III. V ÁNDORLÁSI HIPOTÉZISEK

III. V Á N D O R L Á SI H I P O T É Z I S E K

LANGERNÉ RÉDEI MÁRIA

AZ 1986-2006-0S IDŐSZAKRA SZÓLÓ TERÜLETI N É P E S S É G ­ E L Ő R ESZÁMÍTÁSOK VÁNDORLÁSI HIPOTÉZISEI

1.

Bevezetés

Az 1981 - 2 0 0 1 -es időszakra sz ó l ó népessé g e l ő r e s z á m í t á s o k b a n - M a g y a r o r s z á g o n első ízben - területi előreszámítások á t f o g ó rend s z e ­ re készült el.

Ezzel megszűnt az országos n é p e s s é gelőreszámítás

tétlen prioritása,

ö s s z egezésével állt elő. ség,

fel­

a mennyiben az a területi e l ő r eszámítások egyszerű

a megyeszékhelyek,

A területi

felbontás - 57 területi a l a p e g y ­

a megyék többi városa,

megyék községei - m e g ­

valósított egy alapfokú h o m o g e n i z á c i ó t . Lehetővé tette nagyobb t e r ü l e ­ ti aggregátumok népességf e j l ő d é s é n e k behatárolását sebb t er ületek demográfiai

és orientált a ki ­

fejlődésének tervez é s é h e z is.

e l ő r eszámítások utóvizsgálatai azt mutatták, az 1981- 1985 közöttre a becsült

E népesség­

hogy a fenti felfogásban

értékek kielég í t ő e n pontosak voltak,

beváltak.

Az előreszámítások alapos ták,

hogy ezeken az első kísérlet

szakmai vitái ugyanakkor feltár­

jegyei

is megmutatkoznak,

jellemző­

ek rájuk a területi n é p e s s é g e l ő r e s z á m í t á s o k részben általános,

ré s z ­

ben m é r s é k e l h e t ő k o r l á t a i .

A területi felbontás r é s z l e tezetts égével szik a becslések bizonytalansága. reire

éppúgy vonatkozik,

lémát

jelent,

események p a r a m é t e ­ Alapprob­

előreszámítási m ódszerek lényegében

ugyanakkor az országos

lenése véletlenszerű,

párhuzamosan n ö v e k ­

mint az előreszámítás eredményeire.

hogy a demográfiai

determinisztikusak,

Ez a demográfiai

ami a becslésnél,

esetszámok területi m e g j e ­

a t endenciák megítélésénél,

sőt a számítások lebonyolításánál is számos nehézséget okoz.

Ma még hiányzik a szükséges területi mélységű

jövőkép,

isme­

reteink gyorsan csökkennek az országostól a kisebb egységek felé ha ­ ladva.

Az országos demográfiai

folyamatokat ma még nem tudjuk kiel é g í ­

tően felbontani erősen differenciált területi

161

folyamatokra,

illetve

ezekből

felépíteni.

ges fokon tudjuk rületi

A területi o r i entációjú d öntéseket csak k e z d e t l e ­

"lejátszani".

Emellett a n é p e s s é g e l ő r e s z á m í t á s o k te ­

bontása az igényeknek megfe l e l ő e n túlment a regionális k u t a t á ­

sok alapvető érdeklődési körén

(megyék)

és a kutatás ma még v i s z o n y ­

lag kevés támpontot tud nyújtani a területi h ipotézisek k i a l a k í t á s á ­ hoz.

A népesedésnek a tágabb t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i rendsz e r b e n el ­ foglalt helyéről,

kölcsönös k a p c solataikról

kevés az ismeretünk. ismerjük még

Ezen kívül a múltat

regionális szinten ma még

általában rövidebb időszakra

jelenség szinten is, mint ameddig előrevetítünk.

leti folyamatokban a múlt nagy á t a l akulásokkal a közelmúlt az,

megfogalmazni,

Az el ő ­

jórészt még ki sem b ontakozott t e n denciákat kell

ahelyett,

az új k o r o s z t á l y o k r a is. lehet,

jellemezhető és éppen

ahol talán egy k o r szakváltás tanúi lehetünk.

reszámí t á s b a n az új,

A terü­

hogy a jelenlegi reakciókat tétele z n é n k fel Ez a népe s s é g e l ő r e s z á m í t á s

legnagyobb érdeme

de egyúttal a legnehezebb feladata is.

A területi n é p e s s é g e l ő r e s z á m í t á s o k m ó d s z e r t a n a sok szem p o n t ­ ból ma még nem eléggé alaposan kidolgozott a nemzetközi

szakirodalom­

ban.

tudjuk,

Ha csak a számítási algoritmust vesszük szemügyre,

jelenleg a nem zárt népességekre a l kalmazott vándorlási szernek komoly hátrányai vannak, ségelőreszámításnál,

külö n ö s e n egy országon belüli n é p e s ­

ahol a kapcsolatok,

a területi átrendeződési

lyamatok nyomon követése a lapvetőnek tűnik.

A m u l t iregionális

amelyeknek k i f e j l e s z t é s é b e n az I I ASA

lentős eredményeket

az utóbbi évtizedben,

olyan állapotba,

hogy a korábbi e l ő r e számításnál

még nem

fo­

elem z é ­

si-előreszámítási modellek, ért el,

hogy

egyenleg-mód­

je­

jutottak

a l k almazhatók legye­

nek.

A hazai területi demográfiai adatbázis szinte egyedülálló e l e m z é s i - előreszámítási

részletezettsége

lehetőségeket kínál.

akkor ismertek ennek az adatbázisnak a b i z o n ytalanságai 1984— ben bevezetett új lakcímbejelentési

Továbbra is fennáll a kettős ezzel

Ugyan­

is, melyet az

rendszer sem szüntetett meg.

l akcímbejelentési rendszer és

összefüggésben a lakónépesség az elsődleges,

s így a n é p s z á m l á ­

lások közötti t o v ábbvezetett területi né p e s s é g s z á m o k is k isebb-nagyobb mérté k b e n pontatlannak tekinthetők.

162

A korábbi előreszámítás ezért

is alkal m a z t a az éves v á n d o r ­

lási s t atisztika helyett a n é p s zámlálások közötti vándorlási get.

Tudjuk azonban,

nok,

hosszabb távon pedig kétséges,

hogy ennek összetevői

és hatásai

egye n l e ­

is b i z o n y t a l a ­

hogy az 1970-es években megfigyelt

tende n c i á k akár megköz e l í t ő e n is érvényesek mara d n a k a jövőben, kö l c s ö n h a t á s u k a m egelőzőek

vagy

szerint alakul.

A területi e l ő r eszámítások ma még nem képesek olyan külső tényezőket egzaktan figyelembe venni, tási változások. nek,

mint a funkcionális k ö z i g a z g a ­

Ebből adódóan már rövid távon is pontatlanok leh e t ­

azaz fiktív pontosságuk van,

nizál á s a után mérhetünk.

amit a t ényadatok megf e l e l ő homoge-

Mindez t e r m é s z e t e s e n nem érinti a területi

n é p e s s é g e l ő r e s z á m í t á s o k alapvető

jelentőségét,

csupán utal arra,

ezeknek a jellege k ülönbözik az országos előreszámítástól. a pontosság, mény.

a reprodukciós

folyamat való s á g h ű előrejelzése a k ö v e t e l ­

T erületben viszont előtérbe kerül az orientáló funkció.

a korábbi előreszámítás

is

jól szolgálta,

lis szemlélet terjedésével, reszámítási m ódszerek

hogy

Utóbbinál

de bizonyos,

ismereteink bővülésével,

célzott tová b b f e j l e s z t é s é v e l

látokon belül a területi becslések p o n t o s s á g a is

az e l e m z é s i - e l ő ­ az általános ko r ­

jelentősen

A területi e l ő r eszámítások eredményeinek,

Ezt már

hogy a r e g i o n á ­

javítható.

bővebb h i p o t é z i ­

seinek a t a r t a l m a átfogóbb beépülési lehetőséget tesz lehetővé a fel­ használásban.

Az alkalmazás

már a kedvező,

de a demográfusokat

ilyen bővülése nemcsak a d ö ntéshozók szá­ is segíti a v i s s zacsatolási

folya­

mat alakításában.

2.

A területi előreszámítások p ontossága 1981-1985 között

Az 1981-2001

időszakra szóló területi n é p e s s é g e l ő r e s z á m í t á ­

sok 1981-1985 közötti pontosságát - összevetve a tényadatokkal, gezve a közigazgatási h o m ogenizálást lások közötti területi népess é g a d a t o k ságát

is - az alábbiakkal

-

A főbb területi egységek

összesenjei)

fokozódó statisztikai p o n t a t l a n ­

jellemezhetjük:

m egyeszékhelyek,

pontos,

elvé­

és figyelembe véve a n é p s z á m l á ­

(Budapest,

a megyei városok,

a

a többi városok és a községek országos

előreszámított n é p e s s é g s z á m a kielégítően

0,98 és 1,03 közötti relatív arányú. 163

Ez azt

je-

lentheti, asodási

hogy lényegében az 1970-es

folyamat folytatódott,

években mért városi-

kisebb átrendeződésekkel.

Kevésbé nőtt a megyesz é k h e l y e k népessége,

a községi n é ­

pességfogyásnak csak 80 s zázaléka realizálódott. mozdulást

Ez el ­

jelent az előresz á m í t á s h o z képest a területi

átrendeződésben,

de a v á rosiasodás

lefékeződéséről,a köz­

ségek n é p e s ségmegtartó erejének érdemi növekedéséről még nem beszélhetünk.

Budapest népessége tovább növekedett,

még akkor is, ha

l eszámítjuk a statisztikai bizonytalanságot. ra,

hogy esetleg r e videálnunk kell

si egyenleg rövid időn belüli lott nézetünket,

Ez utal ar ­

a budapesti v á n d o r l á ­

jelentős csökkenéséről v al­

hiszen a tények mást mutatnak.

Az egész területi előreszámítás

l e g érdekesebb eredménye

a nagyon is k ülönböző megyék n é pességének gyakorlatilag pontos

előreszámítása.

lút pontosságot

A megyék több mint

értünk el,

de a maximális

felénél abs z o ­ eltérés

sem n a ­

gyobb 2 százaléknál.

Ugyanakkor a megyéken belüli kép igen differenciált, már számos

jelentős eltérés mutatkozik.

becslés van S z é k e s fehérvárnál várnál

(7% ), N y í r egyházánál

Általánosan

jellemző,

(5%),

(5%),

Jelentős

Egernél

(5%),

Szombathelynél

itt

felülKapos­ (7%).

hogy a me g y e s z é k h e l y e k n é p e s s é g f e l ­

futása m é rséklődött a 70-es évekhez képest.

A többi városnál magasabb hibasz á z a l é k o t mutat: kun megye megye

(+5% ),

B o r s o d - A b a ú j - Z e m p l é n megye

(-5% ) előreszámítása.

renciáltabb,

A teljes kép itt

mint a megyeszékhelyeknél,

ellentmondásosan - kisebb centrumok változást

jelezhet.

Bács-Kiskun

Bács-Kis-

(+6%),

Tolna

jóval d i f f e ­

ami - egyelőre

felé irányuló m o z g á s ­

A községek n épessége néhány megye:

(-4% ), Fejér

(-4% ), Vas

(-3% ) kivételével az

előreszámításhoz közelá l l ó a n alakult, elég konzekvens.

164

de az alulbecslés

A területi egységeknél

előrebecslések tehát

1981-1985 között a nagyobb

lényegében eleget tettek az általános korlátokon belül

várható pontossági követelményeknek, dig v iszonylag

jól orientáltak.

a részle t e s e b b

felbontásnál

el­

pe­

A megyén belüli differenciált p o n t o s ­

ságú becslés valószínűleg nagymé r t é k b e n vi s s z a v e z e t h e t ő arra,

hogy az

ö s szmozgáson belül a megyén belüli mozgá s o k n a k van döntő szerepe.

A

statisztikai adatok szerint az állandó lakóhelyv á l t o z t a t á s o k 80-90, az i d eiglenesek közel 50 százaléka a saját meg y é n belül realizálódik. volum e n e k miatt a megyei szintű vándorlási lehet tévedni,

mint a megyén belüli

A

egyenlegeknél kevesebbet

szaldóknál.

A területi

sajátossá­

gok felmérésének ponto s í t á s a mellett tehát az előreszámítási m ó d s z e r ­ tan fejlesztése is indok o l t t á vált a népességel ő r e s z á m í t á s u t ó v i z s g á ­ lata alapján.

A tudományos

k orl á t o k ellenére,

indítékok mellett,

az adatbázisból adódó

ez a felismerés is abba az irá n y b a hatott,

hogy

m u l t i r e g i o n á l i s előreszámítást készítsünk.

3.

A területi n é p e s s é g előreszámítás új módszere:

multiregionális

modell

Ha a népesség nem zárt, lett a vándorlások egyenlege,

akkor a t e rmészetes népmo z g a l o m m e l ­

mint addiciós és perturbáló

nyező is befoly á s o l j a a népesség számát, telét.

Egy különálló területi egység

léma azzal,

csönös k a pcsolatban vannak,

esetében nincs

A területi

kétségessé válik az egyenleg-módszer:

dokolt megjelölni a szaldó forrását,

folyamatában.

is pr o b ­

ahol a területi egységek intenzív k ö l ­

h on n a n származik a bevándorlás, a vándorlás

té ­

nemek és korszerinti össz e t é ­

(ország)

ha csupán az egyenlegre mondunk hipotéziseket.

el ő r e s z á m í t á s o k rendszerében,

(zavaró)

in­

ahová irányul az elvándorlás,

milyen neműek és korúak vesznek részt

A jelenlegi előreszámítás

n a n - h o v á elv szerint becsüli előre.

a vándorlást hon-

Ez a m u l t iregionális modell

lé­

nyege.

A területi egységek közötti v á n d orlásoknál elegendő az el­ vándorl á s o k k a l

foglalkozni,

fel tudjuk osztani.

amennyiben azokat a célterületek szerint

A bevándorlás ugyanis az adott területi egységbe

m á s h o n n a n irányuló v ándorlások

összegyűjtéséből képezhető.

számítás gépi programja pontosan így működik. ti egységre m e g h a t á r o z z a az elvándorlások lás típ u s a szerint).

Majd ezeket

Az elő r e ­

Először minden t e r ü l e ­

számát

(nem,

korév,

vándor­

felosztja irányultság szerint, 165

tehát

képezi a területek közötti vándorlásokat.

Végül a bevándorlásokat ösz-

szegezi területi egységenként képezi a vándorlási egyenleget

és h o z z á ­

adja a népességhez.

A modell a következő rendszer v á l t o z ó k a t tartalmazza: -

TELV:

teljes elvándorlási arány,

az életút alatti

szes lakó h e l y v á l t o z t a t á s o k átlagos tári

év adatai alapján

ösz-

száma egy n a p ­

(a teljes t e r mékenységi

aránnyal analóg mutató);

-

VE /X/:

a korspecifikus ja (naptára),

elvándorlási

intenzitások pro f i l ­

amely azt m u t a t j a meg,

hogy az ösz-

szes elvándorlások hány s zázaléka r e alizálódik az egyes

-

TAR:

életkorokban;

az elvándorlások m e g o s z l á s a a befogadó területek szerint.

Minden változó férfi-nő, dő, nek.

állandó- i d e i g l e n e s bontásban é r t e n ­

ezenkívül a TAR megos z l á s o k a v alóságban korévenként is k ü l ö n b ö z ­ Az előreszámítás

során elvben minden paraméter az időtől is függ,

ami a jelenlegi igényeken és l e h etőségeken túli

folyamat

nálja.

hogy ezek közül mit

A készítőknek kiemelt

szerepe van abban,

leírását kí ­

t ekintenek variánsnak.

A vándorlás folyamatának ilyen leírása alkalmas arra, a népesség területi reprodukciós folyamatát pontosan kövesse. dell nem előzmények nélküli a hazai demográfiában,

hogy

A mo­

már az 1970-es évek

m ásodik felében az Intézetben e l készültek az első multiregionális t á b ­ lák.

De ilyen nagy s z á m ú területi

egységre és változó hipotézisekkel

először a mostani előresz á m í t á s b a n alkalmaztuk.

A feladat elvégzésénél a változó p a raméterek k i v á l a s z t á s a a legkritikusabb rész.

Az általános esetben ugyanis többmillió n a g y s á g ­

rendű az a d a t s z ü k s é g l e t , ami nehezen becsü l h e t ő és áttekinthető. Ezért az alábbi meggondolásokat

-

(munkahipotéziseket)

alkalmaztuk:

A korspecifikus elvándorlási a r ányszámok korszerinti m e g ­ oszlása: (VE /X/) az 1985. évi szinten konstans marad.

166

Ezt az indokolja,

hogy a m e g o s z l á s o k terüle t i l e g kevéssé

d i f f erenciáltak és időben is közel állandónak mutatkoznak.

-

Az elvándorlások m e g o s z l á s a a befogadó t erületek szerint (TAR) mutat ugyan kor- és n em specifikus különbségeket, de ezek ne m t úlságosan nagyok. A k ü lönbségek főként ab ­ ból adódnak, milyen arányban vándor o l n a k egy adott t e r ü ­ leti egységbe egész családok. Az előreszámítás során a TAR m e g oszlásokat korszerint egységesnek, nemek szerint lényegében azonosnak vettük fel.

-

A változó paramétereket - TELV, TAR - egyes jövőbeni i dő­ pontokra adtuk meg, a v á ltozások az időpontok között li­ neárisak.

A vá n d o r l á s o k r a kialakított hipotézist tehát két - időben változó - m u t a t ó s z á m r a a l akítottuk ki:

a teljes elvándorlási arányra

(TELV) nemek és a vándorlás típ u s a szerint, területi m e g o s z l á s á r a (TAR)

állandó-,

paraméterre hár o m - alacsony,

közepes,

valamint az elvándorlók

ideiglenes bontásban. magas

Mindkét

elnevezésű - variáns k é ­

szült

A számító p r o g r a m korrekt működ é s é h e z mát kellett megoldani,

melyek esetenként további e g yszerűsítő f e l t é t e ­

lezéseket is megkívántak. az év végén,

sok technikai p r o b l é ­

A v á n dorlásokat úgy fogtuk fel,

hogy csak

a születések és a h a lálozások után k ö vetkeznek be,

termé­

szetesen az induló arányokat is ennek az elvnek megfe l e l ő e n képeztük. A számítások eddigi tapasz t a l a t a i azt mutatják,

hogy az előreszámítás

eredményeit a technikai problémák csak minimális mérté k b e n b e f o l y á s o l ­ ják.

4.

Az 1985.

évi vándorlási adatok

Az új e l ő r e s zámításokban

jellemzése

lehetőség nyílt arra,

dorlási adatokat ilyen területi bontá s b a n áttekintsük. felhasznált adatbázisnak, mutat ó k k a l d orlásoknak

hogy a vá n ­

Újdonsága a

hogy a népesség k o r ö s szetételétől

független

operált és a telepü l é s e k e n - területi egységen belüli v án­ központi

szerepet ad.

A belső v ándorlások - mely e k Bud a ­

pest és a me g y e s z é k h e l y e k esetében valóban telep ü l é s e n belüli v á n d o r ­ lások, lüli,

a városok és a községek esetében pedig részben t e l e p ü l é s e n b e ­ részben város-város,

község - k ö z s é g közötti mozgá s o k - figyelem167

bevételével teljesebb képet kapunk a népesség általános mobilitási készségéről

és a területek közötti kapcs o l a t o k erősségéről

(TELV, TAR).

Az állandó lakóhelyv á l t o z t a t á s o k átlagos száma 1985-ben a férfiaknál 5,2,

a nőknél 5,6 volt.

a nők magasabb élettartamával, tözésekkel.

A k ülönbség feltehetően m a g yarázható

vagy a házassá g k ö t é s h e z kapcsolódó k ö l ­

Az ideiglenes vándorlásoknál

ként ellentétesek:

3,5 és 3,2 átlagos

az arányok kisebbek és n e m e n ­

számot kaptunk.

a férfiak lakóhelyen kívüli munkavá l l a l á s a i

Ebben b izonyára

játszanak szerepet.

A te ­

lepüléshálózat h i e rarchiáján felfelé hala d v a a mozgás egyre i n t e n z í ­ vebb.

Az állandó elvándorlás teljes ará n y a férfi,

a községekben,

5,4-5,8 a városokban,

nő bont á s b a n 4, 5-5,0

6,0-6,2 a megyeszékhelyeknél,

vé­

gül B udapesten 5,0-5,4 lakhelyváltoztatás volt.

Az ideiglenes elvándorlásnál gek településtípus

a mérték kisebb,

de a k ü l ö n b s é ­

szerint hasonlóak.

Ebben alapvetően a vándorlás

lépcsőzetessége tükröződik,

de

magyarázó változók lehetnek a területi halandósági

differenciák,

t ö b bszakaszos

A területi k ü l ö n b ­

ségekben

lakáshoz

stb.

jól m e g figyelhető a mobilitási készség csökkenése keletről-

n yugatra haladva. 5-6,

jutás a nagyvár o s o k b a n

a

Az alföldi megyé k b e n a lakóhelyv á l t o z t a t á s o k száma

a nyugati részben 3-4 között van.

Általában a l a k ó h e l yváltoztatások

száma az állandó v á n d o r l á ­

soknál a családi életciklussal

(keletkezés,

ideiglenesnél inkább az egyéni

életciklus egyes

munkavállalás)

áll összefüggésben.

növekedés,

felbomlás),

elemeivel

A mozgás motiv á c i ó n a k ható t é n y e z ő ­

inek vizsg á l a t a az előreszámítás során több kuta t á s r a váró témát lölt ki.

az

(iskolázás,

Az elvándorlás térbeli e l oszlására általában

hogy az állandó l akóhelyváltoztatás m ozgástere

szűk,

je­

jellemző az, az ideiglenesé

nyitottabb.

Az állandó vándorlások döntő hány a d a a saját megyén belül zajlik:

az arány a megyeszé k h e l y e k n é l

geknél 83%.

90%,

a városoknál 86%,

Ezenkívül Budapestnek van kitüntetett

az ideiglenes vándorlásoknál

(21%).

A Budapestre

szerepe,

a közsé­

különösen

és a saját megyébe

irányuló mozgás hán y a d a az állandó v á n d orlásoknál több mint 90%, ideiglenesnél közel 60%.

168

az

A fővárosba költözők nagyobb h á n y a d a a községekből oda is megy vissza. lent,

Vannak megyék,

de vannak olyanok is,

t e i " : Szabolcs,

Nógrád,

ahol ez egyszerű n é p e sségcserét

amelyek egyelőre még a főváros

ségből vagy városból célpontot

ja az is,

az alföldi térség.

Pest,

indul.

jelölt meg.

hogy a megye

je-

"tápterüle-

A lakóh e l y v á l t o z t a t á s o k t á v o l s á g a eltérő aszerint,

vüli

jön és

A városi mozg á s o k mintegy

hogy köz

fele meg y é n k í ­

A távolabbi térség m i grációját b e f o l y á s o l ­

földrajzi

fekvése mennyire központi.

Fejér,

Vesz p r é m megye m o z g á s k a p c s o l a t a i a legm e g o s z t o t t a b b n a k n e v e z h e ­

tők.

A területi

egységen belüli vándo r l á s o k aránya a t e l e p ü l é s ­

h i e r a r c h i á n felfelé h a l a d v a növekszik, lyamatnak megfelelően. ban 89%, 67%.

az általános u r banizációs

A belső állandó v á ndorlások aránya a fővá r o s ­

a megy e s z é k h e l y e k n é l 79%,

a v árosoknál

74%,

Az ideiglenes v á n d o r l á s o k arányai kisebbek,

sonló:

39%,

28%,

23%,

fo­

14%.

Figyelemre méltó,

lagosan a megye települé s t í p u s a i között v á n d o r l á s á n a k célterületét

a községeknél

de a t e n d e n c i á j u k ha-

hogy egy megyei

lakos át-

egyenlő arányban válas z t j a

(a mozgás kellően megosztott).

A Budapest­

re irányuló mozgás aránya ugyan a k k o r az állandó vándorlás esetében ennek csak töredéke,

az ideiglenesnél viszont a k é t s z e r e s e .

Ez ismételten a főváros egészen különleges k oncentráló hely zetét hangsúlyozza, jelenti.

az ö s s zmozgáson belül a

legnagyobb feszültséget

Ez a feszültség nemcsak térbeli v onatk o z á s b a n mondható el,

hanem a mozgás

eredet

és célpontjai közötti környezeti különbségre,

ami számos m a g a t a r t á s p r o b l é m a forrása lehet.

Fel kell hívni még a figyelmet arra, elején néhány v o n a t k o z á s b a n dorlási

e g y enlegekben az 1970-es

n a g y s á g r e n d i l e g olyan

jelentősek,

tatlans á g a i v a l nem magyarázhatók. körzetek

(Borsod,

Komárom,

hogy az 1980-as

évek

lényeges válto z á s o k mentek végbe a vá n ­ évekhez képest.

Ezek a v áltozások

hogy a v ándorlási

s tatisztika pon­

Szemb e t ű n ő a hagyományos nehézipari

Győr) v o n z e r e j é n e k csökkenése:

vándorlási nyeresége például 1985-ben 81 összes negatív vándorlási egyenlege. korábbi e l ő r e számításban 1985-re

fő volt,

vagy egyes város

Ez t e r m é s z e t e s e n m e g m u t a t k o z i k a

jelzett

és a s t a t isztikailag mért

egyenlegek helyenként igen éles kü l ö n b s é g é b e n is.

169

pl. Miskolc

Ezért az új előre-

számítás eredményei a t e rmészetes n é p m o z g a l o m mellett a v á ndorlások miatt is kisebb- n a g y o b b mért é k b e n eltérnek a korábbi számoktól.

Hipotéz i s e i n k az induló - 1985. át erősen csökkentik,

évi - vándorlási d i f f e r e n c i ­

de teljesen nem szüntetik meg.

zése során ugyanis hátrányos volt az a körülmény, sünkre álló idő alatt csupán az 1985.

A feladat elv é g ­

hogy a r e n d e l k e z é ­

évi adatbázis

feldol g o z á s á r a és

nem egy hosszabb időszak t e n d e n c i á i r a támaszkodhattunk.

5.

A jelenlegi népe s s é g e l ő r e s z á m í t á s vándorlási hipotézisei

A vándorlási hipotéz i s e k b e n arra törekedtünk, előreszámítás a l a p gondolatait

fejtsük ki úgy,

hogy az előző

hogy hipot é z i s e k ös s z ­

hangban legyenek az új terület és t e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i koncepcióval. Az előző előreszámítás csökkenését

a vándorlási nyereségek,

jelölte meg

hosszabb távon.

gi szinten sokféleképpen megvalósulhat. vándorlás

jelenlegi területi

a lakóhelyv á l t o z t a t á s o k létrejöhet

veszte s é g e k

Egyik póluson e l képzelhető a

i r á n y ultságainak vá l t o z a t l a n s á g a mellett

számának drasztikus csökkenésével.

A területi v i z s g á ­

latok is azt mutatják és a fejlesztési k oncepció is azt hogy az e gyenlegek kívánatos

bilitási készség csökkenéséből, eloszlás megvalósulásával, tásával

Másrészt

stagnáló vagy növekvő általános m obilitási készség mellett

is a területi eloszlás m egfelelő m ó d o s u l á s a esetén.

célként,

lényeges

A mozgás c s i l l a p o d á s a t é r s é ­

jöjjön létre.

jelöli meg

csökkenése nem elsősorban a m o ­

hanem a k i e g y e n s ú l y o z o t t a b b térbeli

a v á ndorlások

fokozottabb területi

Ezért a lakóh e l y v á l t o z t a t á s o k átlagos

(TELV) csak kisebb m é r t é k b e n változik a hipotézisekben,

megosz­

száma

viszont

jelen­

tősebb á t r e n deződéseket t é teleztünk fel a térbeli megoszlásban.

A vándor l á s o k r a három hipotézist dolgo z t u n k ki, előreszámítás v á l tozatainak analóg i á j á r a alacsony, tozat n a k nevezünk.

magas v á l ­

Az elnevezés nem fejezi ki a h i potézisek lényegét,

hiszen t e rületben nézőpont kérdése, tozatnak.

melyeket az

közepes,

mit tekintünk alsó vagy felső v á l ­

Sok esetben az azonos t endenciák kioltják egymást,

például

h a a mobilitási készség növekedésével párhu z a m o s a n nő a belső v á n d o r ­ lások aránya. A hipoté z i s e k lényege abban áll, hogy minde g y i k l é n y e g é ­ ben "megvalósítja" a terület- és tele p ü l é s f e j l e s z t é s i koncepciót, k ülönb ö z n e k a m e gvalósítás időtávjában és részben a módjában. általános

stratégia azonban nem egységesen érvényesül,

170

de

Ez az

han e m t erületi-

lég differenciáltan,

ahol i g yekeztünk figyelembe venni az egyes megyék

sajátosságait.

Mind h á r o m hipotézis ugyanazokat a s ú l yponteltolódásokat ve ­ títi

előre a vándorlások térbeli e l o szlásában

zártsága,

mivel terüle t ü k ö n belül vándorlási

( T A R ) . Fokozódik a megyék célpontokat nyújtanak, de

ezen belül csökkennek a bel ső vándor l á s b a n megl é v ő differenciák,

így

a megyék közötti mozgás a l acsonyabb szinten k i e g y enlítettebbé válik. Növek s z i k a m e g y e s z é k h e l y e k e n belüli és város-város közötti mozgás a kialakult t rendeknek megfelelően.

Intenzívebb és kiegyensú l y o z o t t a b b

lesz a község-város közötti lakosságcsere azáltal, he l y b e n m a r a d ó k aránya,

hogy csökken a

amit ellensúlyoz a fiatal korössz e t é t e l ű v á r o ­

sokból a korszerű é l e t f eltételeket biztosító községekbe irányuló v án­ dorlások nagyobb aránya,

vé g e r e d m é n y b e n a községek

javára.

A köz s é g ­

ből elvándorlók m e g o s z l á s a a me g y e s z é k h e l y és a többi város között az utóbbi

felé mozdul el.

A kisebb városok szerepe általában növekszik a

vándor l á s o k befogadásában, soknál.

különösen az ideiglenes l a k ó h e l y v á l t o z t a t á ­

L ényegesen csökken Budapest vonzása.

landó v á ndorlások aránya 10,

A fővárosba irányuló ál­

az ideigleneseké 15%-kal mérséklődik,

ami

egy hosszabb időszak statisztikai i n g adozásának felel meg.

A fentiekre vázolt térbeli megoszlá s - m ó d o s u l á s az alacsony vá l t o z a t b a n lassan 2005-ig, a magas változatban gyorsan,

a közepes változ a t b a n ü t emesebben 2000-ig, 1995-ig valósul meg.

A h i potézisek másik paramétere, ma (TELV)

a l a k ó h e l yváltoztatások

távú meg v a l ó s u l á s á n a k megfelelően, ső v á n d o r m o z g a l o m kialakítását

az arányosabb,

kiegyen l í t e t t e b b be l ­

szem előtt tar t v a változik.

Az alacsony változ a t b a n a mobilitás i n tenzitása nő, ként a lassan oldódó térbeli feszültségek levezetésére. zatban a lakóhelyv á l t o z t a t á s o k száma csökken, ütemben valósul meg, ledik,

a területi egységek fejlettsége

hogy mikö z b e n a más fontos

látványosan k ö z e ­

Ez a folyamat úgy

jellemzőkben közeledés t ö r t é ­

más új sajátosságok mentén differenciálódás alakul ki,

távolabbi időszak m igrációs áramlását zásában sem azonos t a r t a l m ú az,

eszk ö z ­

A magas v á l t o ­

mivel a fejlesztés gyors

jelentősen mérsék l ő d i k a vonzás-taszítás.

megy végbe, nik,

szá­

a terület- és település f e j l e s z t é s i koncepció k ülönböző idő­

jelentheti.

ami egy

A közeledés v o n a t k o ­

hogy melyik közelít a másikhoz.

171

A közepes változ a t b a n a m o bilitási készség lényegében stag­ nál,

ami azt

m ellett

jelenti,

hogy egy kiegyens ú l y o z o t t területi

fejlődés

intenzív lakosságcsere valósul meg a t erületek között.

A l a k ó h e l y változtatások számára vonat k o z ó h i potézisek v á l t o ­ zásának i n tervalluma + 10%-os határok között van.

Ezen belül c s ö k k e n ­

nek a férfiak és a nők m o b i l i t á s a közötti külön b s é g e k és á ltalában a területi differ e n c i á k is.

6.

M e gjegyzések a n é p e s s é g e l ő r e s z á m í t á s

eredményeihez

Az új előreszámítás a korábbihoz képest visszaf o g o t t a b b t é r ­ beli átrendeződéssel pot,

számol.

Ebben szerepet

játszik a kiindulási

áll a ­

ami az előző e l ő r eszámításhoz képest által á b a n mérsé k e l t e b b n ö v e ­

kedést mutat a nagyvárosokban,

kisebb csökkenést a községekben.

A ván­

dorlási h i p otéziseket - a terület- és t e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó ­ ra t á m a s z k o d v a - is ebbe az irányba erősítettük.

Az e l ő r eszámítások

alapján a községek népessége az e z r e d f o r ­

dulóig - nem számítva a váro s s á nyilván í t á s o k a t csökken,

szemben a korábbi 6-700 ezer fővel.

- 4-500 ezer fővel

A me g y e s z é k h e l y e k

városok népesség n ö v e k e d é s e az e z r e dfordulóig még folytatódik, forrása azonban egyre inkább a fiatal korössz e t é t e l b ő l mészetes szaporodás

lesz,

ként előjelet vált.

Budapest n é p e s s é g s z á m a a korábban

sabban csökken,

ennek

létrejövő t e r ­

a vándorlási nyere s é g lecsökken,

a főváros - a jelenlegi közigazgatási

és a

sőt e s e t e n ­

jelzettnél

las­

határok között -

még az ezredfordulón is kétmilliós.

A korábbi

és

jelen előreszámítás,

felhasználásával is megyei

F e l tételezhető a jövőben is az, azok,

a m u l t i regionális módszer

szinten hasonló eredményeket hozott.

akik a környezeti feszültségekre

előreszámítás térbeli átrendeződési

hogy a v ároslakók lesznek

a l e g aktívabban reagálnak.

p o litikához v a lószínűleg a legközelebb állnak.

Személyes döntéseiket

befolyásoló irányítási polit i k a ezekre a rétegekre son,

oly módon kell h a s ­

hogy az a községi lakosság életkörü l m é n y e i h e z közelítsen.

legalapvetőbb feltétele,

egyúttal a térbeli k a p csolatokat

ja, a műszaki és szociális zeledése.

Az

folyamatainak megfe l e l ő migrációs

Ennek

erősítő m ó d ­

infrast r u k t ú r a területi különbs é g e i n e k kö ­ __

1

9

8

5

1

9

9

5

Sor F é rfi

Nő

á lla n d ó Budapest Ba ra n ya

B á cs-K iskun

Békés

Borsod-Abaúj-Zem plén

Csongrád

Fe.jér

Győr-Sopron

H a.idú-Bihar

Heves

Komárom

Nógrád

Pest Somogy

Sza b o lcs- Sza tm ár

Szo lno k

T o ln a

Vas

Veszprém

Z a la

M V K M V K M V K M V K M V K M V K M V K M V K M V K M V K M V K V K M V K M V K M V K M V K M V K M V K M V K

F é rfi

Nő

id e ig le n e s

F é rfi

Nő

á lla n d ó

F é rfi

Nő

id e ig le n e s

1

4,993

5,344

5,579

4,564

4,895

5,135

5,421

4,441

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57

6,760 7,895 5,282 6,063 5,547 4,828 5,822 5,551 5,406 6,135 5,692 4,762 5,753 5,279 4,673 5,328 5,633 4,363 5,387 4,271 3,339 7,734 4,964 4,927 4,492 5,924 4,236 7,250 5,261 4,302 6,027 5,618 4,149 4,410 3,312 6,231 5,075 4,913 5,776 5,853 4,848 6,454 5,544 4,804 6,971 5,173 5,075 5,905 4,847 3,421 6,438 5,883 4,171 3,959 4,658 3,877

7,140 8,362 5,900 6,280 6,086 5,549 5,892 5,903 6,119 6,523 6,035 5,288 5,680 5,673 5,311 5,817 5,824 5,069 5,360 4,600 3,752 7,763 5,493 5,603 4,531 5,710 4,778 7,600 5,594 4,675 6,405 5,767 4,384 4,784 3,786 6,352 5,428 5,567 5,942 6,002 5,374 6,730 5,977 5,284 6,862 6,020 5,631 5,920 5,278 3,956 6,941 6,207 4,895 4,261 4,785 4,297

5,371 3,599 2,714 4,007 2,986 2,282 3,615 3,277 2,913 5,127 4,115 3,392 5,475 3,359 2.517 4,975 4,399 2,804 4,047 2,921 1,958 4,780 2,622 3,516 4,534 3,755 4,291 4,950 4,185 2,659 3,938 2,907 2,985 3,576 2,600 3,694 3,469 2,515 4,187 4,550 4,992 6,087 3,297 3,523 4,023 3,680 2,494 4,157 2,443 2,225 4,377 3,817 3,116 3,399 3,215 2,302

4,817 3,229 2,904 4,094 3,200 2,483 3,516 3,373 2,671 4,534 3,631 2,954 5,126 3,222 2,511 4,050 3,586 2,798 3,834 3,103 1,908 4,771 2,642 2,634 4,154 3,268 2,414 4,163 3,576 2,446 3,589 2,583 1,870 3,619 2,802 4,005 3,324 2,590 4,246 3,865 3,238 5,460 2,916 2,958 4,451 3,216 2,645 3,694 2,738 2,169 4,152 3,636 3,295 3,367 3,133 2,084

6,560 7,603 5,190 5,825 5,229 4 ,728 5,622 5,288 5,249 5,928 5,487 4,605 5,654 5,023 4,459 5,138 5,476 4,329 5,147 4,275 3,404 7,207 4,813 5,022 4,507 5,717 4,204 6,944 5,030 4,320 5,690 5,313 3,977 4,320 3,362 5,881 4,927 4,819 5,562 5,588 4,852 6,077 5,258 4,713 6,508 4,946 4,915 5,595 4,672 3,464 6,215 5,663 4,171 3,932 4,502 3,885

6,902 7,996 5,758 6,007 5,617 5,358 5,756 5,518 5,903 6,312 5,906 5,137 5,663 5,361 5,049 5,561 5,546 4,904 5,291 4,543 3,784 7,323 5,353 5,433 4,485 5,600 4,658 7,285 5,252 4,530 6,173 5,483 4,206 4,716 3,816 6,140 5,208 5,325 5,749 5,766 5,163 6,372 5,668 5,187 6,445 5,829 5,473 5,589 5,080 3,956 6,497 5,818 4,795 4,081 4,661 4,308

5,171 3,611 2,665 3,897 2,953 2,247 3,514 3,170 2,828 4,924 3,969 3,347 5,195 3,170 2,443 4,789 4,241 2,733 3,924 2,841 1,875 4,508 2,594 3,485 4,480 3,739 2,898 4,900 4,163 2,680 3,826 2,874 2,961 3,581 2,578 3,580 3,349 2,427 4,038 4,490 4,920 5,787 3,148 3,451 3,899 3,552 2,432 3,946 2,388 2,166 4,246 3,660 3,067 3,279 3,082 2,234

4,696 3,266 2,861 3,921 3,122 2,390 3,463 3,200 2,618 4,571 3,658 2,959 5,032 3,138 2,440 4,124 3,911 2,730 3,733 3,024 1,850 4,565 2,623 2,612 4,172 3,319 2,438 4,102 3,677 2,469 3,632 2,629 1,878 3,624 2,785 3,878 3,252 2,564 4,155 3,701 3,344 5,256 2,956 3,030 4,221 3,135 2,607 3,751 2,596 2,134 4,037 3,402 3,268 3,283 3,052 2,067

173

1

9

8

2

5

0

0

0

So r F é rfi

Nő

á lla n d é

Budapest Bara n ya

Bá cs- K isku n

Békés

Borsod-Abaűj-Zem plén

Csongrád

F e jé r

Győr-Sopron

H a jd ú - B ih a r

Heves

Komárom

Négrád

Pest Somogy

Szabó 1c s-Szatm ár

Szo lno k

T o ln a

Vas

Veszprém

Z a la

M V K M V K M V K M V K M V K M V K M V K M V K M V K M V K M V K V K M V K M V K M V K M V K H V K M V K M V K

F é rfi

Nő

id e ig le n e s

F é rfi

Nő

á lla n d é

F é rfi

Nő

id e ig le n e s

1

4,993

5,344

5,579

4,564

5,047

5,298

5,517

4,707

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57

6,760 7,895 5,282 6,063 5,547 4,828 5,822 5,551 5,406 6,135 5,692 4,762 5,753 5,279 4,673 5,328 5,633 4,363 5,387 4,271 3,339 7,734 4,964 4,927 4,492 5,924 4,236 7,250 5,261 4,302 6,027 5,618 4,149 4,410 3,312 6,231 5,075 4,913 5,776 5,853 4,848 6,454 5,544 4,804 4,971 5,173 5,075 5,905 4,847 3,421 6,438 5,883 4,171 3,959 4,668 3,877

7,140 8,362 5,900 6,280 6,086 5,549 5,892 5,903 6,119 6,523 6,035 5,288 5,680 5,673 5,311 5,817 5,824 5,069 5,360 4,600 3,752 7,763 5,493 5,603 4,531 5,710 4,778 7,600 5,594 4,675 6,405 5,767 4,384 4,784 3,786 6,352 5,428 5,567 5,942 6,002 5,374 6,730 5,977 5,284 6,862 6,020 5,631 5,920 5,278 3,956 6,941 6,207 4,895 4,261 4,785 4,297

5,371 3,599 2,714 4,007 2,986 2,282 3,615 3,277 2,913 5,127 4,115 3,392 5,475 3,359 2,517 4,975 4,399 2,804 4,047 2,921 1,958 4,780 2,622 3,516 4,534 3.755 2,921 4,950 4,185 2,659 3,938 2,907 2,985 3,576 2,600 3,694 3,469 2,515 4,187 4,550 4,992 6,087 3,297 3,523 4,023 3,680 2,494 4,157 2,443 2,225 4,377 3,817 3,116 3,399 3,215 2,302

4,817 3,229 2,904 4,094 3,200 2,483 3,516 3,373 2,671 4,534 3,631 2,954 5,126 3,222 2,511 4,050 3,586 2,798 3,834 3,103 1 ,908 4,771 2,642 2,634 4,154 3,268 2,414 4,163 3,576 2,446 3,589 2,583 1,870 3,619 2,802 4,005 3,324 2,590 4,246 3,865 3,238 5,460 2.916 2,958 4,451 3,216 2,645 3,694 2,738 2,169 4,152 3,636 3,295 3,367 3,133 2,084

6,653 7,766 5,449 5,982 5,464 4,849 5,771 5,465 5,447 6,098 5,612 4,735 5,791 5,230 4,675 5,287 5,624 4,444 5,283 4,346 3,437 7,518 4,980 5,036 4,574 5,909 4,282 7,128 5,213 4,382 5,940 5,550 4,190 4,436 3,441 6,170 5,049 4,944 5.736 5,794 4,985 6,349 5,490 4,833 6,767 5,147 5,012 5,722 4,814 3,565 6,296 5,796 4,236 4,080 4,621 3,962

7,001 8,200 5,940 6,166 5,867 5,494 5,860 5.788 6,021 6,456 6,058 5,282 5,768 5,567 5,257 5,706 5,718 5,050 5,365 4,615 3,803 7,567 5,473 5,597 4,589 5,762 4,781 7,488 5,500 4,681 6,330 5,709 4,403 4,790 3,866 6,284 5,319 5,470 5,932 5,959 5,363 6,634 5,892 5,263 6,694 5,969 5,550 5,712 5,143 4,022 6,603 5,969 4,839 4,223 4,740 4,355

5,372 3,647 2,746 4,008 3,025 2,289 3,635 3,292 2,876 5,088 4,081 3,398 5,400 3,295 2,557 4,895 4,358 2,817 4,026 2,934 1,972 4,685 2,643 3,538 4,562 3.797 2,942 4,963 4,241 2,715 3,945 2,934 3,013 3,614 2,637 3,666 3,450 2,494 4,132 4,565 4,993 5,971 3,260 3,498 3,990 3,669 2,477 4,130 2,489 2,241 4,330 3,773 3,148 3,388 3,207 2,318

4,801 3,306 2,941 4 ,029 3,207 2,458 3,545 3,364 2,662 4,593 3,711 2,988 5,119 3,224 2,524 4,115 3,983 2,814 3.851 3,101 1,932 4,711 2,663 2,727 4,170 3,395 2,446 4,263 3,739 2,504 3,675 2,687 1,952 3,653 2,832 3,969 3,306 2,609 4,219 3,823 3,462 5,465 3,019 3,044 4,355 3,246 2,668 3,744 2,700 2,213 4,160 3,611 3,309 3,391 3,167 2,125

174

1

9

8

2

5

0

C

5

Sor Nő

F é rfi á lla n d ó Budapest B a ra n y a

B á cs- K isku n

Békés

Borsod-Abaúj-Zem plén

Csongrád

F e jé r

Győr-Sopron

H a jd ú - B ih a r

Heves

Komárom

Nógrád

Pest Somogy

Szab o lcs- Szatm ár

Szo lno k

T o ln a

Vas

Veszprém

Z a la

M V K M V K M V K M V K M V K M V K M V K M V K M V K M V K M V K V K M V K M V K M V K M V K M V K M V K M V K

F é rfi

Nő

id e ig le n e s

F é rfi

Nő

á lla n d ó

F é rfi

Nő

id e ig le n e s

1

4,993

5,344

5,579

4,564

5,268

5,501

5,623

5,108

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57

6,760 7,895 5,282 6,063 5,547 4,828 5,822

7,140 8,362 5,900 6,280 6,086 5,549 5,892 5,903 6,119 6,523 6,035 5,288 5,680 5,673 5,311 5,817 5,824 5,069 5,360 4,600 3,752 7,763 5,493 5,603 4,531 5,710 4,778 7,600 5,594 4,675 6,405 5,767 4,384 4,784 3,786 6,352 5,428 5,567 5,942 6,002 5,374 6,730 5,977 5,284 6,862 6,020 5,631 5,920 5,278 3,956 6,941 6,207 4,895 4,261 4,785 4,297

5,371 3,599 2,714 4,007 2,986 2,282 3,615 3,277 2,913 5,127 4,115 3,392 5,475 3,359 2,517 4,975 4,399 2,804 4,047 2,921 1,958 4,780 2,622 3,516 4,534 3,755 2,921 4,950 4,185 2,659 3,938 2,907 2,985 3,576 2,600 3,694 3,469 2,515 4,187 4,550 4,992 6,087 3,297 3,523 4,023 3,680 2,494 4,157 2,443 2,225 4,377 3,817 3,116 3,399 3,215 2,302

4,817 3,229 2,904 4,094 3,200 2,483 3,516 3,373 2,671 4,534 3,631 2,954 5,126 3,222 2,511 4,050 3,586 2,798 3,834 3,103 1,908 4,771 2,642 2,634 4,154 3,268 2,414 4,163 3,576 2,446 3,589 2,583 1,870 3,619 2,802 4,005 3,324 2,590 4,246 3,865 3,238 5,460 2,916 2,958 4,451 3,216 2,645 3,694 2,738 2,169 4,152 3,636 3,295 3,367 3,133 2,084

6,741 7,939 5,849 6,163 5,749 5,018 5,952 5,671 5,724 6,312 5,753 4,899 5,985 5,490 4,964 5,473 5,819 4,625 5,429 4,465 3,513 7,861 5,208 5,091 4,690 6,159 4,401 7,332 5,442 4,491 6,243 5,843 4,487 4,599 3,590 6,535 5,203 5,121 5,955 6,050 5,208 6,677 5,780 5,003 7,044 5,406 5,120 5,831 4,991 3,747 6,356 5,944 4,344 4,319 4,765 4,094

7,087 8,417 6,196 6,341 6,128 5,656 5,987 6,110 6,145 6,625 6,269 5., 474 5,937 5,805 5,515 5,862 5,911 5,237 5,466 4,717 3,844 7,826 5,626 5,813 4,748 5,994 4,947 7,720 5,798 4,884 6,513 5,992 4,672 4,876 3,958 6,452 5,431 5,631 6,173 6,201 5,625 6,951 6,162 5,357 6,971 6,138 5,625 5,807 5,183 4,133 6,632 6,092 4,880 4,399 4,831 4,438

5,639 3,711 2,865 4,157 3,133 2,347 3,804 3,460 2,928 5,294 4,219 3,467 5,648 3,440 2,723 5,009 4,501 2,933 4,154 3,061 2,105 4,888 2,714 3,615 4,680 3,889 3,008 5,050 4,363 2,780 4,106 3,024 3,091 3,671 2,728 3,770 3,579 2,577 4,238 4,670 5,090 6,177 3,398 3,551 4,099 3,822 2,532 4,366 2,638 2,346 4,426 3,910 3,267 3,529 3,372 2,434

4,936 3,386 3,061 4,151 3,322 2,540 3,663 3,580 2,718 4,641 3,808 3,039 5,232 3,338 2,640 4,124 4,211 2,930 4,013 3,204 2,050 4,885 2,723 2,912 4,172 3,539 2,468 4,512 3,877 2,569 3,762 2,799 2,078 3,704 2,905 4,078 3,372 2,674 4,295 3,971 3,694 5,746 3,136 3,090 4,501 3,405 2,757 3,751 2,826 2,334 4,327 3,882 3,368 3,543 3,332 2,217

5,551 5,406 6,135 5,692 4,762 5,753 5,279 4,673 5,328 5,633 4,363 5,387 4,271 3,339 7,734 4,964 4,927 4,492 5,924 4,236 7,250 5,261 4,302 6,027 5,618 4,149 4,410 3,312 6,231 5,075 4,913 5,776 5,853 4,848 6,454 5,544 4,804 4,971 5,173 5,075 5,905 4,847 3,421 6,438 5,883 4,171 3,959 4,668 3,877

175

176

1 7 7

00

T e r ü le t

Buda­ pest

Megyeszék­ h e ly

V áros

Község

Megyén b e lü l

Megyén k ív ü l

Megyén b e lü l+ Budap e s"t

Megyén k ív ü l Budapest n é lk ü l

Budapest

0,393

0

0,024

0,053

0,077

0,923

0,470

0,530

Ba ra n y a

P écs Városok Községek Bá cs-K iskun Kecskemét Városok Községek Békés Békéscsaba Városok Községek Borsod -Abauj—Zemplén M isk o lc Városok Községek Csongrád Szeged Városok Községek F e jé r Sz é k e s fe h é rv á r Városok Községek Győr-Sopron Győr Városok Községek H a jd ű - B ih a r Debrecen Városok Községek Heves Eg er Városok Községek Komárom T atabánya Városok Községek Nógrád S a lg ó ta r já n Városok Községek Pest P e s t vá ro s P e s t község Somogy Kaposvár Városok Községek Sza b ó ié s-Szatm ár N y íreg y h á z a Városok Községek Szolnok Szolnok Városok Községek T o ln a Szekszárd Városok Községek Vas Szom bathely Városok Községek Veszprém Veszprém Városok Községek Z a la Z a la e g e rsz e g Városok Községek

0,133 0,164 0,186 0,150 0,178 0,247 0,143 0,167 0,254 0,163 0,210 0,283 0,126 0,172 0,195 0,142 0,198 0,249 0,161 0,178 0,228 0,137 0,230 0,320 0,173 0,247 0,318 0,197 0,189 0,229 0,227 0,259 0,351 0,140 0,309 0,155 0,208 0,239 0,148 0,223 0,386 0,154 0,266 0,305 0,144 0,171 0,239 0,156 0,218 0,232 0,148 0,186 0,235 0,153 0,203 0,273

0,329 0,086 0,169 0,290 0,029 0,063 0 , 278 0,029 0,050 0,300 0,053 0,116 0,353 0,081 0,190 0,322 0,027 0,079 0,271 0,063 0,119 0,313 0,096 0,125 0,219 0,030 0,057 0,293 0,048 0,040 0,218 0,038 0,037 0 0 0,272 0,036 0,073 0,207 0,027 0,041 0,324 0,034 0,072 0,209 0,024 0,064 0,261 0,091 0,089 0,262 0,036 0,061 0,223 0,023 0,084

0,030 0,244 0,048 0,044 0,273 0,060 0,069 0,272 0,078 0,051 0,221 0,054 0,041 0,309 0,064 0,033 0,246 0,047 0,046 0,253 0,071 0,031 0,170 0,018 0,029 0,202 0,035 0,052 0,268 0,078 0,031 0,175 0,021 0,242 0,046 0,047 0,195 0,040 0,054 0,161 0,028 0,050 0,190 0,033 0,065 0,197 0,045 0,042 0,165 0,034 0,073 0,271 0,081 0,054 0,216 0,059

0,129 0,126 0,169 0,137 0,153 0,140 0,213 0,161 0,124 0,184 0,138 0,135 0,069 0,069 0,131 0,131 0,096 0,196 0,127 0,109 0,107 0,108 0,094 0,078 0,164 0,106 0,108 0,053 0,080 0,178 0,121 0,131 0,108 0,093 0,229 0,193 0,098 0,160 0,290 0,271 0,111 0,154 0,067 0,157 0,213 0,088 0,148 0,139 0,117 0,109 0,126 0,123 0,143 0,160 0,112 0,118

0,488 0,456 0,386 0,472 0,455 0,263 0,560 0,463 0,252 0,535 0,411 0,304 0,462 0,459 0,385 0,487 0,370 0,322 0,444 0,425 0,296 0,452 0,359 0,221 0,413 0,338 0,200 0,398 0,396 0,296 0,369 0,344 0,166 0,335 0,275 0,512 0,330 0,273 0,551 0,460 0,180 0,527 0,291 0,263 0,488 0,309 0,257 0,441 0,373 0,232 0,461 0,430 0,285 0,437 0,351 0,261

0,512 0,544 0,614 0,528 0,545 0,737 0,440 0,537 0,748 0,465 0,589 0,696 0,538 0,541 0,615 0,513 0,630 0,678 0,556 0,575 0,704 0,548 0,641 0.779 0,587 0,662 0,800 0,602 0,604 0,704 0,631 0,656 0,834 0,665 0,725 0,488 0,670 0,727 0,449 0,540 0,820 0,473 0,709 0,737 0,512 0,691 0,743 0,559 0,627 0,768 0,539 0,570 0,715 0,563 0,649 0,739

0,621 0,620 0,574 0,621 0,633 0,510 0,703 0,630 0,505 0,698 0,621 0,588 0,588 0,631 0,580 0,629 0,568 0,571 0,605 0,603 0,525 0,588 0,589 0,541 0,586 0,584 0,517 0,595 0,585 0,525 0,597 0,603 0,517 0,475 0,585 0,667 0,538 0,512 0,699 0,683 0,566 0,681 0,557 0,568 0,631 0,480 0,496 0,597 0,591 0,465 0,610 0,616 0,520 0,590 0,554 0,533

0,379 0,380 0,426 0,379 0,367 0,490 0,297 0,370 0,495 0,302 0,379 0,412 0,412 0,369 0,420 0,371 0,432 0,429 0,395 0,397 0,475 0,412 0,411 0,459 0,414 0,416 0,483 0,405 0,415 0,475 0,403 0,397 0,483 0,525 0,415 0,333 0,462 0,488 0,301 0,317 0,434 0,319 0,443 0,432 0,369 0,520 0,504 0,403 0,409 0,535 0,390 0,384 0,480 0,410 0,446 0,467

Á tla g M egyeszékhely—á t la g V á ro s á tla g K ö z s ég á tla g

0,212 0,156 0,200 0,267

0,128 0,275 0,045 0,080

0,107 0,047 0,225 0,050

0,134 0,151 0,118 0,139

0,369 0,472 0,387 0,269

0,631 0,528 0,613 0,731

0,581 0,628 0,587 0,537

0,419 0,372 0,413 0,463

179

1

I R O D A L O M

Pallós Emil:

Magyar o r s z á g megyénkénti népess é g é n e k várható a lakulása

1960.

I. 1. - 1980.

I. 1. között.

tató Csoport Közleményei

Pallós Emil:

KSH N é p e s s égtudományi K u ­

1.

M a g yarország n é pességének területi előreszámítása.

KSH

N épességtudományi Kutató Csoport K ö zleményei 1966/4.

Bies Klá r a - H ablicsek László - Szabó Kálmán: 1981-2001. nyei 55.

Országos népességelőreszámítás.

1981-2001.

Szabó Kálmán:

M a g y a r o r s z á g népessége,

Területi n é p ességelőreszámítás.

KSH NKI K ö z l e m é ­

sz.

M a g yarország népessége

m eráció előreszámítása.

Szabó Kálmán - L. Rédei Mária:

1981-2001.

Budapest és az a g g l o ­

KSH NKI K ö zleményei

57.

sz.

Magyar o r s z á g népessége 1981-2001.

gyeszékhelyek népességelőreszámítása. 58.

KSH NKI K ö z l e m é ­

sz.

Bies Klá r a - Hablicsek László - Szabó Kálmán:

nyei 56.

M a g y a r o r s z á g népessége,

A me­

KSH NKI Közleményei

sz.

Bies Klára: A területi n é p e s s é g p r o g n ó z i s o k előkészítése. tatási Jelentései 6.

KSH NKI K u ­

sz.

Bies Klá r a - Hablicsek László: Területi népe s s é g e l ő r e s z á m í t á s 2001.

KSH NKI Kutatási Jelentései

Társadalm i - d e m o g r á f i a i prognózisok.

mányos Szemináriuma.

sz.

A KSH NKI Tudományos Szemináriuma.

KSH NKI Kutatási Jelentései

A népe s s é g területi elhelyezkedése

15.

1981­

17.

sz.

és belső mozgása.

A KSH NKI T u d o ­

KSH NKI Kutatási Jelentései

180

25.

sz.

Hablicsek László - Monigl István - Vukovich Gabriella: A magyarorszá­ gi n é p e sségfejlődés néhány hosszú távú között.

Demographic

jellemzője 1880-2001

D e m o g r á f i a 1985/4.

Indicators

of Countries.

assessed in 1980.

E s timation and projections as

United Nations,

New York,

1982.

KOVÁCS TIBOR

Most már h a rmadszor vagyok azok sorában,

akik a mun k a kezde-

tétől vesznek részt az előreszámítások hipoté z i s e i n e k elkészítésében. Ezért klasszikus opponenciát tőlem se várjanak, náltuk"

mert mi már

egymást a különböző fórumokon éppen eléggé ahhoz,

mondhassam:

köztünk L.

"megoppo­

hogy azt

Rédei Máriával semmiféle olyan koncepcionális

különbség nincsen a vándorlás megítélését

illetően,

ami lényeges

le­

hetne.

Inkább a munkával kapcsolatos, tő,

bizonyos mértékig indokló

bizonyos mértékig k i e g é s z í ­

jellegű me g j e g y z é s e k e t

reszámításoknak ehhez a szeletéhez hozzáfűzni. ző két témakör vitáját, landóság hipotézisével

szeretnék az elő

Vé g i g h a l l g a t v a az e lő­

nem kell irigyelnünk a t e rmékenység és a h a ­ foglalkozókat.

A náluk fölhalmozódott m ó d s z e r ­

tani problémákhoz és egyéb gondokhoz mi mégis hozzá t e s z ü n k egyet. mun k r a még az a támpont mográfiai toknál

sem létezik,

folyamatoknál,

értelemszerűen

- biológiai

a természetes n é pmozgalmat

adódik.

cselekvéseitől,

t é r e , a gazdaságpolitikára,

jelentő f o l y a m a ­

A vándorlásnál a n é pességnek egy saját

vagy eseményeitől

független -, a környeze-

az életkörülményekre,

a jövedelemszerzés

lehetőségeire vonatkozó viszonylag gyors reakciójáról ti k ö v e t k e zménysoráról van szó. nyos,

és annak terüle-

Rendkívül nehéz megítélni,

hogy bi z o ­

az előbb fölsoroltakat érintő intézkedések hatása mennyi

múl v a és milyen mérté k b e n hető,

jelentkezhet;

idő

és az is igen nehezen megítél-

hogy ennek az i r ányultsága t ö b bé-kevésbé milyen.

szítése

Szá-

ami a kifeje z e t t e n immanens d e ­

szakaszában már korábban egyértelművé vált,

A munka elő k é ­

hogy ha b e k a p c s o ­

lódik a területi aspektus a népességelőreszámításba,

az az egész né ­

pe sségelőreszámítás ügyét messze m e n ő e n nem könnyíti.

A végeredményt azért közelebb viszi a felhasználók igé n y e i ­ hez,

és itt a felhasználók alatt nem föltétlenül csak olyan szak e m b e ­

reket,

köröket és intézményeket

csak országos m e g k özelítésből is egyértelmű:

értek,

adódó

akik a területi aspektussal

"fölülnézetben"

ma már azon túl vagyunk,

Mai v iszonyaink között B udapestre

jedő gondolkodás

egységre k iterjedő

és a 19 megyére k i t e r ­

lényegében semmi többlet információt nem ad.

182

Az

hogy a területi igények be ­

kapcs o l á s a k i e légíthető lenne egy 20 közigazgatási megoldással.

foglalkoznak.

Nem véletlen, ják,

hogy a m e g valósulási

számítások is azt m u t a t ­

hogy ragyogóak a korábbi megyei szintű előreszámítások.

mat döntő többsége nem megyék között, lik le.

Itt arról van szó,

si folyamat vitte.

ezeket a v á l t o zásokat ezeken a területi egységeken belülre hogy a s zocialista iparosítás,

a m e z ő g a z d a s á g átszervezése miatt területekre.

dóan az emberek

típusok,

hogy az életv i s z o ­

a jövedelemszerzési motivációkból a d ó ­

jelentős tömegei megmozdulnak,

de viszonylag kis tá ­

és a jó vagy a rosszabb életviszonyokat biztosító t e l e p ü l é s ­ településegyüttesek,

települé s c s o p o r t o k között m ozdulnak el.

hogy hogyan lett a 20 területi

Ennyit ahhoz,

hetősen bonyol í t o t t a munkánkat,

Ez az előreszámítás dorlás t e kintetében

egységből 57,

egy olyan i dőszakban készül,

is t e l j e s e n új szakasz kezdődött.

szakasz,

tott volna arra nézve,

g a z d a ságpolitikai

Azt is kimondhatjuk el ő ­

folyamat nálunk teljesen máshol tart,

mert ahol ez lezajlott,

folyamatokat

a nem­

illetően h a s z n á l ­

g yökeresen más infrastrukturális

Ott a városból vidékre k itelepülő embernek nem kell

ekkora áldozatokat hozni a saját infrastrukturális színvonalát és lehetőségeit

hatnék arra,

szempontból

hogy külföldön se láttunk használható példát.

Az urbanizációs

v iszonyok vannak.

fél

hogy hogyan ítélhető meg a népesség lakóhelyvál­

zetközi ta p a s z t a l a t o k a dezurbanizációs hatatlanok,

ahol a vá n ­

Az elmúlt

amely bármi f a j t a tapasztalatot i s adh a ­

toztatási m a g a t a r t á s a ebben az új szakaszban. ta n u l m á n y a i n k alapján,

ami m e g l e ­

de nem elsősorban ezért.

év században nem található még egy olyan, hasonló viselkedési

nyei

vagy

fél országrészek vándorolnak el más

Most már e g yértelműen arról van szó,

a munkalehetőségekből,

volságra,

és nem nagy térségek között za j ­

hogy egy 30 éves regionális k i e g y e n l í t ő d é ­

Ma már nem arról van szó,

nyokból,

A folya­

illetően,

ellátottsági igé­

mint nálunk.

Vagy h i v a t k o z ­

hogy a társad a l m i l a g elfogadott egy órás napi ingázási

időtartam egy komoly i nfrastruktúrával rendelkező,

jól működő k ö z l e k e ­

dési rendszerrel bíró országban az ingázás t á volságában legalább a dupl á j a annak, nebbül,

mint amit az alatt a 60 perc alatt nálunk k é n y e l m e t l e ­

ritkábban és rosszabb k ö rülmények között

Tehát nemigen adódik olyan empirikus hipotézis alkotást t á m a s z t h a t n a alá arról, lasztó;

a városi népesség mikor kezdi

el lehet érni.

ismeret,

ami

felelős

hogy nálunk hol a v í z v á ­

el nem eltűrni az ott fölh a l m o ­

zódó környezeti ártalmakat és vele szemben fölvállalni bizonyos ingá­

183

zási nehézségeket, arra sem, sedése,

és elköltözik.

Nem elég az empirikus tapasztalat

hogy a városok alapellátási problémái,

zsúfoltsága,

viszonylagos t ú l n é p e ­

lakásproblémái mily e n fokon,

mikortól kezdik el­

riasztani a m a még mindig rosszabb é l e t körülmények közül bevándorló embereket. daságpolitikai

Nem tudjuk

oda

hogyan kezelhető ga z ­

oldalról az a ma már nem h i potétikus tény,

sen egyértelmű adottság, ban,

jól megítélni,

faluról

hanem t e l j e ­

hogy az 1990-es

évek elején a magyar v á r o s o k ­

k i váltképp a magyar nagyvárosokban,

a m u n k á b a lépő fiatal k o r o s z ­

tályoknak - nagyrészt d e mográfiai okok miatt - komoly elhelyezkedési, gondjai

lesznek.

Nem tudjuk

jól megítélni azt,

hogy a határozat a g a z d a s á g i ­

lag elmaradott térs é g e k preferált fejlesztésére,

amelyben n a g y s á g r e n ­

dileg félmilliós populációnak ígérünk 10 000 többlet-munkahelyet, jelent a népesség m e g t a r t ó képesség növelése, ben.

Talán olyan irányzat

érvényesül,

vagy erősítése t e k i n t e t é ­

amelyik azt mondja,

hogy M a g y a r ­

országnak igenis hos s z ú távon is szüksége van mezőgazdaságra, olyanra,

mint a mostani;

nem a tömegt e r m é k e k termelésére,

de nem

és annak

m ennyiségi növekedésére orientált mezőga z d a s á g i termelésre. ez a falusi foglalkoztatásra,

mit

Hogyan hat

m u n k a lehetőségre?

Mindezen me g f o n t o l á s o k után a munkában az az alapkiindulás látszott a legcélszerűbbnek,

hogy fogadjuk el és t ekintsük elérendő

társadalmi célnak e tekin t e t b e n azt a fölfogást, mon d j a m - hivatalos állami 1985-ben

prognózist,

azt a - hogy úgy

amely az Országgyűlés által

elfogadott terü l e t - és település f e j l e s z t é s i határo z a t b a n fo­

galmazódott meg.

Fontos,

hogy ne csak higgyük ezt,

hanem kényszerítve

is érezzük magunkat olyan i n t é z k e d és-sorozatot tenni, lósítását

szolgálja.

városi növekedés, zitásának

Ebben a dokume n t u m b a n egy nagyon visszafogott

és a 20-22

legnagyobb magyar város növekedési

jelentős v i s s z a f o g á s a szerepel.

zépvárosi hálózat izmosodásáról, bevándorlásáról van szó, lásról,

ami ennek m e g v a ­ fő­

inten­

Emellett pedig a kis- és kö ­

erősítéséről,

az inkább oda irányuló

és egy olyan mértékű további

falusi e l v á n d o r ­

amely már nem kerül h e t ő el semmilyen intézkedési rendszer k e ­

retében.

Van-e ennek a fölfogásnak a l t e r n a t í v á j a - ezt a kérdést föltettük m agunknak - egy olyan teljesen latilag értelmetlen számolás elvégzésével,

184

technikai

is

jellegű és g y a k o r ­

hogy hogyan h e lyezkedik el

az ország népessége 2000-ben,

2010-ben és 2020-ban akkor,

ha az 1960-

as és az 1970-es évtized lakóhelyváltoztatási tendenciái folyt a t ó d n á ­ nak hosszú távon.

Egyértelmű a számítás eredménye:

nak ez nem alternatívája,

mert ha ez folytatódik,

összeomlik a magyar településrendszer,

az előző k o n c e p c i ó ­ akkor a 30 év alatt

és gyarmati típu s ú v á válik.

Lenne valahol

egy néhány milliós központ,

lől nem egyes

falvak,

aztán a városok;

és m á s f e ­

hanem jelentős kiterj e d é s ű falusi térségek t e l ­

jes elnéptelenedése következne be,

ami e g y értelműen nem járható út.

Maradt tehát az előbbi megközelítés.

A vándorlási változatok

ben olyanok,

i r á n y ultságukban az előbb emlí­

amelyek tendenciáikban,

tett országgyűlési határozat koncepcióját képviselik. annyiban,

és csak annyiban térnek el egymástól,

szándékolt t endenciák mértékében,

irányában,

jellegük­

A változatok

hogy a kialakítani

azok gyorsabb,

vagy las­

súbb kibonta k o z á s á b a n tartalmaznak különbségeket.

Ebből adódik az a meggyőződésem,

vagy vég k ö v e t k e z t e t é s e m is,

hogy a területi előreszámítás a ma tisztességgel

és felelősséggel m e g ­

alapozható és elvégezhető területi előresz ámítások legjobbika. tozatok között lehet

"gusztus"

szerint válogatni,

ségesebben alátáma sztott területi hipotézis ink,

A vál­

de ma ennél t i s z t e s ­

jelenlegi i s m e r e t a n y a g a ­

valamint az új szituáció alapján - nem k észíthető el. Végül ennek

numerikus

eredményei megít é l é s e m szerint a regionális szituációval

kapcsolatos hosszú távú,

vagy azon túlnyúló időszak tervezési munkáját

is kielé g í t ő mérté k b e n t ámasztják alá.

Köszönöm.

L. RÉDEI MÁRIA

Nem akarok további megjegyzéseket tenni.

Köszönöm azt,

Kovács Tibor ecsetelte mindazokat a kutatói bizonytalanságokat, lyek a végül kialakult hipotézisek mögött meghúzódnak.

185

hogy ame­

V I T A

ANTAL LÁSZLÓ

E n gedtessék meg nekem,

hogy ne csak a területi tervező sz e m ­

pontjából igen lényeges vándorlásról, landóságról

hanem a terméke n y s é g r ő l

is elmondjak néhány gondolatot.

Nagyon örvendetes

és h a ­ szám u n k ­

ra, hogy az elmúlt i d őszakban új módszerek alakultak ki a demográfiai p r ognózisok területi részletezését tekintve.

Komoly fejlődés volt t a ­

pasztalható az elmúlt időszakban és ebben az utolsó munkasz a k a s z b a n sok vo n a t k o z á s b a n további új elemekkel gyarapodott a módszertan. lós dilemmát

jelent azonban,

ségének n övekedése a ráfordított idő és költség n ö v ekedésével felmerült a vitáiban is az a kérdés, arányban áll-e a ráfordításokkal.

ga.

és

jórészt ezzel

Mégis azt hiszem,

Kovács

Tibor és Monigl

István áll á s ­

pontja a v á n d o r ­

függ össze a területi p rognózisok b i z o n y t a l a n s á ­ hogy ennek ellenére vállalni kell a területi

p rognózisok készítését, alakítani.

jár és

hogy ennek a h o z a d é k a elegendő-e,

pontja szerint a területi előreszámítás n euralgikus lás,

Va ­

hogy a p r ognózisok területi r é s z l e t e z e t t ­

sőt mélyebb területi részletezést kellene k i ­

Hogy miért mond o m ezt? Társadalmi

és gazdasági

feladatok

m e g o l d á s a csak területi összefüggé s r e n d s z e r b e á gyazottan történhet meg.

Ilyen értelemben a területi előr e s z á m í t á s o k n a k nagy

van.

Bizonyos témákat ma mélyebben kell m e g n é z n ü n k és ennek területi

összefüggéseit

is át kell tekinteni.

A másik kérdés ami szóló területi

jelentősége

felmerült:

prognózisok beválása.

jók voltak ezek az előreszámítások.

az 1986-2001

közötti

Mi is azt hisszük, Mégis

jellemző,

hogy

Erre k ö z ö ­

hogy miért pont ezeken a terül e t e k e n k o n z e k ­

vens a nagyobb mérvű eltérés. sel és demográfiával

nagyon

hogy azonos m e ­

gyei és települési körben ismétlődnek a nagyobb eltérések. sen kellene odafigyelni,

időszakra

Fel kellene venni a területi t e r v e z é s ­

is foglalkozó s z a k emberekkel a k apcsolatot

ilyen módon tovább kellene

és

elemezni az előresz á m í t á s o k pontatlanságát.

Ha ez a p r o gnózismunka csak az országos távlati tervezést tudja 2021-ig megalapozni, számításokat, elvárható-e,

és nem visszük 2006 után tovább a területi

illetve nem vállaljuk azokat,

akkor vajon a tanácsoktól

hogy 2020-ig csináljanak távlati tervet? Lehet-e enélkül

területfejlesztési,

településrendezési,

szíteni?

188

vagy egyéb típusú terveket ké ­

Azt his z e m ne m nélkü l ö z h e t ő az,

hog y h i v a t a l o s a n kiadott

2021-ig szóló népessé g s z á m o k k a l d o lgozzanak azok a szakemberek, ket ez érint.

H a a d e m ográfiával

nak támpontot,

foglalkozó s zakemberek ehhez nem a d ­

akkor lehet olyan módszert is választani,

ról" é püljenek fel népességprognózisok. tok,

de inkább az volt a jellemző,

zet prognó z i s a i t

Eddig is voltak ilyen m u n k á l a ­

H a alulról építkező prognóz i s a i n k is lesznek,

Azt hiszem,

Lehet,

hogy "alul­

hogy a taná c s o k a daptálták az Int é ­

és kevésbé volt az jellemző,

t étlenül rossz lesz.

aki­

hogy eltértek azoktól. nem biztos,

hogy az fel­

hogy g azdagodik az e l ő r eszámítási munka.

hogy a felülről és az alulról kész ü l ő progn ó z i s o k közötti

k ö l c s ö n k a p c s o l a t o t m élyíteni kell. reket is keresni kellene közösen, rebecs l é s e k e t

Ezeket a k a p csolatokat hogy miként

és a m ó d s z e ­

lehetne a terül e t i elő­

ilyen é rtelemben gazdagítani.

Néh á n y gondolat a v á n d o r l á s r a vonatkozóan. ami itt elhangzott,

azt hiszem,

Én is osztom azt,

hogy ez egy nagyon dicséretes munka,

annak ellenére,

hogy rengeteg bizony t a l a n s á g

prognózisokban.

E vo n a t k o z á s b a n azzal kellene

lehet az ilyen típusú m ó d s z e r t a n i l a g élni,

hogy a legutóbbi évek tende n c i á i t nagyobb súllyal kezeljük. kép p e n ez is történt,

de az utóbbi

Tulajdon­

évek l a k ó h e l y - v á l t o z t a t á s á n a k al a ­

kulá s á b ó l számos gondunk származik.

Az i d eiglenes l a k á s n yilvántartás

t o r z í t j a a v ándorlási

s ez számítá s a i n k b a n felborított

sok mindent.

statisztikát,

A területi tervezők,

ez óriási problémát.

Főképp azoknak a t a n á c s o k n a k a számára,

ez rendkívül n a g y m é r t é k b e n érint. lomerációról,

és főképp a tanácsok számára

Tehát Budapestről,

jelent

akiket

a b udapesti a g g ­

Szabolcs megyéről és egy-két más megy é r ő l van szó,

a terv e z ő m u n k á b a n ez egy kardinális kérdés. dani ezt a problémát.

Biztos,

ahol

hogy meg kell o l ­

Ilyen értelmű levelet mi el is küldtünk a KSH-

nak és jeleztük ezt a gondot.

Főként a budapesti agglom e r á c i ó v o n a t k o ­

z ásában a v ándorlások a l a k u l á s a nagy szakmai d i l e m m a elé á l l í t o t t a a tervezőket.

Amikor mi elkész í t e t t ü k a b udapesti a g g lomeráció hosszú

távú fejlesztési koncepcióját,

nagyon erőte l j e s e n ab b a az irán y b a pr ó ­

báltuk b e folyásolni a fővárosi tanácsot,

hog y készü l j e n e k fel arra,

hogy a t elepülés és a térség népessége csökken. ségű fejleszté s p o l i t i k á t

igényel.

Ez másfajta,

más m i n ő ­

A vándo r l á s i progn ó z i s o k k o r á b b i a k ­

tól való eltérései a főváros vonatko z á s á b a n ismételt á t tekintést igé­ nyelnek.

Röviden én ezekről szerettem vol n a szólni.

V

Végül el tud o m fogadni,

hogy a kész í t ő k azért nem v állalják

189

2 021-ig a területi előreszámítást,

mert n em mer i k vállalni i n t é z m é n y e ­

sen és t udományos alapokon ennek a következményeit.

Szeretném,

á ltalam elmondottak alapján erről még szót váltanánk,

ha az

mert nem hiszem,

hogy az Országos Tervhivatal vezetése és a taná c s o k t ervezése sz e m ­ pontjából ez elfogadható

számunkra.

Köszönöm.

MONIGL ISTVÁN

Az országos népesség p r o g n ó z i s 2021-ig készült el.

A jelenle­

gi ré s z l e t e z é s b e n és m ó d s z e r t a n alapján mi először 1 9 8 3 - 1 9 8 4 - ben csi­ náltunk 20 évre területi prognózist. mutatja,

Azó t a m i n d e n ta p a s z t a l a t u n k azt

hog y ez a 20 évnyi időtartam a már el n em fogadható maximum.

A n emzetközi t a p a s z t a l a t o k is arra utalnak,

hogy ilyen 57 egységnyi

a g g r e g á c i ó b a n nincs kellő tudományos alap ilyen időtávú prognózis készítéséhez.

Aki 20 évnél hosszabb p rognózist felvállal,

az egy s z e ­

rűen felel ő t l e n és t e r mészetesen eredménye tudománytalan. taink alapján az lenne kézenfekvő, l egalább 15 évre men j ü n k le, k özötti

hogy az 1981-2001

el­

Tapasztala­

közötti 20 évről

tehát a mostani előreszámítás 1986-2001

i dőszakra kerüljön kiadásra.

Telj e s e n nyilvánvaló,

hogy a v i ­

t a alapján nincs lehetőség azonos álláspont k i a l a k í t á s á r a egy h i v a t a ­ li apparátus érdekei és egy tudományos apparátus nézetei között. amit nem lehet megcsinálni, kor,

azt nem lehet megcs i n á l n i

Mert

legfeljebb ak ­

ha a magas s á g o s Ú risten csodát tesz.

N e k e m renegát tervezőként - 1968-1980 között az Országos Tervhiv a t a l b a n távlati tervezéssel f o g l a l k o z t a m - is vannak szakmai gondjaim.

A magyar tervező apparátus ma azon gondolkozik,

egy 2000-en túlnyúló tervet.

Nekem az a hitem,

hogy készít

ho g y a közép t á v ú m e g ­

k özelítés m e t odikájával ezt nem lehet e l készíteni és kiterjeszteni 2020-ig. tom,

Ezt még egy olyan infrastrukturális á g a z a t r a is igaznak t a r ­

mint a lakásellátás.

Az én számomra,

ha most az OT-ban dolgoznék,

bizony komoly m e t odológiai és tervezé s e l m é l e t i problémát hogy hogyan lehet - szabad-e egyáltalán!

jelentene,

- 2020-ig tanácsi l a k á s t e r ­

veket készíttetni.

Az Intézet a területi adatokat 2006-ig fogja kiadni és azt

190

hiszem,

hogy ez az a maximum,

amit t u d o m á n y o s a n föl szabad vállalni.

Az Országos Tervhivatal - ha komolyan igényli - meg fogja kapni az előreszá m í t á s o k a t teljes területi b ontásban 2021-ig, Ismét mondom:

mi nem ajánljuk,

legyenek használva,

hogy a 2006 utáni

len,

Lehetetlen eredmény

hogy ez elkezdődik,

más kérdés,

és ha ezt

jól csinálja,

eszünkbe sem jut,

teszi a továbbadott

hatók.

egy

jelentős

prognózis laljuk,

Teljesen

Ez teljesen az ő dolga

eredményeket is.

okok miatt visszalépjünk. ha a vándo rlási

Megjegy­

fellépő elő­ Ez föl sem m e ­

adatok m e g b í z h a t ó s á g a

Te r m é s z e t e s e n az anyagi költs é g e k sem e l h a n y a g o l ­

Csak az a lapadatok rendezése hár o m hónapot

vett igénybe.

semmi.

hogy mi a területi r é s zletezésből

F elmerülhet azonban akkor,

t o v á b b r a is romlik.

De hát n em l e h e t e t ­

akkor nyilvá n v a l ó a n g a z d a g í t j a a saját m u n k á ­

reszámítás m e todikától anyagi rül.

én ezt telj e s e n k i ­

ebből a p r o gnózisból k i i n d u l v a szá­

számol ki újabb változatokat.

ját és m e g a l a p o z o t t a b b á zem,

jelenti,

jön ki belőle.

de ebből nem fog összeállni

ha egy megyei tanács

mol részleteket,

i dőszakra ezek föl

ezért ne m is közöljük a kiadványainkban.

Ami az alulról való építkezést zártnak tartom.

gépi táblákon.

Tehát v i sszalépni nem szándékozunk, eredménynek tartjuk,

és közel 30 gépórát ezt a mai állapotot

avval a megszorítással,

időtar t a m á r a és az a g g r e g á c ióra elmondtam.

amit

én a

Mi szívesen v á l ­

hogy - ha ezt komo l y a n kérik - teljes adatállományt átadjuk

az Országos Tervhivatal Számítóközpontjának.

Végül Budapest és az a g glomeráció nép e s s é g s z á m á n a k e l ő r e s z á ­ mításáról. is igaz,

Budapest egy kül ö n probléma.

Mély meggyőződésem,

amit mi 198 4 - ben prognosztizáltunk.

Vagyis

hogy ma

én is Budapest és

az agglomeráció esetében látom a legsúly o s a b b n a k azt a gondot, bejelentési k ö t elezettség v á ltozásából

adatbázis m e g b í z h a t ó s á g á b a n bekövetkezett. " f é lrevezető hatás"; előres zámítás nem lehet

Itt a l e g j elentősebb a

a józan ész szerint csökkenni

szerint nem,

csak azon az alapon,

jobb, mint az alapadatok.

ami a

és más okokból a vándorlási

fog a népesség,

az

hogy egy prognózis

Nem h i s z e m azt sem, hogy a p r o g n ó ­

zis készítői

f e l v á llalhatnák az alapadatok korrigálását.

Végül egy kö ­

vetkeztetés:

az adatok m e g b í z h a t ó s á g a korlátozó tényező,

úgy tűnik n e ­

kem,

hogy ha ezek az adatok 1992-ben

leti prognózist,

ha nem

. . .?

191

jobbak lesznek készít h e t ü n k t e r ü ­

DARÓCZI ETA

Az írott e l őadásban az szerepel, nál nemcsak a t e lepülések közötti, helyválto z t a t á s o k a t

hogy a belső v á n d o r l á s o k ­

hanem a t e l e p ü l é s e n belüli lak ó ­

is figyelembe vette az előreszámítás.

meglepő és teljesen újszerű,

hiszen eddig a d e mográfiai

Ez számomra

évkönyvekben

területi bontásban közölt vándorlási adatok csak a településközi m i g ­ rációt tartalmazták. más

jellegű,

oszlása, belüli

A t e lepülésen belüli l a k ó h e lyváltoztatás

mint a telep ü l é s e k közötti.

intenzitása,

más a tendenciája.

Más a motivációja, (Másrészt,

és a települések közötti vándorlást

reszámítás,

egészen

más az el­

ha a t elepülésen

együtt veszi

számba az elő­

az intenzitást nem b e f o l y á s o l j a a területi egységek számá­

nak változása.)

Kérd é s e m az,

hogy az együttes kezelésre miért került

sor?

Másik kérdésem:

Mivel itt csak egy év adatainak f i g y e l e m b e ­

vételével készült a projekció, évet is számításba vegyenek. s tandardizálni területi sok komoly problémát

tervezik-e,

Lesz-e lehetőség ez esetben visszafelé

egységekre,

Végül azt s zeretném

szülne,

szerkezetben,

legalábbis középtávra.

gyobb "ugrást", való áttérés:

megjegyezni,

n agyváros- és nagyk ö z s é g - k ö r n y é k e k r e k é ­ Ez már t u l a j d o n k é p p e n nem jelentene n a ­

mint a 20 területi egységről az 57 területi egységre Ez t e r mészetesen

nyilván nem lineáris a teendők növekedése,

Azért

lenne a városkörnyék-,

masabb előrejelzési egység, sen,

hogy a t e rvezőknek b i z o ­

ha az előrejelzés a mai közigazgatási

hiszen 57-ről kellene 140-re lépni.

óriási feladat, tában vagyok.

mert külö n b e n a területi v á l t o z á ­

jelenthetnek.

nyára az lenne a leghasznosabb, és urbanizációs

hogy később esetleg több

ezzel t i s z ­

nag y k ö z s é g - k ö r n y é k a l k a l ­

mint a megyén belüli v á r os-község öss z e ­

mert nagyon nagy a városok és a községek csoportján belül

ferenciálódás.

a dif­

Ezen kívül a város-,illetve nagy k ö z s é g - k ö r n y é k e t k ö z é p ­

szinten közigazgatási

és ellátási egységnek is tekintjük.

Utolsó m e g j e g y z é s e m a tervezők és a kutatók közötti p á r b e ­ szédre vonatkozik.

Elgondolkodtam,

mil y e n úgynevezett

"veszélyeket"

is rejthet magában ezeknek a számoknak a k ö z h a s z n á l a t b a kerülése. T é nylegesen a tervezők ezeket a számokat általában prognózisnak t e k i n ­

192

tik,

ami csak arra vár,

hog y megvalósuljon.

gi hipoté z i s e k n é l hangzott m ányzati

nak meg.

a termékenysé-

el, hogy arra is fel kellene hívni a ko r ­

szervek figyelmét,

v e t k e z e n d ő események,

Azt hiszem,

hogy ezek nem nagy v a l ó színűséggel be k ö ­

han e m csak bizonyos

feltételek esetén v a l ó s u l ­

Én ezt érvényesnek tar t o m a budapesti vándorlás h i p o t é z i s e i ­

vel k a p c s o l a t b a n is. A Budapestre vándorlás nak a mag a feltételei, zisekben,

így például az,

csökkenésének is m e g v a n ­

ami szintén szerepel a h i p o t é ­

hogy megnő a v i s s zavándorlás a v á r o s o k b a és a községekbe.

Ennek meg kell valós u l n i a ahhoz,

hogy a hipotézis valós legyen.

Köszö-

n öm .

VALKOVICS EMIL

A területi e lőreszámításokról a demográfiai

elemzésből

írott előadásban találkozunk

jól ismert mutatókkal,

adatai alapján becsült átlagos intenzitással, vándorlási a r ányszámok összegével, megoszl á s á v a l

és magától

a mutatókat kell alkalmazni, dolgozni.

értetődik,

Ezek a demográfiai

elem­

hogy elsősorban ezeket

ezekre v o natkozóan kell hipotéziseket ki

Logikailag nem lehetne talán ell envetést tenni,

javasolná, rint

és az e l v ándorlások korszerinti

a befogadó terü l e t e k szerint.

zés klasszikus mutatói

a naptári időszak

vagyis a k o r s p e c ifikus

ha valaki

hogy a bevánd o r l á s o k megos z l á s a kibocsátási területek sze­

szintén legyen adott.

A korspecifikus vándorlási a rányszámok összegének korszerin ti m e g o s z l á s a a hipotéz i s e k b e n az 1985. Ez a feltételezés nem szerencsés.

évi szinten konstans marad.

Ha ugyanis az intenzitás változik,

változik a struktúra is.

Nagyon kevés gyakorlati vonatkozóan, zitás.

és tudományos tapasztalat van arra

hogy miként változik a struktúra,

Ennek utána kellene

változa t l a n s á g á t

járni,

feltételezni lehet ugyan és biztosan nem túlságosan

súlyosak az ebből a feltételezésből abban,

ha változik az inten­

mert az arányszámok eloszlásának

származó hibák.

Biztosak lehetünk

hogy az e l v á n dorlásoknak az i n tenzi tása nem marad az 1985.

szinten,

han e m változni

fog és változik az a r ányszámok korszerinti

193

évi

e loszlása is.

A kapcsolat a vándorlási hipoté z i s e k és a családi

ciklusok között az e l őadásban csak utalásszerű. nak tartani és én annak is tartom.

Mint ötletet

Maga a családi

élet­

lehet

jó

élet több alperió-

dusra is felosztható,

g y a korlatilag azonban ezt tovább

hallatlanul bonyolult

lenne.

szakaszolni

A három változat eredetére valam e n n y i e n k i váncsiak lehetünk az anyag végén lévő táb l a ugyanis a vándor l á s o k a t nem úgy adja meg, hogy a korspecifikus v ándorlási

számoknak egy empirikus görbéjét lát­

juk,

han e m a f e l h a sználásokkal kapott v é g ­

amit majd alkalmazni kell,

ső eredményeket vethetjük egybe három változatban. zisek,

Ezek nem a h i p o t é ­

hanem a h i potézisek alkalmazásával elért eredmények,

h i potézisek értékelését direkt módon nem teszik lehetővé. getlenül nem vagyok az ilyen tábláknak ellensége, jobban szolgálják,

amelyek a

Ettől

füg­

csak ezek nem a l eg-

sőt nem is szolgálják azt a célt,

ami miatt ez az

anyag készült.

Nagyon sokan foglalkoztak már az e lőadásban felvetett m ó d ­ szertani kérdésekkel, fiában,

rendkívül

jelentős előrelépés lenne a d e m o g r á ­

ha sikerülne m egoldani a területi e l ő r e s zámításokkal k a p c s o ­

latban felmerült elvi— módszertani hallván azt, ide akarnak latunkat.

problémákat.

hogy Ma g y a r o r s z á g o n mily e n előreszá m í t á s o k a t végzünk, jönni ösztöndíjasokként,

hogy t a n u l m á n y o z z á k a mi g y a k o r ­

Ezek a kérdések láthatóan izgalommal töltik el a n e m z e t k ö ­

zi szakközvéleményt.

Azt hiszem,

hogy ezen a téren minden k é p p e n ös z ­

tönöznünk kellene a tovább h a l a d á s t zi eszmecserére nult.

Külföldi kollégáink

és ha esetleg valam i l y e n n e m z e t k ö ­

sor kerülne és kiderülhetne,

Legyen tehát egyértelmű,

hogy ki kitől

és mit ta ­

hogy tőlünk is lehet tanulni.

Köszönöm

KOVÁCS TIBOR

Lényegében nagyon keveset akarok mondani,

mert hanyag el e ­

ganciával a technikai kérdéseket L. Rédei M á r i á r a hagyom.

A vita n é ­

hány elvi v o n atkozásával kapcso l a t b a n hadd adjak hangot annak a v é l e ­ ményemnek,

hogy - és ebben bizon y á r a sokan e g yetértenek velem - t e l ­

jesen más a feladat akkor,

ha egy középtávú,

194

egy 5 éves terv prakti-

kus előkészítéséről, ról van szó.

és más a feladat,

Ami az anya g b a n van,

összefoglalni,

sokkal hosszabb t á v ­

amit 1986-ban csináltunk és itt előadtunk,

távú szemléletű.

Itt az I n tézetben készültek

is fognak készülni olyan re szólnak.

ha ennél

amit én p róbáltam a b e vezetésben

és tudtommal a jövőben

jellegű előreszámítások,

Ott lehet nagy o b b pontosságot

káztatni a területi részletezés bizonyos

az hosszú

amelyek csak 5 év ­

igényelni,

és meg lehet k o c ­

fokú bővítését.

Hosszú távon azonban én nem tar t o m elképzelhetőnek, területi részletezés a köziga z g a t á s i városk ö r n y é k Ezt

sem 2000-re,

si v á r oskörnyéki nagyon különböző.

sem 2 0 1 0-re nem sikerülhet megoldani. beosztás

Ha a megyeszékhelyről,

van szó, még nincs gond, det ér el,

is bizonytalan,

hogy a

szintjére menjen. A közigazgatá­

a népesség nagyságrendje

is

mint városkörny é k - k ö z p o n t r ó l

de ha egy ilyen körzet

25 ezres n a g y s á g r e n ­

akkor ez az előreszámítást illetően nem képvisel egy olyan

nagyságrendet,

ahol a prognos z t i z á l á s t tiszte s s é g g e l

föl lehet v á l ­

lalni.

Megyei tervező

k o l l é g á i m g o n dolkodását

e l ő r eszámítást úgy fogom föl,

mint egy olyan

ami a t e r v e z ő n e k annyit mond meg, denciák érvényesülnek,

hogy ha ezek a feltételezett t e n ­

ilyen időbeli és n a g yságrendi módon,

nagyjából ez lesz a várható végeredmény. g elésének tárgya, Ha úgy tartja,

ismerve a területi

jellegű előrejelzést,

akkor

Ezután már a tervező m é r l e ­

hogy a v é g eredményt k i e l é g í t ő n e k tar t j a vagy sem.

hogy azon a megyén belül

e g é s zségtelenül nagy lenne

így a m e g y e s z é k h e l y - csak egy példát mondok -,

akkor a helyi k ö z é p ­

távú terv e i n e k a s o rozatába tegyen olyan t e l e p ü l é s f e j l e s z t ő stb.

in­

tézkedéseket,

el­

amelyekkel

térítik a folyamatokat.

ettől a ma előre A területi

látható v é g eredménytől

előresz á m í t á s n a k alulról való

építkezésével - pontosabban a helyileg elkészített

e l ő rejelzések ösz-

szegzésével - kapcsolatos g o n d o latmenetet - Antal László vetette ezt fel - nem szívesen fogadnám el.

ANTAL LÁSZLÓ

Régebben,

amikor a népess é g s z á m a központi

források,

gatások e losztása szempontjából még nagyon kemény dolog volt,

195

támo­ komoly

vitáink voltak,

ha eltértek a központi

népességprognózisok.

és a megyei vagy települési

Ma már azért egészen más a helyzet.

lezően adjuk ki ezeket az előreszámításokat, nak a tanácsoknak,

Mi nem k ö t e ­

hanem támpontul

amelyek saját számításokat is végeznek.

szol g á l ­

Remélem,

hogy ez most is így lesz és a tervezési kapcs o l a t o k elmélyítése a t e ­ rületi

szervekkel csak

javíthatja az országos prognózisokat.

Röviden

én így gondoltam.

L. RÉDEI MÁRIA

Az egyik összefoglaló ség kérdése.

gondolatkör a vitában a r é s z l e t e z e t t ­

Nemcsak demográfiai

szempontjából is helyes,

szempontból,

de a területi tervezés

ha a projekció időtartamának,

a területi

egységek számának a növeke d é s é v e l a rész l e t e z e t t s é g n e k csökkennie kell.

Ez a gondolat

tások praxisában.

jelenleg nincsen benne a demográfiai

Ha most megadjuk a korcsoporti

denféle más mutatókat

Ko­

hogy 2000-re vagy még azutáni időp o n ­

tok r a minderre a felhasz n á l ó k n a k valóban szüksége van-e.

Én azt lá­

hogy a területi egységekre v o n a t k o z ó a n egy összevontabb,

kevésbé részletezett re" készül,

és m i n ­

és komoly k r itikájának tesszük ki magunkat.

moly kéts é g e i m vannak afelől,

tom kiútnak,

előreszámí­

összetételt

prognózist adjunk ki,

mint ami magunknak

ugyanis m á s k é p p e n nem lehet megcsinálni,

"belül­

m ó dszertani

okok

miatt.

Most a vita középp o n t j á b a n a település probl é m á j a áll.

szintű prognózis

Ebben számomra a legtöbb gondot az okozza,

gyon erős a nem d e mográfiai

jellegű t é n y e z ő k n e k a szerepe.

hogy n a ­ Egy irr e ­

ális megoldási útnak kínál k o z i k a t e l e p ü l é s n a g y s á g kategóriája.

Lehe­

tőségeket kínál a demogr á f i a i l a g homogén körz e t e k előreszámítása. ezek mind kutatás alatt álló témák, ségelőreszámítás

részeként

és nem olyanok,

felhasználhatók

De

amelyek a n é p e s ­

lennének.

Felmerü l h e t t e k vol n a itt olyan igények is, hogy a d ö n t é s ­ hozók számára mondjuk meg azt, nyán

jönnek,

hogy a beván d o r l ó k honnan

milyen korúak és neműek.

helyi koncepció,

irányítás,

jönnek,

há­

El tud o m k é p z e l n i , hogy ehhez a

vagy a folyamat bef o l y á s o l á s á n a k eszközei

196

kapcsolhatók.

Ez az e r edmények mellett,

hetőségét is elősegítené, reszámítás kereteit.

az alkalmazásnak

szélesebb le­

de ez már messze m e g h a l a d j a egy n é p e s s é g e l ő ­

Az eltérésekre,

f e lvetették az adatbázishiányt. adatoknak a bizonytalanságát.

b i z o n y t a l a n s á g o k r a uta l v a többen

Monigl

István említette a vándorlási

Ez valóban nagy gond.

A jelenleg egy év­

re vonatkozó adatbázis kiterj e s z t é s e több évre fantasztikus a d a t r e n d e ­ zést

igényelne.

Abban is gondot

látok,

t atásokkal az adatok ne m esnek egybe, juk megoldani,

mert nincs

hogy a valóságos l a k h e l y v á l t o z ­ és ennek a problémáját nem tu d ­

lakcímbe jelentési kényszer.

A mun k a kapcsán olyan területi eloszlási táblákkal fog l a l ­ koztunk,

amelyek m e g y e s z é k h e l y - város - község bontáson és ezeknek

a területi kapcso l a t a i n alapultak. m e g y eszékhely)

egy telep ü l é s e n belüli vándorlás.

számának válto z á s a mellett fontos, másrészt pedig fontos, gött

hogy mikor

(megye s z é k h e l y ­

A területi egységek

jön létre a vándorlás,

hogy a területi egységek számának vált o z á s a m ö ­

idővel később m e g j e l e n i k egy funkcionális változás,

nie kellene

egy bizonyos változást,

és a volt községi sát

Az első kapcsolat

(termékenység,

pl.

aminek k ö v e t ­

egy község átminősül várossá

lakosság a városi lakóhelyi demográfiai m a g a t a r t á ­ halandóság,

vándorlás)

veszi

föl.

A városkörnyékek­

re v o n a t k o z ó a n nem m e r é s z k e d h e t ü n k bele semmi időleges,

sem hosszabb

távú területi részletezettségbe.

Valkovics Emil kérdése e lsősorban a k o r p r o f i l r a vonatkozott. Amikor az általános rendszert felépítettük, leti egységre,

két típusú vándorlásra,

amelyben 36 évre,

84 korévre,

57 t e r ü ­

összesen közel h á ­

rom millió paraméterre kellett volna változ a t o n k é n t alkalmazni.

Ez

elképesztő,

egy­

ezt l ehetetlen kezelni,

szerűsítéseket tartalmaztak. nem ment ü n k bele abba, ból

követni.

A munkahip o t é z i s e k

A vándorlók k o r ö s szetételére vonatkozóan

hogy pl.

Bács megye községeiből vagy v á r o s a i ­

jelenleg elvándorlók k o r ö sszetétele milyen irányba változik.

k ülönben sem befoly á s o l t a nagyság r e n d b e n az eredményt.

d onké p p e n az előreszá m í t á s n a k egyik érdekes m o m e n t u m a volt, két változó paraméter, azoknak a térbeli

e loszlása külön-külön hogyan működik.

h e l y v á l t o z t a t á s o k száma,

a jelenlegi

hogy a

tehát a lakóhelyek változt a t á s á n a k a száma és

egyik része utal is arra,

oszlással,

Ez

Számomra t u l a j ­

A táblának

hogy ha a jelenlegi szinten mar a d n a a lak ó ­ akkor és nem csinálnánk semmit a területi

és fordított esetben, intenzitás maradna,

el­

hogyha a területit v á l toztatnánk és akkor vajon milyen eredményeket kap-

197

nánk.

Az eredmények nagy része az olyan volt,

hogy 2000-ig viszonylag

kis változtatást produkált,

utána nyilt az o l l ó a két változó szer i n ­

ti külön- k ü l ö n eredményben,

sőt sok esetben egymás hatását kioltották

E mögött a l a k ó h e l yváltoztatások ismereteink nincsenek,

számát

illetően semmilyen empirikus

tehát viszonylag nyitott a kérdés még elméleti

szinten is.

H ABL I C S E K LÁSZLÓ

Annyit

szeretnék hozzátenni

az elhangzottakhoz,

dorlásról több van az előreszámításban, tünk.

Csupán két oldalt

adott anyagokban. lási arányok,

szenteltünk a vándorlási h i p o téziseknek a k i ­

Ezekben benne vannak az úgynevezett teljes e l v á n d o r ­

vagyis a l a k ó h e l yváltoztatások átlagos számai

vannak a területi megoszlások, jes területi pest,

Megjegyzem,

sokban.

jönnek,

szóba,

hanem csak B u d a ­

község - á t l a g vonatkozásban.

eljárás két olyan mutatót

amik eddig nem voltak a területi

A legtöbbször még mindig a vándorlási

kevésbé kerül honnan

város-átlag,

hogy a "honnan-hová"

be az életünkbe,

és benne

de nem 57x57 viszony l a t b a n (vagyis a t e l ­

előreszámítás kapcsolatrendszerében),

megyeszékhely-átlag,

hozott

hogy a v á n ­

mint amit a vitában érin t e t ­

hogy ezek miből állnak

előreszámítá­

egyenlegekről beszélünk,

(elvándorlók,

korspec i f i k u s a n a vándorlás típusai

bevándorlók

szerint

említett mutatók a lkalmasak az ilyen megközelítésre.

stb.).

Úgy vélem,

Az

hogy

az előreszámítás területi bontásában meg kell még szoknunk ezeknek a tartalmát.

Egyetértek

gionális kutatás, nyos újdonságokat,

L. Rédei M á r i á v a l , hogy ezek a mutatók még a r e ­

a vándorl á s k u t a t á s

szempontjából

is

jelentenek bi z o ­

legalábbis ebben a részletes területi bontásban.

BIES KLÁRA

Egy nagyon rövid kiegészítést alapvető probléma,

szeretnék tenni.

Nem az az

hogy nincs Ma g y a r o r s z á g o n l a k á s bejelentési kötele-

198

zettség,

mert k ö t elezettség az van.

lan nagy állampolgári nag y o n tis z t a

A prob l é m a az,

fegyelmezetlenség,

jogszabályt,

hogy van egy hallat­

ami miatt ezt az egyébként

a gyakorlatban n em lehet realizálni.

sősorban az ideiglenes vándorlásnál n yilvánul meg,

Ez el­

az állandó lakóhely­

változt a t á s o k n á l talán lehet v a l ó s zínűsíteni a tényleges mozgást, adott naptári

évben.

Egy másik megjegyzés:

ha a felhasználók,

nyos kutatókat is, kapnak egy előrejelzést,

gyelmet arra,

alkalmazni nem lehet.

hogy nagyon gazdag demográfiai

becslési módszereknek,

Szere t n é m felhívni a fi­ szakirodalma van az egyéb

többek között a k istérségi becslési m ó d s z e r e k ­

Ha a komponens módszerhez nem áll r e n delkezésre kellő,

bontású adat, ni,

Meg vagyok arról

hogy ennél részletesebb területi b o n t á s r a ezt a módszert,

amelyet kidolgoztunk,

nek.

beleértve a t u d o m á ­

akkor vérszemet is kapnak.

Mindig mélyebb területi bontást szeretnének kérni. győződve,

mert

egy

akkor e kettőt,

t a p a sztalatból tudom,

ilyen mun k a egyébként készült,

tunk a Dunántúli Tudományos tem volna ehhez fűzni.

Intézettel.

Köszönöm.

199

részletes

hogy lehet ötvöz­

amikor mun k a k a p c s o l a t b a n vo l ­ Ezt a két megjegyzést

szeret­