Kaposvári Törvényszék Hivatkozási szám: 11.P.21.553/2013.
Tisztelt Törvényszék! Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány felperes korábban igazolt jogi képviselőjeként a t. Törvényszék előtt a fenti hivatkozási számon a Somogy Megyei Kormányhivatal és társai alperesek ellen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult személyiségi jogi perben indítványozom előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését a Pp. 150/A. § (2) bekezdése alapján. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv (továbbiakban Irányelv) 15. cikkének értelmezésével kapcsolatos. Kérem a t. Törvényszéket, hogy az alábbiakban előadott indokaink alapján szíveskedjék előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni az Európai Unió Bírósága előtt a következő kérdésekben: 1. Amennyiben egy nemzeti bíróság megállapítja a Faji Egyenlőségi Irányelvben foglalt diszkrimináció tilalom sérelmét, amely etnikailag szegregált oktatásból származik, az Irányelv 15. cikke (kifejezetten a jogorvoslat „hatékonyságára” és "visszatartó erejére” fordulatokra tekintettel) lehetővé teszi-e a nemzeti bíróságnak, hogy a jogkövetkezmények körét a jogsértés megállapításán túl a bírósági végrehajtás alapjául nem szolgáló, deklaratív „abbahagyásra kötelezésre” korlátozza és mellőzze a jogsértés megszüntetésére való kötelezés elrendelését az erre vonatkozó kereseti kérelem elutasítása mellett? 2. Amennyiben az első kérdésre “nem” a válasz, akkor a jogsértés megállapítása esetén az Irányelv 15. cikkéből az következik-e, hogy a nemzeti bíróság köteles a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kereseti kérelemnek helyt adni arra való tekintettel, hogy a jogsértés megszüntetése a bírósági végrehajtás nemzeti szabályai szerint olyan ”meghatározott cselekmény“, amelynek végrehajtása bírósági úton kikényszeríthető? 3. Amennyiben a 2. kérdésre “igen” a válasz, az Irányelv 15. cikkének megfelel-e a jogsértés megszüntetésére vonatkozó, a kereseti kérelemnek megfelelő azon ítéleti rendelkezés, amely (a felperes által felkért) közoktatási szakértő segítségével kidolgozott deszegregációs terv végrehajtására kötelezi az alpereseket, meghatározva az elérendő helyzetet (roma tanulók nem roma gyerekekkel történő integrált oktatása és a szegregált iskola megszüntetése), a helyzet elérésének módszerét és a végrehajtás határidejét? 4. Amennyiben a 3. kérdésre “nem” a válasz, az Irányelv 15. cikkének megfelel-e a jogsértés megszüntetésére vonatkozó, a kereseti kérelemnek megfelelő azon ítéleti rendelkezés, amely kötelezi alperest az elérendő helyzet (roma tanulók nem roma gyerekekkel történő integrált oktatása és a szegregált iskola megszüntetése) alperes által felkért szakértő által meghatározott módon történő megvalósítására, egyúttal rendelkezés a végrehajtás határidejéről? 5. Amennyiben a 4. kérdésre „nem” a válasz, az Irányelv 15. cikkének megfelel-e a jogsértés megszüntetésére vonatkozó, a kereseti kérelemnek megfelelő azon ítéleti rendelkezés, amely meghatározza az elérendő helyzetet (roma tanulók nem roma gyerekekkel történő integrált oktatása és a szegregált iskola megszüntetése) és a végrehajtás határidejét, de a helyzet elérésének módszerét az alperesekre bízza?
6. Amennyiben egy nemzeti bíróság megállapítja a Faji Egyenlőségi Irányelvben foglalt diszkrimináció tilalom sérelmét, amely etnikailag szegregált oktatásból származik, az Irányelv 15. cikke (kifejezetten a jogorvoslat „hatékonyságára” és "visszatartó erejére” fordulatokra tekintettel) lehetővé teszi-e a nemzeti bíróságnak, hogy a jogkövetkezmények körét a jogsértés megállapításán túl a bírósági végrehajtás alapjául nem szolgáló, deklaratív „abbahagyásra kötelezésre” korlátozza és mellőzze a jogsértés megszüntetésére való kötelezés elrendelését az erre vonatkozó kereseti kérelem elutasítása mellett, amennyiben a megszüntetés iránti kérelem az iskola bezárása mellett a cigány gyermekek integrált iskolába való áthelyezésére vonatkozik? 7. Amennyiben a 3-6. kérdésekre egyöntetűen „nem” a válasz, de a nemzeti bíróság megállapítja a Faji Egyenlőségi Irányelvben foglalt diszkrimináció tilalom sérelmét, amely etnikailag szegregált oktatásból származik, az Irányelv 15. cikkéből következik-e, hogy a nemzeti bíróságnak arról is rendelkeznie kell - függetlenül a perben irányadó eljárási szabályoktól, amelyek alapján a bíróság a kereseti kérelmekhez kötve van - hogy miként kell deszegregálni az érintett oktatási intézményt a jogsértés megszüntetése keretében? 1. Az előzetes döntéshozatali eljárásra vonatkozó kérelmek kötelező tartalmi elemei: Az Európai Unió Bíróságának hatályos, 2012. szeptember 25-i, egységes szerkezetbe foglalt eljárási szabálya 94. cikke értelmében az előzetes döntéshozatali eljárásra irányuló kérelmeknek a kérdések szövegén kívül tartalmazniuk kell a) a jogvita tárgyának, valamint a kérdést előterjesztő bíróság által megállapított releváns tények rövid ismertetését, vagy legalább a kérdések alapját képező tények ismertetését; b) az ügyben esetlegesen alkalmazandó nemzeti rendelkezések tartalmát, és – adott esetben – a vonatkozó nemzeti ítélkezési gyakorlatot; c) azon okok ismertetését, amelyek miatt a kérdést előterjesztő bíróságban kérdés merült fel egyes uniós jogi rendelkezések értelmezésére vagy érvényességére vonatkozóan, valamint azt a kapcsolatot, amelyet e bíróság e rendelkezések és az alapeljárásban alkalmazandó nemzeti jog között felállít. A felperes az alábbiakban a bíróság eljárási szabálya szerinti sorrendben tárja a t. Törvényszék elé a kérelem indokoltságát. a) Az előzetes döntéshozatali eljárás szempontjából releváns tényállás Kaposvár I. szegregációs per A felperes 2008-ban indított közérdekű igényérvényesítés keretében személyiségi jogi pert a Somogy Megyei Bíróság előtt Kaposvár cigánytelepe szélén működő Pécsi utcai általános iskolában folyó szegregált oktatás megszüntetése érdekében. A felperes keresetében a jogellenes elkülönítés megállapítását, a jogsértés abbahagyására kötelezést, továbbá azt kérte, hogy a jogsértést úgy szüntessék meg, hogy a szegregált iskola cigány tanulóit osszák szét az önkormányzat fenntartásában működő általános iskolákba és integrálják őket. Mind az elsőfokú bíróság, mind a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla megállapította, hogy Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a cigány tanulók Pécsi utcai tagiskolában való jogellenes elkülönítését fenntartotta. A per a felperes pernyertességével zárult 2010. november 24-én, amikor a Legfelsőbb Bíróság, mint a Kúria jogelődje fenntartotta az alsóbb bíróságoknak a jogsértés megállapítására vonatkozó ítéleti rendelkezéseit. A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata „nem tett eleget az integrációs kötelezettségének, eltűrte és fenntartotta azt a helyzetet, amely a spontán szegregáció folytán a perbeli iskolában kialakult”. A jogsértés megszüntetése iránt előterjesztett felperesi keresetet azonban elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes nem terjesztett elő olyan, a jogsértés megszüntetésre vonatkozó reális és végrehajtható kereseti kérelmet, amely bírósági úton kikényszeríthető. Az ítélet szerint „A
kialakult jogsértő helyzet megszüntetésére általánosságban az olyan rendelkezés, hogy a bíróság rendelje el gyermekek szétosztását a város más iskoláiba, vagy – végső soron ennek lehetséges következményeként – az iskola bezárását, nyilvánvalóan nem hozható. Az ilyen rendelkezés bírósági úton nem lenne végrehajtható, másrészt beláthatatlan következményekkel járna annak teljesítése. Miután a felperes a perben a szegregáció konkrét megszüntetésének – a személyiségi jogi per keretein belül érvényesíthető- reális, végrehajtható módját nem határozta meg, és erre vonatkozóan teljesíthető, határozott kereseti kérelmet nem terjesztett elő, az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmét érdemben helyesen utasította el.” (Kaposvár I. LB ítélet, 11. o. 2-3. bek.) A Legfelsőbb Bíróság bár elrendelte a jogsértés abbahagyását, ítéletében kifejtette, hogy amennyiben a bíróság konkrét rendelkezés nélkül kötelezi a jogsértőt a jogsértés abbahagyására, az egy általában nem végrehajtható marasztalást tartalmazó ítéleti rendelkezés (Kaposvár I. LB ítélet 10.o.). Az ítélet ellenére a szegregált Pécsi utcai tagiskola változatlan formában működik tovább, etnikai összetétele nem változott, s konkrét ítéleti rendelkezés hiányában a jogsértő önkormányzati iskolafenntartót végrehajtási eljárás keretében sem lehetett volna a jogellenes elkülönítés megszüntetésére kötelezni. A felperes 2012-ben felkérte Dr. Szűcs Norbert közoktatási szakértőt, hogy készítse el Kaposvár deszegregációs tervét a Pécsi utcai Tagiskolában folyó szegregált oktatás megszüntetése érdekében. Dr. Szűcs Norbert Magyarországon elismert szakember, aki az ország két legsikeresebb deszegregációs modelljének kidolgozásában és végrehajtásában is részt vett, tehát a deszegregáció tekintetében az országban egyedülálló szakmai (gyakorlati) tapasztalattal rendelkezik. Dr. Szűcs Norbert emellett tagja a kormányzat által működtetett Anti-szegregációs kerekasztalnak. A deszegregációs tervben a szakértő egy keretrendszert dolgozott ki, amelyben kijelölte a legfontosabb lépéseket és azok felelősét, valamint a terv végrehajtásának ütemezését. A terv kiindulópontja a szegregált iskola megszüntetése, ugyanis az iskola földrajzi elhelyezkedése, illetve a hozzá kötődő stigma („cigányiskola”) miatt nem lehetséges az iskolát vonzóvá tenni a nem roma családok számára. Dr. Szűcs Norbert deszegregációs tervét a felperes 2012 decemberében megküldte az akkori önkormányzati fenntartónak és Somogy Megyei Kormányhivatalnak. 2013. január 1-jén a Magyar Állam egy központi hivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) útján átvette az önkormányzati iskolák fenntartói jogait, köztük a Pécsi utcai Tagiskola fenntartói jogait is. A felperes az új fenntartónak is továbbította a deszegregációs tervet, egyúttal az oktatási kormányzat különböző szereplőit hívta fel a jogellenes állapot azonnali felszámolására. Kaposvár II. deszegregációs per A felperes végül 2013 decemberében keresetet nyújtott be a korábbi fenntartó Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatával, a beiskolázási körzethatárok megállapítására jogosult Somogy Megyei Kormányhivatallal, a szegregált iskolát fenntartó KLIK-kel és a köznevelési intézmények átszervezésére, megszüntetésére jogosult Emberi Erőforrások Minisztériumával szemben. A felperes a keresetlevelében a jogellenes elkülönítés megállapításán túl a jogsértés megszüntetésének konkrét módjára is keresetet terjesztett elő, a deszegregációs tervben szereplő intézkedések végrehajtását kérve. A terv kiindulópontja a szegregált intézmény megszüntetése és az iskola tanulóinak a város más intézményeibe való integrálása. A felperes kerestében meghatározta az elérendő eredményeket, az azokhoz vezető magatartások körét, felelősét, és az egyes cselekmények elvégzésének határidejét, hogy keresete megfeleljen a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) felperes által korábban kezdeményezett perek nyomán kimunkált követelményeinek. A felperes pereskedése nyomán számos ítélet szültetett a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) előtt. Jóllehet, a felperes pereskedése sikeresnek bizonyult, hiszen a bíróságok többnyire megállapították, hogy jogellenes elkülönítés (szegregáció) történt, azonban eddig egyetlen ügyben sem sikerült a felperesnek és a közvetve képviselt több ezer cigány gyermeknek az Irányelv 15. cikkének megfelelő hatékony, arányos és visszatartó erejű jogorvoslathoz jutnia. A Kúria szerint ugyanis a felperesnek eddig nem sikerült olyan tartalmú, a jogsértés megszüntetését célzó kereseti kérelmet
megfogalmaznia, amely személyiségi jogi perben elrendelhető, reális és végrehajtható módon határozta volna meg a jogsértés megszüntetésének konkrét módját. b) Az ügyben releváns nemzeti szabályozás és joggyakorlat Az ügyben elsősorban az egyenlő bánásmód követelményével összefüggő ágazati szabályozás (Ebktv.), a Polgári Törvénykönyv személyiségi jogi perekben irányadó szankciórendszere, a bírósági végrehajtás szabályai, illetve a Polgári Perrendtartás irányadók. A felperes roma jogvédő civil szervezet, amely az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 20. § (1) bek. c) pontja alapján közérdekű igényérvényesítésre jogosult. Az Ebktv. 12. §-a alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén személyiségi jogi per kezdeményezhető. Az ügyben hatályos Ptk. 84. §-a szerint akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását; e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. A Pp. 3. § (1) bekezdése szerint a polgári bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A Pp. 215. §-a szerint a bíróság döntése nem terjedhet túl a kereseti kérelmen. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) alapján bírósági végrehajtás alapjául szolgálhat az olyan ítéleti rendelkezés is, amely meghatározott cselekmény elvégzésére, magatartás tanúsítására, tűrésre vagy abbahagyásra kötelez. (172-177.§§) Az ügyben releváns bírói gyakorlat A szegregáció megszüntetésével kapcsolatos irányadó bírói gyakorlat azt mutatja, hogy a szegregáció megszüntetése körében a felperes különböző tartalmú kereseti kérelmeket terjesztett elő annak érdekében, hogy megfeleljen a bíróságok által - jogszabályi hivatkozást nem tartalmazó – követelményeknek (reáli, végrehajtható, határozott kereseti kérelem). Eddig azonban egyetlen- iskolai szegregációt megállapító ügyben sem született a jogsértés megszüntetéséről rendelkező döntés. A Kaposvár II deszegregációs per mutatja leginkább, hogy a felperes Kaposvár I. ügyben történt pernyertessége semmilyen érdemi változást nem eredményezett az érintett roma tanulók diszkrimináció-mentes oktatása tekintetében.
Ítélet száma, kelte Hajdúhadházi szegregációs per Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.936/2008/4. számú, 2008.11.19-én kelt ítélete
Kereseti kérelem
Jogerős ítélet keresetet elutasító indokolása
Jogsértés megszüntetése
A kötelezettség természetéből adódóan ugyanis a jelen per keretein kívül eső szakmai szempontok alapján kialakított program végrehajtásával lehet csak a jogsértő helyzetet. megszüntetni.
Kaposvár I. szegregációs per Legfelsőbb Bíróság, Pfv.IV.21.568/2010/5. számú, 2010.11.24-i ítélete
A szegregált iskolába járó cigány gyermeket az önkormányzat a fenntartásában működő iskolák között ossza szét és integrálja őket.
Jászladány I. szegregációs per Legfelsőbb Bíróság Pfv. IV.20.037/2011/7. számú, 2011.06.29-én kelt ítélete
Jogsértés abbahagyása, az eredeti (elkülönítést megelőző) állapot fokozatos helyreállítása
Győri szegregációs per Kúria Pfv.IV.20.068/2012/3. számú, 2012. 05. 16-án kelt ítélete
Az alperes tagadja meg az olyan osztályok indítását, amelyekben a cigány és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek többségben vannak.
Nem hozható ilyen ítéleti rendelkezés. Bírósági úton nem lenne végrehajtható, beláthatatlan következményekkel járna annak teljesítése. A felperes feladat a szegregáció konkrét megszüntetésének reális, végrehajtható módjának meghatározása, erre vonatkozóan teljesíthető, határozott kereseti kérelem előterjesztése Az új eljárásban a felpereseknek egyértelmű és határozott keresetet kell előterjeszteniük, amely végrehajtható módon teszi lehetővé a sérelmes helyzet megszüntetését, illetve a jogsértést megelőző állapot helyreállítását. Ez csak a polgári bíróság hatáskörért meg nem haladó módjára irányulhat A jogsértő helyzet megszüntetésére a gyermekek más iskolába való „szétosztáséra”, vagy- végső soron ennek lehetséges következményeként – az iskola bezárására vonatkozó rendelkezés polgári jogi jogvitában nyilvánvalóan nem hozható. Ezért az ilyen tartalmú kereseti kérelem a szegregáció konkrét megszüntetésének a személyiségi jogi per keretein belül érvényesíthető reális, végrehajtható módját nem határozza meg,
A Kúria gyakorlata alapján látható, hogy a bíróság konkrét jogszabályi hivatkozás nélkül tagadta meg a felperes jogsértés megszüntetésére vonatkozó kereseti kérelme szerinti marasztalást, a nélkül, hogy kellő iránymutatást nyújtott volna a tekintetben, hogy milyen tartalmú, az Irányelv 15. cikkének megfelelő jogorvoslat iránti kérelmet jogosult a felperes polgári perben előterjeszteni. c) A kérelem indokoltsága A Kaposvár II. ügyben a felperes a Kúria általánosságban megfogalmazott útmutatásának megfelelő, konkrét, reális és a jogsértés megszüntetésének részletes módját határozta meg a szakértő segítségével. A Kaposvári Törvényszék a 2015. február 24-i tárgyalásán meghozott végzésében ugyanakkor arra kötelezte a felperest, hogy „(…) a megszüntetés módját végrehajtható formában kell meghatároznia, oly módon, hogy az ítéleti formában megjelenhessen. Az ítélet végrehajtása egyértelműen megoldható legyen a rendelkező részben írtak szerint”. A Kaposvári Törvényszék végzése alapján a felperes ismét keresetmódosításra kényszerült, mert az eredeti- a közoktatási szakértő által kidolgozott deszegregációs terv végrehajtására irányuló- kereseti kérelem az eljáró bíróság szerint nem végrehajtható. A Kaposvári Törvényszék végzésére tekintettel a felperes megváltoztatta keresetét, amelyben a jogsértés megszüntetése körében vagylagos kereseti kérelmet terjesztett elő: 1. elsősorban a felperes keresete továbbra is arra irányul, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a felperes által felkért szakértő deszegregációs tervében foglalt konkrét intézkedések végrehajtására, 2. másodlagosan kéri a felperes, hogy amennyiben a bíróság nem ad helyt elsődleges keresetének, akkor a jogsértés megszüntetésére akként kötelezze az alpereseket, hogy rendelje el szegregált iskola megszüntetését és a tanulóinak integrálását egy, az alperes által felkért közoktatási szakértő által meghatározott módon, 3. s végül harmadlagosan arra irányul a felperes keresete, hogy amennyiben sem az elsődleges, sem a másodlagos, jogsértés megszüntetésére irányuló kereseti kérelemnek sem ad helyt a bíróság, úgy kötelezze az alpereseket a szegregált intézmény megszüntetésére és a tanulóinak integrálására határidő tűzésével.
A felperes azért indítványozza, hogy a Kaposvári Törvényszék a Pp. 150/A. § (2) bekezdése alapján a fenti kérdésekben kezdeményezze az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatását, mert kétséges, hogy a jelenlegi nemzeti jog, bírói gyakorlat és jogértelmezés megfelel-e az Irányelv 15. cikkében foglalt hatékony jogorvoslat követelményének. Mert bár a felperes előtt nem ismert olyan jogszabályi rendelkezés, amely gátat szabna annak, hogy a bíróságok deszegregációs rendelkezésekre kötelezzék a szegregáló alpereseket, a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy jelenleg nem lehet polgári perben a jogsértés deklarálásán túl további, az elkülönített oktatásra valódi megoldást jelentő jogorvoslatra szert tenni. Az iskolai szegregáció (jogellenes elkülönítés) a diszkriminációs egyéb megnyilvánulási formáihoz, mint például a munkahelyi diszkriminációhoz képest valóban komplexebb megoldásokat igényel, éppen azért, mert egy strukturális, rendszerszintű egyenlőtlenség okozza. Az uniós szabály értelmezése szükséges a tekintetben, hogy egy iskolai szegregációs ügyben milyen követelményeknek kell megfelelnie a nemzeti szabályozásnak s az alapján eljáró bíróságoknak, hogy hatékony jogorvoslathoz juthassanak az ügy felperesei. 4. Az indítvány benyújtásának szabályai Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSZ) 267. cikke alapján „az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a következő kérdésekben: a) a Szerződések értelmezése; b) az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése. Ha egy tagállam bírósága előtt ilyen kérdés merül fel, és ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, kérheti az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést.” Emellett az EUMSZ 19. cikk b) pontja pedig kimondja, hogy a Szerződésekkel összhangban az Európai Unió Bírósága „a nemzeti bíróságok kérelmére előzetes döntést hoz az uniós jog értelmezésére vagy az intézmények által elfogadott jogi aktusok érvényességére vonatkozó kérdésekről”. Az időbeli hatály kérdése Az ún. hajdúhadházi szegregációs ügyben a felperes az Ebktv. kimentési szabályainak a Faji Egyenlőségi Irányelvben foglalt szabályokkal való összhangjának vizsgálata érdekében kérte a bíróságot előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére. A Legfelsőbb Bíróság Pfv. IV.20.936/2008/4. számú ítéletében azzal utasította el a felperesi indítványt az Európai Bíróság Ynos Kft. kontra Varga János ügyben (C-302/04), 2006-ban született döntésére hivatkozással, hogy a jogvita alapjául szolgáló tényállás a csatlakozást megelőző időben keletkezett, figyelemmel arra, hogy Hajdúhadházán a cigány tanulók elkülönítés már az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően fennállott, amelynek megszüntetése érdekében a felek tárgyalásokat folytattak. A kaposvári Pécsi utcai tagiskolában folyó szegregált oktatás nem vitásan már az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkat megelőzően is fennállott. A hajdúhadházi szegregációs ügyben elfoglalt Legfelsőbb Bírósági álláspont jelen perben azonban azért nem foghat helyt, mert a Kaposvár II iskolaügy lényeges tényállási elemei az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően, de kimondottan 2013. január 1-je után keletkeztek. Az EUB Ulla-Brith Andersson és Susanne Wåkerås-Andersson kontra Svédország ügyben (C-321/97. sz.)1 azért állapította meg hatásköre hiányát, mert a tényállás alapjául szolgáló releváns tényállási elemek (amelyeket a bíróság egyébként külön-külön is vizsgált) mind az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt keletkeztek, így az előzetes döntéshozatali eljárással érintett irányelv az adott időszakban nem volt alkalmazható. 1
http://curia.europa.eu/juris/showPdf.jsf?text=&docid=44256&pageIndex=0&doclang=en&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=402018
A felperesi álláspont szerint a t. Törvényszék előtti per szempontjából releváns tényállási elemek – a Pécsi utcai tagiskola létrehozását kivéve- a csatlakozást követően következtek be, ezért a Kaposvár II. ügyben nincs akadálya az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének. Számos, korábbi önkormányzati hatáskör, mint az iskolafenntartás, körzethatárok kijelölése, intézmény megszüntetése/átszervezése mára három különböző államigazgatási szerv között oszlanak meg, vagyis az Európai Unióhoz történt csatlakozás előtt, illetve 2013. január 1. után lényegesen módosult a szegregáció fenntartásáért felelős államigazgatási szervek köre, a jogsértéssel érintet konkrét tanulói kör, és az a magatartás, amely a különböző szervek jogsértés fenntartásában megnyilvánuló felelősségét megalapozza. 5. A hatékony jogorvoslat követelményével összefüggő bírói gyakorlat A Bíróság már több esetben is értelmezte az anti-diszkriminációs irányelvekben foglalt hatékony, arányos és visszatartó erejű jogorvoslat követelményét. Az ún. Feryn ügyben (Centrum voor gelijkheid van kansen en voor racismebestrijding kontra Firma Feryn NV, C-54/07.) 2 született előzetes döntés szerint a Faji Egyenlőségi Irányelv 15. cikke a tagállamokra rója azt a kötelezettséget, hogy belső jogukba bevezessék azon intézkedéseket, amelyek kellőképpen hatékonyak az irányelv céljának elérésére, és oly módon járjanak el, hogy a nemzeti bíróságok előtt az érintettek eredményesen tudjanak hivatkozni ezen intézkedésekre, hogy a bírói jogvédelem tényleges és hatékony legyen. A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (továbbiakban Foglalkoztatási Keretirányelv) alapján elbírált, ún. Accept ügyben (Asociaţia Accept kontra Consiliul Naţional pentru Combaterea Discriminării, C-81/12.) 3 a Bíróság kimondta, hogy „a 2000/78 irányelv megfelelő és eredményes végrehajtásával nem tekinthető összeegyeztethetőnek egy pusztán szimbolikus szankció alkalmazása.” E mellett a Bíróság kifejtette, hogy a kérdést előterjesztő nemzeti bíróság feladata ellenőrizni különösen azt, hogy „nem hiányzik-e a 2000/78 irányelv átültetésére létrehozott szankciórendszernek a valódi elrettentő ereje”, valamint felhívta a figyelmet arra is, hogy a szankció visszatartó hatását illetően figyelembe kell venni az „érintett alperes visszaeső magatartását” is. Az Accept döntés alapján a nemzeti bíróságok feladata „a nemzeti jogot, amennyire csak lehetséges, az említett irányelv szövegére és céljára tekintettel értelmezni az irányelv által kitűzött cél elérése érdekében.” A fenti indokaimra tekintettel kérem a t. Törvényszéket, hogy a fenti 1-7. kérdésekben kezdeményezze az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárást. Budapest, 2015. május 13.
Tisztelettel: Dr. Kegye Adél felperesi képviselő
2
http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=67586&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1& cid=98778 3 http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=136785&pageIndex=0&doclang=hu&mode=lst&dir=&occ=first&part=1& cid=184410
