Informatika érettségi témakörök, 2005 Fáy András Gazdasági

Informatika érettségi témakörök, (szóbeli)

2005 Szakközépiskola

15. Hálózati alapfogalmak, protokollok, topológiák, Internet, az Internet szolgáltatásai: Számítógép-hálózat: A számítógépek valamilyen cél érdekében történő összekapcsolása. (HW -Hardware és SW - Software összekapcsolás) Cél:

• Erőforrásmegosztás (disk, Nyomtató) • Kommunikáció • Sebesség növelés (részfeladatokra bontás, párhuzamos adatfeldolgozás, megjegyzés: a sebességnövekedés nem lineáris a rendszerbe kötött gépek számával) • Megbízhatóság javítása (több helyen tárolás, rendszeres központi mentés)

Alapfogalmak: • Hálózati csomópont (Node) : Aktív hálózati kommunikációs pont • Adatátviteli vonal : Azon fizikai eszközök, amin az adatátvital elvégezhető. (sodrott, árnyékolt érpár, koaxikális kábel, opto-elektronikai kábel) • Adatátviteli csatorna : (pl frekvenciasáv) • Szerver (Server) : mely kielégíti a felhasználói igényeket, központi kiszolgáló gép. • Μυnkaállomás (Station) • Hozzáférés • Sebesség : a hálózat étvívő közegére utal. M.e 1 bit/sec

Számtógéphálózatok mérete:

• LAN épületen belőli (Local Area Network) • MAN Városi (Metropolitan Area Network) • WAN Világméretü (Wide Area Network)

Topológiák: Csomópontok, a hálózat fizikai elrendezése és összekapcsolása. Teljes kapcsolású : kiépítési költsége drága (mindenki-mindenkivel kapcsolatban van). Részleges kapcsolású: Gyûrû topológia Csillag (ARC-Net) topológia

SIN-topológia Station

Station

Station

Station

Station

token Station

Station

station

station

station

station

Station

Station

•

Csillag : Minden munkaállomás közvetlenül tart kapcsolatot a serverrel. Kiépítés költsége nagy, megbízhatóság jó, csak a hibás ág esik ki, a hiba helye azonnal felderíthető. Az állomások a csillagponthoz küllőszerűen kapcsolódnak.

•

Sín : Kiépítés költsége alacsonyabb. Megbízhatóság rosszabb, egy hiba a teljes hálózatot leállíthatja, a hibajavtás körülményes. Az állomások egy vezeték szegmensre csatlakoznak. Az állomások címekkel rendelkeznek és egyenrangúak. A rendszer ún. rádió üzemmódban

1. oldal

Informatika érettségi témakörök, (szóbeli) tételek

2005

Fáy András Gazdasági Szakközépiskola

működik, azaz az információ végigfut a vezeték teljes hosszán és a hálózatfelügyelő rendszer gondoskodik arról, hogy az információ eljusson a címzett állomáshoz. •

Gyűrű (kettős) : A kiépítés költsége : az előző kettő között van. Megbízhatósága : kétkörös rendszer esetén meghibásodáskor a rendszer tovább használható. A hibajavtás SW segítségével behatárolható. Az egyes gyűrűkben az adatfolyam iránya kötött.

•

Fa : a serverből kiinduló törzs ágakra oszlik, amik csomópontokból (HUB) indulnak ki. A HUB hibája esetén a hálózat müködésképtelen. Rajz.

•

Vegyes topológia: az eddig soroltak együttes alkalmazása.

Protokoll : kommunikációs szabályrendszer. A hálózati felügyelő rendszert PROTOKOLLnak vagy hálózati operációs rendszernek nevezzük. Feladata : a serverhez való hozzáférés, adatátvitel megszervezése, adatbiztonság, felhasználói felület megteremtése stb. • Adásjog továbbításos (Token Passing). Az adásjog körbenjár a munkaállomásokon. Minden munkaállomásnak van egy időszelete amelyen kommunikálhat. • Vívőérzékelős, ütközés figyeléses protokol (CSMA/CD) :A munkaállomások figyelik a hálózaton történő kommunikációt, akkor kezdeményeznek adást, ha nincs vivő a vonalon, (egyetlen másik számitógép sem kommunikál). Ha mégis egyszerre szólal meg két számítógép, akkor a server figyeli az ütközést, ekkor minden munkaállomást letilt és a munkaállomások véletlenszámszerű késleltetéssel próbálkozhatnak ujra. Előnye, hogy kevés munkaállomás esetén felgyorsul a kommunikáció, de sok aktív munkaállomás esetén használhatatlanul is lelassulhat. Funkcionális modell Nyomtató munka állomás + hálózati csatoló

munka állomás + hálózati csatoló

SERVER HDD CD

Nyomtató

Hálózati Csatoló

munka állomás + hálózati csatoló

- a munkaállomások között megosztható erõforrások

A hálózati felhasználók csoportja : a hálózaton több felhasználó is dolgozik. A hozzáférés felhsználónként lehet akár különböző is. A felhasználók legfőbb csoportjai : • supervisor : rendszergazda. • operátor : hálózati felügyelő, működtető • user : felhasználó

2. oldal


2005


A hálózati alapfogalmak más megközelítésben: Ma a számítógépeket összekötik annak érdekében, hogy az egyes fiókkönyvtárakban rögzített információk bármikor elérhetők és összehasonlíthatók legyenek. Az erőforrás-megosztás elvéről van szó, és a cél az, hogy a hálózatban levő programok, adatok és eszközök bárki számára párhuzamos módón elérhetők legyenek. A hálózatok gyors és olcsó kommunikációt tesznek lehetővé munkacsoportok között. A terhelésmegosztás az erőforrásmegosztás egy másik aspektusa. Bizonyos információkat több gép osztottan szolgálhat ki. Egy másik cél a nagy megbízhatóság elérése lehet. Például minden állomány két vagy több gépen is jelen lehet, így ha (például hardverhiba következtében) valamelyik állomány elérhetetlenné válik az egyik gépen, akkor annak másolata egy másik gépen még hozzáférhető marad. Nagy értékű eszközök (pl.: nagyteljesítményű nyomtató) osztott hozzáférése költségmegtakarítást jelent.

Számítógép hálózatok osztályozása: Földrajzi kiterjedés alapján: Lokális vagy helyi hálózat (LAN = Local Area Network) Ez a hálózat általában egy intézmény vagy vállalat számítógépeit kapcsolja össze. Voltaképpen működési egység. Helyi hálózatnak számít akár egymástól kilométerekre lévő épületek számítógép-hálózata (amely több száz gépre is kiterjedhet) és egy 3 gépből álló rendszer egyaránt. Jellemzője a viszonylag nagy sebesség (10-100 Mbit/sec). Nagyvárosi hálózat (MAN = Metropolitan Area Network) Ez a hálózat egy nagyváros integrált rendszere. A MAN nagy teljesítményű központi számítógépek (hoszt) és LAN-ok összekapcsolásával jön létre. A kisebb LAN-ok, sőt a PC-k is erre a célra bérelt telefonvonalakon tartják a kapcsolatot az alaphálózattal. Nagytávolságú hálózat (WAN = Wide Area Network) Nagyobb területi egységre, akár az egész világra kiterjedő nagysebességű hálózat (pl. Internet). Jellemző rájuk a központi üzemeltetés és a hierarchikus felépítés. A WAN-ok rendszerint országhatárokon ívelnek át, sebességük a nagy adattovábbító központok között nagy. Logikai szerep alapján: Terminál hálózatok: A hálózat központi számítógép(ek)ből, távoli számítógépekből, terminálvezérlőkből, végberendezésekből és kommunikációs alhálózatból áll. Ha a terminálok csak egyetlen erőforrás (központi) számítógéphez férnek hozzá, akkor egyközpontos terminálhálózatról beszélünk. Ha a terminálok több különböző számítógép szolgáltatásait is igénybe vehetik, többközpontos terminálhálózatról beszélünk. A terminál önálló munkavégzésre alkalmatlan. Szerver-hálózatok: A csomópontoknak két osztálya van: munkaállomások és szerver(ek) amelyek üzenet-átviteli rendszerrel vannak összekapcsolva. A munkaállomások egymástól és a szerverektől függetlenül is használhatók, a központi szolgáltatás a szerver(ek) feladata. Például egy NetWare PC-hálózat.

3. oldal


2005


Egyenrangú hálózat: Peer to Peer hálózat -> minden gép egyenlő. A gépek osztják meg egymás között az erőforrásokat Nyílt rendszerek: hálózatok (LAN-ok) összekapcsolódása. A csatornákat kapcsolóelemek kötik össze. Ezeket IMP-nek, Interface Message Processors-nak nevezünk. Az adatátvitel iránya szerint: Szimplex A -> B (Az adatforgalom A és B pont között mindig azonos irányú) Duplex (half-duplex) A -> B A<- B (Az adatforgalom egy időben csak egyik irányban lehetséges.) Full-duplex A<->B (Mindkét irányban azonos időben lehetséges adatot továbbítani.) Kapcsolási technika alapján: Vonalkapcsolás: A vonalkapcsolás, a telefonos összeköttetés jól ismert módszere. Úgy köt össze két számítógépet, hogy egy géptől gépig vezető - a hívás teljes időtartamára egyedi és csak erre a célra rendelt útvonalat hoz létre, amely bontással szűnik meg. Előfordulhat, hogy a címzett foglalt, ha a másik gép épp nincs bekapcsolva vagy ha mással kommunikál. Üzenetkapcsolás: Az üzenetkapcsolást tároló-továbbító rendszerekben alkalmazzák. Nincs kapcsolatkiépítés, a fejlécezett üzenet felkerül a legközelebbi node, vagy IMP-re, és az küldi tovább. Az egyes üzenetek útvonala üzenetenként változhat. Olyan nincs, hogy a címzett foglalt. Főleg az elektronikus levelezésnél alkalmazzák. Csomagkapcsolás: Ezt a módszert kifejezetten lökésszerű, többfolyamatos adatcserére tervezték. A "feladó" számítógép által létrehozott adatcsomagokat olyan fejléccel látják el, amelynek alapján a feladó és a címzett gép azonosítható. Mindegyik csomagkapcsoló megvizsgálja a fejléceket, majd eldönti, hogy milyen úton küldje tovább a csomagot végső rendeltetési helye felé. A forrás és a nyelő között az egyes csomagok különböző utakon közlekedhetnek (ezért nem biztos, hogy csomagok a feladás sorrendjében érkeznek meg a címzetthez). Az átviteli mód alapján: Alapsávú átvitel: az úgynevezett digitális átvitelt valósítja meg. Az átviteli vonalat digitális jel továbbítására használjuk fel, ami azt jelenti, hogy az optikai kábelen egymás után jól meghatározott időközönként jelennek meg az elektromos vagy fény impulzusok. Az impulzusok a bitfolyamot alkotó nullás és egyes biteknek megfelelő értékek. Amikor a vonalon nem történik adás az elektromosan csendes, optikailag pedig teljesen sötét. Szélessávú átvitel: Ez a megoldás az úgynevezett analóg jelátvitelt alkalmazza. Itt nem diszkrét – egymástól jól elkülöníthető – hanem folytonos jelet alkalmaznak. A vonalon állandóan végighalad egy vivőjel, amelynek három tulajdonsága valamelyikét módosítják az üzenetnek megfelelően. Ezek: frekvencia, amplitúdó, fázis változás. Alhálózat kapcsolási technikája alapján: - pont-pont közötti („locsolócső”) - üzenetszórásos: mindenki fogja az üzenetet, de csak az használja akinek szólt 4. oldal


2005


A kommunikáció lehet: Szinkron: Az adó kezdi az adást és a rendelkezésre álló idő alatt átküldi az üzenetet melyet a vevő vesz . Két berendezés kapcsolatba lépésekor a kapcsolatba lépő állomás egyezteti a sebességet (bit-sec), azt, hogy meddig történhet az adás, továbbá azt is, hogy a vevő számára hány jel alkot értelmezhető egységet Aszinkron: Az összeköttetésben lévő két állomás közül bármelyik adásba kezdhet. Ilyenkor azonban ezt a vevő tudomására kell hozni, mint ahogy azt is, hogy az adás befejeződött.

Az Internet: Világhálózatot jelent, mely az amerikai ARPANET-ből nőtt ki, és oktatási, kutatási, kormányzati, katonai, valamint kereskedelmi jellegű intézmények helyi hálózatait (LAN) köti össze, melyek mind ugyanazt az egységes szabványt (TCP/IP) használják az egymás közötti kommunikációra. Az Internet címek: Minden számítógép, host, amely az Internethez kapcsolódik, rendelkezik egy úgynevezett Internet vagy IP címmel, mely egyértelműen azonosítja őt. Az Internet Protokoll (IP) 32 bites. Két mezőből áll: a hálózatazonosítóból (netid) és számítógépet azonosítóból (hostid). A hálózat azonosító egy hálózatot jelöl, melyen a hostid gép működik. Pl.: 193.224.74.1 Az Internet címben az egyes mezők értékei kizárólag 0-255 közé eshetnek. Az IP az A, B és C osztályú Internet címeket ismeri, amelyek rendre a nagy, a közepes és a kis hálózatokra vonatkoznak. Hogy melyik osztályba tartozik egy cím azt a baloldali bitek határozzák meg.

Baloldali bitek 0 10 110

netid 7 bit hálózatcím 14 bit hálózatcím 21 bit hálózatcím

hostid 24 bit 16 bit 8 bit

Osztály A B C

A hostid alsó (minden bit 0) és felső értéke (minden bit 1) gépnek nem osztható ki. Ezeket a rendszer különböző célokra fenntartja magának. A fentiek alapján egy C osztályú címtartomány esetén maximum 254 gépnek adhatunk IP címet. Már dolgoznak egy új IP cím rendszeren amely 128 bites lesz. Ez az ún. IPv6 címrendszer. Domain name rendszer

5. oldal


2005


Mivel az IP címeket nehéz fejben tartani és sok hibalehetőséget hordoz, létrehoztak az ember számára jobban érthető, megjegyezhető azonosító rendszert is a neveken alapuló ún. domain name rendszert. Az Internet címeket a DNS (Domain Name Service) szerverek kapcsolják össze a domain névvel. A rendszer hierarchikus felépítésű, a tetején vannak az ún. root domain name szerverek. Ezek a világ különböző részein szétszórva működnek. Alattuk a nemzeti legfelsőbb szintű domain név szerverek helyezkednek el, melyek azonosítója az ISO szabványban rögzített kétkarakteres országkód. Pl.: -

hu at de uk

Magyarország Ausztria Németország Egyesült Királyság

Az Egyesült Államokban legfelsőbb szintű domainként a szervezeti hovatartozásra utaló hárombetűs elnevezést használnak: - net hálózati szolgáltatások - edu oktatási intézmények - mil katonai szervezetek - com kereskedelmi szervezetek - org egyéb szervezetek Hogy történik a domain név-Ip cím feloldás ?: Minden szint közvetlenül az alatta lévő bejegyzéseket ismeri. Ha a kérés nem az ő hatáskörébe tartozik (nem az alatta lévő területnek szól), a cím feloldásáért a root name serverekhez fordul. A root a legfelsőbb szintű domain alapján megmondja, hogy honnan kell a további információkat megszerezni. A legfelsőbb szintű nemzeti DNS server az alatta lévő bejegyzés alapján megint küld egy üzenetet, hogy hol kell tovább keresni a címet. Ez egészen addig megy, míg végül eljutunk a hierarchiában lefelé haladva ahhoz a DNS szerverhez, amely feloldja a domain nevet IP címre. Az internet fontosabb szolgáltatásai: levelezés, fájl transzfer (FTP), távoli bejelentkezés (TELNET), hírrendszerek, GOPHER, Word Wide Web (WWW), konferencia beszélgetés (IRC)

Az Internet szolgáltatásai FTP – (File Transfer Protocol): Az FTP szolgáltatás elérhetővé teszi az FTP-kiszolgálók által szolgáltatott könyvtárstruktúrát, illetve annak tartalmát, s onnan állományok másolását, mozgatását biztosítja a távoli gépről a helyi háttértárakra, illetve a helyi tárakról a kiszolgálókra. E szolgáltatás használható parancssorból, úgynevezett FTP ügyfélprogram segítségével. Indítása után fel kell venni a kapcsolatot a kiszolgáló gépével. Sokkal kényelmesebb megoldás a letöltéshez, ha a böngésző programot használjuk. A böngésző címsorába nemcsak a program által alapértelmezett webcímek írhatók. Ha a HTTP protokollnév helyett „FTP://” bevezető karaktersorral kezdődik a cím, akkor az ezt követő DOMÉN név egy FTP kiszolgáló címe 6. oldal


2005


lehet. A böngésző felveszi a kapcsolatot a kiszolgálóval, bejelentkezik „névtelen” (anonymus) felhasználóként, majd megjeleníti azt a virtuális könyvtárstruktúrát, amit a kiszolgáló szolgáltat. A TELNET: A Telnet egy szerver/kliens modellre épülő szolgáltatás, ami lehetővé tesz távoli gépekre való bejelentkezést, távoli számítógéppel való kapcsolatfelvételt. A használt protokoll a Telnet. A Telnet használata általában két okból válhat szükségessé: - Saját gépünkre szeretnénk rájelentkezni. - A mások ok, hogy számos információs erőforrás érhető el segítségével. A Telnet működése: A kapcsolat kialakítása után a távoli gép felügyelete alá kerülünk. Az az alapelv érvényesül, hogy a távoli gépen zajlik minden művelet és a helyi gép, csak terminálként, azaz adatbeviteli és adatmegjelenítési egységként üzemel (ezt hívjuk terminál emulációnak). A kapcsolat kiépítése azzal kezdődik, hogy megadjuk az elérni kívánt Internet címét, vagy domain nevét. Ha a gép elérhető (be van kapcsolva, jó a kommunikációs csatorna…) elkezdődik a bejelentkezési folyamat, amit a távoli gép irányít. A bejelentkezésnek kétféle módja lehet: - A távoli gépen van saját azonosítónk és ehhez tartozó jelszavunk (password). - Gyakoribb eset, hogy egy távoli gépen futó szolgáltatást szeretnénk igénybe venni. Ekkor úgynevezett publikus azonosítót (pl. aleph, news, gopher…) használhatunk. A portok használata: Egy hoszt számítógépnek 10 000 kommunikációs csatornája, úgynevezett portja lehet. Ha egy kliens program bejelentkezik a hosztra, az automatikusan kioszt neki egy szabad portcímet. A kijelentkezés után a port felszabadul, azt más számítógép használhatja.

HÍRCSOPORTOK: A hírcsoportok, vagy newsgroup-ok azonos érdeklődésű embereket hoznak össze a világ minden tájáról. Ez a USENET hálózat legfontosabb szolgáltatása, ezért Usenetnek is nevezik. A hírcsoportok több ezernyi témában csoportosítva adnak lehetőséget a másokkal való kommunikációra. A témák hierarchikus szerkezetben vannak csoportosítva. A hírcsoportok működése: A hírcsoportokra elő kell fizetni. A hírcsoportok használata a –levelezési listákhoz hasonlóan - levelezésre épül, ennek segítségével lehet híreinket, kérdéseinket eljuttatni az úgynevezett news-szerverek felé. Egy-egy ilyen gép tartalmazza az egész világról beérkezett levelek halmazát. Amíg a levelezési listáknál a leveleket minden tag megkapja egy példányban, addig a hírcsoportoknál a levelek csak a központi számítógépeken tárolódnak egy-egy példányban. Ha valaki ír egy levelet, azt a news-szerverre tölti fel, és az foglalkozik a terjesztéssel.

7. oldal


2005


A csoportok szerkezete: A Useneten nem csak általános célú hanem regionális jellegű hírcsoportok is vannak. Az adott régió, ország nyelvén folyik a kommunikáció, illetve egy adott országra vonatkozó témákkal foglalkozik. Ezek a lokális hírcsoportok. A cikkek kezelésének három módja van, ami rovatonként más-más lehet: - Szerkesztetlen, minden beküldött cikk mindenkihez eljut. - Felügyelt, mielőtt a cikk bekerül a rovatba, egy szerkesztő eldönti, hogy közölhető e. - Kivonatolt, egy-egy csoport válogatott cikkeit tartalmazza ELEKTRONIKUS LEVELEZÉS (E-MAIL): Az Interneten történő e-mail üzenetek továbbítására az SMTP, a Simple Mail Transfer Protocol szolgál. A levelezés úgynevezett szerver-kliens elven működik. Ez azt jelenti, hogy van egy szerver funkcióval felruházott számítógép, amin a levelezési szerver program fut. Ennek funkciói: -

Levelek küldése/fogadása az Internetről. A beérkezett leveleket, a címzés alapján, a megfelelő postafiókban elhelyezni. A leveleket a postafiókból az azt kérő kliens programoknak átadni.

A felhasználók a kliens programokat használják. Mit várhatunk egy elektronikus levelezőrendszertől? Leveleket tudjon fogadni, küldeni a levelező szerver felé. A levelek fejlécének kitöltésére alkalmas legyen. A levelek megírásához szükséges szövegszerkesztő funkcióval rendelkezzen. Legyen válaszolási és továbbítási funkciója. A kezelése legyen egyszerű, gyorsan megtanulható. Minél többféle típusú számítógépen és operációs rendszerrel lehessen használni. Különböző iratgyűjtők létrehozásával segítse a kapott levelek osztályozását. Adjon lehetőséget a csoportos címzésre (ún. címlisták) Engedje meg, hogy a szöveges levélhez kép-, hang-, kód- és egyéb, nem szöveges mellékletet csatoljunk. Ezek átvitelére alkalmazzon kódolási (tömörítési) eljárást.

Az Internet címek értelmezése: Minden felhasználó, mikor számára egy használati lehetőséget teremtettek valamelyik szerveren, automatikusan kap egy a levelezési postafiókot is. A levelezési postafiók egy könyvtár, ahova mindenki beletehet fájlokat (ezek a levelek), de olvasni, törölni az adott postafiók könyvtárból csak a postafiók tulajdonosa tud. Az email címnek tartalmaznia kell a postafiókot kezelő szerver (hoszt) gép nevét és a címzett felhasználói azonosítóját. Az e-mail üzenetek törzsrészből és fejlécből állnak. - A törzsrész az üzenet szövegét tartalmazza. - A fejléc tartalmaz minden olyan adatot mely a küldemény célba juttatásához, illetve hiba vagy nem létező címzett esetén a visszapostázáshoz szükséges. A fejlécnek tehát a feladó és a címzett címét mindenképpen tartalmaznia kell. Minden számítógép, amin átment a levelünk a fejlécbe beírja magát. Ezekből megállapíthatjuk, hogy a levél milyen utat járt be a feladástól a célba érkezésig. A fontosabb fejléc mezők: Date, From, To, Subject, CC, BCC

8. oldal


2005


LEVELEZÉSI LISTÁK: A levelezési listák célja az azonos érdeklődési körű emberek számára elektronikus konferencia lehetőség biztosítása. A listára feliratkozott emberek feltehetnek kérdéseket egymásnak, elmondhatják véleményüket egy témával kapcsolatban. A levelezési listák automatikusan bonyolítják a levelezést és minden vele járó feladatot. Az egész folyamatot egy úgynevezett listaszerver program vezérli. Feladatai: - Különböző listák kezelése. Egy listaszerver program több listát is kezelhet egyszerre. - A listákra feljelentkezett felhasználók kezelése, újak felvétele, kijelentkezők törlése. - A listákra érkezett levelek fogadása és továbbítása a lista tagjainak. - A listákra érkezett levelek archiválása. - A listaszervernek küldött parancsok értelmezése, feldolgozása, teljesítése. A levelezési lista működése: Ha valaki jelentkezni akar jelentkezési szándékát elküldi a listát kezelő listaszerver programnak, ami a címet hozzáteszi a listára jelentkezettekhez. Ha egy levél érkezik a lista címére, azt a program automatikusan elküldi az összes címre, ami ezen a listán szerepel. A címzettek a leveleket egy "személyre szóló" e-mailként kapják meg. Ha valaki nem akarja ezeket a leveleket kapni, akkor küld egy kijelentkező parancsot a programnak. Levelezési listák fajtái - Nyitott egy lista, ha bármilyen levél, amit a lista címére küldenek, automatikusan továbbításra kerül mindenkinek. - Moderált a lista ha a címére érkező leveleket először a lista tulajdonosa nézi meg, és csak az ő beleegyezésével kerül továbbításra a lista tagjai felé. - A harmadik lehetőség, hogy a listára csak bizonyos emberek küldhetnek leveleket, a többség csak olvashatja. Milyen parancsokat használhatunk? Két elterjedt listaszerver program létezik, a listserv (főleg Bitnet hálózaton) és a majordomo. A listaszerver programoknak parancsokat küldhetünk levélben, melyre a program automatikusan válaszol szintén egy levélben. Listaszerver parancsok kiadásánál a tárgymezőt üresen kell hagyni! Listaszervernek csak szöveg formátumú levél küldhető! Egy levélben több parancsot is elhelyezhetünk, ezeket egymás alá új sorba kell írni. A parancsokat a listaszerver programnak, míg a leveleinket a listának címezzük. GOPHER: 91-ben találták ki Amerikában (hipertext elven működik, de csak karakteres). Ma már nem használják. gopher://gopher.iif.hu AZ IRC: Az IRC egy mozaikszó, az Internet Relay Chat kifejezést rövidíti. Világszerte több mint 60 országban használják. Az IRC tulajdonképpen egy világméretű, élő interaktív "beszélgetős" rendszer, melyen úgynevezett "csatornák" vannak. A fõ nyelv az angol . A legtöbb csatornán az angolt beszélik, kivéve a nemzeti csatornákat, ahol az adott ország nyelve a "hivatalos". Természetesen ha magunk nyitunk egy csatornát, bármit kiköthetünk, így a nyelvet is. Smiley-k: Sok félreértés lehet abból ha a poénnak szánt mondatunkat félreértik beszélgetőtársaink. Hogy ez még véletlenül se forduljon elő, kialakult egy kis rajzos 9. oldal


2005


"nyelvezet". Ezeket nevezik “smiley”-nak vagy magyarul: “mosolykód”-nak. Ez a néhány kis ábra egy-egy arcot jelöl, 90 fokkal elfordítva. Operátori jog (op, @) Az "operátorok" tulajdonképpen azért vannak, hogy rendet tartsanak a csatornán. Úgy lehet őket felismerni, hogy a nevük előtt egy @ (kukac) jel látható. Az operátoroknak van joguk kirúgni, illetve kitiltani embereket a csatornáról. Korlátozhatják azt is, hogy csak opjoggal lehessen a topicot megváltoztatni, de más opció is át, illetve beállítható. DCC - Direct Client to Client: A DCC egy külön része az IRC-nek. Két fõ részre osztható: 1. DCC send/get: Ezzel saját merev/hajlékonylemezünkről vagy valamelyik másik meghajtóból közvetlenül fájlokat lehet küldeni egy másik, IRC-n levõ ember gépére. 2. DCC chat: Közvetlenül folytatható beszélgetés két IRC-résztvevõ kliensprogramja között, függetlenül az IRC szerverektõl, de feltétlenül ugyanazon a hálózaton kell lennünk. Hátránya, hogy csak 2 ember beszélgethet. WORD WIDE WEB: A Word Wide Web 1992-ben indult hódító útjára, hogy behálózza a világot. Jellemzői: - Hypertext elven működik, ami azt jelenti, hogy egy dokumentum, illetve annak bizonyos részei másik dokumentummal van kapcsolatban. Pl. egy hypertext szövegben megjelenő névre kattintva előhozhatjuk az illető életrajzi leírását. - Multimédiás, azaz egyidejűleg szöveg, kép, hang, mozgókép továbbítására is képes. - Kliens-szerver elven működik így az egymástól több ezer kilométerre lévő anyagok is összekapcsolhatók. A Web működése: A szerver/kliens elvből következően szükség van egy kiszolgáló programra, amely a Web szerver gépen fut. Ennek működését a szervert üzemeltető rendszergazda felügyeli. Az ügyfél a saját gépén működő, úgynevezett böngésző (Explorer, Netscape) programot futtatja, mely kapcsolatba lép a szerver programmal és lekéri a szükséges információkat. A kapcsolat csak az adatátvitel idejére jön létre! A hypertext szövegek egy speciális leírónyelv, a HyperText Mark-up Language (HTML) segítségével készülnek. Ez egy hagyományos szöveg fájl, amely a formázási parancsokra utaló utasításokat is tartalmazza. A hypertext szövegek szállítása az Interneten bonyolult feladat a hozzájuk kapcsolódó nagyméretű képek hangok miatt. Erre az átviteli módra egy új protokollt dolgoztak ki a HTTP-t (HyperText transfer Protokol). Ennek nagy előnye, hogy a dokumentumokat részenként is le tudja tölteni, és félig letöltött állapotában is megkezdi a megjelenítést. A dokumentumok azonosítása: A hatalmas információhalmaz erőforrásainak az azonosítását az egységesített URL (Uniform Resourche Locators) azonosítók segítségével végezhetjük. Az URL olyan azonosító, mely megadja, hogy az adott forrásanyaghoz hogyan lehet hozzáférni. http://www.fay.sopron.hu

10. oldal


2005


Kérdések: 1. Az ön mindennapi környezetében milyen típusú hálózatok találhatók. 2. Van e szerver az iskolában, ha igen akkor annak használatához ön milyen jogokkal rendelkezik. 3. Az iskolában használt szerver számítógépek milyen feladatot látnak el? 4. Mondjon példákat (bármilyen hálózat) a Földrajzi kiterjedés alapján történő osztályozásra 5. Mire használja ön az internetet mindennapi munkája során? 6. Mi az az internet szolgáltatásai közűl, ami segíti, vagy segítheti önt a tanulásban?

Gyakorlati feladatok: 1. Mutasson be egy weboldalt azok közűl, melyeket ön rendszeresen látogat! 2. Keresd meg iskolád weboldalát az Interneten, majd röviden ismertesd annak felépítését, részeit, hogyan tudsz az oldalak között váltani, milyen linkek találhatók rajta. 3. Mutasd be az általad használt böngésző programot (programokat) azok felépítését legfontosabb részeit. 4. Keress anyagot, dokumentumot az általad használt kereső segítségével egy tetszőleges témában, fokozatosan finomítva a keresést.

11. oldal

Informatika érettségi témakörök, 2005 Fáy András Gazdasági

Recommend Documents