Információtudatosság, tájékozottság, érdekképviselet A polgármester 2010-ben

Információtudatosság, tájékozottság, érdekképviselet – A polgármester 2010-ben Csorba József információs tanácsadó A következőket a programkészítő figyelmébe ajánljuk, vagyis egy új szemléletmódról lesz szó annak felvetésével, hogy kicsoda-micsoda a polgármester. A jelen helyzetet alapjaiban határozza meg, hogy a 3200 magyar önkormányzat – melynek nagyságrendje kétségkívül fenntarthatatlan a mai formájában – rengeteg új feladatkört kapott a politikai osztálytól akkor, amikor a magyar állam évtizedek óta késésben lévő modernizációja miatt a rendszer egésze éppen széthullóban van. Ilyen körülmények között a polgármesternek mint a helyi önkormányzati rendszer kulcsfigurájának különösen fontos feladata van. A polgármester esetében minden pozitív adottság áldás, de két adottsággal feltétlenül rendelkeznie kell: – egyfelől az információtudatossággal, – másfelől a döntésképességgel. A polgármester további erényei közé soroljuk, hogy megfelelő emberekkel tudja körülvenni magát. Pontosabban: meg tudja találni a megfelelő embereket, akikkel a versengő környezet és a folyamatosan szűkülő vagy hiányos forrásszervezési helyzet adottságai miatt meghatározó a kapcsolata az eredményes munkához. A ma polgármesterének különösképpen ismernie kell a szerepköröket, az információforrásokat, a foglalkozását (hivatását) jellemző lehetőségeket, kényszerpályákat, determinációkat, valamint az új, európai magyar önkormányzati formához tartozó érdek-képviseleti ismereteket.

Raabe Kiadó

Beszediras3_10_3_polgar.indd 1

A szónoklás művészete

2010.05.10. 11:31:24

2

Információtudatosság, tájékozottság, érdekképviselet…

1. Az önkormányzatiság, a polgármesteri irányítás információ- és kommunikációpolitikája 1.1 Rendszerszint: önkormányzatiság és kormányzás Rendszerszinten a polgármesteri szerepkört ma sajátosan magyar determinációk – mint az új, európai magyar modell kidolgozása, bevezetése (és annak hiánya) –, illetve a legjellemzőbb nemzetközi trendek – mint a globális információs társadalom programok és az európai uniós társulási folyamatok – határozzák meg. Térségi és operációs szinten, városi környezetben a rehabilitációs, vidéki környezetben a vidékfejlesztési programok a meghatározóak. A társadalmi életmodell szervezésének szintjén az egyéni és kisközösségi gazdasági együttműködés és szövetkezés, a közösségi szolidaritás fejlesztése a legnyilvánvalóbb célok. Legfőbb programírói rendezőelvek: a kooperatív egyéni és közösségi viselkedés

A városi és a vidéki szerveződéseknél másként, de alapjában egyformán fontos a gazdasági együttműködés, a társadalmi szolidaritás, a nemzeti kulturális közösségi elvek szellemében történő helyi kormányzás. A nemzeti tudat ma nem társadalmi, hanem a kisközösségi és családi közegben termelődik újra, ezért a helyi önkormányzatok szerepe ma meghatározóbb, mint az országos fórumoké. A fentiekben megragadott önkormányzatiság képviselője és irányítója a polgármester. A polgármester a helyi gazdasági együttműködés kialakításában, a helyi érdekképviselet irányításában a legerősebb szakpolitikai képviselő. 1.2 Szerepbetöltési szint: a polgármester hivatala A polgármester hivatala jogállása, szervezete, feladatai tekintetében meghatározó a függetlenség elve, a

Szónoklatok nagykönyve polgármestereknek


Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:25

3


szervezeti keretek önálló alakításának lehetősége. Az önkormányzat a polgármesteri hivatal szakmai közreműködésével meghatározott feladatok ellátására kötelezett, de szerepe jóval több annál, mint hogy csak adminisztrálja a közigazgatási és társadalmi szolgáltatási kötelezettségeit. A helyi önkormányzat a képviselő-testület révén, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával egységes hivatalt képez a polgármester irányítása alatt. A polgármesteri hivatal a képviselő-testület adminisztratív, döntés-előkészítő szervezete, mely elsősorban a polgármester személye által megjelenítve térségi, regionális és országos politikai szereplővé válik a helyi érdekek képviselete és az érdekérvényesítés mentén. A polgármesterség mást és mást jelent a néhány százas, ezres, tíz- és százezres lakosságú, vagy – más irányból megközelítve – az egymilliárd forintnál kisebb és nagyobb költségvetésű településeknél. A címben kiemelt tulajdonságok mint erények fontossága igazán ott jelentkezik, amikor a polgármesternek már olyan szakértőre van szüksége, aki egyfelől magas fokon ért az információtartalom-kezeléshez, másfelől széles körű informatikai tudással rendelkezik.

Információtudatosság: program és dinamikus irányítás

A jelenlegi működési lehetőségek nagyon szűkös mozgásteret adnak – sokszor éppen csak a megmaradást biztosítják –, ezért a polgármester sikeres munkájához nagy dinamikára van szüksége az információtudatosság, tájékozottság és az érdekérvényesítés terén. A polgármesternek és hivatalának alaptevékenységei között szakfeladatok, általános közigazgatási feladatok, társadalmi szolgáltatások és kiegészítő szolgáltatások biztosítása szerepelnek előírásszeRaabe Kiadó



2010.05.10. 11:31:25

4


rűen – de hullámzó eredményességű elvárásokkal. Legmagasabb szinten a polgármester saját választóinak tartozik felelősséggel. Az állam nem utasíthatja a polgármestert, intézkedéseit csak a közigazgatási hivatal vizsgálhatja törvényességi felügyelet keretében. A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat.1 A helyi hatalomgyakorlás tájékoztatási szerepkörei

A polgármester feladata ebben a szervezeti rendben és hierarchiában úgy jelenik meg, mint a település fejlődésének segítése, a helyi közszolgáltatások biztosítása, a helyi önkormányzati vagyon megőrzése és gyarapítása; a helyi közösségi gazdálkodás menedzselése, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás megvalósítása és segítése a közakarat érvényesülésének biztosítására, a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése, a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a településen belüli és kívüli együttműködés elősegítése; a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, a képviselők és bizottságok munkájának segítése, a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, az önkormányzati intézmények működésének segítése, ellenőrzése. A polgármesternek személyesen – vagy felelős munkatársai révén, áttételesen – ismernie kell a legfőbb információforrásokat és azok elérésének útját2 a jogi és törvénykezési háttér, az operatív politikai munka és ügyvitel, az intézményi kapcsolatok (hierarchia, protokoll stb.) terén. 1 www.magyarorszag.hu 2 E téren a település és a költségvetés nagyságrendje szerint jelenik meg az önálló információs szakértő(k) foglalkoztatásának igénye.



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:25

5


2. A polgármesteri szerepkör és az érdekérvényesítés terepei 2.1 Az önkormányzati információstruktúra és információvagyon A helyi és kistérségi információmenedzsment tartalmi része fontos, de hangsúlyozni kell, hogy az egyéni és közösségi információvagyon sokkal szélesebb körű fogalmak annál, mint amit az országos információrendszer, a statisztikai bázisadattárak tudnak nyújtani a nagy nyilvántartó rendszerek kínálatából. A népesség-nyilvántartás, a szervezet-, a tulajdon- és a pénzforgalom-regisztrálás vagy az adóstatisztika adatai csak alapinformációk. Az információstársadalomstatisztikák árnyaltabb, többdimenziós statisztikai leképezést adnak.3 A 21. századi „információs társadalom” típusú kapitalizmusban az információvagyon felhasználása, az információelőnyös és -hátrányos helyzetek kihasználása az érvényesülés alapja, a versenyképesség alapvető feltétele. Ezért kell hangsúlyozni, hogy a helyi és kistérségi programokban első adottság az információvagyon, illetve a fizikai és a szellemi információkezelő készségek megléte, minősége. A mai önkormányzatiságnak fontos adottsága a helyi (és kistérségi) információrendszer, amelynek célja, hogy az új információközpontú világban az európai, nemzeti, regionális és lokális összekapcsolódást, tájékozódást, a kétutas kommunikációt biztosítsa. A helyi (és kistérségi) információrendszer feladata biztosítani a lokalitás integrálódását a régió, az állam és az ország, a magasabb egységek (az államok

Kétutas kommunikáció: a lokalitás integrálódása

3 Csorba József: Az állam információs modellje és makrokommunikációs szerkezete. INCO, 2. szám, www.inco.hu Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:31:25

6


feletti régiók, nemzetközi szervezetek) információs és kommunikációs hálózataiba. A helyi fejlesztési programot megalapozó filozófia három bástyája a fejlett információs infrastruktúra, az információkezelő képességek és készségek, az információs műveltség léte vagy hiánya, valamint a közösségépítés adottságai (szolidaritás, együttműködési és szövetkezési hajlandóság) lettek. A helyi (és kistérségi) információrendszer szigorúan vett (információ)tartalmi részéhez tartozik egyfelől, hogy az információs közmű által biztosított országos információrendszer elérése és hozzáférése helyben biztosítva legyen; másfelől pedig, hogy az előbbiekkel egy időben – ha nem előbb – a helyi információvagyon is hozzáférhető legyen. A település saját információvagyonának (foglalkozások és mesterségek, kulturális és kézművesképességek, a tájjal kapcsolatos tudások stb.) felmérése és közzététele a gazdasági fejlődés, a foglalkoztatás, a település megtartó ereje szempontjából nélkülözhetetlen. Az egyéni és a közösségi információvagyon a nagyobb egységekhez integrálódás (s azzal a helyben érvényesülés) esélyeit illetően az első és legfontosabb cseretárgy. A globalizáció mikor nem jelent hátrányokat?

A globalizáció kizárólag akkor nem jelent hátrányt – pozitívan megfogalmazva –, akkor lehet előny, ha a településnek van olyan információs vagyona, amivel a kétutas – elektronikus kereskedelmi – kommunikációban partner lehet. A helyi (és kistérségi) információrendszer tartalmi részének felépítése, illetve mobilizálhatósága elképzelhetetlen az intelligens információs közmű, nem utolsósorban az egyéni (állampolgári) és a közösségi (vállalati) információtudatos viselkedés nélkül.



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:25

7


2.2 A helyi (és kistérségi) információrendszer információ- és adattartalma A rendszer tartalmi magját a helyi lakosság személyes, szakmai, kulturális stb. és szociális kapcsolati beágyazódásának sajátos adatai képezik. A következő réteget a közösségi (lakossági, szakmai, kulturális stb.) adatvagyon adja, amely az adott településre jellemző ismereteket tartalmazza. Ebben az adatvagyonában a helyi gazdaságra, tájra, biodiverzitásra, klímára, rekreációra, kultúrára és szórakozásra stb., valamint a helyi „adottságokat” értékesítő helyi szolgáltatásokra vonatkozó információk különösen értékesek. A globalitás–lokalitás viszonyban a helyi információ- és adatvagyon fontos érték. A piaci szereplők marketingtevékenységük alapjának tekintik az információs közmű működését, illetve a település egyéni és közösségi adatainak elérését, aminek alapján meghozhatják üzleti döntéseiket, kidolgozhatják gazdasági és pénzügyi magatartásukat. Ez a település részéről elsőre passzív-elszenvedő helyzetet jelent – ugyanakkor az adatvagyon és az interaktív kommunikáció lehetőséget ad arra, hogy elébe menjünk a globiális-regionális piaci befolyásoknak, és „magunkat ajánlva” kedvezőbb pozícióba hozzuk a települést. Nem utolsósorban, a település jól karbantartott, megújuló és mobilizálható információvagyonával, valamint fejlett kommunikációval az új információs térben kezdeményezőként léphet fel a globalitás erőivel és hatásaival szemben. Mindez feltételezi a helyi (iparűzési, turisztikai, kulturális kézműves stb.) ismereteket tartalmazó kollektív tudás mint információhalmaz, adattár stb. összegyűjtését, kezelésének, mobilizálhatóságának és közvetíthetőségének megteremtését.

Raabe Kiadó


A helyi önkormányzati információés adatvagyon jelentősége


2010.05.10. 11:31:25

8


2.3 A tájékoztatás társadalmi tükör szerepének fontossága a helyi élet szervezésében A tájékoztatás társadalmi tükör szerepének működtetése mint lokális feladat egyéni és közösségi felelősség, a helyi önkormányzati intézmények, a helyi értelmiségiek, a civil szerveződések stb. egyformán felelősek érte. A tájékoztatás társadalmi tükör szerepe szembesíti az egyént és a közösséget (mint lakosságot, munkaszervezetet, szakmai vagy kulturális kisközösséget stb.) viselkedésének racionális és irracionális összetevőivel, szükség esetén a morális kérdésekkel, az egyén és a közösség érvényesülési esélyeit javító ésszerű változások szükségességével. A tájékoztatás társadalmi tükör szerepe

Ebben meghatározó a helyi média szerepe: az „éntükör”, a „mitükör”. Az újdonságok megismertetése, a tradíciók ápolása és a retrográd tartalmak leépítése mind a tájékoztatásért felelősök feladata. A tájékoztatás társadalmi tükör szerepének helyi gyakorlói az értéktermelés, a gazdasági információ, a marketing, a tőkevonzó képességek stb. közvetítésével a helyi közösségek életének igen fontos szervezői. Az új információs térben a mai területfejlesztési törekvések, az EU-harmonizációban fontos helyi és regionális felzárkóztatási programok legfőbb ismérve, jól megismerhető s az információs szakértők által folyamatosan minősíthető, ez pedig az adott lokalitás logisztikai információs pozíciója. A tájékoztatás társadalmi tükör szerepének gyakorlásában felelősöknek tudatában kell lenni az ismeretek, a helyi tudás mint információtőke ilyetén kezelésének, minősítésének fontosságával.



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:25

9


3. A polgármester szerepkörei és az érdekérvényesítés útja 3.1 A polgármester és hivatalának alapvető teendői A hivatal ellátja az önkormányzati testületi szervekhez (képviselő-testület, bizottság) kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, az önkormányzati képviselők munkájának segítését, a vezetést segítő (információs és tájékoztatási törzskari) funkciókat, valamint a munkaszervezési igazgatási teendőket. Előkészíti és végrehajtja az önkormányzati döntéseket, a polgármester irányítása és a jegyző operatív vezetése alatt. Ellátja a központi állami szervek megbízásából (az önkormányzat számára hatáskört megállapító jogszabályok végrehajtásaként) az államigazgatási feladatokat, előkészíti döntésre az államigazgatási ügyeket, és gondoskodik a döntések végrehajtásáról. A politikai és a jogi felhatalmazás, valamint a fejlesztési és programalkotó ambíciók szempontjából meghatározó, hogy az Áht. 66. §-a szerint a helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve költségvetési szervként a polgármesteri hivatal. A törvény a 87. § (1) bekezdése szerint pedig a költségvetési szerv jogi személy. Tekintettel arra, hogy az Ötv. szerint valamennyi tulajdonosi és gazdálkodási jog, illetve az önkormányzati vagyonnal való rendelkezési jog a képviselő-testületet illeti, a hivatal jogi személyiségének terjedelmét gyakorlatilag ezen alapvető korlátozással együtt lehet csak értelmezni, vagyis a polgármesteri hivatal jogi személyisége az önkormányzati gazdálkodás végrehajtása körében állapítható meg, tehát csak a feladatkörében az önkormányzati gazdálkodás végrehajtásának tekintetében jogi személy a polgármesteri hivatal.

Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:31:25

10


3.2 A nemzetközi és a hazai példák, eltérések és közös nevezők, áthallások A programalkotás szempontjából stratégiai fontosságú, hogy a polgármester információtudatossága és tájékozottsága nagyobb mozgásteret biztosíthat a programkészítésben és a megvalósításban is. Klaszszikus külföldi példák mutatják a vonatkozó törvény, a jogi alapok és a szervezeti lehetőségek sorát, amelyek révén a polgármester pozíciója személyes tudásának és „kompetenciáinak” kiszélesítésével erősödött, miközben helyi szinten a „csak” politikai (párt) vezetők befolyása gyengült a 20. század során. Az amerikai példában az erős polgármester erős igazgatási és irányítási pozíciót kapott, miközben a „tanácsok”, „bizottságok”, a „választott adminisztratív vezetők” szerepe csökkent. A század első felében a „városi bizottságok” (amelyek mint valami cégvezetés működtek korábban) átadták helyüket a „tanácsvezető” (mayor-council form) irányítási formának a helyi városi önkormányzatok körében.4 De a folyamat itt nem állt meg. A polgármester közigazgatási vagy politikai szereplő?

Ekkor jelent meg a mai önkormányzati rendszer legfőbb ellentmondása, tudniillik a „tanácsvezetői forma” azon az elven működött, hogy a helyi önkormányzatok alapjában közszolgáltatásokról gondoskodnak, vagyis nem politikai, hanem közigazgatási szerveződések; másrészt viszont a polgármester tevékenysége döntően a politika terepén végzett, politikai tevékenységgé vált.

4 Mayor-council vs. council-manager: two forms of selfgovernment. A Report Submitted to the Citizens of Salisbury as a Guide for the May Referendum P.A.C.E. The Institute for Public Affairs and Civic Engagement Salisbury State University Salisbury, Maryland. By Harry Basehart, Francis Kane. 2000, p. 210. Szónoklatok nagykönyve polgármestereknek


Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:25

11


A norvég példában konszenzus van az erős állam és erős önkormányzati szektor működését illetően: minden ötödik norvég munkavállaló az önkormányzatoknál dolgozik. A magyar példában viszont a hagyományosan nagy önkormányzati szektornak nincs meg az állami fedezete. Mégis a norvég és magyar párhuzam fennáll, amennyiben a norvég önkormányzati egységek is nagyon heterogén összetételűek, sok a nagyon kis szerveződés. (A norvég parlament politikusainak 75 százaléka ma is az önkormányzati szférából érkezik.)5 A rendszer legfőbb ellentmondása, hogy az önkormányzati szolgáltatások terén a szabványosítási és koncentrálási trend roppant erős, ami gyengíti az önkormányzati függetlenséget – s ez nem mellesleg aláássa a helyi politikusok népszerűségét a helyi választásokon. Ezért csökken a választási részvétel világszerte az önkormányzati választások alkalmával. 3.3 A polgármesteri érdekképviselet információpolitikai modellje Ha Magyarország mai helyét, illetve az Európai Unió várható fejlődésmenetét, s benne a magyar érdekérvényesítés lehetőségeit, terepeit próbáljuk megjelölni, akkor azt látjuk, hogy a feladat megoldásához Magyarországnak alapvető szemléletváltásra, majd modellváltásra van szüksége: 2010-ben (de 2013-ra mindenképpen) egy új, európai magyar modellnek kell megszületnie. Az intézményes érdekképviselet és érdekérvényesítés szempontjából olyan ország most Magyarország, 5 Major partner. Municipal self-government is still a compelling concept and political principle in Norway. 2005. www.cyberclip. com/Katrine/NorwayInfo2/Articles/welfarestate.html+self-gove rnment,+mayor&cd=15&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:31:25

12


amelynek nincsen távlatos nemzeti stratégiája, illetve arra épülő társadalmi programja, kétévente vagy kormányciklusonként aktualizált fejlesztési (korszerűsítési és modernizációs) részprogramjai. És nincs – rövid, közép- és hosszú távú előrevetéseket jelentő – jövőképe sem, amelyet minden ciklusközi időben revíziók követnek, amikor utánaigazítják, korrigálják az elért eredmények és újabb fejlemények nyomán a nemzeti fejlesztési programokat. (Ez 1990–2009 között eddig egyetlen kormányciklusban sem jött létre.) Negatív társadalmi életmodellben invenciózus polgármester kell!

Magyarország mai társadalmi életmodellje negatív pályán halad. A ma ismert „magyar modell” fenntarthatatlansága abban nyilvánul meg többek között, hogy a nemzeti és országos érdekképviselet intézményesülése a mai napig nem ment végbe. Pontosabban egy fején álló házhoz hasonlít, amennyiben az állami képviselet tökéletlenségei mellett a magánszféra, bizonyos vállalati szféra, különféle érdekcsoportok professzionális érdekképviseletet alakítottak ki, aminek eredményeként a legmagasabb közösségi érdekek nem, a kisebb részérdekek viszont eredményesebben részesülnek az uniós támogatásokban. Az eddigi eredményeket tekintve éppen a legfontosabb országos, stratégiai, strukturális, makrogazdasági programok és források igénybevétele nem annyira sikeres, mint amennyire kellene, amit a magyarországi stratégiai tervezésnek és az érdekérvényesítésnek egyformán felróhatunk. A gazdasági, politikai, társadalmi alkalmazkodás bonyolultságát illetően a magyar társadalom alapjában konzervatív, toleráns. De – bár a magyarok történelmi múltja igazolja a befogadó, európai normákat követő államiságot – el kell ismerni, hogy a mai magyar társadalom nem az európai normák szerint él. A mai magyar társadalom legjellemzőbb tulajdonsága a rendetlenség és a társadalmi anómia, ami leginkább



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:25

13


az állam információs modelljére és a tájékoztatási intézményrendszerre vonatkozó állapotokban mutatkozik meg. Az információtudományos rendszerszemlélet és rendszerkritika szelleme szerint6 Magyarország csatlakozási, integrációs, konszolidációs, harmonizációs stb. útja nem lehet spontán hasonulás, igen jelentős beavatkozással, kényszeres korszerűsítésekkel, hatalmas modernizációs vállalkozásokkal kell számolnunk az önkormányzatok irányításában. 3.4 Normák, intézmények, programok, források, kommunikáció Az EU legjellemzőbb és legfontosabb tudnivalóit az EU normáinak, az intézményrendszer, a tervezettszervezett, szabályozott és finanszírozott témák megismerésével érdemes kezdeni. Az Európai Bizottság hírei vagy az EU szakpolitikai struktúrája olyan témákban kereshetők mint a finanszírozás (támogatások, közbeszerzések, kedvezményezettek), jogszabályok (EU-jogszabályok, jogszabály-magyarázatok, összefoglalók az interneten), tájékoztatás és információszolgáltatás (uniós kiadványok, EUKi kicsoda, elérhetőségek, média), intézményrendszer (az EU intézményei, civil társadalom és nem kormányzati szervezetek, az Európai Bizottság intézményi kérdésekkel kapcsolatos adatbázisa [DORIE]). Az EU stratégiai témái és prioritásainak rendje az „energia és természeti erőforrások” (például energiahatékonyság, energiapolitika, energiaügyi stratégiák, tettekkel az éghajlatváltozás ellen – Energia a változó világban, transzeurópai hálózatok stb.); a „foglalkoz-

Kitörési lehetőségek az uniós programok ismeretében

6 Csorba József: A krízismodellezés információ- és kommunikációpolitikája. Valóság, 2009, 11. szám, 12–37. o. Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:31:25

14


tatás és szociális jogok” (esélyegyenlőség, több és jobb munkahely, külföldi munkavállalás, vagy társadalmi és demográfiai tendenciák, szociális védelem, nyugdíjak, munkajog, foglalkoztatás és társadalmi szolidaritás finanszírozása stb.) címek alatt futnak. Olyan fontos témák, mint a „gazdaságpolitika, pénzés adóügyek” prioritások, gazdasági szakpolitikák, költségvetés, csalás-korrupció elleni küzdelem, versenypolitika, egységes tőkepiac stb. címek alatt jelennek meg. Az EU politikai prioritásai az igazságügy és a polgárok jogai, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése, környezetvédelem, fogyasztóvédelem és egészségügy, közlekedés és idegenforgalom, külkapcsolatok és külügyek stb. témakörökben találhatók jellemzően. Ez a felsorolás, ha nem teljes, akkor sem öncélú, ugyanis azt jelenti, hogy az EU normáinak, stratégiai témáinak, programjainak és támogatásainak csoportosítása tulajdonképpen a tagok és a csatlakozók igényei (várakozásai és érdekei) szerinti osztályozásban érdekes igazán. Az EU normáinak és jogi-adminisztratív szabályainak sokasága leképeződik az intézményrendszer (annak protokollja, kompetenciái) alakulásában, illetve az intézményrendszer ismerete az első lépés a programok (tervezés) és a finanszírozás (forrásszervezés, támogatás) készítése felé. Az EU-ban való létezés döntően információs tevékenység

Amikor az EU-ban való létezés legfőbb kritériumait hangsúlyozzuk, az állandó tájékozottság szükségességét, illetve az információforrások ismeretét, az információk és adatok gyors és azonnali elérésének módját, illetve a nyelvi kommunikáció szükségességét, a magyar és az angol EU-terminológia biztos ismeretét vetjük fel. Az EU-ban való létezés, az érdekképviselet döntően információs és kommuni-



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:25

15


kációs tevékenység, ami magas rendű fizikai és intellektuális információkezelő készségek birtoklását jelenti. Az érdekképviselőnek kezdetben lehetnek fogyatékosságai, de ezek között nem szerepelhet a tájékozódási és a kommunikációs készség, valamint a magyar és az angol nyelvű terminológia ismerete (előbbi a megértés, utóbbi a gépi kereshetőség és legjobb szakmai közvetítő nyelv szempontjából). Ezért hivatkozzuk az EU egységes (magyar) terminológiáját, az EU adminisztratív és közigazgatási nyelvezetének magyar fordítását mint kulcsproblémát.7 3.5 Az elektronikus önkormányzás A kormányzat ideális (2012–2015 időpontra előre jelzett) önkormányzati víziója szerint az e-önkormányzat jövőkép modellje képes kielégíteni az önkormányzati információtartalommal és informatikával szembeni összes lényeges igényt. A szolgáltató típusú helyi közigazgatás feltétele a közigazgatási szervek belső működési hatékonyságának fokozása. Ennek megteremtése után biztosítható a feladatok legszélesebb körét átfogó, integrált, hatékony ügyintézés, ügyfélkezelés, a papíralapú működést felváltó elektronikus iratkezelés, a munkafolyamat-kezelés, a hatékony gazdálkodás, az adatvagyon hasznosítása, a döntéstámogatás, az önkormányzati tudás integrálása, a tudásbázis-kiépítés, hasznosítás és további feladatokat támogató önkormányzati információs rendszer egésze, valamint a korszerű, megbízható, költséghatékony információs és kommunikációs infrastruktúra.

7 Dróth Júlia: Legyen egységes az Európai Unió... www.c3.hu/~nyelvor/period/.../124302.htm Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:31:25

16


Az önkormányzati tartalomszolgáltatás fejlődését olyan szakportálok segítik, mint például Szakportálok

– a www.localinfo.hu; – az egy-egy meghatározott témában önkormányzatok részére információt szolgáltató honlapok, mint a pályázati lehetőségeket ismertető www.forrasportal.hu; – vagy az Európai Unióval kapcsolatos információkat összefoglaló www.bruxinfo.hu.

4. A politikacsináló polgármester kampányban 4.1 Ki a polgármester? A polgármester választott politikus (azaz politikai érdekérvényesítő a település közösségétől kapott felhatalmazással), ugyanakkor államigazgatási apparátust irányít, és állami közszolgálatot végez. Az önkormányzatok között igen nagy különbségek lehetnek, és az önkormányzati rendszer is állandó változásban van, a polgármester elsődleges feladatai, céljai és kötelezettségei azonban nem változnak. A polgármesternek összességében pozitív hatással kell lennie a közösség mindennapjaira, amit csak a polgárokkal való folyamatos kapcsolattartással és kommunikációval érhet el. A fellépéséhez szükséges tekintély megszerzéséhez, illetve megtartásához véleményt kell formálnia minden felvetődő kérdésben – amelyben szükséges –, anélkül hogy túlzásba vinné a szereplést, vagy ráerőltetné másokra a véleményét. A polgármester 2010-ben a modernizációra mint elkerülhetetlen változásra készül, vállalkozik, és a minden változásra aggodalommal gondoló választói közösséggel kell számolnia. A polgármesternek ma úgy kell kampányolnia, hogy szembe tud nézni a Szónoklatok nagykönyve polgármestereknek


Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:25

17


változásokkal, és a képviselt közösséget is meg tudja győzni az általa választott út helyességéről. A helyi önkormányzatok ma a legelemibb nemzeti közösségek, s a kampány ezen közösségek jövőjéről és jelenéről szól (ebben a sorrendben): mert a lehetséges jövő felismerése „már régóta késésben van” Magyarországon. A reális és elfogadható jelen képviselete kell ahhoz, hogy egy közösség megválassza a polgármestert. A polgármesterjelölt akár rendelkezik, akár nem rendelkezik korábbi közszolgálati tapasztalattal (ez jelent valamit eleinte), sikeressége szempontjából alapvetően az számít, hogy a várható változásokkal kapcsolatban miként készült fel. Másfelől a lokalitáshoz és a közösséghez fűződő viszonyának kell tükröződni minden megnyilvánulásában. 4.2 Ki lesz polgármester? Az indulás bejelentését (főként a kisebb helyi közösségekben) személyesen érdemes megtenni. További lehetőségei – mint sajtóbejelentés a helyi médiában, bejelentés valamilyen nyilvános eseményen, televíziós és más típusú médiabejelentés szavazók nagy tömege előtt – személytelenebbek. Ha nem személyes (főként nagyobb önkormányzatoknál), akkor már szakértő munkatárs (kampánymenedzser) végzi a bemutatást, de a polgármester nem hagyatkozhat teljesen másokra. A méretek növekedésével a családtagok, barátok, helyi személyiségek (főként üzletemberek, munkaadók), érdekcsoportok képviselői, szponzorok lehetnek eredményes „bemutatók”: helyi szinten ők tudják megszerezni a választók aktivitását. Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:31:25

18


Ezután következik a személyes megjelenések szaporítása, jól elkészített rövid beszédek közösségi találkozókon, ahol a választók megismerik a polgármestert. Döntő szempont, a bejelentkezéstől az egész kampány menetében a kapcsolattartás, a személyes találkozás és a levelezés között minden megoldás jó, megvan a helye-módja mindegyiknek, a lényeg az, semmilyen megkeresés nem maradhat reagálás nélkül. A donáció, szponzorálás, a kampány közreműködői segítés azt jelenti, hogy mindenkit ismerni és megszólítani! 4.3 Miből lesz forrás? (Minden önkormányzatnak uniós pénzeket!) A kampány középpontjában az a legfőbb kérdés, hogy miből lesz forrás, és mennyi? A nagy múltú angolszász gyakorlatban azt mondják, a polgármester és megválasztói közötti legjellemzőbb (leggyakoribb) kérdések tárgyalása címén a következők kerülnek szóba: az önkormányzat költségvetésének kiegyensúlyozása, a megtakarítások elérése és kezelése; a foglalkoztatás és munkahelyteremtés; a helyi értékek megőrzése, az adott környezet megtartása; végül az emberek és családok biztonságának védelme. Vagyis a kampányt ezekre a témákra kell fókuszálni! A magyar helyzetben azt kell hangsúlyozni, hogy ha az uniós támogatásokhoz készült nemzeti fejlesztési tervek szerint ezermilliárdok állnak rendelkezésünkre, akkor minden önkormányzatnak (a legkisebbnek is) kell kapni ilyen forrásokat. Persze hangsúlyozni kell, hogy micsoda különbség van a kikunyerált kohéziós vagy a megpályázott fejlesztési források elnyerése között. Szónoklatok nagykönyve polgármestereknek


Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:25

19


4.4 Kicsoda a politikus polgármester? A kampányban politikai pártok színeiben is indult polgármesterek vannak, de a saját közössége képviseletében a párttag polgármesterjelölt nem problémafüggetlen, vagyis a lokális közösség érdekérvényesítőjeként független személynek kell lennie. Ebben az értelemben nem szabad „csak” pártemberként kampányolnia. Az ilyetén személyes kampánynak azt kell sugallnia, hogy ő a megfelelő személy a megfelelő helyen. A személyiséghez társuló mozgósító eszmék (mint magyar szükségszerűségek): az együttműködés és szövetkezés. A magyar önkormányzati modellben a kooperatív gazdasági viselkedést, illetve a szövetkezeti együttműködési modellt (termelési-értékesítésifogyasztói szövetkezetek, hitelszövetkezetek) kell minden téren reklámozni, mert az egész „nyugati” unióban ez a modell a vidéki élet és érvényesülés alapja. És ennek a magyarországi modellváltásnak kulcsfigurái a 2010-ben megválasztott polgármesterek lehetnek. A változásokat felvállaló polgármesterjelölt az új európai magyar modellen alapuló politika kampányát azzal a személyes fellépéssel vezetheti, hogy bátran hirdeti: „Változások kellenek, és olyan embertől könnyebb elfogadni ezt, aki úgy él, mint te!” – állítja ezt a vele egy lokalitásban élő közösség előtt. A politikus polgármesterjelölt stratégiai jelentőségű vállalásainak két kulcsmondata van: egyrészt megőrizni valamiként azt, hogy ne romoljon tovább a helyzet; másrészt megtalálni a kedvező lehetőségeket a jövőbeni (és elkerülhetetlen) változásokban.

Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:31:25

20


Irodalom CSORBA JÓZSEF : Kistérségi információrendszer. IFTI, 2005. CSORBA J.: Információszerzés és tudásszervezés az interneten. Módszertani útmutató. IFTI, 2008. CSORBA J.: A magyar érdekérvényesítés lehetőségei az Európai Unióban. IFTI, 2008. CSORBA J.: A szentlőrinci kistérség információs stratégiája. (A tartalomfejlesztés szempontjai, valamint a szükséges fejlesztések tervei.) IFTI, 2005. 1. melléklet: Információs segédlet az EU-hoz: normák, intézmények, programok, források, kommunikáció. Tezaurusz – www.ec.europa.eu – a számítógépes kereséshez 2. melléklet: Források és fejlesztések – rövidítésjegyzék. www.nonprofit.hu/eu/ erdekkepviselet (A CNNY által összegyűjtött rövidítések: EU-források és fejlesztéspolitika) 3. melléklet: Önkormányzatok adatbázisa. A hazai önkormányzatok adatai, térképe, közleményei. 2008. www.onkormanyzat.mti.hu Szakmai információtárak CompLex Jogi Adatbank: www.complex.hu net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid...TV – Tárolt változat – Hasonló Jogszabálykereső Közszolgálati jellegű, állami pénzekből működő információs honlap, azon belül egy hasznos keresőfelület. https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso Magyar Országgyűlés Civil Irodája www.parlament.hu/civil/ POLITIKA A parlamenti információk keresése. www.parlament.hu/pairhelp/keres.htm GAZDASÁG Mezőgazdasági jogszabályok honlapja: gtr.uw.hu/ EU pályázati felhívások: www.palyazatihirek.eu Mezőgazdasági támogatások, pályázatok 2010: www.szilberhorn.com/ KÖZIGAZGATÁS CSEFKÓ Ferenc (szerk.): Kézikönyv az e-önkormányzat bevezetéséhez. Községi Önkormányzatok Szövetsége, Mecseknádasd, 2004.



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:25

Információtudatosság, tájékozottság, érdekképviselet A polgármester 2010-ben

Recommend Documents