Infokommunikáció a közlekedésben (VITMJV27)

Infokommunikáció a közlekedésben (VITMJV27) Vidács Attila Távközlési és Médiainformatikai Tsz. I.B.228, T:19-25, [email protected]

Tartalom - 11/05/03  

Elektronikus útdíjgyűjtés Esettanulmányok     



Kanada Anglia (London) Svájc Ausztria Németország (Toll Collect)

Intelligens közlekedés projektek    

FleetNet Network-on-Wheels (NoW) Prevent Car2Car

2

Elektronikus útdíjgyűjtés 

Miért fizetünk? 

Infrastruktúra finanszírozása 



Igény menedzsment 



Pl. ösztönzi az alternatív közlekedési eszközök használatát

Torlódás menedzsment 



Üzemanyag adók kiváltására/kiegészítésére

Pl. belvárosi dugók mérséklése

ETC (Electronic Toll Collection) – elektronikus útdíjgyűjtés 

Cél: ne kelljen megállni vagy lassítani a díjfizetésnél

Útdíjfizetés fejlődése 

Átalánydíj 



Folyosó díjfizetés 



Leggyakoribb módszer, egy útszakaszra/hídra/alagútba belépve díjfizetés

Zóna (kordon) díjfizetés  



Pl. éves matrica

Egy adott területre belépve díjfizetés Cél: a belépő járművek számának mérséklése

Megtett út alapú díjfizetés 

Egy adott területen belül (pl. országos (fő)úthálózat) kilométer-alapú díjazás


ETC –Electronic Toll Collection  



Eszközök    



Nyílt rendszer (fix összeg) Zárt rendszer (távolság, időarányos)

rádió adó-vevő antenna, lézeres járműkategorizáló, videokamera, infra fényforrás, OBU – aktív, passzív

Díjfizetés  

Előzetes Utólagos

http://www.kku.bme.hu/kepzes_osztatlan/segedletek/BMEKOKU4365/ITS_rendszerek.pdf

Elektronikus útdíjgyűjtés Előnyök:  Időt spórol, utazási sebességet növel 

 

Kevesebb torlódás, kisebb üzemaganyagfogyasztás, kisebb környezetszennyezés Bevétel növekedése 

 

Pl. kézi díjbeszedés: kb 350 jármű/óra; pénzbedobós automata: 500 jármű/óra; ETC: >1200 jármű/óra

jobb szolgáltatás  több résztvevő

Kevesebb baleset, nagyobb biztonság Úthálózat hatékonyabb kihasználása 

A fizetős és nem fizetős szakaszok kombinálása

Elektronikus útdíjgyűjtés Költségek:  Díjbeszedő vállalkozás bevétele 



Felhasználó odali eszköz 



Beszerzendő/bérlendő eszköz költsége, havidíj, letét

Infrastruktúra kiépítésének költsége 



Pl: 35-45 cent személyes fizetésnél, 5-10 cent automatikus rendszereknél

Ez jelentős lehet!!

Működtetés kihívásai 

Pl. nem fizető/csaló felhasználók

Elektronikus útdíjgyűjtés Nyílt/zárt díjfizetési rendszer  Matricás (prepaid) 



Díjkapus  



Rendszámkontroll Kártyás (prepaid, postpaid) Készpénzes (prepaid, postpaid)

Automatikus  

OBU (prepaid/postpaid) Rendszámalapú


Az automatikus díjgyűjtőrendszerrel szemben támasztott követelmények: 

Forgalom zavarása nélkül gyűjtés és ellenőrzés 



Minden forgalmi körülmény mellett működjön 



(járműosztályok)

Műszaki megbízhatóság és rendelkezésre állás 

 

(többsávos pálya, torlódás, szélsőséges sebesség)

Rugalmas díjfizetési struktúra 



(alkalmi úthasználók)

(akár manipulációk ellen is védetten)

Személyes adatok védelme Interoperabilitás


Az automatikus útdíjgyűjtőrendszer útmenti infrastruktúrája lehet: 





AKTÍV –az OBU-val kis hatótávolságú kommunikáció (DSRC –Dedicated Short Range Communication), amely mikrohullámú vagy infravörös PASSZÍV –„virtuális” díjszedő állomás, az útdíjgyűjtés műveletéhez kapcsolódó legfontosabb funkciók a járműben magában történnek (külső befolyás csak inicializálás). Lehet GPS is a helymeghatározáshoz, GSM segítségével az információtovábbítás

A két legfontosabb komponens: 

járműfelismerés 



szenzorok, kamerák, C2I kommunikáció, ...

számlakezelés 

jármű ID  felhasználó relációs adatbázis

ETC technológia, komponensek Beépített (in-road) szenzorok  útburkolatban  



indukciós hurkok: jármű áthaladása, számlálás pedálok: pl. tengelyszám leszámlálása, duplakerekű járművek

útszélen, sávok felett 

Pl. lézer-profilozó

ETC technológia, komponensek Kamerák a sávok felett  Rendszám azonosítás (LPI) optikai karakterfelismeréssel (OCR)  adatbázis keresése Hátrányok:  Rossz felbontás a rossz fókusz miatt  Elmosódott felvételek  Rossz megvilágítási kondíciók (pl. éjszaka, hóesés)  A rendszám koszos, eltakarja valami (pl. biciklitartó)  „Csillanó” rendszámok...

ETC technológia, komponensek Jármű-útszéli infrastruktúra kommunikáció  ...

ETC technológia, komponensek Jármű-útszéli infrastruktúra kommunikáció  Transzponderek (tag-ek) a jármű azonosítására (RFID technológia) 

Tag-ek programozhatósága   



Tag-ek elektromos táplálása szerint   



Type 1: nem programozható, „behuzalozott” ID Type 2: néhány adat újraírható Type 3: mikroprocesszorral rendelkezik („smart tag”)

passzív: nincs belső áramellátása szemi-passzív: van benne elem aktív: a jármű áramforrásához csatlakoztatott

(Tag-ek bérelhetők is lehetnek)

További útdíjszedési technológiák  

Kilométerszámláló (odometer) alapú Jármű pozícionálás alapú  

műholdas helymeghatározás cellás mobil hálózatok

Tartalom - 11/05/03  







16

Kanadai rendszer „Toronto 407ETR”   

Teljesen elektronikus rendszer Megtett kilométeren alapuló számlázás Transzponderek és kamerák

407ETR ETC  

A transzporterek bérelhetők ($2.15 havonta, $21 egy évre) Transzponder hiányában $3.50 a videókamerás leolvasás díja alkalmanként(!)



407ETR adatok (2005-ös)    

77% használ transzpondert 650,000 transzponder, 230,000 tranzakció naponta A rendőrség is fel van szerelve transzponder olvasókkal Csak 3.1% a „kiszámlázhatatlan” kategória

Tartalom - 11/05/03  







19

Angliai rendszer 

London Congestion Charge Scheme 

22 km2 díjköteles zóna

London Congestion Charge Scheme 

Kamerás, rendszámfelismerésen alapuló   

 

230 CCTV-szerű kamera, ebből 180 a zónahatáron, 50 belül A zónában tartózkodó járművek 98%-át látják Mozgó kamerás egységeket is használnak

Központi szerver a rendszámfelismeréshez és adatbáziskezeléshez Díjazás   

£8 belépő járművenként hétköznap 7:00-18:30 között A díjat még aznap éjfélig be kell fizetni, különben £50 a büntetés. Ha este 10-ig nem fizetik be a díjat, £10-re emelkedik (ne az utolsó percben fizessenek)

London Congestion Charge Scheme 

A projekt célja:   



Dugók csökkentése, tömegközlekedés és bicikli használatának elősegítése A buszközlekedés radikális javítása A bevételből tovább fejlesztik a város közlekedési rendszerét

Eredmények:    

6 hónappal a rendszer indítása után 30 százalékkal csökkent az átlagos menetidő a zónán belül. 10 km/h-nál lassabb haladással töltött idő 25%-kal csökkent A késleltetés-ingadozása is sokkal kiszámíthatóbb lett. 60,000-rel kevesebb autó lépett be a zónába   



50-60% a tömegközlekedést választotta 23-30% megkerülte a zónát 15-25% biciklire, motorra vagy telekocsira váltott

Évente kb. 80-100 millió font bevételre számítanak

Tartalom - 11/05/03  







23

Svájci rendszer 

A svájci rendszer nem az autópályahasználatot fizetteti meg, hanem a 3,5 t össztömeg feletti járművekre ró ki útdíjat a teljes úthálózatra vonatkozóan, teljesítményarányosan.



Jellemzői:     

A megtett kilométerek automatikus rögzítése tachográf segítségével DSRC-n keresztül automatikus aktiválás és deaktiválás az országhatáron GPS és mozgásérzékelő segítségével a tachográf működésének ellenőrzése A határátlépések ellenőrzése GPS segítségével Pótkocsi felismerése egy szenzor segítségével

Svájci rendszer  

Belföldi járművek számára kötelező OBU, összekapcsolva tachográffal Az útdíj meghatározásához szükséges paraméterek 

közvetlenül a fedélzeti berendezésben az inicializálás során 



vagy pedig megadhatók a járművezető által is 



Pl. kocsi tömege – pótkocsi hozzákapcsolásával vagy anélkül

A járműtulajdonosa  

minden hónapban egy chipkártyán regisztrálja az adatokat, melyeket ezután megküld az adóhivatalnak 



Pl. megengedett legnagyobb tömeg és a jármű károsanyagkibocsátási kategóriája

vagy magának a chipkártyának postán történő megküldésével, vagy pedig elektronikusan, Interneten keresztül

A vámhivatal   

ellenőrzi az adatok hitelességét, meghatározza a díjat, és havi számlát küld a járműtulajdonosának.

Svájci rendszer 



Külföldi járművek számára nem kötelező az OBU, Svájcba (első) belépéskor egy azonosító chipkártya (ID kártya) kerül átadásra. A díjparaméterek az ID kártyán tárolódnak.  

Tachográf leolvasásával km-állás bejelentés. Kilépéskor szintén km-állás bejelentés és fizetés.

Tartalom - 11/05/03  







27

Osztrák rendszer  





A matricás rendszer a legfeljebb 3,5 tonna össztömegű gépjárművek számára a hálózat 93%-án érvényes. A hálózat 7 százalékát jelentő 6 alpesi autópálya-szakaszon teljesítmény-, azaz távolságfüggő direkt díjat fizetnek a legfeljebb 3,5 tonna össztömegű gépjárművek. A többtengelyes, 3,5 tonna össztömegnél nehezebb gépjárművek a teljes hálózaton teljesítményfüggő útdíjat fizetnek. GO-Maut    



Több-sávos, menet közben érvényesített elektronikus díjbeszedő rendszer tehergépjárművek (> 3.5t) számára

Üzemkezdés: 2004 január 1.

Osztrák rendszer 

DSRC (CES TC[Technical Committee] 278) based open tolling system:  

   

5.8 GHz-es sávban, Max. 2W adóteljesítmény

OBU: „GO-Box” a szélvédőre, megvásárláskor rögzíteni kell a járműkategóriát (pótkocsi felcsatolásakor módosítani) 400 díjkapu, a hálózat szakaszokra bontva Kommunikáció során a GO-Box azonosítója kerül a központba GO-Box-on dióda jelez, ha a bankszámlán lévő összeg egy bizonyos határ alá kerül 



Prepaid: Előre feltölteni a beltéri egységet (a központban a beltéri egységhez tartozó számlát) készpénz, bankkártya vagy üzemanyagkártya segítségével Postpaid: A járműtulajdonos megadott bankszámlájáról vonják le a megfelelő összeget

Működés

Díjbeszedő kapuk 

DSRC: OBU kommunikáció

Ellenőrzés 

Csalási formák:    



Nincs OBU Helytelen OBU / pl. rossz szerződéssel Kevés összeg van feltöltve Tengelyek száma hibásan van megadva

Ellenőrző helyek:   

Automatikus ellenőrző állomások Áthelyezhető ellenőrző állomások Mobil terminálok

Automatikus ellenőrző állomások 

Automated Vehicle Classification – Lézer 



jármű felismerés, osztályozás (hossz/tengelyszám), sebesség

Automated Vehicle Identification – Kamera 

Automated License Plate Recognition (ALPR)

Áthelyezhető állomások

Mobil egységek

Tartalom - 11/05/03  







36

Toll Collect (német rendszer)

 

Teherautók és minden 12t-nál nehezebb járművek útdíjat fizetnek, a teljes autópálya hálózaton (>12.000 km), hazai és külföldi járművek egyaránt.



Toll Collect



  

privát cég kiszámítja és begyűjti a megtett távolsággal arányos díjakat A mérés során a forgalmat nem zavarhatják! 



Azaz nem kell lassítani, speciális sávokba sorolni, stb.

Fizetős úthálózat: 12.000 km autópálya   

Kb. 2500 fel-/lehajtó Kb. 250 autópályakereszteződés Kb. 900.000 kamion/nap (> 12t) 



200.000-300.000 Németországon kívül

Évente 27+ milliárd járműkm/év 

35% németországon kívüli

Toll Collect 

GSM és GPS alapú megoldás



A részvétel lehet 

automatikus 



manuális 



OBU (On Board Unit) használatával „kézi” bejelentkezéssel

OBU  

Toll Collect tulajdona, ingyenes a regisztrált felhasználóknak Regisztráció: egy jármű kártya minden járműnek 

 

alapvető járműinformációk, rendszám tárolására

GPS segítségével számlálja a megtett kilométereket Kommunikál a Toll Collect központi számítógépével

Toll Collect Automatikus bejelentkezés

Toll Collect Manuális bejelentkezés

Toll Collect Manuális bejelentkezés:  A felhasználó előre fedezetet biztosít (prepaid)  Bejelentkezik  



Interneten, vagy Toll station terminal használatával

Toll station terminal   

3500 regisztrációs pont (szomszédos országokban is) Németül/angolul/franciául/lengyelül Jegyvételhez hasonló a díjfizetés: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

jármű adatainak megadása (pl. rendszám, tömeg,...) belépési pont, célpont, belépés ideje A regrövidebb útvonal meghatározása, felajánlása Útvonal elfogadása vagy módosítása Jóváhagyás, fizetés (számos opció!), igazolás nyomtatása Az igazolást meg kell tartani ellenőrzéshez

Toll Collect – Ellenőrzés   

300 ellenőrző kapu + mozgó ellenőrző járművek (mint Ausztriában) Infravörös + rendszámfelismerő kamera A GPS pontosságát is ellenőrzi

Virtuális díjfizető kapu 

A virtuális kapu 6 pontból áll:   



0-1: virtuális kapu 2-3 és 0-1: első négyszög, 4-5 és 0-1: második négyszög

Áthaladás a virtuális kapun: ha két egymást követő koordináta a két egymást követő négyszögbe esik.

Zóna 

Zóna: legalább három koordináta által meghatározott zárt poligon.

Útdíjfizetés városban 

Különböző események, a zónákhoz kapcsolva:   







Belépés a zónába: Zónán kívüli koordináta, majd zónán belüli koordináta Kilépés a zónából: Zónán belüli koordináta, majd zónán kívüli koordináta Zónán belül megtett távolság: A zónából való kilépéskor meghatározzuk a jármű által a zonán belül megtett távolságot Zónán belül töltött idő: A zónából való kilépéskor meghatározzuk a jármű által a zonán belül töltött időt

Átalánydíj (flat fee): a fenti egyik esemény alapján, bizonyos napok, bizonyos időszakában fizetnedő egységes díj. GPS hibák figyelembe vétele!

Toll Collect 

GNSS alapú 

 

globális navigációs műholdrendszerek

Probléma: GPS véletlenszerű pozíció hibák Akár 300 meter  

Nagy hibákra a hiba nem Gauss-i Hibás díjbeszedés miatt fontos a megbízhatóság! 



 

(1.000.000 jármű, 0.1% hiba  1000 hiba)

 további technológia (ellenőrzés)

Infravörös rövidtávú kommunikáció Infravörös jármű felismerés/osztályozás

Toll Collect Tények és számok (2006):  Kb. 500,000 teherautó OBU-val felszerelve  110,000 cég 735,000 járműve regisztrált  1,931 OBU szervízelő műhely (435 külföldön)  86% OBU, 14% POS/Internet bejelentkezés  Kb. 1 millió tranzakció naponta  ~0.7% panasz a kiszámolt útdíjak miatt  Kb. 23 milliárd km egy év alatt (35% külföldi)  2.86 milliárd EUR bevétel egy év alatt  Díjfizetés elmulasztása: < 2%  Rendszer rendelkezésre állás: > 99% (95% a szerz.)  Üres teherautók autópálya használata 15%-kal csökkent  Nem mértek nem kívánt hatást

Intelligens közlekedés projektek    


FleetNet 

FleetNet – Internet on the Road Ad Hoc Radio Network for Inter-Vehicle Communications http://www.neclab.eu/NEC_Heidelberg_Dateien/Fleetnet_flyer.pdf

  

Német Szövetségi Képzési és Kutatási Minisztérium által támogatott 2000. szeptemberétől 2003. végéig tartott. Főbb partnerek: 



Robert Bosch GmbH, DaimlerChrysler AG, Fraunhofer Intézet, NEC Europe Ltd, Siemens AG, Harburgi Műszaki Egyetem.

A projekt célja: platformot fejlesszenek ki az autók közti kommunikáció biztosítására mobil ad-hoc kommunikációra képes eszközök segítségével.

FleetNet 



A FleetNet alkalmazások akkor a leghasznosabbak mind az utasok, mind a vezetők számára, ha a piaci elterjedtségük már elég magas.  a gyártóktól függetlenül kell megvalósítani az autók közti kommunikációs rendszereket, így olyan megvalósításokat hoztak létre, amelyek a nemzetközi szabványok alapján készültek.

FleetNet Megcélzott alkalmazási területek:  Kooperatív vezetési segéd   



Elosztott FCD (floating car data)   



vészhelyzet figyelmeztetések előzés segítése útakadály figyelmeztetés dugófigyelő dinamikus navigáció időjárás előrejelzés az útvonalon

Felhasználói kommunikáció, információs szolgáltatások    

hot-spot Internet hozzáférés mobil hirdetések járművek közötti csevegés elosztott játékok

Követelmények 

A FleetNet rádiós eszközeivel szemben támasztott követelmények:   



Vezetéknélküli, multi-hop, ad-hoc 1Mbps-os átviteli sebesség, ingyenesen felhasználható frekvencia sávban működjön.

Vizsgált technológiák:  

Wireless LAN (Vezetéknélküli helyi hálózat), UMTS - TDD (Általános Mobil Telekommunikációs Rendszer – Időosztásos Duplex, Universal Mobile Telecommunications System – Time Division Duplex).

Ad-hoc protokoll 



A felhasználni kívánt rádiós protokollokat úgy kellett módosítani, hogy lehetőség nyíljon az ad hoc hálózatok létrehozására. Biztosítaniuk kellett a mobil csomópontok közti kommunikációt,  



Nehézség: csomópontok helye folyamatosan változik. Feltevés: az autók nagy részét felszerelik GPS rendszerrel,

 pozíció alapú megközelítés került előtérbe. 

Ismerjük az autók helyét  topológiai alapú, könnyen skálázható, rugalmas metódusok használatára

Ad hoc protokoll 

Ilyenek például a távolság vektor vagy link állapotán alapuló, dinamikus forrás útvonalválasztás (Dynamic Source Routing, DSR)  

 





A csomópontok kapnak egy IP cím-szerű egyedi azonosítót, mint például a GPS koordinátát. Ahhoz, hogy a csomag továbbítódjon a címzetthez, elég a továbbküldő pontnak csak a saját és a szomszédjainak címét ismernie. A csomag továbbküldése ugyanígy történik minden egyes csomópontnál, egészen a címzettig. Ha a szomszéd az ellentétes irányban van mint maga a célcsomópont, akkor neki már nem küldjük el.

+ A pozíció alapú rendszer egyik előnye szemben a topológia alapú hálózattal az, hogy itt az utakat nem kell karbantartani, védeni. - Folyamatosan terjeszteni kell a potenciális partnereink számára a címünket, és ez visszafele is igaz, azaz mindig meg kell kapnunk az aktuális szomszédaink címét.

Hely alapú címzés - példa

FleetNet alkalmazásai és szolgáltatásai Együttműködő, vezetőt segítő alkalmazások  Cél: szenzorok adatainak kicserélése  A kapott információkat a megfelelő ember-gép interfészen keresztül megjelenítjük a vezetőnek, vagy közvetlenül az autó irányításához, vezérléséhez szükséges információként az autóba épített számítógép hozza meg a megfelelő döntést.  Megnöveli a vezető fizikai érzékelő-képességeinek a határait azáltal, hogy olyan információkat biztosít számára, amit nem láthat, amiről nem tudhat. 

Pl. ráfutásos balesetek megelőzése

Beláthatatlan kanyar 



További kritikus helyzetek lehetnek még például egy beláthatatlan kanyar előtti autó, mely nem tudhatja, hogy a kanyar után egy veszélyes, például jeges, olajos útszakasz található. Cél: a vezető időben tudomást szerezzen erről

Egy példa az alkalmazásra  

 

  

Forgalmi információk terjesztése Minden autó üzenetszórásos módon terjeszti helyzetét, sebességét és haladási irányát. Az alkalmazások fogadják az üzeneteket és feldolgozzák, hogy melyek ezek közül azok, amik rá vonatkoznak. Így felépíti az autó útirányának megfelelő forgalmi helyzetképet (az ábrán piros nyíllal mutatjuk, hogy merre lassult a forgalom, a zöld nyíl a gyorsabb utat jelzi). Az üzeneteket az autók periodikusan küldik a körülöttük lévőknek. Emellett a saját adataikat is hozzáveszik a fogadott adatokhoz A régi adatokat eldobásra kerülnek (a hosszabb útra vonatkozókat kevésbé sűrűn), a hibás adatokat pedig újrakérdezzük, esetleg más elérhető autóktól is.

A FleetNet eredményei (1/2) 

 



Megvizsgálták a Pozíció Alapján Döntést Hozó Irányítást (Geographic Source Routing - GSR) városi környezetben. Legrövidebb út: Dijkstra algoritmus A GSR módszert sávszélesség kihasználtság, adatátviteli sebesség szempontjából összehasonlították a „klasszikus” nem pozíción alapuló ad-hoc útirányító eljárásokkal (Adhoc On-demand Distance Vector: AODV, Dynamic Source Routing). A vizsgált módszer jobb eredményt mutatott a másik két ad-hoc csomagirányításhoz képest.

A FleetNet eredményei (2/2)  

 

„Self-Organizing Traffic Information System” (SOTIS) A dokumentumban megvizsgálták az ad-hoc kommunikációval felszerelt autók számát, amelyekkel már hatékony információterjesztés valósítható meg. Eredményül azt kapták, hogy már 2%-os elterjedtségnél is a bázistól 50 km-re eljutott az információ 27 perc alatt 5 és 10 % -os elterjedtség esetén ezek a számok nagyságrendekkel jobbak. (10% esetén ez az érték körülbelül 5 percre csökkent.)



Network-on-Wheels (NoW)   

http://www.network-on-wheels.de 2004-ben indult el a FleetNet folytatásaként Partnerek pl. DaimlerChrysler AG, BMW AG, Volkswagen AG, Fraunhofer Intézet, NEC Deutschland GmbH és a Siemens AG 

Német Oktatási és Kutatási Szövetségi Minisztérium

NoW Fő célkitűzései 



  

Kommunikációs protokollok és adatbiztonság megvalósítása, az ezzel kapcsolatos technikai kérdések megoldása az autók egymás közti adhoc kommunikációjának biztosításához Az aktív biztonsági, információs és szórakoztató alkalmazások támogatása mind a kiépített infrastruktúrával, mind pedig a járművek között A rádiós kapcsolat az IEEE 802.11–es szabványát használja Az európai szintű szabványosítás a Car2Car konzorcium segítségével történik Stratégiák és üzleti modellek bemutatásának megtervezése



Prevent   



http://www.prevent-ip.org/ EU projekt 52 tag: egyetemek, kutatóintézetek, autógyártók, elektronikai eszközök gyártói vannak, pl. BMW, Audi, Siemens, Passaui Egyetem. Cél: közlekedés biztonságának és kényelmének javítása

Részprojektek (1/3) 

SASPENCE: (Safe speed safe distance), 



az adott útszakasznak megfelelő sebesség meghatározása, és az ehhez tartozó követési távolság ellenőrzése

WILLWARN: (Wireless Local Danger Warning): a vezető látóterén kívüli balesetveszély felderítése 

terepakadályok, úthibák, rossz látási viszony észlelése, információ továbbadása rádió csatornán


SAFELANE: sávtartás biztosítása 



LATERAL SAFE: holtterek okozta balesetek megelőzése 



Ha érzékeli, hogy a jármű elhagyta a sávot, akkor figyelmezteti a vezetőt, esetleg beavatkozik a kormányzásba, ezzel csökkentve a balesetveszélyt. Pl. sávváltás vagy parkolás, ahol a rendszer figyelmezteti a vezetőt, hogy ha folytatja a manővert akkor az baleset bekövetkeztéhez vezethet

INTERSAFE: útkereszteződések 

útkereszteződéseknél segíti a vezetőt, a forgalom irányító lámpákkal is kommunikálhat, hogy elkerülje a balesetveszélyes helyzeteket.


UseRCams: tereptárgyak felismerése 



COMPOSE, APALACI: Kármérséklés 



Cél: Kis költségű 3D szenzor kifejlesztése, amivel fel lehet ismerni a tereptárgyakat. Leginkább az ütközés elkerülés, holttér felderítés, és a közlekedés sérülékeny résztvevőinek (gyalogos, kerékpáros) detektálása. Ez a kutatási feladat nem a baleset megelőzésével foglalkozik, hanem a bekövetkezésekor keletkező kár mérséklésével. A baleset bekövetkezése előtt egy másodperccel beavatkozik, például lefékezi az autót, ezzel csökkentve annak mozgási energiáját. A COMPOSE projekt az emberekkel való ütközésekkel, míg az APALACI a járművekkel történő ütközésekkel foglalkozik.

RESPONSE: rendszerek bevezetése 

Ennek a projektnek a feladata, hogy kidolgozzon egy bevezetési eljárást az újonnan kifejlesztett biztonsági alkalmazások számára.

Prevent – összefoglaló ábra



Car2Car 

http://www.car-to-car.org/ 

 

Európai autógyárak kezdeményezésével indult, nonprofit konzorcium Cél:  



Auto-auto kommunikációs konzorcium (Car2car communication consortium, C2C)

a közlekedés biztonságának és hatékonyságának növelése járművek közötti kommunikáció megvalósításával szabványosítás

Tagjai pl. Audi, BMW AG, Fiat, Honda, Opel, Wolkswagen, Renault, DaimlerChrysler AG, a NEC, Philips, ...

Car2Car célok   







WLAN komponensekre alapuló európai szabvány létrehozása Járművek közti kommunikáció megvalósítása Európa szerte Car2Car rendszer specifikálása, prototípus megvalósítása és demonstrálása  aktív biztonsági alkalmazások fejlesztésének biztosítása Ingyenes Európa szerte használható Car2Car alkalmazások számára fenntartott frekvenciasáv kiosztásának előmozdítása Car2Car kommunikációs szabványok világszintű harmonizációja Valós üzleti modellek fejlesztése a piaci elterjedés felgyorsítása érdekében

Ad-hoc kommunikáció 

Korábban: Dedicated Short Range Communication (DSRC) rendszerek

 

WLAN 802.11p EU: frekvencia allokálása…

Lefedettség és alkalmazások

Infokommunikáció a közlekedésben (VITMJV27)

Recommend Documents