III. évfolyam 21. szám május június 3

III. évfolyam 21. szám. 2012.május 28 – 2012. június 3.

Emberi Erőforrás Minisztérium (EMMI) közleményei 2012. május 31. Együttműködés a jövő tudósaiért…………………………………………………………………....3.oldal 2012. május 31. Közlemény közoktatási intézmények fenntartói számára …………………………………............3.oldal 2012. május 31. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma meghirdeti a 6. Ifjúsági Bolyai Pályázatot………..….....4. oldal 2012. május 31. Országos tanulmányi versenyek meghirdetése a 2012/2013. tanévre……………………….…4. oldal 2012. június 1. Vesd bele magad! – Programértékelő az ajkai iskolában…………………………...…………….5. oldal 2012. június 1. Hoffmann Rózsa az OKTV győzteseit köszöntötte ………………………………………………..6. oldal 2012. június 1. A pedagógus lámpás, útjelző, követendő példa………………………………………….……….6. oldal 2012. június 3. Pedagógusnapi köszöntő……………………………………………………………………………7. oldal EMMI – kapcsolódó sajtóhírek HVG.hu 2012. május 29. Pokorni és Hoffmann együtt esett neki Pintérnek a Fidesz-frakció ülésén…………………......8. oldal Fnhír24.hu 2012.05.29. Szüdi: minden harmadik tanárt elküldik – interjú Szüdi Jánossal ……………………………....9. oldal Népszabadság 2012. május 31. Kompetencia…………………………………………………………………………………….…...13. oldal Magyar Hírlap 2012-05-31 A Hit Gyülekezete működtetheti az ajkai szakképző iskolát……………………………….…..14. oldal Fnhír24.hu 2012.05.31. Hoffmann kérdez, s a NAT felragyog………………………………………………………….…..15. oldal ATV Egyenes Beszéd 2012.05.30. Hoffmann Rózsa - letölthető interjú……………………………………………………….……..17. oldal

KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

1

MTV Híradó 2012. május 31. Indulatok Ajkán - a Hit Gyülekezete működtetheti a szakképző iskolát + fotógaléria……17. oldal 168 óra 2012. május 31. 1, 24 -25. oldal A hoffmanni reformok, Balta a kézben…………………………………………………………19. oldal MTV Híradó 2012. június 01. Keveslik a matekórát a matektanárok……………………………………………………….…21. oldal Magyar Nemzet 2012. június 01. Balog: A pedagógus a siker záloga………………………………………………………….…..22. oldal Origo 2012. 06. 01. Így változnak az érettségi szabályai……………………………………………………………23. oldal Magyar Hírlap 2012-06-01 Irányelvek nélkül oktatott diákok interjú Gloviczki Zoltánnal………………………………23. oldal Népszava 2012. június 02. A nemzeti minimum porhintés – interjú Nahalka Istvánnal……………………………….….26. oldal Népszava 2012. június 02. Nem csak a pedagógusok ügye – interjú Galló Istvánnéval…………………………….…….29. oldal MTV Híradó 2012. június 03. Síppal, fúvószenekarral az Orbán-kormány ellen - fotókkal……………………………….…33. oldal Népszabadság 2012. június 3. LMP: a tanároknak nincs okuk ünnepelni…………………………………………………….…35. oldal Népszabadság 2012. június 3. Béremelésért tüntettek a pedagógus szakszervezetek videóval……………………………..36 oldal HVG.hu 2012. június 03. A tankötelezettségi korhatár eurokonform a Fidesz szerint………………………………….38. oldal Magyar Nemzet HírTV 2012. június 3. A pedagógustársadalom kannibalizmusát" vizionálják + Videó…………………………….38. oldal Országos hírek MTV Híradó, MR 2012. május 31. Feszültséget okozott az új egyházi iskola Jászapátiban …………………………………...…41. oldal Eduline 2012.06.02. Két pécsi iskola kerül egyházakhoz szeptembertől………………………………………..…..42. oldal Szakmai sajtó Eduline 2012.06.01. Trükközve emelné a "diplomások" arányát Hoffmann Rózsa államtitkársága? …………....42. oldal Blogok, vélemények………………………………………………………………………….....…44. oldal KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

2

Emberi Erőforrás Minisztérium (EMMI) közleményei 2012. május 31. Együttműködés a jövő tudósaiért A magyar természettudományos képzés népszerűsítése érdekében együttműködési megállapodást írt alá az Emberi Erőforrások Minisztériumának Oktatásért Felelős Államtitkársága és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a Magyar Biotechnológiai Szövetséggel. Az aláíráson Hoffmann Rózsa államtitkár, Kaposi József főigazgató és Duda Ernő, a szövetség elnöke vettek részt. Az együttműködési nyilatkozat célja a magyar természettudományos képzés népszerűsítése, melynek keretében egy országos körúton ismert és sikeres üzletemberek tartanak majd előadásokat Magyarország 100 középiskolájában. Hoffmann Rózsa emlékeztetett, hogy a természettudományok rangja jelentős mértékben csökkent, annak ellenére, hogy ezen a területen kiemelkedő teljesítményt érnek el a magyarok. Mint mondta, a szövetség azzal az ötlettel kereste meg az államtitkárságot, hogy egy együttműködés keretében a gazdaság világából érkező előadók látogatnának meg középiskolákat, ahol ezt a speciális területet szeretnék népszerűsíteni. Az államtitkár elmondta, hogy az együttműködés kiváló példája annak, hogy a jól működő szervezetek is felismerték: szüksége van az utánpótlásra, ehhez pedig nélkülözhetetlen a befektetés. Kiemelte, hogy a természettudományos szakokra a jelentkezések száma stagnál, éppen ezért – tette hozzá - ennek a tendenciának a megfordítása is kiemelt szempont volt az oktatási rendszer átalakítása során Duda Ernő elmondta, hogy a területen kiemelkedően fontos a humánerőforrás-ellátottság, mely a hazai munkaerőpiacon jelenleg korlátozottan áll rendelkezésre. Ennek okai között a szövetség elnöke a korábbi oktatási rendszer hiányosságait emelte ki. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója a közös felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy mindkét félnek komoly erőfeszítéseket kell tenni a jövő tudósainak kineveléséért. http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek

2012. május 31. Közlemény közoktatási intézmények fenntartói számára 2012. május 23-tól a http://www.kir.hu/kir_intgazd címen, illetve a http://www.kir.hu oldalon elérhető a Pénzügyi adatok begyűjtésére szolgáló modul a fenntartók számára” feliratra kattintva a pénzügyi és vagyongazdálkodási célú statisztikai adatok begyűjtését segítő program. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/F. §-a alapján valamennyi közoktatási intézményfenntartó, ha 2011-ben működtetett közoktatási feladatot ellátó intézményt, a közoktatás információs rendszerén (a továbbiakban: KIR) keresztül köteles intézményenként a 2011-es költségvetési évről – statisztikai célra – az intézmény KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

3

működtetésével összefüggésben pénzügyi, gazdálkodási és a feladatellátást szolgáló vagyonnal kapcsolatos közérdekű adatokat közölni. A programba a fenntartói azonosítóval és jelszóval lehet belépni, amely megegyezik a KIR intézménytörzs fenntartói adatmódosító modulban használt azonosítóval és jelszóval. Ha a fenntartó nem rendelkezik a belépéshez szükséges adatokkal, jelezze az Oktatási Hivatal Közoktatási Információs Rendszerek Osztályának a 06-1/374-2474-es fax számon. A kitöltést felhasználói kézikönyv segíti, amely a program Útmutató menüjéből elérhető. Kérjük, hogy az adatoknak a programban történő rögzítése előtt tanulmányozza át a kézikönyvet, mivel az részletes leírást ad az űrlapok kitöltésével kapcsolatban, továbbá tartalmazza a témában felmerülő gyakori kérdésekre adott válaszokat is. Az adatszolgáltatásra – a program megnyitása napjától számított – 30 nap áll rendelkezésre. Amennyiben az adatszolgáltatással kapcsolatban kérdése merülne fel, s kérdésére a felhasználói kézikönyv alapján sem tud választ kapni, hívja a KIR Ügyfélszolgálatát munkaidőben 8:00 és 16:30 között a 96/510-000 telefonszámon, vagy küldjön elektronikus üzenetet a [email protected] e-mail címre. (Közoktatásért Felelős Helyettes Államtitkárság) http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek

2012. május 31. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma meghirdeti a 6. Ifjúsági Bolyai Pályázatot A meghirdetett pályázat a közoktatásban, illetve a felsőoktatásban tanuló, a tudomány művelése iránt elkötelezett és meghatározott témában elmélyedni képes tehetséges tanulók és hallgatók támogatását és munkájuk elismerését szolgálja. A pályázati felhívás és az adatlap letölthető az alábbi linken.(Oktatásért Felelős Államtitkárság) http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek

2012. május 31. Országos tanulmányi versenyek meghirdetése a 2012/2013. tanévre A tanulmányi versenyfelhívások megtalálhatóak a csatolt mellékletben vagy letölthetők a www.kormany.hu/Dokumentumok/Pályázatok oldalról. I. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett és finanszírozott tanulmányi versenyek Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny II. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett és anyagilag támogatott tanulmányi versenyek Országos Általános Iskolai Nemzetiségi Tanulmányi Versenyek KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

4

Országos szervezésű művészeti tanulmányi versenyek III. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által anyagilag támogatott tanulmányi versenyek Sajátos nevelési igényű tanulók tanulmányi versenyei Kazinczy-díj Alapítvány–Péchy Blanka emlékére kuratóriuma által meghirdetésre kerülő versenyek IV. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szakmailag támogatott tanulmányi versenyek (Oktatásért Felelős Államtitkárság) http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek

2012. június 1. Vesd bele magad! – Programértékelő az ajkai iskolában A Vesd bele magad! akció megyei programértékelő tanácskozását az ajkai Borsos Miklós Általános Iskolában tartották meg májusban, melyen részt vett Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára. Az eseményen ott voltak a Fekete István - Vörösmarty Mihály Általános Iskola diákjai is, akik a Borsos Miklós iskola tanulói mellett szintén bekapcsolódtak a mozgalomba. Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – Agrya társelnöke, a mozgalom elindítója elmondta, hogy idén második alkalommal hirdették meg az akciót, melyhez ezúttal több mint huszonegyezer alsó tagozatos kisdiák csatlakozott. Veszprém megyében például huszonegy iskolában közel ezer, Ajkán száz tanuló kertészkedik a technikaórán és a napközis foglalkozások alatt tanítóik irányításával. Így azok a gyermekek is gondozhatják veteményüket, akiknek otthon nincsen kertjük, s megízlelhetik a saját termesztésű vöröshagymát, karalábét, hónapos retket, zöldborsót, sárgarépát. E zöldségek magvait osztották szét ugyanis a fiatal gazdák az akció keretében. Hoffmann Rózsa beszédében utalt arra, hogy ha valaki teljes szívével beleveti magát valamilyen tevékenységbe – legyen az tanulás vagy kertészkedés –, akkor biztosan meglesz az eredménye. Mint mondta, az akció célja, hogy megszerettessék és megismertessék a gyerekekkel a föld művelését, a növények gondozását. Biztatta a diákokat, hogy ne hagyják abba, folytassák a kertészkedést, de arra is felhívta a figyelmet, hogy ne használjanak vegyszereket. Szólt arról, hogy a Vesd bele magad! program a természetismeret, biológia és környezetismeret tantárgyak oktatását is segíti. Az iskola diákjai kíváncsian faggatták az államtitkárt arról, hogy szeret-e kertészkedni, milyen zöldségeket kedvel, s jó-e államtitkárnak lenni. Hoffmann Rózsa szavaiból kiderült, hogy a közeli Bakonyszentlászlón nagy kertje van, ahol örömmel és rendszeresen ápolja a növényeit. Minden zöldséget szívesen fogyaszt, s akkor jó államtitkárnak lenni, amikor olyan lelkes gyermekekkel találkozik, mint az ajkai kisdiákok. A beszélgetés után a tanulók végigvezették az iskolakerten az államtitkár asszonyt, s megmutatták a zöldellő veteményt, a szépen gondozott zöldségeket. (Oktatásért Felelős Államtitkárság) http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek


5

2012. június 1. Hoffmann Rózsa az OKTV győzteseit köszöntötte Folytassák tanulmányaikat, hogy a magyarságot ismét a tudomány élvonalába emeljék – kérte Hoffmann Rózsa az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny OKTV) díjazottait, akik pénteken vehették át jutalmukat az oktatásért felelős államtitkártól. Nincs szebb pillanat az oktatást irányító államtitkárnak, mint amikor a legkiválóbb fiatal diákokkal találkozhat: az OKTV nyertesei ilyenek – köszöntötte Hoffmann Rózsa a diákokat. Amint elmondta, 25.547 induló közül 980-an kerültek a döntőkbe és 111 diák ért el kategóriánként első-harmadik helyezést. Ennek a kiemelkedő teljesítménynek inspirálónak kell lennie, folytassák tanulmányaikat, hogy később a magyarságot ismét a tudomány élvonalába emelhessék – fogalmazott az államtitkár, és a munka, a kutatás, a megkezdett szellemi kaland folytatását kívánta a győzteseknek. Hoffmann Rózsa kiemelte, hála és köszönet illeti a felkészítő tanárokat és az áldozatkész szülőket is, hiszen ők az igazi országépítők, akik a jövő generációit nevelik. Hozzátette: Magyarország áll, él és gyarapszik, ami óriási eredmény abban a helyzetben, amelyben a világ jelenleg küszködik. Ezért akármilyen nehézségekkel kell is szembenéznie a diákoknak a jövőben, fontos hogy ne feledjék, mindazt a tudást, amit kaptak ennek a közösségnek köszönhetik, így ha külföldre is mennek gyarapítani tapasztalataikat, térjenek vissza, mert ez a hazájuk és csak itt tudnak majd igazán kibontakozni. Az ünnepség keretében az államtitkár átadta a 2011/12-es OKTV győzteseinek elismeréseit. http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek

2012. június 1. A pedagógus lámpás, útjelző, követendő példa A sikeres oktatási rendszer záloga a pedagógus – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárral átadták a 2012. évi pedagógusnapi díjakat. A miniszter beszédében Németh László szavait idézve felhívta a figyelmet: minden gyermeknek szüksége van arra, hogy életében legalább egyszer olyan pedagógus, vagy nevelő keze alá kerüljön, aki szenvedéllyel tud szenvedélyre tanítani. Rámutatott, a jó oktatásnak a pedagógus a záloga, ezért alapvető szükséglet, hogy igazi, rátermett tanárok oktassák gyermekeinket. A magyar oktatási rendszer az elmúlt évek megpróbáltatásai ellenére még mindig versenyképes – fogalmazott Balog Zoltán –, ami nagy mértékben a pedagógusok elhivatott, kemény munkájának és erőn felüli teljesítésének köszönhető. Az első két kormányzati év oktatáspolitikai eredményeiről szólva elmondta, a rendszer bár még sok sebből vérzik, mégis számos sikert értek el. Az emberi erőforrások minisztere a nemzeti köznevelési törvényt említette példaként. Emlékeztetett: a törvényben új pedagógusi bértáblát és előmeneteli rendszert fektettek le, melyek a tanárok számára egyrészt jobb anyagi körülményeket biztosítanak, másrészt elősegítik társadalmi elismerésük növelését. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

6

A pedagógusok helyzetének javítása már nem csupán egy kormányzati törekvés, hanem elfogadott törvény – nyomatékosította Balog Zoltán. Hozzáfűzte, a jogszabályi rendezés természetesen nem elég ahhoz, hogy a társadalom jobban tisztelje, becsülje gyermekeink tanárait: a pedagógusok részéről hivatástudatra és önbecsülésre van szükség. Elengedhetetlen, hogy a tanárok több figyelmet fordíthassanak saját magukra, majd hivatásukra is – mondta. „A pedagógus karizmája a jövőbe vetett hit optimizmusa” – idézte a miniszter Karácsony Sándort, majd megköszönte a díjazottak munkáját. Hozzátette: „kívánom hogy még sok évig szolgáljanak lámpásként, útjelzőként, követendő példaként!”(kormany.hu) http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/a-pedagogus-lampas-utjelzo-kovetendo-pelda

2012. június 3. Pedagógusnapi köszöntő Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár pedagógus napi köszöntője. Tisztelt Kollégák, kedves Barátaim! Az első szó a köszöneté: köszönöm a magyar gyerekek és fiatalok nevelésének odaszánt életeteket. Tudom, sokféleképp gondolkodunk, megszámlálhatatlan hatás ért és ér bennünket nap, mint nap, s így sokféle árnyalata van a világlátásunknak. Mégis úgy fordulok hozzátok ezen az ünnepen, mint akiket egyetlen nagy közösséggé nemesít a legszebb küldetés: a jövő nemzedék nevelésének felemelő és szorító tudata. Szép és vigasztaló közhelyek sokaságát sorolhatnám, hogy feledtetni igyekezzem a hétköznapok rátok nehezedő gondjait, keserveit, a modern kizsákmányolás számtalan apróbb-nagyobb anyagi, társadalmi, lélektani terhét. Nem teszem. Ennél sokkalta többre becsülöm a magyar tanítót, neveljen bár bölcsődés- vagy óvodáskorút, kisiskolást, kis- vagy nagykamaszt, ifjú egyetemistát, főiskolást. Évek, évtizedek óta mindnyájan tudatában vagyunk a változtatás szükségességének. Hogy mi nem volt jó, min kellett változtatnunk, azt sokféleképp ítéljük meg. Hiszen ahányszor szavazóurnákhoz járultunk, annyiféle irányba, annyiféle módon képzeltük el a változtatást. Legyen az iskola szabadabb, legyen az iskola kevésbé szabad, nem szabad keményen fegyelmezni, végre keményen kellene fegyelmezni, ne mondják meg, mit és hogyan tanítsunk, mondják meg végre, mit és hogyan tanítsunk, ne ellenőrizzék, mit és hogyan tanítunk, ellenőrizzék végre, mit és hogyan tanítunk… És voltak és vannak – jogos – állandó vágyaink, első sorban az, hogy ha már a nemzet napszámosai vagyunk, legalább a napszám legyen annyi, hogy ne kelljen a lyukas harisnyánkat nadrággal takarni, mert kilátszik a lyuk a szoknyából. Ám nem csak a lyukas harisnya, a nehezen fizethető számlák, a hóvégi gyötrő filléreskedés miatt fáj a kevés fizetés. Társadalmi szinten főképp azért fáj, mert nem kapjuk meg a munkánkért méltán kijáró megbecsülést a mára könnyen meggazdagodott rétegtől, vagy a mi diplománknál ugyan nem többet érő, csak éppen többet fizető diploma birtokában jóval többet keresőktől. És ami a legfájdalmasabb, itt-ott azoktól a szegényektől sem, akik a „fehéringes” tanáremberben nem a gyerekük nevelőjét, hanem valami képtelen logika mentén az ellenségét látják. Hiszitek-e, hogy ezen lehet változtatni? Ha igen, akkor tudnotok kell, hogy minden intézkedést, törvényt, jogszabályt, amely ennek a kormánynak a választási programjában megígért KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

7

oktatáspolitikát megvalósítandó született, az elképzelhető összes szakmai és civil szervezet is véleményezte, tízszer és százszor átgondoltuk, ha kellett, módosítottuk, és az az Országgyűlés fogadta el őket, amelyet a mi szavazataink juttattak döntési helyzetbe. Kétségeink, kétségeitek lehetnek, hogy a valóságban hogyan fognak működni ezek a jogszabályok, de egyet ne tegyünk, ne tegyetek: ne győzzön bennetek a kishitűség, ne legyintsetek, hogy na, már megint kezdhetünk elölről mindent, ebből sem lesz semmi, marad a mázsás teher a vállunkon és a kuncogó krajcár a zsebünkben. Ez egyenlő volna a reményvesztéssel, a reményvesztés pedig a felemelkedés halála. Most 2012-t írunk. Mint tudjátok, a pedagógus életpályamodellnek már többször nekifutottak, de először történt az meg, hogy a kormány és az országgyűlés óriási többsége törvénybe foglalta az igazságos, méltányos és minden pedagógusra alkalmazandó életpályamodellt. Bízzatok bennünk, mint ahogy mi is bízunk bennetek. Higgyétek el a jó szándékunkat, ahogy mi elhisszük, hogy a jó szándék beszél közületek azokból is, akik eleve kételkednek minden lépésünk sikerében. Bízzatok a szakmai hozzáértésünkben, mint ahogyan mi is mindent a ti szakmai hozzáértésetekre alapozunk. Ennek reményében köszöntelek benneteket, tisztelt Kollégák, kedves Barátaim, 2012 ragyogó későtavaszán, a pedagógusnapon. Az első és az utolsó szó is a köszöneté a munkátokért, a nemzetünk alázatos és odaadó szolgálatáért, a sikereitekért és a gyerekeink nektek köszönhető tudásáért, erkölcsi, testi és lelki fejlődéséért. (kormany.hu) http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek

EMMI – kapcsolódó sajtóhírek HVG.hu 2012. május 29. Pokorni és Hoffmann együtt esett neki Pintérnek a Fidesz-frakció ülésén A hvg.hu információi szerint összekülönbözött Pokorni Zoltán, Hoffmann Rózsa és Pintér Sándor a Fidesz-frakció kedd reggeli ülésén, ahol oktatási és rendészeti kérdéseket is megvitattak. A hvg.hu fideszes képviselőktől úgy értesült, hogy Pokorni Zoltán fideszes képviselő és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár arról faggatta Pintér Sándor belügyminisztert a kedd reggeli Fideszfrakcióülésen, hogy miért rendészeti tárgyú jogszabályokban rendezi az iskolai rend fenntartásának ügyét. Mint ismert: iskolaőröket alkalmazhatnának az oktatási intézményekben a Belügyminisztérium tervei szerint, többek között azért, hogy a tanköteles korú diákok a tanítás vége előtt ne hagyhassák el az iskolát. A változáshoz a köznevelési törvényt kellene módosítani. Egy forrásunk szerint a korábban az oktatási törvényekről sokat vitatkozó Pokorni és Hoffmann közös platformra kerülve bírálta a Belügyminisztérium tervezetét. Úgy tudjuk, Hoffmann azt kérte, hogy egy oktatási jogszabályban rendezzék az iskolaőrök kérdését, továbbá jelezte, ezt csak önkéntes alapon lenne szabad bevezetni, vagyis csak azoknál az iskoláknál, ahol igény van


8

iskolaőrökre. Figyelmeztetett arra is, hogy nemsokára elkészül egy új közoktatási rendelet, amelyben ezt az ügyet kezelni lehetne. Úgy tudjuk, a belügyminiszter nem volt elutasító, de hangsúlyozta, hogy a rendőrségnek szerepet kell vállalnia az iskolák, oktatási intézmények körüli rend fenntartásában. Példaként említette, hogy vissza szeretnék állítani azt a rendszert, amikor rendőrök segítették az iskolák környékén az úttesten való átkelést. Ezt a megjegyzését több fideszes forrásunk szerint is ironikus közbeszólások és viccelődő megjegyzések követték. Információink szerint Pintér Sándor maga kérte a frakciótól a meghallgatását, és elsősorban a rendészeti jogkörök kibővítése mellett érvelt, így azt mondta, hogy a Belügyminisztérium a halőröknek, vadőröknek és mezőőröknek is rendészeti igazoltatási jogosítványokat szeretne adni. "Elvekről vitatkoztunk, a belügyminiszter azért kérte a találkozót a frakcióval, hogy közösen találják meg a megoldást a szabályozás módjára" - mondta egy forrásunk, aki szerint Pintér felajánlotta, hogy folytassák az egyeztetést, és jelezte, figyelembe fogja venni az oktatáspolitikusok véleményét, így elfogadja azt is, hogy ne legyen kötelező az iskoláknak az őrök alkalmazása. Mint megírtuk: ezen a frakcióülésen döntöttek az új frakcióvezető személyéről is. Úgy tudjuk, a Fidesz 226 képviselőjéből 154-en voltak jelen, és Rogán Antal két ellenszavazatot kapott. Orbán Viktor nem volt jelen az ülésen, a frakcióvezető-cserét a korábbi frakcióvezető, Lázár János vezette le. http://hvg.hu/itthon/20120529_pokorni_pinter_hoffmann_fidesz

Fnhír24.hu 2012.05.29. Szüdi: minden harmadik tanárt elküldik A pedagógusok vagy nem gondolták végig, hogy egyharmadukra nem lesz szükség, vagy mindenki arra számít, hogy nem őt, a másikat küldik el – mondja Szüdi János, korábbi szakállamtitkár. Szerinte egyáltalán nem volt csődben a közoktatási rendszer, kár azt Hoffmann Rózsának szétverni. - Hoffmann Rózsa azt szokta mondani, hogy az elképzeléseit üdvözli a pedagógustársadalom és csak a Gyurcsány-korszak restaurációját akarók támadják. Ön is azt írta, hogy nagyon sok pedagógus örül, hogy lehet buktatni, hogy megmondják neki, melyik könyvből, mit tanítson. A szakszervezetek (amelyeknek össztagsága megközelíti pedagógustársadalom felét) viszont erősen kritizálják a Hoffmann-terveket. Most mi az igazság ez ügyben? Nem lehet egységes igent vagy nemet válaszolni. Azok a pedagógusok, akik ezt a pályát hivatásszerűen űzik, nem támogathatnak egy olyan megoldást, amelyben minden mozgásterük megszűnik, ami megfojtja a gyerekekkel való egyéni törődés lehetőségét. Akik nem szeretnek saját maguk programokat írni, akik nem szeretnek gondolkodni azon, hogy melyik a legjobb megoldás, azoknak könnyebbséget jelentenek a változások. Azt látom, hogy a pedagógusok nem gondolták végig, hogy a kormány tervei azt mutatják, valójában egyharmadukra nem lesz szükség. Ha végiggondolták, akkor pedig arra számítanak, hogy majd a másikat küldik el, nem őket. Azt sem gondolták végig, mit is jelent az a törvényi kötelezettség, hogy meg kell tartaniuk a hivatali titkot, hogy a munkahelyükön kívül is pedagógushoz méltó magatartást kell tanúsítani, hogy a munkahelyi vezetőjük a pedagógus etikát számon kérheti rajtuk. Pedig ezeknek az előírásoknak a KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

9

megtartása, illetve megtartásuk számonkérése, majd ha elmennek a minősítési eljárásra, valósággá válhatnak. A fejükre olvashatják, mondjuk, hogy nem tanúsítottak megfelelő magatartást vasárnap, és ezért nem maradhatnak a pályán. Leginkább azzal indokolta az oktatási államtitkár annak idején egy új közoktatási törvény kidolgozásának szükségességét, hogy amire átvette az Orbán-kormány a hatalmat, a magyar közoktatás a csőd szélére került. Ön 1985-től dolgozott az oktatási tárcánál, 1996-tól előbb főosztályvezetőként, majd szakállamtitkárként a közoktatás egyik irányítójaként. Milyen állapotban volt 2010-ben a magyar iskolarendszer? A közoktatás csődjéről akkor érdemes beszélni, ha megmondják, mit értenek ez alatt a fogalom alatt. A közoktatás rendszere az önkormányzati feladatellátás keretében működött, így az önkormányzatok működési, finanszírozási problémái az iskoláknál is megjelentek. Ugyanakkor a közoktatás az egyetlen olyan ellátórendszer volt, amelyik különösebb zavar nélkül ellátta feladatát, ellátott másfél millió gyereket, évente eljuttatott százezer fiatalt az érettségiig, ezek jelentős részét a felsőoktatásig. Azért ne mondja, hogy nem volt probléma az iskolával! Azt például minden vizsgálat kimutatja mind a mai napig, hogy a magyar iskolarendszer nemhogy nem képes a gyerekek családi hátteréből adódó különbségeket csökkenteni, de még növeli is. Sokszor a közoktatás szemére hányják, hogy nem tudja a gyermekek közötti esélykülönbségeket kiegyenlíteni. Szerintem erre a közoktatás önmagában nem is lehet képes. Ez egy olyan társadalmi probléma, amiben egyrészt országos, másrészt helyi szintű komplex megoldásokat kell keresni. Ha a gyerek éhes, ha a szülőknek nincs munkalehetősége vagy lakása, akkor az óvoda, iskola – bár van tennivalója ilyen helyzetben, mindenekelőtt az egyenlő bánásmód elvét érvényesíttetni, illetve felzárkóztató nevelést adni – nem képes megoldást nyújtani. Lehet, hogy az iskolák időnként szegregálták a gyerekeket, különbséget tettek a gyerekek között, illetve nem mindig adtak meg minden segítséget a felzárkóztatáshoz, és ez nagy baj. De ezek egyedi, intézményekre lebontott és nem rendszerszintű problémák. Kár volt ezt a rendszert szétverni, és kár egy olyan rendszerre cserélni, amiről senki nem tudja, hogy fog működni. A másik – a törvény koncepcióiban – nevesített indok az átszervezésre az volt, hogy a közoktatás teljesítménye jelentősen romlott. Ez egy erős közvélekedés is. Az adatok ezt nem támasztják alá? Rengeteg hazai és nemzetközi mérési adatunk van az oktatás teljesítményéről. Érdekes, hogy épp a legutóbbi PISA-vizsgálat eredményeit nem akarják nagydobra verni, ami azt mutatja, hogy a közoktatás teljesítménye, a gyerekek olvasási készségei és matematikai kompetenciái javultak. Ez a javulás abból adódott, hogy egy új felkészítési módra, döntően a kompetenciaalapú képzésre állt át az elmúlt 6-8 évben az oktatás, ahol a tudás gyakorlati felhasználása a fontos. Most ezt az irányt állítják vissza. Hogy ennek mi lesz az eredménye, azt szintén 6-8 év múlva fogjuk majd csak látni. Azt írta. hogy ha 2014-ben leváltanák a mostani kormányt, akkor az elsők között kell az oktatási törvényeket visszavonni és újat alkotni. Vannak a mostani tervekben olyan pontok, amiket megtartana? Abból a rendszerből, amit most kényszerítenek ránk, a világon semmit nem lehet megtartani. Hihetetlen káros, ami a köznevelési törvényben megjelent, és nem is tud hatályba lépni abban a formában, ahogy elfogadták. Mellesleg most fogják átdolgozni. A Széll Kálmán Terv világossá tette, hogy nem eléggé érvényesül a jogszabályban az az elv, hogy ebben az országban csak egy KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

10

embernek lehet szava, csak egy ember hozhat döntéseket az iskolákról is. Ez a megoldás be fog kerülni a törvénybe. A centrális erőtér csúcsán lévő döntésre jogosult mondhatja meg, mit kell tanítani az iskolában, hol lehet iskola, hogyan működjön. Szerintem júniusra ez bekerül a törvénybe, s onnantól minden egy új, központi szervezetben fog eldőlni az iskolák költségvetésétől az igazgatók személyéig. Hogy mindez mibe kerül, azt senki nem tudja. A jelenlegi iskolafenntartó rendszerben túl sok a fenntartó. Sok szegényebb település nem tud az iskolájára pénzt fordítani, ezért ott rosszabb a színvonal. Az állam ezt a problémát kívánja megoldani azzal, hogy magához húzza az egész rendszert. Ezzel nem lesz igazságosabb a magyar iskola? Egy elkövetkezendő kormánynak el kell dönteni, hogy akar-e önkormányzatiságot vagy sem. Ha igen, akkor meg kell vizsgálni, hogyan lehet az önkormányzatokat működtetni gazdaságilag. Amikor ez megvan, hozzá lehet rendelni az intézményfenntartást. Hogy ezt községi, városi, járási szinten érdemes kialakítani, kötelező társulással vagy anélkül, az már egy más kérdés. Nincs egyenmegoldás. Az iskolabusz sem ördögtől való. Egyes térségekben meg lehetne így oldani a gyerekek utaztatását. Lényeg, hogy minden gyerek jusson hozzá jó minőségű alapellátáshoz: óvodához, iskolához, logopédiai ellátáshoz, nevelési tanácsadáshoz. Nemcsak az önkormányzatiság szerepéről kell döntenie a kormányoknak, hanem például arról is, hogy az állami pénzből fenntartott oktatási rendszer végére milyen iskolai végzettséget preferálnak. Úgy tűnik, a mostani kormány lejjebb hozná az átlagos végzettségi szintet, mert mint mondja, így építi a munkaalapú társadalmat. Több szakember, több munkavállaló, fellendülő gazdaság – ez az elv. Ez nem lehet egy elfogadható gazdaságélénkítési program? Helytelen az a kiindulópont, hogy az általános műveltségi szintet csökkenteni kell. Azokban az államokban, ahol a gazdaság megugrott, mindenütt megemelték a műveltségi szintet. A tanulók tovább vannak az iskolában, sokan jutnak el az érettségiig, a felsőoktatásig. Teljes tévedés azt hinni, hogy ha bárki bármit tanul, az a kárára van, és nem fogja tudni hasznosítani az ismereteket. Az a koncepció, hogy visszaszorítjuk a felsőoktatásba jutók számát, sőt, szűkítjük az érettségi felé való utat, azt az egész gazdaság fogja megszenvedni, mert a munkavállalók nem lesznek képesek helyt állni a változó világban, megújítani ismereteiket. 1993-ban született az a politikai döntés, hogy a korosztály 75 százaléka jusson el az érettségiig, toldódjon ki az életpálya megválasztásának kényszere a tizenhatodik életévre, a szakiskola pedig szoruljon vissza, mert zsákutcás képzés. Mára ez nagyjából megvalósult. Ebből az is adódik, hogy a szakiskolába a leggyengébb tanulók jutottak el, miközben az ottani oktatás nem tudott megújulni. Ehhez a megoldáshoz azonban az általános iskolának kellene elsősorban megváltozni, végig kellett volna vinni a kompetenciaalapú képzést, hogy senki ne hagyhassa el az általános iskolát anélkül, hogy az értő olvasás, írás, számolás készségével rendelkezne. 1993-ban az is politikai egyezség volt, hogy az első 10 évfolyam legyen nagyjából egységes, ez alatt sajátítsák el a tanulók az alapkövetelményeket, és 16 éves korra tolódjon ki az életpálya megválasztása. Most meg fog szűnni a szakiskolában 9., 10. évfolyamon a közismereti képzés, illetve lecsökken a rendelkezésre álló időkeret egyharmadára. Ez heti 10-12 órát jelent hetente, amiből 5 óra a testnevelés, és egy az osztályfőnöki óra. Azaz összesen 6 óra marad erre a feladatra! Mindig is voltak elméletigényes és gyakorlatigényes szakmák. Ma már számítógépes ismeretek és legalább néhány száz szavas idegennyelv-ismeret nélkül nem fog tudni boldogulni senki. Az állam lemondott ezekről a gyerekekről, soha nem fognak eljutni az érettségiig, és nem lesznek képesek bővíteni az ismereteiket a saját szakmájukban sem.


11

A szakiskolai bővítés és ott a gyakorlati képzés erőltetése az elmélet rovására – a kormányzati és kamarai szándékok szerint – azért van, mert kevés a csőszerelő, az ács, az asztalos, és szerintük így majd több lesz. Az mindennapi tapasztalat, hogy tényleg kevés a csőszerelő. Ha egy szakmát jól megfizetnek, akkor lesz szakember. 70-80 ezer forintért senki nem megy el csőszerelőnek. Ráadásul, ha New Yorkban kihív valaki egy vízvezeték-szerelőt, akkor ő azt mondja, magáról, hogy mérnök. Mert ott a szakmát az érettségi után egy fél-felsőfokú képzésben sajátítja el. Nem a tudás szintje határozza meg, ki mit fog dolgozni, hanem, hogy meg tud-e élni belőle. Nem azért nincs elég csőszerelő, mert nem képeznek eleget, hanem mert nem mennek el a szakmájukba dolgozni. A szakiskolával a másik nagy probléma, hogy rengetegen lemorzsolódnak. Ha nem kell bajlódni a közismereti tárgyakkal, nem lehet, hogy többen maradnak az iskolákban? A tanulók legrosszabb 25 százaléka jár ide. Nem csoda a magas lemorzsolódás, főleg, ha a képzés, illetve még az általános iskolai képzés sem tud megújulni. Csökkenni fog a lemorzsolódás, hiszen a 16 évre leszállított tankötelezettség miatt egy részük – mintegy 6-8 ezer gyerek évente – el sem jut majd a szakiskolába. 15 évesen elvégzik az általános iskolát, utána elmennek a Híd-programba, és soha többet nem látnak iskolapadot, igaz munkahelyet sem. Ez amellett, hogy teljesen lemondunk egy-egy évfolyam 6-8 százalékáról, jó alap ahhoz is, hogy az iskolarendszer kapacitását csökkenthessék. A Pedagógusok Szakszervezete a társszervezetekkel júniusban újra nagy demonstrációra készül. Az egyik követelésük az, hogy jövő januártól minden közszolga kapjon 20 százalékos béremelést. Miért követelik ezt, hiszen 2013. szeptembertől amúgy is beindul az életpályamodell, jelentősnek ígért béremeléssel? 2013 szeptemberétől ígérik (vagy eddig ígérték) a modell bevezetését. Ez azonban hihetetlen sok ellenszolgáltatást vár el a pedagógusoktól. Kétszeri minősítési rendszeren kell átesniük, amely rendszer egyelőre teljesen szabályozatlan, bizonytalan. Annyi biztos, hogy akinek ez nem sikerül, elveszíti a pedagóguspályáját. Másrészt a foglalkoztatási terhek nagyon megnőnek, hiszen elvileg akár 32 óra megtartását is megkövetelhetik egy pedagógustól a jövőben a jelenlegi 22 óra helyett. Mindezeket összevetve nincs arányban a beígért béremelés az elvárásokkal. De most már a Széll Kálmán Terv annak a lehetőségét is kilátásba helyezi, hogy forrás hiányában be sem vezetik az életpályamodellt szeptemberben. A minősítési rendszerre azért van szükség, mondják, mert a szakfelügyeleti rendszer megszűnése után semmiféle külső ellenőrzés nem volt ezen a pályán. Azért csak kell valami ilyesmi, nem gondolja? Nem igaz, hogy nem volt ellenőrzés. Három lábon álló ellenőrzési rendszer volt. Minden szervezetnél kötelező volt az intézményi minőségpolitika kialakítása, és ehhez kapcsolódva a belső ellenőrzési rendszer kiépítése. Több milliárd forintot költött az állam ezek kiépítésére az elmúlt 1012 évben. Emlékeztetnék, hogy a Comenius programot például az előző Orbán-kormány indította. Második lépésben ott volt a fenntartói minőségbiztosítási kötelezettség. Törvény írta elő, hogy ötévenként minden fenntartónak értékelnie kell az intézményei törvényességi, gazdasági, szakszerűségi működését. A harmadik az Országos Kompetenciamérés, amelyen, ha egy intézmény az országos átlag alatt teljesített, ki kellett dolgoznia egy olyan programot, amellyel a hiányosságot orvosolni tudja. Amennyiben ez nem sikerült, akkor az Oktatási Hivatallal együtt kellett elkészíteni ezt a programot. Emellett a miniszter elrendelhetett országos ellenőrzéseket is. Teljesen felesleges KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

12

volt szétverni a mai ellenőrzési rendszert. Ezzel nemcsak az eddigi gyakorlatot dobunk ki az ablakon, hanem azt a sok milliárd forintot is, amit eddig az állam a minőségbiztosítás kiépítésére költött. A pedagógusnapi demonstráció másik követelése az, hogy halassza el a kormány a köznevelési és a szakképzési törvény bevezetését, és üljön le tárgyalni a szakmával, az érdekvédőkkel, önkormányzatokkal annak felülvizsgálatáról. Az előbb azt mondta, hogy az egész köznevelési törvényt újra kell írni, és az elmondottak alapján a szakképzésit is. Miről tárgyalnának? Van esély valamilyen kompromisszumra? Mindent lehet javítani. Pontról pontra végig lehetne menni a törvényeken, és megnézni, mit lehetne javítani. Természetesen, ha az állam, mint a kisgömböc lenyeli az egész közoktatást, úgy elég nehéz jó megoldást találni Szüdi János (1949) jogász 1985-2010-ig a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Oktatási Minisztérium dolgozója, a közoktatás és szakképzés jogi szabályozásával foglalkozott 1996 óta főosztályvezetőként, 2002-től közigazgatási államtitkárként. A közoktatási intézmények részére jogi információkat szolgáltató Iskolaszolga c. kiadvány alapító szerzője és szerkesztője 1990 óta. Jelenleg a Pedagógusok Szakszervezete jogi szakértője. http://fn.hir24.hu/nagyinterju/2012/05/28/szudi-minden-harmadik-tanart-elkuldik/

Népszabadság 2012. május 31. Kompetencia Elfogtam egy levélváltást. Magyartanárok leveleznek az Oktatási Hivatallal. Szeretnék elérni, hogy az érettségi szövegértési részében a szerintük félreérthető értelmezéseket, tévedéseket javítsák ki. Figyelmeztetnék a hivatalt, hogy egy-egy idézet másként is értelmezhető, mint azt a megoldási kulcsban a hatóság értelmezte. Volt levélíró, aki attól tartott, a hivatal szándékosan át akarta verni az érettségizőket. Az, hogy számos érettségiztető tanárt a teszt levélírásra késztetett, legalábbis elgondolkoztató lehetne. Egy példát hozok elő. A tesztben szerepel egy idézet, amelyet elolvasás után a megfelelő kategória fiókjába kell helyezni. Íme a citátum: „Erejének és tehetségeinek kifejlesztésére egyenlő joggal bír minden egyes, amennyiben ez másoknak szabad kifejlődését nem akadályozza. Ugyanezen jog illeti mindenik nemzetiséget, s ebben áll nemzeti jogosultsága” (Eötvös József, 1851). A megoldókulcs szerint ezt a béke és barátság minden néppel kategóriához kell rakni. A tanárok megkérdezik: miért nem a felkínált tárgykörök között szereplő szabadság és demokrácia a megfelelő válasz? Én is ide tenném. A tanárok rámutatnak, hogy az eötvösi szöveg első felében az egyén demokratikus jogairól van szó, a második felében pedig a nemzetiségek szabadságáról. A hivatal által e kérdésre közvetített válasz: „Az idézetben nincs szó demokráciáról. A megoldáshoz nem az első, hanem az azt kiteljesítő második mondat vezet el. Szövegtani és szemantikai KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

13

szempontból egyértelműsíti a minden/mindenik névmás közös előfordulása, továbbá a nemzetiség, nemzeti jogosultság kifejezések használata. (...) A feladat értékelése az útmutató alapján történik.” Nincs itt hely a teljes vita leírására. A Hivatal végig makacsul ellenzi a logikus gondolkozást, nem feltételezi a tizennyolc éves, választásra jogosult diákról, hogy tisztában van a szabadság és demokrácia fogalmaival, és Eötvös József mondatait olvasva megérti azok üzenetét. Ugyan a „barátság” szó sincs ott, de ez nem zavarja a válaszadót. Az elfogott levelezésben a tanárok tovább érvelnek. A Hivatal nevében a Főosztályvezető közvetít és védi az álláspontot. Azt kell gondolnom, hogy ezekben a levelekben a tanárok a Korszellemmel hadakoznak. Le is pattannak róla. Nem értik, hogy a most kibontakozó rendszerben nincs helye vitának. A megfelelő megoldásokat az arra kinevezett bizottság állította össze. Ők vannak a tudás birtokában, ezt pedig nem lehet kérdésessé tenni, mert akkor nagy baj lenne. Ezért folyik a levelezés „egyetlen ellenőrzött csatornán”. A nemzeti egyetértés rendszerének közoktatásában nem lehet szó kételyekről, különösen nem a bizottság felhatalmazását illetően. A tanárok és diákok még nagyobb merészségre is vetemedhetnének akkor. A hivatallal levelező magyartanár a neki válaszoló bizottság szövegértési kompetenciájában kételkedik. Én ennél rosszabbnak vélem a helyzetet. http://nol.hu/velemeny/20120531-kompetencia

Magyar Hírlap 2012-05-31 A Hit Gyülekezete működtetheti az ajkai szakképző iskolát Hoffmann Rózsa: törvényes az ajkai iskola átadása Törvényesen adták át az Ajkai Szakképző Iskolát a Hit Gyülekezetének - válaszolta Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára újságírók kérdésére az egyik ajkai általános iskolában tartott csütörtöki rendezvényen. A város képviselő-testülete csütörtöki ülésén döntött arról, hogy öt évig a Hit Gyülekezete működtetheti az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégiumot. A szocialista vezetésű önkormányzat a fenntartói jogot a 2012/13-as tanév kezdetén adja át az egyháznak. Az oktatási államtitkár arra a kérdésre, hogyan értékeli, hogy a szakközépiskolát a Hit Gyülekezete egyház veszi át, azt válaszolta: törvényesen bejegyzett egyházként joga van az iskola működtetésére, a törvényes döntést az emberek által megválasztott képviselő-testület hozta."Ha nem örül neki a város, akkor talán az önkormányzati képviselőkre kellett volna befolyást gyakorolniuk a lakosoknak, hogy ne így döntsenek" - mondta. Hozzátette: a helyi képviselők kötelessége, hogy az emberek akarata szerint járjanak el. Személyes véleményeként megjegyezte: az egyház nyilatkozatában furcsának találta, hogy hitéletet nem akarnak élni az iskolában. Reményét fejezte ki, hogy a döntés előtt kikérték a szülők véleményét. Majd a jövő eldönti, hogy ez volt-e a jó út - jegyezte meg Hoffmann Rózsa. Ajkán az önkormányzat május elején hozott előzetes állásfoglalást arról, hogy a város két középiskoláját - az Ajkai Szakképző Iskolát és a Bródy Imre Gimnáziumot - a Hit Gyülekezetének KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

14

adnák át, de a végleges döntést a nevelőtestületek és a szülők véleményétől tették függővé. A szakközépiskola tanárainak többsége támogatta, míg a gimnázium dolgozóinak többsége elutasította az önkormányzat fenntartóváltásról szóló kezdeményezését. http://www.magyarhirlap.hu/online/a_hit_gyulekezete_mukodtetheti_az_ajkai_szakkepzo_iskolat.html

Fnhír24.hu 2012.05.31. Hoffmann kérdez, s a NAT felragyog Aki kérdez: Hoffmann Rózsa. Aki – az alaptantervet támogatásáról biztosítva – válaszol: a köz. Megszereztük azt a máig titkolt „kutatást”, amelyből az égvilágon semmi nem derül ki. „A Nemzeti alaptantervet (NAT) nagy konszenzus övezi, egy ezerfős mintán alapuló közvélemény-kutatás során a válaszadók 90 százaléka igennel felelt az azzal kapcsolatos kérdésekre” – mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár múlt hét szerdán egy Edelényben tartott fórumon, ahol egyébként – információnk szerint – az államtitkár az előadása után most sem adott lehetőséget az összegyűlt pedagógusoknak, hogy bármit kérdezzenek. A Hír24 birtokába jutott kutatási jelentés tényleg azt akarja sugallni, hogy szinte mindenki támogatja a NAT-ot. Ám ha elolvassuk a feltett kérdéseket, és az abból levont következtetéseket, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a kutatást végző – egyébként a dokumentumban magát nem is nevesítő – cég a közvélemény-kutatás módszertanával, a kérdőívek összeállításának alapjaival nem sokat bajlódott. Az eredmények így sem azt nem mutatják, hogy a közvélemény támogatja a Nemzeti alaptantervet, sem azt, hogy ellenzi. Egy ilyen kutatást, bármely szociológia módszertani kurzuson elégtelennek minősítenék, hiszen nem derül ki belőle semmi. Persze már megszoktuk, hogy a különböző kormányzati kérdőívek – a többi között a napokban a postaládánkban landoló „nemzeti konzultáció” – lényege nem az, hogy valós kérdésekre valós válaszokat kérjen, hanem az, hogy politikai célokat szolgáljon (adatbázis-építést vagy a kormányzati elképzelések rafinált legitimálását). Az oktatási államtitkárság felmérése ebbe a műfajba illeszkedik. Az iskola feladata A NAT 90 százalékos támogatottságát például e kérdés alapján jelentik ki a dokumentum szerzői: „Ön szerint mi az iskola feladata? Kizárólag hasznos ismeretek oktatása vagy az ismeretek oktatásán kívül a felnőtt életre való nevelés is?” Némi ellentmondás formailag is van ebben a kérdésben, hiszen az erre adott válaszok táblázatos megjelölésénél van egy olyan rubrika is, hogy „kizárólag a felnőtt életre nevelés”. Azaz vagy a kutatásban leírt kérdés nem pontos, vagy a telefonos kérdés nem volt az, arra gondolni sem merünk, hogy ez volt a kérdés, mégis „lett” egy ilyen válaszlehetőség is. A kérdésre mindenesetre a megkérdezettek 83 százaléka azt mondta, mindkettő egyaránt fontos. (A „kizárólag hasznos ismereteket” 4, a „felnőtt életre nevelést” 12 százalékuk jelölte be.) Mi következik ebből? Az államtitkár szerint az, hogy a döntő többség támogatja a Nat-ot. A kompetenciaalapú oktatás hívei, - akik azt vallják, hogy a képességek, készségek fejlesztése, az életben felhasználható tudás megszerzése a fontos –, nyilván ugyanebből azt vonnák le, hogy a


15

megkérdezettek ezt az elképzelést támogatják, hiszen a készségek fejlesztése nem lehetséges tartalom nélkül. Azaz, röviden: semmi nem következik ebből az adatból. Sőt! A NAT-ot, mint többször megírtuk lapunkban, annyira telezsúfolták kötelezően „leadandó” tananyaggal, hogy nem lesz idő a képességfejlesztésre, a megtanult tudás begyakorlására („a felnőtt életre nevelésre”). Ezt figyelembe véve inkább azt mutatják a válaszok, hogy a többség nem támogatja az új, kizárólag a lexikális tudásra fókuszáló alaptantervet. Újra feltűnik János vitéz Arra is rákérdezett a kutatás, mennyire értenek egyet az emberek azzal, hogy minden diáknak kötelező legyen megtanulni „a fontosabb tantárgyak alapismereteit”. Hogy melyek a fontosabb tantárgyak és azoknak melyek az alapismeretei, azt nem részletezik. Nyilván itt arról van szó, hogy a most érvényben lévő NAT nem határoz meg konkrét tartalmakat, csak fejlesztési szinteket. Ebből – s ezt többször hallottuk Hoffmann Rózsától – az is következhet, hogy van olyan diák, aki nem tanult semmit, mondjuk János vitézről. Ilyen iskola azonban nem volt eddig sem, erről a helyi pedagógiai programot elfogadó fenntartó, az iskolák döntő többségében használt kerettantervek, a pedagógusok szakmai felkészültsége és legfőképp az érvényben lévő összes tankönyv gondoskodott. Egy ilyen kérdésre csak azt lehet mondani, hogy persze, tanulják meg „a fontosabb tantárgyak alapismereteit”, még akkor is, ha mint az előbbi kérdésnél láttuk, azt is gondoljuk, hogy készítsen föl az iskola a felnőtt életre is. De ha már János vitéz: Petőfi hőse Hoffmann Rózsa kedvenc példázata nem hiányozhatott a kérdőívből sem. Így szól a furfangos kérdés: „Kérem, mondja meg, inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy: a mai fiataloknak mindenképpen tanulniuk kelljen a János vitézről és az 1848/49-es forradalom! (sic!)” Most tekintsünk el a magyar nyelv unortodox módon értelmezett szabályaitól, de mit lehet erre mondani? Valószínűleg csak véletlen az a négy százalék, aki nem ért egyet a megállapítással. És mi következik ebből a NAT elfogadását tekintve: semmi. Hazafias, erkölcsös Talán a legizgalmasabb kérdések azok lennének, amelyek az erkölcsi, a demokráciára való és a hazafias neveléssel kapcsolatosak. De sajnos nem az a kérdés, hogy egyetért-e a megkérdezett azzal, hogy minden diáknak, tanórai keretben, kötelező módon járnia kell heti egy órában hittan vagy erkölcstanórára. Izgalmas lenne tudni erről az emberek véleményét. A kérdés azonban az, hogy egyetért-e azzal, hogy a tanároknak a diákok erkölcsi nevelésével is foglalkoznia kell. (95 százalék igen válasz.) De mikor nem kellett? A nevelési folyamat minden egyes percében a tanár példát mutat, erkölcsi nevelést is folytat. Ezentúl kötelező órai keretben is lesz ilyen, erről az embereket azonban nem kérdezték. A kérdés értelme tehát újra zéró. „Kérem, mondja meg, inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy a demokráciára nevelésen kívül a diákok hazafias nevelésével is foglalkozzanak” – szól a következő sugallat. Hogy ez pontosan mit jelent, nincs részletezve. Itt is hasonló a helyzet, mint az erkölcsi nevelésnél. Az iskolában mindig is volt hazafias nevelés, erre szolgáltak a nemzeti ünnepek, de például a történelem-, irodalomóra is alkalmat adott erre. Mi a kérdés? Új tantárgyat szeretnének-e az emberek e témában, vagy máshogy kell az irodalmat vagy a történelmet tanítani? (Vannak persze baljós jelek: Nyirő József, Wass Albert bekerült a NAT-ba, és komolyan felvetődött különböző ködös ősmagyar elméletek, rovásírás beemelése is.) Miért nem azt kérdezték, hogy egyetértenek-e ezek bekerülésével? Vagy azt, hogy szeretnénk-e, ha a gyerekek katonai alapismereteket is tanulnának a heti véges óraszámuk terhére?


16

A túlzsúfolt órarendről nincs szó Azt is megtudjuk a kimutatásból, hogy a „megkérdezettek 87 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy a diákoknak el kell sajátítaniuk a gazdasági és pénzügyi alapismereteket, közülük is 57 százalék értett egyet vele ” (sic!). Továbbá, hogy minden iskolást oktatni kell a tudatos médiafogyasztásra, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a környezettudatos nevelésre és a testi-lelki nevelésre. Persze, ez mind igaz. De sehol nem az a kérdés, hogy a gyerekeink így is túlzsúfolt órarendjében hol találunk helyet az önálló gazdaságismeret, médiaismeret tárgynak, esetleg, hogy melyik tantárgy anyagát lehetne úgy csökkenteni, hogy ezek beleférjenek. Nem az a kérdés, hogy akarunk-e minden korosztályban kötelezően mindennapos testnevelést. A kérdés így egyértelmű lett volna, és nagyon is izgalmas. A 24 oldalas kutatási jelentés a kérdéseket megvizsgálja kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerinti bontásban, és többnyire azt találja, hogy ezek mentén semmilyen következtetést nem lehet levonni. Mindebből a kutatást végző – még egyszer hangsúlyozom: beszédesen névtelenséget vállaló – szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy a „Nemzeti alaptanterv főbb értékei a szakmai viták lezárásával a társadalom támogatását is kivívta.” (sic!) Önök kérték: Nyirő József azért került be a Nemzeti alaptantervbe, mert sokan, köztük tanári közösségek, szakemberek, magánemberek és értelmiségiek is ezt kérték – mondta Hoffmann Rózsa az ATV Egyenes Beszéd című műsorában szerdán. http://fn.hir24.hu/itthon/2012/05/31/hoffmann-kerdez-s-a-nat-felragyog%281%29

ATV Egyenes Beszéd 2012.05.30. Hoffmann Rózsa - letölthető interjú http://atv.hu/cikk/video-20120530_hoffmann_rozsa

MTV Híradó 2012. május 31. Indulatok Ajkán - a Hit Gyülekezete működtetheti a szakképző iskolát + fotógaléria Öt évig a Hit Gyülekezete működtetheti az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégiumot - így döntött a város képviselő-testülete csütörtöki ülésén. A szocialista vezetésű önkormányzat a fenntartói jogot a 2012/13-as tanévtől kezdődően adja át az egyháznak. A jelen lévő 14 képviselő közül a nyolc MSZP-s igennel, a hat Fidesz-KDNP-s nemmel szavazott a javaslatra. Az ülésre készített előterjesztés szerint a szakközépiskola dolgozói és szülői munkaközössége támogatták a fenntartóváltást. A szakközépiskolába 1200 tanuló jár. Az iskolaátadás több mint egy órán át tartó, indulatos hozzászólásokkal kísért tárgyalása közben két civil transzparenseket mutatott fel, amelyeken a "Ne legyetek hazaárulók!" felirat volt látható. Az ülésterem ajtajára a "Hazaárulók!" feliratot ragasztották. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

17

Fülöp Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában azt kérdezte, hogy a szülők által készített petíciót miért nem osztották ki a képviselőknek. Jáger László jegyző válasza szerint két szülőtől egy az iskolaátadás ellen tiltakozó, 118 aláírást tartalmazó aláírásgyűjtő ívet kapott, azonban az a közoktatási törvényben előírt egyetlen véleményezési feltételnek sem felel meg. A Veszprém Megyei Kormányhivatal határozathoz csatolt szakvéleménye szerint minden jogszabályi feltételnek megfelel a fenntartóváltás - ismertette a jegyző. Fenyvesi Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint az iskola megsértette a szervezeti és működési szabályzatát, és a közoktatási törvényt is a szülők és a dolgozók véleményének kikérésekor, mert a többi között nem tartották be az előírt 15 napot a tájékoztatás és a szavazás között. Az ellenzéki képviselők véleménye szerint az alkalmazotti közösséget és a szülőket is félretájékoztatták. Horváth József (MSZP) alpolgármester az ülést követően az MTI-nek elmondta: az önkormányzat minden törvényt betartva a többség véleményének figyelembevételével döntött. A fenntartóváltásról szóló megállapodásban rögzítettek szerint az önkormányzat bármikor felmondhatja a szerződést, ha a Hit Gyülekezete egyház nem tartja be az abban rögzített vállalásait. Ezek közül kiemelte a világnézeti semlegességet garantáló kitételt, és a pedagógusok közalkalmazotti juttatásainak biztosítását. Korábban az önkormányzat az alkalmazotti közösségek többségének véleményétől tette függővé, átadják-e a Hit Gyülekezetének az Ajkai Szakképző Iskolát és a Bródy Imre Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt. A szavazást május 17-én zárták le az intézményekben, ebben eltérő eredmény született az átadásról: az Ajkai Szakképző Iskola tanárainak többsége támogatta, a Bródy Imre Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény dolgozóinak többsége elutasította a fenntartóváltást. Szerdán a Hajdú-Bihar megyei Hajdúsámson képviselő-testülete határozott arról, hogy öt éven át a Hit Gyülekezete működtetheti a településen a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt. Hoffmann Rózsa: törvényes az ajkai iskola átadása Törvényesen adták át az Ajkai Szakképző Iskolát a Hit Gyülekezetének - válaszolta Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára újságírók kérdésére az egyik ajkai általános iskolában tartott csütörtöki rendezvényen. Az oktatási államtitkár arra a kérdésre, hogyan értékeli, hogy a szakközépiskolát a Hit Gyülekezete egyház veszi át, azt válaszolta: törvényesen bejegyzett egyházként joga van az iskola működtetésére, a törvényes döntést az emberek által megválasztott képviselő-testület hozta."Ha nem örül neki a város, akkor talán az önkormányzati képviselőkre kellett volna befolyást gyakorolniuk a lakosoknak, hogy ne így döntsenek" - mondta. Hozzátette: a helyi képviselők kötelessége, hogy az emberek akarata szerint járjanak el.


18

Személyes véleményeként megjegyezte: az egyház nyilatkozatában furcsának találta, hogy hitéletet nem akarnak élni az iskolában. Reményét fejezte ki, hogy a döntés előtt kikérték a szülők véleményét. Majd a jövő eldönti, hogy ez volt-e a jó út - jegyezte meg Hoffmann Rózsa. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/05/31/13/A_Hit_Gyulekezete_mukodtetheti_az_ajkai_iskolat.aspx

168 óra 2012. május 31. 1, 24 -25. oldal A hoffmanni reformok Balta a kézben Utcára vonulnak a pedagógus-szakszervezetek, hogy tiltakozzanak a kormány oktatási reformja ellen. Szerintük több ezer tanárnak szűnhet meg rövidesen az állása. Hoffmann Rózsa sok sikert kívánt az érdekvédőknek, és hozzátette: ők mennek tovább az eddigi úton. Vajon önjáró-e az államtitkár, vagy a gazdasági tárcából vezénylik az oktatás átalakítását? „Kiadtam a jelszót: baltát a kézbe!” Ez a meglepő kijelentés nemrégiben Hoffmann Rózsa szájából hangzott el. Bár ő a Nemzeti alaptantervben rejlő, szerinte temérdek tananyag lefaragására utalt, szakértők szerint a mondat jól jellemzi az oktatásügyért felelős államtitkár egész eddigi tevékenységét. A hoffmanni reformok ellen a vasárnapi pedagógusnapon öt pedagógusszervezet vonul az utcára, mert úgy látják: ha a kormány végrehajtja a közoktatásban és a szakképzésben tervezett változtatásokat, jóvátehetetlen károkat fog okozni. Hoffmann Rózsa pánikkeltésnek, riogatásnak minősítette a szakszervezetek állásfoglalását. Gúnyosan sok sikert kívánt az érdekvédőknek, hozzátéve: a kormány folytatja tevékenységét. Látjuk, hogyan. Hol a gazdasági érdek (a Széll Kálmán terv képében), hol a pártpolitika vezeti a hoffmanni tollat. Ez utóbbi esetben nemcsak a Fidesz fogja az államtitkár kezét. A Jobbik ujjong, mert saját sikerének tulajdonítja, hogy a Nemzeti alaptantervbe bekerültek a radikáljobb tollforgatói: Wass Albert, Szabó Dezső és Nyírő József. Hiába tiltakozott a Magyartanárok Egyesülete, Hoffmann legyintett. De a kormány a szakszervezetekkel sem egyeztet, javaslataikat nem fogadja el. Hiába kérték tüntetéssel, szép szóval, nem áll szóba velük. „Eljutottunk odáig, hogy kimondjuk: elég volt!” – írta a Pedagógusok Lapjában Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Az érdekvédők amiatt aggódnak, hogy szerintük több ezer pedagógus kerülhet az utcára, ha a tankötelezettség korhatárát tizenhatéves korban állapítják meg. Nem értenek egyet azzal a tervvel sem, amely az általános iskolát végzett tanulók felét a hároméves szakképzésbe irányítaná. Tiltakoznak a gimnáziumi férőhelyek számának negyvenszázalékos csökkentése miatt. Nem támogatják a tervet, amely szerint – az ígért magasabb bérért cserébe – a pedagógusok negyvenórás heti munkaidejének nyolcvan százalékával az intézményvezető rendelkezik majd. Szerintük ez a burkolt óraszámemelés a munkaterhek radikális növekedésével fog járni. – Néha úgy tűnik, mintha a gazdasági tárcából vezényelnék az oktatás átalakítását – állítja Radó Péter oktatáspolitikai elemző. Megtévesztő kép KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

19

Ezt látszik alátámasztani, hogy nem csupán az oktatási változtatások költségeit rögzítették a Széll Kálmán tervben, de számos oktatáspolitikai kezdeményezés is csak ott jelent meg. Ám ez a kép részben megtévesztő, a radikális oktatáspolitikai változások kereszténydemokrata terve már a választás előtt kész volt. Radó Péter korábban az Oktatáspolitikai Elemzések Központjának vezetője is volt, jelenleg hazai, uniós és délkelet-európai országokban dolgozik tanácsadóként. Egyik szerzője a Bajnai Gordon alapította Haza és Haladás Alapítvány blogjának. – Brutális átcsoportosítás zajlik a magyar államháztartásban. Csak a közoktatástól idén negyvenmilliárd forintot vontak el, és ez jövőre még nőni fog. A tervezett, központilag kikényszerített racionalizálás hatalmas károkat okoz majd. Míg korábban a közoktatási kapacitásokat a decentralizált rendszer részben hozzáigazította a gyerekek számához, most csak a pénzszivattyú működik. Például, ha egy pedagógusnak heti harminckét órát az iskolában kell töltenie, akkor jelentős tanárfelesleg lesz – magyarázza. Szerinte ma a közszolgáltatások színvonalas működtetése nem kormányzati prioritás. Az elemző egyik internetes oldalán (Oktpolcafe.hu) táblázatokkal, adatokkal támasztja alá, hogy a GDP-arányos szociális, egészségügyi és oktatási kiadások éppen a 2009-es visszaesés évében voltak a legmagasabbak, azóta folyamatosan csökkennek. A legnagyobb mérséklés az egészségügyi, a kulturális és az oktatási kiadásoknál idén következett be. Alaptantervek Radó szerint mind az állami intézmények hatalmának növelése, mind pedig azok funkcióinak bővülése hatalmas költségekkel jár. Ezeket a többletkiadásokat az Orbán-kormány egy olyan időszakban vállalja, amikor egyre kevesebb a költségvetési forrás. Az oktatásügyben már 1985-ben elindult a rendszerváltozás – akkor a többi között kiszélesítették az iskolák autonómiáját. A rendszerváltás utáni első parlamenti ciklusban hatalmas változások történtek: az iskolákat az önkormányzatok kezébe adták, bevezették a normatív finanszírozást, liberalizálták a tankönyvpiacot. Horn-kormány idején a liberális irányítású minisztérium az új alaptanterv elfogadására fókuszált. Az első Orbán-kormány is a tartalmi szabályozásra figyelt: a kerettantervek megalkotásával a NAT és a helyi tantervek közé közvetítő eszközt illesztett. A következő balliberális kurzus lényegében egyetlen komolyabb – a rendszer általános kereteit érintő – reformot hajtott végre: bevezette a kétszintű érettségi rendszert. Radó Péter állítja, a Hoffmann Rózsa vezette államtitkárság reformjai nem a rendszer minőségi és eredményességi kérdéseiről szólnak, a tanulással kapcsolatos problémák lényegében lekerültek az oktatáspolitika napirendjéről. Hogy mi is a KDNP-s államtitkár célja? Az elemző tanácstalanul széttárja a kezét. – Hoffmann Rózsa csak a végrehajtó. A cél, hogy visszatérjünk a hetvenes évek oktatási irányításához. Tudományos kísérletnek vagyunk tanúi: az iskolákat politikai átformáló intézményekké alakítják át – állítja Lakner Zoltán politológus. Úgy véli, társadalmi vakság jellemzi a kormány politikáját. Nem segítik, hogy minél többen szerezzenek magasabb iskolai végzettséget, pedig ők könnyebben helyezkednének el a munkaerőpiacon, mint az alacsonyabb iskolázottságúak.


20

Ceglédi Zoltán, a Republikon Intézet vezető elemzője szerint is Orbán Viktor mozgatja Hoffmannt. Jellemző a kormányfő stratégiájára, hogy a legtöbb pénzt igénylő ágazatok élére – egészségügy, oktatás – külsősöket szerződtetett. Így az esetleges kudarcokért majd nem egy pártbélit kell felelőssé tenni. Ceglédi úgy véli, nem szakmunkás-, hanem betanítottmunkás-képzés lesz Magyarországon. - Az oktatás gépeket termel majd a Fidesz oligarcháinak - teszi hozzá. Még a jobboldalon is vita zajlik Hoffmann szakképzési reformjáról. Az új alaptanterv ugyanis a szakmunkásképzés időtartamát négyről három évre csökkenti. Pokomi Zoltán aggályosnak tartja, hogy radikálisan csökkenni fog a közismereti órák száma. Számításai szerint ezekből legfeljebb heti négy-öt lesz, beleértve a testnevelést is. Radó Péter azt mondja, munkanélkülieket képeznek majd. Felmérések szerint az unióban egy munkavállaló hatszor, az Egyesült Államokban pedig tízszer változtat foglalkozást. Romeltakarítás Magyarországon azonban drámaian alacsony a felnőttképzésben részt vevők száma, főként a magasabb végzettségűek váltanak szakmát. Az oktatáspolitikai elemző szerint éppen a közismereti órák eredményességét kéne növelni, erősíteni az általános képzés hatékonyságát, hogy a diákok később képesek legyenek a váltásra és az egész életen át tartó tanulásra. - Most a tizedik osztályos szakiskolai tanulók az általános iskola hatodikos diákjaihoz hasonló szövegértési képességekkel rendelkeznek - teszi hozzá. Az oktatás politikai elemző szerint nem átírni kellene az oktatási rendszert, hanem finomítani. Amúgy az Orbán-kormány után maradt romok eltakarítására legalább kétciklusnyi idő kell majd. http://www.168ora.hu/itthon/pedagogus-szakszervezet-demonstracio-oktatas-hoffmann-rozsa-fidesz-97003.html

MTV Híradó 2012. június 01. Keveslik a matekórát a matektanárok Tiltakoznak az óraszám-csökkentési terv ellen, a szaktárca szerint a kerettanterv csak minimumot határoz meg, a többiről az iskola dönt. A Bolyai János Matematikai Társulat tiltakozik az ellen, hogy az új Nemzeti alaptantervet megvalósító kerettantervben az 1-12. osztályokra számolva, összesítve, a jelenlegi 42-ről 37-re csökkenne a matematikaórák heti minimális száma - írja a Magyar Nemzet. A matematikatanárok levélben kérték Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkárt, hogy vizsgálja felül a javaslatot, mert úgy vélik, az óraszámok ilyen mértékű csökkenése hátrányos következményekkel járhat mind a közoktatásra, mind a felsőoktatásra nézve. Különösen problémásnak tartják az alsó tagozaton a minimális óraszám heti négyről háromra csökkentését. A Bolyai Társulat szerint a tervezett csökkentés nemzetközi összehasonlításban is drasztikus, hiszen például Svájcban 55, Szlovéniában 50, Németországban 50, Ausztriában 46 a matematika heti óraszáma 12 évfolyamra számítva. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

21

A lapnak Gloviczki Zoltán oktatásért felelős helyettes államtitkár azt mondta, a kerettanterv csak minimumot határoz meg, arról, hogy hány matematikaóra legyen, a fenntartó, illetve az iskola dönt. A Bolyai Társulat azonban attól tart, a financiális gondokkal küzdő iskolák csak a minimumot fogják megadni, mert nincs más módjuk a takarékoskodásra - írta a Magyar Nemzet. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/06/01/07/Keveslik_a_matekorat_a_matektanarok.aspx

Magyar Nemzet 2012. június 01. Balog: A pedagógus a siker záloga A nevelés és az oktatási rendszer sikerének záloga a pedagógus – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken Budapesten, a pedagógusnapi kitüntetések átadási ünnepségén. A szaktárca vezetője kiemelte: minden más tényezőnél nagyságrendekkel fontosabb, hogy tisztességes, felkészült, rátermett, igazi pedagógusok neveljék gyermekeinket. Hozzátette, hogy a magyar nevelési-oktatási rendszer az elmúlt évtizedek folyamatos megpróbáltatásai, nehézségei ellenére még mindig versenyképes, köszönhetően a magyar pedagógia kiváló hagyományainak és a pedagógusok hivatástudatának. A miniszter közlése szerint ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a pedagógusok erőn felüli teljesítménye ellenére a magyar oktatásügy ezer sebből vérzik, és a sok probléma közül kiemelkedik a pedagógusok anyagi és társadalmi megbecsültségének a hiánya, amely „sürgős megoldásért kiált”. Balog Zoltán az új köznevelési törvényre és a pedagógus-életpályamodell 2013. szeptemberi életbe lépésére kitérve azt mondta: biztossá vált, hogy a pedagógusok helyzetének javítása már nemcsak egységes kormányzati szándék, hanem elsöprő többséggel elfogadott törvény is. Az új pedagógusbérezési rendszer a jelenleginél lényegesen jobb anyagi körülményeket vetít előre a pedagógusok számára – jelezte. A miniszter szólt arról is, ahhoz, hogy a pedagógusok a társadalom megbecsülését megszerezzék, elsősorban hivatástudatra és önbecsülésre van szükség, amit jogszabályok nem adhatnak, mint ahogy megbecsülést, tiszteletet sem írhatnak elő. Lehetőséget teremthetnek azonban arra, hogy a pedagógus nagyobb figyelmet fordíthasson önmagára, hivatására és egész pedagógusi mivoltára, s ezáltal valóban az legyen, amire hivatása van: „lámpás, útjelző és példa” – mondta a tárcavezető. Balog Zoltán hozzátette, hogy az új köznevelési törvény egy „tervrajz, amely elkészült, és ennek megfelelően elkezdődött az építkezés. Jelezte: a végrehajtási rendeletek kidolgozása jó ütemben halad. Az ünnepségen a tárca vezetője és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a pedagógusi és kollégiumi nevelő munka elismeréseként Eötvös József-, Tessedik Sámuel- és Teleki Blanka-díjakat adott át. A rendezvényen jelen volt Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke is. http://mno.hu/belfold/balog-a-pedagogus-a-siker-zaloga-1080353


22

Origo 2012. 06. 01. Így változnak az érettségi szabályai Jövőre már 25 százalékot kell elérni a ketteshez, 2014-től pedig jelentősen csökkenti a kormány az idegen nyelvi érettségi vizsgatárgyak számát. Két év múlva viszont már pszichológiából is lehet érettségizni, előrehozott érettségit viszont csak idegen nyelvekből, illetve informatikából lehet majd tenni. A mostaninál kevesebb, összesen kilenc idegen nyelvből lehet majd érettségizni 2014-től - ezt is tartalmazza a Magyar Közlönyben pénteken megjelent, az érettségi szabályainak módosításáról szóló kormányrendelet. A jelenlegi 24 idegen nyelv helyett kilenc nyelvből, angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, japán, kínai és latin nyelvből, illetve a nemzetiségi nyelvekből lehet majd vizsgázni két év múlva. Az idegen nyelvi vizsgatárgyak csökkentésének és az érettségi szabályok átalakításának tervét áprilisban már jelezte az oktatási államtitkárság, akkor a döntést "a vizsgarendszer racionalizálásával", illetve a "költséghatékonyság előtérbe helyezésével" indokolták. A tervezetben akkor az szerepelt, hogy csak hat élő idegen nyelvből és latinból lehet majd vizsgázni, ezt egészítette ki most a kormány a japánnal és a kínaival. A most megjelent kormányrendeletben szerepel az is, hogy szeptembertől (tehát már a következő május-júniusi vizsgaidőszakban is) felemeli a kormány az elégséges osztályzathoz szükséges szintet. Eszerint az érettségin a ketteshez legalább 25 százalékos eredményt kell majd elérni a jelenlegi 20 százalék helyett. Mint arról korábban beszámoltunk, emiatt tízezrekkel több bukás lehet, és főleg a rossz matekosokat érintheti rosszul a változás. Az Oktatási Hivatal adatai alapján ugyanis a tanulók nagyjából tíz százaléka állt a bukás szélén 2011-ben: 46 528 olyan érettségi volt, amely 20-29 százalékos eredményt ért el. A kormány az előrehozott érettségi fogalmát is módosítja 2014-től: a rendelet szerint előrehozott vizsgára majd csak élő idegen nyelvből, latinból és informatikából lesz lehetőség. Szintén változás, hogy 2014-től pszichológiából is lehet majd érettségizni. http://www.origo.hu/itthon/20120601-az-erettsegi-szabalyok-valtozasa-csokken-az-idegen-nyelvi-vizsgatargyak-szama.html

Magyar Hírlap 2012-06-01 Irányelvek nélkül oktatott diákok – interjú Gloviczki Zoltánnal Glovicki Zoltán: Eddig fennállt az a lehetőség, hogy egy gyermek a himnusz megtanulása nélkül elvégezhesse az általános iskolát Amikor korábban az alaptanterv kiüresített formája megjelent, a pedagógusok legnagyobb dilemmája éppen az volt, hogy szép és érdekes dolgok szerepeltek benne, csak azt nem tudták, mit is kezdjenek vele, mit tanítsanak a gyerekeknek – mondta a lapunknak adott interjúban Gloviczki Zoltán. A közoktatásért felelős helyettes államtitkár kifejtette, a tananyagot nem a 2013 szeptemberétől hatályba lépő Nemzeti alaptanterv (NAT) duzzasztja hatalmasra, azt a tankönyvkiadók „már megtették”, mert mindent megpróbáltak belepréselni a könyvekbe, ami csak az adott tantárgyhoz kötődött. Gloviczki Zoltán arról is beszélt, hogy az irodalmi kánon esetében a tanterv készítői elkerülték a szakmailag magabiztosan nem minősíthető epizódokat. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

23

– Mit fognak érezni az iskolák, a pedagógusok és a diákok a jövő szeptembertől hatályos Nemzeti alaptantervből? – A Nemzeti alaptanterv a köznevelési törvénnyel együtt rendkívüli változást hoz az oktatásban, ennek ellenére sok helyen nem jelent majd különösebb újdonságot. Az új NAT olyan folyamatokat szabályoz, amelyeknek megfelelően eddig is végezték a munkájukat a jó érzésű pedagógusok és az ambiciózus iskolák. Igaz, csak megszokásból. Eddig úgy nézett ki, hogy a gyerekeknek kötelező volt iskolába járniuk, de azt senki nem írta elő, hogy mit kell nekik megtanítani. Kissé karikírozva a helyzetet, senki nem kötelezte a tanító nénit arra, hogy a gyereket megtanítsa írni-olvasni, a matektanárt, hogy megtanítsa a másodfokú egyenlet megoldását. Fennállt annak a lehetősége, hogy egy gyermek elvégezheti úgy az általános iskolát, hogy nem tanulja meg a Himnuszt. Ez elfogadhatatlan. – Hogyan készültek így a tankönyvek? – Szabad döntések alapján. A tankönyvkiadók, hogy portékájuk kelendőségét biztosítsák, rendszerint azt a stratégiát választották, hogy igyekeztek minden elképzelhető igénynek megfelelni. Egy-egy könyvbe minden anyagot belepréseltek, ami csak az adott tantárgyhoz kötődött, ám ezáltal kezelhetetlen méretűre növelték a tananyagot. – Ez a nyúl viszi a puskát esetére hasonlít. – Amióta nem létezik tartalmi szabályozás, lényegében fordítva ülünk a lovon, és a tankönyvek határozzák meg azt, hogy egy pedagógus mit tanítson. A tankönyvkiadók számára pedig még a rendszerváltozás előtti tantervek szolgáltak valamiféle iránymutatással. Ezek a tantervek viszont mind mennyiségileg, mind a részletesség szempontjából eltúlzottak voltak. Egy ma átlagosnak mondható történelemkönyvben az Ókori kelet cím alatt fű-fa-virág le van írva a sumerektől az alexandriai világítótoronyig. Mert ki merné azt felvállalni, hogy valami kimaradjon? Ehhez képest a NAT úgy rendelkezik, hogy kötelezően az ókori Egyiptom műveltségéről minden magyar gyereknek kell tanulnia. – Az MSZP mégis az új NAT kapcsán találta ki azt a hangzatos szlogent, hogy megtaníthatatlan és megtanulhatatlan. – Ez egyszerűen nem igaz. Elég egyetlen példát említeni: a NAT-ban az alsó tagozatos magyar irodalomnál összesen hét és fél sort tesz ki a tartalmi felsorolás. Részletet kell tudni a Himnuszból, vagy meg kell tanulni Petőfi Anyám tyúkja című versét… Abban a helyzetben, amikor a magyar társadalom és oktatás kettészakadásáról beszélünk, a NAT lényege éppen abban áll, hogy ne lehessen azt mondani, hogy valamit azért nem tanítok meg a gyerekeknek, mert buták hozzá. Az oktatási rendszernek biztosítania kell, hogy ne dőlhessen el akár már az első percben, ki mit tanul, hogy ne csak egy második kerületi gyerek tudja, ki az a Hammurápi, hanem egy északkeletmagyarországi is. Ezért különösen visszatetsző, amikor éppen egy magát szociáldemokratának valló párt vélekedik úgy az új alaptantervről, hogy a tananyagot földrajzi alapon, a gyermek születési helye szerint differenciálni kellene. – Azt mondják, fölösleges a tartalmi szabályozás, mert a „kimeneti követelmények” eddig is meghatározták a tudásanyagot. – Nincsenek ilyenek, csak érettségi követelmények vannak. A magyar közoktatás legfontosabb állomását, a tanulmányok alapját megadó általános iskolai éveket egyáltalán nem határozza meg, hogy majdan az érettségin mit kérnek számon. A vizsgákon ugyan sok mindenre kíváncsiak, de azt biztosan nem kérdezik meg a diáktól, hogy Borsodból vagy Budapestről érkezett-e. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

24

– Említette a tartalmi szabályozás hiányát. Mióta nem része ez az alaptanterveknek? – Harmincnégy éve nem készült olyan tanterv, amelyben meg lettek volna szabva a tartalmi követelmények. Az első Orbán-kormány idején felmerült a szabályozás igénye, akkor született meg a kerettanterv fogalma. A kerettantervek az eredeti elképzelés szerint ugyanazt a funkciót töltötték volna be, amit most a NAT tartalmi része. Amikor korábban az alaptanterv kiüresített formája megjelent, a pedagógusok legnagyobb dilemmája éppen az volt, hogy szép és érdekes dolgok szerepeltek benne, csak azt nem tudták, mit is kezdjenek vele. A kerettantervek kötelezővé tétele megoldhatta volna a tartalmi gondokat, ám a kétezres évek elején a liberális oktatásirányítás „megszabadította béklyóitól” a magyar közoktatást, és eltörölte a kötelező kerettanterveket. Melyeket aztán vagy használtak, vagy nem. – Milyen szerepet kapnak majd a kerettantervek? – Ahhoz, hogy a köznevelési rendszer átjárható és átlátható legyen, az a legfontosabb kérdés, hogy az adott ismeretet a gyerek mikor sajátítja el. Ezért írjuk elő azt, hogy egy ötödikes gyereknek, bárhol tanuljon is az országban, mi az, amit tudnia kell. Két iskolát vagy két pedagógust egymástól nem az különböztet meg, hogy tanítja-e Petőfit vagy nem, hanem az, hogy hogyan tanítja. A kerettantervek azt írják majd elő, hogy mit kell tanítani. – Mikorra készülnek el? – Már dolgozunk rajtuk, őszre el kell készülniük. Az iskoláknak a NAT és a kerettantervek nyomán december 31-ig át kell tekinteniük a jövő évre vonatkozó pedagógiai programjukat és tantervüket. Az iskolának az alapóraszám mintegy másfélszerese áll rendelkezésére ahhoz, hogy felzárkóztasson, tehetséget gondozzon, szakköröket szervezzen vagy éppenséggel olyan órát vezessen be, amely különálló tanóraként alapvetően nem kötelező. – Mit gondol arról, hogy egy-egy durva megnyilvánulástól eltekintve elmaradtak a NAT körüli összecsapások? – A NAT olyan szövegtest, amelyről soha nem volt és soha nem lesz teljes kiegyezés. Nincs olyan tartalmi szabályozás, melyben mindenki egyetért. Ugyanakkor komolyabb vitát, problémafelvetéseket vártam, de az érdemi polemizálás elmaradt. A társadalmi és a közigazgatási egyeztetést viszont nagyon sok értékes párbeszéd kísérte. Minden olyan szervezettel, amelynek releváns hozzászólása vagy véleménye volt, megegyeztünk abban, hogyan alakítsuk az anyagot. Az pedig önmagáért beszél, hogy egy közvélemény-kutatás szerint a NAT társadalmi elfogadottsága nyolcvan-kilencven százalékos. - Egyedül az irodalmi kánon kapcsán volt felzúdulás, egyrészt a 20. század elhallgatott írói, költői esetén, másrészt a kortárs irodalom kapcsán. Kicsit az lehet az ember érzése, hogy a NAT-bizottság népmesei módon végül hozott is ajándékot, meg nem is. – A bizottsággal együtt vállalom ezt. A NAT-bizottság világosan kinyilvánította, hogy lezáratlan, vagy még értékelés alatt álló életművek nem lesznek nevesítve. Természetesen követelmény, hogy a kortárs irodalomról halljanak a gyerekek, csak szerzők és művek tanítását nem tettük kötelezővé. Ez alól valóban kivétel az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre. A fél évszázadon át tiltott szerzők esetében pedig vállalható kompromisszum született. Az, hogy Wass Alberttől a meseirodalom, Szabó Dezső pedig mint esszéíró került be, olyan szempontból tudatos döntés volt, hogy az őket a tantervbe követelőknek az alakjukkal, személyükkel való találkozás volt fontos. Az, hogy Wass Albert kiváló meseíró, vagy az, hogy Szabó Dezső a két világháború közti esszéírás egyik KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

25

legjelentősebb alakja volt, vitathatatlan. A szakmailag már közel sem ilyen magabiztosan minősíthető epizódokat ezzel a NAT-bizottság szándékosan kerülte el. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/iranyelvek_nelkul_oktatott_diakok.html

Népszava 2012. június 02. A nemzeti minimum porhintés – interjú Nahalka Istvánnal A tananyagot nem kell rögzíteni sem alaptantervi, sem kerettantervi szinten; a pedagógus, ismerve a saját tanítványait, differenciált módon meg tudja állapítani, hogy kinek, mire van szüksége - mondja Nahalka István. Az oktatáskutató szerint erre tanították őt, ebből készült fel, pontosan ilyen folyamatokat kell tudni tervezni és szervezni. Ön is ahhoz a 90 százalékhoz tartozik, amely - Hoffmann Rózsa közlése szerint - támogatja az új Nemzeti alaptantervet (NAT)? - Nem, én a 10 százalékhoz. De érdekes a kijelentés, már csak azért is, mert végeztek egy kutatást és olyan "értékes" kérdéseket tettek fel, hogy "egyetért-e azzal, hogy a tantárgyak alapismereteit tanítsák az iskolában". Ki az a megveszekedett liberálbolsevik hazaáruló, aki erre azt mondja, hogy ne tanítsák az alapismereteket? Valójában nem ezek az érdekes kérdések, hanem hogy meg kell-e egyáltalán határozni a NAT-ban azt a bizonyos 90 százaléknyi tananyagot. Tehát nem, nem értek egyet ezzel a NAT-tal és azzal sem, hogy ilyen módon próbálják a közvéleményt befolyásolni. - Tett javaslatokat a NAT-hoz? Mert hirdették, hogy micsoda társadalmi egyeztetése volt a tervezetnek... - Először is a készítés folyamatában nem lehetett javaslatot tenni, csak amikor a társadalmi vita zajlott. Persze - szokás szerint - kevés idő volt rá, ráadásul már csak egy nagyon behatárolt vita jöhetett létre, hiszen a köznevelési törvény előre rögzítette, hogy az iskolák mindössze 10 százalékos szabadságot kapnak a tananyag meghatározásában. Hogy helyettük a NAT, vagy a kerettantervek határozzák meg azt, valójában lényegtelen. Ám most már a NAT leírja a másik 90 százalékot, sőt, egyesek szerint bizonyos területeken egy "normál iskolában" tanítható tananyag 100-120-150 százalékát. - Akkor nem is az a probléma, hogy milyen tananyagot rögzítettek, hanem hogy ez 90 százaléka a tanítási időnek, és egy iskola, vagy egy tanár sem térhet el ettől? - Sokunknak igen, ez a problémánk. De talán a pedagógusok és a pedagógiával foglalkozó szakemberek többségének nem feltétlenül ez a problémája. Ez látszik azon a sokszor méltatlan és nagyon alacsony színvonalú vitán is, hogy ki, illetve mi legyen benne a NAT-ban. Ezek a viták abból az alapfeltételezésből indulnak ki, hogy valamilyen tananyagnak benne kell lennie. Mi azonban ezt vitatjuk. - Az oktatási kormányzat éppen azt vetette fel problémaként, hogy csak kompetenciák vannak a NAT-ban. Ön 2003-ban és 2007-ben is részt vett a tanterv megalkotásában, miért tartották jónak, hogy ne legyen benne konkrét tananyag-meghatározás? - Hadd bocsássak valamit előre: a tananyag szerepeltetése az alaptantervben nem teljesen ördögtől való dolog. Magas színvonalú oktatási rendszerekben, például a finnben is van olyan központi tanterv, amely tartalmaz tananyagot. Lehet szakmai vitát folytatni arról, hogy mégis milyen jellegű, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

26

mennyiségű, a tanítási óráknak hány százalékát lefedő tananyag kerüljön a NAT-ba. Nem ezzel van a baj, hanem azzal, hogy ilyen mértékben, ilyen előíró jelleggel, a pedagógusok tevékenységét abszolút behatároló módon, gyakorlatilag a tanítás minden percét megkötik. De nézzük a kormány érveit: egyrészt azt mondják, hogy egyfajta nemzeti minimumot rögzítenek, amit mindenkinek tudnia kellene. Ez borzasztó jól hangzik, csakhogy azok a fogalmak, amiket használnak - így a nemzeti műveltségi minimum - egyszerűen definiálhatatlanok. Mert ki dönti el, hogy mi tartozik oda és mi nem? Soha, semmiféle definíciója nem született még annak, hogy nemzeti műveltség, és állítom, ha Magyarország felnőtt lakosságának műveltségét, illetve annak közös részét keressük, nem találunk semmit. Nincs olyan, amit mindenki tud. - Nem is lesz, hiszen közben a szakképzési törvény alapján a szakiskolai tanulók eleve csak egy kisebb részét tanulhatják majd meg ennek a "közös" műveltségnek. - Pontosan. Eleve hamis állításokra épül a rendszer, mert mégsem részesülhet mindenki ebből az úgynevezett nemzeti alapműveltségből. Az ugyanis lényegében a jobb gimnáziumokba járóknak a műveltsége lesz, 15-20 százaléké. A szakiskolások esetében ráadásul feleslegesen vitázott a parlament arról, hogy a közismereti képzés legalább vagy legföljebb 33 százalékot képviseljen a teljes időn belül. A szakiskolákban 3 éves lesz a képzés, ahogy sok helyen már most is az, régen 2 év közismereti és 2 év szakmai képzés volt. Ez a kormány arról beszél, hogy a szakmatanulást kell erősíteni. Magyarán 3-ból legalább 2 év szolgálja majd a szakmai képzést (különben annak hossza csökkenne), marad 1 év a közismereti tantárgyakra, az pedig a 33 százaléknál egy picivel több. A törvény betűje teljesül, sikerült elérni, hogy legalább 33 százalék legyen az arány. Csakhogy itt tragédia van: hiszen ez a 33 százaléknyi közismereti óraszám a 4 éves gimnáziumhoz képest 25 százalék. A közös nemzeti alap, a nemzeti minimum tehát egy nagy porhintés. - Ugyanakkor társadalmi igényekről beszéltek például az erkölcstan, hittan, hazafias nevelés bevezetésénél. Ezek eddig valóban nem voltak jelen a közoktatásban? - Ez egy hazugság, mondjuk ki. Mindig is volt erkölcsi és hazafias nevelés a magyar oktatásban. Egyáltalán: volt nevelés a magyar oktatási rendszerben. Mert ez a legnevetségesebb, az államtitkár számtalanszor állítja, hogy ez a NAT végre tartalmazza majd a nevelést is, sőt, arra helyezi a fő hangsúlyt. Ha valaki ismeri a pedagógia fogalomrendszerét, akkor tudja, hogy a nevelésnek része az oktatás, egymástól szétválaszthatatlanok. Magyarán minden NAT a nevelésről szólt, és ezen belül az oktatásról. - Az érettségi elégségeshez elegendő 20 százalékos teljesítményt 25-re emelték, mondván eddig az érettségi komolytalan volt, miközben tudjuk - Ön is ezt nyilatkozta -, hogy az 5 százalékos emeléstől a színvonal nem lesz magasabb. - Az oktatás színvonalát kell növelni, hogy aztán többet is követelhessünk. A 25 százalékos követelményszintnél is lehet olyan gyenge tesztet előállítani, hogy simán eléri bárki, de 20 százalékos követelmény mellett is lehetnek olyan nehezek a feladatok, hogy nehéz elérni az elégségest. És van más is; Hoffmann Rózsa a napokban azt mondta, hogy az előző korszakban az érettségin nem kértek számon ismereteket, csak kompetenciákat. Itt is a teljes hozzá nem értés nyilvánul meg. Ha ismerné és alkalmazná a kompetenciára vonatkozó korszerű pedagógiai meghatározásokat, akkor Hoffmann Rózsának tudnia kellene, hogy minden kompetencia alapvető része az ismeret. Amikor történelem érettségin egy szöveget, egy dokumentumot kell a tanulónak elemezni, akkor abban az elemzésben számtalan ismeret is szerepet játszik. - Hiszen a feladatmegoldás nem lehetséges ismeretek nélkül. - Pontosan erről van szó. Magyarán csak propagandáról van szó, egy olyan fogásról, amivel a lehető KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

27

legélesebben választjuk el azt, ami volt, és ami most van. Persze valóban voltak lényeges változások az utóbbi két évben, csak épp nem ezekben a kérdésekben. - Akkor nemcsak a propaganda-fogásokkal lehet jellemezni az elmúlt két évet? - Nem, de nem egyszerű a kép. Nem tudni még ugyanis, hogy a valóban mélyreható változásoknak milyen hatása, illetve fogadtatása lesz. Bár pontos adatot nem tudunk, de ma jó ha 20 százalékra tehető azoknak a pedagógusoknak az aránya, akik nem értenek egyet ezekkel a változásokkal. Ez nagyjából az a kör lehet, amelyik az előző időszakban is benne volt az innovációs folyamatokban. Mindenképpen a kisebbség. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusok többségéből nem váltanak ki különösebb ellenállást az utóbbi két év intézkedései. Természetesen a helyzet megváltozhat, és különösen érdekes lesz majd a köznevelési törvény igazán fontos szabályainak bevezetése, ami egyrészt januártól következik be, másrészt 2013 szeptemberétől. Nekem meggyőződésem például, persze ez csak megérzés, hogy a pedagógus életpályamodell fizetésemeléseire és más, hasonló anyagi kiadásokat jelentő intézkedésekre nem lesz meg a pénz. Nincs olyan állapotban a magyar gazdaság, hogy súlyos százmilliárdok állnának rendelkezésre. Már a Széll Kálmán terv 2.0-nak is kijózanítólag kellett volna hatnia, de még nem olvasta a pedagógusok többsége és talán nem is figyelnek oda igazán a hírekre. - Akkor a jelenlegi béke az intézkedések és hatásaik nem ismeretéből, vagy a propaganda sikeréből fakad? - Részben a nem ismerésből, de nagyon sokan vannak, akik ha odafigyelnének és ismernék a részleteket, akkor egyetértenének. Maguk a pedagógusok is óhajtották azoknak a változásoknak a nagy részét, amelyek bekövetkeztek. Mondok példát: azt, hogy az önkormányzatoktól átkerül állami fenntartásba minden iskola, sok pedagógus pozitívan fogadta, vagy fogadná, ha eljutnának hozzá a hírek. Egész egyszerűen azért, mert volt egy sor negatív élményük az önkormányzati irányítással kapcsolatban. - Illetve mert nincs tapasztalatuk arról, hogy milyen, ha állami alkalmazottak... - Persze, nem gondolják át mindazt, ami ebből következik: a közvetlen irányítást, a belenyúlást, a szubszidiaritás elvének nem érvényesülését. Nem azért, mert buták, egyáltalán nem buták, hanem azért, mert nincsenek benne a folyamatban, nem igazán az oktatáspolitikában élnek. Miért élnének, ők a szakmájukban élnek, tanítani szeretnek és azt jól is csinálják. - De hát éppen a napi munkájukban köti majd meg őket például az új NAT. - Így van. Épp ezért mi, akik abban hiszünk, hogy a tananyagot nem kell rögzíteni sem NAT-szinten, sem kerettantervi szinten, azt képviseljük, hogy a pedagógus, ismerve a saját tanítványait, differenciált módon meg tudja állapítani, hogy kinek, mire van szüksége. Erre tanították, ebből készült fel, neki pontosan ilyen folyamatokat kell tudni tervezni és szervezni. Ezért semmi szükség nincs arra, hogy megszabjuk neki, hogy ha Wass Albertet akar tanítani, akkor azt éppen szabad, vagy nem szabad. Ha akarja, tanítsa. Nem azért, mert szeretné azt a szellemiséget, amit képvisel, hanem azért, mert van elképzelése arról, hogy irodalomból mit tud megmutatni, ha tanítja. Én ebben nem látok akkora problémát, miközben természetesen, ha valaki azt mondja, hogy egy antiszemitát ne vegyünk be a NAT-ba, azzal azonosulni tudok. De ha a pedagógus döntheti el ezeket a kérdéseket, akkor ő a pedagógiai folyamathoz tudja igazítani a döntést, márpedig hallatlanul fontos lenne a differenciálás. A tanár maga dönthesse el, az ő gyerekeinek, az egyes diákoknak mit mutat meg. Éppen ezért nem lehet az utolsó mondatig meghatározni, hogy mi hangozhat el a tanórán.


28

- Így nemcsak a pedagógus kezét kötik meg, hanem a diákok esetleges egyéni igényeit sem veszik figyelembe? - A legtöbb iskolában ezt megakadályozza a NAT; a keret- és helyi tantervek pedig az összes iskolában meg fogják akadályozni az ilyen differenciáltság érvényesülését. Pedig ez lenne a legfontosabb feladat, amit a tanításban érvényesíteni kellene. Nemcsak azért, mert a gyerekek különbözőek, hanem mert az esélyegyenlőségi probléma megoldásának is ez a kulcsa. Hiszen ha nem tudok differenciálni, akkor nem tudok igazodni azokhoz a gyerekekhez, akik nagyon különböző kulturális háttérrel, tudással, képességekkel, vagy nyelvvel jönnek be az iskolába. És bizony a hátrányos helyzetű gyerekek fogják ennek a kárát látni. - Akiket így, problémásnak kikiáltva már 16 éves korukban ki lehet majd tenni a közoktatásból. - Igen, legalábbis többüket, ahhoz képest, mint amennyi gyermek ma kiesik. Ráadásul, egyelőre kormányzati vágyálom, hogy ezek a fiatalok elmennek dolgozni, hiszen az idősebbeknek sincs munka. Szakma nélkül, 16-17 éves teljesen képzetlen gyermekeknek még kevésbé lesz lehetőségük. De van még valami, ami érdekes: a tankötelezettség korhatárának leszállítása üzenet azoknak az iskoláknak, amelyekben meglehetősen gyenge pedagógiai munka zajlik, és amelyekben a tanárok esetleg a problémás gyerekeiktől szívesen megválnának. Nem kell majd ahhoz olyan nagyon sokat tennie egy pedagógusnak, hogy bizonyos gyerekeket kipasszírozzon az iskolából. Fontos, hogy ez nem a szakközépiskolák és gimnáziumok problémája lesz, ma sem az. A lemorzsolódás a szakiskolákban jelentős, egyesek 30 százalék fölöttire teszik az arányát. A "legvadabb" gyerekektől tehát meg fognak szabadulni a pedagógusok, ám ha marad az a fajta pedagógiai kultúra, ami tulajdonképpen ma is jellemző, akkor a mostani problémák is megmaradnak. - Eközben, ha tömegesen esnek ki a rendszerből a gyerekek, akik nem találnak munkát, mert erre vajmi kevés esély van, akkor később a szociális rendszerre fognak szorulni, magyarán óriási kiadást jelentenek majd az államnak... - E mögött van egy fontos kérdés. A modern oktatásirányítási rendszerekben az oktatási kormányzatok a bizonyítékokra hallgatnak. Tehát nagyon fontosnak tekintik a kutatásokat, vizsgálatokat, amelyek adatokon, tényeken alapuló megállapításokat szolgáltatnak. Az oktatáspolitika irányítói döntéseiket próbálják úgy igazítani, hogy a rendelkezésre álló ismereteket messzemenően figyelembe vegyék. Az ilyen irányítást hívják bizonyítékokon alapuló oktatáspolitikának. A jelenlegi vezetés azonban nem ilyen, hiszen ahogy például a törvény készült, ahogyan a NAT-ot csinálták, abban rendkívül sok ponton kimutatható, hogy triviális és nagy-nagy szakmai többséggel elfogadott ismereteket nem vettek figyelembe, sőt, pontosan azok ellen hozták meg döntéseiket. Tehát ma sokkal inkább a múltba révedés és a hajdan volt, állítólagos értékek felmelegítése alapozza meg az intézkedéseket, mint a hosszú távra való tervezés, a kutatási eredmények figyelembe vétele. 1990 és 2010 között volt egy viszonylag jól kitapintható, modernizációs iránya az oktatáspolitikának - sok-sok hibával, tévedéssel, mellényúlással - , de bizonyos alapkérdésekben viszonylag következetesen ment előre az oktatás fejlesztése, teljesen függetlenül az aktuális kormányok színétől. Ez most megtört, s ennek a kormánynak már nincs szüksége bizonyítékokra. http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=555562

Népszava 2012. június 02. Nem csak a pedagógusok ügye – interjú Galló Istvánnéval


29

Az iskolák államosítása vagy a tantervek központosítása mind egy irányba mutatnak: előkészítik a terepet az óriási mértékű pedagógus-elbocsátások előtt. A pedagógus napon azonban nem csak a tanárokért, de a közszféra összes dolgozójáért, valamint a szülők és a diákok érdekeiért is tüntetnek az oktatási szakszervezetek. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint két oka is van a demonstrációnak: 20 százalékos béremelést követelnek a teljes közszférának, illetve kérik a köznevelési és szakképzési törvény hatályba lépésének egyéves elhalasztását. - Hoffmann Rózsa sok sikert kívánt a mai tüntetéshez, ugyanakkor a közelmúltban kijelentette, hogy a pedagógustársadalomnak semmi oka sincs tüntetni. Ön szerint mégis van? - Két fontos okunk is van rá, ezeket május közepén el is mondtuk, amikor az öt ágazati szakszervezet bejelentette pedagógusnapi tüntetését. Az egyik a köznevelési és a szakképzési törvény hatályba lépésének egy évvel történő elhalasztása, hogy ezalatt az idő alatt az Emberi Erőforrás Minisztérium képviselőivel együtt áttekintsük a jogszabályok kardinális pontjait - az érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel folytatott érdemi tárgyalás során. A másik pedig egy 20 százalékos közalkalmazotti tehát nem csak pedagógusoknak járó - béremelés. Hoffmann Rózsa államtitkár asszony a követeléseinkre úgy reagált, hogy nem tud velük mit kezdeni. Én úgy gondolom, hogy nem a mi követeléseinkkel, hanem az egész problémával nem tud mit kezdeni, amit az említett két oktatási törvény okoz. Egyszerű és pragmatikus indokok miatt követeljük a jogszabályok elhalasztását: nem készültek el a hozzájuk tartozó végrehajtási kormányrendeletek. Emiatt nincs forgatókönyv arról sem, hogy az intézmények "államosítása" hogyan és milyen ütemben fog történni, mi lesz az önkormányzatok feladata és felelőssége. Hiszen például a tavaly elfogadott köznevelési törvény szerint az óvodák kivételével minden közoktatási intézmény állami fenntartásba kerül. A második Széll Kálmán Terv azonban mást tartalmaz: az épületek fenntartásának minden feladata az önkormányzatoknál marad. Ehhez pedig újabb törvénymódosításokra van szükség, amiket be sem nyújtottak. A helyhatóságok nem tudják, hogy az intézmények működéséhez szükséges forrásokat honnan fogják előteremteni, hiszen a terv szerint bizonyos önkormányzati bevételeket át fognak csoportosítani az állami költségvetéshez. Nem látjuk, hogy ennek a hatalmas rendszernek az átadásátvétele hogyan fog lezajlani. Itt több mint 4000 közoktatási intézményről van szó, egymilliónégyszázezer tanulót és 121 ezer pedagógust érint, nem is beszélve az iskolákban dolgozó technikai-adminisztratív közalkalmazottakról, akik szerves részei a közoktatás működésének. - Milyen előjelek utalnak arra, hogy problémák adódhatnak az átadás-átvétel során? - Az idén januárban a megyei kormányhivatalok fenntartásába került 214 közoktatási intézmény igazgatói pályázatainak több mint a felét például egy kiírási hiba miatt kell megismételni. Ha egy egyszerű rutinfeladatot nem tudnak jól elvégezni az állami szervek, akkor mi a garancia arra, hogy a teljes közoktatás átadás-átvételét zökkenőmentesen végre tudják hajtani? Az már csak "szépséghiba", hogy az alaptörvényből következően a törvényeket és a végrehajtásához szükséges jogszabályokat úgy kell megalkotni, hogy azokat a használói kellő időben megismerhessék. Ezért a jelenlegi helyzet sérti a jogállamiság követelményeit, hiszen kormányrendeletek és miniszteri rendeletek hiányában az érintettek nem tudnak felkészülni a jogszabályok alkalmazására. Ráadásul sem a köznevelési törvény előterjesztő részében, sem indoklásában nem tárták a döntéshozó országgyűlési képviselők elé, hogy az általuk elfogadott törvénynek mik lesznek a következményei, azaz mennyibe fog kerülni és milyen társadalmi hatásai lesznek. Mindaddig hiába beszélünk nemzeti alaptantervről, egésznapos iskoláról vagy éppen mindennapos testnevelésről, ha még azt sem tudjuk, hogy egyáltalán lesz-e iskola és az hogyan fog működni.


30

- Az oktatási államtitkárság szerint minden döntés előtt egyeztettek a szakszervezetekkel, a szakmai szervezetekkel és minden egyéb érintettel. - Nem szívesen üzengetek a sajtón keresztül, de tény, hogy a köznevelési törvény koncepcióval kapcsolatban háromszor tárgyalt a Közoktatáspolitikai Tanács és kétszer volt Közoktatási Érdekegyeztető Tanács, ahol a reprezentatív szakszervezetek, az önkormányzatok, az államtitkárság és az illetékes tárca képviselői ülnek. Amikor a jogszabálytervezet második olvasatát tárgyalta az utóbbi testület, felszólítottak minket, hogy 2-3 percben fejtsük ki a véleményünket. Ez nem egyeztetés. Ahogy az, az országjáró fórumsorozat sem, amelyet Hoffmann Rózsa tartott. Érdemes megkérdezni olyan pedagógus-kollégákat, akiknek "volt szerencséjük" részt venni ezeken a rendezvényeken. A résztvevőknek a helyszínen nem volt lehetőségük arra, hogy kérdéseket tegyenek fel, csak előzetesen, írásban lehetett kérdéseket küldeni az oktatási államtitkárságra. - Ha lényegében senkinek a véleménye nem érdekelte a kormányzatot, akkor Ön szerint mi motiválhatta a döntéshozókat az oktatást érintő súlyos, radikális rendszerátalakító intézkedések meghozatalában? - Az államosítást - feltételezésem szerint - egyrészt az motiválta, hogy így nem az önkormányzatok képviselő testületei, hanem a kormány-, illetve járási hivatalok fognak az intézmények sorsáról dönteni. Ezzel lehetővé válik - a kormányzat véleménye szerint létszám alapján "nem százszázalékosan" feltöltött - iskolák összevonása, bezárása. Ebből két dolog következik: jelentős költségvetési forráskivonás a közoktatásból, valamint tömeges pedagógus-elbocsátás. Ha az önkormányzat az intézményfenntartó, akkor a helyi képviselők rögtön szembetalálkoznak a szülővel, a választópolgárral, így százszor is megfontolják egy iskola bezárását. Emiatt a helyhatóságok sokszor erejükön felül próbálták fenntartani oktatási intézményeiket. A központosítási törekvések második kormányzati indoka az új Nemzeti alaptantervben (NAT) érhető tetten. Az esélyegyenlőség megteremtésének jelszavával államosítanak és központosítják a tananyagot, a nevelési elveket is. Így szerintük nem lesz különbség egy szabolcsi falu vagy egy fővárosi elitkerület iskolája között. - A NAT-ra vonatkozó indoklás korrektnek tűnik, de mi a helyzet a szakmai elvekkel? - Ez az álláspont arra épül, hogy egy pártszövetség megmondhatja a feltétlen igazságot abban a kérdésben, hogy mit kell tanítani. A kormány felfogása ellentmond annak az Európában is elfogadott gyakorlatnak, hogy a helyi tanterveket a helyi gyermekközösségekre szabják, mert így eredményesebben taníthatók. A gyerekek ugyanis nem egyformák, tehát egy uniformizált tanterv, tanmenet nem lehet sikeres. Képzeljünk el egy ruhát, amit egyaránt rá akarnak húzni az alacsony, kövér és a magas, vékony kisfiúra is, emiatt egyikük sem fogja benne magát jól érezni. A pedagógustársadalom már régen felismerte, hogy ez a hagyományos, utasításos módszer nem vált be. Az igazság kedvéért azonban hozzá kell tenni: sok pedagógus örül az alaptantervnek. Sokan belefáradtak munkájukba, ezért azt várják, hogy mondják meg nekik, mit taníthatnak és mit nem, amit aztán vagy megtanul a gyerek vagy nem. Ha azonban a tanítás során egyre több kudarccal szembesülnek, mert például képtelenek lesznek az előírt mennyiségű tananyagot átadni a diákoknak, akkor bizonyosan meg fog változni a véleményük. Ez a megoldás igényli a szigorú szakfelügyeleti rendszert, amely a központosított tantervet fogja számon kérni a pedagógusokon. Az Európai Unió ajánlásai ráadásul inkább a kompetencia-alapú oktatást támogatják, melynek lényege az egyéni készségek, képességek fejlesztése, a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása. -

A

tanárok

fásultságába

a

társadalmi

megbecsülés

hiánya

is

közrejátszik?

- A pedagógustársadalmon az utóbbi években olyan dolgokat kértek számon, amely nem csak az ő felelősségük. Nem kérhető számon rajtuk a gyerekek családi nevelésének hiánya, vagy a társadalmi KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

31

esélyegyenlőtlenség. Az oktatás sikerét vagy kudarcát nem lehet kizárólag a pedagógusok nyakába varrni. Számtalanszor tapasztalják a tanárok, hogy ha például egy tanulócsoport felszáll egy villamosra - és ki-ki vérmérséklete szerint viselkedik - akkor az utazóközönség általában a pedagógust hibáztatja, amiért a gyerekek nem tudnak rendesen viselkedni. Pedig vannak dolgok, például a viselkedés vagy a higiénia, amit nem csak a pedagógusnak kellene megtanítania. Ezzel nem hárítani akarom a dolgot, csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy az oktató-nevelő munka csak akkor lehet sikeres, ha a tanár a szülőt partnernek tekinti - és viszont. A társadalom problémáit azonban nem lehet az iskolára hárítani. - Az új tantervi szabályozás azonban megszünteti a szülők, sőt, a tanárok beleszólási jogát az oktatómunka módszerébe és tartalmába. - A kormány többször is azzal indokolta az alaptanterv egységesítését, hogy ma az iskolákban mindenki azt és úgy tanít, ahogy akar. Ez a közvélemény súlyos félrevezetése. Az eddigi alaptantervek is "leverték a cölöpöket", amelyekhez az iskolák a helyi pedagógiai programjukban igazodtak. Jelenleg is hatályban van az a NAT és azok a kerettantervek, amelyeket az előző Fideszkormány alatt adtak ki. Az új NAT azonban csak az egységes kerettantervek készítőinek ad iránymutatást, amelyekből minden iskolának tanítani kell. Hoffmann Rózsa ennek ellenére azt állította, hogy a helyi tantervek elkészítésekor majd a szülők véleményét is figyelembe veszik, később mégis azt mondta, hogy őt nem érdekli a szülői szervezetek véleménye, mert nem értenek hozzá. A nevelés pedig elsősorban a szülő joga és kötelezettsége, nem a kormányé. A család és az iskola nevelési értékrendje nem kerülhet összeütközésbe. - A szülői nevelést a törvényben kötelezővé tett erkölcs- vagy hittanoktatás sem pótolhatja? - Eddig is folyt nevelés a közoktatási intézményekben. Attól, hogy mostantól heti egy alkalommal erkölcstanórán vesznek részt a gyerekek, a helyzet nem fog különösebben megváltozni. A nevelés egy olyan folyamat, amit nem lehet megoldani heti egy órában. Alkotmányos szempontból viszont aggályos, hogy a szülőknek majd nyilatkozniuk kell arról, hogy erkölcstant vagy hittant választanak. Ebből pedig következtetéseket lehet levonni a szülők világnézetével, vallásosságával kapcsolatban. Mivel ezek az adatok a fiatalok bizonyítványába is bekerülnek, így lehetővé válik, hogy a munkáltató azért ne alkalmazzon valakit, mert más a világnézete. - Visszatérve a pedagógusok társadalmi megbecsüléséhez, ennek egyik vonatkozása az anyagi megbecsülés. Ha jövőre mégis elhalasztják a pedagógus életpálya-modell bevezetését - ahogy azt a második Széll Kálmán Terv felveti - akkor más lesz a kormányzati intézkedéseket most még támogató tanárok hozzáállása? - A köznevelési törvény az életpálya-modellben egy magasabb keresethez egy nagyon szigorú ellenőrzési és minősítési rendszert társított. Hoffmann Rózsa szavaival: egy "kicsit keményebb" munkafeltételeket írtak elő. Ennek lényege, hogy a pedagógus köteles heti 32 órában ellátni feladatait, ez a kötött munkaidő. Marad heti 8 órája, amellyel szabadon rendelkezhet, például felkészülhet a következő tanítási napra, dolgozatot javíthat. Ezen belül a tanítással lekötött idő heti 22-26 óra, azonban az említett 32 óra erejéig, a tanítási órák megtartásán túl a pedagógus eseti helyettesítésre és tanulói felügyelet ellátására is kötelezhető. A jövőben akárhány órát tanít a pedagógus, nem kap majd többletóradíjat. Ráadásul az államosítás azt is jelenti, hogy a bér- és létszámgazdálkodás is az állami fenntartóhoz kerül. Minél magasabb heti kötelező óraszámmal állapítják meg a pedagógus létszámot, annál többen válnak feleslegessé. - A tömeges leépítést más intézkedések is előrevetítik?


32

- Csak a tankötelezettség korhatárának csökkentése - egy minisztériumi háttértanulmány szerint 4900 pedagógus-álláshely megszűnését jelenti. Az egésznapos iskola bevezetése miatt plussz pedagógusokra nem lesz szükség, mert ez a tanárok 32 órás munkaidő-keretén belül megvalósítható. A szakiskolai képzés 3 évesre csökkentése, ezen belül a közismereti tananyag arányának 33 százalékban való maximálása, a gimnáziumi férőhelyek várhatóan 40 százalékos csökkentése, valamint az államosított oktatási intézmények összevonása, bezárása becsléseink szerint 20-30 ezer pedagógus elbocsátásával jár majd. A kollégák ugyan megrökönyödve olvassák ezeket a számokat, ám egyelőre mégsem hiszik el azokat, és sokan bíznak az életpálya-modell bevezetésében is. Holott ennek egyszerűen nincs meg a költségvetési fedezete. - Épp az életpálya-modellre hivatkozva fogják elutasítani a pedagógusok béremelési követelését. - Nem csak a pedagógusokról van szó. 2008 óta nem volt közalkalmazotti béremelés egyetlen ágazatban sem. Azért kérünk 20 százalékot, mert ismerjük az ország gazdasági helyzetét. Ha fontosnak érzi a közszférát a kormány, akkor a források átcsoportosításával ez kigazdálkodható. A pedagógus napon a közszféra összes foglalkoztatottjáért, a szülőkért és gyermekeikért megyünk az utcára és hívjuk mind a 109 ágazati szakszervezet képviselőit is. A közoktatás ugyanis nem csak a pedagógusok ügye. Tavasszal egy pedagógiai világtalálkozón az USA oktatási államtitkára azt mondta: "a válság megoldása az, az osztályteremben készül". http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=555582

MTV Híradó 2012. június 03. Síppal, fúvószenekarral az Orbán-kormány ellen - fotókkal Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott: elfogyott a reményük, a hitük és a pénzük. A közszférában a bérek januári, 20 százalékos emelését, valamint a köznevelési és a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását követelték pedagógus szakszervezetek vasárnap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt tartott pedagógusnapi demonstráción. Fúvós zenekar felvezetésével vonultak a tüntetők a Jászai Mari térről a tárca Szalay utcai épülete elé, tábláikon a többi között "Kontár kormány”, „Mennyei erőforrás mystériuma - alattvalóknak!" feliratok voltak olvashatók. A fúvósokat pedig időközben felváltották a sípolók demonstrációt szervező ágazati szakszervezetek vezetői közül többen is felszólaltak. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott: elfogyott a reményük, a hitük és a pénzük, az értelmiségi lét helyett a megélhetésükért kell demonstrálniuk. Az érdekvédő kiemelte: a köznevelési és a szakoktatási törvény bevezetése megalapozatlan, mert annak nincsenek meg a jogi feltételei. Hozzátette, cinikus, aki azt mondja, hogy a jelenlegi bérhelyzetet fenn lehet tartani, ugyanakkor attól tartanak, az életpályamodell bevezetéséhez szükséges pénzt a "pedagógustársadalom kannibalizmusa árán" kívánják előteremteni. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a demonstráción azt hangsúlyozta, nem hagyják tönkretenni a magyar közoktatást. Mint mondta, "az egyeztetés nélküli törvények súlyosan pedagógus- és gyermekellenesek lettek". Szerinte, ha nem halasztják el a köznevelési és a szakképzésről szóló törvény bevezetését, azzal "jóvátehetetlen károkat okoznak".


33

A köznevelési törvény számos pontját "hiányosnak, zavarosnak" nevezte, amely nem szabályozza egyértelműen a közoktatás rendszerét. Megemlítette, hogy az iskolák üzemeltetése az önkormányzatokra hárul, miközben bevételeik egy részét elvonják tőlük. Rámutatott arra is: a közoktatási intézményfenntartás teljesen átalakul, a kormányhivatalok pedig dönthetnek majd az iskolák bezárásáról és a pedagógusok elbocsátásáról, amelybe azonban a szülői munkaközösségeknek nem lesz beleszólásuk. A kormány célja, hogy a gyermeknevelés az állam kezébe kerüljön, hogy "hatalomhoz hű állampolgárokat" neveljenek a pedagógusok - tette hozzá. Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke elmondta, nem tudják, össze kell-e majd vonni osztályokat, illetve a tanárok kötelező óraszáma mennyi lesz, mert ezt a törvény nem szabályozza. Felhívta a figyelmet arra: mivel az iskolaigazgatók nem tudnak felkészülni a jogszabály bevezetésére, ezért azt el kell halasztani. Úgy fogalmazott, nem akarják, hogy a pedagógusok "robotok legyenek", akiknek végre kell hajtaniuk a "központi agy" által kiadott utasításokat. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetését a költségvetés állapota 2013. szeptember 1-jétől nem teszi majd lehetővé. Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke arról beszélt, hogy a törvények bevezetésével nem kerülhető el a létszámleépítés, az átalakítások legnagyobb vesztese pedig a szakképzés lehet, mert kiüresedhetnek a tanműhelyek, a szakképzésben tevékenykedő oktatók pedig más pályát választhatnak. Kételyeit fejezte ki ugyanakkor, hogy a 17 évesen a szakképzésből kikerülő tanulók el tudnak-e majd helyezkedni. Nádori Lívia a szülők, valamint a Hálózat a Tanszabadságért képviseletében a nyilvánosság erejének fontosságát hangsúlyozta, amelynek segítségével a tanárok megmenekülhetnek a "jogfosztástól". A rendezvény végén Muity Mária, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének titkára felolvasta azt a kormánynak szóló, a követeléseiket tartalmazó petíciót, amelyet az öt szakszervezet képviselői adtak át az oktatási államtitkárság két politikai tanácsadójának, utóbbiak pedig rózsákat nyújtottak át pedagógusnap alkalmából az öt szakszervezeti vezetőnek. A tüntetést támogatásáról biztosította 24 magyar konföderáció, ágazati szakszervezet, levélben fejezte ki szolidaritását az Európai Szakszervezeti Szövetség pedagógus ágazati bizottsága, valamint további 15 európai pedagógus szakszervezet. Az ország számos településéről érkező tüntetők megtöltötték a minisztérium előtti területet a Szalay utcában, a demonstrálók között ott volt Szanyi Tibor, Kunhalmi Ágnes és Török Zsolt szocialista politikus és Osztolykán Ágnes LMP-s országgyűlési képviselő. Hoffman Rózsa oktatási államtitkár még pénteken, a pedagógusnapi kitüntetések átadásakor a Kossuth Rádiónak azt mondta, a törvény megfelelően rendezi majd a pedagógusok helyzetét. 2013tól lényeges változások jönnek – ígérte, és kitartást kért a pedagógusoktól. Emmi: a pedagógus életpálya-modell kiszámítható előrejutást garantál A szaktárca szerint a pedagógus életpálya-modell a jelenleginél sokkal nagyobb fizetést, kiszámítható előrejutási lehetőségeket, biztos jövőt garantál a pedagógusoknak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményében kiemelte: a legnagyobb tiszteletet érdemlik a pedagógusok, akik "nemzetünk jövőjét alapozzák meg, amikor gyermekeinket nevelik és tanítják", ezért is fontos, hogy a pedagógusnapon megköszönjék munkájukat.


34

A minisztérium kitért arra, hogy a kormány az elmúlt két esztendőben igyekezett megteremteni a kiszámítható iskolai élet feltételeit, visszaadni a pedagógushivatás rangját, anyagi és erkölcsi megbecsültségét. A nagyobb állami szerepvállalással azt is biztosítani fogják, hogy a gyerekek egyformán jó iskolákban tanulhassanak, hogy Magyarországon ne legyenek első és másodrendű állampolgárok, hogy mindenkinek járjon a lehető legjobb nevelés, oktatás, bárhol is lakjon és bármilyen szociális körülmények között éljen - emelték ki. Hozzátették: a kötelező iskolába járás korhatárát a legrövidebb idő alatt elsajátítható szakképzéshez igazították, de ettől függetlenül, aki tanulni akar, továbbra is ingyenes oktatás kertében szerezhet érettségit, s megfelelő tanulmányi eredményei esetén az állam támogatja a főiskolai, egyetemi tanulmányait is. Nagy figyelmet szentelnek a tehetségek kibontakoztatására, az iskolarendszert úgy alakítják át, hogy minél kevesebben kallódjanak el. A Nemzeti alaptanterv biztosítja a nemzeti tudásminimumot és kijelöli a XXI. században is versenyképes tudás kereteit sorolták. Hangsúlyozták, hogy minden pedagógus munkájára számítanak, a pedagógus-elbocsátásokkal kapcsolatos híresztelés nem több negatív hangulatkeltésnél. Azt, hogy az egyre csökkenő gyereklétszám miatt kevesebb pedagógusra lesz szükség a jövőben, a nyugállományba vonulók státusának be nem töltésével kívánja az oktatási kormányzat megoldani, nem pedig elbocsátásokkal - mutattak rá. "Évtizedes adósságokat pótolva az elmúlt két esztendőben számos feltételt megteremtettünk ahhoz, hogy az iskolákban nyugodt munka folyhasson, hogy a pedagógusok elsősorban a tanítványaikkal foglalkozhassanak kiszámítható körülmények között. Magyarország talpra állításában, a köznevelési rendszer megújításában minden hivatását szerető, munkáját elkötelezettséggel végző pedagógusra számítunk" - zárul a kommüniké. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/06/03/15/Sippal_fuvoszenekarral_az_Orban_kormany_ellen__fotokon_a.aspx

Népszabadság 2012. június 3. LMP: a tanároknak nincs okuk ünnepelni Az LMP szerint a tanároknak semmi okuk sincs az örömre a vasárnapi pedagógusnapon, mivel megbukott a kormány kétéves oktatáspolitikája Osztolykán

Ágnes,

a

párt

parlamenti

képviselője

vasárnap,

Budapesten

tartott

sajtótájékoztatóján a pedagógus szakszervezetek fővárosi demonstrációjára utalva hangsúlyozta, a tanároknak nem maradt más eszközük, mint utcára vonulni. Az ellenzéki képviselő mindenekelőtt azt kifogásolta, a kormány - mint mondta - úgy államosítja az oktatási intézményeket, hogy annak részleteit még a fideszes városvezetők sem ismerik. Kiemelte továbbá, a Széll Kálmán Terv 2.0-ból arra következtetnek, hogy elhalasztják a pedagógus életpályamodell bevezetését, vagyis szerintük egyértelművé vált: ez az elképzelés csak blöff volt a kabinet részéről.


35

Osztolykán Ágnes kifogásolta a Nemzeti alaptantervet is, mondván, az úgy korlátozza a pedagógusok munkáját, hogy közben növeli óraszámukat. "Vagyis visszatérnek arra a poroszos berendezkedésre, amikor a mennyiség és nem a minőség számít" - fogalmazott. A politikus a tankötelezettség korhatárának csökkentése ellen is felemelte a szavát, mondván 16 éves fiatalokat tesznek a "multik áldozatává" azzal, hogy kilökik őket arra a munkaerőpiacra, ahol jelenleg sokan diplomával sem boldogulnak. Az LMP ezzel szemben olyan "oktatáspolitikai vízión" dolgozik, amelynek révén "2014 után egyik gyereket sem hagynák az út szélén". A tanítás minőségét pedig olyan kiegyenlítetté tennék, hogy ebből a szempontból nem lenne különbség a vidéki kis falu és a budapesti elitgimnázium között tette hozzá Osztolykán Ágnes. http://nol.hu/belfold/_a_tanaroknak_semmi_okuk_sincs_az_oromre_

Népszabadság 2012. június 3. Béremelésért tüntettek a pedagógus szakszervezetek videóval A közszférában a bérek januári, 20 százalékos emelését, valamint a köznevelési és a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását követelték pedagógus szakszervezetek vasárnap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt tartott pedagógusnapi demonstráción A tüntetők a Jászai Mari térről vonultak az oktatási államtitkárságnak helyet adó minisztérium Szalay utcai épülete elé, tábláikon egyebek között "kontár kormány, mennyei erőforrás mystériuma - alattvalóknak, iskola a határon - ne már!" feliratok voltak olvashatóak. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott, elfogyott a reményük, a hitük és a pénzük. Az értelmiségi lét helyett a megélhetésükért kell demonstrálniuk. Az érdekvédő kiemelte: a köznevelési és a szakoktatási törvény bevezetése megalapozatlan, mert annak nincsenek meg a jogi feltételei. Hozzátette, cinikus, aki azt mondja, hogy a jelenlegi bérhelyzetet fenn lehet tartani, ugyanakkor attól tartanak, az életpályamodell bevezetéséhez szükséges pénzt a "pedagógustársadalom kannibalizmusa árán" kívánják előteremteni. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a demonstráción azt hangsúlyozta, nem hagyják tönkretenni a magyar közoktatást. Mint mondta, "az egyeztetés nélküli törvények súlyosan pedagógus- és gyermekellenesek lettek". Szerinte, ha nem halasztják el a köznevelési és a szakképzésről szóló törvény bevezetését, azzal "jóvátehetetlen károkat okoznak". A köznevelési törvény számos pontját "hiányosnak, zavarosnak" nevezte, amely nem szabályozza egyértelműen a közoktatás rendszerét. Megemlítette, hogy az iskolák üzemeltetése az önkormányzatokra hárul, miközben bevételeik egy részét elvonják tőlük. Rámutatott arra is: a közoktatási intézményfenntartás teljesen átalakul, a kormányhivatalok pedig dönthetnek majd az iskolák bezárásáról és a pedagógusok elbocsátásáról, amelybe azonban a szülői munkaközösségeknek nem lesz beleszólásuk. A kormány célja, hogy a gyermeknevelés az


36

állam kezébe kerüljön, hogy "hatalomhoz hű állampolgárokat" neveljenek a pedagógusok - tette hozzá. Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke elmondta, nem tudják, össze kell-e majd vonni osztályokat, illetve a tanárok kötelező óraszáma mennyi lesz, mert ezt a törvény nem szabályozza. Felhívta a figyelmet arra: mivel az iskolaigazgatók nem tudnak felkészülni a jogszabály bevezetésére, ezért azt el kell halasztani. Úgy fogalmazott, nem akarják, hogy a pedagógusok "robotok legyenek", akiknek végre kell hajtaniuk a "központi agy" által kiadott utasításokat. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetését a költségvetés állapota 2013. szeptember 1-jétől nem teszi majd lehetővé. Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke arról beszélt, hogy a törvények bevezetésével nem kerülhető el a létszámleépítés, az átalakítások legnagyobb vesztese pedig a szakképzés lehet, mert kiüresedhetnek a tanműhelyek, a szakképzésben tevékenykedő oktatók pedig más pályát választhatnak. Kételyeit fejezte ki ugyanakkor, hogy a 17 évesen a szakképzésből kikerülő tanulók el tudnak-e majd helyezkedni. Nádori Lívia a szülők, valamint a Hálózat a Tanszabadságért képviseletében a nyilvánosság erejének fontosságát hangsúlyozta, amelynek segítségével a tanárok megmenekülhetnek a "jogfosztástól". A rendezvény végén Muity Mária, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének titkára felolvasta azt a kormánynak szóló, a követeléseiket tartalmazó petíciót, amelyet az öt szakszervezet képviselői adtak át az oktatási államtitkárság két politikai tanácsadójának, utóbbiak pedig rózsákat nyújtottak át pedagógusnap alkalmából az öt szakszervezeti vezetőnek. A petícióban egyebek között követelik, hogy a kormány kezdeményezze a köznevelésről szóló törvény és hozzá kapcsolódóan a szakképzésről szóló törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását, az ehhez szükséges törvénymódosításokat pedig haladéktalanul nyújtsa be az Országgyűlésnek. Szerepel továbbá a dokumentumban, hogy a szakszervezetek közreműködésével a kormány tekintse át a foglalkoztatás szabályait és a pedagógus- életpályamodell rendelkezéseit, utóbbi bevezetése és a közalkalmazotti bértábla emelése pedig ne függjön létszámleépítésektől és munkateher-növekedéstől. Követelik ezenkívül a közszféra egészében a legalább 20 százalékos illetményemelést január 1-jétől. A tüntetést támogatásáról biztosította 24 magyar konföderáció, ágazati szakszervezet, levélben fejezte ki szolidaritását az Európai Szakszervezeti Szövetség pedagógus ágazati bizottsága, valamint további 15 európai pedagógus szakszervezet. Videó az eseményről: http://www.noltv.hu/video/4376.html Az ország számos településéről érkező tüntetők megtöltötték a minisztérium előtti területet a Szalay utcában, a demonstrálók között ott volt Szanyi Tibor, Kunhalmi Ágnes és Török Zsolt szocialista politikus és Osztolykán Ágnes LMP-s országgyűlési képviselő. http://nol.hu/belfold/tuntettek_pedagogusnapon_a_szakszervezetek


37

HVG.hu 2012. június 03. A tankötelezettségi korhatár eurokonform a Fidesz szerint Európa túlnyomó részében is 16 év a tankötelezettség korhatára, hárított Selmeczi Gabriella az ellenzéki pártok pedagógusnapi támadásaira reagálva. A szocialisták 2003-ban vezették be a 18 éves korhatárt, hogy leplezzék a fiatalok munkanélküliségi adatait - közölte a Fidesz szóvivője vasárnap az ellenzéki pártok pedagógusnappal kapcsolatos nyilatkozataira reagálva. Selmeczi Gabriella közleményében kifejtette: a fiatalok munkanélküliségi adatai riasztóan romlottak a szocialisták kormányzása alatt, hiszen a 2002-es 12,7 százalékról 2010re 26,6 százalékra nőtt a mutató. "Ezt a drámai emelkedést a nemzeti ügyek kormánya mára megállította" - tette hozzá. A szóvivő hazugságnak nevezte a pedagógus elbocsátásokról szóló ellenzéki állításokat. Mint írta: "az átalakítás 2015-ig megy végbe, és nem elbocsátásról van szó, hanem az addig nyugállományba mentek státusát nem töltik be, amihez hozzáadódik a természetes fluktuáció, ez most is évente ezer embert jelenthet". Vasárnap az LMP, az MSZP, a Jobbik és a Demokratikus Koalíció politikusai is bírálták az új köznevelési törvényt, a tankötelezettség korhatárának csökkentését, és úgy vélték csúszik a pedagógus-életpályamodell bevezetése. http://hvg.hu/itthon/20120603_pedaggusnap_fidesz

Magyar Nemzet HírTV 2012. június 3. A pedagógustársadalom kannibalizmusát" vizionálják + Videó A közszférában a bérek januári, 20 százalékos emelését, valamint a köznevelési és a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását követelték pedagógus-szakszervezetek vasárnap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt tartott pedagógusnapi demonstráción. A minisztérium véleménye szerint a pedagógus életpálya-modell kiszámítható előrejutási lehetőségeket garantál. Selmeczi Gabriella szerint Európa túlnyomó részében is 16 év a tankötelezettség korhatára, s a szocialisták azért vezették be a 18 éves korhatárt, hogy leplezzék a fiatalok munkanélküliségi adatait. A tüntetők a Jászai Mari térről vonultak az oktatási államtitkárságnak helyet adó minisztérium Szalay utcai épülete elé, tábláikon egyebek között „kontár kormány, mennyei erőforrás mystériuma – alattvalóknak, iskola a határon – ne már!” feliratok voltak olvashatóak. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott, elfogyott a reményük, a hitük és a pénzük. Az értelmiségi lét helyett a megélhetésükért kell demonstrálniuk. Az érdekvédő kiemelte: a köznevelési és a szakoktatási törvény bevezetése megalapozatlan, mert annak nincsenek meg a jogi feltételei. Hozzátette, cinikus, aki azt mondja, hogy a jelenlegi bérhelyzetet fenn lehet tartani, ugyanakkor attól tartanak, az életpályamodell bevezetéséhez szükséges pénzt a „pedagógustársadalom kannibalizmusa árán” kívánják előteremteni. Zavarosnak tartják a törvényt


38

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a demonstráción azt hangsúlyozta, nem hagyják tönkretenni a magyar közoktatást. Mint mondta, „az egyeztetés nélküli törvények súlyosan pedagógus- és gyermekellenesek lettek”. Szerinte, ha nem halasztják el a köznevelési és a szakképzésről szóló törvény bevezetését, azzal „jóvátehetetlen károkat okoznak”. A köznevelési törvény számos pontját „hiányosnak, zavarosnak” nevezte, amely nem szabályozza egyértelműen a közoktatás rendszerét. Megemlítette, hogy az iskolák üzemeltetése az önkormányzatokra hárul, miközben bevételeik egy részét elvonják tőlük. Rámutatott arra is: a közoktatási intézményfenntartás teljesen átalakul, a kormányhivatalok pedig dönthetnek majd az iskolák bezárásáról és a pedagógusok elbocsátásáról, amelybe azonban a szülői munkaközösségeknek nem lesz beleszólásuk. A kormány célja, hogy a gyermeknevelés az állam kezébe kerüljön, hogy „hatalomhoz hű állampolgárokat” neveljenek a pedagógusok – tette hozzá. Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke elmondta, nem tudják, össze kell-e majd vonni osztályokat, illetve a tanárok kötelező óraszáma mennyi lesz, mert ezt a törvény nem szabályozza. Felhívta a figyelmet arra: mivel az iskolaigazgatók nem tudnak felkészülni a jogszabály bevezetésére, ezért azt el kell halasztani. Úgy fogalmazott, nem akarják, hogy a pedagógusok „robotok legyenek”, akiknek végre kell hajtaniuk a „központi agy” által kiadott utasításokat. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetését a költségvetés állapota 2013. szeptember 1-jétől nem teszi majd lehetővé. Létszámleépítéstől tartanak Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke arról beszélt, hogy a törvények bevezetésével nem kerülhető el a létszámleépítés, az átalakítások legnagyobb vesztese pedig a szakképzés lehet, mert kiüresedhetnek a tanműhelyek, a szakképzésben tevékenykedő oktatók pedig más pályát választhatnak. Kételyeit fejezte ki ugyanakkor, hogy a 17 évesen a szakképzésből kikerülő tanulók el tudnak-e majd helyezkedni. Nádori Lívia a szülők, valamint a Hálózat a Tanszabadságért képviseletében a nyilvánosság erejének fontosságát hangsúlyozta, amelynek segítségével a tanárok megmenekülhetnek a „jogfosztástól”. A rendezvény végén Muity Mária, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének titkára felolvasta azt a kormánynak szóló, a követeléseiket tartalmazó petíciót, amelyet az öt szakszervezet képviselői adtak át az oktatási államtitkárság két politikai tanácsadójának, utóbbiak pedig rózsákat nyújtottak át pedagógusnap alkalmából az öt szakszervezeti vezetőnek. A petícióban egyebek között követelik, hogy a kormány kezdeményezze a köznevelésről szóló törvény és hozzá kapcsolódóan a szakképzésről szóló törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását, az ehhez szükséges törvénymódosításokat pedig haladéktalanul nyújtsa be az Országgyűlésnek. Szanyi és Török Zsolt is ott volt Szerepel továbbá a dokumentumban, hogy a szakszervezetek közreműködésével a kormány tekintse át a foglalkoztatás szabályait és a pedagógus-életpályamodell rendelkezéseit, utóbbi bevezetése és a közalkalmazotti bértábla emelése pedig ne függjön létszámleépítésektől és munkateher-növekedéstől. Követelik ezenkívül a közszféra egészében a legalább 20 százalékos illetményemelést január 1-jétől. A tüntetést támogatásáról biztosította 24 magyar konföderáció, ágazati szakszervezet, levélben fejezte ki szolidaritását az Európai Szakszervezeti Szövetség pedagógus ágazati bizottsága, valamint további 15 európai pedagógus-szakszervezet. Az ország számos településéről érkező KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

39

tüntetők megtöltötték a minisztérium előtti területet a Szalay utcában, a demonstrálók között ott volt Szanyi Tibor, Kunhalmi Ágnes és Török Zsolt szocialista politikus és Osztolykán Ágnes LMP-s országgyűlési képviselő. Kiszámítható előrejutási lehetőségeket garantál A pedagógus-életpályamodell a pedagógusoknak a jelenleginél sokkal nagyobb fizetést, kiszámítható előrejutási lehetőségeket, biztos jövőt garantál és világos minősítési rendszerről is gondoskodik – írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma vasárnap, pedagógusnapi közleményében. A szaktárca kiemelte: a legnagyobb tiszteletet érdemlik a pedagógusok, akik „nemzetünk jövőjét alapozzák meg, amikor gyermekeinket nevelik és tanítják”, ezért is fontos, hogy a pedagógusnapon megköszönjék munkájukat. A minisztérium kitért arra, hogy a kormány az elmúlt két esztendőben igyekezett megteremteni a kiszámítható iskolai élet feltételeit, visszaadni a pedagógushivatás rangját, anyagi és erkölcsi megbecsültségét. A nagyobb állami szerepvállalással azt is biztosítani fogják, hogy a gyerekek egyformán jó iskolákban tanulhassanak, hogy Magyarországon ne legyenek első és másodrendű állampolgárok, hogy mindenkinek járjon a lehető legjobb nevelés, oktatás, bárhol is lakjon és bármilyen szociális körülmények között éljen – emelték ki. Hozzátették: a kötelező iskolába járás korhatárát a legrövidebb idő alatt elsajátítható szakképzéshez igazították, de ettől függetlenül, aki tanulni akar, továbbra is ingyenes oktatás kertében szerezhet érettségit, s megfelelő tanulmányi eredményei esetén az állam támogatja a főiskolai, egyetemi tanulmányait is. Tankötelezettség korhatára: 16 év Európa túlnyomó részében is 16 év a tankötelezettség korhatára, a szocialisták 2003-ban vezették be a 18 éves korhatárt, hogy leplezzék a fiatalok munkanélküliségi adatait – közölte a Fidesz szóvivője vasárnap az MTI-vel az ellenzéki pártok pedagógusnappal kapcsolatos nyilatkozataira reagálva. Selmeczi Gabriella közleményében kifejtette: a fiatalok munkanélküliségi adatai riasztóan romlottak a szocialisták kormányzása alatt, hiszen a 2002-es 12,7 százalékról 2010-re 26,6 százalékra nőtt a mutató. „Ezt a drámai emelkedést a nemzeti ügyek kormánya mára megállította” – tette hozzá. A szóvivő hazugságnak nevezte a pedagógus elbocsátásokról szóló ellenzéki állításokat. Mint írta: „az átalakítás 2015-ig megy végbe, és nem elbocsátásról van szó, hanem az addig nyugállományba mentek státusát nem töltik be, amihez hozzáadódik a természetes fluktuáció, ez most is évente ezer embert jelenthet”. Vasárnap az LMP, az MSZP, a Jobbik és a Demokratikus Koalíció politikusai is bírálták az új köznevelési törvényt, a tankötelezettség korhatárának csökkentését, és úgy vélték csúszik a pedagógus-életpályamodell bevezetése. Lassan megszokottá válik, hogy a pedagógus-szakszervezetek a pedagógusnapot demonstrációval „ünneplik" – reagált Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a demonstráció bejelentésére. Mint mondta: a tömörülések nyilatkozata ismételten tele van ferdítéssel, „ahogy ezt már sajnos megszoktam tőlük”. Balog Zoltán, a nemzeti erőforrások minisztere a pedagógusnapi kitüntetések pénteki átadásán azt mondta, hogy a 2013 szeptemberében életbe lépő életpályamodell a jelenleginél lényegesen jobb anyagi körülményeket vetít előre. http://mno.hu/belfold/a-pedagogustarsadalom-kannibalizmusat-vizionaljak-1080723


40

Országos hírek MTV Híradó, MR 2012. május 31. Feszültséget okozott az új egyházi iskola Jászapátiban Ellentmondó információk érkeznek az új jászapáti katolikus iskola indulásának körülményeiről. Jászapátiban szeptembertől egyházi iskolát is működtetne az önkormányzat az eddigi, állami fenntartású intézmény mellett. A városvezetés már egy éve tájékoztatta tervéről a szülőket és a pedagógusokat is, az elmúlt hetekben kellett nyilatkozniuk arról, melyik iskolába szeretnék íratni gyermeküket, illetve hol tanítanának a jövő tanévtől. A jászapáti egyházi iskola indítása azonban indulatokat is gerjesztett, amellyel már a sajtó is foglalkozik. A múlt héten terjedelmes újságcikk jelent meg arról, hogy a jászapáti városvezetés állítólag elhallgatta az információkat a szülők elől, megfélemlítette a tanárokat, és még a képviselő-testület tagjait sem vonta be a döntés előkészítésébe, amely szerint szeptembertől az eddigi egyetlen tanintézmény mellett egy katolikus iskola indulna a városban. Az egyik szőlő, Andrásiné Ádám Krisztina, akinek gyermeke másodikos a jászapáti önkormányzati iskolában, azt mondta, az új iskolával kapcsolatos tervekről családjuk már bő egy éve értesült. „Folyamatos tájékoztatást kaptunk, folyamatosan voltak városi szinten szervezett szülői értekezletek, osztályszinten szervezett szülői értekezletek. Azt gondolom, hogy minden információ a rendelkezésünkre állt” – nyilatkozta az édesanya. A jászapáti városvezetés nem bocsát el tanárokat az állami iskolából, hanem megkérte a pedagógusokat, döntsék el, melyik intézményben tanítanának szeptembertől. A tantestület egyik tagjának elmondása szerint szó sem volt megfélemlítésről vagy kedvezőtlenebb feltételekről azok esetében, akik maradni kívánnak. „Egyáltalán nem félemlítette meg a tanárokat a városvezetés. Sem megfélemlítésről, sem kevesebb pénzről nem volt szó. Mint minden választás, ez is kérdőjelekkel jár, és ezeket a kérdéseket próbáljuk tisztázni” – mondta a tanári kar tagja. Az önkormányzat szerint az egyházi iskola indításával végre szabad választásuk lesz a szülőknek, hogy hova kívánják járatni a gyermeküket, anélkül, hogy a kicsiknek kilométereket kellene utazniuk. Pócs János polgármester azt mondta, ezzel éppen a demokrácia érvényesülhet. „Addig nem féltettük a demokráciát, amíg nem lehetett választani. Most van két lehetőség. Nem olyan döntést hoztunk, ami egyébként az országban gyakran előfordul: a fenntartó önkormányzat meghozza a döntést, hogy holnaptól egyházi iskolát működtet a településen, és aki ezt nem tudja elfogadni, annak buszjáratot biztosít a szomszéd településre. Mi nem ezt tettük. Biztosítottunk hat épületből négyet az önkormányzati iskolának, kettőt az egyházinak” – mondta a jászsági település polgármestere. A jászapáti városvezetés az előzetes felmérés után kér engedélyt az új, egyházi iskolára. Eddig a tantestületből 18-an jelezték, hogy a katolikus iskolában tanítanának tovább, 295 gyermeket szintén átíratnak a szüleik. A jászapáti önkormányzat továbbra is várja a döntéseket. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/05/31/13/Feszultseget_okozott_az_uj_egyhazi_iskola_Jaszapatiban.aspx


41

Eduline 2012.06.02. Két pécsi iskola kerül egyházakhoz szeptembertől Két oktatási intézmény kerül egyházi fenntartásba ősztől a baranyai megyeszékhelyen – így döntött a pécsi közgyűlés. A következő tanévtől a Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola a Baptista Szeretetszolgálat fenntartásába kerül, a Török István utcai általános iskolát pedig a Pécsi Egyházmegyének adja át a pécsi önkormányzat. Az intézmények átvételekor mind a Baptista Szeretetszolgálat, mind a Pécsi Egyházmegye vállalta, hogy a pedagógusokat a közalkalmazottakéval megegyező feltételekkel, bérezéssel foglalkoztatja. A Széchenyi Iskolában két telephelyen összesen 1553 tanuló vesz részt az oktatásban, illetve száz pedagógus, valamint 24 fős kiszolgáló személyzet dolgozik az intézményben. A Török István utcai iskolába jelenleg 97 tanuló jár, ott tizenöt pedagógus, valamint háromfős kisegítő személyzet dolgozik. Előbbi intézmény a belvárosban végzi a középfokú oktatást, s ahhoz közel működteti alapfokú egységét és a sportiskolát. A Török István utcai intézmény a főként hátrányos helyzetű emberek által lakott keleti városrészben van. A közgyűlés már korábban döntött arról, hogy ősztől az Országos Horvát Önkormányzat kezelésébe adja át a kéttannyelvű Miroslav Krleza Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon fenntartói feladatait. http://eduline.hu/kozoktatas/2012/6/2/Ket_pecsi_iskola_kerul_egyhazakhoz_szeptemb_QMGJV6

Szakmai sajtó Eduline 2012.06.01. Trükközve emelné a "diplomások" arányát Hoffmann Rózsa államtitkársága? A felsőfokú szakképzés átalakításával „javítaná fel" a felsőfokú végzettségűek arányát az oktatási államtitkárság. Ha Magyarország meg akar felelni az EU 2020 stratégiának, nyolc éven belül hét százalékkal kellene emelni a 30 és 34 év közötti diplomások arányát – ez azonban csak kerülőúton megy majd. Az eduline által megkérdezett oktatási szakértő szerint „primitív trükközésre” készül a kormány. Kiveszi az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ), és felsőoktatási programmá alakítja át a felsőfokú szakképzést a kormány 2013-tól. A – felsőoktatási törvény elfogadásával egy időben felsőoktatási jelzőt kapott – képzést elvégző hallgatók ezután sem kapnak majd diplomát, ennek ellenére úgy tűnik, a szaktárca ezzel a lépéssel javítana a felsőfokú végzettségűek arányán. A képzettségi szint javítása érdekében Magyarország is vállalta a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának növelését. A 2020-ig meghatározott célokhoz a rövidciklusú felsőoktatási szakképzésbe belépők arányának növelésével tud az ország hozzájárulni” – ismerte el az oktatási államtitkárság az eduline kérdésére. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. június 4.

42

Minderre azért van szükség, mert Magyarország – csatlakozva az Európai Unió 2020 stratégiához – vállalta, hogy 2020-ra a 30-34 évesek 30,3 százaléka rendelkezik majd felsőoktatási végzettséggel, míg 2009-ben 23,9 százalék volt ez az arány. „Nem lehet őket átverni” Igaz, nem ez a legelegánsabb megoldás a felsőfokú végzettségűek arányának növelésére, Radó Péter oktatáspolitikai elemző egyenesen „primitív trükközésnek” nevezte a kormány módszerét. „Kommunikációs eszköznek csak befelé alkalmas ez a lépés, az EU-t nem lehet átverni. Attól, hogy a felsőoktatási szakképzésre keresztelt felsőfokú szakképzést kiveszik az OKJ-ból, és bepakolják a felsőoktatásba, a programban résztvevőkre még nem vonatkoznak a felsőoktatási kimeneti követelmények” – mondta. Mi az a felsőfokú szakképzés? A felsőfokú szakképzés 1996-ban épült be a felsőoktatás rendszerébe, majd 1998 után a felsőoktatási intézmények képzési programjaiba. A megszerezhető bizonyítvány az OKJ egy elkülönülő, felsőfokú képzettségi szintjének felelt meg. A felsőfokú szakképzések utolsó évfolyama 2012 szeptemberében indul, januártól a felsőoktatási szakképzés veszi át a helyét. Az oktatáspolitikai elemző szerint érthetetlen, miért vették ki az OKJ-ból a felsőoktatási szakképzést. „Mivel a felsőoktatási kimeneti követelmények nem vonatkoznak a szakképzésre, kérdés, mi alapján fogják akkreditálni a programokat. Érdekes lesz, ha a szakképzésekről, felnőttképzési programokról a komoly professzorokból álló Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság dönt majd” – mondta Radó Péter. Konkrétumok nélkül Bár az erőforrás-minisztérium szerint a felsőfokú szakképzésnek nemcsak a nevét, hanem a szerkezetét is megváltoztatják – a tervek szerint „új struktúra, új szabályozási rendszer, új képzési és kimeneti követelmények” lépnek életbe –, arról egyelőre hallgatnak, hogy pontosan milyen lesz az új képzés. „A felsőoktatás iránt megnövekedett társadalmi igény szükségessé teszi, hogy több lehetőség közül választhassanak a képzésben résztvevők. A felsőoktatási szakképzés elvégzése után akár rögtön munkába lehet állni, továbbtanulás esetén pedig a megszerzett ismeretek beszámíthatók az adott képzési terület alapfokozatot adó képzésébe” – válaszolta az oktatási államtitkárság, amely azt ígéri, a hallgatók legalább féléves gyakorlaton vesznek majd részt, az oktatási programok pedig jobban igazodnak majd a munkaerőpiachoz. Radó Péter szkeptikus, úgy véli, ha a kormány valóban azt szerette volna, hogy a felsőoktatási kimenetek alkalmazkodjanak a munkaerőpiachoz, akkor nem ragaszkodna ahhoz, hogy saját maga állapítsa meg a keretszámokat. „Jelenleg nincs szabad közvetítés a képzési kimenetek és a munkaerő-piaci igények között, a kormányzati beavatkozás ennek javítására tökéletesen alkalmatlan” – érvelt.


43

„Félő, hogy az átalakítás eredménye az lesz, hogy megszűnik a minőségbiztosítás a szakképzési és a felnőttképzési rendszerben. Hogyan is vállalhatna a kormány garanciát egy olyan oktatási program értékére, amelyik sem az Országos Képzési Jegyzéknek nem tagja, sem a felsőoktatási akkreditációs mechanizmusban nem vesz részt?" – tette hozzá. Felnőttképzési pólusok is lesznek Az eduline birtokába került minisztériumi felsőoktatási tervezet alapján a tizenhárom képzési és kutatási pólus közül kettőt is a felnőttképzésnek szentelne a kormány. A közép-magyarországi műszaki felnőttképzési felsőoktatási pólushoz rendelt intézmények az Óbudai Egyetem, a Dunaújvárosi Főiskola, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. Ugyanebben a térségben – a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Szolnoki Főiskola részvételével – egy pénzügyi-gazdasági felnőttképzési pólus is működne, amely kifejezetten a turizmusvendéglátáshoz kapcsolódó felsőoktatási szakképzéseket is indítana. Így változnak a keretszámok A tavalyi 10 ezerről idén 3500-ra csökkentette a felsőfokú szakképzésre felvehető diákok számát a kormány. „A régi típusú felsőfokú szakképzés utoljára 2012 szeptemberében indul, tehát ez egy átmeneti, kifutó évfolyam. Erre való tekintettel történt a drasztikus csökkentés” – magyarázta a változást az államtitkárság. A felsőoktatási fejlesztési tervezet szerint egyébként a következő években fokozatosan ismét növelnék a keretszámokat: 2013-ban 4500, két évvel később pedig már 5500 államilag támogatott helyet biztosítanának az új felsőoktatási szakképzéseknek. http://eduline.hu/felnottkepzes/2012/6/1/Felsofoku_szakkepzes_atalakitasa_miniszteri_9F0UOQ

Blogok, vélemények

OcpolCafe.hu 2012.05.28. Politikai és oktatáspolitikai alternatívákról Már több ízben jeleztem, hogy véleményem szerint jelenlegi oktatáspolitikai mizériánk természete nem szakmapolitikai, hanem politikai. Bármennyire is borsódzik tehát a hátam attól, hogy politikáról írjak egy oktatáspolitikai blogon, időről-időre kénytelen vagyok ezt tenni. Pünkösdi bejegyzésemben a politikai és közpolitikai (oktatáspolitikai) alternatívák közötti kapcsolatról osztok meg néhány dilemmát. Tovább a linken: http://oktpolcafe.hu/politikai-es-oktataspolitikai-alternativakrol-1211/


44

III. évfolyam 21. szám május június 3

Recommend Documents