INFORMATIKA HELYI TANTERV AZ ÁLTALÁNOS OSZTÁLYOK SZÁMÁRA

INFORMATIKA 9-12. HELYI TANTERV AZ ÁLTALÁNOS OSZTÁLYOK SZÁMÁRA

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

2008. június 25.

Szerkesztette: Horváth Gergely, Sipos Tünde Anita, Szabó Tamás

Életbe lép 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben

1.

TANTÁRGY TANULÁSÁNAK CÉLJA ....................................................................... 3 1.1. 1.2. 1.3.

A tantárgy célja........................................................................................................... 3 Az informatika oktatásának fő célkitűzései................................................................ 4 A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései ........................................................... 6

2.

KÖVETELMÉNYEK ...................................................................................................... 6

3.

ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS ...................................................................................... 8

4.

TANESZKÖZ KIVÁLASZTÁS ELVEI ...................................................................... 12 4.1. 4.2.

5.

Taneszköz kiválasztás /A taneszköz-kiválasztás elvei informatikából/ ................... 12 A tankönyv kiválasztása ........................................................................................... 12

A TANTERV ÉVFOLYAMOKRA ÉS TÉMAKÖRÖKRE LEBONTVA ............... 13 5.1. 5.2. 5.3. 5.4.

Informatika 9. évfolyam ........................................................................................... 13 Informatika 10. évfolyam ......................................................................................... 19 Informatika 11. évfolyam ......................................................................................... 26 Informatika 12. évfolyam ......................................................................................... 33

6.

A VIZSGA LEÍRÁSA .................................................................................................... 39

7.

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ...................................................................................... 41

8. A HASZNÁLATOS TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK LISTÁJA. ................................................................................................ 42

Érvényes: 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben

2

Tantárgy neve: INFORMATIKA Az órakeret évfolyamonkénti elosztása: Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám Tanítási hét szám

9. 1 óra 37 óra 37

10. 2 óra 74 óra 37

11. 2 óra 74 óra 37

12. 2 óra 64 óra 32

1. Tantárgy tanulásának célja 1.1. A tantárgy célja Napjainkban a tudás reformációja is zajlik, az egyén és a tudás viszonya megváltozik. Az interneten lényegében az egész emberi kultúra, a társadalom minden szférája reprezentálódik. Az internet nyújtotta lehetőségeket felhasználva az egyén és az információ (az egyén és a tudás) közvetlenebb kapcsolatba kerül. A kommunikáció sebessége radikálisan felgyorsul. Megváltozik az egyén magatartása is, kritikus és értő módon kell közölnie, fogadnia és kezelnie az információt. A mai iskolának is meg kell változnia az információs társadalom igényeinek megfelelően. Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, alkotni, dolgozni, művelődni, kapcsolatot, közösséget teremteni és szórakozni. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére a kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, hogy az informatika iránt különösen fogékony fiatalok - megfelelő továbbtanulás után - később az információs gazdaságban, mint alkotó munkaerő dolgozhassanak. Az információs és kommunikációs kultúrát minden tanuló számára hozzáférhetővé kell tenni. Az informatikai nevelésnek meg kell mutatnia, hogy a természetes és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (program, szöveg, kép, mozgókép, hang … ), amely az emberiség praktikus, műszaki, tudományos, művészi és sok másféle információit "hordozza" és megjeleníti. Az informatikaoktatás célja, hogy a tanuló mozogjon otthonosan ebben a környezetben. Képes legyen a különféle alkalmazások kezelésének elsajátítására, együttműködésre és a problémák, feladatok megoldására IKT eszközökkel. Megváltozik a pedagógus szerepe is: előtérbe kerül az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe, az ismeretek birtokosából és átadójából a tudás navigátorává és a kompetenciák fejlesztőjévé kell válnia. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra is, a tehetségekkel és a lemaradókkal való speciális foglalkozásra. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja. Az informatikaoktatás célrendszere összhangban van a Nemzeti alaptantervben is megjelenő kulcskompetenciákkal. Ezeket a célokat és feladatokat differenciáltan és az életkori sajátosságoknak megfelelően kell értelmezni. Az informatikaoktatás alapfeladata a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése.


3

A tantárgy célja hogy megismertesse az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, digitális kompetenciájuk fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatikaórákon, és megfelelő motiváltsággal törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése a társadalmat átalakítja, kialakulóban van az információs társadalom, amelyben élni és dolgozni kell. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának igénye. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű problémamegoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt, (például web, csevegés, e-mail, levelezési listák, FTP). Történelmi jelentősége az íráshoz mérhető. Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. A számítástechnika – beleértve a multimédia- és az internet-használatot is – a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. 1.2. Az informatika oktatásának fő célkitűzései - Tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése: a társadalom információs technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése, keresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten. A digitális kompetencia magában foglalja az információs technológiák lehetőségeinek értését és használatukhoz szükséges képességet, készséget, a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, képszerkesztés, prezentáció, adatbázisok, adattárolás, internet-szolgáltatások, elektronikus kommunikáció terén, a személyes és társadalmi életben, a tanulásban, a munkában, a kutatásban és a szabadidőben. - Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják. - Kommunikáció kiterjesztése: az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaelemeit ki kell egészíteni a digitális médiumok rutinos használatának kompetenciáival: adatok, szövegek, táblázatok, diagramok, hangok és mozgóképek szerkesztése, értelmezése, prezentálása, különféle alkalmazásokban és az interneten. A „digitális írástudás” (digitális kommunikáció) anyanyelvi és idegennyelvi kiterjesztése. - A matematikai kompetencia fejlesztése: azaz a matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése, az algoritmusok alkalmazásának képessége, mindennapi Érvényes: 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben

4

problémák megoldása és a világ (számítástechnikai) modellezése során.

rendszereinek,

folyamatainak

informatikai

- A természettudományos kompetencia fejlesztése: a természettudományos és műszakitechnikai kompetencia magában foglalja a kételkedő, kritikus és kíváncsi attitűdöt, a megismerés és konstruálás iránti vágyat, valamint a biztonsággal és fenntarthatósággal kapcsolatos etikai kérdések iránti érdeklődést is. - Hatékony és önálló tanulás segítése: a hatékony és önálló tanulást nagymértékben segítheti az informatika azzal, hogy új eszközöket ad a kezünkbe: általános és speciális alkalmazások, elektronikus tananyagok, e-könyvek, internetes adatbázisok, multimédia oktatóprogramok, valamint elektronikus oktatástechnikai eszközök (projektor, interaktív tábla …). A hatékony tanulás fel is tételezi, hogy rendelkezünk megfelelő digitális kompetenciával, ismerjük és tudjuk használni a fenti eszközöket. Az informatikai eszközök segítik a motiváció és az összpontosított figyelem folyamatos fenntartását, ezért is alkalmasak a legtöbb tantárgy tanulására. Az informatika tantárgy egyik célja, hogy a fenti eszközöket és módszereket megismertesse a tanulókkal. - Differenciált oktatási, tanulási lehetőség biztosítása: olyan differenciálást kell alkalmazni, amely optimálisan alkalmazkodik az egyének tudásához, kompetenciáihoz, olyan szervezési irányítási és értékelési módokat kell alkalmazni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak kialakulását és fejlesztését. A tanulók érdeklődésüknek megfelelően minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. - Együttműködésre nevelés, csoportmunka: nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, tervszerű, összehangolt munkát. - A szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése: az informatika gyakorlatorientált tantárgy, ami nem csak azt jelenti, hogy jelentős a számítógépes gyakorlati tevékenység, hanem azt is, hogy a feladatok zöme a hétköznapi élettel, a közösségi, iskolai és családi életvitellel, a munkával, alkotással és tanulással kapcsolatos. Az IKT eszközök gyakori használata megköveteli, hogy az egyén rendelkezzen a biológiai és mentális egészség megőrzésének képességével, ugyanis a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és függőséget okozhat. Az internet soha nem látott mértékben lehetővé teszi más társadalmak és kultúrák megismerését és elismerését, ezzel hozzájárul a globalizációhoz és az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez. Az információ nyilvánossá válása lehetőséget ad a demokrácia erősítésére. - A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia fejlesztése: a gyakorlati feladatok megoldása során olyan készségeket és képességeket fejleszt, mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés. Az informatikaoktatás tág lehetőségeket teremt az innovatív és kreatív problémamegoldásra. - Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: a tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket a különböző órákon és a felkészülésük során is. Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár forrásközpontként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása, tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is. Érvényes: 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben

5

- Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: az egyénnek ismernie kell az információ hitelességével, megbízhatóságával és kritikus értékelésével kapcsolatos kérdéseket, az etikai és jogi vonatkozások alapjait. Tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. - Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciafejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus formájának kialakítására. Az információs termékek alkotása, tervezése és gyártása során fontos szempont a mű, illetve a dokumentum esztétikai megjelenése és kifejezőképessége. (Gondoljunk a könyvkiadásra, a multimédiára vagy a webhelyekre.) Rohamosan fejlődik a digitális vagy digitalizált műalkotások, illetve művészetek száma is. - Alkotó munkára nevelés: akár táblázatot, akár szöveges dokumentumot készít, a végeredmény új produktum lesz. 1.3. A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései - Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. - A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával. - A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása. - A könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és -feldolgozásba. - A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása. A különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.

2. Követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes és az oktatásban előforduló más intelligens informatikai eszközökkel végzendő munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógépkezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Legyen képes a számítógéppel és más intelligens informatikai eszközökkel való kommunikációra (interaktív kapcsolat tartására). Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Szerezzen jártasságot az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Ismerje a használt informatikai eszközök működési elveit.


6

Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Ismerje az alapvető dokumentumformákat, ezeket legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudjon kezelni és szerkeszteni multimédiás dokumentumokat. Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból, számítógépes hálózatból. Tudjon oktatóprogramokat használni. Legyen képes egy probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert eszközök, programok, alkalmazások és módszerek közül a megfelelőt. Legyen tudomása az intelligens eszközökről és növekvő jelentőségükről. Legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részeit. Egyszerű feladat megoldásához legyen képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha … akkor …). A problémamegoldás során ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje fel az adatok és az eredmények kapcsolatát. Egyszerű feladat megoldásához legyen képes algoritmust készíteni, és az algoritmust megvalósítani számítógépen (a használt fejlesztő rendszerrel). Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Kísérletezzen egyszerű folyamatok számítógépes modelljeivel, figyelje meg a paraméterek módosításának hatását. A tanuló ismerje a közvetett (technikai) kommunikáció modelljét és néhány eszközét. Legyen jártas a hálózat alapszolgáltatásainak önálló használatában. Tudjon adatokat megkeresni, letölteni és elhelyezni az interneten. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén: csoportos kommunikációs formák, elektronikus levelezés. Tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati úton és formában. Tudja használni a mobilkommunikáció lehetőségeit. Legyen tájékozott a média (internet, televízió, rádió) szerepéről. Ismerje a hagyományos médiumok elektronikus megfelelőit (például elektronikus könyv, folyóirat, zene). Ismerje és használja az internetes portálokat, digitális fényképezést, a multimédiát. Ismerkedjen az új médiumokkal (virtuális valóság, interaktív média). Tudjon használni médiainformatikai eszközöket a tanulási folyamatban és a szabadidős tevékenységben. A tanuló ismerkedjen meg a számítástechnika történetével, a mai informatika alkalmazásaival és fejlődési irányaival. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Tanulmányozza az informatika társadalmi szerepét, az információs társadalom főbb jellemzőit, az újonnan felmerülő pszichológiai és szociális kérdéseket. Ismerje a programok és adatok használatának jogi és etikai alapjait (szerzői jog, személyes adatok, hitelesség). Legyen tudatában a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és a személyiségre káros hatásainak (pl. játék-függőség, gerinc vagy a szem károsodása). Legyen tájékozott az e-kereskedelemről. Tudjon terméket és szolgáltatást interneten rendelni, illetve vásárolni. A tanuló rendszeresen használja az iskolai könyvtárat, mint információs-tanulási forrásközpontot, vegye igénybe szolgáltatásait. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, Érvényes: 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben

7

informatikai eszköztudását, és a megfelelő viselkedés normáit. Ismeretei bővítéséhez, tanulási feladataihoz szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az internet és az elektronikus könyvtár használatában. Feladatai megoldásához rendszeresen használja a folyóiratokat, lexikonokat, szótárakat, kézikönyveket, az ismeretterjesztő irodalmat, a különböző médiumokat, valamint az interaktív multimédiát. A dokumentumtípusok ismeretében legyen képes azok önálló használatára. Ismerje a könyvtártípusokat, a kézikönyvtár informálódásban betöltött szerepét. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni nyilvántartásokban, a könyvtár adatbázisaiban, katalógusaiban. Tudjon forrást és információt keresni a tájékoztató eszköznek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. Tudjon a dokumentumokból idézni, és a forrásokra szabályosan, etikusan hivatkozni. Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemzése és feldolgozása alapján. Értse meg a különböző könyvtártípusok szerepét az önművelésben, a felsőfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban és igénybe tudja venni szolgáltatásaikat. Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az intelligens eszközökről (szoftver és hardver) és növekvő jelentőségükről. Tájékozódjon arról, milyen szerepük van az informatikai eszközöknek az iskola szakmai irányultságának megfelelő szakmákban. Az évfolyamszintű és a témaköri szintű leírásokban megfogalmazott tartalom elsajátíttatásán és a tartalom feldolgozásán keresztül juttatjuk el a tanulót a követelményekben megfogalmazott képességek, jártasságok, készségek megszerzéséhez.

3. Ellenőrzés, értékelés 3.1. Értékelés szempontjai:            

Milyen szinten sajátította el a szaknyelvet, a megismerési algoritmusokat Ismeri-e a legfontosabb tényeket, jelenségeket, fogalmakat Felismeri-e a hasonlóságokat, analógiákat Tudja-e példával igazolni a megismert oksági összefüggéseket Tudja-e elméleti ismereteit a gyakorlatban alkalmazni Képes-e az önálló munkavégzésre Tükröződik-e a logikus gondolkodás a teljesítményében Tud-e önállóan ismereteket szerezni, feldolgozni, új ismereteket szintetizálni Képes-e egyszerűbb logikai feladatok megoldására Ki tudja-e választani a munkájához szükséges eszközöket Milyen mértékben alkalmazza a számítógépet, mint eszközt mindennapi munkájában Kialakult-e benne a folyamatos önképzés igénye

A tantárgy a tanulók munkájának speciális ellenőrzését kívánja meg. Fontos, hogy helyesen állapítsuk meg az arányt az elméleti és a gyakorlati ismeretek számonkérése között. Van olyan témakör - pl. az informatika alapjai - amelynél a hagyományos feleltetés módszerét célszerű választanunk. De általában célszerű más úton meggyőződni a tanulók folyamatos készüléséről. Például az elkészített házi feladatok személyre szóló ellenőrzésével. Egy-egy Érvényes: 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben

8

gyakorlati feladat előkészítésénél megmutatkozó tárgyi tudás alapján is adhatunk egyéni értékelést. Témakörök lezárásakor írathatunk röpdolgozatot, tesztet papíron vagy számítógépen. Különösen a gyakorlati jellegű ismeretek kívánják meg a számítógépen történő számonkérést. Ezen módszer esetén az érdemjeggyel való minősítés feltétele, hogy a tanuló a számonkérés időtartama alatt egyedül használhasson egy gépet. Fontos, hogy a tanulók sokszor kapjanak a számítógéppel önállóan megoldható feladatokat. Ha házi- vagy szorgalmi feladatot adunk a tanulóknak, biztosítanunk kell a délutáni gépidőt is számukra. Törekednünk kell arra, hogy a feladatok a tanulók életkorának megfelelőek legyenek. Főként a gyakorlati tennivalók ismerete és önálló, biztos alakalmazása legyen az értékelés alapja. Adhatunk differenciált feladatokat is, akár úgy is, hogy a tanulók maguk választanak feladatot. Törekedjünk a tanulói önértékelés – a szakközépiskolás korosztály szintjének megfelelő – rendszerének kialalakítására is. Röpdolgozat, szóbeli felelés és témafeldolgozó kiselőadás értékelése. Csoportos projekt-feladat lehet anyaggyűjtés adott témára (kép, hang, videó, egyéb) és bemutató előadás szervezése. 3.2. Az írásbeli beszámoltatás és számonkérés formái Írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. Törekedni kell arra, hogy a feladat megoldásához más szaktárgyi tudást és készséget, vagy egyéb ismeretet csak minimális mértékben használjunk. A feladatok ne legyenek sem túl szokatlanok, sem túl bonyolultak, az órai gyakorlathoz igazodjanak, emellett adjunk olyan feladatot is, amely a tehetségesebb és gyakorlottabb tanulóknak szól. Csak azt szabad értékelni, amit a feladat egyértelműen kér (előír). A tanulónak ne kelljen kitalálnia, hogy a kérdéseken túlmenően mire vagyunk még kíváncsiak. Írásbeli munka lehet fogalmakat, ismereteket vagy a problémamegoldást ellenőrző dolgozat, nagyobb otthoni vagy könyvtári munkára építő házi dolgozat, vagy témazáró elméleti feladatlap. A tanulóknak legtöbbször gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk az operációs rendszert és a különböző alkalmazásokat vagy a könyvtárat használva. Az általános ellenőrzési módszereken (szóbeli és írásbeli felelet, kötelező írásbeli dolgozat stb.) kívül jelentős szerepet kaphat az önálló projekt módszer alkalmazása akár egyéni, akár csoportos formában. Ennek során a tanulók hosszabb-rövidebb ideig tartó célfeladatot oldanak meg. A megoldási algoritmus kidolgozása után - ha több tanulóból alkotott csoport kapja a projektet - eldönthetik egymás között az egyes részfeladatok megoldási felelősségét. A konkrét javaslatokat a tématervek tartalmazzák. Fontos, hogy a számonkérések ösztönözzék a tanulókat az ismeretek elsajátítására. Lehetőség szerint biztosítjuk az egyéni tempóban való haladást, növelve ezzel a diákok önállóságát, önbecsülését, igényességét. Az alkalmazott módszerek: Időszakosan:    

kötelező írásbeli dolgozatok, röpdolgozatok, kiselőadások, pályamunkák, versenymunkák (fakultatív).


9

Kötelező írásbeli dolgozatként írathatunk feladatlapot, tesztet papíron vagy számítógépen. Ennek során a nagyobb anyagrészben tájékozódhatunk a tanuló felkészültségéről, tudásáról, az ismeretek szilárdságáról. 3.3. Az iskolai beszámoltatás és számonkérés rendje A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók számonkérése során a hagyományos osztályozás mellett használjuk a rövidebb-hosszabb szóbeli értékelést is. A tanulást segítő diagnosztikus értékelés úgy hatékony, ha megadjuk a javítás lehetőségét, hiszen legfőbb feladatunk a tanuló informatikai kompetenciáinak fejlesztése. Ez az értékelés a tanulási folyamat irányításának eszköze, nem a tanulók rangsorolása. Ezzel szemben a végső jegynek az informatika tudásszintet kell tükröznie, nem más szaktárgyi tudást, nem a magatartást vagy egyéb szempontot. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet. Formái: -

Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában, vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. Szóbeli beszámoló Szóbeli felelet lehet egy-egy kérdésre adott válasz, hozzászólás, kiselőadás például az informatika történetéből, beszámoló valamely összetett feladat megoldásáról. Kiselőadás (például az informatika történetéből), írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése.

Az egyéni értékelés összegzésének összetevői: -

Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége alapján. Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.

Főként a gyakorlati tennivalók ismerete és önálló, biztos alakalmazása legyen az értékelés alapja. Adhatunk differenciált feladatokat is, akár úgy is, hogy a tanulók maguk választanak feladatot. Törekedjünk a tanulói önértékelés – a szakközépiskolás korosztály szintjének megfelelő – rendszerének kialalakítására is. A számonkérésbe rendjébe tartozik    

kötelező írásbeli dolgozat a témakörök befejezése után, röpdolgozatok (félévente 1-2), kiselőadások (személyre szabottan), pályamunkák, versenymunkák (fakultatív).

A kötelező írásbeli dolgozatot bizonyos anyagrészek lezárásakor íratjuk; összefoglalás és rendszerező ismétlés előzi meg. A dolgozat megíratását legalább egy héttel előbb jelezni kell a tanulóknak, és fel kell hívni a figyelmet a legfontosabb anyagrészekre, az előforduló


10

problémákra. Az elért eredményt nagyobb súllyal vesszük figyelembe, ezért azt az osztályozó naplóba a kötelező írásbeli dolgozatok rovatba pirossal, az adott hónap érdemjegyei közé kékkel írjuk be. Hiányzás esetén pótló dolgozatot íratunk. Javítási lehetőséget biztosítunk az elégtelen osztályzatot elért tanulóknak 2 héten belül; elégtelentől különböző osztályzat esetén is felajánlhat a szaktanár javítási lehetőséget, mellyel újabb érdemjegy szerezhető. A dolgozatokat a tanév végén irattározásra le kell adni. A röpdolgozat rövidebb anyagrészek, témák elsajátításának ellenőrzésére szolgál. Célja a folyamatos ellenőrzés, előre bejelenteni nem kell. Időtartama nem haladhatja meg a 20 percet. 3.4. Az iskolai beszámoltatás korlátai Törekednünk kell arra, hogy a feladatok a tanulók életkorának megfelelőek legyenek. A házi dolgozatokat 9. évfolyamon kézírással, 10-től gépírással kérjük elkészíteni. A kötelező írásbeli dolgozatot minden évfolyamon összefoglaló – rendszerező óra előzi meg. Az írásbeli beszámoltatások gyakoriságát és időzítését iskolánk Helyi Pedagógiai Programjával összhangban szervezzük. 3.5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladatok az elméleti és gyakorlati ismeretek elmélyítését, készségszintre emelését szolgálják. A házi feladatok célja különböző lehet:   

Az alapfogalmak, alapismeretek, összefüggések gyakoroltatása. A tanult ismeretek alkalmazása az önálló feladatmegoldásban. Az órán feldolgozott témák felelevenítése.

A házi feladatok kiadásának általános elvei:       

Útmutatás és segítség adása. Differenciált feladatkijelölés. A házi feladatok ellenőrzése és értékelése szükséges. Felmerülő problémák és ötletek megbeszélése elengedhetetlen. Nem elkészített házi feladat esetén következetes szankció alkalmazása szükséges. Fontos a házi feladat időigényességének figyelembe vétele, a 30-40 percet ne haladja meg. Elméleti anyag egyértelmű kijelölése. Nagyobb időintervallumra gyakorló feladatok kijelölése.

A házi feladatok jellege:   

Elméleti házi feladat: az elméleti anyagot otthoni felkészülés során elsajátíthatják a tanulók az órai jegyzetből, vagy ajánlott (az iskolai könyvtárban megtalálható) vagy megvételre előírt könyvből, jegyzetből. Írásbeli házi feladat: mindig a tárgyalt témakörnek megfelelő. Házi dolgozat: fontos az önálló munka. Hosszabb időszakra vonatkozik.


11

  

Kiselőadás: fakultatív, néhány téma feldolgozásánál nagyon hasznos lehet. Pl.: A kereskedelemben kapható perifériák. Iskolai pályázat: minden tanévben, aktuális témában kiírt pályázat. Gyűjtőmunka: a legkreatívabb pluszmunkát igényli. Pl.: Tabló készítése a számítógéphez kapcsolható eszközökről, illetve azok működési mechanizmusáról.

4. Taneszköz kiválasztás elvei Mivel a számítástechnikai szakkönyvek elég drágák, sokkal körültekintőbben kell eljárni a tankönyvek segédletek kiválasztásában. Fontos, hogy legyen benne mintafeladat és példatár! Mivel számítógépen folyik az oktatás, sok segédanyag, oktatóprogram kapható elektronikus formában. 4.1. Taneszköz kiválasztás /A taneszköz-kiválasztás elvei informatikából/ Az informatika oktatásához szaktanterem szükséges: megfelelő világítás, elektromos hálózat, fehértábla, ergonómiailag megfelelő számítógépasztalok. Annyi számítógép, hogy lehetőleg minden diáknak jusson. Szükséges helyi hálózat szerverrel, nagysebességű internet kapcsolattal, hálózati nyomtatóval és szkennerrel. Ajánlott projektor, interaktív tábla vagy olyan szoftver, amely segíti a tanári bemutatást, az irányított közös munkát. Az informatika kerettanterv feltételezi a multimédia számítógépes hátteret, megfelelő méretű memóriával és háttértárakkal, CD-olvasóval, hangkártyával, hangszóróval, mikrofonnal. Feltételezi továbbá a jogtiszta programokat: grafikus operációs rendszert, szükséges segédprogramokkal (vírusellenőrző, tömörítő), böngésző, rajzoló-, képszerkesztő programokkal, továbbá szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, adatbázis-kezelőt, webszerkesztőt, prezentációkészítő programot. Szükségesek az oktatóprogramok és a digitális oktatási anyagok is (pl. CD-n), továbbá szakkönyvek, folyóiratok, transzparensek, képek. Jó, ha rendelkezésre állnak más informatikai eszközök is: DVD, digitális kamera, TV, játék- és oktatórobotok, mobiltelefonok, digitális fényképezőgépek, számológépek. A hatékony oktatáshoz szükséges egy közeli (az iskolai) könyvtár is. 4.2. A tankönyv kiválasztása Az informatika oktatásánál, ugyanúgy, mint más tantárgyak esetében lényeges, hogy rendelkezésre álljon megfelelő tankönyv, amiben a tanuló utána tud nézni az órai anyagnak, összefüggéseknek. A saját jegyzet készítése fontos, de nem pótolja a rendszerezett ismereteket nyújtó tankönyvet. A tanulás tanítása az informatika tantárgynak is feladata. Az informatika tankönyvekben és oktatóprogramokban legalább a struktúrában, meg kell jelenniük bevált tanulási módszereknek. A multimédia oktatóprogramok széles skálája segíti az önálló tanulást. A papír alapú tankönyv mellett, célszerű digitális könyvet is használni, különösen, ha több tanulónak van otthon számítógépe. Fontos, hogy az elektronikus könyv is a kerettantervre épüljön.


12

5. A tanterv évfolyamokra és témakörökre lebontva A tantervben szereplő témakörök minden tanévben megjelennek, mégpedig egyre magasabb szinten, a tanulók életkorához igazítva. A tudnivalók lépésenkénti, egymásra épülő, fokozatos elsajátítását tűzi ki célul. 5.1. Informatika 9. évfolyam

5.1.1.

Informatika

A tanterv ebben az évben a "megszokott" informatika tantervekhez hasonlítva nem a tananyagra, hanem a hozzá kapcsolódó tevékenységekre koncentrál. A tanulók életszerű feladatokon keresztül, saját tevékenységük során szerzik meg a szükséges ismereteket. Heti óraszám: 1 Évi óraszám: 37 Cél:  Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: tudja kezelni a számítógépet és perifériáit felhasználói szinten. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában.  Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a programés adatvédelem szabályait.  Ismerje meg és tartsa be a baleset megelőzés szabályait. A nagy értéket képviselő berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon.  Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni.  Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait, a megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni.  Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek és eszközök közül a megfelelőt. 5.1.1.1.

Témakör címe: Az informatikai eszközök használata Hardver és szoftver környezet

12 óra

5.1.1.1.1. Cél: Géptermi rend, balesetvédelem, hálózati ismeretek megismertetése. Az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásai. A Neumann-elvű számítógépek felépítésének és működésének felfedezése. Ismerje és használja a (személyi) számítógépet és perifériáit. Ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait. A személyi számítógép ismertebb perifériáinak gyakorlott kezelése. Legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel. Számrendszerek alapismerete. Érvényes: 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben

13

5.1.1.1.2. Tartalom: Géptermi rend, balesetvédelem. Be- és kilépés az iskolai hálózatba. Mechanikus számológépek. Elektromechanikus számítógépek. Neumann elvű számítógépek. A Neumann-elv. Számítógép generációk. (I, II, III, IV, V). Alapfogalmak (adat, információ, fájl, bájt, bit, hardver, szoftver fogalma). A program- és adatvédelem szabályai. A számítógép felépítése, részei (perifériák, adathordozók (háttértárak), memória, mikroprocesszor stb.), feladatai és jellemzőik. A számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése. Hálózatok felépítése, hozzáférés, adatvédelem. Kettes számrendszer alapjai. Egyes informatikai eszközök működésének fizikai, elektronikai alapjai. 5.1.1.1.3. Követelmény: Tudja elhatárolni az egyes fejlődéstörténeti egységhez tartozó berendezéseket, a működési elv alapján. Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Vázlatosan ismerje a számítógép felépítését, és a perifériák funkcióit és fontosabb jellemzőit. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit. A tanuló ismerje a számítástechnikában használatos fontosabb alapfogalmakat. Ismerje a számítógép perifériáinak helyes használatát. Tudja, hogy milyen egy ergonómiailag megfelelő számítógépes környezet. 5.1.1.1.4. A továbblépés feltételei: Ismerje a számítógép felépítését, legalább megnevezés és funkció szinten. Áttekintő csoportosítási nézőponttal rendelkezzen a számítógépek fajtáinak kérdéskörében. Ismerje az információ mértékegységét, átváltási módokat. Tudjon a hálózatba be és kijelentkezni. Ismerje a (helyi)hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat. 5.1.1.1.5. Ellenőrzés: Az elméleti ismeretek számonkérése szóbeli felelet, írásbeli beszámoló (röpdolgozat) segítségével történik. Kiselőadás egyéni, vagy csoportos formában. 5.1.1.2.

Témakör címe: Az operációs rendszer és környezete

10 óra

5.1.1.2.1. Cél: Az operációs rendszerek fajtáinak, fő részeinek és legfontosabb feladatainak megismertetése. A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését. Tudja kezelni a könyvtárszerkezetet. Ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit. Ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait. Érvényes: 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben

14

A rendszer megjelenésének, néhány paraméterének beállítása a felhasználó számára megfelelő formában. 5.1.1.2.2. Tartalom: Az operációs rendszerek fajtái, részei és funkciói. Windows indítása. Kilépés a Windows-ból. Az operációs rendszer felhasználói felülete /A grafikus felhasználói felület jellemzői. Az ablakok és ikonok típusai. Az ablakok részei. Munka az ablakokkal és ikonokkal. A menük használata. Párbeszédablakok használata./ Alkalmazások indítása, átkapcsolás az alkalmazások között, kilépés az alkalmazásból. Programindító ikon létrehozása, módosítása, törlése, másolása, mozgatása. A Windows Intéző használata (fájl- és mappaműveletek). Állományok típusai. Keresés háttértárakon. A Vezérlőpult beállítási lehetőségei (a monitor beállítása, a betűtípusok megadása, a nyomtatók beállításai, a dátum és az idő beállítása). Adatkezelés eszközei: tömörítés, víruskezelés (víruskeresés, vírusirtás, víruspajzs). Szervizműveletek (töredezettség-mentesítés, biztonsági másolat, formázás, lomtár kezelése). 5.1.1.2.3. Követelmény: Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. A tanuló alapvető jártasságot szerezzen a Windows használatában. Ismerje a felhasználói felületét. Ismerje a Windows „multitask” jellegét. Rutinszerűen tudja indítani, és tudatosan használni az alkalmazásokat. Az alkalmazások indításához ikont tudjon létrehozni. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igény szerint beállítani. A Windows Intézőt alkalmazza az alapvető állomány- és könyvtárkezelő feladatok megoldásához. Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könytárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközei, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. 5.1.1.2.4. Továbbhaladás feltételei: A tanuló egyénileg tudja használni a Windows-t és alkalmazásait. Ismerje az alkalmazások indításának módját. A Windows Intézőt alkalmazza az alapvető állomány- és könyvtárkezelő feladatok megoldásához. Tudatosan használja az alkalmazásokat (Problémamegoldáshoz a hardver és a szoftvereszközt tudatosan kiválasztani.). Ismerje az alkalmazások közötti váltás lehetőségét. Ismerje az adatkezelés lehetőségeit és a szervízműveleteket. 5.1.1.2.5. Ellenőrzés: Az elméleti ismeretek számonkérése szóbeli vagy írásbeli beszámoló (röpdolgozat) segítségével történik. Érvényes: 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben

15

Gyakorlómunka értékelése. Az eddigi témakörökből KÖTELEZŐ írásbeli dolgozat megíratása. 5.1.1.3.

Témakör címe: Infokommunikáció és médiainformatika

7 óra

5.1.1.3.1. Cél: Saját e-mail cím létrehozása és használata. Egy levelező program funkciói használatának elsajátítása. Levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom szerint. Elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés levelek között. Levelezőlisták, csoportos kommunikációs formák használata. A kommunikáció általános modellje. Csoportos kommunikáció. és levelezőlisták ismerete. Összetett keresési feladatok megoldása. Egy kapott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása (pl. Könyvjelzőként). Tranzakciók kezelése az interneten. Hagyományos médiák digitális változatainak megismerése. 5.1.1.3.2.

Tartalom:

Kommunikáció az Interneten Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek Távoli adatbázisok használata

5.1.1.3.3. Követelmény: Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Ismerjen egy elektronikus levelezési rendszert és beállítási lehetőségeit. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerje a levelezőlisták használatát. Ismerje a csoportos kommunikáció formáit az interneten (fórum, csevegés, telefonálás… stb.). Ismerje az állományátviteli szolgáltatást. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat és térképeket használni a világhálón. Tudjon internetről letölteni. Ismerjen internetes tranzakciókat, hagyományos médiák digitális változatait. Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat bemutatni, értelmezni.


16

5.1.1.3.4. Továbbhaladás feltételei: Tudja használni a leggyakoribb helyi és távhálózati kommunikációs lehetőségeket: e-mail, böngészés, keresés. Tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni. Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal Tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni. Értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba. Képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani. 5.1.1.3.5. Ellenőrzés, értékelés: Az elméleti ismeretanyag számonkérése írásbeli beszámoló (feladatlap vagy teszt) segítségével. Gyakorló, vagy komplex feladatok megoldása pontozással. 5.1.1.4.

Témakör címe: Informatika-alkalmazói ismeretek Képszerkesztés és grafika Multimédia elemek szerkesztése

8 óra

5.1.1.4.1. Cél: Ismerjen rajzoló-képszerkesztő alkalmazásokat. A tanuló tudja kezelni a rendelkezésre álló rajzoló programot. Tudja használni a rajzoló program lehetőségeit. Tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni. Tudjon képekkel mműveleteket végezni, minőségüket javítani. Tudjon multimédiás anyagokat készíteni, kezelni. 5.1.1.4.2. Tartalom: A digitális színes képek felépítése, formátumai és típusai. Ismerkedés a számítógépes hang, grafika témakörrel az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten. A program indítása. A munkakörnyezet beállítása. A program menürendszere. Képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai. A rajzolás eszközei. Képszerkesztés alapszintű műveleteinek elsajátítása. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása. Audiovizuális hardver eszközök összekapcsolása (pl.: fényképek beolvasása, digitális fényképezőgép telepítése, memóriakártya formázása, mobiltelefonra/ról adatok töltése). Multimédia dokumentumok készítése, szerkesztése. Képek vágása és retusálása. Fények és színek. Képek beillesztése, formázása, módosítása. Transzformálás. Feliratok. Képek nyomtatása. Konvertálás a különböző képformátumok között. A multimédia elemei: szöveg, rajz, fénykép, videó, hang, animáció. Hanganyagok és mozgóképek lejátszása. 5.1.1.4.3. Követelmény: Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Érvényes: 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben

17

Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát, illetve képálloményt megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni. Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni. Ismerje a multimédiás eszközök felhasználói szinten való használatát és önnállóan tudjon készíteni multimédiás dokumentumokat. 5.1.1.4.4. Továbbhaladás feltételei: Tudjon rajzolni, képet módosítani, dokumentumba felhasználni. Tudjon multimédia hanganyagot, mozgóképet lejátszani. 5.1.1.4.5. Ellenőrzés, értékelés: A jegyet elsősorban a fejleszteni kívánt képességek mérésével lehet adni. Elsősorban a gyakorlati munkát kell értékelni. Ellenőrzési módszerek: szóbeli gyakorlómunka értékelése, szóbeli beszámoló (felelet).


18

5.2. Informatika 10. évfolyam A tanterv ebben az évben a "megszokott" informatika tantervekhez hasonlítva nem a tananyagra, hanem a hozzá kapcsolódó tevékenységekre koncentrál. A tanulók életszerű feladatokon keresztül, saját tevékenységük során szerzik meg a szükséges ismereteket.

5.2.1.

Informatika

Heti óraszám: 2 Évi óraszám: 74 Cél:        

A tartalomnak megfelelő forma kialakításának elsajátíttatása. Az esztétikus munkára nevelés a dokumentumok elkészítésén keresztül. Önéletrajz formai és tartalmi követelményeinek megismertetése. Konkrét feladat összefüggéseinek megláttatása. Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján. Típusdokumentumok elkészítése. Kiselőadás, esszé, újságoldal dokumentum elkészítése. Dokumentumok mentése, konvertálása különböző formátumokban.

5.2.1.1.

Témakör címe: Informatika-alkalmazói ismeretek Szövegszerkesztés

5.2.1.1.1.

30 óra

Cél:

Géptermi rend, balesetvédelem Általános tájékozottság a különböző szövegszerkesztők ismérveiben. A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot. Tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit. Tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat. Ismerje a dokumentum és a szöveg egységeit készség szinten. Részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására. Ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, ...) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni. Tudja dokumentumait esztétikus formára hozni. Tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra. Tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni. 5.2.1.1.2.

Tartalom:

5.2.1.1.2.1.

A szövegszerkesztő használata


19

A program indítása A munkakörnyezet beállítása A szövegszerkesztő menürendszere, szolgáltatásai Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása Dokumentumok formátumai, stílusok és sablonok használata

5.2.1.1.2.2.

Szövegszerkesztési alapok

Szövegbevitel, szövegjavítás, módosítás Korrektúra, Karakterformázás, szimbólumok Bekezdésformázás Felsorolás, számozás Tabulátorok és hasábok használata Oldalformázás Dokumentumtípusok

5.2.1.1.2.3.

Szövegjavítási funkciók

Keresés és csere Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás

5.2.1.1.2.4.

Táblázatok, grafikák a szövegben

Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés Körlevélkészítés Képek, objektumok, grafikák beillesztése a szövegbe és formázásaik

5.2.1.1.3.

Követelmény

5.2.1.1.3.1.

A szövegszerkesztő használata

Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét és szolgáltatásait. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Ismerje a stílusokat és sablonokat.

5.2.1.1.3.2.

Szövegszerkesztési alapok

Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Ismerje a korrektúra használatát. Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez igazítást, behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott listát. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni.


20

Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …) Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni.

5.2.1.1.3.3.

Szövegjavítási funkciók

Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit.

5.2.1.1.3.4.

Táblázatok, grafikák a szövegben

Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni és formázni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes képet és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni, formázni, másolni. 5.2.1.1.4. Továbbhaladás feltételei Önállóan tudjon minta és leírás alapján dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon meghívót, kérvényt, levelet, meghatalmazást, szerződést, névjegyet stb. készíteni. A követelményekben megfogalmazott elvárásoknak feleljen meg, készség szinten tudja alkalmazni a szövegszerkesztő programot a mindennapos feladatok elvégzéséhez. 5.2.1.1.5. Ellenőrzés Az elméleti ismeretek számonkérése szóbeli beszámoló (felelet), írásbeli beszámoló (röpdolgozat, teszt vagy feladatlap) segítségével. Gyakorlómunka értékelése. Gyakorlati dolgozat megíratása a témakör végén. 5.2.1.2.

Témakör címe: Informatika-alkalmazói ismeretek Weblapok szerkesztése, Publikáció az interneten

18 óra

5.2.1.2.1. Cél: Az esztétikus munkára nevelés a dokumentumok elkészítésén keresztül. Konkrét feladat összefüggéseinek megláttatása. Tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni. Tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni. 5.2.1.2.2. Tartalom: Weblap készítése webszerkesztővel A web felépítése. Hálózati dokumentumok szerkezete. Érvényes: 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben

21

Egy weblapszerkesztő szolgáltatásai. Weblapok tulajdonságai. Célszerű és esztétikus webhelyek. Szövegformázás. Képek formázása és tulajdonságaik. Hivatkozások létrehozása a weblapon. Táblázatok tulajdonságai, készítésük és formázásuk. Dinamikus információk. Publikáció az interneten – Infokommunikáció Adatok, dokumentumok elhelyezése megfelelő formátumban az interneten. 5.2.1.2.3. Követelmény: Weblap készítése webszerkesztővel Ismerje a weblap jellemző elemeit. Tudjon hipertext dokumentumot létrehozni és használni. Tudjon szöveget, képet, táblázatot tartalmazó esztétikus weblapot készíteni és formázni (címsor, háttérszín, szöveg, listák formázása). Ismerje a hivatkozások rendszerének a létrehozását. Tudjon dinamikus objektumokat elhelyezni (animációk, hangok, mozgóképek) a weboldalon. Tudjon egyszerű weblapszerkesztési feladatokat elvégezni. Publikáció az interneten – Infokommunikáció Tudjon weboldalakat, kisebb webhelyeket publikálni az interneten webfejlesztő vagy ftp program alkalmazásával. 5.2.1.2.4. Továbbhaladás feltételei: A tanuló önállóan tudjon egyszerű weboldalt szerkeszteni webszerkesztő alkalmazással. Tudjon hiperhivatkozást elhelyezni a weblapon. Tudjon webhelyet publikálni az interneten. 5.2.1.2.5.

Ellenőrzés:

Az elméleti ismeretek számonkérése szóbeli beszámoló (felelet), írásbeli beszámoló (röpdolgozat, teszt vagy feladatlap) segítségével. Gyakorlómunka értékelése. Házi dolgozat készítése. 5.2.1.3.

Témakör címe: Informatika-alkalmazói ismeretek Prezentációkészítés

17 óra

5.2.1.3.1. Cél: A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló prezentációs programot. Tudja használni a prezentációs program lehetőségeit. Grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni. Képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni. A prezentáció információközlő technikáinak megismertetése. A tanuló vizuális kultúrájának fejlesztése. Érvényes: 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben

22

A nyomtató különböző beállításainak megismertetése. 5.2.1.3.2. Tartalom: Prezentációs dokumentumok felépítése, sablonok. A program indítása. A munkakörnyezet beállítása. A program menürendszere. Prezentációs anyag elkészítése. Szövegbevitel. (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó (kép), mozgókép, hang, animáció, dia-minta…) és formázása. Vetítés, interaktivitás. 5.2.1.3.3. Követelmény: Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni, szerkeszteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon kiselőadást tartani. Tudjon esztétikus, dinamikus bemutatót tervezni a tartalom, forma és működés szempontjából. Tudjon bemutatót, elektronikus faliújságot létrehozni. 5.2.1.3.4. Továbbhaladás feltételei: Önállóan tudjon néhány diából álló esztétikus és tartalmas prezentációt tervezni, megszerkeszteni és levetíteni. A követelményekben megfogalmazott elvárásoknak feleljen meg, készség szinten tudja alkalmazni a prezentáció készítő programot a mindennapos feladatok elvégzéséhez. 5.2.1.3.5.

Ellenőrzés, értékelés:

Az elméleti ismeretek számonkérése szóbeli beszámoló (felelet), írásbeli beszámoló (röpdolgozat, teszt vagy feladatlap) segítségével. Választott témában elkészített kiselőadás értékelése. Gyakorlómunka értékelése. Gyakorlati dolgozat megíratása a témakör végén. 5.2.1.4.

Témakör címe: Könyvtári informatika

9 óra

5.2.1.4.1. Cél: A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására. Rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével. A forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni. Aismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait. A középiskolai könytár állományának, eszközeinek és szolgáltatásainak rendszeres igénybevétele a tanulmányi problémák megoldásához. Különböző típusú dokumentumok használata tartalmi, információs és esztétikus értékük figyelembevételével.


23

Tantárgyi feladatokhoz dokumentukom és információk keresésére hagyományos és elektronikus tájéjoztató eszközökön. Az iskolai könyvtár használata mellett tapasztalatszerzés más típusú könyvtárakról, a könyvtári információs rendszer szolgáltatásairól. Tanulmányi és közhasznú információk keresése hagyományos és elektronikus tájékoztató forrásokban (katalógusok, bibliográfiai és teljes szövegű adatbázisok, internet) Forrásjegyzék összeállítása. 5.2.1.4.2.

Tartalom: 5.2.1.4.2.1.

Könyvtárhasználat

5.2.1.4.2.1.1. Könyvtárak Könyvtárak története. Könyvtár fogalma, típusai. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány. A könyvtári szolgáltatások. 5.2.1.4.2.1.2. Dokumentumok Könyvtári médiumok, dokumentumok csoportosítása. Nyomtatott dokumentumok. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) Könyvtári médiumok használata (a tanulásban). 5.2.1.4.2.1.3. Tájékoztatató eszközök Katalógusok Adatbázisok: forrás és információkeresés Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) 5.2.1.4.3. Követelmény: A tanuló ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a leggyakoribb könyvtári szolgáltatásokat. Tudja hasznáni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat. Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az interneten, ismert keresőprogramokat használni. Ismerje a megfelelő forráshasználatot és a hivatkozási formákat. 5.2.1.4.4.

Továbbhaladás feltételei:

Ismerje a könyvtártípusokat. Ismerje a könyvtári médiumokat, dokumentumokat és használja az iskolai könyvtár alapvető szolgáltatásait. Legyen képes tájékozódni a könyvtár tér- és állományszerkezetében. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban.


24

5.2.1.4.5.

Ellenőrzés, értékelés:

Írásbeli beszámoló (röpdolgozat), szóbeli beszámoló (felelés és témafeldolgozó kiselőadás) értékelése. Nagyobb könyvtári munkára építő házi dolgozat készítése. Jelentős szerepet kaphat az önálló projekt módszer alkalmazása akár egyéni, akár csoportos formában.


25

5.3. Informatika 11. évfolyam A tanterv ebben az évben a "megszokott" informatika tantervekhez hasonlítva nem a tananyagra, hanem a hozzá kapcsolódó tevékenységekre koncentrál. A tanulók életszerű feladatokon keresztül, saját tevékenységük során szerzik meg a szükséges ismereteket.

5.3.1.

Informatika

Heti óraszám: 2 Évi óraszám: 74 Cél:            

Az analóg és digitális jel különbözőségének megértése. Analóg jel digitalizálása. Logikai alapműveletek használata feladatokban. A számítástechnikában használatos számrendszerek ismerete. A táblázatkezelés fogalmainak megismertetése, funkciók elsajátíttatása. Konkrét feladat összefüggéseinek megláttatása. A számítógép intelligens használatához szükséges ismeretek elmélyítése. A szaknyelv alapfogalmainak pontosítása. A logikus gondolkodás fejlesztése. A tanuló vizuális kultúrájának fejlesztése. A keresési és lekérdezési módszerek bemutatása. Adatbázis karbantartásának megismertetése.

5.3.1.1.

Témakör címe: Infokommunikáció Az információ és az adat

17 óra

5.3.1.1.1. Cél: Géptermi rend, balesetvédelem. A tanuló legyen tájékozott a jelek és a kódok világában. A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában. Az információkezelés alapvető ismereteinek elsajátítása. Az analóg és a digitális jel különbözőségének megértése. Analóg jel digitalizálása. Logikai alapműveletek használata feladatokban. A mobil korszerű szolgáltatásainak megismerése. 5.3.1.1.2. Tartalom: Az információ és az adat. A kommunikáció általános modellje (Információátvitel modellje.). Az analóg és a digitális jelek. Az adat és az adatmennyiség. Érvényes: 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben

26

Titkosírás és a kód, kódolás. Kettes számrendszer. Bináris számábrázolás. Bináris karakterábrázolás. Bináris kép- és színkódolás. Bináris hangkódolás. Logikai műveletek. A mobil korszerű szolgáltatásai. 5.3.1.1.3. Követelmény: A tanuló használja helyesen az információ, az adat, az adatmennyiség fogalmakat. Ismerje az analóg és digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható. Tudjon titkosírásokat megfejteni, készíteni. Tudjon binárisan kódolni. Ismerje az átváltásokat a számrendszerek között (kettes, tízes, tizenhatos) kalkulátor segítségével. Tudjon logikai feladatokat, rejtvényeket megoldani, logikai műveletek elvégezni. Használja a mobiltelefon korszerű szolgáltatásait. 5.3.1.1.4. A továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje az adat, információ és kód fogalmát. Képes legyen egyszerű logikai feladatokat megoldani. 5.3.1.1.5. Ellenőrzés: Az elméleti ismeretek számonkérése szóbeli beszámoló (felelet) vagy írásbeli beszámoló (feladatlap vagy teszt) segítségével. Nagydolgozat íratása a témakör végén. 5.3.1.2.

Témakör címe: Informatika-alkalmazói ismeretek Táblázatkezelés

28 óra

5.3.1.2.1. Cél: A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot. Tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit. Legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni. Legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni. Tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni. Tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni. Elsajátítani az információkezelés alapvető ismereteit. A tartalomnak megfelelő forma kialakításának elsajátíttatása. Az esztétikus munkára nevelés a dokumentumok elkészítésén keresztül. Megmutatni, milyen feladatokban érdemes táblázatkezelőt használni. A táblázatkezelés fogalmainak megismertetése, funkciók elsajátíttatása. Konkrét feladat összefüggéseinek megláttatása. 5.3.1.2.2.

Tartalom: Érvényes: 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben

27

5.3.1.2.2.1.

A táblázatkezelő használata

A program indítása A munkakörnyezet beállítása A táblázatkezelő menürendszere A táblázatkezelők szolgáltatásai A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása

5.3.1.2.2.2.

A táblázatok felépítése

Alapfogalmak: cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap

5.3.1.2.2.3.

Adatok a táblázatokban

Adattípusok és formátumok Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás A cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás Függvények használata Rendezés

5.3.1.2.2.4.

Táblázatformázás

Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése Karakter-, cella- és tartomány-formázások Cellák és tartományok másolása

5.3.1.2.2.5.

Táblázatok, szövegek, diagramok

Egyszerű táblázat készítése Formázási lehetőségek Diagramtípus kiválasztása, diagramok készítése és szerkesztése

5.3.1.2.2.6.

Problémamegoldás táblázatkezelővel

Tantárgyi feladatok megoldása A mindennapi életben előforduló problémák 5.3.1.2.3.

Követelmények

5.3.1.2.3.1.

A táblázatkezelő használata

Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét. Ismerje a táblázatkezelővel megoldható feladatok körét. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni.

5.3.1.2.3.2.

A táblázatok felépítése

Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni.


28

5.3.1.2.3.3.

Adatok a táblázatokban

Tudjon a feladatmegoldáshoz szükséges táblázatokat, adattípusokat tervezni Ismerje a szöveg, a szám, a logikai és dátum adattípusokat. Tudjon adatokat: bevinni, illetve azokat törölni, csoportosítani, értelmezni. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést. Ismerje a logikai műveletek és függvényeiket, illetve a keresőfüggvényeket.

5.3.1.2.3.4.

Táblázatformázás

Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni.

5.3.1.2.3.5.

Táblázatok, szövegek, diagramok

Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni.

5.3.1.2.3.6.

Problémamegoldás táblázatkezelővel

Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján és azt esztétikusan elkészíteni. Tudjon függvényeket ábrázolni. 5.3.1.2.4. Továbbhaladás feltételei Ismerje a táblázatkezelés alapfogalmait. Önállóan tudjon egyszerű táblázatokat szerkeszteni, benne egyszerű képletekkel számításokat végezni.


29

Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramon megjeleníteni. Készség szinten tudja alkalmazni a táblázatkezelő programot a mindennapos feladatok elvégzéséhez. 5.3.1.2.5.

Ellenőrzés

Az elméleti ismeretek számonkérése írásbeli beszámoló (teszt vagy feladatlap) segítségével. Gyakorlómunka értékelése. Gyakorlati dolgozat megíratása a témakör végén.

5.3.1.3.

Témakör címe: Informatikai-alkalmazói ismeretek Adatbázis-kezelés

29 óra

5.3.1.3.1. Célok: A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot. Legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján. Az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani. Tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni. Tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni. Nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni. A nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni. A számítógép intelligens használatához szükséges ismeretek elmélyítése. A szaknyelv alapfogalmainak pontosítása. Adattípusok megismertetése. A logikus gondolkodás fejlesztése. A szoftverhez rendelt különböző felhasználási jogosultságok megismertetése. A tanuló vizuális kultúrájának fejlesztése. A keresési és lekérdezési módszerek bemutatása. Adatbázis karbantartásának megismertetése. 5.3.1.3.2.

Tartalom

5.3.1.3.2.1.

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs Adatmodellek

5.3.1.3.2.2.

Az adatbázis-kezelő program interaktív használata

Az adatbázis-kezelő szolgáltatásai Adattípusok Adatbevitel, adatok módosítása, törlése Adatbázisok tervezése, létrehozása, karbantartása Táblák létrehozása

5.3.1.3.2.3.

Alapvető adatbázis-kezelési műveletek

Adattáblák közötti kapcsolatok Érvényes: 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben

30

Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés Összesítés

5.3.1.3.2.4.

Képernyő és nyomtatási formátumok

Űrlapok használata, interaktív adatkezelés Jelentések használata (készítés és nyomtatás)

5.3.1.3.2.5.

Térinformatikai adatbázisok

Térképek, útvonalkeresők 5.3.1.3.3.

Követelmények

5.3.1.3.3.1.

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani, helyesen használni.

5.3.1.3.3.2.

Az adatbázis-kezelő program interaktív használata

Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mezőtípusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. Relációs adatbázis alapszintű kezelése.

5.3.1.3.3.3.

Alapvető adatbázis-kezelési műveletek

Tudjon kapcsolatokat kialakítani az adattáblák között. Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges.

5.3.1.3.3.4.

Képernyő és nyomtatási formátumok

Ismerje az űrlapok használatát. Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést készíteni és nyomtatni. Érvényes: 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben

31

5.3.1.3.3.5.

Térinformatikai adatbázisok

Tudjon használni térképeket, térképi keresőket, útvonalkeresőket a gyakorlatban. 5.3.1.3.4. Továbbhaladás feltételei Önállóan tudjon adatbázist tervezni, megszerkeszteni, feltölteni adatokkal és használni. Legyen képes adatbázisban egyszerű lekérdezést végrehajtani. A követelményekben megfogalmazott elvárásoknak feleljen meg, készség szinten tudja alkalmazni az adatbázis-kezelő programot a mindennapos feladatok elvégzéséhez. A tanuló tudjon információt keresni, megjeleníteni adatbázisban. Tudja használni a szakmai irányultságnak megfelelő adatbázisokat, keresni elektronikus adatbázisokban. 5.3.1.3.5.

Ellenőrzés

Az elméleti ismeretek számonkérése szóbeli beszámoló (felelet), írásbeli beszámoló (röpdolgozat, teszt vagy feladatlap) segítségével. Gyakorlómunka értékelése. Gyakorlati dolgozat megíratása a témakör végén.


32

5.4. Informatika 12. évfolyam 5.4.1.

Informatika

A tanterv ebben az évben a "megszokott" informatika tantervekhez hasonlítva nem a tananyagra, hanem a hozzá kapcsolódó tevékenységekre koncentrál. A tanulók életszerű feladatokon keresztül, saját tevékenységük során szerzik meg a szükséges ismereteket. Heti óraszám: 2 Évi óraszám: 64 Cél:            

A tanuló ismerje a fel, hogy egy probléma vagy annak egyes részei informatikai eszközökkel megoldhatók-e. A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni. A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani. Tudjon pontos feladatmeghatározás után adatmodellt felállítani. Tudjon használni algoritmust leíró eszközt. Tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni. Legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus ellenőrzésére. Legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét. Legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne. A tanuló ismerje az iformatika fejlődéstörténetének főbb állomásait. Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Legyen képes könyvtári médiumok alkotó felhasználására.

5.4.1.1.

Témakör címe: Infotechnológia Algoritmizálás, adatmodellezés

34 óra

5.4.1.1.1. Cél: A tanuló legyen képes egyszerű algoritmust tervezni, leírni, értelmezni, elemezni és ennek alapján programot készíteni. 5.4.1.1.2. Tartalom: Algoritmusok a gyakorlatban. Algoritmusok leírása általános eszközökkel. Programozási nyelvek és a programok. Egy fejlesztő rendszer használata. Elemi adattípusok. Konstansok és változók. Adatok bevitele, tárolása és megjelenítése, közlése. Képletek és függvények használata. Feltételes elágazások. Ciklusok típusai. Érvényes: 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben

33

Összetett adattípusok, tömbök. Típusalgoritmusok (összegzés, keresés, megszámlálás, rendezés). A programkészítés lépései. 5.4.1.1.3. Követelmény: Tudjon a tanuló hétköznapi tevékenységsorokat algoritmizálni, algoritmusokat leírni. Tudjon adott feladat megoldásához algoritmust tervezni. Tudja megtervezni a szükséges adatokat és az eredményeket. Ismerje az elemi és az összetett adatokat, képletek és függvények használatát. Alkalmazza az elágazásokat és ciklusokat. Ismerje a fejlesztőrendszer használatát. Tudjon típusalgoritmusokat alkalmazni életszerű, gyakorlati feladatok megoldása során. Ismerje a programkészítés lépéseit. Legyen képes a kész program tesztelésére és alkalmazására. 5.4.1.1.4. A továbblépés feltételei: A tanuló tudjon értelmezni alapvető algoritmusokat. Algoritmikus gondolkodás – problémák elemi lépésekre bontása. Tudja a problémamegoldás során szükséges adatokat és eredményeket megtervezni, értelmezni. Tudja a típusalgoritmusokat alkalmazni. Ismerje az elemi és összetett adatok használatát. Ismerje az egyszerű adatmodelleket. Legyen képes egyszerű elágazást és ciklust tartalmazó algoritmust leírni és értelmezni. 5.4.1.1.5. Ellenőrzés: Az elméleti ismeretek számonkérése szóbeli beszámoló (felelet), írásbeli beszámoló (témazáró teszt vagy feladatlap) segítségével. Gyakorlómunka értékelése a témakör végén. Csoportos foglalkoztatás, projektmunka értékelése. Infotechnológia Folyamatok és rendszerek modellezése, Problémamegoldás 5.4.1.1.6. Cél: Egyszerű problémák megoldása különböző számítógépes modellek és informatikai eszközök segítségével. A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek kiválasztása, azok komplex alkalmazása. A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani. Legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét. Legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne. 5.4.1.1.7. Tartalom: Problémák megoldása számítógépes modellekkel. Informatikai eszközök és módszerek kiválasztása és ezek komplex alkalmazása. Tantárgyi és iskolai problémák, feladatok megoldása. Számítógéppel irányított vagy intelligens rendszerek.


34

Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek megfogalmazása. 5.4.1.1.8. Követelmény: Folyamatok és rendszerek modellezése: Ismerjen fel egyszerű modelleket. Próbáljon meg egyszerű modelleket fejleszteni vagy „kísérletezni” a modellekkel, és az eredményeket megfogalmazni. Problémamegoldás: Alakuljon ki a tanulónál a problémamegoldó képesség. Legyen képes problémák megoldására egyénileg vagy csoportosan. Ismerje meg az intelligens eszközöket, robotokat és/vagy virtuális eszközöket. 5.4.1.1.9. A továbblépés feltételei: A tanuló legyen képes egyszerű feladatok megoldásához algoritmusokat tervezni, leírni, kódolni, számítógépen futtatni és az eredményt értelmezni. Legyen képes a problémák megoldására, tervezésére önálló, illetve csoportmunkában (projekt). 5.4.1.1.10. Ellenőrzés: Az elméleti ismeretek számonkérése szóbeli beszámoló (felelet), írásbeli beszámoló (témazáró teszt vagy feladatlap) segítségével. Gyakorlómunka értékelése a témakör végén. Projektmunka értékelése. 5.4.1.2.

Témakör címe: Információs társadalom

18 óra

5.4.1.2.1. Cél: A tanuló ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit. 5.4.1.2.2. Tartalom: Az informatika fejlődéstörténete: Információs korszakok a történelemben. A számítástechnika története. Az internet és az IKT forradalma. Fejlődési trendek, a robotok. Az IKT veszélyei a személyiségre és az egészségre. A modern információs társadalom jellemzői: Az információs vagy tudástársadalom fő jellemzői. A gazdaság, a környezet, a kultúra és a személyiség az információs társadalomban. A környezetvédelem lehetőségei. Az élethosszig tartó tanulás. Az információ (adat, tudás, felfedezés, szabadalom, találmány, szerzői mű…) mint termék, szolgáltatás és áru.


35

5.4.1.2.3. Követelmény: Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait. Tudjon kutatómunkát, dolgozatot, prezentációt, weblapot készíteni és/vagy bemutatni azt az informatika történetének egy-egy érdekes eszközéről vagy technológiájáról. A tanuló ismerje az információs társadalom fogalmát és annak fő jellemzőit. Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. 5.4.1.2.4. Továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje a számítástechnika (informatika) fejlődéstörténetét. A tanuló ismerje az információs társadalom legfontosabb jellemzőit. Ismerje az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásait. 5.4.1.2.5. Ellenőrzés: Az elméleti ismeretek számonkérése szóbeli beszámoló (felelet), írásbeli beszámoló (témazáró teszt vagy feladatlap) segítségével. Nagydolgozat megíratása a témakör végén. Etika és jog Adatvédelem, Az információ megbízhatósága 5.4.1.2.6. Cél: Ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait. 5.4.1.2.7. Tartalom: Etika és jog: A szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szerint. A szellemi termékek védelme, felhasználása és a szerzői jog. Alapvető viselkedési, publikálási szabályok. A szabad felhasználás köre. Adatvédelem. Az információ megbízhatósága. Adataink védelme. Az adatok hitelessége. Az információ és a tudás megbízhatósága. Az internetes források megbízhatósága. 5.4.1.2.8.

Követelmény:

Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. A tanuló ismerje az információ és társadalom legfontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a szellemi termékeket a jog védi. Tudja, hogy a szoftvereket csak a licencben meghatározott feltételekkel szabad használni. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és a hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet.


36

Ismerje a szerzői jog és a társadalmi jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti). Ismerje a licencszerződést. Ismerje a hagyományos és az elektronikus hitelesítést. Tudja megkülönböztetni a tudományos és az áltudományos ismereteket.

5.4.1.2.9. Továbbhaladás feltételei: Tudja, hogy a szellemi terméket a jog védi. Tudja, hogy a szoftvereket csak a licencben meghatározott feltételekkel szabad használni (a copyleft kivételével). Ismerje a szerzői jog és az adatvédelem alapfogalmakat. Ismerje az információ hitelesség megőrzésének technikáit. 5.4.1.2.10. Ellenőrzés: Az elméleti ismeretek számonkérése szóbeli felelet, témazáró teszt vagy feladatlap segítségével. Nagydolgozat megíratása a témakör végén. 5.4.1.3.

Témakör címe: Könyvtári informatika, Médiainformatika

12 óra

5.4.1.3.1. Cél: Az iskolai könyvtár használata mellett tapasztalatszerzés más típusú könyvtárakról, a könyvtári információs rendszer szolgáltatásairól. Tanulmányi és közhasznú információk keresése hagyományos és elektronikus tájékoztató forrásokban (katalógusok, bibliográfiai és teljes szövegű adatbázisok, internet) Forrásjegyzék összeállítása. Ismerje fel, hogy az információ és a tudás érték. 5.4.1.3.2. Tartalom: Az iskolai könyvtár információs rendszere. Elektronikus könyvtár, internetes adatbázisok használata. Digitális könyvtári médiumok. Katalógusok és tájékoztató eszközök. Forrás- és információkeresés. Forrásfelhasználás. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek. Közhasznú információs források. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban. 5.4.1.3.3. Követelmény: A tanuló legyen képes használni az iskolai könyvtár információs rendszerét. Tudjon forrást és információt keresni. Legyen képes a problémahelyzetnek megfelelő tájékoztató eszközök kiválasztására és ezek komplex használatára. Legyen képes könyvtári médiumok alkotó felhasználására, a médiumok tartalmi hitelességének, formai értékének a megítélésére.


37

Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az interneten keresőrendszerek segítségével. Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl.: TV, telefon, internet stb.). 5.4.1.3.4. Továbbhaladás feltételei: A tanuló tudjon jegyzéket készíteni a megtalált forrásokról. Ismerje és kövesse a forrás felhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokból. Legyen képes a problémahelyzetnek megfelelő tájékoztató eszközök kiválasztására és használatára. 5.4.1.3.5. Ellenőrzés, értékelés: Az elméleti ismeretek számonkérése szóbeli beszámoló (felelet), írásbeli beszámoló (teszt vagy feladatlap) segítségével. Gyakorlómunka, projektmunka értékelése. Gyakorlati dolgozat megíratása a témakör végén. Házi dolgozat készítése.


38

6. A VIZSGA LEÍRÁSA Az informatika gyakorlatorientált tárgy, ezért mind az oktatásban, mind a vizsgáztatásban meghatározó szerepe van a számítógépen végzett munkának, illetve feladatmegoldásnak. A gyakorlati vizsgafeladatokat számítógéppel kell megoldani. Külön vannak választva a szóbeli és a gyakorlati vizsgán szereplő témakörök. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a gyakorlati vizsgán közvetve szükség van arra a tudásra (információs társadalom, hardver, szoftver, kommunikáció az interneten, könyvtárhasználat), amit közvetlenül a szóbeli vizsga mér. (Nélkülük a gyakorlati feladatok megoldása alapvető nehézségekbe ütközik.) A középszintű vizsga témakörei megfelelnek a korszerű informatikai írástudás témaköreinek. A szóbeli vizsga adott számú tételből áll, melyek rögzítettek, s a fenti 4 témakörből származnak. A gyakorlati vizsgán az érettségizőknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

Középszintű vizsga A vizsga formája: gyakorlati és szóbeli. A középszintű informatika érettségi vizsga 180 perces gyakorlati, és legalább 30 perc felkészülési idővel legfeljebb 15 perces szóbeli vizsga. A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverlistát a vizsga évét megelőző tanév végéig kell nyilvánosságra hozni. A vizsgázó a vizsgát megelőző tanévben központilag jóváhagyott (az iskola által kihirdetett) szoftverek használatával vizsgázhat. A gyakorlati vizsgán 120, a szóbeli vizsgán 30 pontot lehet szerezni.

Gyakorlati vizsga A feladatsor összetétele A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer nagy témaköreit, és arányaiban a következőkre törekszik: Témakör

Idő

Pontszám

Szövegszerkesztés

60 perc

40 pont

Táblázatkezelés

50 perc

30 pont

Adatbázis-kezelés

30 perc

20 pont

Web-lap készítés

20 perc

15 pont

Prezentáció és grafika

20 perc

15 pont


39

A feladatsor szerkezete A feladatsor lefedi a követelményrendszer 3–8. témakörét. Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal. A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri. Az egyes témakörök feladatai, részfeladatai pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal. Értékelés A gyakorlati feladatsor értékelésére részletes központi javítási-értékelési útmutató szolgál. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását.

Szóbeli vizsga A feladatsor összetétele A középszintű vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből kell összeállítani:     

1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 7.1 Kommunikáció az Interneten (gyakorlati kivitelezéssel) 9. Könyvtárhasználat

A feladatsor értékelési szempontjai 







Logikai felépítés, vázlat (6 pont) Jó időbeosztás. Hogyan tudja hangsúlyozni a mondandóját, elvész-e a részletekben, vagy látja a téma súlyponti részeit? (Haladhat az általánosabb felől a konkrét felé, vagy fordítva.) Kiemeli-e a lényeges dolgokat? Kifejezőkészség, szaknyelv használata (6 pont) Mennyire pontos a fogalmazása, az esetleges felületességek csak az időbeli korlátok miatt vannak-e, vagy a megértés hiányáról tanúskodnak? Mennyire érti az anyagot, milyen súlyúak a betanult, besulykolt, de meg nem értett tananyagok? Tartalom (12 pont) Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges? A tárgyi tévedéseket, rossz magyarázatokat, mint hiányosságokat kell figyelembe venni. Kommunikatív készség (6 pont) Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni? Ha elakad, hogyan reagál a segítségre, megérti-e amit kérdez a bizottság, mennyire gondolkodik rugalmasan? (Mivel ez a pont az együttműködési készséget méri, ha a felelet során meg sem kellett szólalni, akkor is kell kérdést feltenni.)


40

7. ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.2. Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.2. A számítógép felépítése 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés 4.1. A szövegszerkesztő használata 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés 5.1. A táblázatkezelő használata 5.2. A táblázatok felépítése 5.3. Adatok a táblázatokban 5.4. Táblázatformázás 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbázis-kezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.2. Weblap készítés 8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.2. Grafika 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.2. Dokumentumok 9.3. Tájékoztató eszközök


41

8. A használatos tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök listája. Tekintettel arra, hogy az informatika és számítástechnika fejlődésével változnak a szoftvereink, és ezekhez új könyvek, CD-k, egyéb adathordozók készülnek, szeretnénk folyamatosan lépést tartani a fejlődéssel, hogy tanáraink és tanulóink tudása napra kész legyen. Ennek, és az érettségi követelményeknek megfelelően kell a tankönyveket kiválasztanunk, a változásokhoz igazítanunk, szükség esetén modernebbre, alkalmasabbra cserélnünk. Tankönyvek: 9. évf.-on mindegyik osztály: Számítástechnika 9. évfolyam számára – munkafüzet (Rozgonyi-Borus1998 - Mozaik) Informatika példatár 9-12. évfolyam számára (Mozaik Kiadó - Rozgonyi-Borus Ferenc 2000.) 10. évfolyamtól (14. évfolyamig): PSZF-Salgó Számítástechnika tankönyv (Windows XP). Tartós tankönyv az iskola könyvtárában a tanulók rendelkezésére áll: 20 db Érettségire felkészítő feladatgyűjtemény + lemezmelléklet, 30 db PSZF-Salgó Számítástechnika tankönyv (Windows XP). A Nemzeti Tankönykiadó sorozata: Számítástechnika 9. oszt. tankönyv + munkafüzet Számítástechnika 10. oszt. munkafüzet Irány az ECDL – a középszintű érettségi Tanári segédletek: EGYEDÜL IS MEGY sorozat 7 kötete (ECDL vizsgaanyag) Érettségire felkészítő feladatgyűjtemény + lemezmelléklet 10 próbaérettségi informatikából (középszint-írásbeli) ECDL vizsgapéldatár Informatika 9. (Devecz-Juhász-Markány-Végh 2005.) Informatikai eszközök a vizuális nevelésben + lemezmelléklet (Gyenes Zsolt 2003.) Számítástechnika 9. évfolyam számára tankönyv és munkafüzet Érvényes: 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben

42

(Rozgonyi-Borus Ferenc 1998.) Számítástechnika 10. évfolyam számára munkafüzet (Rozgonyi-Borus Ferenc 2000.) Informatika példatár 9-12. évfolyam számára (Rozgonyi-Borus Ferenc 2000.) Internet a rohanó embereknek Így könnyebb a számítástechnika (angol-magyar szótár, mini értelmező szótár) Dr. Czenky Márta: Adatmodellezés Nemzeti Tankönyvkiadó ISZE füzetek: 74020 Információk az információról 73530 Bevezetés az adatfeldolgozásba 74530 Az adatbázis-kezelés alapjai 73110 Tudnivalók a számítógépről 74412 Számítógéppel az iratok birodalmában Taneszközök: A tanulók a tanórákon az iskola belső hálózatát használva dolgozhatnak. A tanórákon kötelezően használnak füzetet a tanulók. modern hardverek, szoftverek, iskolai közös projektor, interaktív tábla, zsúrkocsi, nyomtató, laptop


43

INFORMATIKA HELYI TANTERV AZ ÁLTALÁNOS OSZTÁLYOK SZÁMÁRA

Recommend Documents