftverek

nyilvántartó-

csoportjába és

grafikai

sorolhatjuk

a

programokat.

Összességében a szoftveripar legnagyobb üzletága a felhasználói szoftverek fejlesztése. Az

egyedi célú szoftverek egy speciális problémát oldanak meg, vagy sajátos igényeket elégítenek ki, külön rendelésre jönnek létre, pl. egy nyomdaipari vállalat nyilvántartó programja.

A fontosabb területek: -

szövegszerkesztés

-

táblázatkezelés

-

-

-

-

-

adatbázis-kezelés

az információ grafikus megjelenítése számítógéppel támogatott tervezés szimuláció

játék, szórakozás

A FELHASZNÁLÓ SZERZŐDÉS A szoftvereket szerzői jog védi. Ez alapján a szerző határozza meg a szoftver

felhasználásának körülményeit, amelyet a felhasználói szerződésben tudat a felhasználóval.

A felhasználói szerződést a felhasználó általában a program telepítésével (egy megerősítő képernyő

segítségével)

fogadja

el.

A

szerződésben

foglaltak

kötelező

érvényűek,

legtöbbször a program használatára, terjesztésére vonatkozó megkötéseket tartalmaznak, de egyéb információt is hordozhatnak.

13

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK A freeware jelzésű szoftverek teljesen ingyenesek, legálisan, korlátlan ideig használhatjuk

díjfizetés nélkül. A shareware programok is ingyenes programok, azonban csak korlátozott

ideig működnek, vagy nem tartalmaznak minden, a program fizetős változatában használható funkciót (esetleg minden működik, csak a dokumentum mentése, vagy a

nyomtatás nem stb.). A teljes értékű, korlátlan ideig használható szoftverhez a megadott határidő lejárta után ki kell fizetnünk a regisztrációs díjat. A béta vagy preview változatú

szoftverek félkész termékek, tesztelés céljából és figyelem felkeltése érdekében bocsátják

őket az internet nagyközönsége elé. E változatok is tartalmazhatnak időkorlátot. A próba verzió esetén a végleges változatú programokhoz csak a díj kifizetése ellenében juthatunk

hozzá. A tranzakció után letölthetjük vagy kérhetjük a telepítő postázását CD-n vagy DVDn.

SZÁMÍTÓGÉP VÍRUSOK Olyan speciális, önmagát szaporítani képes program, amely más programokba beépülve különböző káros hatásokat idéz elő. A vírusok általában kicsi, többé-kevésbé káros, de mindenképpen haszontalan programok, melyek képesek állományok és gépek között terjedni. A terjedéskor önmagukat hozzák létre a megfertőzött állományokon. Legkönnyebben lemezek, és az Internet segítségével kerülnek

át egyik gépről a másikra. Nagyon sok vírus nem tesz semmi különöset, de vannak

agresszívak is. Tönkre tehetik dokumentumainkat, adatállományainkat, lelassíthatják a számítógép működését. Megfertőzhetik, és hibás működésre késztetik az operációs

rendszerünket. Legrosszabb esetben hardverhibát okozhatnak, melynek leggyakoribb célpontja a merevlemez. Vírusok fajtái: Fájl vírus, boot vírus (mely az operációs rendszer indulásakor már betöltődik a memóriába,

manapság már nem nagyon létezik), makró vírus (dokumentumokhoz kapcsolódik, esetleg

azt olvashatatlanná teszi), trójai faló típusú vírus (mely a hálózati kommunikációt változtatja

meg), kémprogramok (amelyek jelszóval védett hálózati tevékenységeket figyeli és a jelszót képes megfelelő gépre automatikusan továbbítani). -

Boot-szektor vírusok: A lemezek BOOT (rekord) szektorában telepszenek meg, s

onnan töltődnek a memóriába minden alkalommal, amikor a gépet bekapcsoljuk. -

-

-

14

Ameddig aktívak, képesek megfertőzni az összes programfájlt.

Programférgek: Feltörik a gazdaprogram védelmi rendszerét adathozzáférés céljából. Trójai faló típusú vírusok: Másnak mutatják magukat, mint amik. Mivel hosszú

programokba építik be károkozás céljából (pl.: rendszerleállás), így a vírus programkódja nehezen deríthető fel.

Programkódot módosító vírusok: A program bizonyos részeit letörlik és beépülnek helyettük.

Hardver vírusok: a számítógép elektronikáját károsítják.

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK A vírusfertőzés jelei: Hogy a lemezterület, kevés a memória, pedig nem hoztunk létre fájlokat. Lassú a rendszer működése.

megsérülnek,

Értelmezhetetlen

dokumentumok

leállások,

lefagyások,

olvashatatlanná

válnak,

folyamatokban megmagyarázhatatlan változást jelent.

újraindulások. Minden,

ami

Adatállományok a

megszokott

A vírusok terjedése: Különböző adathordozók: pendrive, CD, DVD segítségével. A legfőbb veszélyforrás az

internet, óvatlanul az értékes tartamokkal együtt vírusokat is letölthetünk. Védekezés a vírusok ellen: -

-

-

Megelőzés: csak jogtiszta programot használjunk! Korai felismerés: figyeljük a gyanús jeleket a számítógép működése során (pl.: a gép lelassul, a programok nem úgy működnek, ahogy megszoktuk őket stb.).

Védelem: használjunk vírusfigyelő, memóriarezidens programot. Helyreállítás: víruskereső és ártalmatlanító programmal próbáljuk felderíteni, majd törölni a vírust.

A vírusok leggyakrabban a futtatható fájlokat (exe, com kiterjesztésűek) fertőzik meg, de

léteznek ún. macro vírusok is, amelyek a szövegfájlokat (doc, txt kiterjesztésűek) támadják

meg.

Ismertebb víruskereső programok és funkciói:

Víruskereső programok és funkciói: Pl.: Norton Antivírus, Vírus Buster, F-prot, Panda.

Vírustevékenység gyanúja esetén legjobb vírusmentesnek vélt rendszerlemezről elindítani a

gépet, majd betölteni egy vírusirtó programot, amely szerencsés esetben nemcsak megtalálja, hanem kis is irtja a vírusokat. Ha a vírusirtás nehézségekbe ütközik, akkor

adatmentés után célszerű újratelepíteni az operációs rendszert. A víruskereső programok között találunk olyat is, amely rezidens részt tart a memóriában és figyeli, majd jelzi a

vírustevékenységet (víruspajzs). A legújabb vírusirtók Internetről frissíthető víruslistákkal rendelkeznek.

A vírushatástalanítás menete: A számítógépet egy vírusmentes indítólemezről kell elindítani, majd utána futtatjuk az adott vírusirtó programot. Az

internethez

csatlakoztatott

gépek

vírusmentesítése:

a

feltelepített

program

automatikusan frissül az interneten keresztül és jelzi, ha vírust talált vagy vírusos eszközt

csatlakoztattunk a géphez.

15

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Az adatvédelem és az archiválás szükségessége: Egy megfelelően karban nem tartott lemez sok veszélyt rejt magába. A töredezettség is

lehetetlenné teheti az értelmes munkát, de megbújhatnak rajta vírusok is. Ezért a lemezen

tárolt adatainkat, programjainkat és dokumentumainkat időnként célszerű archiválni, vagyis

egy az eredeti helyétől független adathordozóra kimenteni. Archiválás előtt célszerű egy vírusmentesítést is végrehajtani.

HÁLÓZATOK Fogalma A gyors adatátvitel, ill. a nagyobb teljesítmény elérése érdekében a számítógépeket egy

közös

kommunikációs

rendszerben

kapcsolják

össze.

Az

összekapcsolt

gépeket

munkaállomásoknak (usereknek) nevezik. Ezeket a hálózatba kötött számítógépeket, egy speciális ún. hálózati operációs rendszer működteti. A számítógép-hálózat számítógépei a

rendszerben egymással adatokat, információkat cserélhetnek, ill. "erőforrásaikat megosztva"

használhatják. Ilyen erőforrások lehetnek a winchesterek, nyomtatók, programok, de

lehetnek könyvtárak és azok állományai is. A megosztás pedig annyit tesz, hogy az adott

munkaállomás tulajdonosa, hozzáférési jogosultságot ad a saját gépének winchesterén lévő,

általa kiválasztott és megjelölt könyvtárába való betekintésre. Az információcserét ún. hálózati vezérlőkártyák és adatkábel rendszer biztosítja.

A számítógép-hálózatok több számítógépből állnak, sok esetben viszont nehéz és költséges

azonos típusú és konfigurációjú számítógépből felépíteni. A több géptípus egyenes következménye a kompatibilitási probléma. A hálózat tervezésekor ezt mindenkor

figyelembe kell venni, kiküszöbölni pedig a megfelelő szabványok és protokollok használatával tudjuk. Alkalmazhatósága Egy számítógép-hálózat "szíve-lelke" a központi számítógép, az ún. szerver (server). Ennek

a központi gépnek az erőforrásait használják a userek, munkaállomások. Ezeket a munkaállomásokat azonosító névvel látják el -login, usernév-, így különböztetik meg a

rendszeren belül az egyes gépeket. A gépek közötti adat-kapcsolat előnyei: Előnyei: -

Közös erőforrás-használat: a hálózati összeköttetés révén a gépek a hálózat egy

másik gépének bármely erőforrását használhatják, mely elsősorban a szerveren lévő eszközökre

vonatkozik.

Ez

irányulhat

az

egyes

gépek,

ill.

a

szerver(ek)

háttértárolójára, továbbá a rendszer bármely munka-állomásához illesztett nyomtató használatára.

16


Osztott háttértár használat: az egyes userek, munkaállomások háttértárolóján lévő könyvtára(ka)t, alkönyvtárakat kijelölhetjük – megoszthatjuk - közös használatra. A megosztást a user tulajdonosa végezheti, sőt azt is meghatározhatja, hogy melyik

user, milyen jogokkal veheti igénybe a megosztott erőforrást. Még arra is lehetőség

van, hogy a megosztott erőforrás fizikai helye rejtve maradjon, hiszen egy ún. -

megosztási névvel hivatkozunk az adott erőforrásra.

Nincs szükség önálló háttértárolóra: mivel az egyébként önálló működésre képes

gépeket egy központi gép irányítja (szerver), ezért a központi gép háttértárolóit a rendszer bármelyik munkaállomása használhatja. Ha ez így van, akkor a userekbe

nem szükséges háttértárolót építeni. No de akkor hogyan tud működni az adott

munkaállomás? Úgy, hogy ennél a gépnél a rendszer fájlok betöltéséről egy ún.

-

BOOT-EPROM gondoskodik.

Gyors

adatátvitel:

az

adatátvitel

gyakorlatilag

a

floppy

lemezen

történő

adattovábbítással kezdődött. Ehhez képest a hálózati adatforgalom rendkívül nagy lépés előre, hiszen a műveleti sebességek összehasonlíthatatlanul gyorsabbak a

-

hálózaton.

Nagyobb teljesítmény: az önállóan működő számítógépek összekötésével, azok egy

közös rendszert alkotnak, így a rendelkezésre álló erőforrások összeadódnak, vagyis

a teljes hálózat egyes gépein megosztott, hozzáférhetővé tett erőforrásainak -

összessége.

Többfelhasználós adatbázis használat: a számítógép hálózatok alkalmazásával

lehetőség van bonyolult, több gépre telepített adatbázisok, egy időben, különböző munkaállomásokról történő használatára.

Hátrányai: -

Biztonsági igény: a számítógép-hálózatok a gyors és közvetlen adatátvitel miatt

sokkal inkább ki vannak téve olyan veszélyforrásoknak, melyek az adatainkat

fenyegeti. A veszélyforrások egyik részét képezik a vírusok. Hálózati környezetben

hatalmas károk okozására képesek, ráadásul igen nehéz, körülményes a kiirtásuk is. -

A másik komoly veszélyforrás az illetéktelen hozzáférés lehetősége.

Költségigényes: igaz, hogy a rendszerben önállóan működni képes gépek vannak, de

attól tudnak hálózatba kötve is dolgozni, hogy a működésükhöz fontos és elengedhetetlenül szükséges eszközöket illesztünk hozzájuk, ill. építünk beléjük (hálózati kártya, hub, repeater, árnyékolt koax kábel, ún. speciális [UTP] nyolc eres

hálózati kábel, stb.) Ezek az illesztő egységek, valamint a kábelhálózat kiépítése igen -

költséges.

Hálózati operációs rendszer: a hálózat működtetését egy speciálisan erre kifejlesztett

operációs rendszer végzi, amely képes kezelni a többfelhasználós környezetet és a megosztott

adatbázisokat.

Ez

a

hálózati

rendszerkörnyezet,

adminisztrálható, drága működtető szoftvert igényel.

nehezebben

17

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Csoportosításuk Három nagy csoportját különböztetjük meg: -

Helyi hálózatok (LAN - Local Area Network) olyan rendszerek, amelyekben a számítógépek fizikailag viszonylag egymáshoz közel helyezkednek el, például egy épületen belül. Ezek a hálózatok kapcsolódhatnak más hálózatokhoz, pl. a

-

-

nagyterületű hálózatokhoz.

Nagyterületi hálózatok (WAN - Wide Area Network) ezek olyan rendszerek, melyeknek

egyes szegmensei (elemei) földrajzilag távol lehetnek egymástól. Ebben az esetben a kapcsolattartás speciális módszerekkel valósítható meg.

Globális hálózatok: ezek a rendszerek olyan világméretű hálózati rendszerek, melyek

nagyszámú elemet tartalmaznak, eléggé heterogén felépítésűek, nagyon sok számítógépet, ill. részhálózatot foglalnak magukba. Az Internet az élő példa.

Felépítésük (topológiájuk) A

hálózat

felépítését,

topológiáját

a

kábelek

elrendezése,

a

csomópontok

fizikai

elhelyezkedése határozza meg. Ez a "hálózat alakja" (az Ethernet lineáris, vagy sín hálózati, ill. csillag topológiát alkalmaz). -

Sín: a hálózatnak van egy gerince (BackBone - közös adatátviteli vonal), amihez az összes csomópont sorban csatlakozik. A gerinc mindkét vége ellenállással van

lezárva, a rendszer elemei sorba vannak fűzve egy kábelre. Minden csomópontnak egyedi címe van. Olcsó, kevés kábel kell hozzá. Hiba esetén az egész hálózat

-

működésképtelen lesz.

Csillag: a csomópontok egy közös elosztóba (hub) vannak bekötve. A csillag

topológiánál ilyen elosztók gyűjtik össze egy-egy gépcsoport jeleit és továbbítják a

központ felé. A csillag topológia előnye az, hogy egy új elosztó beépítésével újabb és

újabb gépcsoportokat lehet a rendszerhez kapcsolni. Nem üzenetszórásos (ponttól-

pontig). Szakadás esetén megbízhatóbb, de sok kábel kell hozzá ezért drága.

Gyűrűs:

a

csomópontokat

közvetlenül

egymáshoz

csatlakoztatják,

soros

elrendezésben, így azok egy zárt hurkot alkotnak. Az üzenetek fogadása egy

alkalmas csatoló eszköz segítségével történik. Előre történő huzalozása nehézkes, új csomópont hozzáadása, vagy elvétele megbonthatja a hálózatot. A biztonság

kedvéért két kábellel is összeköthetik a gépeket. Az adatáramlásnak meghatározott

iránya van. Amíg az adatot nem mentik le, addig a gyűrűben kering, tárolódik, ezért nagy a kockázata annak, hogy az adatok sérülnek vagy elvesznek. Ezt elkerülendő a

címzettnek mielőbb le kell menteni és nyugtázni, hogy ne keringjen a végtelenségig. -

-

18

Busz: sorba fűzött gépek alkotják a hálózatot. Gyakori a helyi hálózatokban, mivel

olcsó a kialakítása. Hátránya, hogy a kábel megbontása, azaz bármely gép kiemelése a hálózatból a hálózat működésképtelenségét eredményezi.

Vegyes (fa): A busz topológia fa topológiává egészíthető ki, amelyben a többszörös

buszágak különböző pontokon kapcsolódnak össze, így alkotva egy fastruktúrát.

Meghibásodás esetén csak a csomópont és a hozzátartozó gyökerek esnek ki.

Hierarchikus: az előző formák vegyes alkalmazása.

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK A hálózatok részelemei A hálózatok részelemei a hálózat típusától, felépítésétől függnek. Csoportosításuk : -

Számítógépek: amelyeket össze kívánunk kötni. Ezek a gépek önállóan is, vagy

terminálként is működhetnek.

Vezérlő elektronikák:  Hálózati kártyák: olyan vezérlő egység, amely a számítógépbe építve a hálózat és a gép kapcsolatát biztosítja. Típusát meghatározza a hálózati architektúra és

a

kábelezés.

Sok

fajta

hálózati

kártya

megbízhatóságban és minőségben eltérnek egymástól.



kapható,

de

árban,

HUB: passzív hálózati eszköz, mely a szegmensek kapcsolatát biztosítja. Mivel

jelerősítést nem végez, az előírt kábelhosszt nem léphetjük túl. 

Repeater: olyan elektronikus eszköz, amely az adatátvitel során, a csillapítás

következtében torzult jelek felismerését, helyreállítását és újraidőzítését végzi.



Router: egy intelligens eszköz, amely meghatározza a hálózaton áramló

adatcsomagok útvonalát. 

Bridge: azonos architektúrájú, de különböző protokollok segítségével működő



Switch: olyan szerkezeti elem, amely útvonalszegmensek időleges egymáshoz

hálózatok össze kapcsolását teszi lehetővé.

rendelésével épít fel kommunikációs útvonalat.

 -

Modem: olyan eszköz, mely telefonvonalon keresztül teszi lehetővé az

adatátvitelt.

Csatlakoztatási felületek: a hálózati kártyán, ill. a kábelezésen kialakított elemek

típusa, mely lehet BNC, UTP stb.

Átviteli közeg;  Kábel: adatátvitelt biztosító közeg. Típusa a hálózat architektúrájától függ.

Leggyakrabban a sodrott érpárú - UTP csatlakozójú -, vagy a koaxiális - BNC csatlakozójú - típusú kábelezést alkalmazzák. Figyelem, ez a koax kábel nem azonos a TV készülékekhez használt koax kábellel!



T elágazó: a koax kábelezésnél használt csatlakozó, melyet a soros topológiájú hálózatokban a hálózati kártyákra csatlakoztatva használunk.



Lezáró: a soros topológiájú hálózatokban a hálózat gerincvezetékének két

végpontját kell lezárnunk ezzel az 50 ohmos elemmel. 

Patch panel: UTP -s hálózatok esetén alkalmazott segédtábla, amely a

felhasználók gépei felöl bejövő kábelek rendezését végzi. 

Patch kábel: ún. sodrott érpárú, UTP csatlakozóval ellátott kábel, mely a fali csatlakozó és a számítógép hálózati csatolója (kártya) közötti összeköttetést biztosítja.

-

Vezérlő egység: ide tartoznak a hálózatott vezérlő számítógépek (server) - több is

-

Működtető program: a hálózat működését, az őt működtető program, a határozati

lehet egy hálózatban.

operációs rendszer szervezi, vezérli, ill. határozza meg.

19

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Kapcsolattípusok A számítógépet összekötő közeg igen sokféle lehet. Az összeköttetések rendszere sok

esetben nem homogén. Egy hálózaton belül többfélét is alkalmazhatnak.

Típusai: -

Közvetlen kábelkapcsolat: helyi hálózatoknál a leggyakoribb forma. Olcsó, könnyen kivitelezhető és a fenntartása nem jár költségekkel.

Nagy távolságú kábelezés: ritkán alkalmazzák. A kábelezés bonyolultsága miatt igen

költséges.

Optikai

kábelezés:

a

kábelezéshez

hasonló

tulajdonságokkal

rendelkezik. Költséges, de megbízható és rendkívül gyors adatátvitelt tesz lehetővé.

Mikrohullámú lánc: olyan földrajzi viszonyok között alkalmazzák, ahol a kábelezés

nem megoldható. Költséges ugyan, de gyors adatátviteli forma.

Műholdas kapcsolat: a mikrohullámú lánc műholdas változata. A már meglévő műholdas

rendszerekhez

kialakításával.

-

nagytávolságú

igen

könnyen

hozzákapcsolható

új

végpontok

ISDN vonal: viszonylag gyors, de hosszú idejű adatátviteleknél költséges a használata,

hiszen

a

szolgáltatást

biztosító

telefontársaságok

a

normál

telefonvonalhoz hasonlóan kezelik, ill. számlázzák. Általában napi 3 - 4 órás -

-

kapcsolattartás alatti alkalmazható.

Bérelt vonali összeköttetés: ott alkalmazzák, ahol fontos az állandó kapcsolat.

Sebessége a kiépítésnél meghatározott sávszélesség függvénye. Fenntartási költsége az adatátviteltől független, állandó.

Kapcsolt vonali összeköttetés: egyszerűbben, a telefonvonalon és modemen

keresztül létesített adatátvitel. Mivel a kapcsolat normál telefonvonalon történik, az adatátvitel sebessége lassú, mert a modemtől és a vonal minőségétől függ.

20


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Mit tud az Abakuszról?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2. feladat Mi a Neumann elv lényege? Mondja el, hogyan épül fel egy mai számítógép a Neumann elv szerint!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

21

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK 3. feladat Mit nevezünk rendszerközeli szoftvernek?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

4. feladat Melyek a vírusfertőzés jelei?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

5. feladat Mi a három nagy csoportja a hálózatoknak?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

22


MEGOLDÁSOK 1. feladat Az abakusz ókori (valószínűleg mezopotámiai) eredetű egyszerű számolási segédeszköz.

Rudakon, drótokon vagy hornyokban ide-oda mozgatható golyókat tartalmaz. Az egy-egy

rúdon lévő golyók helyzete egy-egy számjegyet, a rudak egy-egy helyiértéket jelentenek. Így

egy hatsoros (hat rudat tartalmazó) abakuszon a legnagyobb ábrázolható szám a 999 999. Az összeadás és a kivonás igen egyszerűen és gyorsan elvégezhető abakusszal, a szorzás és

az osztás sokkal körülményesebb. Az abakusznak igen nagy előnye, hogy az analfabéták is tudtak vele számolni. 2. feladat A Neumann-elveket Neumann János 1946-ban dolgozta ki a számítógépek ideális működéséhez. Ezek szerint a gépnek öt alapvető funkcionális egységből kell állnia: bemeneti

egység, memória, aritmetikai egység, vezérlőegység, kimeneti egység, s ami lényegesebb: a gép működését a tárolt program elvére kell alapozni. Ez azt jelenti, hogy a gép a program utasításait az adatokkal együtt a központi memóriában, bináris ábrázolásban tárolja, s a

Boole-algebra műveleteit ezek sorrendjében hajtja végre. A számítógépek az elmúlt évtizedekben páratlan fejlődésen mentek keresztül, de elvi felépítésük nem változott. -

soros utasításvégrehajtás (az utasítások végrehajtása időben egymás után történik.

Ellentéte a párhuzamos utasításvégrehajtás, amikor több utasítás egyidejűleg is végrehajtható)

-

kettes (bináris) számrendszer használata

-

teljesen elektronikus működés

-

-

belső memória (operatív tár) használata a program és az adatok tárolására széles körű felhasználhatóság, alkalmasság bármilyen adatfeldolgozási feladatra (a számítógép univerzális Turing-gépként működik) központi vezérlőegység alkalmazása

3. feladat A rendszerközeli szoftverek az operációs rendszer működéséhez nem elengedhetetlenül szükségesek, de annak használatát megkönnyítik, a rendszer biztonságát jelentős

mértékben megnövelik. 4. feladat

Hogy a lemezterület, kevés a memória, pedig nem hoztunk létre fájlokat. Lassú a rendszer működése.

megsérülnek,

Értelmezhetetlen

dokumentumok

leállások,

lefagyások,

olvashatatlanná

válnak,

folyamatokban megmagyarázhatatlan változást jelent.

újraindulások. Minden,

ami

Adatállományok a

megszokott 23

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK 5.feladat -

Helyi hálózatok (LAN - Local Area Network) olyan rendszerek, amelyekben a számítógépek fizikailag viszonylag egymáshoz közel helyezkednek el, például egy épületen

belül.

Ezek

a

hálózatok

kapcsolódhatnak

rákapcsolódhatnak a nagyterületű hálózatokra is.

-

-

más

hálózatokhoz,

Nagyterületi hálózatok (WAN - Wide Area Network) ezek olyan rendszerek, melyeknek

egyes szegmensei (elemei) földrajzilag is távol lehetnek egymástól. Ebben az esetben a kapcsolattartás más speciális módszerekkel valósítható meg.

Globális hálózatok: ezek a rendszerek olyan világméretű hálózati rendszerek, melyek

nagyszámú elemet tartalmaznak, eléggé heterogén felépítésűek, nagyon sok számítógépet, ill. részhálózatot foglalnak magukba. Az Internet az élő példa.

24

így


OPERÁCIÓSRENDSZEREK

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET 1. Az irodába új munkatárs érkezett, aki az Ön gépén is dolgozni fog, szeretné ha az Ön által készített és használt elemek számára rejtve lennének. Oldja meg ezt a problémát!

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM OPERÁCIÓSRENDSZEREK FOGALMA Az operációsrendszerek nagyon összetett feladatot ellátó programok, a legfontosabbak a következő: -

összehangolják és vezérlik a gép erőforrásainak működését

-

lehetővé teszi alkalmazások futtatását

-

-

kapcsolatot tartanak a felhasználóval

többfelhasználós rendszereknél kezelik az erőforrásokhoz való hozzáféréseket.

Az operációs rendszerek fajtái Két nézőpont figyelembevételével a következő csoportba soroljuk: -

a kezelőfelület jellege szerint (parancssoros, szöveges vagy grafikus)

-

felhasználók száma szerint (egy vagy többfelhasználós)

-

-

együttműködő gépek száma szerint (egyedi vagy hálózati)

az egyszerre végrehajtható feladatok száma szerint (egy feladatos és több feladatos, azaz multitasking)

11. Karakteres és grafikus kezelőfelületek -

-

Karakteres operációsrendszerek használata során a gép billentyűzetén kell begépelni az utasításokat. Mivel ennek szigorú formai és egyéb szabályai vannak, ezért szakértelem szükséges hozzá. E szabályok megtanulása sok időt és energiát igényel.

A grafikus operációsrendszerek esetében a képernyőn megjelenő szimbólumokra,

vagy menükre mutatóeszköz segítségével csak rá kell kattintani, hogy a megfelelő utasítások végrehajtódjanak.

25


12. Egyedi és hálózati rendszerek A hálózatba kötött gépek segítségével plusz szolgáltatáshoz juthat a felhasználó: -

A hálózatba kötött gépek közös adatokat használhatnak, ezért nem kell az összes gépen letárolni a mindenki által alkalmazott információkat. Ezt a megosztható

-

-

háttértárak teszik lehetővé.

Megoszthatók a ki és bemeneti eszközök, ezért nem kell minden géphez ezeket megvásárolni.

Adatokat is cserélhetnek egymással.

Az adatok és eszközökhöz be lehet állítani jogosultságokat.

WINDOWS 7 HASZNÁLATA A következőkben tekintsünk meg egy konkrét operációs rendszer működését. Választásunk a Windows 7-re esett, mivel korunk legelterjedtebb és legkedveltebb operációs rendszere.

13. Indítás és bejelentkezés A rendszer indításakor betöltődnek a regisztrációs adatbázisban megjelölt eszközvezérlők és programok, elindulnak a rendszerszolgáltatások. E folyamat közben a Windows indító és üdvözlő képernyőit látjuk, majd megjelenik a bejelentkező képernyő. Bejelentkezés A munka megkezdéséhez meg kell adnunk jelszavunkat, amennyiben ez az opció be lett állítva.

A képernyő közepén a felhasználó neve és a felhasználói fiókjához szabadon társítható kép

látható. A belépéshez írjuk be a jelszavunkat a "Jelszó" mezőbe és nyomjuk le az Enter

billentyűt vagy kattintsunk a mellette látható nyílra. 26

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK A számítógépet bejelentkezés nélkül leállíthatjuk vagy újraindíthatjuk a jobb alsó sarokban látható "Leállítás" gombbal.

Ha a jelszót helyesen adtuk meg, betöltődik a saját munkakörnyezetünk, és elkezdhetjük a munkát.

14. Asztal Asztalnak nevezzük a Windows indításakor megjelenő képernyőterületet. Ez a grafikus

felhasználói felület. Munkaasztalunk bizonyos tulajdonságait tekintve nagyban hasonlít egy valóságos íróasztalhoz. A munkánk során szükséges ikonok, ablakok és egyéb objektumok fognak itt elhelyezkedni.

Munkaasztalunkon alapvetően a következő objektumokkal találkozunk. Egérmutató Az egérmutató jelzi a képernyőn egerünk aktuális pozícióját és egyben különféle

alakváltozásaival visszajelzéseket ad az aktuális ponton elvégezhető műveletekről. Tálca

A munkaasztal alsó részén foglal helyet. Segítségével hozzáférhetünk a Windows használatához elengedhetetlen Start menühöz, továbbá könnyedén váltogathatunk futó programjaink között. Alapbeállítás szerint tálca jobb szélén, az ún. értesítési területen

láthatjuk, hogy aktuálisan milyen nyelven működik a billentyűzetünk, és láthatjuk a

gépünkben működő óra által mutatott időt. Ha az időt jelző számok fölé toljuk az egérmutatót, akkor néhány másodperc múlva a dátum is megjelenik egy keretben, rákattintva pedig a naptár válik láthatóvá.

A következőkben az alapbeállítás szerinti elhelyezkedést és működést mutatjuk be, ezekhez

tartozó elemek személyre szabhatók. A Start menü A

Start

menü

a

Windows-zal

végzett

munkánk

alapja.

Segítségével

elindíthatjuk

programjainkat, módosíthatjuk az alapbeállításokat és kiléphetünk a rendszerből. A Start

menüt a Tálcán látható, Windows emblémával jelölt gombra kattintva érhetjük el. Ha a

billentyűzeten van Windows-emblémával jelölt gomb, a Start menü ennek lenyomásával is bármilyen helyzetben elérhető.

27


A korábbi Windows verzióktól különböző, áttervezett Start menü intelligensebb és több testreszabási lehetőséget kínál. A Start menü funkciójuk alapján csoportosítva tartalmazza az elérhető programok és parancsok listáját. -

-

-

A Start menü bal oldalán a legutóbb használt programjaink listáját láthatjuk.

Ennek alsó részén a "Minden program" pont tartalmazza a számítógépre telepített összes alkalmazás elérhetőségét.

A jobb hasábból érhetjük el a saját fájljainkat (dokumentumok, képek, zenék, stb.),

keresést indíthatunk a számítógépen vagy az interneten, elérhetjük a Vezérlőpultot, ahol módosíthatjuk a számítógép beállításait.

A jobb hasáb alján található gombokkal kijelentkezhetünk, újraindíthatjuk vagy leállíthatjuk a számítógépet.

A Start menü új eleme a korábbi Windows verziókhoz képest a keresőmező, ahonnan gyors keresést indíthatunk a számítógépen található fájlok között - a keresés eredménye a Start menü bal oldalán jelenik meg.

A Start menü jelzi, hogy ki van bejelentkezve. A leggyakrabban használt programokat automatikusan felveszi a Windows a menü bal sávjába, de természetesen bármely telepített

programot elérhetjük a Minden program alpontban. Az egyes menüpontokban gyakran újabb almenüket

találhatunk.

A

könnyebb

megkülönböztethetőség

kedvéért

az

egyes

programoknak és menüpontoknak saját ikonjai vannak. Az almenük (programcsoportok) jelölése általában egy sárga mappát és ablakot ábrázoló ikon. Az almenük tartalmának megtekintéséhez kattintsunk a kívánt menüpontra.

28

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK A Start menü Minden program almenüje a közvetlenül futtatható programjaink listáját

tartalmazza. Itt megtaláljuk gyakrabban használt programjainkat, pl. a Windows Intézőt, a

Microsoft Word-öt, és Excel-t stb. További programjainkat újabb mappák, más néven

programcsoportok jelképezik. Ezek közül is említést érdemel a Kellékek programcsoport,

ahol olyan segédprogramokat találunk, mint a Számológép, játékok, vagy a Paint rajzolóprogram. A Start menü Dokumentumok ikonjával nyithatjuk meg a saját fájljainkat, dokumentumainkat tartalmazó mappát. Ezen belüli almappákban tárolja alapértelmezés szerint a Windows kép-, videó- és zenefájljainkat, ezek szintén ikonjaikkal szerepelnek a Start menüben.

A Start menü Legutóbbi fájlok mappájában találjuk utoljára használt dokumentumaink nevét. A Windows ebbe a listába mindig felveszi azokat a dokumentumainkat, melyeket legutóbb

használtunk. Ha egy nemrégiben használt dokumentumot szeretnénk újra elővenni, a

legtöbb esetben a legegyszerűbb módszer azt a Dokumentumok listájából kikeresnünk.

A Windows rendszer nagymértékben személyre szabható munkafelületet biztosít számunkra. Ezek a beállítási lehetőségek a Vezérlőpulton érhetők el.

A Keresés menüpont használatával a saját vagy a hálózaton keresztül elérhető háttértárakon található adatokat kereshetjük vissza különféle szempontok alapján.

A Súgó és támogatás használatával segítséget kaphatunk a Windows rendszer vagy egy adott program használatához. A Start menü Súgó parancsa a Windows rendszer általános

használatához ad támpontokat. Súgó majdnem minden programban van, használatuk egyszerű

és

hatékony

segítséget

jelenthet

az

eligazodásban.

TIPP: A Súgó segítsége egy-egy művelet végzése közben a legkönnyebben az F1 funkcióbillentyű leütésével vehető igénybe. Ilyenkor az éppen aktuális helyzethez vagy művelethez tartozó súgótéma jelenik meg a képernyőn.

Ikonok, parancsikonok A grafikus felületen egy-egy programot, fájlt, mappát, vagy egy program valamely szolgáltatását grafikus elemek azonosítanak. Ezek sorakoznak egymás alatt és mellett az asztalon.

15. Egérhasználat A grafikus kezelői felületű operációs rendszerek, így a Windows 7 elengedhetetlen eszköze

az egér. Használata kényelmessé teszi a munkát. A következőkben áttekintjük azokat az alapvető műveleteket, melyek a gördülékeny munkát lehetővé teszik.

Kattintás: Amikor ki akarunk valamit választani a képernyőn, például egy elemet egy listából,

egy ablakot vagy egyéb objektumot, a legegyszerűbb választási mód az egérrel való

kattintás: az egérmutatóval mutassunk a kijelölendő objektumra - lehetőleg minél inkább a választott elem közepére mutassunk, - majd egy pillanatra nyomjuk le és engedjük fel az egér baloldali gombját.

29


Dupla kattintás: a duplakattintás hatására amennyiben olyan elemen állunk, esemény történik, pl. egy program parancsikonján való dupla kattintás elindítja az alkalmazást.

Általában az egér baloldali gombjának kétszeri, viszonylag gyors egymásutánban való

lenyomását jelenti. Vigyázzunk, hogy a két kattintás között ne mozdítsuk meg az egeret, mert akkor a rendszer a két kattintást különállónak tekinti, nem pedig "duplakattintásnak".

Fogd és Vidd (húzás): gyakori eset, hogy a Windows-ban egy objektumot át szeretnénk helyezni a képernyő egyik részéről a másikra. A módszer a következő: mutassunk az egérrel

a kívánt objektumra, tartsuk a baloldali gombot lenyomva (mintha csak "megfogtuk" volna az objektumot), az egér húzásával helyezzük át a kívánt új pozícióra, majd engedjük fel az egér gombját és "tegyük le" az objektumot.

16. Programablakok felépítése A futó alkalmazások az asztalon egy-egy téglalap alakú területet foglalnak el. Ezt nevezzük ablaknak. -

Bal felső sarkában: vezérlőmenü ikonja és az ablak neve.

-

Státuszsor: az ablak alsó sávja további információkat tartalmaz a megtekintett

-

-

Jobb felső sarok: kis méret, teljes méret, előző méret, bezárás ikonok. elemekről.

Görgetés: a fel, ill. lefelé mutató nyilakra kattintva, a helyzetjelző szürke téglalap mozgatásával szürke téglalap és a nyilak közti területen (PageUp, PageDn). Átméretezés: ablak sarkának vagy széleinek húzásával

A Windows-ban tetszőleges számú ablakunk lehet a képernyőn, mindaddig, amíg a

számítógép memória-kapacitása engedi. Párbeszédablakok

Speciális ablaktípus az úgynevezett párbeszédablak (dialog box), amelyekkel általában adatokat, paramétereket adhatunk meg a programok számára. Ilyen párbeszédablak például

a bejelentkezési ablak is. Jellemzőjük, hogy nincsen menüjük, a vezérlő gombok közül is

csak esetleg a bezárás gombjuk van meg, és nincs keretük sem, csak egy egységes szürke felületük. Ezen a felületen különböző adatbeviteli mezők vannak.

30

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK A szöveges mezőben kurzor jelzi az adatbeviteli pozíciót, ahol a leütött karakterek meg fognak jelenni. A legördülő lista szélén található lefelé mutató nyílra kattintva egy lista elemei közül az egérrel választhatunk ki elemeket, ami aztán a keretben marad kiválasztás

után, vagy a felső, szöveges mezőbe gyakran mi is begépelhetünk valamit, hasonlóan a szöveges mezőkhöz. A kiválasztó négyzetbe kattintva egy pipa jelenik meg a kis négyzetben, újra kattintva eltűnik. Ezzel igen-nem jellegű adatot tudunk megadni. A

választókapcsolók (rádiógombok) általában egy keretben találhatók, és egy ilyen keretben legalább két ilyen kapcsoló van, melyek közül egyszerre mindig csak az utoljára

kiválasztottnál jelenik meg egy pont. Az ablak felső széle alatti fülek kiválasztásával

különböző lapokat nyithatunk meg. A fenti vezérlő elemek közül mindig csak az egyik aktív,

azaz csak az egyik fogadja a billentyűzetről érkező adatokat. Az aktivitást egy szaggatott keret jelzi, kivéve a villogó kurzor a szöveges mezőknél.

A gombok olyan speciális grafikus vezérlő eszközök, amelyek hasonlóan működnek, mint a billentyűzet gombjai, azzal a különbséggel, hogy ezeket az egérrel tudjuk megnyomni úgy,

hogy az egérmutatót föléjük toljuk, és a bal egérgombot megnyomjuk. A megnyomás alatt látjuk, hogy a gomb lesüllyed, majd felemelkedik. Gombokkal általában valamilyen parancsot

adunk a számítógépnek: csukjon be egy ablakot, nyisson ki egy új ablakot, töröljön egy műveletet stb. Ikonok A grafikus felhasználói felületű operációs rendszerek jellegzetes eleme. Az ikon egy kisméretű kép, amely egy fájlra, könyvtárra etc. hivatkozik.

A Windows beépített ikonjai: Számítógép ikon A

Számítógép

ikon

segítségével

gyors

és

világos

áttekintést

kaphatunk

a

teljes

számítógépünkről, hogy mi minden található rajta. Ha tallózni szeretnénk a fájlokban és mappákban, kattintsunk duplán az asztalon lévő Sajátgép ikonra, majd a meghajtók ikonjára.

Hálózatok ikon Ha hálózatot használunk, az asztalon megjelenik a Hálózatok ikon. Ha látni szeretnénk a

munkacsoporthoz tartozó, vagy a hálózatba kapcsolt összes számítógépet, kattintsunk duplán a Hálózatok ikonra.

Lomtár ikon A törölt állományok egy ideiglenes tárolóhelyre, a Lomtárba kerülnek, innen állíthatjuk vissza azokat, ha tévedésből töröltük volna, vagy innen véglegesen eltávolíthatjuk őket.

31

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Helyi menü, gyorsmenü Bármely objektumra (ikonra, mappára, vagy magára az asztalra) az egér jobb gombjával

kattintva a rá vonatkozó parancsok listáját, az ún. lokális más néven helyi menüt hívhatjuk elő. A helyi menü tartalmát a kijelölt elem típusa határozza meg. Pl. egy mappa esetén a következőket tartalmazza: -

Megnyitás

-

Megosztás

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Megnyitás új ablakban Hozzáadás archívumhoz (opcionális) Felvétel könyvtárba Küldés

Kivágás

Másolás

Parancsikon létrehozása Törlés

Átnevezés

Tulajdonságok

Munka több ablakkal Az egymás mellett futó programok közt többféleképpen válthatunk. A legkényelmesebb

megoldás a Tálca használata. A Tálcán minden ablak neve vagy ikonja megjelenik, így könnyen leolvasható, milyen programok is működnek pillanatnyilag, továbbá bármilyen

ablakunkat előtérbe hozhatjuk a neki megfelelő címkére rákattintva. Ha jobban szeretjük a billentyűzetet használni, az ablakok között az ALT + TAB billentyűkkel is váltogathatunk.

A billentyűzet leütéseinek hatására mindig az aktív ablakban jelennek meg a karakterek, és a

vezérlőbillentyűk is az aktív ablakban futó alkalmazást vezérlik. Azt, hogy melyik ablakunk az aktív, azt egyrészt onnan láthatjuk, hogy a Tálcán az alkalmazáshoz tartozó gomb be van nyomva, másrészt az alkalmazás ablakának címkéjének színe eltérő a többi ablakétól.

Speciális billentyűk A Windows gördülékeny használata érdekében néhány speciális billentyű használatára fel

kell, hívjuk a figyelmet.

Jobb ALT: A Windows gördülékeny használata érdekében néhány speciális billentyű használatára fel kell hívjuk a figyelmet. Az első a jobb oldali ALT billentyű, gyakran "Alt Gr" felirattal, amelyet a magyar billentyűzettel ellátott gépek esetén használhatunk néhány

speciális karakter egyszerű bevitelére. Ezek a szimbólumok a hozzájuk tartozó billentyűk jobb alsó sarkán láthatók.

TAB: Másik, gyakran használt billentyű a tabulátor, amellyel például a párbeszédablakok

adatbeviteli mezői között tudunk lépkedni. Visszafelé a SHIFT és a TAB egyidejű

lenyomásával tudunk ugrani. 32

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Kilépés a rendszerből A rendszerből való kilépésnek többféle oka lehet, de a leggyakoribb az, hogy befejeztük a munkánkat, és az adott számítógépen már nem kívánunk dolgozni.

A kilépés több szempontból is fontos: egyrészt, ha a számítógépet ki akarjuk kapcsolni,

szükséges, hogy ezt a Windowsnak is jelezzük. Ilyenkor a gép a még nem mentett adatokat lemezen tárolja, hogy a gép kikapcsolásakor ne forduljon elő adatvesztés vagy sérülés.

Másrészt, ha a gépet nem is szeretnénk kikapcsolni, akkor is fontos, hogy kijelentkezzünk a

számítógépes hálózatból, hogy ha majd másvalaki ül a gépünk elé, újra be kelljen jelentkeznie. Ezzel meggátolhatjuk, hogy valaki a hálózaton tárolt adatokhoz a mi nevünkkel és jelszavunkkal férjen hozzá. Ugyanez vonatkozik saját fiókunkban tárolt adatokra is.

A kilépéshez minden esetben a Start menü A számítógép kikapcsolása parancsát kell használni. Az ezután megjelenő ablakból választhatjuk ki a kívánt kilépési módot.

Kikapcsolás - Amennyiben munkánk befejeztével szeretnénk a számítógépet kikapcsolni, a Kikapcsolás parancs használata után kattintsunk a "Leállítás" feliratra. Ekkor a Windows rendszer leáll, ezután a számítógép kikapcsolható.

Újraindítás - Bizonyos esetekben szükség lehet a számítógép újraindítására. (pl. valamilyen alapbeállítás megváltoztatása után a rendszer igényelheti az újraindítást, hogy az új beállítás

érvényt kapjon). Ebben az esetben a Leállítás parancs használata után válasszuk az "Újraindítás" parancsot. Ennek hatására a Windows rendszer végrehajtja a teljes leállási, majd

a teljes indulási folyamatot. Ezután újra be kell jelentkeznünk, ha szeretnénk tovább dolgozni.

Készenléti állapotban a számítógép egésze alacsony fogyasztású állapotra vált, amelyben a

géphez csatlakoztatott eszközök (például a képernyő és a merevlemezek) kikapcsolnak, így a számítógép kevesebb áramot fogyaszt. Amikor újra használni szeretnénk a számítógépet,

az gyorsan visszaáll készenléti állapotról normál üzemmódra, és az asztal pontosan úgy jelenik meg, mint akkor, amikor otthagytuk a gépet. A készenléti állapot különösen hasznos

a hordozható számítógépek esetében, ahol a telep energiájának megtakarítása lényeges szempont.

Kijelentkezés: Amikor egy adott gépen a munkánkat befejeztük és kikapcsolás nélkül a

számítógépet

otthagyjuk,

elegendő

kijelentkezni

a

rendszerből.

A

rendszerből

a

"Kijelentkezés" paranccsal jelentkezhetünk ki. Ezzel a Windows rendszerben visszajutunk a

hálózati bejelentkezés ablakához, ahol - ha majd újra dolgozni kezdünk - meg kell adnunk a felhasználónevünket és jelszavunkat.

Felhasználóváltás: Ha több felhasználó dolgozik egy számítógépen, a felhasználók közötti

váltás során a ki- és bejelentkezések sok időt vesznek el. A gyors felhasználóváltás lehetővé

teszi, hogy a számítógépről való kijelentkezés nélkül váltsunk a felhasználók között. Egy számítógépet több felhasználó oszthat meg és használhat párhuzamosan, és a váltásokhoz nem kell bezárni futtatott programjaikat.

33


17. A Windows beépített programjai és a súgó Játékok Véleményem szerint munka közben időnként nem árt egy kicsit kikapcsolódni. A gyakorlatlan egér használók pedig, szórakozás közben sajátíthatják el legjobban az egér használatot.

A legismertebb játékok: -

Aknakereső

-

Pasziánsz

-

-

-

-

-

Admirális

Fekete Macska Fekete Özvegy Flipper stb.

WordPad Start menü  Minden program  Kellékek  WordPad paranccsal indíthatjuk el. A WordPad egy egyszerű szövegszerkesztő program. Mindazt tudja, ami egy normál levél

megírásához szükséges: különféle betűformák és méretek, továbbá igazítás, bekezdés, margó beállítás, nyomtatási kép megtekintése, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

Persze vannak jelentős korlátai is, amit a Wordben használunk: nincs automatikus

sorszámozás, nem használhatunk táblázatokat, nincs beépített helyesírás ellenőrző stb. Akiknek ezekre a funkciókra is szükség van, annak a Wordöt kell használnia. Használata szinte megegyezik a későbbiekben tárgyalt Word használatával. Paint Start menü  Minden program  Kellékek  Paint paranccsal indíthatjuk el. A Paint egy képek rajzolására, színezésére és szerkesztésére használható program. A Paint használható digitális vázlatoló panelként. Használatával egyszerű képek és kreatív projektek

készíthetők, vagy hozzáadhatók szövegek és tervek más, például digitális fényképezőgéppel készült képekhez.

A Paint eszközkészletében számos hasznos rajzeszköz található. Ezen eszközöket szabadkézi rajzok készítéséhez használhatja, és számos különböző alakzatot is hozzáadhat

a képeihez.

34

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Számológép A számológép program szintén a Kellékek almenüben található. A program elindítása után kiválaszthatjuk, hogy milyen típusú géppel szeretnénk dolgozni. Ehhez a nézet menüt kell elindítani.

A

lehetséges

választék:

normál,

tudományos,

statisztika,

programozó.

Lehetőségünk van mértékegységet átváltásra és dátum számításra is. A számokat és műveleteket bevihetjük billentyűzetről vagy egér kattintással.

Gyorsabb elérés érdekében használhatjuk a következő útvonalat: Windows gomb+R gomb egyszerre történő lenyomása/ megnyílik a futtatás ablak, ide írjuk be, hogy calc. Jegyzetfüzet Ez a program is a kellékek csoport tagja. Ez a program egyszerű, formázatlan szöveg

bevitelére alkalmas, egyféle betűtípussal, tehát nincs lehetőségünk formázni. Ezt a programot ritkán használjuk. Multimédia Ma már szinte minden számítógép rendelkezik CD, DVD egységgel és hangkártyával, így a

legkülönfélébb multimédia alkalmazásokon keresztül lehetőségünk van zenei és film anyagok lejátszására.

Médialejátszó Start menü  Minden program  Kellékek  Szórakozás  Médialejátszó paranccsal

indíthatjuk el.

A program alkalmas számítógépes videó klipek és zeneszámok, valamint hagyományos CD és DVD médiák lejátszására. Maga a program már minimális műszaki érzékkel is nagyon

könnyen használható, hiszen a hagyományos eszközökön már megszokott nyomógombokat találjuk.

Multimédia fájlok: Hang fájlok: MP3, WAV, MPEG-4, WMV, WMA Videó fájlok: AVI, MPEG, DivX, Xvid, MOV Súgó A Windows 7 egy nagyon részletes, remekül használható súgót tartalmaz. Ha valahol elakadunk, akkor indítsuk el. Erre két lehetőségünk van: -

-

Start menüből kiválasztjuk a Súgót.

Vagy ha egy programban akadunk el, az adott program Súgó menüjéből válasszuk a témakörök pontot vagy egyszerűen nyomjuk meg az F1 billentyűt.

35

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK A súgó használatával kapcsolatban a következőket kell tudnunk: -

Minden

programban

pontosan

-

Adott kérdésre adott válaszhoz több módszerrel is eljuthatunk.

operációsrendszer súgójával.

ugyanúgy

kell

eljárni,

mint

ahogy

az

Használata: -

Ha tudjuk, hogy milyen témakörben vagy mit keresünk, akkor a kereső szöveges

ablakba beírjuk a kulcsszavakat és rányomunk a keresésre, vagy entert nyomunk. Ekkor azokat a témaköröket adja be a kereső, amelyekben az adott kulcsszavakat

-

-

36

megtalálta. Ezek között listaszerűen kereshetünk és kattintással választhatjuk ki.

Ha nem tudjuk, hogy hol keressünk, akkor a kereső ablakban található témakörök között választhatunk és szűkíthetjük a keresést.


INTERNET ÉS INTRANET

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET 1. Állítsuk be kezdőcímnek az www.origo.hu lapot! 2. Feladat: -

Látogassuk meg Szeged város weboldalát!

-

Szeged honlapján keressünk rá a Szeged szóra, és nézzük meg az első előfordulását!

-

Keressük fel iskolánk weboldalát!

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM AZ INTERNET FOGALMA A számítógépes hálózatok ma már igen hatékonyak, a hálózatba kapcsolt gépek segítségével nagy mennyiségű információ biztonságos és gyors továbbítására vagyunk képesek.

Az internet szolgáltatásait naponta több millióan veszik igénybe: hálózaton böngésznek,

elektronikus tőzsdéznek,

beszélgetnek

levelezést

a

világ

folytatnak,

bármely

programokat

táján

élő

küldenek

emberekkel,

és

fogadnak,

ismerősökkel,

vásárolnak,

családtagokkal

Az internet hálózatok közti kapcsolatot jelent. Ez a világ legnagyobb számítógépes hálózata,

ami oktatási, kutatási, kormányzati, katonai, kereskedelmi intézmények helyi hálózatait (Local Area Network) köti össze, így lehetővé válik az egyik hálózat gyors elérése másik hálózatról.

Az internet egy világméretű számítógépes hálózat, amely a világban található több tízmillió

számítógépből áll. A gépek két csoportba oszthatók: felhasználói gépek, illetve a

szervergépek, melyek feladata a felhasználók kiszolgálása (információ és különféle szolgáltatások nyújtása).

A hálózatok közti kommunikációhoz szükséges egy „egységes” nyelv: TCP/IP protokoll.

37


A TCP/IP protokoll Protokoll szó alatt a különféle programokat használó számítógépek közti kommunikációt biztosító szabályokat értjük, melyeket szabványban is rögzítenek. A TCP/IP protokoll is egy

egységes szabvány, melyet az internetre kapcsolódó minden számítógép használ. Ebben az esetben protokoll-családról van szó, tagjai:

TCP – Transmission Control Protocol a biztonságos adatátvitelért felelős. IP – Internet Protocol pedig a hálózatban lévő számítógép azonosítására szolgál. Ahhoz, hogy egy gép kapcsolódjon a világhálóhoz, egyedi IP-címmel kell rendelkezzen a felhasználó azonosítására. Az IP-cím alapján kideríthető, hogy melyik számítógép lépett

kapcsolatba a hálózattal.

Az azonosítás egy 32 bites jelzőszámmal történik. (formátuma: AAAA.BBBB.CCCC.DDDD). A

gépek ily módon történő azonosítása kissé kezelhetetlen a felhasználók számára, és

kialakított új rendszerben a szerverek egyedi és könnyen hivatkozható névvel rendelkeznek. Az IP-címek és az egyedi azonosítók közti 1:1 arányú hozzárendelést adatbázisokban

tárolják. Az egyedi azonosítók több részből állnak, minden rész egy-egy felhasználói területet, „domain”-t jelöl. Az így létrehozott neveket az adott szervezet, intézmény

internetcímének nevezik.

Az azonosítás az internetcím utolsó tagjától kezdve történik, mivel az utolsó tag rendszerint

egy kétbetűs országkód (HU – Magyarország, UK – Nagy-Britannia). Vannak azonban olyan

végződések, melyek egy-egy szervezet tevékenységére utalnak (COM – profitorientált szervezet, GOV – kormányzati szervezet, NET – hálózati kiszolgáló).

18. Az internet kialakulása Az USA Hadügyminisztériuma a ’60-as évek végén létrehozta ARPANET nevű hálózatot, mely a védelmi kutatásokban résztvevő egyetemekkel, magántársaságokkal kötötte össze. A 4 csomópontos hálózatot úgy tervezték, hogy ha az egyik csomópontot támadás éri, a többi

zavartalanul működhessen tovább. A kialakított hálózaton lehetővé vált a központi számítógépeken tárolt létfontosságú információk különböző utakon történő továbbítása.

A kísérleti hálózat idővel az egész világot átszövő hálózattá nőtte ki magát. A ’80-as évekre

az ARPANET ketté vált. Kivált a katonai részleg MILNET néven, míg a civil hálózat külön működött tovább. Az 1980-as években már nem az ARPANET adta az internet gerincét. Az

ARPANET végül 1990-ben szűnt meg.

Az internet a világ legnagyobb számítógépes hálózata nem tartozik egyetlen kormány, szervezet irányítása, ellenőrzése alá sem. Ahogy megnőtt a számítógépek teljesítménye,

kialakultak a grafikus felhasználói felületű operációs rendszerek, úgy terjedt el az internet is.

A grafikus felületű böngészőprogramok lehetővé teszik a csekély számítógépes tudással rendelkezők internethasználatát is.

38

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Csatlakozás az internetre

Az internet eléréséhez szükséges hardvereszközök Ahhoz, hogy az internetet elérjük, szükség van egy megfelelő konfigurációjú számítógépre,

MODEM-re vagy hálózati kártyára, internet elérést biztosító közegre és csatlakozási pontjaira.

Az internet kapcsolat kiválasztása függ attól, hogy milyen szolgáltatásokat, milyen programokat kíván a felhasználó alkalmazni Hiszen a levelezéshez alacsonyabb sebességű

internet is elég, de filmek letöltéséhez ez már nem elég. Ezek alapján a következők

kerülhetnek szóba: -

hagyományos telefonvonal (a gépbe szerelt belső, vagy soros portra csatlakoztatott

MODEM segítségével csatlakozik a gép a telefonvonalra)

ISDN telefonvonal (A MODEDM az ISDN végberendezésébe van építve, a gépet és az ISDN végberendezést egy soros kábellel kell összekötni)

mobil telefon (csak mobil gépekhez használatos, feltétele a gép és telefon kommunikációja)

DSL szélessávú elérés (a számítógépek hálózati csatolókártyával kell rendelkezzen) kábeltévé szélessávú elérés (ADSL-hez hasonlatosan)

A szolgáltató és az internetelérés típusának kiválasztása Első lépésként el kell dönteni, melyik közegen keresztül lépünk az internetre. Vegyük

figyelembe hogy, milyen szolgáltatásokat akarunk igénybe venni (levelezés, böngészés, letöltés), mennyi időt (ritkán, pl. hetente egyszer vagy napi több órát) és hányan akarjuk használni (egy vagy több gép). Következő

lépésként

szolgáltatót

(pl.:

Axelero,

UPC),

szolgáltatási

csomagot

kell

választanunk. A szolgáltatási szerződésben megkapjuk a belépéshez szükséges adatokat

(IP-cím, e-mail-cím, felhasználói név, jelszó). Ezt követően néhány beállítást kell elvégezni.

Az internet eléréséhez szükséges szoftverek A böngészőprogramok az interneten való információszerzést, programok és adatok letöltését szolgálják. Legelterjedtebb a Microsoft Internet Explorer, Opera, Mozilla, Google Chrome.

A levelező programok segítségével elektronikus úton fogadhat és küldhet levelet a

felhasználó.

A

programcsomag).

legelterjedtebb

az

Outlook

Express

(Windows),

Outlook

(Office

Az internet-hozzáférés beállítása a Windows 7 operációs rendszerében Az „Új kapcsolatok varázsló” eszközön, mely a Windows XP operációs rendszer része, mindent be kell állítani, hogy az internetet elérhessük. Előtte azonban a modemet vagy hálózati kártyát telepíteni kell.

39

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Haladjunk végig a következő lépéseken! „Start” menü – „Minden program” – „Kellékek” – „Kommunikáció” – „Új kapcsolat varázsló” Ha már van internet-szolgáltatónk, és az az elérésünkre bocsátotta az internet eléréséhez szükséges adatokat, azok alapján beállíthatjuk a kapcsolatot.

Az „Új kapcsolatok varázsló” üdvözlő lapján nyomjuk meg a „Tovább” gombot.

A következő ablakban válasszuk a „Kapcsolódás az internetre” opciót, majd „Tovább”.

A következő ablakban jelöljük be a „Kézzel állítom be a kapcsolatot” lehetőséget, majd a „Tovább” gombot nyomjuk be.

40


A következő ablakban kiválaszthatjuk, hogy milyen módon csatlakozunk az internetre. -

-

ha a 3. lehetőséget választjuk, például ADSL segítségével, akkor több dolgunk nincs.

az 1-2-es opció esetében felhasználónevet és jelszót igénylő szélessávú elérésünk van, vagy MODEM segítségével hagyományos, ISDN telefonvonal segítségével csatlakozunk, akkor még néhány paramétert be kell állítanunk.

Ha a "Kapcsolódás felhasználónevet és jelszót igénylő szélessávú kapcsolat segítségével" lehetőséget választottuk, a „Tovább” gombra kattintva be kell írni az internet-szolgáltató nevét: 41


Az internetfiók adatainál adjuk meg a csatlakozáshoz szükséges felhasználónevet és jelszót

(ezek az adatok az előfizetői szerződés 2. oldalán találhatók), majd kattintsunk a „Tovább” gombra!

Befejezésképpen pipáljuk ki a "Parancsikon elhelyezése..." lehetőséget, és nyomjunk a Befejezés gombra!

42


Ha az internetkapcsolat csatlakozási módjai közül a „Kapcsolódás modem segítségével”

opciót választottuk, akkor a szolgáltató nevének megadása után egy olyan ablak jelentkezik majd, ahol a tárcsázandó telefonszámot kér majd az eszköz. Ha ezt beírtuk (körzetszámmal

együtt), akkor nyomjuk meg a „Tovább” gombot! Ekkor következik az az ablak, ahol a felhasználónevet és jelszót tudjuk megadni.

A levelező program beállítása Az elektronikus levelezéshez az internet postafiókunkat is be kell állítani. A beállításra szolgáló program automatikusan elindul, mikor elős alkalommal indítjuk el az Outlook Expressz, vagy az Outlook programot.

43

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Az első felugró ablakban meg kell adnunk egy nevet, mely később a levelekben a „Feladó”

mezőben fog megjelenni. Ezután kattintsunk a „Tovább” gombra.

A következő lépésként meg kell adnunk a szolgáltatónktól kapott e-mail-címünket. (Az email-cím felépítése: „felhasználó@szolgáltató”.) Ha megtettük, akkor „Tovább”.

A megjelenő ablakban meg kell adni az „Elektronikus levélkiszolgálók” adatait. Az itt megadandó adatokat a szolgáltató adja rendelkezésünkre. 44

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK A nekünk címzett levelek a szolgáltató által fenntartott (POP/IMA/HTTP) kiszolgálón

keresztül jutnak el postafiókunkba. Ha mi írunk levelet, szintén egy kiszolgálón (SMTP) kerszetül jutatthatjuk el a címzettnek. Ha ezeket beállítottuk, lépjünk „Tovább”!

Minden felhasználónak van fiókneve, melyhez egy jelszó is tartozik. A postafiók beállításaival minden fontos beállítást elvégeztünk. Kattintsunk a „Tovább” gombra!

Ha mindennel készen vagyunk, már csak a „Befejezés” gombra kell kattintani! 45


19. A MODEM tárcsázási tulajdonságai A kapcsolat beállítása és a MODEM telepítése után következhet a MODEM tárcsázási

tulajdonságainak beállítása, ha telefonvonalon kapcsolódunk az internethez. Meg kell

adnunk a tárcsázás típusát, ha alközpontot is üzemeltetünk, a főközpont elérhetőségét, a telefonunk körzetszámát, és az országot, ahol vagyunk.

Kövessük az alábbi útvonalat: „Start” menü – „Vezérlőpult” – „Hálózati és internetes kapcsolatok”

46


A felugró ablak bal oldalán a „Lásd még” elnevezésű listából indítsuk el a „Telefon és MODEM beállításai” pontot, és nyomjunk a „Szerkesztés”-re.

Feltétlenül be kell állítani: -

-

-

„Ország/terület” „Körzetszám” „Helyi

vonal

eléréséhez”

–

ha

központon

keresztül

érjük

el

a

nyilvános

telefonhálózatot, általában 0, 1, 9, számokat kell tárcsázni a városi telefonvonalhoz. „Használt telefonrendszer”

47

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Az internetböngésző tulajdonságai Kövessük az alábbi útvonalat: „Start” menü – „Vezérlőpult” – „Hálózati és internetes kapcsolatok”. Jelen esetben az „Internetbeállítások” ikonra kell kattintani. Beállítások: -

„Általános” regiszter 

„Kezdőlap” – itt adhatjuk meg, hogy a böngésző megnyitásakor melyik

weboldal töltődjön be. Célszerű szolgáltatónk nyitólapját beállítani, vagy

valamely gyakran látogatott helyet megadni. A legelterjedtebb a Google kezdőlapja.



„Ideiglenesen letöltött fájlok” – ezek olyan állományok, melyek az interneten

való böngészéskor automatikusan letöltődnek, melyeket a lemezterület felszabadítása érdekében néha kitörölhetünk.



„Előzmények” – ebben a mappában a már megtekintett oldalak kerülnek

elmentésre. -

-

-

-

48

„Biztonság”

regiszter

–

az

alapértelmezett

biztonsági

beállítások

általában

tökéletesen megfelel. Változtatni akkor kell rajta, ha olyan weboldalakat tekintünk meg, melyek a számítógépeknek kárt okozhatnak. „Tartalom” regiszter

„Kapcsolat” regiszter – a kapcsolat beállításának módosítását tehetjük itt meg.

„Programok” regiszter – itt kell beállítani, hogy az egyes internet – szolgáltatásokhoz milyen programokat kívánunk használni


-

„Speciális”

regiszter

–

az

internetezéssel

kapcsolatos

speciális

engedélyezhetjük, tilthatjuk le (pl.: animációk, képek letöltése)

beállításokat

Az internet szolgáltatásai

World Wide Web Szó szerint világméretű hálózatot jelent. Ez a legnépszerűbb, legfejlettebb szolgáltatása az

internetnek, ahol a böngészőprogram segítségével kereshetünk az információk (kép, szöveg, multimédia) között.

WWW (W3) sajátossága, hogy hypertext (HTML – Hyper Text Markup Language) formátumú

állományokból áll, mely lehetővé teszi, hogy a képernyőn a különféle linkeket helyezzen el az oldal készítője. A kapcsolatok általában grafikus formában is kiemeltek az oldalakon.

Az interneten található összes weboldal rendelkezik címmel. Ezt a címet URL (Uniform Resource

Locator)

címnek

vagy

internetcímnek

nevezik.

Ez

tulajdonképpen

egy

adatszolgáltató számítógép címe, és a rajta tárolt adatok elérési útvonalát adja meg:

http://www.kiszolgáló.tartomány/elérésiút/állománynév -

http - Hypertext Transfer Protocol, a web által használt protokoll neve www - World Wide Web

49


kiszolgáló tartomány - egy domain-neve, mely azt a kiszolgálót azonosítja, ahol a

Web-oldal található.

elérésiút/állománynév – megadja, hogy a kiszolgáló gépen milyen úton érjük el az állományt.

Minden domain névhez tartozik egy induló oldal (home page: honlap), melyet a gép elérésekor látunk (neve: index.html). Ennek tartalma tetszőleges lehet.

E-mail A legnépszerűbb szolgáltatások közé tartozik, hiszen gyors és olcsó. Elektronikus úton szöveget,

kép-,

segítségével.

hang-,

dokumentum-,

és

programállományokat

továbbíthatunk

Van azonban hátránya is a pozitívumok mellett. Igen sokszor találkozhatunk reklám

levelekkel, és ha feliratkozunk egy levelezőlistára, nagy az esélye, hogy sok ilyet is kapunk. Ezek az úgynevezett kéretlen levelek (spam), ezek kellemetlen és romboló hatása nem ismeretlen az internetezők számára. Sok időt kell tölteni a törölgetésükkel, illetve ne

felejtsük el a letöltéssel járó költséget sem, hiszen ezt mindig a fogadó fizeti. Más esetekben pedig a csatolt fájlok, vagy maguk a levelek is tartalmazhatnak vírusokat. Egyéb gyakran használt szolgáltatások

FTP (File Transfer Protocol) Ennek segítségével tölthetünk le állományokat az internetről. A letöltés egy adott gépen

található adat, program saját gépünkre való átmásolása. Sok az olyan weboldal, melyen olyan link található, amely egy fájl letöltését indítja el. Például sok hardver- és

szoftvergyártó rendelkezik olyan oldallal, ahonnan a termékeik újabb verziói, egyéb

frissítések tölthetők le, de sok oktatási és egyéb intézmény van, melyek fenntartanak olyan

oldalakat, ahol szabadon terjeszthető (freeware, shareware) programokat tesznek közzé és ingyenesen letölthetővé.

Hírcsoportok (Newsgroups) Az interneten egyre több olyan csoport alakul, melyek egy adott téma köré szerveződnek. Az internetszolgáltatón keresztül mi is csatlakozhatunk egy-egy ilyen hírcsoporthoz.

Keresőgépek Ezek használatával bármiről információt tudunk szerezni. A keresés kulcsszavát begépelve a kereső megkeresi azokat a weblapokat, melyek címében és/vagy tartalmában előfordul ez a szó.

Chat Az IRC (Internet Relay Chat) a valós idejű társalgás az interneten. A hálózat különféle IRC szervereket és csatornákat biztosít a beszélgetőknek. 50


Plug-in programok Ha az interneten böngészünk, találkozhatunk olyan audio és video állományokkal, melyek

megnyitása csak azt az adott állományt ismerő segédprogrammal lehetséges, de a Plug-in lehetővé teszi, hogy ezek az állományok anélkül is elinduljanak. PL.: Flash Player animált

grafikák megjelenítésére, a QuickTime pedig valós idejű videó fájlok lejátszására alkalmas.

Internet telefon Megfelelő

program

segítségével

telefonbeszélgetést

is

lebonyolíthatunk

internet

segítségével. Sok esetben csak a helyi hívás díját kell kifizetni, ezért olcsóbb lehet. Sőt

ingyen is folytathatunk beszélgetést, legyen az akár hang vagy videó beszélgetés. Ennek csak internetforgalom költsége lehet.

Internet rádió és TV Egyes rádióállomások és TV adók adását élőben élvezhetjük az interneten. Ezt leginkább akkor használjuk, mikor egy hazai állomást illetve adó műsorát szeretnénk meghallgatni, megtekinteni külföldön vagy nincs lehetőségünk TV-n vagy rádión meghallgatni egy bizonyos műsort.

Böngészés az interneten A Microsoft Internet Explorer program telepítését a Windows telepítője automatikusan

elvégzi. Kövessük az megadott útvonalat: „Start” menü – „Internet Explorer”

A program induláskor ellenőrzi, hogy létezik-e már kapcsolat a szolgáltatóval. Ha még nem

él a kapcsolat, akkor felajánlja a csatlakozást vagy a kapcsolat nélküli munkát. Nyomjunk a „Csatlakozás”-ra.

A „Telefonos kapcsolat” ablakban szintén válasszuk a „Csatlakozás” gombot, miután kiválasztottuk a szolgáltatót, beírtuk a felhasználónevet és jelszót.

51


Oldalak megtekintése

Ismert URL cím felkeresése A „Cím” mezőbe be kell gépeljük a keresett oldal címét, és „Enter”-t nyomunk. A címek

http:// része elhagyható, mert automatikusan a begépelt cím elé teszi a böngésző. Ékezeteket sem tudunk használni!

Ha nem ismerjük a megtekinteni kívánt oldal címét, akkor a segítségül hívjuk a kereső

oldalakat..

Kapcsolat a lapok között A letöltött oldalakról a hivatkozásokon keresztül léphetünk tovább, melyeket többnyire alá húzott szöveg, nyomógomb jelez. Ha rákattintunk a megadott címre kerülünk, ahonnan szintén tovább lehet lépni, vagy akár visszatérni az előző oldalra. A megtekintett

hivatkozásokat a program más színnel jelzi.

Letöltés leállítása A letöltés bármikor leállítható az

ikonra kattintva. Például, ha csak a szövegre vagyunk

kíváncsiak, a képek betöltése előtt leállíthatjuk a letöltést.

52


Keresés a lapon belül Ha az oldal tartalmában keresünk, görgetősávok segítségével mozoghatunk, de nem feltétlenül könnyű megtalálni, amit keresünk. Ha konkrétan keresünk, használhatjuk a

„Szerkesztés” menü „Keresés (ezen a lapon)” opcióját, és beírva a keresett kifejezést, az első

előfordulásra juthatunk a görgetősávok segítsége nélkül is.

Navigálás a már meglátogatott lapok között A menüsoron található előre és visszafelé mutató nyilak

valamelyikével

lépkedhetünk a már látogatott helyek között. A két nyíl alakú ikon mellett egy lefelé mutató nyílra kattintva közvetlenül is választhatunk a már korábban megnyitott oldalak között. Az oldal tartalmának frissítése

ikonra kattintva az adott oldal ismét letöltésre kerül. Olyan oldalaknál

A menüsorban az van

szükség

információk).

rá

leginkább,

melyeknek

tartalma

percenként

változhat

(pl.: tőzsdei

Visszatérés a nyitó oldalra A kiinduló oldalra, mellyel az Explorer indul, minden esetben az

léphetünk vissza.

ikonra kattintva

Weboldal tartalmának elmentése -

Egy weboldal tartalmának megőrzésére több lehetőség is van: 

„Szerkesztés” menü – „Az összes kijelölése” pontot választva a vágólappal egy új dokumentumba másolhatjuk a tartalmat.



„Fájl” menü – „Mentés másként” lehetőséget választva a teljes weblap („Weblap

csak HTML (*.html)”), vagy csak a szöveges rész („Szövegfájl (*.txt)”) kerül letárolásra.

Amennyiben a teljes oldalt elmentjük egy HTM vagy HTML típusú fájlba lesz elmentve az

oldal teljes szövege. Ha képeket, animációkat akarunk menteni, akkor azt az előre létrehozott mappába tudjuk megtenni.

Weblapok nyomtatása A weblapokat ki is lehet nyomtatni. Ha nagyobb a mérete a képernyőnél, akkor a beállított

papírméretnek megfelelően tördeli az oldalt. A nyomtatás előtt lehetőség van a nyomtatási kép megtekintésére. Kövessük az útvonalat: „Fájl” menü – „Nyomtatás” vagy „Nyomtatási kép”

53

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK A „Fájl” menü – „Oldalbeállítás” menüpontjában lehet beállítani a nyomtató, a példányszám, a nyomtatási tartomány, keretek nyomtatásának módját („Beállítások”).

A weboldalak hátterének nyomtatásához az „Eszközök” – „Internetbeállítások…” – „Speciális” útvonal nyomán megjelenő ablakban be kell, jelöljük a „Háttérszínek és –képek nyomtatása” lehetőséget. A

nyomtatás

ikonja:

,

melyre

alapértelmezettnek beállított nyomtatón.

kattintva

is

elindítható

a

nyomtatás

az

Könyvjelzők elhelyezése A fontosabb, érdekesebb oldalakat könyvjelzővel jelölhetjük meg, és legközelebb már csak

egy listából kell kiválasztani a lapot. Az Explorer már telepítéskor rendelkezik ilyen listával,

amit később bővíthetünk, módosíthatunk, törölhetünk, vagy mappába rendezhetjük. A menüpontra kattintva a „Hozzáadás”-t kell megnyomni. Automatikusan felajánlja névként az oldal címét, melyet tetszés szerint megváltoztathatjuk. A név melletti „Létrehozás” gombra kattintva megadhatjuk, hogy az oldal melyik kedvencek-

csoportba kerüljön. Az „Új mappa” gombbal új csoportot lehet létrehozni. Későbbi rendezés

alkalmával a „Kedvencek” menü – „Kedvencek rendezése” menüpontban a megszokott karbantartási műveleteket végezhetjük el.

ikonra kattintva kapjuk meg a mentett listát a

Későbbi megtekintés alkalmával a

képernyő bal oldalán, ahonnan kiválaszthatjuk a megtekinteni kívánt lapot.

A kapcsolat nélküli mód, korábban látogatott oldalak A kapcsolat nélküli üzemmód lehetőséget biztosít a letöltött weboldalak (Előzmények) és a

HTML dokumentumként elmentett oldalak internetkapcsolat nélküli megtekintéséhez.

Amennyiben nincs internetkapcsolat, úgy a böngésző automatikusan erre a módra vált.

Elérhető internetkapcsolat esetén a kapcsolat nélküli mód elérhető, úgy, hogy az Explorer

elindításakor megjelenő párbeszédablakban a „Kapcsolat nélkül” gombra kattintunk. Amennyiben az Explorer futása közben szeretnék erre a módra váltani, akkor a „Fájl” menü – „Kapcsolat nélkül” menüponton állítható be. HTML dokumentum esetében „Fájl” menü – „Megnyitás” – elérési út begépelése – „Tallózás” útvonalat kell követni.

Letöltött, de nem elmentett weboldalt szeretnénk látni, akkor a „Cím” mező lefelé mutató

nyilára kattintva a megjelenő legördülő menüből kiválaszthatjuk a kívánt oldalt. Másfelől eljuthatunk ide, ha az „Előzmények”

ikonjára kattintunk, és egy bal oldalon megjelenő

listából választhatjuk ki a keresett oldalt. Az „Előzmények” lista folyamatosan bővül, érdemes

beállítani, hogy mennyi ideig tárolja a gép ezeket a címeket („Internet beállítások” menüpont alatt találjuk). 54


Keresés az interneten Kétféleképp kereshetünk az információt az interneten. Tematikusan és kulcsszavasan. Kulcsszavak kell megadni pl. a Google, a Yahoo keresőjében, melyre listába rendezi a kapott

találatokat. Tematikusan, azaz témák szerint rendezve találhatunk oldalakat a különböző

linkgyűjteményeken, pl.: Startlap. Elektronikus levelezés

Az elektronikus levelezés, az e-mail napjaink legnépszerűbb kapcsolattartási formája. Az

Windows részét képezi az Outlook Expressz levelezőprogram, melyet a „Start” menü – „Outlook Expressz” útvonalon érhetünk el.

Új levél megírása, prioritásának beállítása, helyesírásának ellenőrzése

Új levél létrehozásához kattintsunk az

ikonra.

55


-

-

„Címzett”: annak az e-mail címe kerül ide, akinek a levelet küldeni akarjuk. Több címzett esetén vesszővel választjuk el őket.

„Másolatot kap”: azok is kaphatnak egy másolatot, akiknek nem közvetlenül érint az üzenet.

„Tárgy”: az üzenet tartalmának, témájának egy-két szavas megadása.

Névtelen terület: az üzenet szövegét ide kell begépelni a szövegszerkesztési funkciók használatával.

Helyesírás ellenőrzése: csak akkor érhető el, ha az Office programcsomag telepítve van. A

-

ikonra kell kattintani.

Prioritás (fontosság) beállítása: ha egy levél fontos illetve sürgős, a beérkezett levél mellett piros felkiáltójel jelenik meg. (

)

Megírt levelek elküldése Két lépcsőben történik:

56

gombot.

-

Az elkészült levél a postázandók közé kerül, majd nyomjuk meg a

-

A levelet továbbítjuk a szolgáltató felé, aki továbbküldi azokat a címzettnek


Melléklet csatolása A küldendő e-mailhez csatolhatunk egy-egy fájlt is (pl.: kép, Word vagy Excel dokumentum). A csatoláshoz

ikont kell lenyomni, és a felpattanó ablakban kiválaszthatjuk a

mellékletként küldhető fájlt.

Kapott üzenetek kezelése Az Outlook Expressben az üzenetek csoportosítva vannak, mappákra osztották őket. A Mappák megjelenítésekor a kiválasztott mappára kell kattintani a fenti listából. A Beérkezett üzenetek mappa lehet a legfontosabb, ahol kis zárt boríték jelzi az új, még

olvasatlan üzenetet, piros felkiáltójel a fontos üzeneteket, gemkapocs jelzi, hogy a levélnek van melléklete.

Ha el akarunk egy levelet olvasni, duplán rákattintunk, és a melléklet megtekintéséhez is dupla kattintás szükséges.

A levelek megválaszolásához, továbbításához három út létezik.

1,

ikonra kattintva a feladónak válaszolhatunk, és nem kell beírni a címzett mezőbe.

A „Re:” előtag jelzi, hogy ez egy válaszlevél.

ikonra kattintva a válaszunkat mindenki megkapja, aki az eredeti levelet is

2,

megkapta, szintén nem szükséges beírni a címzetteket, és szintén a „Re:” előtag jelzi, hogy válaszlevélről van szó.

3,

ikonra kattintva a megfelelő személyeknek továbbküldjük más személyeknek az

üzenetet. A címzettet ebben az esetben be kell gépelni. Az „Fw:” szócska jelzi, hogy továbbított levélről van szó.

Címjegyzék használata Minden ismerős e-mail címét ebben a címlistában tárolhatjuk az alábbi útvonalat követve: „Eszközök” menü – „Címjegyzék” Új cím felvétele

57

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Akinek címét fel akarjuk venni, indítsuk el a tőle kapott levél menüjét, és válasszuk a „Feladó

felvétele a címjegyzékbe” menüpontot. Ha olyan személyt szeretnénk elmenteni a címjegyzékbe, akitől még nem kaptunk levelet, azt az előbb említett útvonalon, vagy az

ikonra való kattintással megtehetjük. Az „Új” gombra kattintva kiválaszthatjuk, hogy új partnert, csoportot, vagy mappát szeretnénk létrehozni. A címjegyzékben, egy sokregiszteres ablakban a „Név” regiszterre kattintva a nevet és e-mail címet megadhatjuk.

Amennyiben

az

Új

csoport

lehetőséget

választjuk,

a

csoport

nevét

hozzárendelhetjük a csoport tagjait is a „Tagok kijelölése” gombra kattintva.

58

megadva


TANULÁSIRÁNYÍTÓ

1. A Google keresővel gyűjtsünk Sopronról Webcímeket! Megoldás: 1. A tanultak alapján kétféle kereső típust használhatunk, az egyik a tematikus kereső a másik a kulcsszavas kereső. Jelen esetben a kulcsszavas kereső használata előnyösebb, mivel itt konkrét szóra keresünk. A Cím mezőbe adjuk meg a www.google.hu-t, majd a keresőmezőbe gépeljük be a "Sopron" szót. A keresés eredményét egy lista jelzi, amely a

találatok számától függően akár több oldal is lehet. A találatok hivatkozás formájában jelennek meg, így egy-egy oldal eléréséhez elegendő a választott hivatkozásra kattintani és máris a kérdéses oldalra jutunk.

59


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Milyen keresési módszereket ismer? Jellemezze őket!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2. feladat Írjon egy levelet egy ismerősünknek, mellékletként csatoljunk egy képet is!

60


MEGOLDÁSOK 1. feladat Egyszerű és összetett keresési módszereket ismerünk. Jellemzői Egyszerű keresés: -

Tetszőleges számú szót írhatunk be a keresőmezőbe. Minél pontosabba feltétel

-

Idézőjelek közé rakott szavak konkrét kifejezésre keresnek. Pl: "Egri csillagok".

-

megadása, annál pontosabb lesz a találatunk.

ha összeadás jelet (+) írunk a szó elé, akkor olyan szavakra ad találatot, amelyek

biztosan szerepelnek a szóban.

Összetett keresés: Összetett keresés esetén az egyszerű keresésnél bonyolultabb eszközöket használunk. -

-

-

AND: megegyezik az egyszerű keresésnél " "-vel, szó1 & szó2

OR: az or-ral felsorolt szavak közül azokat adja ki, amelyek közül legalább az egyik szerepel

NOT: azokat adja ki, amelyekben ez a kifejezés vagy szó nem szerepel. NEAR: ugyanazt jelenti, mint az AND

Az előzőekben felsoroltakat keverhetjük is. 2. feladat Indítsuk el az "Outlook Express" programot, majd kattintsunk a levél létrehozása ikonra. Az "Új üzenet" ablakban a "Címzett:" mezőbe gépeljük be a címzett e-mail címét, a "Tárgy:" mezőbe pedig a "Kép küldése" szöveget. A "Tárgy" alatti nagy üres mezőbe gépeljük be levelünket. Csak olyasmit írjunk, amit egy

hagyományos levélben is megtennénk!

Kattintsunk a "Melléklet" ikonra, majd keressük meg a képünket és csatoljuk mellékletként! Befejezésül kattintsunk a "Küldés" ikonra.

61


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Nógrádi László - PC Suli XP Alapokon

62


63

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

Recommend Documents