Információs technológia a humán szolgáltatásokban

„Információ – Tudás – Érvényesülés” TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 2. sz. alprojekt

Információs technológia a humán szolgáltatásokban Szerzők: Farkasné Jakab Eszter, dr. Maros Kitti További alkotó résztvevők: a PTE IGYK-n létrejött "Élethelyzethez Igazított Tanulás" kutatócsoport tagjaiból létrejött szerkesztőség munkatársai: Bíró Dóra, Csillagos Judit, Gáspár Csilla Noémi, Gerő Péter, Haraszti Péter Alex, Mészáros Judit, Vass Katalin Zsófia. [email protected] a Kutatócsoport titkára: [email protected]

I. Fejezet - Információszerzés és alkalmazás az interneten 1. lecke: Klasszikus kontra net - A klasszikus és az interneten történő információszerzési módok Kedves Hallgató! 20 éve talán nem is gondoltuk volna, hogy mennyivel egyszerűbb lesz megtudni a rebarbarás pite receptjét. Nem kell átkutatni számtalan receptkönyvet és füzetet a Nagyi receptjéért, ha egy nagyot akarunk alakítani a közelgő családi ünnepre. Az információ megszerzésének folyamata lényegesen eltérő volt korábban, mint manapság, amikor az internet a mindennapok során rendelkezésre áll. E fejezetben áttekintjük és végiggondoljuk, hogy miként változott, miként és miben vált hatékonyabbá az információszerzés folyamata az utóbbi években. A lecke célja, hogy Ön Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.




felismerje az interneten tárolt adatok adta lehetőségeket azok keresésére, megszerzésére és felhasználására vonatkozóan.



kompetenciái között - ha egyelőre a végiggondolás szintjén - rögzüljön a korábbihoz képest a leghatékonyabb információszerzési módszer: az internet



képes különbséget tenni az adat és az információ fogalma között, valamint ismerje fel a témakörhöz kapcsolódó alapfogalmakat (információs kompetencia, e-kompetencia).

A lecke elvégzéséhez kb. 1,5 órára lesz szüksége.

„The next best thing to knowing something, is knowing where to find it.“ „A második legjobb dolog valaminek ismerete után, ha tudod, hol találod.” - Samuel Johnson– Egy nap internet nélkül. Sokak számára elképzelhetetlenné vált, míg mások egyáltalán nem vagy csak a lehető legszükségesebb mértékig használják ki az internet adta lehetőségeket. Ennek természetesen több oka lehet, kezdve a hiányzó infrastruktúránál, nincs a netezéshez szükséges képességekkel rendelkező számítógép, telefon, hiányzik az internet előfizetés, vagy más lehetőség (pl.: wifi), szintén a „rizikótényezők” közé tartozik a szociális szempontból jelentkező halmozottan hátrányos helyzet, a kellő motiváció vagy éppen kényszer hatása, valamint az életkor. Az életkort tekintve egyértelműen kijelenthető, hogy az 50 év felettiek esetében rohamosan csökken az internet (fel)használásának gyakorisága. Mindezen tényezők gyökeresen határozzák meg azt, hogy adott személy használja-e egyáltalán az internetet, illetve ha használja milyen gyakorisággal és milyen célra. Azt gondolom, nem tekinthető igazán kiterjedt használatnak, ha egy családsegítő szolgálatnál dolgozó szociális munkás szakember pl.: naponta jelent a TEVADMIN rendszerben.

Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


E tananyag szerzői vallják, hogy az internet, mint információszerzési lehetőség, napjaink egyik meghatározó elemévé vált. Az információk megszerzésének, értelmezésének és felhasználásának lehetőségei a mindennapok mércéjével tekintve elképesztően kiszélesedtek. Apropó: mit is tekintünk információnak, hiszen maga az adat még nem az. Meg is érkeztünk a lecke két alapvető fogalmához: adat és információ. De mi az egyik és mi a másik? Az interneten utánakeresvén az első hivatalosan szakirodalomból hivatkozott bejegyzések alapján az adat a közlés formája, rögzített információ, tulajdonképpen valamilyen jelrendszerben ábrázolt jelek, sorozatok összessége. Az információ jelentése ennél - az egyén számára megjelenő „hasznosság” szempontjából - egy kicsit több, hiszen az információ maga a közlés, amely mindig új ismereteket hordoz, lényegében számunkra releváns és ismerethiányt csökkent. Hogy a számtalan elénk kerülő adatból miként lesz információ, az további felvetést igényel, de az már nem tartozik ennek a leckének a témájához. A téma szempontjából viszonylag új kifejezésnek számít az információs kompetencia, vagy pontosabban az információk birtokolása terén szerzett, meglévő kompetencia, képesség. Ez a fogalom látszólag teljesen egyértelműnek tűnhet, azonban jelentése meglehetősen összetett, több lépésből álló folyamatnak tekinthetjük. Az információs kompetencia tartalmazza az alábbi képességeket: az információ szükségletének felismerése, és megnevezése, az információ keresésének stratégiájának kialakítása, a megfelelő információs források meghatározása és használata, az információk megszerzése, és értelmezése, további feldolgozása úgy, hogy az eredeti kérdésfelvetés hatékonyan és hatásosan megválaszolódjon. Kérjük, tanulmányozza a következő ábrát, mely az információszerzés folyamatát modellezi. Homann (2000) modellje az információszerzés folyamatának egymás után körkörösen következő lépéseit tartalmazza. Az egyes lépések újra és újra visszacsatolnak az előtte és a mögötte következő állomáshoz.



1.

1.

ábra : Az információszerzés folyamatának modellje

A folyamatábra közepén maga a kiindulópontot, a keresés motivációját jelentő probléma helyezkedik el. A körkörösség jelzi, hogy egy információ megszerzését, értelmezését és felhasználását követően - az esetek többségében - újabb információs szükséglet merül fel, mivel akkor jövünk rá, hogy milyen sok minden megismerése szükséges a továbbiakban, tehát maga a keresés folyamata újra indul. Olykor, amikor nem elegendő, vagy téves a talált információ, az információ keresésének a megismétlése is szükségessé válhat. Kiegészítésként meg kell jegyeznünk, hogy az információ keresését számtalan szubjektív tényező határozza Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


meg. Így például a kereső személy tapasztalatai, érzelmei, a kereséshez fűződő viszonya stb. Az objektív tényezők mellett figyelembe véve az egyéni szubjektív tényezőket, a keresés eredménye, ha több személy ugyanazon problémából kiindulva keresi az információt, eltérő lehet. Az információs kompetencia lényegében egy szakmák és tudományterületek közötti kulcsképesség, amely az önálló és hatékony információszerzés és értékelés alapját képezi. Bár a kifejezést a nemzetközi szakirodalomban leginkább a könyvtártudományban találhatjuk meg, a tananyag szerzőiként fontosnak tartjuk, hogy e képesség, kompetencia ne csak e területre koncentrálódjon, hanem onnan kitekintve összességében az eredményes és hatékony munkavégzés és természetesen a tanulás egyik feltételévé váljon. Innen már csak egy lépés az e-kompetencia, digitális kompetencia, vagy, ahogy Csepeli György, a témakör kutatója nevezi: „digitális írástudás”. Az előzőleg körüljárt fogalom, az információs kompetencia tartalma kiegészül azzal, hogy az információk felismerését és megnevezését követően azok megszerzésének stratégiája és forrása már az internethez kötődik, valamint a kommunikáció és a hálózati együttműködés interneten keresztül történik.

1. önellenőrző feladat Párosítsa össze a fogalom nevét a helyes meghatározással! Fogalmak: A.

adat

B.

információ

C.

információs kompetencia

D.

e-kompetencia Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


Meghatározások 1. az információk felismerését és megnevezését követően azok megszerzésének stratégiája és forrása már az internethez kötődik 2. adat a közlés formája, rögzített információ, tulajdonképpen valamilyen jelrendszerben ábrázolt jelek, sorozatok összessége 3. a közlés, amely mindig új ismereteket hordoz, lényegében számunkra releváns és ismerethiányt csökkent 4. információk birtokolása terén szerzett, meglévő kompetencia, képesség

1. megoldás A - 2, B - 3, C - 4, D - 1 ***helyes válasz esetén:*** Gratulálunk! Remekül elsajátította a fogalmakat! ***hibás válasz esetén:*** Sajnos valami hiba csúszott a megoldásba. Kérjük, olvassa el ismét az elméleti részt és próbálkozzon újra a feladattal!

Mindazok számára, akik rendelkeznek mindazon készségekkel, amelyek az internethez és az információs technológiához kapcsolódó, ún. IKT eszközök alkalmazásához szükségesek, kitárul a világ. No de milyen előnyökkel jár az, ha nem a „hagyományos” módon keressük a számunkra szükséges információkat? Most, hogy már tudjuk, mire van szükségünk, ismerjük az információ megszerzésének forrását stb., nézzünk egy alappéldát! Egy szakmai anyag megírásához szükségünk van egy adott könyvre. Hogyan, miképp szerezzük meg a könyvet? Korábban, 15-20 éve az alábbi Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


lehetőségeink voltak: elmentünk egy könyvesboltba, ahol vagy megvolt a keresett könyv, vagy nem. Ha szerencsénk volt és nem kellett várni a megrendelésére, kifizethettük a megadott áron. A másik - némileg költséghatékonyabbnak tekinthető - megoldás a könyvtárból történő kölcsönzés volt. Ehhez szükséges a könyvtári beiratkozás, az adott könyvtárba történő elutazás, a könyv fellelhetősége, és - ha nem vitte el addig más olvasó kölcsönözhetősége. A könyvtári kölcsönzés „gyorsaságán”, hatékonyságán jócskán javított a könyvtári adatbázisok használatának lehetősége, azonban ezek korábban csak a könyvtári számítógépekről voltak elérhetők. Miként változott napjaink digitális korszakára a fenti két lehetőség, hiszen a könyv megvásárlása és a könyvtári kölcsönzés lényegében, bár egy továbbival kiegészülve, megmaradt két (alap)lehetőségként? Kezdjük a végén! A „további egy lehetőségként” az interneten található e-könyv, vagy az adott könyv egyes részeinek neten keresztül történő olvasását, (fel)használatát „könyvelhetjük” el. Itt emelnénk ki, hogy a látássérült személyek, valamint az olvasási nehézségekkel küzdő gyermekek és felnőttek esélyegyenlősége szempontjából óriási előrelépés, hogy egyre inkább terjed a hangos könyvek interneten keresztüli hozzáférhetősége. A keresett könyv megvételének mára széleskörűen elterjedt formája az interneten keresztül történő vásárlás. A számtalan kereskedelmi szolgáltató, online bolt közül válogathatunk, néhány gombnyomás után, akár „árösszehasonlító” oldalak segítségével a lehető legkedvezőbb árat megkeresve már másnap kezünkben tarthatjuk a könyvet. A könyvtári kölcsönzés is lényegesen átalakult, mára a könyvtárak nyilvános adatbázisai otthonról, interneten keresztül is elérhetők. Bárki, bármikor, bármilyen szakirodalomra rákereshet, és azonnal kiderül számára, hogy az adott könyv minden könyvészeti adata (szerző, cím, kiadó, kiadás helye, kiadás éve, oldalszám, ISBN szám stb.), megtalálható-e a könyvtárban, kölcsönözhető-e, ha nem, mikor „jár le” a kölcsönzési idő stb. A fenti levezetett példán keresztül is világosan kiderül, hogy nagyon sok előnye van annak, ha az információs kompetencia a mindennapok szintjén is megjelenik. Az információ



megszerzésének forrásául megjelenő internet kétségkívül sok időt, pénzt, energiát takarít meg a kompetens felhasználó számára. Napjaink digitális korszakában felnövő generációk számára elképzelhetetlen az élet másként. A „hogy létezhettetek akkor?” kérdés lassan elhomályosul, hiszen a digitális írástudás, valamint a szükséges infrastruktúra rohamos terjedésével már az idősebbek (60 feletti generációk) is egyre inkább bekapcsolódnak az internet világába.

2. önellenőrző feladat A hasznosság és hatékonyság kérdéskörét járjuk körül alaposabban a következő táblázat kitöltésével! Miután a következő leckékben alaposabban körüljárjuk az interneten történő információszerzés lehetőségeit, eszközeit és módszereit, hasonló feladattal fogunk majd az adott leckék zárásaként találkozni. De egyelőre maradjunk a klasszikus információszerzési lehetőségek értékelésénél, összegzésénél! A táblázatban szereplő információkat miként szerezte be, illetve az információk miként voltak beszerezhetőek az internet korszaka előtt? Kérjük, a táblázatot másolja ki egy dokumentumba, majd töltse ki értelemszerűen! A rubrikák tetszőlegesen bővíthetőek!

A megszerzendő

A tevékenység

Becslése

Becslése

Becslése szerint

információ

lépései.

szerint

szerint

mekkora

(szükség esetén

mennyi

mennyibe

energiaráfordítási

bővíthető)

ideig tart

kerül

igényel a

(percben)?

(forintban)?

tevékenység? Értékelje 1-től 5-ig



1= egyáltalán nem igényel energiaráfordítást, 5= nagy energiaráfordítást igényel Információ a

1.

hétvégén várható időjárásról.

2. 3. ….. stb. lépés A lépéseket értelemszerűen bővítheti!

Információ arról, hogy miként lehet eljutni Budapestről Püspökszentlászlóra tömegközlekedéssel. Szállásfoglalás Püspökszentlászlón. Turisztikai információk a püskökszentlászlói Püspöki Arborétumról. Összesítés

min. ….... lépés


min. …

min. ………

perc

forint

………pont


2. megoldás A mi megoldásunk a következő: A megszerzendő

A tevékenység

Becslése

Becslése

Becslése szerint

információ

lépései. (szükség

szerint

szerint

mekkora

esetén

mennyi

mennyibe

energiaráfordítási

bővíthető)

ideig tart

kerül mai

igényel a

(percben)? árakon minimum

tevékenység? Értékelje 1-től 5-ig

(forintban)? 1= egyáltalán nem igényel energiaráfordítást, 5= nagy energiaráfordítást igényel Információ a

1. leülök a tévé

hétvégén várható

elé

csatorna

2. megvárom az

min.

időjárásjelentést

40.000.-

3-4 perc

kell: tévé +

2

időjárásról.

forint 3. ….. stb. lépés Információ arról,

1. felhívom a

hogy miként lehet

volántársaságot,

eljutni Budapestről

a MÁV

Püspökszentlászlóra Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.

10-12 perc

kb. 500.forint

3


tömegközlekedéssel.

tudakozóját 2. érdeklődök a menetrend felől

Szállásfoglalás

1. ismerős

Püspökszentlászlón.

keresése, aki tud

3-4 óra

kb. 4000.-

5

forint

szállásról 2. körbetelefonálás 3. szálláshely kiadójának felhívása vagy turisztikai könyv böngészése, tulajdonos felhívása Turisztikai

1. turisztikai

információk a

könyv

püskökszentlászlói

beszerzése

Püspöki

(könyvesbolt,

Arborétumról.

könyvtár)

kb. 2-3 óra kb. 3000-

4

forint

2. könyv átnézése Összesítés

min. 9-10 lépés

min 313

min.

perc

47.500…… forint


14 pont


Amennyiben az Öné is hasonló, úgy elmondhatja magáról, hogy sikeresen elsajátította a leckében foglaltakat.

A lecke teljesítése után reméljük, azt gondolja a kedves Hallgató, hogy a későbbi eredményesebb és hatékonyabb információszerzési módszerek elsajátításához érdemes volt végigvezetni az információs kompetencia önmaga számára hasznos szempontjait. Ha eddig valamelyest tisztában is volt az internet adta lehetőségekkel, ezután minden bizonnyal tudatosabban

fordul

a

korábban

rögzült

módszereitől

az

internethez,

mint

az

információszerzés egyik alapvető forrásához. A némiképp szubjektív és kevésbé ellenőrizhető gondolati síktól az elkövetkezendőkben forduljunk az e-kompetenciák felé és váljunk „írástudóvá”!

2. lecke: „Infóböngészde” - a böngészőprogramok használata

Kedves Hallgató! Jelen leckében, az előzőekben felvett fonal átgondolását követően, megismerkedünk mindazon alapvető eszközökkel, amelyek a hatékony, interneten történő információszerzést megkezdését segítik. Célunk, hogy a lehető legkönnyebben elsajátíthatóvá váljon a keresés megkezdése, és hogy a lecke elvégzése után a hallgató magabiztosan használja a leggyakrabban alkalmazott böngészőprogramokat. A lecke célja, hogy Ön -

-

megismerje és készség böngészőprogramokat.

szinten

alkalmazza

a

leggyakrabban

használt

gyakorlottá váljon a böngészőprogramok különböző funkcióinak értelmezésében, alkalmazásában és testreszabásában. Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


-

felismerje a különböző böngészőprogramok adta lehetőségeket a hatékony információszerzés szempontjából.


Minden interneten keresztül történő információkeresés alapja a böngészőprogram használata, enélkül a keresés el sem kezdődhet, vagyis ez a program a számítógép egyik legfontosabb szoftvere, az interneten töltött idő nagy részében használjuk. A böngésző (angolul: browser) maga egy olyan speciális program, amely segítségével az interneten található oldalakat letölthetjük, megnézhetjük, ez a program alkotja tehát az internethasználat alkalmazási felületét. A böngészőprogramok „titka”, hogy a programozási nyelveket, vagy a HTML és egyéb kódokat lefordítják, így láthatóvá, olvashatóvá és akár lementhetővé válnak a különböző tartalmak, mint a képek, animációk, hangok, fájlok stb. Napjainkban sok, különböző gyártók által kínált böngészőprogram áll rendelkezésre. Ezek közül bármelyiket választhatjuk az interneten történő keresésre vagy, ahogy a szakzsargonban mondják, „szörfözésre”. A leggyakrabban használt böngészőprogram a legfrissebb, 2012-es nyárvégi kutatások szerint a Mozilla Firefox, amelyet az internetezők 33%-a használ. A 2004-ben megjelent program alkalmazói az egyik legnagyobb előnyének az ingyenességet, az egyszerű beüzemelhetőséget, a széleskörű testreszabhatóságot és a biztonságos használatot könyvelik el. Szintén az előnyei közé tartozik, hogy „többplatformos” alkalmazás, vagyis többféle operációs rendszeren fut (pl.: Microsoft Windows, Linuxon, Mac OS X-en), valamint, hogy magyar nyelvű verziója is van.

A Mozilla Firefox ikonja



Sokáig a felhasználók kedvence az 1995 és 1998 között zajló „böngészőháborúból” nyertesen kikerült Internet Explorer (rövidítése: IE) volt, mára azonban a legelterjedtebb böngészőprogramok rangsorában a második helyre csúszott. Az Explorer a Microsoft cég fizetős programja, a Windows rendszer beszerzésével együtt kerül fel a gépre. Többek szerint ez a népszerűségének az egyik oka. Szintén csökkenti a böngésző népszerűségét, hogy kevésbé naprakész, nem frissítik olyan gyakran, mint a Firefoxot. Használata mellett szól viszont, hogy felülete viszonylag egyszerűen kezelhető, számtalan kiegészítő funkciót ajánl, valamint hogy magyar nyelven is elérhető. A későbbiekben e fenti két programmal foglalkozunk bővebben.

Az Internet Explorer ikonja: a kék „e” betű

Az utóbbi évek feltörekvő böngészőprogramja a Google Chrome, amely 4 év alatt 2012 őszére elfoglalta a 3. helyet a leginkább használt böngészők sorában. Az automatikus frissítések mellett a gyártó a program előnyei között kiemeli a letisztult, egyszerű, „áramvonalas” böngészést, a hatékony és könnyen kezelhető funkciókat, valamint a gyorsaságot.

A Google Chrome ikonja



Szintén elterjedt böngészőprogram a norvég származású Opera, széleskörű alkalmazhatósága és naprakészsége mellett kicsi a letöltési mérete. Letöltése nem teljesen ingyenes, azonban ingyenes használata együtt jár a reklámok megjelenésével.

Az Opera ikonja

A kedveltebb böngészőprogramok között még meg kell említenünk a korábban csak Macintosh gépeken futó Safarit. Az Apple által fejlesztett böngésző az előzőekhez hasonlóan rendelkezik mindazon jellegzetességekkel, amelyek elvárhatóak egy modern böngészőprogrammal szemben.

Az iránytű, mint a Safari logója

Minden böngészőprogramnak megvan a maga előnye és hátránya, ezért ha tanácstalanok vagyunk, hogy melyiket válasszuk, érdemes a böngészők összehasonlításával is foglalkozó internetes oldalakon tájékozódni az igényeinknek megfelelő programról.

1. önellenőrző feladat Párosítsa össze a programot a hozzá tartozó logóval! Programok: Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


A) Google Chrome B) Internet Explorer C) Safari D) Opera E) Mozilla Firefox

Logók:

1.

2.

3.

4.



5.

1. megoldás: A - 4., B - 5., C - 1., D - 2., E - 3.

***helyes válasz esetén:*** Gratulálunk! Remekül elsajátította a vonatkozó elméletet! ***hibás válasz esetén:*** Sajnos valami hiba csúszott a megoldásba. Kérjük, olvassa el ismét az elméleti részt és próbálkozzon újra a feladattal!

2. önellenőrző feladat Kérem egészítse ki az alábbi mondatot! A …………….. (angolul: …………….) maga egy olyan speciális program, amely segítségével az …………………. található oldalakat letölthetjük, megnézhetjük, ez a program alkotja tehát az internethasználat alkalmazási felületét.

2. megoldás A böngésző (angolul: browser) maga egy olyan speciális program, amely segítségével az interneten található oldalakat letölthetjük, megnézhetjük, ez a program alkotja tehát az internethasználat alkalmazási felületét.

***helyes válasz esetén:*** Gratulálunk! Remekül elsajátította a böngésző fogalmát! ***hibás válasz esetén:*** Sajnos valami hiba csúszott a megoldásba. Kérjük, olvassa el ismét az elméleti részt és próbálkozzon újra a feladattal! Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


A mindennapos, illetve a munka közbeni használat során fontosnak tartjuk a böngészők alapvető funkcióinak ismeretét, biztonságos és készségszinten történő alkalmazását, ezért a továbbiakban áttekintjük a két legelterjedtebb böngészőprogram, az Internet Explorer és a Mozilla Firefox leglényegesebb jellegzetességeit. Mivel a böngészőprogramok sémája, felépítése igen hasonló, olykor csak kisebb eltérések jelennek meg, így meglátásunk szerint a későbbi könnyebb eligazodás érdekében is - elegendő lesz e két böngésző alaposabb megismerése. Kezdjük az Internet Explorerrel! A program elindítása a Windows asztalán található kék „e” logóval indíthatjuk el. Az elindítás után közvetlenül töltődik be az ún. kezdőlap. A kezdőlapot tetszés szerint beállíthatjuk

.

A felületen legfelül találjuk a címsort. Ide kell beírni a keresett webhely címét (= domain név; pl.: www.startlap.hu, vagy elég csak a startlap.hu begépelése), amelyet a program a html protokollnak megfelelően azonnal kiegészít URL címre (pl.: http://www.startlap.hu/). A bal egérgombra kattintva aktiválódik a címsor kurzora, beírjuk a címet, majd miután lenyomjuk az Entert, a begépelt oldal megjelenik.



A megjelent oldalon az egeret mozgatva hivatkozások, linkek jelennek meg, amelyekhez kapcsolódó URL címek az oldal alján jelzett állapotsorban olvashatók. Ha rákattintunk egy kiválasztott hivatkozásra, „odaugrunk”, vagyis megjelenik a hozzá tartozó internetoldal. De maradjunk még egy kicsit a címsornál! Előfordulhat, hogy rossz címet adtunk meg, például elírtuk. Ilyenkor a képernyőn egy általános hibaüzenet jelenik meg. Ebben az esetben érdemes a megjelenő utasításokat követni. Ez a hibaüzenet olvasható akkor is, ha az internetkapcsolattal adódott probléma. Manapság gyakori üzleti fogás, hogy a legnépszerűbb webcímek hibásan beírt lehetőségei alatt egy reklámokkal „teletömött” oldal jelentkezik be a gyanútlan és elgépelés hozta látogatónak. Az automatikus címkiegészítés funkciója akkor lehet nagyon praktikus, ha gyakran látogatunk el bizonyos oldalakra. Ilyenkor a cím beírásának megkezdésekor automatikusan kiegészíti a program a korábban beírt, hasonló kezdetű bejegyzésekkel. Megjelenik egy lista, amelyből az egér segítségével kiválaszthatjuk a számunkra megfelelő címet, rákattintva gyorsabban jutunk el a keresett oldalra. Szintén hasznos funkció, hogy a címsor végén található lefelé mutató nyílra kattintva megjelennek a korábban látogatott oldalak címei. Lapozni is tudunk a felkeresett oldalak között! A címsortól balra található jobbra és balra mutató nyilak segítségével lapozhatunk előre és vissza. A gombok mellett jobbra találunk egy lefelé mutató nyilat is. E nyílra kattintva a lenyíló listából választhatjuk ki, hogy hová szeretnénk ugrani. A címsor mellett jobbra található gombok között van a „kompatibilitási nézet” elnevezésű. E gomb funkciója, hogy korábbi böngészőkben való megjelenésre tervezett oldalak az adott programhoz „kompatibilisen” töltődnek be, elcsúszott szövegek, képek, menük nélkül. A „Frissítés” funkciója akkor nagyon fontos, ha szeretnénk elérni az éppen látogatott oldal Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


újbóli betöltését. Ez a gyakran változó webtartalmak esetében lehet fontos, például tőzsdei hírek, aukciók állása stb. Akkor is használhatjuk ezt a funkciót, ha az adott oldal hibásan töltődött be. A „szokásos gombok” között megtaláljuk a „leállítás” gombját. A gomb megnyomásával állíthatjuk le az éppen betöltés alatt lévő oldalt, ha például hálózati hiba miatt nagyon lassú a letöltés. Szintén a letöltés megszakítását érjük el az Esc billentyű lenyomásával. A fenti három gombtól jobbra található a „Keresés” mezője. A gyorskereső funkcióban a nagyító ikonja melletti lefelé mutató nyilat megnyomva beállítható, hogy mely keresőprogrammal szeretnénk dolgozni (pl.: google-val - amely alapértelmezett, vagy a yahoo-val), de a megadottól eltérő keresőszolgáltatásokat is beállíthatunk. A keresés mezőjébe beírva a keresett dolgot, majd Entert nyomva azonnal indul a keresés. A keresők használatáról a későbbiekben még lesz szó. Az alapfunkciókhoz tartoznak a „Kedvencek” is. A szörfölés során találkozhatunk olyan oldalakkal, amelyek elérhetőségét szeretnénk elmenteni, hogy a későbbiekben - ha nem is emlékszünk a pontos címre - könnyedén eljuthassunk hozzájuk. Ezzel a funkcióval a böngésző éppen aktuális oldalát tehetjük a „Kedvencek” közé. A csillag gombra kattintva nyomjuk meg a „Hozzáadás a Kedvencek sávhoz” gombot. A listában szabadon rendszerezhetően, mappaszerkezethez hasonlóan tárolhatjuk az oldalak elérhetőségeit.

Ugyanitt találjuk az „Előzmények” funkcióját, amelyben dátum, letöltés helye, látogatottság stb. szerint kereshetjük meg a korábban látogatott oldalakat.



Az Internet Explorer alapvető funkciói között található a kezdőlap beállításának ikonja. Ennek segítségével módosíthatunk az aktuálisan, vagy éppen automatikusan beállított kezdőlapon, vagy éppen törölhetjük azt. Érdemes olyan kezdőlapot beállítani, amelyet gyakran használunk, vagy amelyen keresztül más, gyakran használt oldalakat gyorsan és könnyen, pár kattintás után elérhetünk. Ha rákattintunk a gombra, bárhol is járunk az interneten, visszaugrunk a kezdőlapnak beállított oldalra.

A rendszer „További gombok” között tartalmazza a „Levelek olvasása” gombot. Ha erre az ikonra kattintunk, letöltődik az Explorer alapértelmezett levelező programja a Microsoft Outlook. Innen intézhetjük a lehető leghamarabb a levelezésünket. A „Nyomtatás” gombbal értelemszerűen kinyomtathatjuk az éppen aktuális oldalt. A gomb mellett jobbra található kis nyíl segítségével elérjük a „Nyomtatási kép” és az „Oldalbeállítás” funkcióját. Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


Mivel a lehetőségeink korlátozottak, ezért a további funkciók közül csak az „Internetbeállításokat” tekintjük át. A funkciót a „Fogaskerék” gombra kattintva megnyíló ablak legalsó feliratán keresztül érhetjük el. Számtalan kiegészítést és beállítást végezhetünk el a megjelenő felületen: a kezdőlap beállításán, az előzmények tárolási idején, az alapértelmezettnek tekintett programok beállításáig nagyon sok funkciót változtathatunk személyes elvárásainknak megfelelően.

Az interneten végzett tevékenység során gyakran adjuk meg saját magunk, vagy mások például klienseink - fontos személyes adatait, pl. banki műveletek esetén, vásárlások alkalmával, vagy a TEVADMIN rendszerének használatakor. Ezeket az adatokat védenünk kell az illetéktelen felhasználástól. A védett oldalakat, vagyis az olyan weboldalakat, amelyek titkosított kapcsolatokat használnak, hogy az illetéktelen személyek ne láthassák az oldalakon szereplő adatokat, az állapotsávban megjelenő lakat jelöli.



A Firefox-ban a leglényegesebb alapfunkciók a bal felső sarokban lévő narancssárga „Firefox” feliratú gomb megnyomás A Mozilla Firefox használata az alapvető funkciókban (pl.: lapozás, frissítés, leállítás, kezdőlap, előzmények stb.) nem igazán tér el az Internet Explorerétől. Ezen a téren az ikonok grafikája és elrendezése a módosítás.

ával érhető el. Így például a „Keresés”, Az „Oldal mentése”, a „Nyomtatás”, az „Előzmények”, a „Beállítások”. Bár elnevezésében különbözik, funkciójában mégis azonos a „Könyvjelzők” gomb működése az Internetben megismert „Kedvencekével”. Ezen a felületen is megtaláljuk a „Kezdőoldal” gombját. Lényeges eltérés az Explorer felületéhez képest, hogy a Firefox lehetőséget biztosít arra, hogy egyszerre több oldalon is böngészhessünk. Az ún. „fülezett felület” segítségével, amely több oldal megnyitása esetén a lapon legfelül jelenik meg, nagyon gyorsan tudunk váltani az egyes oldalak között, tehát minden új oldal új lapon és nem új ablakban jelenik meg. Az „Új lap megnyitása” parancs a „Firefox” fülön keresztül nyitható meg. Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


Szintén a Firefox egyik újítása, hogy egy olyan sávot bocsát a rendelkezésre, amelyen az általunk leglényegesebbnek tartott oldalakat beállíthatjuk a „Könyvjelzők” funkcióval. Így tehát pl. a leggyakrabban használt oldalak gyorselérést oldhatjuk meg nagyon egyszerűen.

A „Kiegészítők” segítségével a Firefox tudása és megjelenése folyamatosan, tetszés szerint bővíthető. A több ezer ingyenes szoftver letöltése lehetővé teszi, hogy a Firefoxot a felhasználó a végtelenségig bővítse, kiegészítse. A funkciót a „Firefox” fülön keresztül érhetjük el.

Az információs technológiára igazán jellemző a „csinálva tanulás” kifejezés, hiszen az alapok elsajátítása után a használó általában önmaga fedezi fel és autodidakta módon rögzíti a Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


mélyebb ismereteket, kompetenciákat. Ehhez az interneten is találunk nagyon sok oldalt, de a programok mindegyikénél megjelenő „Súgó” is nagy segítségünkre lehet. Ahogy az a fenti leckéből jól látszik, a hasonló felépítésű böngészőprogramok rendkívül sok funkcióval és testreszabási lehetőséggel rendelkeznek. A saját igényeknek megfelelő böngésző kiválasztását követően a további munkálkodás határát szinte csak az egyén által ráfordított idő adja.

3. önellenőrző feladat Párosítsa össze az alábbi fogalmakat a meghatározásokkal!

A.

kezdőlap

B.

„Előzmények” funkció

C.

„Kedvencek” funkció

D.

fülezett felület

E.

védett oldal

F.

kompatibilitási nézet

G.

automatikus címkiegészítés

1. titkosított kapcsolatokat használnak, hogy az illetéktelen személyek ne láthassák az oldalakon szereplő adatokat 2. elindítás után közvetlenül betöltődő weboldal 4. dátum, letöltés helye, látogatottság stb. szerint kereshetjük meg a korábban látogatott oldalakat 3. böngésző éppen aktuális oldalát menthetjük a „Kedvencek” közé 5. hogy korábbi böngészőkben való megjelenésre tervezett oldalak az adott programhoz „kompatibilisen” töltődnek be, elcsúszott szövegek, képek, menük nélkül Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


6. több oldal megnyitása esetén a lapon legfelül jelenik meg, nagyon gyorsan tudunk váltani az egyes oldalak között, tehát minden új oldal új lapon és nem új ablakban jelenik meg 7. a cím beírásának megkezdésekor automatikusan kiegészíti a program a korábban beírt, hasonló kezdetű bejegyzésekkel

3. megoldás A - 2, B - 4, C - 3, D – 6, E – 1, F – 5, G – 7

***helyes válasz esetén:*** Gratulálunk! Remekül elsajátította a fogalmakat! ***hibás válasz esetén:*** Sajnos valami hiba csúszott a megoldásba. Kérjük, olvassa el ismét az elméleti részt és próbálkozzon újra a feladattal!

4. önellenőrző feladat Jelölje X-el, hogy a táblázatban szereplő állítások igazak, vagy hamisak! Állítás Igaz Hamis A „Leállítás” funkció aktiválásával a böngészőprogram leállítja az aktuális oldal betöltését. Az automatikus címkiegészítés funkciója a Firefoxban is megtalálható. Kezdőlapnak bármilyen, a felhasználó által választott weboldal beállítható. Az Internet Explorer felületén legalul találjuk a címsort. Az Explorer alapértelmezett levelező programja a Microsoft Outlook. A Firefox egy rendkívül „merev” program, a testreszabás egyáltalán nem lehetséges. A bal egérgombra kattintva aktiválódik a címsor kurzora.

4. megoldás Állítás Igaz Hamis A „Leállítás” funkció aktiválásával a böngészőprogram leállítja az aktuális X oldal betöltését. Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


Az automatikus címkiegészítés funkciója a Firefoxban is megtalálható. Kezdőlapnak bármilyen, a felhasználó által választott weboldal beállítható. Az Internet Explorer felületén legalul találjuk a címsort. Az Explorer alapértelmezett levelező programja a Microsoft Outlook. A Firefox egy rendkívül „merev” program, a testreszabás egyáltalán nem lehetséges. A bal egérgombra kattintva aktiválódik a címsor kurzora.

X X X X X X

***helyes válasz esetén:*** Gratulálunk! Helyesen elsajátította a leckét! ***hibás válasz esetén:*** Sajnos valami hiba csúszott a megoldásba. Kérjük, olvassa el ismét az elméleti részt és próbálkozzon újra a feladattal!

3.Lecke: Közelebb a célhoz - a webes keresők Kedves Hallgató! Most, hogy a keresés hátterét már elsajátította, ténylegesen belevágunk a keresésbe! Körüljárjuk a webes keresők és katalógusok lényeges funkcióját, kiderítjük a webes keresők különböző típusainak jellegzetességeit, valamint megismerkedünk a rendelkezésre álló keresők hihetetlen kapacitásával. A gyakorlatok elvégzését követően - minden bizonnyal - alapvető készséggé válik az interneten történő információkeresés. A lecke célja, hogy Ön megismerje és készség szinten alkalmazza, a Web-en belül megtalálható főbb rendszerekben (keresők és katalógusok pl.: Startlap, Google) történő információszerzést. - hatékonnyá váljon a webes keresők funkcióinak rögzülésén keresztül az információk megszerzésében. A lecke elvégzéséhez kb. 2,5 órára lesz szüksége.



Ahogy ígértük, most végre belekezdünk az interneten történő keresés tényleges elsajátításába. „Aki keres, az talál” szól a régi mondás, amellyel csupán arra igyekszünk rávilágítani, hogy az interneten történő keresés során mi vár Önre! Utalunk arra, hogy a keresés kezdeti kudarcai nem feltétlenül jelentik azt, hogy nem lehet megtalálni az adott információt, és utalunk arra is, hogy a keresésnek számtalan módja és stratégiája van, amelyek segítségével elérhetünk a kívánt célig. De konkrétan! Ahogy azt már korábban jeleztük, az interneten található oldalakon folyó keresés gyakorlatilag emberi léptékkel nehezen felfogható mennyiségű oldal között történik. Az oldalak száma és tartalma ráadásul folyamatosan változik, néhány közülük megszűnik, újak jönnek létre, tartalmuk nem ellenőrzött, a keresés eredménye esetleges stb. E tekintetben az interneten történő keresés lényegesen eltér például a könyvtári kereséstől. Az interneten történő eligazodásban, a zűrzavarban történő eligazodásban segítenek a különböző webes keresők, amelyek lényegében olyan programok, amelyek a felhasználók számára lehetőséget biztosítanak a weben található adatok közötti keresésre, a programok dokumentumokat indexelnek és keresik a felhasználó kérdésére a megfelelő találatokat. Az hogy milyen információt keresünk, alapjaiban határozza meg azt, hogy mit mivel és hogyan keressünk. A hatékony keresés érdekében érdemes tehát a webes keresők alapjaival megismerkedni. A webes keresők két típusát különböztetjük meg. Elsőként a tematikus keresőkkel foglalkozunk. A tematikus keresők emberek által létrehozott katalógusok, amelyek a szerkesztőjük által az adott témakörhöz tartozó, lényegesnek tartott, hasznos tartalmú oldalakat tartalmazza. Ez esetben nagyon fontos maga a kategóriákba rendezés szempontsora. A tematikus keresőket akkor érdemes használni, ha nem tudjuk pontosan meghatározni azt, hogy mit keresünk, vagy nem ismerjük pontosan a fogalmát, hanem csak magát a témakört tudjuk belőni, amiben keresnünk érdemes. Például nem ismerjük (még) a fogyatékossági támogatás fogalmát, de azt tudjuk, hogy fogyatékkal élő kliensünk számára keresünk valamilyen pénzbeli ellátást. A tematikus keresők esetében tehát témakörök szerint kereshetünk. A magyar felhasználók által leggyakrabban használt tematikus kereső a 2001-ben indult a Startlap (www.startlap.hu). Ez az oldal lényegében egy Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


nagyon jól áttekinthető, könnyen használható linkgyűjtemény, amely a gyakori frissítésnek köszönhetően mindig naprakész marad. Maga az oldal különböző témakörök szerint rendszerezett ún. „aloldalakat” tartalmaz. A felületen legfelül egy „tartalomjegyzék” található. Az oldalon található linkekre kattintva a rendszer a kiválasztott webhelyre ugrik.

A Startlap rendszerén belül bővebb, egyes témakörökkel sokkal részletesebben foglalkozó oldalak a lap.hu aloldalak. Ezek mindegyike egy, a szerkesztője által összeállított tematikus keresőoldal a startlaphoz képest azzal a különbséggel, hogy egy-egy témakörrel foglalkoznak. A témakörök keresését beállíthatjuk betűrend vagy földrajzi hely szerint is. A témakörök a „100dolláros laptoptól” kezdve „Zsombóig” tartanak. Az aloldalak legkönnyebben a Startlap oldaláról érhetőek el.

A Startlap mellett még számtalan tematikus keresővel kereshetünk. Mivel a katalógusok egy adott szerkesztő által összeállítottak, a szerkesztő saját szubjektív véleménye alapján, ezért az egyes katalógusok tartalma között eltérés lehet. Éppen emiatt javasoljuk a több katalógusban történő keresést. A felépítés és működés hasonlósága mellett eltérés lehet viszont a katalógusok használata között, hogy egyes katalógusok kevesebb linket Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


tartalmaznak témakörönként, tehát a keresés eleve kevesebb tartalomban fut le, illetve előfordul, hogy használatért regisztrálni kell az oldalon Egyéb népszerű hazai linkgyűjtemények: www.goliat.hu www.konyvjelzo.hu www.weblink.hu www.linkbank.hu www.hasznosoldalak.com www.magyar-honlap.hu www.textlink.hu A keresők másik nagy csoportja a szabadszavas keresők. Ezek a programok a felhasználó által megadott keresőszavak, kulcsszavak alapján keresnek a weben, ún. keresőrobotok. A webes keresők egyik leglényegesebb jellegzetessége a hihetetlen gyorsaság. A másodperc töredéke alatt több millió weboldalt vizsgál át, amelyekben a megadott fogalmat keresi. Ha az adott fogalom szerepel az átvizsgált oldalon, automatikusan bekerül a találati listába. A listában a beírt fogalom megjelenésének gyakorisága és az adott oldalra való hivatkozás sorrendjében jelennek meg a találatok. De más egyéb, az egyes programok által használt szempontok is meghatározzák a rangsort. A keresés során nem a beírt fogalom jelentése lényeges, hanem az, hogy mit írtunk a keresőmezőbe. A program a rokon értelmű szavak között különbséget tesz, így más-más találati listát kapunk a „cica” és a „macska” szavak beírásakor. Fontos, hogy olyan kulcsszavakat használjunk, amelyet a program megért, így például érdemes elsőként tőszavakra és nem ragozott szavakra és mondatokra rákeresni. A keresőrobot működésének alapelve az indexelés. Ez azt jelenti, hogy a program igyekszik a lehető legtöbb weboldalt a megadott keresőszó alapján elemezni és lementeni, vagyis indexelni, majd a keresés során az indexelt oldalakat vizsgálja. Annál hatékonyabb egy szabadszavas kereső, minél nagyobb az adatbázisának a mérete és jobb a frissessége. Az internet tartalmának nagyságával a keresőprogramok sem boldogulnak egykönnyen. Egy-egy fogalomra akár milliónyi találatot is kaphatunk. Nézzük meg, hogy miként tudjuk a számunkra szükséges információt a



szabadszavas keresők segítségével a lehető leghatékonyabban megszerezni! A szabadszavas keresők közül a leginkább elterjedt a Google. A hasonló funkciójú programok megjelenéséhez képest később elindult kereső újítása telitalálat volt. Készítői a keresőbe beírt fogalom gyakoriságának vizsgálata mellett az adott oldalra történő hivatkozások gyakoriságával bővítette a program működését. Ez az ötlet átütő sikert aratott a keresők piacán. Ennek egyik bizonyítéka, hogy az egyes honlapokra a Google-on keresztül érkeznek a legtöbben.

A Google használata egyszerű, felülete letisztult. Ha megnyitjuk a www.google.com-ot a felület közepén található a keresőmező. Ebbe a mezőbe kell a keresett kifejezést beírni. A program nem tesz különbséget nagy- és kisbetű között, viszont ha összetettebb dologra szeretnénk rákeresni a keresést szűkítenünk kell. Írjuk be a keresőmezőbe a „nyaralás” kifejezést, majd nyomjuk meg az Entert. E tananyag írásakor a Google 5,7 millió találatot dobott ki mindössze 0.22 másodperc alatt. Elképesztő ugye? Azért 5,7 millió weboldalt nem fogunk átnézni a nyaralás tervezésekor! A keresés szűkítésének funkciójával tudjuk a találati listát „leszűkíteni” és közelebb jutni a nyaralás úticéljának, körülményeinek véglegesítéséhez. Ha több kifejezést írunk a keresőmezőbe, akkor ezek mindegyikére rákeres a program. Írjuk be a - nyaralás Görögországban - kifejezést. A Google listájában ekkor már „csak” 803.000 találat jelenik meg. A keresés természetesen még tovább szűkíthető. Ha ismerjük az alábbi „trükköket”: Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


Eszköz több beírása

Funkció kulcsszó az összes megadott kulcsszó alapján keres a program „” -- a keresett pontosan a megadott szavak kulcsszavak szerint keres helyesírásban, idézőjelek közé sorrendben egyaránt illesztése OR Vagy-vagy keresés - -- mínusz jel egy a mínusz jel után beírt kulcsszó előtt kulcsszóra nem keres rá a rendszer * -- két kulcsszó a két fogalom közé egy közé további kulcsszó ékelődik define: a megadott kulcsszó értelmezése filetyp:

related:

a megadott filetípusok között keres (pl.: jpeg, pdf, doc) a megadotthoz hasonló, illetve ahhoz logikailag kapcsolódó oldalakat keres a program

Példa nyaralás Görögországban „nyaralás Görögországban nyaralás Görögországban OR Olaszországban nyaralás Görögországban -Törökországban nyaralás * Görögországban define: gyermekvédelmi kedvezmény gyermekvédelmi kedvezmény filetyp:pdf related: gov.hu

A keresőmezőbe éppen beírás alatt álló kulcsszavat a program a leggyakrabban begépelt kifejezések alapján automatikusan megjelenő javaslatok alapján kiegészíti. Ha a listában megjelenő találatokra visszük az egeret, a képernyő jobb oldalán megjelenik egy jobbra mutató kettős nyíl, amely egy „gyorsnézetet” ad az adott weboldalról.



A funkciókat tovább gazdagítja, hogy meghatározhatjuk, hogy az adott fogalmat hol szeretnénk keresni. A bal oldali menüsor alsó részénél a vörös „Web” felirat alatt beállíthatjuk, hogy csak „Magyar nyelvű oldalakat”, vagy Magyarországról származó oldalakat („Oldalak innen: Magyarország”), vagy „Lefordított idegen nyelvű oldalakat” között keressen a program. De más, egyéb paraméterek, például időpont szerint is beállíthatjuk a keresést. A Google további előnyei közé tartozik, hogy többféle ingyenes szolgáltatással áll használói rendelkezésére. Ezek a szolgáltatások a program felületének felső, fekete sorából érhetőek el a legkönnyebben. Látható, hogy a Google rendszeréhez tartozó valamennyi szolgáltatást egy felületről érhetjük el. Nézzük a leglényegesebbeket! A Google +Te eredetileg a Facebook riválisának szánt funkció, amellyel alkotói egy virtuális teret, egy közösségi oldalt kívántak létrehozni. A saját profilunk létrehozását és az ismerősök hozzáadását követően a „Körök” segítségével kategorizálhatjuk az ismerőseinket barátokra, családra, munkahelyi ismerősökre stb. Beállíthatjuk azt is, hogy kik férhetnek hozzá az általunk megosztott tartalmakhoz. A + Te segítségével nem csupán szöveges üzenetek révén kommunikálhatunk, hanem audio- és videóhívásra is van lehetőségünk, sőt akár több ismerőssel egyszerre.

A Google segítségével, a „Képek” funkción keresztül a keresést az internet vizuális tartalmában is bonyolíthatjuk. A kulcsszavakat a program a képfájl Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


nevében, a vizuális tartalom oldalán megjelenő szövegre és a képre mutató hivatkozás szövegében is keresi. A találati lista ebben az esetben miniatűrök alkotják. Egy miniatűrre kattintva megjelenő felületen az eredeti kép egy keretben látható, alatta pedig „inaktivált” formában az az oldal, ahol a kép megtalálható. A talált elemeket bármikor lementhetjük - a jobb egérgomb menüjének használatával - saját magunknak is. A Google erősségei közé tartozik a Google Maps, amely egy 2005-ben indult ingyenes térképszolgáltatás. A programban kereshetünk akár címre pontosan bizonyos földrajzi helyeket, az útvonaltervező segítségével és a megtervezett útvonal térképének kinyomtatásával a korábbi papír alapú térképeket is kiválthatjuk, sőt műholdas felvételeken is barangolhatunk.

A Google Dokumentumok, a webalapú irodai alkalmazáscsomag révén különböző dokumentumokat, táblázatokat és bemutatókat kezelhetünk a lehető legegyszerűbben az oldalon. A feltöltött fájlokat e-mail révén megoszthatunk másokkal, sőt chatteléssel egyidejűleg közösen szerkeszthetjük is azokat. A hozzáférők eltérő jogosultságait is beállíthatjuk. Ez a funkció igazán hasznos akkor, ha csapatban dolgozunk. A Google Naptár egy sokoldalú ingyenes, napi, heti vagy havi bontásban megjelenő naptárszolgáltatás. Eseményeket írhatunk be a naptárba, megoszthatjuk őket az ismerőseinkkel. Kulcsszavak alapján kereshetünk a naptár - akár velünk megosztott - bejegyzései között, meghívót küldhetünk Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


az egyes eseményekhez, ezekről visszaigazolást kérhetünk, beállíthatjuk ismerőseink születésnapját stb. Láthatjuk tehát, hogy a Google egy valóban sokoldalú, folyamatosan frissülő, bővülő szabadszavas kereső, amely lényegesen túlmutat egy „szimpla” keresőprogramon. Használatával számtalan funkció elérhető, amelyek a mindennapok során hasznos segítség, kiegészítő lehet. A Google főlénye mellett a többi szabadszavas keresőről sem feledkezhetünk meg. Működésében nagyon hasonló a yahoo.com, az msn.com, az ask.com, a bing.com valamint a magyar heureka.hu, a johu.hu stb. A lecke elsajátítását követően Ön, kedves Hallgató magabiztosan útnak indulhat a weben történő keresésben. És bár nem néztünk át minden egyes lépést, funkciót, lehetőséget, amelyet a keresőprogramok elénk tárnak, egészen biztosak vagyunk abban, hogy nem fog elveszni az internet útvesztőjében. Próbálja csak ki! 1. önellenőrző feladat Most, hogy már körüljártuk az internetes keresés alapjait, térjünk vissza az első leckére. Ugye emlékszik még, kedves Hallgató, hogy akkor az internet korszaka előtti idők keresési technikáiról volt szó. Most vegyük elő ismét az akkor kitöltött táblázatot! Gondolja végig, hogy ebben a leckében miről tanult és töltse ki úgy a táblázatot, hogy az interneten történő információkeresést veszi alapul! A táblázatban szereplő információkat miként szerzi be az internet segítségével? Kérjük, a táblázatot másolja ki egy dokumentumba, majd töltse ki értelemszerűen! A rubrikák tetszőlegesen bővíthetőek! A megszerzendő A információ tevékenység lépései. (szükség esetén bővíthető) Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.

Becslése szerint mennyi ideig tart (percbe n)?

Becslése szerint mennyibe kerül (forintba n)?

Becslése szerint mekkora energiaráfordí tási igényel a tevékenység? Értékelje 1-től


5-ig 1= egyáltalán nem igényel energiaráfordí tást, 5= nagy energiaráfordí tást igényel Információ a hétvégén várható időjárásról.

1. 2. 3. ….. stb. lépés A lépéseket értelemszer űen bővítheti!

Információ arról, hogy miként lehet eljutni Budapestről Püspökszentlász lóra tömegközlekedé ssel. Szállásfoglalás Püspökszentlász lón. Turisztikai információk a püskökszentlász lói Püspöki Arborétumról. Összesítés min. ….... lépés Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.

min. … perc

min. ………

………pont


forint 1. megoldás A mi megoldásunk a következő: A A megszerzendő tevékenység információ lépései. (szükség esetén bővíthető)

Információ a hétvégén várható időjárásról.

1. leülök a számítógép elé 2. a keresőbe beírom a kívánt információka t

Információ arról, hogy miként lehet eljutni Budapestről Püspökszentlás zlóra

1. VOLÁN menetrendről tájékoztató oldalt megkeresem 2. beírom a keresett


Becslése szerint mennyi ideig tart (percbe n)?

Becslése szerint mennyibe kerül mai árakon minimum (forintban )?

Becslése szerint mekkora energiaráford ítási igényel a tevékenység? Értékelje 1-től 5-ig 1= egyáltalán nem igényel energiaráford ítást, 5= nagy energiaráford ítást igényel 1

1-2 perc kell: számítógé p, internet csatlakozá s -- DE ha munkahel yen pl -ingyenes min. 0.forint 3-4 perc 0.- forint 2


tömegközleked éssel. Szállásfoglalás Püspökszentlás zlón.

Turisztikai információk a püskökszentlás zlói Püspöki Arborétumról. Összesítés

információka t 1. szabadszavas keresőprogra mba beírom a kívánt paraméterek et 2. e-mailen keresztüli foglalás 1. keresőprogra mba beírom a kívánt paraméterek et min. 7 lépés

30 perc

0.- forint

2

30 perc

0.- forint

2

min 65 perc

min. 0.forint

7 pont

Amennyiben az Öné is hasonló, úgy elmondhatja magáról, hogy sikeresen elsajátította a leckében foglaltakat. Emlékszik, a bevezető leckében, ahol a hagyományos információszerzési lehetőségekkel foglalkoztunk, lényegesen magasabb értékeket kaptunk az összesítésnél! A tanulság az, hogy az interneten történő információszerzés időben, energiában és pénzben mindenképpen gazdaságosabbnak tekinthető! 4. Lecke: Mit keresel, hol találod? - a szakirodalomkeresés

Kedves Hallgató!



A bevezető fejezetben nem véletlenül szerepelt a könyvbeszerzés internet korszaka előtti példája. Meglátásunk szerint az internet egyik legkorábban felismert, mára azonban hihetetlen módon felfutott szerepe a különböző szakirodalmak beszerzésében található. Adott a feladat: családgondozóként

pályázatot

kell

írni

halmozottan

hátrányos

helyzetű

gyerekek

nyaraltatásának ügyében. Persze az alapok rendben vannak, hiszen családgondozóként dolgozunk 5 éve már a mikrotérségben, azonban hogyan tudnánk szakmai szempontból is a lehető legtöbbet kihozni a pályázati anyagból. A válasz: szakirodalmi alapokra helyezzük a megírandó anyagot. Most pedig ebben a fejezetben átnézzünk a szakirodalom (fel)kutatásának legegyszerűbb módszereit! Fontosnak tartjuk tisztázni, hogy az interneten keresztül hozzáférhető katalógusok és adatbázisok mennyisége miatt csupán néhány katalógus, adatbázis használatának áttekintését tudjuk e leckében vállalni. Bízunk abban, hogy a lecke teljesítése végére a kedves Hallgató bátran hozzálát a számára szükséges szakirodalom felkutatásához. A lecke célja, hogy Ön 

áttekintse a szakirodalom keresésének legegyszerűbb módszereit (pl. könyvtári dokumentum katalógusok és adatbázisok, interneten hozzáférhető egyéb adatbázisok).



elsajátítsa a különböző adatbázisok (pl.: PTE Tudásközpont katalógusa és adatbázisai, MTMT, Matarka) használatának alapjait (pl.: egyszerű és összetett keresés, szűkítés, csonkolás, logikai operátorok).



az interneten történő kutatás során találja meg a számára szükséges információkat tartalmazó megalapozott, a

dokumentumokat, valamint alkalmazza hatékonyan a szakmailag tudományos szempontoknak megfelelő szakirodalmakat.




A szakirodalomnak, mint a különböző írásos vagy szóbeli műfajok forrásának használata manapság elengedhetetlen - a tanulmányok és a munkavégzés, a szakmai élet során - minden igényes, tudományos alapú, szakmailag kifogástalan szerzemény megírásakor. Nem elég ilyenkor a formai szempontokra figyelni, a belbecs - a tartalom - nyilvánvalóan szintén nagyon lényeges. E leckében a szakirodalom felkutatásának módszereit tekintjük át, különösen kitérve az interneten keresztüli könyvtárhasználatra, és a különböző adatbázisok szerepére és alkalmazására. Magának az írás, a szerkesztés kérdéseire a későbbiekben, egy másik fejezetben térünk ki. Az internet korszakában robbanásszerűen nőtt azon lehetőségek száma, amelyek révén szakirodalmat kereshetünk. Alapvető mégis, hogy a könyvtárak, mint a nyomtatott szakirodalmak legnagyobb bázisai máig elengedhetetlenek a kutatómunka során. Persze napjainkban az internet használatának köszönhetően - ahogy azt egy korábbi leckében már körüljártuk - a kutatás folyamata, lépései lényegesen eltérnek a korábbitól. A személyi számítógépek, a PC-k a lakosság számára történő elterjedése az 1980-as évekre tehető. Eddig az időszakig a könyvtári adatbázisok papír alapon léteztek, az ún. katalóguscédulák, és hatalmas katalóguscédula tartó szekrények, fiókok segítségével lehetett keresni az adott könyvtár állományában. Mindez nyilván valóan hosszas keresgélés, a feldolgozottság, a naprakészség szintje, az újonnan megjelent irodalmak katalógusba kerülésének „gyorsasága”, a cédulák esetleges elkallódása, a feldolgozó alkalmazott, könyvtáros által kiemelt kulcsszó stb. függvényében egy igen kitartó és gyakran fáradságos kutatómunkát feltételezett. A katalóguscédulákon a könyvtárosok a nemzetközi standard szerint az adott szakirodalom alábbi adatait tüntették fel: címe, alcíme, eredeti nyelvű címe, sorozati címe, szerző, fordító, illusztrátor, rendező, konzulens és egyéb közreműködő neve, a kiadás éve, helye, a kiadó neve, valamint a terjedelmi adatok. Az ISBN, ISSN (International Standard Book/Serial Number) szám egy nemzetközi egyedi azonosítószám, ami jelzi az adott könyv esetében az országot és a kiadót.



A számítógépek elterjedése lehetővé tette a könyvtár adatbázis kezelő szoftverek bevezetését. Ezek a szoftverek egyszeri feldolgozást követően tartalmazták mindazon adatokat, amelyek biztosították az állományban történő „egyszerű”, cím, szerző, kiadó, kulcsszó szerinti keresését, listázását. A később általánosan használatba kerülő adatbázis kezelők jóval szélesebb elérhetőséget ajánlottak a keresésre. A számítógépes hálózatok terjedésével már nemcsak azon a számítógépen lehetett elérni az adatbázist, amelyen az adott adatbázis szerepelt, hanem több számítógépről egyszerre, illetve az állományban már nemcsak a könyvtári dolgozó, hanem a könyvtár használója, az olvasó önállóan is kereshetett. Az igazi előrelépést jelentő programokat nevezzük „kliens-szerver” típusú adatbázis kezelőknek. Ahogy a nevéből kitűnik a programok e generációjának lényege, hogy elválik az adatbázis kezelése és a megjelenítése, használata, vagyis az olvasó a szerveren futó adatbázis kezelőnek küldi a keresés szempontjait, az pedig az adatok leválogatását követően jeleníti meg az olvasó számára a találati listát. Bonyolultabb, összetett és kulcsszavak utáni keresés is megvalósítható, valamint a központi katalogizálás révén az adatbázis folyamatosan naprakész. Az internet elterjedésével a könyvtári adatbázisok is elérhetőkké váltak. Ez természetesen helytől és időtől függetlenné tette a könyvtári katalógusokban történő böngészést. A számítógépes hálózaton szabadon elérhető katalógus neve a nemzetközi gyakorlat után OPAC (Online Public Access Catalog) lett. A program révén az elektronikus adatok kezelése lényegesen könnyebb, mint a cédula-katalógusoké. A több könyvtár (pl. a PTE valamennyi könyvtárának) katalógusát összekötő rendszer tovább könnyíti a szakirodalom kutatását. Az internetes katalógusokban történő keresésen túlmutatva napjainkban már az online könyvtár hozzáférhetővé tétele lett a cél. Így már nemcsak a keresett kulcsszónak megfelelő szakirodalom könyvtári adataihoz férünk hozzá, hanem az adott könyv tartalma online formában is olvashatóvá vált. A dokumentumok típusait tekintve a papíralapú hordozók máig megtartották előnyüket, azonban tény, hogy az elektronikus formában hozzáférhető, ún. ekönyvek napjaink feltörekvő dokumentum típusa. Tehát a szakirodalom kutatás alapvető



színtere a mai napig a könyvtár, ha javarészt online formában is történik az adott témakörhöz kapcsolódó szakirodalom keresése. A dokumentumok lehetséges típusai között a könyvek, folyóiratok és a fent említett internetes források mellett még számos formát megtalálunk. Így a szakirodalom kutatását mindenképpen érdemes kiterjeszteni az elektronikus hírlevelekre, az elektronikus folyóiratokra, az online kutatási jelentésekre stb. Mielőtt még belevágunk a keresés konkrétumaiba a szakirodalom kereséséhez érdemes egy könnyen követhető, a hatékonyságot kellőképpen növelő stratégiát kigondolni. Első és legfontosabb, hogy eldöntsük, hogy mire is akarunk rákeresni. Mi az a témakör, amihez szakirodalmat keresünk. A behatárolt témakört tovább bontva határozzuk meg azt a néhány kifejezést, amelyekre kulcsszóként rákeresünk (pl.: témakör: gyermekvédelem, a hozzá tartozó kulcsszavak: családon belüli erőszak, gyermek elleni erőszak, lelki bántalmazás, veszélyeztetés, bántalmazó, trauma). A megfogalmazott kifejezések szinonimáira (pl.: bántalmazás, erőszak, terror stb.) is érdemes rákeresni, gyűjtsük össze ezeket is. Gondoljuk végig a szűkítés lehetőségeit is, mi az, amire nem vagyunk kíváncsiak, amihez nem keresünk kapcsolódó szakirodalmat (pl.: lelki bántalmazás, de fizikai bántalmazás nem). Végül nagyon fontos eldöntenünk, hogy hol, milyen katalógusban, adatbázisban, illetve hogy milyen típusú dokumentumot (pl.: könyv, folyóiratcikk, jogszabály stb.) keresünk. Indulhat a keresés! Most, hogy már kész a keresési stratégiánk, ismerkedjünk meg a könyvtári katalógusokban való kutatás alapvető tudnivalóival. Ahogy azt korábban is jeleztük, célunk, hogy az alapok elsajátítását követően Ön, kedves Hallgató önállóan, ismereteit fokozatosan bővítve, mintegy autodidakta módon profivá váljon a különböző szakirodalmak lehető leghatékonyabb felkutatásában. Természetesen számtalan - csaknem valamennyi nagyobb - könyvtár katalógusa elérhető az interneten keresztül. Példaként a Pécsi Tudományegyetem Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, azaz az egyetemi könyvtár katalógusának alapvető funkcióit járjuk körül. Mivel a katalógusok alkalmazásában csekély eltérések mutatkoznak, ezért e



katalógus használatának áttekintését és az alapvető műveletek elsajátítását követően meglátásunk szerint - más könyvtár, weboldal katalógusa is bátran használható. A PTE Tudásközpontja a http://www.tudaskozpont-pecs.hu oldalon érhető el. Az integrált formában működő Tudásközpont a korábbi központ könyvtár, valamint a kari könyvtárak hálózatából áll. A könyvtár, bár fizikailag széttagolt, mégis hatalmas adatbázissal rendelkezik a szakirodalmi kutatás lehetőségeit tekintve.

A könyvtár weboldalának felületén bal oldalt találjuk a főmenüt. A bal oldali menüsorból a „Katalógusok”, ezen belül az „Elektronikus katalógusok” fülre kattintva bejön egy felület, amelyről elérhető az OPAC. A katalógusban elsősorban az 1990 óta katalogizált dokumentumok találhatók meg. A „visszamenőleges” feldolgozás bár már korábban elkezdődött, a nem feldolgozott szakirodalom a cédula-katalógusban található meg. Ha tehát olyan témakörben kutatunk, amely esetében nem elsődleges a legfrissebb, naprakész szakirodalmak használata, érdemes a korábbi, „cédulás” módszert is alkalmazni. A Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


Tudásközpontban az egyik legelterjedtebb szoftvert, az ún. Corvina online elektronikus katalógust használják. A Tudásközpont WebPAC keresőfelületén több keresőmező található, ezek közül elegendő egybe írni, hogy találati listát kapjunk. Beírhatunk kiadási évszámot, ha tudjuk, hogy körülbelül mikor jelent meg a keresett szakirodalom, vagy éppen egy adott időszak szakirodalmára keresünk rá. A nyelv és a dokumentum típusára vonatkozóan a legördülő listából választhatunk. A keresés kulcsszavát a megfelelő mezőbe írva bejelölhetjük azt is, hogy mely mezőkben keresse a szoftver a megadott kifejezést (pl.: szerző, cím, tárgyszó, kiadó, raktári jelzet, ISBN vagy ISSN kód, ETO, vonalkód). Az egy lapon megjelenítendő találatok számát is megadhatjuk. A következő animáció végigvezet egy „összetett” keresés példáján.

Az összetett keresés lehetőséget ad arra is, hogy logikai operátorokkal kombináljuk a keresőkérdéseket. Megjelölve az ÉS, VAGY, DE NEM kategóriákat, a keresés a megadott feltételeknek megfelelően zajlik le. A felületen beállíthatjuk azt is, hogy „Csak a kölcsönözhetőket” jelentse meg a program a találati listában. A könyvtár katalógusában szereplő elemek nem mindegyike kölcsönözhető. Némelyik olvasótermi, vagyis helyben használható, maximum - a szabályoknak megfelelően részleteiben - fénymásolható. A „Keresés” gombra kattintva indul a keresés. Tegyünk egy próbát! Írjuk be a keresőmezőbe a „Bakó Tihamér” nevet, értelemszerűen állítsuk a keresőmezőt „Szerző”-re, majd kattintsunk a „Keresés” gombra! A megjelenő felületen kapjuk a találati listát, amelyben „rövid” formában jelennek meg a találatok. A



„rövid” formátum tartalmazza az adott szakirodalom leglényegesebb mutatóit, így a szerzőt, a címet, a kiadás évét.

A listában található minden bejegyzés végén szerepel a „Részletesen” felirat. Ha erre kattintunk az ún. „hosszú” megjelenítési forma ugrik be. Ezen az oldalon láthatjuk az adott találathoz kapcsolódó valamennyi könyvtári és könyvészeti adatot. Sőt nagyon praktikus, hogy a „Státusz” felületén egyértelműen látható az adott könyvek hozzáférhetősége, vagyis hogy a PTE könyvtárai közül melyikben, mely helyrajzi szám alatt található meg a könyv, kölcsönözhető-e vagy sem. Ha igen, „szabadpolcos” e vagy raktári, tehát külön kérésre a raktárból hozatják ki nekünk.



A szoftver segítségével a menüsor alapján a megjelölt, „Kosárba rakott” elemeket a későbbiekben „egyben” is megnézhetjük. A jelölőnégyzetre kattintva tehetjük a kívánt elemeket a „kosarunkba”, amely egy külön halmazt, listát hoz létre. A „Kosár tartalma” gombbal megnézhető és szerkeszthető, illetve a keresés végén elmenthető a kosár tartalma. A „Korábbi keresések” révén visszanézhetjük az addig végzett műveleteket. A keresés során használhatjuk az ún. csonkolás funkcióját, amely lényegében azt jelenti, hogy tetszőleges számú karaktert elhagyunk a keresőmezőbe írt kifejezés elejéről vagy végéről. A lehagyott részeket egységesen alkalmazott jellel (pl.: *, % vagy $) helyettesítjük. A Tudásközpont katalógusában a „*” jelet alkalmazhatjuk. Írjuk be a „krízis*” kifejezést tárgyszóként a keresőmezőbe, állítsuk be, hogy a program csak m agyar nyelvű állományban keressen. Láthatjuk, hogy a kapott találati listában találhatunk „krízisként”, „krízisről” stb. kifejezéseket, tehát a csillag utáni karaktereket a rendszer maga helyettesíti és ennek megfelelően keres az adatbázisban. Ugyanígy a kifejezés elejére is tehetjük a csonkolás jelét.



A Tudásközpont oldalának bal oldali főmenüsorában szereplő „Könyvek hosszabbítása” a hozzá szükséges hallgatói vonalkód és jelszó megadása esetén megjelennek a kikölcsönzött dokumentumok rövid formátumú listája. A szoftver nagy előnye, hogy ezen a felületen hosszabbíthatjuk a kölcsönzéseinket online módon. Az könyvtáranként eltérő szabályzat kimondja, hogy hány alkalommal hosszabbíthatók, valamint hogy eljárt kölcsönzések után naponta és példányonként mennyi késedelmi díjat kell fizetnünk. Ha visszatérünk a PTE Tudásközpontjának a főoldalára, láthatjuk, hogy a Főmenü további lehetőségeket kínál a szakirodalom felkutatására. A weboldalról kereshetünk a Baranya, Tolna és Somogy megyében 2010 óta előfizetett valamennyi folyóirat között is. A főmenüsor „Katalógusok” ablakát lenyitva megjelenik a „Folyóiratok” menüpont. Erre kattintva kereshetünk könyvtárak szerint megjelenési év és kezdőbetű alapján a magyar és idegen nyelvű folyóiratok között egyaránt. A találati listából kiderül, hogy a keresett folyóirat megtalálható-e az adott könyvtárban. Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


A rendszer szintén a „Katalógusok” menüpont alatt felkínálja az „Egyéb könyvtári katalógusok” linkjeit is. Ezek a katalógusok hazai és nemzetközi szinten is lehetőséget adnak a keresett témakörhöz kapcsolódó szakirodalom kiterjedt keresésére.

A Tudásközpont, de alapjában véve általában véve valamennyi könyvtár szolgáltatásai között szerepel a könyvtárközi kölcsönzés. Ez a funkció akkor jelent nagy segítséget, ha az adott dokumentum nem található meg annak a könyvtárnak az állományában, amelybe beiratkoztunk. A könyvtárközi kölcsönzés során a könyvtár alkalmazottai térítési díj ellenében beszerzik számunkra a kért dokumentumot akár külföldről is.



A bevezetőben kitértünk arra, hogy napjainkban az internet és a digitalizálási technikák fejlődésével egyre inkább előtérbe kerülnek az e-források. A Tudásközpont weboldala, lépést tartva a legújabb trendekkel, biztosítja az e-dokumentumok széleskörű elérhetőségét. A bal oldali menüsor „PTE Elektronikus Könyvtár” pontjáról elérhetőek olyan „Adatbázisok”, amelyek konzorciumi vagy más forrásból származó e-dokumentumok. A dokumentumok zöme külföldi adatbázisból származik, egy részük „fizetős”, azonban egy mélyebb kutatómunka esetében érdemes kihasználni az ingyenesen („FREE”) letölthető adatbázisok nyújtotta lehetőségeket, hiszen nem túl valószínű, hogy bármelyikünk otthonában a könyvespolcon megtalálható például az Encyclopedia Brittanica számos kötete.

A menüsorban ugyanitt megtalálhatjuk az MTMT-t, vagyis a Magyar Tudományos Művek Tárát, amely egy hazai, elsősorban a szakirodalmat kutatók számára nagy haszonnal járó, ingyenes nemzeti bibliográfiai adatbázis, a tudományos kutatás hiteles nyilvántartását és Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


bemutatását célzó rendszer. Az adatbázis fejlesztése 2008-ban kezdődött, 2011-től kezdődően vált igazán átfogóvá, azonban a tudományos munkák feldolgozása folyamatos, így elképzelhető, hogy a keresett kulcsszó alatt nem találunk meg minden lehetséges szakirodalmat. A szakirodalom keresés szempontjából lényeges szempont, hogy a rendszert regisztráció nélkül is használhatjuk.

Az adatbázisban történő keresés a felület bal oldalán található menüsor „Keresés az adatbázisban” menüpontról elérhető. A feliratra kattintva megjelenő oldalról indíthatunk egyszerű és összetett keresést. A „Gyorskeresés” során a kutató, a szerző nevének, vagy nevének egy részletének, vagy szavak, szószedetek megadásával kereshetünk az állományban. Egy egyszerű keresést mutat be az alábbi animáció.



Láthatjuk, hogy az adatbázisban a keresett szerző tudományos munkái szerepelnek kronológiai sorrendben valamennyi bibliográfiai adattal. A kapott adatok nagyban hozzásegítenek a szakirodalmi listánk teljessé tételéhez, hiszen ezek alapján továbbléphetünk pl.: a PTE Tudásközpont folyóirat katalógusára. A folyóirat, illetve szakcikk keresés terén igen nagyfokú feldolgozottságot kínál a www.matarka.hu weboldal adatbázisa is. A MATARKA, vagyis a MAgyar Folyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa, amely ahogy a nevében is szerepel magyar szakfolyóiratok tartalomjegyzékét dolgozza fel.



Az oldal URL címének begépelését követően azonnal a MATARKA „egyszerű” keresőfelülete jelenik meg. Láthatjuk, hogy - a Tudásközpont katalógusához hasonlóan itt is több szempont szerint indíthatjuk el a keresést. Így kereshetünk szerző, cím, kulcsszó szerint, beállíthatjuk a megjelenés időpontját tól-ig, a szakterületet, a folyóiratot, valamint kérhetjük azt is, hogy csak olyan találatok kerüljenek a listába, amelyek teljes szövege digitálisan elérhető, olvasható. A csonkolás természetesen ebben a programban is használható, a nagy és kisbetűk használatának megkülönböztetése nem szükségszerű. A négy beviteli mezőbe egy vagy több kifejezés is beírható, a szavak és a kitöltött beviteli mezők között a szoftver automatikusan „ÉS” kapcsolatot feltételez. Nem szükséges miden beviteli mezőt kitölteni. A „Haladó keresés” funkciójának fülére kattintva a keresés szempontjai tovább bonyolíthatóak. Ezen a felületen már öt beviteli mező jelenik meg, kitöltésükre szintén érvényesek a fent leírtak, azonban itt mi magunk állíthatjuk be azt, hogy a mezőkbe beírt kifejezések között milyen kapcsolat (ÉS, VAGY, NEM (AND, OR, NOT)) szerint szeretnénk szűkíteni a találati listát. Az egyszerű és a haladó keresés mellett böngészhetünk is az adatbázisban. A böngészés történhet szerző, illetve cím alapján. A keresőmezőbe elegendő a szerző nevének, vagy a mű



címének csupán egy részletét beírni, a program felajánlja mindazon lehetőségeket, amelyek a megadott részletet tartalmazzák.

Találunk itt is folyóiratkeresőt, valamint a már korábban ismertetett „Kosár” funkciója szintén elérhető. Mostanra eljutottunk odáig, hogy megfelelően, kellő hatékonysággal tudjuk használni az egyes könyvtárak katalógusát, tudunk keresni különböző adatbázisokban, legyen az hazai vagy megfelelő nyelvismerettel rendelkezőknek külföldi, tudunk keresni könyvet, folyóiratcikket, elektronikus és nyomtatott formában is. A fent körüljártak mellett természetesen számtalan más, egyéb lehetőség kínálkozik a szakirodalmak keresésére, a kezdő lépések megtétele után, Önön a sor, hogy kihozza a készülő szakmai anyagából a lehető legtöbbet!

1. önellenőrző feladat Tegye kronológiailag növekvő sorrendbe az alábbi eseményeket! ….. A könyvtárakban történő keresés során katalóguscédulák alkalmazása. Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


….. A szakirodalmak tartalma online módon is elérhetővé válik. ….. Az internet használatának elterjedése. …. A személyi számítógépek használatának elterjedése. …. A kliens-szerver típusú katalógusok széleskörű használata.

1. megoldás ….1. A könyvtárakban történő keresés során katalóguscédulák alkalmazása. …5.. A szakirodalmak tartalma online módon is elérhetővé válik. …4.. Az internet használatának elterjedése. …2. A személyi számítógépek használatának elterjedése. …3. A kliens-szerver típusú katalógusok széleskörű használata. ***helyes válasz esetén:*** Gratulálunk! Helyesen megoldotta a feladatot! ***hibás válasz esetén:*** Sajnos valami hiba csúszott a megoldásba. Kérjük, az elméleti rész átolvasását követően próbálkozzon újra a feladattal!

2. önellenőrző feladat Jelölje X-el, hogy a táblázatban szereplő állítások igazak, vagy hamisak!

Állítás

Igaz Hamis Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


A könyvtárak elektronikus katalógusából az összes elem kölcsönözhető. A Tudásközpont folyóirat-katalógusában a Dél-Dunántúl valamennyi könyvtárában a 2010-től előfizetett folyóiratok között kereshetünk. A Tudásközpont rendszerében a „Kosárba” tesszük be azokat az elemeket, amelyeket meg szeretnénk venni. Az OPAC-ban az 1995 óta katalogizált dokumentumok szerepelnek. A katalógus bővítése folyamatos, azonban a 1990 előtt megjelent dokumentumokra nem terjed ki. A csonkolás jele „x”. Az e-dokumentumok olyan dokumentumok, amelyek tartalma online olvasható.

2. megoldás Állítás

Igaz Hamis

A könyvtárak elektronikus katalógusából az összes elem kölcsönözhető.

X

A Tudásközpont folyóirat-katalógusában a Dél-Dunántúl valamennyi X könyvtárában a 2010-től előfizetett folyóiratok között kereshetünk. A Tudásközpont rendszerében a „Kosárba” tesszük be azokat az elemeket,

X

amelyeket meg szeretnénk venni. Az OPAC-ban az 1995 óta katalogizált dokumentumok szerepelnek.

X

A katalógus bővítése folyamatos, azonban a 1990 előtt megjelent

X

dokumentumokra nem terjed ki. A csonkolás jele „x”. Az e-dokumentumok olyan dokumentumok, amelyek tartalma online X olvasható.


X


***helyes válasz esetén:*** Gratulálunk! Helyesen megoldotta a feladatot! ***hibás válasz esetén:*** Sajnos valami hiba csúszott a megoldásba. Kérjük, az elméleti rész átolvasását követően próbálkozzon újra a feladattal!

3. önellenőrző feladat Az alábbi témakörökben kell írnia szakmai beszámolót. Az interneten található szakirodalmak segítségével írjon mindegyikhez 5 olyan kulcsszót, amely alapján a keresést elindítaná! 

internethasználat idősek



egészséges életmód, táplálkozás



mozgássérültek rehabilitációja

3. megoldás 

internethasználat idősek --

idősek, időskorúak, nyugdíjasok, 60 felettiek, digitális

írástudás és kompetencia, e-hozzáférés, IKT és időskorúak, IKT és közösségfejlesztés, digitális tudásfejlesztés, digitális szakadék, internet-oktatás, szabadidő, kapcsolattartás rokonokkal, receptek, chat, skype, közösségi oldalak, 

egészséges életmód, táplálkozás -- dietetika, minőségi, mennyiségi táplálkozás, egészséges ételek, élelmiszer, étel, betegség, energiát adótápanyag, fehérje, zsír, szénhidrát, energiát nem adó tápanyag, vitamin, ásványi anyag, nyomelem, élelmiszercsoportok, gabonafélék, zöldség-, főzelékfélék és gyümölcsök, tej- és tejtermékek, Húsok, húskészítmények, tojás, zsiradékok, sóbevitel, cukor, édesség, folyadék fogyasztás, táplálék kiegészítők, egészséges életmód, mozgás, sport



mozgássérültek rehabilitációja -- MEREK, NRSZH, komplex rehabilitáció, komplex minősítés, orvosi rehabilitáció, képzési rehabilitáció foglalkozási rehabilitáció, pszichológiai rehabilitáció, szociális rehabilitáció, gyógyászati segédeszköz, mankó, Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


bot,

kerekesszék,

járókeret,

rollátor,

társadalmi

integráció,

fogyatékosság,

veleszületett, szerzett, megelőzés, gyógyítás, helyreállítás, terápia, mozgásterápia, fejlesztés, Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, sport, mozgás, nappali

intézmény,

bentlakásos

intézmény,

OORI,

akadálymentesség,

akadálymentesítés, stb.

***Amennyiben az Ön kulcsszavai is hasonlók, úgy elmondhatja magáról, hogy sikeresen elsajátította a leckében foglaltakat.***

Beküldendő feladat: Végezzen gyűjtést az interneten, hogy milyen, laikusok számára készült tananyagok és képzések vannak Magyarországon, amelyek az interneten való összetett kereslst tanítják!



II. Fejezet: Interperszonális kapcsolatok az informatika korában (személyesen, levélben, telefonon és interneten keresztül)

1. Lecke: Illemszabály, etikett, protokoll? - az interperszonális kapcsolatok alapjai

Kedves Hallgató! Első olvasásra talán kicsit furcsának tűnhet a fejezet címe, azonban lássuk be, hogy ma, az informatika korában nem mindig egyértelmű, hogy a különböző típusú interperszonális kapcsolatokban melyek a kommunikáció alapvető formái, írott és íratlan normái. Változik a világ, az internet megjelenésével és elterjedésével szélesedtek mindazon színterek és lehetőségek, amelyeken keresztül kapcsolatba léphetünk embertársainkkal. Bizonyára Önben is, kedves Hallgató számos - ha másért nem, az addigi ismereteket pontosító - kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy az - esetlegesen - új, valamint a korábban már gyakran használt kommunikációs csatornák és találkozási színterek milyen elvárásokkal állnak velünk, humán szolgáltatásokban tevékenykedőkkel szemben. A számos formákból és normákból - az idő és energia korlátozottságának megfelelően - természetesen „csak” szemezgetünk, kiemelvén azokat, amelyek a leglényegesebbek közé tartoznak.

A lecke célja, hogy Ön 

tekintse át és definiálja az interperszonális kapcsolatokhoz fűződő leglényegesebb fogalmakat (pl.: szabály, viselkedés, kommunikáció, írott és íratlan norma, informális és formális kapcsolat, illemszabály, etikett és protokoll),





legyen képes példákat hozni a kommunikáció egyes szintjeinek színtereire a szóbeli, az írásbeli és az internetek keresztüli kommunikációt tekintve,



képes legyen megfogalmazni a formális és informális kapcsolatok közötti különbségeket, ismerje fel, hogy egy adott kapcsolat mely kategóriába tartozik,



értelmezze a protokoll, az etikett és az illem közötti legjelentősebb eltéréseket, azok jellegzetességeit,



azonosítsa a protokoll, az etikett és az illem, valamint a formális interperszonális kapcsolatok közötti összefüggéseket.


Előre bocsátjuk, hogy az elméleti alapokkal mindössze olyan szinten szeretnénk foglalkozni, amely feltétlen szükséges az interperszonális kapcsolatok formáinak és társadalmi normáinak, (illem-, és protokolláris) szabályainak tanulmányozásában. Fogjuk bele! Interperszonális, vagyis személyközi kapcsolatról akkor beszélünk, amikor két ember között jön létre az interakció. Maga az interakció (angolból átvett) kifejezés jelentése kölcsönhatás, kölcsönös viszony. Szűkebb értelemben a szociális interakció az a tevékenység, amikor személyek kommunikációs céllal lépnek egymással kölcsönös viszonyba. Mit is jelent pontosan a társadalmi norma? Társadalmi norma alatt mindazon magatartásra vonatkozó szabályokat, szabályrendszereket értjük, amelyek meghatározzák a különböző helyzetekben a követendő viselkedést. A normák nem követése szankciót, büntetést von maga után, míg a normák betartása „jutalmat”. A normáknak létezik írott és íratlan formája. Az írott normák közé tartoznak például a jogszabályok. Íratlan társadalmi norma (pl.: az időseknek átadjuk a helyünket a buszon) jóval több létezik, ezeket a rögzítésük nélkül, a társadalom közösen elfogadott és betartott, általában szokásjogon alapuló szabályai.



Kiindulásként gondoljuk végig, hogy milyen tényezők befolyásolják a személyközi interakciók során betartandó írott és íratlan szabályok tömegét! Elsőként a kommunikációs szint, amelyhez az adott interakció kapcsolódik. A szociális kommunikációnak több szintjét különböztetjük meg attól függően, hogy kik között és miként zajlik a kommunikáció. Az intraperszonális, vagyis az egyénen belül folyó, belső kommunikáció, amely az értelmi, érzelmi síkon folyó gondolkodást takarja. A második szinten az interperszonális szint található, amely - ahogy korábban is jeleztük - diádikus kapcsolatban, vagyis két személy között zajló, intimitásra lehetőséget adó kommunikációs folyamat. Lényegében akció másokon, reakció másokra és interakció, kétoldali folyamat a felek közt. A kommunikáció további szintjein már kettőnél több személy vesz részt. A kommunikációban résztvevő személyek számának bővülésével elsőként a csoportkommunikáció jelenik meg, amely során a kommunikáció maga nem feltétlenül közvetlen és kétirányú, a közlő és befogadó sokaság között valósul meg (pl. szervezeteken belüli hírlevél, tájékoztató, felhívás). A kommunikáció negyedik szintje a tömegkommunikáció, amelyben a közlés, a közlemény egy heterogén, belső kapcsolatok nélküli csoport, tömeg felé irányul, a visszacsatolás fontosságának elsorvadása mellett. Ebben a helyzetben a közvetítők (általában technikai közvetítők), valamint az egyéb külső tényezők (pl.: háttérzaj, közvetítő megléte, hozzáférhetősége) szerepe megnövekszik. A közvetett kommunikációs folyamat nem feltételezi az egyidejű jelenlétet, az adó (közlő) és a vevő (hallgató) nem találkozik közvetlenül. Szintén a betartandó normákat befolyásolja az, hogy az interakció milyen kontextusban zajlik. A kommunikáció szintjeit tekintve eltérő a különböző színtereken, kommunikációs csatornákon például az alábbi táblázatban szereplő megjelenési formákkal találkozhatunk.

SZÓBELI INTRAPERSZONÁLIS

gondolatok,


ÍRÁSBELI belső jegyzet,

INTERNETEN KERESZTÜLI jegyzet, feljegyzés,


beszéd, belső dialógus, belső utasítások párbeszéd, INTERPERSZONÁLIS telefonbeszélgetés CSOPORTKOMMUNIKÁCIÓ előadás, társalgás, konferencia (telefon)hívás TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ

tv adás, rádióadás

feljegyzés, emlékeztető

emlékeztető

levél, dolgozat hírlevél, emlékeztető, fórum

e-mail, chat, skype

felhívás, tanulmány, újságcikk

csevegő, fórum, csoportos skype, konferencia beszélgetés blog bejegyzés, honlap bejegyzés, online rádió, online tv, online újság

II.1. táblázat : A kommunikáció színterei a kommunikáció különböző szintjein

A kommunikáció stílusát, normáit alapvetően határozzák meg az egyes szintek, illetve a kommunikációs csatornák. Bár alapjaiban nem, de más-más szabályok jelennek meg pl. a hivatalos levél és a chat műfajában, valamint az sem mindegy, hogy mely szituációban melyik formát alkalmazzuk. Eddig elég valószínűtlennek tartottuk, hogy egy szülői értekezlet lebonyolítható csoportos skype formájában. Bár ki tudja, merre vezet az információs társadalom? Talán inkább nem is az a kérdés, hogy az oktatási rendszer átalakulása az informatikai társadalom trendjei révén merre vezet, hanem hogy mikor ér oda? Hiszen gondolja végig, hogy Ön is éppen egy távoktatási rendszerben működő ilyen képzésben vesz részt, ahol magával a képzővel történő személyes találkozás gyakorisága majdhogynem egyenlő a nullával! Az egymással kommunikáló felek közötti kapcsolat jellege alapján a kommunikáció többféle típusát különböztetjük meg. Így beszélhetünk például direkt és indirekt, kölcsönös és egyoldalú, egycsatornás és többcsatornás, egyéni és csoportos, valamint magán és nyilvános kommunikációról. Témánk szempontjából egy további csoportosítással, az informális (nem intézményes) és a formális (intézményes) kapcsolatok, illetve az ezekben, ezek során folyó kommunikáció típusával és jellegzetességeivel foglalkozunk bővebben. A szakmai élet során



az interperszonális kapcsolatokban zajló kommunikációt alapvetően határozzák meg az e két kommunikációs típus közötti elvárás, norma és szabálybéli eltérések. Eljutottunk témánk két legfontosabb kulcsfogalmáig. A mindennapi életünk során zajló kapcsolatokat a viselkedés, a kommunikáció szempontjából két jelentősebb csoportra oszthatjuk. Egyrészt megjelennek az informális (nem intézményes) kapcsolatok, másrészt pedig a formális (intézményes) kapcsolatok és a bennük, általuk zajló interakciók. Napi munkánk során nyilvánvalóan a formális kapcsolatok dominálnak. Ha mégoly egyértelműnek is tűnik, nézzünk mindkét kategóriára néhány példát! Az informális, vagyis nem intézményes, magánjellegű, de kötetlen kapcsolatok fűznek például barátainkhoz. Ezeket a kapcsolatokat alapvetően az egymás iránti tisztelet, a hasonló érdeklődés, a kölcsönös szimpátia, érzelmi viszony határoz meg. Szintén hasonló tényezők befolyásolják

számos

kisközösség

tagjait

összekötő

kapcsolatot.

Így

például

az

osztályközösség, a szomszédság, a rokonság, a baba-mama klub, vagy éppen a hímzőkör tagjai is - nagy valószínűséggel - informális kapcsolatban állnak egymással. Nagyon speciális informális viszony áll fenn a család, mint elsődleges csoport tagjai között. Itt a vérségi kötelék mellett fennálló sajátos kötődés és elfogadás alapozza meg az egymás között folyó interakciókat. A formális, vagyis szabályok által meghatározott kapcsolatok gyakorisága az előzőekhez képest sokkal erőteljesebb. Életünk során lényegesen több formális, mint informális kapcsolat fordul elő, hiszen ha belegondolunk, hogy az ismeretlenekhez, illetve azokhoz, akikkel először találkozunk, kapcsolatunk javarészt rövid ideig tart, általában valamilyen meghatározott célhoz kötött (pl.: megkérdezzük, hogy hány óra van, fizetünk a kasszánál stb.), bármiféle kötődéstől mentes. Ezeket a kapcsolatokat számos íratlan norma szabályozza. Szintén a formális kapcsolatokhoz sorolandók a különböző szolgáltatásokat végzőkhöz, vagy a munkahelyen a kollégákhoz, a vezetőséghez fűződő viszonyok. Különösen szabályozott a munkahelyi vagy más területen megjelenő hierarchiához, magasabb státuszú vagy presztízsű személyekhez kötődő kapcsolatok.



No de mi pontosan a különbség informális és formális kapcsolatok között, miként jelennek meg a formális és informális viszonyok egy adott szervezeten belül? A

formális

és

informális

csoportok

közötti

egyik

leglényegesebb

különbség

a

referenciacsoportokban és az egyénnel szemben támasztott elvárásokban keresendő. Ilyen referenciacsoporthoz tartoznak például a munkatársak, vagy a munkahelyi főnök. A referenciacsoport szerinti eltérések, az előforduló helyzetek, valamint azok résztvevői a formális kapcsolatok legfontosabb jellegzetességei. A munkahelyihez hasonló formalizált rendszerekben a személlyel szemben támasztott, a szervezet érdekeinek megfelelő elvárásokkal találkozhatunk, amelyek általában egzakt módon rögzítettek, leginkább szerződések, szabályzatok (pl.: munkaköri leírás, hulladékkezelési szabályzat, Szakmai Működési Szabályzat stb.) formájában. Ha a szervezet (a munkahely) tagjai (alkalmazottja) vét a szabályok ellen, a szervezet szankcionálja viselkedését. A munkahelyen gyakori pénzlevonás, fegyelmi, vagy éppen az elbocsátás ilyen szankciónak számít. Létezik a szankcióknak kevésbé „formális” formája, mint például a munkatársak felől érkező rosszallás. A formalizált kapcsolatokban általában létezik egy meghatározott hierarchia. A hierarchiában betöltött szint lényegesen befolyásolja az egyénnel szemben támasztott szabályokat, elvárásokat. Ugyancsak meghatározó a csoportban, szervezetben elfoglalt intézményesített tagsági viszony, amely révén mindenki számára egyértelmű, hogy a „beléptető dokumentum” aláírása révén ki tagja és ki nem tagja a szervezetnek. Maga a tagság is számos előíráshoz kötött. Egy munkahely esetében a munkavégzésen túl szintén fontos ebből a szempontból a munkahelyi szabályok és a munkahelyi hierarchia és szerepek elfogadása és betartása, amelyek utat mutatnak a különböző szituációkban való viselkedéshez. Egy szervezeten belül természetesen nem minden kapcsolat, illetve egy adott kapcsolat nem minden eleme formalizálható. Gondoljunk például arra, ha családgondozóként a volt osztálytársunkkal találkozunk kliensként. Miként viselkedünk vele? Nyilvánvalóan más a helyzet, ha segítőként dolgozunk vele, és más a szituáció, ha magánemberként az „utcán” találkozunk. Másrészt pedig egy szervezeten, egy munkahelyen belül sem lehet minden egyes találkozási felület formalizált. Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


A formális kapcsolatokon belül is találkozhatunk informális elemekkel, hiszen például a hasonló beosztású, vagy a munkahelyi hierarchia azonos szintjén lévő kollégákkal nyilván valóan lazulnak a szabályok (ld. tegeződés stb.). Az informális kapcsolatok egyik lényeges megjelenési formája a felettes felé kialakuló lojalitás, amelyek nagymértékben segíthetik a szervezeti rendszerproblémák megoldását. Az informális kapcsolatok egyik lényeges sajátja, hogy kevésbé létezik írott formában megjelenő szabályrendszere, mégis vannak elvárások, íratlan normák a kapcsolatban. Az informális kapcsolatok nagy előnye éppen ezért a nagyfokú rugalmasság lehetősége, minden felbukkanó problémára és helyzetre könnyebben választ adhat. Így tehát a formális szabályokkal átszőtt szervezetben kialakuló informális elemek a szervezet szempontjából is hasznosak. Mindent összevetve a formális, így a munkahelyi kapcsolatokat számtalan írott vagy íratlan szabály, norma irányítja, korlátozza, de gondolhatnánk azt is, hogy az esetleg ismeretlen, vagy bizonytalanságot okozó szituációkban iránymutatást adnak arra, hogy miként viselkedjünk, mit tegyünk. Maradjunk még egy kicsit a szabályoknál és a viselkedésnél. Az online magyar értelmező szótár bejegyzése alapján a szabály kifejezés témánk szempontjából fontos jelentése: „Viselkedést megszabó rend, amely szokásokban élő vagy írásban rögzített alapelv. Ez megszabja, meghatározza az ember magatartását, viselkedését, társasági eljárásának módját.”. Ezen kívül a szabály az az utasítás, amely egy bizonyos ügymenet, eljárás, cselekvési mód menetét, sorrendjét meghatározza. És ha már itt tartunk, a viselkedés: „Mutatott reakciók, válaszok vagy mozgások összessége, amelyeket egy ember vagy más élőlény tanúsít egy adott helyzetben. Ezeknek forrásai a belenevelt magatartási minták, ösztönök, amiket a múlt behatásai benne okoztak.”. Illetve: „A jellem megmutatkozása; az a mód, ahogy egy személy egy helyzetben cselekszik jellembeli értékei alapján, erkölcsi érzékének, személyiségének megfelelően, ami megfelel tudatosságának, felelősségvállalási képességének.”. Ugye így már teljesen tiszta a kép, hogy miként kapcsolódnak az informális kapcsolatok írott és íratlan szabályai a lecke címében szereplő munkahelyi illemszabály, etikett és protokoll kifejezésekhez? E három kifejezés rokon, hiszen mindhárom az emberek közötti viselkedést Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


szabályozó rendszer, mégis némiképp eltér egymástól a szabályozás erősségét és a szabályozott területet tekintve. A viselkedést legerősebben szabályozza a protokoll, amely a hivatalos kapcsolatokra, az azokon belüli interakciókra vonatkozó írott és íratlan szabályok, szokások rendszere, forgatókönyve. Célja az emberek között létrejövő hivatalos interakciók zavartalanná, kellemessé, a viselkedés szempontjából leginkább elfogadottá tétele (pl.: hivatalos delegáció érkezik, beosztott nyilvános beszámolója a főnöknek egy munkaértekezleten). Kiterjed a ruházatra, a megjelenésre, a kommunikációra, az étkezésre, stb. Az etikett szorosan kapcsolódik a protokoll kifejezéshez, a színtere és „erőssége” egy kissé más. Lényegében az etikett az előkelő társaságokban szervezett szertartásszerű rendezvények kapcsán „megmerevedett”, túlszabályozott, udvariassági szabályrendszer. Az illem kifejezés takarja a „legkevésbé” erős, általában íratlan szabályozási, viselkedési formát. „Az illem maga a jó modor, a kulturált viselkedés, amely eszköz, és bizonyos helyzetekben védelem.” Hogy mikor és hol miként illik viselkedni, koronként, korosztályonként, népcsoportonként stb. változhat. Az illemszabályok figyelembe nem vétele esetében a komoly szankciók (pl.: elbocsátás, fegyelmi büntetés) helyett általában inkább rosszallással találkozhatunk (pl.: a fiatal lány nem köszönt előre a nyugdíjaskorú személynek). Az elméleti felvezető leckét követően hamarosan áttekintjük a leglényegesebb íratlan és írott normákat a formális kapcsolatokon, különösen a munkahelyi kapcsolatokon belül. Tartson velünk!

1. önellenőrző feladat Írja be a táblázat első oszlopába a kommunikációs szinteket! Írjon 2-2 példát a szóbeli, az írásbeli és az interneten keresztüli kommunikációs formákra mind a négy kommunikációs szintre vonatkozóan!



KOMMUNIKÁCIÓ SZINTJE

SZÓBELI ÍRÁSBELI INTERNETEN KERESZTÜLI

1. megoldás Az alábbi táblázatban szereplő megoldások mindegyike megfelelő: SZÓBELI gondolatok, belső beszéd, belső dialógus, belső utasítások párbeszéd, INTERPERSZONÁLIS telefonbeszélgetés CSOPORTKOMMUNIKÁCIÓ előadás, társalgás, konferencia (telefon)hívás INTRAPERSZONÁLIS

TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ

tv adás, rádióadás

ÍRÁSBELI jegyzet, feljegyzés, emlékeztető levél, dolgozat hírlevél, emlékeztető, fórum felhívás, tanulmány, újságcikk

INTERNETEN KERESZTÜLI jegyzet, feljegyzés, emlékeztető

e-mail, chat, skype csevegő, fórum, csoportos skype, konferencia beszélgetés blog bejegyzés, honlap bejegyzés, online rádió, online tv, online újság

***Amennyiben az Ön is hasonló példákat írt a táblázatba, úgy elmondhatja magáról, hogy sikeresen elsajátította a leckében foglaltakat.***

2. önellenőrző feladat Egészítse ki az alábbi fogalmak definícióját a tanultak alapján! íratlan norma: a …………….. nélkül, a társadalom közösen elfogadott és betartott, általában …………………… alapuló szabályai



társadalmi norma: ……………………..vonatkozó szabályokat, szabályrendszereket értjük, amelyek meghatározzák a különböző …………………… a követendő …………………. interperszonális kapcsolat: diádikus kapcsolat, vagyis …………………között zajló, …………………..lehetőséget

adó

kommunikációs

folyamat.

Lényegében

………….

másokon, ………………. másokra és ………………., kétoldali folyamat a felek közt. informális kapcsolatok:ezeket a kapcsolatokat alapvetően az egymás …………………, a hasonló ………………, a kölcsönös …………………., érzelmi viszony határoz meg.

2. megoldás íratlan norma: a rögzítésük nélkül, a társadalom közösen elfogadott és betartott, általában szokásjogon alapuló szabályai társadalmi norma: magatartásra vonatkozó szabályokat, szabályrendszereket értjük, amelyek meghatározzák a különböző helyzetekben a követendő viselkedést. interperszonális kapcsolat: diádikus kapcsolat, vagyis két személy között zajló, intimitásra lehetőséget adó kommunikációs folyamat. Lényegében akció másokon, reakció másokra és interakció, kétoldali folyamat a felek közt. informális kapcsolatok:ezeket a kapcsolatokat alapvetően az egymás iránti tisztelet, a hasonló érdeklődés, a kölcsönös szimpátia, érzelmi viszony határoz meg.




3. önellenőrző feladat Az alábbi helyzetek közül melyik esetében beszélünk informális és melyik formális kapcsolatról? Írjon I vagy F betűt a helyzet meghatározása elé! ……….. A pedagógus felhívja a területi védőnőt, mert az egyik tanulónál tetűt talált. ……….. A családgondozó megkéri szomszédját, hogy vágja le a házának érő sövényt, amely a szomszéd telkén nő. ……….. Az idősek klubjának egyik tagja meghívja a többi tagot a születésnapja alkalmából. ……….. A helyi pap gyóntatja a testvérét. ……….. Az óvónő meglátogatja unokatestvérének újszülött gyermekét. ……….. A szociális igazgatási önkormányzati ügyintéző levélben felhívja nagynénjét a parlagfű irtására. ……….. A házi segítségnyújtást végző gondozónő épp gondozottjai között szereplő nagymamájának „gyógyszerel”.

3. megoldás F - A pedagógus felhívja a területi védőnőt, mert az egyik tanulónál tetűt talált. I -- A családgondozó megkéri szomszédját, hogy vágja le a házának érő sövényt, amely a szomszéd telkén nő. I -- Az idősek klubjának egyik tagja meghívja a többi tagot a születésnapja alkalmából.



F -- A helyi pap gyóntatja a testvérét. I -- Az óvónő meglátogatja unokatestvérének újszülött gyermekét. F -- A szociális igazgatási önkormányzati ügyintéző levélben felhívja nagynénjét a parlagfű irtására. I -- A házi segítségnyújtást végző gondozónő épp gondozottjai között szereplő nagymamájának munkaidőben „gyógyszerel”. ***helyes válasz esetén:*** Gratulálunk! Helyesen megoldotta a feladatot! ***hibás válasz esetén:*** Sajnos valami hiba csúszott a megoldásba. Kérjük, az elméleti rész átolvasását követően próbálkozzon újra a feladattal!

4. önellenőrző feladat Jelölje X-el, hogy a táblázatban szereplő állítások igazak, és melyek hamisak!

Állítás Igaz Hamis Interperszonális, vagyis személyközi kapcsolatról akkor beszélünk, amikor minimum három ember között jön létre az interakció. A szociális kommunikációnak kettő szintjét különböztetjük meg attól függően, hogy kik között és miként zajlik a kommunikáció. A közvetett kommunikációs folyamat feltételezi az egyidejű jelenlétet, az adó (közlő) és a vevő (hallgató) közvetlenül találkozik. Mindennapi munkavégzésünk során a formális kapcsolatok dominálnak. A munkahelyihez hasonló formalizált rendszerekben a személlyel szemben támasztott, a szervezet érdekeinek megfelelő elvárásokkal találkozhatunk, amelyek általában egzakt módon rögzítettek, leginkább szerződések, szabályzatok formájában. Az informális kapcsolatok egyik lényeges sajátja, hogy mindig létezik írott formában megjelenő szabályrendszere. Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


Egy szervezeten, egy munkahelyen belül minden egyes találkozási felület formalizált. A munkahelyi hierarchia azonos szintjén lévő kollégákkal általában lazulnak a viselkedési szabályok. A viselkedést legerősebben szabályozza a protokoll, amely a hivatalos kapcsolatokra, az azokon belüli interakciókra vonatkozó írott és íratlan szabályok, szokások rendszere, forgatókönyve. Hogy mikor és hol miként illik viselkedni, koronként, korosztályonként, népcsoportonként stb. rögzült, nem változik.

4. megoldás Állítás Interperszonális, vagyis személyközi kapcsolatról akkor beszélünk, amikor minimum három ember között jön létre az interakció. A szociális kommunikációnak kettő szintjét különböztetjük meg attól függően, hogy kik között és miként zajlik a kommunikáció. A közvetett kommunikációs folyamat feltételezi az egyidejű jelenlétet, az adó (közlő) és a vevő (hallgató) közvetlenül találkozik. Mindennapi munkavégzésünk során a formális kapcsolatok dominálnak. A munkahelyihez hasonló formalizált rendszerekben a személlyel szemben támasztott, a szervezet érdekeinek megfelelő elvárásokkal találkozhatunk, amelyek általában egzakt módon rögzítettek, leginkább szerződések, szabályzatok formájában. Az informális kapcsolatok egyik lényeges sajátja, hogy mindig létezik írott formában megjelenő szabályrendszere. Egy szervezeten, egy munkahelyen belül minden egyes találkozási felület formalizált. A munkahelyi hierarchia azonos szintjén lévő kollégákkal általában lazulnak a viselkedési szabályok. A viselkedést legerősebben szabályozza a protokoll, amely a hivatalos kapcsolatokra, az azokon belüli interakciókra vonatkozó írott és íratlan szabályok, szokások rendszere, forgatókönyve. Hogy mikor és hol miként illik viselkedni, koronként, korosztályonként, népcsoportonként stb. rögzült, nem változik.

***helyes válasz esetén:*** Gratulálunk! Helyesen megoldotta a feladatot!


Igaz Hamis X X X X X

X X X X

X


***hibás válasz esetén:*** Sajnos valami hiba csúszott a megoldásba. Kérjük, az elméleti rész átolvasását követően próbálkozzon újra a feladattal!

2. Lecke: Interperszonális kapcsolatok - személyes interakciók

Kedves Hallgató! Ebben a fejezetben áttekintjük a formális interperszonális kapcsolatok, különösképp a munkahelyi kapcsolatok esetében betartandó írott és íratlan szabályokat, amelyek a személyes interakciókra vonatkoznak. Kitérünk olyan alapvető viselkedési, megjelenési szempontokra, amelyek ismerete a saját magunk helyének és helyzetének az interakción belüli meghatározását követően elengedhetetlen a mindennapok munkavégzése során. Témánk szempontjából fontos mértékig kitérünk a nonverbális kommunikáció leglényegesebb tudnivalóira is.


tekintse át és definiálja a formális interperszonális kapcsolatok, különösképp a munkahelyi

szakmai

kapcsolatok

személyes

interakcióinak

leglényegesebb

motívumait, 

azonosítsa az alapvető írott és íratlan szabályokat a munkahelyi interperszonális kapcsolatokon belül (pl.: megjelenés, üdvözlés, megszólítás, bemutatkozás, kézfogás stb.),



ismerje fel a nonverbális kommunikáció szerepét az interperszonális interakciókban,





ismerje fel és tekintse át a nonverbális kommunikáció alapjait a formális kapcsolatokra vonatkozóan.


Nem véletlenül halljuk gyakran hogy az első találkozás alkalmával néhány pillanat elegendő a másikról történő véleményalkotáshoz. A munkahelyi protokoll és illem nyilvánvalóan már az első benyomás keltésétől, vagyis az állásinterjútól kezdődően érvényes. Az interperszonális kapcsolatok esetében, a betartandó írott és íratlan normákat tekintve nagyon fontos mihamarabb, már az első találkozás alkalmával meghatározni önmagunk helyzetét, pozícióját az adott interakcióban. Ha egyértelműen „belőttük”, hogy „ki vagyok én?” az interakcióban, a kapcsolódó szabályok a saját személyiség tanult elemeiből fakadóan megadják a viselkedés alapvető irányvonalát és motívumait. Hiszen nem mindegy, hogy a szervezethez épp az álláspályázatunkat nyújtottuk be, vagy már évtizedek óta, a ranglétrán már előrehaladva dolgozunk ott. Csaknem valamennyi formális, köztük munkahelyi interakcióban tanúsított viselkedést alapvetően meghatározza tehát az interakcióban résztvevők: 

életkora,



neme,



családi állapota,



és a munkahelyi kapcsolatok terén kiemelt fontossággal bíró beosztása, pozíciója.

Nézzük tehát, hogy a személyes interakciók különböző területein e leglényegesebb illem és protokolláris szabályokat, amelyeket a munkahelyi beosztástól függetlenül nem árt ismernünk.



Ha valakivel formális viszonyok között először találkozunk, természetesen az első tényező, amelyre figyelnünk kell, a köszönés. Kinek, mikor, mit, mivel stb. A köszönés a formális kapcsolatok „bevezető”, ám sokszor egyetlen, vagyis amit további interakció nem követ, leggyakrabban előforduló momentuma. A köszönésre vonatkozó alapvető szabály a napszakok figyelembe vétele, az ezek alapján történő köszönés (pl.: Jó reggelt!, Jó napot!, Jó estét!). Szintén nagyon fontos, hogy a köszönés ölthet tegeződő vagy magázódó formát. A formális kapcsolatokban a magázódás az elsődlegesen elfogadott nemcsak köszönés esetében, hanem összességében. Az elköszönés általános formája a „Viszontlátásra!”. A köszönés sorrendje, hogy ki kinek köszön előre is meghatározó. Az előre köszönés jelentősebb szabályai az alábbiak: 

Férfi előreköszön a nőnek.



Fiatalabb előreköszön az idősebbnek.



Az érkező a már jelen lévőknek.



Nem házas a házasnak.



Alacsonyabb rangú a magasabb beosztásúnak.

A korábban elterjedtebb „Kezét csókolom!” köszönési forma manapság a férfitől a nő számára elfogadott, azonban keltheti a túlzott bizalmaskodás érzetét. A köszönésnek több kísérő mozdulatát különböztetjük meg. Ide tartozik a kézfogás, a biccentés, az intés, a meghajlás, vagy a kézcsók. A formális kapcsolatokban kiemelt fontosságú a kézfogás, főként az első találkozás alkalmával. A kézfogás tulajdonképpen a köszönés elfogadásának jele, legyen rövid határozott mozdulat. Határozott, de nem „ujjropogtató”, és nem is „döglött hal”, vagyis petyhüdt, lagymatag kéztartású. A kéz nyújtásának sorrendje az előzőek ellentéte. Vagyis: 

A nő előrenyújtja kezét a férfinak.



Az idősebb előrenyújtja kezét a fiatalabbnak.



A jelen lévők az érkezőnek.



A házas a nem házasnak. Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.




A magasabb beosztású az alacsonyabb rangúnak.

Az összekulcsolt kezeket maximum kétszer illik megrázni, a kézfogás el nem fogadása súlyos sértés. A kézfogás közben a kezet fogó személyek nézzenek egymás szemébe, valamint lehetőleg álljanak. A köszönést kísérheti, illetve futó találkozásokkor helyettesítheti biccentés, amely a kalapemelés máig megmaradt mozdulata. A köszönés két manapság nem túlságosan, legalábbis a munkahelyi kapcsolatokban kevéssé, inkább csak rendkívül különleges alkalmakkor fennmaradt kísérő mozzanata a meghajlás és a kézcsók. A kézcsók - korábban egy igen udvarias hölgyek felé irányuló - köszöntés napjainkban inkább jelkép, valójában egy kéz fölé hajló, érintés nélküli mozdulat. A formális interakciókban különös figyelmet kell szánnunk a megszólításra is. Férfiak esetében hivatalosan használjuk az „Uram”, „Kovács úr” kifejezést, nők esetében pedig a „Hölgyem”, illetve bizonyos életkor, vagy pozíció kapcsán az „Asszonyom” megszólítást. Amennyiben a megszólított fél magasabb, vezető rangú, úgy a megszólításban szerepeljen a rangja is, például: „Intézményvezető asszony”, vagy névvel együtt: „Szabó Igazgató Úr”. A megszólításban csak a vezetéknevet használni nem illik (pl.: „Kovács”). A megszólításkor nagyon fontos a tegeződés vagy a magázódás („Ön”, „Maga” kifejezések) használata. A tegeződés a formális kapcsolatokban kizárólag a régi és közeli ismerősök, a magánjellegű kapcsolatokban elfogadott. Itt ki kell egészítenünk, hogy a tegeződés egyre gyakoribb nemtől és kortól függetlenül az azonos beosztásban, hasonló szervezetekben dolgozó kollégák között (pl.: gyermekjóléti szolgálatok családgondozói között). Amennyiben egy új munkahelyre kerülünk, érdemes erről mielőbb tájékozódni. A tegeződést a nő, illetve az idősebb, valamint a magasabb beosztású személy kezdeményezheti. A felajánlott tegeződést visszautasítani sértés. A legudvariasabb megszólítási forma az „Ön”, a „Maga” forma inkább a mindennapi szóhasználatban jelenik meg, kevésbé udvarias. A bemutatás, valamint a bemutatkozás egy formális kapcsolatban szintén szabályokkal teli momentum. Alapvető szabály, hogy ha először szeretnénk valakit, vagy egy szervezetet, Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


intézményt felkeresni, minden esetben bejelentkezünk. Így már az első telefonos bejelentkezés kapcsán közöljük a nevünket és hogy milyen szervezetet, intézményt képviselünk. Ez tulajdonképpen a bemutatkozás „előszobája”. A személyes találkozás alkalmával történő bemutatkozás alapvető szabálya, hogy a bemutatkozásnak - a köszönés sorrendjéhez hasonlóan - jellemző sorrendje van az alábbiak szerint: 

Az alacsonyabb rangú mutatkozik be elsőként a magasabb rangúnak.



A fiatalabb mutatkozik be elsőként az idősebbnek.



A férfi mutatkozik be a hölgynek. (Bár manapság ez az üzleti életben már egy kissé lazult, a két előbbi szabály „erősebb”.)

A bemutatkozáskor a felek egymás szemébe nézve érthetően mondják a vezeték és keresztnevüket, valamint munkahelyük nevét, beosztásukat, titulusukat. Amennyiben nem értettük a nevet, kérdezzünk vissza, hiszen a következőkben már fontos az adott személy nevének ismerete a megszólítás miatt. A bemutatkozás fogadása szintén nagyon fontos. Ha bemutatkozott nekünk valaki, tiszteletünk kifejezése érdekében használjuk az „Örülök, hogy megismerhetem”, vagy az „Örvendek” fordulatokat. Ha harmadik félként valakit bemutattunk, a fentiekhez hasonlóan járjunk el. Röviden, tömören mondjuk el a bemutatandó személy teljes nevét, az általa képviselt szervezetet, valamint beosztását. Valahogy így: „Kovács úr, kérem engedje meg, hogy bemutassam Szende Gabriellát, a Hóvirág Alapítvány ügyvezetőjét”. Nemcsak az első találkozás alkalmával, hanem folyamatosan ügyeljünk megjelenésünkre. Hiszen van olyan ember, akiben a megbízhatóság és a szakmai hitelesség érzetét, jó benyomást keltenénk csapzott hajjal, vasalatlan ruhában, koszos körmökkel és enyhe testszaggal? Egyértelműen nem! A korrekt, megfelelő megjelenésre minden esetben figyeljünk! Nézzük ennek összetevőit! A jó megjelenés két alapvető kritériuma az ápoltság, valamint a megfelelő öltözet. Előzőhöz természetesen a haj ápoltsága, tisztasága, a frizura, a hajszín megválasztása alapvetően hozzátartozik. Szintén ide sorolhatjuk a kirívó smink, és feltűnő műköröm kerülését, a Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


megfelelő, de nem feltűnő illatú dezodorok és tisztálkodó szerek használata, férfiak esetében pedig az ápolt, illetve borotvált arcszőrzet. Mindig különös figyelmet szenteljünk a köröm és a fogak tisztaságára. Ha szükséges, étkezés után mossunk fogat, legyen nálunk a munkahelyünkön is fogkefe, esetleg szájvíz. Öltözetünk legyen mindig alkalomhoz illő. Fontosabb találkozókra ne farmerban menjünk, ünnepség, kitüntetett esemény alkalmával viseljünk hivatali öltözetet, ami férfiak esetében öltönyt nyakkendővel, nők esetében pedig kosztümöt jelent. De ha munkakörünkhöz hozzátartozik a terepen folyó munka - például családlátogatásra megyünk - semmi esetre se „kisestélyit” válasszunk. Mindig ügyeljünk arra, hogy megjelenésünk ne keltsen túlzott kontrasztot a kliensünk helyzetéhez képest, azonban mégis legyen megfelelően ápolt és „hivatalos”. Ha kosztümben és tűsarkúban megyünk halmozottan hátrányos helyzetű családot látogatni, a kellő bizalom kiépítése igen nagy valószínűséggel már az első benyomás keltését követően akadályokba ütközik. Büntető végrehajtási intézménybe pedig természetesen nem miniszoknyába megyünk… A tér, pontosabban a térhasználat rendkívül fontos a munkahelyi interakciókban. Bár néha nem tudjuk elkerülni azt, hogy akaratunk ellenére fizikailag túl közel kerüljünk egy másik személyhez - gondoljunk itt a tipikus helyzetre a tömött liftben, amikor mindenki mereven a fejek fölötti emeletkijelzőt figyeli - a munkahelyen, a szakmai életben fontos a személyes zónák tiszteletben tartása. Edward T. Hall az 1960-as években alkotta meg az ember térszükségletére vonatkozó elméletét. Négy különböző zónát határozott meg a személyek közötti testtávolság alapján, és bár a különböző kultúrákban eltérő lehet a zónák távolsága, mégis az alapvető zónák, Hall elmélete alapján az alábbiak: 

Intim zóna (0-45 cm): ez a zóna képviseli azt az intim területet, amelybe csak nagyon kevés személyt engedünk be, a szerelmünket, a családtagjainkat, barátainkat. Ebben a zónában a fizikai érintkezés gyakori.





Személyes zóna (45-120 cm): ha két személy kinyújtja kezét a kézfogáshoz, körülbelül ebben a zónában, vagy ezen a zónán kívül eső semleges területen találkoznak a kezek. Ebben a zónában találkozunk a többi személlyel mindennapi tevékenységeink során, például a munkahelyünkön.



Társasági zóna (120-370 cm): ebben a zónában találkozunk, beszélgetünk másokkal társasági eseményeken. A számunkra idegen személyek felé általában ezt a távolságot tartjuk.



Nyilvános zóna (370cm-en kívül): Ebben a zónában helyezkednek el például azok a személyek, akikhez egy beszéd közben beszélünk.

És most nem csak figyelemfelkeltésként engedtessék meg néhány gondolat arról a területről, amelybe már egy kissé az előzőek során belekóstoltunk! Ez az interakciókban kulcsfontosságú terület a nonverbális kommunikáció. A formális kapcsolatok terén éppoly, ha nem fontosabb észrevenni és értelmezni tudni a nonverbális kommunikáció jelzéseit, mindezt jelzi az is, hogy az üzleti, szakmai szférában a nonverbális kommunikáció, annak elemeinek tudatos alkalmazása teljesen mindennapos. A nem szóbeli, vagyis a nonverbális kommunikáció a verbális, vagyis szóbeli információk mellett, illetve annak kiegészítéseként az interperszonális kommunikáció jóval nagyobb részét alkotja. Az emberi közlések mintegy 70%-át nem beszéd, hanem az arc, a szem, a fej, a kéz, a láb, vagyis a test, a testbeszéd által közvetítődik. Sőt, bizonyos kultúrákban, ld. a mediterrán kultúra esetében különösképp jellegzetes a test, a mozdulatok, a gesztusok használata a kommunikáció közben. Buda Béla és László János 1981-ben „Beszéd a szavak mögött” című művében három csoportot különböztetnek meg a nonverbális jelek funkcióját tekintve: 

Az egyik csoportba tartoznak mindazon jelek, amelyek a közlő személyről szólnak, arról, hogy miként viszonyul az adott kommunikációs helyzetről. Ide soroljuk az érzelmi állapot kifejezőit (pl.: öröm, bánat, düh, undor stb.), a személyes tulajdonságok megjelenítőit (pl.: önbizalom, vagy önbizalomhiány, szerénység stb.), az interakciókban résztvevő felek egymáshoz történő viszonyulását (pl.: barátság,



bizalom, tartózkodás, elutasítás stb.), valamint a társadalmi pozícióról (nem, életkor, munkahelyi, közösségi státusz stb.) információt adó kommunikációs jelek. 

A másik csoportba találhatók az interakció szerkezetét, a kommunikáció folyamatát tükröző nonverbális jelek. Így például maga az interakció kezdete (pl.: szemkontaktus, térköz kialakítása, arckifejezés, fejtartás stb.), a kapcsolattartás, a figyelem fenntartása (pl.: bólintás, előrehajló testtartás stb.), illetve az interakció szakaszokra bontása (pl.: testtartás, a térköz változtatása, órára pillantás stb.)



A harmadik csoportba a beszédhez kapcsolódnak, értelmezik, világossá teszik. Ide sorolhatjuk a beszéd hangnemét (pl.: nyugodt, izgatott, haragos stb.), amely a teljes kommunikációt befolyásolják.

A nonverbális jelek leggyakrabban használt csoportosítása az ún. kommunikációs csatornák szerint történik. Ezek az alábbiak: 

tekintet, szemkontaktus - pl.: iránya, időtartama (fixírozás, bámulás, „szem elkapása”), nézésmód (hivatalos nézés: a tárgyalópartner homlokára irányul a szem, orr, homlokcsont találkozásának pontjára, társasági nézés: a tekintet a szemek-száj háromszög által határolt területre, a bizalmas nézés: a szemvonaltól lefelé eső területre összpontosul)



mimika - pl. arcjáték, mosoly, összevont szemöldök, kinyújtott nyelv, tátott száj, összeszorított száj, pókerarc



gesztusok - kéz, fej, karok mozgása - pl.: kézremegés, fül piszkálása, saját test megfogása, fej oldalirányú mozgása, feltartott fej, lehajtott fej, oldalra billenő fej



vokális jelek - pl.: hangnem, dialektus, hangszín, hanghordozás



testtartás - pl.: görnyedt testtartás, kihúzott test, előrehajló test, egymásra ráhangolódó felek esetében egymás testtartásának felvétele



térközszabályozás (már korábban esett róla szó)



emblémák, kulturális szignálok - kulturális kontextusban nyerik el jelentésüket, jelentőségüket, például: öltözködés (pl.: skót szoknya, rendőrök egyenruhája),



hajviselet (pl.: punk haj, festett haj, a haj tisztasága), testdíszek (pl.: kirúzsozott női ajak, tetoválás, testfestés, testékszer), 

kronémika - kommunikáció időfolyamatait, szakaszoltságát vizsgáló kutatási terület, (pl. tudatos hallgatás, kínos csend, tüntető hallgatás)

A fentiek alapján láthatjuk, hogy a nonverbális kommunikáció jelei is számtalan módon befolyásolhatják az interakciót. Ezek minimális ismerete, felismerése valamint értelmezése nemcsak a magunk helyzetét könnyítheti meg a formális kapcsolatokban, hanem kommunikációs partnerünkét is. Ebben a leckében célunk a személyes formális interakciók során felmerülő leglényegesebb szempontok áttekintése volt, amelyek ismerete elengedhetetlen a mindennapi szakmai élet, tevékenykedés során. Bízunk abban, hogy e lecke teljesítését követően Ön is, kedves Hallgató magabiztosan áll ki a személyes interakciókban, amelyekben folyamatosan bővülő kompetenciakészlettel szakmai szempontból is kifogástalanul képes helytállni.

1. önellenőrző feladat Kérem, válassza ki az alábbiak közül a formális kapcsolatokban elfogadott helytelen (el)köszönési módot!

1. Jó napot kívánok! 2. Viszontlátásra! 3. Jó reggelt kívánok! 4. A viszontlátásra Kisasszonyok!



1. megoldás 1. Jó napot kívánok! 2. Viszontlátásra! 3. Jó reggelt kívánok! 4. A viszontlátásra Kisasszonyok! ***helyes válasz esetén:*** Gratulálunk! Helyesen megoldotta a feladatot! ***hibás válasz esetén:*** Sajnos valami hiba csúszott a megoldásba. Kérjük, az elméleti rész átolvasását követően próbálkozzon újra a feladattal!

2. önellenőrző feladat Kérem, válassza ki az alábbiak közül a formális kapcsolatokban elfogadott helytelen bemutatkozási módot! 1. Kérem, engedje meg, hogy bemutatkozzak, Erős János a nevem. 2. Nevem Erős, Erős János. 3. Erős János, az Esőfelhő Alapítvány munkatársa vagyok. 4. Szabó Igazgató Úr, Erős János vagyok.

2. megoldás 1. Kérem, engedje meg, hogy bemutatkozzak, Erős János a nevem. Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


2. Nevem Erős, Erős János. 3. Erős János, az Esőfelhő Alapítvány munkatársa vagyok. 4. Szabó Igazgató Úr, Erős János vagyok. ***helyes válasz esetén:*** Gratulálunk! Helyesen megoldotta a feladatot! ***hibás válasz esetén:*** Sajnos valami hiba csúszott a megoldásba. Kérjük, az elméleti rész átolvasását követően próbálkozzon újra a feladattal!

3. önellenőrző kérdés Kattintson rá arra a félre, aki előbb köszönöm! 1. Nő

Férfi

2. Idősebb

Fiatalabb

3. Alacsonyabb beosztású személy 4. Házas

Hajadon/Nőtlen

5. Idősebb alacsonyabb beosztású férfi 6. Házas fiatalabb nő 7. Érkező

Magasabb beosztású személy

Fiatalabb magasabb beosztású nő

Nőtlen idősebb férfi

Jelen lévő



3. megoldás 1. Nő

Férfi

2. Idősebb

Fiatalabb

3. Alacsonyabb beosztású személy 4. Házas


Hajadon/Nőtlen

5. Idősebb alacsonyabb beosztású férfi 6. Házas fiatalabb nő 7. Érkező

Fiatalabb magasabb beosztású nő

Nőtlen idősebb férfi

Jelen lévő


4. önellenőrző feladat Kattintson rá arra a félre, aki előbb nyújtja a kezét kézfogáskor! 1. Nő

Férfi

2. Idősebb

Fiatalabb



3. Alacsonyabb beosztású személy 4. Érkező


Jelen lévő

4. megoldás 1. Nő

Férfi

2. Idősebb

Fiatalabb

3. Alacsonyabb beosztású személy 4. Érkező


Jelen lévő


5. önellenőrző feladat Sorolja fel a köszönés 5 kísérő mozdulatát!

5. megoldás kézfogás, biccentés, intés, meghajlás, kézcsók ***helyes válasz esetén:*** Gratulálunk! Helyesen megoldotta a feladatot! Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


***hibás válasz esetén:*** Sajnos valami hiba csúszott a megoldásba. Kérjük, az elméleti rész átolvasását követően próbálkozzon újra a feladattal!

6. önellenőrző feladat Jelölje X-el, hogy a táblázatban szereplő állítások igazak, és melyek hamisak!

Állítás Igaz Hamis A formális munkahelyi interakcióban tanúsított viselkedést alapvetően meghatározza az interakcióban résztvevők munkahelyi beosztása. A korábban elterjedtebb „Kezét csókolom!” köszönési forma manapság kevésbé gyakori. A kézfogás tulajdonképpen a köszönés elfogadásának jele, legyen „ujjropogtató” mozdulat. A kézcsók - korábban egy igen udvarias hölgyek felé irányuló - köszöntés napjainkban inkább jelkép, valójában egy kéz fölé hajló, érintés nélküli mozdulat. A tegeződés a formális kapcsolatokban kizárólag a régi és közeli ismerősök, a magánjellegű kapcsolatokban elfogadott. Harmadik fél bemutatásakor röviden, tömören mondjuk el a bemutatandó személy teljes nevét, az általa képviselt szervezetet, valamint beosztását nem. Mindig ügyeljünk arra, hogy megjelenésünk ne keltsen túlzott kontrasztot a kliensünk helyzetéhez képest, azonban mégis legyen megfelelően ápolt és „hivatalos”. A számunkra idegen emberek az ún. társasági zónában helyezkednek el. A nonverbális, vagyis a nem beszéd általi kommunikáció adja az emberi közlések 30%-át. A nonverbális jelek funkcióját tekintve az egyik leglényegesebb csoport az interakcióban résztvevők körüli zajok csoportja. A mimika a kéz mozgásaihoz kapcsolódó nonverbális kommunikációs eszköz. A smink és a műkörmök a nonverbális kommunikációs jelek közül az emblémákhoz, kulturális szignálokhoz sorolhatók. A beszédbeli „néma csend” a nonverbális kommunikációs jelek közül a vokális jelek közé tartozik.



6. megoldás Állítás A formális munkahelyi interakcióban tanúsított viselkedést alapvetően meghatározza az interakcióban résztvevők munkahelyi beosztása. A korábban elterjedtebb „Kezét csókolom!” köszönési forma manapság kevésbé gyakori. A kézfogás tulajdonképpen a köszönés elfogadásának jele, legyen „ujjropogtató” mozdulat. A kézcsók - korábban egy igen udvarias hölgyek felé irányuló - köszöntés napjainkban inkább jelkép, valójában egy kéz fölé hajló, érintés nélküli mozdulat. A tegeződés a formális kapcsolatokban kizárólag a régi és közeli ismerősök, a magánjellegű kapcsolatokban elfogadott. Harmadik fél bemutatásakor röviden, tömören mondjuk el a bemutatandó személy teljes nevét, az általa képviselt szervezetet, valamint beosztását nem. Mindig ügyeljünk arra, hogy megjelenésünk ne keltsen túlzott kontrasztot a kliensünk helyzetéhez képest, azonban mégis legyen megfelelően ápolt és „hivatalos”. A számunkra idegen emberek az ún. társasági zónában helyezkednek el. A nonverbális, vagyis a nem beszéd általi kommunikáció adja az emberi közlések 30%-át. A nonverbális jelek funkcióját tekintve az egyik leglényegesebb csoport az interakcióban résztvevők körüli zajok csoportja. A mimika a kéz mozgásaihoz kapcsolódó nonverbális kommunikációs eszköz. A smink és a műkörmök a nonverbális kommunikációs jelek közül az emblémákhoz, kulturális szignálokhoz sorolhatók. A beszédbeli „néma csend” a nonverbális kommunikációs jelek közül a vokális jelek közé tartozik.

Igaz Hamis X X X X

X X X

X X X X X X


3. Lecke: Interperszonális kapcsolatok - telefonon keresztüli érintkezés



Kedves Hallgató!

Ahogy a lecke címe utal is rá, áttérünk a telefonon keresztüli formális interakciók lényegesebb tudnivalóira. A telefon, mint kommunikációs eszköz óriási fejlődésen ment át az utóbbi néhány évtizedben, a következőkben áttekintjük, hogy a technológiai fejlődés mellett miként változott a telefonon keresztüli érintkezés írott és íratlan norma-, szabályrendszere, milyen új elvárások jelentek meg a telefonhívással, és -fogadással kapcsolatban, milyen új lehetőségeket rejt a társas érintkezésekben a legmodernebb „távbeszélő”, a mobiltelefon.


tekintse át a „távbeszélés” technológiai, technikai fejlődésének jelentőségét az interperszonális kapcsolatok szemszögéből,



körüljárja és értelmezze a technikai fejlődés egyes lépéseinek (pl.: „hagyományos” telefon, mobiltelefon) hatását a formális interakciók írott és íratlan norma- és szabályrendszerére vonatkozóan,



tekintse át és igazodjon el a telefonon keresztüli érintkezés egyes mozzanatainak (pl.: hívás kezdeményezés, hívás fogadás, üzenet hagyás stb.) normái között (ld. telefonos etikett, mobiletikett),



ismerje fel napjaink technológiai trendjeinek jelentőségét az interperszonális kapcsolatok telefonon keresztüli bonyolítását tekintve.

Hol is tartunk már Samuel Morse 1837-es telegráfjához képest? Némi túlzással: fényévekre. No, de nézzük szép sorjában…



A távíró működése egy speciálisan kifejlesztett kódrendszer alapján működött, amely a feltaláló Samuel Morse nevét viseli. Az adatok kódolására használt morze jeleket 1840-es bevezetését követően egészen az 1990-es évekig használták. A hálózat fejlődését mutatja, hogy amíg a távíró bevezetésekor Baltimore és Washington között építették ki a hálózatot, addig 8 évvel később már több, mint 10.000 km vezeték működött a világ számos országában. Budapestet viszonylag korán elérte a modern kor, hiszen 1850-re már mai fővárosunkba is elért a távíróvonal.

A következő nagy előrelépés 1876-ban a telefon volt, hiszen míg a távírón csak szöveget lehetett továbbítani, addig a telefon bár hasonló kábeleket használt, már hangot továbbított elektrnikus jelek segítségével, így kapta a távbeszélő elnevezést. Míg 1878-ban a feltaláló, Alexander Graham Bell telefontársaságának 21 előfizetője volt, addig 1900-ra az USA-ban minden 60. embernek volt telefonja. Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


Kezdetben a telefonok nem rendelkeztek tárcsázó résszel, hiszen a hívás kezdeményezésekor a telefonközpont jelentkezett be. Ez a találmány, mint ahogy az 1893-ban induló telefonhírmondó a magyar Puskás Tivadar nevéhez köthető. Az első telefonközpont 1877-es működésbe lépésével jelentősen javult a hívás minősége, érthetőbbé vált a hang, valamint a hívás távolsága elérte a 20 km-t. A jelentkező központban „telefonos kisasszonyok” kapcsolták a kért számot. Mindez lehetővé tette, hogy a találmány nemcsak a nagyobb hivatalok, posták kizárólagos privilégiuma lett, hanem a lakosság számára is elérhetővé vált.



Bár a XX. század világháborúi, a gazdasági világválságai jelentősen visszavetették a telefon elterjedését az érintett országokban, a telefon használóinak tábora egyre szélesedett. 1900-ban Budapesten 5800 telefon előfizető volt, a hullámzás ellenére az 1970-es évek közepén már 1 milliónál több. A távközlés ilyen iramú fejlődésében a következő korszakalkotó lépés a mobil telefonok megjelenése volt. A távközlési eszközök mobilizációjában az első említést méltó eszközök az 1940-es években az USA-ban jelentek meg, azonban ezek még messze voltak a mai értelemben vett mobiltelefonoktól. Az egységes, nagy szériaszámban, az 1980-as években megjelenő termelés adta a mai mobiltelefonok széles körben történő elterjedésének lehetőségét. A mobiltelefonok hálózatának hajnalán a nagy áttörését az Európai Távközlési Szabványosítási Intézet (ETSI) hozta létre egy egységes európai rádiótelefon-rendszer felállításával, amely a GSM (Groupé Spéciale Mobile) nevet kapta. Megvalósult annak lehetősége, hogy a különböző készülék gyártók termékei használni tudják a hálózathoz, valamint a készülékek földrajzi mozgástól függetlenül alkalmazhatók. A rendszer népszerűségét mutatja, hogy 2000-ben a működő mobiltelefonok több, mint 50%-a ezt a rendszerhez csatlakozott. A mobilrendszer nagy jelentősége a „mobil”, vagyis földrajzi helyhez nem kötött használat, valamint az ún. „perszonalizáció”, vagyis, hogy míg korábban egy telefonszámhoz kapcsolódó vezetékes készüléket, egy konkrét földrajzi helyet hívtunk, addig a mobiltelefon esetében az adott telefonszámmal rendelkező személyt „tárcsázzuk”. Hazánkban az első mobilszolgáltató 1994-től kínálja szolgáltatásait. A telefonok mérete és súlya (nem fértek el egy kisebb táskában, zsebben, stb.) a mobilok „hőskorában” nem igazán tették lehetővé a rugalmas használatot, hiszen elérték a 4 kg-os súlyt, táska méretűek voltak, valamint 1990-ben a szolgáltatónak fizetett belépési díjjal együtt 300.000.- forintba került, korlátozott volt a lefedettségi terület. A „bunkofon” hamarosan a miniatürizálás Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


technológiájának fejlődésével és az akkumulátorok hatékonyságának növekedésével mind jobban megvalósították a ténylegesen mobil használatot. 2010-ben hazánkban a mobiltelefonok előfizetésének száma elérte a 11 milliót.

És hogy hová tovább? Manapság a telefonhívások bonyolítása mellett számos új és egyre újabb funkció jelenik meg a mobiltelefonok világában, így biztosítva a digitális technológia fejlődése révén a mobil folyamatos terjedését. Az elkövetkezendő évtizedekben az interperszonális kapcsolatokat átlépve a gép-gép, gép-ember közötti kapcsolatok, az adatátviteli lehetőségek szélesedésével újabb területek nyílnak meg a kommunikáció területén. A ma egyre inkább teret nyerő okostelefonok, illetve azok funkciói biztosítják mindennek a technológiai hátterét. Manapság már nem számít különlegességnek a kihangosítás, a konferenciabeszélgetés, az SMS, az MMS, a videóüzenetek továbbítása, a fényképező funkció, a határidőnapló funkció, az e-mail üzenetek kezelése, az internetezés, a médialejátszó, az e-book olvasás, az érintőképernyő, a D-pad, a gyorsulásmérés, a GPS, a digitális tévézés stb. Teljesen új dimenziókat nyitott az interperszonális kapcsolatok színtereit, formáit és normáit tekintve egyaránt. Sőt, amikor Ön éppen e leckét sajátítja el, már újabb funkciók születtek a tervezőasztalokon és kerültek be a mindennapi használatban. A társas interakciók kétségkívül hatalmas változáson estek át az elmúlt évtizedekben, azonban az elkövetkezendőkben átnézzük a leglényegesebb, témánk szempontjából releváns normarendszert. A telefonon keresztüli formális interakciók lefolytatásának egyik kulcsterülete a munkahelyi telefon etikett. Bármily „hihetetlen” munkánkhoz szorosan hozzákapcsolódik a telefon használata. Sőt az esetek egy részében nem is egy, hanem legalább kettő, típusból is. Hiszen gyakori, hogy tekintettel a költséghatékonyságra rendelkezünk vezetékes telefonnal az irodában, a székhelyen, a telephelyen, de a kellő mobilitás biztosítása érdekében alapvetően szükséges a mobiltelefon használata is. Családgondozóként például munkaidőnk egy részét a



terepen töltjük, itt pedig elengedhetetlen a mobil, a már korábban említett perszonalizáció minden előnyét kihasználva. Bármilyen fejlett is a távközlési technika, szakmai kapcsolataink, klienseinkkel, ügyfeleinkkel a való kapcsolattartásban ma még mindig alapvető szerepet játszik a telefon. Előnyei között ki kell emelnünk a gyorsaságot (pl.: gyorsabb az utazásnál, a levél vagy üzenetírásnál), költséghatékonyságot minimális technikai hátteret, sokoldalú funkciót (különösen a mobiltelefonok esetében, például akár a terepen is kikereshetjük az internetről a Szemem Fénye Alapítvány elérhetőségét). Nézzük a telefonálás különböző fázisaihoz, funkcióihoz kapcsolódóan a leglényegesebb írott vagy íratlan normákat. Elsőként lényeges tisztázni, hogy milyen esetekben telefonáljunk. A munkánkkal kapcsolatos telefonálás célja igen sokféle lehet, például: 

információ kérése (tájékozódás), vagy információ adása (tájékoztatás),



szakmai kapcsolatok létesítése, fenntartása, ápolása,



szolgálatok és szolgáltatások igénybe vétele az általunk képviselt szervezet vagy éppen a kliensünk, ügyfelünk részére stb.

Ha mi hívunk valakit, az alábbiakra kell figyelnünk: 

minden zavaró hangot, háttérzörejt próbáljunk kiiktatni,



készítsünk elő papírt és tollat, hiszen bármikor szükség lehet valaminek a (pl. név, cím, elérhetőség, időpont) feljegyzésére,



ha a hívott fél felveszi a vonal túlsó felén a telefont, a hívó fél köszön és bemutatkozik saját nevével, beosztásával, valamint az általa képviselt szervezet vagy intézmény nevével, majd röviden mondjuk el, hogy miért telefonálunk,



amennyiben a telefonközpontos, vagy a porta jelentkezik be, a hívó fél a hívott nevével, beosztásával, vagy ha ismert a mellékkel kéri a kapcsolást, előfordulhat, hogy a hívás célját is közölnünk kell,



téves szám hívásakor kérjünk elnézést, mielőtt letesszük a telefont,





a beszélgetéskor figyeljünk a logikus, tömör, lényegi megfogalmazásra, ne bocsátkozzunk hosszas fejtegetésekbe, a hívott félnek jelezzük, ha mondandók több időt vesz igénybe (érdemes reálisan jelezni, hogy hívásunk mennyi ideig fog tartani), kérdezzük meg, hogy ráér-e (amennyiben régi jó ismerőst keresünk, természetesen elindulhatunk személyes beszélgetés felé). Amennyiben a hívott félnek a hívás időpontjában nem alkalmas, kérdezzük meg, hogy mikor hívhatjuk újra,



előfordulhat, hogy a hívás megszakad, ebben az esetben a hívó fél hívja újra a hívott felet,



beszélgetés közben ne együnk, igyunk, rágózzunk, figyelmesen hallgassuk a másik felet, a beszélgetés közbeni számítógép-használat - amire lehet következtetni pl. az egér kattintásokból - nem kelt túlságosan jó benyomást,



mondandónkon kívül érdemes az egyes nonverbális kommunikációs elemekre is ügyelni, így például a hanghordozás, hangerő, beszédtempó stb.,



a hívott felet, amennyiben ismerjük nevét, ne „Önözzük”,



ha valamit nem értettünk, kérdezzünk rá, a hívott fél által nem értett információkat ismételjük meg, az idegen szavakat betűzzük, amit leírtunk, vagy leírattunk mindig olvassuk vagy olvastassuk vissza,



csak a beszélgetőpartner engedélyével hangosítsuk ki a telefont,



ha a hívott félnek ismerjük a magánszámát, ezt csak abban az esetben hívjuk, ha az ő érdekét is szolgálja a közlendő vagy éppen kért információ,



amennyiben a beszélgetést befejeztük, a hívó fél kezdeményezi a búcsúzást, ha a hívott félnek valami miatt félbe kell szakítania a beszélgetést, kérjen elnézést, és egyeztessen új időpontot, amikor visszahívja a hívó felet,



ha a hívott fél hosszas beszélgetésbe kezd, amelyre nincs lehetőségünk, vagy időnk, keressük a megfelelő alkalmat, hogy lezárhassuk a hívást,



a telefonkagylót soha ne csapjuk le!

A hívás időpontjának megválasztásakor ügyeljünk a hivatali időre (munkanapokon 8.0016.00-ig, pénteken 8.00-14.00), az ebédidőre. Röviddel a munkaidő vége előtt hívni valakit egy hosszas beszélgetés céljából illetlenség, magánszámot lehetőleg 9.00 és 20.00 között



hívjunk (kivéve, ha előzetesen ő kérte, vagy egyeztettünk az időpontot illetően), a zavarásért mindig kérjünk elnézést. Ha üzenetrögzítő kapcsol be a hívott fél helyett, fontos ebben az esetben is kell köszönni és bemutatkozni. Röviden mondjuk el, hogy milyen ügyben kerestük a hívott felet, jelöljük meg a hívás időpontját, valamint hagyjuk meg telefonszámunkat. Amennyiben nem a hívott felet értük el, hanem kollégájával tudunk csak beszélni, mutatkozzunk be, jelezzük a hívás okát, célját, hagyjunk üzenetet. Elképzelhető, hogy a telefont felvevő személy visszahívást ígér, ilyenkor ne kezdjük el hívogatni, hanem várjuk meg, míg ő, az ígéretet tevő telefonál. Ha mi vesszük fel kollégánk helyett a telefont, kérjük el a hívó számát, egy írjuk papírra az általa hagyott üzenetet, ha a kolléga hollétére rákérdez a hívó fél, lehetőleg a valóságot mondjuk, esetleg adjuk meg, hogy mikor érdemes újra telefonálnia. Olykor nehéz eldönteni, hogy egy számunkra idegen irodában vegyük-e fel a megcsörrenő telefont? A csörgő telefont nem kell felvennünk, ha azonban mégis megtettük, az adott szervezet nevével jelentkezzünk be és keressük meg az illetékes személyt. Elképzelhető, hogy személyes beszélgetés közben megcsörren a telefonunk. Ilyenkor - ha sürgős,

vagy

már

korábban

egyeztetett

hívásról

van

szó,

kérjünk

elnézést

a

beszélgetőpartnerünktől, lehetőség szerint menjünk ki a helységből és folytassuk le ott a beszélgetést. Amennyiben a másik félt keresik személyes beszélgetés közben, miután - jó esetben - elnézést kért, válaszoljuk: „Semmi probléma!”. Munkahelyi telefonunkról kerüljük a magánjellegű beszélgetések lefolytatását, kivéve, ha felettesünk erre engedélyt adott. Érdemes a családtagokkal, rokonokkal, barátokkal is megbeszélni, hogy a munkahelyi telefonon csak akkor hívjanak, „ha minden kötél szakad”. Manapság, a mobiltelefonok korában a fenti szabályok, normák némiképp kiegészülnek az új generációs telefonok adat lehetőségek figyelembe vételével. Különösen aktuálissá vált a



telefonálás helyszínének megválasztásának kérdése. Alapvető íratlan norma, hogy a mobiltelefonunkat ne használjuk olyan helyen, helyszínen, ahol másokat zavarnánk, valamint lehetőleg olyan helyen, ahol mások hallanák a beszélgetésünket (pl.: buszon, vonaton, liftben, sorban állva, moziban, színházban stb.). Minden olyan helyzetben, ahol nem illedelmes telefont felvenni, kapcsoljuk azt ki, ha fontos hívást várunk, akkor állítsuk be a hang nélküli, rezgő funkciót. Bizonyos esetekben még ez is elképzelhetetlen, hiszen a telefon rezgése egyes szituációkban hallható, ilyenkor a telefon kikapcsolása, illetve a hangposta használata lehet a megoldás (pl.: temetésen, bizonyítványosztáskor, szentmisén stb.). Alapvető, hogy az adott helyzetet megelőzően állítsuk „rezgőre” a telefont, vagy kapcsoljuk ki és ne csörgéskor „nyomjuk” ki a telefont. A hívó fél bemutatkozás után mindig kérdezze meg, hogy az adott időpont és helyszín alkalmas-e a beszélgetésre. A mobiltelefonok használatával kapcsolatban érdemes végiggondolni, hogy a telefon beállításait miként válasszuk meg. Nem lehet túlságosan „megnyerő”, ha éppen a „Numerakirály” szólal meg telefonunkból egy fontos szakmai megbeszélés során. A beállításokat tekintve gondoljuk meg, a megfelelő hangerő, csörgéshang, sőt háttérkép beállítását. Bízunk abban, hogy a lecke elvégzését követően önmaga számára is magabiztosabban megfogalmazhatóvá válnak mindazon alapvető elvárások, amelyek a telefonon keresztüli interakciók a munkahelyi tevékenység során elénk állítanak. A következő leckében a kommunikációs csatornákat tekintve még tovább lépünk. Reméljük velünk tart, kedves Hallgató az interneten keresztüli interperszonális kapcsolatok világába!

1. önellenőrző feladat Jelölje X-el, hogy a táblázatban szereplő állítások igazak, és melyek hamisak! Állítás A perszonalizáció azt jelenti, hogy minden embernek van telefonja. Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.

Igaz Hamis


A morze kódok fény segítségével is továbbíthatók. 1990-ben a mobiltelefonok elérték a 4 kg-os súlyt, táska méretűek voltak, a szolgáltatónak fizetett belépési díjjal együtt 300.000.- forintba kerültek. 2010-ben Magyarországon a mobiltelefon előfizetések száma elérte az 1.1 milliót. Az okostelefonok világában jelentősen átalakult a távközlési kommunikáció a gép-gép és gép-ember közötti kommunikáció kiszélesedésével. Bármilyen fejlett is a távközlési technika, szakmai kapcsolataink, klienseinkkel, ügyfeleinkkel a való kapcsolattartásban ma még mindig alapvető szerepet játszik a telefon.

1. megoldás Állítás A perszonalizáció azt jelenti, hogy minden embernek van telefonja. A morze kódok fény segítségével is továbbíthatók. 1990-ben a mobiltelefonok elérték a 4 kg-os súlyt, táska méretűek voltak, a szolgáltatónak fizetett belépési díjjal együtt 300.000.- forintba kerültek. 2010-ben Magyarországon a mobiltelefon előfizetések száma elérte az 1.1 milliót. Az okostelefonok világában jelentősen átalakult a távközlési kommunikáció a gép-gép és gép-ember közötti kommunikáció kiszélesedésével. Bármilyen fejlett is a távközlési technika, szakmai kapcsolataink, klienseinkkel, ügyfeleinkkel a való kapcsolattartásban ma még mindig alapvető szerepet játszik a telefon.

Igaz Hamis X X X X X X


2. önellenőrző feladat Kérem, állítsa fel a telefonálás egyes lépéseit kronológiai sorrendben!



…3…telefonszám tárcsázása …6.. bemutatkozás a hívott félnek ….5..„Köszönöm a kapcsolást!” …1.. papír és toll előkészítése …4.. telefonközpontnál a hívott fél mellékének megadása ….9. telefonkagyló helyére tenni …2.. telefonszám előkészítése …7.. a hívás körülbelüli időtartamának jelzése …8.. elköszönés 2. megoldás 1. papír és toll előkészítése 2. telefonszám előkészítése 3. telefonszám tárcsázása 4. telefonközpontnál a hívott fél mellékének megadása 5. „Köszönöm a kapcsolást!” 6. bemutatkozás a hívott félnek 7. a hívás körülbelüli időtartamának jelzése 8. elköszönés



9. telefonkagyló helyére tenni ***helyes válasz esetén:*** Gratulálunk! Helyesen megoldotta a feladatot! ***hibás válasz esetén:*** Sajnos valami hiba csúszott a megoldásba. Kérjük, az elméleti rész átolvasását követően próbálkozzon újra a feladattal!

3 önellenőrző feladat Jelölje X-el, hogy a táblázatban szereplő állítások igazak, és melyek hamisak!

Állítás Igaz Hamis Telefonhívás fogadásakor a hívott fél bemutatkozik, majd elmondja hogy miért telefonál. A hívás indítása előtt - lehetőség szerint - lényeges a zavartalan környezet biztosítása Téves szám hívásakor gyorsan tegyük le a telefont. Amennyiben hívásunk több időt vesz igénybe, jelezzük azt előre a hívott félnek. Ha a hívás megszakad a hívott fél mihamarabb tárcsázza a hívó felet. Amennyiben ismerjük a telefonon keresztüli beszélgetőpartner nevét, lehetőleg ne „Önözzük”. A hívó fél kezdeményezze a beszélgetés befejezését. Magánszámot soha nem hívunk! A hívást bármikor kihangosíthatjuk. A telefonálás időpontját tekintve a hivatali időt tartjuk meghatározónak. Ha üzenetrögzítő kapcsol be, ekkor is szükséges bemutatkozni és röviden elmondani, hogy miért kerestük a hívott felet. Ha idegen irodában vagyunk, nem kell felvennünk a csörgő telefont. Amennyiben személyes beszélgetés során csörren meg a telefonunk, ne vehetjük azt fel! Mobiltelefonunkat ne használjuk olyan helyen, helyszínen, ahol másokat zavarnánk! Bizonyos szituációkban állítsuk be telefonunkon a „rezgő” funkciót és ne Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


csörgéskor „nyomjuk ki” a telefont. Mobiltelefonok esetében különösen fontos, hogy a hívó fél bemutatkozás után mindig kérdezze meg, hogy az adott időpont és helyszín alkalmas-e a beszélgetésre A mobiltelefon csörgésének megválasztása magánügy, ezért a munkahelyi telefonon olyan csengőhangot állíthatunk be, amihez éppen kedvünk van. Munkahelyi telefonunkon jó benyomást kelt, ha főnökünk arcképét állítjuk be háttérképnek.

3. megoldás Állítás Telefonhívás fogadásakor a hívott fél bemutatkozik, majd elmondja, hogy miért telefonál. A hívás indítása előtt - lehetőség szerint - lényeges a zavartalan környezet biztosítása Téves szám hívásakor gyorsan tegyük le a telefont. Amennyiben hívásunk több időt vesz igénybe, jelezzük azt előre a hívott félnek. Ha a hívás megszakad, a hívott fél mihamarabb tárcsázza a hívó felet. Amennyiben ismerjük a telefonon keresztüli beszélgetőpartner nevét, lehetőleg ne „Önözzük”. A hívó fél kezdeményezze a beszélgetés befejezését. Magánszámot soha nem hívunk! A hívást bármikor kihangosíthatjuk. A telefonálás időpontját tekintve a hivatali időt tartjuk meghatározónak. Ha üzenetrögzítő kapcsol be, ekkor is szükséges bemutatkozni és röviden elmondani, hogy miért kerestük a hívott felet. Ha idegen irodában vagyunk, nem kell felvennünk a csörgő telefont. Amennyiben személyes beszélgetés során csörren meg a telefonunk, ne vehetjük azt fel! Mobiltelefonunkat ne használjuk olyan helyen, helyszínen, ahol másokat zavarnánk! Bizonyos szituációkban állítsuk be telefonunkon a „rezgő” funkciót és ne csörgéskor „nyomjuk ki” a telefont. Mobiltelefonok esetében különösen fontos, hogy a hívó fél bemutatkozás után mindig kérdezze meg, hogy az adott időpont és helyszín alkalmas-e a beszélgetésre A mobiltelefon csörgésének megválasztása magánügy, ezért a munkahelyi telefonon olyan csengőhangot állíthatunk be, amihez éppen kedvünk van. Munkahelyi telefonunkon jó benyomást kelt, ha főnökünk arcképét állítjuk be Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.

Igaz Hamis X X X X X X X X X X X X X X X X

X X


háttérképnek.


4. Lecke: Interperszonális kapcsolatok - interneten keresztül

Kedves Hallgató!

Elérkeztünk a napjainkban tömegek által használt leginkább költség-, és „időhatékony” kommunikációs csatornához, az internethez. A leckében áttekintjük az internethez valamennyi kommunikációs forma fontosabb jellegzetességeit, a hozzájuk kapcsolódó norma és szabályrendszert a formális interakciókra vonatkozóan.


tekintse át és azonosítsa az internet fejlődésének és elterjedésének hatását az interperszonális kommunikációra,



igazodjon el az internetes kommunikáció különböző típusai között („egy-egynek” kommunikáció, „egy-sokaknak” kommunikáció, „információs szolgáltatások”),





definiálja az interneten keresztüli interperszonális kommunikáció egyes eszközeit (email, skype, chat, fórum, levelezési lista), ismerje meg azok jellegzetességeit,



tekintse át és ismerje fel az interneten keresztüli formális interakciók jelentősebb írott és íratlan normáit (Netikett).

Mára talán sokunk számára egyértelművé vált, hogy az internet elterjedése forradalmian hatott az interperszonális kommunikációra. Nemcsak azok formáira, típusaira, hanem az interneten keresztüli kommunikáció norma-, és szabályrendszerére. Így az utóbbi évtizedekben létrejött egy teljesen új, máig alakuló és a jelenen folyamatosan túlmutató változásokkal formálódó kultúra, a hozzá kapcsolódó minden elemmel (pl.: elvárások, szabályok, tiltások, stb.).

Nézzük elsőként az interneten keresztüli kommunikáció típusait: 

„Egy-egynek kommunikáció”: értelemszerűen ebben az esetben egy személy kommunikál egy másik személlyel (pl. levelezés az interneten).



„Egy-sokaknak” kommunikáció”: egy személy több személynek (sokaknak) kommunikál (pl. levelezési lista, fórum).



Weben elhelyezett információs szolgáltatások (Gopher, Waist, ftp, WWW) - ezeket jelen leckében nem érintjük.

Ebben a leckében alapvetően az első két kommunikációs típussal fogunk foglalkozni. Az „elektromos levél”, vagyis az e-mail (elektronic mail) a legelterjedtebb kommunikációs eszköz az interneten. Nevében jelzi magát az írást, valamint a továbbítás módját is, amely lényegesen megelőzi az elődjének tekinthető fax-ot. Nagy előnyének tekinthetjük, hogy rendkívül gyors, olcsó, valamint különböző dokumentumokat is csatolhatunk a szöveges üzenethez, így vált a kommunikáció és az adattovábbítás rendkívül hatékonnyá.



Érdekességként érdemes megjegyezni, hogy az e-mail korábban létezett, mint az internet maga, ténylegesen a korabeli üzenet továbbító rendszerek adták az internet kifejlesztésének a háttértechnológiáját. Manapság az internetes e-mail cím, amelyet nagyon sokféle szolgáltatónál

egy

egyszerű

regisztráció

után

magunk

is

létrehozhatunk,

egy

karaktersorozatból áll, amelynek legmeghatározóbb eleme a kukac (@). A jelet 1972-ben találták ki a felhasználónév és a számítógép azonosítójának elválasztására. A e-mail-ek két fő részből állnak, egyrészt a fejlécből (header), amely tartalmazza a feladó nevét (from), a címzett nevét (to), az üzenetet tárgyát (subject), vagyis tartalmának rövid megjelölését, valamint a dátumot és az időpontot (date), amikor az üzenetet küldték. Az e-mail másik fő része a törzs (body), vagyis tulajdonképpen maga az üzenetben elküldött szöveg, illetve az aláírás. A legelterjedtebb ingyenes e-mail szolgáltatók közé tartozik a Gmail, a Citromail, a Freemail, az Indamail, a Vipmail, és a Hotmail. Természetesen ezeken kívül még számtalan szolgáltatót, saját preferenciáinknak megfelelően igénybe vehetünk. Az e-mail segítségével nem csak az egy-egynek típusú kommunikáció keretén belül kommunikálhatunk, hanem a címzettek számától függően akár egyszerre, egy üzentette akár több személyt is elérhetünk. Szintén az egy-egynek típushoz tartozik a Skype, vagyis az interneten keresztüli ingyenes telefonálás legelterjedtebb formája. A Skype-ot egy svéd és egy dán vállalkozó alapította Luxemburgban 2003-ban. A szoftver elterjedésének rohamos iramát jelzi, hogy 2004 végére már közel 50 millióan töltötték le a Skype-ot az internetről. A Skype használatához alapvetően a szoftver letöltésén túl egy mikrofonra és hangszóróra van szükség, valamint arra, hogy az egymással kommunikáló felek egy időben jelentkezzenek be az internetre. Költséghatékonysága mellett szintén a használata mellett szól a továbbított hang minőségének egyre javuló tendenciája, valamint a folyamatos fejlesztés mellett elérhetővé vált videóhívás és videókonferencia funkció, amely nagymértékben hatással van a hagyományos telefonszolgáltatók működésére. Témánk szempontjából különösen fontos információ, hogy a Skype mint legtöbb funkciójában ingyenesen hozzáférhető szoftver egyre inkább teret hódít nemcsak a magánjellegű kapcsolatokban, hanem azzal, hogy egyre több cég, szervezet használja, a Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


formális, munkahelyi interakciókban is. A munkahelyi kommunikáció szempontjából legkedveltebb funkciói közé tartozik a felhasználók közötti hangtovábbítás, az üzenetek gyors cseréje, a z ún. „multi-chat”, amely funkció az akár 100 felhasználó közötti kommunikációt biztosítja, a konferencia beszélgetés, a videókonferencia, valamint a fájltovábbítás. Léteznek olyan Skype-on belüli szolgáltatások, amelyekért a felhasználónak fizetnie kell, ennek ellenére mégis a költséghatékony megoldások közé tartoznak: a SkypeOut (a Skype-ról mobil és hálózati telefonokra indított hívások), a SkypeIn (egy Skype elérhetőséghez kötött telefonszámot jelent), hangposta (Voicemail), Skype Personalise (a Skype testre szabása egyéni ikonokkal), stb. A chat szintén az internet segítségével elérhető kommunikációs eszköz, amely alapja egy élő beszélgetésben való részvétel, az üzenetek azonnali megjelenésével, illetve olvashatóságával. A chat mint eszköz két további nagyobb csoportra bontható. Ezek egyike az IRC (Internet Relay Chat), amikor egyszerre, egyidőben több személy kommunikálhat egymással, az üzenetek pedig külön-külön ablakban vagy egymás alatt soronként jelennek meg az adott felületen. A másik típus a Talk, amely esetében két fél lép interakcióba egymással, a begépelt üzenetek pedig folyamatosan, egyszerre láthatóak, olvashatóak. Szintén az interneten keresztüli kommunikációs eszközök közé tartozik a levelezési listák (Mailing lists) alkalmazása. A levelezési listák olyan csoportok, amelyek esetében a csoporthoz tartozó (a levelezési listára feliratkozó, vagyis az e-mail címüket megadó és a felhasználási szabályokat elfogadó) személyek a beérkező üzeneteket valamennyien megkapják. A levelezési listák általában egy bizonyos témakör, esemény, közös cél stb. köré csoportosulnak (pl.: egy adott szakmához kapcsolódó személyek, egy adott képzésben résztvevő személyek). A levelezési listák esetében különbséget teszünk a beérkező üzenete tagok általi szerkeszthetőségét tekintve. Egyes levelezési listák esetében a feliratkozott tagok szabadon szerkeszthetik, formálhatják az üzenetek tartalmát, míg mások esetében nem. Az internetek keresztüli kommunikáció eszközrendszeréből nem hagyhatjuk ki a fórumokat. Számtalan témakörben (ld. pl. http://forum.lap.hu) megtalálhatjuk a fórumokat (a latin nyelvből származik, jelentése piac) az interneten, lényegében egy hosszútávú, nem valós idejű Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


eszmecserét tesznek lehetővé a fórum virtuális felületére bejelentkező, regisztráló felhasználók között. A fórumok felépítésük szerint általában két fő szintből állnak. Egyik szint a”közös vonás” (Thread), a másik szint pedig a téma, vagy kulcsszavak (Topic). Az egyes szinteken megjelenő felvetésekre, kérdésekre a többi felhasználó válaszolhat, információt cserélhet. A fórumok egyik legnagyobb előnye, hogy a hasonló érdeklődésű, hasonló problémákkal küzdő stb. személyek itt egymásnak segíthetnek, egymásnak adhatnak olyan tanácsokat, információt, amelyek megszerzéséhez egyébként sokkal több időre, energiára, és anyagi befektetésre volna szükség. A bejegyzésekben olvasott információkkal kapcsolatban azonban mindig ügyelni kell azok aktualitására, hatályosságára, és a forrás megbízhatóságára, hiszen ezek a tényezők részben nehezebben ellenőrizhetők. Mivel a lecke az interperszonális kapcsolatok alapvető formáit és normáit tekinti át, ezért lényeges kiemelni, hogy a formális interakciók kommunikációs eszközei egyre inkább begyűrűznek az internet világába. A már többször említett idő ás költséghatékonyság jelentősen hozzájárul ezen eszközök munkahelyen belüli térnyeréséhez. Míg korábban kevésbé volt elképzelhető a szakmai kapcsolatfelvétel Skype-on keresztül, addig mára ez mindennapossá vált. A fentiek során érzékeltetni szerettük volna, hogy az interneten keresztüli interakciók milyen sokféle eszközzel és formában jelenhetnek meg. Most nézzük át az interneten keresztüli kapcsolatok legjelentősebb normáit, szabályait! A Netikett kifejezés viszonylag újnak tekinthető. A kifejezés magába foglalja mindazon viselkedési szabályokat, amelyek az interneten zajló interperszonális kapcsolatokhoz fűződnek. Maga a szó a Network (hálózat) és az Etiquette (etikett) szavakból származik. Természetesen ez esetben inkább íratlan, mint írott normákról, elvárásokról vagy éppen tiltásokról van szó, hanem ezeknél egy kicsit „gyengébb” alapelvekről, amelyek a megfelelő viselkedést járják körül az e-mail-ek, a fórumok, chat-ek, és egyéb közösségi színterek tekintetében.



Eredetét figyelembe véve fontos tényező, hogy a Netikettet nem egy meghatározott szervezet hozta létre, illetve fogalmazta meg, hanem az évek során a felhasználók által, folyamatosan az internet eszközeire adaptálva, a legapróbb részletekig gazdagodva jött létre. A szabályok kialakulásában, kialakításában a kiinduló gondolat az egymás iránti tisztelet és egymás jogainak a figyelembe vétele, gondoljuk arra, hogy a másik oldalon is egy ember ül. A Netikett szabályrendszerébe tehát nemcsak a helyesírási szabályok betartása az elfogadható formátumra törekedés tartozik bele, hanem valamennyi olyan viselkedési elem, amely a leírtak formátumából és tartalmából tükröződik. Különösen fontos mindezek átgondolása akkor, ha a munkahelyünk képviseletében választjuk az interneten keresztüli kommunikáció ezen eszközeit. Amennyiben van, fontos megismerni a munkahelyünk internetes interakciókra vonatkozó szabályrendszerét. Úgy ahogy egyre inkább bővül az interneten keresztüli kommunikáció eszközeinek alkalmazása a különböző szervezetekben, egyre inkább megjelennek a külön ezt a területet lefedő szabályzatok (ennek tárgya lehet akár a közösségi oldalakra feltehető fotók, információk akár saját magunkról is stb.). Íme néhány megszívlelendő alapelv az interneten keresztüli, korábban részletezett kommunikációs típusait tekintve: „Egy-egynek” kommunikáció (pl.: levelezés): 

Az interneten elküldött információk esetében feltételeznünk kell azt, hogy az illetéktelenek kezébe, nyilvánosságra is kerülhet - hacsak nem használunk az ezt kiküszöbölő eszközt -, így érdemes bizonyos információk esetében végiggondolni a „kikerülés” eshetőségét.



A manapság oly gyakori „lánclevelek” küldése kéretlenül a munkahelyi e-mailcímről nem elfogadható.



Szakmai ügyekben küldött üzenet esetében lehetőleg mindig töltsük ki a „Tárgy” mezőt, jelezvén az üzenetben érintett témát.



Ha mellékletet csatolunk az üzenetünkhöz, azt mindig jelezzük az üzenet szövegében is! Elképzelhető, hogy valamilyen probléma miatt a csatolt fájl nem érkezik meg a címzetthez.





Ha hosszú üzenetet írtunk a címzettnek, a Tárgy címsorban jelezzük a „Long” szó beírásával, hogy időt kell szánnia a levél elolvasására. A



A beérkező, választ váró üzenetekre záros határidőn belül, lehetőleg még a következő munkanapon válaszoljunk. Nem túl elegáns, ha kiderül, hogy a hozzánk forduló személy üzenetét még csak meg sem nyitottuk, a minimum, hogy jelezzük az elolvasás, fogadás tényét, valamint azt, hogy előreláthatólag mikor fogunk válaszolni.



A nekünk beérkezett üzeneteket továbbítani változtatás nélkül és az eredeti feladó engedélyével elfogadott!



Az üzenet címzettjét küldés előtt még egyszer ellenőrizzük, bizonyos üzeneteket esetében rendkívül kellemetlen lehet, ha nem az a személy kapja meg, akinek szántuk.



A Smiley-k, hangulatjelek alkalmazása inkább az informális kapcsolatokban elfogadott, a szakmai kapcsolatokban nem igazán.



Az internethez kapcsolódóan kialakult szleng nyelv, amely a szavak leírásának rövidítéséről szólnak manapság igen elterjedtebb. Legyünk tisztában azzal, hogy egy, a munkahelyről küldött e-mail-ben NEM szerepelhet „vki”, vagy „vmi”, „mind1”, „1*” stb. jellegű rövidítések.



Ha az adott szervezet képviseletében írunk üzenetet, feltétlenül figyelnünk kell a hagyományosan írott levél formai és tartalmi követelményeire! Így például a betűméretre, a margók alkalmazására, a megszólításra, az elköszönő, üdvözlő formulára, az aláírásra, a csupa nagybetű használatának elkerülésére stb.

„Egy-sokaknak kommunikáció” (levelezési listák, IRC, Talk): 

Alapvetően mindazon alapelvek érvényesülés itt is elvár, amelyek fent, az e-mail-ek esetében szerepelt, azonban ezek némiképp kiegészülnek arra való tekintettel, hogy itt több személyt szólítunk meg egyszerre, illetve hogy az elküldött üzenet nem visszavonható! Így egy szakmailag nem kellőképpen hiteles kép alakulhat ki rólunk éppen főnökünk, vagy kollégáink körében.





A levelezési listára történő feliratkozást követően a hozzászólások, a témaindítások megkezdése előtt érdemes elsőként az adott csoportot, annak kultúráját, szokásait, meghatározó személyiségeit megismerni.



Az egy-sokaknak kommunikációt szolgáló eszközök esetében széles réteg, az egész csoport olvassa megnyilvánulásainkat, azért a formai és tartalmi követelményekre még jobban figyeljünk (pl. mielőtt olyan dologba „okoskodnánk” bele, ami ne feltétlenül a mi szakterületünk, vagy éppen „első indulatból” írtunk egy utólag egy kevésbé vállalható hangvételű üzenetet)!



Soha ne kritizáljuk más fogalmazási stílusát, helyesírását, ez meglehetősen kicsinyesnek tűnik! A személyes (szakmai) konfliktus rendezése nem tartozik az egész listában szereplő felhasználókra. Kerüljük a személyeskedést!



Üzleti célú hirdetést, szöveget csak az arra szánt levelezési listára küldjünk. Persze elfogadott, ha pl. a szociális szakemberek számára fenntartott levelezési listára továbbképzési ajánlatok érkeznek.



Ha személyes üzenetet küldünk valakinek, ellenőrizzük többször, hogy nehogy az összes felhasználó megkapja, aki feliratkozott a levelező listára!



Ügyeljünk arra is, hogy ne vegyük elő a „lerágott csontokat”, vagyis ne feszegessünk olyan témát, amelyről már több kérdés, több beszélgetés lefolyt. Inkább informálódjunk a korábbiakból.



Az anonimitás bizonyos esetekben elfogadott, azonban ha szakmai berkekben, munkahelyi tevékenységünk révén vesszük fel a kapcsolatot, vállaljuk nevünket és szervezetünket is!

Bár ahogy azt korábbi fejezetünkben kifejtettük, számtalan érv szól a mai napig a hagyományos távközlési eszköz, a telefon mellett, minden humán szolgáltatásban megjelenő szakember

számára

fontos

a

továbbfejlődés

irányának

tudomásul

vétele.

Megkérdőjelezhetetlen trend, hogy az interneten keresztüli kommunikációs eszközök egyre nagyobb teret nyernek nemcsak a mindennapi kommunikációban, hanem a formális, szakmai



interakciók terén is. Kedves hallgató, haladjon Ön is a korral. A fentebb elsajátított ismeretek, információk birtokában ennek útjára lépett! A téma szempontjából szintén különleges fontossággal bír az interneten történő közzététel kérdésköre, amelyről részletes információkat szerezhet a következő fejezetben.

1.önellenőrző feladat Jelölje be azokat a szolgáltatásokat, amelynek használatáért a Sky-pe felhasználójának fizetnie kell!

1. SkypeOut 2. SkypeIn 3. videókonferencia 4. hangposta 5. fájl csatolás 6. Skype Personalise 7. multi-chat

1. önellenőrző feladat megoldás:



1. SkypeOut 2. SkypeIn 3. videókonferencia 4. hangposta 5. fájl csatolás 6. Skype Personalise 7. multi-chat

2. önellenőrző feladat Jelölje X-el, hogy a táblázatban szereplő állítások igazak, és melyek hamisak! Állítás Igaz Hamis A manapság oly gyakori „lánclevelek” küldése kéretlenül a munkahelyi e-mailcímről nem elfogadható. Az interneten küldött tartalmak nyilvánosságra kerülhetnek, ezért titkos információk küldését kerüljük. Szakmai ügyekben küldött üzenet esetében lehetőleg mindig töltsük ki a „Tárgy” mezőt, jelezvén az üzenetben érintett témát. Az üzenet címzettjét küldés előtt még egyszer ellenőrizzük, bizonyos üzeneteket esetében rendkívül kellemetlen lehet, ha nem az a személy kapja meg, akinek szántuk. A munkahelyről küldött hivatalos levelekben elfogadható a hangulatjelek használata. Az interneten küldött levél esetében nem kell figyelnünk a „hagyományos” papíralapú levélben követendő formai követelményekre. A levelezési listára történő feliratkozást követően a hozzászólások, a témaindítások megkezdése előtt érdemes elsőként az adott csoportot, annak kultúráját, szokásait, meghatározó személyiségeit megismerni. Üzleti célú hirdetést, szöveget csak az arra szánt levelezési listára küldjünk. A személyes (szakmai) konfliktus rendezése nem tartozik az egész levelező listán szereplő felhasználókra. Kerüljük a személyeskedést! Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


Az IRC (Internet Relay Chat) esetében két fél lép interakcióba egymással, a begépelt üzenetek pedig folyamatosan, egyszerre láthatóak, olvashatóak A Talk esetében egyszerre, egyidőben több személy kommunikálhat egymással, az üzenetek pedig külön-külön ablakban vagy egymás alatt soronként jelennek meg az adott felületen.

2. megoldás Állítás A manapság oly gyakori „lánclevelek” küldése kéretlenül a munkahelyi emailcímről nem elfogadható. Az interneten küldött tartalmak nyilvánosságra kerülhetnek, ezért titkos információk küldését kerüljük. Szakmai ügyekben küldött üzenet esetében lehetőleg mindig töltsük ki a „Tárgy” mezőt, jelezvén az üzenetben érintett témát. Az üzenet címzettjét küldés előtt még egyszer ellenőrizzük, bizonyos üzeneteket esetében rendkívül kellemetlen lehet, ha nem az a személy kapja meg, akinek szántuk. A munkahelyről küldött hivatalos levelekben elfogadható a hangulatjelek használata. Az interneten küldött levél esetében nem kell figyelnünk a „hagyományos” papíralapú levélben követendő formai követelményekre. A levelezési listára történő feliratkozást követően a hozzászólások, a témaindítások megkezdése előtt érdemes elsőként az adott csoportot, annak kultúráját, szokásait, meghatározó személyiségeit megismerni. Üzleti célú hirdetést, szöveget csak az arra szánt levelezési listára küldjünk. A személyes (szakmai) konfliktus rendezése nem tartozik az egész levelező listán szereplő felhasználókra. Kerüljük a személyeskedést! Az IRC (Internet Relay Chat) esetében két fél lép interakcióba egymással, a begépelt üzenetek pedig folyamatosan, egyszerre láthatóak, olvashatóak A Talk esetében egyszerre, egyidőben több személy kommunikálhat egymással, az üzenetek pedig külön-külön ablakban vagy egymás alatt soronként jelennek meg az adott felületen.

Igaz Hamis X X X X

X X X

X X X X

***helyes válasz esetén:*** Gratulálunk! Helyesen megoldotta a feladatot! ***hibás válasz esetén:*** Sajnos valami hiba csúszott a megoldásba. Kérjük, az elméleti rész átolvasását követően próbálkozzon újra a feladattal! Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


Ajánlott weboldalak http://www.skype.com/intl/hu/home/ http://www.jessicabreidbach.de/von-netiquette-und-chatiquette-umgangsformen-im-internet



III. Fejezet- Szerzői jog

1. Lecke: A szerzői jog helye a magyar jogrendszerben Az információs társadalom korában az egyik legfőbb érték a tudás és a kreatív szemléletmód. Ám gondoljon bele, mennyire motiváltak a szerzők, ha bizton tudják, műveiket illegálisan sokszorosítják, felhasználják! A szerzői jog épp arra hivatott, hogy alkotásra ösztönözze a szerzőket azáltal, hogy biztonságot ígér számukra. Gondoljunk bele: egy zenekar új albumának vagy egy új filmnek az illegális letöltésével mekkora anyagi kárt okozunk az alkotónak, aki épp emiatt a későbbiekben felhagy művészi tevékenységével és civil szakmát választ. A lecke célja, hogy Ön: 

képessé váljon a szerzői jogot szabályozó joganyag megkeresésére és értelmezésére,



megismerje és készség szinten alkalmazza a magyarorszag.hu kormányportált,



tudja elhelyezni a jogrendszerben e témát szabályozó különböző jogszabályokat (polgári és büntetőjog)



tudja elhatárolni egymástól a szerzői jogot és az iparjogvédelmet.



A lecke elvégzéséhez 2 órára lesz szüksége.

A szerzői jog helye a magyar jogrendszerben és a jogszabálykeresés: Jelen fejezetnek nem az a célja, hogy a jogi alapismeretek, ill. a szerzői jog rejtelmeibe egyetemi szinten vezesse be Önt, kedves Tanulónk, de sajnos elkerülhetetlen némi alapvetés annak érdekében, hogy a rendszert átlássuk.



A jogrendszer fogalmán egy adott ország hatályos jogszabályainak rendezett összességét értjük. A „rendezettség” azt jelenti, hogy bizonyos szempontok szerint (hasonló struktúra, sajátos tartalom és szabályozási módszer) csoportosítani kell a jogszabályokat. Ezek a minőségileg elkülönített csoportok a jogágak, amelyek lehetnek pl.: polgári, büntető, szociális, közigazgatási, család-, ill. egyházjog. A jogtudósok egyetértenek abban, hogy a szellemi alkotások joga, amelynek egyik vetülete a szerzői jog, a polgári jog egy sajátos területe, amelyet a tulajdonjoghoz lehetne hasonlítani, hiszen szellemi tulajdonjoggal foglalkozik ez a jogterület. Mivel napjainkban már nem csak írott formában jelentethetjük meg alkotásainkat, hanem lehetőségünk van az internetet használva sokkal szélesebb körhöz eljuttatni gondolatainkat, a szerzői jog tárgya is sokkal változatosabbá vált. Vessünk egy pillantást a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályaira. Meglepődve tapasztaljuk, hogy mindössze kettő paragrafus foglalkozik e témával; vagyis a PTK csupán keretszabályozást nyújt, külön törvény rendezi a részleteket. A jogalkotó e jogforrásban csupán a legfontosabb jogvédelmi területeket és eszközöket sorolja fel. Vessünk egy pillantást a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: (PTK) a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályaira. Olvassuk el a Ptk. 86-87.§-ban foglalt rendelkezéseket. Meglepődve tapasztaljuk, hogy mindössze e két paragrafus foglalkozik a témával; vagyis a PTK csupán keretszabályozást nyújt, külön törvény a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendezi a részleteket. A jogalkotó a Ptk.-ban csupán a legfontosabb jogvédelmi területeket és eszközöket sorolja fel. A szellemi alkotások joga a polgári jog önálló és sajátos területe, amely az alkotáson keresztül védi az alkotót. Két fő részterülete van: a szerzői jog (mi csak ezzel a vetülettel foglalkozunk) és az iparjogvédelem. A kettő elhatárolása nem nehéz feladat, mert gondoljon csak bele, kedves Hallgató, az előbbi főleg a művészet területén létrehozott alkotásokat védi,



például az irodalmi művet és szerzőjét, az utóbbinál pedig az alkotásnak kevésbé szoros a kapcsolata az alkotójával, mint a védjegynél, a szabadalomnál vagy a formatervezési mintánál. A szellemi alkotások közös vonásai: 

abszolút szerkezetű, negatív tartalmú jogviszonyt keletkeztetnek, ami azt jelenti, a jogi oltalom időszakában csak a jogosult a meghatározó, vele szemben mindenki más kötelezett



kizárólagos jogosultságot biztosítanak,



gazdasági jogok fűződnek hozzá (pl.: szabadalmaknál, védjegynél, filmeknél, hangfelvételeknél, szoftvereknél)



időben korlátozottak.

Eltérő vonások: Szerzői jog

Iparjogvédelem

alakszerűség nélküli oltalom

központi nyilvántartásba-vétel

„eredetinek” és „egyéninek” kell lennie „újdonság” legyen, vagy jól megkülönböztető a az alkotásnak

témában már ismert dolgoktól

a szerző személyiségétől függ az alkotás, kevésbé vagy egyáltalán nem függ a szerző elválaszthatatlan tőle

személyiségétől

az oltalmi idő a szerző életében + 70 5, 10, 20 év évig a halála után homogén terület, (művészeti alkotások)

heterogén terület (fajtáinak száma behatárolt)

a közönséghez el kell juttatni

nem szükséges a védett alkotás széles társadalmi körben történő megismertetése



Önellenőrző feladatok 1. Keresse ki a Nemzeti Jogszabálytárból önállóan a Szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényt! Megoldás: lásd: E-közigazgatásról szóló 1. fejezet „a Nemzeti Jogszabálytár a www.njt.hu honlapon működik, és a kormányzati portálról https://ugyintezes.magyarorszag.hu/szolgaltatasok/njt.html

is elérhető. „


Ismertesse az alábbi fogalmakat!

2. 

Jogrendszer



jogág



szellemi alkotások joga

Megoldás: jogrendszer: egy adott ország hatályos jogszabályainak rendezett összessége



jogág: a jogszabályok a minőségileg elkülönített csoportjai, amelyek lehetnek pl.: polgári, büntető, szociális, közigazgatási, család-, ill. egyházjog. Az elkülönítés szempontjai: hasonló struktúra, sajátos tartalom és szabályozási módszer szellemi alkotások joga: A szellemi alkotások joga a polgári jog egy önálló területe, amely az alkotót védi az alkotásain keresztül.


Sorolja fel a szerzői jog és az iparjogvédelem eltérő vonásait!

3.

Megoldás: 

alakszerűség nélküli oltalom illeti meg a szerzői jogi oltalomban részesülő alkotásokat- az iparjogvédelemben központi nyilvántartásba-vétel előírt,



szerzői

jogban

„eredetinek”

és

„egyéninek”

kell

lennie

az

alkotásnak,

iparjogvédelemben „újdonság” legyen, vagy jól megkülönböztető a témában már ismert dolgoktól, 

a szerzői jogban a szerző személyiségétől függ az alkotás, elválaszthatatlan tőle-, az iparjogvédelemben kevésbé vagy egyáltalán nem függ a szerző személyiségétől,



az oltalmi idő a szerző életében + 70 évig a halála után tart, az iparjogvédelmi oltalom: 5, 10, 20 év,





a szerzői jog homogén terület, (művészeti alkotások)- az iparjogvédelem heterogén terület (fajtáinak száma behatárolt)



a közönséghez el kell juttatnia szerzői alkotást- az iparjogvédelemben nem szükséges a védett alkotás széles társadalmi körben történő megismertetése


Döntse el az alábbi felsorolás elemeiről, hogy a szellemi alkotások jogának mely

4.

részterületéhez tartoznak: 

a Pécsi Tudományegyetem logója,



egy asztal egyedi formája,



Baba szappan terméknév,



2012. augusztus 20-án megtartott beszéd,



Albert Schweitzer Életem és gondolataim című műve ,



a quattro-hajtás az Audinál



André Kertész Csókolózó purdék című fotója,



a tourbillon óraszerkezet Abraham-Louis Breguet-től,



a pécsi Bóbita Bábszínház Tettyei muzsikusok c. előadásának báb- és díszlettervei

Megoldás: 

a Pécsi Tudományegyetem logója- védjegy, iparjogvédelem Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.




egy asztal egyedi formája- formatervezési minta, iparjogvédelem



Baba szappan terméknév- védjegy, iparjogvédelem



2012. augusztus 20-án megtartott beszéd – szerzői jog



Albert Schweitzer Életem és gondolataim című műve – szerzői jog



a quattro-hajtás az Audinál – szabadalom, iparjogvédelem



André Kertész Csókolózó purdék című fotója – szerzői jog



a tourbillon óraszerkezet Abraham-Louis Breguet-től- szabadalom, iparjogvédelem



a pécsi Bóbita Bábszínház Tettyei muzsikusok c. előadásának báb- és díszletterveiszerzői jog


2. Lecke: A szerző, a szerzői mű és a szerzői jogok

Mivel nem célunk a szellemi alkotásokra vonatkozó teljes szabályozással megismertetni a kedves Hallgatót, e fejezet további leckéiben a szerzői jogról fogunk elmélkedni, alaposan megvizsgálva e területet szabályozó 1999. évi LXXVI. törvényt . A lecke tanulmányozása közben arra keresünk választ, vajon sérülnek-e a szerzői jogok olyan esetekben, amikor interneten olvasott tanulmányokat használunk fel egy szakdolgozatban forrásmegjelölés nélkül, vagy ha gyári cd-t másolunk magánhasználatra, ha az előadásukra az általuk készített ppt-hez az internetről válogatunk képeket, és ezekért nem fizetünk jogdíjat vagy épp akkor, amikor filmet töltünk le a youtube-ról.



A lecke célja, hogy Ön: 

képes legyen eldönteni, hogy az adott alkotás szerzői jogi védelem tárgya lehet-e,



megállapítani a szerzői mű típusait,



jogesetek megoldásán keresztül megállapítani, hogy adott alkotás szerzői jogaihoz milyen személyhez fűződő és vagyoni jogok tartoznak és ezek forgalomképesek-e.

A lecke elvégzéséhez kb. 2 órára lesz szüksége.

A szerzői mű és a szerző Mi részesülhet szerzői jogi védelemben? E kérdés megválaszolásához két alapvető jogi kategóriát kell tisztáznunk: a szerzőt és a művet. Annak érdekében, hogy a törvény ne szabjon gátat az alkotók kreativitásának és a technikai fejlődésnek, a jogalkotó nyitott szemlélettel, csupán példálózva sorolta fel, mely alkotások minősülhetnek szerzői műnek, ezáltal is nyitva hagyva a lehetőséget új műfajok előtt. Másrészt ezzel a jogalkalmazókra hárul az a feladat, hogy az e nyitottság miatt keletkezett űrt kitöltse.

Tehát a Szjt. alapján szerzői műnek minősül: a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, b) a nyilvánosan tartott beszéd, c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül, Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


f) a rádió- és a televíziójáték, g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás), h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, i) a fotóművészeti alkotás, j) a térképmű és más térképészeti alkotás, k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, l) a műszaki létesítmény terve, m) az iparművészeti alkotás és annak terve, n) a jelmez- és díszletterv, o) az ipari tervezőművészeti alkotás, p)3 a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.

A bírói gyakorlat pedig következőképpen alakította ki a szerzői mű fogalmát: 

egyéninek és eredetinek kell lennie,



rögzítettnek kell lennie,



az irodalom, a művészet és a tudomány területén kell jelentkeznie,



egy magasabb rendű szellemi tevékenység eredményének kell lennie.

Mindezek után gondolja végig, kedves Tanulónk, a megjelenési forma és a tartalom az, amitől függ egy alkotás szerzői jogi védelme? A válasz egyértelműen: nem, mert az egyéni, eredeti jelleg a mérvadó. A jogalkotó konkrétan felsorolja, mi nem tartozik a törvény hatálya alá, vagyis mi nem részesül szerzői jogi védelemben, ilyenek pl.: 

a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei,



a bírósági vagy hatósági határozatok,





a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok,



a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok,



a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre,



a folklór képződéseire,



valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet sem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.

A szerző az a természetes személy (vagyis ember), aki a művet megalkotta. Ha többen vettek részt a mű megalkotásában, és a mű egyes részei nem használhatóak fel önállóan, közös műről beszélünk, amelyben a szerzői jogok együttesen és egyenlő arányban illetik meg a szerzőtársakat. Összekapcsolt művek esetében a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (ilyen pl. a megzenésített vers), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. A közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges. Együttesen létrehozott műről beszélünk, ha nem lehetséges a megalkotásában résztvevő szerzők jogait külön-külön meghatározni. Sajátos típusa a szerzői műnek a gyűjteményes mű, amelyben a gyűjtemény tartalmának összeválogatása, szerkesztése mutat egyéni, eredeti jelleget. A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek önálló jogait.

A szerzőt megillető jogok

A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilletik a szerzői jogok, ezek lehetnek: 

a személyhez fűződő jogok; amelyek nem ruházhat át és a szerző nem mondhat le róluk,ill.





a vagyoni jogok, amelyek arra hivatottak, hogy kielégítsék a szerző vagyoni érdekeit; főszabályként nem átruházhatók, és azokról lemondani sem lehet, de örökölhetőek, róluk halál esetére rendelkezni lehet.

Személyhez fűződő jogok, amelyek a szerzőt még életében illetik meg: 

a nyilvánosságra hozatal joga



a névjog



az integritáshoz való jog

Olvassuk el és értelmezzük együtt a Szjt. ide vonatkozó rendelkezéseit *** az Szjt.-ből a 10.-13. paragrafus jelenjen meg***

Foglaljuk össze az olvasottakat! A nyilvánosságra hozatal joga azt jelenti, hogy a szerző dönti el, titokban tartja-e művét vagy sem. A műről tájékoztatást is csak a szerző adhat, más csak akkor, ha ehhez a szerző hozzájárult. Ha a szerző halála után találják meg a művet, akkor úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt nyilvánosságra hozatalra szánta, ám e főszabálytól el kell térni, ha a jogutód ezt megtiltotta. A nyilvánosságra hozott művet a szerző bármikor visszavonhatja, egészen a forgalomba hozatalig, ha erre alapos oka van, amit írásban rögzített.

A szerzőnek joga van arra, hogy nevét szerzői minőségben tüntessék fel, illetve arra is, hogy névtelenül hozza nyilvánosságra a művét vagy álnevet használva. Az integritáshoz való jog torzításmentességhez való jogként is értelmezhető, vagyis a szerzőnek joga van arra, hogy művén ne hajtsanak végre jogosulatlan változtatást. Tehát a művön változtatást csak a szerző hajthat végre, a kiadó sem- elvileg. Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


Vagyoni jogok:

A vagyoni jogok arra jogosítják a szerzőt, hogy kizárólag ő adjon engedélyt bármilyen felhasználásra (ennek típusait a következő fejezetben tárgyaljuk), amiért őt díjazás illeti meg, és amelyről csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le (a törvény ki is zárhatja a díjazásról való lemondást. Speciális típusa a vagyoni jogoknak a reprográfiai jogdíj, amely azon jogosultakat illeti meg, akiknek művei fénymásolással, vagy más hasonló módon, azaz reprográfiával többszörözhetők. E díjat az a cég fizeti, amely fénymásolókat gyárt, importál, üzemeltetnek.

A szerzői jogvédelem időtartama

A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított 70 éven át részesülnek védelemben. A szerző halála után a jogokat a szerző örökösei gyakorolják.

Végül azzal foglalkozunk, kiket véd még az Szjt. a szerzőn kívül, hiszen a mű a nyilvánossághoz történő eljuttatása előadói, szervezői és műszaki teljesítményeket is igényel. Ezért az Szjt. védi: 

előadóművészeket,



a hangfelvétel-előállítókat,



a filmelőállítókat,



a rádió-és tévészervezeteket.

A szomszédos jogi jogosultak részére már kevesebb védelmet ad a jogalkotó, pl. a személyhez fűződő jogaik terén, de vagyoni jogaik felett ők is szabadon rendelkezhetnek: átruházhatják azokat és le is mondhatnak róluk.



Önellenőrző kérdések:

1. Ön szerint az alábbiak közül ki tekinthető szerzőnek és ki nem: a.

a színházi előadás szponzora,

b.

Székács Vera műfordítói tevékenysége révén,

c.

Kentaur jelmeztervezésével Roman Polanski Vámpírok bálja c. filmjében,

d.

Juhász Gyulai verseinek múzsája, Sárvári Anna,

e.

egy idegen nyelvű tanulmány nyelvi lektora,

f.

egy építészeti alkotás ötletadója

Megoldások: a)nem, b) igen, c) igen, d)nem, e)nem, f)nem


2.

Döntse el a szerzői műnek mely fajtái az alábbiak:

a.

Gerendás Péter: Faludy versek megzenésítése

b.

Magyar Népzenei Antológia

Megoldások: Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


a) összekapcsolt mű, b) gyűjteményes mű ***helyes válasz esetén:*** Gratulálunk! Remekül elsajátította a vonatkozó elméletet! ***hibás válasz esetén:*** Sajnos valami hiba csúszott a megoldásba. Kérjük, olvassa el ismét az elméleti részt és próbálkozzon újra a feladattal!

3. Lecke: Az egyes felhasználási formák szabályozása a Szjt.-ben A szabad felhasználás Most már tisztában van a kedves Tanulónk a szerzői jog alapfogalmaival, így áttérhetünk az egyes felhasználási formák bemutatására, majd a szabad felhasználás egyes eseteire. A lecke célja, hogy: 

áttekintést kapjon a Szjt. által szabályozott felhasználási formákról, ezáltal képessé váljon rendszerbe foglalni és példákkal alátámasztani ezeket,



képessé válik definiálni és elhatárolni egymástól az egyes felhasználási formákat; fel tudja sorolni az "eredeti mű / alapmű" sérelme nélküli többszörözés, terjesztés, előadás, nyilvánossághoz közvetítés, átdolgozás jogi feltételeit,



adott konkrét példákban el tudja dönteni, hogy fennállnak-e ezek a feltételek



képessé válik elhatárolni egymástól a szerzői engedélyéhez és díjfizetési kötelezettséghez kötött felhasználási módokat a szabad felhasználástól.

A lecke elvégzéséhez kb. 2.5 órára lesz szüksége.



Az Szjt. által szabályozott felhasználási formák (amelyekért a szerzőt díjazás illeti meg, és amelyről csak az erre irányuló nyilatkozat tételével mondhat le, kivéve, ha azt törvény kizárja): 

többszörözés



terjesztés



a nyilvános előadás



a mű nyilvánossághoz közvetítése



az átdolgozás

A többszörözés és terjesztés joga Ha már belekóstoltunk a felhasználás jogi szabályozásának alapjaiba, akkor a továbbiakban térjünk át annak részleteire. Két, külön-külön engedélyt igénylő felhasználási cselekményt kell elhatárolnunk egymástól! A szerzői mű többszörözésének joga, amely kizárólag a szerzőt illeti meg, a törvény szerint az alábbi formákban valósulhat meg: 

a mű anyagi hordozón való rögzítésével,



ill. egy vagy több másolat készítésével.

Többszörözésnek minősül a mű bármilyen anyagi hordozón, bármilyen módon és technikai megoldással történő rögzítése, vagyis: 

nyomtatással megvalósított mechanikai rögzítés és másolatkészítés,



hang-vagy képfelvétel előállítása,



sugárzás vagy vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés,



a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön,



számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása.



A terjesztés pedig a szerzői mű példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy erre való felkínálással. A terjesztés történhet tulajdonjog átruházásával (vagyis eladással), bérbeadással, vagy a műpéldánynak az országba történő forgalomba hozatalával vagy arra való felkínálással.

A mű nyilvános előadása és nyilvánossághoz való közvetítése A nyilvános előadás a mű érzékelhetővé tételét jelenti a jelenlévők számára, vagyis a nem anyagi formában történő felhasználásnak egyik esete. Az „érzékelhetővé tétel” fogalma pedig a személyes előadói tevékenységet jelenti bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel. A szerzői mű érzékelhetővé tételének másik eszköze a nyilvánossághoz való közvetítés, ám ez valamilyen technikai eszköz segítségével történik.

Az átdolgozás A szerzői mű minden olyan változtatása, amelynek következtében más szerzői mű jön létre, ami magán viseli a szerzői alkotások differencia specifikáját (meghatározó sajátosságát), az egyéni-eredeti jelleget, átdolgozásnak nevezzük. Gondoljunk például a mű fordítására, egy zenei feldolgozásra, vagy filmre való átdolgozásra.

A szabad felhasználás E leckében eddig a szerzői jognak a szerző érdekeit képviselő intézményeivel foglalkoztunk, hisz ezek a szerző engedélyéhez és díjfizetési kötelezettséghez kötöttek. Most a felhasználásnak egy másik vetületét vizsgáljuk meg, amely a fogyasztók és felhasználók érdekeit védi, a szabad felhasználás, amellyel szemben viszont a jogalkotónak korlátokat Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


kellett állítania: a szabad felhasználás nem károsíthatja a szerzőt, megfelel a tisztesség követelményeinek és nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására. Mi minősül szabad felhasználásnak? 

Az idézés: a mű részletét a forrás és a szerző megjelölésével bárki idézheti; nagyobb terjedelmű átvétel is lehetséges, pl. iskolai oktatási vagy tudományos kutatási célra, ha nem üzletszerűen használják fel az átvevő művet



A magáncélra történő másolás: a jogalkotó nem fogalmazza meg, mi minősül magáncélnak, csupán annyit rendel el a másolatkészítésről, hogy jövedelemszerzés és jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálhatja. Ezzel összefüggésben fontos megemlítenünk az „üres kazetta jogdíjat” és a „reprográfiai jogdíjat”; ezek valójában átalánydíjak, amelyeket a szerzői jog jogosultjai részére kell megfizetni, ami a másolatkészítésre szolgáló hordozó, illetve eszköz árában jelenik meg és az ún. „közös jogkezelés” útján kerül elosztásra.

Speciális kategória a tájékoztatási célú felhasználás, amelyek lehetnek: 1. nyilvánosan tartott előadások és a politikai beszéd tájékoztatási célra szabadon felhasználható; 2. a napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők, nyilvánossághoz közvetíthetők; ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni; 3. az audiovizuális médiaszolgáltatásban bármely képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként szabadon felhasználható. Ilyen felhasználás esetén a szerző nevének feltüntetése nem kötelező. 4. A díszlet és jelmez céljára készült műveknek az audiovizuális médiaszolgáltatásban való felhasználásához a szerző engedélye és nevének feltüntetése szükséges;



5.

az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára szabadon felhasználhatók.

Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni;

6.

ha

az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem

szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő esetekben: a.

színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg

vagy jogosan használt kézirat alapján, b.

iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken,

c.

szociális és időskori gondozás keretében,

d.

nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken,

e.

egyházak, alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületek vallási szertartásain

és vallási ünnepségein, f.

magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.

7.

a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló

intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumok gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetők, és ennek érdekében a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon közvetíthetők.

Ellenőrző feladatok 1. Keresse meg a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának honlapján a közös jogvédő szervezetek felsorolását/nyilvántartását! Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


Megoldás: http://www.nefmi.gov.hu/kultura/szerzoi-jogi-iroda/szerzoi-szomszedos-jogi


2.

Mely felhasználási módnak minősülnek az alábbi felsorolásban szereplő elemek?

a.

Gárdonyi Géza A láthatatlan ember c. regényének rádiójáték-változata

b.

Oscar Wilde összes műveinek pdf-formátumba történő konvertálása

Megoldások:a) átdolgozás, b) nem felhasználás, mert a tartalmat változatlanul hagyja

***helyes válasz esetén:*** Gratulálunk! Remekül elsajátította a vonatkozó elméletet!



***hibás válasz esetén:*** Sajnos valami hiba csúszott a megoldásba. Kérjük, olvassa el ismét az elméleti részt és próbálkozzon újra a feladattal!

3.

Indokolja meg, hogy sért-e szerzői jogot, ha:

a.

az iskolai tanórán oktatási céllal levetítik az Egri csillagok c. filmet

b.

ha iskolai foglalkozás keretében átdolgozzák és felhasználják Esterházy Péter,

Kossuth-díjas író Egy kékharisnya följegyzéseiből c. könyvét az író engedélye nélkül Megoldások: a. nem, Szjt.34.par. (2.) b. igen, Szjt. 34. par.(4.)


4.

Keresse ki a MAHASZ honlapjáról a háttérzene jogosítványra vonatkozó

nyilatkozatot!



Megoldás: http://www.mahasz.hu/data/jogok_jogdijak/hatterzene_nyilatkozat.pdf


5.

Helyesen érvelnek-e az alábbi esetek résztvevői?

a.

András nem érti, miért sértene ő szerzői jogot azzal, ha a barátja cd-jét lemásolja

magának és másik kettő osztálytársának, hisz még a törvény is „magáncél”-ról beszél, ők pedig magánemberek, akik magáncélra másolnak”. b.

a Medúza étterem tulajdonosa meglepődve tapasztalta, hogy az Artisjus képviselői őt

havi rendszerességgel díjfizetésre akarják kényszeríteni, mert a helyiségben zene szól, ő azonban nem hajlandó fizetni, mert a hanghordozókat megvette, nem pedig másolta.

Megoldások a.

nem, b) nem

***helyes válasz esetén:*** Gratulálunk! Remekül elsajátította a vonatkozó elméletet! Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


***hibás válasz esetén:*** Sajnos valami hiba csúszott a megoldásba. Kérjük, olvassa el ismét az elméleti részt és próbálkozzon újra a feladattal!

4. Lecke: A szerzői jog megsértésének következményei

Mindennapi életünk szerves részévé vált az internet használata, ami számos előnyt hordoz magában: a munkánkhoz, a tanuláshoz, az ismerőseinkkel való kapcsolattartáshoz, ismeretszerzéshez, munka- és párkereséshez…etc. Ám lássuk be, nem csak előnyei vannak az internetnek, hisz a ránk leselkedő veszélyek tára egyre bővül. Felkerülhetnek rólunk a világhálóra és ezáltal széles

nyilvánossághoz juthatnak el: dehonesztáló, rágalmazó

megjegyzések, vagy rólunk készült olyan fényképek és videók, amelyeket tudtunk és beleegyezésünk nélkül készítettek; alkotásainkat más sajátjaként tüntetheti fel (plagizálás); visszaélhetnek személyes adatainkkal (ha egy társkereső oldalon a nevünkben regisztrálnak és valótlan adatokat tesznek közzé); manipulálhatják pl. a közösségi oldalakra feltett fényképeinket (gyermekeink képei pedofil környezetbe kerülhetnek); zaklathatnak minket közösségi oldalakon azáltal, hogy állandóan kapcsolatba akarnak lépni velünk; feltörhetik jelszavainkat. E leckében arról fogunk képet adni a kedves Tanulónak, hogy mit is tehet ilyen és ehhez hasonló esetekben és milyen jogkövetkezményei vannak az internetes jogsértéseknek.

A lecke célja, hogy: 

képes legyen felmérni, hogy az interneten ért sérelmek orvoslásának milyen lehetőségei, vannak



megismerje a téma szempontjából fontos és irányadó jogszabályokat, Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.




képessé váljon megszüntetni az internetes sérelmeket,



megismerje a polgári és a büntetőjog által kínált jogorvoslati lehetőségeke.

A lecke elvégzéséhez kb. 1.5 órára lesz szüksége.

Vegyük sorra, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre az interneten elkövetett jogsértések orvoslására! Első lépésünk az legyen, hogy megkeressük a szolgáltatót és felkérjük a jogsértő tartalom eltávolítására. Ehhez egy kérelmet kell írnunk az oldal szerkesztőjének, üzemeltetőjének, amelynek tartalmaznia kell: 

a nevünket, az elektronikus levelezési címünket,



a sérelem tárgyát és a jogsértést valószínűsítő tényeket,



a jogsértő tartalmú információ azonosításához szükséges adatokat.

Amennyiben nem találjuk meg a kapcsolati pontokon a szolgáltatót, akkor az adott weboldalt regisztráló kilétét az alábbi módon is felfedhetjük: .hu domainek (weboldalak) esetében: 

Böngészővel menjünk a www.domain.hu/domain/domainsearch/ oldalra.



itt a keresendő domainmezőnél, ahol a „hu” szöveg szerepel, a nyíl megnyomásával keressük ki a keresendő link kiterjesztését (pl. .hu, co.hu, org.hu, suli.hu stb.).



Ezután az előző mezőbe írjuk be az oldal nevét, majd kattintsunk a „keress” szövegre.



A megjelenő oldalon (whoisrecord) láthatjuk, hogy ki volt a domain kérelmezője, Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


akiről további információkat nyerhetünk a képen megjelenő ellenőrző kód beírását és a „mehet”-re való kattintást követően. 

Itt részletes információt találhatunk arról, hogy ki a domain tulajdonosa, ill. kihez fordulhatunk reklamáció esetén, az „admin-kontakt” vagy a „tech-kontakt” mezőben megadott személyekhez forduljunk segítségért.



Előfordulhat olyan eset, amikor a domainnév tulajdonosára vonatkozóan az oldal nem ad ki információt, ekkor az adott weboldalon megjelenő információra kell hagyatkoznia. Más, külföldi domainek esetében:



A böngészőnkkel menjünk a whois.domaintools.com oldalra.



Az oldalon a „lookup” (keress) előtti mezőbe írjuk be a weblap domainnevét (pl.cnn.com), majd kattintsunk a „lookup” szövegre.



A megjelenő oldalon találjuk a domainnév tulajdonosára vonatkozó adatokat. Az „administrative-contact” vagy a „technical-contact” mezőben megadott személyekhez forduljunk segítségért.

Ha kérésünket a szolgáltató nem teljesíti, akkor bírósághoz fordulhatunk, ahol polgári és/vagy büntető per indítható. A polgári per esetén keresetlevélben kérhető a sértő tartalom eltávolítása a világhálóról és kártérítés követelhető a közzétevőtől. A BTK által bűncselekménynek minősített esetekben (rágalmazás, becsületsértés, személyes adatokkal történő visszaélés, zaklatás, etc.) a rendőrségen kell feljelentést tennünk



Szerzői jogi jogsértések vizsgálatakor az abszolút szerkezetű jogviszonyról tanultakból induljunk ki! Azt jelenti e fogalom, hogy mindenki köteles tartózkodni attól, hogy a szerzőt megillető jogosultságok gyakorlását megsértse. Aki e kötelezettséget megszegi, szerzői jogsértést követ el, amely magába foglal minden olyan cselekvést vagy mulasztást, amely a szerző jogát megsérti. A szankció lehet polgári és büntetőjogi. A polgári jogi jogkövetkezményeket az Szjt. 94.§ (1.) sorolja fel: ***Szjt. 94.§ (1.)*** Ezek jellemzője, hogy a jogsértés nem függ a jogsértő felróhatóságától, vagyis feltétele pusztán a szerzői jogok megsértése. Amennyiben a jogsértés alapja felróható magatartás, a jogosult az őt ért vagyoni és nem vagyoni károk miatt kártérést követelhet, amelynek alapja lehet akár a szerző személyhez fűződő jogainak megsértése is.

A büntető jogi szankciók ***BTK 1978. évi IV. tv.329/A és 329/B§*** Az idézett jogszabályhely első §-ból világossá válik számunkra, hogy mivel a jogsértő magatartás szinte minden esetben vagyoni hátránnyal jár a szerzőre nézve és értékhatárt a jogalkotó nem jelölt meg, így minden szerzői jogi jogsértés büntetőjogi szankcióval jár. A büntetési tétel a jogszabályban igen magas, de az egyes cselekmények társadalomra veszélyessége olyan alacsony, hogy nem indokolt a büntetőjogi szankció alkalmazása. Más a helyzet, ha jelentős vagyoni hátrányt okozva, üzletszerűen követik el a jogsértést, mert ezek már súlyosító körülménynek minősülnek.



Önellenőrző kérdések: 1. Soroljon fel 5-t az internetes jogsértések típusai közül! Megoldás: zaklatás, pedofil tartalmak megjelenítése, személyes adatokkal való visszaélés, szerzői jogok megsértése, rasszista nézetek terjesztése, becsületsértés


2.

Ismertesse, milyen lehetséges útjai vannak az internetes jogsértések

orvoslásának. Megoldás: közvetlen megkeresés, polgári per, büntető per






FOGALMAK adat: a közlés formája, rögzített információ, tulajdonképpen valamilyen jelrendszerben ábrázolt jelek, sorozatok összessége. böngésző (angolul: browser): egy olyan speciális program, amely segítségével az interneten található oldalakat letölthetjük, megnézhetjük, ez a program alkotja tehát az internethasználat alkalmazási felületét. chat: az internet segítségével elérhető kommunikációs eszköz, amely alapja egy élő beszélgetésben való részvétel, az üzenetek azonnali megjelenésével, illetve olvashatóságával. „csinálva tanulás”: az alapok elsajátítása után a használó általában önmaga fedezi fel és autodidakta módon rögzíti a mélyebb ismereteket, kompetenciákat. csonkolás: tetszőleges számú karaktert elhagyunk a keresőmezőbe írt kifejezés elejéről vagy végéről. csoportkommunikáció: a kommunikáció maga nem feltétlenül közvetlen és kétirányú, a közlő és befogadó sokaság között valósul meg. domain: weboldal e-mail (elektronic mail): „elektromos levél”, az interneten keresztül továbbított szöveges üzenet. „Egy-egynek kommunikáció”: ebben az esetben egy kommunikál egy másik személlyel (pl. levelezés az interneten).

személy

„Egy-sokaknak” kommunikáció”: egy személy több személynek (sokaknak) kommunikál (pl. levelezési lista, fórum). etikett: az előkelő társaságokban szervezett szertartásszerű rendezvények kapcsán „megmerevedett”, túlszabályozott, udvariassági szabályrendszer. forgalomképes: elidegeníthető, másra átruházható Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


formális kapcsolat: szabályok által meghatározott kapcsolat. fórum: egy hosszútávú, nem valós idejű eszmecserét tesznek lehetővé a fórum virtuális felületére bejelentkező, regisztráló felhasználók között. illem: „Az illem maga a jó modor, a kulturált viselkedés, amely eszköz, és bizonyos helyzetekben védelem.” indexelés: a program igyekszik a lehető legtöbb weboldalt a megadott keresőszó alapján elemezni és lementeni, vagyis indexelni, majd a keresés során az indexelt oldalakat vizsgálja. információ: maga a közlés, amely mindig új ismereteket hordoz, lényegében számunkra releváns és ismerethiányt csökkent. információs kompetencia: információk birtokolása terén szerzett, meglévő kompetencia, képesség, amely tartalmazza az alábbi képességeket: az információ szükségletének felismerése, és megnevezése, az információ keresésének stratégiájának kialakítása, a megfelelő információs források meghatározása és használata, az információk megszerzése, és értelmezése, további feldolgozása úgy, hogy az eredeti kérdésfelvetés hatékonyan és hatásosan megválaszolódjon. informális kapcsolat: nem intézményes, magánjellegű, de kötetlen kapcsolat, amelyet a alapvetően az egymás iránti tisztelet, a hasonló érdeklődés, a kölcsönös szimpátia, érzelmi viszony határoz meg. interakció: kölcsönhatás, kölcsönös viszony. Interperszonális kapcsolat: személyközi kapcsolat, amikor két ember között jön létre az interakció. interperszonális kommunikáció: diádikus kapcsolatban, vagyis két személy között zajló, intimitásra lehetőséget adó kommunikációs folyamat, akció másokon, reakció másokra és interakció, kétoldali folyamat a felek közt.



intraperszonális kommunikáció: az egyénen belül folyó, belső kommunikáció, amely az értelmi, érzelmi síkon folyó gondolkodást takarja. IRC (Internet Relay Chat): a chat egyik típusa, amikor egyszerre, egy időben több személy kommunikálhat egymással, az üzenetek pedig különkülön ablakban vagy egymás alatt soronként jelennek meg az adott felületen. ISBN, ISSN (International Standard Book/Serial Number) szám: egy nemzetközi egyedi azonosítószám, ami jelzi az adott könyv esetében az országot és a kiadót. jogalkalmazó: aki hivatalos tevékenysége során a hatályos jogszabályokat alkalmazza, pl. bíróság, közigazgatási szervek jogalkotó: jogszabály megalkotására feljogosított szerv, pl.. Országgyűlés, Kormány, helyi önkormányzat képviselő testülete etc. jogág: a jogszabályok a minőségileg elkülönített csoportjai, amelyek lehetnek pl.: polgári, büntető, szociális, közigazgatási, család-, ill. egyházjog. Az elkülönítés szempontjai: hasonló struktúra, sajátos tartalom és szabályozási módszer jogrendszer: egy adott ország hatályos jogszabályainak rendezett összessége kronémika: a kommunikáció időfolyamatait, szakaszoltságát vizsgáló kutatási terület. levelezési listák (Mailing lists): olyan csoportok, amelyek esetében a csoporthoz tartozó (a levelezési listára feliratkozó, vagyis az e-mail címüket megadó és a felhasználási szabályokat elfogadó) személyek a beérkező üzeneteket valamennyien megkapják. MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára): egy hazai, elsősorban a szakirodalmat kutatók számára nagy haszonnal járó, ingyenes nemzeti Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


bibliográfiai adatbázis, a tudományos kutatás hiteles nyilvántartását és bemutatását célzó rendszer. MATARKA (MAgyar Folyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa): a magyar szakfolyóiratok tartalomjegyzékét feldolgozó adatbázis. MSN (Windows Live Messenger): szoftver, amely azonnali csevegést tesz lehetővé, valamint ez kiegészül hangátvitellel, webkamera alkalmazással, fájl továbbítással stb. netikett: magába foglalja mindazon viselkedési szabályokat, amelyek az interneten zajló interperszonális kapcsolatokhoz fűződnek. A szó a Network (hálózat) és az Etiquette (etikett) szavakból származik. nonverbális kommunikáció: nem szóbeli kommunikáció, amely a verbális, vagyis szóbeli információk mellett, illetve annak kiegészítéseként az interperszonális kommunikáció jóval nagyobb részét alkotja. Az emberi közlések mintegy 70%-át nem beszéd, hanem az arc, a szem, a fej, a kéz, a láb, vagyis a test, a testbeszéd által közvetítődik. OPAC (Online Public Access Catalog): számítógépes hálózaton szabadon elérhető katalógus neve a nemzetközi gyakorlat után. „perszonalizáció”: míg korábban egy telefonszámhoz kapcsolódó vezetékes készüléket, egy konkrét földrajzi helyet hívtunk, addig a mobiltelefon esetében az adott telefonszámmal rendelkező személyt „tárcsázzuk”. protokoll: a hivatalos kapcsolatokra, az azokon belüli interakciókra vonatkozó írott és íratlan szabályok, szokások rendszere, forgatókönyve. Célja az emberek között létrejövő hivatalos interakciók zavartalanná, kellemessé, a viselkedés szempontjából leginkább elfogadottá tétele. Skype: az interneten keresztüli ingyenes telefonálás legelterjedtebb formáját biztosító szoftver. Skype Personalise: a Skype testre szabása egyéni ikonokkal. Rodin Gondolkodó című szobrának Legováltozata Andrew Lipson alkotása: http://www.andrewlipson.com/thinker/. A róla készült képet az "élethelyzethez igazított tanulás" (Life-Tailored Learning) módszertan jogtulajdonosa az alkotó engedélyével használja.


SkypeIn: egy Skype elérhetőséghez kötött telefonszám. SkypeOut: a Skype-ról mobil és hálózati telefonokra indított hívások. szabadszavas keresők: a felhasználó által megadott keresőszavak, kulcsszavak alapján keresnek a weben, ún. keresőrobotok. szabály: „Viselkedést megszabó rend, amely szokásokban élő vagy írásban rögzített alapelv. Ez megszabja, meghatározza az ember magatartását, viselkedését, társasági eljárásának módját.”. szankció: jogkövetkezmény szellemi alkotások joga: a polgári jog egy önálló területe, amely az alkotót védi az alkotásain keresztül. szerzői mű:

az irodalom, a művészet vagy a tudomány területén kifejtett alkotó szellemi tevékenység egyéni-eredeti jelleget viselő, megformált gondolatot kifejező, mások számára felfogható és rendszerint rögzített formában megjelenő eredménye.

szociális interakció: az a tevékenység, amikor személyek kommunikációs céllal lépnek egymással kölcsönös viszonyba. Talk: a chat egyik típusa, amely esetében két fél lép interakcióba egymással, a begépelt üzenetek pedig folyamatosan, egyszerre láthatóak, olvashatóak. társadalmi norma: mindazon magatartásra vonatkozó szabályok, szabályrendszerek, amelyek meghatározzák a különböző helyzetekben a követendő viselkedést. tematikus keresők: emberek által létrehozott katalógusok, amelyek a szerkesztőjük által az adott témakörhöz tartozó, lényegesnek tartott, hasznos tartalmú oldalakat tartalmazza természetes személy: ember



tömegkommunikáció: a közlés, a közlemény egy heterogén, belső kapcsolatok nélküli csoport, tömeg felé irányul, a visszacsatolás fontosságának elsorvadása mellett viselkedés: „Mutatott reakciók, válaszok vagy mozgások összessége, amelyeket egy ember vagy más élőlény tanúsít egy adott helyzetben. Ezeknek forrásai a belenevelt magatartási minták, ösztönök, amiket a múlt behatásai benne okoztak.”. „A jellem megmutatkozása; az a mód, ahogy egy személy egy helyzetben cselekszik jellembeli értékei alapján, erkölcsi érzékének, személyiségének megfelelően, ami megfelel tudatosságának, felelősségvállalási képességének.”. Voicemail: a Skype-on keresztül alkalmazható hangposta. webes keresők: olyan programok, amelyek a felhasználók számára lehetőséget biztosítanak a weben található adatok közötti keresésre, a programok dokumentumokat indexelnek és keresik a felhasználó kérdésére a megfelelő találatokat.


Információs technológia a humán szolgáltatásokban

Recommend Documents