INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Pálvölgyi Mihály

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I.

Pálvölgyi Mihály

MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK


Pálvölgyi Mihály

Eger, 2011

Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné

Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0005


Tartalom 1. Bevezetés ....................................................................................................................... 9 1.1 Célkitűzés (kurzusra) ........................................................................................ 9 1.2 A kurzus tartalma .............................................................................................. 9 1.3 A kurzus tömör kifejtése ................................................................................... 9 1.4 Kompetenciák és követelmények .................................................................... 10 1.5 Tanulási tanácsok, tudnivalók ......................................................................... 11 2. A tudásreprezentáció fogalmi és nyelvi alapjai ....................................................... 12 2.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 12 2.2 Tartalom .......................................................................................................... 12 2.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 13 2.3.1 A valóság, fogalom és a megnevezés .................................................. 13 2.3.2 A valóság-fogalom-megnevezés modell tudásreprezentációs értelmezése ............................................................................................................. 16 2.3.3 Tartalom, tartalomipar, tartalomszolgáltatás ....................................... 17 2.3.4 A tudásreprezentációs értelmezés részletezése .................................... 18 2.3.5 Fogalmi alapok .................................................................................... 20 2.3.6 Az alapvető fogalmi kategóriák ........................................................... 23 2.3.7 Alkalmazott nyelvtudományi alapok ................................................... 24 2.4 Összefoglalás................................................................................................... 25 2.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 25 3. Osztályozás és relációk ............................................................................................... 27 3.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 27 3.2 Tartalom .......................................................................................................... 27 3.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 28 3.3.1. Osztályozás, osztályalkotás, osztályba sorolás .................................... 28 3.3.2. Az osztályozó fogalmak összekapcsolásának műveletei ..................... 31 3.3.3. Az összefüggések (relációk) szerepe és típusai........................................ 33 3.3.4. A szövegfüggetlen és szövegfüggő összefüggések sajátosságai ......... 37 3.3.5. Az osztályozás átfogóbb összefüggései ............................................... 39 3.3.6. Az összefüggések vizuális ábrázolásai ................................................ 45 3.4 3.4.Összefoglalás............................................................................................. 49 3.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 49 4. Tudásreprezentáció a könyvtárban .......................................................................... 51 4.1 4.1.Célkitűzés .................................................................................................. 51 4.2 Tartalom .......................................................................................................... 51 4.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 51 4.3.1. A tudásáramlás és -reprezentáció főszereplői és kapcsolatai ................... 51 4.3.2. A reprezentáció adat-, információ, és tudás összefüggései ................. 54 4.3.3. A reprezentáció megközelítései és összetevői ..................................... 55 4.3.4. A reprezentáció modellje ..................................................................... 57 4.4 Összefoglalás................................................................................................... 61 5

4.5

Önellenőrző kérdések (szakaszonként) ........................................................... 61

5. A feltárási folyamat és szintek ................................................................................... 63 5.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 63 5.2 Tartalom .......................................................................................................... 63 5.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 63 5.1.1. A feltárási folyamatsor áttekintése ...................................................... 63 5.1.2. A feltárás szintbeli lehetőségei, az ezekről való döntés....................... 65 5.1.3. A bibliográfiai leírás és az osztályozás, indexelés szintjei .................. 66 5.1.4. A szöveges feltárási szint .................................................................... 68 5.3.5. Az eredeti tartalom pótlásának szintje ................................................. 69 5.3.6. Feltártsági viszonyszámok ................................................................... 70 5.3.7. A feltárás mélységi szintjeinek összefüggései ..................................... 72 5.3.8. Rögzítés, rendszerezés és tárolás ......................................................... 73 5.4 Összefoglalás................................................................................................... 74 5.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 75 6. 6. Az információkereső rendszer ............................................................................... 76 6.1 6.1.Célkitűzés .................................................................................................. 76 6.2 6.2. Tartalom ................................................................................................... 76 6.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 76 6.3.1.Az információs rendszer és összetevői...................................................... 76 6.3.2. Az információkereső rendszer és összetevői ............................................ 77 6.3.3.Az információkeresés modelljei ................................................................ 78 6.3.4. Az információkereső rendszerek megvalósulásai ................................ 82 6.3.5. A keresőrendszerek részletes elemzési keretei......................................... 87 6.4 Összefoglalás................................................................................................... 88 6.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 88 7. Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek és összefüggéseik ................. 90 7.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 90 7.2 Tartalom .......................................................................................................... 90 7.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 91 7.1.1. Az ismeretreprezentálás hagyományai és irányzatai ........................... 91 7.1.2. Az információkereső nyelvi megközelítés és összetevői ..................... 95 7.1.3. Az információkereső nyelv szóképzési szabályai................................ 96 7.1.4. Az információkereső nyelv mondattana, az indextétel összeállítása ... 97 7.1.5. Osztályozási-indexelési funkciók és kritériumok ................................ 98 7.1.6. Az osztályozási rendszerek/információkereső nyelvek típusai ......... 101 7.4 Összefoglalás................................................................................................. 108 7.5 Önellenőrző kérdések .................................................................................... 108 8. 8.Egyetemes Tizedes Osztályozás – bevezetés ........................................................ 110 8.1 Célkitűzés ...................................................................................................... 110 8.2 Tartalom ........................................................................................................ 110 8.3 A tananyag kifejtése ...................................................................................... 111 8.2.1. A Tizedes Osztályozás és az Egyetemes Tizedes Osztályozás .......... 111 8.2.2. A főtáblázatok és a betűrendes mutató .............................................. 116 8.2.3. Bevezető osztályozási példa .............................................................. 118

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Az önálló általánosan közös alosztások ............................................. 119 A nem önálló általánosan közös alosztások....................................... 123 Jelzetek összekapcsolására szolgáló általánosan közös alosztások és jeleik .................................................................................................. 127 8.2.7. Nem önálló speciális alosztások és azok jelei ................................... 129 8.2.8. Jelzetszerkesztési alapismeretek ........................................................ 132 8.4 Összefoglalás................................................................................................. 133 8.5 Önellenőrző kérdések .................................................................................... 133 8.2.4. 8.2.5. 8.2.6.

9. Egyetemes Tizedes Osztályozás: 0, 1, 2, 3 főosztály .............................................. 134 9.1 Célkitűzés ...................................................................................................... 134 9.2 Tartalom ........................................................................................................ 134 9.3 A tananyag kifejtése ...................................................................................... 135 9.1.1. Általános tartalmú írásművek – 0 főosztály ...................................... 135 9.1.2. Filozófia, pszichológia, logika erkölcs – 1 főosztály......................... 140 9.1.3. Vallás. Teológia ................................................................................. 143 9.3.4.Társadalomtudományok 3 főosztály ....................................................... 146 9.4 Összefoglalás................................................................................................. 152 9.5 Önellenőrző kérdések .................................................................................... 153 10. Egyetemes Tizedes Osztályozás 5, 6, 7, 8, 9 főosztály .......................................... 154 10.1 Célkitűzés ...................................................................................................... 154 10.2 Tartalom ........................................................................................................ 154 10.3 A tananyag kifejtése ...................................................................................... 155 9.1.4. Matematika és természettudományok 5 főosztály ............................. 155 9.1.5. Alkalmazott tudományok 6 főosztály ................................................ 159 10.3.3.Művészetek, sport, szórakozás – 7 főosztály ........................................ 162 10.3.4.Nyelvészet ............................................................................................. 164 10.3.5. Irodalom. Irodalomtudomány. Irodalomtörténet 82/89........................ 166 10.3.6. Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem ............................................. 169 10.4 Összefoglalás................................................................................................. 172 10.5 Önellenőrző kérdések .................................................................................... 172 11. Egyetemes Tizedes Osztályozás alkalmazásai, fejlesztése, értékelése ................. 174 11.1 Célkitűzés ...................................................................................................... 174 11.2 Tartalom ........................................................................................................ 174 11.3 A tananyag kifejtése ...................................................................................... 174 9.1.6. Az ETO osztályozási, rendszerezési alkalmazásai ............................ 174 9.1.7. A cédulakatalógus hagyománya – a szakkatalógus böngészhetősége176 9.1.8. ETO-szerinti böngészés és keresés az online katalógusban .............. 178 9.1.9. Az ETO helyzete és fejlesztése a 2000-es években ........................... 181 9.1.10. Az ETO értékelése ............................................................................. 183 11.4 Összefoglalás................................................................................................. 185 11.5 Önellenőrző kérdések .................................................................................... 186 12. Összefoglalás ............................................................................................................. 187 12.1 A kurzusban kitűzött célok összefoglalása.................................................... 187 12.2 Tartalmi összefoglalás ................................................................................... 187 12.3 A tananyagban tanultak részletes összefoglalása .......................................... 187 7

12.3.1 12.3.2 12.3.3 12.3.4 12.3.5 12.3.6 12.3.7 12.3.8 12.3.9 12.3.10 12.3.11

Bevezetés ........................................................................................... 187 A tudásreprezentáció fogalmi és nyelvi alapjai ................................. 187 Osztályozás és relációk ...................................................................... 188 Tudásreprezentáció a könyvtárban .................................................... 188 A feltárás folyamata és szintjei .......................................................... 189 Az információkereső rendszer ........................................................... 189 Az osztályozási rendszerek és információkereső nyelvek ................. 189 Egyetemes Tizedes Osztályozás - bevezetés ..................................... 189 Egyetemes Tizedes Osztályozás 0, 1, 2, 3 főosztály ......................... 190 Egyetemes Tizedes Osztályozás 5, 6, 7, 8, 9 főosztály ..................... 190 Egyetemes Tizedes Osztályozás alkalmazásai, fejlesztése, értékelése190

13. Irodalomjegyzék ....................................................................................................... 191 13.1.1 Hivatkozások ..................................................................................... 191 14. Ábrajegyzék .............................................................................................................. 195 15. Médiaelemek ............................................................................................................. 196 16. Tesztek ....................................................................................................................... 197 16.1 Próbateszt ...................................................................................................... 197 16.2 Záróteszt A. ................................................................................................... 201 16.3 Záróteszt B. ................................................................................................... 204 16.4 Záróteszt C. ................................................................................................... 208


1. 1.1

BEVEZETÉS CÉLKITŰZÉS (KURZUSRA)

A könyvtárak életében az elmúlt két évtized az információfeltárás és -keresés terén rendkívül gyors fejlődést és új megoldásokat hozott. Jegyzetünk célja segíteni Önt abban, hogy a változások által legjobban érintett munkaterület – a dokumentumok tartalmi feltárása, az információkereső nyelvek és rendszerek alkalmazása/fejlesztése – korszerű alapismereteit megszerezze. A tananyag alapvetően egy hasonló című, 8 évvel ezelőtt készült jegyzetre épül. (Pálvölgyi Mihály: Információkereső nyelvek 1.) Ebbe a szerkezeti keretbe épültek be a bekövetkezett jelentős változások. Célunk, hogy Ön a stabilnak bizonyult elemeken túl az új trendeket, összefüggéseket is megismerhesse. A jegyzetben a feldolgozott témák logikusan követik egymást az általánostól a specifikusig, az alapvető ismeretektől az ismeretek alkalmazásáig. A tantárgy tanulásának időtartama három félév. Ennek tárgyát úgy osztottuk fel, hogy Ön az első félévben elsajátított osztályozási alapismeretekre építve már a félév végén egy konkrét rendszerrel, az Egyetemes Tizedes Osztályozással ismerkedjen, az elméleti ismeretekhez gyakorlati tapasztalatok kapcsolódjanak. Az elmélet szintjén megjelenő fogalmi, nyelvi, jelzetelési kapcsolatok a félév végén egy konkrét rendszer szintjén megoldandó feladatsorként jelentkeznek. Az egyes leckéket úgy méreteztük, hogy képes legyen egyenletes tempóban haladni.

1.2 – – – – – – – – – – –

1.3

A KURZUS TARTALMA Bevezetés 2 A tudásreprezentáció fogalmi és nyelvi alapjai 3 Osztályozás és relációk 4 Tudásreprezentáció a könyvtárban 5 A feltárás folyamata és szintjei 6 Az információkereső rendszer 7 Az osztályozási rendszerek és információkereső rendszerek 8 Egyetemes Tizedes Osztályozás - bevezetés 9 Egyetemes Tizedes Osztályozás 1, 2, 3 főosztály 10 Egyetemes Tizedes Osztályozás 5, 6, 7, 8, 9 főosztály 11 Egyetemes Tizedes Osztályozás alkalmazásai, fejlesztése, értékelése

A KURZUS TÖMÖR KIFEJTÉSE

A kurzus négy modulból tevődik össze. Az 1. modul a tudásreprezentáció fogalmi és nyelvi alapjaival ismertet meg. Ezen belül a 2. lecke feltárja a valóság, a fogalom, nyelvi kifejezés összefüggéseit, majd a fogalmi-nyelvi szinthez kapcsolódva kurzusunk központi kérdését a könyvtári tudásreprezentáció fogalmait világítja meg. Ezt követi a fogalmi alapok (fogalom és lényeges ismérvei, tartalma, terjedelme), ill. az információkereső nyelvi alapok ismertetése. A 3. lecke az osztály, osztályozás, osztályalkotás, osztálybasorolás, összefüggések (relációk) alapfogalmait, típusait mutatja be. 9

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. A 2. modul a fenti alapokon a könyvtári tudásreprezentációra összpontosít. A 4. lecke az alapfogalmait tárja fel (feltárási egységek, a tudásrekonstrukció és -reprezentáció kérdése, a kognitívum és szurrogátum viszonya), az 5. lecke a feltárás folyamatát, mélységi szintjeit elemzi. A 3. modul előbb az információfeltáró, -rendszerező, -kereső rendszer, röviden információkereső rendszer (IKR) céljaival, összetevőivel, modelljeivel, összetevőivel, alkalmazási típusaival és példáival ismertet meg (6. lecke) az információkereső nyelvvel a középpontban. Az ehhez kapcsolódó 7. lecke az információkereső nyelvek és az osztályozási rendszerek fejlődési irányzatait, összefüggéseit, a velük szemben támasztott elvárásokat, illetve az ezeknek való megfelelés érdekében kialakult típusaikat vizsgálja. A 4. modul a legrészletesebb, négy leckéből áll, és a világ legelterjedtebb osztályozási rendszerét, az Egyetemes Tizedes Osztályozást mutatja be. A 8. lecke a fejlődéstörténeti bevezetés után a rendszer szerkezetével és az alosztásokkal ismertet meg. A 9. lecke az általános művek, filozófia és pszichológia, a művészetek, a nyelv és irodalom, valamint a földrajz és történelem főosztályainak szerkezetét, és osztályozási sajátosságait mutatja be és elemzi példákkal megvilágítva. A 10. lecke hasonló megközelítésben a társadalomtudományok, a természettudományok, és az alkalmazott tudományok szerkezetét, osztályozási sajátosságait ismerteti. A 11. lecke, mely a modult és egyben a kurzust is zárja, az ETO alkalmazásait, helyzetét, problémáit, más információkereső nyelvekkel való közös alkalmazásait és fejlesztési lehetőségeit vizsgálja. 1.4

KOMPETENCIÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK

Ismeretszerzés, új ismeretek integrálása – a tudásreprezentálás, információfeltárás, keresőrendszerbe (IKR-be) szervezés céljainak, feladatainak, műveleteinek, szintjeinek, összefüggéseinek megismerése, rendszerben látása. A tudásreprezentáláshoz szükséges fogalmak, műveletek, összefüggések ismerete. Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek irányzatainak, típusainak, jellemzőinek átfogó ismerete. (az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) részletesebb ismerete). Képességek fejlesztése – Az osztályozási folyamatok áttekintése, műveletek végzése. Osztályozási és relációs műveletek elemzése és végzése. Az ETO elemzésének, értékelésének képessége a megadott kritériumok szerint. Készségek, jártasságok kifejlesztése példák megismerése, gyakorlás, feladatok megoldása révén: osztályalkotási műveletek végzése, összefüggések meghatározása, a dokumentumtartalmak gyors felfogásának készsége, a fogalmi leképezés, nyelvi kifejezés készsége, a félév végén egyszerűbb ETO jelzetek felismerése, egyszerűbb jelzetek szerkesztése. Információfeltárási szereppel, értékrendszerrel való azonosulás: a feldolgozássalfeltárással (bibliográfiai leírás+tartalmi feltárás, szöveges ismertetés) és kereséssel összefüggő tevékenységek, szerepek értékének elismerése, a szerep ellátásához szükséges mentalitás, irányultság kifejlesztése. Énkép, önkép, önértékelés fejlesztése - nagyobb magabiztosság, önbizalom a dokumentumok fogalmi és nyelvi leképezésében, az információkeresésben. Személyes tulajdonságok fejlesztése - A Európai Unióban az információs szakemberektől, könyvtárosoktól elvárt személyes tulajdonságok fejlesztése (motiváltság, nyitottság az újdonságok iránt, az összpontosítás képessége, rendszerezőképesség, a csapatmunka iránti elkötelezettség.)

10


1.5

TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK

A sikeres alkalmazás kulcsa az információfeltárás és információkereső nyelvek elméleti- módszertani megismerése. Ehhez kellő türelem, az új fogalmak átgondolása szükséges. Az egyes leckék az alapvető fogalmak áttekintésével, összefüggéseinek bemutatásával kezdődnek. A fogalmi összefüggések kibontását a gyakorlati példák, alkalmazások, képek, összefoglaló táblázatok segítik. Lehetőség szerint használjon vizuális tanulási módszereket (fogalomtérkép, relációábrázolások) az összefüggések jobb tudatosítása érdekében. Keresse fel, tanulmányozza, elemezze és használja a megadott internetes forrásokat, hogy magabiztosságra tegyen szert az információkereső nyelvek való világában. A jegyzetben minden fejezet végén egy kérdéssort és egy mini tesztet talál, melyekre próbálja meg megfogalmazni a választ. A kérdések az Ön felkészültségét hivatottak ellenőrizni, így önállóan is lemérheti tudását. Amennyiben ez nem sikerül, az adott kérdést jelölje meg, és a konzultációs időszakban beszélje meg tanárával, társaival. A tananyag felosztásának megfelelően kis lépésekben haladjon, a nehezebben érthető részeket többször olvassa el, s ha kell, kérjen segítséget tanárától!

11


2. 2.1

A TUDÁSREPREZENTÁCIÓ FOGALMI ÉS NYELVI ALAPJAI CÉLKITŰZÉS

A lecke tanulmányozása után legyen képes az alábbiak kifejtésére: − a valóság, fogalom, megnevezés és összefüggéseik, − a valóság, fogalom, megnevezés reprezentációs értelmezése, − adat, információ, tudás és összefüggéseik, − a könyvtári tudásreprezentáció modellje, − a tudásmegosztás, tartalom és tartalomszolgáltatás és szereplői, − a fogalom és ismérvei, a fogalom tartalma és terjedelme, − a fogalmi kategóriák és az alkalmazott alkategóriák, − információkereső nyelv fogalma és összefüggései.

2.2

TARTALOM

1. A valóság, a fogalom és a megnevezés − A valóság − Valóság-fogalom-nyelvi leképezés − Valóság-fogalom-nyelvi leképezés kombinációi 2. A valóság-fogalom-megnevezés modell tudásreprezentációs értelmezése − Rekonstrukció és reprezentáció − Tacit és explicit tudás 3. Tartalom, tartalomipar, tartalomszolgáltatás 4. A tudásreprezentációs értelmezés részletezése − A valóság és a tudás reprezentációja − A könyvtári tudásreprezentáció modellje 5. Fogalmi alapok − A fogalom és az ismérvek − A fogalom tartalma és terjedelme − Kategóriák és a vetületek 6. Az alapvető fogalmi kategóriák − A fogalmak általánosítása és konkretizálása − Az öt alapvető fogalmi kategória − Az alkalmazott alkategóriák, a vetületek 5. Alkalmazott nyelvtudományi alapok − Az információtudomány nyelvészeti összefüggései − Információkereső nyelvi alapok

12


2.3

A TANANYAG KIFEJTÉSE

2.3.1 A valóság, fogalom és a megnevezés

A valóság A valóság megismerése, értelmezése, leképezése, a fogalmi gondolkodás, a nyelvi kifejezés az emberiség fejlődésének alapfeltételei. Az ókor óta folyik a nagy kísérlet arra vonatkozóan, hogy e három alapvető tényező összefüggését feltárják a filozófusok, tudósok, a művészek, s tulajdonképpen minden egyes ember. A válaszok újra és újra felvetődnek, a természeti, társadalmi valóság változik, új és új oldalai tárulnak. A valóság(ok) megismerésében, a hozzá(juk) való alkalmazkodásban, a valóság folytonos felhasználásában és újrateremtésében elvitathatatlan a tárgyi és szellemi kultúra, a tudományok (természet-, alkalmazott-, ill. társadalomtudományok), az irodalom és a művészetek hozzájárulása. Ebben a hatalmas megismerési, leképezési folyamatban nyilvánvaló a könyvtárak szerepe is. A Könyvtárosok kézikönyve 1. kötetében Horváth Tibor a tudományos rendszerezés, a tudományrendszerek történetét, fejlődését ismertetve, az átfogó tudományos rendszerben meghatározza, kijelöli a könyvtártudomány és információtudomány helyét is.1 A tudományos eredmények, a művészeti alkotások, az irodalmi művek közvetítésében (bármilyen formában is jelennek meg) a könyvtárak szerepe nélkülözhetetlen. A közvetítés nem mechanikusan történik. A könyvtárosok azzal, hogy a dokumentumokban rögzített tudást felfogják, feltárják, leképezik, majd a felhasználók számára nyelvi formákban közvetítik, részt vállalnak az alkotófolyamatban, a világ, a valóság sokrétű, árnyalt megismerésében és megismertetésében.

Valóság-fogalom-nyelvi leképezés A valóság, a fogalmi és nyelvi leképzéssel foglalkozó modern logika alapjai a kétezer év előtti múltban gyökereznek. Már Arisztotelésznél körvonalazódott az a gondolat, hogy a nyelv konvención alapul, vagyis megállapodás kérdése. Ebből a felfogásból kiindulva kapcsolódik a Arisztotelész a kétezer évvel későbbi logikához, amikor a szavakat a fogalmakkal kapcsolja össze, vagyis a fogalom határozza meg, hogy mit jelöl a szó.2 Ennek az elképzelésnek a továbbfejlesztése fogalmazódik meg több változatban a modern szimbolikus logikában, amelyet Gottlob Frege (1848–1925)3, német matematikus, logikatudós, filozófus alapozott meg,4 s foglalt tudományos rendszerbe.

1

HORVÁTH Tibor: A könyvtártudomány és információtudomány alapjai. In: Könyvtárosok kézikönyve. 1. kötet. Szerk. HORVÁTH Tibor, PAPP István. Budapest : Osiris, 1999. 15-52. p. 2 PRÓKAI Margit: Nyelvhasználat és osztályozáselmélet. A fogalom és jelentés viszonyáról = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 49. évf. 2002., 6-7. sz. URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=685&issue_id=42 3 Gottlob Frege [Fotó]. URL: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Young_frege.jpg 4 Gottlob Frege [Wikipédia szócikk]. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gottlob_Frege

13


1. kép

Gottlob Frege (1848–1925)

Frege logikai alapon dolgozta ki azt az elméletét, amelyben összekapcsolta a valóság dolgait a megnevezésekkel és a fogalmakkal. Az általa kidolgozott modell, a „Fregeháromszög” szerint a valóság, a fogalom és a megnevezés viszonyában a valóság a jelölt, a felfogás, fogalmi leképezés a jelentés, és a felfogott dolgok megnevezése, kifejezése a jelölés „szerepében” szerepel. (ld. 2. kép). A valóság ebből a nézőpontból bármely dolog, melynek számunkra valami jelentése van, és amelyet megnevezéssel jelölünk.

2. kép

Valóság, fogalom és megnevezés kapcsolata

A fogalom (a gondolkodás) és a megnevezés (a nyelv) egymáshoz szervesen kapcsolódik. A valóságról, annak jelenségeiről információkat gyűjtünk, melyek alapján azt tudatunkban leképezzük, felfogjuk. A felfogásban a fogalmak alapvető szerepet kapnak. A fogalom – a dolgok, jelenségek legfőbb ismérveiből a tudatunkban kialakított gondolati forma. 14

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. A megnevezés – a fogalmak kifejezését, megjelenítését szolgálja, ami különféle jelformákkal, főleg eszközökkel történik. A fogalmak kifejezésére mintegy ötezer különböző nyelv létezik. Számos nyelv között van rokonság, amit az átlagos nyelvérzékű ember is képes felfogni. A víz „az élethez nélkülözhetetlen, szagtalan, színtelen, íztelen folyadék” fogalmát pl. a germán nyelvekben hasonló szavakkal fejezik ki (w,a,t,e,r – w,a,s,s,e,r, és hasonló szavakkal), a szláv nyelvek szinte mindegyikében v,o,d,a szó árnyalataival stb.). A görög-latin alapra épülő tudományos terminológia további egységességet visz a megnevezésbe: pl. a víz kémiai képlete világszerte H2O. A számok jelölése is nagymértékben egységes. A nyelvi megnevezések nemcsak a fogalmi gondolkodáshoz, hanem az érzékeléshez is kapcsolódhatnak (pl. a víz vizuális képzetéhez, vagy az érintéséhez). A képi gondolkodásra utal az „összeáll a kép” kifejezés is. Van olyan tanuláselmélet, mely a megismerés vizuális, kinesztétikus (mozgásos) és verbális típusait különbözteti meg. Van amelyik, cselekvéses (motorikus), reflektív (töprengő), elméleti, illetve pragmatikus tanulási típusokról szól.

Valóság-fogalom-nyelvi leképezés kombinációi A valóság (jelölt), a fogalmi leképezés (jelentés) és a megnevezés (jelölés) összefüggésében az alábbi esetek különböztethetők meg. 1. A valóságat tanulmányozza, elemzi, felfogja valaki, fogalmakkal leképezi és kifejezi mások számára. 2. A valóságot érzékeli valaki, vagy emlékképe ugrik be, de a fogalmi leképezés elmarad, ugyanakkor a megnevezés automatikusan beugrik. 3. A valóságot felfogja valaki, de nem talál rá szavakat, nem jön a nyelvére a megnevezés… 4. Valóságosként érzékel valaki képzeletszülte lényeket (ufók, lidércek, boszorkányok, manók, sárkányok, tündérek, vagy bármilyen amorf lényt), s úgy nevezi meg őket, mintha léteznének. A fenti négy eset a mindennapi életben, s a dokumentumok világában is tipikus. Milyen tanulságokkal szolgál a fenti esetek értelmezése? A bemutatott esetek minőségileg különböznek egymástól. Az 1. eset az optimális. Ahhoz, hogy megvalósulhasson, ahhoz szükség van a valóság módszeres, tudományos alapokon nyugvó, céltudatos megismerésére, felfogására, leképezésére, mindezek másokkal való közlésére, megvitatására. A fentiekhez szükséges, hogy a valósághoz úgy közeledjünk, amilyen5 1. A valóság a természet és az anyagi világ tudatunktól függetlenül létező része, ami megfigyelhető, megérthető és a tudomány, filozófia és más analitikus rendszerek segítségével felfogható, feltárható, osztályozható. 2. A valóság – objektív, vagyis független a megfigyelőktől, azok helyzetétől, mozgási állapotától és az eszközöktől, amiket a valóság megfigyelésére felhasználnak, ugyancsak független a megfigyelő előítéleteitől, értékítéletétől, nézeteitől is. 3. A tudományos megismerés célja az objektív valóság feltérképezése. 4. Megtapasztalásának vannak korlátai, de a megismerésére tehetünk erőfeszítéseket.

5

Valóság [Wikipédia szócikk] URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Val%C3%B3s%C3%A1g

15

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 5. A tudatunktól független valóságról évezredek óta folyik a filozófiai párbeszéd és

vita, ennek létezéséről és mibenlétéről (lételmélet), megismerhetőségéről, ill. a megismerés lehetséges módszereiről (ismeretelmélet). Az emberek másképp érzékelik, látják, fogják fel, értelmezik a valóságot, más nézőpontokból, helyzetekből, motivációs bázissal viszonyulnak a természeti, társadalmi, kulturális stb. valósághoz, 2.3.2 A valóság-fogalom-megnevezés modell tudásreprezentációs értelmezése

Rekonstrukció és reprezentáció Modern értelmezésben a valóság megismerésének fogalmi és megnevezési (jelölési) fázisa egy rekonstrukciós, illetve ill. reprezentációs fázisnak felel meg. − A felfogás fázisa („rekonstrukciós” fázis): A valóság valamely jelensége, tárgya valamilyen jelentéssel bír valaki számára. Annak lényeges ismérveit, összefüggéseit felfogja, tudatában leképezi, belső információk segítségével továbbgondolja, beépíti ismeretrendszerébe, tudásra tesz szert. − A jelölés fázisa („reprezentációs” fázis): A fentiek szerint rekonstruált s értelmezett jelenséget és az ahhoz kapcsolódó véleményét nyelvi formába kell önteni ahhoz, hogy másokkal meg tudja osztani. A nyelvi reprezentáció terméke – nyelvi jelekkel kifejezett, mások számára értelmezhető kijelentés, gondolat, értelmezés.

Tacit és explicit tudás A tudományos megközelítést követő ember jellemzője, hogy a valóságról módszeres úton szerzi ismereteit – majd azokat igazolásnak, bizonyításnak veti alá, s az így igazolt ismereteit rendszerbe foglalja. A változást, fejlődést nyomon követve, folyamatosan megújítja és felhasználja ismereteit, s tudását a problémái megoldására. Az ilyen módon kumulálódó tudás napjaink legfontosabb erőforrássá válik. A tudás felhasználhatósága, felhasználása szempontjából két típusát kell megkülönböztetnünk: 1. az emberek fejében levő tudás (tacit tudás – néma, hallgatólagos, rejtett, ki nem mondott tudás), szakértelem. 2. az eltárgyiasított, explicitté tett, értelmezhető formákban (pl. dokumentumokban, információs rendszerekben, adatbázisokban, tudásbázisokban stb.) rögzített s ott kereshető, onnan felhasználható tudás. Az (1.) tudás-típus társadalmi, szakmai összefüggésben magában foglalja a tudást birtokló megfelelő munkatársak kiválasztását (kompetenciatesztek, állásinterjúk stb.), a folyamatos tudásfejlesztést (bevonás továbbképzésekbe, kutatási-fejlesztési projektekbe, innovatív tevékenységekbe), valamint a megszerzett, továbbfejlesztett tudás felhasználását alkalmazását a mindenkori szervezeti célok érdekében. A (2.) tudás-típus a tudásmegosztással, s azzal szoros kapcsolatban levő tartalomszolgáltatásokkal függ össze. A tudásmegosztás, tartalomszolgáltatás hagyományos szerepei az ókorig nyúlnak vissza (szerzők – kiadók – közvetítők – felhasználók), miközben csatornái, szellemi és technikai tényezői különféle „forradalmakon” mentek és mennek keresztül. Napjaink tudástársadalmának megkülönböztető ismérve, hogy a TUDÁS, a fenti két tudástípus hatékony felhasználása áll a középpontban. A (2.) tudás-típus esetében a rögzített tudástartalom hatékony szolgáltatásán van a hangsúly. Az infokommunikációs hálózatok16

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. nak köszönhetően egyre közelebb kerül az ember a tudástartalom bárhonnan, bármikor való elérésének lehetőségéhez, a mobil tudástársadalom valóságához. 2.3.3 Tartalom, tartalomipar, tartalomszolgáltatás A könyvtáros feladata a dokumentumokban rögzített eredeti szövegek (más néven tartalmak) átalakítása azok reprezentációjává. A tartalom fogalma, a hordozók formájától függetlenül, általánosabban az alábbiak szerint ragadható meg. Varga Katalin az alábbi meghatározást javasolja erre: A tartalom az egyes művekben kifejeződő alkotói és befogadói érzelmek magatartásrendszere, a valóság jelenségeinek a művekben kifejezett lényege, az üzenet információja, a művekben szereplő kulturális értékek sokasága.6 Ebből következően a tudásreprezentáció során az üzenetet kell megkeresni és kifejezni, amelynek információs értéke van annak a közönségnek a számára, amelyet az információs rendszer célközönségének, használóinak tekinthetünk.7 A 2000-es években a tartalomszolgáltató szektor, a tartalomipar, új, egymással integrálódó, konvergáló területei alakulnak ki. A korábbi szereplők (tartalomfejlesztők, kiadók, kereskedők, szolgáltatók, könyvtárak és más információs intézmények) köre differenciálódik. A „tartalomipar” fogalmának (még) nem létezik nemzetközileg elfogadott, általános, minden szempontot figyelmébe vevő meghatározása. A legjobban e követelményeknek a kanadai statisztikai hivatal meghatározása felel meg, Rab Árpád Szörény hivatkozásában.8 A „tartalomipar” a tartalom alapú termékekkel (információs alakzatokkal) és szolgáltatásokkal összefüggő alkotás, fejlesztés, valamint disztribúció. Ide tartoznak a nyomtatott kiadványok (pl. újság, könyv, üzleti publikációk), audiovizuális ipar (televízió, rádió, audió és film), valamint az elektronikus publikációk (pl. online adatbázisok, fax és CD alapú szolgáltatások, videojátékok). E meghatározás „ipari” és tevékenységközpontú: érzéketlen a csatornára és magára a termékre. A mérhetőség szempontjából helyes. Ugyanakkor a kifejezés sokszínűségét tükrözi, hogy a különböző szakmai szervezetek fogalomhasználatában a tartalomipar részére vagy egészére utaló legkülönbözőbb elnevezések fordulnak elő.

6

Világirodalmi Lexikon. 15. köt., Taa-Tz. Főszerk. SZERDAHELYI István; felelős szerk. JUHÁSZ Ildikó. Budapest, 1993. 196. p. 7 VARGA Katalin: Szöveg és tartalom az információs társadalomban : módszerek és lehetőségek az információ minőségi szelektálására. [közreadja a] Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar. Pécs : PTE FEEK, 2005. 8 MOLNÁR Szilárd: INFOMONITOR Európában. Az EITO kategória-rendszer bemutatása és értékelése = Magyar Informatikai Monitor Bagolyvár, 2001. Hiv: RÁB Árpád Szörény: A tartalomipar fogalmának megközelítései. URL: http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2006ev/07/20070219204538359000000649.html

17

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 1. Fogalom Tartalomipar Digitális tartalom elektronikus tartalom online tartalom Információ ipar Kreatív ipar Copyright ipar Tudásipar Média és szórakoztatóipar

táblázat A tartalomipar és rokon fogalmai (Rab Árpád alapján) Sajátságok elektronikus és hagyományos tartalmak iparágait egyesíti a tartalomipar termékeinek azon része, amely digitális/elektronikus formában hoznak létre vagy/és továbbítanak belesorolják a telekommunikációt és az IT iparágak egy részét is kiemeli a kreativitáson alapuló tartalomipar ágakat csak a szerzői jog alá eső termékek tartoznak bele a termékek intellektuális jellemzőit hangsúlyozza az üzleti területek lehatárolására szolgál elsősorban

A tudás áramoltatásában, a tartalomszolgáltatásban érdekelt szervezetek összeségében egy rendszert alkotnak, pl. országos szinten 1. Gyártók, termelők, kiadók, szolgáltatók (informatikai gyártók, infokommunikációs cégek, elektronikus műsorszolgáltatók, lapkiadók, könyvkiadók) 2. Hatóságok, állami szervezetek, kormányzatok mellett működő tanácsok (pl. Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács) 3. Oktatási intézmények (szakközépiskolák, egyetemek, főiskolák) munkatársai, hallgatói, oktatási, e-tanulási anyagok tervezői, létrehozói 4. Kutatási-fejlesztési szervezetek (pl. a Magyar Tudományos Akadémia, Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) 5. Szakmai szövetségek, egyesületek (MATISZ – Magyar Tartalomipari Szövetség, Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), Magyar Tartalomipari Egyesület 6. Könyvtárak, hálózataik, együttműködési formáik, közös katalógusaik, MOKKA, közös programjaik, pl. Elektronikus információszolgáltatás (EISZ) 7. Egyéb szervezetek, pl. az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) a digitális esélyegyenlősége feltételeinek megteremtése érdekében) 8. Egyes emberek, akik különféle csatornákon, magánszemélyként, hagyományos vagy digitális formában, pl. a web 2.0 lehetőségeivel tartalmakat tesznek közzé. A könyvtárak hagyományosan a tartalomszolgáltatások nagy családjának fontos tagjai. A mindent átható, sokrétű munkamegosztásból alaposan kiveszik a részüket. Fő feladatai: a rögzített tudástartalmak céltudatos gyűjtése, feldolgozása, megőrzése, rendszerezése, közvetítése. A további siker záloga a tudásszolgáltatási rendszerben levő partnerszervezetekkel összehangolt, egyeztetett fejlesztések végrehajtása, a digitális környezet adta lehetőségek maximális kihasználása. 2.3.4 A tudásreprezentációs értelmezés részletezése

Valóság és a tudás reprezentációja A könyvtáros hivatás lényege a hármas modellhez kapcsolódik. A modell első összetevője a valóság. Eszerint a valóság jelenségeit, összefüggéseit az emberek (szerzők, alkotók, bárki) felfogják és fogalmakkal és más módokon leképezik). Az így képződő tudást (a mások számára még rejtett, hallgatólagos tudást) mások számára értelmező módon, nyelvi formákban rögzítik, „eltárgyiasítva” elérhetővé teszik. 18

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Mint Horváth Tibor írja: A valóság megismerése során az emberek tudásra és ismeretekre tesznek szert. Tudásukat és ismereteiket rendkívül változatos formákban jeleníthetik és jelenítik meg, pl. tudományos és művészeti alkotásokban, gyakorlati ismereteket kifejtő dokumentumokban. Az információtudomány az a tudományterület, melynek feladata ezek gyűjtése, válogatása, tömörítése, gyűjteménnyé szervezése, reprezentációjának elkészítése, tárolása és rendelkezésre bocsátása. Ugyancsak feladata az is, hogy tanulmányozza az emberi környezetet, amely számára a tudást közvetíti.9 Kurzusunk a fenti feladatrendszerbe illeszkedik, az információtudomány felsorolt feladatai közül a „a reprezentáció elkészítésére, tárolására és rendelkezésre bocsátására” összpontosít. A tudás reprezentációját a könyvtári gyakorlatban általában feldolgozásnak, illetve feltárásnak nevezik. Feladata a dokumentumokban rögzített eredeti szövegek átalakítása azok reprezentációjává. A katalógusokban megjeleníthető bibliográfiai rekordok – ilyen tipikus reprezentációk – melyek a dokumentumot azonosító leírásból, természetes nyelvű kulcsszavakból, a könyvtáros által adott tárgyszavakból, vagy más, a tartalmat jelölő kifejezésekből, illetve szöveges ismertetésből állhatnak. A reprezentáció készítésének folyamatát alkotó folyamatként kell értelmeznünk. Erre utal az alábbi meghatározás is. A reprezentáció úgy fogható fel, mint az eredeti szöveg kódolt képe, ezen keresztül az ember szellemi alkotásainak, ezen keresztül pedig a való világnak mása. ”10

A könyvtári tudásreprezentáció modellje A tudásfeldolgozás, -feltárás folyamatának két fő fázisa: (1) a tudás rekonstrukciója. (2) A rekonstruált tudás reprezentációja. 2.

A folyamat fázisai Rekonstrukció

Reprezentáció

9

A rekonstrukció és reprezentáció összefüggései

A fázisok jelentéstartalma a szövegben /dokumentumban/ tárolt tudás rekonstrukciója. A feldolgozás (feltárás) alapvető fázisa, mely során az eredeti szövegben / forrásban, dokumentumban, fájlban, feldolgozási egységben/ tárolt tudást rekonstruáljuk / áttanulmányozzuk, elemezzük és lényeges ismérvei szerint tudatunkban leképezzük/ A feltárás rekonstrukciót követő fázisa. A tudatunkban rekonstruált lényegre törő ismereteket valahogy reprezentálni kell, hogy mások számára érzékelhetővé váljon. A reprezentáció egy funkcionális nyelv, az ún. információkereső nyelv (IKNY) segítségével történik és eredménye, terméke a szurrogátum.

HORVÁTH Tibor: A könyvtártudomány és információtudomány alapjai... i.m. 15–19. p. HORVÁTH Tibor: A könyvtár- és információtudomány tartalmi értelmezhetőségének problémái. URL: http://www.ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek9911/horvath.html

10

19

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. A mindennapi szóhasználatban általában a feldolgozás kifejezést használjuk. A feldolgozás az a munkafolyamat, amely során egy szervezet (hálózat) céljainak, a használói igényeknek megfelelően a dokumentumokról (bennük található ismeretegységekről) azokat képviselő (reprezentáló) tömörítő szurrogátumokat hozunk létre. A fentiek alapján már pontosan meghatározhatjuk a „szurrogátum” fogalmát és feladatát! A szurrogátum – az eredeti szöveg – reprezentációja. Fő feladata, hogy a dokumentum, feldolgozási egység eredeti szövegében megjelenített tudást képviselje, azt és annak összefüggéseit lényegretörően, tömören megjelenítse, tükrözze. A „szurrogátum” jelentése: „helyettes”, „helyettesíthető”, „valami helyett álló”. Magyarul esetenként származékszövegnek is nevezik. A valami, ami helyett áll – az eredeti szöveg (dokumentum, azon belül ismeretegység), azt helyettesíti (valamilyen információkereső rendszerben, pl. katalógusban, bibliográfiában, adatbázisban, webkalauzban, internetes keresőrendszerben). Amikor ezekben keresünk, találatként annak a szurrogátuma jelenik meg, s a benne található azonosító kód, kapcsoló stb. révén jutunk el az eredeti szöveghez. A könyvtárosnak mélyreható ismeretekkel kell rendelkezni a valóság-fogalom-megnevezés modellhez logikusan kapcsolódó rögzített tartalom-rekonstrukció-reprezentáció fogalomkörben. Ahhoz, hogy a rögzített tudástartalmakat fel tudja fogni, rekonstruálni, rendszerezni, osztályozni, tisztában kell lennie a fogalmi szinttel (a fogalmak tartalmával, terjedelmével, a fogalmi kategóriákkal kapcsolatos elméleti és módszertani tudnivalókkal). Ahhoz pedig, hogy az így felfogott tudástartalmakat megfelelően tudja közvetíteni, reprezentálni, fontos, hogy ismerje és alkalmazza a nyelvi kifejezés eszköztárát, lehetőségeit és a szurrogátumkészítés során alkalmaznia kell. Fontos tudni, hogy a könyvtári reprezentációban, Ranganathan szerint a fenti két fázist még egy harmadik is követi, követheti. Ez a jelzetelési fázis, mely során a fogalmilag leképezett, nyelvileg kifejezett tartalmat le kell fordítani az osztályozási rendszer jelzeteire. Leckénk további részét az alapvető fogalmi és nyelvi ismeretek ismertetésének szenteljük. 2.3.5 Fogalmi alapok

A fogalom és az ismérvek A könyvtárosnak képesnek kell lenni arra, hogy beleélje magát a felhasználó helyzetébe, vajon ő hogyan, milyen nyelvi megnevezéssel keresné a benne felmerülő fogalmakat. Az információ adója, közvetítője, használója közötti a fogalmi és nyelvi hullámhossz elengedhetetlenül fontos a megértéshez, megértetéshez. A fogalom a valóságos dolgok (tárgyak, jelenségek) legfőbb ismérveiből a tudatban kialakult, kialakított gondolati forma. A legfőbb ismérvek kiemelése feltételezi, hogy általánosítsunk, és eltekintsünk kevésbé lényeges ismérvektől.

20

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. A logikában ismérvnek (ismertetőjegyeknek) neveznek mindent, ami valamilyen módon jellemzi a dolgokat, tárgyakat, jelenségeket, s amiben azok vagy hasonlítanak egymáshoz, vagy eltérnek egymástól. A tárgyak, dolgok, jelenségek képei ilyen kiválasztott ismérvek alapján állnak össze, ezek alapján azonosítjuk őket. E közös ismérvek alapján az azokkal rendelkező tárgyak (dolgok, jelenségek) sokasága egyetlen fogalomban egyesül. Eközben elvonatkoztatunk a sokaságon belüli egyéni, egyedi ismérveitől, tulajdonságoktól, különbségektől. Tényként felfogjuk, hogy vannak ilyen különbségek, de tartalmuktól elvonatkoztatunk. (pl. azt mondjuk, „Mindnyájan emberek vagyunk”) A rendszertörvények egyike a különbözés törvénye, az azonosság relativitása. Egy bizonyos szinten ettől vonatkoztatunk el. Tudván, hogy mélyebb vizsgálati szintre menve, az azonosnak tekintett tárgyak, dolgok, jelenségek különbségei kimutathatók lesznek.

A fogalom tartalma és terjedelme Az információkeresésben használt minden fogalomra jellemző, hogy bizonyos tartalma és terjedelme van. A fogalom tartalma: a benne általánosított dolgok lényeges ismertetőjegyeinek összessége. A fogalom terjedelme pedig a benne általánosított különböző tárgyak, dolgok, jelenségek összessége. A fogalom tartalma A fogalmi általánosítás során az a teendő, hogy az ismérvek halmazából a lényegeseket válasszuk ki. Környei Márta szerint 11a lényeges ismérvek lehetnek abszolút lényeges és viszonylagos lényeges jegyek. Ha az adott tárgyat meghatározott ismérvek bármiféle vonatkozástól, szemponttól függetlenül, mindig jellemzik, akkor azok abszolút lényeges ismérvek. Próbáljuk meg kifejezni a kávé lényeges ismérveit! – (1) Italfajta, (2) forró égövi kávécserje terméséből, kávébabból (3) pörköléssel, majd főzéssel készül, (4) koffeint tartalmaz…

3. kép

A kávé

Lehet-e közös megegyezés a lényeges ismérveket illetően? Kísérletünk szerint egy hallgatói csoportban nem volt két ember, aki ugyanazokra a jegyekre, s ugyanazon sor11

KÖRNYEI Márta: Könyvtári osztályozás. 1. kötet. Budapest : Tankönyvkiadó, 1990.

21

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. rendben asszociált volna a kávé szóra. Ha az egyes fogalmak fő ismérveit lexikonokban, enciklopédiákban, wikipédiákban vizsgáljuk, azt találjuk, hogy ott is vannak kisebbnagyobb különbségek akár az abszolút lényeges ismérveket illetően is. 12 Az abszolút lényeges ismérvek mellett léteznek viszonylagos lényeges ismérvek is – ezek bizonyos vonatkozásban, egy adott nézőpontból lényegesek). A kávénak bizonyos összefüggésben lényeges ismérve, hogy mennyire erős, milyen az íze, milyen az illata, milyen aromája van, milyen a színe stb. Amikor a kávéról valamilyen dokumentum készül, az gyakran e viszonylagosan lényeges ismérveket taglalhatja. Előfordulhat, hogy egy dokumentum teljesen új nézőpontból foglalkozik a kávé valamely tulajdonságával, hogy felhívja rá a figyelmet. A dokumentum információtartalma is annál nagyobb, minél sajátosabb, újszerű vonatkozásait emeli ki egy vizsgált tárgynak, jelenségnek. A dolgokról, jelenségekről kialakult fogalmaink változhatnak és változnak, más-más tartalommal telítődnek. A tudományos felfedezések is sok újdonságot hoz(hat)nak. Nem is olyan régen az atom fő tulajdonságának tartottuk, hogy az anyag oszthatatlan részecskéje. Ma már tudjuk, hogy az atom is tovább bontható atommagra, elektronburokra stb. A könyvtárosként a reprezentáció lényege az, hogy a dokumentumok szövegének üzenetét közvetítse. Az üzenet sokféle lehet, a fogalmak közös jegyeit, vagy sajátos, individuális jegyeit hangsúlyozó. Mindennek leképezése a könyvtárostól rugalmas gondolkodásmódot és nyelvi kifejezésmódot igényel.

A fogalom terjedelme A fogalom terjedelme a benne általánosított különböző tárgyak, dolgok, jelenségek öszszessége. Vizsgáljuk meg összefüggésében a fogalom tartalmát (a benne általánosított dolgok lényeges ismérvek összessége) és a fogalom terjedelmét (a benne általánosított különböző dolgok, jelenségek, tárgyak – összefoglalóan entitások összességét. Nézzük a madár fogalmát. Fő ismérvei: tollas, kétlábú, szárnyas, tojással szaporodó, melegvérű állat. E fogalom terjedelme tág, hiszen a fenti ismérvek alapján egyaránt beletartozik a sas, a fecske, a gólya, a veréb, a galamb stb. A fent megadott fő ismérvek a madár fogalmának minden elemére érvényesek. 3.

táblázat: A fogalom tartalma és terjedelme közötti viszony

A fogalom tartalma

A fogalom terjedelme

ha a fogalom tartalma bővül akkor a fogalom terjedelme szűkül. További lényeges és specifikus ismertetőjegyekkel ha a fogalom tartalma szűkül akkor a fogalom terjedelme bővül Lényeges és specifikus ismertetőjegyektől tekintünk el

Bővebb tartalmi és terjedelmi információt talál a Madár fogalmáról a Wikipédia szócikkében, mely a fogalmi meghatározásokat képi információkkal is kiegészíti. 13 Ahhoz, hogy a madár fogalmán belül annak alosztályait megkülönböztethessük, szükséges, hogy a madár fogalmát további ismérvekkel bővítsük. Ez történhet tudományos 12 13

Kávé. [Wikipédia szócikk]. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1v%C3%A9 Madarak. [Wikipédia szócikk]. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Madarak

22

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. alapon. A madarak szájpadjának, szegycsontjának, illetve röpképességének jellemzői szerint pl. két alosztály különböztethető meg: a futómadár-szabásúak, ill. az újmadárszabásúak. Ezek további jellemző jegyek alapján sorolhatók be további különféle rendekbe. A madár fogalmát funkcionális jellemzőkkel is lebonthatjuk, pl. a táplálékszerzés szempontjából vannak „élőhússal táplálkozó ragadozó madarak” A ragadozó madár fogalmán belüli további jegyek megadásával különböztethetők meg az egyes fajok. A sas fogalmának pl. jellemző formai ismertetőjegyei: nagytestű, barnás tollú, ívelt karmú, kampós csőrű stb. Ha továbbmegyünk, a sas fogalmán belül további lényeges ismérvekkel lesznek azonosíthatók az egyes sasfajták, pl. a bukázó sas14, amelynek már külön szócikke is van a Wikipédiában. 2.3.6 Az alapvető fogalmi kategóriák

A fogalmak általánosítása és konkretizálása Az információreprezentáció, tudásreprezentáció szempontjából fontos a fogalmi rendszernek az a jellemzője, hogy a fogalom tartalmának bővítésével, bővülésével (a lényeges ismérvek számának növelésével) a konkretizálás mélyebb szintjeire juthatunk. Megfordítva, a fogalom tartalmának csökkentésével (a lényeges ismérvek számának csökkentésével) az általánosítás magasabb szintjére juthatunk. Ily módon közös nevezőre hozhatjuk az öszszes olyan dolgot, jelenséget, folyamatot, viszonyt, minőséget, helyet, időt, melyre ezek az általánosabban megfogalmazott ismérvek egyaránt vonatkoznak. (ld. még 3. lecke. 3.3.3. fejezet). A fogalmak általánosítása a fogalmak terjedelmének tágulásával jár, mivel eltekintünk a sajátos megkülönböztető jegyektől és csakis a közös jegyeket vesszük figyelembe.15 A fogalmak általánosításának csúcsát, ahol a lényeges ismérvek száma egyre csökken, a fogalmi kategóriák jelentik. Nézzük meg az öt alapvető fogalmi kategóriát, melyek hozzáférési pontként lesznek használhatók nemcsak a könyvtári, hanem a levéltári, múzeumi, irattári rendszerekben is.16 Olvassa el az alábbi meghatározásokat és példákat, majd próbáljon meg további példákat hozni mind az öt fogalmi kategóriára.

Az öt alapvető fogalmi kategória (1) Élő élőlény, élő szervezet − Élő (eleven) és kimúlt, halott valami. Minden, ami élő anyagnak tekinthető, pl. növény, szerv (2) Anyag és tárgy – élettelen anyagi dolog Minden élő anyagon kívüli, körvonalazatlan anyag vagy többé-kevésbé körvonalakkal rendelkező anyagi dolog (egyedi darabok, tárgyak, eszközök, berendezések, létesítmények; képződmények) pl. atom, levegő, épület (3) Elvont dolog – elvont jelentésű (fogalom)

14

Bukázó sas [Wikipédia szócikk]. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Buk%C3%A1z%C3%B3_sas KÖRNYEI Márta: Könyvtári osztályozás... i.m. 11. p. 16 UNGVÁRY Rudolf: MARC21/HUNMARC : a besorolási adatok metaadat formátuma. Főbb jellemzők, fejlődés és problémák = Könyvtári Figyelő, 2010. 1. sz. 28-30. p. URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/e107_plugins/content/ content.php?cat.247 15

23

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Az öt érzékszervvel nem érzékelhető dolog; elvont dolog, fogalom, eszme; (fel)tételezés, melynek tárgya időben és térben nem létezik vagy létezése nem bizonyítható. Pl. fogalom, tudat, reláció. (4) Eset – esemény, történés, folyamat Dinamikus összefüggés két vagy több dolog között; bármi, ami történik; összefüggés, amelyen keresztül dolgok tulajdonságai változnak (keletkeznek, módosulnak, megszűnnek). Pl. gondolkodás, beszélgetés, odafigyelés. (5) Helyzet – helyzet, állapot, tulajdonság Két vagy több dolgot magában foglaló statikus összefüggés; eset folytatódását képviseli valami; összefüggés, amelyen belül a dolog tulajdonsága változatlan marad. Pl. jóság, nyugalom, vágy … 

Keresse fel a hivatkozott tanulmányt, vesse össze a tanulmány példáit saját példáival, vonja le a tanulságokat, s fogalmazza meg esetleges kérdéseit.

Az alkalmazott alkategóriák, a vetületek A fogalmi kategóriáknak vannak olyan alkalmazott alkategóriái, amelyek egy-egy szakterület, vagy tudományterület legáltalánosabb fogalmait rögzítik és képviselik. Ezeket vetületeknek (fazettáknak, aspektusoknak) nevezzük. A vetületek elvének alkalmazása Arisztotelészig vezethető vissza. Az információtudomány szakterületi kategóriái alapján csoportosítva jelennek meg a fogalmi kategóriákból levezetett szakspecifikus fogalmak. Pl. az anyag és tárgy kategóriában a különféle információhordozók típusai, technikai eszközök, építészeti berendezések. A vetületek könyvtári osztályozási alkalmazásának világszerte elismert úttörője S. R. Ranganathan volt. (a rendszerével kapcsolatos példát az 1.3. fejezetben, az osztályozási alapfogalmak elsajátítása után mutatjuk be. 2.3.7 Alkalmazott nyelvtudományi alapok

Az információtudomány nyelvészeti összefüggései A tudásreprezentáció, vagy ismeretreprezentáció második alapvető fázisa a nyelvi reprezentáció. Az UNESCO 1988-ban közzétett nomenklatúrájában, mint Horváth Tibor írja, a szakmánkra vonatkozó rész az 57-es kódszám alatt az alkalmazott nyelvtudomány alatt a következő: referálás, automatikus dokumentáció, dokumentációs nyelvek, dokumentáció. Az UNESCO tehát az egész információtudományt – tudományként – a közlemények nyelvének adott célú, dokumentációs vizsgálatára korlátozza. Az álláspont vitatható, ugyanúgy, mint bármilyen tudományrendszerezés esetében, elgondolkodtató.17 A fentiekkel összecseng Prókai Margit megállapítása: a könyvtárakban a technológiai változások következtében a nyelv használata meghatározóan fontossá vált. A természetes nyelvi elemeket használó osztályozási rendszerek nyelvhasználatának, nyelvszokásainak, észjárásunk és gondolkodásunk kapcsolatának elmosódó határait, változó hullámait próbálja meg szabályozott „mederben” tartani. A jelentés és a fogalom ebben a folyamatban kiemelt szerepet játszanak. 18 17 18

HORVÁTH Tibor: A könyvtártudomány és információtudomány alapjai... i.m. 19. p. PRÓKAI Margit: Nyelvhasználat és osztályozáselmélet... i.m. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 49. évf. 2002., 6-7. sz. URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=685&issue_id=42

24

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. A tartalom-reprezentációs fázis a szurrogátum elkészítésére irányul. Ebben az információkereső nyelvek (keresőnyelvek) segítenek.

Információkereső nyelvi alapok A szavak, mondatok információt hordoznak. A közölhetőség és a felhasználás érdekében ezeket valamilyen anyagi hordozón rögzítik. A rögzített információk egyik megjelenési formája a dokumentum. A könyvtári tudásreprezentáció arra irányul, a keresőrendszerben (pl. katalógusban) keresőnyelvi kifejezésekkel, kereshető formában reprezentáljuk az eredeti dokumentumtartalmakat, azok összefüggéseit. Ennek érdekében fontos, hogy a szerző, közvetítő és felhasználó ”ugyanazt a nyelvet beszélje.” Ez a közös nyelv információkereső nyelv (IKNY, röviden keresőnyelv), mely a nyelv sajátos funkcionális típusa. Az információkereső nyelv – olyan nyelv, amely az információk feltárását, s így keresését teszi lehetővé. Sokféle információkereső nyelv van. Ezek átfogó közös ismérvei: (1) mindegyikük a természetes nyelvből ered vagy ezekből levezethető, (2) adott, egyezményesen kialakult jelsorozatok és a nyelvtani szabályok együttesei. (3) van valamilyen ábécéjük (=a jeleknek egy adott kereső nyelvben megengedett halmaza), (4) van szótáruk (=a keresőnyelvi jelsorozatok véges rögzített halmaza), melynek legkisebb, önálló értelemmel még bíró eleme, lexikai egysége a keresőnyelvi szó. A keresőnyelvek többféle szempontból tipizálhatók (ld.: 7. lecke). Egyik legfontosabb felosztási szempontjuk az, hogy vagy szabályozottak, vagy szabályozatlanok. A természetes nyelveken alapuló kulcsszavak, a szövegekben található szövegszavak – szabályozatlanok. Ha alaktani, szótani, jelentéstani szabályozásnak vetjük alá őket, akkor szabályozott keresőnyelvekről beszélünk. A szabályozottságnak vannak fokozatai: csekély mértékben szabályozottak pl. a tárgyszavas keresőnyelvek, szigorúan szabályozottak a deszkriptoros keresőnyelvek. A keresőnyelvek egy része mesterséges. Ilyen pl. az Egyetemes Tizedes Osztályozás, mely differenciált speciális kódnyelvben fejezi ki osztályozó fogalmait. 2.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A valóság (tárgy, jelenség stb.), az azt tükröző fogalom, és annak nyelvi megnevezése, illetve ezek összefüggéseinek vizsgálata a tudásreprezentáció alapkérdései közé tartoznak. A valóság mint jelölt, a fogalom mint jelentés, illetve a megnevezés mint jelölés összefüggése egyben a tudásmegosztás, tudásreprezentáció alapjául is szolgál. E tekintetben a könyvtárosnak központi szerepe van a szerzők és felhasználók közötti tudás közvetítésében, a rögzített szövegek, tartalmak reprezentációjában, a szurrogátumok készítésében. A reprezentációnak fogalmi, nyelvi és jelzetelési szintjei vannak. A fogalmi alapok közül fontos a fogalom tartalmának és terjedelmének az ismerete, a kettő közötti összefüggés tudatosítása. A fogalmak általánosításával eljutunk a fogalmi kategóriákig, s azok alkalmazott szakterületi kategóriáig. A reprezentáció nyelvi alapját az információkereső nyelvek képezik, melyek alapvető közös ismérveit megismeri. A lecke a legalapvetőbb fogalmi és nyelvi, információkereső ismeretekbe vezet be.

2.5

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

1.

Értelmezze példával a valóság, a fogalom, és a megnevezés kombinációit!

2.

Fejtse ki, hogyan függ össze a Frege-háromszög, illetve a reprodukció és reprezentáció! 25

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 3.

Értelmezze a tartalom fogalmát, a szurrogátumkészítéssel összefüggésben!

4.

Fejtse ki a tacit és explicit tudás fogalmát és a kettő összefüggéseit!

5.

Tekintse át a tartalomipar és tartalomszolgáltatások kínálatát, szereplőit, és határozza meg ebben a körben a könyvtár szerepét!

6.

Fejtse ki a tudásreprezentáció lényegét, a szerzők és felhasználók közötti közvetítő szerep vonatkozásában!

7.

Fejtse ki példán keresztül a fogalom és az ismérvek kapcsolatát!

8.

Értelmezze példával a fogalom tartalma és terjedelme közötti összefüggést!

9.

Világítsa meg saját példák segítségével a fogalmi kategóriákat!

10. Mi a jelentősége az információkereső nyelveknek mint sajátos funkcionális

nyelveknek?

26


3. 3.1

OSZTÁLYOZÁS ÉS RELÁCIÓK CÉLKITŰZÉS

A tudásreprezentáció végzéséhez elengedhetetlenül fontos alapfogalmak értelmezésére, összefüggéseinek megértésére, kifejtésére és alkalmazására − osztály, osztályalkotás, osztályba sorolás, − megkülönböztető ismérvek és az alosztály, − az osztályokkal kapcsolatos logikai és halmazműveletek, − az összefüggések (relációk) és típusaik, − az összefüggések (relációk) kutatása, − az összefüggések (relációk) osztályozásban való alkalmazása − a fentiekkel kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása 3.2

TARTALOM

1.Osztályozás, osztályalkotás, osztályba sorolás − Tudományok és osztályozás − Osztály és osztályalkotás − Osztályozás és osztályba sorolás − Megkülönböztető jegyek és alosztályok 2. Az osztályozó fogalmak összekapcsolásának műveletei − Logikai műveletek, összeadás, szorzás és kivonás és ábrázolásuk 3. Az összefüggések (relációk) szerepe és típusai − Szerepük, ismérveik, típusaik − Irányított és irányítatlan összefüggések − Visszaható, szimmetrikus, egy vagy többértékű összefüggések 4. A szövegfüggetlen és szövegfüggő összefüggések sajátosságai − A kétféle összefüggés ismérveinek meghatározása − A szövegfüggetlen ismérvek és jelölési példái − A szövegfüggő összefüggések reprezentálása 5. Az osztályozás átfogóbb összefüggései − Az osztályozásban használt komplex összefüggések − Tudományos osztályozás és könyvtári osztályozás − Az osztályozás új megközelítései – Ranganathan példája − Az osztályozás és összefüggések kialakításának szintézise 6. Az összefüggések vizuális ábrázolásai − Tezauruszok − Szemantikus hálók − Fogalomtérképek − Elmetérképek 27

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. −

Tématérképek

3.3


3.3.1. Osztályozás, osztályalkotás, osztályba sorolás

Tudományok és osztályozás Az osztályozás szerepe elvitathatatlan a tudományokban, a tudományok rendszerezésében, fejlesztésében. A tudományok, a könyvtártudomány, dokumentáció és információtudomány összefüggéseinek áttekintése elengedhetetlen minden könyvtáros számára.19 A Könyvtárosok kézikönyve mellett, elektronikusan számos forrás szolgálja a tudományos megismerést, Mindentudás Egyeteme, szakmai portálok és folyóiratok, és egyre növekvő mértékben a Wikipédia különböző nyelveken megjelenő változatai. A magyar változatban is egyre gyakrabban találkozhatunk a Magyar Tudományos Akadémia által jegyzett tételekkel, és tervek vannak a könyvtártudományi szócikkek tudományos feldolgozására. A szócikkek egy része átmenetileg ismeretterjesztő céllal használható.20

Osztály és osztályalkotás A fogalomalkotás és osztályozás összefüggnek. Az osztály fogalma az alábbiak szerint megfelel a fogalom terjedelmének: Az osztály bizonyos közös ismérvekkel rendelkező dolgok, tárgyak, jelenségek /egyedek/ halmaza. (Megj.: ismérvek alatt lényeges ismertetőjegyeket, jellemző jegyeket, tulajdonságokat értünk.) Ez a meghatározás minden elképzelhető valóságos dologra, tárgyra, jelenségre, de szellemi, tudati folyamatokra is vonatkozik. A „lámpavashoz támaszkodva”, a száguldó vagy komótosan vonuló személygépkocsikat nézve pl. számos, mindegyikre jellemző ismérvüket azonosíthatjuk (márka, a szín, a méretek, a gyártási év, a kocsi állapota, esetleges hibái stb.) Belátható, hogy e tulajdonságokat illetően több szempontból is különböznek egymástól. Ugyanakkor mindegyiknek közös ismérve, hogy robbanómotor hajtja és személyszállításra alkalmas stb. Ezen és további közös jellemző jegyek alapján tudatosíthatjuk, hogy mind egy közös osztályba, a „személygépkocsik osztályába” tartoznak. Ha további, e közös tulajdonságokkal, osztályalkotó ismérvekkel rendelkező gépjármű kerül elénk, akkor azt besorolhatjuk a személygépkocsik osztályába. Technológiai szempontból is gyorsan változó világunkban lehetnek kisebb-nagyobb különbségek, hogy ki mit tart a személygépkocsi (más néven autó) osztálya lényeges közös ismérveinek.21 Ezek az ismérvek esetleg más sorrendben jelenhetnek meg, illetve további olyan lényeges ismérv is megjelenhet, mely minden személygépkocsira vonatkozik. Amikor a valóságos dolgokat (jelenségeket, egyedeket stb.) érzékeljük, értelmezzük, tudatosítjuk, elengedhetetlen, hogy (1) képesek legyünk arra, hogy megkülönböztessük őket egymástól, (2) és arra is, hogy különböző dolgok közös ismérveit megállapítsuk. Ha képesek vagyunk dolgok valamely közös ismérvét megállapítani, akkor meg tudjuk hatá19

HORVÁTH Tibor: A könyvtártudomány és információtudomány alapjai... i.m. 15-52. p. Tudomány. [|Wikipédia szócikk]. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tudom%C3%.A1ny 21 Auto. [Wikipédia szócikk]. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Aut%C3%B3 20

28

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. rozni (el tudjuk határolni) azon dolgok körét, amelyekre a közös ismérv vonatkozik. Ez a művelet osztályozási művelet, és a neve osztályalkotás. A művelet eredménye: meghatározott dolgok (jelenségek, egyedek stb.) egy osztályának a létrehozása, megalkotása. Ehhez kapcsolódik az osztályba sorolás művelete.

Osztályozás és osztályba sorolás Az osztályozás célja tehát, hogy különböző dolgokról megállapítsuk, hogy rendelkeznek-e közös ismérvekkel, s ha igen, melyek azok. Az osztályozás – általános értelemben – gondolkodási tevékenység, melynek segítségével a megismerés folyamatában a különböző dolgokat (egyedeket stb.) egyrészt különböző ismérveik alapján szétválasztjuk, másrészt azonos vagy hasonló ismérveik alapján csoportosítjuk. Az osztályozás – osztályba sorolás, a dolog (jelenség, egyed stb.) besorolása a vele azonos ismérvekkel rendelkező egyedek osztályába. Az osztályozás általános értelmezéséhez szorosan kapcsolódik a könyvtáros hivatása, tevékenysége. A dokumentumok (ismeretegységek) feltárásakor az a feladatunk, hogy tárgyukat, tartalmukat meghatározzuk és azonosságaik, illetve különbségeik alapján különböző osztályokba soroljuk őket. Ehhez rendszerint már kész osztályozási rendszerek állnak rendelkezésre, melyekben az osztályok (legalábbis legnagyobb részük) már kidolgozottak. Ha például egy tanulmány a személygépkocsikról szól, akkor azt a személygépkocsi osztályába soroljuk be. Ha egy másik tanulmány a személygépkocsik karbantartásáról szól, akkor egyaránt besoroljuk a „személygépkocsi” és a „karbantartás” osztályába. A tanulmány szólhat a személygépkocsik karbantartásának költségeiről. Ekkor már a „költség”, vagy „költségelemzés” osztályba is be kell sorolnunk. Az, hogy a dokumentumok sok szempontból, sokrétűen vizsgálják a valóság egyes dolgait (tárgyait, jelenségeit stb.), sajátos osztályozási kérdések sorát veti fel.22 Egyik ilyen fontos követelmény, hogy ahol az indokolt, a dokumentumok tartalmát több osztályba is be kell sorolni. A kész osztályozási rendszereknek figyelmet kell fordítani arra is, hogy milyen a viszony az osztályozási rendszerben meglevő osztályok között. Például a „személygépkocsi” és a „karbantartás” osztályoknak köze lehet egymáshoz, de pl. a „szépirodalom” és „karbantartás” osztályoknak aligha. Mivel a valóság megismerése, a tudomány és technika gyorsan fejlődik, újdonságok jelennek meg, folyamatosan fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy vajon az ilyen osztályozási rendszerben az egyes kialakított osztályok jók-e, megfelelnek-e a célnak, elvárásoknak? – Az újabb és újabb dokumentumok tartalmai (tárgyai) jól beilleszthetőek-e a meglevő osztályozási rendszerbe? Ha nem létezik még ilyen osztály, létre kell hozni, meg kell alkotni és beilleszteni a rendszerbe. Ez is a könyvtárosok – általában egyeztetett – feladata!

22

KÖRNYEI Márta: Könyvtári osztályozás... i.m.

29


Megkülönböztető jegyek és alosztályok Egy fogalom terjedelmét azon dolgok összessége jelenti, melyek rendelkeznek a fogalom tartalmában foglalt lényeges ismertetőjegyekkel. Ily módon egy dolog akkor eleme egy osztálynak, ha rendelkezik mindazokkal az ismertetőjegyekkel, melyek az általánosítás alapjául szolgálnak. Fontos hangsúlyozni, hogy a fogalomalkotás során a lényeges ismertetőjegyeket vettük csak figyelembe – eltekintettünk a tárgyak valamely csoportjának egyedi, egyéni sajátosságaitól. A mellékelt ábrában szereplő példa több szempontból érdekes. (1) A személygépkocsi osztályának fogalmára van egy másik megnevezés is, a személyautók osztálya. Mind a kettő ugyanazt jelenti, de a kettő közül csak egy használó a fogalom kifejezésére. Az adott osztályozási rendszer esetében az elfogadott megnevezés a személygépkocsi, az elvetett megnevezés (szinonima) a személyautó. (2) Sajátos ismérveitől eltekintve, a személygépkocsi általánosabb szinten a közúti jármű vagy a személyszállító gépjármű osztályába is tartozik. (3) A személygépkocsi osztályán belül megjelenhetnek olyan sajátos, további ismérvek, melyek megkülönböztetik őket az osztály más elemeitől. Ilyen megkülönböztető ismérv (megkülönböztető jegy) lehet pl. az, hogy a személygépkocsit pl. bérfuvarozásra vagy sportcélokra használják. Az osztály elemei közül azok, amelyek az alapvető közös ismérveken túl rendelkeznek ezekkel a megkülönböztető ismérvekkel, akkor ezek az elemek az osztályon belül alosztályt alkotnak. Ilyen alosztályokat képeznek példánk szerint a személygépkocsin belül a sportkocsik, illetve a taxik.23 (Megj.: ne ijedjen meg a tezaurusz szótól – ez egy nagyon barátságos fogalom! Jelentése: az információk rendszerezett és sokrétű feldolgozását és keresését segítő fogalomgyűjtemény. Olyan összetett szótár, mely általában egy szakterület fogalmait fejezi ki természetes nyelven. A fogalmakat, illetve az azokat képviselő keresőnyelvi kifejezéseket erősen szabályozott formában fejezi ki, és – ami témánk szempontjából különösen fontos – a fogalmak közti legfontosabb összefüggéseket feltárja és megjeleníti.

4. kép

23

A személygépkocsi osztálya és annak összefüggései a Köztauruszban

Személygépkocsi [KÖzTAURUSz-tétel]. URL: http://mek.oszk.hu/cgi-bin/thes.cgi?desc= szem%e9lyg%e9pkocsi&trunc=0

30

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Az osztállyal kapcsolatos legfontosabb fogalmak és jelentésük összefoglalva: Az osztályozási tevékenységet osztályozási rendszerek segítségével tudjuk elvégezni. Ezek a rendszerek a fogalmi-logikai—osztályozási-felosztási elveket követik. Az alábbiakban rövid meghatározások következnek a fentebb tanult fogalomról. Meghatározás: valamely fogalom tartalmának értelmezése, a fogalmat alkotó lényeges ismérvek A meghatározás lehet reális: tudományos, lehet nominális, ami arra tér ki, mit jelöl a szó, illetve verbális, ami azt mutatja meg, hogy mit jelent egy idegen szó). Osztály – Bizonyos közös ismérvekkel rendelkező objektumok, entitások, egyedek, individuumok halmaza = egy fogalom terjedelme Osztályalkotás: Azon dolgok körének meghatározása, melyre közös ismérv vonatkozik. Osztályozás, osztályba sorolás: Az egyed (más szavakkal entitás, individuum) besorolása a vele azonos ismérvekkel rendelkező egyedek osztályába. Megkülönböztető jegyek: Az osztályon belül az egyes elemek elkülönítését szolgáló egyéni ismérvek. Alosztály: az osztályon belül közös megkülönböztető jeggyel rendelkező elemek Az osztályozás eredményét mindig valamely információkereső nyelven kell kifejeznünk, hogy mind a közvetítő szakemberek, mind a felhasználók számára érzékelhető, értelmezhető legyen. (ezt láthattuk a fenti külső ábrán is.) 3.3.2. Az osztályozó fogalmak összekapcsolásának műveletei

Logikai műveletek, összeadás, szorzás és kivonás és ábrázolásuk Mint láttuk, az osztály közös tulajdonságokkal rendelkező tárgyak összessége, vagyis egy fogalom terjedelme. Mind a könyvtáros, mind pedig a felhasználó szempontjából fontos, hogy éljen e műveletek lehetőségeivel. – Mind a tárgyi feltárás során, mind pedig a keresés során szükséges, hogy az osztályozó fogalmakat kapcsolatba hozzuk egymással. Az osztályokkal alapvetően háromféle logikai művelet végezhető: a logikai összeadás, szorzás és kivonás. A fogalmak terjedelmének, az osztályoknak az összekapcsolására szolgáló három fő logikai művelet: a logikai ÉS, a logikai VAGY, és a logikai NEM. A fogalmak összekapcsolására az úgynevezett logikai operátorok /Boole-algebra operátorai/ használhatók. Erre különösen a keresőkérdésbe foglalt ismérvek logikai viszonyainak kifejezésénél van sor. Nézzük meg e három művelet lényegét és ábrázolásmódját!

Logikai összeadás Két osztály logikai összege az az osztály, melynek tárgyai legalább az egyik osztályba beletartoznak. Másképpen fogalmazva: mindazon tárgyak összessége, melyek vagy az egyik, vagy a másik osztályba beletartoznak, vagy mindkettőbe. Pl.: Az emlős állatok és a vízben élő állatok logikai összege – valamennyi emlős VAGY vízben élő állat, beleértve a vízben élő emlősöket is. Logikai összeadás jele: a „v” szimbólum, logikai operátorral kifejezve: VAGY A kapcsolatok könnyebb –vizuális – megértése végett a műveleteket az ún. Venndiagrammokkal is ábrázoljuk. Ez a grafikus ábrázolásmód J. Venn angol matematikustól származik. Segítségével a halmazokat egymást metsző körökkel szemléltetjük. A fenti logikai összeadási művelet eredményeként kapott új halmazt a bevonalkázott rész jelöli. 31


5. kép

Logikai összeadás Venn-diagramm

Logikai szorzás Két osztály logikai szorzata az az osztály, melynek tárgyai egyidejűleg beletartoznak mindkét osztályba. Pl. Az emlősállatok és a vízben élő állatok logikai szorzata = a vízben élő ÉS egyben emlősállatok. Logikai operátorral kifejezve: : ÉS Jele: ^ Venn-diagrammal

6. kép

Logikai szorzás (ÉS) Venn-diagrammon

Logikai kivonás Két osztály különbsége az az osztály, amely az egyik osztály mindazon tárgyait tartalmazza, amelyek a másikba nem tartoznak bele.

32

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Pl. Az emlősállatok és a vízben élő állatok logikai különbsége a szárazföldi emlősök, vagy a vízben élő állatok, kivéve a vízi emlősöket. Jele: Logikai operátorral kifejezve: DE NEM Venn-diagrammal kifejezve A B

7. kép

Logika kivonás (DE NEM) Venn-diagrammon

A fenti logikai műveletek alkalmazásának fontos szerepe van a keresésben, akár az online katalógusban, adatbázisban, vagy internetes keresőrendszerekben. Ezekben általában rendelkezésre állnak jó tanácsok és példák a felhasználók segítésére.24 Jó segítséget jelenthetnek, tekintettel arra, hogy kifejezik a keresőkérdésbe foglalt ismérvek közötti logikai viszonyt, lehetővé teszik az ismérvek kombinációját, a keresőkérdés szűkítését (ÉS), bővítését (VAGY) stb.25 A halmazokkal végzett műveletek szinkronban vannak az osztályokkal, fogalmakkal végzett műveletekkel. A halmazműveletek közül az (1) egyesítés megegyezik a logikai összeadással, (2) a metszet a logikai szorzással, (3) a különbség a logikai kivonással. A reláció mind a matematikában, mind a logikában az alapfogalmak közé tartozik, de hasonlóan jelentékeny szerepet tölt be az osztályozásban is. Az osztályozás a fogalmi egységek közötti relációk kialakításának módszere. 3.3.3. Az összefüggések (relációk) szerepe és típusai

Szerepük, ismérveik, típusaik A rendszerelmélet törvényei közé tartozik az összefüggés törvénye (= a függetlenség relativitása). A tudományos terminológiában általában a „reláció” szót használják, de az „összefüggés” is gyakran szerepel. Ezenkívül a „viszony” szó is (pl. az Egyetemes Tizedes Osztályozásban a viszonyítás is erre utal.) Az összefüggésekkel a valóság (dolgok, jelenségek stb.) fogalmi tükrözésénél már találkoztunk. A lényeges fogalmi ismérvek mindig valamely relációtípussal hozhatók össze24

OMIKK-BME katalógus: Tanácsok a kereséshez. URL: http://aleph.omikk.bme.hu/F?RN=756632404 25 HORVÁTH Tibor, SÜTHEŐ Péter: A tartalmi feltárás. In: Könyvtárosok kézikönyve. 2. köt. Szerk. HORVÁTH Tibor, PAPP István. Bp.: Osiris, 2001. 148-149. p.

33

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. függésbe (pl. személygépkocsi típusa, márkája, színe stb.). Amikor fogalmat alkotunk valamiről, az azt is jelenti, hogy más fogalmakkal való állítjuk viszonyrendszerbe. A tudományterületek között a matematika, logika, információtudomány, azon belül osztályozáselmélet alapvető fogalma. Egyike a három legfontosabb elvont kategóriának (dolog, tulajdonság, viszony). Az összefüggés (reláció, kapcsolat): halmazok vagy egy halmaz elemei között megállapított kapcsolat. – A halmaz meghatározott, egymástól különböző objektumok gyűjteménye, összessége. Az objektumok a halmaz elemei.26 Az összefüggések (relációk) mind jelenségek, mind pedig fogalmak között érvényesülnek. A fogalmi reláció a fogalmak vagy ismérvek közötti kapcsolatokat jelenti. Az osztályozás a fogalmi egységek közötti relációk kialakításának módszere. Az összefüggések ily módon az osztályozás felépítését, a szintézis lehetőségét adják. (Megjegyzés, előreutalás: az Egyetemes Tizedes Osztályozásban többféle összefüggés (reláció, viszony) is ezt szolgálja: összekötés, összefoglalás, viszonyítás, csoportképzés ld. 8.3.7. fejezet) Az összefüggéseket ismérveik alapján foglalhatjuk rendszerbe. Ezeket négy alapvető ún. „relációtulajdonság-párra” oszthatjuk: – irányított vagy irányítatlan (idegen szóval: tranzitív-nem tranzitív ) – visszaható vagy nem visszaható (reflexív – irreflexív) – szimmetrikus vagy aszimmetrikus – egyértékű vagy többértékű

Irányított és irányítatlan összefüggések (1)

irányított – irányítatlan összefüggések

Irányított az összefüggés akkor, ha a benne kapcsolódó párok halmazában egy A-B és egy B-C összefüggés esetében az A-C kapcsolat is ugyanazt az összefüggést képviseli. Képlettel kifejezve ArB és BrC esetében fennáll az ArC reláció is. (ahol r relációt – összefüggést – jelent). Az irányított összefüggések egyaránt vonatkoznak fogalmakra és jelenségekre. Két jellegzetes típusuk a nem-faj (generikus, hierarchikus, alá-fölérendeltségi) és az egész-rész (szerkezeti) kapcsolatok. 4.

Irányított összefüggések nem-faj összefüggések

egész-rész összefüggések

26

Az irányított összefüggések példái

Példák könyvtár- szakkönyvtár – műszaki könyvtár összefüggései: (a) a könyvtár fölérendeltje a szakkönyvtárnak (b) a szakkönyvtár alárendeltje a könyvtárnak (c ) a műszaki szakkönyvtár alárendeltje a szakkönyvtárnak könyv- fejezet –bekezdés összefüggései: (a) a fejezetek egésze a könyv (b) a könyv része a fejezet (c ) a fejezet része a bekezdés

Halmaz [Wikipédia szócikk] http://hu.wikipedia.org/wiki/Halmaz

34

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. A nem-faj összefüggések elemzése a fogalmak szintjén valósul meg, mivel a fogalmak között értelmezhetők, az egész-rész (szerkezeti kapcsolatok) a valóságos objektumok és a fogalmak között is értelmezhetők. A táblázat összeállítása során Ungváry Rudolf irányított, illetve irányitatlan összefüggéseket ábrázoló táblázatából indultunk ki27 Irányított összefüggések – irányultság, függés szerint 5.

Irányultsága függősége összefüggések A és B között okozat–ok összefüggés eredmény–eredet összefüggés rendeltetés–eszköz összefüggés

Irányított összefüggések – irányultság, függés szerint Példák sár-eső a sár az eső okozata az eső a sár oka tudás – tanulás a tudás a tanulás eredménye a tanulás a tudás eredője, eredete adatbevitel – billentyűzet a billentyűzet rendeltetése az adatbevitel az adatbevitel eszköze a billentyűzet

A tezauruszok nagy hangsúlyt fektetnek a fenti összefüggés-típusok ábrázolására. Irányított összefüggések – irányított ismérvek szerint 6.

Irányított ismérv(X): tulajdonsága mozgása helye ideje anyaga személyi vonatkozása stb.

Irányított összefüggések – irányított ismérvek szerint Példák

számítógép-interaktív /dolog-tulajdonsága/ versenyló – vágtatás /élőlény-mozgás/ e-tanulás- könyvtár /folyamat – helye/ ébredés – reggel /folyamat – ideje/ kés – acél /dolog – anyaga/ tanulástámogatás – tutor / folyamat – személyi vonatkozása/

(Előrehivatkozás: Az irányított ismérvek fontos szerepet játszanak az Egyetemes Tizedes Osztályozásban, ahol az irányított ismérvek szerepét az alosztások képviselik. (Ld. még 7.,

27

UNGVÁRY Rudolf: Az osztályozás alapjai : bevezetés az információkereső nyelvek elméletébe. Bp. : OSZK KMK, 1982. 64. p.

35

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. illetve 8. lecke). Ugyancsak megjelennek Ranganathan osztályozási rendszerében, a vetületek formájában.(Ld. 7. lecke). Segítenek a szövegösszefüggések minél hívebb reprezentálásában. Az irányított összefüggések rendszerezési-rendezési szerepe A fogalmi kapcsolatok szerepe alapvető az osztályozás elméletében és gyakorlatában. A fentebb megismert irányított összefüggések közül a nem-faj összefüggések meghatározó szerepet játszottak a könyvtári-bibliográfiai osztályozási rendszerek szerkezetének fejlődésében (Ninivei könyvtár, Alexandriai könyvtár, római szakrendszerek, középkori egyetemi szakrendszerek, Gesner Világbibliográfiája, Dewey Tizedes Osztályozási Rendszere stb.). (Ld. bővebben IKNY 1/7. lecke, IKNY 1/8-11.lecke) Ezekben a felosztáselvű rendszerekben a nem-faj összefüggés határozza meg a rendszer szerkezetét, azon belül az egyes fogalmak helyét, valamint osztályozás és keresés módjait. A szerkezeti (egész-rész) összefüggéseknek olyan területeken van meghatározó szerepe, mint pl. anatómia, térbeli szerkezetek, építészet, lakberendezés, műszaki tárgyak és berendezések. A rendszerezési/rendezési összefüggés az összefüggések azon funkcionális típusa, mely egészként, rendszerként mutat be valamely szakterületet. Lehetővé teszi az osztályozási rendszerek létrehozását és fejlesztését, azokon belül az osztályozó fogalmak rendezését. A hierarchia (a nem-faj összefüggésen nyugvó szerkezet) a fogalmak közti irányított összefüggések alapján építi fel a fogalmak rendszerét. Az irányított összefüggésben álló elempárok láncszerűen összekapcsolhatók, és hierarchialáncokat alkotnak. Az irányítatlan összefüggések típusai és példái 7.

Típusok közös fölérendelt

ellentét hasonlóság jelentésbeli megegyezés összefüggés („ekvivalencia reláció”) – szinonimák, ill. különböző nyelvű alakváltozatok között

Az irányítatlan összefüggések típusai és példái Példák szék – asztal összefüggése: (közös fölérendeltjük a bútor) macska – kutya összefüggése: (közös fölérendeltjük a háziállat) gyorsaság-lassúság pontos információ – pontatlan információ piros-bíbor geológia – földtan zoológia – állattan macska – cat - Katze kutya – eb

A táblázatban bemutatott irányítatlan összefüggések – jelentésbeli – szemantikus összefüggések. Az osztályozásban is, de különösen a tezauruszépítésben elengedhetetlenül fontos az alkalmazásuk. Az „ekvivalencia reláció” közös ismérvekkel rendelkező fogalmakat gyűjti össze. A szinonimákat (azonos jelentésű szavakat) és kváziszinonimákat (csaknem azonos jelentésű szavakat) rendezi egy helyre. Ilyenkor az osztályozás során az egyik – 36

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. kitüntetett – kifejezést fogadjuk el osztályozó kifejezésként, a másikról „csak” utalunk rá. A szabályozottságot hangsúlyozó tárgyszavazásban is nagy jelentősége van. Ld. majd bővebben Információkereső nyelvek 2. félév, 5-8. lecke)

Visszaható, szimmetrikus, egy vagy többértékű összefüggések Visszaható-nem visszaható (reflexív vagy nem reflexív) összefüggéspár Visszaható (reflexív egy összefüggés, ha egy elem egy meghatározott összefüggésben áll magával ArA Ilyen például az „ugyanazon évben született”, vagy „ugyanazon munkahelyen dolgozó” összefüggés. Nem visszaható (irreflexív) egy összefüggés, ha ez az azonosság nem áll fent. Szimmetrikus vagy aszimmetrikus összefüggéspár Szimmetrikus egy összefüggés, ha az összefüggésben álló fogalmak sorrendje felcserélhető. Az adott összefüggés oda és vissza is igaz. A r B és B r A Például, ha Balázs csoporttársa Tamásnak, akkor Tamás is csoporttársa Balázsnak. Aszimmetrikus egy reláció, ha a kapcsolatban álló fogalmakat felcserélve más relációt kapunk. Például minden oroszlán emlős, de nem minden emlős oroszlán. Egyértékű vagy többértékű összefüggéspár Egyértékű az összefüggés, ha egy elem mindig csak egyetlen másik elemhez kapcsolódik az adott összefüggésben (egy fogalomnak csak egyetlen fölérendeltje lehet), Például: – sas – ragadozó madár. Többértékű az összefüggés, ha egy elem több elemhez kapcsolódhat ugyanabban az összefüggésben /nem–faj esetében polihierarchikus összefüggés, azaz egy fogalomnak több fölérendeltje lehet/ Pl.: a tulipán fölérendeltje a virág és a hagymás növény is. Előrehivatkozás: Az Egyetemes Tizedes Osztályozásban gyakran előfordul, hogy egy fogalmat – különböző nézőpontból – több helyre osztunk be a rendszerbe, többértékű öszszefüggésben szerepel. (ld. a barátság példáját a 8. lecke 1. fejezetében) 3.3.4. A szövegfüggetlen és szövegfüggő összefüggések sajátosságai

A kétféle összefüggés ismérveinek meghatározása A szövegkörnyezettől való függetlenség illetve függés szerint elengedhetetlen, hogy különbséget tegyünk az ún. „a priori”, illetve „a posteriori” összefüggések között: Az előzőekben „a priori” (előzetesen, azaz a szövegfeldolgozás előtt) megadott, létező és rögzített összefüggésekről van szó. A fentiekben tárgyalt összes – irányított, irányítatlan stb. – öszszefüggés ebbe a kategóriába tartozik. Ezeket, mint láthattuk, táblázatokba, jegyzékekbe, tezauruszokba lehet (és kell is foglalni) annak érdekében azok minél jobban átláthatók legyenek, még mielőtt a dokumentumok /szövegek/ feldolgozásába kezdenénk. Ezzel szemben vannak azok az összefüggések, melyek a dokumentumok szövegében találhatók, ún. szövegfüggő összefüggések, mint pl. Don Quijote és híres lova, Rocinante, hogy irodalmi példával éljünk. Nyilvánvaló, hogy ebbe a körbe tartozik a dokumentumtartalmakban szereplő bármely sajátos szakmai, tudományos összefüggés, amelyet nekünk a szurrogátumban reprezentálnunk kell, (ami történhet a dokumentum tárgyát reprezentáló tárgyszótételben, de pl. azt megerősítve, kiegészítve a szöveges ismertetésben is). 37


A szövegfüggetlen összefüggések és jelölési példái Nagyon fontos, hogy a szövegfüggetlen – irányított-irányítatlan összefüggések rendszerét kidolgozzuk, hogy a felhasználók azt az információkeresés során, a megfelelő keresőszavak kiválasztás során tanulmányozhassák. Ennek érdekében olyan „szótárakat” kell kidolgozni és gondozni, melyek a fogalmak közötti összefüggéseket részletesen és következetesen ábrázolják. Ilyen szótár az összefüggések minimális szintjén a tárgyszójegyzék, de a legalaposabban kidolgozott a tezaurusz (az összefüggések körét is tekintve) (Ld. részletesen az Információkereső nyelvek 2. félév 9-11.leckéjében), illetve az Egyetemes Tizedes Osztályozás ismertetésénél (az irányított nem-faj, illetve esetlegesen egész-rész, és más összefüggéseket tekintve.). E rendszerekben – „szótártípusokban” – az összefüggések elemértékűnek számítanak, azaz olyan fontosságot tulajdonítanak azoknak, mint maguknak az osztályozási kifejezéseknek. Az összefüggések ábrázolásával bemutatjuk, jelöljük az irányított (logikai, szerkezeti), illetve más /a nem-faj, egész-rész viszonyon túl az eszköz-rendeltetés, egyed-tulajdonság stb./ összefüggéseket. Az alábbi köztauruszos példa az emlős fogalmi összefüggéseit mutatja, köztük a jelentésbeli megegyezés (szinonima) kapcsolatot, a nem-kapcsolatot (ld. még általánosabban), a faj-kapcsolatot (ld. még speciálisabban). Lépjen be a tezauruszba és fedezze fel annak gazdag összefüggés-hálóját!

8. kép

Szövegfüggetlen összefüggések ábrázolása – az emlős példája az OSZK tezaurusz/Köztauruszban28

A szövegfüggő összefüggések reprezentálása Ezek megállapítására és reprezentálására a dokumentumok tartalmának feltárásával kerül sor. Don Quijote és Rocinante29 összefüggést pl „a posteriori összefüggésként” a szö28

Információfeldolgozás [KÖzTAURUSz-tétel]. URL: http://mek.oszk.hu/cgi-bin/thes.cgi?desc= inform%e1ci%f3feldolgoz%e1s&trunc=0

38

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. veg tanulmányozása után, utólag állapítjuk meg. Fogalmilag rekonstruáljuk a szövegben szereplő összefüggéseket, – majd nyelvi, információkereső nyelvi formában reprezentáljuk azokat a szurrogátom megfelelő részeiben. Ennek folyamatát indexelésnek is nevezzük (az index magyar nyelvű jelentése mutató, az indexelésé pedig mutatás, megmutatás). Az indexelés során index(elő)kifejezéseket állapítunk meg a tartalom alapján, és azokat az öszszefüggéseknek megfelelően indextételbe szervezzük. Könnyen meglehet, hogy Don Quijote és híres lova, Rocinante mellett Sancho Pansa is indexkifejezésként fog szerepelni.(?) és bekerül a szurrogátum kulcsszavas (szövegből vett) vagy tárgyszavas (tárgyszójegyzékből vett) indextételébe.

9. kép

Don Quijote és Rocinante

Az ilyen összefüggéseknek mindig megadható forráshelyük is. Például: Don Quijote lova – Rocinante, forráshelye: Cervantes Don Quijote de la Mancha c. műve. 3.3.5. Az osztályozás átfogóbb összefüggései

Az osztályozásban használt komplex összefüggések Az osztályozásban használt összefüggések közül a legalapvetőbb, legismertebb a nemfaj összefüggés (más neveken generikus, fölé és alárendelő összefüggés), mely fogalmi hierarchiát eredményez. Ugyancsak ilyen alapvető az egész-rész összefüggés, mely szerkezeti hierarchiát eredményez. (Megj.: a fogalmi hierarchia csak az azonos fogalmi kategóriákba tartozó egyedek között lehetséges.) Nézzük egy konkrét példát az élőlény fogalmi kategórián belül különféle összefüggések érvényesülése. Vegyük az állat, a háziállat és a kutya fogalmát. A (állat) B(háziállat) C(kutya) – 29

Rocinance el caballo del Quijote [kép]. URL: http://www.minifauna.com/2010/03/10/rocinanteel-caballo-del-quijote/

39

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Ebben az összefüggés-láncban három típusú összefüggés érvényesül az elemek között: (1) aszimmetrikus az összefüggés, mert a háziállat fölérendeltje az állat, de az állatnak alárendeltje a háziállat, (2) irányított az összefüggés, mert a háziállatnak fölérendeltje az állat, a kutyának fölérendeltje a háziállat, és igaz az is, hogy a kutyának is fölérendeltje az állat. (3) Kétértékű az összefüggés, mert az állat kétértékű kapcsolatban van a háziállattal, és a kutyával is, mindkettőnek fölérendeltje, vagy más megközelítésben a kutya pl. beletartozik az állatrendszertani, illetve az állattenyésztés körbe. A nem-faj és egész-rész (és további) összefüggések feltárása és ábrázolása a szaktudományos, szakmai osztályozási rendszerek feladatát képezi (pl. állatrendszertan, növényrendszertan stb.)

Tudományos osztályozás és könyvtári osztályozás A könyvtári osztályozás épít ezekre az említett tudományos rendszerekre, amikor kialakítja és alkalmazza saját könyvtári osztályozási rendszereit. A tudományos, szakmai célokat szolgáló tudományos és szakkönyvtári rendszerekben értelemszerűen építeni is kell. A könyvtári osztályozás elsődlegesen gyakorlati, a tudományok osztályozásának tükrözése csak másodlagos, eszköz szerepet játszik. A könyvtári osztályozás célja a megjelent, rögzített tudástartalmak reprezentációja. Ez tartalmilag is tágabb, mint a tudományoké. A feltárandó tartalmak tudományosak, hanem művészeti, irodalmi, praktikus gyakorlati tartalmak. Ezek közül mindnek reprezentálására képesnek lennie a könyvtári osztályozásnak. A könyvtári reprezentáció a célja, hogy kereshetővé, elérhetővé tegye ezeket a tartalmakat azáltal, hogy feltárja és kifejezi az azokban szereplő szövegfüggő relációkat. A dokumentumtartalmaknak elemzése során láthatjuk, hogy tárgyaknak, jelenségeknek több olyan ismérvük is lehet, melyek a felosztás alapjául kiválaszthatók. Ugyanazon tárgynak, fogalomnak tehát több, önmagában helyes osztályozása lehetséges. A tartalmak keresését a felhasználók számára az összefüggések teljes skálájának az ábrázolásával segítse, amibe az irányított kapcsolatokon túl fontos szerepet kapnak a fentebbiekben elemzett különféle irányítatlan összefüggések is. Ahhoz, hogy megfelelően osztályozzuk a dolgokat, helyesen kell elemezni a tartalmat, és jól kell ismerni az adott célt, az osztályozási rendszert, az osztályok közötti kapcsolódási lehetőségeket. Ugyanabban az információkereső nyelvben ragaszkodnunk kell az ismérvek azonos szempontból való megválasztásához, mert az osztályozás csak így lesz következetes és használható.30 A könyvtári osztályozás feladatainak segítését különféle osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek segítik. Ezek közül már volt szó a könyvtári osztályozási rendszerekről (pl. Egyetemes Tizedes Osztályozás), gyakorlati példákon keresztül használták az OSZK Tezauruszt/Köztauruszt (mely a keresést segítő relációk minden típusának ábrázolására vállalkozik). A könyvtári osztályozásnak sajátos a módszertana is. Az osztályozásnak Ranganathan óta három szintjét különböztetjük meg − a fogalmak szintje, amikor az osztályozandó dokumentum tárgyát fogalmakkal határozzuk meg. 30

DARÁNYI Sándor: Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek I. Szeged: SZTE BTK Könyvtártudományi Tanszék, é.n. 38.p. URL: http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/kurzus/alapkepzes/osztalyozas-1.pdf

40


az elnevezések szintje, a nyelvi szint, amikor megfelelően pontos elnevezéseket választunk a fogalmaknak. − a jelzetelés szintje, amikor egy adott osztályozási rendszer jelkészletéből megállapítjuk a dokumentum tartalmát, tárgyát legjobban kifejező jelzeteket. A következő fejezetben is betekinthetünk a jelzetelési szintbe, de részletesen és módszeresen majd az Egyetemes Tizedes Osztályozásnál – IKNY1/8-11. lecke – tárgyaljuk azt.

Az osztályozás új megközelítései – Ranganathan példája A fentiekben látható, hogy az osztályozási rendszerekben az irányított, aszimmetrikus relációk határozzák meg a szerkezeti felépítést, s az osztályozás alapvető módját. Ez azonban nem kizárólagos. Kialakultak rugalmasabb, és más összefüggéseket is alkalmazó rendszerek is. Közülük a legismertebb az indiai matematikus és könyvtáros S. R. Ranganathan (1892-1972)31 rendszere: a Colon Classification, magyarul Kettőspontos Osztályozás). Első kiadása 1933-ban jelent meg. Ranganathan elzárkózott attól, hogy eleve szigorú és merev főosztály-osztály-alosztály stb. hierarchiába sorolja be a tárgyköröket, melynek „eredményeképpen” – véleménye szerint – végeláthatatlanul hosszú és gyakran logikátlan „felsoroló listák” alakulnának ki. Ő „csupán” átfogó tudományterületi felsorolást adott a hagyományos tudományterületeknek megfelelő 42 főosztállyal. Rendszerének középpontjába az elemzést (analízist) és szintézist állította azáltal, hogy osztályozásába bevezette az 2. leckében már megismert fogalmi alkategóriákat, a vetületeket. A vetület (idegen szóval fazetta) bármely téma összetevőjét megjelenítő általános fogalom. Öt vetületet alkalmazott (egyediség, anyag, működés-mód, tér, illetve idő) – és az egyes dokumentum tartalmát a feltárása során módszeresen és következetesen e vetületek segítségével és sorrendjében elemezte és képezte le. A vetületek sorrendje a csökkenő konkrétságot jelzi. Mind az öt vetületet lebontotta konkrétabb fogalmakra, melyeknek kidolgozta pontos jelölését: az egyediség, anyag és működésmód vetületeken belül pl. kisbetű és szám kombinációjával jelölve azokat. A tér vetületnél a földrajzi helyeket elsősorban számokkal jelölte, az idő vetületet pedig nagy betűkkel, illetve számokkal. Az így kidolgozott kódok tömören képviselték az adott vetületek konkrét megnyilvánulásait. Ezt az elemzést követte a szintézis, amikor a jelzetelemeket meghatározott rendben, és jelölési módon szintetizálta. Ebben fontos szerepet kapott a kettőspont, innen rendszerének elterjedt neve: kettőspontos osztályozás. Az osztályozási jelzet első száma mindig valami alapvető vetület, mely a dokumentum fő tárgyát mutatja. Nézzünk néhány konkrét példát is a vetületek jelölési módjára.

31

S. R. Ranganathan [fotó]. URL: http://www.albad.lu/images/ranagathan.jpg

41

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 8. Vetület

Ranganathan vetületeinek jelölése és részletes lebontási példái Rövidített jelölése

Egyediség Personality Személy Anyag Matter Működés Energy Energia Tér Space

P

Idő Time

T

M E

S

Példák f5 konzulens h6 múzeum t oktatási intézmény a01 vagyon f kutatás, f2 megfigyelés, t tanítás 44 India, 5 Európa, 73 USA 94 hét, M 1800-1899, N 1900-1999

Az elemzési módszerét a fenti elemek rövidítése alapján PMEST- jelzővel is szokták illetni. A fenti sorrendben végrehajtott vetületes elemzés módszeresen vezérli a dokumentum tartalmi feltárásának folyamatát. Ennek eredményeképpen a feldolgozás eredménye „mondatszerűvé” válik. Nézzünk egy példát! „A középiskolai oktatás tanterve Indiában 1963-ban” dokumentumtartalom feldolgozásának fogalmi-nyelvi-jelzetelési szintjeit: Szakterület Egyediség Működésmód Hely Idő

Nevelés Középiskola Tanterv India 20. sz. 63. év

Főosztály P vetület E vetület S vetület T vetület

T 2 2 44 N63

A feltárás eredményeképpen a szakterületet, illetve a vetületeket képviselő jelzet, vagy más szóval indextétel: T,2:2.44’N63 Ez az elemző-és összerakó – analitikus-szintetikus osztályozás volt az első hatékony eljárás arra, hogy az ismérvek összefüggéseit a tartalmi feltárás eredményében ábrázolja. A dokumentumtartalom feltárása a benne levő összefüggések (relációk) ábrázolásával történik – módszeresen leképezve annak személyi, tárgyi, működésmód-, hely-, idő vetületeit. Ranganathan módszere hatott az Egyetemes Tizedes Osztályozásra is. Azon belül ösztönözte az „alosztások” – földrajzi, idő, dokumentumforma, nyelvi, etnikai stb. – kimunkálását, mely napjainkra az ETO szerinti osztályozásnak is (némi) analitikusszintetikus jelleget ad. (Ld. bővebben a 8. leckében)

42


10. kép

Shiyali Ramamrita Ranganathan (1892–1972)

Ranganathan rendszeréről részletes ismertetést ad B. Hajdu Ágnes és Babiczky Béla egyetemi jegyzetének 4.4.5. fejezete,32 illetve Horváth Tibor és Sütheő Péter a Könyvtárosok kézikönyve 2. kötetének 2.4.1. fejezete.33

Az osztályozás és az összefüggések kialakításának szintézise Az 1950-es évekre, – amikor a tudományos, technikai forradalom kibontakozása elkezdődött – végképp egyértelművé vált, hogy az addig kialakult és domináns hierarchikus – nem-faj, egész-rész összefüggések – túl merevek, elégtelenek és képtelenek a sokrétű valóság-, illetve tudattartalmak összefüggéseinek leképezésére. Az információkeresés hatékonyabb segítése érdekében elengedhetetlenné vált a jobb és többszempontú megközelítés, eligazodás biztosítása az összefüggések világában. 1950 és 1955 között Jason E. L. Farradane (1906–1989) kidolgozta a relációs indexelést (relational indexing). Az ő elméleti modelljére alapozva, számos fejlesztés kezdődött az információkereső nyelvek sokrétű összefüggéseinek ábrázolásában. Farradane gondolatmenetének, ábrázolási módját ld. bővebben Könyvtárosok kézikönyvében,34 illetve a kommentált szöveggyűjteményben. 35

32

B. HAJDU Ágnes, BABICZKY Béla: Bevezetés az információkereső nyelvek elméletébe és gyakorlatába. Budapest : Universitas Kiadó, 1998. 113–124. p. 33 HORVÁTH Tibor, SÜTHEŐ Péter: A tartalmi feltárás... i.m. 88–90. p. 34 HORVÁTH Tibor, SÜTHEŐ Péter: A tartalmi feltárás... i.m. 48–50. p. 35 Jason Farradane (1907) Jean Martin Perreault, avagy a szintaktikai relációk. In: UNGVÁRY Rudolf, ORBÁN Éva: Osztályozás és információkeresés. Kommentált szöveggyűjtemény. Bp.: Országos Széchenyi Könyvtár, 2001. 1. kötet, Az osztályozás elmélete. URL: http://mek.oszk.hu/01600/01683/pdf/01683-1.pdf

43

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Emlékét a Jason Farradane díj is őrzi, amelynek legújabb átadását mutatja be a mellékelt kép. 36 Az 1960-as évek intenzív fejlődést hoztak. Az 1964.évi elsinore-i konferencia kimondta, hogy „az osztályozás a fogalmi egységek közötti relációk kialakításának módszere.” Az 1960-as években egymás után jelentek meg a világszerte a tezauruszok, majd az 1970-es években Magyarországon is, melyekben az összefüggések ábrázolása már elemi értékű volt. 1974-ben Derek Austin Nagy Britanniában létrehozta a PRECIS indexelési módszerét, melyet Magyarországon is bevezettek és használtak tárgyi feltárásra. (Ld. bővebben az Információkereső nyelvek 2. félév, 4. leckéjében.) Az összefüggések (relációk) ábrázolásának „diadalmenete” azóta is folytonos.

11. kép

36

A Jason Farradane-ről elnevezett díj átadása 2007-ben az Intute közösségi hálózat nevében

Jason Farradane díj átadás [fotó]. URL: http://www.flickr.com/photos/19755210@N00/2088078759

44

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 3.3.6. Az összefüggések vizuális ábrázolásai

Tezauruszok Az összefüggések ábrázolására már láttunk példákat az OSZK Tezaurusz/Köztaurusz alapján, megismerhettük azok legtipikusabb közérthető jelöléseit (ld. általánosabban, ld. specifusabban stb.). Számos tezaurusz vizuálisan (grafikusan) is megjeleníti a fogalmak közötti kapcsolatok különféle típusait, ún. címkézett, irányított gráfok segítségével. Az alábbi, Ungváry Rudolf 37 által készített ábrán a megadott speciális jelekkel jelölt gazdag fogalmi háló az OSZK Tezaurusz/Köztauruszból származik.

12. kép Tezauruszrészlet megjelenítése címkézett irányított gráffal A generikus /faj-nem) relációt vastagabb gráfél jelöli. Jelölések: ––– →generikus (faj–nem) reláció; – – –→ partitív (rész–egész) reláció; –.–.– .→oksági (eszköze, tárgya stb.) reláció; ↔egyéb (asszociatív) reláció; = szinonima Ezek között az összefüggéstípusok között a nem-faj (generikus) összefüggésnek kitüntetett szerepe van. (Megj.: A tezauruszok szerepével, fajtáival, különféle ábrázolásmódjával külön is foglalkozunk az Információkereső nyelvek 2. félév, 9–11. leckéjében)

Szemantikus hálók A szemantikus hálók a tezauruszokhoz hasonlóan relációkkal összekapcsolt fogalmakból állnak. Ezt az eszközt a mesterséges intelligencia kutatása során dolgozták ki, mégpedig a tudás modellezésének eszközeként, de az információkeresésben is hasznos eszközzé vált. A szemantikus hálók nemcsak arra alkalmasak, hogy segítségükkel a keresőkérdésbe 37

UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz és ontológia, avagy a fogalmi ismertetőjegyek generikus öröklődésének formalizálása = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 51. évf. 2004. 5. sz. URL: http://tmt.omikk.bme.hu/print.html?id=3615&issue_id=450

45

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. felvenni kívánt kifejezések fogalmi viszonyait pontosítani lehessen, hanem arra is, hogy logikai következtetések levonását támogassák. A szemantikus hálók – a tezauruszokkal ellentétben – nem egy tudomány, vagy szakterület nyelvét és annak fogalmi viszonyait modellálják, hanem konkrét dokumentumok szemantikai tartalmát reprezentálják (generikus-specifikus, ok-okozati, egész-rész stb.).38 Pl. egy dokumentum a középpontjában „a bálna áll”, szemantikai fogalmi hálóba kerülve a tartalomnak megfelelően az emlős, állat fogalmaival, s olyan kijelentések lefedésével, mint pl. a bálna vízben él, további kapcsolatok ábrázolhatók, víz fogalma is bekerül a fogalmi hálóba, és további, vízben élő állatok is bekerülhetnek.

Fogalomtérképek A fogalomtérkép (más néven fogalmi térkép) eleve azzal a céllal született, hogy az ismeretek vizualizálását segítse. Angol elnevezése „conceptual map”. A rendszer kidolgozása Joseph D. Novak és David Paul Ausubel pszichológusok nevéhez köthető. A fogalomtérkép tükröz(het)i a fogalmak összefüggéseit, a gondolatok belső szerveződését, összefüggéseit, egymásra épülését.39 E fogalomkörbe hagyományosan beletartoznak a tréningeken alkalmazott személyiségpiramisok, az információkeresésnél használt Boole-algebra elemeinek rajzai, a Venndiagramok, a minőségbiztosításnál használt halszálka modell stb. Használható az oktatásban, üzleti területeken jegyzetelésre, összegzésre, tudásszervezésre egyéni és csapatmunka keretében, bonyolultabb ötletek és érvek egyszerű megjelenítésére. A pedagógiai konstruktivizmus egyik alappillérének tartják, mely szerint az előismeretek az új ismeretek környezetét jelentik, a tanulás folyamata pedig a fogalmak újraszervezésének a folyamata.40

Elmetérképek Áttekintés A fogalomtérképészet egy válfaja az elmetérképészet. Ez kifejezetten hierarchikus, faszerkezetű struktúrákat jelenít meg. Segítségével szavakat, gondolatokat, feladatokat és más dolgokat kapcsolhatunk egymáshoz, egy központi kulcsfontosságú gondolat, vagy szó köré csoportosítva. Az elmetérkép segít a dolgok átlátásában, a tanulásában, az ötletgyártásban, a problémamegoldásban, és döntéshozatalban. A térkép elemeit intuitív módon rendezhetjük a fontosságuknak megfelelően, és csoportokba, ágakba, területekre rendeződnek, osztályozódnak, azzal a céllal, hogy az információ részei, részletei közötti viszonyokat, jelentésbeli kapcsolatokat megmutassák. Alkalmazása segít a dolgok felidézését, fejleszti a memóriát, az információ visszahívását is. A Sulineten számos elmetérkép jelenik meg, pl. az irodalomtanítás, -tanulás rendszeressé tétele érdekében. A tapasztalatok szerint ezek az elmetérképek segítik a korábban részben feltárt gondolatok, összefüggések összegzésében, bővítésében, egységes keretbe foglalásában, s ily módon a szöveg lényegi üzenetének a megértésében.

38

HORVÁTH Tibor, SÜTHEŐ Péter: A tartalmi feltárás... i.m. 107–111. p. PAJOR Enikő: Tématérkép (topic map) alkalmazások az interneten = Könyvtári Figyelő, 51. évf. 2005. 4.sz. URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2005/4/pajor.html 40 Fogalomtérkép [Wikipédia szócikk]. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogalomt%C3%A9rk%C3%A9p 39

46

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Elmetérkép: A puszta, télen41

13. kép

Elmetérkép: A puszta, télen

A fenti elmetérkép szerzői az elmetérkép bővíthetőségének fontosságát hangsúlyozzák. Az elmetérképre mint egy vázra, újabb és újabb megjegyzések, idézetek stb. fűzhetők fel – egyszerre szabva irányt gondolatainknak, ill. adva tág teret egyéni megfogalmazásainknak. Részletes kifejtések és példák találhatók az angol nyelvű Wikipédiában.42 Ugyancsak érdemes böngészni a gondolati térkép startlapot, a bemutatkozást is elolvasva.43

Tématérképek A tématérkép technológia a tartalomkezelés egyik formája. Lényege, hogy témák között kapcsolatokat határoz meg (ezek az asszociációk) s hozzájuk külső és belső erőforrásokat, feljegyzéseket rendel. A módszer segítségével fel lehet tárni egy-egy téma környezetét, előfordulásait és asszociációs mezejét. A tématérképek meghatározó elemei Tóth Máté elemzését követve:44 1) a témák (topics) – a tématérképekben tárolt információ alapvető egységei. Téma minden olyan dolog, amelyről állítást kívánunk megfogalmazni. A témát meg kell neveznünk, s biztosítanunk kell számára az egyértelmű címezhetőséget az URI-k (Universal Resource Identifier-ek) révén. (2) Az asszociációk (associations) a témák közötti kapcsolatokat (relációkat, összefüggéseket) írják le. Segítségükkel állításokat fogalmazhatunk meg két egymással összefüggő témáról.

41

Mind map, vagyis a téli puszta térképe [ábra]. URL: http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Rah/0/17739/1 42 Mind map [Wikipédia szócikk]. URL: http://en.wikipedia.org/wiki/Mindmap 43 URL: http://gondolatiterkep.lap.hu/ 44 TÓTH Máté: Tématérképek a felsőoktatásban. Előadás. Informatika a felsőoktatásban. Debrecen, 2008. aug 27-29. URL: http://www.agr.unideb.hu/if2008/kiadvany/papers/F74.pdf

47

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. (3) Az előfordulások (occurences) – azok az elemek, amelyek tényleges információt hordoznak, nemcsak reprezentálnak valamely dolgot, mint pl. a témák és az asszociációk. A két előfordulás-típus van (a) a külső előfordulás – a tématérképen kívüli erőforrásokra mutató linkek, (b) a belső előfordulás – magába a tématérképbe beírt információk, magyarázatok, adatok, tények. (4) Névtípusok (name types) – azért fontosak, mert minden témának elvileg sok különféle megnevezése lehet. Ugyanakkor kell, hogy legyen minden témának egy kitüntetett neve, amely egy adott asszociációkban szerepel, és amely az adott fogalom reprezentánsának számít. (5) Szereptípusok (role types) – A témák közötti kapcsolatok meghatározása során jelentősége lehet annak, hogy egy téma milyen szerepben vesz részt valamely összefüggésben. (6) Érvényesség, hatókör (scope) – az egyes állítások irányát, bizonyos névtípusok érvényességi körét szükséges lehet meghatároznunk. Egy reláció érvényessége lehet irányított (tranzitív), egy- vagy kétirányú, szimmetrikus vagy aszimmetrikus stb. A tématérkép bevonult az informatikus könyvtáros képzésbe, elsősorban Tóth Máté, illetve Pajor Enikő jóvoltából.45

14. kép

A tématérkép technológia alapvető elemei

Pajor Enikő láthatatlan és mélywebes doktori témájához is kapcsolódtak a tématérképalkalmazások, melyeket gazdag apparátus alapján, kétrészes cikksorozatában mutatott be a Könyvtári Figyelőben. 46 Tóth Máté számos publikációban ismertette a tématérkép technológia modelljét, fejlesztési kérdéseit, felsőoktatási és könyvtárosképzési alkalmazási lehetőségeit.47 45

SÁNDORI Zoltán, GULYÁS László: A Topic Map/Tématérkép technológia megjelenése az interneten. Tématérképes keresők, metakeresők. A vizuális percepció szerepe az információkeresésben. Dr. Pajor Enikő Tájékoztatás 3. című kurzusára készítették – – hallgatók. URL: http://www.meggyhp.com/files/tajekoztatas3/ 11_topicmap_a.pps 46 PAJOR Enikő: Tématérkép (topic map) alkalmazások az interneten... i.m. 47 TÓTH Máté: Tématérképek a felsőoktatásban... i.m.

48

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. A tématérkép technológia általános modelljét Tóth Máté a könyvtárosképzés vonatkozásában is ismerteti.48 − A tématérképes rendszert a legegyszerűbb tezauruszoktól kezdve a legbonyolultabb grafikus metakeresőkig bezáróan hasznosítják. − A módszer úgy működik az interneten, hogy a talált dokumentumokat, elhelyezkedésüktől, formátumuktól függetlenül mindenhonnan összegyűjti, és egy hierarchikus rendszer szerint csoportokba rendezi, amelyben megmutatja a benne szereplők egymáshoz való viszonyát, összefüggéseit, és azok szerint szolgáltatja a felhasználónak. − A technológiára épülnek a különböző metakeresők tématérképes gyakorlati alkalmazásai. 3.4

3.4.ÖSSZEFOGLALÁS

A fogalmi szinten osztályokat képzünk, azok lényeges ismertetőjegyeinek, megkülönböztető jegyeinek megadásával. Ha ezeken belül további megkülönböztető ismertetőjegyeket adunk meg, akkor alosztályokat hozunk létre. Az általánosítás irányában haladva, eljuthatunk az átfogó fogalmi kategóriákhoz, s azok alkalmazott kategóriáihoz (vetületekfazetták). Ranganathan vetületes osztályozási példája szemlélteti a tartalomfeltárás módszeres megközelítését. A fentiekhez kapcsolódva, áttekintést nyert, példákkal megvilágítva az összefüggések (relációk) különféle típusairól, megismerte azok jellemző jegyeit. Ezek alapján képes lehet összefüggések felismerésére, meghatározására, különös tekintettel az osztályozási alkalmazásokra. Ugyancsak megismerte példákon keresztül az új vizuális relációábrázolási technikákat (tezaurusz, szemantikus háló, fogalomtérkép, elmetérkép, tématérkép) melyeknek rendszerező, kapcsolat- és ötletgeneráló szerepük van. A lecke érintkezési pontjai más tantárgyakkal: Információelmélet, A logika elemei, Bibliográfiai adatfeldolgozás, Számítógépes hálózatok, Internetes keresőrendszerek működése.

3.5

48


1.

Hasonlítsa össze a fogalmi kategóriákat és fazettákat/vetületeket néhány példa segítségével!

2.

Fejtse ki az osztály, osztályalkotás, osztályozás, osztályba sorolás fogalmait és összefüggéseit!

3.

Példán keresztül magyarázza el a megkülönböztető jegyek és az alosztályok összefüggéseit!

4.

Értelmezze az osztályozással kapcsolatos műveleteket!

5.

Fogalmazza meg véleményét a logikai műveletek (összeadás, szorzás és kivonás) alkalmazásáról az információkeresésben!

6.

Fejtse ki az összefüggések (relációk) típusait, és osztályozásban való alkalmazásait!

TÓTH Máté: Tématérképek a könyvtárosképzésben = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 55. évf. (2008) 6. sz.

49


Mutassa be példákon keresztül az összefüggések különféle típusait!

8.

Fejtse ki a tudományos osztályozás és könyvtári osztályozás hasonlóságait, különbségeit!

9.

Próbálja ki és hasonlítsa össze a relációábrázolásokat – tezauruszrelációk, fogalomtérképek, elmetérképek, tématérképek, és fejtse ki véleményét!

10. Gondolja végig, hogy a fogalmi összefüggések ábrázolásának milyen további

alkalmazásai lehetnek az interneten, s fogalmazza meg ezzel kapcsolatos véleményét!

50


4. 4.1

TUDÁSREPREZENTÁCIÓ A KÖNYVTÁRBAN 4.1.CÉLKITŰZÉS

Legyen képes az alábbi fogalmak, összefüggések kifejtésére és alkalmazására − a feldolgozási egység megválasztása, − a tudásáramlás, információáramlás optimalizálása az információs rendszerben, − az információáramlást gátló problémák és megoldási módjaik, − a feldolgozás fogalmi, nyelvi, jelzetelési fázisai és összefüggésük, − az adatmodellek – tudásreprezentációs modellek.

4.2

TARTALOM

1. A tudásáramlás és –reprezentáció főszereplői és kapcsolatai − Fejlődési tendenciák és következmények − Tudásáramlási és –reprezentációs problémák és megoldásaik 2. A reprezentáció adat-, információ-, és tudás összefüggései − Információtudományi megközelítés − Rekonstrukció és reprezentáció 3. A reprezentáció megközelítései és összetevői − A reprezentációs egységekre bontás − A reprezentáció dokumentum- és ismeretközpontú modellje − Az ismeretközpontú modell és elemei − A szurrogátum 4. A reprezentáció modellje − A reprezentáció modellezése − A modell megvalósításai a keresőrendszerekben − Az ismeretközpontú modell esélyei

4.3


4.3.1. A tudásáramlás és -reprezentáció főszereplői és kapcsolatai A továbbiakban az alapvető intellektuális szerepeket vizsgáljuk, a szerzők, tartalomközvetítők, felhasználók szerepét előtérbe állítva

51


Főszereplők Szerzők Tartalomközvetítők

Felhasználók

A tudásmegosztás, az információ életciklus 3 főszereplője

Feladatuk Létrehozzák az információkat, a tudásukat különféle dokumentumokban (szövegekben) osztják meg másokkal. A dokumentumokat beszerzik, feldolgozzák és kereshetővé és hozzáférhetővé teszik felhasználóik számára, pl. könyvtárosok, más információs szakemberek, adatbázisszolgáltatók). Igényeik, lehetőségeik szerint keresik, elérik, majd tanulmányozzák, elemzik, cserélik és felhasználják az információkat (pl. szerzőként).

Megj.: a fenti szerepek összefonódnak, áthatják egymást, különösen az internethez kapcsolódva.

Fejlődési tendenciák és következményeik A fenti három szerepet három alapvető tendencia befolyásolja: (1) a globalizáció, társadalmi, gazdasági, kulturális hatásaival, valamint a nemzeti (regionális, helyi) kultúrák megőrzésének igénye, (2) a digitalizáció – szöveg, kép, hang, mozgófilm stb. integrált digitális rögzítése, multimédia alapú kezelése, feldolgozása. (3) az infokommunikációs hálózatok, az internet mindent átható szerepe növekedése – a tartalom termékek és szolgáltatások áramlásának, elérésének, emberek és emberek, emberek és gépek, gépek és gépek közötti információáramlás új módszereinek és eszközeinek mindennapos használata. Szerzők A fenti tendenciák mind alapvetően hatnak a szerzői tevékenységre, annak módszereire, az alkalmazott technikákra. Egyre meghatározóbb az internetes jelenlét. Tartalomközvetítők A tartalomközvetítésnek, tartalomszolgáltatásnak történetileg kialakult szereplői és folyamatai vannak: szerző: kéziratelőkészítés, kiadó: kéziratlektorálás, -javítás, nyomdai munkálatok, terjesztés: kereskedelem, könyvesboltok stb., gyűjtés, feldolgozás, keresés biztosítása: könyvtárak és más információs rendszerek. Ezeknek a szerepeknek a fent jelzett változások hatására új feltételek között kell megfelelni: a könyv- és folyóiratkiadók megjelenése az interneten, digitális formában is egyre többen teszik elérhető kiadványaikat, megfelelő szolgáltatási rendszerek keretében (pl. adatbázisokban való kereshetőség, teljes szöveges elérés biztosítása). A közvetítők egyre intenzívebben használják fel a technológia és hálózat adta lehetőségeket. Felhasználók A könyvtárakban csökken a könyvkölcsönzés, nő az AV dokumentumok kölcsönzése. Az információkeresés – már szinte kizárólagos az internetes böngészők és a hálózati források (különféle wikik stb.) szerepe, míg a könyvtári tájékoztatás rohamosan veszít jelentőségéből.

52

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. A felsőoktatás és kutatás terén, de fokozódóan az üzleti életben, szórakoztató iparban stb. egyre inkább csak az létezik, ami digitálisan hozzáférhető, még hozzá azonnal, könynyedén.49 A web 2.0, a blogok, twitter, közösség oldalak, linkmegosztók, videomegosztók, képmegosztók stb. terjedésével a felhasználók tömegei látnak el szerzői, illetve közvetítői szerepeket. A fiatalok tartalomszerzési és közvetítési szokásai az ízlés- és életstílus, valamint életmódváltozás következtében alapvetően megváltoztak!50

Tudásáramlási és –reprezentációs problémák és megoldásaik Az információ- és tudásáramlásnak mindig is megvoltak a maga problémái, nehézségei, gátjai. A fentebb kifejtett dinamikus változások ezek megoldására új lehetőségeit is kínálnak, ugyanakkor egyben rengeteg, átmeneti problémával is járnak. Nézzük meg, melyek azok a problémák, melyek információ- és tudásáramlás optimális működtetését, a cél eléréséhez szükséges kölcsönös megértést gátolják:51 − ismeretreprezentációs stratégiák, folyamatok, szintek és eszközök összehangoltságának hiánya. − a műveltségi, kulturális, felkészültségbeli különbségek, ellentmondások, − gondolkodásmódbeli és hozzáállással kapcsolatos problémák (pl. kizárólagos tudásra törekvés) − a soknyelvűség problémája, világnyelvek nem ismerete, − az információkereső nyelvek hiányosságai, − a szabványosítás, szabályozottság nem kellő volta, − információtechnológiai problémák, az információs írástudás nem megfelelő volta, − s végül, de nem utolsósorban pénzügyi problémák, nehézségek. E problémák megoldásához a fenti ábra szerint alapfeltétel a megfelelő hozzáállás, a motiváltság, az együttműködési, együttgondolkodási készség, a szerzők, közvetítők, és felhasználók gondolkodásmódjának harmonizálása. Alapvető, hogy a közvetítők mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a szerzők által alkotott tudástartalmakat a reprezentáció alatt kifejtett elvárásoknak megfelelően végezzék el. Szintén alapvető, hogy rendszeresen támogassák a felhasználókat a keresésben, a számukra fontos tudástartalmak elérésében. (szurrogátum-ismertetések, keresési példák, egyszerű és összetett keresési alternatívák felkínálása, böngészés lehetősége, súgók stb.) A valóságból való kiindulás a könyvtáros esetében feladatához kapcsolódva azt is jelenti, hogy a feltárandó dokumentumok tartalmából kell kiindulnia, azt kell reprezentálnia.

49

SONNEVEND Péter: A könyvtár új élete = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2008. 8. sz. 6-13. p. URL: http://www.ki.oszk.hu/3k/e107_plugins/content/content.php?content.157 50 Médiapiac új szemmel. URL: http://einclusion.hu/2009-12-21/mediapiac-uj-szemmel/ 51 DAHLBERG, Ingetraut: Ismeretszervezés a kilencvenes években : alapok, problémák, célok = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 38. évf. 1991. 11. sz. URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3192&issue_id=405

53

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. A tudásmegosztás-tudásreprezentáció-tudásalkalmazás láncban a szerzők, a közvetítők és a használók együttműködéséhez szükséges alapvető kérdésfeltevéseket mutatja be az alábbi ábra.52

15. kép

A összehangolt gondolkodás és nyelvi kifejezés fontossága tudásreprezentációban

A fogalmi gondolkodás és a nyelvi kifejezés összhangja alapvetően fontos, hogy a tudás megosztás folyamata lehetőleg zavarmentes legyen. 4.3.2. A reprezentáció adat-, információ, és tudás összefüggései A reprezentáció elvégzéséhez elengedhetetlen, hogy pontosan értelmezzük a tudás, információ s adat fogalmát, és összefüggéseit. Tudáson olyan megalapozott és érvekkel alátámasztható modellek tartalma értendő, amelyeket az egyén (vagy egy társadalmi csoport, szervezet, kultúrkör vagy akár az egész társadalom) tudatában, emlékezetében, mint kognitív struktúrát megőrizve konkrét és elvont tárgyakról, tárgyak csoportjáról alkotott. A tudás tehát mindazon egyéni és kollektív tapasztalatoknak, megfigyeléseknek, felismeréseknek az együttese, amelyek – mindaddig, amíg ellentétük bizonyítást nem nyer – megalapozottnak és általánosan elfogadottnak tekinthetők. Az információtudomány a tudást, nemcsak mint absztrakt ismereteket kezeli, de mint ábrázolható, tárgyiasított valóságot is. Ebben a formában válhat ugyanis a tudás információvá, és mint olyan a kommunikáció részéve. [Kuhlenhez kapcsolódva Sütheő Péter megfogalmazásában53] A dokumentum, illetve az abban tárgyiasult tudás a könyvtár, mint információs rendszer inputja. Ezt a tudást kell azután a könyvtárban zajló kommunikációs folyamat tartalmává, tárgyává tenni.”54 52

ROBOZ Péter: Az online szakirodalomi keresés kézikönyve. 1. rész. Budapest : OMIKK, 1985. 24. p.

53

SÜTHEŐ Péter: Hypertext. Természetes intelligencia az információtudományban. Bp.:OSZK, 1999.

54

HORVÁTH Tibor: A feldolgozás egységei és a feltárás célja. In: Könyvtárosok kézikönyve. 2. kötet. Feltárás és visszakeresés. Bp., Osiris, 2001. 27. p.

54

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. A tudás egyezményes ábrázolásához az értelmezhető adatok szolgálnak (pl. alfabetikus, numerikus, alfanumerikus formában) Az adat: a tudásnak (információknak, tényeknek, fogalmaknak, a számítógépeknél az utasításoknak is) olyan egyezményesen ábrázolt alakja, amely alkalmas emberi vagy/és gépi értelmezésére és kezelésre. Az adatokra jellemző, hogy azokat – témánk szempontjából – a dokumentumokban – egyezményesen s ebből következően, értelmezhető formában jelölik. Akkor válnak információvá, ha valaki elemzi, értelmezi őket. Az információt – Shannon információelméleti meghatározása óta – úgy /is/ tekintik, mint egy rendszer állapotáról adott (kapott) képet – tudást, ismeretet. Ha a rendszer állapota számunkra határozatlan, előre nem ismert, akkor az információ valamiféle, a határozatlanságot, bizonytalanságot, ismeretlenséget csökkentő változást képvisel. – Változást idéz elő a tudatunkban. A kevésbé valószínű, váratlanabb információ nagyobb változást, míg a biztos információ /valószínűsége p.=1/ semmi változást nem okoz. Az információ a tájékoztatástudományi meghatározás szerint – valamely ismeret (tudás) adat formájában való megjelenése, azzal a céllal, hogy mások (esetünkben a felhasználók) tudásanyagát megváltoztassa. Az információ értékét és relevanciáját a befogadó /felhasználó/ ítéli meg. Ha egy adat számára ismeretlen, akkor újdonságértéke lehet. Az új ismereteket integrálja, azokat tudásába beépíti, ily módon tudása változik. 4.3.3. A reprezentáció megközelítései és összetevői

A reprezentációs egységekre bontás A reprezentáció egységei – a feldolgozási egységek. Ezek megválasztásának folyamata a kvantálás (ismeretegységekre, ismeretkvantumokra osztás). Ezzel választjuk ki és határozzuk meg az információknak azt a mennyiségét, amelyet majd a feldolgozási-keresési folyamatok szakaszaiban egy egységként akarunk kezelni. A feldolgozási egységek megválasztásával egyben meghatározzuk a tárolható, kereshető, elérhető, szolgáltatható információegységeket. A használó ezeket kapja majd meg szolgáltatásként.

A reprezentáció dokumentum- és ismeretközpontú modellje A dokumentum, mint feldolgozási egység A könyvtári feldolgozás évezredes története során a feldolgozás egységének elsősorban (de nem kizárólagosan) a dokumentumot vették. A feldolgozás egysége fizikailag is elkülönülő egység volt (pl. egy monográfia, egy regény, egy folyóiratcikk, egy szabadalom, egy zenemű stb.) A dokumentumleírás az „egy szellemi termék – egy-egység” elvét követte. A dokumentumot jellemző jegyei alapján tárták fel (dokumentum/ismérv mátrix). Ennek a megközelítésre a MOKKA közös katalógus fejlesztése kapcsán is hivatkoznak. „A könyvtári állomány alapegysége (könyvtári egység) a kötet (ez lehet könyv, bekötött periodika évfolyam, de tágabb értelemben véve bármilyen monografikusan leírható egy-

55

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. ség). Ebben az ábrázolásmódban világos megfeleltetés lehetséges: egy könyvtári egység (egy entitás) = egy bibliográfiai rekord.”55 Az ismeret mint feldolgozási egység A könyvtári és a bibliográfiai feltárás történetéből számos példa van, mely szerint a feldolgozás tárgya az ismeret (újabban gyakrabban használva – az információ). Az emberek ismeretekhez, információhoz akarnak jutni, s nem a dokumentum érdekli őket. Ebben az esetben a dokumentumokat ismeretegységeik alapján tárják fel, s képezik le a felhasználók számára (információegység /ismérv mátrix). E megközelítés lényege, hogy a feldolgozás ne mechanikusan, a fizikai egységet alapul véve történjen, hanem az információtartalom elemzése, egyedi mérlegelés és döntés alapján. Hogy mik lehetnek az ismeretegységek (tudományos műszóval: kognitívumok)? (1) lehet maga a dokumentum is, (2) de valamely fejezete, (3) sőt annak valamely része stb. Egy dokumentum – – több feldolgozási egységből állhat, melyeket le kell képeznünk56 10. A feldolgozás dokumentum-, ill. ismeretközpontú megközelítése

Kiindulópont Feldolgozási egység Megközelítés Modell

Terminológia

Az információ, az ismeret A fizikailag elkülönülő isme- Kognitívumok – rethordozó /dokumentum/ Dokumentumközpontú mo- információ-, tudásközpontú dell modell Dokumentumfeldolgozás információfeldolgozás Dokumentum/ismérv mátrix Tudásfeldolgozás Kognitívum/ismérv mátrix Hagyományos, DokumenKognitívumközpontú tumközpontú (metron, logon, kognitívum/ A dokumentum

Az egy dokumentumban szereplő különböző műveket analitikus formában már a 19. század végén feldolgozták, pl. a gyűjteményes köteteket nemcsak a kötet egészének átfogó egységében, hanem a részlettanulmányok mélységében is. A 21. század elején, az adatbázisok, a hiperszöveg korában mind a két elvárásnak célirányosan eleget lehet tenni. A bibliográfiai leírási szabványok differenciáltak, ahogy a besorolási formátumok is, teret adva az analitikus információközpontú elvárásoknak. A könyvtárak minden típusában egyre nagyobb teret kap a kognitívumokban gondolkodó analitikus reprezentációs modell.

Az ismeretközpontú modell és elemei Az információközpontú modell három egymással összefüggő eleme: a kognitivum (ismeretegység), a logon és a metron. A feltárási egység a kognitívum (ismeretegység) – egy feltárási ismeretmennyiség, ismérveivel együtt, olyan teljes vagy részszöveg, amelynek legalább egy önállóan meghatározható témája van, és a téma illeszkedik az információs rendszer céljaihoz. Ismérvek 55

TÓTH Kornél: Mi újság a MOKKA háza táján? Az IMOLA (Integrált MOKKA, ODR, OLA) koncepció = Tudományos és Műszaki Tájékoztaás, 56. évf. 2009. 8. sz. URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5192&issue_id=507 56 HORVÁTH Tibor: A feldolgozás egységei és a feltárás célja... i.m. 17–18. p.

56

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. meghatározott sorozata ír le. A kvantálás eredményeképpen jön létre. Jellemző rá, hogy feldolgozási egységként, gondolatilag egységesnek és egésznek kell mutatkozni, még akkor is, ha nagyobb szöveg, írásmű, alkotás része (alternatív megnevezései: (=ismeretegység, =információegység, =ismeretkvantum, =tudáskvantum). Logon: A választott egységre vonatkozó ismérvek minimális száma. Jellemző rá, választ kell adni arra a kérdésre, hogy hány legkevesebb ismérvvel lehet a tudáskvantumot meghatározni ahhoz, hogy azonosítható és megkülönböztethető legyen. Metron: Lehet egy gondolat, egy mondat, egy tétel, egy adat, egy hír, egy meghatározás, egy dallam stb. – Jellemző rá, hogy el kell jutni az egyediségig, a még jelentéssel bíró legkisebb mennyiségig. Megj.: A metron és a logon információtudományi fogalom. Ezzel szemben a kognitívum Kunszt György tudománylogikai modellelméletéből átvett fogalom, amit a könyvtári feldolgozásban alkalmazunk a feldolgozási egység meghatározására. (Környei Márta közlése).

A szurrogátum A szurrogátum: az egy feldolgozási egységről (dokumentum, ismeretegység) megállapított formai és tartalmi ismeretek összessége. A feldolgozás során keletkezik, és a feldolgozott egységet helyettesíti. A szurrogátum elkészítéséhez a könyvtári feldolgozó munkának két területe járul hozzá: − A katalogizálás, bibliográfiai leírás, melynek feladata a dokumentumok formai leírása és azonosítása − Az osztályozás, melynek feladata a dokumentumok tartalmi vagy tárgyi feltárása. A két terület szorosan összefügg egymással, pl. számos azonosításra szolgáló ismérv képes tartalmat is jellemezni, illetve a tartalmi/tárgyi megközelítés során is eljuthatunk a konkrét dokumentumig, ismeretegységig. A két terület által elkészített, és általában egy közös keresőfelületen mind tartalmi, mind formai jegyek, mind azok kombinációi szerint kereshető szurrogátum a keresőrendszerekben olyan keresőrendszerekben helyettesítik az eredeti dokumentumot, ismeretegységet, mint az online katalógusok, az adatbázisok, az internetes katalógusok. A fentiekhez kapcsolódva vizsgálja meg Könyvtári feldolgozás fogalmi összefüggéseit a OSZK Tezaurusz/Köztaurusz (http://mek.oszk.hu/adatbazis/thes.htm ) 4.3.4. A reprezentáció modellje

A reprezentáció modellezése Ahhoz, hogy a szerző-közvetítő-felhasználó kapcsolat, együttműködése optimális legyen, fontos hogy ezt segítő modellekre építhessünk. Az ehhez szükséges alapvető fogalmakat, összefüggéseket, fogalmi és nyelvi, osztályozási és relációs alapismereteket, a dokumentum-, illetve ismeretközpontú modell ismérveit elsajátította, tisztában van a reprezentáció feladataival, ennek alapösszefüggéseivel. Modell alatt dolgok (folyamatok stb.) analógiájaként készített rendszert értünk, amely választott szempont szerint tartalmazza az eredeti lényeges elemeit. A modell az eredeti dolgok (folyamatok stb.) elvont analógiája, amely lehetővé teszi azok tanulmányozását 57

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. anélkül, hogy az eredeti rendszerbe beavatkoznának. Ennek a modellnek esetünkben a tudásreprezentációt kell leképezni. Az adatmodell fogalmából kell kiindulnunk, mely tágabb összefüggésekre vonatkozik. Adatmodell bármilyen fajta entitás (egyed, ember, dolog, jelenség, folyamat, tárgy, dokumentum, ismeretegység stb.) ismérveinek (tulajdonságainak, jellemzőinek, ismérveinek) leírására szolgál, lehetővé téve az azok közötti legkülönfélébb kapcsolatok ábrázolását. A továbbhaladás szempontjából fontos a reprezentáció modellálása, hogy munkafolyamatait, szintjeit, információs és információkereső rendszerét célirányos összefüggésben lássuk. A fenti általános megközelítést bontsuk le a tudásreprezentáció sajátos problémakörére. A reprezentáció modellje az adatmodell funkcionális alkalmazása: bármilyen kognitívum (ismeretegység) ismérveinek (tulajdonságainak, jellemzőinek, ismérveinek) a leírására szolgál, lehetővé téve az azok között levő legkülönfélébb kapcsolatok ábrázolását. A tudás (ismeret) reprezentáció modelljének sémája egy egyszerű mátrixszal szemléltethető. Ebben a sorok az egyes feltárási egységeket-(kognitívumokat, más szóval ismeretegységet) képviselik. Jelöljük ezeket K-val (K1,K2,K3, ..Kn) Az oszlopok pedig azok jellemző ismérveit (i1,i2,i3.. in) képviselik (1) mind a leíró ismérveket-adatokat -- a szerzők neveit, a címek adatait, a kiadás adatokat (a kiadás helye, a kiadó neve, a kiadás éve), a sorozatadatokat, az ISBN számot stb. (2) mind pedig a tartalmi-tárgyi ismérveket/adatokat a tárgyszavakat, az osztályozási jelzeteket, a szöveges ismertetés kulcsszavait stb. A mátrixszal szemléltetett modell mind a kognitívumok, mind az ismérvek tekintetében feltételezi az összefüggések, relációk rugalmas kombinációját – kognitívum és ismérv, ismérv és ismérv, ismérv és kognitívum összekapcsolhatóságát. 11. A reprezentáció mátrix modellje

K/i K1 K2 K3 … K5 …. Kn

i1

i2

…..

i3

i5

i6

in

0 1 1

1 0 0

0 1 0

1 0 1

0 0 1

0

1

1

0

0

1

1

0

0

1

A modell szemlélteti, hogy a kognitívum sorokból kiindulva, megkaphatjuk bármely kognitívumra vonatkozó összes ismérvet, meghatározott rendszerben és visszakereshetően. Ugyancsak szemlélteti, hogy az ismérvek a keresés során szabadon kombinálhatók, így adott kognitívumok a keresés során találatként előkerülnek. Minden egyes ismérvtípust konkrétan meghatározhatunk. Az ismérvek oszlopokból kiindulva a modell szemlélteti, hogy pl. az i1 ismérv oszlopban adott szerzői név szerint keresve előkerülnek az ugyanazon szerző által írt azonosított kognitívumok.

58

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. A tárgyszó ismérv oszlopban (i5) keresve előkerülnek az ugyanazon tárgyszóval feltárt azonosított kognitívumok. Két oszlop együttes alkalmazásával, pl. megadott szerzőnév és tárgyszó együttes keresésével előkerülnek a mind a két ismérvnek megfelelő kognitívumok.

A modell informatikai megvalósítása A modell a korlátlan lehetőségeket láttatja. A megvalósításához, a működéséhez megfelelően kidolgozott és alkalmazott szellemi és technikai segédeszközök kellenek. Ennek két oldala van: A szellemi segédeszközök karbantartása, fejlesztése a könyvtáros feladata: Ide tartoznak a leírási szabályzatok, a szabványok, tárgyszólisták, tárgyszórendszerek, osztályozási rendszerek (pl. az Egyetemes Tizedes Osztályozás) gondozása, kiegészítése, módosítása az igényeknek megfelelően, mind pedig a technológiai modellek harmonikus fejlesztését. A modell technikai megvalósítása a könyvtárossal együttdolgozva a rendszerfejlesztő informatikus feladata, aki különféle adatmodellek, illetve adatbázis-kezelő kezelő rendszerek felhasználásával lehetővé teszi a könyvtáros és felhasználó által igényelt keresési igények megvalósítását. Eddigi ismeretei, tapasztalatai alapján is képet alkothat magának arról, hogy másféle minőségű, és mértékű megvalósítást tesz lehetővé egy cédulakatalógus, egy online katalógus, egy adatbázis, egy internetes keresőrendszer és még folytathatnánk a sort. A cédulakatalógus képtelen a fenti víziónak optimálisan megfelelni, mivel egyszerre csak egyféle szempont szerint lehet keresni, vagy a szerzők szerint, vagy a címek szerint, vagy a tárgyszavak szerint. Az ismérveket nem lehet kombinálni. Az online katalógusban és az adatbázisban azonban az összefüggések (relációk) szerinti keresésnek egyre jobbak a lehetőségei. Képesek pl. különböző ismérveknek a keresés során történő kombinálására (pl. x szerzőnek y címmel megjelenő dokumentumának keresésre), x tárgykörben z évben megjelent kognitívumok (dokumentumok) keresésére stb. A különböző keresőrendszerekben jelentős eltérések lehetnek a modell megvalósítási módjában. A technológia fejlődésével egyre inkább érzékelhető, hogy az ismeretközpontú modell megvalósításának lépésről lépésre javulnak a feltételei. Az internetes keresés esetében, ha lassan is, de javulnak a felfedezéses keresés lehetőségei, amikor linkről linkre (csatolóról csatolóra) haladva tudjuk egy érdekes téma forrásait saját magunk feltárni. Ahhoz, hogy az informatikai szakemberekkel együttműködjünk, fontos, hogy könyvtárosként közérthetően és pontosan fogalmazzuk meg a reprezentációval kapcsolatos elvárásainkat. Ennek alapján kezdődhet az informatikus munkája, a különféle informatikai modellek – relációs, ill. objektumorientált modellek, valamint adatbázis-kezelő rendszerek lehetőségeinek gondos mérlegelésével, a szükséges programok elkészítésével, kipróbálásával, az eredmények megvitatásával, majd alkalmazás bevezetésével.

Az ismeretközpontú modell esélyei A dokumentumok- ismeretegységek viszonyrendszerében az automatizálási lehetőségek kibővülése, a technológiai fejlődés egyre több lehetőséget ad arra, hogy az ismeretközpontú modellt, legalábbis elemeiben egyre több részterületen sikerüljön megvalósítani. Ehhez jelentős támogatást nyújt az ún. objektumorientált adatmodell. A következő rövid kifejtésben az ő gondolatmenetükre építünk:57 57

HORVÁTH Tibor, SÜTHEŐ Péter: A tartalmi feltárás... i.m. 161-167. p.

59


16. kép

Az objektumorientált modell részei

Az objektumorientált adatmodell lehetőséget ad arra, hogy pl. könyvek, folyóiratcikkek és könyvek önálló fejezetei (pl. egy tanulmánykötet tanulmányai) esetében is megoldást adjanak a differenciált feltárásra. HORVÁTH Tibor – SÜTHEŐ Péter gondolatmenetét követve, az adatbázis-kezelő rendszerről. Ebben segít a generikus-specifikus öröklődés elvének érvényesülése. Ilyen a cím: A „SELECT Cím FROM Dokumentum, where IKNY-kifejezés -= tudásreprezentáció”, minden olyan könyv, folyóiratcikk és tanulmány címét eredményezi, amelyhez a „tudásreprezentáció” kifejezést rendeltük a tartalmi feltárás során. Ilyen a rész-egész viszony kifejezési lehetősége. Beágyazott táblaként (objektumként) az objektumhierarchiában a rész-egész viszony kifejezésére is lehetőség van. (Egy könyv és a fejezetei ilyen egész-rész viszonyban állnak.) Az objektumorientált modellezés jelentőségét az adja meg, hogy benne ábrázolható a teljes dokumentum, sőt akár a teljes gyűjtemény is, de a dokumentumon belüli kognitívumok is, mégpedig az eredeti logika és szemantikai struktúra megtartásával. Így teljesíthető az a követelmény, hogy a feldolgozás egységeit ne kizárólag az egyes dokumentumok alkossák. A két fentebb megismert modell (relációs, objektumorientált) konkrét szolgáltatási célokra egymással integrálható. A keresés bővülő lehetőségei Az adatbázisok ma már meghaladják a reprezentáció relációs modelljében megálmodott lehetőségeket is. Adatbázis-kezelő keretrendszereik segítségével olyan sajátos összefüggéseket, kapcsolatokat jelenítenek meg számunkra, melyek a fentebb még dokumentum/ismérv modellt, az egy lehetséges ismeretegység/ismérv modell irányába tágítják. 60

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. A tanulmányok és cikkek leírására/keresésére a HUMANUS BODZA keretrendszer a fenti irányban tett lépésekkel jelentkezik az alábbiak szerint: 58 A részdokumentum – forrásdokumentum között rekordkapcsolat van: − cikk – folyóirat, évkönyv

− tanulmány – tanulmánykötet Egyszerű keresőkérdésekkel megállapítható: − Adott folyóirat, évkönyv mely évfolyamai, füzetszámai vannak feldolgozva az adatbázisban? − − −

Adott tanulmánykötet milyen mértékben van feldolgozva az adatbázisban?

−

Az egyes cikkek rekordja továbblépési pontot kínál a forrásdokumentumhoz, azaz a folyóirathoz, évkönyvhöz”

Milyen ismertetéseket írtak adott műről (pl. könyvről)? Van-e idegen nyelvű fordítása az adott cikknek, tanulmánynak (és fordítva: valamely idegen nyelvű publikáció fordítása adott cikk, tanulmány)?

4.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A rögzített tudás, információáramlás modelljének három fő szereplője a szellemi alkotások (tartalom) létrehozói, közvetítői-szolgáltatói és a felhasználói. Megváltozott az információáramlás, az új tartalomszolgáltatási környezetben könyvtárak, internetes keresőrendszerek, tematikus internet katalógusok, linkgyűjtemények, webkalauzok, portálok, digitális, virtuális könyvtárak, wikipédiák stb. fenntartói és működtetői osztoznak a feladatokon. Tudatosítani kell, hogy mik azok az értékek, amelyeket a könyvtáraknak, a könyvtári tudásreprezentációnak a változó környezetben, a szemantikus web alakuló világában ki kell bontakoztatni. A szellemi munka és az automatizálás növekvő integrálásával, megfelelő adatmodellek, leírási, besorolási, feldolgozási szabványok birtokában, fokozottabb együttműködéssel a könyvtári tudásreprezentáció megtarthatja és fejlesztheti pozícióit. Az elméleti modell ismerete kellő alapul kell, hogy szolgáljon a tudásreprezentálás rendszerének, konkrét szintjeinek, műfajainak, azok céljainak, funkcióinak és termékeinek átfogó áttekintéséhez (lásd 3. lecke). Már az elején együtt kell látnunk a digitális-virtuális univerzum régi-új szereplőit, a potenciális partnereket. A lecke tematikus kapcsolatai más tantárgyakkal: A logika elemei, Bibliográfiai adatfeldolgozás, Adatbázis-kezelés.

4.5

58

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK (SZAKASZONKÉNT)

1.

Értelmezze a tudás mint erőforrás jelentőségét!

2.

Fejtse ki a fejlődési tendenciákat a tudásáramlással, tartalomszolgáltatással kapcsolatban!

3.

Értelmezze a szurrogátum jelentését!

HUMANUS Bodza ismertető. URL: http://www.oszk.hu/humanus/bodza/bodza.html

61


Érveljen amellett, hogy miért fontos a dokumentumokban rögzített tudás reprezentációja!

5.

Értelmezze az információ- és tudásáramlás problémáit és megoldási lehetőségeit!

6.

Mutassa be, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a tudásreprezentálás fogalmi, nyelvi, jelzetelési /kódolás/ szintjei!

7.

Gondolja végig és fejtse ki, hogy miért fontos a szerzők, a tartalomfeldolgozók és felhasználók közötti összehangolt gondolkodásmód!

8.

Gondolja végig és fejtse ki, hogyan viszonyul egymáshoz a tudás és az adatok!

9.

Vizsgálja meg, hogyan függ össze az információ és az adat!

10. Elemezze, milyen előnyökkel jár a relációs, illetve az objektumorientált mo-

dell összeegyeztetése!

62


5. 5.1

A FELTÁRÁSI FOLYAMAT ÉS SZINTEK CÉLKITŰZÉS

Legyen képes az alábbiak értelmezésére és kifejtésére − − − − − − − −

válogatás, gyűjtés, beszerzés, kvantálás, a feltárási folyamatsor és összefüggései, a feltárás mélységi szintjei és összefüggései, az egyes szintek sajátos jellemzői, bibliográfiai leírás, osztályozás és indexelés, a tartalmak szövegesen feltárása, az eredetit pótló feltárási formák, a rögzítés, rendszerezés és tárolás összefüggései.

5.2 1. − − 2. − − 3. − − 4. 5. 6. 7. 8.

TARTALOM

A feltárási folyamatsor áttekintése Válogatás, gyűjtés, beszerzés Kvantálás A feltárás szintbeli különbsége, az ezekről való döntés A döntési szempontok A feltárási lehetőségek piramisa A bibliográfiai leírás és az osztályozás, indexelés szintjei Fogalmi és tipizálási kérdések A kereshető adatok kérdése A szöveges feltárási szint Az eredeti tartalom pótlásának szintje Feltártsági viszonyszámok A feltárás mélységi szintjeinek összefüggései Rögzítés, rendszerezés és tárolás

5.3


5.1.1. A feltárási folyamatsor áttekintése Az adatmodell megvalósítását az információs, azon belül a reprezentációs folyamatok teszik lehetővé. (ld. a mellékelt ábrán). A továbbiakban a megadott sorrendben vizsgáljuk a folyamatsor egyes elemeinek szerepét és tartalmát.

63


17. kép

A feldolgozás helye az információs munkafolyamatok között

A feldolgozás helye az információs rendszer, azon belül az információfeltáró-tárolókeresőrendszer, röviden: információkereső rendszer. A folyamatsoron belül az adott rendszerektől függően jelentős eltérések lehetnek az alábbiakat illetően.

Válogatás, gyűjtés, beszerzés Az adott intézmény (könyvtár) küldetése, funkciója, profilja szerint történik a gyűjtőkörébe tartozó források áttekintése, kiválasztása, beszerzése, az esetleges korlátozó tényezők (pl. anyagi lehetőségek) függvényében. A könyvtárak közötti együttműködésnek, dokumentumellátási rendszernek (Országos Dokumentumellátási Rendszer, ODR) köszönhetően a gyűjtés és beszerzés esetleges alternatívája lehet a könyvtárközi kölcsönzéssel történő elérés. Egy másik alternatíva a szükséges tétel elektronikus elérhetősége. Abban, hogy segítsük a felhasználót az információhoz való hozzájutásban, ezeket az alternatívákat is növekvő mértékben kell mérlegelni. A válogatás fázisában már gyűlik össze annyi információ a beszerzendő tételekről, mely alapján előzetesen átgondolhatjuk, hogy vajon szükség milyen típusú és mélységű feltárásra lesz szükség. Természetesen ennek végleges eldöntésére a dokumentumok kézhezvétele, előzetes tanulmányozására során kerülhet sor.

Kvantálás A feldolgozási egységek megválasztása a kvantálás (ismeretegységekre osztás). Ezzel határozzuk meg az információknak azt a mennyiségét, amelyet majd a feldolgozásikeresési folyamatok szakaszaiban egy egységként akarunk kezelni. A feldolgozási egységek meghatározása tehát egyben a tárolható, kereshető, elérhető, szolgáltatható információegységek meghatározását is jelenti – a használó ezeket kapja majd meg szolgáltatásként.

64

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Elsősorban olyan sajátos dokumentumok (mint pl. gyűjteményes kötetek, konferenciakötetek, időszaki kiadványok, helyismereti gyűjteménybe kerülő dokumentumok) esetében merül fel a további ismeretegységekre bontás igénye – de a művészeti, szépirodalmi, zenei, képzőművészeti alkotások feltárásában is természetesnek számít az alkotások egyedi, analitikus feltárása, mivel mindegyik alkotásra, egységre irányulhat a keresés. A feltárási egységről való döntés alapján természetesen a dokumentum maga is kezelhető ismeretegységként, s így feldolgozási egységként. A felhasználó szemszögéből az ismeretközpontú megközelítés érvényesítése azt jelenti, hogy jobban segítjük őt a célirányos keresésében, mert eleve számára hasznos szöveghelyekhez juthat, s nem kell külön keresgélnie a dokumentumokon belül az adott ismeretegység megtalálásához. Ahhoz, hogy a kvantálással kapcsolatban dönteni tudjunk, szükséges, hogy a tartalmat, a kulcsmondatokat, az üzeneteket kell keresnünk és megértenünk. Ebben nagy segítséget jelent a borító, a címoldal, a verzón gyakran kész bibliográfiai leírás, a tartalmi ismertetés, a fő szerkezeti egységek, a tartalomjegyzék, az előszó, bevezetés értő, módszeres tanulmányozása, és a finomfeltárást segítő további részekbe (szövegkiemelések, hivatkozások, mutatók, jegyzékek (kép-, térkép-, ábra-, irodalomjegyzék stb.) való betekintés. A kvantálási döntés során jelentősége van annak, hogy mennyire ismerjük a felhasználóinkat, igényeiket, akár ki nem mondott elvárásaikat, „rezdüléseiket”. Egy Nyugaton gyakran idézett mondás: Ha nem felel meg a feldolgozás, a felhasználó „továbbáll”.

5.1.2. A feltárás szintbeli lehetőségei, az ezekről való döntés A döntési szempontok Miután döntöttünk a feldolgozási (s egyben tárolási-keresési) egység(ek)ről, arról kell döntést hozni, hogy milyen mélységű legyen annak a feltárása. Mindig kötelezőnek tekinthető a bibliográfiai leírás, illetve az osztályozás-indexelés. Ezeken felül azt kell mérlegelni, hogy van-e kellő indoka, haszna, hogy az adott feldolgozási egységről mélyebb feltárást is végezzünk (valamilyen szöveges ismertetés formájában, vagy az eredeti dokumentumot tömörítő, pótló formában). Ilyen motívum lehet valamely fontos felhasználói igény kielégítése, az adott feltárási egység újdonságértéke, a széleskörű elérhetőség biztosítása, pl. egy eredetileg idegen nyelvű anyag magyar nyelvű tömörítvényének az elkészítése.) Mérlegelni kell azt is, hogy minél mélyebb a feltárás, annál nagyobb szakértelmet, összpontosítást, több időt, költséget igényel. Ha a döntés mindezekről megszületett, kezdődhet az ismeretegységet képviselő (vagy esetleg azt helyettesíteni is képes) szurrogátum elkészítése, amikor is a tárgyi-tartalmi elemzéshez kapcsolódva az adott ismeretegységhez ismérveket rendelünk hozzá a fentebb említett bibliográfiai leírás, osztályozás szintjén, illetve azon túlmenően elvégezzük a meghatározott mélyebb szintű feltárás teendőit.

A feltárási lehetőségek piramisa A mellékelt ábra azokat a lehetőséget mutatja, melyeket a rendszerbe beérkező dokumentumok kvantálása után tehetünk a meghatározott feldolgozási egységgel. A beérkező dokumentumról, kvantált ismeretegységről mindenekelőtt készül egy bibliográfiai leírás, mely elsősorban az adatok feldolgozására irányul, ez a legfelső szinten szerepel. Ezt követi a tartalomban rögzített információk feltárása az osztályozás, indexelés szintjén, amikor egy vagy több osztályozási rendszerrel, információkereső nyelvvel feltárjuk azokat. Majd az információk szöveges feltárási műfajok szintje (annotáció, referátum 65

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. vagy recenzió), illetve az eredeti ismeretegységet pótló szint, melyet itt a tömörítvény műfaja képvisel. A mellékletben látható piramisban azokat a feltárási műfajokat mutatjuk be, amelyek a gyűjtött, beérkezett egyedi dokumentumok (ismeretegységek) feltárására összpontosítanak. A piramis modelljéből az is kiderül, hogy az eredeti szövegről készült szurrogátum több feltárási szint eredményét is magában foglalhatja (pl. lehet „csak”a bibliográfiai leírás és osztályozás, ami azonban kiegészülhet annotációval, vagy referátummal stb.) az adott felhasználói kör igényeinek, illetve a rendelkezésre álló lehetőségeknek megfelelően. A szurrogátum határeseteként – digitális dokumentumok esetében – megjelenhetnek az eredeti teljes szövegben szereplő szövegszavak is.

18. kép

A feldolgozási-feltárási piramis szintjei

A mellékelt ábrában bemutatott műveletek és azok termékei egy adott szöveg (dokumentum, ismeretegység) feldolgozására értendők. Emellett léteznek olyan komplex feltárási formák, melyek egyszerre nem egy dokumentum, ismeretegység feltárására, hanem adott cél érdekében, szimultán módon több ismeretegység együttes feldolgozására irányulnak. Ilyen szakkönyvtári tájékoztatási szolgáltatás pl. az analitikus szintetikus szemletanulmány, a trendtanulmány, valamint a döntéselőkészítő csomag készítése. (ld. bővebben az eredeti tartalmakat pótló feltárási formáknál, amelybe céljuk szerint még a fenti piramisból a tömörítvények tartoznak). Most pedig kezdjük el az egyes szintekhez tartozó feldolgozási formák részletesebb tanulmányozását!

5.1.3. A bibliográfiai leírás és az osztályozás, indexelés szintjei E szinteken a szurrogátum az információegység alapvető ismérveit tárja fel, vagyis mindazokat, amelyekhez a keresés során hozzáférést akarunk biztosítani: ide tartoznak a részletes bibliográfiai adatok, a dokumentum tárgyára, témájára vonatkozó adatok, információk. Mindezek az ismérvek a bibliográfiai rekordban (szurrogátumban, katalógustételben) jelennek meg. A rekord a teljes szurrogátumot tartalmazza, ebben szerepelnek a tárgyi feltárás/indexelés/osztályozás eredményeképpen keletkező indextételek. Ilyen index66

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. tételnek számít pl. a tárgyszavak c. mezőben szereplő tárgyszólánc. (Megj.: az azon belül elemeket indexkifejezéseknek is nevezzük). Látható tehát, hogy az osztályozás/indexelés eredményei integrálódnak a bibliográfiai rekordba. Ily módon válik lehetségessé, hogy a felhasználó a közös felületen a bibliográfiai leírás adatai mellett/vagy együttesen a tárgyi feltárás indexkifejezései szerint is kereshessen. Az osztályozás-indexelés végzésével öt fő célnak kell megfelelnünk: (1) az azonos vagy hasonló témájú dokumentumok (ismeretegységek) homogén csoportjainak, osztályainak kialakítása, (2) a dokumentumok/ismeretegységek tartalmának, az egyedi információknak a leképezése. (3) a tárolási szerkezetek kialakítása a kereshető adatok rendezése, válogatása, csoportosítása, az egyszerű ill. összetett keresés, valamint a böngészés biztosítása érdekében. (4) a (szakmai) újdonságok kimutatása. (5) s végül, de nem utolsósorban, a felhasználók kérdéseinek leírása, leképezése.

Fogalmi és tipizálási kérdések A szurrogátum a tartalmi feltárás különféle szintjein meghatározott típusú adatokat tartalmaz. A bibliográfiai leírás szintjén különféle adatelemekből, adattípusokból áll. Az adattípus – adatcsoport – a feltárási művelet során létrejövő és tárolási-keresési egységekre vonatkozó adatok valamely funkcionális csoportja. Az adattípusok közül az ún. bibliográfiai adatokkal a Bibliográfiai leírás c. tárgy keretében ismerkedik meg részletesen. A bibliográfiai feldolgozás, tartalmi feltárás során a szöveg elemzése alapján a feldolgozó szakemberek az azonosítás révén megfogalmazzák az azonosító adatokat, a bibliográfiai leírás révén a bibliográfiai – leíró – adatokat, a generalizáló osztályozás révén a generalizáló (általános, átfogó szintű) osztályozási adatokat (osztályozási jelzeteket, generalizáló-átfogó tárgyszavakat) révén, az individualizáló (egyedi, részletes, lebontott) osztályozás révén az individualizáló kulcsszavakat, tárgyszavakat, indexkifejezéseket. Mindehhez kapcsolódik még a felhasználói és alkalmazói kör figyelembevételével a felhasználói és alkalmazói kódok megfogalmazása.

A kereshető adatok köre A felhasználót a leíró adatokon túl leginkább a kereshető adatok típusai érdeklik: Fontos neki tudnia, hogy mik a kereshetőséget (böngészhetőséget), a feldolgozás szempontjából a besorolást biztosító adatelemek, A felhasználónak ahhoz, hogy a tájékoztató apparátusban keresni, illetve a tájékoztató könyvtárossal kommunikálni tudjon, fontos, hogy ismerje az egyes adattípusok fő ismérveit. Minél tájékozottabb e tekintetben a felhasználó, annál nagyobb esélye van arra, hogy pontosan meg tudja fogalmazni a keresőkérdését, s így növekszik az esélye a számára hasznos találatokra (amikor a keresőkérdések és a dokumentumok/ismeretegységek ismérveit tükröző szurrogátumadatok összehasonlítására kerül sor.) Mely adatok sorolhatók a kereshető adatok (más elnevezésekkel besorolási elemek, rendszavak, rendszó értékű adatok, elérési ismérvek, hozzáférési adatok stb.) közé? – az azonosító adatok,

67

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. –

a bibliográfiai tétel fő adattípusai: cím, szerzők és közreműködők, intézménynevek stb. – a cím szavai, a címben előforduló kulcsszavak: a tartalom lényegére utaló releváns szavak és szószerkezetek, – a generalizáló és individualizáló osztályozás során megállapított szakjelzetek, az információkereső nyelvi szavak kombinációjával összeálló indextételek elemei (kulcsszavak, tárgyszavak, deszkriptorok, osztályozási jelzetek), – alkalmazási és felhasználói kódok. A tartalmi feltárás fontos célja, hogy növelje a releváns találatok arányát, az információkeresés teljességét és pontosságát. Ehhez értelemszerűen a szurrogátum egyes elemei különböző mértékben járulnak hozzá. Igen fontos, hogy a szerkezete tegye lehetővé, hogy a felhasználó igényei szerint egyaránt igénybe vehesse mind a szabványos leírás és feltárás, mind pedig a szöveges formákban való kötetlen kulcsszavas keresés lehetőségét. Végül itt említjük meg a dokumentumok tartalomjegyzékének szerepeltetését a szurrogátumban, mely viszonylag könnyen megoldható, és rendkívül informatív. Online antikváriumokban, könyvesboltokban gyakran élnek ezzel a lehetőséggel. A MATARKA adatbázis működtetése is ennek fontosságát érzékelteti.

5.1.4. A szöveges feltárási szint Az ismeretegységek jellemző tárgyi-tartalmi jegyeit szöveges formában (annotáció, referátum, recenzió, tömörítvény) tárják fel. Az így készült reprezentációk általában nem pótolják, de esetenként pótolhatják az eredetit, helyettesítik azt. 12. Az eredeti szöveg tartalmát szövegesen feltáró formák

A feltárási műfaj neve Annotáció

Funkciói összefüggő szövegben rövid jellemzést ad egy dokumentumról, annak tartalma, rendeltetése, formája és nyelvi sajátosságai alapján Indikatív referátum (jeladó felkelti a figyelmet az eredeti dokumentum iránt, referátum) röviden ismerteti a dokumentum fő témáját és a fontosabb eredményeket. Informatív referátum (tájékoz- a figyelemfelkeltésen túl, feltárja és kifejti a dokutató referátum) mentumban levő legfontosabb információkat, összefüggéseket.59 Recenzió elsősorban a figyelemfelkeltést szolgálja, az eredeti szöveget elsősorban újdonságtartalma alapján értékeli, tartalomfeltáró elemei is vannak. Tömörítvény ld. Kifejtve az eredeti tartalom pótlásának a szintjén Az eredeti teljes szöveg a teljes szöveg elektronikusan vagy más formában (ilyenkor az ebben való további keresés is lehetséges, pl. egyes szavak, szószerkezetek szerint.) Magyarországon a szöveges feltárási műfajokra rendszerszerű szolgáltatások alakultak ki. Néhány példa: 59

KOLTAY Tibor. A referálás elmélete és gyakorlata. Budapest: Könyvtári Intézet, 2003., 80 p. Ismerteti FEIMER Ágnes: Kézikönyv a referálásról. http://epa.oszk.hu/00100/00143/00047/feimer.html

68

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Annotációs szint – a megjelent új könyvek legfőbb jellemzőinek szöveges bemutatása (szerző, téma, olvasói kör stb.). E téren az Új Könyvek állománygyarapítási tanácsadó Könyvtárellátó Nonprofit Kft gondozásában játszik fontos szerepet az 1960-as évektől.60 Más online könyváruházak61 könyvismertetéseikkel szintén fontos szerepet töltenek be az érdeklődő, potenciális vásárlók tájékoztatásában, ezek esetenként igen érdekes, figyelemfelkeltő és részletes formában. Referátum szint – történetileg igen jelentős volt a Műszaki Lapszemle (1949-1982), illetve jogutódja, a Szakirodalmi Tájékoztató (1983-1993) c. referáló sorozat a külföldi műszaki illetve ahhoz kapcsolható szakirodalomról. Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ (később Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár – OMIKK) adta ki iparági, szakterületi sorozatokban. Megszűnt. Referátum szint – jellegzetes példája: az OSZK Könyvtártudományi Szakkönyvtár szolgáltatása a Könyvtári Figyelőben megjelenő Külföldi folyóiratfigyelő, a MANCI adatbázisban is megjelennek az ismertetett külföldi tanulmányok egy része után. ( 2007 óta a HUMANUS adatbázisban kapnak helyet.) Recenzió szint – a két vezető könyvtár- és információtudományi folyóiratban – a Könyvtári Figyelőben, illetve a Tudományos és Műszaki Tájékoztatásban jelennek meg fontosabb nemzetközi és hazai kiadványokról. A teljes szöveg elektronikus formában – pl. a Könyvtári Figyelő, illetve a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás tanulmányai, adott feltételek mellett bárki számára elérhetők az interneten. 5.3.5. Az eredeti tartalom pótlásának szintje A szöveges ismertetés szintjén láthattuk, hogy a kiválasztott műről készült informatív referátum annak lényeges információra is felhívja a figyelmet, és adott esetben pótolhatja azt. Vannak azonban a feltárásnak olyan formái, melyek kifejezetten azzal a céllal jönnek létre, hogy pótolhassák az eredeti szövegeket. Ide tartoznak az (a) egy dokumentumról/ismeretegységről készülők (tömörítvény, fordítás) – kiegészülve szükség szerint az eredeti, teljes szöveggel, (b) a több dokumentum/ismeretegység feltárása alapján készülő, elemző-szintetizáló munkák, döntéselőkészítő munkák – kiegészülve szükség szerint az eredeti teljes szövegekkel 13. Az eredeti szövegeket pótló feltárási műfajok

A feltárási műfaj neve Tömörítvény

Analitikus-szintetikus szemle

Funkciói Egy eredeti műről készül, összefüggő szövegben ismerteti annak megállapításait. Minden, az abban szereplő lényeges tartalmi jegyet magában foglal (táblázatokat, ábrákat stb. is). Képes pótolni az eredeti művet. Egy adott témakör, terület számos dokumentumát dolgozza fel, a nevében jelzett módon, egységes vezérelv alapján. Azok megállapításait elemzi és szintetizálja, a

60

http://ekultura.hu/index.php/olvasnivalo/hirek/cikk/2010-08-24/a-konyvtarellato-nonporfit-kft-sikerlistaja2010-julius 61 http://www.ejf.hu/egysegek/konyvtar/konyvaruhazak.htm

69

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. feldolgozott dokumentumoknak a cél szempontjából minden lényeges gondolatát közli.62 Trendtanulmány Hasonlít az analitikus-szintetikus szemlére. Egy aktuális téma összefoglaló munkája, számos dokumentum feldolgozása alapján, de a jövőbeni trendekre összpontosítva. Globálisan elismert példa: Library Trends63 Döntéselőkészítő szakértői Kiemelten fontos tárgykörök, stratégiai döntések előkérendszer-szolgáltatások szítésére, elsősorban vezetők részére készül, az automatizálás adta lehetőségekre (tudásalapú rendszerek, adatbányászat) is erőteljesen támaszkodva. Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár fontos szerepet töltött be évtizedeken át e dokumentációs szolgáltatások és termékek működtetésében. Ide tartoztak a Műszaki Gazdasági Tájékoztató sorozat tematikus füzetei. Más országos szakkönyvtárakban és dokumentációs központokban is készültek és készülnek ilyen termékek, pl. Országos Mezőgazdasági Könyvtárban (korábbi AGROINFORM). Az analitikus-szintetikus szemletanulmányok megjelentetésének nemzetközi példája a Library Trends. Idehaza az egyes szektorokban jelennek meg alkalomszerűen. A Könyvtári Figyelőben is megjelent alkalmanként szemletanulmány. Érthető, hogy számuk nem túl magas, hiszen a feltárás intellektuális munkaigénye, időigénye jelentős (összehasonlítás, elemzés, mérlegelés, alternatívák számbavétele, értékelés, gyakorlati alkalmazás megítélése, szintetizálás). A versenyszférában – a nagyobb vállalatok az információellátás folyamatossága érdekében vállalati információs rendszereket, tudásbázisokat működtetnek (melyekben a stratégiai, beszerzési, termelési, irányítási, kontrolling, humán-erőforrás felhasználási, szolgáltatási, marketing-, logisztikai adatokat, információkat integrált formában kezelik). A mélységi szinteken folyó feldolgozási, feltárási műfajok és szolgáltatások közül a piramis tetején levő bibliográfiai leírás, az indexelés, osztályozás az, ami tömeges, ami lehetőség szerint „teljes”, ami valamilyen szempontból „mindenre” kiterjedő számbavételt szolgál. Ez kapcsolódhat funkcióhoz, pl. nemzeti könyvtár, országos szakkönyvtár, de segítheti a könyvtárak szervezett együttműködése is. A legtömegesebb szolgáltatást az internetes keresőrendszerek nyújtják, melyek egyben a piramis aljához a teljes elektronikus szövegekhez is elvezetnek. (Más kérdés, hogy ez a könyvtári feldolgozásban, feltárásban megszokott és elvárt minőségi szinten történik-e?). 5.3.6. Feltártsági viszonyszámok

Az elérési hely/dokumentum mutatószám A feltártsági viszonyszámokat a feltártsági szintek lehetőségeit figyelembe véve külön kell vizsgálnunk a bibliográfiai leírás-osztályozás, illetve a szöveges tartalmi ismertetések szintjén. A bibliográfiai leírás – osztályozás szintjén évtizedek óta fontos mutatószámnak számít az elérési hely/dokumentum hányados. (ismérv/dokumentum néven is szerepelt.)

62

HEGYKÖZI Ilona: Digitalizálási stratégiák : szakirodalmi szemle / [összeáll. és ford. – -]. – Budapest : Könyvtári Intézet, 2005. 63 CBS Business Network: BNET Find articles. http://findarticles.com/p/articles/mi_m1387/

70

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Egy leírási egységre eső ismérvek (besorolási helyek) számának átlaga. – Ez a feltártsági viszonyszám azt jelzi, hogy az egyes dokumentumok (leírási egységek) hány ismérv alapján „érhetők el”, kereshetők vissza a rendszerben (pl. hajdanán a cédulakatalógusban, napjainkban az online katalógusban, adatbázisban.) A generalizáló osztályozás alkalmazása esetén – érthetően – alacsonyabbá válik a mutatószám, mint a mélyebb feltárásra vállalkozó individualizáló osztályozás esetében. A fenti mutató száma a hagyományos cédulakatalógusban átlagosan 5–6 volt. Az online katalógusokban, a helyi igények és lehetőségek szerint ez az arány jóval magasabb. Nagy pozitívum, hogy az ismérvek keresése egy közös felületen valósulhat meg. Tudományos és szakkönyvtárakban még mélyebb feltárást valósul meg, az adatbázisokban 20–30 feletti is lehet a kereshető/böngészhető adatok száma, a referátumban található kulcsszavakat is beleszámítva). A mutatószám alakulását a dokumentumok által szolgált funkció jelentősen meghatározza. A Berzsenyi Dániel Főiskola médiatára az 1970–80-as években mély feltárási rendszert működtetett. A médiatárból történt a különféle oktatótermekbe a videofilmek bejátszása, az előadások, szemináriumok módszertani- didaktikai segítésére. A videofilmeket 34 perces funkcionális modulokra lebontva dolgozták fel, melyeket az előadás didaktikailag megfelelő részeiben bejátszottak. Ez videofilmenként mély – akár 30–40 ismérv/összdokumentum értéket is elérhetett. A rendszer kb. 15 éven keresztül működött. Megj.: Egy nagy ugrás! – a piramis alján, az elérési hely/dokumentum mutatószám a teljes szövegben való keresés lehetősége esetén megfelel(het) az abban szereplő és kereshető szövegszavak számának.

A dokumentumok összefüggő szöveggel történő feltárásának mutatói Referátum/tartalmi kivonat, tömörítvény feltártsági mutatója (Senko) A fentebbi mutatószámmal nem minősíthetők azok a tájékoztatási eszközök, ahol a feldolgozás eredménye összefüggő szöveg (referátum/tartalmi kivonat, tömörítvény stb.). Erre Senko dolgozott ki egy mutatót. A viszonyszám megállapításához az eredeti dokumentumot (szöveget) vesszük alapul, és azt vizsgáljuk meg, hogyan viszonyul szavainak számához a róla készített tömörítés szavainak száma: ”a kivonat szavainak száma / az eredeti szöveg szavainak száma” A Senko féle viszonyszám azt mutatja ki, hogy pl. egy referátum hány %-ban tömöríti az eredeti dokumentumot. Nem utal a feltárás minőségére, de igyekszik figyelmeztetni a lényegre, azaz az információtartalomra. Folyóiratoknál, egyes cikkeknél, tanulmányoknál: 20–25 ismérv, könyvek esetében:30–35 ismérv tekinthető ideálisnak. Másik módszer (Perry & Kent): ”(az eredeti dokumentum releváns mondatai – a kivonat releváns mondatai) / az eredeti releváns mondatai” (0–1 közötti érték) Ennek a komplementere: ”Z (zaj) = a kivonat nem releváns mondatainak száma / a kivonat összes mondatának száma” (Megj.: a dokumentum tartalmilag akkor releváns egy keresőkérdésre, ha, elvben, megfelel neki, képes válaszolni rá.) Kihagyási tényező A tartalmi kivonat kihagyási tényezője azt fejezi ki, hogy az eredeti szöveg releváns mondatai közül melyek azok, amelyeket kihagytak a kivonatban. A tartalmi kivonat kihagyási tényezője = az eredeti szöveg – releváns mondatai a kivonat releváns mondatai/ az eredeti szöveg releváns mondatai 71

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Ha az eredeti szöveg valamennyi releváns mondata szerepel a kivonatban is, akkor a kihagyási tényező 0, ha az összeg releváns mondat kimarad a kivonatból, akkor a kihagyási tényező: 1. Zajtényező A zajtényező az információkeresés során visszahívott információk azon részét fejezi ki, amely nem releváns a felhasználó szempontjából. Nagy a zaj, ha sok az irreleváns mondat a kivonatban. A tartalmi kivonat zajtényezője = a kivonat nem releváns mondatainak száma / a kivonat összes mondatának száma Minőségi kritériumok A minőségi kritériumokat a Könyvtárosok kézikönyve alapján vázoljuk:64 Teljesség : elvárt, hogy a szakterületen előképzettséggel rendelkező felhasználó az eredeti dokumentum ismerete nélkül is megértse. Ezért az eredeti dokumentum minden lényeges tartalmi elemét tartalmazni kell, úgymint feltételezések, cél, tárgy, módszerek, eljárások, eredmény, végkövetkeztetés, felhasználás, felhasználhatóság, időpont, térbeli elhelyezkedés stb. Pontosság – a referátumnak az eredeti szöveg teljes tartalmát és az abban foglalt véleményt pontosan kell tükröznie, tehát sem súlypontját nem szabad eltolni, sem abban nem szereplő adatokat bevenni. Objektivitás – az informatív referátum ne értékeljen. A referátum felépítése lehetőleg tükrözze az eredeti szöveg felépítését, és a szerző terminológiáját használja. Rövidség – a referátum a lehető legrövidebb legyen, kerülje a felesleges szófordulatokat. Érthetőség – a referátum legyen érthető, általánosan ismert szakkifejezéseket használjon. 5.3.7. A feltárás mélységi szintjeinek összefüggései A feltárási piramis felülről lefelé a feltárás legmagasabb szintjeitől a legmélyebb szintjeiig fogja át a feltárási szolgáltatásokat és termékeket, legalul a teljes szöveggel, melyhez a hozzáférést felhasználóbarát formában biztosítani kell. A feltárási termékek megismerése alapján, belátható, hogy felülről lefelé haladva nő a feltárási műveletek szellemi munka igénye, idő- és költségigénye. Fontos tehát a párhuzamos, ismétlődő munkavégzés lehetséges elkerülése a bibliográfiai leírástól kezdve a szöveges formákon át a tömörítvények, illetve az analitikus-szintetikus szemlék készítéséig. Ehhez elengedhetetlen a feltárási tevékenységek végzésének nemzetközi, országos szintű szerepmegosztása, egyeztetése, koordinálása. − A globális, nemzetközi szinten az egyes szakterületeknek megvannak az adatbáziselőállítói, -közvetítői, -szolgáltatói műhelyei. A tudományos információszolgáltatásban a Thomson Scientific, a PROQUEST Dialog és még néhány átfogó szolgáltatás sokrétű szellemi és technikai feltételek alapján, közös szolgáltatási keretbe foglalja a tájékoztatást és az eredeti szövegekhez való hozzáférést is 65 A Dialog.com a PROQUEST részeként folytatja évtizedeken át megszokott minőségi tevékenységét.

64 65

HORVÁTH Tibor, SÜTHEŐ Péter: A tartalmi feltárás... i.m. 130-131. p. Thomson Dialog. URL: www.dialog.com/

72


Az országos szinten a hatékony és eredményes feltárást, az országos információs stratégiákra épülő központi funkciók, és együttműködési formák biztosítják. Mindez a bibliográfiai leírási, illetve osztályozási-indexelési szintre is vonatkozik. Sok felesleges, ismétlődő munkától kímélhet meg a közös katalógusban igénybe vehető adatimport-adatexport lehetőség. Tekintettel jelentőségére, név szerint is megemlítendő a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA). 2009–2010-ben kidolgozott és a honlapon közzétett elemzései, fejlesztési elképzelései jól jelzik, hogy a könyvtárosok mellett nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a szolgáltatást a felhasználók tömegesen használják. Ezt segítheti az a felhasználóbarát terv is, hogy egy rendszerben kívánják integrálni a közös katalógus építését, az abban való keresést, valamint az Országos Dokumentumellátó Rendszer-modult, s ezzel a felhasználók által a keresés során megtalált és igényelt dokumentumok elérésének segítését.66 − A bibliográfiai leíráshoz képest a szöveges feltárási formáknak – annotálás, referálás – nagyobb az idő-, energia-, és sajátos tudás igénye. Ezért országos szinten öszszehangolt döntést is igényel, hogy mely dokumentumokról-információegységekről mely intézménynél készüljön referátum, annotáció, recenzió stb. − A tartalmat szövegesen is bemutató könyvismertetések terén fontos szerepet töltenek be az online könyváruházak, illetve antikváriumok, melyek sokrétűen hozzák közelebb kínálatukat a felhasználókhoz. (könyvismertetés, esetenként tartalomjegyzék, ill. bizonyos szövegrészletek megtekintésének lehetősége stb.) E tekintetben a könyvtáraknak komoly lemaradása van! − Az országos szakkönyvtárak (pl. pedagógiai, mezőgazdasági, orvostudományi, könyvtár- és információtudományi stb.) a gondozott szakterülettel kapcsolatban különböző mélységi szinteken nyújtanak szolgáltatásokat, egy-egy ágazat igényeinek kielégítésére (szöveges ismertetések, szemletanulmányok stb.) A rendszerszerű digitális-elektronikus-virtuális tartalomszolgáltató és -reprezentáló piramis körvonalai kirajzolódnak a világhálón is: – digitális szövegek és a rájuk vonatkozó szurrogátumok (digitálisan elérhető referátumok, tárgyszavas és egyéb indextételek, bibliográfiai leírások). 5.3.8. Rögzítés, rendszerezés és tárolás A feldolgozás során, az elemzést követően rögzítjük a feldolgozási adatokat. Ez a modern feltárási rendszerekben (számítógépes katalógusok, adatbázisok, webkatalógusok) online módszerrel űrlapok kitöltésével történik. A bevitt adatok rendszerezésre és tárolásra kerülnek. A rögzítési-tárolási-keresési technika fejlődése jelentősen hathat a feldolgozás és keresés minőségére. (ld. bővebben az IKR-ek megvalósulásai alatt) Könyvek és más nyomtatott dokumentumok (információegységek) feltárása után azok az ún. „dokumentumtárakba” kerülnek (pl. szabadpolcon rendszerezve, kereshetően tárolva, vagy elektronikusan tárolva, szolgáltatásra készen). A róluk készült szurrogátumok helyettük szerepelnek az online elérhető katalógusban, adatbázisban stb., egységes szerkezetben, kereshető, böngészhető formában tárolva. 66

A MOKKA közös katalógus továbbfejlesztése. Szakértői vélemény. Munkaanyag. 2010.03.23. Készítette a MOKKA szakértői munkacsoportja. 193 p. URL: http://www.mokka.hu/files/tamop/A_MOKKA_tovabbfejlesztese_5_20100323.pdf

73

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Az eredeti dokumentumok tárolásának eltérő a feltételrendszere a könyvek és más nyomtatott szöveg, AV-média, elektronikus hordozók (DVD stb.), ugyanakkor szurrogátumadataik egységes platformon szerepelhetnek. Érvényesülhet a nagy kapacitás, az adatok digitális integrációja (szövegek, képek, videó, hang stb.), a széleskörű kombinálhatóság, a sokféle keresési, letöltési, kinyomtatási stb. lehetőség igénybevétele. A kereshető tárolás feltételezi a rendszerezést. A tárolásnak logikai szerkezete is van. A tartalom szempontjából az adatállomány /file, fájl/ az azonos fajtájú és formátumú, valamilyen szempontból összetartozóan kezelt rekordoknak a halmaza. A rögzített rekordokból (tételekből) mint a keresés elemi egységeiből épül fel. Az adatállományokkal szemben a legfőbb követelmény: az egységes szerkezet, ill. a tételek kereshető formában és rendben történő tárolása. 14. Adatállományok felosztási különböző szempontok szerint

adatállományok felosztása tartalmuk szerint

tételek tartalma szerint

tárolásuk, rendezettségük

példák − − − − − − − − −

szöveges, numerikus, szöveges-numerikus stb. teljes bibliográfiai leírást adó, mutató vagy index, szöveges ismertetést adó, a teljes szöveget tartalmazó adatállományok dokumentumok szerinti, ismérvek szerinti

Az elektronikus információtár fizikai szerkezete az ismérvek logikai rendjének és fizikai elrendezésének kapcsolatát adja meg. A rendszerezettség elengedhetetlen a gyors keresés érdekében, de természetesen a hipertext adta ugrási lehetőségek is. A mágneslemezek, optikai lemezek napjainkban már terrabájtnyi tárkapacitással is rendelkezhetnek, ami még tovább fokozható a hálózatok összekapcsolásával. Mindez komplex tárolást tesz lehetővé, melyben egyaránt helyet kap a tárolás két fő módja: (1) a direkt tárolás – amikor az ismérveket rendeljük a dokumentumhoz (teljes leírás), illetve (2) az inverz vagy invertált tárolás, amikor az ismérvekhez rendeljük a dokumentumokat (indexek, böngészőlisták stb.). A keresés általában ez utóbbiban kezdődik. Megj.: Az információs folyamatsor végén szereplő kereséssel és a szolgáltatással a következő, Információkereső rendszerek c. fejezetben foglalkozunk, ahol a felhasználó szemszögéből is vizsgáljuk az információkeresési interakciót, az információkereső rendszer fogalmát, modelljeit, összetevőit, a keresés és hozzáférés folyamatait.

5.4

ÖSSZEFOGLALÁS

E leckében a feltárási stratégiák megvalósítását segítő folyamatokkal és szintekkel ismerkedhetett meg. A folyamatsorból áttekintettük a válogatás, gyűjtés, beszerzés, a feltárási egységekre osztás (kvantálás), az eltérő mélységi szinteken folyó feltárás folyamatait, termékeit, azok jellemzőit.

74

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Ehhez kapcsolódott az egyes feltártsági szintek sajátos értékmutatóinak a megismerése, illetve a feltárás különböző szintjeinek végzéséhez elengedhetetlen hatékony nemzetközi, országos és helyi együttműködés területeinek áttekintése. A lecke a feltárást eredményeképpen nyert adatok és információk rögzítésével, rendszerezésével és tárolásával kapcsolatos kérdéseket tárgyalja. Ily módon rendelkezünk azokkal az alapismeretekkel, melyek ahhoz szükségesek, hogy a tudásreprezentáció legizgalmasabb fázisával, a kereséssel és szolgáltatással a következő fejezetben megismerkedjen. A leckében tárgyalt témák a következő tantárgyakkal érintkeznek: Bibliográfiai adatfeldolgozás, Metaadat tárolási technológiák. Az elektronikus dokumentumok feldolgozása, Referátumkészítés, Adatbázis-kezelés, Integrált könyvtári rendszerek.

5.5


1.

Értelmezze a feltárási folyamatsor elemeit és kapcsolatait!

2.

Fejtse ki a feltárást segítő kulcsfontosságú szövegrészek szerepét!

3.

Mutassa be röviden a feltárási piramist!

4.

Értelmezze a bibliográfiai leírás szintjének jelentőségét!

5.

Értelmezze az osztályozás és indexelés szintjének sajátosságait!

6.

Értelmezze a szöveges feltáró formák helyét a feltárási piramisban, és e szinten belül az egyes formák sajátosságait.

7.

Értelmezze az eredeti szövegeket pótló feltárási formákat, figyelemmel ezek munka-, idő, és szakértelem igényére!

8.

Fejtse ki a feltárási viszonyszámot a bibliográfiai leírás/osztályozás szintjén!

9.

Fejtse ki a feltárási viszonyszám alakulását a szöveges feltárási formák esetében!

10. Mi a véleménye a fenti feltárási szintek együttéléséről a digitális univerzum-

ban, az interneten?

75


6.

6. AZ INFORMÁCIÓKERESŐ RENDSZER

6.1

6.1.CÉLKITŰZÉS

A lecke feldolgozása után legyen képes az alábbiak értelmezésére, kifejtésére − az információs rendszer fogalma, szerepe, összetevői, − a keresőrendszer fogalma, összetevői, azok kapcsolatai, − az információkeresés illesztéses és asszociatív modelljei, − a modellekhez kapcsolód folyamatok és alternatívák, − a keresőrendszerek – katalógusok, bibliográfiák, adatbázisok, internetes szolgáltatási formák fő jellemzői, − a keresőrendszer működtetése, fejlesztése.

6.2

6.2. TARTALOM

1. Az információs rendszer és összetevői 2. Az információkereső rendszer és összetevői − Az információkereső rendszer fogalma − Az információkereső rendszer összetevői 3. Az információkeresés modelljei − Az illesztéses modell − Az illesztéses modellhez kapcsolódó keresési folyamatok − Az asszociatív modell − Az asszociatív modellhez kapcsolódó alternatívák 4. – Az információkereső rendszerek megvalósulásai − Az információkereső rendszerek fő típusai − Katalógusok − Bibliográfiák − Adatbázisok − Internetes szolgáltatások és típusaik

6.3


6.3.1.Az információs rendszer és összetevői A könyvtár fogalma az információs rendszer fogalma alá is sorolható, számos más szervezettel együtt, úgymint levéltár, irattár, múzeum, vállalati információs szolgálat stb. Közös jellemzőik: Az információs rendszer az a rendszertípus, melynek funkciója, hogy céljai (küldetése) alapján, meghatározott célcsoportok (felhasználói csoportok) igényei szerint kitűzött célok érdekében, szervezett és optimális információáramlást, -ellátást biztosítson, bele76

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. értve az eredeti szövegekhez (dokumentumokhoz, információkhoz) való eljutást. 15. Az információs rendszer elemei, szellemi és technikai összetevői

Részletes kifejtés

A rendszer-elemei 1. Emberek 2. Információk (adatok) 3. Információs folyamatok 4. Szellemi eszközök 5. Technikai eszközök

könyvtárosok, informatikusok, felhasználók a tudást rögzítő szövegek, dokumentumok Az azokról készített szurrogátumok a dokumentumok áttekintése, gyűjtése, kvantálása, feldolgozása, tárolása, keresése és szolgáltatása a folyamatok elvégzését segítő szabványok, előírások, rendszerdokumentációk számítógépek, adatbázisok, katalógusok működtetéséhez szükséges technikai és hálózati eszközök stb.

A fentebb felsorolt szervezetek között számos kapcsolódási pont van, hiszen –a tartalomszolgáltatás átfogó rendszerében foglalnak helyet, és mindegyik kiemelten foglalkozik a rendszerbe bekerülő információk, tudás reprezentálásával, feltárásával, közvetítésével. Fontos, hogy metaadatok terén egységes megoldások, megközelítések szülessenek, különösen a kulturális intézmények (könyvtár, levéltár, múzeum) vonatkozásában. Információkereső rendszereik (katalógusok, bibliográfiák, adatbázisok, webkalauzok stb.) fejlesztése is tanulságos lehet egymás számára.67 Az információs rendszerek kapcsolatban állva környezetükkel, elősegítik, hogy a kiszolgált szervezet, település /régió stb./ stb. tudása bekerüljön a kommunikáció „vérkeringésébe”. 6.3.2. Az információkereső rendszer és összetevői

Az információkereső rendszer fogalma Rendszerelméleti meghatározása: Az információkereső rendszer az információs rendszer alrendszere, funkciója a felhasználóval való kommunikáció biztosítása. A könyvtáron belül ezt a funkciót a tájékoztató apparátus látja el, beleértve a katalógustól a bibliográfiákon és adatbázisokon át a személyes tájékoztatásig mindent.68 A fentiekhez kapcsolódóan fontos követelmény, hogy a tájékoztató apparátust mint szervezett információgyűjteményt megfelelő szellemi és műszaki segédeszközökkel kell ellátni, hogy a kommunikációs funkcióját betöltse: a rendszerben található dokumentumok, információk a feltett kérdésekkel összehasonlíthatók és a kérdező számára találatként kiadhatóak legyenek.69 67

UNGVÁRY Rudolf: MARC21/HUNMARC : A besorolási adatok metaadat formátuma... i.m. HORVÁTH Tibor, SÜTHEŐ Péter: A tartalmi feltárás... i.m. 28. p. 69 UNGVÁRY Rudolf: Az osztályozás alapjai... i.m. 47. p. 68

77


Az információkereső rendszer összetevői Az információkereső rendszer összetett rendszer, információtároló, rendszerező, kereső funkciókat egyaránt betölt. 16. Az eredeti szövegek és szurrogátumok tára a könyvtári IKR-ben

IKR tár neve Mit tartalmaz? (1) szövegek, do- az eredeti szövegek (dokumentumok, ismeretegysékumentumok tárai gek) elérési helyei, valamilyen szempontból rendezett formában (például szabadpolcos tár, raktár, digitális formátumok stb.) (2) szurrogátumok a szurrogátumok valamilyen szempontból rendezett, tárai információkereső nyelvekkel kereshető, böngészhető tárai (pl. katalógusok, bibliográfiák, adatbázisok stb.) A fenti két tár korábbi, gyakran ma is használatos alternatív megnevezése: (1) dokumentumtár (elsődleges információk tára), (2) információtár (másodlagos információk tára). A két tár közötti kapcsolatot valamilyen azonosító (raktári jelzet, tételazonosító, URLszám, hiperlink, stb.) teremti meg. A két „tár”, bár fizikailag nagyon messze lehet egymástól, szorosan összefügg, feltételezi és kiegészíti egymást. A fenti két tárat aktív, illetve passzív jelzővel látták el a múltban, amikor a nyomtatott dokumentumok domináltak. A szurrogátumok tárait nevezték a keresőrendszer „aktív részének”, mivel itt kerül sor a keresésre, itt jön ki a találat, a szövegek, dokumentumok tárait pedig a keresőrendszer „passzív részének”. Ez a fajta felosztás ma, a digitális dokumentumok korában, megkérdőjelezhető. A világhálón nyomon követhető a zárt, összefüggő rendszerfejlesztés igénye: pl. egy adatbázisban az elektronikusan elért szurrogátum alapján ugyanabban a szolgáltatási rendszerben rögtön elérhető az eredeti szöveg, dokumentum, vagy szolgáltatható az. Ebben az összefüggésben közömbös a felhasználó számára, hogy az adott ismeretegységet a világháló mely szervere és hol tárolja. 6.3.3.Az információkeresés modelljei Két modellt ismertetünk, az összehasonlító, illetve az asszociatív modellt. (1) A rendszerelméleti vagy logikai modell (összehasonlító” vagy illesztő modell) az információkereső rendszer logikai modelljére épül, és az adatbázis keresőrendszerek keresési tapasztalatait általánosítja. (2) Az asszociatív modell az internetes, hálózati környezet keresési tapasztalatait általánosítja.

Az illesztéses modell Az összehasonlításos, vagy illesztéses modellt a Könyvtárosok kézikönyve alapján ismertetjük. Kapcsolódik az információkereső rendszer meghatározásához, mely szerint az információkereső rendszer az információs rendszernek azon alrendszere, mely a felhasználóval való kommunikációt van hivatva biztosítani.70 Abból indul ki, hogy az abban foglalt

70

HORVÁTH Tibor, SÜTHEŐ Péter: A tartalmi feltárás... i.m. 148-149. p.

78

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. kommunikáció a feltáró szakember, az információkat kereső felhasználó között a közösen használt információkereső nyelv segítségével történik. A felhasználó megfogalmazza keresőkérdéseit, és az információkereső nyelv alkalmazásával juthat el az információegységekhez. A három elem három halmazt alkot: (1) a dokumentumok (információegységek) vagy/és az őket reprezentáló szurrogátumok halmaza, (2) a keresőkérdések halmaza, (3) az első két halmaz közötti hasonlítást, illesztést lehetővé tevő IKNY-ek halmaza. A hasonlítás művelete mutatja meg, hogy az egyes keresőkérdésekhez mely információegységek illeszkednek. Ebben a műveletben az információkereső nyelv közvetít, mely egyben a szurrogátum előállítását is lehetővé teszi. Az illesztést számos eszköz segítheti, pl. a logikai operátorok (Boole-algebra operátorai, AND, OR, NOT), amennyiben kifejezik a keresőkérdésbe foglalt ismérvek közötti logikai viszonyt, lehetővé téve az ismérvek kombinációját, a keresőkérdés szűkítését, bővítését stb. Az összehasonlíthatóság, illeszthetőség feltétele A feltárás során az információegységek lényegi tárgyi jellemzőit információkereső nyelven kifejezik (egy rendszerben több IKNY-et is alkalmazhatnak), majd a tárolórendszer alapján a keresőfelületen lehetővé teszik ezek keresését. A keresés során a kérdést szintén az alkalmazott IKNY-ek szavaival, kifejezéseivel kell leírni, tehát azt szintén IKNY-re kell fordítani. Találat esetén eljutunk ahhoz a fizikai (újabban virtuális is) tárhelyhez, ahol a keresett információk) találhatók. A információkereső rendszer logikai modellje lineáris felfogást tükröz, az ismeretegység – az azt tükröző szurrogátum – az információkereső nyelvek és – a keresőkérdések között. Szükséges a keresőkérdések kidolgozása, hogy kiderítsük, hogy azoknak mely ismeretegységek felelnek meg, amelyekkel illeszthetők össze. A keresés szekvenciális, lineáris.71

Az illesztéses modellhez kapcsolódó keresési folyamatok Az illesztéses (rendszerelméleti) modell szerint az információkeresés folyamata a kérdés és a szurrogátumokban tárolt információk összehasonlítását jelenti, értelmi azonosságuk, egybeesésük szempontjából. A keresés több lépcsős műveletsor, melynek fő részei az előkészítés, előkészület, a végrehajtás, a keresés értékelése és esetleges módosítása. Ezt követi a találatok /releváns szövegek, ismeretkvantumok, dokumentumok/ elérése. A keresés előzménye, hogy a potenciális használóban tudatosul egy hiány, az információ iránti igény; és ezt az igényét kérdés formájában fejezi ki. A kérdés első megfogalmazásban igen nyers lehet, hétköznapi nyelven szövegszavakkal, illetve azok kombinációval megfogalmazott. Az ily módon megfogalmazott igény elsődleges formájában kevésbé alkalmas hatékony információkeresésre: a kifejezések esetlegesek, ellentmondók, hiányosak vagy éppen terjengősek, nem lényegre törők, az értelmi összefüggésekre nem utalnak. Ezért át kell fogalmazni az IKNY terminológiája, szabályai szerint.

71

U.o. 167-169. p.

79

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 17. A használói kérdés feldolgozásának lépései, azok funkciói

Kérdésfeldolgozás lépései A téma és a probléma meghatározása A keresőrendszer kiválasztása A téma specifikus korlátainak kijelölése A keresés fókusza, összpontosítása

Lépések funkciója, jellemzői a téma és azon belül a probléma (a kérdés megoldatlan része) pontos meghatározása – nem túl tág, nem túl szűk, tehát valós kutatási-fejlesztési stb. probléma. a téma keresése szempontjából legmegfelelőbb keresőrendszer, (pl. online katalógus, közös katalógus, adatbázis, internetes kereső, internetes katalógus, szemantikus kereső) azonosítása. annak tisztázása, hogy a keresést mire korlátozzuk, pl. nyelvre, dokumentumtípusra, időszakra stb. – nagy teljességre = minden releváns tétel kikeresésére – nagy pontosságra = csak releváns tételek kikeresése – szondázásra = egy adott téma tételeinek szúrópróbaszerű áttekintésére

Kereséshez a keresett adattípusok, adatelemek ismerete mellett szükséges: a jó kommunikációs készség, nyelvismeret, az intelligencia, a tájékoztató apparátus (IKR), a saját és külső keresési segédletek ismerete, technikai készségek A felhasználóként tisztában kell lenni azzal, hogy a dokumentumok mely körét kereshetjük a rendszerben, mik azok elérési lehetőségei, pl. helyben vagy hálózatban. Az eredeti szövegek elérése két vagy több fokozatban, eltérő módokon történhet, aszerint, hogy milyen IKR-t használunk, pl. cédulakatalógust, online katalógust, adatbázist vagy internetes keresőrendszert stb. Az eredeti mű értékelése a relevancia és pertinencia szemszögéből A folyamat akkor fejeződik be sikeresen, ha a felhasználóként a megszerzett információkat elemeztük, átgondoltuk, értékeltük, s végül, de nem utolsósorban, meglevő tudásunkba integráltuk és hasznosítottuk. Ekkor egyben kiderül számunkra, hogy a dokumentum mennyire fontos számunkra. Két fogalmat kell értelmeznünk ehhez, a relevanciát és a pertinenciát. Relevancia: a dokumentum tartalmilag akkor releváns a keresőkérdésünkre, ha, elvben, megfelel neki, képes válaszolni rá. Pertinencia: (a most már megismert) eredeti dokumentum és az eredeti problémánk (kérdésünk, témánk, szerepünk, feladatunk) közötti megfelelés. Megj.: Az információkeresés eszközeiről és módszereiről ld. bővebben Ungváry Rudolf és Vajda Erik elektronikusan elérhető munkáját.72 A feltárással, kereséssel, szolgáltatással kapcsolatos összefüggő kérdéseket az információkereső rendszerek létező típusainak vonatkozásában – a 6.3.4. fejezetben – részletesen, külön-külön megvizsgáljuk.

72

UNGVÁRY Rudolf, VAJDA Erik: Könyvtári információkeresés. Budapest : Typotex K., 2001. 170 p. URL: http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b153/index.html

80


Az asszociatív modell Az 1990-es években jelent meg a hálózati (internetes) környezet adta lehetőségek kihasználására, a HTML-technikára, böngészésre, szörfözésre, navigálásra épülve. A Könyvtárosok kézikönyve alapján ismertetjük.73 E modell szerint a hipertext-linkeket követő „felfedezésről” van szó, mely megköveteli a felhasználó nagyfokú szellemi aktivitását. Az asszociatív modell elemei: keresőkérdések – keresőnyelvek + hiperhivatkozások – szövegek vagy/és szurrogátumok. A hiperszöveg az adatintegráció és információközvetítés olyan módszere, amely a tudást a hagyományosan lineáris szövegszerkezet helyett a kognitív emberi gondolkodást hívebben tükröző nemlineáris, térbeli, hálózatos rendszerben rendezi el. A felhasználó a hiperszöveg eljárást követve, aktívan és közvetlenül közreműködhet a tudásbázis alakításában és formálásában. E modellben a keresőrendszer alaptényezői a digitális formában rögzített és hozzáférhető szövegek, szövegrészek (kognitívumok). Az illesztő szerepet betöltő keresőnyelvek helyett/mellett szerephez jutnak a hiperhivatkozások (linkek, csatolók, ugrópontok). Funkciójuk is lényegében az illesztés, az összekapcsolás: ugyanazon vagy különböző szerzők szövegeit és/vagy azok egyes részeit kötik, kapcsolják össze asszociatív módon. A hiperszövegben való haladás ugyanakkor rugalmas, „felfedezéses”, interaktív folyamat. A (kereső)kérdések folyton változnak, „megválaszolódnak”, további kérdések merülnek fel, miközben a kapott új információk tudásrendszerünk részévé válnak. A keresőkérdések előre történő, pontos kidolgozása helyett itt a keresés sikere azon múlik, hogy milyen az asszociációs készségünk. Ez a „nem-lineáris informálódási mód” párhuzamosan, alternatív irányokat tár fel. A Könyvtárosok kézikönyvéből származó mellékelt ábra jól szemlélteti, hogy a lineáris haladás helyett a hiperszövegben a feltáruló, szerteágazó lehetőségek között kell folytonosan választanunk, döntenünk és továbbhaladnunk. (19. kép)

19. kép

73

Az asszociatív keresési modell

HORVÁTH Tibor, SÜTHEŐ Péter: A tartalmi feltárás... i.m. 148–186.p

81

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Megj.: az asszociatív modell kezd bevonulni a szurrogátumok világába is, az online katalógusokban, adatbázisokban már számos asszociatív eszköz (link) szolgálja a menetközben, rugalmas váltást, haladást. Új nyomokon léphet tovább a keresésben, pl. a találat megjelenítésével, válthat egy hasznosnak tűnő tárgyszóra, vagy éppen ETO-számra. (A hipertext-technika alkalmazása áthatja az adatbázisokat, online katalógusokat). Az asszociatív modell alkalmazása a digitális könyvtárban való keresés során különösen hatékony, felszabadítja a képzelőerőt, több dimenzióban teszi kereshetővé, szervezhetővé az információt, a böngészés/rátalálás változatosságát biztosítja, tekintettel arra, hogy a digitális könyvtárban adat és metaadat egyaránt elektronikus formában van, elmosódik a határ a kettő között.

Az asszociatív modellhez kapcsolódó alternatívák Az asszociatív modell érvényesése szempontjából különbséget kell tenni a böngészés, az általános keresés (lekérdezés) és a szörfölés között.74 (UNGVÁRY Rudolf – ORBÁN Éva: 2001, 2. kötet, 474. p. alapján)75 Böngészés – az internetkatalógusokban, osztályozási rendszerek alapján végzett keresés, lényegében „szisztematikus lapozás”, vagy „strukturált gyűjteményekben való navigálás (angolul és németül

is „browsing”). Általános keresés (lekérdezés) – az indexelő-szolgáltatásokban természetes nyelvű kifejezésekkel, kulcsszavakkal, tárgyszavakkal, vagy deszkriptorokkal és a Boole-műveletek segítségével végzett keresés (angolul: searching, scanning, németül: Suche). Szörfölés – a digitális dokumentumok szövegén belüli, illetve közötti kutakodás hipercsatolók felhasználásával – tehát nem szisztematikus rendszer mentén. (angolul: surfing, németül: Surfen). A keresésnek az a fajtája, amely során értékes dolgokat fedezhetünk fel kevéssé valószínű helyeken is – az „innovatív vagy felfedező keresés”. Amikor még megoldatlan tudományos kérdésekről van szó, vagy arról, hogy eredményeket kell összegezni és megítélni, gyakran csak sejthető, hogy mire is akarunk, vagy mire kell kilyukadni. Ilyenkor segít az intuíció által vezérelt bóklászás (a hagyományos dokumentumokban való lapozgatás és a weblapok közötti kíváncsi ide-oda keresgélés). Ez utóbbiban a csatolók segítenek. A szörfölésnek ez a módja az innovatív keresés, találóbb angol kifejezéssel „serendipitous searching” - ami magyarul azt jelenti, hogy: „szirének hangjára figyelő keresés.” 6.3.4. Az információkereső rendszerek megvalósulásai

Az információkereső rendszerek fő típusai Az elméleti modellek konkrét, jól jellemezhető komplex információkereső rendszerekben valósulnak meg: 74

UNGVÁRY Rudolf, ORBÁN Éva: Osztályozás és információkeresés... i.m. 2. kötet. URL: http://mek.oszk.hu/01600/01683/pdf/01683-2.pdf 75 UNGVÁRY Rudolf, VAJDA Erik: Könyvtári információkeresés... i.m. 117. p.

82

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. − − − −

a katalógusok – cédulakatalógusok, online katalógusok a bibliográfiák az adatbázisok az internetes szolgáltatások - internetes keresőrendszerek, internetkatalógusok, szemantikus web alkalmazások A katalógus, a bibliográfiák, az online katalógusok, adatbázisok jellemzőivel a Bibliográfiai adatfeldolgozás, ill. más tárgyak keretében is foglalkoznak. Itt az alapvető, elsősorban tárgyi feltárási, keresési jellemzőiket mutatjuk be.

Katalógusok A katalógusok egy-egy könyvtár állományát tükröző szurrogátumok rendszerezésére, azon keresztül az állomány rendszerezett áttekintésére, az egyes dokumentumok formai és tartalmi jegyek szerinti keresésére, böngészésére szolgálnak. Hagyományaik az ókorig nyúlnak vissza, történeti folytonosságuk kimutatható. Charles A. Cutter elméletimódszertani alapvetése meghatározó volt a 19. század utolsó negyedében. A könyvtári katalógusokkal szembeni elvárásai: 1. Tegye lehetővé, hogy az olvasó megtaláljon egy könyvet, amelynek a szerzője ismert, a címe ismert, a tárgya ismert, 2. Mutassa meg a felhasználónak, hogy a könyvtár mivel rendelkezik adott szerzőtől, adott témában, adott fajta irodalomban. 3. Segítsen az olvasónak egy könyv kiválasztásában, annak bibliográfiai, tartalmi jellemzői szerint (Cutter 1876). Cutter elvárásai ma is érvényesek. Ezeknek az online katalógusok, digitális könyvtári katalógusok, adatbázisok korában hatékonyabban, gyorsabban tudunk eleget tenni, ami szükséges is, a hatalmas információözönben való eligazodás érdekében. Cédulakatalógusok A könyvtárak döntő többségében még működnek a cédulakatalógusok, melyek több mint száz éven át voltak az információs modell megvalósulásának fő eszközei a különféle típusú és nagyságrendű könyvtárakban. A cédulakatalógusban egy-egy cédula egy-egy szurrogátum, amely tartalmazza mind a formai és tartalmi ismérveket (és még egyebeket). Az IKNY-szabványok és bibliográfiai szabványok egyaránt érvényesek rá. A papíralapú hordozó miatt nagy a helyigénye, nagyon redundáns, ahány kereshető ismérvet tartalmaz a feldolgozási egységről, annyiszor kell megismételni a teljes katalógustételt. Egyszerre egy ismérv szerint lehet keresni, pl. egy szerző neve szerint, majd azon belül a címek betűrendjében. Megismerésüket az a tény indokolja, hogy elektronikus formára való retrospektív konverziójukat még nem oldották meg, sok könyvtárban az állomány 30–40%-a ezekben van feltárva. A cédulakatalógusokban a katalógusok két fő típusa fejlődött: − a leíró katalógus, mely a cím-, szerzőségi, testületi adatokat tárja fel és teszi kereshetővé, – ezek mellett tárgyi melléktételként feltárja a dokumentum tárgyát képező természetes és jogi személyt, a címet /pontosabban a művet/, illetve a földrajzi helyet is − A tárgyi katalógus, mely a tárgyi-tartalmi jegyek, azaz a fogalmak, tárgyak, események, helyek szerinti feltárást és keresést teszi lehetővé. A tárgyi katalógusok 83

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. azoknak az osztályozási rendszereknek, tárgyszórendszereknek stb. alapján készülnek, amelyeket az osztályozásra/indexelésre a könyvtárakban, információszolgáltató központokban bevezettek. A szakkatalógussal részletesen a IKNY 1/11. leckében foglalkozunk, elsősorban az online katalógus vonatkozásában, a tárgyszórendszerekkel, tárgyszókatalógusokkal pedig az IKNY 2. kurzusában). Online katalógusok A nyilvános online katalógusok a könyvtári katalógusok modernizált, technikai lehetőségekkel kibővített, szabványosított feldolgozást biztosító változatai. Egy vagy több könyvtár állományát tükröző szurrogátumtárak, melyek lehetővé teszik dokumentumok rendszerezését, rendszerezett áttekintését, illetve az egyes dokumentumok részletes ismérvek (szerzők, címek, tárgykörök stb.) szerinti keresését. A legkülönfélébb nagyságrendű könyvtárakban használják, a többmilliós nagyságrendű könyvtártól kezdve a kis községi könyvtárakig, és a legkülönfélébb típusú könyvtárakban (a nemzeti könyvtártól, települési könyvtárakon, felsőoktatási könyvtárakon át a szakkönyvtárakig). Vizsgálatunk tárgya az online katalógusokban folyó tárgyi feltárás és keresés jellemzőinek, helyzetének, lehetőségeinek feltárása. (lásd IKNY3. kurzus, 5. lecke). A leíró és tárgyi katalógus integrálódik az online katalógusban, melyben egyetlen szurrogátumban – bibliográfiai rekordban – egységes szerkezetben, a MARC-formátumban rögzítik mind a leíró, mind a tárgyi ismérveket. A keresés is ebben az integrált, többdimenziós rendszerben történik. A rekord építésében együtt dolgoznak a katalogizálók és osztályozók. A rekord napjainkban egyre több online katalógusban, illetve adatbázisban egészül ki szöveges tartalmi ismertetéssel, pl. annotációval vagy referátummal. Az online katalógusok általában többféle keresőnyelv (IKNY) szerinti keresést tesznek lehetővé, amelyek kiegészítik egymást, mivel egymáshoz képest sajátos előnyökkel rendelkeznek (pl. egy tárgyszórendszer és egy hierarchikus osztályozási rendszer) (lásd IKNY1/7. lecke). Itt jegyezzük meg, hogy az online katalógusokban, adatbázisokban is számos asszociatív eszköz (csatoló, link) szolgálja a menet közbeni rugalmas váltást, haladást, felfedezést. Új nyomokon léphet tovább a felhasználó a keresésben, pl. a találat megjelenítésével válthat egy hasznosnak tűnő tárgyszóra vagy ETO-számra. Az online katalógus használatakor az elérés fokozatai: (1) a katalógusban megtaláljuk az ismérveknek megfelelő dokumentumok bibliográfiai leírását, tárgyszavait, osztályozási jelzeteit stb., illetve a raktári jelzetét, (2) a raktári jelzetet követve kikeressük a relevánsnak tűnő dokumentumot a dokumentumtárból. Megjegyzések: (1) Az elérés olykor gondot jelenthet, pl. a kívánt példányt kikölcsönözték, esetleg rossz helyre tették vissza a polcra, hogy ennél rosszabbra ne is gondoljunk!) (2) Növekszik a könyvtárak közötti együttműködés a katalogizálásban és keresésben. A közös katalógusok több könyvtár együttműködésével működtetett katalógusok. Érdemes ezeket, pl. a Magyar Országos Közös Katalógus -MOKKA honlapját 76 felkeresnie a keresési, böngészési funkciók kipróbálásra, illetve a honlapon található szakértői véleménybe való betekintésre.

76

Magyar Országos Közös Katalógus –MOKKA. URL: http://www.mokka.hu

84


Bibliográfiák A bibliográfia görög eredetű szó. Szó szerint „könyv-leírást” jelent. A könyvtári katalógusokkal szemben a bibliográfiák nem egy konkrét állományról, hanem „az irodalomról” adnak számot, függetlenül az információforrások gyűjteményeitől. A bibliográfiát, mint tájékoztatási eszközt mintegy félezer éve használják, fejlesztik, finomítják, tökéletesítik az emberi tudás és szellemi alkotások számbavételére. Mintegy kétszáz éve alakult ki elmélete, olyan nagy és ismert nevekkel, mint Debure, Feipel, Malcles, Schneider…, a magyarok közül Szinnyei József, Szabó Károly, Petrik Géza, és még folytathatnánk a sort. .… A bibliográfia elvei és megközelítései alapul szolgáltak az adatbázisok létrehozásánál. A nyomtatott bibliográfiákat a bibliográfiai adatbázisok követték az 1960-as években.

Adatbázisok Az adatbázis a számítógépes információfeldolgozó rendszer működéséhez szükséges, elektronikusan tárolt, egymással kapcsolatban levő adatok, adatállományok, szervezett halmaza. Segítségével összetett szerkezetű adatmodellt, tudásreprezentációs modellt valósíthatunk meg. Az 1960-as években már megjelenő adatbázisok egy része speciális TELNET hálózaton volt elérhető. Általában nem egy konkrét könyvtári állományról, hanem „az irodalomról” adnak számot. Az internetes megjelenés révén alternatív kínálatokkal a használók szélesebb körét képesek „megszólítani”. A felületi, illetve mély web alapvetően fontos minőségi szolgáltatási típusát képezik. Az adatbázisok között különösen fontos helyet foglalnak el a nemzetközi szakterületi adatbázisok, pl. az orvostudományi (MEDLINE) vagy a pedagógiai (ERIC). Ezek mintaszerű feltárást nyújtanak, a szurrogátumokban a bibliográfiai rekordokhoz szöveges ismertetések is kapcsolódnak; gondoskodnak a dokumentumok elérhetőségéről is. Az adatbázisok tipizálása többféle szempont szerint történhet, pl. −

a feltárás mélysége szerint lehetnek: regisztratív/címközlő, referáló, teljes szövegű szolgáltatások, valamint teljes tájékoztatást nyújtó szolgáltatások. − funkciójuk szerint: lehetnek: a) forrásra hivatkozó adatbázisok (bibliográfiai adatbázisok, forrástájékoztató adatbázisok), b) forrástípusú adatbázisok (numerikusak, szöveges numerikusak), c) teljes szövegű adatbázisok, d) online adattárak, lexikonok, szótárak, kézikönyvek, e) tudásbázisok, melyek jelentősége a tudásmenedzsment terjedésével nő.77 Elektronikus formában elérhető kifejtésükhöz lásd Ungváry Rudolf és Vajda Erik munkáját 78 Tárgyunk szempontjából a bibliográfiai, referáló adatbázisok különösen fontosak. Jegyzetünk során a megfelelő tematikus részeknél ezek példáira hivatkozunk.

77 78

PÁLVÖLGYI Mihály : Információs technológia, Budapest : Tankönyvkiadó, 1991. 210.p. UNGVÁRY Rudolf, VAJDA Erik: Könyvtári információkeresés... i.m.

85


Internetes szolgáltatások és típusaik Internetes keresőrendszerek Az internetes keresőrendszerek (internetes keresők, keresőgépek, keresőszolgáltatások) tömeges tájékoztatási szolgáltatást nyújtanak. Esetükben a keresőrendszer aktív része az indexelő adatbázis, a dokumentumbázisát – a feltárt passzív részt pedig a weben található százmilliónyi elektronikus dokumentum jelenti. Ezeket a rendszer robotja folyamatosan fürkészi, adataikat begyűjti, indexeli. A keresőkérdéseket, azok bevitele összeveti az indexelő adatbázisban indexelt adatokkal. Sokszempontú vizsgálat, relevanciaelemzés után a találatokat a találati listában rangsorolva, rendezve teszi a felhasználó számára hozzáférhetővé. Az internetes keresőrendszerekre általában a nagy teljesség, ugyanakkor a viszonylag kis pontosság a jellemző. A feltárt dokumentumok helye tetszőleges, a felhasználó szempontjából „közömbös”, hiszen pillanatok alatt elérhető. A keresőrendszerek között vannak általánosak, mint pl. a Google, Yahoo stb., de egyre több speciális kereső, képkereső, blogkereső stb. is igénybe vehető. Az elérés fokozatai: (1) A keresőrendszer segítségével végzett keresés hatására a képernyőn megkapjuk az ismérveknek megfelelő elektronikus dokumentumok rövid leírását. (2) A rövid leírás alapján a számunkra relevánsnak tűnő dokumentumokat a webcímek, linkek segítségével megjelenítjük a képernyőn. (Gondot jelenthet első lépésben a túl sok és nem kielégítő találat. Ekkor a keresés finomítására lehet szükség.) Specifikus haladó keresésre is van lehetőség, ezt azonban kevesen veszik igénybe. A metakeresők lehetővé teszik, hogy a felhasználó párhuzamosan több keresőszolgáltatás segítségével keressen. A keresőrendszerek áttekintéséhez jó szolgálatot nyújtanak a startlapok pl. a keresőgépek.lap.hu, a kereső.lap.hu, illetve a mélyweb.lap.hu. Internetes katalógusok Az intellektuális úton készülő internetes katalógusok szisztematikus böngészést tesznek lehetővé. A feltárást hierarchikus rendszerek, vagy kategóriák kidolgozásával és alkalmazásával végzik. A logikai megközelítést alkalmazva a „tárgyi katalógusok” folytatásainak tekinthetők az internetes környezetben. A rendszer adatbázisát könyvtári és más szakemberek építik, a digitális források gondos válogatásával, rendszerezésével, és sokféle szempont szerinti visszakereshetővé tételével. A feltárt forrásokat valamely, általában valamely hierarchikus rendszer, vagy saját készítésű kategóriarendszer szerint csoportosítják, s teszik böngészhetővé. Emellett más szempontok, kulcsszavak, földrajzi helyek stb. is biztosítják a keresés, illetve böngészés lehetőségét. Az internetes katalógusok szabványos tárgyi metaadatokat használnak, esetükben kisebb a teljesség, ugyanakkor nagyobb a pontosság. (Ilyen a bubl.ac.uk, az Infomine, a Google Directory stb.). Szemantikus web szolgáltatások A tudásreprezentálás azon módszere, mely fogalmi kapcsolatokban helyezi el a tudást. Biztosítja az értelmezések, kijelentések, következtetések megfogalmazását. A számítógé-

86

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. pek számára értelmezhető, formalizált leírásokat tartalmaz. Lehetővé teszi az entitások (egyedek, dolgok, jelenségek) közötti kapcsolatok kifejezését. A felhasználó a szemantikus web eljárást követve, a kérdéseket-válaszokat értelmezni képes gép segítségével nemcsak találatokat, hivatkozásokat kap a kérdésére, hanem megoldási javaslatokat összetett problémáira is. Fontos szerepet kap a „betanított” gép, mely a beépített algoritmusok alapján aktívan és közvetlenül segíti a felhasználót mindennapi gyakorlati, vagy tudásszerzési problémája megoldásában. A szemantikus web alaptényezői: a digitális formában rögzített egyetlen nagy összefüggő adatbázis, valamint az alkalmazásokat lehetővé tevő szabványok. A szemantikus weben alapuló keresés, problémamegoldás számítógéppel támogatott, „felfedezéses”, interaktív folyamat, melyben a kapott válaszokat a gép elemzi, értékeli, következetéseket von le. A keresési folyamat eredményeképpen a feltárt új információk tudásrendszerünk részévé válnak. A szemantikus web megjelenését indokoló tényezőkről és magáról a szemantikus webről lásd Herendy Csilla áttekintését. 79 Ahhoz, hogy a szemantikus web megvalósulhasson, szükséges a könyvtárosok minél aktívabb részvétele, különös tekintettel a szabályozott feltáró rendszerek, a hierarchikus osztályozási rendszerek, valamint a tezauruszok alkalmazására.80 A szemantikus web fogalmáról, történetéről, szabványairól, eredményeiről, folyó tevékenységeiről, az új szolgáltatásokról és kezdeményezésekről magyar nyelven részletesen a W3C Magyar Iroda honlapján tájékozódhat.81 6.3.5. A keresőrendszerek részletes elemzési keretei A keresőrendszerek minden lényegi szempontra kiterjedő elemzésére, és értékelésére a tantárgy oktatásának 3. félévében kerül sor. Addigra az 1. félév hátralévő részében, illetve a 2. félév teljes egészében részletesen megismerkedik az osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek elméleti, módszertani kérdéseivel, konkrét keresőnyelveket ismer meg (az Egyetemes Tizedes Osztályozás, a Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszere, más külföldi és magyar tárgyszórendszerek és tezauruszok, köztük kiemelten az OSZK Tezaurusz/Köztaurusz). Ily módon összeállnak majd azok az ismeretek, tapasztalatok, melyek alapján komplex keresőrendszer-típusokat megalapozottan elemezni és értékelni tudja. Annak érdekében, hogy az időközben szerzendő tapasztalatait megfelelő keretekbe ágyazza, a alábbiakban bemutatjuk a 3. félévben alkalmazandó elemzési keret átfogó szempontjait. 1. Szolgáltatók, dokumentumbázis, felhasználók − Előállítók-szolgáltatók, dokumentumbázis, használói kör, elvárások, igények 2- A feltárási stratégiája, intellektuális és technikai eszközei − A feltárás stratégiája, a feltárás intellektuális eszközei, technikai és szoftver eszközök

79

HERENDY Csilla: A kereső, a dokumentumok és a user. A szemantikus web egy lehetséges nézőpontja. URL: http://www.mediakutato.hu/cikk/2010_01_tavasz/03_szemantikus_web 80 TÓTH Máté: A szemantikus web. A könyvtárak a szemantikai paradigmában. Doktori értekezés tézisei. Budapest : ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2010. 8 p. URL: http://doktori.btk.elte.hu/lit/tothmate/tezis.pdf 81 W3C Magyar Iroda. URL: http://www.w3c.hu/

87

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 3. A feltárás munkafolyamatai − A feltárás munkafolyamatai – a feltárás, építés, szerkesztés, karbantartás jellemzői ( integrált jellege és mélysége) 4. Az IKR használata, keresés és böngészés − A használat jellemző ismérvei, a keresőfelület, keresési üzemmódok, kereséstechnikai eszközök – a böngészés lehetőségei 5. Tájékoztatás, támogatás − A használatot, keresést, böngészést segítő útmutatók, súgók – módszertani anyagok, példatárak 6. Megjelenítés, hozzáférés − A megjelenítési formátumok, letöltés, az eredeti szöveghez való hozzáférés 7. Értékelés, fejlesztés − Az értékelési szempontoknak való megfelelés (minőségi keresés kritériumai, alkalmazhatósági, fejleszthetőségi kritériumok) – a fejlesztési igények, elvárások, teendők elemzése – konkrét kutatások-fejlesztések (Megj.: a fenti egységes és átfogó szempontok tovább bonthatók az egyes keresőrendszerek részletes ismertetésénél, pl. „A feltárás stratégiája, intellektuális és technikai eszközei” részen belül a feltárás intellektuális eszközei kapcsán ki lehet térni a releváns információkereső nyelvi szabványok meglétére (pl. ETO, tárgyszórendszer, tezaurusz), az alkalmazott adatformátumokra, a keresőrendszer-típus (pl. adatbázis), a sajátos építési, gondozási, szerkesztési szabályzataira, a katalogizálási szabványokra, az újabb fejlesztésű intellektuális eszközökre.

6.4

ÖSSZEFOGLALÁS

Az információkereső rendszer az információfeltáró, -rögzítő, -rendszerező, -tároló és -kereső rendszer tömör megnevezése. Látható, hogy összetett rendszer, melyben a két fő szellemi művelet a feltárás és a keresés. A rendszerben az adatok hierarchikus szerkezetben szemlélhetők. A „puding próbája” a keresés, amikor a felhasználó kapcsolatba lép a rendszerrel valamely felhasználói felületen, pl. online katalógusban, adatbázisban. A hoszszú, több lépést magában foglaló feldolgozási, feltárási folyamat eredményeképpen létrejönnek a szurrogátumok, sor kerülhet keresésükre, szolgáltatásukra. Az információkeresésnek két fő modellje alakult ki, mely a tároló-kereső struktúra jellegzetességeivel függ öszsze: (1) a hagyományosabb környezetre érvényes illesztéses, (2) illetve a hálózati környezetre érvényes asszociatív modell. Megismerkedik ezek sajátosságaival. Végül a ma „élő” információkereső rendszerek (cédulakatalógusok, online katalógusok, adatbázisok, internetes keresők, internetes katalógusok, illetve a jövő szempontjából ígéretes szemantikus web alkalmazások sajátos jellemzőit ismeri meg a legfontosabb szempontok szerint. A lecke lehetséges tantárgyi kapcsolatai: Bibliográfiai adatfeldolgozás, Az elektronikus dokumentumok feldolgozása, Adatbázis-kezelés, Integrált könyvtári rendszerek, Virtuális könyvtárak, Internetes keresőrendszerek működése.

6.5 1.

88

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Értelmezze egymással összefüggésben az információs rendszer és az információkereső rendszer fogalmát!


Hasonlítsa össze az illesztéses és asszociatív modellt, alkalmazási lehetőségeik szerint!

3.

Mik az információkereső rendszerek megvalósulásának fő típusai?

4.

Milyen feltételek, eszközök szisztematikus vizsgálata fontos az IKR-ek működésének áttekintéséhez?

5.

Hasonlítsa össze a cédulakatalógus és online katalógus lényegi ismérveit!

6.

Fejtse ki az internetes keresőszolgáltatások működésének fő ismérveit!

7.

Fejtse ki az internetes katalógusok működésének fő ismérveit!

8.

ilyen eszközöket használ az interneten való kereséskor, tájékozódáskor, és mik a tapasztalatai?

9.

Véleménye szerint a felsorolt IKR-eknek milyen távlati lehetőségei vannak?

10. Értelmezze az információkeresés lépéseit, azok funkcióját?

89


7.

OSZTÁLYOZÁSI RENDSZEREK, INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEIK

7.1

CÉLKITŰZÉS

A lecke tanulmányozása után legyen képes: − a három osztályozási irányzat (a hagyományos, nyelvészeti és statisztikai irányzat) fő jellegzetességeinek bemutatására, − az információkereső nyelvi megközelítés (szókészlet, alaktan, jelentéstani relációk, mondatképzés) értelmezésére, kifejtésére, − az osztályozási rendszerek/információkereső nyelvek alapfunkcióinak kifejtésére − a velük szemben támasztott funkcionális, illetve alkalmazási-fejlesztési funkcióknak való megfelelés kifejtésére, − az osztályzási rendszerek/információkereső nyelvek tipizálására. 7.2

TARTALOM

1. Az ismeretreprezentálás hagyományai és irányzatai − A felosztáson alapuló osztályozási irányzat − A nyelvészeti irányzat − A statisztikai irányzat 2. Az információkereső nyelvi megközelítés és összetevői − Az információkereső nyelv fogalma és elemzése 3.Az információkereső nyelv szóképzési szabályai 4. Az információkereső nyelv mondattana, az indextétel összeállítása − Az indextétel összeállítása − Az indextételek megalkotásának alapelvei 5. Osztályozási/indexelési funkciók és kritériumok − Az alapfunkciókkal kapcsolatos elvárások − Alkalmazási és fejlesztési kritériumok 6. Az osztályozási rendszerek/információkereső nyelvek típusai − Mesterséges nyelvű vagy természetes nyelvű rendszerek − Alá-és fölérendelő vagy mellérendelő rendszerek − A keresőnyelvi elemeket előzetesen vagy utólag egymáshoz rendelő rendszerek − Nem automatikus vagy automatikus rendszerek − Általános vagy speciális tartalmú rendszerek − Átfogó vagy egyedi feltárást biztosító rendszerek − Tudományosztályozó, ismeretközvetítő vagy ismeretszervezési rendszerek − Nemzetközi, nemzeti vagy helyi rendszerek

90


7.3


7.1.1. Az ismeretreprezentálás hagyományai és irányzatai Az ismeretreprezentálásnak a történeti fejlődés során 3 nagy irányzata alakult ki az alábbi sorrendben: A felosztáson alapuló osztályozási, a nyelvészeti (indexelési), illetve a statisztikai irányzat. Ezeket egységes megközelítésben jellemzői ismérveik szerint vizsgáljuk. Részletes elemzésükre külön leckékben kerül majd sor (8–11. fejezet), a nyelvészeti és statisztikai irányzaté pedig a 2., illetve a 3.kötetben.)

A felosztáson alapuló osztályozási irányzat A felosztáson alapuló rendszerek, a dokumentumokat meghatározott rendszerben elhelyező szakrendszerek története az i.e. 2. évezredig nyúlik vissza. Az ókori Keleten, Görögországban, Rómában az osztályozás tette lehetővé a dokumentumok célszerű rendszerezését, csoportosítását, visszakeresését. Gondoljunk a ninivei, alexandriai, a római kori, a középkori szakrendszerekre, az újkori kezdeményezésekre, Konrad Gesner világbibliográfiai kísérletére. Ezek megszabták és rögzítették az írásműveknek, dokumentumoknak az IKNY-ben elfoglalt logikai helyét. A felosztáson alapuló rendszereknél a dokumentumok osztályba sorolását értik osztályozáson:- a hasonló témájú dokumentumokat besorolják valamely fogalomosztályba. Az osztályok általában előre adottak, hiszen az osztályozó fogalmakat a könyvtári osztályozás céljaira valamely filozófiai rendszer tudományfelosztásából vették át. .Már az ókori könyvtárakban is az osztályozás tette lehetővé a dokumentum célszerű rendszerezését, csoportosítását, visszakeresését. Az irodalomban kialakult tevékenységi formák, műfajok, oktatási rendszerek, illetve az ezek alapját képező tudományfelosztási elvek alakították ki a tájékoztatás célját szolgáló szakrendszereket. E nagy hagyományai miatt nevezzük „hagyományos” irányzatnak. Az ókor egyik legjelentősebb könyvtárát Arisztotelész gyűjtötte össze iskolája, a Lykeion számára. Halála után került e könyvtár gyűjteménye Alexandriába, a Muszeion könyvtárának alapját képezve. A Muszeion az ókor egyik leghíresebb gyűjteménye volt. 82 Katalógusát a könyvtár harmadik vezetője, az ephezoszi Zénodotosz idején i.e. 260-240 között Kallimakhosz készítette el. 83A katalógust görögül Pinákész-nek nevezték, ami ez magyarul táblákat jelent. Kallimakhosz a Muszeionban összegyűjtött műveket a tudományágak szerint csoportosította és az írói tevékenység alapján nevezte meg. Katalógusának szakrendje egyaránt tükrözte az ókor gazdag irodalmát, művészetét, tudományosságát:

82 83

Library of Alexandria [kép]http://en.wikipedia.org/wiki/Library_of_Alexandria Kallimakosz [kép] http://www.hyperhistory.com/online_n2/people_n2/persons2_n2/kallimachos.html

91

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 18. A Kallimakhosz által készített katalógus töredékesen rekonstruált részlete

Költők – Epikusok, -Komédiaírók, -Tragédiaírók, Dithyrambus-írók, Törvényhozók Filozófusok – Geométerek, Matematikusok Történetírók Szónokok Szerzők különféle tárgyakról – a madarakról, a halakról, a sajátos pástétomokról. A Muszeion – töredékekből rekonstruált példája – jól szemlélteti az osztályozás, a rendezés, a szakrend fontosságát a könyvtári gyűjteményekben. A felosztás eleinte az irodalomban kialakult tevékenységi formák, műfajok stb. alapján történt, (pl. az Alexandriai könyvtárban), ahol a könyvtár katalógusát (Pinákész=táblák néven) i.e. 260–240 között Kallimakhosz készítette el.

20. kép

21. kép 92

Egy nap az alexandriai könyvtárban

Kallimakhosz (i.e. 310/305–240)

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. z irodalom rendszerezett, rendezett áttekintésének igényének felelt meg a későbbiekben a Római birodalom könyvtáraiban használt szakrendszer, majd a középkori egyetemeken művelt hét szabad művészet. A hét szabad művészet (latinul: septem artes liberales) a bevezető képzésnek, a bölcsészeti fakultásnak (facultas artium) volt a tananyaga. Az elnevezés azt jelenti, hogy „szabad emberhez méltók.” A hét szabad művészetet két csoportra osztották.84 A könyvtárak is ezek alapján alakították szakrendszereiket. I. Trivium – a szóval, szöveggel foglalkozó tudományok („Hármas út”) Grammatica – nyelvtan Retorica – retorika- a gondolatok szabatos szóbeli kifejezése Dialektica – dialektika- a gondolatok logikus kifejtésének tárgya II. Quadrivium – a többi négy tudományág közös összefoglaló neve („Négyes út”) Astronomia – csillagászat Aritmetika – számtan Geometria – mértan Musica – zene A fejlődés következő mérföldköve Konrad Gesner 85(egyes forrásokban: Conrad Gesner 1515–1565) humanista orvos, polihisztor és bibliográfus munkássága volt. Gesner arra tett kísérletet, hogy az akkor fellelhető „világirodalmat” egyetemes bibliográfiájában (Bibliotheca universalis) az általa kialakított szakcsoportok alá rendezve, művenként leírja. A mű 1548–1549-ben jelent meg.

22. kép

Konrad Gesner (1515–1565) a Bibliotheca Universalis összeállítója

Az újkorban, majd azt követően számos új fejlemény következett be az osztályozási rendszerek fejlődéstörténetét, melyeket napjainkig követve B. Hajdu Ágnes és Babiczky 84

Hét szabad művészet [Wikipédia szócikk]. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A9t_szabad_m%C5%B1v%C3%A9szet 85 Konrad Gesner [kép] URL: http://www.antiqua-global-art.com/website/images/content/fischbuch/006.jpg

93

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Béla jegyzete vizsgál.86 Az újkortól megjelenő bibliográfiai rendszereket a 19. század második feléig Gulyás Pál interneten elérhető munkája hasonmás kiadásban.87 A felvilágosodás is erősítette a tudományos, enciklopédikus összefoglalásokat, és azok könyvtári alkalmazását. Mindezek következtében a 19–20. században számos ma is élő tudományfelosztáson alapuló osztályozási rendszer jött létre. Ezekre a rendszerekre példa a Tizedes Osztályozás, az Egyetemes Tizedes Osztályozás. Előnyeikkel /rendszerezettség, jó áttekintés, mélységben rugalmasság/ és hátrányaikkal majd a 10. fejezetben foglalkozunk. A 19. század vége különösen nagy lendületet adott számos ma is létező felosztáson alapuló osztályozási rendszer létrehozásának. Ezek fő ismérvei: a filozófiai tudományfelosztás, illetve a természetes logika alkalmazása a klasszikus logika szabályai szerint. Szerkezetük hierarchikus és a kor dokumentumokban megjelenő ismérveit tükrözi. Korlátaikat jelzi, hogy felépítésüket szigorú logikai elvek alapján meghatározott hierarchiák határozzák meg, ily módon a társadalom-, természet- és alkalmazott tudományok fejlődését viszonylag nehézkesen, csak rendszeresen visszatérő szerkezeti változtatásokkal és módosításokkal tudják követni. Példák: Dewey Tizedes Osztályozása, Cutter Kiterjesztő Osztályozása, az Egyetemes Tizedes Osztályozás, a Library of Congress osztályozási rendszere. (Ranganathan Kettőspontos Osztályozási rendszerében is van hierarchikus, szakterületi rész, de nála inkább az analízis és szintézis, a vetületek alkalmazása az, ami meghatározó). A fentiek közül az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerkezetével, jelzetszerkesztési sajátosságaival, alkalmazásaival, értékelésével a 8-11. fejezetben részletesen foglalkozunk.

A nyelvészeti irányzat Az újkori elméleti próbálkozások (tárgyszavazás) után a 19. század végétől került tudományos alapokra a nyelvészeti alapozású osztályozási/indexelési elmélet és gyakorlat. A nyelvészeti irányzat az osztályozási/indexelési rendszereket formalizált nyelvekként fogja fel, melyek nyelvtani elemzésnek vethetők alá, azáltal, hogy a természetes nyelvhez hasonlóan van morfológiájuk (jól meghatározható szókincsük), mondattanuk (szintaxisuk): a szókincs szavaiból létrehozható értelmes szóláncok kialakításának valamilyen szabályrendszere. A nyelvészeti irányzathoz tartoznak a természetes nyelven alapuló keresőnyelvek (pl. a kulcsszavas, tárgyszavas rendszerek), és ebben gyökereznek a tezauruszok, a természetes nyelvre épülő erősen szabályozott nyelvek. A legfontosabb alapfogalmak a következők: Szövegszó: a szövegben ténylegesen, változatlan alakban előforduló szó. Címszó: a címben ténylegesen előforduló szövegszó. Kulcsszó: az információ lényegére jellemző, a tartalmi feltárásra alkalmas szövegszó. Tárgyszó: a tartalmat röviden, tömören, egyértelműen kifejező, természetes nyelven megfogalmazott szabványosított szó. Deszkriptor: a legáltalánosabb információkereső nyelvi kifejezés, mely az információk feltárására, tárolására és visszakeresésére közvetlenül felhasználható (ld. tezaurusz).

86 87

B. HAJDU Ágnes, BABICZKY Béla: Bevezetés az információkereső nyelvek... i.m. 45–163. p. GULYÁS Pál: Bibliográfiai rendszerek. (Első közlemény). URL: http://epa.oszk.hu/00000/00021/00141/pdf/289-313.pdf

94

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Nemdeszkriptor: az információk feldolgozására és keresésére közvetlenül nem, csak a vele összekapcsolt deszkriptor útján vagy annak figyelembevételével használható kifejezés (utaló). (Ld. bővebben e fejezetben az Információkereső nyelvi megközelítés alatt.)

A statisztikai irányzat Az 1950-es évek derekától – egyre jobban elterjedt a könyvtár- és információtudományban is a matematikai módszerek, számítástechnikai módszerek alkalmazása – kialakult az osztályozáselmélet harmadik, s egyben legfiatalabb ága, amit sokáig kizárólagosan statisztikai irányzatnak neveztek. Alapja a természetes nyelv, ennek statisztikai összefüggéseit vizsgálják. H. P. Luhn amerikai információs szakember végzett elsőként szövegstatisztikai, illetve gyakorisági vizsgálatokat az információtudományi nézőpontból. Feltételezte, hogy (1) a tartalmat kifejező szavak és szószerkezetek (szintagmák) jellegzetes gyakorisággal fordulnak elő a szövegekben és ezáltal meghatározhatók, (2) az egzakt tudományok esetében a közlemény címe tartalmazni fogja a kulcsszavakat. Az 1960-as években – a számítástechnikai alkalmazásoknak köszönhetően lehetőség nyílt a szöveges információk nagy tömegének kezelésére – sikeres kísérleti terület lett az automatikus osztályozás és automatikus indexelés. A néhány emberöltő alatt kiterebélyesedő és globálissá váló fejlődés úttörő személyiségeinek, irányainak, gondolatainak állít emléket, s egyúttal inspirál Ungváry Rudolf és Orbán Éva kommentált szöveggyűjteménye. 7.1.2. Az információkereső nyelvi megközelítés és összetevői

Az információkereső nyelv fogalma és elemzése Az osztályozási rendszer és az információkereső nyelv (IKNY) ugyanannak a dolognak a két oldala. − Az osztályozási rendszer a fogalmi-logikai-gondolkodási-osztályozási-felosztási építkezés oldala, − Az IKNY a nyelvi, nyelvészeti-kifejezési, közlési eszközökre épülő építkezés oldala. Mind a két oldal jó alapul szolgál(hat) a feltáráshoz. Együttles alkalmazásaik szerencsés esetben az információkereső rendszerben optimálisan összeadódnak. Az osztályozásnak három szintje: a fogalmi, a nyelvi és a jelzetelési. Ezek minden alkalmazott információkereső nyelvnél, osztályozási rendszernél jól kimutatható fázisok. Ezzel részletesen, sok-sok példán keresztül ismerkedünk meg az ETO alapján történő osztályozási feladatoknál (8-11 lecke) Az IKNY – a dokumentumokban, kognitívumokban rejlő információk reprezentálására, tárolására, keresésére használt nyelv, melynek számos típusa és változata létezik. Mindenegyes IKNY elemezhető az alábbiak szerint − jelkészlet (alkalmazott jelek, jelkombinációk szempontjából), − szótan (a szavak képzésének, kialakításának módjai, formái szempontjából), − jelentéstan – szemantika – a szavak jelentése szempontjából), 95


mondattan – szintaxis – a nyelvi jelek és egységek kiválasztása és mondatokká kombinálása szempontjából. 19. Az IKNY-ben alkalmazott jelek, jelkombinációk, szabályok

Nyelvi Jelentésük megfelelők Jelek a nyelv jelekből tevődik össze: ábécéje van Jelkombia nyelv jelsorozatokkal nációk rendelkezik (jelek kombinációi) Nyelvtani szabályok

Jellemzőik

egymástól elkülönülő, a rendszerben megengedett jelek készlete, halmaza önálló jelentéssel bíró szó, ennek jelentését módosító toldalék, szintaktikai jelek (írásjelek, elválasztójelek stb.) a nyelvnek nyelvtana van olyan szabályrendszer, mellyel egy adott nyelv jelsorozatai egyértelműen meghatározhatók, képezhetők, ill. kapcsolhatók

Az IKNY-ek jelkészleténél hangsúlyozni kell, hogy az gyakran IKNY-specifikus. A hierarchikus IKNY-ekre /pl. ETO/ a számjegyek dominanciája a jellemző (de más jelek is használatosak, pl. betűk, és speciális jelek, mint kerek zárójel, egyenlőségjel stb.). A tárgyszavas IKNY-ekre a betűk a jellemzők. A Kongresszusi Könyvtár Osztályozási Rendszerének (LCC) jelzeteiben a számok és betűk egyaránt fontos szerepet töltenek be. 7.1.3. Az információkereső nyelv szóképzési szabályai A szavak képzésének, kialakításának módját, lehetséges, ill. célszerű formáit az IKNY alaktana határozza meg. A szóképzési szabályok speciálisak. A tárgyszavas IKNY-ek általánosságban az alábbiak szerint viszonyulnak a szófaj, eset, egyes szám/többes szám, a szinonimák, illetve a szóösszetétel kérdéséhez. 20. A redukció tárgya és eredménye a tárgyszavas keresőnyelvekben

Redukció tárgya Szófaj Eset Egyes/többes szám Szinonimák

Következménye tárgyszó általában csak főnév lehet általában alanyesetben használják egyes vagy többes számú alkalmazását előre meghatározzák a szinonimákat kiküszöbölik: a szinonimáról a tárgyszóra utalnak, így biztosítják a fogalom egyértelmű megnevezését Szóösszetételek, meghatározzák, hogy mely szavak, szóösszetételek, összetett szaösszetett szavak vak tekinthetők egy IKNY-szónak, ill. hogy melyeket kell több megtartása, vagy szóra bontani (fogalomszervezési szint!, pl. Filozófiatörténet, vagy lebontása Filozófia – Történet) Az IKNY szótana befolyásolja az IKNY gyakorlati használhatóságát. A konkordanciajegyzékek szerepe Fontos arról gondoskodni, hogy az IKNY-ek konkordanciajegyzékek segítségével egymásra átfordíthatók lehessenek. Ez azt jelenti, hogy az egyik IKNY jelsorozatai egy másik IKNY ábécéjéből alkotott jelsorozattá legyenek átalakíthatók. Ilyen konkordanciajegyzék 96

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. van pl. a Kongresszusi Könyvtár tárgyszavai, illetve a Kongresszusi Könyvtár osztályozási jelzetei között. A mellékelt példa a tezaurusz, illetve ETO közötti konkordancia igényére utal.88 Az OSZK Tezauruszban a deszkriptorok után az esetek többségében már szerepel valamely vonatkozó ETO-szám. Így példánkban a deszkriptor (avar nyelv), és annak ETO-száma =351.12. egyaránt szerepel. (Megj.: az ETO nyelvi alosztást már az új, 2006. évi táblázat szerint adták meg!)

23. kép

táblázat: ETO- tezaurusz közötti konkordancia példája az OSZK KTK-ban

7.1.4. Az információkereső nyelv mondattana, az indextétel összeállítása

Az indextétel összeállítása Az IKNY-ek esetében a mondatalkotás az indexkifejezésekkel való szervezett ellátást jelenti. Két egymáshoz kapcsolódó fogalmat kell megvilágítani: az indextétel, illetve az indexkifejezés fogalmát: Az indextétel az egész feldolgozási tételre vonatkozik, ez az „információkereső nyelvi mondat”. Az indexkifejezések ennek alkotóelemei, lehetnek szabályozatlanok (pl. kulcsszavak, szövegszavak), vagy szabályozottak (pl. tárgyszavak, deszkriptorok). Nyilvánvaló, hogy egy-egy indexkifejezés ismérvei az indextételnek csak valamely oldalát mutatják, és együtt képesek a szövegösszefüggés pontos ábrázolására. Az indexkifejezések mondattani (szintaktikai) szabályok szerint állnak össze indextétellé. E tekintetben különböző megközelítések lehetnek, és vannak az egyes információkereső 88

Avar nyelv [Tezaurusz tétel] URL: http://mek.oszk.hu/cgi-bin/thes.cgi?desc=avar+nyelv&trunc=1

97

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. nyelveknél. E tekintetben részletes elemzéseket is végzünk, pl. az Egyetemes Tizedes Osztályozás (8-11. lecke), a PRECIS index (Információkereső nyelvek tantárgy 2. féléve, 4. lecke), illetve a szintén a 2. félév során sorra kerülő Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszere esetében. (7. lecke).

Az indextétel megalkotásának alapelvei Az indextétel (IKNY-mondat) megalkotásához különböző megközelítések vannak. A Könyvtárosok kézikönyve 2. kötetében Horváth Tibor- fejti ki, hogy egymást követő lépésekben kell elemezni és meghatározni a cselekvést, a dolgokat és a folyamat körülményeit, valamint egyéb ismérveket /1/ A cselekvést (történést, folyamatokat) hordozó elem azonosítása, mivel az indextétel kifejezései közti viszonyt ez határozza meg. /2/ A „dolgok” azonosítása. Lényeges, hogy több dolog esetén mindegyik szerepét külön meg kell határozni. /3/ A cselekvés (folyamat) körülményei, feltételei közül az idővel és a térrel kapcsolatosak azonosítása. /4/ Az egyéb ismérvek azonosítása, amelyekkel a tételt még kiegészíthetjük (pl. dokumentumtípus vagy forma (pl. szabvány), a tárgyalás nézőpontja (pl. szépirodalom – szociológiai szempontból), az alkalmazói kód stb. meghatározása. A fenti lépéssort követi a PRECIS index, amellyel majd az Információkereső nyelvek 2. félévnek 4. leckéjében foglalkozunk. Mint föntebb utaltunk rá, a gyakorlatban több további indexelési, IKNY-mondatalkotási elv, s ahhoz kapcsolódva szabályrendszer alakult ki- Példák: − az Egyetemes Tizedes Osztályozás jelzetalkotási szabályai (szintaktikája), − a Kongresszusi Könyvtár (Library of Congress) szintaktikai szabályai, − Ranganathan kettőspontos és vetületes módszere, − a német RSWK (Regeln für Schlagwortkatalogisierung) szabályai, − az Új Könyvek tárgyszójegyzék alapján történő tárgyszavas indexelési szabályok. Bármelyik fenti rendszert is vesszük alapul, egyfajta stabilitást, kiszámíthatóságot visz a rendszerbe, és különösen szisztematikus böngészésre kiválóan alkalmas. A természetes nyelvek esetében az összefüggéseket ragokkal, jelekkel, szórenddel, nyelvtani alakokkal stb. fejezzük ki. Az IKNY-nek is megvannak a mondatalkotást szolgáló eszközei. A legfontosabb ezek közül a szavak sorrendjének meghatározása, a főtárgyszavak, ill. altárgyszavak kijelölése – ezek segítenek abban, hogy a kívánt szavak besorolási, elérési pontként szerepeljenek. Az Egyetemes Tizedes Osztályozásban is kidolgozottak az IKNY-mondatban (más szóval indextételben) szereplő elemek sorrendjének szabályai: ami egyben az indextétel kialakítását is vezérli. (Ld. még 7.3.6. Tipizálási kérdések – prekoordinált-posztkoordinált rendszerek) 7.1.5. Osztályozási-indexelési funkciók és kritériumok A 19-20. században kialakult az információkeresést tudományosan megalapozó osztályozáselméleti irodalom, a történeti, elméleti, módszertani kutatás és fejlesztés sarokpontjai és műhelyei. Ezek vizsgálati köre napjainkban átfogja és integrálja mind a három irányzatot. 98

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. A komplex elemzés elsősorban az alábbiakra terjed ki: − az osztályozás logikai és matematikai alapelvei, − a könyvtári és bibliográfiai szakrendszerek típusai, − a tudományfelosztáson alapuló osztályozási rendszerek fejlődéstörténete, − a nyelvi eszközökkel megvalósuló információfeltárás és -keresés (tárgyszavas osztályozás, különböző indexelési eljárások, a tezauruszok alapján történő feltárás és keresés) kérdései, − a statisztikai irányzat eredményei, − az automatikus osztályozás és indexelés, − újabban szemantikus web alkalmazások. Az osztályozási rendszerekkel / IKNY-ekkel kapcsolatos funkcionális elvárásokat ebben az integrált megközelítésben fogalmazhatjuk meg: (1) osztályalkotás – azonos vagy hasonló témájú információegységek (dokumentumok, kognitívumok) homogén csoportjainak, osztályainak kialakítása, (2) egyedi leképezés – a kognitívumok (ismeretegységek) tartalmának, az egyedi információknak a leképezése, (3) újdonság kimutatás – a (szakmai) újdonságok kimutatása, (4) felhasználói kérdések leképezése – a felhasználók kérdéseinek leírása, leképezése, (5) a kereséshez optimális tárolási-keresési struktúrák kialakítása, segítve a kereshető adatok rendezését, rendszerezését, kiválasztását, a keresés egyszerű, összetett (kombinált) módszereinek alkalmazását, valamint a böngészést. Azt az eszközt, mely segítségével az osztályozást végezzük, osztályozási rendszernek, vagy mint láttuk, információfeltáró-kereső nyelvnek, elfogadott kifejezéssel információkereső nyelvnek (vagy röviden keresőnyelvnek) hívjuk. Feladatuk az eredeti dokumentumokban, ismeretegységekben feltárt információk tartalmának leírása, tárolása és többszempontú visszakeresésének biztosítása.

Az alapfunkciókkal kapcsolatos elvárások A fenti általános elvárások egyaránt vonatkoznak az előző leckében megismert információkereső rendszerek különféle technikai megvalósulásaira (a történeti értéket képviselő cédulakatalógusoktól, az online katalógusokon illetve közös katalógusokon, az adatbázisokon, az internetes keresőAz osztályozási rendszerekkel/információkereső nyelvekkel kapcsolatban az alábbi táblázatban szerepl jellemző ismérvek követelhetők meg. 21. Osztályozási rendszerek/IKNY-ek – funkcionális minőségi kritériumok

Funkciók/krité riumok (1) Egyértelműség biztosítása (2) Áttekinthetőség biztosítása

Jelentésük az osztályozási rendszer minden szavának egy és csakis egy jelentése legyen. Minden fogalomnak csakis egy szó feleljen meg az IKNY, osztályozási rendszer tükrözze az osztályozandó tudomány, szakterület stb. logikai szerkezetét, rendszerét. Legyen áttekinthető, szavai, jelzetei lehetőség szerint „beszéljenek” 99

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. (3) Mélységbeni rugalmasság biztosítása (4) Értelmi összefüggések kimutatása Egyszeri összefüggések, egyedi információk leképezése Sokszempontú megközelítés biztosítása

a keresés során lehessen navigálni a fogalmi szintek között fölérendelt fogalmak, ill. alárendelt fogalmak felé az IKNY legyen képes a fogalmak közötti összefüggések kifejezésére. Hívja fel a figyelmet ezekre az összefüggésekre! (pl. nem faj, egész rész, rokonsági viszony, szinonima stb.) a rendszer legyen képes az egyedi ismeretkvantumok differenciált „egyedi” tartalmának tükrözésére! Ennek érdekében legyen képes az IKNY-szavak következetes összekapcsolására, biztosítsa logikai összefüggések, ill. a szerepösszefüggések ábrázolását a rendszer tegye lehetővé, hogy egy-egy ismeretegységet, fogalmat, kérdéskört sokféle szempontból – tárgyi, szakmai, földrajzi, idő, formai, nyelvi stb. lehessen feltárni és keresni

Mindezek a követelmények a követelményrendszer egyes, olykor egymásnak ellentmondó követelményei. Nincs egyetlen olyan információkereső nyelv sem, amelyik mindegyiknek meg tudna felelni.. Szem előtt tartásuk az alábbiak érdekében nagyon fontos, − osztályozási rendszerek/IKNY-ek összehasonlítása, kiértékelése, − az értékelés eredményeképpen meghatározott problémákra megoldások keresése, − adott céloknak megfelelő osztályozási rendszerek/IKNY-ek kiválasztása, hosszú távú fejlesztése − oly módon, hogy különböző osztályozási rendszerek/IKNY-ek együttes alkalmazásával a legoptimálisabb kombinációk jöjjenek létre. Már e fejezet végén konkrét típuspárokon, azok példáin keresztül szembesülünk azzal a ténnyel, hogy melyeknek milyen sajátos erősségei, így előnyei, illetve éppen ellenkezőleg milyen gyengeségei, hátrányai bizonyos szempontokból, alkalmazási nézőpontokból. A lényeges az, hogy lehetőleg az egyes IKNY-ek előnyös ismérveire, feltételeire építsünk, és ezeknek a legmegfelelőbb alkalmazásait találjuk meg a szinte kimeríthetetlen információkeresési alkalmazási spektrumban.

Alkalmazási és fejlesztési kritériumok 22. Osztályozási rendszerek/IKNY-ek alkalmazási, fejlesztési kritériumok

Kritériumok Fejleszthetőség, változtathatóság, rugalmasság Hatékony és praktikus alkalmazhatóság Széleskörű, nemzetközileg alkalmazhatóság

100

Jelentésük legyen alkalmas hosszú távú fejleszthetőségre, az „újdonságok”, új fogalmak, összefüggések elhelyezésére illetve kifejezésére az IKNY-en legyen alkalmas mind a feltárásra, mind a keresésre, legyen a gyakorlatban megvalósítható, ne pedig csak elméleti konstrukció legyen nemzetközileg illeszthető és csereszabatos, legyen alkalmas az egyetemes és nemzetközi információáramlás elősegítésére (nemzetközi információcserére, vagy összekapcsolhatóságra más IKNY-ekkel

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Könnyű és kényelmes használat

mind az információs szakember, mind pedig a használó számára legyen kényelmes, érthető és egyszerű a használata, ne kelljen hosszú előtanulmányokat végezni ahhoz, hogy használni tudjuk Elektronikus környe- legyen alkalmazható különféle technikai megoldásában, különös zetben való alkaltekintettel a hálózati, internetes alkalmazásokra. mazhatóság Automatizálhatóság a feltárás, keresés legyen minél intenzívebben támogatott automatizált eszközökkel és eljárásokkal A fenti kritériumok mind jogos alkalmazási elvárásokat tükröznek. Ugyanúgy, ahogy fentebb a funkcionális-minőségi kritériumoknál, itt elmondhatjuk, hogy a fenti kritériumok fontosak, de nem könnyű találni, vagy kidolgozni olyan rendszert, mely az összes feltételnek kiválóan megfelel. A fentiekből látható, hogy a meghatározott funkcióknak való megfelelés, illetve az alkalmazási és fejlesztési kritériumoknak való megfelelés milyen összetett dolog. A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy a történetileg kialakult és létező osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek milyen sajátos elvárások/ismérvek szerint szerveződhetnek sajátos típuspárokba, annak érdekében, hogy részletes megismerésük alapján képesek legyen arra, hogy megtaláljuk számukra a nekik legjobban megfelelő alkalmazásokat. 7.1.6. Az osztályozási rendszerek/információkereső nyelvek típusai A tankönyvírók nagy hangsúlyt helyeznek a rendszertípusok bemutatására89 A típusok a gyakorlatban működő rendszereket próbálják különböző szempontok alapján tipizálni, típuspárokra, típusokra, spektrumokra bontani, hogy az összes működő, különböző társadalmi igényeket kielégítő rendszert a maga típusában, a maga helyén elemezni és értékelni lehessen. Így tárulhatnak fel a legkülönfélébb elvárásoknak megfelelő rendszerek az osztályozási rendszerek/információkereső nyelvek hatalmas és óriási alkalmazási, felhasználási palettáján. A létező osztályozási rendszerek/információkereső nyelveket összehasonlító típuspárokat az alábbi szempontokból elemezzük és vetjük össze. − (1) Melyek az alkalmazott nyelv jellemzői? – Természetes vagy mesterséges, – szabályozatlan vagy szabályozott rendszerek − (2) Fogalmaik egymástól függnek-e, vagy egymástól függetlenek? – Alá-és fölérendelő vagy mellérendelő rendszerek − (3) A keresőnyelvi elemeket a feltárás, vagy a keresés során rendelik-e egymáshoz? Prekoordinált vagy posztkoordinált rendszerek) − (4) Milyen mértékben automatizáltak?- Nem automatizált – félig automatizált- automatizált rendszerek. − (5) A tartalmuk mire terjed ki? Mindenre kiterjedő/egyetemes/átfogó vagy szakterületekre kiterjedő/speciális rendszerek. − (6) Milyen mélységű feltárást biztosítanak? – Átfogó vagy egyedi feltárást biztosító rendszerek

89

B. HAJDU Ágnes, BABICZKY Béla: Bevezetés az információkereső nyelvek... i.m. 39–44. p.; KÖRNYEI Márta: Könyvtári osztályozás... i.m. 22-27. p.

101


(7) Milyen célokra használják? Tudományosztályozásra, ismeretközvetítésre, – ismeretszervezésre használt rendszerek. − (8) Milyen az alkalmazásuk hatóköre? Nemzetközi, nemzeti, helyi rendszerek. A nyolc szempont alapján meghatározott típusjellemzők bármely konkrét osztályozási rendszer/információkereső nyelv sokoldalú és részletes elemzésének alapjául szolgálnak. Ezt azt jelenti, hogy jegyzetünkben minden konkrét rendszer tárgyalása során/után célszerű azt a hét szempontból kielemezni. (pl. az ETO-t a 8–11. lecke során, a konkrét kulcsszavas rendszereket, tárgyszórendszereket, tezauruszokat pedig a tantárgy oktatásának 2. félévében.

Természetes vagy mesterséges nyelvű rendszertípusok Az alkalmazott nyelv jellege szerint két alaptípus létezik: a természetes nyelven alapuló, ill. mesterséges nyelvű információkereső nyelv. A természetes nyelven alapuló keresőnyelvek között külön csoportot alkotnak a szabályozott és szabályozatlan keresőnyelvek. Nézzük először a természetes/mesterséges nyelvű skálát! Természetes nyelvűek A természetes nyelven alapuló keresőnyelvek lényegi ismérve, hogy a természetes nyelvből merítik osztályozási kifejezéseiket. Mindez előnyt jelent, hiszen a mechanikus betűrendes szerkezetben, az egymástól függetlenül alkalmazott szavak alapján viszonylag könnyű nyomon követni a terminológiák, a tudományos és gyakorlati élet változásait. Ugyanakkor hátrányt jelent, hogy a mechanikus betűrendes szerkezet alapján nem kapunk elfogadható képet a tudományok, vagy adott szakterületek egészére, felépítésére stb. vonatkozóan. A létrejövő konkrét keresőnyelvek adott nyelvekhez kötöttek (s ily módon nem is csereszabatosak egymással), sőt könyvtári alkalmazásokhoz is kötöttek (pl. nem egységes a szókincsük, az összefüggések ábrázolása, az alkalmazásuk még egy adott nyelven belül sem). Mesterséges nyelvűek A mesterséges nyelvű keresőnyelvek az osztályozó fogalmakat, illetve a dokumentumok tartalmát eleve speciális kódokkal, szimbólumokkal fejezik ki. Mindez előnyt jelent, hiszen a rendszerek jól áttekinthetőek, a jelzetek egyértelműek (minden számnak meghatározott jelentése van), ily módon nemcsak helyi, nyelvhez kötött nemzeti, hanem egyetemes és nemzetközi osztályozásra is alkalmasak. Ugyanakkor hátrányt jelent, hogy e nyelvek szerkezetét, alapjait, kódjait, jelzetelési szabályait, és használatát külön meg kell tanulni, amihez erőfeszítés és idő kell (pl. ETO tanulása, 8–11. lecke) – Problémát jelent, hogy a tudományok átalakulásait, változásait, különösen az újdonságait az erősen kötött szerkezet, jelölési módszertan miatt lényegesen lassabban tudják követni, mint a rugalmas természetes nyelvű rendszerek. Automatikus támogatással történő felhasználóbaráttá tételükre eddig kevés figyelmet szenteltek. Mind a feltárás, mind a keresés, böngészés (különösen az online katalógusban) meglehetősen nehézkes még. Gyakorlati példák: Tizedes Osztályozás (TO, DDC), az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO, UDC), a Kongresszusi Könyvtár Osztályozási Rendszere (Library of Congress Classification, LCC) stb.

102

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Szabályozatlan/szabályozott nyelvű skála A természetes nyelvű keresőnyelveken (általánosan érvényes ismérveiken túl) két élesen elkülönülő altípus különíthető el: a szabályozatlan (más néven kötetlen) nyelvűek, illetve a szabályozott (más néven ellenőrzött szótárú, kötött) nyelvűek altípusa. Szabályozatlan nyelvűek A szabályozatlan nyelvű típusnál az alkalmazott természetes nyelv nem szabályozott, az osztályozó szavait, kifejezéseit közvetlenül a természetes nyelvű szövegekből, azok címéből, referátumából származtatja. Ennek magától értetődő előnye, hogy tükrözi a szerzők szóhasználatát, az új tárgyak, dolgok, jelenségek, újdonságok könnyen leképezhetők. Hátránya viszont, hogy a természetes nyelv gazdagságából, többértelműségéből fakadóan a keresés nagy zajjal jár. Jellegzetes képviselőik a szövegszavas, kulcsszavas nyelvek és az ezek használatát kibontakoztató rendszerek, pl. a kulcsszórendszerek, az internetes keresőrendszerek. Szabályozott nyelvűek A szabályozott nyelvű típusnál az természetes nyelv alkalmazását szabályokhoz kötik. Ez azt jelenti, hogy kidolgozzák a reprezentációhoz használható szavak jegyzékét, rendszerét, és azokkal történhet az információegységek leképezése. Emellett, rögzített szabályrendszerek határozzák meg a szóalakokat, a többjelentésű azonos alakú szavak (homonimák), és a különböző alakú, de egyjelentésű szavak (szinonimák) használatát, valamint az elfogadott kifejezések logikai kapcsolatainak jelölését. Gyakorlati példák: a különféle tárgyszórendszerek és tezauruszok.

Alá és fölérendelő vagy mellérendelő rendszertípusok A felosztás alapja az osztályozási módszer, más szóval, hogy van-e függőség az osztályozási kifejezések között? Alá-fölérendelő (hierarchikus) rendszerek Ha az osztályozási kifejezések között függés, alá-és fölérendeltségi viszony van, akkor alá-fölérendelő rendszerről, szakkifejezéssel hierarchikus rendszerről van szó. A hierarchikus rendszerben az osztályozandó fogalmak körét egyetlen egésznek fogják fel, és meghatározott szempont alapján felülről lefelé haladva fokozatosan lebontják. Az átfogóbb osztályokat további megkülönböztető ismérvek szerint alosztályokra, majd „al-al-osztályokra” (szakcsoportokra) stb. bontják. A felosztás mindig egy meghatározott lényeges ismérv, szempont szerint történik. Ezt nevezzük a felosztás alapjának. A 3. leckében megismert irányított (tranzitív) összefüggéseket (generikus, szerkezeti) használják fel a hierarchikus fogalmi láncok kialakítására. A kialakított szerkezet vagy monohierarchikus (enumeratív, amikor egy fogalomnak csak egyetlen fölérendelt fogalma lehet, egy helyen szerepelhet), vagy polihierarchikus (amikor a fogalomnak több fölérendeltje is lehet, tehát a felosztás több dimenziós, a fogalom több helyütt is található). Mellérendelő rendszerek Mellérendelő az a rendszer (keresőnyelv), melynek fogalmai között nincs függőségi viszony, azok önállóak, egymástól függetlenek. Az osztályozási kifejezéseket semmilyen szabály nem rendeli egymáshoz, azokat mindig az osztályozandó dokumentumok halmaza határozza meg. A mellérendelő rendszerek általában természetes nyelven alapulnak. Ilyenek a kulcsszavas rendszerek, valamint a tárgyszórendszerek nagy része. Az osztályozó fogalmaikat nem egy hiearchiában, hanem „sima” betűrendben helyezik el. 103

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Az ily módon, egymástól függetlenül létrehozott és betűrendben hozzáférhető osztályozó fogalmak közti kapcsolatokat mindig csak a rendszer hatékonysági céljainak megfelelő mélységben építik ki. Képesek többféle logikai kapcsolatot kifejezni (fölé-alárendeltség, egész-rész, eszköz-rendeltetés, ok-okozat, asszociatív stb.), de a kapcsolatrendszer kiépítése csak egy-két szintig történik meg (soha nem olyan mélységig, mint az alá-fölérendelő – hierarchikus rendszerekben). (ld. bővebben a tantárgy oktatásának második félévében: 2-3. lecke (indexek, kulcsszórendszerek) 5-8. lecke (tárgyszórendszerek), 9-11. lecke (információs tezauruszok)

A keresőnyelvi elemeket a feltárás vagy a keresés során egymáshoz rendelő rendszertípusok A felosztás alapja a szerkezet, másképpen kifejezve az, hogy a rendszer elemeit szabályok szerint előzetesen egymáshoz rendelik-e, vagy nem? Prekoordináló rendszerek Vannak olyan rendszerek, melyek az indexelési-osztályozási fázisban az egyes indexkifejezéseket egymáshoz rendelik, hogy az adott dokumentumok tartalmát minél pontosabban tükrözzék. Böngészés során ezeket a rendezett, kész indextételeket tekinthetjük át, és választhatjuk ki a számunkra relevánsnak tűnőket. Az osztályozási folyamat prekoordinálás esetében a jelzetelemek összetett jelzetbe való kapcsolásával, vagy természetes nyelv esetén az indexelőkifejezések indextételbe való koordinálásával történik, mindig meghatározott szabályok figyelembevételével. Posztkoordináló rendszerek A posztkoordináló megoldás azt jelenti, hogy a indexkifejezéseket nem rendeljük előzetesen egymáshoz, nem alkotunk előzetesen összetett indextételeket, hanem az indexkifejezéseket egymástól függetlenül adjuk meg, és a keresés során ezeket, mint elemeket kapcsoljuk egymáshoz, minél pontosabban megfogalmazva ily módon a keresőkérdésünket. A posztkoordinált megoldásokban az osztályozó fogalmakat, lexikai egységeket a dokumentumok tartalmától függően megadjuk, de az indexelési/osztályozási fázisban azokat nem szervezzük meghatározott szabályok szerinti indextételbe, így pl. a fogalmaknak sorrendjét nem határozzuk meg előre. Az indexelési/osztályozási munka befejezéseként az ismérvek összekapcsolása elmarad. Az elemzést nem követi jelzetalkotás. Ez az alternatíva ETO-jelzetalkotás esetében még alig használatos. Viszont a tárgyszavas rendszerek különböző típusainál már eldöntött, és követett dolog. Pl. a Köngresszusi Könyvtár tárgyszórendszerének alkalmazásakor a prekoordináló megoldást, az OSZK Tezaurusz-Köztaurusz esetében a posztkkordináló megoldást alkalmazzák. (Megj.: a böngésző üzemmódban a prekoordinált rendszer jobb áttekinthetőséget biztosít az adott témáról! A kereső üzemmódban viszont a posztkoordinált rendszer használata bevált – az eredményessége azonban függ a felhasználó intelligenciájától.)

Nem automatikus vagy automatikus módon működő rendszertípusok A felosztás alapja az automatizálás mértéke. Aszerint, hogy az osztályozást az ember vagy a gép végzi, az osztályozási rendszereket/ IKNY-ket két fő típusra (nemautomatikusra és automatikusra), illetve közbenső típusra (félauatomatikusra) oszthatjuk. Nem-automatikus rendszerek Nem-automatikus az a rendszer, amely az indexelés/osztályozás munkafolyamataiban nem használ gépi megoldásokat. 104

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Ilyen kifejezetten manuális rendszer a cédulakatalógus, amelynek építése esetében szinte minden munkafolyamat manuális: a besorolás, jelzetszerkesztés, a katalóguscédulán való kijelölés, aláhúzás, az előrendezés, a katalógusfiókban a megfelelő osztólap mögé való beosztás, szükség szerint osztólap készítése, feliratozása. Félautomatikus rendszerek Félautomatikus az a rendszer, melyben a manuális és gépi elemek ötvöződnek az indexelés/osztályozás folyamatában. Gyakori, hogy az indexelő kifejezések megállapítása intellektuális úton történik, míg a rendezés és a szelektálás automatikusan, számítógéppel. Példák félatomatikus rendszerekre: KWIC-index (KeyWord In Context – azaz szövegkörnyezetes kulcsszóindex), internetes katalógusok (pl. bubl.ac.uk) Ezekkel részletesen az Információkereső nyelvek tantárgy oktatásának 2., illetve 3. félévében foglalkozunk. Automatikus rendszerek Az automatizálás szintjén külön célszerű szólni az automatikus indexelési, illetve osztályozási rendszerekről. Az automatikus indexelési rendszerek nyelvi szinten dolgoznak, a bevitt keresőkérdéseket ilyen kritériumok szerint követve, keresve, a találatokat sajátos algoritmusok szerint rangsorolva (Google, Yahoo, Altavista stb.), a több keresőben párhuzamosan kereső metakeresők (Webcrawler stb.). A keresősorba bevitt keresőszavak alapján a keresés a keresőrendszer indexadatbázisa révén automatikusan történik, amit a találatok rangsorolt megjelenítése követ. Az automatikus osztályozási rendszerek fogalmi szinten, fogalmi műveletekre képesek, így az osztályozási fogalmak meghatározására és csoportosítására. E körbe tartoznak olyan automatikus műveletekre, kategóriák szerinti csoportosításra képese rendszerek, mint a Vivissimo, vagy az eleve a fogalmi műveletek szintjén működő szemantikus web alkalmazások (szemantikus keresők).

Általános vagy speciális tartalmú rendszertípusok A tartalmuk szerint a rendszerek lehetnek általánosak (egyetemesek), illetve speciálisak (szakterületiek). Általános (egyetemes) osztályozási rendszerek azok a rendszerek, melyek az emberi tudás egészét, az ismeretek teljes körét átfogják. Az osztályozásukban a különféle szakterületek fogalmait összehangoltan rendezik el. Példák: osztályozási rendszerek (ETO, TO, a Kongresszusi Könyvtár Osztályozási Rendszere) tárgyszórendszerek (a Kongresszusi Könyvtár általános tárgyszórendszere =Library of Congress Subject Headings, az Új Könyvek tárgyszórendszere, s ide sorolható az OSZK Tezaurusz/köztaurusz. A speciális osztályozási rendszerek (szakterületi, autonóm) egy-egy tudományterület, szűkebb szakterület, ágazat ismereteit foglalják magukba, figyelembe véve az adott szakterületen működő szakemberek, kutatók sajátos igényeit és szokásait. Példák: Pedagógiai tárgyszórendszer/tezaurusz, a Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz.

Átfogó vagy egyedi feltárást biztosító rendszerek A felosztás alapja az, hogy osztályozási rendszer osztályozó fogalmai „hogyan darabolják fel a valóságot”, milyen mélységben, milyen konkrétan.

105

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Aszerint, hogy mennyire általánosak, átfogóak, vagy éppen ellenkezőleg mennyire konkrétak, egyediek az alkalmazott keresőnyelvi szavak – két típus különböztethető meg (1) a generalizáló illetve az individualizáló osztályozási rendszer/IKNY. Átfogó osztályozást biztosító (generalizáló) rendszerek A generalizáló osztályozási rendszerek átfogó problémák leírására szolgáló rendszerek, osztályozási fogalmai általánosak. Az olyan fogalmak, mint az internet, művészet, növény, dokumentum stb. sokkal általánosabbak, mint pl. azok a kifejezések, amelyek egyedekként tömegesen szerepelnek a fenti átfogó fogalmak keretében úgymint könyvtár 2.0, a szonáta, a parlagfű, vagy a szabadalom stb. A generalizálás esetében az a kérdés, hogy egy dokumentum milyen átfogó csoportba osztható, sorolható. Pl. Arany János balladáiról irt tanulmány fontos, hogy ez a magyar irodalom, az irodalomelmélet vagy a műfajelmélet átfogó csoportjaiba bekerüljön. A generalizáló rendszerek átfogó témák, nagyobb témacsoportok leírására alkalmas osztályozási rendszerek, nagy jelentőségük van a nemzetközi információcserében, ahol nagy mennyiségű információ átfogó csoportosítására, rendszerezésére van szükség. Ezenkívül szerepet kapnak egyes szakterületek speciális információkereső nyelveinek átfogásában, összefogásában. Mint átfogó rendszerek fontos szerepet kapnak a csoportképzésben. Egyedi információkat leíró (individualizáló) rendszerek Az individualizáló rendszerek egyedi információkat írnak le és mély tartalmi feltárást biztosítanak. Az individualizáló osztályozás esetében egy tanulmány egyedi vonásainak a közvetítése a fontos, pl. (Horváth Tibor fenti példáját követve) a népballada és Arany balladáinak viszonya, a lélektani ábrázolás, a drámaiság, a történeti témák szerepe, rímek, ritmikai kérdések, a balladák utóélete, a balladák kritikai fogadtatása stb. Az individualizáló rendszerek térnyerése a mélyebb szintű, egyedi, konkrét információk iránti megnövekedett érdeklődésből következik. (Megj.: A valóságban egyes konkrét osztályozási rendszerekben mind a kétféle típus együtt van, pl. az Egyetemes Tizedes Osztályozás a felsőbb szintjein átfogó, generalizáló, de az alosztások, szakcsoportok szintján már értelmeszerűen egyedi, individualizáló.)

Tudományosztályozó, ismeretközvetítői vagy ismeretszervezési rendszertípusok A felosztása alapja a felhasználás célja. Eszerint lehetnek: − tudományosztályozó (filozófiai, történeti stb.) rendszerek, − ismeretközvetítő (könyvtári, bibliográfiai, dokumentációs stb.) rendszerek, − ismeretszervezési (kutatási, fejlesztési, irányítási, versenyképesség-fejlesztő stb.) rendszerek. Tudományosztályozó és ismeretközvetítő rendszerek és kapcsolatuk Történetileg az első kettő alakult ki előbb, és terjedt el könyvtári, bibliográfiai illetve dokumentációs alkalmazásokban. Ezekről a felosztáselvű rendszereknél részletesebben is szóltunk, a 7. lecke elején. A kettő összefügg egymással, az ismeretközvetítő rendszerek, pl. az Egyetemes Tizedes Osztályozás, is fogódzókat keres a tudományosztályozó rendsze106

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. rekben (Dewey, az ETO megalkotásánál pl. Bacon tudományosztályozó rendszeréhez nyúlt vissza). Ismeretszervezési rendszerek Az ismeretszervezési rendszer csak az 1990-es évek elejére kristályosodott ki, Az ismeretszervezés lényege, hogy az osztályozás elméletét egységesen, a legszélesebb, legáltalánosabb értelemben, az ismeretszervezés, információszervezés szempontjait figyelembe véve igyekszik vizsgálni. Ingetraut DAHLBERG az elsők között vizsgálta az ismeretszervezési feladatok megoldásának alapvető tényezőit (az ember, a fogalom-ismeretbázis, és az oktatási-tanulási vonatkozások) és kapcsolatait.90 A világ a globális gazdaság, a verseny kihívásaival, a versenyelőnyre való törekvéssel összefüggésben erőteljesen átalakult. Az 1990-es évek második felében már az információs erőforrásokkal való gazdálkodás, majd információgazdálkodás, információmenedzsment néven is gyakran használják. A lényege hogy stratégiai erőforrásnak tekintik az információt, annak birtoklását, alkalmazási lehetőségét. A 2000-es években a tudásmenedzsment rendszerek egyre nagyobb mértékben törekednek a jegyzetünk 2 leckéjében 2.3.2 pont alatt kifejtett tacit-, ill. explicit tudáselemek szintetizálására, s használják fel az automatizálás lehetőségeit. Ebbe az irányba mutatnak a fogalmi, nyelvi, azonosítási szinteket következetesen kiépítő szemantikus web alkalmazások, amelyek a globális tudásszervezés, tudásreprezentáció lehetőségeit bontakoztatják ki. Nemzetközi, nemzeti, vagy helyi alkalmazású rendszertípusok A felosztás alapja a földrajzi hatókör. A kiszolgált felhasználói kör sajátos igényeinek megfelelően nemzetközi, nemzeti, helyi rendszerek alakultak ki. Nemzetközi osztályozási rendszerek Nemzetközi osztályozó rendszerek azok az osztályozási rendszerek, amelyeket számos kontinens könyvtáraiban, információs intézményeiben használatosa dokumentumok, információk osztályozására. Példák: ETO, TO, Kongresszusi Könyvtár osztályozási rendszere. Ebbe a körbe tartoznak a nagy angol nyelvű bibliográfiai és referáló adatbázis-szolgáltatások osztályozási rendszerei/keresőnyelvei, általában az angol nyelv keresőnyelveket alkalmazó rendszerek, mint pl. az ERIC tezaurusz, INSPEC tezaurusz, az INIS tezaurusz, a hivatkozási index (Science Citation Index), melyeket az egész világon használnak információkeresésre. Országos osztályozási rendszerek Országos, vagy nemzeti rendszerek azok, amelyeket egy adott országban használnak osztályozásra, információkeresésre. Példák: az Új Könyvek tárgyszórendszere, a magyar nyelvű információs tezauruszok (pl. a Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz, illetve az egyes további szakterületek magyar nyelvű tezauruszai stb.). Helyi osztályozási rendszerek Helyi rendszerek azok a rendszerek, melyek mind funkciójukban, mind szókincsükben a helyi igények kielégítésére való szándékot tükrözik. Példák: az egyes megyei és városi könyvtárak helyismereti gyűjteményeinek tárgyszórendszerei.

90

DAHLBERG, Ingetraut: Ismeretszervezés a kilencvenes években... i.m. 471-473. p.

107

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. … A nyolc szempont szerinti tipizálás végére értünk. Reméljük megfelelő keretet jelent majd ahhoz, hogy a konkrét osztályozási rendszerek /keresőnyelvek tanulmányozásakor pontosan meg tudjuk határozni, a szempontokat alapul véve, azok szerint a megadott típusok közül melyekbe sorolhatók. 7.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A történetileg kialakult irányzatok – a hagyományos, nyelvészeti és statisztikai összevetésével megismerhette mindegyiknek a sajátos előnyeit s egyben hátrányait. Ezek tudatosításával a három irányzat sajátos integrált alkalmazása történik napjainkban, amelyekben előnyeik összeadódnak. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az információkereső nyelvi megközelítés (fogalma, elemzése, az alaktantól, a szóképzésen, a jelentéstanon át a mondatképzésig) olyan közös nevezőként tudatosítsa, amelyet szintén alkalmazni lehet bármely mesterséges, vagy természetes rendszer elemzése, fejlesztése során. Az osztályozási rendszerek, IKNY-ek nyolcféle típuspár szerinti elemzése a célirányos alkalmazások lehetőségére hívja fel a figyelmet. E rendszerekkel szemben fontos követelmény az átjárhatóság, az egymással való konkordancia igénye. Tudatosítsuk, hogy minden típusnak megvan a maga helye, mind a mesterséges hierarchikus osztályozási rendszereknek, melyben a fogalmi-logikai szerveződés dominál, mind pedig a természetes nyelveken alapuló kulcsszavas, tárgyszavas információkereső nyelveknek. A sokrétű, sokoldalú valóságot tükröző dokumentumok világát nem lehet egyetlen információkereső rendszer alkalmazásával leképezni, erre csak a rendszerek sajátos előnyeire építő, több megközelítésre, rendszerre támaszkodó alkalmazások lehetnek képesek. Ezért is kezdjük el a következő leckétől az Egyetemes Tizedes Osztályozás, majd a tantárgy oktatásának 2. félévében a természetes nyelve alapuló konkrét rendszerek megismerését. A leckében tárgyalt témák kapcsolatai: Bibliográfiai adatfeldolgozás, Számítógépes hálózatok, Integrált könyvtári rendszerek.

7.5


1.

Értelmezze az egyes osztályozási irányzatok (felosztáson alapuló , nyelvészeti és statisztikai ) jellemzői jegyeit!

2.

Fejtse ki röviden az IKNY-k alaktani, szótani, jelentéstani és mondattani tudnivalót!

3.

Értelmezze az IKNY-kel szemben támasztott funkcionális minőségi kritériumokat!

4.

Értelmezze az alkalmazási, fejlesztési kritériumokat az Ön esetleges rangsorolása szerint?

5.

Fejtse ki véleményét az osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek tipizálásáról!

6.

Világítsa meg az automatizálás fontosságát, saját internethasználati tapasztalataira is építve!

7.

Fejtse ki a külön-külön a természetes és mesterséges nyelvek sajátos előnyeit!.

8.

Fejtse ki a szerkezet szerinti típusok fő ismérveit!

108


Ismertesse a felhasználás célja szerinti típusokat!

10. Gondolja végig, hogy egy Ön által ismert IKNY mennyire felel meg a minősé-

gi és alkalmazási kritériumoknak?

109


8. 8.1

8.EGYETEMES TIZEDES OSZTÁLYOZÁS – BEVEZETÉS CÉLKITŰZÉS

A lecke tanulmányozása után legyen képes: − az Egyetemes Tizedes Osztályozás (továbbiakban ETO) alapvető jellemzőinek kifejtésére, − a jegyzet és megadott források alapján az ETO fogalmi rendszerének, szerkezetének, főtáblázatának, főosztályainak kifejtésére, ill. osztályozási alkalmazására, − az általánosan közös, illetve nem önálló speciális alosztások típusainak, azok használatának példákon keresztüli kifejtésére, ill. alkalmazására.

8.2

TARTALOM

1. A Tizedes Osztályozás és az Egyetemes Tizedes Osztályozás összefüggései − Melvil Dewey a rendszeralkotó − A ETO alapvető jellemzői, története, kiadásai − Az ETO célja, terjedelme és szerkezeti elemei 2. A főtáblázatok − A főtáblázatok szerkezete, hierarchiája − A betűrendes mutató − Az ETO-számok kiejtése − Az ETO-számok kiejtése 3. Bevezető osztályozási példa − Az egri borászat hagyományai a 16. században 4. Az önálló általánosan közös alosztások − Áttekintés − Földrajzi önálló általánosan közös alosztások − Idő szerinti önálló általánosan közös alosztások − Formai önálló általánosan közös alosztások − Nyelvi önálló általánosan közös alosztások − Népi (etnikai) általánosan közös alosztások 5. A nem önálló általánosan közös alosztások − Áttekintés − A/Z névalosztás − Külső forrásból vett, nem ETO jelzetek − Általános ismérvek szerinti nem önálló általánosan közös alosztások − Tulajdonságok általánosan közös alosztásai − Anyagok szerinti alosztások − Kapcsolatok, folyamatok, műveletek szerinti alosztások − Személyek szerinti alosztások 110

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. − Szempont szerinti alosztások 7. A jelzetek összekapcsolására szolgáló általánosan közös alosztások és jelei – Áttekintés – Összekötés – Összefoglalás – Viszonyítás – Csoportképzés – Sorrendrögzítés 8. A nem önálló speciális alosztások és azok jelei – Áttekintés – Pont nullás nem önálló speciális alosztások – Kötőjeles nem önálló speciális alosztások – Aposztrófos alosztások – Számvégződéses alosztások 9. A jelzetszerkesztés alapismeretei – Jelzetszerkesztés prekoordinálással – Jelzetszerkesztés posztkoordinálással

8.3


8.2.1. A Tizedes Osztályozás és az Egyetemes Tizedes Osztályozás

Dewey a rendszeralkotó Melvil Louis Kossuth Dewey (1851–1931), később „csak” Melvil Dewey, a Tizedes Osztályozás (továbbiakban TO) megalkotója, az amhersti College Library könyvtárosaként az 1870-es években, 22–23 évesen dolgozta ki szakrendszerének, a Tizedes Osztályozásnak (Decimal Classification) első tervezetét.

24. kép 91

Melvil Dewey (1851–1931)91

Melvil Dewey [portré]. URL: http://hlwiki.slais.ubc.ca/index.php/Melvil_Dewey

111


25. kép

Francis Bacon (1561–1626)92

A Tizedes Osztályozás kidolgozásához Dewey az 1870-es években egy sor korabeli osztályozási rendszert tanulmányozott, de elsősorban Francis Bacon (1561–1626) tudományosztályozása inspirálta. Bacon a maga részéről Arisztotelész filozófiájához nyúlt vissza, és a tudományok összességét „globus intellectualis”-nak fogta fel. Eszerint az emberi ismeretek annyi fő részre oszlanak, ahány képességgel rendelkezik az ember a világ megismeréséhez. A három fő képesség: az emlékezet, a képzelet és az értelem. Ezekből mint három forrásból három emanáció árad: az emlékezet, a költészet, és a bölcselet (ez utóbbiba beleértette a természettudományokat is.)93 Dewey a három képesség sorrendjét felcserélte a tíz főosztályt tartalmazó „tizedes „osztályozási rendszerében. Elsőnek az értelem-bölcselet jelenik meg nála az egymáshoz kapcsolódó 1,2,3,4,5,6 főosztályban (Filozófia, vallás, társadalomtudományok, nyelvészet, természettudományok, alkalmazott tudományok). Ezek után következik a képzelethez– költészethez kapcsolódva a 7,8 főosztály (művészetek, ill. irodalom), majd az emlékezethez kapcsolód 9. főosztály (a történelem). Dewey rendszerének angol neve Dewey Decimal Classification (DDC), magyarul Dewey Tizedes Osztályozás, vagy Tizedes Osztályozás (DTO, vagy TO). Felépítését a „tizedes” elv határozza meg, a rendszer 10 főosztályból áll, melyek 10-10 osztályra, azok mindegyike 10-10 alosztályra, azok pedig 10-10 szakcsoportra oszthatók. A rendszer bővíthető és kiegészíthető. Az eredeti DDC-t napjainkban az OCLC (Online Computer Library Center) gondozza, mint világszabványként használt osztályozási rendszert. Az 1890-es években a DDC alapjaiból indult a Universal Decimal Classification (UDC), magyarul Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO), melyet szintén világszabványkén használnak. A következő táblázatban összevetjük a T0, ill. ETO főosztályait, hogy lássuk, hogyan viszonyul egymáshoz a két „ikertestvér” ezen a legmagasabb szinten.

92 93

Francis Bacon [portré]. URL: http://www.bnl.gov/bera/activities/globe/sir_francis_bacon.htm B. HAJDU Ágnes, BABICZKY Béla: Bevezetés az információkereső nyelvek... i.m. 61. p.

112

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 23. A Tizedes Osztályozás és az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerkezete

Tizedes Osztályozás (TO) 100-199 Philosophy and psychology 200-299 Religion 300-399 Social sciences 400-499 Language 500-599 Natural sciences and mathematics 600-699 Technology (Applied sciences) 700-799 The arts and recreation 800-899 Literature and rethoric 900-999 Geography and history

Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) 1 Filozófia. Pszichológia 2 Vallás. Egyházak 3 Társadalomtudományok 4 Jelenleg betöltetlen 5 Matematika és természettudományok 6 Alkalmazott tudományok 7 Művészetek. Játékok. Sport 8 Nyelvészet és irodalom 9 Régészet. Földrajz. Életrajz, történelem

Megj.: A fenti főosztályok elé az általános műveket tartalmazó főosztály került, a Dewey rendszerben 000, az ETO-ban 0 főosztály.

Az ETO alapvető jellemzői, története, kiadásai Az ETO létrehozása elsősorban két belga tudós, Paul Otlet (1868–1944) ügyvéd, a belga sajtóegyesület elnöke, illetve Henri La Fontaine (1853–1943) egyetemi tanár erőfeszítéseinek köszönhető, akik egy átfogó nemzetközi bibliográfiai kartotékot („világbibliográfiát”) kívántak létrehozni, és ennek előkészítésére nemzetközi bibliográfiai irodát hoztak létre, majd megszervezték az első nemzetközi bibliográfiai kongresszust 1895-ben. 25 évre rá kezdeményezték a „Mundaneum” (világkönyvtár) építését. Ez az akkori körülmények között olyan horderejű volt, mint napjainkban a digitális dokumentumok globális tudástárásának a létrehozására irányuló kezdeményezés. [2] http://konyvtar.hu/wiki/Paul_Otlet

26. kép

Henri La Fontaine (1854–1943)94

27. kép

Paul Otlet (1868– 1944)95

(Megj.: A kartotékrendszer céljára megfelelő osztályozási rendszert kereső két belga szakember figyelmét a magyar Mandello Gyula (1868–1919, közgazdász, egyetemi tanár) 94 95

Henri La Fontaine [fotó]. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Henri_La_Fontaine Paul Otlet [fotó]. URL: http://openreflections.wordpress.com/category/uncategorized/

113

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. hivta fel Dewey Tizedes Osztályozására.) Dewey beleegyezésével átvették és adaptálták a tizedes rendszert, melynek első – 40 000 fogalmat tartalmazó – teljes kiadására francia nyelven 1907–08-ban került sor. Magyarország a kezdetektől fontos szerepet játszott az ETO fejlesztésében, elterjedésében. Hazai alkalmazásáért sokat tett Szabó Ervin, a Fővárosi Nyilvános Könyvtár igazgatója, akinek nevéhez az első magyar kiadás előkészítése is fűződik.

28. kép

Szabó Ervin (1877–1918) 96

Az ETO szabályozására 1895-öt követően a Nemzetközi Bibliográfiai Intézet, majd az 1930-as évektől a jogutód, a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség (International Federation for Documentation, FID) és megbízott képviselői voltak jogosultak. A FID égisze alatt készült az 1977. évi, majd az 1990–1991. évi magyar rövidített kiadás (mely megjelenésekor szinte naprakész volt, még az 1989. évi változásokat is tartalmazta!).97 1992-től az UDCC (UDC Consortium)98 gondozza az ETO ügyeit, szervezi fejlesztését, kiadásait a módszerek és szerzői jogok tekintetében egyaránt. Magyarországi gondozása 1996-tól az OSZK Könyvtári Intézet feladata. A legújabb ETO-kiadás 2005–06-ban jelent meg és a 2000. évvel bezárólag követi az ETO-módosításait. A magyarországi ETO fejlesztésért számos szakembert illet köszönet, köztük Babiczky Bélát évtizedes szerkesztői, kiadói, oktatómunkájáért, Fejős Lászlót a 2005. évi új kiadásban végzett odaadó koordináló tevékenységéért, B. Hajdu Ágnest, az új kiadás szerkesztéséért, oktatói és a ETO konzorciumban végzett tevékenységért, Ungváry Rudolfot a Köztaurusz – ETO konkordancia létrehozásáért, a szemantikus web irányába tett elméletimódszertani-gyakorlati tevékenységért.

96

Szabó Ervin [fotó]. URL: http://www.fszek.hu/kiallitas/archivum/bp/szaboerv.jpg Egyetemes Tizedes Osztályozás : Rövidített kiadás : FID Publ. No. 691 / [szerk. BABICZKY Béla és SCHNELLER Károly]. Budapest : OMIKK : OSZK KMK, 1990-1991. 1. köt., Táblázatok. 387 p. 2. köt., Betűrendes mutató. 1991. 499 p. 98 UDC Consortium. URL: http://www.udcc.org/ 97

114


29. kép

Babiczky Béla (1919-2004)

30. kép Fejős László (1951- 2009)99

A sor folytatható ... Vajda Erik, a szabványosítási kérdések évtizedekig elsőszámú könyvtári szakembere, már több mint 10 éve szorgalmazza az ETO széleskörű elektronikus elérhetőségét. Palik Mária, a BME OMIKK könyvtárosa az ETO felhasználóbarát alkalmazásáért tesz sokat. (egyetemestizedesosztályozás.blog). Mielőtt az ETO részletes tanulmányozásába kezdünk, fontos tudatosítani, hogy egy több mint 100 éves magyar szellemi értékről van szó – a magyar nyelvű ETO-ról, amelyet jó lenne megőrizni és továbbfejleszteni. A magyar könyvtárak megosztottak, vannak, amelyek már letettek az ETO továbbfejlesztéséről, az ETO szerinti osztályozásról, vannak, melyek még kitartanak. (igaz, már csaknem 20 éve kiadott ETO-táblázatot használják osztályozásra). Végül van néhány élenjáró könyvtár, mely áttért a 2005-ös kiadás szerinti osztályozásra. Koncentrált erőfeszítések kellenek, az új táblázat rendelkezésre áll, a régi számok új számokra való konvertáló jegyzéke elkészült, a képzések is megindultak. Közös, átható cselekvésre van szükség, melyben az összes országos szintű szervezési, oktatási, továbbképzési, technikai, konvertálási tényező szervezetten, rendszerszerűen van jelen.100 Ehhez a nagy ügyhöz kívánunk hozzájárulni ezzel a jegyzetrésszel, abban a reményben, hogy a fiatal könyvtárosnemzedéket meg lehet nyerni az ügynek és bekapcsolódik a fejlesztési munkálatokba. Összevetjük a régi és az új táblázat szerinti osztályozást (mind szerkezetében, mind jelzetelési sajátosságokban), felhívjuk a figyelmet (1) az alapvetően fontos és jó irányban tett változtatásokra, (2) a középkiadás adta differenciáltabb osztályozás lehetőségeire, (3) ill. azokra a megoldásokra is, melyek stabilnak bizonyultak, és nem kellett változtatni rajtuk.

Az ETO célja, terjedelme és szerkezeti elemei Az ETO célja ambiciózus – az emberi ismeretek/tevékenységek bármely területére vonatkozó minden fajta információ, dokumentum, vagy tárgy osztályozása az információs tevékenység bármely ágában.

99

Fejős László fényképe. URL: http://vod.niif.hu/nws2008/189/stillpic.jpg BARÁTNÉ HAJDU Ágnes: A magyar ETO-kiadás munkálatai. Hazai és nemzetközi tapasztalatok = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 16. évf., 2007. 2. sz. URL: http://www.ki.oszk.hu/3k/e107_plugins/content/content.php?content.62

100

115

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Az alkalmazás területei kiterjednek: (1) a szakkatalógusok szerkesztésére, gondozására, az azokban való keresésre-böngészésre (online katalógusok, adatbázisok moduljaiban), (2) a bibliográfiák anyagának rendszerezésére, keresésére, pl. Magyar Nemzeti Bibliográfia (3) a könyvtárakban a dokumentumok rendszerezésére. Az ETO„mindent” átfogó információs (indexelő és kereső) nyelv, mely az emberi ismeretek összességét egyetlen hierarchiába foglalja. Az első kiadásban még „csak” 3300 fogalmat képezett le, melyek száma közel száz év múlva 200 ezer fölé emelkedett. Ebből 68 ezer fogalom tartozik a középkiadás kategóriába, és áll elektronikusan angol nyelven az UDCC MRF-jében (Master Reference File) a folyamatos fejlesztés, módosítás és a kiadások rendelkezésére. Az UDC konzorcium weblapján a legfontosabbnak tekintett 2000 ETO számot 32 nyelvre fordítják le, így magyarra is. Az ETO kiadás a következő részekből áll: − Főtáblázat – az elsődleges tárgykörök fogalmait és jelzeteit tartalmazza. − Segédtáblázatok – az általánosan használható (önálló vagy nem önálló) jelzetek (alosztások) táblázatait, illetve a kizárólagosan egy-egy szakterület táblázati részében használható speciális ismertetőjegyek kifejezésére szolgáló alosztások használati szabályait tartalmazzák. − Betűrendes mutató – a táblázatokban ETO-számokkal jelölt fogalmak megtalálását segíti. 8.2.2. A főtáblázatok és a betűrendes mutató

A főtáblázatok szerkezete, hierarchiája A főtáblázati rész tartalmazza az egyes tárgykörök, a tudományterületek és ismeretterületek (szakterületek) fogalmait, illetve azokat a speciális vagy különleges alosztásokat (nem önálló speciális alosztásokat), melyek az adott tárgykör fogalmainak további differenciálására, tagolására, finomítására szolgálnak. Az ETO az egyetemes emberi tudást 10 főosztályba sorolja: 24. Az ETO főtáblázatának szerkezete

száma 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Főosztály megnevezése Általános tartalmú írásművek (!) Filozófia. Pszichológia. Logika. Etika Vallás. Teológia (!) Társadalomtudományok (Jelenleg betöltetlen) Matematika és természettudományok Alkalmazott tudományok Művészetek. Játékok. Sport. Nyelvészet és irodalom (!) Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem (!)

Az ETO főosztályainak megnevezése csak minimálisan változott. A főosztályokon belül viszont több helyütt radikális a változás, mind a szerkezet, mind a jelzetszerkesztés

116

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. vonatkozásban ((!)-jelekkel jelölve). Ezeket a maguk helyén fokozott mértékben vizsgáljuk majd. Hangsúlyozni kell, hogy az élet nem állt meg 2005 után sem (amikor az új táblázatot 2000. évi érvényességi szinten kiadták.) A 2000. évi utáni változásokat elektronikusan tudjuk követni az ETO-t gondozó UDCC weblapján (a kétezres minta segítségével).101 A főosztályok bontása a fogalmak közötti hierarchikus kapcsolatok alapján, tizedes számjegyek hozzáadásával történik. 25. Az ETO hierarchiaszintjei

Jelölés módja

Példák

Hierarchia szintek Főosztály

egyjegyű számok

6 Alkalmazott tudományok

Osztály

kétjegyű számok

63 Mezőgazdaság

Alosztály Szakcsoport Szak

háromjegyű számok 636 Állattenyésztés Négyjegyű számok 636.1 Lovak Négynél többjegyű 636.14 hidegvérű lovak számok

A fenti példa szerint az ETO mélységi szintekre osztott. A keresésnél igény szerint egyaránt lehet mindkét irányban haladni. Az ETO jelzetelése – elnevezésének megfelelően – tizedes, elvileg minden főosztály 10 osztályra, minden osztály tíz alosztályra bontódik, és így tovább. Az ETO-ra az irányított (tranzitív) hierarchikus összefüggések szerinti felosztás a jellemző. Ugyanakkor egyéb relációk is előfordulnak az egyes főosztályokban.102 Példaként hozható a Ruházat, testápolás 646 alosztály, mely különböző típusú szempontok, összefüggések szerint bontódik tovább: 646.1 ruhaanyagok, 646.2 a ruházat készítése és javítása, 646.4./.5 a ruházat fajtái, 646.6 a ruházat megóvása, tisztítása különféle módjai, 646.7 a testápolás különféle fajtái. Az ETO konstruktív szintetikus osztályozás, amellyel a komplex fogalmak összetett jelzetekkel jelölhetők.

A betűrendes mutató A betűrendes mutató segít abban, hogy a megfelelő fogalmakat jelölő számokat a főtáblázatokban megtalálhassuk – s ott környezetében megvizsgálhassuk. Megmutatja az egyes fogalmak különféle nézőpontok szerinti osztályainak a számait is. Ilyen pl. a barátság fogalma, mely az erkölcs, a vallás, a szociológia, vagy a néprajz (néphagyományok, szokások) nézőpontjából egyaránt vizsgálható. (Ld. az alábbi táblázatban).

101 102

UDC Summary. URL: http://www.udcc.org/udcsummary/php/index.php?lang=hu&pr=Y KÖRNYEI Márta: Könyvtári osztályozás... i.m. 32-33.p.

117

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 26. A nézőpontok szerinti osztályozás példája

Fogalom Barátság Barátság Barátság dalai Barátság Barátság Barátságos típusok Barátságtalan típusok

Nézőpont (erkölcs) (néprajz) (néprajz) (2005.évi kiad.) (szociológia) (vallás) (2005.évi kiad.) (személyek) (személyek)

ETO-szám 177.6 392.7 398.836 316.647.2 2-444.2 -056.87 -056.88

Világos, hogy mindig az adott információtartalomnak megfelelően kell a megfelelő nézőpont ETO számát kiválasztani az osztályozáshoz. A betűrendes mutatóban figyelnünk kell a fogalmak után zárójelben álló értelmezőket Ezt kell tennünk a hierarchiánál példaként hozott lovak esetében is. Ha az osztályozandó téma rendszertani, akkor a 599.723hoz, ha tenyésztési, akkor a 636.1-hez, ha lóversennyel, versenylóval kapcsolatos, akkor a 798.1/.6 számhoz kell lapozni és környezetében megvizsgálni.

Az ETO-számok kiejtése A szabványos kiejtésnél figyelembe vesszük a hármas tagolást. A barátság dalai ETOszámának – 398.836 – kiejtése: háromszázkilencvennyolc pont nyolcszázharminchat A barátságos típusok (személyek) -056.87 kiejtése: kötőjel nullaötvenhat pont nyolcvanhét. Korábban létezett egy számonként külön-külön történő kiejtési alternatíva, pl. a barátság dalai esetében: három kilenc nyolc pont nyolc három hat. – A hierarchiafokozatok hangsúlyozása miatt, főleg német nyelvterületen használták, de magyar tankönyvekben is megemlítették. 8.2.3. Bevezető osztályozási példa

Az egri borászat hagyományai a 16. században Eger városa egy történelmi borvidék központja, évszázados hagyományokkal. Illő, hogy az első osztályozási példa Egerrel legyen kapcsolatos. Hogyan találnánk forrásokat valamely online katalógusban vagy adatbázisban ha ETO-nyelven kellene kifejezni magunkat? Hogyan kezdenénk el? A borászat átfogó ETO-száma az ETO betűrendes mutatójából könnyen kikereshető, és a táblázat megadott helyén ellenőrizhető: 663.2 Bor, borászat, ami tovább van bontva borfajták, borkészítés, a borkészítés és borkezelés létesítményei szerint… A borászat ETO-száma tehát adva van. Most Eger városát kell kifejeznünk az ETO nyelvén. A táblázat tartalomjegyzékéből láthatjuk, hogy vannak ún. földrajzi alosztások, melyekkel bármely földrajzi terület (kontinens, ország, hegy, víz stb.) kifejezhető.

118

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. A földrajzi alosztások országok, megyék szintjéig mennek le. A városokat, ahogy a földrajzi táblázat első lapján látható, egyedi alosztással A/Z névalosztással kell kifejezni. Magyarország ETO-száma könnyen megtalálható (439). Eger névalosztását ehhez írjuk, és máris megvan Eger magyarországi város ETOszáma: (439 Eger). Már csak össze kell raknunk a borászat és Eger ETO-számát. 663.2(439Eger) és kész! Ezt lehetne még különböző időszakokra vetítve kifejezni, pl. Az egri borászat a 2000-es években: 636.2(439Eger)”200” (megj.: a háromjegyű számok évtizedet jelentenek.). Az idővetületet könnyen ki tudjuk fejezni, évre, pl. ”1999”, évtizedre, pl. ”199”, ami az ezerkilencszáz kilencvenes éveket jelenti), évszázadra, pl. 20. század: ”19” – és így tovább. Az ETO, akárcsak Ranganathan vetületes osztályozási rendszere, logikusan, módszeresen építkezik, szinte mindent ki tud fejezni, összesen több mint 200 000 fogalmat a teljes változatban, 68 ezer fogalmat a középkiadásban. A főtáblázatok segítségével szinte minden tudományterületet, szakterületet kifejezhetünk részletesen lebontva, fogalmaival és tárgyaival. A „segédtáblázatok” segítségével pedig ezeknek szinte minden elképzelhető vetületét, pl. hely, idő, nyelv, etnikai, dokumentumforma, konkrét névazonosító, általános ismérvek [tulajdonság, anyag, személy stb.], és még nem szóltunk az egyes szakterületek speciális alosztásairól (vetületeiről)! Az ETO révén egy tartalmilag, szerkezetileg, módszertanilag rugalmas, jól használható szellemi rendszer áll rendelkezésünkre. Alaptényezői a főtáblázati számok, az általános és a speciális alosztások, melyekből minden szépen, logikusan összerakható. Az ETO fejlesztése terén sok konkrét feladat vár ránk, hogy a fenti említett intellektuális előnyök és elvi-módszertani lehetőségek korszerű elektronikus formában valósuljanak meg! Hogy ezért tenni tudnunk, részletesen és pontosan ismernünk kell az ETO által nyújtott feltárási és keresési lehetőségeket. Kezdjük az önálló általánosan közös alosztásokkal! 8.2.4. Az önálló általánosan közös alosztások

Áttekintés 27. Önálló általánosan közös alosztások a táblázatokban

Vegye kézbe! Földrajzi alosztások (1/9) Idő alosztások „…” Formai alosztások Nyelvi alosztások = Népi (etnikai) alosztások (= )

1991. évi kiadás 20-37.p. 39-42.p. 15-19.p.

2005. évi kiadás 1.köt.,1.r. 34-96.p. 1.köt., 1.r. 98-104.p. 1.köt., 1.r. 26. –

38.p.

1.köt, 1.r. 97.p.

119


Az egyes alosztások bemutatása Földrajzi önálló általánosan közös alosztások A földrajzi alosztás az esetek többségében a főtáblázati számhoz kapcsolva az abban kifejezett tárgykör földrajzi helyének és/vagy az abból adódó jellemzőknek jelölését szolgálja. Használata mindenütt fontos, ahol tér- és helyfogalmakat kell kifejezni. Az 1991. évi kiadásban 18 oldalas, a 2005. évi kiadásban az 1. kötet 1. részében 62 oldalas áttekintést ad számos jelzetelési példával illusztrálva. Megismerheti a jelzeten belüli sorrend szabályait, valamint a földrajzi alosztáson belüli további alosztássorokat is. A legátfogóbb földrajzi alosztások: (2) Természeti földrajzi helymegjelölések, (3) Az ókori világ helyei; (4/9) A mai világ helyei; ezen belül (4) Európa, (5) Ázsia, (6) Afrika, (7) Észak-és Közép-Amerika, (8) Dél-Amerika, (9) Déli Csendes Óceán és Ausztrálázsia államai és területei. A földrajzi alosztáson belül használhatók az ún. kötőjeles speciális alosztások, melyekre a nyomtatott kiadás szegélyén függőleges vonal hívja fel a figyelmet. Az (1) hely és tér általában résznél pl. az égtájakat jelölik, melyek alapján bármely kontinens, ország bármely égtáját ki tudjuk fejezni. 28. Földrajzi alosztás – égtájak jelölése

Földrajzi alosztás (1) (1-11) (100-11) ennek alapján: (439-11)

Jelentése Hely és tér általában égtájak kelet Világ keleti fele Magyarországi keleti fele, KeletMagyarország

Földrajzi aloszás – alkalmazási példák Eger szociográfiai leírása a 2000-es évekre vonatkoztatva: 308(439Eger)”200” Kína belpolitikája 2005-10 között: 323(51)”2005/2010” „Régi ETO- Új ETO”: A földrajzi alosztásokban alapvető változás nem történt. Nyilvánvaló és örvendetes, hogy a 2005. évi középkiadás jóval részletezőbb, mint az 1991. évi rövidített kiadás. Helyenként kissé nehezen, de megtalálhatók benne az új országok is! Az ETO konzorcium weblapján vázlatosan elérhetők a földrajzi alosztások számai103

Idő szerinti önálló általánosan közös alosztások A fenti példában szerepelt már időjelölés. Az időt jelölő alosztások arra szolgálnak, hogy behatárolhassuk a főtáblázati számmal jelölt tárgykörre jellemző időpontot, időtartamot, vagy egyéb időbeli jelenséget. Az időalosztást az ETO-ban idézőjelek – ”...” – közé tett számokkal fejezzük kiPl. ”199” = 1990-es évek, – ”19” = 20. század, ”20” = 21. század, ”321” = Tavasz stb. 103

UDC Summary... i.m.

120

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Az időalosztásnak különösen a történeti, ill. történelmi vonatkozású műveknél van nélkülözhetetlen szerepe. Példák az időalosztás alkalmazására Lakóépületek a Római Birodalomban az i.e. 1. szd.-tól az i.u. 1. szd.-ig 728(37)”-00/00” a jövő ”313” Régi ETO – Új ETO: az új kiadás időalosztás része kétszer részletesebb, mint a régi. Az új táblázatban csak általános időmegjelölések vannak ”31”- alatt, s nincsenek lebontva múltra: ”311” , jelenre”312”, illetve jövőre ”313” mint a régi táblázatban.

Formai önálló általánosan közös alosztások A formai alosztások a főtáblázati számokkal kifejezett tárgykörök (fogalmak) külső jellegzetességeinek (a publikálás módja, írásos vagy nyomdai kivitele stb.), továbbá a tárgyalásmód jellegzetességének jelölésére szolgáló jelzetek. Segítségükkel szinte bármilyen dokumentumformát – lexikon, kézikönyv, adattár, szabvány, történeti tárgyalásmód stb. – ki tudunk fejezni. Önálló keresési szempontok is lehetnek! Jelölés kerek zárójel nullával (0...) kezdődik. Példák a formai alosztás alkalmazására Természetvédelmi lexikon 502(03) Fizika egyetemi tankönyvek 53(075.8) Orvosi szótár (magyar nyelven) Régi ETO- új ETO : Megj.: A formai alosztásban lényeges változás nem történt! A formai alosztások fontos csoportképző szerepet játszanak az online katalógusok ETO-böngészőjében (amit akár most is kipróbálhat pl. az ALEPH, HunTéka stb. rendszerben. 53(031) fizikai lexikonok 53(035.5) fizikai kézikönyvek 53(05) fizikai folyóiratok 53(091) A fizika története (a (091) történeti tárgyalásmódot jelent)… UDCC MRF naprakész aktuális formai alosztások mintája.104

Nyelvi önálló általánosan közös alosztások A nyelvi alosztások lehetővé teszik, hogy a főtáblázati számokhoz stb. kapcsolva kifejezzük a dokumentum nyelvét. Lehetőség van a nyelvek szerinti önálló keresésre is. Nézzék meg a régi és új táblázatot, és tudatosítsák, hogy milyen nagyok a változások, pl. az új táblázat szerint külön vannak a mesterséges nyelvekre vonatkozó alosztások, így képezhető az eszperantó irodalom száma is… 29. Nyelvi alosztások az ETO-táblázatokban 104

UDC Summary…i.m..

121

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 1991. évi kiadás =00 Többnyelvű =20 Angol =3 Germán nyelvek =4 Újlatin nyelvek

2005. évi kiadás =00 Többnyelvű =1/=2 Indoeurópai nyelvek =11 Germán nyelvek =13 Neolatin nyelvek

=7 Klasszikus nyelvek

=14 Görög =16 Szláv nyelvek =17 Balti nyelvek

=8 Szláv és balti nyelvek =9 Keleti és egyéb nyelvek =945.11 Magyar

=089 mesterséges nyelvek

=21/=22 Indoiráni nyelvek =41 Afroázsiai nyelvek =51 Urál-altaji (turáni) nyelvek =511.141 Magyar =58 Sino-tibeti nyelvek =8 Amerikai indián nyelvek =9 Mesterséges nyelvek

Az 1991. évi kiadásban még az európai, nyugati nyelvek erőteljes dominanciája volt megfigyelhető: =20-tól =8-ig. Az összes keleti és egyéb nyelv mind az =9-be szorult. A 2005. évi kiadásban már kiegyensúlyozott a nyelvek jelölése! A különbségeket részletesebben taglalja Pogányné Rózsa Gabriella segédlete.105 30. Példák a nyelvi alosztás alkalmazására

Tartalom

ETO-jelzet 1991. évi kiad. 03=20

ETO-jelzet 2005. évi kiad. 03=111

Encyclopaedia Britannica lexikon=angol nyelven Zauberberg. Thomas 830-31Mann, Tho821.112.2-31Mann, Mann regénye németül mas=30 Th.=112.2 német irodalom -regény A/Z=németül Német-magyar szótár 801.323.2=30=945.11 81’374.822=112.2=511.141 kétnyelvű szótárak = németül = magyarul ETO konzorcium weblapján is áttekintheti az aktuális nyelvi alosztásokat.106

105

POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella: Legfontosabb változások a 2006-os ETO-kiadásban. Oktatási segédlet. Összeáll. – –. Szombathely: NyME Savaria Egyetemi Központ, 2007. március. URL: http://kit2.bdf.hu/ 106 UDC Summary... i.m.

122


Népi (etnikai) önálló általánosan közös alosztások A népi (etnikai) alosztások a főtáblázati számmal kifejezett fogalom népi (etnikai) vonatkozásának jelölésére szolgálnak. A népi (etnikai) alosztás jele: kerek zárójel egyenlő, azaz: (=...). A megadott oldalakon (az 1991. évi ETO táblázat 38.p., illetve a 2005. évi ETO táblázat, 1.köt., 1.r. 97.p.) alatt csak vázlatosan sorolják fel a fontosabb népi (etnikai) alosztásokat. Tudván azonban, hogy képzésük a nyelvi alosztásokból történik, oda lapozunk, ahol szinte teljes a kínálat! Ha egy adott nyelvi nyelvi alosztást, pl. =30, – azaz német nyelvű – zárójelbe tesszük, akkor megkapjuk annak népi (etnikai) változatát, pl. (=30) németek, és már alkalmazhatjuk is! Különösen a 3 társadalomtudományok és a 9 Történelem főosztályokban gyakori az alkalmazása. 31. Példák a népi (etnikai) alosztás alkalmazására

Tartalom

ETO-jelzet 1991. évi kiad. 323.1(498=945.11)

Romániai magyarok helyzete Belpolitika (Románia=magyarok) Magyar népmesék 398.2(=945.11) Népmesék (=magyarok) Belgák, belga állampolgárok x (=1.493)

ETO-jelzet 2005. évi kiad. 323.1(498)(=511.141) 398.2(=511.141) (=1.493)

Régi ETO – Új ETO: mivel a nyelvi alosztások megváltoztak, az azokra épülő etnikai alosztások is teljesen megváltoztak! (x) Megj.: (=1.4)/(=1.9) egyes mai országok népeit jelenti, az így kezdődő számok a politikai nemzethez tartozást fejezik ki. 8.2.5. A nem önálló általánosan közös alosztások

Áttekintés A nem önálló alosztások (bár önálló keresési szempontként nem használatosak), a differenciált jelzeteléssel fontos szerepet töltenek be az egyedi információk pontos feltárásában. A nem önálló alosztások két nagy csoportra oszthatók: (1) általánosan közös nem önálló alosztások, (2) ill. nem önálló speciális alosztások. Itt az (1) típussal foglalkozunk. 32. Általánosan közös nem önálló alosztások a táblázatokban.

Vegye kézbe! Általános közös nem önálló alosztások Egyedi közös alosztások

1991. évi kiad. 43 p.

Névalosztások A/Z közvetlen jelölése 49 p. betűvel Egyes szerzők és műveik (szépirodalom) 375.p.

2005. évi kiad 1.köt., 1.r.105 p. 1.köt., 1.r.105 p. 1.köt., 2.r. 528/529 p.

123

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. ETO-n kívüli forrásból vett jelzetek *

49.p.

1.köt., 1.r. 105

-0… Általános ismérvek szerinti – 47/50 p. kötőjel nullás alosztások -02 tulajdonságok szerint(1) nincs -03 anyagok szerint 47 p. -04 kapcsolatok, folyamatok(2) Nincs -05 személyek szerint 48/50 p.

1.köt., 1.r.106- p.

.00… Szempont szerinti általánosan 44/46 p. közös alosztások (3)

Megszűnt (nem szerepel többé)

1.köt., 1.r.106-119.p.. 1.köt., 1.r. 119-121. p. nincs 1.köt., 1.r. 122- 126.p.

Régi ETO – Új ETO: (1) Az új táblázatban megjelent a részletesen kidolgozott -02, azaz a tulajdonságok szerinti alosztás. (2) A -04 kapcsolatok, folyamatok szerinti alosztás még csak UDCC weblapján férhető hozzá, az UDCC MRF adatbázis áttekintő mintájában.107 (3)Az új táblázatban már nem szerepel a szempont szerinti általánosan közös alosztás.

A/Z névalosztás A tulajdonnevek (személynevek, földrajzi nevek stb.), illetve intézmények rövidítései (betűszavai) használhatók az ETO számjelzeteinek kiegészítésére, azokhoz közvetlenül kapcsolva. 33. Példák a névalosztások alkalmazására

Tartalom Arany János lírai költeményei A szombathelyi pedagógusképzés 50 éve 1959-2009 Európai Unió, Európai Közösség

ETO-jelzet 1991. évi kiad. 894.511-14Arany 371.13(439Szombathely)” 1959/2009” 339.923:061.1 EK

ETO-jelzet 2005. évi kiad. 821.511.141-14Arany ugyanaz ugyanaz

Régi ETO- új ETO : Megj.: A névalosztások alkalmazásában lényeges változások nem történtek!

Külső forrásból vett (nem ETO-) jelzetek Az ETO-n kívüli elfogadott forrásból (rendszerből) átvett fogalmak, jelzetek kódját csillaggal vezetjük be (ld. 2005.évi kiadás, 1.köt, 1.r. 105.p.) Csillagászati példa: 523.44*433 – Eros kisbolygó Úgy képezzük, hogy a kezdő ETO-számhoz 523.44 (mely kisbolygót jelent), a * jel után kapcsoljuk az IAU által rendszeresített azonosító számot. 107

POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella: Legfontosabb változások a 2006-os ETO-kiadásban. Oktatási segédlet. URL: http://kit2.bdf.hu/

124

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Közlekedés, műút példa: 625.711(4)*E4 – 4-es (EU) Európai autópálya a közlekedésben. Úgy képezzük, hogy az országutat, főútvonalat jelző számhoz: 625.711.1 a *jel után kapcsoljuk annak hivatalos kódját Erdészeti példa: 630*23 Felújítás és erdőtelepítés Úgy képezzük, hogy a kezdő számhoz 630 erdészet * jellel kapcsoljuk a felújítás és erdőtelepítés kódját Régi ETO- új ETO: Megj.: a külső forrásból származó jelek mind a régi, mind az új táblázatban hasonló elvek szerint fordulnak elő!

Általános ismérvek szerinti nem önálló általánosan közös alosztások Tulajdonságok általánosan közös alosztásai Csak főtáblázati jelzetek kiegészítőiként lehet alkalmazni őket: létezés, nagyság, alak, szerkezet, elrendezés, cselekvés, működés, stílus, valamint a más főosztályokból viszonyítással képzett tulajdonságok kifejezésére szolgálnak. Pl.: 070.48-028.22 Illusztrált újságok, képeslapok (tulajdonság alosztás), amelyen belül a 070.48 jelentése: újság, képeslap, a -028.22 jelentése: vizuális, képi, illusztrált Pl. 676.2-027.33 újra hasznosított papír és karton, amelyen belül a 676.2 jelentése: Papírok és kartonok, a -027.33 jelentése: újrahasznosítható, újrafelhasználható. Régi ETO- új ETO : a -02 tulajdonságok általánosan közös alosztás csak az új, 2005.évi kiadásban jelent meg. (ld. részletesen kifejtve az 1. köt., 1.r. 106. laptól). UDCC MRF vázlatos áttekintés.108

Anyagok szerinti alosztások A -03-mal kezdődő alosztással azokat az anyagokat, alkotórészeket jelöljük, amelyekből a tárgy vagy gyártmány készült. Elsősorban a 6 főosztályban használják, pl. a 66, illetve 67 osztályban. Példák: -032 természetes ásványi anyagok, azon belül -032.31 földgáz, vagy: – 034 fémek, azon belül -034.3 réz- és rézötvözetek Régi ETO- új ETO : Megj.: Mind az 1991. évi kiadásban (47.p.), mind pedig a 2005. évi táblázatban szerepelnek (1. köt.,1.r. 119-121.p.). Az új kiadás sok új számot is tartalmaz. További példákért keresse fel UDCC MRF adatbázist!

Kapcsolatok, folyamatok, műveletek szerinti alosztások Régi ETO- új ETO : Ezek a számok csak elektronikusan tekinthetők át, még a 2005.évi nyomtatott kiadásban sincsenek benne! Tanulmányozza az UDCC MRF adatbázis példáit!

108


125


Személyek szerinti alosztások A személyek és csoportjaik általánosan és konkrétan is jelölhetők. A konkrét jelölésre ld. az A/Z névalosztást. A -05 személyek szerinti alosztások a főtáblázati számmal jelölt fogalommal kapcsolatos személyre vonatkozó jellemző tulajdonságokat fejezik ki. Jelölésük -05-tel kezdődő számokkal történik. Ezen belül részletes bontás van, de ez nem megy el a konkrét, egyedi személyig, hanem megmarad a nem, életkor, foglalkozás stb. szintjén. Példák: gyermekek: -053.2, nők: -055.2, férfiak: -055.1, nagy vagyonnal (jövedelemmel) rendelkező személyek, gazdagok: -058.32 stb. 34. Példák a -0 személyek szerinti alosztás alkalmazására

Tartalom 1991. évi kiad. 2005. évi kiad Gyermekbetegségek 616-053.2 616-053.2 Egri nők társadalomrajza 308(439Eger)-055.2”200” 308(439Eger)2000-es évek 055.2”200” Őslények gyermekkönyv for- 56(02.053.2) 56(02.053.2) májában Régi ETO- új ETO : Az 1991. évi táblázatban a 48-50. lapon, a 2005. évi táblázatban a 122-126. lapon szerepel. Az új táblázat szerint az alapszámok megmaradtak, de a kifejtés a középkiadásban sokkal részletezőbb. ”Rendszerváltozásra” is sor került, az 1991. évi kiadásban részletesen szerepel a -058.23 – a kapitalista (tőkés) társadalomra jellemző társadalmi osztályokba és rétegekbe tartozó személyeket jelölve. Ennek az új táblázatban nyoma sincs. UDCC – 05 vázlatos áttekintése elektronikusan109

Szempont szerinti alosztások Az 1991. évi kiadásban még léteznek a szempont szerinti nem önálló általánosan közös alosztások a főtáblázati számokkal jelölt fogalmakkal kapcsolatos legáltalánosabb szempontok kifejezésére és csoportosítására, pl. elméleti, alkalmazási, gazdaságossági szempontból. Ld. bővebben az ETO táblázat 44. lapján levő módszertani magyarázatokat, majd fussa át a felsorolást! Példák: .001.6 Fejlesztési előmunkálatok. A kutatási eredmények megvalósítása .006 elhelyezés, helyiségek és épületek szempontja 35. Példák a szempont szerinti alosztás alkalmazására

Tárgykör Állatkert Műszaki fejlesztés Ford gépkocsi karbantartása

109

ETO-jelzet 59.006 62.001.6 629.114.6.004.53Ford


126

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Régi ETO- új ETO : A szempont szerinti alosztás megszűnt, az új táblázatban nem létezik. 8.2.6. Jelzetek összekapcsolására szolgáló általánosan közös alosztások és jeleik

Áttekintés 36. Jelzetek kapcsolására szolgáló jelek

Jel + / : :: ...

Megnevezés Összekötés (mellérendelés) Összefoglalás (generalizálás)

Példa 54+66 kémia + vegyipar 592/599 Állatrendszertan

Mellérendelő viszony (relá- 371.3:78 A zene oktatásmód-szertana ció) Alárendeléses viszony (sor- 77.044:355 rendrögzítés) Katonai fényképezés Csoportképzés 338.45 62+669 Nehézipar

: a kettősponttal jelölt – mellérendelő viszony – két vagy több fogalom közötti kapcsolatot jelöl. Szűkíti az általa összekapcsolt fogalmakat. :: a kettős kettősponttal jelölt – alárendeléses viszony – az összetevő számok sorrendjének rögzítésére használatos egy összetett számban – különösen akkor, amikor az ETO-t számítógépes információs rendszerben használják. A jelzetösszekapcsoló jeleket elektronikusan is elérheti az UDCC weblapján.110 Az 1991. évi táblázatban ezek a jelek a „jelzetek kapcsolása és annak jelei” alatt külön szerepelnek (5. p.), míg a 2005. táblázatban az általánosan közös alosztások alatt, annak két bevezető elemeként 1.a) Összekötés. Összefoglalás (kiterjesztés), illetve 1.b) Viszonyítás. Csoportképzés. Sorrendrögzítés alatt „vezetik be a többieket”.(1.köt.,1.r. 10.p.)

Az egyes kapcsolójelek bemutatása Összekötés Az összekötés (+ jel) két vagy több tárgykört érintő vagy több ismérveivel jellemezhető dokumentumok tartalmának kifejezésére szolgál, a táblázatban egymást nem szorosan követő azonos típusú jelzetek összekapcsolásával. Például: 338.2(436+439) A gazdasági helyzet Ausztriában és Magyarországon A + jel alkalmazása helyett, számos könyvtárban inkább két sorban írják le külön külön a számokat: 338.2(439) 338.2(436) 110


127


Összefoglalás Az összefoglalás (kiterjesztés, generalizálás) " /" jel a táblázatban egymást követő fogalmak jelzete halmozása helyett lehetővé teszi azok első és utolsó tagjának „tól-ig” való összekapcsolását. Alkalmazásával „gazdaságosan” fejezhetünk ki átfogó tartalmakat, anélkül, hogy azokat külön-külön le kellene írni. Például: 562/569 Paleozoológia, 592/599 Állatrendszertan Az összefoglalást gyakran használjuk az időalosztásoknál is, pl. „15/16” a 16-17. századot jelenti.

Viszonyítás A viszonyítás (más néven reláció, jelölése: kettőspont ’:’, két vagy több fogalom (tárgykör, ismertetőjegy) logikai szorzásának felel meg, mely révén létrejött összetett jelzetben egyesített fogalmak között kölcsönös viszony keletkezik és azok komplex fogalmat alkotnak. Pl.: 371.3:78 A zene oktatásmódszertana A viszonyítás nagyobb pontosságot tesz lehetővé mind a feldolgozásban, mind a keresésben, azáltal, hogy leszűkíti a dokumentumképet/keresőképet. Segíti a dokumentum „egyedi tényállásának” minél pontosabb kifejezését. (Ahogy a fenti példa mutatja: nem általában van szó oktatásmódszertanról, hanem a zene viszonylatában).

Csoportképzés A jelzetek viszonyítással ’:’ vagy összekötéssel ’+’ való összekapcsolása során szükség lehet a szorosabban összetartozó fogalmak jelzeteinek logikai csoportosítására a fogalom pontosítása érdekében. Erre a célra az elemek szögletes zárójellel történő tagolása szolgálhat. Pl.: 783:[283/289] Protestáns egyházi zene. A hivatalos táblázatban nem, de a magyar gyakorlatban szerepel az életrajzok kifejezésében is. Ennek sémája magyar politikusok életrajzára vonatkoztatva: Életrajz [Politika] Magyarország A/Z névalosztás, ETO-számokkal . 929[32](439)A/Z Pl.: 929[32](439)Széchenyi István

Sorrendrögzítés Amennyiben a kettősponttal összekapcsolt jelzetelemek közül valamelyiknek a visszakereshetőségéről lemondunk, és az csak alcsoportosítást szolgál, akkor a nemzetközi szabvány szerint :: /kétszeres kettőspontot/ alkalmazunk. Pl.: 02::061.2(100) IFLA Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetsége Az alábbi táblázatban megadott lapszámok alapján keresse meg a régi, illetve új ETOtáblázatban a jelzetkapcsoló elemeket, és tanulmányozza azok példáit!

128

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 37. Jelzetkapcsoló elemek kifejtési helyei a táblázatokban

Vegye kézbe! Jelzetkapcsoló elemek kifejtése SEGÉDTÁBLÁZATOK Jelzetek kapcsolása, azok jelei Összekötés + Összefoglalás / Viszonyítás : Sorrendrögzítés :: Csoportképzés […]

1991. évi kiad. 10.p. 5, 11.p. 11.p. 11.p. 12.p. 12.p. 12.p.

2005. évi kiad 1.köt.,1.r.10.p. 1.köt., 1.r.11.p. 1.köt., 1.r. 11.p. 1.köt., 1.r.11.p. 1.köt., 1.r. 12.p. 1.köt., 1.r.12.p. 1.köt., 1.r.12.p.

8.2.7. Nem önálló speciális alosztások és azok jelei

Áttekintés A nem önálló speciális alosztások a táblázatok (főtáblázatok és segédtáblázatok) egyegy részében a speciális jellemzők kifejezését szolgáló nem önálló jelzetek. Használatuk a főtáblázat meghatározott részeire korlátozott. Ide tartoznak a (1) pont nullás nem önálló speciális alosztások, jelölésük: 01/.09 (2) kötőjeles nem önálló speciális alosztások, jelölésük: -1/-9 (3) aposztrófos alosztások, jelölésük: ’ (4) számvégződéses alosztások, jelölésük: …/…9 A nem önálló speciális alosztások használatára vonatkozó adatok:1991. évi kiadás (51.p.), 2005. évi kiadás (1.köt., 1.r, 127.p.)

Az egyes alosztások bemutatása

Pont nullás nem önálló speciális alosztások A .01/.09 jelű pont nullás nem önálló speciális alosztások a táblázatokban felsorolt tárgyakkal kapcsolatban olyan gyakran visszatérő sajátosságok, ismertetőjegyek jelölésére szolgálnak, mint pl. elmélet, tevékenység, tervezés, berendezés stb. Ezek az alosztások többnyire a táblázatok szűkebb területein használhatók. Pl.:a 621.3 (Elektrotechnika) szakcsoportban: Áramok, feszültségek, teljesítmények és frekvenciák nagyság és fajta szerinti felosztása: 621.3.02 Kapcsolásfajták 621.3.06

129

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 38. A pont nullás speciális alosztások a táblázatokban

Vegye kézbe! -Pont nullás 1991. évi kiad. 2005. évi kiad speciális alosztások általános áttekintés 51.p. 1.köt.,1.r.127.p. 53.01/.08 fizika – a jelenségek 151.p. 1.köt., 1.r. 379/380.p. elméletétől a jelenségek fizikai behatásoktól való függéséig 57.01/.08 a biológia általános 187.p. 1.köt., 1.r. 490/492.p. törvényeitől a biológiai technikáig 621.3.01/.09 elektrotechnika – 226/227.p. 1.köt., 2.r.76/81.p. elméleti kérdésektől az átviteli tulajdonságokig 82.0 Irodalomelmélet. Iroda376/377.p. 1.köt., 2.r. 529.p. lomtudomány, irodalmi technika Keresse fel rövid betekintésre a táblázatokban megadott helyeket!

Kötőjeles nem önálló speciális alosztások A -1/-9 kötőjeles alosztások sorozatainak analitikus vagy differenciáló funkciójuk van. Az adott táblázati részben felsorolt jelzetekhez kapcsolva a tárgyak elemeit, összetevőit, tulajdonságait és más ismérveit jelölhetik, pl. a 62-1/-9 alatt felsorolt alosztások a 62/69 osztályokban mindenütt használhatók a mérnöki, műszaki részletek jelölésére. Pl.: 62-181.48 Mikrominiatűr. Mikromodul alosztás alapján: 681.3-181.48 Mikroszámítógép (az 1991. évi kiadásban) Megj.: Az új kiadásban ennek a fogalomnak önálló száma van, éspedig: 004.382.7 Személyi számítógép. PC. Mikroszámítógép 39. A kötőjeles nem önálló speciális alosztások a táblázatokban

Vegye kézbe! Kötőjeles nem önálló speciális alosztások általános áttekintés 62-1/-9 technika- gépek, készülékek 82-1/-9 irodalom – műfajok 

1991. évi kiad. 51.p. 218-221.p 376.p.

2005. évi kiad

1.köt., 1.r. 127.p. 1.köt., 2.r. 52-65.p. 1.köt., 2.r. 527-528.p.

Keresse fel rövid betekintésre a táblázatokban megadott helyeket!

Részletesebb példák és elemzések a nem önálló speciális alosztásokra a 9. leckében a szakterületi elemzéseknél, pl. nyelvészet (régi táblázatban 80, új táblázatban 81), illetve 82/89 irodalomnál találhatók, a 10. leckében pedig az 5 és 6 főosztály tárgyalásánál.

Aposztrófos alosztások Az ’1/’9 jelű aposztrófos alosztásoknak szintetizáló-integráló funkciójuk van.

130

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Sok esetben, ellentétben a .01/.09 jelű alosztásokkal, nincs külön felsoroló táblázatuk sem, hanem az adott táblázati részben található jelzetelemek összeolvasztásával képezhetők az összetett fogalom kifejezésére. 40. Az aposztrófos alosztások a táblázatokban

Vegye kézbe! Aposztrófos alosztások általános áttekintés 329 politikai pártok 547 szerves kémia 81 nyelvészet 

1991. évi kiad. 51.p. 89.p. 166/167.p. nincs

2005. évi kiad 1.köt., 1.r. 127.p. 1.köt., 1.r. 440.p. 1.köt., 1.r. 239.p. 1.köt., 2.r. 520-525.p.


Példák (mind a régi, mind az új táblázatra vonatkoznak): Konzervatív párt 329.11 Nemzeti irányzatú párt 329.17 Konzervatív-nemzeti irányzatú párt 329.11 17 Az is elfogadott megoldás, hogy valamely más szakcsoport számvégződéseiből veszik át a párhuzamos jelzetszerkesztés szabályai szerint. Ld. még a szerves vegyületek jelölésére – 547 11/ 19 a szervetlen kémiai 546.1/.9 analógia alapján. Régi ETO- új ETO : a politikai pártok, illetve a szerves kémia esetében az aposztrófos alosztások mind a régi, mind az új táblázatban használatosak. Az új táblázatban új aposztrófos alosztás is megjelent a 81 Nyelvészet. Nyelvtudomány. Nyelvek osztályon belül: A 81’0 aposztrófos alosztással a nyelvek fejlődési szakaszait, a 81’2/’44 alosztással pedig a nyelvtudomány területeit jelöljük. Pl.: 81’06 modern korszak, 811.511.141’282 Magyar nyelvjárások

Számvégződéses alosztások Az alosztás jelölése … 1/...9 – A táblázat számos helyén alkalmazzák az analógia elvének megfelelően. 41. A számvégződéses alosztások a táblázatokban

Vegye kézbe! Számvégző1991. évi kiad. déses alosztások általános áttekintés 372.8 tantárgyak (Elemi okta- 133.p. tás) 378.6 szakegyetemek 134.p. 

2005. évi kiad

nem szerepel 1.köt., 1.r. 345.p.


Pl.: 378.6 Szakfőiskolák egyetemi státusszal. Műszaki egyetemek stb. 378.60/.69 = 0/9 az analógia jele azt jelenti, hogy a 378.6-hoz közvetlenül a 0/9 főosztályok közül bármely releváns szám illeszthető a szakegyetem pontos kifejezése érdeké131

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. ben. Így a 378.663 jelzet két elemből tevődik össze: 378.6 szakegyetem, 63 mezőgazdaság, tehát szakegyetem, mezőgazdasági. Régi ETO- új ETO : a számvégződéses alosztást mind a két táblázatban azonos elvek szerint használják: esetünkben szakfőiskolát vagy szakegyetemet jelentenek. 8.2.8. Jelzetszerkesztési alapismeretek

Jelzetszerkesztés prekoordinálással A ETO-mondatok /összetett jelzetek/ alkotása általában prekoordinált formában történik. A prekoordináció azt jelenti, hogy a feldolgozó könyvtáros a feldolgozás során eleve egymáshoz rendeli a számokat. A számok sorrendjére a következő ajánlás vonatkozik: Főtáblázati szám/számok – általános ismérvek szerinti nem önálló általánosan közös alosztás – kötőjeles speciális alosztás – pont nullás speciális alosztás – földrajzi önálló általánosan közös alosztás – népi önálló általánosan közös alosztás – idő szerinti önálló általánosan közös alosztás – formai önálló általánosan közös alosztás – nyelvi önálló általánosan közös alosztás Ugyanez a sorrend jelekkel kifejezve: 0/9 -0 1/-9 .0 (1/9) (=…) "…" (0…) = … Pl.: Belpolitika (Ausztria) „2009” (évkönyv)=német nyelven a régi táblázat szerint 323(436)”2009”(058)=30 az új táblázat szerint 323(436)”2009”(058)=112.2

Jelzetszerkesztés posztkoordinálással Az utólagos egymáshoz rendelés (posztkoordinálás) azt jelenti, hogy a feldolgozó könyvtáros nem rendeli eleve egymáshoz a fenti elemeket, hanem azokat külön-külön adja meg. Ezzel az információhasználóra bízza, hogy keresés során – megfelelő módszertani tanácsokat követve – ő maga szabadon kombinálhassa egymással az elemtípusokat. Külön 323 külön (436) külön ”2009” külön (058) külön =30 42. A jelzetszerkesztési elvek kifejtése a táblázatokban

Jelzetszerkesztési ismeretek Sorrend

Poszt…

Besorolás



Jelzetszerkesztés a jelzetelemek egymáshoz való rendelésével – prekoordinációval – alosztások sorrendje Jelzetszerkesztés a jelzetelemek utólagos egymáshoz rendelésével (posztkoordinációval ETO-számok sorrendje a katalógusokban. A katalógusba való sorolás szabályai

1991. évi kiad. 6.p.

2005. évi kiad 1.köt.,1.r. 7.p.

6.p.

1.köt., 1.r. 7.p.

7.p.

1.köt., 1.r. 8.p.


132

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Megj.: Két segédletre hívjuk fel a figyelmet: (1) a régi táblázat szerinti osztályozás gyakorlását segítő oktatási segédletre.111 (2) a régi és új táblázat összehasonlítását, a változások tudatosítását szolgáló segédletre.112 8.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A lecke alapján megismerte az ETO alapvető elméleti és módszertani tudnivalóit. Áttekintést nyert az alapvető szerkezeti elemekről (főtáblázat, segédtáblázatok, betűrendes mutató), azok összetevőiről és szerepéről. Példákkal is alátámasztva megismerte az ETOjelzetalkotás szempontjából nagy rugalmasságot, pontosságot eredményező alosztások különböző típusait, és alkalmazásukat. Az ETO szerinti osztályozás potenciális jelzetelemeinek megismerése után áttekintést kapott az egyes jelzetelemek egymáshoz kapcsolásának szabályairól, módjairól, lehetőségeiről (prekoordinálás, posztkoordinálás). A fent tanultakat érdemes egy-kétszer átismételni. E széleskörű áttekintés után a 9-10. leckében könnyebben követheti majd az egyes főosztályok szerkezeti és sajátos jelzetszerkesztési megoldásait.

8.5


1.

Tekintse át a TO, ill. az ETO létrehozásának és fejlesztésének körülményeit!

2.

Értelmezze az ETO alapvető jellemzőit, céljait, szerkezeti elemeit!

3.

Lássa összefüggésben a főtáblázatok, a betűrendes mutató és az alosztások jellemzőit, funkcióit, kapcsolatait!

4.

Fejtse ki, mit jelent a nézőpontok szerinti osztályozás!

5.

Értelmezze az általánosan közös nem önálló alosztások fő jellemzőit!

6.

Értelmezze a nem önálló speciális alosztások fő jellemzőit!

7.

Értelmezze az egyes általánosan közös önálló alosztások (földrajzi, idő, formai, nyelvi, népi) fő jellemzőit és szerepét az ETO-jelzetek alkotásában!

8.

Tekintse át röviden az általánosan közös nem önálló alosztások csoportjait, jelölési, illetve alkalmazási módját!

9.

Sorolja fel a nem önálló speciális alosztások típusait!

10. Vesse össze a régi és az új táblázatot az általánosan közös alosztások, illetve a

nem önálló speciális alosztások alkalmazását illetően!

111

PÁLVÖLGYI Mihály: Ismerkedés az Egyetemes Tizedes Osztályozással. IM – online jegyzetek, 1. Összeáll.: – –. Lektor: BARKI Katalin, PREJCZER Paula . HTML-változat: BÍRÓ Szabolcs. Szombathely: Berzsenyi Dániel Főiskola; 2002. URL: http://kit2.bdf.hu/eto/ 112 POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella: Legfontosabb változások a 2006-os ETO-kiadásban... i.m.

133


9. 9.1

EGYETEMES TIZEDES OSZTÁLYOZÁS: 0, 1, 2, 3 FŐOSZTÁLY CÉLKITŰZÉS

A lecke áttanulmányozása után legyen képes − a 0 főosztály – általános tartalmú írásművek szerkezetének, fő osztályozási sajátosságainak kifejtésére, − az 1 2, 3 (filozófia, pszichológia, vallás, társadalomtudományok) főosztályok szerkezetének, alapvető osztályozási, jelzetalkotási szabályainak, sajátosságainak kifejtésére, − az egyes főosztályok, osztályok közötti alapvető összefüggések ismertetésére, − az ETO-val történő tudásreprezentáció fogalmi, nyelvi, jelzetelési szintjeinek tudatosítására, − a tanultak egyszerűbb feladatmegoldásokban történő alkalmazására.

9.2

TARTALOM

1.Általános tartalmú írásművek 0 főosztály − Szerkezet − Jelzetelési sajátosságok 2. Filozófia, pszichológia logika, erkölcs, 1 főosztály − Szerkezet − Jelzetelési sajátosságok 3. Vallás, teológia, 2 főosztály − Szerkezet − Jelzetelési sajátosságok 4. Társadalomtudományok, 3 főosztály − Szerkezet − Jelzetelési sajátosságok

134


9.3


9.1.1. Általános tartalmú írásművek – 0 főosztály Szerkezet 43. Az általános tartalmú írásművek 0 főosztály szerkezete

1991. évi ETO-táblázat 55-65.p. 00 Tudomány, kultúra 001 Tudományos ismeretek, munka 002 Dokumentáció. Könyvek 003 Írás 005 A szervezés tudománya 006 Szabványosítás 007 Tevékenység és megszervezése. Kibernetika 008 Művelődés. Civilizáció. Haladás 009 A kultúrával általánosságban foglalkozó tudományok 01 Könyvészet. Bibliográfia. Katalógusok 02 Könyvtárak. Könyvtártan 030 Referenszkönyvek 050 Időszaki kiadványok 06 Szervezetek. Rendezvények, Múzeumok 070 Sajtó 08 Gyűjteményes művek 09 Kéziratok. Könyvritkaságok. Bibliofilia

2005. évi ETO táblázat 130-164.p. Új főtáblázati számok: 004 Számítógép-tudomány. Számítástechnika 005 Menedzsment. Szervezéstudomány. Szervezés általában. Rendszerelmélet (MRF) 006.9 Súlyok, mértékegységek és az idő mérésének szabványosítása (egyidejűleg a Metrológia 389 megszűnt) 007 Tevékenység és megszervezése. Információ- kommunikáció- és szabályozáselmélet (Kibernetika.) általában. „Human engineering (MRF)

Régi ETO- új ETO : A táblázatban feltüntetett változásokon kívül a többi osztályban, alosztályban a változások kevésbé jelentősek. Ugyanakkor a 2005. évi középkiadás sokkal részletesebben kifejtett, különösen az újonnan ide került 004 Számítógéptudomány. Számítástechnika alosztályban. Megj.: a 007 alosztály számai még nem kerültek be a 2005. évi magyar táblázatba, mivel ezek 2000. év utáni változások. Elektronikusan vázlatosan áttekinthetők az UDCC Summary menüpont alatt.113 A továbbiakban néhány jellegzetes, könyvtártudományi szempontból is fontos, viszonylag gyakran használt megoldásra hívjuk fel a figyelmet a 0 főosztály egyes osztályaiból

113

UDCC Summary http://www.udcc.org/udcsummary/php/index.php?lang=hu&pr=Y

135


Jelzetelési sajátosságok Tudomány. Számítógéptudomány. Kultúra 00 Az osztály jelentősen megváltozott. A legnagyobb változás a 004 alosztályban következett be – 1995-96. évben, amelyek az új, 2005. évi táblázattal váltak széles körben ismertté magyarul. Számítógéptudomány, számítástechnika 004 Régi ETO- új ETO: A számítógép-tudomány, számítástechnika régi számai (519.6 és 681.3) átkerültek a 004 alosztályba, pl. algoritmusok (korábban 510.51), most 004.021 adatvédelem (korábban 659.2.012.8), most 004.056.5 számítógép-hardver (korábban 681.3.02), most 004.3 számítógéptípusok (korábban 681.31), most 004.38 mikroszámítógépek (korábban 681.3-181.48), most 004.382.7 A 004 alatt a .0 (pont nullás) alosztások a dokumentáció, problémamegoldó módszerek, rendszertípusok, feldolgozások, memóriajellemzők, bemeneti-kimeneti és tárolóeszközök kifejezésére. 004.3 Hardver – Részletezése kötőjeles – a 62-1/-9 és a 66-9 alatti alosztásokkal, illetve az aposztrófos – ’1 Számítógépgyártás, valamint ’2 Számítógép üzembe helyezés alosztásokkal történik. (Ld. még a táblázatokban, illetve Pogányné Rózsa Gabriella hivatkozott segédletében.)

Bibliográfiák 01 012 Egy szerző által írt művek bibliográfiája. Itt fontos a névalosztás. Pl. Illyés Gyula műveinek bibliográfiája: 012 Illyés Gyula 013 A kollektív bibliográfiáknál viszonyítás szükséges. Pl. Az MTA tagjainak irodalmi munkássága: 013:061.2(439) vagy 061.2(439):013 014 Sajátos jellegű írásművek bibliográfiája esetében gyakori a földrajzi alosztás. Pl. Magyar írói álnévlexikon 014.1(439)(03) 014.3 Repertóriumok 015 Nemzeti vagy helyi bibliográfiánál a földrajzi alosztás fontos. Pl. Egerben megjelent kiadványok bibliográfiája 015(439Eger) 016 Szakbibliográfiák alatt, a szakterülettel (tudományterülettel) való viszonyítás szükséges. Pl. Művészettörténeti bibliográfia 7(091):016 016 Kronobibliográfiák alatt, az egyes korszakra vonatkozó bibliográfiák kifejezéséhez időalosztás is szükséges. Pl. Folyóiratok bibliográfiája (1990-1999): 05”199”:016 016 A helyismereti bibliográfiák kifejezéséhez fontos a földrajzi alosztás is. Pl. Dijon-ról szóló írásművek bibliográfiája a régi táblázat szerint: 016(44Dijon)=40 az új táblázat szerint: 016(44Dijon)=133.1 016 Életrajzi bibliográfiáknál, a biobibliográfiák kifejezésére szükséges a névalosztás. Pl. Gárdonyi bibliográfia: 016 Gárdonyi 017/019 Katalógusok alatt szintén gyakori a földrajzi és névalosztás. 136

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Pl. az Osiris kiadói katalógusa a 2005-2010-as időszakra: 017.42(492)Osiris”2005/2010” (Megj.: A katalogizálás tevékenysége mint könyvtári munkafolyamat a 025 alosztályba kerül.) Régi ETO- új ETO: Az alapszerkezet a 01 alatt nem változott.

Könyvtárak, könyvtártan 02 A 021 könyvtárügy témakör esetében gyakori a földrajzi és időalosztás használata. Pl. Magyarország könyvtárügye a 19. században: 021(439)"18" A szakkönyvtáraknál értelemszerűen fontos a viszonyítás a szak kifejezésére. Pl. Orvostudományi szakkönyvtárak Budapesten: 026:61(439Budapest) Ugyancsak fontos lehet a viszonyítás használata a 025, 026, 027 alosztályban, amenynyiben valamely könyvtári munkaterület, eszköz áll a középpontban. Pl. Tárgyi katalógusok a Heves megyei városi könyvtárakban: 025.343:027.52(439.133) A különböző könyvtártípusokhoz tartozó könyvtárak munkájának kifejezésére gyakran fontos a földrajzi és időalosztás együttes használata. Pl. Heves megye városi könyvtárai a 2000-es években: 027.52.022(439.133)”200” Az osztályozási rendszerek, ETO táblázatok kifejezése Az Egyetemes Tizedes Osztályozás 1991. évi kiadásának címlapján szereplő ETOjelzet. 025.45=945.11(083.86) Az 1991.évi jelzetben az elemek sorrendje: osztályozási rendszer=magyar nyelven(szabvány) Az Egyetemes Tizedes Osztályozás 2005. évi kiadásának címlapján szereplő ETOjelzet: 025.45ETO=511.141 A 2005. évi jelzetben az elemek sorrendje: osztályozási rendszer ETO =magyar nyelven (Megj.: Az utóbbi végén azért nem szerepel a szabvány formai alosztása, mert a Szabványügyi Hivatal nem fogadta el szabványnak.) 02 Régi ETO- új ETO: Összességében a 02 Könyvtárak, könyvtártan osztály alapszerkezete nem változott. A fenti példák mindkét táblázatban megegyeznek, kivéve az ETOkiadások jelzetét. 02 Könyvtárak, könyvtártan osztály kapcsolatai más főtáblázati helyekkel: 002 Dokumentáció. Könyvek. Írásművek 003 Írás, írástörténet 004 Számítógép-tudomány. Számítástechnika (csak az új táblázatban szerepel!) 01 Bibliográfia, katalógusok 05 Időszaki kiadványok 07 Sajtó. Sajtótörténet Az ETO-ban máshol található rokon fogalmak 316.77 Társadalmi kommunikáció 659.2 Információ, tájékoztatás, tanácsadás 659.3 Tömegkommunikáció, tömegtájékoztatás 681.3 Számítástechnika (csak régi táblázatban szerepel!) 137


Enciklopédiák, általános lexikonok, referensz művek 03 Nyelvi alosztások változása kihat az általános enciklopédiák, lexikonok jelölésére. Pl. Pallas lexikon: Régi táblázat szerint 03=945.11 Új táblázat szerint : 03=511.141 A szaklexikonokat és az egy tudományágra, szakterületre vonatkozó kézikönyveket a megfelelő szakterület ETO-jelzete alatt osztályozzuk a (03) formai alosztások hozzáfűzésével. Pl. Magyar irodalmi lexikon: az 1991. évi táblázat szerint: 894.511(03), a 2005. évi táblázat: 821.511.141(03) A gyakorlatban elterjedt a szaklexikonoknak a 03 alatti felvétele is. Pl.:Magyar irodalmi lexikon: az 1991. évi táblázat szerint: 03[894.511] vagy 03:894.511, a 2005. évi táblázat szerint: 03:821.511.141 Idegen nyelvű szaklexikonok, vagy lexikonfordítások esetén a nyelvi alosztást is kell használni. Pl.: Magyar irodalmi lexikon szlovákul: az 1991. évi táblázat szerint: 894.511(03)=854, a 2005. évi táblázat szerint: 821.511.141(03)=162.4 ETO böngészőlista a NYME SEK online katalógusából:

31. kép

Lexikonok a böngészőlistában

At ETO-táblázat segítségével értelmezze a böngészőlistában megjelenő jelzeteket!

Időszaki kiadványok. Periodikák 050 Se az 1991.évi, se a 2005. évi táblázat nem ad példával alátámasztott támpontot a leírásukra. Két módszer alakult ki a leírásukra – vagy a nyelvi alosztás, vagy a névalosztás használata: Az egyes általános tartalmú időszaki kiadványok osztályozása: periodikum=nyelv. Pl. Valóság c. folyóirat: 05Valóság, vagy 05=945.11 a régi nyelvi alosztás, 05=511.141 az új nyelvi alosztás esetén. Szakterületi periodikum esetén a szakterület=nyelv jelzetelési séma elterjedt. Pl. Journal of Library Science könyvtártudományi folyóirat angolul: 138

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 02(05)=20 a régi nyelvi alosztással, 02(05)=111 az új nyelvi alosztással. 050.8 évkönyvek, címtárak Szakterülethez kötődő évkönyv használatának sémája Évkönyv: szakterület (földrajzi hely)”idő” Pl. 3008. évi Magyar belpolitikai évkönyv: 050.8: 323(439)”2008” (058) formai alosztás használata a fentiek kifejezésére: Szakterület (földrajzi hely) (évkönyv)”idő” Pl. Magyar belpolitikai évkönyv 2008 323(439)”2008”(058)

Szervezetek és más együttműködési formák 06 44. Szervezetek és együttműködési formák 06

ETO-szám jelentése 061.1 Hivatalos intézmények. Állami intézetek. Akadémiák 061.2 Nem hivatalos testületek, egyesületek 061.3 Kongresszusok, konferenciák 061.4 Időszaki kiállítások 061.5 Vállalatok, cégek 061.6 Kutatóintézetek 061.7 Ünnepségek 069 Múzeumok. Állandó kiállítások Régi ETO- új ETO: alapvetően nem változott, a keretek kiegészültek néhány új megnevezéssel. Jelzetalkotási sajátosságok A .0 [pont nullás] nem önálló speciális alosztások köre jelentősen kibővült az új táblázatban. Az ide osztályozott dokumentumok a testületek, kutatóintézetek, múzeumok stb. tevékenységével foglalkoznak. Pl. Vitorlázó klubok tevékenysége, működése: 061.237:794.14 A különféle testületi kiadványokat ugyanakkor az adott szakterületbe soroljuk a (06) formai alosztással kiegészítve. Pl. Vitorlázásról szóló testületi (klub-) kiadvány osztályozása a (061/069) 061.1/.9 párhuzamos alosztályozás alapján: 794.14(061.237) (Megj.: a klub főtáblázat száma 061.237 tükröződik a klubkiadvány (061.237) formai alosztásában.) A földrajzi alosztás használata gyakori. Pl. Templomos lovagok Itáliában 061.236.64(45) Ugyanez vonatkozik a múzeumokra is. Pl. az Egri Múzeum: 069(439Eger) .0 pont nullás alosztás és viszonyítás A szakmúzeumokra vonatkozó kérdéseket 069.02-vel (jelentése a pont nullás alosztás révén szakmúzeum) tárjuk fel, és tárgyuk alapján viszonyítjuk az adott szakterülethez. Pl. Néprajzi Múzeum 069.02:39(439Budapest)

139


Sajtó, hírlapok, újságírás 07 07-tel szakozzuk a sajtótörténetet, nem a 05-tel. Névalosztás vagy földrajzi alosztás és névalosztás az egyes napilapok osztályozására. Pl. Magyar Nemzet c. napilap: 07(439) Magyar Nemzet Viszonyítás alkalmazása repertórium esetében. Pl. Magyar Nemzet repertóriuma 1991-1999: 07(439)Magyar Nemzet”1991/1999”:014.3

Gyűjteményes munkák 08 AZ névalosztás az egyéni szerzői gyűjteményeknél fontos. Pl. Eötvös József tanulmányai – lehet 081Eötvös – általános megközelítésben, vagy 894.511-4Eötvös [Magyar irodalom – tanulmányok, szerzője Eötvös értelemben] Az új táblázat szerint, az irodalom számának megváltozása miatt ez különbözik: 821.511.141-4Eötvös Régi ETO- új ETO: az irodalom főtáblázati száma megváltozott!

Kéziratok, könyvritkaságok 09 A kódexek osztályozási sémája: kéziratfajta – nyelv – idő. Pl. Klasszikus latin nyelvű 13. századi kódex: 094.14=71”12” a régi táblázat szerint, 094.14=124’02”12” az új táblázat szerint. A fakszimile kiadás elég gyakori, a .07 pont nullás nem önálló speciális alosztással fejezzük ki. Pl. 13. századi klasszikus latin nyelvű kódex fakszimile kiadása: 094.14.07=71”12 a régi táblázat szerint 094.14.07=124’02”12” az új táblázat szerint

9.1.2. Filozófia, pszichológia, logika erkölcs – 1 főosztály Szerkezet 45. A filozófia, pszichológia, logika, erkölcs főosztály szerkezete

1991. évi kiadás 67-71.p. 11 A lét filozófiai problémái 111 Általános metafizika 111.852 Esztétika 113/119 Filozófiai kozmológia. Természetfiozófia 122/129 Speciális metafizika 13 A szellem filozófiája. A szellemi lét filozófiája 14 Filozófiai rendszerek és állásfoglalások 159.9 Pszichológi. Lélektan 16 Logika. Logisztika. Ismeretelmélet 140

2005. évi kiadás 1.köt. 1.r. 165178.p. 11 A lét filozófiai problémái 111 Általános metafizika. Ontolóia 111.852 Esztétika 113/119 Filozófiai kozmológia.Természetfilozófia 122/129 Speciális metafizika 13 A szellem filozófiája. A szellemi lét filozófiája 14 Filozófiai rendszerek és állásfoglalások 159.9 Pszichológia. Lélektan

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 17 Erkölcs. Erkölcstan. Etika

16 Logika. Logisztika. Ismeretelmélet.Episzte-mológia 17 Erkölcs. Erkölcstan. Etika. Morális filozófia

Régi ETO- új ETO: Az alapszerkezet nem változott. Új elemek azonban megjelentek, pl. 175 A szórakozás és az üdülés erkölcse. Az új táblázat mint középkiadás sokkal részletesebben kifejtett. Vonatkozik ez az alosztásokra is, pl. a .0 alosztások mind a 159.9 Pszichológia, a 164 Logisztika, mind pedig a 17 Erkölcs alatt.

Jelzetelési sajátosságok Filozófia 1/14 Viszonyítás – a filozófiai alapfogalmak és az egyes filozófusok vagy filozófiai irányzatok összefüggéseinek kifejezésére. Pl. Az érték Heidegger filozófiájában: 124.5:1Heidegger Formai alosztások, különösen a történeti tárgyalásmód használata. Pl. Filozófia története 1(091) Formai és nyelvi alosztás együttes használata. Pl. Német nyelvű filozófiai lexikon: 1(03)=20 régi táblázat szerint 1(03)=111 új táblázat szerint Többnyelvű filozófiatörténeti tanulmányok: 1(091)(082)=00 Névalosztás A/Z használata az egyes filozófusok és rendszerük jelölésére. Pl. Heidegger filozófiája kétféleképpen fejezhető ki: 1(430)Heidegger vagy esetleg 1Heidegger Életrajzi vonatkozásnál a 929 alosztályba is besoroljuk őket. Pl. 929:1Heidegger, vagy 929:1(430)Heidegger, a gyakorlatban sokszor alkalmazott megoldás: 929[1]Heidegger Tekintse meg a mellékelt böngésző listát!

32. kép

Böngészési példa német filozófia történet 141

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. A régi táblázat használatával próbálja meg értelmezni a böngésző listában megjelenő jelzetelemeket! (forrás: NYME SEK OPAC ETO-böngésző) A földrajzi alosztások használata gyakran szükséges a 13 A szellem filozófiája, okkult jelenségek osztályon belül. Pl. Mágia az ókori Egyiptomban: 133.4(32) Ugyancsak fontos a 141 Egyes filozófiai iskolák, a filozófiai álláspontok fajtái alosztályban. Pl. Tudományos szocializmus a Kádár-korszakban 141.82 (439)”1956/1989” Esztétika Az esztétika általános kérdéseit 111. 852 alá osztályozzuk. Szakesztétikákat általában a .0 (pont nullás alosztás) fejezzük ki. Pl. Sportesztétika: 796.011.7, Irodalmi esztétika: 82.01 A .0 alosztás a szakesztétika mellett szakelméleti, szakmai filozófiai tartalmat is hordozhat. Pl. 7.01 A művészet elmélete, esztétikája, filozófiája, vagy 78.01 A zene elmélete, filozófiája és esztétikája.

Pszichológia. Lélektan 159.9 A .0 alosztás az elméletek, törvények, kutatás, kísérlet kifejezésére szolgál. Pl. Pszichológiai tesztek: 159.9.072 A .019 alosztás a pszichológiai rendszerek és iskolák kifejezésére szolgál. Pl. Freud pszichológiai iskolája: 159.9.019Freud Névalosztások az egyes pszichológusok tevékenységének jelölésére Pl. Sigmund Freud pszichoanalízise: 159.964.2 Freud Formai alosztások, tekintettel a lélektani kiadványok sokféle formájára szolgál. Pl. A biopszichológia egyetemi tankönyve: 159.929(075.8) – Pszichológiai példatár: 159.9(079.1) Viszonyítás használata a komplex tartalmak kifejezésére. Pl. A bábjáték lélektana: 159.9:792.97 Régi ETO- új ETO: az osztályozási sémák jórészt maradtak, de kiegészültek. Az új középkiadás táblázata két és félszer részletesebb. A .0-ás [pont nullás] nem önálló speciális közös alosztások részletesen kidolgozottak. Tekintse meg a mellékelt böngészőben megjelenő pszichológiai vonatkozású találatok listáját

142

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Böngészés az ETO számok szerint

33. kép

Böngészési példa pszichológiai jelzetek kifejezésére

A régi táblázat segítségével próbálja meg értelmezni a böngésző listában megjelenő jelzetelemeket! (forrás: NYME SEK OPAC ETO-böngésző) 16 Logika. Logisztika. Ismeretelmélet Viszonyítás alkalmazása. Pl. A tér mint a tiszta megismerés forrása 165.171:114 Névalosztás alkalmazása. Pl. Kant elmélete a kategóriákról 161.12 Kant Régi ETO- új ETO: Alapvető változások nem történtek, az új táblázati rész két és félszer terjedelmesebb.

Erkölcs. Erkölcstan. Etika 17 (Helye a régi táblázatban 71.p.., az új táblázatban: 1.köt., 1.r. 175-178. p.). Gyakran több, egymás alá írt jelzettel fejezhető ki egy-egy komplex mű tartalma. Pl. 172 társadalmi erkölcs, 173 család erkölcstana, 176 nemi erkölcs, 178 alkoholizmus stb. Földrajzi és időalosztás gyakori. Pl. Nacionalista eszmék Ceausescu Romániájában az 1960-80-as években 172.15(498)”196/198” Régi ETO- új ETO: az új ETO számos új elemmel bővült.

9.1.3. Vallás. Teológia Szerkezet A Vallás főosztály jelzeteinek intenzív és részletes bővítései 2000-ben kerültek be az osztályozási rendszerbe.

143

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 46. A Vallás. Teológia főosztály szerkezete

1991. évi táblázat 73-77.p.

21 Természetes vallás. Vallás az értelem szempontjából. Vallásfilozófia

2005. évi táblázat 1.kötet. 1.r. 179217. p. 21/29 Vallási rendszerek. Vallások. Felekezetek 21 Történelem előtti és primitív vallások

A KERESZTÉNYSÉG HELYE RÉGEN ÉS MOST 27 Kereszténység. Keresztény egyházak és 22 Biblia. Szentírás felekezetek 23/28 Keresztény vallás. Kereszténység 27-1 Keresztény teológia 23 Dogmatika. Rendszeres teológia 27-23 Biblia 24 Morális teológia. Gyakorlati teológia 27-284 Keresztény dogmatika 25 Lelkipásztorkodás-tan. Lelkigondozás 27-31 Jézus Krisztus 26 Keresztény egyház általában. Alapítása, 27-46 Keresztény lelkipásztorkodás-tan tevékenysége 27-9 Keresztény egyháztörténet 27 Általános keresztény egyháztörténet 28 Különféle keresztény egyházak, feleke- 271/279 Keresztény egyházak zetek, szekták és közösségek MÁS VALLÁSOK HELYE RÉGEN ÉS MOST 29 Általános és összehasonlító vallástu22 Távol-keleti eredetű vallások domány 23 Indiai szubkontinens vallásai. Hindu 292/299 Nem keresztény vallások vallás általános értelemben 294 Indiai vallások 24 Buddhizmus 294.3 Buddhizmus 25 Ókori vallások. Kisebb vallások és 296 Zsidó vallás kultuszok 297 Iszlám 26 Zsidó vallás. Judaizmus 299.5 Kelet-ázsiai népek vallása 27 Kereszténység 289 Egyéb szekták, többnyire papság nél28 Az iszlám kül és független formában 29 Modern spirituális mozgalmak „Régi ETO- Új ETO” – A Vallás. Teológia főosztály alapvető fejlesztésen ment át. Az 1991. évi táblázati rész még Dewey felosztását tükrözte az 1880-as évekből, a táblázatban a kereszténység 90%-os dominanciájával. A többi vallás a 29 osztályban kapott helyet, az ókori vallásoktól, a görög-római mitológián, a más világvalláson (buddhizmus, iszlám, zsidó vallás stb.) át az egyéb, kisebb vallásokig. A 2000. évi szerkezeti, ill. jelzetszerkesztési változások következtében az osztályozási munka összefogottabb, követhetőbb, logikusabb lett.

144


Jelzetelési sajátosságok Az új szintetikus megközelítést érvényesítő -1/-9 – kötőjeles nem önálló speciális alosztások révén minden vallás egységesen 10 alapvető nézőpontból elemezhető és osztályozható. │-1 Valláselmélet és filozófia. │-2 Vallási alapelvek │-3 Vallási személyek │-4 Vallási cselekedetek. Vallásgyakorlás │-5 Istentisztelet. Kultusz. Rítusok │-6 Folyamatok a vallásokban │-7 Vallási szervezet és közigazgatás, ügyvitel │-8 Vallások jellemző tulajdonságai. Tipológia │-9 Vallás-, felekezet-, egyháztörténet Ezek a -1/-9 kötőjeles nem önálló speciális alosztások a főtáblázati számhoz kapcsolva, egységes elvek szerint jelölik a feltüntetett vetületeket. Példák: 2-3 Vallási személyek általában. 27-3 Keresztény vallási személyek 2-31 Vallásalapítók 27-31 Jézus Krisztus. Krisztológia 2-5 Istentisztelet. Kultusz. Rítusok. 24-5 Buddhista istentisztelet, kultusz, rítusok A -1/-9 alosztások egymáshoz is kapcsolhatók, pl. Jézus Krisztus, a megváltó …. 27 keresztény vallás 27-31 Jézus Krisztus. Krisztológia 27-185.53 Bűnből való megváltás 27-31-185.53 Jézus Krisztus a megváltó stb. A -1/-9 alosztások egymáshoz kapcsolásával komplex fogalmak is logikusan kifejezhetők ill. követhetők. Pl. Kóser hús: 26 Zsidó vallás 26-4 Vallási cselekedetek, vallásgyakorlás 26-442 Élelmiszerekre, ételekre vonatkozó törvények 26-442.45 Kasruth. Kosher. Élelmiszerek, ételek rituális tisztasági szabályai 26.442.45:637.5 Kóser hús Osztályozási példák Gyakori jelzetelési elemek: kötőjeles alosztások igénybevétele, viszonyítás használata, földrajzi, és időalosztások, névalosztások

145

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 47. Példák vallási tárgyú művek osztályozására

ETO-jelzet 1991. évi ETO-jelzet 2005. kiad. évi kiad. Taoizmus 299.513(315) 221.3(315) Szent István 235.3(439)István, I 27-36(439)István,I. Ószövetség. Bibliai törté-neti könyvek 222 27-243-2 Józsue, Sámuel, Eszter …. A kereszténység művelődéstörténete a 23/28:930.85(100) 27:930.85(100) nagyvilágban Régi ETO- új ETO: a példák is mutatják, hogy aki korábban ismerte, annak újra kell tanulni ennek a főosztálynak a használatát, illetve jelzetelési szabályait! Tartalom

Egyházi, vallási témák osztályozása más szempontokból Számos esetben előnyben kell részesíteni a rokon területekhez kapcsolódó vallási kérdéseket. Példák: Ateizmus filozófiai szempontból 141.45 Állam és egyház politikai kapcsolata. Valláspolitika. egyházpolitika 322 Egyházi építészet 726 Egyházi és vallásos zene 783 Régi ETO- új ETO: ezek a kapcsolódó példák nem változtak. Tekintse meg a régi és új táblázatban a Vallás, Teológia főosztályt, illetve Pogányné Rózsa Gabriella segédletét114 9.3.4.Társadalomtudományok 3 főosztály

Szerkezet 48. A Társadalomtudományok 3 főosztály szerkezete

1991. évi táblázat 30 A társadalomtudományok elmélete, módszertana és módszerei 31 Statisztika. Demográfia. Szociológia 32 Politika 33 Gazdaság. Közgazdaságtan 34 Jog. Jogtudomány 35 Államigazgatás. Közigazgatás. Hadtudomány 36 Szociális gondoskodás. Biztosítás /!/ 37 Nevelés és oktatás 389 Metrológia 114

U.o.

146

2005. évi táblázat 30 A társadalomtudományok elmélete, módszertana és módszerei 31 Statisztika. Demográfia. Szociológia 32 Politika 33 Gazdaság. Közgazdaságtan 34 Jog. Jogtudomány 35 Államigazgatás. Közigazgatás. Hadtudomány 36 Szociális gondoskodás. Biztosítás /!/ 37 Nevelés és oktatás 389 Metrológia megszünt x

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 39 Néprajz

39 Néprajz x

Régi ETO- új ETO A Metrológia 389 átkerült a 006.9-be. Megj.: Ezzel egy hosszú történet ért véget. Valamikor az egész 38-as osztály a kereskedelemé volt, de átköltözött a 339.alá. Egyedül a metrológia maradt meg akkor. – A DDC-ben (Tizedes Osztályozás még most is 380 a kereskedelem száma. Számos más változás is történt, pl. a Nőkérdés 396 tól átkerült a szociológiához, részben a családi hierarchiához 392.3 Sok helyen csak a fogalmak megnevezése változott. Régi ETO- új ETO alapjában véve sok korábbi jelzetelési megoldás maradt, de pl. .0 korlátozottan közös alosztások terén sok új fejlemény volt. Ld. még a táblázatokban, ill. Pogányné Rózsa Gabriella segédletében. A társadalomtudományok és összefüggéseik 32 /politika/ és 93/99 /történelem/, 33 /gazdaság / és 65 /Szervezés, ügyvitelszervezés, üzemvezetés, üzemszervezés/, 39 /néprajz / és 7- /művészetek/, 39 néprajz és 8 /nyelvészet és irodalom/ stb.

Jelzetelési sajátosságok Szociográfia 308 Statisztika 31 Szociológia 316 Szociográfia − Földrajzi és időalosztás Pl. A magyar társadalom szociográfiája az 1990-es években: 308(439)”199” − -05 -ös általánosan közös alosztás az életkori csoportok, nemek kifejezésére.Pl. Idősek szociográfiája 308-053.9 − Más főosztály alatt is előfordulhat, pl. Szociográfia lehet irodalom is: 82-4 Statisztika. Demográfia. Szociográfia. Szociológia 31 − Önálló főtáblázati szám használata a statisztikai egyes ágainál, pl. Házasságkkötési statisztika, Magyar házasságkötések statisztikája 2010-ben 312.33(439)"2010" − Viszonyítás sok esetben szükséges, pl. mezőgazdasági statisztika 31:63 Szociológia 316 Nőkérdés korábban a 396 alatt volt. A szociológiai művek általában komplex kérdésekkel foglalkoznak, ezért ügyelni kell a sokrétű megközelítésre. A viszonyítás ezért gyakran szükséges, pl. Az orosz közvélemény az amerikai nukleáris fegyverkezésről az 1990-es években 316.654(470):623.454.8(73)”199”

147

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 49. Példák szociológiai tárgyú művek osztályozására

ETO-jelzet 1991. évi kiad. Idősek szociográfiája 308-053.9 Az angol társadalom szo- 308(439)”200”=20 ciográfiája 2000-es évek angol nyelven Magyar házasságkötések 314.582(439)”2010” statisztikája 2010 Tartalom

ETO-jelzet 2005. évi kiad. 308-053.9 308(439)”200”=111 314.582(439)”2010”

Politika 32 − − −

1.Földrajzi etnikai és időalosztás a térben és időben való pontos kifejezéshez. 2. Jelzetelemek sorrendje a pártoknál alternativ módon alakulhat, pl. 329.14(439), illetve 329(439)14 3. Irodalmi feldolgozás gyakori a politikai, történelmi vonatkozásokról (pl. emlékirat, vagy történelmi regény stb. formájában) (ld. táblázatban) 50. Példák politikai tárgyú művek osztályozására

Tartalom Emlékiratok 1956-os forradalom

ETO-jelzet 1991. évi kiad. 323.272(439)”1956”(0:894.51194) 943.9”1956”(0:894.511-94) 894.511-94(082)

ETO-jelzet 2005. évi kiad. 323.272(439)”1956”(0:821.511.14194) 943.9”1956”(0:821.511.141-94) 821.511.141-94(082)

Magyar kisebbség 323.15(437.6=945.11)”1998/2002” 323.15(437.6=511.141) 943.76(=945.11)”1945/2010” 94(437.6)(=511.141) vagy: története Szlová94(437.6=511.141) kiában 1945-2010 329(439)14MSZP „2002/2010” 329(439)14MSZP”2002/2010” Az MSZP 2002vagy vagy 2010 között 329.14(439)”2002/2010”

329.14(439)”2002/2010”

Megfigyelhető, hogy a politika és történelem szinte egymásba hatol, és ezt ETOjelzetekkel is kifejezik. Aposztrófos ’1/’9 jelű nem önálló speciális alosztás használata A 329 alosztályon belül politikai pártok irányzatainak kifejezésére szolgál Szintetizáló integráló funkciót fejez ki. Az irányzatok aposztrófos összeolvasztásával összetett fogalom fejezhető ki: 329.12 Liberális irányzat 329.14 Szociáldemokrata irányzat 329.12'14 Liberális-szociáldemokrata irányzat

148


Gazdaság. Közgazdaságtudomány 33 51. A Gazdaság. Közgazdaságtudomány osztály szerkezete, gyakran használt szá-

mai ETO szám 330.342 330.8 331 332 334 336 338 338.2 338.4 339 339.9

jelentése Gazdasági rendszerek. A gazdaság fejlődési fokozatai Közgazdasági elméletek, rendszerek, irányzatok Munkaügy Föld és földtulajdon. Földosztás. birtoktípusok. mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok. Lakásügy Gazdasági szervezetek. szövetkezetügy általában Pénz-, bank-, hitelügy Gazdasági helyzet. konjunktúra és válságjelenségek Gazdaságpolitika. gazdaságirányítás. szabályozók Gazdasági ágazatok Kereskedelem Nemzetközi gazdasági kapcsolatok. Világgazdaság. Globális gazdaság.

Jelzetelési sajátosságok A táblázatban közölt példákkal az alábbi jellegzetességekre hívjuk fel a figyelmet. − földrajzi és idő-alosztás – a térben és időben való pontos kifejezéshez − Viszonyitás – komplex kérdések, ill. földrajzi alosztáson belüli a kapcsolatok osztályozására − Formai alosztások – a különféle dokumentumformában írt művekre, különös tekintettel a történeti tárgyalásmódra. 52. Példák gazdasági, közgazdaságtudományi művek osztályozására

Tartalom magyar papírpénz változása 1990-es évek Magyarország és Olaszország gazdasági kapcsolatai 1930-as évek Angol nyelvű közgazdasági lexikon

ETO-jelzet 1991. évi kiad. ETO-jelzet 2005. évi kiad. 336.747(439)”200”(091) 336.747(439)”200”(091) 339.5(439:45)”193”

339.5(439:45)”193”

33(03)=20 v.03[33]=20

33(03)=111

149

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Jog, jogtudomány 34 Államigazgatás 35 Szociális gondoskodás 36 Jog, jogtudomány 34 53. A 34 Jog, jogtudomány osztály szerkezete

34 341 342 343 344 347 348 349

Jog. Jogtudomány Nemzetközi jog Államjog. Közjog. Alkotmányjog Büntetőjog Katonai büntetőjog Polgári jog. magánjog Egyházjog Speciális jogágak. Munkajog. Földjog stb.

A jelzetalkotás sajátosságai A alábbi tárgyű művekkel, s jelzetelési megoldásokkal kell számolni: − Jogi szakmunkák, pl. az alkotmányjog aktuális kérdései − Jogtörténeti munkák, esetükben az adott jogi terület után a történeti tárgyalásmód formai alosztást használjuk, pl. A nemzetközi jog története: 341(091) − Jogforrások – az adott jogi terület után a (094) jogforrások formai alosztást használjuk, pl. Az államigazgatási jog forrásai 342(094) − Speciális jogi fogalmak, pl. jogalanyok, jogtárgyak, jogi technikák, jogesetek kifejezése a .01/.09 jelű nem önálló speciális alosztás segítségével történik − A fentiek és különösen a jogesetek. 096 esetében – földrajzi és időalosztás használata, pl. Személyek elleni bűncselekmények. Borsod megyei jogesetek az 1990-es években. 343.6.096(439.134)”199” − Földrajzi alosztás használata más esetekben is célirányosan, pl. A szerzői jogivédelem nemzetközi szervezete 347.789(100) − Az egyes népek és országok jogi kérdéseivel foglalkozó munkákban földrajzi alosztás szükséges, pl. A magyar választójog 1990/2000-es- években: 342.8(439)”199/200” − Viszonyitás a komplexebb összefüggések kifejezésére. Pl. Polgári légi forgalom jogi kérdései, 347.824:656.73 Államigazgatás, közigazgatás, hadtudomány 35 A 355/359 alosztályok szolgálnak a hadtudománnyal, hadtörténettel stb. kapcsolatos kérdések kifejezésére. Itt is gyakori a földrajzi és időalosztások használata. Szociális gondoskodás és gondozás. Lakásigények. Biztosításügy 36 − .01/.09 – pont nullás nem önálló speciális alosztás – segítségével számos speciális fogalom fejezhető ki, pl. kárrendezés 368.025.8 − földrajzi és időalosztás – a konkrétumok kifejezésre a − : viszonyitás alkalmazása komplex összefüggések jelzésére, pl. a Biztosítás speciális esetei, 368.19 – hoz kapcsolódva, pl. Biztosítás, ruházatra, ruhásszekrényre. 54. Példák a 34, 35 és 36 osztályokon belüli jelzetetelésre

150

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Tartalom Kereskedelmi légi járatok jogi kérdései 1848-1849. szabadságharc hadseregének egyenruhái Biztosítás ruházatra, ruhásszekrényre Fogyasztók tájékoztatása Magyarországon 2009

ETO-jelzet 1991. évi kiad. 347.824:656.73

ETO-jelzet 2005. évi kiad. 347.824:656.73

355.14(439)"1848/1849”

355.14(439)"1848/1849”

368.19:646

368.19:646

366.6(439)”2009”

366.6(439)”2009”

Nevelés és oktatás. A szabad idő felhasználása 37 − −

−

Viszonyítás két vagy több fogalom között komplex kapcsolat jelölésére, pl.: 371.3:78 A zene oktatásmódszertana .0 (pont nullás) korlátozottan közös alosztások – a nevelés, oktatás alapjainak, módszereinek kifejezésre, pl. 37.014 köznevelés, iskolapolitika, 37.018.1 családi nevelés, 37.018.43 távoktatás, 37.041 önképzés stb. Számvégződése alosztályozás – a régi táblázatban 372.8 alatt találhatóak a valamennyi iskolatípusban folyó oktatás tantárgyai. Pl. matematika tantárgy: 372.851 [megj.: Az 51 matematika számát „számvégződésesen”, közvetlenül hozzákapcsolva] 55. Példák neveléstudományi művek osztályozására

Tartalom Zene oktatásmódszertana Számítástechnika tanítás módszertana: Semmelweis Orvostudományi Egyetem Az ELTE Természettudományi Kara:

ETO-jelzet 1991. évi kiad. 371.3:78 371.3:681.3

ETO-jelzet 2005. évi kiad. 371.3:78 371.3:004

378.661(439Budapest)

378.661(439Budapest)

378.4(439Budapest)ELTE 378.4(439Budapest)ELTE.096 .096:5 :5

A 378 a felsőoktatás kérdéseinek osztályozására szolgál. Fontos a .0 (pont nullás) alosztás. A .096 az egyetemi karokat fejezi ki. 378.6 alatt osztályozzuk az egyes szakfőiskolákat, szakegyetemeket. Jelölésük 378.60/.69 0/9 szerint történik. A szabadidő felhasználásának kérdéseit a 379.8 alatt osztályozzuk. Itt nagyon gyakori a viszonyítás, Bélyeggyűjtés mint hobbi: 379.82:656.835 (mind a két táblázatban)

151


Néprajz 39 56. A Néprajz osztály szerkezete

ETOszáml 391

Jelentése Ruházat. Viselet. Divat. Szépítés és díszítés A magánélet szokásai és hagyományai. Születés, családi élet, udvarlás, vendégszeretet, étkezési szokások stb. Halotti szokások, temetkezési szokások Közéleti és társasági szokások. Ünnepek Társadalmi érintkezés formái. Etikett, illemszabályok. Nőkérdés. Nők egyenjogúsága, a nő és a közélet stb. Nem államalkotó népek és törzsek erkölcsei és szokásai Folklór. Szellemi néprajz.

392 393 394 395 396 397 398

Jelzetalkotási sajátosságok − Viszonyítás alkalmazása tárgyi néprajznál különösen fontos (ld. táblázati példát) − Földrajzi, népi és alosztás igen gyakori (két táblázati példában) − Gyakran több jelzetet kell alkotni, pl. szellemi néprajz esetében – Illyés Gyula 77 magyar népmese c. műve egyaránt tartozik a magyar irodalomhoz (átdolgozott mesék), illetve a magyar népmesékhez 57. Példák néprajzi művek osztályozására

Tartalom Illyés Gyula: 77 magyar népmese c. műve

ETO-jelzet 1991. évi kiad. 894-511-34 Illyés Gyula 398.2(=945.11) vagy 398.2(439) 396.6 392(439=30)”200”

A nő helyzete a családban Magyarországi németek udvarlási szokásai napjainkban Vas megyei népi fazekasság 39:666.6(439.111)(091) története 39[666.6](439.111)(091) 9.4

ETO-jelzet 2005. évi kiad. 821.511.141-34Illyés Gyula 398.2(=511.141) vagy 398.2(439)

392.17 392(439)(=112.2)”200”

39:666.6(439.111)(091)

ÖSSZEFOGLALÁS

A humán, bölcsészet és történelemtudományok, művészetek, irodalom osztályozása terén megismerkedett az ETO táblázatban bekövetkezett szerkezeti változásokkal, jelzetszerkesztési változásokkal. Különösen jelentős változások történtek a 2 Vallás, Teológia főosztályban, mind szerkezeti, mind jelzetszerkesztési vonatkozásban. A 8 főosztályban – Nyelvészet, szépirodalom, irodalomtudomány – az egyes nyelveket, egyes irodalmakat jelző főtáblázati számok teljes mértékben megváltoztak, köszönhetően a nyelvi alosztások indokolt megváltoztatásának. A 9 főosztályban – a földrajzi alosztás önálló használatának 152

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. bevezetése átláthatóbbá tette az összetett számokat, s mind a feltárást, mind a keresést jól segíti. Mindezek elmélyítésére célszerű a fenti táblázatokkal való ismerkedés, gyakorlati megoldások követése. Az új ETO-számokkal az ETO konzorcium honlapján közvetlenül is ismerkedhet a magyar nyelven kétezer ETO-számot tartalmazó mintában.

9.5


1.

Mutassa be a 0 főosztály – általános tartamú írásművek szerkezetét és sajátos jelzetalkotási megoldásait!

2.

Mutassa be az 1 főosztály – filozófia, pszichológia, logika, erkölcs – szerkezetét és sajátos jelzetalkotási megoldásait!

3.

Fejtse ki, hogy miért volt szükséges a 2 főosztály: Vallás, teológia szerkezetének megváltoztatására, és milyen eredményekkel járt!

4.

Fejtse ki röviden a 2 főosztályban alkalmazott kötőjeles alosztás jelentőségét!

5.

Jellemezze röviden azokat a területeket a vizsgált főosztályokon belül, amelyekben az új táblázat jelentős változásokat hozott!

6.

Tekintse át a 7 főosztály – művészetek, szórakozás, sport – szerkezetét és sajátos jelzetelési megoldásait!

7.

Fejtse ki a nyelvi alosztások szerepét a nyelvészeti, illetve irodalmi jelzeteinek megalkotásában!

8.

Fejtse ki a nyelvészetben és irodalomtudományban, szépirodalomban bekövetkezett változtatások fontosságát, jelzetelési megoldásait!

9.

Értelmezze a 9 főosztályon belül a honismeret, földrajz, történelem tárgyú tartalmak osztályozásában a régi és az új táblázat közötti különbségeket!

10. Mi a véleménye az új táblázatban megjelenő változásokról, a jelzetelés és a

használat szempontjából?

153


10.

EGYETEMES TIZEDES OSZTÁLYOZÁS 5, 6, 7, 8, 9 FŐOSZTÁLY

10.1 CÉLKITŰZÉS A lecke tanulmányozása alapján legyen képes − a természet- és alkalmazott tudományi dokumentumok fő osztályozási lehetőségeinek, szabályainak a bemutatására, − az 5, 6 főosztályok, osztályaik szerkezetének, összefüggéseinek, kapcsolatainak ismertetésére, − a 7, 8, 9 (művészetek, nyelvészet és irodalom és történelem főosztályok szerkezetének, alapvető osztályozási, jelzetalkotási sajátosságainak kifejtésére, − a jelzetezéshez szükséges önálló, illetve nem önálló általánosan közös alosztások, illetve a nem önálló speciális alosztások célszerű használatának egy-egy példán keresztül történő bemutatására, − az osztályozási, jelzetalkotási sajátosságok megismerése alapján egyszerűbb jelzetelési feladatok megoldására, − a szakkatalógusban egyszerűbb témakörök ETO-szerinti keresésére, böngészésére, − az ETO-val történő ismeretreprezentálás fogalmi, nyelvi, jelzetelési szintjeinek példán keresztül történő bemutatására. 10.2 TARTALOM 1. Matematika és természettudományok 5 főosztály − Szerkezet − Jelzetelési sajátosságok 2. Alkalmazott tudományok 6 főosztály − Szerkezet − Jelzetelési sajátosságok 3. Művészetek, sport, szórakozás, 7 főosztály − Szerkezet − Jelzetelési sajátosságok 4. Nyelvészet, 80, 81 osztályok − Szerkezet − Jelzetelési sajátosságok 5. Irodalom, irodalomtudomány, irodalomtörténet, 82/89 osztályok − Szerkezet − Jelzetelési sajátosságok 6. Régészet, honismeret, földrajz, életrajz, történelem 9 főosztály − Szerkezet − Jelzetelési sajátosságok

154


10.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE 9.1.4. Matematika és természettudományok 5 főosztály Szerkezet A Matematika és természettudományok 5 főosztály szerkezete 1991. évi táblázat 137-195. lap 2005. évi táblázat 1. köt. 1.rész 351533.lap 50 Általános természettudományi művek 50 Általános természettudományi művek 501 Egzakt tudományok 501 Egzakt tudományok 502 A természet 502/504 Környezettudomány 504 Környezettudományok 502 Természetvédelem 51 Matematika 504 A veszélyeztetett környezet 52 Csillagászat 51 Matematika 53 Fizika 52 Csillagászat 54 Kémia 53 Fizika 55 Földtudományok 54 Kémia 56 Őslénytan 55 Földtudományok 57 Biológia 56 Őslénytan 58 Növénytan 57 Biológia 59 Állattan 58 Növénytan 59 Állattan Régi ETO- új ETO Az 5-ös főosztály a régi táblázatban 58 oldalt, az új táblázatban 182 oldalt fog át Ez a mennyiségen túl jelzi a differenált feltáráshoz nyújtott jobb lehetőségeket. A jelzettechnika nem módosult alapvetően, ugyanakkor kibővült az alosztások köre. Tanulmányozza a táblázatokat, és a régi –és új ETO-t összehasonlító segédletet.

Jelzetelési sajátosságok Természetvédelem. Környezetvédelem 502/504 502 alatt osztályozzuk a természet, a természet tanulmányozása és megóvása, a természetvédelem, a növény-, és állatvilág védelme tárgyköreit. − Viszonyítás gyakori (ld. példák a táblázatban) − A földrajzi alosztások értelemszerűen nagyon fontosak (ld. példák a táblázatban) − Formai alosztások is gyakoriak (ld. táblázat), számos ismeretterjesztő könyv is jelenik, meg. Például: Természetvédelmi ismeretterjesztő könyv: 502(02.063) Megj.:a (02.) könyvet jelent, (. 063) középfokú tárgyalási módot, együtt tehát "ismeretterjesztő könyvet".

155

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 58. Példák természetvédelmi, környezetvédelmi művek osztályozására

Tartalom

ETO-jelzet 1991. évi ETO-jelzet 2005. évi kiad. kiad. 502.75: 582.47(234.373.3) 502.75: 582.47(234.373.3)

A fenyőfélék védelme a Mátrában: Geológiai rezervátumok 502.4:55(035.5) fenntartása kézikönyv A környezetvédelem helyze- 502(4-11) te a kelet-európai országokban.

502.4:55(035.5) 502(4-11)

Matematika 51 A szerkezetét tekintve a fő változás, hogy az 519.6 átkerült a 004-be (Számítógéptudomány, számítástechnika), ahogy az algoritmusok is - korábban 510.51, most 004.021 − Egyszerű főtáblázati számok gyakori használata, pl. Analízis 517, Vírusellenőrzés 519. 686 {az utóbbi szám már csak a régi táblázatra érvényes!] (példát ld. még a táblázatban) − A formai alosztások használata (példákat ld. a táblázatban). 59. Példák matematikai tárgyú művek osztályozására

ETO-jelzet 1991. évi kiad. Matematikatörténeti lexikon 51(091)(031) A törtek tanítása az általános 511.13(076)(075.2) iskolában Valószínűség-számítási pél- 519.2(076.1) datár Tartalom

ETO-jelzet 2005. évi kiad. 51(091)(031) 511.13(076)(075.2) 519.2(076.1)

Csillagászat. Asztrofizika. Űrkutatás. Geodézia 52 −

Egyszerű főtáblázati számok, jól leszűkített jelentéssel, pl. A Vénusz bolygó 523. 42 A Tejút középpontja 524. 64 − Nem önálló speciális alosztások 52-1/-9 az égitestek tulajdonságainak, folyamatainak, alkotórészeinek kifejezésére szolgál, pl. Meteorok eredete, kialakulása 523.652 − Külső forrásból vett jelek pl. egyes bolygók jelzetének megalkotásához a * /csillag/-jel felhasználásával, pl. Ganimédesz, a Jupiter 3. bolygója 523.45-87*3 − Földrajzi és formai alosztások a geodézia alosztályban gyakoriak, pl. Budapest geodéziai térképe: 528(439Budapest)(084.3) Régi ETO- új ETO : A fenti csillagászati példák az új táblázatban is megegyeznek

Fizika 53

156

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Jelzetelési sajátosságok − Egyszerű főtáblázati számok, jól leszűkített jelentéssel, pl. Atommagmodellek: 539.142, Kvantumfolyamatok 537 − Viszonyítás a komplex jelenségek osztályozására, pl. A relativitáselmélet alkalmazása az általános tömegvonzásra: 530.12:531.51; A színvisszaadás a videomagnóknál: 535.67: 621.397.43 − Pont nullás nem önálló speciális alosztás, pl. Fizikai modellek 53.072 Összefüggések a táblázat más helyeivel Sok hivatkozás pl. a 62 technika osztályra, azon belül a 62l Általános gépészet.Magtechnika. Elektrotechnika alosztályra .Pl. 537.6 Mágnesség 621.318 Mágnesség műszaki alkalmazása. Mágnesek. Tekercsek. Relék. 669.018.5 Különleges elektromos és mágneses tulajdonságú ötvözetek stb. Régi ETO- új ETO : A fenti fizikai példák az új táblázatban is megegyeznek

Kémia 54 Jelzetelési sajátosságok − Főtáblázati szám önmagában, specifikus fogalmak jelölésére, pl. Szervetlen anyagok összetételének meghatározása 543.621 stb. − Viszonyítás komplex fogalmak jelölésére, pl. Kristályfizika 548.0:53 − Földrajzi alosztások, különösen az 549 alosztályban, pl. Az anatóliai drágakövekről: 549.091(56) − A kötőjeles nem önálló speciális alosztás (jele: -1/-9) gyakori az anyagállapot, vegyületfajták stb. jelölésére, pl. 546-1 Szervetlen kémiai anyagok állapota − .0 nem önálló speciális alosztás a kémiai anyagok összetétele, tulajdonsága, mérések jelölésére szolgál, pl. 54.08 Mérési elvek, eljárások és technika – Figyelem! A jelölés a 53.08 analógiájára, a párhuzamos jelzetszerkesztés elve szerint történik. − Aposztrófos alosztás használata 547 Szerves kémia alosztályban jelentős. Pl. 547.1'128 Szilicium szerves vegyületei. Régi ETO- új ETO : A fenti kémiai példák az új táblázatban is megegyeznek

Geológia. Meteorológia 55 Jelzetelési sajátosságok − Viszonyítás speciális kérdések jelölésére, pl. Geológiai képződmények védelme 55:502.6 − Földrajzi alosztás fontos kiegészítő szerepet kap, pl. Disszertáció a Mátra geológiájáról 55(234.373.3)(043.3) , Devonkor Vas megyében: 551.734(439.111)

Őslénytan. Paleontológia 56 Szerkezet Az osztály szerkezet alapvetően nem változott. Ugyanakkor az új táblázat sokkal gazdagabb, mint a régi.

157

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Jelzetelési sajátosságok − Viszonyítás – pl. 56:551.7 Rétegtani őslénytan, A jégkorszaki zuzmók Magyarországon 561.29: 551.793(439), Harmadkori fenyő kövületek 561.47: 551.78 − Kiterjesztés, pl. 562/569 A paleozoológia rendszertana − Párhuzamos alosztályozás az analógia elve (jelölése: egyenlőségjel és felette hullámvonal: ) Az alábbiakban a párhuzamos alosztályozás elvét világítjuk meg: 561 ősnövényrendszertan 582 növényrendszertan Ez azt jelenti, hogy az ősnövényrendszertani jelenségek osztályozásához az 582 növényredszertani felosztáshoz kell fordulni. Ha a zuzmók növényrendszertani száma 582.29, akkor őszuzmóké 561.29. Ugyanez a helyzet az ősállatrendszertannal: 562/569 ősállatrendszertan 592/599 Állatrendszertan. Ez azt jelenti, hogy a ősállatrendszertani osztályozáshoz az 592/599 állatrendszertan felosztásához kell fordulni. Ha a halak ETO-száma: 597, akkor az őshalak ETOszáma ennek analógiájára: 567 Régi ETO- új ETO : A régi táblázat használata nagyon kényelmetlen, állandó az analógiás jelzetelési kényszer. Az új táblázatban közvetlenül megadják legfontosabb paleontológiai lények ETO-számait 7 teljesen oldalon felsorolva.

Biológia 57, Növénytan 58, Állattan 59 Jelzetelési sajátosságok − Főtáblázati szám önálló használata gyakori, pl. összefoglaló könyvek esetében, pl. Általános állattan 591, Állatrendszertan 592/599, Állati sérülések regenerációja 591.169.2, Hibernáció 591.543.42 stb. − Összefoglalás (kiterjesztés, generalizálás) " /" -tól/-ig átfogó tartalmakat fejezhetünk ki, anélkül, hogy azokat külön- külön részletezni kellene, pl. 592/599 Állatrendszertan. − Viszonyítás alkalmazása a komplex jelenségek kifejezésére. Pl. A mályvavirágúak Magyarországon: ld. táblázat − Földrajzi alosztások gyakoriak a növénytani és állattani írásműveknél. Pl. A Dunántúl flórája ( ld. táblázatban) − Formai alosztás használata is gyakori, pl.: Genetikai feladatgyűjtemény 575(076) − Szempont szerint alosztás – a régi táblázatban elsősorban a növény- és állatkertek kifejezésére használjuk: 58.006 Botanikus rezerváció. Növénykert. Arborétum. − .0-ás nem önálló speciális alosztás szolgál a biológia elméletek, folyamatok, hatások, jellemzőik, technika, módszerek stb. jelölésére. Pl. Biológiai technika 57.08 − .00 szempont szerinti alosztás a Régi táblázatban, pl. Állatkert. Rezervációs terület 59.006

158

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 60. Példák biológiai, botanikai, zoológiai művek osztályozására

Tartalom

ETO-jelzet 1991. évi kiad. 581.9(439):582.79 581.9(439.11) 57(035.5) 57.082

A mályvavirágúak Magyarországon: A Dunántúl flórája: Biológiai adattár Biológiai laboratórium szervezete

ETO-jelzet 2005. évi kiad. 581.9(439):582.79 581.9(439.11) 57(035.5) 57.082

9.1.5. Alkalmazott tudományok 6 főosztály Szerkezet 61. Az alkalmazott tudományok 6 főosztály szerkezete

Régi ETO táblázat 1991. 60 Az alkalmazott tudományokat közösen érintő kérdések – jelenleg betöltetlen 61 Orvostudomány 62 Mérnöki tudományok. Technika 621 Általános gépészet 622 Bányászat 623 Haditechnika 624 Építőmérnöki tudományok 625 Szárazföldi közlekedési utak technikája 626/627 Vízépítés 628 Egészségügyi mérnöki technika 629 Járműtechnika 63 Mezőgazdaság 636/639 Állattenyésztés │64 Háztartás 65 Szervezés. Ügyvitelszervezés. Üzemvezetés. Üzemszervezés 66 Vegyipar és rokon iparágak, kémiai technológiák 669 Kohászat │67 Különféle iparágak és mechanikai technológia 68 Külnféle iparágak, továbbfeldolgozó iparok 681.3 Adatfeldolgozó gépek és berendezések. Automatikus adatfeldolgozás 69 Építőipar Régi ETO- új ETO

Új ETO táblázat 2005 60 Az alkalmazott tudományokat közösen érintő kérdések – jelenleg betöltetlen 61 Orvostudomány 62 Mérnöki tudományok. Technika 621 Általános gépészet 622 Bányászat 623 Haditechnika 624 Építőmérnöki tudományok 625 Szárazföldi közlekedési utak technikája 626/627 Vízépítés 628 Egészségügyi mérnöki technika 629 Járműtechnika 63 Mezőgazdaság 636/639 Állattenyésztés 64 Háztartás. Háztartástan 65 Ipari, kereskedelmi, közlekedési és távközlési üzemek szervezése és vezetése 66 Vegyipar és rokon iparágak, kémiai technológiák 669 Kohászat │67 Különféle iparágak és mechanikai technológia 68 Továbbfeldolgozó iparok. Készárút, készterméket gyártó iparágak 69 Építőipar.

159

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Megszűnt az Állatorvos-tudomány 619 jelzete, a téma átkerült a 636.09-be, az állategészségügy a 614.9-ben van, itt is lehet viszonyítani a patológia 616 számaival; az állategészségügy igazgatása a közigazgatásban, az állatorvosi mikrobiológia a biológiában található. Megszűnt a 681.3 Adatfeldolgozó gépek és bendezések. Automtikus adatfeldolgozás. Átkerült a 004-be. A szárazföldi járművek a 629.1-ből átkerültek a 629.3-ba. A Vizi járművek a 629.1-ből a 629.5-be. Mind a .0 (pont nullás), mind pedig a – (kötőjeles) alosztások köre jelentősen kibővült. Ismerkedjen a táblázatokkal, használja Pogányné Rózsa Gabriella segédletét! A főosztály összefüggései A főosztály egyes osztályai szorosan összefüggnek a táblázat más részeivel, pl. a 65 a 33-mal /Gazdaság. Közgazdaságtan/, a 62 az 53-mal /Fizika/, a 66 az 54-gyel /Kémia/, a 681.3 az 51 /Matematika/ egyes ágaival stb. (megj. az új ETO-ban a 681.3 Számítástechnika átkerült a 004 alosztályba.

Jelzetelési sajátosságok Orvostudomány 61 − Kötőjel nullás speciális alosztás pl. a 616 patológiában, a megbetegedések jellegét, a vizsgálat módját, a diagnózist stb. fejezi ki: 616-00 kóros folyamatok, 616-08 kezelés, orvosi ellátás, konkrét példa: Napszúrás: 616.5-001.1 − két kötőjel nullás speciális alosztás együttes használata, pl. Gyomorfekély műtéti kezelése: 616.33-002.44-089.1 − Általánosan közös személyi alosztás, pl. Serdülőkorúak dohányzása: 613.84053.6 − Viszonyítás a speciális kérdések kifejezésére, pl. Fogyókúrázás Amerikában az 1990-es években: 613.24(730)”199” − Több ETO-szám külön-külön való feltüntetése, pl. Jóga (minden szempontból) 613.71 torna, testkultúra, 615.851 pszichoterápia, 159.962 autohipnózis. Autoszuggesztio., 294.527 jóga A 61 osztály összefüggései Az orvostudomány, egészségügy szorosan összefügg egy sor más tudományterülettel: 57 biológia, 58 növénytan, 59 állattan, 64 kémia, 159.9 pszichológia stb.

160

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Mezőgazdaság. Erdőgazdaság. Állattenyésztés. Vadászat. Halászat 63 − Viszonyítás a komplex fogalmak kifejezésére, pl. Magyar mezőgazdasági statisztika, 31:63(439)”2010” − Földrajzi alosztás a termesztés, tenyésztés helyének megjelölésére − .0 pont nullás nem önálló speciális alosztások a 631, 635, 636, 637 638, 639 alosztályokban. − külső forrásból származó jelek a * /csillag/ jelének közbeiktatásával a 630 erdészet alosztályban, pl. A fa úsztatása a Vág folyón: 630*37(282.243.735) 62. A mezőgazdaság 63 osztály szerkezete

ETO-szám Jelentése 630 Erdészet Mezőgazdasági üzemtan. Agronómia. Mezőgazdasági felszerelések, 631 eszközök stb. 632 Növényi károk. Növénybetegségek. Növényvédelem 633 Növénytermesztés 634 Gyümölcstermesztés 635 Kertészet 636 Állattenyésztés 637 Tej- és húsipar 638 Rovarok és egyéb ízeltlábúak tartása, tenyésztése 639 Vadászat. Halászat. Haltenyésztés 63. Példák mezőgazdasági tárgyú művek osztályozására

Tartalom

ETO-jelzet 1991. évi kiad. Magyarországon 633.11(439)(047)

Búzatermesztés (újsághír): Erdőtelepítés Vas megyében: Lovak takarmányozása Vetőmagtermesztés Vas megyében

630*23(439.111) 636.1.084 631.53.01(439.111)

ETO-jelzet 2005. évi kiad. 633.11(439)(047) 630*23(439.111) 636.1.084 631.53.01(439.111)

Mérnöki tudományok 62 + 66/69 Jelzetelési sajátosságok − Egyszerű főtáblázati szám- önmagában is fejezhet ki igen komplex fogalmat., pl. Épületek zajvédelme: 699.844 − Kiterjesztés – pl. Borászat, sörgyártás, szeszes italok 663.2/.5, − Viszonyítás – pl. Sárkányépítés (barkácsolás)629.734.34:689 ill. 379.826 − .01/.09 jelű nem önálló speciális alosztások elmélet, tevékenység, tervezés, berendezés stb. kifejezésére. Többnyire a táblázatok szűkebb területein használhatók, pl. 621.3 /Elektrotechnika/ szakcsoportban: Áramok, feszültségek, teljesítmények 621.3.02 vagy: Kapcsolásfajták 621.3.06 161


.01/09 jelű nem önálló speciális alosztások szerepe és jelentése a 624-ben, 69-ben is hasonló, lehetőleg a .03-at és .05-öt használjuk, amelyek elsősorban az épületekre vonatkoznak, pl. Épület-karbantartás ismeretterjesztő anyag 69.059(02.063) − Földrajzi alosztás – gyakori, esetek egy részében időalosztással és formai alosztással kiegészítve. − Időalosztás – nemcsak a földrajzi alosztás mellett jelentős, hanem speciális járműipari, építőipari problémák osztályozására is. − Névalosztás – alkalmazására konkrét márkanevek esetében is lehetőség nyílik. − Figyelem!: mind a gépkocsi, mind pedig a karbantartás ETO-száma megváltozott! Ld. a táblázatban levő példákat! 64. Példák műszaki tárgyú művek osztályozására

ETO-jelzet 1991. évi kiad. Ford gépkocsik karbantartása 629.114.6.004.53Ford Magasvasúti járművek téli üzeme 629.431”324” Sörfőzés Szlovákiában 663.4(437.6) Az itáliai hegedűkészítés története 681.817.1(45)"17" a 18. században Tartalom

ETO-jelzet 2005. évi kiad. 629.331.1.083.4Ford 629.431”324” 663.4(437.6) 681.817.1(45)"17"

10.3.3.Művészetek, sport, szórakozás – 7 főosztály Kifejtési helye a régi táblázatban: 349-370.p., az új táblázatban: 1. köt., .2. r. Főtáblázati számok, 468-515.p.

Szerkezet 65. A művészetek 7 főosztály szerkezete

1991. évi táblázat 7.01/7.09 A művészetekkel stb. kapcsolatos közös jellemzők 71 Területrendezés. Városépítés. Tájrendezés 72 Építészet 73 Szobrászat és rokon művészetek 74 Rajzművészet. Iparművészet 75 Festészet 75 Grafikai művészetek. Metszetek. Nyomatok 77 Fényképezés és rokon eljárások 78 Zene 79 Szórakozás. Filmművészet. Színház. Játékok. Sport

162

2005. évi táblázat 7.01/7.09 A művészetekkel kapcsolatos közös különböző speciális jellemzők 71 Regionális, városi és országos tervezés. Tájalakítás. Parképítés. Kertépítés. 72 Építészet 73 Szobrászat 74 Rajzművészet. Formatervezés. Alkalmazott művészet. Iparművészet 75 Festészet 75 Grafikai művészetek. Grafikák 77 Fényképezés és rokon eljárások 78 Zene 79 Szórakozás. Kikapcsolódás. Filmművészet. Színház. Játékok. Sport

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 66. A 791 alosztály különbségei a régi és új ETO között

1991. évi táblázat 791 Nyilvános szórakozások és látványosságok. Bemutatások 791.4 Képek bemutatása 791.43 Filmművészet 791.44 Filmprodukció 791.45 Filmszínház. Mozi. Filmelőadások 791.5 Panoptikum – új jelzete 061.48 791.6 Karneválok – új jelzete 394.5 791.9.096/.097 Rádió- és televízió művészet 792 Színházművészet 793/794 Játékok általában 796/799 Sport

2005. évi táblázat 791 Filmszínház. Mozi. Film, mozifilm │-2 Filmek a bemutatás jellemzői szerint (pl. nagyjátékfilm, kísérőfilm) │-5 Szereplőtípusok, karakterek 791.1 A mozgókép, a mozi fejlődésének fő korszakai 791.2 A film műfaja, témája, stílusa 791.3 Esztétika és film 791.4 Társadalom és film 791.43 A film hatása a közönségre 791.5 Nevelés és film 791.6 Film mint ipar 791.7-től nagy vonalakban nem változott

A .03 a művészeti korszakok és szakaszok jelölésére szolgál. Iskolák, stílusok, ezen belüli korszakok, a fejlődés szakaszainak jelölése: 03’01/’06 alosztással. A .0-ás [pont nullás] nem önálló speciális alosztások felsorolása a régi táblázatban másfél oldal, 350-351.p.), a 2005. évi kiadásban 8 oldal (468-475.p.)

Jelzetelési sajátosságok −

− − − −

.0 Pont nullás nem önálló speciális alosztások alkalmazása, pl. Művészeti stílusok: 7.03, Dadaizmus: 7.037.4, Dadaista festészet: 75.037.4, Csendélet: 75.049, Árpádkori falfestészet: 75.052(439)”10/12” Viszonyítás alkalmazása az összetett fogalmak kifejezésére, pl. Címerfestészet 744.9:929.6 A sportfényképezés kézikönyve 77.034:796(035.5) Önálló általánosan közös alosztások (földrajzi, idő, nyelvi) használata, a névalosztás a művészek, színészek, rendezők, sportolók megnevezésére. A művészeti, sport stb. tárgykörökben gyakori a szépirodalmi feldolgozás (0:irodalom-műfaj )- ld. táblázati példát.

163

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 67. Példák a 7 főosztályon belüli osztályozásra

ETO-jelzet 1991. évi ETO-jelzet 2005. évi kiad. kiad. A 2010. évi dél-afrikai 796.332 796.332 labdarúgó VB :796.093.1(680)”2010” :796.093.1(680)”2010” Latinovits Zoltán ma- 791.44.071.2(439) Latinovits 791.635-051(439)Latinovits gyar színészről Magyar novellák a 796.332(0:894.511-32) és 796.332(0:811.511.141) és magyar fociról 894.511-32(082) 811.511.141-32(082) Bűnügyi film, krimi, 791.312.4 791.221.5 thriller Tartalom

Régi ETO- új ETO: Az egyes film-műfajokat korábban az irodalmi műfajok analógiája szerint fejezték ki, pl. krimi, bűnügyi film, most egy részletes listából egy lépésben választhatók ki. Ugyanakkor, a főosztályban, találkozhattunk bevált megoldások további alkalmazásaival is. Tekintse meg a régi és új táblázatban a 7 főosztályt, annak szerkezetét, összefüggéseit, példáit. Használja Pogányné Rózsa Gabriella elektronikus segédletét. 10.3.4.Nyelvészet 8-as főosztály számai a nyelvi alosztásból képezhetők, s mivel a nyelvi alosztások megváltoztak, itt is igen sok a változás, elsősorban a 81 osztály megjelenésével.

Szerkezet 68. A nyelvészet 80/81 osztályok szerkezete

1991. évi táblázat 80 Nyelvtudomány. Filológia 80Nyelv. nyelvtudomány. filológia. mesterséges nyelvek 801Általános nyelvészet

802/809Egyes nyelvek 809.451.1Magyar nyelv

2005. évi táblázat 80Nyelvtudomány. Filológia 801 A nyelvészet és filológia általános kérdései – viszonyítható az egyes nyelvek főtáblázati számaival 801.6 Verstan 801.7 A filológia segédtudományai 801.8 A nyelvészet és filológia forrásai. Szövegkiadások. Nyelvemlékek 808 Retorika

Régi ETO- új ETO: Szerkezeti változások: Korábban a 80-as osztály volt a nyelvészet, az egyes nyelvek számai 802/809 között voltak elérhetők, az új ETO-ban a 81 Nyelvészet osztályon belül minden nyelv a 811-en belülre került. Ez egy teljesen új osztály! Példák: 811.111 angol nyelv, 811.112.2 német nyelv, 811.511.141 magyar nyelv. 164

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 81 Nyelvészet. Nyelvtudomány. Nyelvek. Történeti nyelvészeti jellegű filológiai művek. A kötőjeles alosztások és az ’ aposztrófos alosztások fontos szerepet kaptak az új táblázat 81 osztályban. Az itt felsorolt -11/-26 és ’1/’443 alosztások a 811 alatti egyes nyelvekhez is hozzákapcsolhatók. 811 Az egyes nyelvek nyelvészeti számai a nyelvi alosztások számaiból képezhetők úgy, hogy az = [egyenlőségjel] helyett a 811-et írjuk eléjük. Pl. =511.141 magyar nyelvű nyelvi alosztás helyett, a 881-et írva kapjuk meg 811.511.141 magyar nyelv Példák az alosztások használatára: 811.511.141’367.634 a magyar nyelv kötőszavai │-11 Nyelvészeti iskolák s irányzatok │-13 A nyelvészet metodológiája │-2 A nyelvek általános csoportosítása │’0 A nyelvek ősformái és fejlődési szakaszai │’1 Általános nyelvészet │’2/’44 A nyelvtudomány területei 69. Az egyes nyelvek nyelvészeti főtáblázati számai

Az egyes nyelvek nyelvészeti kérdései Nyelvészet. Egyes nyelvek 811 Angol nyelv 811.111 Német nyelv 811.112.2 Francia nyelv 811.133.1 Olasz nyelv 811.131.1

802/809 802.0 803.0 804.0 805.0 806.0 807 808.2 809.45 809.451.1(100) 809.451.1(498) 809.51

Spanyol nyelv Dél-amerikai spanyol nyelv klasszikus görög nyelv klasszikus latin nyelv Orosz nyelv Finnugor nyelvek Magyar nyelv (az egész világon) Magyar nyelv Romániában Kínai nyelv

811.134.2 811.134.2(8) 811.14’02 811.124’02 811.161.1 811.511.1 811.511.141(100) 811.511.141(498) 811.581

Jelzetelési sajátosságok A fenti táblázatos példából is látható, hogy alapvető változások történtek mind szerkezeti, mind jelzetelési vonatkozásban. A régi táblázatban a kötőjeles alosztások használata domináns a nyelvészet egyes ágainak kifejezésére, az új táblázatban az aposztrófos alosztásoké. Ami közös az, hogy fontos maradt a nyelvi alosztások használata. Két és többnyelvű általános szótárak

165

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. A régi táblázat szerint a 801.3 szakcsoporton belüli számmal kezdjük és a megfelelő nyelvi alosztásokkal folytatjuk. Az új táblázat szerint a 81’374.8 alatti bontással történik, és szintén a megfelelő nyelvi alosztások alkalmazásával. Összehasonlító példa: Német-magyar szótár Megoldási séma, mind a régi, mind az új táblázatban: kétnyelvű szótárak=német=magyar 801.323.2=30=945.11 a régi táblázat szerint: 81’374.822=112.2=511.141 az új táblázat szerint Tanulmányozza a Nyelvészet főtáblázati számait a régi és új táblázatban, figyelje a változásokat és a példákat. Vegye igénybe Pogányné Rózsa Gabriella segédletét is. 10.3.5. Irodalom. Irodalomtudomány. Irodalomtörténet 82/89

Szerkezet 70. Az Irodalom. irodalomtudomány. Irodalomtörténet szerkezete

irodalom és egyes irodalmak Irodalom. Irodalomtudomány. Irodalomtörténet. Világirodalom Angol nyelvű irodalmak Német nyelvű irodalmak Francia nyelvű irodalmak Olasz irodalom Spanyol irodalom. Dél-amerikai spanyol irodalmak Klasszikus görög irodalom Klasszikus latin irodalom Orosz irodalom Hindi irodalom Héber irodalom Arab irodalom Finnugor nyelvek irodalma Magyar irodalom (az egész világon) Romániai magyar irodalom japán irodalom

1991.évi táblázat 375-378.p.

2005.évi táblázat 2.köt. 2.r. 527-529.p.

82

82

820 830 840 850

821.111 821.112.2 821.133.1 821.131.1

860 860(8) 875 871 882 891.4 892.4 892.7 894.5

821.134.2 821.134.2(8) 821.14’02 821.124’02 821.161.1 821.21 821.411.16 821.411.21 821.511.1 821.511.141(100)

894.511(100) 894.511(498) 895.6

821.511.141(498) 821.521

Látható, hogy az új táblázat szerint az egyes nyelvek irodalma, a 821 alosztásait a nyelvi alosztásokból származtatja, ahol az egyenlőségjelet ponttal helyettesítjük.

166


Jelzetelési sajátosságok Régi ETO- új ETO 82 Szépirodalom. │-1/-9 Irodalmi műfajok – ugyanaz maradt, mint a régebbi kiadásban │’0 A nyelvek eredete és korszakai │’282 Nyelvjárások │82…A/Z Egyes szerzők és műveik Az egyes nyelvek irodalma A régi ETO szerint 820 és 899 között fejezték ki az egyes nyelvek irodalmát, az angol irodalommal kezdve, pl. Angol irodalom 820 Az új ETO szerint 821. után kezdődik minden egyes irodalom, úgy, hogy az adott nyelv száma kapcsolódik hozzá, egyenlőségjel nélkül, pl. Angol irodalom 821.111 A műfajok kifejezése A szépirodalmi műfajok osztályozása kötőjeles nem önálló alosztással történik. A 82-1/-9 alatti sorozat a 82/89 osztályokban az irodalmi műfajok jelölésére használható. 82…A/Z egyes szerzők és műveik Irodalom – műfaj – szerző neve (+ ha szükséges nyelvi alosztás stb.) A megfelelő nyelven írott irodalom száma - műfaji alosztás száma szerző neve A/Z Példa: Thomas Mann regénye magyarul Német irodalom-regény Mann, Thomas =magyarul Régi jelzettel kifejezve: 830-31Mann, Thomas =945.11 Új jelzettel kifejezve: 821.111.2Mann,Thomas=821.511.141 Az egyes szerzők műveinek kifejezésére egy másik séma: Az új táblázat szerint a 82...A/Z 1/7 közötti kiadásfajták alapján történő jelzetelésre van lehetőség. A/Z szerző nevénél rövidítés is alkalmazható. Pl. Shakespeare – 821.111Shakespeare vagy 821.111 SHAK A táblázati példákban világosan kivehető a fenti sémák alkalmazása:

167

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 71. Példák szépirodalmi művek osztályozására

ETO-jelzet 1991. évi kiad. Örkény István színművei 894.511-2 Örkény =40 franciául Bulgakov válogatott 882-32 Bulgakov=82 novellái oroszul Ausztriai német lírai 830(436)-14(082)=945.11 antológia magyar fordításban Molière színművei ma- 840-2Moliere=945.11 gyarul

ETO-jelzet 2005. évi kiad.

Tartalom

821.511.141-2Örkény=133.1 821.161.1-32Bulgakov=161.1 821.112.1(436)14(082)=511.141 821.133.1-2MOL=511.141

Az egyes írókról szóló művek osztályozási sémája A megfelelő nyelvű irodalom ETO száma után az író neve következik névalosztással: Pl. Móra Ferencről szóló írásmű 894.511Móra – régi jelzettel 821.511.141Móra – új jelzettel: 82.0 Irodalomelmélet. Irodalomtudomány. Az irodalomelméleti műveket az adott nyelv irodalma után .0-ás alosztással fejezzük ki. Ennek kifejtése a régi táblázatban részletesebb, mint az újban. A táblázatban szereplő példában a .091 irodalmi kölcsönhatásokat jelent. A .08-at követő -1 a verset jelenti. 72. Példák irodalomelméleti művek osztályozására

Tartalom A népiesség a magyar irodalomban (disszertáció) Magyar–francia irodalmi kölcsönhatások A magyar vers egyetemi tankönyve



894.511(091):82.015.12(043)

a népiesség nem követhető

894.511.091:840.091

821.511.141.091:821.133.1.0 91 821.511.141.08-1(075.8)

894.511.08-1(075.8)

82(091) Irodalomtörténet Irodalomtörténeti művek osztályozási sémája: Irodalom (történet) Pl. Magyar irodalom története Régi jelzet: 894.511(091) , Új jelzet 821.511.141(091) Műfajtörténeti művek osztályozási sémája: Irodalom(történet)-műfaj Adott irodalom jelzete (091) 1/9-ből a megfelelő műfaji alosztás, pl. a magyar novella története Régi jelzet: 894.511(091-32) , Új jelzet 821.511.141(091)-32 73. Példák irodalomtörténeti művek osztályozására

168

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. ETO-jelzet 1991. évi kiad. A dráma egyetemes története 82(091)-2 A 18. századi angol dráma 820(091)-2”17”(043) története(értekezés): Német színműkritika 830-2.09 Tartalom

ETO-jelzet 2005. évi kiad. 82(091)-2 821.111(091)-2”17”(043) 821.111.2-2.09

10.3.6. Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem

Szerkezet 74. A régészet, földrajz, életrajz, történelem 9 főosztály szerkezete

9 Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem 902 Régészet 902 Régészet 903 Ősrégészet 903 Ősrégészet Új speciális nem önálló alosztások is lettek 904 A történelmi korok kulturális 904 A történelmi korok kulturális maradványai. Régiségek maradványai. 908 Honismeret 908 Honismeret 91 Földrajz. Geográfia. A Föld és 91 Földrajz. Geográfia. A Föld és országainak tanulmányozása. Utazások. országainak tanulmányozása. Utazások. Regionális (leíró) földrajz Regionális (leíró) földrajz 910.4 Földrajzi felfedező utak 910.4 Földrajzi felfedező utak 912 Egy földterület nem szöveges 912 Egy földterület nem szöveges ábrázolásai ábrázolásai Regionális (leíró) földrajz 913 Regionális földrajz 929 Életrajz, biográfia és rokon 929 Életrajz, biográfia és rokon tudományok tudományok 930.85 Művelődéstörténet 930.85 Művelődéstörténet 94/99 Középkor, újkor és legújabb kor 94 Általános történelem történelme 94(3) Az ókori világ története 931/938 Az ókori világ története 94(41/99) Az egyes országok történelme 94/99 Az egyes országok történelme Régi ETO- új ETO : A fenti táblázatot nézve, első látásra kevés változás tünhet fel. Részleteiben megvizsgálva azonban az egyes osztályokat, lényegretörő változások tünnek elő. Ld. a továbbiakban a jelzetelési sajátosságok alatt, majd Pogányné Rózsa Gabriella segédletében

169


Jelzetelési sajátosságok Honismeret 908 Honismeret 908 – összefoglaló munkák egy-egy ország, tájegység vagy helység történelmét, földrajzát, művelődési viszonyait, gazdaságát együttesen tárgyalva. Jelzetelési séma: Régi táblázat szerint a honismeret száma pont ország (vagy helység) száma kerek zárójel nélkül, pl. Eger honismerete: 908.439Eger Új táblázat szerint a honismeret száma (földrajzi alosztás) Eger honismerete: 908(439 Eger) Régi ETO- új ETO kövesse a megadott sémát

Földrajz 91 91(0..) alá kerülnek az összefoglaló jellegű művek, a megfelelő formai alosztás hozzáfűzésével..Példa: Földrajztudományi kézikönyv: 91(035) Régi ETO- új ETO Ázsiai utazások A régi jelzetelés szerint: 910.4(5) és 915(047) Az új jelzetelés szerint: csak 910.4(5) 912 Térképek, nem szöveges ábrázolások Általános térkép Jelzetelési séma: 912(földrajzi alosztás) ”időalosztás”(formai alosztás) Pl. Eger zsebtérképe 2010-ben: 912(439Eger)"2010"(084.33) Speciális térképek Jelzetelési séma: 912: viszonyítás: szakterület ”időalosztás”(formai alosztás) Pl. Magyarország autótérképe 2010 zsebtérkép formában 912:656.13(439)”2010”(084.33) (ugyanaz a régi és új táblázatban) 913/919 Földrajzi leírás Régi ETO- új ETO Regionális világföldrajz Régi táblázat: 913(100) Regionális világföldrajz – a továbbiakban a 914/919 szolgál az egyes országok leírására Új táblázat: 913(100) a világ regionális földrajza, a továbbiakban 913 (4/9) szolgál az egyes országok leírására Egyes országok földrajzi leírása Pl. Kína földrajzi leírása Régi táblázat szerint 915.1 Az új táblázat szerint: 913(51)

170

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 75. Példák honismereti és földrajzi tárgyú művek osztályozására

Tartalom Magyarország atlaszai a 16–17. században Nyugat-Magyarország földrajzi leírása Budapest honismerete

ETO-jelzet 1991. évi kiad. 912(439)”15/16”(084.4)

ETO-jelzet 2005. évi kiad. 912(439)”15/16”(084.4)

914.39-15

913(439-15)

908.439Budapest 908.439.151

vagy 908(439Budapest) vagy 908(439.151)

929 ÉLETRAJZ. BIOGRÁFIA ÉS ROKON TUDOMÁNYOK − Életrajz séma – Egyéni életrajzok egyszerű jelzetszerkesztésre a 929A/Z séma szerint mindkét táblázatban érvényesen, pl. 929 Arany János − A részletesebb jelzetszerkezet is mind a régi és új táblázatban használatos, 929 [szakterület] (ország) személy neve, pl. Széchenyi István magyar politikus életrajza: 929 32](439) Széchenyi István, vagy: Vagy: 929:32(439)Széchenyi István (Megj.: az ország után az idő is megadható) 76. Példák életrajzi művek osztályozására

Tartalom Kováts Mihály életrajza Szent István élete

ETO-jelzet 1991. évi kiad. 929 355 (439)Kováts 929: 235.3(439)István, I.

ETO-jelzet 2005. évi kiad. 929:355(439)Kováts Mihály 929:27-36(439 István I.

Művelődéstörténet. 930.85 Művelődéstörténet 930.85 Magyarország művelődéstörténete a 17-18. században Jelzetelési séma ugyanaz a régi és új ETO-ban: 930.85(ország)”.idő” 930.85(439)"16/17"

Történelem 931.5/99 illetve 94/99 Az ókori népek története jelzetelési sajátosságok Régi ETO- új ETO − A régi táblázatban a 9 és a földrajzi alosztás összevonódik, tehát integrálódik egymásba a 9 és a földrajzi alosztás: 931.5/939 − Az új táblázatban a kezdőszám 94, utána jön kerek zárójelben az ókori földrajzi alosztás 94(3) Ezek alapján Az ókori Egyiptom történelme az i.e. 3. században Régi táblázat szerint: 932”-02” Új táblázat szerint: 94(32)”-02” 171

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Középkori, újkori, legújabb kori történelem Régi ETO- új ETO A régi táblázat 94/99 közötti számokkal fejezi ki az egyes országok középkori, újkori, legújabbkori történetét, a 9 és a földrajzi alosztás összevonódik Az új táblázat mindezt a 94(41/99) sémával fejezi ki. Példa: Magyarország történelme a 18. században A régi jelzet szerint 943.9”17” az új jelzet szerint : 94(439)”17” Történelem és a megfelelő szak alá való besorolás esetei Amennnyiben a történeti munka egy részletkérdést tárgyal – pl. forradalmat, választást, a megfelelő szakba (is) be kell sorolni (ld. a táblázati példákat) 77. Példák történelmi művek osztályozására

Tartalom Az ókori Görög-ország története az i. e. 2-3. században: Anjou kori oklevéltár Az 1956-os forradalom Választások a "boldog békeidők”-ban

ETO-jelzet 1991. évi kiad. 938”-01/-02”

ETO-jelzet 2005. évi kiad. 94(38)”-01/-02”

943.9”13”(093.2) 943.9”1956” 323.272(439)”1956” 324(439)”1867/1914” ill. 943.9"1867/1914"

94(439)”13”(093.2) 94(439)”1956” 323.272(439)”1956” 324(439)”1867/1914” ill. 94(439)”1867/1914”

10.4 ÖSSZEFOGLALÁS A leckében áttekintette a társadalomtudományi, természettudományi és az alkalmazott tudományok főtáblázatainak szerkezetét. Megismerkedett az ezekre a főosztályokra jellemző jelzetszerkesztési megoldásokkal. Tudatosította az 1991. évi, illetve a 2005. évi új táblázat szerinti osztályozási megoldások esetleges különbségeit, a változásokat, illetve a továbbra is érvényes stabil elemeket. Mindezek alapján fontos, hogy a fenti táblázatokat kézbe is vegye, s használja gyakorlati feladatok megoldására. Az új ETO-számokkal az ETO konzorcium honlapján közvetlenül is ismerkedhet a magyar nyelven kétezer ETO-számot tartalmazó mintában.

10.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1.

Adjon áttekintést a leckében szereplő főosztályok szerkezetéről!

2.

Mik a jog, jogtudomány jellegzetes osztályozási sajátosságai?

3.

Fejtse ki a nevelés és oktatás fő osztályozási sajátosságait!

4.

Mik a legsajátosabb speciális alosztások a Matematika és természettudományok főosztályban?

5.

Mutassa ki azokat a területeket, ahol az új táblázat fontos változásokat hozott!

172


Fejtse ki, hogy miért volt szükséges a számítógéptudomány helyének megváltoztatására!

7.

Értelmezzen osztály szinten két-három ETO-számot!

8.

Fejtse ki a párhuzamos jelzetszerkesztés alkalmazására az Őslénytan osztályban!

9.

Mik az orvostudomány jellegzetes jelzetalkotási sajátosságai?

10. Melyek a mérnöki tudományok jellegzetes jelzetalkotási sajátosságai?

173


11.

EGYETEMES TIZEDES OSZTÁLYOZÁS FEJLESZTÉSE, ÉRTÉKELÉSE

ALKALMAZÁSAI,

11.1 CÉLKITŰZÉS Legyen képes − az ETO különféle alkalmazásainak áttekintésére, − az online katalógus ETO böngészője szerkesztési, működési elveinek kifejtésére, − ezzel kapcsolatos, egyszerűbb böngészési feladat megoldására, − a cédulakatalógusban alkalmazott csoportképzéses szerkesztés rövid kifejtésére, − az ETO értékelésére megadott szempontok szerint, − a fejlesztések áttekintésére, a lehetőségek rövid kifejtésére, − más osztályozási rendszerekkel kapcsolatos közös fejlesztések értelmezésére 11.2 TARTALOM 1. Az ETO osztályozási, rendszerezési alkalmazásai 2 A cédulakatalógus hagyománya, a szakkatalógus böngészhetősége − A csoportképzés alapelvei, módszerei és megoldásai 2. Az ETO szerinti böngészés és keresés az online katalógusban − A szakrend szerinti böngészés alapjai − Fejlemények és fejlesztések 4. Az ETO helyzete és fejlesztése a 2000-es években − Az elektronikus ETO − Az osztályozási rendszerek a webes alkalmazások irányában 5. Az ETO értékelése − A felosztáselvű rendszerek előnyei és hátrányai − Az ETO megfelelése a kritériumoknak

11.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE 9.1.6. Az ETO osztályozási, rendszerezési alkalmazásai Az ETO alkalmazásai széleskörűek, felhasználják bibliográfiák, katalógusok (szakkatalógus), internetes katalógusok, webkalauzok és linkgyűjtemények tagolásánál. Bibliográfiák A Nemzetközi Bibliográfiai Intézet megálmodói világbibliográfiát akartak összeállítani és gondozni, és ezt az ETO-számok segítségével szerették volna tagolni és kereshetővé tenni. A világbibliográfia sajnos, nem valósult meg. Ugyanakkor számos nemzeti bibliográfia rendszerezi anyagát az ETO szerint (pl. az OSZK által gondozott és korábban nyomtatott füzetes formában megjelent Magyar Nemzeti Bibliográfia. Könyvek Bibliográfiá-

174

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. ja)115 Szakcsoportos tagolásával összefogja az egyébként az ETO-ban „szétszórt” tematikus egységeket 78. Szakcsoportos tagolás az MNB Könyvek Bibliográfiájában (részlet)

ETO számok összefogott listája, 1997 óta A könyv és könyvtárügy irodalma 002, 003, 02, 09, 655.1(091), 655.4/.5 A sajtó és tömegkommunikáció irodalma 07, 659.3, 791.9.096/.097 Számítástechnika, automatika és kibernetika 007, 681.3+ + megj.: a 681.3 számítástechnika új jelzete 004 szakcsoportok.

Dokumentumrendszerezés Széles körben elterjedt a könyvtárakban, hogy egy osztályozási rendszer alapján, annak figyelembevételével helyezik el a könyveket a polcokon, általában szabadpolcos megközelítésben. Ezirányú alkalmazásával mindenki találkozhat, hiszen elsődlegesen ezt a szakrendszert használják a magyar szabadpolcos könyvtári terekben, Az ETO „rövidítése” a könyvtári raktározási táblázat, amely csak szakcsoportokig bont le, pl. 030 Enciklopédiák, lexikonok, 020 könyvtárak, 330 közgazdaság stb. Katalógusok Az ETO legszélesebb körű használatára a katalógusokban kerül sor, a könyvtárak (mára már befagyasztott) cédulakatalógusaiban, az online katalógusaiban, együttműködő könyvtárakban ETO-számok kereshetőségét biztosító felületein, és a közös katalógusokban. Magyarországon a 20. század elejétől jelent meg a használata a könyvtári cédulakatalógusokban. Szabó Ervin vezette be hazánkban116 a Fővárosi Nyilvános Könyvtárban.(ld. bővebben a kommentált szöveggyűjteményben.) Tömeges használatára az 1950-es évektől került sor a könyvtárak cédulakatalógusaiban, szakkatalógus néven. Az 1990-es évek második felétől a könyvtárak fokozatosan áttértek az integrált könyvtári rendszerek, azon belül a katalogizálás és OPAC-modulok alkalmazására. Különféle integrált könyvtári rendszerek terjedtek el, az ALEPH, a Corvina, a Textlib, a HUNTÉKA, a Szirén, Szikla. Kialakultak a könyvtárak közötti együttműködési formák, a közös katalógusok, Közelkat, MOKKA és MOKKA-R, a Corvina könyvtárak rendszere stb. A közös katalógus szerepe a hatékonyabb szakmai együttműködés, illetve a használók jobb kiszolgálása érdekében még jobban felerősödött a 2000-es években. Internetes alkalmazások Az ETO Konzorcium (UDCC) sokat tesz annak érdekében, hogy az ETO-t ne könyveljék el csupán könyvek, nyomtatott dokumentumok osztályozására használatos rendszerként. Különböző menüpontjai alatt bemutatja az ez irányú kutatásokat, fejlesztéseket, alkalmazásokat.

115

Magyar Nemzeti Bibliográfia. URL: http://mnb.oszk.hu/index.php; Magyar Nemzeti Bibliográfia Könyvek Bibliográfiája. URL: http://www.oszk.hu/mnbwww/K/BIBLI.HTML 116 UNGVÁRY Rudolf, ORBÁN Éva: Osztályozás és információkeresés... i.m. 1. kötet

175


9.1.7. A cédulakatalógus hagyománya – a szakkatalógus böngészhetősége A 9. leckében utaltunk az ETO szerinti szakkatalógus-szerkesztés nemzetközileg elismert módjára, a szakrend szerinti besorolásra. A böngészés segítésére a szakrend szerinti sorrend, illetve az annál népszerűbb csoportképzéses megoldás terjedt el a cédulakatalógusokban. A szakrend szerint a jelzetek besorolása mindig balról jobbra haladva, az egyes jelzetelemek figyelembevételével az általánostól a specifikus felé. 79. A katalógusba sorolás szabályai

Szakrend összekötés (mellérendelés) + Összefoglalás (generalizálás) / főtáblázati szám önmagában 0/9 Mellérendelő viszonyítás (: reláció) Alárendeléses viszonyítás (:: sorrendrögzítés) Csoportképzés ... ÖNÁLLÓ ÁLTALÁNOSAN KÖZÖS ALOSZTÁSOK nyelvi alosztás =... formai alosztás (0...) földrajzi alosztás (1/9) népi (etnikai) alosztás (=...) idő szerinti alosztás ”...” KÜLSŐ FORRÁSBÓL VETT JELEK külső forrásból (nem ETO) származó a * jelével elkülönített jelzet név szerinti betűrendes besorolás A/Z NEM ÖNÁLLÓ ALOSZTÁSOK -0 általános ismérvek .. szerinti nem önálló általános alosztások -1/-9 kötőjeles nem önálló speciális alosztások .00--szempont szerinti nem önálló általános alosztások .0 pont nullás nem önálló speciális alosztások ’ aposztrófos nem önálló speciális alosztások közvetlenül kapcsolódó számvégződéses alosztások

Megj.: a .00 [pont nulla nullás] szempont szerinti alosztás az új táblázatban nem szerepel. (Rövidítés: n.ö.a. – nem önálló alosztás)

A csoportképzés alapelvei, módszerei és megoldásai A fenti mechanikus (szoros) szakrendezés, bár logikus a szerkezete, a cédulakatalógus formájú szakkatalógusokban nem vált népszerűvé, mivel előismereteket és nagy odafigyelést igényel, hiszen csak számokat lát az ember. A Rónai Tamás által 1984-ben vizsgált 16 megyei könyvtár közül csak háromban volt ilyen szakrendi katalógus.(!) Helyette egy egyszerűbb módszert használtak a könyvtárak többségében, a „csoportképzéses módszert”. Ehhez a módszertani alapokat a Bereczkyné - Surján féle útmutató adta.117 117

BERECZKY Lászlóné, SURJÁN Miklós: Szakkatalógus szerkesztés csoportképzés alapján. [kiad. az] OSZK KMK, OMKDK. 2. átd. bőv. kiad. Budapest : OSZK KMK : OMKDK, 1981. 165 p.

176

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. A csoportképzéses szakkatalógus-szerkesztés és használat célja az volt, hogy a felhasználó számára minél áttekinthetőbbé, jobban és könnyebben kereshetővé tegye a szakkatalógust. A katalógusszekrényekben levő fiókokat feliratozták, ETO-számmal és magyarul is kiírták, hogy mettől meddig mit tartalmaznak. A fiókokon belül a feliratozott osztólapokat segítették a rendszerezést, a cédulák tagolását. Ez a logika az olvasó számára vizuálisan követhető és értelmezhető volt. Könnyebbséget jelentett az is, hogy az osztólapok mögött elhelyezkedő cédulák rendje már nem követte a szakjelzeteket, hanem rendszerint a szerzők, címek betűrendjét követte.

34. kép

Cédulakatalógus, szekrény, fiókok, osztólapok, cédulák

Nézzünk egy példát ! A pedagógusképzés szakcsoportjába tartozó könyvek katalóguscéduláinak rendezéséhez először is el kell készítetni és a fiókba behelyezni a 371.13 Tanárképzés. Pedagógusképzés feliratú osztólapot. Az osztólap mögötti katalóguscédulák sorrendjében már a pedagógusképzésről író szerzők nevének betűrendje érvényesül. 80. Példa szakcsoportos tagolás alkalmazására

371.3 Tanárképzés. Pedagógusképzés Antal Ferenc: Amit a pedagógusképzésről tudni kell 371.13 Barna Ferenc: Tanárképzés Magyarországon 371.13(439) Császár Huba: Teacher’s training in Hungary 371.13(439)=20 Dénes János: Tanárképzés a 21. században 371.13”20” Gábor Pál: A pedagógusképzés statisztikája 371.13:31 Innenhof, Stephan: Lehrerausbildung in Österreich 371.13(436)=30 Keres Emil. A tanárképzés lexikona. 371.13(03) 177

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Ládi Tamás: A tanárképzés története 371.13(091) Látható, hogy a tanárképzés témáján belül már betűrendben lehetett keresni, a rendszer könnyen átlapozható, áttekinthető volt. Ha a cédulák száma a szakcsoporton belül elérte a 30-50-et, célszerűvé lett a további tagolás. Ez történhetett földrajzi alosztással. 378(439) Magyarországi pedagógusképzés szakcsoport alá kellett áthelyezni a vonatkozó cédulákat, a többi pedig a korábbi szakcsoport osztólapja mögött maradt. Feliratok, utalások, hivatkozások A cédulakatalusként épített szakkatalógusban elvárták, hogy a használt feliratok, kifejezések hűen tükrözzék az ETO hivatalos szövegét, ugyanakkor az olvasók számára is legyenek egyértelműek és érthetőek. A szakkatalógus el volt látva utalókkal. Hivatkozásokat is elhelyeztek, pl. 681.3.06 lásd még 800.92 és fordítva. A betűrendes mutató A szakkatalógusban való tájékozódást, az irodalomkutatást segítették a szakkatalógus részeként a naprakész betűrendes mutatócédulák. Pl. Állattenyésztés ld. 636. Lótenyésztés ld. 636.1 stb. A tárgyi katalógusok, köztük a szakkatalógusok helyzetét 1984-ben Rónai Tamás mérte fel a megyei könyvtárakban.118 Az általa megfogalmazott elvekből az OPAC-on belüli alkalmazásokra is érvényes, hogy a rendszer legyen felhasználóbarát, vizuálisan áttekinthető, az ETO-számok mellett a természetes nyelvi megnevezésekkel is értelmezett.

9.1.8. ETO-szerinti böngészés és keresés az online katalógusban A szakrend szerinti böngészés alapjai Nézzük meg, hogy az ETO-böngészőben hogyan követik a számok a fentebb ismertetett szakrendet. Részlet a NYME Savaria Egyetemi Központ ALEPH rendszer szerinti OPACának böngészőjéből

118

RÓNAI Tamás: A megyei könyvtárak tárgyi katalógusairól = Könyvtári Figyelő, 1985. 2. sz. 160168. p.

178


35. kép

ETO szakrend szerinti böngészés az OPAC-jában

A beosztás pontosan követi a szakrendet, azzal a kivétellel, hogy a / jeles kiterjesztés nem a találatok elején, hanem utána következik (számos könyvtárban az online katalógus ETO-böngészője nem ilyen szabálykövető!). Látható, hogy csak a kiinduló számot – 371.13 – pedagógusképzés – ismerő olvasó számára a jelzet többi eleme nem sokat mond. Igaz, egy idő után megjegyezheti, hogy (439) Magyarországot jelenti, és az „”időalosztásokat is értelmezni tudja, s a megjelenő A/Z névalosztások is értelmezhetők. – Ugyanakkor a többi szám (078) vagy .01 vagy =30 nem mindenki számára ismert. A böngészőben nincsenek az osztólapokra emlékeztető feliratozott tagoló tételek, amelyek szerint a felhasználó végig értően böngészhetnének. A könyvtárosok tudatában vannak annak, hogy a besorolás mechanikus rendjében az olvasók nehezen tudnak eligazodni, ezért keresik a felhasználóbarátabb megoldások módját. Böngészés példa – BME OMIKK OPAC példája (1). A böngészőlistából az ETO-t választjuk ki (2)..Beírjuk a kívánt osztályozási rendszer számát : 025.45 (3.) a rekordok oszlopban megjelenik, hogy az egyes ETO-jelzetekhez hány találat van

179

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 81. Böngészés ETO-táblázatok között Rekordok

Besorolás

Rövid rekord

4

025.45

1

025.45(048.8)

1

025.45(075.8)

1

025.45(078)

1

025.45(439-2Budapest)FSZK

1

025.456

2

025.45=945.11

1

025.45=945.11(083.86)

2

025.45ETO=945.11

1

025.45ETO=945.11(083.86)

Az értelmezett számra kattintva, majd formátumot választva jeleníthetjük az adott mű bibliográfiai rekordját. Az OPAC-ok ETO-böngészőjébe a menü megfelelő pontjának kiválasztása alapján juthatunk be. Ebben az ETO-jelzetek a meghatározott sorrendben, általában szoros szakrendben követik egymást. A karbantartás sok odafigyelést igényel, az ETO módosításokat itt is követni, ellenőrizni, ha szükséges, javítani, módosítani kell. Az osztályozásban segítenek a példatárak.119

Fejlemények és fejlesztések A BME OMIKK könyvtára sokat tesz a keresési és böngészési lehetőségeknek a használókkal való megismertetése érdekében.120 Az OMIKK-BME OPAC-járól web OPAC bemutató vehető igénybe.121 Az Egyetemes Tizedes Osztályozás blogspot az ETO használatával, megismertetésével kapcsolatos tapasztalatok, ötletek cseréjét szolgálja. Palik Mária, a BME OMIKK feldolgozó könyvtárosa, ETO-ról írott blogján sok érdekes információkat található.122 Az ETO-jelzetek kereshetőségével kapcsolatos fejlemény, hogy a BME OMIKK online katalógusának fejlesztése lehetővé teszi az ETO szemantikailag önálló részjelzetei 119

PROKNÉ PALIK Mária: A tartalmi feltárás problémái az online integrált könyvtári katalógusban = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 52. évf. 2005. 11–12. sz. URL: https://nws.niif.hu/ncd2005/docs/ehu/022.pdf 120 Útmutató a nyilvános számítógépes katalógus (OPAC) használatához. URL: http://www.omikk.bme.hu/main.php?folderID=890 121 OMIKK BME WebOPAC bemutató. URL: http://www.omikk.bme.hu/bemutato/WebOPAC_bemutato.htm 122 ETO Blog. URL: http://egyetemestizedesosztalyozas.blogspot.com

180

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. szerinti keresést. A keresőrendszer egyaránt támogatja az egyszerű és összetett jelzetek valamint az önálló és nem önálló általános alosztások szerinti keresést. A módszert a 2010. évi Networkshopon mutatták be.123

9.1.9. Az ETO helyzete és fejlesztése a 2000-es években Aida Slavic e-mail interjút folytatott 208 országban könyvtáros információs szakemberekkel, akiknek címeit az ETO terjesztőitől, kiadóitól (UDCC, AENOR, BSI) kapta meg. A 208 vizsgált országban a 2004–2006-os szakirodalmi adatok alapján, az ETO-t 124-ben használták (60%), 34 vizsgált országban (az egész 28%-ban) ez volt a nemzeti információs hálózatokban a fő osztályozási rendszer. 45 országban (36%), csak bizonyos típusú könyvtárakban használták. A fennmaradó 45-ben (36%) csak szűkebb körben, néhány könyvtárban, vagy információs központban használták.124 Magyarországon számos szakember áldozatos munkája ellenére az ETO 1991. magyarországi kötetének megjelenését követően 14 évet kellett várni a következő kiadásra (amely 2000. évvel bezárólag tartalmazza a módosításokat). Az új táblázat kiadása még nem vezetett el az „új” ETO széleskörű alkalmazásához. Ennek ugyanis számos feltétele van: központi szolgáltatások nyújtása, a könyvtárak együttműködésének intenzívebbé tétele, a könyvtárosok felkészítése az új ETO szerinti osztályozásra, a korábban készült jelzetek átkonvertálása az új jelzetekre. S végül, olyan felhasználói felületek megteremtése, melyek révén a művelt felhasználó önállóan is tud keresni és böngészni ETO-jelzetek szerint egy adatbázisban vagy online katalógusban. A 2009. évben a OSZK – MOKKA TÁMOP pályázat előkészítésére készült szakértői vélemény biztató tervekről számol be, a jövőbeni fejlesztések közül kiemelten foglalkozik az ETO és a Köztaurusz előnyben részesített alkalmazásával. Az informatikus könyvtáros képzőintézményekben mind a régi, mind pedig az új ETO-t megismertetik a hallgatókkal. Az akkreditált továbbképzési rendszerben is fontos, hogy megjelenjen szervezetten az új ETO szerinti osztályozásra való felkészítés.

Az elektronikus ETO Az ETO MRF adatbázis Az MRF adatbázis (Master Reference File) első változata egy UNESCO CDS/ISIS programcsomag alapján készült szoftvercsomag volt (http://www.unesco.org/isis/isis.htm), mely a nemzetközi bibliográfiai adatcsere formátum szabványnak megfelel (ISO 2709). Kezdetben az adatbázis mintegy 60 000 jelzetet tartalmazott, ez 2000-re 68 000 felé emelkedett (2010). Az ETO MRF adatbázis 2007–2009 között új mySQL adatbázis környezetbe került, mely megkönnyítette az ETO-számok elérését, átláthatóbbá tette az adatszerkezetet. Mivel az ETO konzorcium munkanyelve az angol, az MRF alapváltozata is angol nyelvű. Az adatok jelentős része azonban németül és hollandul is megvan, s 2012-re teljes összhangban lesz az angol nyelvű adatokkal. Elektronikus ETO az ETO konzorcium honlapján

123

PALIK Mária: Networkshop 2010. [Blogbejegyzés]. URL: http://egyetemestizedesosztalyozas.blogspot.com/2010/05/networkshop-2010.html 124 SLAVIC, Aida: Use of the Universal Decimal Classification : a world-wide survey = Journal of Documentation. Vol. 64. Issue 2. 2008. p. 211-228.

181

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Az UDC Summary menüpont alatt 2000 ETO-szám tanulmányozható rendezett formában több mint 30 nyelvi változatban.125 Innen az ETO-t használók kiválaszthatják a szükséges nyelvi változatot, s áttekinthetik a főtáblázatok, illetve a segédtáblázatok (általános és speciális alosztások) ETO-számait (összesen 2000 ETO-számot). Az elektronikus alkalmazás irányában mutat az a tény, hogy a 65000 ETO-számot tartalmazó angol nyelvű ETO-adatbázisát a Brit Szabványügyi Intézet BSI UDC címen kereskedelmi forgalomban kinálja nem hagyományos médiumok, multimédia anyagok, mozgófilmek, térképgyűjtemények, művészeti gyűjtemények, webalapú tanulási források kalauzainak indexelésére.126 Az ETO – mint többnyelvű szakszótár Az ETO indexelési, osztályozási célú alkalmazása mellett az elektronikus ETO szakszótárként is alkalmazható lenne, hiszen egységesen, szisztematikus rendben tartalmazza az ETO-számokat és az azokat értelmezését különböző nyelveken. E többnyelvű szótárak használhatók lehetnek az információkeresésben és a szaknyelvi képzésben. A jelenlegi 2000 fogalmat leképező ETO-áttekintés elektronikus bővítése az egyes nyelveken nagyon kívánatos, hogy a nagyobb nyelvek (angol, német stb.) mellett akár magyarul nyelven is komplett MRF adatbázis álljon rendelkezésre, amennyiben erre igény van és anyagi lehetőségek rendelkezésre állnak.

Az osztályozási rendszerek a webes alkalmazások irányában Nő a nemzetközi kutatás-fejlesztés szerepe, melynek eredményei az ETO Konzorcium honlapján nyomon követhetők. A további fejlesztése szempontjából meghatározó jelentőségű volt az ETO konzorcium 2009. évi szemináriuma Hágában, "Classification at a Crossroads – multiple directions to usability" cimmel, az elektronikus használhatóságra helyezve a hangsúlyt.127

36. kép 125

Dagobert Soergel

UDC Summary... i.m. BSI UDC Online. URL: http://www.udconline.net/ 127 UDCC Seminar 2009 Programme. URL: http://www.udcc.org/seminar2009/index.htm 126

182

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. A konferencia szellemiségét Dagobert Soergel128 plenáris előadása jelképezte: „Illuminating chaos: using classification to harness the Web”.129 (A káosz átvilágítása. Az osztályozási rendszerek alkalmazása a webet jellemző káosz megfékezésére) A közeljövő fontos feladatát a szemantikus technológiák osztályozási alkalmazásában jelölték meg. Ehhez egyaránt szükséges a technológiák alkalmazása, a szemléletváltozás, valamint a szemantikai osztályozási rendszerek fejlesztése. Az információt mind az emberek, mind pedig a gépek számára értelmezhetővé kell tenni!

9.1.10.

Az ETO értékelése

A felosztáselvű rendszerek előnyei és hátrányai Az ETO-t tágabb megvilágításba kell helyezni. A tudásprezentációban mindig is fontos helye volt az összefüggéseket következetesen ábrázoló osztályozási rendszereknek. Így van ez, és így is lesz a jövőben. Ennek érdekében viszont áttörésre van szükség: az ETO-nak teret kell nyerni az elektronikus dokumentumok és információk rendszerezésében, osztályozásában. Jelenleg még nem fordítanak kellő figyelmet az ETO elektronikus alkalmazására. Ugyanakkor a 21. századi valóság jelenségei felgyorsultak, az információözönben való tájékozódás csak automatikus illetve minőségi eszközök igénybevételével valósulhat meg. Az ETO átfogó egészként, szintézisként segíthet a széttöredezett valóság egységes egészként való rekonstrukciójában, a tudományterületek közötti összefüggések leképezésében. Az ETO ilyen irányú fejlesztése elodázhatatlan, ha nem sikerül, akkor összetákolt kereskedelmi célú rendszerek vehetik át a helyét. A siker érdekében együtt kell működni más minőségi keresőnyelvek (pl. a tezauruszok, tárgyszórendszerek fejlesztőivel), hogy a valóság fogalmi kapcsolatait minél árnyaltabban, differenciáltabban, egymást kiegészítve fejezhessék ki. A globális tudásreprezentáció csak ilyen együttműködéssel valósulhat meg. Arra kell törekedni, hogy az információkereső nyelvek teljes körét áttekintve, mindegyiknek tudatosítsuk a különleges előnyeit, erősségeit, és ezeket érvényesítsük is a szurrogátumok közös keresési felületein. Kezdjük az értékelést a felosztáselvű rendszerek legfontosabb előnyeinek és hátrányainak a tudatosításával! 82. A felosztáselvű, logikai rendszerek fő előnyei és hátrányai

Fő előnyeik Rendezettség A tudományterületeket és a népszerű témaköröket ellenőrzött sorrendben tárják fel. Msélységbeni rugalmasság

Fő hátrányaik Rendszerezési problémák A dokumentumgyűjteményekben rögzített kulturális örökségünk nagy részét nem tudják meg-nyugtatóan rendszerbe foglalni /inter- és multidiszciplináris témák/. Rugalmatlanság

128

Dagobert Soergel [fotó]. URL: http://www.dlorg.eu/uploads/images/Working%20Group%20Members/Soergel.jpg 129 SOERGEL, Dagobert: Illuminating chaos: using classification to harness the Web Keynote Address. URL: http://www.udcc.org/seminar2009/programme.htm

183

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Lehetőséget adnak egy-egy téma keresésénél az átfogóbb területekről szűkebbre való áttérésre és fordítva. „Objektív jelölés” A kódok, szimbólumok, szakjelzetek objektíven jelzik a témaköröket és kategóriákat.

A hierarchikus, szisztematikus rendszerek kevésbé rugalmasan integrálják az új fogalmakat, mint a betűrendes rendszerek. Használatuk elsajátítása idő- és energiaigényes Használatuk megismerése, pontos használatuk gyakran sok /olykor túl sok/ erőfeszítést igényel a felhasználótól.

Az ETO megfelelése a kritériumoknak Ön hogyan látja, mennyire reálisak a fenti kijelentések az ETO esetében? Miből fakadnak a fenti előnyök, minek köszönhetők – az alkalmazott mesterséges nyelvnek? Mekkora szerepe van az ETO-ban a természetes nyelvi elemeknek, pl. a névalosztásoknak? Mennyire érzékelhető a betűrendes mutató mint természetes nyelvi eszköz szerepe, funkciója, mennyire biztosítja jelenlegi formájában az ETO-számokhoz való kényelmes eljutást? Milyen feltételek lennének ehhez szükségesek? A funkcionális és alkalmazási kritériumoknak való megfelelés Egyértelműség − Mennyire egyértelmű a fogalmak és jelölésük kapcsolata az ETO-ban az átlag felhasználó számára? Mennyire érvényesül, hogy minden egyes ETO-szám egyértelmű jelentéssel rendelkezik? Mennyire valósul meg az elv, hogy egy fogalomnak egyértelműen egy ETO-szám felel meg? Áttekinthetőség − Mennyire áttekinthető az átlagfelhasználó számára az ETO szerkezete? Mennyire tükrözi az ETO rendszer a tudományok, szakterületek, művészetek logikai szerkezetét, rendszerét? − Mennyire fogadják el az egyes tudományok, szakterületek, művészetek képviselői az ETO-t mint autentikus feltáró-kereső rendszert? Mennyire „szólítják meg” az ETO-jelzetek (ETO-szavak) a felhasználót, mondanak-e neki valamit? Mélységbeni rugalmasság − Mennyire lehetséges a fogalmi szintek közötti navigálás fölérendelt fogalmak, ill. alárendelt fogalmak között? Mennyire kényelmes ez a navigálás? Összefüggések kimutatása − Mennyire mutatja ki az ETO a fogalmak közötti összefüggéseket? A nem-faj öszszefüggéseket? Az egész-rész összefüggéseket? A szinonima összefüggéseket? Egyszeri összefüggések, egyedi információk leképezése − Mennyire lehet az ETO-val az egyedi dokumentumok, ismeretegységek „egyedi” tartalmát tükrözni? Mennyire és hogyan lehet az ETO-val következetesen és differenciáltan visszaadni a dokumentumok szövegösszefüggéseit? Sokszempontú megközelítés biztosítása − Mennyire képes az ETO arra, hogy valamely dokumentum (ismeretegység) tartalmát többféle szempontból tárgyi, földrajzi, idő, formai, nyelvi stb. lehessen feltárni, illetve keresni? Mennyire valósul meg mindez a gyakorlatban? 184

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Mottó: „Nincs és nem is lehet olyan szuper információkereső nyelv, amelyik mindegyik kritériumnak teljes mértékben meg tud felelni.” Megfelelés az alkalmazási, fejlesztési kritériumok Fejleszthetőség, változtathatóság, rugalmasság − Képes-e bizonyítottan a hosszú távú fejleszthetőségre, az „újdonságok”, új fogalmak, összefüggések elhelyezésére, illetve kifejezésére? Mennyire naprakész a fejlesztés és alkalmazás? Hatékony és praktikus alkalmazhatóság − Képes-e hatékony alkalmazásokra – a befektetett munka, költségek, eredmények szempontjából – a feltárás, illetve keresés terén? Vannak-e követhető mintaszerű gyakorlati megvalósulások? (best practices) Széleskörű, nemzetközileg alkalmazhatóság − Mennyire érzékelhető, hogy az ETO egy nemzetközileg alkalmazott keresőnyelv? Mennyire érzékelni az együttműködést, a közös alkalmazásokat? Könnyű és kényelmes használat − Mennyire tapasztalhatók az ETO szerinti nemzetközi információcsere-, információáramlási alkalmazások? Mennyire érzékelni, hogy más keresőnyelvekkel össze van kapcsolva? − Mennyire kényelmes az ETO szerinti osztályozás a könyvtáros szakember számára? Mennyire kényelmes (egyszerű) az ETO szerinti keresés, böngészés a felhasználó számára? − Mennyi tanulásra van szükség, hogy megfelelően tudjon valaki ETO szerint keresni vagy/és böngészni? Elektronikus környezetben való alkalmazhatóság − Mennyire alkalmazzák az ETO-t internetes dokumentumok feltárására, ill. rendszerezésére? Milyen fejlesztésekkel, mintákkal találkozott az ETO elektronikus, internetes, hálózati alkalmazására? Automatizálhatóság − Milyen automatizált eszközök/módszerek segítik az ETO szerinti feldolgozást és keresést? 11.4 ÖSSZEFOGLALÁS Áttekintést nyert az ETO különböző alkalmazásairól, majd az ETO-szerint böngészés és keresés lehetőségeiről az online katalógusokban. Tapasztalatot szerzett a mechanikus szakrend szerinti böngészésben mechanikus. A cédulakatalógusban alkalmazott megoldásokra visszatekintve tudatosította, hogy felhasználóbarát megoldásokra van szükség, hogy az ETO-t online környezetben használhassuk. Megismerte a magyarországi ETOalkalmazás jelenlegi helyzetét, a fejlesztés aktuális teendőit. Tudatosította, hogy milyen koncentrált erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az áttérés az új táblázat szerinti osztályozásra megvalósulhasson. Áttekintette az ETO-konzorcium honlapján követhető új fejleményeket, fejlesztéseket (elektronikus ETO, erőfeszítések a webes környezetben való intenzívebb jelenlétre). Végül, számadásképpen, összefoglaltuk a felosztáselvű osztályozói rendszerek fő előnyeit, hátrányait napjainkban, majd hallgatói feladatként újra megfogal185

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. maztuk azt a két kritériumsort, amely alapján az ETO-t időközben szerzett ismeretei, tapasztalatai elemeznie, értékelnie kell.

11.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1.

Mutassa be az ETO osztályozási alkalmazásait, -bibliográfiai, dokumentumrendszerezési, katalógus-, és internetes alkalmazásait!

2.

Fejtse ki tapasztalatait és véleményét az online katalógusok ETO-szerinti böngészhetőségéről, kereshetőségéről!

3.

Mutassa be a szakrend szerinti beosztás és keresés módját!

4.

Fejtse ki a cédulakatalógus hagyományait, különös tekintettel a csoportképzéses szakkatalógus szerkesztésre, áttekinthető böngészhetőségre!

5.

Fejtse ki véleményét a régi és új ETO-táblázat alkalmazásával kapcsolatban!

6.

Hogyan látja, értékeli az elektronikus ETO-ban rejlő lehetőségeket?

7.

Értelmezze az ETO-tezaurusz konkordancia jellemzőit, alkalmazásait!

8.

Miben látja az ETO konzorciumban való együttműködés lehetőségeit!

9.

Elemezze és értékelje az ETO-t az információkereső nyelvekkel szemben támasztott kritériumok szerint!

10. Mi a véleménye az ETO jövőben alkalmazásának lehetőségeiről?

186


12.

ÖSSZEFOGLALÁS

12.1 A KURZUSBAN KITŰZÖTT CÉLOK ÖSSZEFOGLALÁSA A kurzus fő célja az volt, hogy a könyvtári munka egyik legfontosabb ágának, a tartalmi feltárásnak az alapvető elméleti, módszertan ismereteit megismerje, elsajátítsa a feltáráshoz szükséges fogalmi, osztályozási, információkereső nyelvi ismereteket, és azok alkalmazási tapasztalataira is szert tegyen. Ezt remélhetőleg mindenkinek sikerült elérni, támaszkodva a naprakész szöveges tartalmi elemekre, az azok hatását erősítő képekre, a két módszertani videofelvételre, valamint a hiperhivatkozások révén az információkereső nyelvek valós világának önálló felfedezésére. A másik fontos cél, amit sikerült elérnünk az, hogy a fenti alapvető elméleti és módszertani ismeretekre támaszkodva, négy lecke segítségével megismerte az Egyetemes Tizedes Osztályozás, a világ legfontosabb osztályozási rendszerének az alapjait, megismerte szerkezetét, osztályozási sajátosságait, és az osztályozásban is alapvető készségekre tett szert. A fenti két alapvető cél teljesülésével szert tett azokra az alapvető kompetenciákra (ismeretek + képességek + készségek + értékrend), melyeket a félévre vonatkozóan az 1.4 pont alatt megfogalmaztunk.

12.2 TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁS A kurzus során először a tudásreprezentáció fogalmi és nyelvi alapismereteit dolgoztuk fel, a valóság- fogalom-megnevezés modellből kiindulva. A fogalmi szinthez kapcsolódva került sor az osztály, osztályozás és az összefüggések (relációk) megismerésére. Ezt követte a könyvtári tudásreprezentáció (feldolgozás+feltárás) modelljeinek, folyamatsorának és mélységi szintjeinek megismerése. Az így szerzett ismeretek és tapasztalatok alapul szolgáltak az információkereső rendszer (IKR) bonyolult összefüggéseinek megértésében (illesztéses és asszociatív keresési modell, a különböző IKR-ek – katalógusok, adatbázisok stb.) lényegi ismérvei). A 7. fejezetben szintetizálta az előzőekben tanultakat – áttekintés nyerve osztályozási i rendszerek és információkereső nyelvek irányzatairól, típusairól, a minőségi és alkalmazási kritériumok szem előtt tartásával. A kurzus végén (8-11.lecke) megvizsgáltuk az Egyetemes Tizedes Osztályozás történetét, elméleti vonatkozásait, szerkezetét, jelzetezési sajátosságait, illetve a világméretű rendszer alkalmazásának és fejlesztésének kérdéskörét.

12.3 A TANANYAGBAN TANULTAK RÉSZLETES ÖSSZEFOGLALÁSA 12.3.1

Bevezetés

12.3.2

A tudásreprezentáció fogalmi és nyelvi alapjai

A lecke tanulmányozásával tudatosítottuk, hogy a valóság-fogalom-megnevezés összefüggés-sor a (tudás) reprezentáció alapjául szolgál. A fogalmi alapokhoz kapcsolódva, tudatosította mit jelent a fogalom tartalma és terjedelme, és hogy a kettő hogyan függ öszsze. Példákon keresztül követhette, hogy a fogalom terjedelmét alkotó egyedek osztályt alkotnak. Megismerte az általánosítás legmagasabb szintjén levő öt fogalmi kategóriát. Az 187

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. indiai Ranganathan osztályozási rendszerének példáján betekintést nyert a fogalmi kategóriák alkalmazott alkategóriáinak, a vetületeknek (személyi, tárgyi, energia, tér és idő) osztályozási alkalmazásába. Áttekintette a tudás két fajtáját (tacit, illetve explicit), majd az utóbbira összpontosítva rögzített tudás formáit és területeit. Tisztázta a tartalom fogalmát, a tartalomszolgáltatás alternatíváit, a tudásreprezentáció (feldolgozás/feltárás) feladatát, és számba vette annak fogalmi, nyelvi, jelzetelési szintjét. 12.3.3

Osztályozás és relációk

Először az osztály, osztályalkotás, osztályba sorolás, osztályozás majd az összefüggések (relációk) alapfogalmait, majd típusait ismerte meg példák segítségével. Megtanulta, hogy az osztályokat a megkülönböztető ismérvek révén hogyan bonthatjuk alosztályokra, ami osztályalkotásnak számít. Gyakorolta az osztályozó fogalmak összekapcsolását a logikai operátorok (OR, AND, NOT, azaz összeadás, szorzás, kivonás) segítségével, amit különböző keresőrendszerben, az összetett kereső modulokban ki is próbált. A következő lépés a szövegfüggetlen összefüggések (relációk) különféle típusainak a megismerése volt (irányított relációk (nem-faj, egész-rész), irányítatlan relációk (egyed-tulajdonság, okokozat, szimmetrikus-aszimmetrikus stb.), melyek osztályozási szerepét is tudatosította. Olyan információkereső nyelvi eszközök használatával barátkozott meg, mint a tezaurusz. Betekintést nyert a szövegfüggő összefüggések fogalmába és alkalmazásaiba is. (Don Quijote – Rocinante és más példák segítségével.) Tudatosította a tudományos osztályozás és könyvtári osztályozás összefüggéseit és különbségeit. (a könyvtári osztályozás elsősorban gyakorlati célokat szolgál). Az osztályozási rendszerek közül betekintést nyert az indiai Ranganathan rendszerébe, mely különféle vetületekkel (személyi, tárgyi, tevékenység, hely, idő) segíti a módszeres, összefüggéseket feltáró osztályozást. A vizualitás iránti igény kielégítésére áttekintést nyert az összefüggések vizuális ábrázolásainak különféle lehetőségeiről (tezauruszok, fogalomtérképek, elmetérképek, tématérképek). 12.3.4

Tudásreprezentáció a könyvtárban

A könyvtári tudásreprezentációra összpontosítva, először az alapfogalmakat sajátította el (feltárási egységek, a tudásrekonstrukció és -reprezentáció kérdése, a szöveg és származékszöveg, más néven ismeretegység- szurrogátum viszonya.) Áttekintést nyert a tudásáramlás főszereplőiről (szerzők, közvetítők, felhasználók) és a kapcsolataik fogalmi és nyelvi ismérveiről. Megismerte a tartalmakban rögzített tudás reprezentációjának három fázisát ((1) fogalmi, amikor megértjük, felfogjuk a tudást, (2) nyelvi, amikor nyelvileg kifejezzük, (3) jelzetelési, amikor információkereső nyelvi jelekre fordítjuk azt le.) Betekintést nyert a feldolgozás egységekre – ismeretegységekre- bontás műveletével, mely feltárás ismeretközpontú modelljének felel meg. Megismerte a szurrogátum fogalmát, ismérveit (az eredeti dokumentumot helyettesítő származékszöveg, pl. bibliográfiai rekord önmagában, szöveges ismertetéssel kiegészítve stb.). Ehhez kapcsolódva a reprezentáció modelljét, az azzal összefüggő elvárásokat vizsgálta az ismeretegységek és ismérveik (rájuk vonatkozó adatok) viszonylatában, majd megvizsgálta, hogy ez a modell hogyan valósul meg a modern keresőrendszerekben).

188

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. 12.3.5

A feltárás folyamata és szintjei

Nyomon követte a dokumentum, ismeretegység könyvtári útját, a válogatástól, a gyűjtésen, beszerzésen, a feldolgozási egységekre bontáson át annak valóságos feldolgozásáig a feltárás különböző mélységi szintjein (bibliográfiai leírás, osztályozás és indexelés szintje, a szöveges feltárás szintje, az eredeti tartalmakat pótló feltárás szintje.) Ezt követően tanulmányozta, hogyan lehet az egyes szinteken folyó munkát a fel tártsági viszonyszámok segítségével értékelni. A feltárási piramishoz kapcsolódó utolsó feladatként áttekintést nyert az ésszerű, együttműködésen alapuló feltárás lehetőségeiről a különféle szinteken. A feltárást követő munkafolyamatként, megismerte a feltárt adatok rögzítésének, rendszerezésének, a kereshető tárolásának alapvető tudnivalóit. 12.3.6

Az információkereső rendszer

A fentiekben szerzett ismereteit általánosabb keretbe ágyazta (az információs rendszer, információkereső rendszer –IKR-). Tudatosította szerepüket, összefüggéseiket, megismerte az információkeresés két fő modelljét (illesztéses, illetve asszociatív), az ezekhez kapcsolódó alkalmazási folyamatokat (az interaktív asszociatív modell esetében az internetes keresés, böngészés, szörfölés sajátos ismérveit). Tudatosította, hogy az információkereső rendszer átfogóbb, mint a neve alapján gondolnánk, tekintettel arra, hogy magában foglalja az információfeltáró-, -tároló, -rendszerező modult is. Áttekintést nyert az IKR-ek típusairól (katalógusok, bibliográfiák, adatbázisok, internetes keresők, internetes katalógusok, szemantikus web keresők). Egy ellenőrző listát kapott, mely mintául szolgál arra, hogy milyen szempontokból lehet elemezni és értékelni ezeket a rendszereket. 12.3.7

Az osztályozási rendszerek és információkereső nyelvek

Részletesen megismerkedett az osztályozás három irányzatával: a tudásreprezentálás közel háromezer éves hagyományaira támaszkodó, felosztáson alapuló irányzattal), a nyelvészeti irányzattal (mely a nyelv és információkereső nyelv analógiájára épül), ill. a statisztikai irányzattal, mely korábban szóstatisztikai alapon, jelenleg automatikus osztályozási és indexelési alapokon nyugszik. A lecke legfontosabb eredménye az volt, hogy megismerte az osztályozási rendszer és az információkereső nyelv összefüggését, mint ugyanannak a dolognak a fogalmi, illetve nyelvi oldalát. Ezt követte annak megismerése, hogy az osztályozási rendszerektől/információkereső nyelvektől milyen funkciók teljesítése várható el (felsorolásszerűen), majd a velük szemben támasztható minőségi kritériumok (pl. egyértelműség, mélységbeli rugalmasság stb.), és alkalmazási kritériumok (pl. egyszerű használat, automatizálhatóság stb.) részletesebb tárgyalása. Az alkalmazások irányában tett fontos lépés volt az osztályozási rendszerek/információkereső nyelvek különböző szempontok (az alkalmazott nyelv, az osztályozási módszerek, a mélységük, a szerkezetük, a tartalmuk, az automatizálás mértéke, a földrajzi elterjedés, és a felhasználás célja) szerinti típusainak, azon belül altípusaik sajátos jellemzőinek megismerése. 12.3.8

Egyetemes Tizedes Osztályozás - bevezetés

A négy leckéből álló modul első leckéjében először az Egyetemes Tizedes Osztályozás rendszerét, módszereit, alkalmazásait vizsgálta meg, betekintést nyerve a főtáblázat, segédtáblázatok világába, majd az önálló általánosan közös alosztások (hely, idő, nyelv, etni189

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. kum, dokumentum-forma), illetve a nem önálló általánosan közös alosztások kifejezési lehetőségeibe. A megadott linkek alapján önállóan is búvárkodhatott az elektronikus ETOszámok világában az ETO-konzorcium honlapján. Fontos eredmény, hogy képessé vált egyszerűbb ETO jelzetek felismerésére, értelmezésére, a táblázat, a betűrendes mutató, illetve az online katalógus ETO-böngészőjének használatára. 12.3.9

Egyetemes Tizedes Osztályozás 0, 1, 2, 3 főosztály

Két egymást követő leckén keresztül ismerhette meg az egyes főtáblázatok osztályozásához szükséges régi (1991.évi kiadás), illetve új (2005–2006. évi kiadás) szerinti ETO számokat, azok összevetésével felmérhette a különbségeket és azonosságokat. Ez azért is fontos, mert a könyvtárak egy részében a régi, másokban pedig az új kiadást használják. E leckében az ETO tíz főosztálya közül az általános művek (0-s főosztály), a filozófia és pszichológia (1-es főosztály) a vallás, teológia (2-es főosztály), a társadalomtudományok (3-es főosztály) szerkezetével jelzetelési sajátosságaival ismerkedett. Megtanulta az ETO-számok világában való alapvető tájékozódást, fejlesztette az online katalógusban ETO szerint való böngészés készségeit. 12.3.10

Egyetemes Tizedes Osztályozás 5, 6, 7, 8, 9 főosztály

Az előző lecke megközelítéséhez kapcsolódva, e lecke keretében megismerte a természettudományok (5-ös főosztály), illetve az alkalmazott tudományok (6-os főosztály) szerkezetét, osztályozási sajátosságait, összefüggéseit. Ezt követően a művészetek, sport, szórakozás (7-es főosztály), a nyelv és irodalom (8-as főosztály), valamint a régészet, földrajz, életrajzok, művelődéstörténet és történelem (9-es főosztály) szerkezetét, osztályozási sajátosságait, és összefüggéseit tanulmányozta. Áttekintést nyert az összetett fogalmak alkotásához szükséges jelzetelési megoldásokról, beleértve mind az általánosan közös mind a speciális ismérvek szerinti alosztásokat. Gyakorolta az online katalógusban való böngészést, a cédulakatalógusban való keresést is. 12.3.11

Egyetemes Tizedes Osztályozás alkalmazásai, fejlesztése, értékelése

Az összes ETO főosztály szerkezetének és jelzetelési sajátosságainak megismerésen, átfogó e leckében áttekintést szerzett az ETO sokrétű alkalmazásairól (dokumentumok rendszerezése, bibliográfiák tagolása, katalógusban való böngészés és keresés, internetes alkalmazások). Szembesülhetett az ETO alkalmazásával kapcsolatos problémákkal, de a megoldási lehetőségekkel, fejlesztési teendőkkel is. Tudatosította azokat a feladatokat, melyek elvégzése szükséges ahhoz, hogy az új ETO táblázat szerinti osztályozást széleskörűen bevezessék, sor kerülhessen az ETO elektronikus használatára, kereshetőségére. Végül összegezte az ETO alkalmazásának fő előnyeit és hátrányait és kérdéssorok alapján tudatosította, hogy az ETO mennyire felel meg a funkcionális, illetve alkalmazási-fejlesztési követelményeknek, illetve elemezte helyét a r hogy mely más információkereső rendszerekkel való együttes alkalmazás biztosíthatja a maximális előnyöket. (pl. tárgyszórendszer, tezaurusz szerinti osztályozással együtt).

190


13.

IRODALOMJEGYZÉK

13.1.1 Hivatkozások

Könyv B. HAJDU Ágnes, BABICZKY Béla: Bevezetés az információkereső nyelvek elméletébe és gyakorlatába. Budapest : Universitas Kiadó, 1998. BERECZKY Lászlóné, SURJÁN Miklós: Szakkatalógus szerkesztés csoportképzés alapján. [kiad. az] OSZK KMK, OMKDK. 2. átd. bőv. kiad. Budapest : OSZK KMK : OMKDK, 1981. Egyetemes Tizedes Osztályozás : Rövidített kiadás : FID Publ. No. 691 / [szerk. BABICZKY Béla és SCHNELLER Károly]. Budapest : OMIKK : OSZK KMK, 1990-1991. 1. köt., Táblázatok. 387 p. 2. köt., Betűrendes mutató. 1991. HEGYKÖZI Ilona: Digitalizálási stratégiák : szakirodalmi szemle / [összeáll. és ford. – -]. – Budapest : KI, 2005. HORVÁTH Tibor: A feldolgozás egységei és a feltárás célja. In: Könyvtárosok kézikönyve. 2. kötet. Feltárás és visszakeresés. Bp., Osiris, 2001. HORVÁTH Tibor: A könyvtártudomány és információtudomány alapjai. In: Könyvtárosok kézikönyve. 1. kötet. Szerk. HORVÁTH Tibor, PAPP István. Budapest : Osiris, 1999. . HORVÁTH Tibor, SÜTHEŐ Péter: A tartalmi feltárás. In: Könyvtárosok kézikönyve. 2. köt. Szerk. HORVÁTH Tibor, PAPP István. Bp.: Osiris, 2001. KÖRNYEI Márta: Könyvtári osztályozás. 1. kötet. Budapest : Tankönyvkiadó, 1990. PÁLVÖLGYI Mihály : Információs technológia, Budapest : Tankönyvkiadó, 1991. ROBOZ Péter: Az online szakirodalomi keresés kézikönyve. 1. rész. Budapest : OMIKK, 1985. UNGVÁRY Rudolf: Az osztályozás alapjai : bevezetés az információkereső nyelvek elméletébe. Bp. : OSZK KMK, 1982. VARGA Katalin: Szöveg és tartalom az információs társadalomban : módszerek és lehetőségek az információ minőségi szelektálására. [közreadja a] Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar. Pécs : PTE FEEK, 2005. Világirodalmi Lexikon. 15. köt., Taa-Tz. Főszerk. SZERDAHELYI István; felelős szerk. JUHÁSZ Ildikó. Budapest, 1993. ….. Rónai Tamás: A megyei könyvtárak tárgyi katalógusairól = Könyvtári Figyelő, 1985. 2. sz. 160-168. p.

Elektronikus dokumentumok / források BARÁTNÉ HAJDU Ágnes: A magyar ETO-kiadás munkálatai. Hazai és nemzetközi tapasztalatok = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 16. évf., 2007. 2. sz. URL: http://www.ki.oszk.hu/3k/e107_plugins/content/content.php?content.62 DAHLBERG, Ingetraut: Ismeretszervezés a kilencvenes években : alapok, problémák, célok = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 38. évf. 1991. 11. sz. URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3192&issue_id=405 DARÁNYI Sándor: Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek I. Szeged: SZTE BTK Könyvtártudományi Tanszék, é.n. URL: http://www.bibl.uszeged.hu/inf/kurzus/alapkepzes/osztalyozas-1.pdf 191

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. GOTTDANK Tibor: Szemantikus web : bevezetés a tudásalapú Internet világába. Ismert. VÁMOS Tibor. Budapest : ComputerBooks, 2005 A könyv ismertetője (URL): http://webbolt.webwall.hu/computerbooks/Szemantikus_web/Szemantikus_web.php?k %F6nyv=Szemantikus%20web&kategoria=Internet%20%20alkalmaz%E1s%20%E9s%20fejleszt%E9s&mn=tartalom&pid=79 GULYÁS Pál: Bibliográfiai rendszerek. (Első közlemény). URL: http://epa.oszk.hu/00000/00021/00141/pdf/289-313.pdf HERENDY Csilla: A kereső, a dokumentumok és a user. A szemantikus web egy lehetséges nézőpontja. URL: http://www.mediakutato.hu/cikk/2010_01_tavasz/03_szemantikus_web HORVÁTH Tibor: A könyvtár- és információtudomány tartalmi értelmezhetőségének problémái. URL: http://www.ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek9911/horvath.html Jason Farradane (1907) Jean Martin Perrault, avagy a szintaktikai relációk. In: UNGVÁRY Rudolf, ORBÁN Éva: Osztályozás és információkeresés. Kommentált szövegggyűjtemény. Bp.: Országos Széchenyi Könyvtár, 2001, 1. kötet, Az osztályozás elmélete URL: http:/mek.oszk.hu/01600/01683/pdf/01683-1.pdf KOLTAY Tibor: A referálás elmélete és gyakorlata. Bp: Könyvtári Intézet., 2003, 80 p. Ismert. Feimer Ágnes. Könyvtári Figyelő, 50. évf., 2004., 1.sz. http://epa.oszk.hu/00100/00143/00047/feimer.html Médiapiac új szemmel. URL: http://einclusion.hu/2009-12-21/mediapiac-uj-szemmel/ A MOKKA közös katalógus továbbfejlesztése. Szakértői vélemény. Munkaanyag. 2010.03.23. Készítette a MOKKA szakértői munkacsoportja. 193 p. URL: http://www.mokka.hu/files/tamop/A_MOKKA_tovabbfejlesztese_5_20100323.pdf

MOLNÁR Szilárd: INFOMONITOR Európában. Az EITO kategória-rendszer bemutatása és értékelése = Magyar Informatikai Monitor Bagolyvár, 2001. Hiv: RÁB Árpád Szörény: A tartalomipar fogalmának megközelítései. URL: http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2006ev/07/20070219204538359000000649.html OMIKK-BME katalógus: Tanácsok a kereséshez. URL: http://aleph.omikk.bme.hu/F?RN=756632404 PAJOR Enikő: Tématérkép (topic map) alkalmazások az interneten = Könyvtári Figyelő, 51. évf. 2005. 4.sz. URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2005/4/pajor.html

PALIK Mária: Networkshop 2010. [Blogbejegyzés]. URL: http://egyetemestizedesosztalyozas.blogspot.com/2010/05/networkshop-2010.html PÁLVÖLGYI Mihály: Ismerkedés az Egyetemes Tizedes Osztályozással. IM – online jegyzetek, 1. Összeáll.: – –. Lektor: BARKI Katalin, PREJCZER Paula . HTML-változat: BÍRÓ Szabolcs. Szombathely: Berzsenyi Dániel Főiskola; 2002. URL: http://kit2.bdf.hu/eto/ POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella: Legfontosabb változások a 2006-os ETO-kiadásban. Oktatási segédlet. Összeáll. – –. Szombathely: NyME Savaria Egyetemi Központ, 2007 március. URL: http://kit2.bdf.hu/ PRÓKAI Margit: Nyelvhasználat és osztályozáselmélet. A fogalom és jelentés viszonyáról = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 49. évf. 2002., 6-7. sz. URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=685&issue_id=42 PROKNÉ PALIK Mária: A tartalmi feltárás problémái az online integrált könyvtári katalógusban = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 52. évf. 2005. 11-12. sz. URL: https://nws.niif.hu/ncd2005/docs/ehu/022.pdf SÁNDORI Zoltán, GULYÁS László: A Topic Map/Tématérkép technológia megjelenése az interneten. Tématérképes keresők, metakeresők. A vizuális percepció szerepe az információkeresésben. Dr.

192

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Pajor Enikő Tájékoztatás 3. című kurzusára készítették – – hallgatók. URL: http://www.meggyhp.com/files/tajekoztatas3/ 11_topicmap_a.pps SOERGEL, Dagobert: Illuminating chaos: using classification to harness the Web Keynote Address.

URL: http://www.udcc.org/seminar2009/programme.htm SLAVIC, Aida: Use of the Universal Decimal Classification : a world-wide survey = Journal of Documentation. Vol. 64. Issue 2. 2008. p. 211-228. SONNEVEND Péter: A könyvtár új élete = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2008. 8. sz. 6-13. p. URL: http://www.ki.oszk.hu/3k/e107_plugins/content/content.php?content.157 Szakértői bizottság véleménye a MOKKA továbbfejlesztésével kapcsolatban. URL: http://www.mokka.hu TÓTH Kornél: Mi újság a MOKKA háza táján? Az IMOLA (Integrált MOKKA, ODR, OLA) koncepció = Tudományos és Műszaki Tájékoztaás, 56. évf. 2009. 8. sz. URL:

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5192&issue_id=507 TÓTH Máté: A szemantikus web. A könyvtárak a szemantikai paradigmában. Doktori értekezés tézisei. Budapest : ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2010. 8 p. URL: http://doktori.btk.elte.hu/lit/tothmate/tezis.pdf TÓTH Máté: Tématérképek a könyvtárosképzésben. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 55. évf. (2008), 6. sz. TÓTH Máté: Tématérképek a felsőoktatásban. Előadás. Informatika a felsőoktatásban. Debrecen, 2008 aug 27-29. URL: http://www.agr.unideb.hu/if2008/kiadvany/papers/F74.pdf UNGVÁRY Rudolf: MARC21/HUNMARC : A besorolási adatok metaadat formátuma. Főbb jellemzők, fejlődés és problémák = Könyvtári Figyelő, 2010. 1. sz. 28-30. p. URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/e107_plugins/content/ content.php?cat.247 UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz és ontológia, avagy a fogalmi ismertetőjegyek generikus öröklődésének formalizálása = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 51. évf. 2004. 5. sz. URL:

http://tmt.omikk.bme.hu/print.html?id=3615&issue_id=450 UNGVÁRY Rudolf, ORBÁN Éva: Osztályozás és információkeresés. Kommentált szöveggyűjtemény, 2. kötet. URL: http://mek.oszk.hu/01600/01683/pdf/01683-2.pdf UNGVÁRY Rudolf, VAJDA Erik: Könyvtári információkeresés. Budapest : Typotex K., 2001. 170 p. URL: http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b153/index.html Internet források : weblapok, szócikkek, bibliográfiák, útmutatók

Auto. [Wikipédia szócikk]. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Aut%C3%B3 BSI UDC Online. URL: http://www.udconline.net/ Bukázó sas [Wikipédia szócikk]. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Buk%C3%A1z%C3%B3_sas ETO Blog. URL: http://egyetemestizedesosztalyozas.blogspot.com Fogalomtérkép [Wikipédia szócikk]. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogalomt%C3%A9rk%C3%A9p Gottlob Frege [Wikipédia szócikk]. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gottlob_Frege Gondolatitérkép.lap.hu URL: http:/gondolatiterkep.lap.hu Hét szabad művészet [Wikipédia szócikk]. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A9t_szabad_m%C5%B1v%C3%A9szet HUMANUS Bodza ismertető. URL: http://www.oszk.hu/humanus/bodza/bodza.html Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. (röviden Könyvtárellátó Nonprofit Kft.). URL: http://www.cylex-tudakozo.hu/ceginfo/k%C3%B6nyvt%C3%A1rell%C3%A1t%C3%B3-kft---445559.html Madarak. [Wikipédia szócikk]. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Madarak 193

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Magyar Nemzeti Bibliográfia. URL: http://mnb.oszk.hu/index.php; Magyar Nemzeti Bibliográfia Könyvek Bibliográfiája. URL: http://www.oszk.hu/mnbwww/K/BIBLI.HTML Magyar Országos Közös Katalógus. URL: MOKKA http://www.mokka.hu Mind map [Wikipédia szócikk]. URL: http://en.wikipedia.org/wiki/Mindmap OMIKK BME WebOPAC bemutató. URL: http://www.omikk.bme.hu/bemutato/WebOPAC_bemutato.htm Valóság [Wikipédia szócikk] URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Val%C3%B3s%C3%A1g Tudomány. [|Wikipédia szócikk]. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tudom%C3%.A1ny Thomson Dialog. URL: www.dialog.com/ UDC Consortium. URL: http://www.udcc.org/ UDC Summary. URL: http://www.udcc.org/udcsummary/php/index.php?lang=hu&pr=Y UDCC Seminar 2009 Programme. URL: http://www.udcc.org/seminar2009/index.htm Útmutató a nyilvános számítógépes katalógus (OPAC) használatához. URL:

http://www.omikk.bme.hu/main.php?folderID=890 W3C Magyar Iroda. URL: http://www.w3c.hu/ Mellékletek

Avar nyelv [Tezaurusz tétel] URL: http://mek.oszk.hu/cgibin/thes.cgi?desc=avar+nyelv&trunc=1 Dagobert Soergel díjátadás [fotó]. URL: http://www.dlorg.eu/uploads/images/Working%20Group%20Members/Soergel.jpg Fejős László[fotó] URL: http://vod.niif.hu/nws2008/189/stillpic.jpg

Francis Bacon [portré]. URL: http://www.bnl.gov/bera/activities/globe/sir_francis_bacon.htm Henri La Fontaine [fotó]. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Henri_La_Fontaine Információfeldolgozás [KÖzTAURUSz-tétel]. URL: http://mek.oszk.hu/cgi-bin/thes.cgi?desc= inform%e1ci%f3feldolgoz%e1s&trunc=0 Jason Farradane díj átadás [fotó]. URL: http://www.flickr.com/photos/19755210@N00/2088078759 Kallimakosz [kép] URL: http://www.hyperhistory.com/online_n2/people_n2/persons2_n2/kallimachos.html

Kávé. [Wikipédia szócikk]. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1v%C3%A9 Konrad Gesner [kép] URL: http://www.antiqua-globalart.com/website/images/content/fischbuch/006.jpg Library of Alexandria [kép] URL: http://en.wikipedia.org/wiki/Library_of_Alexandria Melvil Dewey [portré]. URL: http://hlwiki.slais.ubc.ca/index.php/Melvil_Dewey Mind map, vagyis a téli puszta térképe [ábra]. URL: http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Rah/0/17739/1 Rocinante el Caballo del Quijote [kép]. URL: http://www.minifauna.com/2010/03/10/rocinante-el-caballo-del-quijote/ Paul Otlet [fotó]. URL: http://openreflections.wordpress.com/category/uncategorized/ Személygépkocsi [KÖzTAURUSz-tétel]. URL: http://mek.oszk.hu/cgi-bin/thes.cgi?desc= szem%e9lyg%e9pkocsi&trunc=0 S. R. Ranganathan [fotó]. URL: http://www.albad.lu/images/ranagathan.jpg Szabó Ervin [fotó]. URL: http://www.fszek.hu/kiallitas/archivum/bp/szaboerv.jpg

194

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK I. Pálvölgyi Mihály

Recommend Documents