I.modul: A tanulók aktív részvétele a tanításban

Modulok I.modul: A tanulók aktív részvétele a tanításban Tantárgyakon átívelő továbbképzés Az aktív állampolgárság és a tanulásban aktívan résztvevő tanulók kompetenciáinak kialakítása

1. Bevezető A továbbképző kurzust az a nemzeti igény hozta létre, hogy azokat a kulcskompetenciákat, amelyek támogatása valamennyi finn tantervben megfogalmazódott, a tanárok számára jól értelmezhetővé és alkalmazhatóvá tegyük. A finn nemzeti kerettantervekben hét, tantárgyakon átívelő terület található. Az egyik ilyen terület az aktív polgárság és vállalkozói ismeretek. Az "aktív polgárság" fogalom mögött egy sor kompetencia rejtőzik, amelyeket a tanítás keretein belül és az iskolai életben fejleszteni kell, hogy a tanulók később a munkavégzésük során aktívan részt tudjanak venni a társadalom életében. Hasonló kiindulópontok találhatók az európai képzéssel összefüggésben például prof. Anne Sliwkánál (Trieri Egyetem), aki hangsúlyozza, hogy az aktív polgárság csak részvétellel és tapasztalatszerzéssel fejlődhet. Sliwka ebben a kérdésben a "polgárképzés" kifejezéssel él. Koncepciója két pilléren nyugszik: egymás megértése (demokratikus dialógus) és felelősség – a polgárképzést e két elem képes segíteni (Sliwka 2008).

2. Célok A kurzus célja azoknak a kompetenciáknak a kialakítása és fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanárt arra, hogy a tanulókat aktív polgárrá válásukban támogassák. Megvilágítjuk az "aktív polgárság" és "társadalmi részvétel" fogalmát, a tanítás folyamatait tudatossá és értékelhetővé tesszük. A kurzus olyan –különböző szakos – tanárok számára ajánlott, akik 12-16 éves tanulókat tanítanak.

14

■

I.modul: A tanulók aktív részvétele a tanításban

3. Megvalósítás Tartalom 1. építőkő

Elméleti háttér

2. építőkő

Az aktív polgári kompetenciák

3. építőkő

Aktív polgári kompetenciák a tanításban

4. építőkő

A szociális kompetencia mint az aktív állampolgári kompetencia alkotóeleme

5. építőkő

A társadalmi részvétel kialakításához szükséges módszerek

A továbbképző kurzus 5 építőkőből áll. Egy-egy építőkő megvalósításához kb. 3-4 óra szükséges. Az 1. építőkő a kurzus megalapozását szolgálja: tisztázásra kerülnek a "demokrácia" és "társadalmi részvétel" fogalmak mint elméleti háttérfogalmak, és felvázoljuk összefüggéseiket az aktív polgárság kérdésében. A 2. építőkő olyan kulcskompetenciákat értelmez, amelyek az élethosszig tartó tanuláshoz és a szakmai élethez elengedhetetlenek, majd reflektál a tanításban történő alkalmazhatóságukra. Értelmezést nyernek az aktív polgárság kompetenciái/részkompetenciái. A 3. építőkő foglalkozik az aktív polgári kompetenciák fejlesztési lehetőségeivel a különböző szaktantárgyakban, és feltárja a tanítás számára az implementációs lehetőségeket. A 4. építőkő hangsúlyozza a szociális kompetenciák jelentőségét a tanításban és a szakmai életben. Feltárunk különböző részkompetenciákat, olyan stratégiákat alakítunk ki, amelyek fontos képességek és készségek fejlődését segítik. Az 5. építőkőben a társadalmi részvételt segítő módszereket tárgyaljuk; saját módszereket mutatunk be, módszercsomagokat fejlesztünk ki, és bemutatjuk alkalmazásukat. 3.1. 1. építőkő: Elméleti háttér Az 1. építőkő bevezető az egész kurzus tematikájába és alapjaiba, erre épülnek rá logikusan a következő építőkövek. A kurzus vezetője itt például kommunikatív előadást tarthat John Dewey nevelésfilozófiájából kiindulva. Dewey teóriája arra a megállapításra alapul, hogy az iskola funkciójában a társadalom tükörképe. Hangsúlyozza, hogy a nevelés magát az életet jelenti, és nem csak az életre való felkészülés lehet. A társadalomban való részvételt nemcsak azért kell gyakorolni, hogy felkészüljünk a részvételre, hanem mert az aktív részvétel természetes alkotóeleme minden emberi közösségnek. (Dewey, J. 1966). A modul elméleti indításához további támpontként kínálkozik A. Sliwka felfogása, aki abból indul ki, hogy az aktív polgár fejlesztésében a felelősségvállalás és a kölcsönös megértés játszik jelentős szerepet (polgárképzés). A felelősségtudat elkötelezettség révén tanulható, a kölcsönös megértés pedig demokratikus kommunikáció segítségével. (Sliwka 2008) 3.2. 2. építőkő: Az aktív polgári kompetenciák Ez az építőkő elsősorban a Crell (The Centre for Research on Education and Lifelong Learning) által megfogalmazott kompetenciákra támaszkodik, amelyek szilárd kiindulópontot jelentenek ahhoz, hogy az aktív polgársághoz szükséges egyes kompetenciákat világossá, transzparenssé tegyük a ta-

15

■


nári munkához. Az aktív polgárság alapvető kompetenciái (Hoskins, B., Crick, R. 2008., a CRELL, Centre for Research on Education and Lifelong Learning szerint)

Az aktív polgárság alapvető kompetenciái (a CRELL, Centre for Research on Education and Lifelong Learning nyomán) Tudás knowledge

Készségek skills

Attitűdök attitudes

Értékek values

• emberi jogok és felelősségek • politikai kultúra • történelmi alapismeretek • kulturális örökség • ismeretek arról, miként befolyásolhatjuk a politikát

• interkulturális kompetencia • döntésképesség • kreativitás • kooperáció • kutatás • kritikus reflektálás • kommunikálás • problémamegoldás • konfliktuskezelés

• politikai bizalom • politikai érdeklődés • politikai hatékonyság • autonómia és függetlenség • az állampolgári részvétel iránti felelősség

• • • • • • • •

emberi jogok demokrácia egyenjogúság nemek közötti egyenlőség fenntartható fejlődés méltányosság béke/erőszakmentesség az aktív állampolgári részvétel elismerése

Identitások identity

• • • •

személyes identitás közösségi identitás nemzeti identitás globális identitás

3.2.1. Munkamenet • • •

A kulcskompetenciák és a fogalmak tisztázása Az élethosszig tartó tanulás és a szakmai élet kulcskompetenciáinak jelentősége Visszajelzés(feedback)-eszközök kialakítása

3.2.2. Módszertani-didaktikai útmutató •

• •

•

• •

•

16

Háttérkutatással már a kurzus előtt felmérhetik a résztvevő tanárok a tanulóik részvételi lehetőségeit. E-mailben kiküldünk egy kérdőívet azzal a kéréssel, hogy a tanulókkal töltessék ki őket. A kurzus résztvevői magukkal hozzák a felmérés eredményének összefoglalóját. (l. segédanyag: kérdőívek, háttérértékelés) A kurzus tematikus indítása kooperatív módszerrel (l. segédanyag: sarkok). A résztvevők reflektálnak a kurzus tematikájára. A résztvevők prezentálják a plénum előtt a tanulói felméréseik tapasztalatait. A kérdőív az egész kurzus alatt meghatározó elem marad, a végén pedig értékelő eszközként szolgál, amely megfelel a tanár tanítási/iskolai igényeinek, és amelyet továbbfejlesztenek (egyben a kurzus terméke is). A kurzus résztvevői egy kompetencialistáról (l. segédanyag: kompetencialista) releváns kompetenciákat választanak ki, amelyek alkalmasak a tanítás keretei közt az aktív állampolgárság fejlesztésére, és ezeket a plénum előtt bemutatják (l. segédanyag: placemat módszer). A feldolgozott kompetenciákat integráljuk az aktív állampolgárság kontextusába (l. segédanyag: a Crell által összeállított aktív állampolgári alapvető kompetenciák) A fontos kulcskompetenciákat részkompetenciákra bontva tesszük világosabbá (l. segédanyag: egyéni munka – csoportmunka – plénum munkaformák; példák a részkompetenciákra) A háttérértékeléshez használt visszajelző kérdőívet a saját tanításra összpontosítva kiscsoportos munkaformában továbbfejlesztjük. (kiscsoport – prezentáció – vita)

■

•


Ennek az építőkőnek az értékelése először a "bőrönd" módszerrel történik: Mit viszek magammal? Mit hagyok itt? Ezt követően a résztvevők kapnak egy táblázat formájú tanulónaplót, amelyben felsorolják a 2. építőkőben használt valamennyi módszert, reflektálnak rájuk, és a saját tanításuk szempontjából értékelik őket. A tanulónapló az egész kurzus során fontos eszköz marad, mely dokumentáló munkaeszköz és a metodikai kompetenciák fejlesztésének eszköze. (l. segédanyag: tanulónapló – didaktikai-metodikai kompetencia)

3.2.3. A 2. építőkő segédanyagainak listája 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

háttérértékelő kérdőív tematikus kezdés a "sarkok" módszerrel kompetencialista placemat módszer Crell: alapvető állampolgári kompetenciák részkompetenciák: példa és feladat tanulónapló – didaktikai-metodikai kompetencia Visszajelzés: "bőrönd" módszer

3.3. 3. építőkő: Az aktív állampolgári kompetenciák a tanításban A 3. építőkő arra a megállapításra épül, hogy az aktív állampolgári kompetenciák csak cselekvő részvétellel és tapasztalatszerzés útján (Sliwka 2008) kialakíthatók. Ahhoz, hogy tevékeny résztvevők lehessünk, bizonyos képességekre és kompetenciákra van szükségünk, amelyeket ki kell alakítani, meg kell tanulni. A tevékeny részvétel azonban nemcsak tanulást és kompetenciákat követel, hanem szaktárgyi ismeretekre is szükség van hozzá. Azok mellett a lehetőségek mellett, amelyeket a tanulóknak az iskola reprezentatív demokratikus formái nyújtanak, szó esik itt a szaktárgyak jelentőségéről mint az aktív állampolgári kompetenciák fejlesztési lehetőségéről. 3.3.1. Munkamenet • •

aktív állampolgári kompetenciafejlesztés a szaktárgyi tanításban a szaktárgyakon belüli aktív állampolgári kompetenciafejlesztéshez fontos értékek és attitűdök meghatározása

3.3.2. Módszertani-didaktikai útmutatók •

•

• •

•

Háttérértékelés a kurzus kezdete előtt: a kerettanterv vagy/és az iskolai tanterv elemzése a tantárgyakon átívelő aktív állampolgári kulcskompetenciákra fókuszálva; példákat gyűjtünk a saját tanítási gyakorlatból, hogyan valósulnak meg a curriculumban megjelölt célok és tartalmak. Bevezető szakasz: az aktív polgársággal kapcsolatos értékek megvitatása és konkretizálása a híres idézetek módszerrel (l. segédanyagok: értéklista, híres idézetek módszer). Végezetül az értékeket beillesztjük az EUBIS-koncepció összefüggéseibe (EUBIS-koncepció). A háttérértékelés összefoglalása a plénum előtt Az Együttműködésed a tanításban kérdőív: kitöltés, prezentálás, reflexiók, eszmecsere, kérdések, stb. az aktiváló kiállítás módszerével (l. segédanyag: Együttműködésed a tanításban kérdőív, aktiváló kiállítás módszer) Csoportmunka: az aktív állampolgári kompetenciák implementációs lehetőségei a saját tanításban (l. segédanyag: ideamag, beszélgetés párban - csoportbeszélgetés – plénum). Miután az ideamagot megfogalmaztuk, kiscsoportban ötleteket gyűjtünk a saját tanításhoz a

17

■


•

megvalósítási lehetőségekre/stratégiákra. Az értékeléshez és a visszajelzéshez a tanulónaplót, a didaktikai-metodikai kompetencia táblázatot (l. 2. építőkő) és a feedback-céltáblát (l. segédanyag: feedback-céltábla) használjuk.

3.3.3. A 3. építőkő segédanyagainak listája 1. 2. 3. 4. 5. 6.

értéklista híres idézetek módszer Együttműködésed a tanításban kérdőív aktiváló kiállítás módszer feladat: alapötlet feedback-céltábla

3.4. 4. építőkő: A szociális kompetencia mint az aktív állampolgári kompetencia alkotóeleme A szociális kompetenciát a következőképpen definiálják: "olyan képességek és készségek, amelyek segítenek társadalmi interakciós helyzeteket megfelelően felismerni és értékelni, és erre építve sikeresen cselekedni. A szociális kompetencia a személyes és szakmai sikerek kulcsát jelenti." (Norm Green, Kathy Green 2007,18) A szociális kompetencia részkompetenciái: • • • • •

kommunikációkészség kooperációkészség önérvényesítő és konfliktuskezelő képesség empátia rugalmasság

A tanárokban tudatosulnia kell, hogy a szociális kompetenciákat a tanítás során világossá kell tenni, be kell gyakorolni és alaposan meg kell beszélni. A diákoknak meg kell tanulniuk, hogyan dolgozhatnak másokkal eredményesen, és ez kizárólag a tapasztalás útján lehetséges. Azokat a készségeket, amelyekre a tanulóknak pl. a pozitív és produktív kommunikációs és kooperatív folyamatokhoz van szükségük, explicite meg kell tanulniuk, és a tanárok feladata, hogy a használatukra motiválják őket. 3.4.1. Munkamenet • •

A "szociális tanulás" fogalom bevezetése és elhelyezése az aktív polgárság kontextusában Stratégiák a szociális készségek tanulásában

•

Hogyan tegyük lehetővé a tanulók számára a szociális készségek tanulását?

3.4.2. Módszertani-didaktikai útmutatók • • •

• 18

Bevezető szakasz: a résztvevők állást foglalnak a hőmérő módszer segítségével a tanulóik szociális kompetenciáival kapcsolatban (l. segédanyag: Bevezető szakasz) A szociális kompetencia elhelyezése az aktív polgárság kontextusában A szociális kompetenciák bemutatása a résztvevőknek (l. segédanyag: kompetencialista), majd kiscsoportos formában vita következik arról, ki hogyan tanítaná a saját területén a szociális kompetenciákat. Ezt követően a csoportok bemutatják tapasztalataikat/stratégiáikat a plénum előtt. A résztvevők kidolgozzák a szociális kompetenciák tanításának stratégiáját: megkeresik

■

•

•

• •


a prioritásokat, és elgondolkodnak, hogyan járjanak el. Rendelkezésre áll egy kérdőív (l. segédanyag: kérdőív): » Egyéni munka: a kérdőív tartalmának megismerése és a saját tanításnak megfelelő stratégiák feljegyzése » Kiscsoportos munka: a csoportban közös döntések születnek a szociális kompetenciák tanítására (l. segédanyag: Venn-diagram módszer) » Plénum: a csoportdöntések prezentálása A résztvevők megbeszélik, milyen lehetőséget adhatnak a tanulóknak a szociális kompetenciák fejlesztésére. Ehhez egy kompetencia-cheklistát használnak (Roger & David Johnson nyomán), melynek segítségével a tanár felmérheti a szociális kompetencia tanításának jelenlegi helyzetét a saját munkájában, és konkretizálhatja szándékait/terveit (l. segédanyag: kompetencia-cheklista feladattal). Egyéni munka – pármunka – plénum előtti prezentáció szükség esetén moderációs kártyákkal A következő lépésben a résztvevőknek bemutatnak egy technikát, amellyel a tanítás során a diákoknak érthetővé és értékelhetővé tehetik a szociális készségeket. (l. segédanyag: T-Chart). Az osztályban készített chartokat felakaszthatjuk a falra, hogy a megbeszéltekre és fontos dolgokra emlékeztessenek. Az építőkő végén a résztvevők újra jegyzeteket készítenek a tanulónaplóba (didaktikaimetodikai kompetencia) (l. 2. építőkő) Feedback / értékelés

3.4.3. A 4. építőkő segédanyagainak listája 1.

bevezető szakasz

2.

kompetencialista

3.

kérdőív

4.

Venn-diagram

5.

kompetencia-checklista

6.

T-Chart

7.

feedback / értékelés

3.5. 5. építőkő: A cselekvő részvételt segítő módszerek Vizsgálatok és felmérések bizonyítják, hogy egy cselekvő részvételre alapuló tanítási kultúra jelentős mértékben javítja a diákok hangulatát és motiváltságát (Böhme / Kramer 2001). A részvétel ezenkívül nem utolsó sorban a teljesítményt is fokozza. A tanulóknak a tanítás tervezésében és lefolyásában egyre növekvő részvételével megváltoznak a tanítási formák és a tanár szerepe. A tanároknak nemcsak a tananyag tanításához szükséges kompetenciákkal kell rendelkezniük, hanem szervezniük és moderálniuk kell tudni a tanulási folyamatokat, át kell adniuk a tanulóknak bizonyos felelősséget, és meg kell bízniuk abban, hogy azok képesek e felelősséggel élni. Így a tanulók átvállalhatják a felelősséget a saját és a csoportjuk tanulásáért. Megszerezhetik a részvételhez szükséges kommunikációs, kooperációs és ítélő kompetenciákat. A részvétel kiépítése könnyebben sikerül olyan tanulási helyzetekben és munkamódszerekkel, amelyek lehetővé teszik a tanulóknak az őszinte megnyilvánulásokat, az önálló feladatmegoldást és a közös döntéshozatalt. (http://www.kiko.de/blk) 3.5.1. Munkamenet A résztvevők összegyűjtik a saját módszereiket, és megbeszélik egymással.

19

■


•

• •

A cselekvő részvételt segítő módszer fogalmának tisztázása. A résztvevők kidolgoznak egy módszercsomagot, amely felhasználható a saját tanításban vagy egy projektnap tartalmaként. Eszmecsere a részvételt segítő módszerek alkalmazási lehetőségeiről a saját iskolában/az iskolai tantervben Feedback/visszajelzés mint az aktív részvételt segítő stratégia

3.5.2. Metodikai-didaktikai útmutatók • • •

•

• •

Kontextusértékelés: a résztvevők megneveznek 2-3 módszert, amelyet a tanításban felhasználnak. Bevezető szakasz: a részvételt segítő módszerek (l. segédanyag: nyelvi impulzus módszer) Minden résztvevő megfogalmazza a saját ideamagját az építőkő tematikájához: Mi érdekes számomra ennél a témánál? Mi motivál? Ezután kiscsoportos eszmecsere következik, majd bemutatják a közös ideamagot (moderációs kártyákon). Workshop állomások módszerrel: a résztvevők kiscsoportokban kidolgozzák a részvételt segítő módszerek releváns alkalmazási lehetőségeit a tanításhoz/tanítási építőkövekhez, vagy a rendelkezésre bocsátott anyagok alapján kidolgoznak egy metodikai tréninget a diákoknak, amely egy projektnapon megvalósítható (l. segédanyag: állomások módszer). Plénummunka a workshopot követően (l. segédanyag: kerekasztal-vita módszer): Részvételt segítő módszerek – lenni vagy nem lenni Feedback

3.5.3. Az 5. építőkő segédanyagainak listája 1. 2. 3. 4.

bevezető szakasz a nyelvi impulzus módszerével állomások módszer kerekasztal-vita módszer feedback

4. Források és hivatkozások 1. és 2. építőkő • Dewey, J. 1966 (1916). Democracy and Education. New York 1966 • Sliwka, Anne. Folien zum Seminar Bürgerbildung • http://www.uni-trier.de/index.php?id=13015&L=0&0 (2008 december) • Einstiege (CD ROM) http://www.blk-demokratie.de/materialien/praxisbausteine / hauptprodukte/methodenkompendium-demokratieerziehung-an-schulen-sachsen.html (2008 december) • Ludger Brüning, Tobias Saum, Erfolgreich unterrichten durch Kooperatives Lernen. Essen 2006 • Green, Norm, Green, Kathy. Kooperatives Lernen im Klassenraum und im Kollegium. KlettKallmeyer 2005 • CRELL, Centre for Research on Education and Lifelong learning • Hoskins, B. Working towards Indicators on Active Citizenship. 2006 • http://crell.jrc.ec.europa.eu/active_citizenship.htm (2008 december) • Hoskins, B., Crick, R. Learning to learn and Civic Competences: different currencies or two sides of the same coin. EUR 23360, EN 2008 • CRELL, Centre for Research on Education and Lifelong learning 20

■

• •


Tulevaisuuden luotain, loppuraportti, www.ek.fi/julkaisut (2008 decemeber) Aihekokonaisuudet, www.oph.fi

3. építőkő • Finnischer Rahmenlehrplan mit fächerübergreifenden Schlüsselkompetenzen (fi), www.oph.fi • Ruf, U., Gallin, P. Dialogisches Lernen. Band 2. Spuren legen – Spuren lesen. Arbeitsjournal, Portfolio. Freiburg im Breisgau 2005. 4. építőkő • Green, N., Green, K. Kooperatives Lernen im Klassenraum und im Kollegium. Klett/ Kallmeyer 2007. 5. építőkő Állomások módszer: • http://www.learn-line.nrw.de/angebote/selma/foyer/projekte/dinslakenproj1/index.htm • http://www.lernstationen.de/ (2008. december) • http://www.kiko.de/blk (2008. december) • Bauer, Roland. Schülergerechtes Arbeiten in der Sekundarstufe I. Lernen an Stationen. Berlin 1997.

5. Kapcsolattartó Silvia Lehtinen [email protected] Kaisu Tapiovaara [email protected] Universität Helsinki Fortbildungszentrum Palmenia, Kouvola www.helsinki.fi/palmenia

21

■


6. Függelék 6.1. 2. építőkő 2. építőkő: 1. segédanyag Háttérértékelés – kérdőív HÁTTÉRÉRTÉKELÉS KÉRDŐÍV

1. Részvételed az iskola életében Van-e az iskoládban lehetőséged arra, hogy a következő területeken érvényre juttasd a véleményed?

igen

többnyire

alig

nem

osztálykirándulások projektnapok / projekthetek diáktanács házirend Iskolai rendezvények konfliktusmegoldás Hogyan ítéled meg a következő kijelentéseket? Nem szeretnék a jelenleginél jobban beleszólni az iskola ügyeibe, így is jól érzem magam. Döntsék el a tanáraim, mi történjék az iskolában! Szeretnék több iskolai döntés részese lenni A diáktanácson keresztül az én véleményem is érvényesül az iskolai életben.

Ha akarod, kifejtheted az utóbbi négy kijelentésről szóló véleményedet. _________________________ ____________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________ _______________________________________________________________

22

■


2. Együttműködésed a tanításban

igen

többnyire

alig

nem

Megbeszéljük a tanárral a tanítás menetét. A tanárok érthetően elmagyarázzák nekünk a követelményeket. A tanárok segítenek, ha gondjaink vannak a tanulásban.

A tanítás során segíthetünk egymásnak.

A tanárok gyakran megkérdezik a véleményünket.

A tanárok figyelembe veszik a véleményünket.

Gyakran dolgozunk projekteken. Elegendő időt kapunk arra, hogy a projektmunkánk eredményeit bemutassuk. Gyakran dolgozunk kisebb csoportokban.

Az órán figyelmesen meghallgatjuk egymást. Szerintem tanórákat nemcsak a tantermekben tarthatnánk, hanem másutt is. Meghívott szakemberek is szoktak az iskolánkban órát tartani.

23

■


3. Részvételed a társadalomban

igen

Az iskolánkban együttműködünk külső partnerekkel.

Érdekel, mi történik a városunkban (falunkban).

Érdekel, mi történik az országunkban.

Érdekel, mi történik Európában.

Minden nap elolvasom az újságban az aktuális híreket.

A tévében rendszeresen nézem a híradót.

A barátaimmal szoktam beszélgetni politikai eseményekről.

Az órákon szoktunk beszélgetni politikai eseményekről.

Egy egyesület/ szervezet tagja vagyok.

24

többnyire/ gyakran

alig

nem

■


2. építőkő: 2. Segédanyag Tematikus bevezető a sarkok kooperatív módszerrel Sarkok módszer (Cél: egy témához való hozzáállás tisztázása) Egy téma különböző aspektusait a terem sarkaiban a falra erősítik. Minden résztvevő kiválasztja a neki megfelelő aspektust, amely felelet egy kérdésre, és abba a sarokba vonul. Ott pármunkában megbeszélik, miért azt az aspektust választották. (Green & Green 2005) Tematikus bevezető / példa Feladat: Olvassa el a négy sarokban lévő kijelentéseket, és válasszon sarkot a szerint, hogy melyik kijelentésről szeretne beszélgetni a többi résztvevővel, vagy melyik kijelentés felel meg a személyes véleményének! 1. példa: Aktív állampolgári kompetenciák 1. 2. 3. 4.

Európa polgárainak szükségük van aktív állampolgári kompetenciákra. A részvételi képesség csak részvétellel tanulható. Az aktív állampolgárság tantárgyakon átívelő témaegységet megvalósítom a tanításomban. Az aktív állampolgárság csak múló hóbort.

2. példa: Aktív állampolgári kompetenciák 1. 2. 3. 4.

Az aktív állampolgári kompetenciákat a tanulók a legjobban a társadalomismeret tárgyon belül tanulhatják meg. A diákképviselet az iskolának olyan ajánlata, amely révén az aktív állampolgári kompetenciák megtanulhatók. Az aktív állampolgárság minden tárgyban megvalósul. Az aktív állampolgárságot a tanulók legjobban közösségekben és egyesületekben/ szervezetekben tevékenykedve tanulhatják meg.

2. építőkő: 3. segédanyag Placemat módszer 3-4 fős csoportokat képezünk. Egy-egy papíríven mindenki kialakítja a maga írásfelületét. Középre felrajzolnak egy kört/négyszöget. Miután megkapják a témát, 4-5 perc alatt mindenki megfogalmazza a saját írásfelületén a gondolatait/ötleteit/véleményét. Ezután a csoporton belül megbeszélik a papírra írt gondolatokat, és a közös tartalmakat, amelyekkel mindenki azonosulni tud, beírják a kör/négyzet közepébe. (Fontossági sorrend is felállítható). Végül a plénum előtt bemutatják az eredményeket.

25

■


2. építőkő: 4. segédanyag Kompetencialista 1. KULCSKOMPETENCIÁK / -MINŐSÍTÉSEK, amelyeket a finn vállalatok elvárnak a munkavállalóktól: •

rugalmasság

•

felelősségtudat

•

munkakedv, döntésképesség, kezdeményezőkészség

•

multikulturális kompetencia

•

öntudat

•

csapatszellem

•

kooperációkészség, kommunikációkészség

•

tervező- és fejlesztőkészség

•

innovációkészség

2. LISSABONI STRATÉGIA A referenciakeret a következő nyolc kulcskompetenciát fogja át, amelyekkel valamennyi európai polgárnak rendelkeznie kell:

26

•

anyanyelvi kompetencia

•

idegen nyelvi kompetencia

•

matematikai kompetencia und alapvető természettudományi-műszaki kompetencia

•

számítógépes kompetencia

•

tanulási kompetencia

•

szociális kompetencia és állampolgári kompetencia

•

kezdeményező és vállalkozói kompetencia

•

kulturális tudat és kulturális kompetencia.

■


2. építőkő: 5. Segédanyag

Az aktív polgárság alapvető kompetenciái (a CRELL, Centre for Research on Education and Lifelong Learning nyomán) Tudás knowledge

Készségek skills

Attitűdök attitudes

Értékek values

• emberi jogok és felelősségek • politikai kultúra • történelmi alapismeretek • kulturális örökség • ismeretek arról, miként befolyásolhatjuk a politikát

• interkulturális kompetencia • döntésképesség • kreativitás • kooperáció • kutatás • kritikus reflektálás • kommunikálás • problémamegoldás • konfliktuskezelés

• politikai bizalom • politikai érdeklődés • politikai hatékonyság • autonómia és függetlenség • az állampolgári részvétel iránti felelősség

• • • • • • • •

emberi jogok demokrácia egyenjogúság nemek közötti egyenlőség fenntartható fejlődés méltányosság béke/erőszakmentesség az aktív állampolgári részvétel elismerése

Identitások identity

• • • •

személyes identitás közösségi identitás nemzeti identitás globális identitás

2. építőkő: 6. segédanyag RÉSZKOMPETENCIÁK Példa: Médiakompetencia (hagyományos és új médiumok)

Médiaajánlatok különböző célú felhasználása

A médiumok kritikus szemlélete és interpretálása

Prezentálás

Kutatás Kommunikálás

Informálás

Feladat: Milyen képességeket és készségeket kell gyakoroltatni, hogy pl. a tanulók kommunikációkészsége fejlődjön?

27

■


Szociális kompetencia Kommunikációkészség •

artikulációkészség és interpretációkészség (beszéd és figyelem), információk prezentálása, a verbális és nonverbális kommunikáció összehangolása, empátia

Csapatmunkára való képesség • • • •

idő- és projekttervezés feladatmegosztás egymás kölcsönös támogatása felelősségvállalás

Kooperációképesség • •

megoldások javaslata, saját ötletek bemutatása, vélemény kialakítása, érvelés, aktív figyelem kapcsolatfelvétel és -tartás, más érzelmek és szükségletek felismerése, mások érdekeinek felismerése és tiszteletben tartása, más viselkedés érzékelése és elfogadása, mások támogatása és erősítése, mások gondolkodásának és cselekedeteinek a megértése, megfelelően értékelése és kompromisszumok találása

Konfliktuskezelési képesség • • • •

vitás helyzetek kezelése, konstruktív megoldása és kerülni tudása megfelelő megoldások keresése jó kapcsolatok teremtése a tolerancia és a nyitottság erősítése

2. építőkő: 7. segédanyag tanulónapló – didaktikai-metodikai kompetencia

Módszer

28

Milyen célra használjuk a kurzus módszereit?

Hogyan használhatom fel a módszert később a saját tanításomban?

■


2. építőkő: 8. segédanyag Feedback bőröndmódszer

Mit viszek magammal?

Mit hagyok itt?

A kurzus résztvevői különböző színű kártyákra felírják, mit találtak hasznosnak/mit nem találtak hasznosnak, és hogy milyen tapasztalatokat/ötleteket/módszereket fognak a saját tanításukban felhasználni/milyeneket nem fognak felhasználni. A kártyákat a megfelelő bőröndökbe gyűjtik, majd a kurzus vezetője felolvassa az állásfoglalásokat 6.2. 3. építőkő 3. építőkő: 1. segédanyag Az aktív állampolgárság értéklistája (a CRELL nyomán) emberi jogok demokrácia egyenjogúság nemek közötti egyenlőség fenntartható fejlődés méltányosság béke/erőszakmentesség cselekvő részvétel 3. építőkő: 2. segédanyag Híres idézetek módszer Minden résztvevő kap egy idézetet/állítást tartalmazó kártyát (ez esetben egy értékről szólót). Mindenki elgondolkodik, milyen jelentősége van ennek az értéknek a tanítás összefüggésében. A résztvevők párokat alkotnak, és eszmét cserélnek az értékekről. Majd partnert váltanak. Példák az idézetekre: Az emberi jogok nem a jó magaviselet jutalmai, hanem védik a kirekesztetteket és a megbotoltakat is.

Azt értem demokrácia alatt, ha a gyengégnek ugyanazok az esélyek jutnak, mint az erőseknek.

Annie Lanz: Baz

Mahatma Gandhi: Válogatott írások

A pénz természetesen despotikus hatalom, ugyanakkor azonban a legnagyobb kiegyenlítő erő is, és ebben rejlik a fő hatalma. A pénz minden különbséget egyenlővé tesz.

Ha sok kis ember sok kis helyen sok kis lépést tesz, akkor megváltozik a világ. Barbara Rütting

Fjodor M. Dostojevszkij, A kamasz

29

■


3. építőkő: 3. segédanyag Kérdőív: Cselekvő részvétel a tanításban

igen

többnyire

alig

nem

A tanítványaim részt vehetnek a tanítás megtervezésében. A követelményeimet világossá teszem a tanítványaim számára. Támogatom a tanítványaimat, ha tanulási nehézségeik vannak. Gyakran kérdezem a véleményüket. Figyelembe veszem a véleményüket. Gyakran dolgozunk projektformában. A tanulóimnak elég idejük van a projektmunkájukat bemutatni. Gyakran dolgozunk csoportmunkában. A tanítás alatt a tanulók figyelmesen meghallgatják egymást. Nemcsak az osztályteremben tanítok, hanem más helyszínen is. Külső szakértők is megfordulnak az óráimon.

3. építőkő: 4. segédanyag Aktiváló kiállítás módszer Előkészítünk egy kiállítást (egy adott témában). A látogatók körbejárnak, és kialakítanak magukban egy képet. Minden látogató kap 3-4 felragasztható cédulát két különböző színben: pl. rózsaszínűt – a kérdéseknek sárgát – a megjegyzéseinek és véleményeinek A cédulákra írtakat felragasztják a megfelelő helyekre. Végül mindenki szóban kommentálja a véleményét. 3. építőkő: 5. segédanyag Alapötlet Másfajta tanítás "alapötlet" és "útinapló" segítségével Ruf und Gallin (Svájc) szerzők interaktív didaktikájukkal fontos impulzusokat adnak a tanulási folyamat individualizálásához. A tanulást önirányított reflexív folyamatként fogják fel. Pedagógiai munkájuk központi fogalmai az "alapötlet" és az "útinapló".

30

■


Aki megfogalmaz egy alapötletet, az számot ad arról, ami foglalkoztatja, amikor egy témának szenteli magát: "Miért érdekel ez a téma? Mi ösztönöz arra, hogy egy témáról többet tudjak meg?" Az e kérdésekre adott válaszok a saját személyünkre irányulnak. A mögöttük rejlő nézetek nem tanulhatók, de lehet beszélni róluk. A tanár ideamagjából megfogalmazódik egy írásfeladat; a tanulók az útinaplóikban dolgoznak ezzel az ideamaggal meg a saját tapasztalataikkal, benyomásaikkal, ötleteikkel, stb.

A megszólított "TE" visszajelzése

Alapötlet -

A KÖZÖSEN KIALAKÍTOTT

Útinapló-

kihívás az

NORMÁK ALAPJÁN LÉTREJÖTT "MI" A

kihívás a

alkotásra

TANÍTÁS ERŐKÖZPONTJA

megisme-résre

A feladat mint az "ÉN" mozgástere

Ábra: Ruf és Gallin. 2005, 12 Ruf és Gallin szerint a tanulók számára a személyes belátások képezik az interaktív tanulás következő állomását, ahol a tanár újabb ideamagot vezet fel, és újabb feladatot fogalmaz meg. A tanulók megtapasztalhatják, hogy kerülnek a saját teljesítményeik a követelményekkel összefüggésbe, és ezáltal hogyan működhetnek közre a tanítás folyamatában. (Ruf és Gallin. 2005,12)

31

■


Az interaktív tanulás alapötletének három ismertetőjegye Életrajzi aspektus

Én Az alapötlet egy egyénileg színezett és súlypontozott kijelentés egy komplex tényállásról, amely a beszélgetőpartner számára kétséget kizáróan világossá teszi, mi fontos számomra. Hatásszempont

Te Az alapötletek rákényszerítik a tanulót arra, hogy tisztázzák saját hozzáállásukat az anyaghoz, és aktiválják személyes hajtóerejüket. Biztonságot és orientálódást ajánlanak, anélkül hogy korlátoznák az egyéni tevékenységet. Tárgyi szempont Mi Az alapötletek az egyéni utakon folyó tanulás elindítói. Nagy vonalakban egész anyagterületeket átfognak, előtérbe helyeznek bizonyos provokáló sajátosságokat, és partneri interakcióra ösztönöznek. Ruf és Gallin. 2005, 29.

Feladat: 1. 2.

Fogalmazza meg alapötletét az aktív állampolgári kompetenciák integrálásáról a saját tanításában. Kiscsoportos formában dolgozzanak ki példákat arra, hogyan realizálhatnák az ön alapötletét a tanításban!

Példák alapötletekre: Én-aspektus: az aktív állampolgárságnak jelen kell lennie a tanításban Te-aspektus: szeretnék olyan módszereket/stratégiákat megismerni, amelyek segítenek fejleszteni a tanítás során az aktív állampolgári kompetenciákat.

32

■


3. építőkő: 6. segédanyag Feedback-céltábla (vagy értékelő céltábla) Kérem, értékelje a céltábla minden szeletében a kurzust úgy, hogy a megfelelő helyre jól látható pontot tesz. Minél közelebb van a pont a céltábla közepéhez, annál pozitívabb a megítélése azon a részterületen. Ha a körökön kívülre teszi a pontot, azzal nagy elégedetlenséget fejez ki a kérdéses területtel kapcsolatban.

A kurzus menete (3. építőkő)

Tartalom

1

A saját munkám szempontjából mennyire volt fontos

2

3

4

Tevékeny részvételi lehetőségem a kurzuson (3. építőkő)

Megjegyzések/kritika/javaslatok.... _____________________________________________________ ____________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________ _______________________________________

33

■


6.3. 4. építőkő 4. építőkő: 1. segédanyag Bevezető szakasz: hőmérő (Line Ups) Hőmérő módszer Ezzel a módszerrel az állásfoglalásunkat fizikai módon fejezhetjük ki. A padlón egy képzeletbeli vagy krétával meghúzott, kb. 10 m-es vonal mentén felállunk, s így képviseljük véleményünket egy kérdéssel/kijelentéssel kapcsolatban. A vonal egyik vége az IGEN, a másik a NEM pozíció. Ezt követően a résztvevők megindokolják a véleményüket. Feladat: Milyen fontosak a következő kompetenciák a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztésében? A kurzus vezetője egymás után kb. 6 szociális kompetenciát nevez meg, és felkéri a résztvevőket, hogy álljanak fel a vonalra (skála: 1-10, 1 = nem fontos, 10 = nagyon fontos). Ezután a résztvevők a hozzájuk legközelebb állóhoz fordulnak, és elmagyarázzák nekik, miért arra a helyre álltak.

Szociális kompetenciák: • • • • • •

dicsérés segítségkérés mások bevonása felelősség okok felkutatása kérdésfeltevés

4. építőkő: 2. segédanyag Kompetencialista (Ez a lista esetleges, és tetszés szerint megváltoztatható.)

• • • • •

34

Figyelmesen hallgatni Ötletekkel segíteni Sikereket ünnepelni Segítséget kérni ….

• • • • •

Bosszúságot kordában tartani Mindenkit bevonni Bátorítást, támogatást nonverbálisan kifejezni Ötleteket kritizálni, nem személyeket ….

■


4. építőkő: 3. segédanyag kérdőív Kérdések, amelyekre a kompetencialista segítségével válaszok (vélemények) találhatók • • • • • • •

A tanulók mely tulajdonságai/részkompetenciái a legfontosabbak az ön tanításában? Melyek a sikeres csoportmunkához legfontosabb készségek? Milyen viselkedési módok segítik a csoporttagok közti bizalmat? Milyen kompetenciák fontosak a konfliktusok feloldásához? Milyen készségek és képességek segítik és tisztázzák a kommunikációt? Melyek azok a kompetenciák, amelyeknek már birtokában vannak a tanulóik? Válasszák ki azt az öt legfontosabb kompetenciát, amelyeket a tanulóknak meg kell tanulniuk? Hogyan szeretné nekik megtanítani?

(Green és Green nyomán átdolgozva, 2007)

4. építőkő :4. segédanyag Venn-diagram módszer (3 fős csoportok) Felrajzolunk három, egymást metsző kört, és megszámozzuk őket. A csoporttagok megbeszélik, mit tartanak fontosnak. Ha valami mindhárman fontosnak tartanak, azt a 3. körbe írják, ha csak ketten, azt a 2. körbe, és ha csak egy tartja fontosnak, akkor az 1. számú körbe. 4. építőkő: 5. segédanyag Kompetencia-checklista Munkaformára vonatkozó kompetenciák • halkan, rendben képezni a csoportokat • a csoportban maradni • megfelelő hangerővel beszélni • a beszélőre nézni • nem veszekedni senkivel Funkciókompetenciák • véleményeket és ötleteket cserélni • mindenkit a részvételre bátorítani • segítséget kérni • támogatást és elfogadást kifejezni • érzéseket leírni Fogalmazási kompetenciák • hangosan összefoglalni • pontosan és gondosan dolgozni • biztosítani a megértést • mások gondolatai, javaslatai felől érdeklődni

35

■


Katalizátorkompetenciák • ötleteket kritizálni, nem személyeket • indoklást kérni • válaszokat konkretizálni • dolgokra rákérdezni • a fő irányvonalat tartani (csoportmunkánál) • bátorítani • segíteni Feladat: 1. Jelölje be, mely kompetenciákkal rendelkeznek már a tanítványai! 2. Jelölje be, mely pontokra szeretne összpontosítani a jövőben! Indokolja meg! 4. építőkő: 6. segédanyag T-Chart módszer A flipchartpapírt vagy a táblát 2 oszlopra osztjuk. A tanulóknak azt kell kitalálniuk, hogyan jelenik meg a segítés készség testbeszéd útján, és hogyan jelenik meg verbális kommunikáció formájában az osztályteremben. SEGÍTÉS Testbeszéd

Verbális kommunikáció

Valamit jelzünk, pl. átnyújtjuk a könyvet

Talán csinálhatnád így?

......

Szükséged van a segítségemre?

…..

……

7. segédanyag / 4. építőkő Feedback Három plusz – három mínusz módszer A résztvevők 6 cédulát kapnak, két különböző színben. A cédulákra 3 pozitív és 3 negatív megjegyzést írhatnak. Ezután a cédulákat a falra erősítik és kommentálják.

36

■


6.4. 5. épitőkő 5. építőkő: 1.segédanyag Bevezető szakasz a nyelvi impulzus módszerrel A nyelvi impulzus (fogalmi impulzus) módszerrel tudatosítani lehet előzetes szemléleteket. A moderátor impulzusként elkezd egy mondatot, amely tartalmazza a téma központi fogalmát. A kurzus résztvevői/a tanulók írásban befejezik a mondatot saját véleményük szerint. Feladat: Posztereken/a táblán a következő elkezdett mondatok állnak, amelyeket szabadon be lehet fejezni. A résztvevők lejegyzik asszociációikat a megkezdett mondatokhoz. Utána kommentálják a kész mondatokat. 1. 2. 3. 4. 5.

A részvételt segítő módszereknek….. (kell lenniük) Számomra a legfontosabb …. Az iskolán kívüli tanítás …. A tanítványaim szeretik …. Az iskola nyitása azt jelenti …..

5. építőkő: 2. segédanyag Állomások módszer Az állomások nyitott tanítási forma azt jelenti, hogy pl. az osztályban több/néhány állomáson különböző anyagokkal és egy bizonyos tematikán lehet dolgozni. Egy speciális tématerületet több kis részre osztanak fel. Minden tanuló előtt ugyanazok a tanulási célok állnak, de egy időben különböző feladatokon dolgoznak. Az önálló munkának ez a formája különböző tanulási előfeltételeket, különböző megközelítéseket és szemléletmódokat vesz figyelembe, és különösen más és más tanulási és munkatempót. Ez a tanítási forma akkor ideális, ha egy témát úgy lehet előkészíteni, hogy azt különböző módon lehessen feltárni, és így megfelelhet minden tanulótípusnak (haptikus, vizuális, audiovizuális, intellektuális, stb.), ami csak előfordulhat. E módszeren keresztül fejleszthetők továbbá az olyan önkompetenciák mint az önállóság, saját felelősség, valamint az olyan szociális kompetenciák mint kooperáció- és kommunikációkészség. Példák az állomásokra: • • • • •

1. állomás: bevezető 2. állomás: kommunikációfejlesztő módszerek 3. állomás: a szociális kompetenciát fejlesztő módszerek 4. állomás: a döntésképességet fejlesztő módszerek 5. állomás: feedback-módszerek

5. építőkő: 3. segédanyag Kerekasztal-vita/fishbowl módszer A fishbowl módszer arra szolgál, hogy megvitassunk állásfoglalásokat, munkaeredményeket és/vagy végkövetkeztetéseket. A terem közepén 4–5 személy székeken helyet foglal. Egy további szék a moderátoré, egy pedig szabadon marad. A csoport többi tagja áll vagy a belső csoport körül ül.

37

■

II.modul: Építőkövek a feedback-kultúra fejlesztéséhez

A belül ülők beszélgetnek, megvilágítják a témát, a külsők figyelnek. Ha valaki az utóbbiak közül hozzá akar szólni a beszélgetéshez, leül az üres székre, majd ha befejezte a mondandóját, visszamegy a külső körbe. A módszer funkciója: figyelni tanulni, kommunikatívan eszmét cserélni, álláspontot kialakítani 5. építőkő: 4. segédanyag Feedback 1.

2.

3.

Tanulónapló – didaktikai-metodikai kompetencia A kurzus résztvevői reflektálnak az építőkő/építőkövek során alkalmazott módszerekre. Elmondják véleményüket a tanulónaplóról és a kurzus során megismert összes többi módszerről. Az egész kurzus értékelése A kurzus végén (5. építőkő) kérdőíves értékelés történik, melynek során a résztvevők a tartalomról, a munkamenetről és az eredményekről nyilatkoznak. A kurzus tematikájának értékelése

Miért merül fel az aktív polgárság kérdése az iskolai/tanítási kontextusban?

Így szeretnénk az aktív polgári kompetenciákat az iskolánkban/ tanításunkban integrálni…

A megvalósításban a következő akadályok merülnek/merülhetnek fel…

A munka lépései: egyéni munka – kiscsoportos munka – táblai moderációs kártyák alkalmazása - vita

38

I.modul: A tanulók aktív részvétele a tanításban

Recommend Documents