.GALÁNTAI ZOLTÁN.
.In silico:. férgek, gépek, vírusok „…ez, az er√s hasonlóság az, amely a tudósokat és az igazi ítél√képességgel rendelkez√ket bevallani kényszeríti, hogy azok a büszke és hiú lények, akiket inkább a g√gjük, mint az Ember nagy elnevezése különböztet meg — bármennyire is áhítoznak az után, hogy kiemelkedjenek — alapjában véve nem egyebek, csak Állatok, és mer√legesen mászó Gépek.”
ért is ne — vagy halott szerkezetnek tekinthet√ egy kacsa, egy dobos és egy fuvolás egyaránt.1 Vagyis egyáltalán nemcsak játék volt a „canard digérateur”, ez az egész Európát ámulatba ejt√, ev√ és ürít√ gépkacsa, amit Jacques de Vaucanson 1738-ban készített el: nem annyira technikai bravúr volt ez, hanem sokkal inkább el√tanulmány. És egy évvel kés√bb XV. Lajos valóban meg is bízta azzal Vaucansont, hogy csináljon egy „automatát, amelynek mozgásaiban utánoznia kell a testi m∫ködéseket, a vérkeringést, a légzést, az izmok, inak, idegek stb. mozgásait”: mert minden bizonnyal ezeknek a részeknek az együttm∫ködéséb√l jön létre az ember: a m∫köd√képes egész. Elvégre ha a kacsa mindenben pontosan úgy viselkedik, mint egy igazi: körbejár a teremben, megkeresi, elfogyasztja és megemészti a magokat, és végül kiválasztja a salakanyagot, akkor megkülönböztethetetlen a valódi kacsától. És ha megkülönböztethetetlen, akkor valójában azonos is vele: hiszen e szerint az elképzelés szerint nem húzódnak meg a háttérben olyan elvek, mint amilyen példának okáért a „vis vitalis” lenne, az életer√. Amely elvek alapján azt lehetne mondani, hogy az él√ anyag igenis más, mint a halott és anorganikus. És ez az elmélet végs√kig tökéletesített és általánosított formájában, abból a feltevésb√l kiindulva, hogy az ember lényegileg nem különbözik az állatoktól, immár az emberre is igaz.2 A gép, az ember és az állat kölcsönösen megfeleltethet√k egymásnak és végs√ soron mintegy azonosak — nincsen hát semmi akadálya annak, hogy megjelenjen az embergép, ahogy egy francia orvos, Claude-Nicolas Le Cat 1744es tanulmánya is ezt sugallja: tanulmány ez a mesterséges emberr√l, aki az él√ ember természetét utá-
(La Mettrie: Az ember-gép)
B
izonyos területeken még a XVIII. század els√ felében sem különült el egymástól élesen az él√ és az élettelen, az organikus és a szervetlen fogalma: JeanBaptiste Robinet például még bátran érvelhetett amellett a hermetizmus meg a neoplatonizmus tradícióit követve valamikor az 1700-as évek közepén, hogy az ásványok ugyanúgy n√nek a földben: tulajdonképpen ugyanolyan él√lények, mint a növények. És ett√l a látszólag pusztán a minerológiát érint√ feltételezést√l aztán akár tovább is lehet lépni, hiszen úgy t∫nik, hogy ha egyszer nem választja el valamiféle szigorú határ az élettelent√l az él√t, akkor ugyanennek fordítva is igaznak kell lennie. Mintha még egy Descartes-ra sem lenne szükség ennek kimondásához — más kérdés viszont, hogy éppen Descartes mechanikus modellje rendelkezett egy nagyon jelent√s el√nnyel az „ásványival” szemben: legalábbis elvben könnyen megvalósíthatónak látszott. Ha ugyanis az állat is gép, csak formái és arányai mások; ha csak kisebbek benne a csavarok és rugók (ami miatt egyébként nehezebb is felfedezni és tanulmányozni √ket), mint a mesteremberek által készített szerkezetekben, akkor egy gépezet is élhet, mert mi-
11
Galántai Zoltán
nozza. „Az √ automatája — állítja egy korabeli forrás sonlított hozzá (persze, hogy valójában gépezet — lélegezni fog, emészteni, izzadni, lesz epéje, szíve volt).6 Vagyis még mindig, a Descartes nyomán toés tüdeje, mája és hólyagja, és Isten bocsássa meg vábbfejlesztett elméletet követ√en is könny∫ volt nekünk, mindaz, ami ezzel együtt jár. Lesz láza, vé- elfogadni a legalább Arisztotelészig visszavezethet√ rezni és szenvedni fog, s mindenféle szempontból vitalista felfogást, mely szerint ilyen vagy olyan forteljesen emberi lesz!” Ebben a csavarokból és csö- mában, de léteznie kell az élan vitalnak: az életvekb√l létrejöv√, mechanikus konstrukcióban persze er√nek, ami áthatja és mozgatja az él√ testeket. És már nem kaphatott helyet a tobozmirigy, a feltéte- ami csak ezekre jellemz√: tulajdonképpen ez lenne lezett lélek descartes-i lakhelye, és innét nézve nem hát az élet definíciója is. Az él√ anyagban fellelhet√ annyira az állatok válnak az emberhez hasonlóvá, isteni és isteni mivoltából ered√en mesterségesen hanem vice versa: mi az állatokhoz.3 Hiszen az össze- nem el√állítható komponens, ami áthatja a legparáhasonlítás során nem az állatok veszítik el addig jel- nyibb sejtorganizmust és az embert egyaránt. A múlt legzetesnek tartott vonásaikat, hanem az emberek század neves német biológusa, Hans Adolf Eduard — ami által a kortársak számára persze egyszer∫sö- Dreisch még az 1890-es években is erre az általa endik a róluk, emberekr√l kialakítható kép. Az állatok telekhiának nevezett er√re vezet vissza egyes, rendpedig legfeljebb ügyetlenebb vagy kezdetlegesebb hagyónak t∫n√ jelenségeket.7 gépek — de lényegileg ugyanazok.4 De Dreisch vagy Henri Bergson és az általa alkalEnnek megfelel√en számolni kell továbbá a gé- mazott fogalom: az „életlendület” az id√ben el√re pekkel is, amelyek a hasonlóságok értelmében haladva valószín∫leg azért már inkább kivétel, mint megint csak egyenrangúak: egyenrangúak az álla- szabály. Talán nem lenne nehéz kimutatni, hogy ebtokkal — és ezek szerint egyenrangúak az emberek- ben mekkora szerepet játszott a gépeknek leginkább kel is.5 Elvégre egy állat elvégezheti az ember munká- a századfordulót megel√z√ évtizedekt√l számítható ját — alkalmasint még jobelterjedésével párhuzamo„— Elismeri hát, hogy az a lény, amelyet ön átoperált emberban is. Mert er√sebb vagy nek hitt, valójában csak a puma? — kérdezte Moreau. Ugyan- san megváltozó szemlélet mert gyorsabb és jobb a is beengedett a bels√ szobába, hogy saját szememmel gy√z√d- is.8 Az, hogy a gépekre szaglása; vagy élesebb a hessek meg: a borzalmaknak nem ember esett áldozatul… kezdtek másként tekinteni. Azok a teremtmények, akiket a szigeten láttam, nem emberek szeme. A gép pedig átveheImmár nem az volt a cél, voltak. Soha nem is voltak azok. Állatok voltak, emberré opeti az állat szerepét — fölös- rált állatok, az élveboncolás diadalai. hogy amit emberi er√vel leges is hosszasan bizony- — Elfelejti, hogy mi mindenre képes az él√ anyaggal dolgozó nem lehet megoldani (vagy gatni, hogy mennyire átve- ügyes kez∫ sebész — folytatta Moreau. — Én csodálkozom a leg- állatival, ami jelen esetben heti. És innét már tényleg jobban, hogy itteni m∫téteimet miért nem végezték már koráb- szinte ugyanaz), azt gépek is… csak egy lépés van hátra ban felhasználásával csinálják — Mesterségesen el√állított szörnyek! — hüledeztem. — Csak addig, hogy teljesen az el√- nem azt állítja ezzel… meg — most már nem erre térbe kerüljön: hiszen nem — Pontosan. Azok a lények, amelyekkel ön találkozott, felda- törekedtek. Hanem arra, pusztán a szavak és fogal- rabolt és új formában összeillesztett állatok. Az él√ test for- hogy lehet√leg mindent gémak szintjén létez√ hármas málhatóságának tanulmányozására tettem föl az életem… pesítsenek — mindent, — Igen ám — vetettem közbe —, de ezek a lények… ezek az álhasonlatrendszer egyik ele- latok beszélnek! amit csak lehet vagy ami me, hanem az alapja is. Ami csak elképzelhet√. És enközös a másik kett√ben: az emberben és az állatban, nek megfelel√en válhatott a gép az új metafora közaz éppen a gép. Ezek a nyilvánvaló konklúziók. ponti elemévé: sokkal inkább, mint Vaucanson és a Ám ezek túlmutatnak a XVIII. század probléma- rációba vetett hit idején (sokkal inkább, mint korábkörén: akkoriban inkább csak az foglalkoztatta az ban bármikor). Ezt a szemléletváltást követ√en t∫nt embereket, hogy miért nem sikerül az ügyes kez∫ úgy, hogy bárminek elkészíthet√ a gépi megfelel√je, mechanikusoknak létrehozniuk egy valóban él√ gé- és az minden bizonnyal jobb lesz, mint az „eredeti” pezetet az ismételt próbálkozások ellenére sem. Vau- — de amikor maga a gép válik mérvadóvá és lesz a canson szemtelen kiskacsája még az 1800-as évek viszonyítási pont, akkor ez a vélekedés tökéletesen els√ felében is nagy sikert aratott — a svájci Johann érthet√. És ez a Vaucanson- és Le Cat-féle embergép Bartholomew Reichsteiner javította meg a több mint eszményének teljes diadala is volt egyben. négyezer elemb√l álló szerkezetet. De ez kevés volt, Ennek megfelel√en ismét elképzelhet√nek látszott és nem volt eléggé meggy√z√ sem. Még ez sem volt az élet mechanikus megalkotása — vagy ha az els√ teljesen olyan, mint egy él√lény, csak nagyon ha- lépésben éppenséggel nem is, az egyszer∫bb életje-
12
In silico: férgek, gépek, vírusok
lenségek modellezése azért igen. Az óraipari m∫reRáadásul annak a kritériumnak sem tettek eleget mekek, a megszámlálhatatlanul sok, parányi alkat- ezek a századeleji játékok, hogy képesek legyenek rész és a „megszólalásig hasonló”-ra való törekvés szaporodni — márpedig ez igazából fontosabb lett helyett ismét csak a legkorszer∫bb technika került volna, mint az összes többi: az életh∫ mozgás meg el√térbe: az elektromosság, a fotocellák és a relék. az összes küls√dleges és funkcionális hasonlóságok. Ilyen célkit∫zéssel és ilyen eszközökkel dolgoztak Mert a tudósok kezdtek másként viszonyulni az élet azok, akik századunk 20-as éveit√l kísérleteztek — és az él√ kérdéséhez Darwin alapm∫vének megjeazok az egyszer∫ (s√t, olykor kimondottan primitív) lenését követ√en, hozzávet√leg az 1860-as évekt√l szerkezetek nem él√lények másai voltak, csak bizo- kezdve: immár semmiképpen sem a terem közepén nyos, nagyon egyszer∫ idegrendszeri jelenségeké. egyedül csipeget√ kiskacsa (vagy egyedül muzsikáMint amilyen a feltétlen vagy a pavlovi reflex; a fo- ló, egyébként szintúgy Vaucanson nevéhez f∫z√d√ totaxis és hasonlók. A Lux-féle „véglény” például na- dobos vagy fuvolás) számított él√nek. Hanem az öngyon egyszer∫ (hát még a szemtelen kiskacsával reprodukáló szerkezetek. Elvégre az új biológia kulcsösszehasonlítva mennyire az). Egy két végén nyitott fogalma, az evolúció értelmezhet√ úgy is, mint ami gumihenger lassan folyó patak vizében lebeg — ha nem az egyeden, hanem a fajon m∫ködve fejti ki a nagyobb hullám érkezik, akkor mágneses kontaktu- hatását. Az egyednek ugyanis eszerint nincsen evosok zárnak és ajtócskák csukódnak be — csak mert lúciós szempontból vett története: egy szerencsés a gumiburok veszélyes kitágulása ilyen hatást vált vagy letális mutáció erejéig kerülhet csak kapcsolatki. Vagy egy fotocella érzékeli a messze elöl feltor- ba az evolúcióval. A lényeg az, hogy továbbörökítilódó vízen megcsillanó napfényt — tulajdonképpen e vagy sem a véletlenül kialakult tulajdonságokat lényegtelen is, hogy pontosan mi történik és milyen egy hozzá nagyon hasonló, t√le származó egyednek. elemi folyamatok mennek végbe a feltételes, illet√leg Vagyis: az önreprodukció kulcsfogalommá válik, és a feltétlen reflex „modelle- Moreau helybenhagyta megjegyzésemet, és utalt arra, hogy az egyetlen, magányos pélzésekor”. Fontos viszont, élveboncolás lehet√ségei nem merülnek ki pusztán küls√dle- dány ebb√l a szempontból hogy nem kell három év ges átalakításokon. A sertés idomítható. S√t a szellemi beren- ugyanúgy nem jöhet számímeg pénz és szakértelem az dezés képlékenyebb, mint a testi. Egyre többet tudunk a hipnó- tásba, mint ahogy önmagátudományáról, s ez azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a réelromlott szerkezet megja- zis ban a fuvolás ujjakat mozgi ösztönöket újakkal válthatjuk fel: átprogramozhatjuk, kivításához (mint ahogy cserélhetjük az öröklött beidegz√déseket. Az úgynevezett er- gató, finoman megmunkált ezekre nagyon is szüksége kölcsi nevelés jórészt az ösztönök mesterséges idomítását és mechanizmusa sem. Az is volt Reichsteinernek annak megcsúfolását jelenti: így lesz az önkényeskedésb√l bátor ön- csak magával az egész szeridején). És ebb√l a szem- feláldozás, az elfojtott szexualitás pedig vallásos ájtatoskodás- kezettel: a szemekkel, fejsá szelídül. Ember és majom közt a gégef√ jelenti a lényegi küpontból kézzelfogható el√- lönbséget, folytatta Moreau. Ezért képtelen a majom az alig kü- jel, vállakkal és testtel és a nyei vannak a dolognak — lönböz√ hangjelek megformálására, amelyek egyben a gondol- fuvolával együtt fog bárugyanannyival egyszer∫bb kodás rugói is.” mennyire is az él√ fuvo(H. G. Wells: Szörnyetegek szigetén. Móra, Budapest, 1990. és könnyebben kezelhet√ lam∫vészre hasonlítani. Rózsa György fordítása) egy ilyen Lux-féle véglény, Elvileg persze nincsen mint amennyivel egyszer∫bb a descartes-i modellt semmi akadálya a komplex egészet választani a rész használni az él√ test értelmezésére a robinet-i el- helyett: az egyedi és megismételhetetlen helyett az képzeléseknél. evolúciós történelemmel rendelkez√, önreprodukáMásfel√l azonban még kevésbé voltak meggy√- ló automatát — de az is nyilvánvaló viszont, hogy ez z√ek ezek a berendezések: s√t, valójában egyáltalán roppant bonyolult lesz. El√bb tehát az elméletét kell nem voltak azok. Az embernek ugyanis egyáltalán megalkotni: hogy tanulmányozni lehessen azt (hogy nem támadt az az érzése, hogy valami összetetten mintegy imitálni lehessen az átöröklés és evolúció m∫köd√ és bonyolult dolgot látott: valami olyasmit, fokozatait), és csak azután megépíteni az „igazit”, a amilyennek akár a legegyszer∫bb él√lénynek is len- fémötvözetekb√l és szigetelt kábelekb√l álló gépenie kell. És tényleg: nehéz elhinni, hogy mondjuk a zetet. És ehhez Neumann János tette meg az egyik Philips-kutyának bármi köze lenne akár az élet mo- els√ lépést: felismerte, hogy az élet megkövetel egy dellezéséhez is (és nem magához az élethez), amikor bizonyos, nagyfokú összetettséget — hogy az élet fomindössze két motorból, két fotocellából, néhány re- galmától elidegeníthetetlen a komplexitás fogalma léb√l és egy szirénából áll (jó megközelítésben egysze- (és most mindegy is, hogy fizikailag létez√ vagy mater∫ játéknak t∫nik — és egyes kritikusok szerint az is). matikailag modellezett életr√l van-e szó. Ebb√l a
13
Galántai Zoltán
szempontból egyáltalán nincsen különbség e kett√ ges intelligencia és a mesterséges élet korszakai között). Azaz: egy, a Lux-féle véglényhez foghatóan el√tt.10 Nyugodtan általánosítani is lehet ezt a kijeegyszer∫ dolog soha nem fog az él√ szervezet m∫kö- lentést (és ezzel párhuzamosan a módszereket). déseihez hasonlítani. Ennél bonyolultabbra van szük- El√ször is: egyszer∫síteni lehetne a modellt — egység: például Neumann kezdeti elképzelései szerint szer∫síteni, akár a végletekig. E. F. Coddnak például (az úgynevezett kinematikus modell esetében) egy sikerült Neumann 29 állapotú CA-gépezetét nyolcra végtelen kiterjedés∫, fiktív tóban lebeg√ és tartók- redukálnia; és a matematikus John Horton Conway ból, érzékel√-, meg összeköt√- és vágóelemekb√l nevéhez f∫z√d√ „életjáték” még tovább tágította a összetev√d√ rendszerre, hogy a gép m∫ködésképes lehet√ségeket. Ebben a látszólag nagyon szimpla, legyen.9 És innen továbblépve a leírás további fino- s√t, a felületes szemlél√ el√tt primitívnek ható jámítására, s√t, átértelmezésére is szükség van, hogy tékban ismét rácsszerkezet szerepel (de hiszen CA(bizonyos feltételek teljesülése mellett) a nem ke- ról van szó itt is), és az egyes mez√ket vagy kitölti vesebb, mint 29 állapotú, meglehet√sen komplikált egy sejt, vagy nem. Az, hogy a következ√ lépésben matematikai formalizmusban testet ölt√ és eredetil- egy adott helyen lesz-e valami, csak attól függ, hogy eg Stanislaw M. Ulam által javasolt „sejtszerkezet” hány szomszédja van.11 A túl sok és a túl kevés egyvalóban lehet√vé tegye a fiktív gépezet számára a aránt végzetesnek számít — és innen válik igazán érvágyott célt: a szaporodásban megnyilvánuló m∫kö- dekessé a dolog. Richard Guy példának okáért felfedést: az önreprodukciót. De számunkra nem a konk- dezett egy speciális alakzatot: a „vitorlázórepül√”-t rét technikai kérdések, a közönséges és a speciális (glider), ahol a néhány sejtb√l álló „él√lény” különtranszmissziós állapotok közötti különbségek, meg böz√ fázisokon és formákon keresztül haladva a cika Neumann-gépet a híres Turing-féle automatákhoz lus végére eredeti alakjához tér vissza, és közben álf∫z√ „rokonsági fok” és hasonló, legfeljebb a szak- landóan ugyanabba az irányba mozogva végtelenül embereket foglalkoztató problémák érdekesek most. sok lépés után a végtelenbe távozik. Tulajdonképpen nem is az, hogy amikor Ulam a „sejtÉs nem csak a játék síkjának matematikai kiterjetérr√l” beszélt, akkor egy végtelen kiterjedés∫ rács- dése végtelen itt. R. William Gosper 1970-ben egyeszerkezetben növeked√, absztrakt kristályra gondolt, nesen azt állította, hogy az életjátékon alapuló maahol minden, a rácsok által közrezárt cella sejtnek tematika segítségével tetsz√leges „alternatív univertekinthet√ — és hogy úgy t∫nhet, mintha Ulam zumokat” lehet felépíteni: olyan absztrakt világminvisszatért volna Robinet elképzeléseihez, melyek sze- denségeket, ahol „lehet√ség nyílik bárminek a megrint végül igenis egyenl√ségjel tehet√ majd az ásvá- valósítására az állattenyésztést√l a rekurzív funkciónyi és az él√; az élettelen és organikus közé. elméletig” bezárólag. Akár egy, a miénkt√l gyökereAlapvet√ viszont a számunkra, hogy ezzel az abszt- sen eltér√ mesterséges élet létrehozására is. Hiszen rakció egy újabb, rendkívümegfelel√ életjáték-kombi„Felt∫rte az ingujját, és híres mérnöki m∫vészetével vadonatli fokára juthatunk el: lé- új országot épített a királynak. Tele volt az városokkal, folyók- nációkból tulajdonképpen nyegében itt már nem kü- kal, hegyekkel, erd√kkel és patakokkal, volt ege, felh√i, had- univerzális CA-komputer lönböz√, hanem különböz√ seregei, csatamez√i, bástyái, várai, ékes kastélyai; voltak ben- építhet√ ki, amelynek a sefunkciójú elemekr√l van ne napsütötte, tarkabarka hetivásárok, fáradságos napok, át- gítségével aztán szinte bártáncolt éjszakák, hajnalig tartó mulatságok, fényes kivégzészó (és a különböz√ funk- sek. Beszerelt az országba egy pompás f√várost, csupa már- mi szimulálható vagy bizociókat ellátó elemek egy- ványból és hegyikristályból, beépítette az agg bölcsek taná- nyos értelemben akár megformák). Az önreprodukáló csát… majd leült a kész ország mellé, és nekilátott a próbaüze- teremthet√ — hiszen a szásejtautomata (rövidítve: meltetésnek. Közben, parányi szerszámaival mesterkedve, adott mítógépekre éppen az a jelaz ország asszonyainak egy-egy késhegynyi szépséget, a CA) nem csupán annak az még lemz√, hogy teljesen szaférfiaknak egy csipet komor hallgatást és duhaj kurjongatást… els√ hallásra merésznek És mindez együttvéve, szépen összeszerelve és kicsiszolva, egy badon formálhatóak: képelátszó kijelentésnek szol- dobozban foglalt helyet, amely nem is volt túlságosan nagy, sek bármilyen programot gálhat alapjául, hogy „nin- csak akkora, hogy Trurl könnyedén fölemelhette. Ezek után az lefuttatni. Ennek megfecsen dönt√ bizonyíték az egészet Kirúgtaknak ajándékozta, hadd uralkodjék rajta örök lel√en a téma bizonyos id√kig; persze megmutatta neki, hol vannak a picuri királyság ember és a gép közötti, lé- kimenetei és bemenetei, hogyan kell háborúkat programozni, szakért√i szerint él√lények nyegi különbségre”, ahogy zendüléseket elfojtani… megteremtésére is felhaszJohn G. Kemeny fogalma- Trurl hazatért, és nagy büszkén elmesélte barátjának, Klapan- nálható az életjáték — igaz, zott 1955-ben, valamikor ciusznak [mindezt]… ehhez elképzelhetetlenül — Jól értettelek? — dörmögte Klapaneiusz. — Kiszolgáltattál nagyon régen, a mestersénagy felület kell. „Eléggé
14
In silico: férgek, gépek, vírusok
nagy méretek esetén — mondta John Horton Con- ember nem képes szintetizálni — ez alapvet√en viway — valóban él√ konfigurációkat látnánk” — ám talista megközelítés, mely szerint az élet több, mint kérdéses, hogy mekkora is volna ez az „elég nagy”. valami mechanizmus.” A pesszimisták szerint esetleg nagyobb a fizikailag Ám még ha igaza lenne is Frenkinnek meg a halétez√ univerzumnál — az optimisták szerint „csak” sonló nézeteket valló tudósoknak: azoknak, akik szea Naprendszernél. Annyi azonban bizonyos, hogy ez rint a szimulált élet tulajdonképpen nem is szimuaz absztrakt sejtautomata már semmiképpen sem lált, hanem igazi — még ebben az esetben is nehéz egyszer∫síthet√ tovább, mivel elemeinek mindössze lenne azt állítani, hogy ezek a lehet√ségek máris két megkülönböztethet√ fázisa van: az igen és a nem, megvalósultak. Mert a helyzet az, hogy egyáltalán a 0 és az 1 (vagy a játék szellemének megfelel√en: az nem. Legfeljebb határozatlan és tapogatózó kísérélet és a halál). És valóban csábító arra gondolni, letekr√l lehet beszélni: ezek a kísérletek talán nem hogy amennyivel kevesebb elemb√l épül fel ez a sokkal vannak közelebb az életteremtéshez, mint a rendszer, annyival univerzálisabb is: a vaucansoni ráció korának megannyi ügyes játékszerkezete. Légép végs√kig redukált változata ez a különféle, bo- nyegileg talán az a különbség, hogy egy harmadik fonyolult és egyedi szerepet betölt√ mechanikus ele- kozatot képviselnek: ebb√l a szempontból az els√ meket: a fogaskerekeket és rugókat helyettesít√ „két- szint Vaucanson és a második a Lux-féle véglény volt. állású sejtterével”. Ami ezek szerint az egész világ- Itt már nem a mechanikai eszközök szintjén folyik mindenséget magába foglalja — vagy legalább egy az egyszer∫, élet- vagy élettel kapcsolatos jelensévilágmindenséget feltétlenül. gek utánzása — így aztán sor kerülhetett a Darwin Akár szimbolikusnak is tekinthet√: a CA-számító- utáni biológia egyik alapvet√ fontosságú tényez√jégép belsejében létez√ univerzum az idegen törvé- nek modellálására: az önreprodukcióéra is. Chrisnyek által meghatározott életformáival — és közben topher Gale Langton számokból önmagukat lemásoalkalmasint maga ez az életjáték-program is egy má- ló és megsokszorozó, Q alakú „hurkokat” (loop) hosik számítógép és egy másik program által generált zott létre a komputermonitoron — ami ugyan semszabályrendszer csupán. Ezt végiggondolva és álta- miképppen sem bizonyíték arra, hogy a módszert tolánosítva egyáltalán nem csoda, hogy akadnak, akik vábbfejlesztve majd „életet” is létre lehet hozni eba fizikailag létez√ világmindenséget is hatalmas szá- ben a digitalizált környezetben, arra viszont igen, mítógépnek tekintik. A programozó Ed Frenkin pél- hogy a „szaporodás” a feltétlen reflexhez és a fotodául. ◊ arról van meggy√z√dve, hogy a világ infor- taxishoz hasonlóan mesterségesen is megvalósíthamációkból áll: „Egy bizonyosfajta digitális informá- tó. S√t, bizonyos értelemben az ellenpólus: a halál ciófeldolgozás szolgál mindennek az alapjául.” És en- is, noha nem szabad komolyabban venni az ilyenfajnek megfelel√en egyetlen mamutkomputer a világ- ta „halált”, mint az éppen el√bb vázolt „születést”. egyetem (és ezt éppen a Másfel√l viszont tényleg jól egy egész társadalmat ennek a vérszomjas gazembernek, enCA-k mesterséges világa nek a született rabszolgahajcsárnak, ennek a szadista szörnye- kimutatható különbségek segíthet bebizonyítani). tegnek?… Hogy tehettél ilyet? vannak a szaporodásra kéAmib√l, mármint az uni- — Tréfálsz? — fakadt ki Trurl. — Hiszen az az egész ország el- pes: az él√ és a mozdulatlan: verzum számítógép voltá- fér egy dobozban, összesen egy méter hosszú, hetven centi szé- a halott „loop”-ok között. les, hatvanöt magas. Csak modell az egész… hiszen tudod, hogy ból egyébként az is kö- mindezek a folyamatok csak azért játszódnak le, mert beprogSzóval a számítógép vitatvetkezik, hogy a feltéte- ramoztam √ket, tehát nem valóságosan mennek végbe… hatatlanul hatékony eszköz. lezett életjáték-világ- — Mi az, hogy nem valóságosan? Azt akarod mondani, hogy a Stuart Kauffmann például aregyetemben megtalálha- doboz üres, és minden fáklyásmenet, kínvallatás, kivégzés csak ra használta fel, hogy egy máÉrzéki csalódás?… Azt mondod, ezek önszervez√ fotó organizmusok végs√ illúzió? sik, szintén az élet kialakulályamatok? soron ugyanolyan való- — Hát persze! sával kapcsolatos kérdést vásak és él√ek, mint egy föl- — És parányi elektronfelh√k között mennek végbe? laszoljon meg: azt, hogy midi állat. „Vannak embe- — Tudod nagyon jól! ként jöhetett létre a kezdeti — És a hajnalok, napnyugták és véres harcok létrejötte puszrek, akik nem értenek káoszból egy önmagát fenntán a lényeges változók kölcsönhatásának következménye? egyet ezzel a koncepció- — Pontosan így van. tartó és stabilizáló, ciklikus val — írta Frenkin —, de — No és mi magunk, ha fizikai és kauzális szempontból vizsgál- folyamat. Craig Reynolds azt gondolni, amit sokan juk, vajon nem az elektronok táncának felh√i vagyunk?” „boid”-okat programozott (a (Stanislaw Lem: Kiberiáda. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1987. boid a „birdoid”, a madárgondolnak: hogy az or12 Murányi Beatrix fordítása) ganikus összetev√ket az szer∫ rövidítése; Langton
15
Galántai Zoltán
(ismét csak Langton) pedig „Vant”-okat (azaz virtual ami „ott bent” található: nem alacsonyabb rend∫, ant-okat) — és a példákat, az élet szimulálásával vagy hanem másmilyen. utánzásával kapcsolatos példákat még hosszasan leA kétségek, az érvek és az ellenérvek természetehetne sorolni. Ám a helyzet eközben legalábbis fur- sen alkalmazhatók a mesterséges élet azon irányzacsa: mert úgy t∫nik, hogy amíg a „zárt kötelékben” tával kapcsolatban is, ahol a valós, mindennapi életegyüttmozgó állatok (rovarok, madarak, halak — ben, kézzelfogható anyagokból: fémlapokból és kámindegy, hogy melyik) viselkedését egyre pontosab- belekb√l felépül√ mesterséges él√lények létrehozában tudjuk utánozni, addig sa a cél. Cohen azért csak a „hivatalos” felfedez√je a komputervímagukat a „primitív és in- Fred Semmi okunk nincsen rusoknak, mert már jóval az √ 1983-tól datálható felbukkanádividuális él√lényeket” sa el√tt is léteztek afféle „protovírusok” és sokan (leginkább persze arra, hogy ezekkel a nem. Már csak azért sem, talán az MIT programozói közül) foglalkoztak is velük. Az els√ szerkezetekkel kapcsolatmert legalábbis vitatott az önreprodukáló számítógépes „organizmusok” 1962-ben buk- ban a XVIII. század vaucanél√ és különösen az in sili- kantak fel Victor Vyssotsky „Darwin” nevezet∫ digitális gla- soni, életutánzó gépezediátorjátékában. A ‘60-as évek közepén egy úgynevezett co, a „számítógépben él√” „Cookie Monster” garázdálkodott az MIT id√osztásos rendszer∫ teire gondoljunk: a kacsáfogalmának jelentése. Ezen gépén: csak akkor lendült m∫ködésbe, ha valaki a „cookie” ra, a dobosra vagy a fuvoláa területen talán a kompu- szót írta le. Nem kevésbé volt „veszélyes” Bob Thomas 1971-es sra. El√ször is: immár nem tervírusokkal kapcsolatban programja sem, ami — a világon el√ször hálózaton keresztül az alaki hasonlóság a fonterjedve — szöveget villantott fel a különböz√ komputerek a legélesebb a vita: az a monitorán: „Futónövény vagyok — mondta az üzenet —, kapj tos — végleg a funkcionális kérdés, hogy tekinthet√k-e el, ha tudsz!” A példákat hosszan lehetne sorolni, de talán elég kerül el√térbe. Egy „mesugyanolyan él√ (vagy félig még a „Core War”-t (kb. memóriaháború) megemlíteni, ahol terséges növénynek” nem él√) lényeknek, mint a „va- különböz√ programok törtek egymás „életére” (még mindig lesznek fémb√l készült el√tt). A „háborúról” beszámoló Dewdney szerint nalódi”, in vitro vírusok. Fred Cohen sziromlevelei és porzói — gyon is valószín∫, hogy a végs√ gy√ztesek összetettebbek leszCohen, „hivatalos” megal- nek a korai generációknál, és bizonyos intelligenciával is fog- egyáltalán, a forma szintjén kotójuk természetesen úgy nak rendelkezni; a részt vev√ programok létrehozói pedig egye- az elnevezés inkább metagondolta, hogy igen; és azt nesen „organizmusnak” nevezték teremtményeiket. Egyébként forikus, ahogy a Philips-kuis nyilvánvalónak tartotta, Cohen is meg volt róla gy√z√dve, hogy (a memóriaháború részt- tya esetében is az volt. A vev√ihez olyannyira hasonlító) vírusok valójában élnek. A Core hogy az életet egy kett√s War-nak mindezeken túl is köze van a mesterséges élet prob- funkció szintjén viszont rendszer részének kell te- lematikájához: nem egy, itt felt∫nt trükköt vagy eljárást alkal- nyilvánvalóbb párhuzamok kinteni: az organizmus és a maztak a kés√bbiekben a „komoly” programok is, így például mutathatók ki, mint a Luxkörnyezete együttesen te- a Seen Rasmussen nevéhez f∫z√d√, számítógépes VENUS (azaz féle véglény által modelleEvolution in a Nonstochastic Universe Simulator), amir√l kinthet√ csak él√nek. Ami- Virtual zett viselkedés és a „valólétrehozója azt állította, hogy inkább alternatíva, mint szimub√l viszont már nem is láció, és hogy „Ha elhisszük, hogy lehetséges párlatot készíte- di” feltétlen reflex között. olyan nehéz levonni azt a ni az élet logikájából és azt belehelyezni valami más hard- Másfel√l ezeknek a szerkeCohen szájaízének tökéle- ware-be, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy egy zeteknek a m∫ködési elve tesen megfelel√ következ- olyan valóság létezik a VENUS-ban, ami éppen annyira valósá- éppen azt valósítaná meg, gos, mint a minket körülvev√ világ.” tetést, mely szerint a kom- A Core War résztvev√inek „öröksége” a vírusok mellett az úgy- amit Neumann körvonalaputervírus vagy éppenség- nevezett férgekben (worms) is kimutatható. A leghíresebb ilyen zott — és ez számunkra még gel az 1988-ban az egész In- digitális lényt Robert Norris Jr. alkotta meg — ez 1988. novem- fontosabb. Az, hogy tulajdternetet megbénító féreg ber 2-án az Internet jelent√s részét megbénította. A féreg és a onképpen egy CA fizikai vírus egyébként annyiban különböznek egymástól, hogy az (worm) is saját körülmé- el√bbi képes önállóan mozogni és eljutni az egyik helyr√l a má- megalkotásáról van szó, nyeihez alkalmazkodott csak az anyagok mások, élet — és hogy az életnek nincs is valamiféle egyete- mint a számítógépes sejtautomaták esetében, azaz mes és minden egyéb tényez√t√l független definíció- logikusnak látszik ugyanazokat a kritériumokat alja. Az „in silico” nézet hívei gyakran rámutatnak, hogy kalmazni az „in silico” mesterséges élet mellett az „in semmi értelme egy fehérjékb√l, zsírokból és hason- vitro” mesterséges életre is.13 lókból létrejöv√ „biológiai organizmust” a számítóÚgy, mondjuk, Edward F. Moore „Mesterséges Él√ gép digitalizált világmindenségébe belehelyezni: és Növényeire”, amelyek a tervek szerint a tengerpargyakorlatilag nem is lehetséges. És hogy ez így való- tokat lepnék el, hogy a talajból, a leveg√b√l és a jában nem jelent semmit. Amib√l viszont nem kö- vízb√l kivonják a szükséges anyagokat, majd pedig vetkezik, hogy a mi fehérjékb√l és zsírokból felépül√ ezekb√l „drótot, tekercset, fogaskerekeket, csavaroéletformánk alacsonyabb rend∫ annál a másiknál, kat, reléket, csöveket, tartályokat és egyéb alkatré-
16
In silico: férgek, gépek, vírusok
szeket csinálhatna [mindegyikük], és egy önmagához Ekkor a másodiknak kidolgozott terv, a Growing hasonló gépezetet állíthatna össze, ami majd újabb Lunar Manufacturing Facility (GLMF) is sokkal hatéés újabb másolatokat készít”. Emellett persze gyárt- konyabban m∫ködhet attól a pillanattól kezdve, hogy hatnának olyan dolgokat is, amelyek nem szüksége- egy alig száz tonnás önreprodukáló gyár (a korábbi sek egy következ√, hozzájuk hasonló generáció el√- verzió tökéletesített és átstrukturált változata) leállításához, és ez lenne az igazi haszna (az emberek ereszkedik a Hold felszínére. Vagy a Jupiter; esetleg számára). Mert el√állíthatna friss vizet vagy kisz∫r- a Szaturnusz légkörébe ereszkedik le, hogy ritka izohetne és összegy∫jthetne a tópokra vadásszon — és a míg a másiknak emberi „segítségre” is szüksége van: pélleveg√b√l bizonyos ele- sikra, Titánon is bányászhatna dául egy program elindítására. Természetesen mindkett√t szokmeket, és így tovább. hydrokarbont. Vagy az aszták él√ként definiálni az in silico irányzat hívei. Ennél sokkal merészebb Még mindig ennél a kérdéskörnél maradva tipikusnak te- teroida-övezetben nehézfécélokat t∫zött maga elé kinthet√ az az érvelés is, amit John G. Kemeny, a BASIC egyik meket. De nem is kell kizá1980-ban a NASA Richard kifejleszt√je használ arra, hogy magukat a számítógépeket lát- rólag a Naprendszerre kortassa él√nek (s√t, biológiai értelemben vett fajnak — a Darwin Laing által vezetett Self utáni biológiával nagyon is összhangban). „Az életr√l alkotott látozni ezeknek az automaReplicating Systems (rövi- modern felfogásunkon — mondja — er√sen érezhet√ Darwin táknak a tevékenységi köden: SRS) Concept Teamje. hatása. Úgy akarjuk az »él√« fogalmát értelmezni, hogy ráill- rét. A NASA kutatói szerint Neumann kinematikus mo- jen azokra a fajokra, amelyek a földön az evolúciós folyamat segítségükkel hozzávet√leg eredményeként kifejl√dtek. Mivel a fejlettebb fajok általában delljét akarta a gyakorlat- rendelkeznek az alacsonyabb rend∫ek valamennyi jellemz√jé- egymillió év alatt meg leban megvalósítani: a „telje- vel, és ezen kívül másokkal is, a definíció különleges hangsúlyt hetne hódítani a környezesen önálló, általános célú, helyez az élet alacsonyabb rend∫ formáira, hogy amennyire tünkben található kb. egyönreprodukáló gyárnak” csak lehet, teljes legyen. Mivel az anyagcsere valamennyi faj- millió legközelebbi csillaközös jellemvonása, az intelligencia viszont nem, ezért az egy lakatlan bolygón vagy nak got: „egyszer∫ (sic!) önrepel√z√t lényeges követelménynek tekintik, az utóbbit pedig csak a Hold felszínén kellene luxusnak. Az osztályozásnál nem gondoltak az olyan fajokra, likáló felderít√-∫rhajók” majd ásványokat bányász- amelyek a magasabb rend∫ követelmények némelyikének kellenének csak hozzá. És nia. A központi egység rá- eleget tesznek, de az alsóbbak nem, mert ilyenre nem találtak akkor e csillagászati léptékdión keresztül irányítja a példát az evolúciós láncban. Az az érzésem, hogy a világ∫r meg- kel mérve elenyész√en röhódítása során felfedeznek majd olyan fajokat is, amit a biokülönböz√ gépeket — és ad lógusok kénytelenek lesznek él√nek tekinteni, noha ezekre vid id√ múltán az emberiparancsot a megfelel√ id√- nem lesz érvényes a szokásos definíció.” ség ma még elképzelhetetpontban az önreprodukció- És tényleg igaz, hogy gondokat okoz az „Extraterrestrial Life” len méret∫ er√forrásokkal ra, amikor is a másolásnak fogalmának definiálása. Amikor a jogászok megpróbáltak szem- gazdálkodhatna. egy esetleges „találkozással” (természetesen idegen cinem csupán az egyes ele- benézni Az is igaz viszont, hogy vilizációval való találkozással), akkor metatörvényük számámekre: a szállítóeszközök- ra úgy határozták meg a potenciális jövevényeket, mint akik- egymillió év elképzelhetetre vagy ásógépekre kell ki- re az alábbiak igazak: lenül sok az egyes ember és terjednie, hanem magára a 1/ Élet az egyes emberi civilizációk 2/ Értelem központra és a központban élettartamához viszonyítva 3/ Más faj általi észlelhet√ség az önreprodukciót leíró 4/ Háromdimenziós kiterjedés is, és rengeteg, el√re nem „genetikai” programra is, 5/ Az élet akarása látható probléma merülhet Itt azonban az a probléma, hogy éppen a legalapvet√bb kérdéegészen Neumann eredeti fel.15 Gondot okozhat pélelképzelései szerint. Illetve sekre nem kapunk választ: nevezetesen arra, hogy mi is az élet, dául a „születésszabályoés mi vagy ki számít értelmesnek. És valószín∫leg senki nem is mégsem teljesen: az SRC tudna ezekre a kérdésekre kielégít√en válaszolni. zás” — valamilyen fékmetagjai ugyanis kiderítették, chanizmust is bele kellene hogy ha a gépezet: ez az autonóm, egymástól látszó- építeni ezekbe a gépezetekbe, mert máskülönben lag független elemekb√l felépül√ organizmus meg- „fölfalják” és magukhoz hasonló automatákká alafelel√ formában tárolná az önmagára vonatkozó in- kítják a bolygók és holdak teljes anyagát. Némelyek formációkat, akkor a „szerzett tapasztalatok” alap- szerint talán az el√ször Moore által javasolt, a túlján át is írhatná azokat, mintegy a lamarcki evolú- szaporodó géppopuláció egyedeivel táplálkozó ciót valósítva meg a darwini helyett — egy olyan mo- „mechanikus ragadozókra” is szükség lesz egyszer — dellt, ahol a szerzett tulajdonságok (ellentétben a és ezzel teljessé is válna az analógia, ami a „biolóbiológiai valósággal) örökl√dnek. Ahol a fejl√dés sok- giai” alapján, azt lépésr√l lépésre követve építi fel a kal gyorsabb lehet, hiszen nem kell a mutációnak ne- „gépi” életet (tehát kibernetikus ökológia az „igazi” vezett szerencsés véletlenre várni.14 mintájára).
17
Galántai Zoltán
Mindenesetre egyel√re nem kell attól tartani, ne szó, ahol a szobában üldögél√ embernek azt kell hogy el√bb-utóbb szükségképpen ócskavassá váló eldöntenie, vajon ember-e vagy értelmesnek tekintfémautomatákkal árasztjuk el a környez√ bolygókat het√ számítógép a kommunikációs csatorna másik vagy naprendszereket,16 hiszen a „valódi” környezet- végén lev√ „beszélget√partnere”.18 És az is nyilvánben m∫köd√, általában többé-kevésbé él√nek tekin- való, hogy miként a Vaucanson-teszt, ugyanúgy nem tett vagy legalább él√lényfogadható el Valentino Brai„A rovarokat általában nem tekintik intelligensnek — írta Rodney re hasonlító szerkezetek A. Brooks 1986-ban. — Valójában… egy dinamikus világban mo- tenberg érvelése sem, aki száma és hatása egyaránt zognak, számos összetett feladatot teljesítenek, beleértve a va- bizonyos, általa kifejleszigencsak korlátozott. Az dászatot, evést, társkeresést, szállásépítést és az utódgondo- tett, „emóciókat érz√” és „Attila” prototípusát elké- zást. Jöhet es√, er√s szél, ragadozók t∫nhetnek fel… megannyi „figyelemre méltóan kompnehézség, ami meggátolhatja √ket céljaik elérésében. A rovaszítették ugyan a NASA la- rok azonban statisztikusan sikeresek. Nincs az az ember készí- lex módon viselked√” jáboratóriumaiban — ennek tette rendszer, ami ilyen messzemen√en megbízható lenne.” tékjárm∫vekkel (vehicles) a „majdnem-rovar-intelli- Egy rovar típusú „intelligencia” persze kissé a megszokottól el- kapcsolatban azt írta, hogy genciájú” gépnek a Mars tér√en m∫ködne. Stanislaw Lem egy „pseudotudományos” írá- „Mindenesetre azt mondmeglehet√sen gúnyosan jegyzi meg, hogy az emberiség meghódításában és kolo- sában hatnád, hogy ez ÉL◊, mivel csak 2040 körül fog rájönni, hogy „az emberek által végzett nializálásában kellene majd fizikai és szellemi munkák túlnyomó többsége már egyáltalán még soha nem láttál olyan szerepet játszania (egyszer nem igényel intelligenciát. Hát akkor mit? Tájékozódókészsé- halott anyagdarabkát, amely majd, talán). De az még get, rutint, ügyességet, jártasságot és találékonyságot. Ezek a ahhoz hasonlóan mozogna mindenképpen messze van. rovarok jellemz√i.” Azaz: „Nem a MESTERSÉGES INTELLIGEN- körbe, mint ez”. Elvégre a CIÁT, hanem mindenekel√tt a MESTERSÉGES ÖSZTÖNT kellett Addig: az Attila-szer∫ szer- volna szimulálni és programozhatóvá tenni, végtére az ösztö- hivatkozás alapja itt is az, kezetek széleskör∫ alkal- nök jó egymilliárd évvel el√bb fejl√dtek ki, mint az intelligen- hogy „olyan él√nek látszik”. mazásáig a mesterséges cia, ami egyértelm∫en amellett szól, hogy könnyebben el√álMásfel√l meg lehetne élet kutatóinak az egyik (ha líthatók.” Az új típusú hadsereg a Lem által elképzelt jöv√ben próbálkozni egy általános ehhez igazodott: „kerémiából készült mikrorákok, titánugyan nem A) legalapve- már érvény∫ definíció megalkogiliszták, repül√ m∫rovarok arzénvegyületekb√l felépített idegt√bb problémája az él√ meg dúcokkal és hasadó nehézelemekb√l el√állított fullánkkal” tá- tásával, amelyben különaz élettelen elkülönítése madtak az ellenségre — és atombombával sem lehetett √ket böz√, korról korra vagy marad — egyszer∫en azért, megsemmisíteni, mert id√ben beásták magukat a földbe (és kü- akár évtizedr√l évtizedre mert ett√l függ, hogy mi lönben is: egy szúnyograj ellen sem lenne célszer∫ fegyver az változó kritériumok fognak atombomba). Képesek voltak arra, hogy különböz√ irányoktartozik az általuk m∫velt ból érkezve csak közvetlenül a célpont el√tt egyesüljenek; egyes helyet kapni. Csak éppen 17 tudományhoz. És ebben az fajtáik pedig „olyan optikai rendszert hoztak létre, amely egyet- hosszú távon ez sem járhaesetben a szokásosnál is len nagy kiterjedés∫ térre összpontosította a napsugarakat, és tó út. Méghozzá azért nem, nagyobbak a nehézségek h√mérsékletingadozásokat okozva úgy mozgatta a légtömege- mert a biológia életdefiníket, ahogy a »haditerv« megkövetelte”: ennek megfelel√en (és alkalmasint több múlik okoztak ködöt, es√t vagy hirtelen h√mérsékletcsökkenést. ciója arra hivatott, hogy a definíción). A mesterséges élet problémájával „hivatásszer∫en” foglalkozó éppen azt a specifikus helyA Vaucanson-teszt lát- Anita Flynn szintúgy rovarrobotokat (egészen pontosan: 25 cen- zetet írja le, ami a Földön szólagos egyszer∫sége mel- tes nagyságú és annál nem sokkal drágább „szúnyogroboto- uralkodik — az arra jellemszándékozik felhasználni különböz√ célok megvalósításálett sem használható erre: kat”) z√ specifikus tulajdonsához, mivel a mikroszkopikus méret∫ szilikonmotorok ezt (szeez a teszt azt sugallja, hogy rinte) lehet√vé teszik (ezek alkalmazása a robottechnikában gokkal együtt.19 Oktalanság ami olyannak látszik, mint kb. ugyanolyan lépték∫ változást jelent, mint az elektroncs√ volna feltételezni, hogy a egy kacsa, és úgy is hápog, chippel való helyettesítése a komputereknél). Ezeket az érzé- földön fontosnak tartott mint egy kacsa, azt tekint- kel√kkel felszerelt „szúnyogrobotokat” milliószámra lehetne tulajdonságok mindenütt szabadon engedni egy bolygó felszínén, hogy beszámoljanak a sük is kacsának (általáno- h√mérsékleti viszonyokról vagy egyes elemek el√fordulási gya- azok lennének. Vagyis a dosabban fogalmazva: ha va- koriságáról. Az egyik els√ ilyen szerkezet, a Squirt még kere- log csak addig m∫ködik, lami él√nek látszik, akkor kekkel van felszerelve, de Flynn szerint a rovarszer∫ helyvál- amíg az általunk ismerthez annak él√nek is kell len- toztatás célszer∫bbnek látszik. „A Marson a szél segítségével nagyon közel álló megolszét a [mesterséges] szúnyogok.” De utánozni nie). De hát ebben az eset- szóródhatnának dásra törekszünk — gyakorlehetne a gyermekláncfüvet vagy a szöcskéket is: „Másutt — ben Vaucanson több ezer latilag a földi élet mestercsavarból és rugóból álló gépezete is él√nek számít- séges eszközökkel történ√ rekonstrukciójára. Azon túl hatna. Nyilvánvaló, hogy itt annak a mesterséges in- találgatásokra vagyunk utalva; a helyzet határozottan telligenciával kapcsolatos Turing-tesztnek a mester- a földön kívüli élet problematikájára emlékeztet. Ott séges élet témakörére alkalmazott változatáról len- is az a gond, hogy egy, a miénkhez nagyon hasonló
18
In silico: férgek, gépek, vírusok
típusú életformát még csak-csak felismernénk, de egy kintették alapvet√ jelent√ség∫nek, és ez érthet√ is. meglehet√sen különböz√ „objektumot” egyesek él√- Hiszen korábban nem létezett az a fogalmi keret, aminek tekintenének, mások meg nem.20 Például egy, a ben hangsúlyt kaphattak volna. Akkoriban persze legNap plazmájából vagy elektromágneses er√vonalak- inkább a fajokat is ugyanolyan változatlannak hitték, ból álló „lényt” — és ugyanez a helyzet mondjuk a szá- mint az „örökkévaló” tudományos igazságokat, és mítógép belsejében létez√ könny∫ volt hinni abban, olvasható Flynn tanulmányában — szökdécseléssel szóródhatbonyolult információstruk- nának szét. Napcellák gy∫jthetnék össze és tárolhatnák egy szi- hogy valami vagy igaz, vagy túrákkal is, amelyek esetleg likonrugóban az energiát. Egy bizonyos összenyomódási fok nem. Fel sem merült volna át tudják magukat másolni után egy rögzít√szerkezet elengedné a rugót, és a robot a le- senkiben, hogy definíciótól egy másik helyre, s√t, mu- veg√be emelkedne.” Mások (de leginkább talán Luc Steels) függ√nek tekintse, hogy egy eközben kifejlesztették az önszervezésen alapuló „robotökotálódni is képesek. adott szerkezet él√lénynek lógiát”, ahol az apró gépi életekb√l álló „raj” fokozatosan taVagyis olyan benyomása nulja meg az együttm∫ködést és az adott feladat megoldását — számíthat-e vagy sem21 — és támadhat az embernek, hogy egyszer majd, évtizedekkel az ember megérkezése el√tt éppen ez az, amiben jobban mintha nem sokkal került tíz- vagy százezrével áraszthassák el ezek az alig 5 fontos, nap- különbözik a mai és az aktáplálkozó teremtmények azon bolygók felszínét, volna közelebb a tudomány energiával kori tudomány, mint Vauahol különböz√ ásványokat fognak bányászni. a mesterséges élet megvacanson esend√ gépezetei a lósításához. Lehetne ugyan arra hivatkozni, hogy Vau- számítógépes hálózatok vírusaitól: abban, hogy a mai canson szerkezetei képtelenek voltak az önrepro- tudomány eredményei ugyanúgy átértékel√dnek és dukcióra, a sejtautoma alapú gépek pedig Neumann „mutálódnak”: a szemtelen kiskacsával ellentétben óta (legalábbis elvben) képesek — de a szaporodás, ugyanúgy nem öltenek egyszeri és végleges formát, a faj és ezeken keresztül az evolúció csak a Darwint mint egy gyorsan változó: önmagát megsokszorozó követ√ korszakban vált fontossá. Korábban nem te- vagy elpusztító in silico „lény”.
Jegyzetek
1 Már Arisztotelész azt írta, hogy „az állatoknak hasonló fajta részeik vannak [mint a mozgatható báboknak]… a csontok olyanok, mint a fa emel√karok az automatában, vagy mint a vas; az inak olyanok, mint a zsinegek, mert amikor megfeszülnek vagy ellazulnak, mozgás kezd√dik.” Ez azonban közelr√l sem jelenti azt, hogy távolabbra mutató hasonlóság lenne az él√lények és az automaták között, mivel „az automatákban vagy játékszerekben nincsen min√ségi változás”, míg az él√lényekben a képzelet és az érzékelés hatására változik az er√ nagysága. Szinte fölösleges is említeni, hogy — a „vitalista megközelítéssel” összhangban — ezek szerint min√ségi különbségnek kell lennie az él√ és az élettelen között. 2 La Mettrie kétségkívül provokatív megfogalmazása szerint „Mivel a Lélek képességei oly mértékben függenek magának az agynak és az egész testnek a felépítettségét√l, hogy láthatóan √k azonosak azzal a felépítettséggel; íme egy jól megvilágított Gép! Mert végül is, mégha kizárólag az Ember részesült volna a Természeti Törvény adományában, akkor talán kevésbé lenne Gép?” Illetve: „az Ember csupán Állat vagy rugók együttese, amelyek olyanok, hogy egyik a másikra utal, mindenik, anélkül, hogy meg lehetne mondani, az ember körének mely pontján kezdte el a Természet? Ha ezek az inditórugók egymás között különböznek is, akkor csupán Székhelyükben, valamint erejük fokában, de sohasem természetükben. Következésképp a Lélek nem egyéb a mozgás valamely elvénél vagy az Agyvel√ valamely érzékeny, anyagi részénél.” 3 A kép persze valójában soha nem olyan egységes, mint szeretnénk: mindig akadnak az összhangot megzavaró kivételek és ellenpéldák. Giles Morfouace de Beaumont 1732-ben azt írta, hogy az állatok tulajdonképpen tökéletesebbek nálunk: rendelkeznek ugyan a szabad akarat adományával, viszont nem gyötri √ket az irigység; minden tanulás nélkül is tökéletes orvosok; és tökéletes építészek, meteorológusok és csillagászok is. Soha nem válhatnak az alkohol vagy a divat rabjaivá — hogyan is állíthatja hát valaki, hogy mindössze gépezetek? A legtökéletesebb játékbaba sem adhat életet önmagához hasonló játékoknak. És Guillaume Hyacinthe Bougeant atya is arra az álláspontra helyezkedett kb. ugyanekkor, hogy az állatok nagy könnyedséggel, mondhatni, eleganciával fejezik ki magukat — az állatoknak: a rovaroknak és halaknak egyaránt megvan a saját szükségleteikhez igazodó nyelvük.
4 Ez a felfogás persze nagyon is könnyen összhangba hozható volt a „nemes vadember” koncepciójával. Eszerint azok sem mások (pontosabban nem alacsonyabbrend∫ek), mint mi. S√t (és az is bátran feltételezhet√, hogy legalábbis párhuzam vonható az „egyetemes egyenl√ség eszméje meg ezen egyenl√sítési törekvés között). Több, mint jellemz√ek azok a szavak, amit Voltaire ad egy „nemes vadember” szájába egy párbeszéd során: „BAKKALAUREUS: De a lelke, uram, a lelke! Milyen fogalmai vannak a lélekr√l? Honnan jön a lélek? mi is voltaképpen? mit csinál? hogyan m∫ködik? hová lesz halálunk után? VADEMBER: Fogalmam sincs; sohasem láttam. BAKKALAUREUS: Err√l jut eszembe: véleménye szerint az állatok csakugyan gépek? VADEMBER: Azt hiszem, szervezett gépek, amelyek éreznek és emlékeznek. BAKKALAUREUS: És mit gondol, Vadember úr, rendelkezik-e Ön olyasmivel, amivel az állatok nem? VADEMBER: Igen, sokkal magasabb rend∫ emlékez√tehetséggel, jóval több gondolattal…” Vagyis az ember bizonyos dolgokban jobb ugyan, mint az állatok, de a különbség nem lényegi, csak mennyiségi — és a lélek számításba sem jöhet. 5 La Mettrie szerint „Vonjuk hát le bátran a következtetést, hogy az Ember egy Gépezet; és hogy az egész világmindenségben csupán egy, de különböz√képpen módosult szubsztancia létezik.” 6 A kortárs újságok megemlítik a Reichsteiner-féle rekonstrukció m∫ködésével kapcsolatban, hogy „a madár testének összehúzódásai tisztán mutatták, hogy a gyomra a gyors evés miatt egy kissé felkeveredett, és a fájdalmas emésztés hatásai nyilvánvalóvá lettek. De a bátor kismadár kitartott, és néhány perc múlva ugyanabban a lehet√ legszilárdabb stílusban gy√zettünk meg arról, hogy legy√zte a bels√ nehézségeket. Az az igazság, hogy a szag, ami most belengedezte a szobát, alig volt elviselhet√…” Mégsem az életh∫ségen van itt a hangsúly, még kevésbé azon, hogy bárki él√nek tekintené ezt a szerkezetet. Inkább arról van szó, hogy mindenki tisztelettel adózik annak a technikusi hozzáértésnek, ami ilyen ügyesen tudja imitálni a kacsa emésztési zavarait. Éppen az a bravúr benne, hogy közben azért mindenki tudja és látja, hogy nem „igazi”,
19
Galántai Zoltán nem él√ ez a kacsa. 7 A jelenség lényege az volt, hogy a tengeri sün petéjét osztódásra és teljes érték∫ utódok létrehozására lehet késztetni pusztán azáltal, hogy egy vékony és éles eszközzel két részre vágják. 8 Amikor 1800-ban a Watt-féle szabadalom lejárt, Angliában kevesebb, mint 500 ilyen rendszer∫ g√zgép dolgozott — átlagosan 15-16 LE-vel. És igaz ugyan, hogy megjelent például a vasút: a London-Birmingham szakaszon már 1847ben 85 km/h átlag- és 112 km/h csúcssebességet értek el, de ez az adat önmagában megtéveszt√. A helyzet ugyanis az, hogy éppen de Vries, az el√bbi számok közl√je szerint „a közúti forgalom [még évtizedekkel kés√bb is]… szinte minden egyéb szempontból ugyanolyan primitív volt, mint kétezer évvel korábban”. Vagyis lehet jelent√séget, méghozzá komoly jelent√séget tulajdonítani a XIX. sz. elején használatban lév√ gépeknek — nem szabad azonban összetéveszteni a tudósok és gondolkodók egyes témákról kialakított vélekedését az általános elterjedtséggel és a gyakorlatban való felhasználással. Példának okáért manapság az Internetet szokták emlegetni, mint a következ√ korszakot megformáló tényez√t — és vitathatatlan is a szerepe. Csak éppen sokkal sz∫kebb körben fejti ki hatását, mint teoretikusai szeretnék. Igaz ugyan, hogy évente 10%-kal többen kapcsolódnak rá, de a felhasználók száma még mindig nem érte el egy nagyobb ország lakosságának számát (jelenleg 60-70 millió f√ körül van); ráadásul bizonyos, eléggé szigorú feltételeknek kell hozzá eleget tenni. Egyfel√l meglehet√sen jó angol nyelvtudás, másfel√l kivételezett helyzet (egyetemen való oktatás vagy tanulás mondjuk) — vagy olyan anyagi háttér, ami Magyarországon (és a volt szocialista országokban) sokak számára gyakorlatilag elérhetetlen. 9 Azt szokás mondani, hogy egy „Véges kinematikus automata teljesen leírható alkatrészeinek és azok kapcsolatainak megadásával, és ez a D(M) leírás a [memória]szalagon tárolható. Ekkor tervezhet√ olyan (véges) konstruáló automata, amely értelmezi a leírást, és kivitelezi a konstrukciót.” A tó felszínén rendezetlenül mozgó alkatrészek sodródás közben kapcsolatba kerülhetnek ezzel a központi konstruáló automatával, ami egymás után megragadja és a D(M)-nek megfelel√en beépíti √ket egy hozzá tökéletesen hasonló és további önreprodukcióra képes gépbe. Mivel ebben az esetben „Neumann kinematikus rendszerének primitív elemei az atomoknál és molekuláknáknál magasabb szint∫ek — írja Arthur W. Burks —, úgyhogy ez a rendszer nem alkalmas az önreprodukció kémiai, fizikai vagy biológiai aspektusainak a modellezésére.” Ami azt jelentené, hogy csak az önreprodukció reprodukálására alkalmas… A fizikus Freeman Dyson viszont úgy vélte, hogy „Amennyire tudjuk, minden, vírusnál nagyobb mikroorganizmus alapvet√ szerkezete pontosan olyan, amilyennek von Neumann szerint lennie kellene.” 10 A mesterséges intelligencia, (AI, vagyis Artificial Intelligence) kialakulását az 1956-os dátumhoz szokás kötni, míg a mesterséges élet (AL, Artificial Life) hivatalos kezdeteként az 1987 szeptember 21-i, Los Alamos-i nevezik meg, ahol is jelen volt mintegy 160 számítógéptudós, antropológus, elméleti biológus, populáció-genetikus, biokémikus, etológus és fizikus — ez az összeállítás jól tükrözi a mesterséges élet határtudomány-jellegét. 11 Elvileg, lévén a a tábla egyenl√ nagyságú négyzetekre osztva, minden sejtnek maximum nyolc szomszédja lehet (amelyek az élek vagy a sarkok mentén érintkeznek vele). Egy sejt életben marad a következ√ lépésben is (a következ√ generációban), ha két vagy három szomszédja van. Ahhoz, hogy egy adott, üres négyzetben sejt jelenjen meg, az szükséges, hogy három szomszédja legyen. A Conway-féle, 1968-as, kétdimenziós változatot Carter Bays fejlesztette három dimenzióssá, megalkotva egyben a sejtautomaták általános taxonómiáját is. Az általa létrehozott két legsikeresebb típus a Life 4555 és a Life 5766 volt, ahol ezek a számok az életjáték m∫ködési szabályait rögzítik. Azt, hogy hány szomszéd esetén születik, marad életben vagy pusztul el egy sejt — ezek alapján a klasszikus, kétdimenziós életjátékot jellemz√ szám: 2333. 12 a „birdoid”-program hozzáférhet√ az Interneten az alábbi WWW-címen: http://reality.sgi.com/employees/craig/boids.html 13 Olykor az in silico eredményei is lehetnek meggy√z√ek és látványosak: Ann Marion olyan megjelenítési formát talált ki (a Viváriumot), ahol az akváriumra emlékeztet√ képerny√n az egyik hal megkeresi, megtámadja és felfalja a másikat, majd elégedett mosollyal visszatér a rejtekhelyére. 14 A. Dnyeperov Rákok a szigeten cím∫ novellájában egy hadmérnök és segít√je lakatlan szigeten kötnek ki. „Mulatságos kísérletr√l van szó… — mondja a hadmérnök. — Annak a hogy is hívjáknak… annak a minek nevezzem… na, szóval annak a Darwinnak az elméletét fogjuk ellen√rizni”, és ennek megfelel√en szabadon is engednek egy m∫rákot, ami parabolatükörrel van felszerelve, hogy össze tudja gy∫jteni a napfényt — és fel tudja használni az így nyert
energiát a saját céljaira. Mármint az önreprodukcióra. „Hiszen ezek csak úgy ontják a magukhoz hasonlókat!”- kiált fel a beavatatlan segít√társ, de a magyarázatból megtudhatja, hogy ebben semmi csoda nincsen: „minden esztergapad képes olyan alkatrészeket gyártani, mint amilyenekb√l önmaga áll”, és ez adta a hadmérnöknek az ötletet ahhoz, hogy olyan automatát szerkesszen, ami „folyamatosan újra gyártja önmagát”. És abban sincsen semmi csodálatos, hogy az emberek hamarosan elveszítik az irányítást a folyamat felett: az újabb és újabb mutációk mind hatalmasabb rákokat eredményeznek — és ezek mind hatékonyabban versengenek a testük épít√anyagául szolgáló, korlátozott mennyiség∫ fémért. És éppen ez lenne létük célja a hadmérnök szerint: „Ezek a rákok rövid id√ alatt felfalják az ellenség teljes fémkészletét: elpusztítják tankjait, puskáit, repül√gépeit, munkapadjait, berendezéseit, mechanizmusait. Egy hónap alatt képesek a földkerekség összes fémjét rákká alakítani… a háborúban a legfontosabb stratégiai anyag a fém… Ezek a csinos kis szörnyetegek háború idején a pestisnél is veszedelmesebbek.” Csak éppen menet közben félrecsúszik a „fémalapú” evolúció, és a végeredmény egyetlen, gigászi szerkezet lesz, ami aztán elpusztítja az egész kísérletsorozat kiötl√jét, a f√mérnököt is. Nem is emiatt a „jól megérdemelt büntetés” típusú befejezésért érdemes némi figyelmet szentelni Dnyeperov írásának, hanem azért, mert egyfel√l szoros és els√ pillanatra nyilvánvaló kapcsolatokat mutat a mesterséges élet problematikájával, másfel√l pedig — és jelen esetben talán ez a fontosabb — elköveti a lehetö legszokványosabb hibát: azt a hibát ami újra és újra felbukkan, legyen szó bár mesterséges intelligenciáról (John G. Kemeny már 1972-ben nagy bátran kijelentette, hogy a „számítógépek is értelmesek, gondolom, ez nem vitás. Bármilyen tudományos vizsgálat igazolja gondolkodó- és kommunikációs képességüket.”)vagy az eljövend√, új és garantáltan boldog korról (esetleg a mesterséges élet közeli megvalósulásáról): miután éppen a f√ kérdést megoldottnak vette, részletesen elmagyarázza, hogy mi mindent lehet majd kezdeni ezzel — vagy miért is jó ez nekünk, és milyen hatásai lesznek a világ folyására (a mesterséges intelligenciának, a tökéletesen berendezett társadalomnak vagy a fémalapú, mesterséges életnek, mindegy, hogy melyikre gondolunk). 15 Egyes tudósok amellett kardoskodnak, hogy aki intersztelláris kommunikációra képes, az bele fog vágni a csillagközi utazásokba is — ez pedig a tejútrendszer kolonializációját jelentené „kevesebb, mint 300 millió” (sic!) év alatt. Ez állítólag megvalósítható lenne akár a mai rakétatechnikával is, ha „intelligens, önreprodukáló komputerek” irányítanák az ∫rhajókat. Ez — a jelenleg teljességgel ellen√rizhetetlen feltételezések szerint — akár egy évszázadon belül is lehetségessé válhat. Azt is remélik (s√t, meg vannak gy√z√dve róla), hogy ez az odautazásos módszer végs√ soron (hála a Neumann-féle önreprodukáló automatáknak) olcsóbbnak bizonyul majd, mint a SETI-program 10 MW-os mikrohullámú jeladója párezer évre. 16 Ekkor persze afféle „roncsfalók” jelenthetnék a megoldást”, aztán az √ elromlott, rozsdásodni kezd√ testüket is meg kellene ennie valakinek, és így tovább. Az mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy a fémhulladkkal való szemetelés már az egészen közeli jöv√ben is gondot jelenthet a Naprendszeren belül. Olyannyia, hogy egy L. Holmes nev∫ tudós azt vetette fel, hogy nem csak értelmes lények által kibocsájtott rádiójelek után kellene kutatnunk: civilizációnkra jelenleg a szemét a legjellemz√bb, és ha feltételezzük, hogy a hipotetikus földönkívüli civilizációk hasonlítanak hozzánk, akkor √k is szeméthalmokat kell hagyjanak maguk után mindenütt… És azokra talán sokkal könnyebben rábukkanhatunk, mert a m∫ködésképtelen ∫rhajók, roncsok és egyebek akár sokmillió évig is fennmaradhatnak. 17 A mesterséges élet a legtágabb definíció szerint „inkább az ember, mint a természet által létrehozott élet”. Ehhez hozzá szokták tenni, hogy a hagyományos biológia a specifikusan a földi körülményekre jellemz√ életet vizsgálja, az AL viszont a lehet√ legtágabban értelmezett életet. Jane Langton, a téma egyik elismert szakért√je úgy fogalmazott, hogy „A mesterséges élet a természetes él√ rendszerek jellemz√ viselkedésmódját mutató mesterséges rendszerek tudománya.” Amib√l logikusan következik (vagy következhet), hogy mit sem számít az anyag: az, hogy mire épül az élet. Szénre, sziliciumra vagy plazmára-e. A mesterséges életnek egyébként alapvet√en két irányzata van: a „gyenge” célja pusztán a hagyományos biológiai mechanizmusok szimulációja, míg az „er√sé” mesterséges él√lények létrehozása. 18 Nem valószín∫, hogy ez ma bárkinek gondot okozna (mármint a gépi és az emberi beszélget√társ megkülönböztetése). Ègy t∫nik, hogy az AI, fennen hangoztatott és utólag bízvást hurráoptimistának nevezhet√ ígéretei ellenére sem tudott egy igazán „értelmes” gépi intelligenciát kitermelni. Ahhoz, hogy az embernek határozottan ilyen benyomása támadjon, elég néhány percet beszél-
20
In silico: férgek, gépek, vírusok getnie egy ilyen „gondolkodó” programmal, mivel gyorsan kiderül, hogy az egyszer∫en nem érti, mit kérdeznek t√le (bármit jelentsen is az „érteni”. És mivel a különféle mesterséges intelligenciák nem szaladgálnak az utcán, talán érdemes megemlíteni, hogy egyikük, egy ELIZA típusú, felt∫n√en buta jelenleg az alábbi címen keresztül érhet√ el egy kis beszélgetésre: telnet: debra.dgbt.doc.ca 3000). 19 Olykor persze több, mint kérdéses az élet földi értelemben vett definíciója is: Athanasius Kircher például a Mundus Subterraneus (1664) cím∫ m∫vében bizonyos, legalább az ókorig visszavazethet√ tradíciókat követve azzal a gondolattal játszik el, hogy a statikus Föld geokozmosza „kiterjedt és organisztikus hasonlóságot mutat a mikrokozmosszal. Amire persze azt lehetne válaszolni, hogy nem vagy nem úgy vált el egymástól az él√ és az élettelen kategóriája, mint manapság — a helyzet azonban az, hogy az úgynevezett Gaia-elmélet is arról beszél, hogy „a Föld él√ anyaga, valamint a légkör, az óceánok és a földfelszín olyan összetett, együttes szervezetnek tekinthet√, mely képes bolygónkat az élet számára megfelel√ állapotban tartani.” Mások (a „technopaganism” egyes képvisel√i) arról vannak meggy√z√dve, hogy az Internet, ez a nemzetközi számítógépes hálózat tulajdonképpen él√ és érz√ lény. A példákat még hosszasan lehetne sorolni. 20 A probléma legalábbis szoros hasonlóságokat mutat a természetes és mesterséges kérdésvel. Egy, a mi civilizációnk által alkototthoz nagyon hasonló, füldönkívüli lényekhez tartozó rakétát még csak-csak felismernénk, de valószín∫leg semmi késztetést nem éreznénk arra, hogy mesterséges eredet∫nek tekintsünk egy bonyolult elektromágneses er√teret, ami holmi „plazmalények”
számára szolgálna utazási eszközül. Vagyis: a mesterségessel kapcsolatos fogalmainkat alapvet√en földi tapasztalataink határozzák meg, és ezeken nem léphetünk túl, amíg a miénkt√l nagyon eltér√ mesterséges objektmot nem találunk — ami aztán feljogosítana minket a fogalom átértékelésére. De itt ördögi körbe kerülünk, mert miért is tekintenénk egy, a mi elképzeléseinkt√l ilyen nagy mértékben különböz√ dolgot mesterségesnek. Vagyis ahhoz, hogy mesterségesnek tekinthessük, meg kell változtatnunk fogalmainkat, erre viszont csak az jogosítana fel, ha mesterségesnek tekintenénk (amit persze jelenlegi fogalomrendszerünk nem tesz lehet√vé). Végs√ soron az élet meghatározásával is ugyanez a helyzet: ha nagyon eltér√, akkor nem tekintjük él√nek — és ennek következtében nincsen módunk az élet definíciójának kitágítására sem. 21 Természetesen komoly kihatásai lehetnek annak, hogy miképpen kerül majd meghatározásra az élet (és különösen a mesterséges élet) fogalma. Széls√séges példaként megemlíthet√, hogy ha mondjuk a definíció megengedi majd, hogy a virusokat és hasonló kreatúrákat is él√lénynek tekintsük, akkor az állatvéd√k fognak tiltakozni a Core War típusú játékok ellen, hiszen — mutathatnak majd rá teljes joggal, az élet új meghatározását követ√en — ugyanolyan barbár és szadista dolognak számít két virust egymásra uszítani, mint két kutyát vagy két kakast. Szóval egy látszólag egyszer∫ definíció megalkotásának következményei gyakorlatilag beláthatlanok (ráadásul ebben komoly szerepet fognak kapni a különböz√ érdekcsoportok közötti er√viszonyok, hiszen nyilvánvalóan mások az érdekei annak, aki „rabszolgaként”, a lehet√ legnagyobb hatékonysággal akar dolgoztatni egy „gépet”, mint annak, aki emiatt az állását veszíti el).
Felhasznált irodalom:
Aristotle: De motu animalium. In: The Works of —. Vol. V. Clarendon Press, Oxford, 1949. Translated by A. S. L. Farguharson Barrow, John D. — Tipler, Frank J.: The Anthropic Cosmological Principle. Clarendon Press, Oxford, 1986 Brand, Stewart: The Media Lab. Inventing the Future at MIT. Viking Penguin Inc, New York, 1987 Burks, Arthur W.: Neumann önreprodukáló automatája. In: Sejtautomaták. Gondolat, Budapest, 1978. Szerkesztette: Drommerné Takács Viola. Nagy Imre fordítása Cohen, John: Human Robots in Myth and Science. George Allen & Unwin LTD, London, 1966 Dewdney, A. K.: The Armchair Universe. An Exploration of Computer Worlds. W. H. Freeman and Company, New York, 1988 Dnyeperov, Alekszandr: Rákok a szigeten. In: Univerzum, 1959/27. f. n. Fasan, Ernst: Relations with Alien Intelligences. Berlin-Verlag, 1970 Fehér Márta: The Natural and the Artificial (An Attempt at Conceptual Clarification). In: Periodica Polytechnica, Ser. Hum. and Soc. Sci. Vol 1, No. 1, 1993 Holmes, D. L.: Archaelogy in Space: Encountering Alien Trash and Other Remains. In: Heidmann, J. — Klein, M. K. (editors): Bioastronomy. The Search for Extraterrestrial Life. Spoinger-Verlag, Berlin, 1991
Kemeny, John G.: Az ember és a számítógép. Gondolat, Budapest, 1978. Freud Róbert fordítása La Mettrie, Julien Offray de: Az ember-gép. In: La Mettrie: Filozófiai m∫vek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. Horváth Henrik és Zigány Miklós fordítása Lovelock, J. E.: Gaia. A földi élet egy új néz√pontból. Göncöl Kiadó, Budapest, é. n. Ifj. Árkos Antal fordítása Laudan, Rachel: From Mineralogy to Geology. The Foundations of a Science, 1650-1830. The University of Chicago Press, Chichago, 1987 Lem, Stanislaw: A huszonegyedik század fegyverrendszerei avagy a tótágas evolúció. In: Az emberiség egy perce. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1988. Révai Gábor fordítása Levy, Steven: Artificial Life. The Quest for a New Creation. Penguin Books, London, 1992 Rudwick, Martin J. S.: The Meaning of Fossils. Episodes in the History of Palaentology. MacDonald, London, 1972 Voltaire: Egy vadember és egy Bakkalaureus beszélgetése. In: Voltaire válogatott filozófiai írásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. Réz Pál fordítása Vries, Leonard de: Furcsa találmányok. Móra Kiadó, Budapest, 1982. Damokos Katalin fordítása
Egyéb források (az Interneten):
FAQs for comp.ai.alife (Titus Brown összefoglalója az AL témakörének alapvet√ kérdéseir√l és id√szer∫ tudnivalóiról) FTP: cert.sei.cmu.edu/pub/virus-l/docs/gao_rpt (a U.S. General Accounting Office jelentése az Internet-wormról) FTP: grind.isca.uiowa.edu/info/computers/undeground/CoreWars (a Core War rövid történeti áttekintése)
http://www.k.rl.caltech.edu/brown/alife (Titus Brown home page-e az AL témakörér√l — szinte kimeríthetetlenül gazag forrás számtalan továbblépési lehet√séggel. El lehet innét jutni a ‘95-ös AL-konferencia anyagaitól kezdve Brian L. Keeley: Against the Global Replacement. On the Application of the Philosophy of Artificial Intelligence to Artificial Life cím∫ tanulmányáig bezárólag mindenhová)
21
