Könyv – dokumentum – információ Könyvtár típusai, jellemzői, feladatai A könyvtár olyan intézmény, amely a szétszórtan jelentkező és önmagában áttekinthetetlen információ tömeget összegyűjti, rendszerezi/feldolgozza, megőrzi/tárolja és szolgáltatja. Ezzel lehetővé teszi, hogy bárki megtalálhassa a számára szükségeset.
Információk rendszerezése a könyvtárban 2007.09.17-18.
• Információgyűjtés • Gyűjtött információ feldolgozása • Gyűjtött információ tárolása • Gyűjtött, feldolgozott és tárolt információ szolgáltatása
Kiss Danuta Könyvtári szakinformátor
NyME Központi Könyvtára
[email protected]
Dokumentumok fajtái
Szakirodalom
Dokumentum = Információ hordozó + információ Osztályozás szempontjai • Információ hordozó szerint (kő, fa, agyag, papirusz, pergamen, papír, • • •
mágnesszalag, mágneslemez, CD, CD-ROM, DVD) Publicitás (egyediek pl. oklevél, sokszorosítottak; kettő között található az ún. szürkeirodalom) Időszakosság (egyszeri megjelenésűek pl. könyvek, időszaki kiadványok pl. hírlapok, folyóiratok, évkönyvek) Az információ aktualitása szempontjából: primer, szekunder…
Ismeretközlés tudásgyarapítás céljából = szakirodalom Gyakorlatban jelen van a felsorolt kategóriák szinte minden kombinációja (kivétel: papiruszon vagy agyagtáblán közölt szoftver )
☺
• •
•
Tudományos kommunikáció informális és formális csatornai szakirodalom osztályozása: Elsődleges primer – új információkat közöl, Másodlagos – szekunder – az elsődleges dokumentációkat dolgoz fel, Harmadlagos – tercier (pl. Bibliográfiák bibliográfiája) Szakirodalom feldolgozása Megjelenítés, rendszerezés, feldolgozás, Szolgáltatás
UNESCO által koordinált tudományos tájékoztató szervezetek: IFLA - International Federation of Library Associations FID – Fédération Internationale de la Documentation UNISIST – United Nations Information System for Science and Technology
1
E-könyvek, e-folyóiratok • Elektronikus dokumentum = Az elektromos, mágneses vagy magnetooptikai hordozón tárolt dokumentum • e-folyóirat elektronikus eszközökkel létrehozott, digitális formában tárolt folyóirat
• e-könyv Digitálizált könyvek (állagmegóvás vagy forrásmegosztás céljából) Nem képformátumú, hipertext alapú e-könyvek
Dokumentumok azonosítói Könyv: ISBN – International Standard Book Number Időszaki kiadvány: ISSN - International Standard Serial Number Digitális objektumok - szövegek, képek, hanganyagok és audiovizuális művek: DOI – Digital Object Identifier
Könyvtár típusok Elektronikus-, digitális-, virtuális könyvtár Könyvtári, közgyűjteményi rendszerben elfoglalt hely és szerep szerint: • • • • • •
Nemzeti könyvtár – OSZK, DE Közművelődési könyvtár – FSZEK, megyei, városi Szakkönyvtár – OMgK, OPK, Országgyűlési Könyvtár, KSH Felsőoktatási könyvtár – egyetemi, főiskolai Iskolai könyvtár Egyházi könyvtárak, magán könyvtárak
Elektronikus könyvtár Az elektronikus dokumentumok gyűjtését, tárolását, rendszerezését, keresését, megjelenítését (szolgáltatását) biztosító valós vagy virtuális tér Digitális könyvtár - digitalizált dokumentumok könyvtára Virtuális könyvtár – azonosítók (linkek) rendezett gyűjteménye
Hozzáférés szerint: • Nyilvános • Nem nyilvános • Korlátozottan nyilvános
2
Könyvtári munkafolyamatok • • • • • • • •
Igényfelmérés Megrendelés Érkeztetés, feldolgozás Tartalmi feltárás Állományi elhelyezés Kölcsönzés, tájékoztatás, könyvtárközi kölcsönzés Elektronikus információszolgáltatások Egyéb szolgáltatások (szelektív információszolgáltatás, szakirodalmi kutatás, kiadványok stb.)
MARC formátum Corvina rendszerben
Könyvtári munkafolyamatok gépesítése • Számítógépes technológiák fejlesztése • Könyvtári igény jelentkezése • Integrált könyvtári rendszerek (modulos felépítés) • MARC – ( Machine-Readable Cataloging) formátum • Bibliográfiai rekordcsere – Z39.50 szabvány
Információgyűjtés • Könyvtártípusok - Könyvtár szerepe, feladata (küldetésnyilatkozat) • A gyűjtendő információk tartalmának és az információforrások körének meghatározása (gyűjtőköri szabályzat)
3
Gyűjtött információ feldolgozása • Formai feldolgozás: számbavétel és azonosítás • Tartalmi feldolgozás: a gyűjtött információ tartalmának tárgyszavakkal, ETO-jelzettel való ellátása
Gyűjtött információ tárolása és szolgáltatása • Cédulakatalógus Katalóguscédula a dokumentum névjegye Katalóguscédula adatcsoportjai Cédulakatalógus főbb típusai: Szerzői-, cím-, szak-, raktári jelzet• Adatbázis Az információk logikai kapcsolataikkal együtt tárolt, tehát visszakeresésre alkalmas, elektronikusan tárolt halmaza Bibliográfiai tétel = rekord
Adatbázisok osztályozása • Működési cél szerint (pl. dokumentációs cél -könyvtári adatbázisok) • Felhasználás helye szerint • Felhasználási szakterület szerint • Funkció szerint • Forrásra hivatkozó adatbázisok (pl.bibliográfiai szakirodalmi adatbázisok) Forrás vagy forrástípusú adatbázisok
Információkeresőnyelv Az a nyelv, amely alkalmas az információk és az információkereső kérdések leírására, azaz természetes nyelven megfogalmazott kérdések szabályozott nyelvre történő lefordítására Információkeresés (pl. Internet sokféle, heterogén anyagában) Információvisszakeresés (Information retrieval) (pl. az OPAC-ban)
4
Az információkereső nyelvek típusai • Hierarchikus pl. ETO • Mellérendelő - tárgyszóindexek (tárgyszavak) • Szemantikai (relációs) – tezaurusz (deszkriptorok) Tárgyszó: A mű tartalmára utaló természetes nyelvi kifejezés, az információkereső nyelv eleme
Az információkereső nyelvek ETO – Egyetemes Tizedes Osztályozás Egyetemes Tizedes Osztályozás az emberi ismeretek egészét átfogó információs nyelv, decimális jelzetelésű osztályozási rendszer, amely az indexelésre és a keresésre számjelzetekkel szimbolizált fogalomrendszert használ. Az ETO osztályai a felosztás alapjául megválasztott megkülönböztető ismertetőjegyek alapján lépcsőzetesen vannak tovább bontva, csoportosítva.
Kulcsszó: A rekord mezőiben tárolt szavak bármelyike.
ETO táblázatok felépítése és jelzete •
• • • • • • • • •
0 – Általános
kérdések 1 – Filozófia. Pszichológia 2 – Vallás. Teológia 3 – Társadalomtudományok 4 – jelenleg betöltetlen főosztály) 5 – Matematika és természettudományok 6 – Alkalmazott tudományok 7 – Művészetek. Játékok. Sport 8 – Nyelvészet és irodalom 9 – Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem
Az információkereső nyelvek Tezaurusz • A tárgyszavak és osztályozók rendszere, mely a fogalmi hierarchiát is feltünteti. Elemei: deszkriptorok Pl.: A deszkriptorok hierarchiáját kifejező leggyakoribb relációk: nem -- faj ; egész -- rész; ok -- okozat -- következmény stb.
5
Forest Science Database tezaurusza
A gyűjtött, feldolgozott és adatbázisban tárolt információ keresése Információkeresés folyamata: • Interjú a keresést végző személlyel (vagy öninterjú) • A keresés megtervezése • A keresési stratégia megfogalmazása – keresési stratégiák • A keresési stratégia végrehajtásának szükséges feltétele • Parancsnyelv(ek) ismerete és alkalmazása (CCL információkereső nyelvi parancsok használata) • Boole operatorok használata (AND, OR, NOT…)
OPAC = online public access catalog Nyilvános számítógépes katalógus integrált könyvtári rendszer része Javapac Webopac Grafikus felület Bibliográfiai adatbázis Információ egység – bibliográfiai leírás – bibliográfiai rekord Bibliográfiai rekord szerkezete - adatmező, almező
Integrált könyvtári rendszerek Magyarországon CORVINA – Nyugat-Magyarországi Egyetem, Debreceni Egyetem, József Attila Tudományegyetem, Janus Pannonius Tudományegyetem, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár AMICUS – Országos Széchényi Könyvtár ALEPH – Budapesti Műszaki Egyetem, Magyar Tudományos Akadémia, Veszprémi Egyetem TINLIB – Szent István Tudományegyetem, MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet HORIZON – Eötvös Loránd Tudományegyetem, Semmelweis Orvostudományi Egyetem OLIB – Zrínyi M. Nemzetvédelmi Egyetem
6
Köszönöm a figyelmet!
7
