III. FELADATKÖR KÖZÉPSZINT FELADATOK

III. FELADATKÖR KÖZÉPSZINT FELADATOK 1. SZÖVEGÉRTÉS Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre! „Életre-halálra olvasni…” „Életre-halálra olvasni, mert ez a legnagyobb, az emberi ajándék.” • Márai Sándor

Márai Sándor otthon, Magyarországon, majd a kényszerű száműzetés éveiben külföldön, távol Kassától és Budától, a Mikó utca gesztenyefáitól1 anyanyelvébe fogódzva – mindig csak olvasott. Neki kedvesebb volt talán az írásnál, az alkotásnál is az olvasás. Egész életét befonta, „megalapozta”, alakította, formálta az olvasás minden körülmények között. Ő írt és olvasott éjjel és nappal, békében és háborúban, egészségesen és betegen, fiatalon és öregen, mindig könyvek között élt, hajóládájából a távoli San Diegóban is régi könyveit vette elő, a megjelent új könyveket lapozgatta, korábbi olvasmányait ízlelgette, legtöbbször talán Arany János és Krúdy Gyula műveit olvasta életének hosszú évtizedei alatt. A könyv, az olvasás neki többet jelentett mindennél, a kor emberpróbáló eseményeinél stb. Egyszer pl. 1944-ben ezt írta naplójában: „Éjjel Shakespeare szonettjeit olvasom. Mennyivel több ez, mint egy világháború! S e szonettek túl is éltek egynéhány világháborút.” Az olvasásról többször vall pl. a Füveskönyvben, az Ég és földben vagy naplóiban. „Erővel” kell olvasni, „néha nagyobb erővel olvasni, mint amilyen erővel az írás készült, melyet olvasol”. S aztán így folytatja: „áhítattal”, „szenvedéllyel”, „figyelemmel” és „kérlelhetetlenül” kell olvasni. Meglepő az, hogy Márai, az író és Márai, az olvasó olykor „megütközik”, véleményét átformálja, ellentétbe állítja. Azt gondolná az ember, hogy Márai az író „szűkszavúságára”, művének szigorú megrostálására gondol – (például később naplói kiadásakor is). De ő az olvasó helyére ül le a fotelbe, az ő nézőpontját emeli ki: „az író fecseghet; de te olvass szűkszavúan. Minden szót egymásután, előre és hátra hallgatózva a könyvben, látva a nyomokat, melyek a sűrűbe vezetnek…” A könyv sűrűjébe érve figyelmezteti az író az olvasót, barátként szólítja meg őt, hogy vigyázzon, el ne tévedjen, az útjelzéseket figyelje. Hiszen a könyverdőben is eltévedhetünk, nem vesszük észre a „titkos jeladásokat”, útkanyarokat, útkereszteződéseket. S most talán az író is 1 56

Utalás Márai Sándor Halotti beszéd című versére. III. FELADATKÖR • KÖZÉPSZINT

erettsegi_feladat1.indd 56

2011.09.06. 10:16:09

FELADATOK III. KÖZÉPSZINT

ott lapul az olvasásra tanító mester háta mögött: „fitymálva” sohasem szabad olvasni. Nem szabad „lebecsülnünk” az írást, nem lehet csak úgy „mellékesen” olvasni: hiszen egy „isteni lakomára” hívtak minket vendégül. Ez a könyv, ez az olvasás, és mi, olvasók ne csupán a villa hegyével turkáljunk a finom falatokban, drága ételekben. „Elegánsan”, „nagylelkűen” kell olvasnunk. Értékelni kell a könyvet, talán hunyjunk szemet a hibák felett, és a szép, az élményt adó fejezeteket vegyük észre először. S minden olvasás „életre-halálra” megy: „mintha a siralomházban olvasnád az utolsó könyvet, melyet még beadott celládba a porkoláb.” Így kell kézbe vennünk minden könyvet, így kell válogatni, értékelni, megbecsülni, megérteni, baráti társként olvasni. Mert mindenkor nagy felelősség ez, az olvasás emberi mivoltunk nagy ajándéka. […] 1946-ban Ihlet és nemzedék című kötetében tette közzé esszéit, kritikáit, olvasói megfigyeléseit. Márai az 1943. decemberi akadémiai székfoglalóval kezdi, Petőfi Sándor sorainak ihletett elemzésével. („Példával kezdem. Vidéki kastély szobájában ül egy fiatal költő…”) Az író Kazinczyként lelkesedve olvassa Jules Renard21naplóját, érzi a mű emberi sugárzását, nem lehet „egy szuszra”, hirtelen átfutni, elolvasni. És még 1944-ben, az „emberi reménytelenség sötétjében” egy magányos mécses fényére figyel Marcus Aurelius vallomásaira. Itt többet jelent ez a munka egy alkotásnál, egy hajdani római császár különös, sztoikus32elmélkedéseinél. Ez a könyv „üzen” a jelennek, sőt többször, a hosszú élet és hosszú külföldi emigráció napjaiban is „üzen” az olvasónak, Márainak. Az író és az olvasó Márai összefonódik, az egyik kiegészíti a másikat, így válik teljessé. […] Márai különös módon „szerkesztette” meg az Ihlet és nemzedék esszéit: egymás után következett Cervantes és Jules Renard, Montaigne43és Kosztolányi, Babits és Szász Zoltán5.4Tudatosan keverte a magyar és a külföldi szerzőket, a klasszikusokat és a kisebb tehetségű írókat. Vallomásait félreérthetetlenül fogalmazza meg nekünk: Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című könyve – remekmű. Kosztolányival – az írás rejtett titkait lehetne valakiknek „megmagyarázni”. Csehovval „élmény-utat tesz”, érzi az írók „felelősségét”, a Háború és béke az „igazi bestseller”; az igazi úr emlékét őrzi Szász Zoltán halálakor. Talán a kötet egyik legfontosabb írását, a Jónás címűt a cenzúra nem engedte megjelentetni 1939 őszén. Babits, a költő szembeszáll a Végzettel, perel Istennel, és elmondja versben a bibliai Jónás történetét a cethallal és Ninivével. Márai azt érzékelteti, hogy az „olvasóban” tovább szól Jónás sorsa, a tehetetlenség, a törvényszerűség. Mert szólni kell a költőnek, mert „az ember megint egyszer botcsinálta hős a Földön, félelmesen időszerű. Jónásra kell gondolnunk, 2 3 4 5

Jules Renard (1864–1910): francia író. Naplójáról Márai írt a Nyugat 1935-ös 12. számában. (forrás részben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Jules_Renard – 31k) sztoikus: a sztoicizmus híve, a megpróbáltatásokat bölcs belátáson alapuló keménységgel és nyugodtsággal elviselő ember (forrás: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó Bp. 1984.) Michel de Montaigne (1533–1592): francia esszéíró, filozófus. Az esszé műfajának megteremtője a világirodalomban. (forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Michel_de_Montaigne – 42k) Szász Zoltán (1877–1940): író, publicista, a Szellem kiadója SZÖVEGÉRTÉS


57

2011.09.06. 10:16:09

aki csendesen szeretne élni, de prófétának kell lennie, nem menekülhet. A költő most kimondta, a Jónások felkelnek munkahelyükről, s Ninivében nagy csend van, és este sötét lesz, mert a szívekben és az utcákon leoltják a fényeket.” Ezek a cenzúra által betiltott Márai-írás befejező mondatai 1939 őszén. (Természetesen a két és fél oldalnyi Márai-esszé számos mondatát kellene elemeznünk a „kétféle hősökről”, a „tengeralattjáró cethalról”, az „időszerűség”, a „ma” – 1939! – kiemeléséről stb.) „Kételkedem, tehát vagyok” – írta át a descartes-i híres mondatot Márai. A hihetetlenül sűrített naplókötetek után az író „hajóládájából” előkerült a naplókból kihagyott napló. A terjedelmes kötetekre növő Ami a Naplóból kimaradt (I. II. III.) Vörösvárynál jelent meg Torontóban. A „kihagyott” részek is teljes értékűek, művé válnak, egésszé formálódnak. Pl. az 1947-es Ami a Naplóból kimaradt kötetben számos érdekes olvasói-írói jegyzetanyag található. Máig szóló az egyik fejezetrész, melyben azt fejtegeti az író, ha ő kormány lenne, felszólítaná a nemzetet: olvassanak! Mert nem olvasnak eleget. Hisz az a nép elpusztul, amelyik nem olvas. „Az olvasás a lélek lélegzetvétele” – s ehhez hasonló lelkesítő feliratokat kellene kiragasztani. És reménytelenül is olvasni kellene, mert akkor a könyvtől kap valamit az ember. Talán épp reményt. […] A Naplók középpontjában csaknem mindig az irodalom van. Az 1945–1957-ig tartó időszakban sokkal több világirodalmi mű olvasása szerepel Wildertől61Greenig7,2mint magyar író alkotása. Egyik többször idézett megállapítását a magyar irodalomról ekkor rögzítette naplójában: „A magyar irodalom nagy volt, nagyobb volt, mint a nemzet.” […] Az idegenbe került, emigrált író egyik legfontosabb naplóbejegyzése a következő: „Minden nap – a nagy hőségek idején is – félórán át Arany János versei. Ez a mentőöv, amibe itt, az óceán partján kapaszkodom.” Babits versei „mint égő olajtorony” lobognak fel; Kosztolányi nagyságát „doctus” és „poeta”-volta egyszerre sugallja; Szép Ernő verssorait átéli („Sajnálom a tengert, mert nincsen ősze.”); Krúdyról tudja, hogy „csillagpor ragyog minden során”. Felejthetetlen jelenetet rögzít naplójában, amikor párizsi útjakor, a „Boulevard St. Michel s a rue Cujas sarkán kissé lejtett a járda” Radnóti-vers zsong benne. – Az olvasó Márai a háború után könyvespolcait és könyveit ássa ki a romok közül. Élő ember-könyvek jelennek meg előtte: életet, megmentést kérve Wildertől Greenig. A lakás, a könyvek pusztulásakor a „polgári világ” végnapjait is észleli. Az olvasáshoz szükséges „energiát” és „tehetséget” még az írásnál is fontosabbnak tartja. Mert Márai író és olvasó-volta összefonódik, a könyv, más munkája vagy a saját alkotása, „közel” vannak egymáshoz. […] (Szekér Endre írása a Tiszatájban – részletek) ❯ forrás: http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/05-07/... – 179k 6 7

58

Thornton Niven Wilder (1897–1975): amerikai dráma- és regényíró. Legismertebb munkái az 1938ban Pulitzer-díjat nyert A mi kis városunk című színdarabja és a Szent Lajos király hídja című regénye. (forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Thornton_Wilder – 50k) Henry Graham Greene (1904–1991): angol író, drámaíró, kritikus. Számtalan novellát, regényt, esszét, kritikát, életrajzot írt; forgatókönyv és színdarab is fűződik a nevéhez. (forrás:http://hu.wikipedia. org/wiki/Graham_Greene) III. FELADATKÖR • KÖZÉPSZINT


2011.09.06. 10:16:09

III. FELADATKÖR KÖZÉPSZINT MEGOLDÁSOK 1. SZÖVEGÉRTÉS Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre! 1.

A szöveg mottóval kezdődik. Fogalmazza meg egy-két mondattal, mi az összefüggés a mottó és az egész szöveg tartalma között!

2 pont

Pl.: A szöveg Márai életét, életútját idézi meg annak tükrében, hogy mikor és mit olvasott. Élethelyzeteit olvasmányélményei határozzák meg. Számára az olvasás ugyanolyan valóság, mint a megélt történelmi helyzetek. Csak a helyes mondattal megfogalmazott válasz fogadható el.

2.

Értelmezze a szöveg és ismeretei alapján először a kiemelt kifejezéseket, majd a felsorolt fogalmakat, végül válaszoljon stilisztikai kérdésekre!

A) a) „mindig csak olvasott”: „Minden körülmények” között olvasott, ahogy a tanulmány fogalmaz, illetve minden élethelyzethez megtalálta a megfelelő olvasmányt, amibe kapaszkodhatott; pl. a világháború bombázásainak idején. b) „Márai, az író és Márai, az olvasó olykor megütközik”: Márai maga is író lévén, a kétfajta nézőpontot – az olvasóét és az íróit kénytelen önmagában is ütköztetni.

7 pont

2 pont

Minden meghatározás 1 pontot ér.

B) a) szonett: 14 sorból álló, 4 szakaszos vers; az első két versszak 4-4, a harmadik és a negyedik 3-3 soros. Az első két versszak és a második két strófa is egy-egy rímrendszert alkot. Rímképlete: abba-abba-cdc-cdc. Később ettől eltérő változatok is kialakultak (pl. Shakespeare szonettjei). A rímrendszerhez hasonlóan a szonett formailag is kettős: a két rész általában ellentéteket tartalmaz. Petrarca feloldotta ezt a szerkezetet, nála az utolsó versszak állt szemben az első hárommal.

III. FELADATKÖR • 1. SZÖVEGÉRTÉS

erettsegi_megoldas1.indd 151

4 pont

151

2011.09.06. 10:16:58

b) emigráció: Politikai okok miatt vállalt önkéntes külföldi száműzetés. c) esszé: Irodalmi vagy művészeti tárgyról szóló, egyéni hangvételű, szépirodalmi stílusú „tanulmány”. Eredete Montaigne-ig vezethető vissza. d) klasszikus szerző: Irodalomtörténeti, poétikai értelemben nagy hatású, iskolát teremtő alkotó. Szűkebb értelemben az ókori görög, illetve római irodalom képviselője. Minden meghatározás 1 pontot ér.

C) a) Miért használja az ellentéteket a szerző a szöveg első bekezdésének 4. mondatában? Az olvasás állandóságának, helyzettől való függetlenségének alátámasztására. b) Milyen kifejezéseket használ Márai az olvasás minőségének kifejezésére a 2. bekezdésben? Legalább két fogalom szükséges: szenvedéllyel, figyelemmel, kérlelhetetlenül, „olvass szűkszavúan, előre és hátra hallgatózva olvass”

1 pont

Minden meghatározás 0,5 pontot ér.

3.

A szerző gyakran használ párhuzamokat, hasonlatokat, képeket. A szövegből kiindulva adja meg a táblázatban lévő képek lehetséges magyarázatát!

A KÉP (PÁRHUZAM, HASONLAT)

A KÉP JELENTÉSE

a) a könyv sűrűje, könyverdő

a könyv tartalma, amiről a mű szól

b) el ne tévedjen, az útjelzéseket figyelje

az író szándékát kövesse, figyeljen a szöveg rejtett útmutatásaira

c) mintha siralomházban olvasnád

minden olvasás „életre-halálra megy”, a felelősség hangsúlyozása

d) a könyvek pusztulásakor

„a polgári világ végnapjait is észleli”, egy világ pusztulásának jelzése

e) Kételkedem, tehát vagyok.

a gondolkodásra szólít fel, az önálló véleményalkotásra

5 pont

Minden jó megoldás 1 pont.

4.

A szövegből vett két idézettel támassza alá a következő Márai-mondatot!

1 pont

„Az olvasás emberi mivoltunk nagy ajándéka.” 152

MEGOLDÁSOK • KÖZÉPSZINT


2011.09.06. 10:16:58

MEGOLDÁSOK KÖZÉPSZINT

a) Pl.: „az olvasás minden körülmények között”; „írt és olvasott éjjel és nappal” b) Pl.: „az olvasás neki többet jelentett mindennél” Minden helyes idézet 0,5 pont.

5.

Az írásban többször olvashatunk utalásokat jelképekre a tanulmány szerzőjétől, illetve magától Máraitól. Először fejtse ki egy mondatban, milyen jelentésben használja a megadott jelképeket a szerző, majd válaszoljon a kapcsolódó kérdésekre!

a) Tartalmi elemek: „hajóláda”: a rejtett kincs helye, utalás Márai tengeren túli életére, a magával vitt fontos dolog, a túlélés lehetőségének eszköze „Jónás”: az elkerülhetetlen sors jelképe, a sorsszerűség, a prófétaság és a közösségért való cselekvés elkerülhetetlensége

5 pont

2 pont

A helyes mondatok 1-1 pontot érnek.

b) Nevezze meg a Jónás-történet ősforrását a lehető legpontosabban! Biblia, Ószövetség, Jónás kispróféta története

1 pont

A pontos megnevezés 1 pont.

c) Foglalja össze a Jónásról szóló történetet néhány mondatban! Jónást az Úr Ninivébe küldte, hogy prófétájaként térítse jó útra a város lakóit, vagy hirdesse a büntetést. Jónás vonakodott a feladattól, nem akart próféta lenni, ám menekülés közben felismerte küldetését a cethal gyomrában. Teljesítette az Úr akaratát, várta a város pusztulását, de az Úr megkegyelmezett teremtményeinek.

2 pont

A helyes megfogalmazás és legalább három cselekményelem 2 pont.

6.

Határozza meg, milyen elv szerint szerkesztette meg Márai az Ihlet és nemzedék című kötetét!

2 pont

a) vegyíti a magyar és külföldi szerzők bemutatását b) tudatosan keverte a klasszikus és kevésbé jelentős szerzők műveit A két szempont megnevezése 2 pont. III. FELADATKÖR • 1. SZÖVEGÉRTÉS


153

2011.09.06. 10:16:58

7. a) b) c) d)

Idézze a következő szerzőkre vonatkozó Márai ítéleteket!

2 pont

Karinthy: Tanár úr kérem: remekmű Kosztolányi életműve – az írás rejtett titkait lehetne valakinek megmagyarázni Csehov művészete: élmény-utat tesz, érzi írói felelősségét Tolsztoj regénye: igazi bestseller Minden helyes idézet 0,5 pont.

8.

7 pont

A) Készítsen jelképes útitervet Márai nyomában járva először földrajzi helyek, majd szellemi, irodalmi értelemben a megadott szempontok szerint! a) Márai által lakott városok: Kassa, Buda, San Diego, Toronto b) A Márai által legtöbbet olvasott két szerző: Krúdy Gyula, Arany János c) A világháború bombázásai alatt ő nyújt vigaszt számára: Shakespeare d) Akadémiai székfoglalójának témája: Petőfi művészete Minden teljes válasz 1 pontot ér.

B) Értelmezze Márai megállapításait a szerzőkre vonatkoztatva a szöveg és ismeretei alapján! a) Kosztolányi nagyságát „doctus” és „poeta”-volta egyszerre sugallja: A poeta doctus egymás mellé rendelésével és a sorrend megfordításával utal arra, hogy Kosztolányi tanulmányokat is ír, többek között a nyelvről. b) Krúdyról tudja, hogy „csillagpor ragyog minden során”: A csillagpor a ragyogást, a felszín csillogását sugallja, utalva Krúdy könnyed stílusára. c) „Boulevard St. Michel s a rue Cujas sarkán kissé lejtett a járda” Radnóti-vers zsong benne. Radnóti verssorára utal a Páris című versből. Minden helyes megoldás 1 pont.

9.

154

„Az olvasás a lélek lélegzetvétele” – írja Márai. Alkosson ehhez hasonló „lelkesítő” feliratot az olvasás népszerűsítésére Márai szellemében!

1 pont



2011.09.06. 10:16:58

MEGOLDÁSOK KÖZÉPSZINT

Pl. Az olvasás létszükséglet.; „Csak az ember olvas.” (Márai) Minden megoldás elfogadható, ha tartalmában megfelel a kiinduló mondatnak.

10.

Márai „anyanyelvébe fogódzva” éli életét, állítja a tanulmány szerzője. A magyar irodalomban gyakran vallanak az anyanyelvről más írók, költők is. A következő idézetek alapján foglalja össze az egyes szerzők álláspontját a nyelv fontosságáról!

8 pont

a) „Vallyuk meg, hogy nagyon meg szükültünk a’ Magyarságba mellynek ugyan böségébe soha nem vóltúnk. Tsudálkozom nagy nemzetünkön, hogy ö, ki külömben minden tulajdonainak fen tartásába olly nemes, nagy és álhatatos indúlattal viseltetik, a maga anya nyelvétt feléjteni láttatik; ollyan világba pedig, melybe minden Haza, önnön nyelvét emeli; azon tanúl, azon perel, kereskedik, társalkodik, és gazdálkodik.” (Részlet Bessenyei György Magyarság című röpiratából) Bessenyei sajnálkozva és felháborodva jegyzi meg, hogy a magyarság, büszkesége ellenére a nyelvét nem ápolja. Pedig a kor azt sugallja, hogy az anyanyelv fejlesztése nélkül nincs haladás. A haza fejlődése elválaszthatatlan a nyelv fejlesztésétől. b) „Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, s így egyességben és ellenkezésben van önmagával. Hamisan lépni a táncban csak annak szabad, aki táncolni igen jól tud, és akit a grácia látatlanul lebeg körül.” (Részlet Kazinczy Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című írásából) Kazinczy írása a nyelvújítási harcot zárja le, a nyelv hagyományait megőrizve kell azt megújítani – vallja. c) „Mi gondom! – áll az én hazám már, védőbben minden magasságnál. Csak nézelődöm, járok, élek, fegyvert szereztem, bűv-igéket. Már meg is osztom, ha elmondom, milyen e biztos, titkos otthon. Dörmögj, testvér, egy sor Petőfit, köréd varázskör teremtődik.

Ha új tatárhad, ha kufárhad özönli el a tiszta tájat, ha útaink megcsavarodnak, mint giliszta, ha rátapodnak: te mondd magadban, behunyt szemmel, csak mondd a szókat, miktől egyszer futó homokok, népek, házak Magyarországgá összeálltak.” (Részlet Illyés Gyula Haza a magasban című verséből) III. FELADATKÖR • 1. SZÖVEGÉRTÉS


155

2011.09.06. 10:16:58

Illyés Gyula versében a haza és a nyelv fogalma kapcsolódik össze. Az anyanyelv ismerete egyszersmind a múlthoz, a kultúrához, tehát a hazához, otthonhoz való tartozást jelenti, s egyben erkölcsi helytállás. A nyelv menedék az egyén számára. d) „Általában azt tapasztaltam, hogy a kellemes dolgokat anyanyelvemen tudom inkább közölni, de a kellemetlen dolgok – fölmondani egy régi hű alkalmazottnak, vitatkozni egy szerződés kétes pontjairól, gorombáskodni a pincérrel, szemébe vágni valakinek a nyers és kínos igazságot könnyebben mennek más nyelven. Szerelmet vallani az anyanyelvemen óhajtok, de szakítani idegen nyelven. Verset írni magyarul, de kritikát lehetőleg portugálul.” (Részlet Kosztolányi Dezső Ha más nyelven… című írásából) Kosztolányi számára a nyelv szépsége a meghatározó, ezen keresztül vallja az anyanyelv fontosságát és annak kitüntetett voltát. Ironikus megfogalmazásában ezért rendel az anyanyelvhez pozitív tartalmakat, míg az idegenhez negatívumokat. Minden helyes megfogalmazás 2 pont.

Összpontszám:

40 pont

2. SZÖVEGALKOTÁS A) ÉRVELÉS Hogyan jellemzi a stílus az embert? „Szólj! s ki vagy, elmondom. – Ne tovább! ismerlek egészen. Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés.” • kazinczy ferenc

„A stílus maga az ember.” • buffon

A két megállapítás azonos tartalmú: a beszéd jellemzi az embert. Tágabb értelemben a beszédhasználattal jellemezhetők az emberi közösségek. Az irodalom is ezt a lehetőséget használja ki szereplői jellemzésekor. 156



2011.09.06. 10:16:58

III. FELADATKÖR KÖZÉPSZINT FELADATOK

Recommend Documents