Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége
SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? című konferencia
BUDAPEST, 2013. május 30.
Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál? Vörös Ferenc ügyvezető INJEKTOR Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató KFT.
Örvendetes!
Már mint hogy a …..
Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 – 2020 „2014 után szennyvíziszap lerakón történő elhelyezésére új helyszín nem alakítható ki, az iszapkezelést fenntartható módon kell megoldani. A Program a tápanyagok természeti körfolyamatba való visszaforgatását, a szennyvíziszapok mezőgazdasági területen történő elhelyezését támogatja. A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának növelésével a felhasználás e formája komoly szerepet kaphat a talajok tápanyagpótlásán kívül a klímaváltozás hatásainak enyhítésében, az iszapok víztartalmának helyszínen tartásával. „
Ez a felismerés pedig már egyenesen dicséretre méltó! Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 – 2020 A szennyvíztisztítás tervezésénél számításba kell venni, hogy a szennyvíz is lehet természeti erőforrás: felhasználható megfelelő kezelés után, mint vízforrás, tápanyag (N-, P- és K-forrás), meliorációs alapanyag, karbamidforrás, energiaforrás (mikro-bioüzemanyagcella, biogáz, és egyéb technológiák). A szennyvíziszapból előállított biogáz felhasználásával energia megtakarítás érhető el, egyben csökkenthetők a szennyvíztisztítás fajlagos üzemeltetési költségei. A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása részben kiválthatja a műtrágya-felhasználást (és -gyártást).
Még ez is jó:
A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításához:
1. § (c) Amennyiben a kommunális szennyvíztisztító telep szennyezőanyag terhelése 25 000 LE feletti, kötelezett a szennyvíziszapból biogáz előállítására és hasznosítására. 2. § (4) Kommunális szennyvíziszapot víztelenítés nélkül fedetlenül tárolni tilos. Amennyiben a szennyvíziszap a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben foglalt határértékeknek megfelel és termőföldön elhelyezhető, a talaj felszíne alá kell juttatni (injektálni, beszántani) a fenti kormányrendelet előírásainak megfelelően.
Pl.: Így …
És még …
A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításához:
Általános indoklás: A módosítások célja a szennyvíziszapban hasznosítható növényi tápanyagok és energia minél nagyobb arányú kinyerése és visszaforgatása, a környezeti kockázatok csökkentése.
Részletes indoklás: 1-2. § A módosítás célja a szennyvíztisztító telepek energiafelhasználásának optimalizálása, melyhez beruházások szükségesek. Magyarországnak 2020-ig 20%-al kell csökkenteni az energiafelhasználását, vizsgálni kell a csökkentés módját. Az új szabályozás bevezetésével a szennyvíztisztító telepek energiafogyasztását optimalizálják. Én: A szennyvíztelepek energiafogyasztásának optimalizálásán túl, pl. a műtrágyagyártás, valamint a szállítás és kiszórás energiaköltsége is csökkenthető a 20%-os cél elérése érdekében.
Ez pedig 2010. 03. 30-i Szennyvíziszapok és biogáz fermentlevek hasznosítása c. konferencián elhangzott előadásomból való: RACIONÁLIS SZENNYVÍZISZAP
HASZNOSÍTÁS
Szervesanyag tartalmú hulladékok: -Trágya (híg- és almos) -Növényi maradványok
-Konyhai hulladék -Élelmiszeripari hulladék
BIOGÁZ FERMENTOR
-Szennyvíziszap
GÁZMOTOR
Elektromos áram Hő
BIOGÁZ
GÁZKAZÁN
HŐ
FERMENTOR-ISZAP
-Vágóhídi hulladék -Kezelt állati tetem
Mezőgazdasági hasznosítás
RACIONÁLIS
-Szennyvíziszap -Trágya (híg- és almos) -Növényi maradványok
-Konyhai hulladék -Élelmiszeripari hulladék
GÁZMOTOR
BIOGÁZ FERMENTOR
Szervesanyag tartalmú hulladékok:
SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁS
Elektromos áram Hő
BIOGÁZ GÁZKAZÁN
HŐ
FERMENTOR-ISZAP
-Vágóhídi hulladék
-Kezelt állati tetem
Mezőgazdasági hasznosítás
SZENNYVÍZISZAP FERMENTÁLÁSA SORÁN NYERHETŐ „ZÖLDENERGIA” SAJÁT ÜZEMI, VALAMINT A FERMENTORISZAP MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSÁVAL ELÉRHETŐ MEGTAKARÍTÁS (2010. évi adatok) 500 – 550 ezer tonna szennyvíziszap szárazanyagból nyerhető „zöld” elektromos energia értéke SAJÁT ÜZEMI FELHASZNÁLÁSNÁL Elérhető megtakarítás 500 - 550 ezer tonna szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásával (5 t/ha szárazanyag terhelés mellett)
500 - 550 EZER TONNA SZENNYVÍZISZAP RACIONÁLIS FELHASZNÁLÁSÁVAL ELÉRHETŐ ÖSSZES MEGTAKARÍTÁS
6,3 – 6,9 milliárd Ft/év 5 – 5,5 milliárd Ft/év
11,3 – 12,4 milliárd Ft/év
Sínen vagyunk… ???: A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet módosításához Általános indoklás:
A módosítások célja a termőföld fokozott védelme, illetve a szennyvíziszapban hasznosítható növényi tápanyagok minél nagyobb arányú kinyerése és visszaforgatása, a környezeti kockázatok csökkentése. Részletes indoklás: 1. § A szennyvíziszap növényi tápanyag tartalma miatt a mezőgazdaság számára hasznosítható nyersanyag. A módosítás célja ezen tápanyagok visszaforgatása a termőtalajba.
5. § A Korm. rendelet változtatása a mezőgazdaságba kihelyezett szennyvíziszapban megengedett mérgező elemek és káros anyagok határértékeit a dán határértékeknek megfelelően módosítja. A Korm. rendelet módosítása a környezeti biztonság javítását, a termőföld fokozott védelmét, az egészségesebb élelmiszeripari termelést és a környezeti kockázatok csökkentését szolgálja.
MIT IS JELENT EZ A TERVEZETT MÓDOSÍTÁS ?
As
Se
Zn
ΣPCB
TPH
LAS
NPE
DEHP
0,8
50
100
1000
0,8
20
30
120
100
2500
3
1
4000
1300
10
50
0
-92
0
-90
0
-92
0
-85
-84
0
0
-70
0
0
-
-
-
Co
Cu
Mo
Toxikus elemek Tervezett h. érték
75
Változás %
Az 50/2001. (IV. 3.) Korm. r. 5. számú mellékletében írt, a szennyvíziszapban megengedhető mérgező elemek és káros anyagok jelenlegi és tervezett határértékei (mg/kg sz.a.), valamint a változások ( % )
As
Se
Zn
ΣPCB
TPH
LAS
NPE
DEHP
0,8
50
100
750
0,8
10
30
120
50
2000
3
0,5
1000
-
-
-
0
-84
0
-71,5
0
-84
0
-70
-70
0
0
-40
0
0
-
-
-
Co
Cu
Mo
Toxikus elemek Tervezett h. érték
25
Változás %
Az 50/2001. (IV. 3.) Korm. r. 5. számú mellékletében írt, a szennyvíziszap komposztban megengedhető mérgező elemek és káros anyagok jelenlegi és tervezett határértékei (mg/kg sz.a.), valamint a változások ( % )
MIÉRT … ? TÉNYLEG VESZÉLYT JELENT A TERMŐFÖLDRE, VAGY A TERMESZTETT NÖVÉNYEKRE A KÁROS ANYAGOK, ILLETVE TOXIKUS ELEMEK JELENLEGI HATÁRÉRTÉKE?
MIT MUTATNAK A TÉNYEK ??? LÁSSUNK NÉHÁNY ADATOT!
MIKROELEM TARTALMAK A SZENNYVÍZISZAPBAN
Mert hogy … Megnevezés
(mg / kg szárazanyag)
As
Cd
Co
ΣCr
Cu
Hg
Mo
Ni
Pb
Se
Zn
3,18
1,03
2,41
413
110
0,909
2,01
37
29
4,29
901
3,9
1,37
3,12
295
701
<0,06
4,35
130
27,4
2,86
1856
4,81
1,31
3,14
385
749
0,301
6,99
139
38,1
3,73
1050
4,2
1,98
2,51
259
899
0,836
7,47
108
34,5
2,18
1260
5,94
1,37
7,1
64,2
700
1,31
6,23
94
49,4
3,18
1550
Jelenlegi határérték
75
10
50
1000
1000
10
20
200
750
100
2500
Legnagyobb telítettségi arány (%)
7,9
19,8
14,2
41,3
89,9
13,1
37,3
69,5
6,6
4,29
74,2
Sűrített szennyvíziszap (sz.a.: 5 – 9 %)
MIKROELEM TARTALOM VÁLTOZÁSA SZENNYVÍZISZAPPAL KEZELT TALAJBAN
És a talajban …
(mg / kg szárazanyag)
Talajvizsgálat éve
cm
As
Cd
Co
ΣCr
Cu
Hg
Mo
Ni
Pb
Se
Zn
1994 „0” állapot
0 - 30
na.
0,08
9,7
10,4
10,3
<0,5
0,48
16,7
3,6
<0,2
43,3
(MI-08-1735 –1990)
30 - 60
na.
<0,05
10,4
13,9
13,4
<0,5
0,48
20,7
5,7
<0,2
51,7
15
1
50
75
74
1
10
50
100
10
200
Akkori határérték Kiindulási elemtartalom a felső határérték %-ában
átlag
né.
6,5
20,1
16,2
15,8
< 50
4,8
37,4
4,65
< 20
23,8
2009
0 - 30
<0,2
0,05
5,41
14,6
10,5
<0,06
<0,06
13,7
4,14
<0,2
45,7
(50/2001. Korm. r.)
30 - 60
0,41
<0,02
8,36
15,2
13,2
<0,06
<0,06
20,9
6,43
<0,2
51,2
15
1
30
75
75
0,5
7
40
100
1
200
2
3,5
22,9
19,87
15,8
< 12
< 0,86
43,2
5,28
< 20
24,2
né.
- 46
- 31,5
22,6
0
né.
né.
0
2
Jelenlegi határérték Elemtartalom 15 év múltán a felső határérték %-ában
Változás 15 év után (%)
átlag
- 7,5 13,6
MIKROELEM TARTALOM VÁLTOZÁSA SZENNYVÍZISZAPPAL KEZELT TALAJBAN
És egy másik talajban …
(mg / kg szárazanyag)
Talajvizsgálat éve
cm
As
Cd
Co
ΣCr
Cu
Hg
Mo
Ni
Pb
Se
Zn
1994 „0” állapot
0 - 30
na.
0,03
11,6
11,6
12,7
<0,5
0,5
21,3
5,8
<2
42,1
(MI-08-1735 –1990)
30 - 60
na.
0,03
14,6
17,4
20,5
<0,5
0,67
33,4
3,6
<2
59,3
15
1
50
75
74
1
10
50
100
10
200
Akkori határérték Kiindulási elemtartalom a felső határérték %-ában
átlag
-
3
26,2
19,3
22,4
< 50
5,85
54,7
4,7
< 20
25,4
2009
0 - 30
0,77
<0,02
9,49
17,3
11,6
<0,06
<0,06
24,1
6,79
<0,4
45,7
(50/2001. Korm. r.)
30 - 60
1,03
<0,02
10
23,1
12,6
<0,06
<0,06
28,5
4,29
<0,4
58,5
15
1
30
75
75
0,5
7
40
100
1
200
6,87
<2
32,5
26,9
16,3
< 12
< 0,86
65,7
6,04
< 40
28,4
né.
- 33
- 25,6 39,3
- 27
né.
né.
- 3,8 17,8
né.
2,8
Jelenlegi határérték Elemtartalom 17 év múltán a felső határérték %-ában
Változás 17 év után (%)
átlag
Tervezett felső Jelenlegi felső Toxikus elemek határérték határérték (mg/kg sz.a.) (mg/kg sz.a.)
Átlagos koncentráció (mg/kg sz.a.)
Kijuttatott összes elem ( kg )
Fajlagos terhelés ( kg / ha )
Kijuttatható mennyiség (kg/ha/év)
Terhelés a kijuttatható mennyiség %-ában
Arzén (As)
75
75
5,94
0,774
0,0407
0,5
8,15
Kadmium (Cd)
0,8
10
1,37
0,1785
0,0094
0,15
6,26
Kobalt (Co)
50
50
7,1
0,9251
0,0487
0,5
9,74
Σ Króm (ΣCr)
100
1000
64,2
8,3653
0,4403
10
4,40
Nikkel (Ni)
30
200
94
12,2482
0,6446
2
32,23
Higany (Hg)
0,8
10
1,31
0,1707
0,009
0,1
8,98
Molibdén (Mo)
20
20
6,23
0,8118
0,0427
0,2
21,36
Ólom (Pb)
120
750
49,4
6,4368
0,3388
10
3,39
Réz (Cu)
1000
1000
700
91,22
4,8
10
48
Szelén (Se)
100
100
3,18
0,4144
0,0218
1
21,8
Cink (Zn)
2500
2500
1550
201,965
10,63
30
35,4
-
24300
3168
167
170
98
Hatóanyag Nitrogén (N)
Tervezett felső Jelenlegi felső Toxikus elemek határérték határérték (mg/kg sz.a.) (mg/kg sz.a.)
Átlagos koncentráció (mg/kg sz.a.)
Kijuttatott összes elem ( kg )
Fajlagos terhelés ( kg / ha )
Kijuttatható mennyiség (kg/ha/év)
Terhelés a kijuttatható mennyiség %-ában
Arzén (As)
75
75
4,2
0,8312
0,0208
0,5
4,16
Kadmium (Cd)
0,8
10
1,98
0,3918
0,0098
0,15
6,53
Kobalt (Co)
50
50
2,51
0,4967
0,0124
0,5
2,48
Σ Króm (ΣCr)
100
1000
259
51,2561
1,2814
10
12,81
Nikkel (Ni)
30
200
108
21,3732
0,5343
2
26,7
Higany (Hg)
0,8
10
0,836
0,1654
0,0041
0,1
4,1
Molibdén (Mo)
20
20
7,47
1,4783
0,037
0,2
18,5
Ólom (Pb)
120
750
34,5
6,8276
0,1707
10
1,71
Réz (Cu)
1000
1000
899
177,9121
4,4478
10
44,48
Szelén (Se)
100
100
2,18
0,4314
0,0108
1
1,08
Cink (Zn)
2500
2500
1260
249,354
6,2339
30
20,78
-
-
22600
2945
164
170
96
Hatóanyag Nitrogén (N)
INDOKOLT-E TEHÁT A MÓDOSÍTÁS ?
Káros anyagok és toxikus elemek megengedhető koncentrációja a szennyvíziszapokban, mezőgazdasági felhasználás esetén (mg/kg sz.a.) Elemek
86/278/EGK
Jelenlegi határérték
Tervezett határérték
Arzén (As)
-
75
75
Kadmium (Cd)
20 - 40
10
0,8
Kobalt (Co)
-
50
50
Σ Króm (ΣCr)
-
1000
100
Nikkel (Ni)
300 - 400
200
30
Higany (Hg)
16 - 25
10
0,8
Molibdén (Mo)
-
20
20
Ólom (Pb)
750 - 1200
750
120
Réz (Cu)
1000 - 1750
1000
1000
Szelén (Se)
-
100
100
Cink (Zn)
2500 - 4000
2500
2500
Elemek
Határérték a talajban mg/kg sz.a.
Tervezett határérték a szennyvíziszapban mg/kg sz.a.
Tervezett határérték a szennyvíziszap komposztban mg/kg sz.a.
Arzén (As)
15
75
25
Kadmium (Cd)
1
0,8
0,8
Kobalt (Co)
30
50
50
Σ Króm (ΣCr)
75
100
100
Nikkel (Ni)
40
30
30
Higany (Hg)
0,5
0,8
0,8
Molibdén (Mo)
7
20
10
Ólom (Pb)
100
120
120
Réz (Cu)
75
1000
750
Szelén (Se)
1
100
50
Cink (Zn)
200
2500
2000
Véleményem szerint nem indokolt a határértékek tervezett módosítása! Értelmetlen változtatni mert: az irreálisan alacsony határértékek miatt a kommunális szennyvíziszap mintegy 60 – 65 %-át nem lehet a mezőgazdaságban hasznosítani az (5 t iszap sz.a.) : (5000 t talaj) arány mellett pl.: a (0,8 mg/kg iszap sz.a.) : 1 (mg/kg talaj sz.a.) Cd arány nehezen értelmezhető a mezőgazdasági hasznosításból kiszoruló nagy tömegű (300 – 350 ezer t/év) iszap évente 4,3 - 4,8 MdFt költség megtakarítás elveszítését jelenti más módú ártalmatlanítás költsége több mint 10 %-kal növeli a szennyvíztisztítás rezsiköltségét a jelenleg hatályos 50/2001. (IV. 3.) Korm. r. 6. számú melléklete meghatározza a mérgező anyagok és káros elemek egy hektár területre, évente kijuttatható mennyiségét
AZT HISZEM ÉRDEMES LENNE ÚJRAGONDOLNI EZT AZ EGÉSZET !
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET !
